1
Dunaújvárosi Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző
Iskola Szakmai program
2
Célok, feladatok
A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat
megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó
tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek
megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen
kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.
A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek
segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és
problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Ezen
tevékenység közben szükségesnek tartjuk a modern pedagógiai módszerek alkalmazását,
különös tekintettel a projekt pedagógia lehetőségeire.
Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez,
megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet
kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás
fontosságát.
Fejlesztési területek – nevelési célok
- Az erkölcsi nevelés
- Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
- Állampolgárságra, demokráciára nevelés
- Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
- A családi életre nevelés
- A testi és lelki egészségre nevelés
- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
- Fenntarthatóság, környezettudatosság
- Pályaorientáció
- Gazdasági és pénzügyi nevelés
- Médiatudatosságra nevelés
- A tanulás tanítása
Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljait, az egyes fejlesztési területeken belül a Helyi
Tantervben részletesen szabályozzuk.
3
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
- Anyanyelvi kommunikáció
- Idegen nyelvi kommunikáció
- Matematikai kompetencia
- Természettudományos és technikai kompetencia
- Digitális kompetencia
- Szociális és állampolgári kompetencia
- Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
- Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
- A hatékony, önálló tanulás
- Egységesség és differenciálás
A különböző kulcskompetenciák fejlesztésére kidolgozott eljárásokat a Helyi Tanterv
részletesen tartalmazza.
Az iskola szakképzési rendszere
Az iskola, mint szakmunkásképző és szakközépiskola a jogszabályi változásoknak
megfelelően alakítja ki a szakképzési rendszerét, figyelembe véve a képzésekre vonatkozó
jogszabályokat, valamint az átmeneti képzésre vonatkozó rendelkezéseket (Szakképzésről
szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. §).
Szakma OKJ szám Rendelet Kifutás éve Képzési
idő
Szakács 33 811 03 1000 00 00
32/2011 (VIII.25)
NGM rendelet
2014/2015
tanév
2+2 év
Pincér 33 811 02 1000 00 00
32/2011 (VIII.25)
NGM rendelet
2014/2015
tanév
2+2 év
Cukrász 33 811 01 1000 00 00
32/2011 (VIII.25)
NGM rendelet
2014/2015
tanév
2+2 év
4
Szakács 34 811 03
27/2012 (VIII.27)
NGM rendelet
folyamatos
duális 3 év
Pincér 34 811 02
27/2012 (VIII.27)
NGM rendelet
folyamatos
duális 3 év
Cukrász 34 811 01
27/2012 (VIII.27)
NGM rendelet
folyamatos
duális 3 év
Kisgyermek
gondozó-
nevelő
5476102
27/2012 (VIII.27)
NGM rendelet
2014/2015
tanév
érettségi
+2 év
Pénzügyi,
számviteli
ügyintéző
5434401
27/2012 (VIII.27)
NGM rendelet
2014/2015
tanév
érettségi+
2 év
A szakács, pincér cukrász szakmákban a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján folyik. A
tanulók a gyakorlatokat a Fészek Tan-étteremben és vendéglátó vállalkozásoknál teljesítik. A
kisgyermekgondozó-nevelő szakmában a szakmai gyakorlatot a Bölcsődék Igazgatósága
(Dunaújváros, Bólyai u. 2.) bölcsődéjében teljesítik a 13-14. évfolyamos diákok,
együttműködési megállapodás keretében.
Az alábbi táblázat foglalja össze a képzésekre vonatkozó régi és új jogszabályokat
„régi”
OKJ
„új”
OKJ
Vonatkozó
jogszabályok
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI.
törvény
A szakképzésről szóló 2011. évi
CLXXXVII. törvény
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény
2011. évi CXC.
törvény a nemzeti
köznevelésről
Országos Képzési Jegyzék 133/2010. (IV. 22.)
Kormányrendelet
új Országos Képzési Jegyzék 150/2012. (VII.
6.) Kormányrendelet
5
A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól
és eljárási rendjéről 20/2007. (V. 21.) SZMM
rendelet
-
SZVK:V 15/2008. (VIII. 13.) SZMM
SZVK:Inf 17/2010. (XI.25.) NFM SZVK:
KV12/2008. (IV. 30.) KvVM
-
A képzés jellemzői
Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő
továbbhaladással kezdődik. A választható képzések megkezdésének – kisgyermekgondozó –
nevelő és pénzügyi számviteli ügyintéző szakon - feltétele az érettségi.
