Download - Expressis Verbis 2013. március
LIFE
Álmaim
ban A
merika
Álmaim
ban A
merika
GOND
OLAT
Tragik
us Va
lentin
-nap
Tragik
us Va
lentin
-nap
32. o
ldal
32. o
ldal
34. o
ldal
34. o
ldal
27. o
ldal
27. o
ldal
GOND
OLAT
Maga
s sarka
konMa
gas sa
rkakon
Pé
csi
Tu
do
má
ny
eg
ye
tem
Jo
gi
Ka
rán
ak
la
pja
Pé
csi
Tu
do
má
ny
eg
ye
tem
Jo
gi
Ka
rán
ak
la
pja
XXI.
évfo
lyam
2.
szám
EX
PR
ES
SIS
ver
bis
14. o
ldal
14. o
ldal
JOGI
NAG
YÍTÓ
A. Lin
coln
A. Lin
coln
20
13
. m
árc
ius
EV
EV
3
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
S.L
.
impres
szum
FŐSZ
ERKE
SZTŐ
Sági
Lilla
TÖRD
ELÉS
Sági
Lilla
OLVA
SÓSZ
ERKE
SZTŐ
Hock
Báli
nt
CÍM
LAP
Toka
i Bon
itaÓN
SZ
Pál E
mes
eKR
ITIK
USSz
otác
zky G
erge
ly ♦ R
izmay
er B
arba
ra ♦
Dézs
enyi
Zsófi
GO
NDOL
AT
Gerb
er P
etra
♦ Ta
kács
Zsu
zsan
na ♦
Pere
sa P
et-
ra Iz
abell
a ♦ S
elice
an D
ávid ♦ T
óth
Barn
a ♦ C
seh
Baláz
s
LIFE
Kom
árom
i Ann
aVI
CCSu
lán E
mes
eJO
GI N
AGYÍ
TÓ:
dr. P
ilisi F
anni
♦ Ho
ffart
Szab
ina ♦
Cse
porá
n Zs
oltSZ
IGET
Tam
ics B
ende
gúz ♦
Nag
y Vikt
or
FELE
LŐS
KIAD
ÓPT
E ÁJ
K HÖ
T
NYOM
DAI M
UNKÁ
LATO
KV-
TESA
Bt.
7720
Péc
svár
adRa
dnót
i Mikl
ós u
. 11.
LEV
ELEZ
ÉSI C
ÍM: 7
622
Pécs
, 48-
as té
r 1.
IRO
DA
: Doh
ány
utca
i épü
let -
114
szob
aE-
MA
IL: e
xpre
ssis
@aj
k.pt
e.hu
Meg
jele
nik
havo
nta
350
péld
ányb
an a
PTE
ÁJK
és
a P
TE Á
JK H
ÖT
tám
ogat
ásáv
al.
Az
egye
s ci
kkek
ben
alko
tott
véle
mén
y ne
m tü
kröz
i a S
zerk
esztős
ég á
llásp
ontjá
t.ISSN 1
416-9738
Sági
Lil
lafő
szer
kes
ztő
Az
Exp
ress
is V
erbi
s már
nem
csak
a F
aceb
ooko
n el
érhe
tő, h
anem
a H
ÖT
honl
apró
l is l
etöl
thet
itek
és o
nlin
e is
olv
asha
tját
ok!
Klik
kelje
tek
ránk
és o
lvas
sato
k m
inke
t!
Min
ek is
?
Látha
tó, m
éret
es fá
radt
nyo
mok
. Las
sú, á
lmos
, fáj
dalm
asan
fúró
lépt
ek. N
yila
ló, c
ikáz
ó,
kim
erül
t, te
rhes
lépé
sek.
Las
sú, f
ájda
lmas
an fú
ró é
letk
épek
. A
min
denn
apok
bot
rány
osan
suha
nó é
s szü
rkén
sette
nkedő
felle
gei k
özt f
utun
k te
rvei
nk, á
lmai
nk u
tán.
Nem
ves
zünk
ész
re
sem
mit,
egy
apr
ó cs
odát
sem
a v
ilágb
ól.
Min
ek is
. Kin
ek le
nne
idej
e m
osol
yogn
i vag
y el
bám
észk
odni
, mily
en n
agys
zerű
is a
vilá
g.