Érettségi megszerzésének határideje
A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe
bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a
tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az
érettségi végzettséget.
A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe
bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában a nemzeti köznevelésről szóló törvényben
szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal,
hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának
elvégzése nélkül már nem kezdhető meg (szk.22§.)
Megszűnik a tanulói jogviszonya mind a két esetben, ha a megadott határidőig az érettségi
végzettséget nem szerzi meg.
Szakképzési évfolyam
Vonatkozó SZVK által meghatározott
Központi program alapján készült szakmai
helyi tanterve szerint
Vonatkozó SZVK által meghatározott
szakképzési kerettanterv alapján
készült helyi tanterv szerint
Vizsga
modul rendszerű vizsga komplex vizsga
6
Előzetes tanulmányok beszámítása
A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és
szakirányú szakképesítése, szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott
tanulmányai a követelmények teljesítésébe beszámítható. Az előzetes tanulmányokat igazoló
dokumentumok bemutatása mellett az iskola igazgatójához benyújtott kérelem alapján az
iskola igazgatója határoz a beszámítás mértékéről és annak tartalmáról az alábbiak szerint.
Szakmacsoportos alapozással a tanuló a 13. vagyis az első szakképző évfolyam
megegyező tartalmú követelményeit teljesítette, így a 14. évfolyamon kezdheti meg
a tanulmányait, amelyhez külön kérelmet nem kell benyújtani.
Középiskolai bizonyítvány, modulzáró vizsga, vagy egyetemi leckekönyv alapján
a szakképesítésre előírt, megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe a már
eredményesen tanult legalább elégséges osztályzattal teljesített tantárgyat vagy
tantárgyakat beszámítjuk, így a tanuló mentesül az adott tantárgy vagy tantárgyak
tanulása alól.
Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam
követelményeit teljesítette, akkor tanulmányait a magasabb évfolyamon kezdheti meg
iskolánkban.
Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam
követelményeit csak részben teljesítette, akkor ahhoz, hogy tanulmányait a magasabb
évfolyamon kezdje meg, különbözeti vizsgát kell tennie. Különbözeti vizsga esetén a
vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni.
A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt
munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő a szakképző iskola vezetőjének
egyedi döntése alapján beszámítható.
Első és további szakképesítés
Az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett az OKJ-ban szereplő minden olyan
államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység
gyakorlására képesít.
Második és további szakképesítés az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az
7
OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör
betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert
szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési
támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag
elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít
második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb
színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben
meghatározott körben – szerezhető szakképesítés.
Szakmai elmélet és gyakorlat
Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a
szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a
szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Az
elméleti képzés az iskolában történik. Feladata a tantervi keretek adta lehetőségek között
korszerű ismeretanyag közvetítése. Ennek elérése érdekében a folyamatosan fejlesztjük a
tárgyi feltételeket, biztosítjuk a tanulói segédanyagokat, az pedagógusoktól elvárjuk a
folyamatos továbbképzésen való részvételt.
Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő
gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből
áll. A gyakorlati képzést a tanétteremben, bölcsödében, szervezeteknél szervezzük a tantervi
követelményeknek megfelelően, a jogszabályoknak megfelelő feltételekkel.
A gyakorlati foglalkozásokat csoportbontásban szervezzük osztálylétszámtól függően a
törvényi szabályozás szerint maximum 12 fős csoportokban történik az oktatás.
Gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel
A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Ha a tanulónak a szorgalmi
időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy
tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz
százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja (szt 39§.) Az
igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő
(óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Az évfolyam
8
megismétlése alól mentesülhet az a tanuló, akinek kevesebb, mint öt százalék az igazolatlan
mulasztása, valamint szorgalma és elért legalább elégséges teljesítménye alapján a mulasztását
a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíti. A
magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a
szakképző iskola nevelőtestülete dönt, figyelembe véve a körülményeket, valamint, ha a
gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetnél történik, akkor a gyakorlati képzést folytató
szervezet javaslatát.
A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók
A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről
szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el a szakképzési
törvényben foglalt eltérésekkel. A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására
közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre
foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt
felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel
rendelkezővel nem tölthető be (szt.30§.) Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség
megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart.
Iskolai rendszerű szakképzés nappali oktatás: 9-12. évfolyam
A 9-12. évfolyam az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza.
A jogszabályoknak megfelelően a közismereti oktatással párhuzamosan folyik a
szakmacsoportos alapozás, illetve a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló
ágazati szakma elméleti és gyakorlati oktatása.
Új képzések: ágazati szakmai elméleti és gyakorlati oktatás
A 2013/2014. tanévtől a kerettanterv rendeletben kiadásra kerülő, az egyes ágazatokra
vonatkozó kerettantervet alkalmazzuk felmenő rendszerben a 9. évfolyamon. Tanulóinkat a
szakképzési évfolyamon az új Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésekre
készítjük fel.
9
Szakmacsoport
Ágazat
18. Vendéglátás - turisztika XXVII. Vendéglátóipar
2. Szociális szolgáltatások III. Szociális
15. közgazdaság XXIV. Közgazdaság
Szakképzési kerettantervek, helyi tantervek
A kerettantervek alapján készülnek a helyi tantervek, amelyek lehetőséget adnak a kötelező
óraszámú tantárgyak mellett a szabad sáv felhasználására. A helyi tantervekben a
szabadsávot a kötelező óraszámok emelésére használjuk, amely elsősorban nem új
ismeretekre, hanem azok elmélyítésére, alkalmazásra, gyakorlásra, és az elméleti
ismeretek gyakorlatban történő kipróbálásra, kísérletezésre ad lehetőséget.
Összefüggő szakmai gyakorlat
Összefüggő szakmai gyakorlatot a tanév befejezését követően szervezzük a tanétteremben,
gazdálkodó szervezeteknél a szakmai és vizsgakövetelményekben kiadott kötelező
időtartamban. A tanuló a gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési
kerettantervében meghatározott feladatot lát el, egészséges, biztonságos körülmények között.
Fiatalkorú tanuló esetében (14-18. év) a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló
esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.
Nyári gyakorlat
A tanuló a tanévet akkor teljesíti, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmára
meghatározott óraszámban a nyári összefüggő gyakorlatának eleget tesz és a teljesítésről a
cégtől az igazolást megkapta. A felsőbb osztályba lépésnek ez a feltétele. A tanulónak a
hiányzásokat pótolni kell. Amennyiben az igazolt, és igazolatlan hiányzása meghaladja a nyári
gyakorlat 20 százalékát, a cég megtagadhatja a gyakorlat igazolásának kiadását. Ebben az
esetben a tanulónak évet kell ismételnie.
10
Nyári szünet, szabadság kérdése
A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a
tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább
harminc nap pihenőnap illeti meg.
A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon,
valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre nem
oszthatja be. Ez alól kivétel csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési
hely (pl. kereskedelem, vendéglátás) a szakképző iskola hozzájárulásával rendelheti be. Az
igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan
mértékben kell szabadidőt biztosítani.
Ösztöndíj mértéke, csökkentése, megvonása
Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, a pénzbeli
juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre
megállapított pénzbeli juttatás fele.
Tanulói juttatások tanulószerződés és együttműködési megállapodás esetén
Kötelező tanulói juttatások:
munkaruha és védőfelszerelés
étkezés vagy étkezési hozzájárulás
felelősségbiztosítás
rendszeres foglalkozás-egészségügyi vizsgálat
munkavédelmi-, tűzvédelmi- és balesetvédelmi oktatás
tisztálkodási eszközök.
Tanulószerződés és összefüggő szakmai gyakorlatra kötött együttműködési megállapodás
esetén a tanulót ösztöndíj illeti meg.
11
Hiányzások igazolása
A tanulónak betegség miatti távollétét jelezni kell a munkáltató felé, hiányzását csak
táppénzes papírral igazolhatja. Egyéb hiányzásait le kell dolgoznia.(Összefüggő gyakorlat
esetében is). Az igazolatlan hiányzás idejére a tanuló nem kap bért. 20%-os hiányzás esetén
évet kell ismételnie, a cég nem adja ki az gyakorlatról az igazolást.
Folyamatban levő képzések: szakmacsoportos alapozó oktatás
A folyamatban levő képzések esetén az iskola pedagógiai programjában meghatározott korábbi
szabályoknak megfelelő helyi tantervet alkalmazzuk a 133/2010. (IV. 22.) a
kormányrendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítések
szakmacsoportos alapozására vonatkozóan. Az új OKJ szerinti szakképzésbe a teljesített
tantervi követelmények beszámításával haladhatnak tovább, vagy a kétéves szakképzésben
vehetnek részt.