Min
ek is
az
apró
cse
prő
dolg
ok.
Roh
anun
k a
végz
etün
k ut
án, m
ert a
zt h
issz
ük
ez a
kül
deté
sünk
, hog
y sz
uper
hősi
erő
vel
tapo
ssun
k el
kör
ülöt
tünk
min
denk
it, h
ogy
elér
hess
ük c
élja
ink.
Gyö
nyörű.
N
em te
szün
k m
ást,
min
t a se
kély
es fe
lszí
nes
élet
kifu
tójá
n ke
cses
en lé
pked
ünk.
Sem
mi
érze
lem
, sem
mi
kife
jezé
s. M
inek
is?
Leül
ve é
s sze
mlé
lve,
csa
k an
nyit
láto
k a
vilá
g-bó
l, ho
gy m
inde
nki r
ohan
. Sőt
, min
ek is
ülö
k,
hisz
en n
ekem
is sz
élse
bese
n in
tézn
em k
ell
ügye
im. M
egál
lás n
élkü
l, fe
lada
tból
fela
datb
a,
haza
érve
öss
zees
ve- k
úszv
a m
ászv
a. E
stér
e m
inde
n na
gy mű
elké
szül
. Maj
d m
ásna
p m
in-
dent
újra
elö
lről.
Hol
van
nak
ehhe
z az
erő
tarta
léko
k m
ár c
sak
az a
kér
dése
m?
Egye
sek
gene
ráto
rt ta
rtana
k a
zseb
ükbe
n, a
mit
néha
felc
sato
lnak
mag
ukra
? Va
gy n
itro
van
a ká
véju
kban
? Sé
tálu
nk, s
uhan
unk,
roha
nunk
, fut
unk.
Sen
kit
nem
ves
zünk
ész
re, n
incs
idő
a sz
óra,
a jó
ra.
Min
ek is
? A
tech
nika
is fe
lgyo
rsít
min
ket.
Egy
tele
fon,
eg
y em
ail,
egy-
két
kat
tintá
s. M
inek
is e
gy sz
emél
yes t
alál
kozá
s. A
kár m
ég p
árra
is ta
lálh
a-tu
nk íg
y, é
s éle
tünk
szer
elm
ét a
cyb
er té
rben
leljü
k m
eg. D
e m
inek
is?
Ha
még
egy
sim
ogat
ás-
nyi i
dőnk
sinc
s reá
. So
kszo
r irig
ylem
azo
kat,
akik
csa
k há
tradő
lnek
és b
árm
it m
egte
hetn
ek.
Vis
zont
azt
a m
egré
szeg
ítő, m
ámor
ító é
rzés
t, m
ikor
min
den
kész
és t
elje
sült.
Azt
nem
adn
ám
cser
ébe.
Ízte
len
élet
ért,
ízle
tes g
yüm
ölcs
öt c
seré
be?
Soha
. A
roha
nó h
étkö
znap
ok le
gnag
yobb
hát
rány
a, h
ogy
nem
fi gy
elün
k eg
ymás
ra, s
zere
ttein
kre,
va
gy ú
gy e
gyál
talá
n a
vilá
gra.
N
éha
nem
árta
na m
inde
nkin
ek m
egál
lni,
sóha
jtani
, vag
y ki
álta
ni e
gyet
. Meg
álln
i, rá
nézn
i a
csod
ákra
, és e
lmél
ázni
. Ked
ves s
zava
kat e
gym
ás u
tán
fűzn
i, eg
ymás
sal t
örőd
ni.
Min
derr
e időt
szak
ítani
. EEVV
4ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
Tartalom
3. o
ldal
Ság
i Lill
a: M
inek
is?
5. o
ldal
ÓN
SZ
6. o
ldal
Cse
porá
n Zs
olt: M
egke
zdte
műk
ödés
ét a
z új
jász
erve
ződö
tt Ó
riás N
ándo
r
Szak
kollé
gium
7. o
ldal
Cse
porá
n Zs
olt: V
örös
csill
ag a
mun
ka
ünne
pén?
8 .o
ldal
dr.