Óratervek az új OKJ szerinti ágazati képzéshez
Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Közismeret
Kötött órák 17 óra 11 óra 8 óra
Szabadon
felhasználható
órakeret
1 óra - 1,5 óra
Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra
Szakmai
elmélet és
gyakorlat
Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra
Szabadon
felhasználható
órakeret
2,5 óra 2 óra 2,5 óra
Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra
Heti összes óraszám 35 óra 36 óra
35 óra
12
A közismereti órák óraszáma
Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Magyar -
Kommunikáció 2 óra 1 óra -
Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra
Matematika 2 óra 1 óra -
Társadalomismeret 2 óra 1 óra -
Természetismeret 3 óra - -
Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra
Osztályközösség-
építő Program 1 óra 1 óra 1 óra
Szabad órakeret
(informatika) 1 óra - 1,5 óra
Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv
11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak
megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre,
amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)
Szakmai képzés
Teljes képzési idő 3552 óra/3év
Szakmai ismeretek
(elmélet+gyakorlat) 2593 óra
Szakmai elmélet 27% 690 óra
13
Szakmai gyakorlat 73% 1903 óra (1603+nyári gyakorlat (140+160)
Közismereti, közéleti és
életvezetési program és testnevelés 959 óra
Régi kerettantervek (kimenő rendszerben)
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport óraterve
Alapozó szakasz 9-10. évfolyam
Tantárgy 9. évf. 10. évf.
Közismereti tárgyak 22 21
Szakmai alapozás 6 8
Pályaorientáció 1 -
Kötelező elmélet - -
Kötelező gyakorlat - -
Szabadon választható szakmai tárgyak - -
Összes óra 29 29
Tantárgy 9. évf. 10. évf.
Magyar nyelv és irodalom 3 3
Történelem 2 2
Idegen nyelv* 4 4
Matematika 3 3
Fizika 0,5 0,5
Kémia 0,5 0,5
Földrajz 1 1
Biológia 1 1
14
Informatika* 2 2
Testnevelés 2 2
Pályaorientáció 1 -
Rajz 1 -
Ének-zene - 1
Tanulásmódszertan 1 -
Osztályfőnöki 1 1
Szakmacsoportos alapozó oktatás 8 10
Összesen
29
29
*csoportbontás
Szakmacsoportos alapozó oktatás
Tantárgy 9. évf. 10. évf.
Informatika* 2 2
Vendéglátó szakmai ismeretek 1 3
Gasztronómia, táplálkozástan 1 2
Viselkedéskultúra, kommunikáció 1 -
Gazdasági alapismeretek 1 -
Gasztronómiai alapgyakorlat* 2 3
Összesen 8 10
*csoportbontás
15
Szociális szolgáltatások szakmacsoport szakképesítési óraterve nappali rendszerű
oktatásra
A képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma,
tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni
évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos
képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma,
tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai
évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes
óraszámával.
A heti és éves szakmai óraszámok
Évfolyam Heti óraszám
Éves óraszám
szabadsáv
nélkül
Heti óraszám
szabadsávval
Éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év
Ögy. - 70 óra - 70 óra
10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év
Ögy. - 105 óra - 105 óra
11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év
Ögy. - 140 óra - 140 óra
12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év
5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2275 óra - 2543 óra
1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy. - 160 óra - 160 óra
2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2268 óra - 2540 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és
ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott
16
óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok
oszthatósága miatt keletkezik!)
Közgazdaság szakmacsoport szakképesítési óraterve nappali rendszerű oktatásra
A heti és éves szakmai óraszámok
Évfolyam Heti óraszám
Éves óraszám
szabadsáv
nélkül
Heti óraszám
szabadsávval
Éves óraszám
szabadsávval
9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét 216 óra/év
Ögy. - - - -
10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét 252 óra/év
Ögy. - - - -
11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét 288 óra/év
Ögy. - - - -
12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 352 óra/év
5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 1960 óra - 2228 óra
1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy - - - -
2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2108 óra - 2380 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és
ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott
óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok
oszthatósága miatt keletkezik!)