Pilis
i Fan
ni: A
rasz
tern
yom
ozás
kri-
min
alisz
tikai
jele
ntős
ége
10. o
ldal
Fia
tal É
rtelm
iségi
Klu
b
12. o
ldal
Kar
i kép
regé
ny
14. o
ldal
Tót
h Ba
rna:
A. L
inco
ln
17. o
ldal
Rus
zin A
nna:
A p
ápav
álas
ztás
ról
18. o
ldal
Szig
et
20. o
ldal
Déz
seny
i Zsófi :
Így
járta
m a
szín
házb
an
21. o
ldal
Szo
tácz
ky G
erge
ly: K
ritik
us
22. o
ldal
Rizm
ayer
Bar
bara
: Füg
gősé
gek
soro
zata
24. o
ldal
Seli
cean
Dáv
id: A
róm
ai k
öztá
rsas
ág
válsá
ga
27. o
ldal
Per
esa P
etra I
zabe
lla: M
agas
sark
akon
28. o
ldal
Cse
h Ba
lázs:
Mes
teri
taní
tóin
k
emlé
keze
te II
.
30. o
ldal
Ger
ber P
etra:
A sz
ürke
ötv
en á
rnya
lata
31. o
ldal
Sul
án E
mes
e: Jo
gász
vic
cek
32. o
ldal
Kom
árom
i Ann
a: Á
lmai
mba
n A
mer
ika
34. o
ldal
Tak
ács Z
suzs
anna
: Tra
giku
s Val
entin
-
nap
36. o
ldal
Hoff
art S
zabi
na: D
oppi
ngol
ás m
int
bűnc
sele
kmén
y
Ked
ves H
allg
atók
!
Hor
váth
Dán
iel
INT
EG
RO
Eln
ök
5
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
so
ns
z
Pál
Em
ese
Örö
mm
el é
rtes
ítünk
Tite
ket,
hogy
az
újjá
alak
ult Ó
riás
Nán
dor
Szak
kollé
gium
már
cius
5-től
hi
vata
losa
n is
meg
kezd
te műk
ödés
ét
karu
nkon
, am
elyr
e eg
y ün
nepé
lyes
al
akul
ó ül
és k
eret
ében
ker
ült s
or a
H
alas
y-N
agy
Józs
ef A
uláb
an.
Az
ünne
pség
en e
lsők
ént D
r. B
erke
G
yula
Dék
án Ú
r, m
ajd
Józa
n Fl
óra
a H
allg
atói
Önk
orm
ányz
at ta
nulm
ányi
tit
kára
kös
zönt
ötte
az
egyb
egyű
lteke
t. A
z es
t fén
ypon
tját,
kéts
éget
kiz
áróa
n,
Dr.
Ádá
m A
ntal
Pro
fess
zor Ú
r „Ó
riás
Nán
dor:
az
embe
r, a
taná
r és
a tu
dós”
című
előa
dása
jele
ntet
te,
amel
yben
egy
szer
re ra
jzol
ódot
t ki
Óri
ás N
ándo
r len
yűgö
ző s
zem
élyi
sége
és
tudo
mán
yos
mun
káss
ága.
Az
össz
ejöv
etel
hiv
atal
os ré
sze
pedi
g D
r. K
ocsi
s M
ikló
snak
a S
zakk
ollé
gium
el
nöké
nek
a m
egal
akul
ássa
l kap
csol
atos
be
szám
olój
ával
ért
vég
et.
Ezút
on is
sze
retn
énk
meg
kösz
önni
m
inde
n ke
dves
Ven
dégü
nk ré
szvé
telé
t és
grat
ulál
ni a
felv
étel
t nye
rt h
allg
atók
nak,
to
vább
á bi
ztat
ni m
inde
nkit
arra
, hog
y ne
fé
ljen
a sz
epte
mbe
ri fe
lvét
elin
meg
mé-
rette
tni m
agát
!
Az
Óri
ás N
ándo
r Sz
akko
llégi
um ta
gjai
:
Bűn
ügyi
Tag
ozat
M
ento
r:M
ento
r: D
r. H
orny
ák S
zabo
lcs
Dez
ső L
iliK
aise
r Kri
stóf
Més
záro
s O
rsol
yaN
agy
Eszt
erPé
ter-
Szab
ó Pe
tra
Pint
ér R
ómeó
Civ
ilisz
tika
i Tag
ozat
Men
tor:
Men
tor:
Dr.
Kov
ács
Kol
osB
ende
s Á
kos
Cza
pári
Dór
aK
iss
Evel
inN
agy
Vik
tor
Rau
s C
saba
Toko
rcsi
Kat
alin
Taká
cs Z
ita B
ettin
a
Elm
élet
i-tö
rtén
eti T
agoz
atM
ento
r:M
ento
r: D
r. Pe
res
Zsuz
sann
aC
seh
Bal
ázs
Mát
é Es
zter
Pula
i Gáb
orTa
vasz
i Ren
áta
Köz
jogi
Tag
ozat
Men
tor:
M
ento
r: D
r. M
ohay
Ágo
ston
Csa
nád
Cse
porá
n Zs
olt
Dak
a M
arija
Kov
ács
Mih
ály
Luko
nits
Ádá
mPá
l Em
ese
Rin
fel J
ános
Sz
abó
Ane
tt
Ked
ves H
allg
atók
!K
edve
s Hal
lgat
ók!
6ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
on
sz
Cse
porá
n Z
solt
ÓN
SZ
A K
ari T
anác
s –
a H
allg
atói
Önk
orm
ányz
ati T
estü
let
kezd
emén
yezé
sére
– 2
012
dece
mbe
rébe
n
úgy
hatá
rozo
tt, h
ogy
az Ó
riás
Nán
dor
Szak
kollé
gium
a jö
vőbe
n a
Kar
sze
rvez
eti
egys
égek
ént f
olyt
atja
tevé
keny
ségé
t.
Az ú
jjász
erve
ződő
sza
kkol
légi
um c
élja
,
hogy
a le
gkiv
álób
b ha
llgat
ók s
zakm
ai
fejlő
désé
ben
segí
tség
et n
yújts
on,
hozz
áseg
ítse
a ta
goka
t kor
szerű
és
mag
as s
zínv
onal
ú el
mél
eti é
s gy
akor
lati
tudá
s m
egsz
erzé
séhe
z, é
s eg
yide
jűle
g
pozi
tív k
özös
ségi
élm
énye
kkel
gaz
dagí
tsa
tagj
aina
k él
etét
.
Ezek
nek
meg
fele
lően
febr
uár 2
2–27
. kö
zött
felv
étel
it ír
tak
ki a
z ér
deklődők
sz
ámár
a, a
min
a s
zakk
ollé
gium
men
tora
i ta
goza
tonk
ént k
ülön
-kül
ön h
allg
attá
k
meg
a je
lent
kező
ket,
és e
lsős
orba
n az
ok tá
rgyi
, val
amin
t érv
elés
tech
nika
i tu
dása
ala
pján
vál
aszt
ottá
k ki
a le
endő
sz
akko
llégi
sták
at. A
sik
eres
felv
étel
i el
járá
s vé
gére
a s
zakk
ollé
gium
nég
y ta
goza
tába
öss
zese
n hu
szon
négy
hal
lgat
ó ny
ert f
elvé
telt,
aki
ket a
már
cius
5-e
i ün
nepé
lyes
ala
kuló
ülé
sen
a dé
kán
és
a sz
akko
llégi
um e
lnök
e kö
szön
tött
és
avat
ott a
z Ó
riás
Nán
dor S
zakk
ollé
gium
im
már
telje
s jo
gú ta
gjáv
á. E
mel
lett
a re
ndez
vény
en ü
nnep
i elő
adás
t ta
rtot
t Ádá
m A
ntal
pro
fess
or e
mer
itus
„Óri
ás N
ándo
r: a
z em
ber,
a ta
nár é
s a
tudó
s” c
ímm
el, v
alam
int b
eszé
det
mon
dott
a H
allg
atói
Önk
orm
ányz
ati
Test
ület
kép
vise
leté
ben
Józa
n Fl
óra
is,
amel
yekb
en s
iker
es s
zakm
ai é
s kö
zöss
égi
mun
kát k
íván
tak
a sz
árny
aika
t bon
toga
tó,
újdo
nsül
t sza
kkol
légi
sták
nak.