Komplex szakmai vizsga
A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele az iskolai rendszerű szakképzésben az
évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak. A
komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a
17
szakmai és vizsga követelményben előírt szakmai követelményeknek a szakképzési
kerettanterv szerinti elsajátítását egységes eljárás keretében méri.
A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján, valamint a szakmai
vizsgaszabályzat rendelkezései szerint tartjuk meg.
Sajátos nevelési igényű vizsgázó
Szakképzés esetén:
- a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleménye,
- vagy a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes
szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye
alapján a szakmai vizsgabizottság dönt a vizsgán alkalmazható segédeszközökről,
illetve mentességekről (hosszabb felkészülési idő, segédszemély alkalmazása, az
írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz).
A vizsgán nyújtott mentesítés, kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel
összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés
megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.
Szakképesítést igazoló bizonyítvány
Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a
szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt.
A képzéshez kapcsolódó tevékenységek:
Szakmai vizsga
A képzés szakképesítés megszerzésére irányuló moduláris rendszerű szakmai vizsgával zárul.
A szakmai vizsga részeinek ismételt teljesítése alóli vizsgafelmentés iránti kérelmet a
vizsgára való jelentkezéskor írásban kell benyújtani a vizsgaszervezőnek. A vizsgafelmentés
tárgyában a szakmai vizsgabizottság dönt. A szakmai vizsgát a vonatkozó rendelet alapján
készült külön szabályzat alapján szervezzük.
18
Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek
A szakiskola feladata, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek
segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és
problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Ennek során
a modern pedagógiai módszerek alkalmazása fontos szempont, különös tekintettel a projekt
módszer bevezetésének pedagógia lehetőségeire.
Az ismeretek számonkérésének rendje
Írásbeli, szóbeli beszámoltatás rendje
Ez a terület, szabályozásra került a Pedagógiai Programban („Az iskola által alkalmazott
ellenőrzési, értékelési formák” címszó alatt).
Gyakorlati beszámoltatás rendje
A szakmai elméleti tantárgyak évközi és év végi értékelése a közismereti tárgyakkal azonos
módon történik.
A szakmai gyakorlat értékelése két részből áll:
- évközi szakmai gyakorlat
- összefüggő szakmai gyakorlat
Évközi szakmai gyakorlat:
- csak iskolai tanműhelyben folyó gyakorlat esetén: az iskola szakoktatói a tanulók
szakmai gyakorlati órákon nyújtott teljesítményét, és/vagy a gyakorlatokon elkészített
készterméket értékelik érdemjegyekkel. A tanulónak havonta legalább 1 érdemjeggyel
kell rendelkeznie.
- csak gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat esetén: a tanuló teljesítményét, munkáját
a külső gyakorlati képzőhely szakoktatója értékeli érdemjegyekkel. A tanulónak
havonta legalább egy érdemjeggyel kell rendelkezni, amelyről a külső szakoktató az
iskolát a havonta megküldött jelentés útján, vagy a tanuló
ellenőrzőjébe/munkanaplójába történő bejegyzéssel tájékoztatja. A gazdálkodó
szervezettől kapott érdemjegyet - meghatározott eljárási rend szerint –az osztályfőnök
rögzíti az elektronikus naplóban. A félévi és az év végi gyakorlati érdemjegyet is a
gazdálkodó szervezettől kapja a tanuló.
19
- iskolai tanműhelyben és gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlat esetén: a félévi és év
végi szakmai gyakorlati érdemjegyet az iskolai tanműhelyben és a külső gyakorlati
helyeken kapott érdemjegyek számtani átlaga határozza meg. Amennyiben bármelyik
gyakorlati helyen elégtelen osztályzatot kap a tanuló, a félévi vagy év végi érdemjegy
is elégtelen. Amennyiben az érdemjegyek különbsége 2 vagy annál több, illetve ha az
átlag nem egész jegy, a félévi, év végi érdemjegyről az iskolai szakoktató dönt.
Összefüggő szakmai gyakorlat:
- a gyakorlat teljesítését követően az a képzőhely értékeli a tanuló munkáját, ahol az
összefüggő gyakorlat lebonyolításra került.
Valamennyi évfolyamot átfogó helyi tanterv
A szakiskolai és szakképző osztályok esetében az egyes évfolyamok szakmai helyi tanterveit
részletesen a Pedagógiai Program 2. sz. melléklete tartalmazza.