Ezt k
övetőe
n az
Óri
ás N
ándo
r Sz
akko
llégi
um e
lső
érde
mi ü
lésé
re
már
cius
7-é
n ke
rült
sor,
a D
ohán
y ut
cai
épül
et 0
18-a
s te
rméb
en (a
z Ó
NSZ
új
irod
ájáb
an),
amin
a s
zakk
ollé
gium
nak
első
dleg
esen
a k
özös
mun
ka k
eret
eirő
l, va
lam
int a
rövi
d- é
s ho
ssza
bbtá
vú
célo
król
kel
lett
dönt
enie
. A ta
gok
az
ülés
en k
özös
en k
ijelö
lt ir
ányn
ak fo
gadt
ák
el, h
ogy
a sz
akko
llégi
um a
nég
y ta
goza
t –
bűnü
gyi,
civi
liszt
ikai
, elm
élet
i-tö
rtén
eti
és k
özjo
gi –
ker
etei
köz
ött k
ezdj
en n
eki
mun
kájá
nak,
am
elye
k sa
ját a
uton
ómiá
juk
meg
tart
ása
mel
lett
közö
s sz
akm
ai é
s kö
zöss
égép
ítő p
rogr
amok
on v
eszn
ek
maj
d ré
szt.
Az
elér
ni k
íván
t cél
ok k
özül
a
szak
kollé
gium
kie
mel
kedő
en fo
ntos
nak
tart
ja, h
ogy
a jö
vőbe
n sz
ámot
tevő
sz
erep
lője
legy
en n
em c
sak
a pé
csi,
de a
z or
szág
os e
gyet
emi é
letn
ek is
. En
nek
érde
kébe
n tö
bb s
zakk
ollé
gium
és
felsőo
ktat
ási i
ntéz
mén
y m
egke
resé
sét i
s el
hatá
rozt
a, a
szo
ros
együ
ttműk
ödés
és
a ba
ráti
kapc
sola
t kié
píté
sét s
zorg
alm
azva
. B
ár a
sza
kkol
légi
um m
ég a
kez
deti
lépé
sekn
él ta
rt, á
m a
sza
kkol
légi
sták
ha
talm
as m
otiv
áció
val é
s na
gy te
rvek
kel
fogt
ak h
ozzá
a m
unká
hoz,
am
elyn
ek
ered
mén
yeir
e, re
mél
hető
leg
a K
ar is
m
iham
arab
b bü
szke
lehe
t.A
kikn
ek a
fent
iek
alap
ján
felk
elte
tték
érde
klőd
ésük
et a
sza
kkol
légi
um á
ltal
nyúj
tott
mag
as s
zínv
onal
ú sz
akm
ai
ism
eret
ek é
s po
zitív
köz
össé
gi é
lmén
yek,
az
okna
k a
köve
tkező
tané
v el
ején
le
sz le
hető
ségü
k je
lent
kezn
i. A
ddig
is
érde
mes
azo
nban
figy
elem
mel
kís
érni
az
Óri
ás N
ándo
r Sza
kkol
légi
um m
unká
ját.
Meg
kezd
te műk
ödés
étaz
újjá
szer
vező
dött
Óriá
s N
ándo
r S
zakk
ollé
gium
7
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sj
og
i n
ag
yit
o
o,
Cse
porá
n Z
solt
Az
Alk
otm
ányb
írós
ág a
4/2
013.
(I
I. 2
1.)
szám
ú ha
táro
zatá
ban
meg
sem
mis
ítette
a B
tk.
önké
nyur
alm
i jel
képe
k ha
szná
lata
té
nyál
lásá
t, an
nak
alap
törv
ény-
elle
ness
égér
e hi
vatk
ozva
.A
test
ület
a m
últb
an m
ár d
önté
st
hozo
tt e
bünt
eten
dő c
sele
kmén
y ka
pcsá
n, a
mel
yben
meg
álla
píto
tta,
hogy
„a
közn
yuga
lom
biz
onyo
s m
érté
kű m
egza
vará
sa ig
azol
hatja
a
szab
ad v
élem
ényn
yilv
ánítá
shoz
val
ó jo
g ko
rlát
ozás
át”,
val
amin
t hog
y a
„kor
láto
zás
a vé
dett
célo
k sú
lyáh
oz
képe
st n
em m
inős
íthető
arán
ytal
anna
k,
a ko
rlát
ozás
terj
edel
me
és s
zank
ciój
a az
alk
alm
azha
tó le
geny
hébb
esz
közn
ek
minős
ül, e
zért
a B
tk. e
sza
bály
ában
m
egfo
galm
azot
t ala
pjog
-kor
láto
zás
meg
fele
l az
arán
yoss
ág a
lkot
mán
yos
köve
telm
ényé
nek”
[14
/200
0. (
V. 1
2.)
AB
hat
ároz
at].
Vaj
nai A
ttila
azo
nban
al
kotm
ányj
ogi p
anas
szal
for
dult
az
Alk
otm
ányb
írós
ágho
z, a
mel
yben
–
több
ek k
özöt
t – k
ifej
ti, h
ogy
az
Em
beri
Jog
ok E
uróp
ai B
írós
ágán
ak a
V
ajna
i kon
tra
Mag
yaro
rszá
g üg
yben
ho
zott
ítéle
te in
doko
lttá
tesz
i a te
stül
et
korá
bbi d
önté
séne
k fe
lülv
izsg
álat
át.
Az
Alk
otm
ányb
írós
ágna
k elős
zör
azt k
elle
tt vi
zsgá
lnia
, hog
y fe
nnál
l-e
az ít
élt d
olog
ese
te, h
isze
n an
nak
köve
tkez
tébe
n az
indí
tván
yt é
rdem
i vi
zsgá
lat n
élkü
l el k
ell u
tasí
tani
. A
test
ület
azo
nban
az
indo
kolá
sban
az
ism
étel
t viz
sgál
at m
elle
tt az
zal
érve
lt, h
ogy
„az
Alk
otm
ányb
írós
ág
szám
ára
is in
doko
lt m
egha
gyni
an
nak
lehe
tősé
gét,
hogy
a v
álto
zó
körü
lmén
yekr
e te
kint
ette
l ugy
anab
ban
az a
lkot
mán
yoss
ági ö
ssze
függ
ésbe
n új
va
gy m
ás in
doko
t tal
álva
ism
étel
ten
alko
tmán
yoss
ági v
izsg
álat
ot f
olyt
asso
n le
.” T
ehát
a c
laus
ula
rebu
s si
c st
antib
us
elve
ala
pján
, az
előző
dönt
ése
óta
elte
lt időb
en le
zajlo
tt tá
rsad
alm
i vál
tozá
s,
vala
min
t az
EJE
B ít
élet
e te
szi
indo
koltt
á a
14/2
000.
(V.
12.
) sz
ámú
hatá
roza
t fel
ülvi
zsgá
latá
t.A
z A
lkot
mán
ybír
óság
a n
emze
tköz
i gy
akor
lato
t, va
lam
int a
bír
ói
joga
lkal
maz
ást i
s m
egvi
zsgá
lva
arra
az
állá
spon
tra
juto
tt, h
ogy
a B
tk. 2
69/B
. §
(1)
beke
zdés
e tú
l tág
an h
atár
ozza
m
eg a
bün
tete
ndő
csel
ekm
énye
k kö
rét,
miv
el n
em d
iffe
renc
iál,
és
ezze
l a je
lkép
hasz
nála
tot á
ltalá
ban
rend
eli b
ünte
tni –
ann
ak e
llené
re,
hogy
a c
élza
t, az
elk
övet
ési m
ódoz
at
vagy
a k
ivál
tott
ered
mén
y es
eten
ként
el
enge
dhet
etle
n le
het.
Eze
n kí
vül f
onto
snak
tart
om
meg
jegy
ezni
, hog
y a
több
ségi
dö
ntés
hez
öten
pár
huza
mos
indo
kolá
st,
vala
min
t szi
ntén
öte
n kü
lönv
élem
ényt
is
csa
tolta
k. E
zek
közü
l kie
mel
ném
K
iss
Lás
zló
párh
uzam
os in
doko
lásá
t, am
elyb
en h
ango
t ad
azon
elv
árás
ának
, ho
gy a
több
ségi
indo
kolá
snak
ki
kelle
tt vo
lna
térn
ie a
rra,
hog
y „a
z eg
yébk
ént t
ényá
lláss
zerű
m
agat
artá
s ak
kor
igén
yel
bünt
etőj
ogi b
eava
tkoz
ást,
ha a
jelk
épet
a v
onat
kozó
ön
kény
ural
mi r
ends
zerr
el
össz
efüg
gésb
en, a
zzal
azo
nosu
lva
hasz
náljá
k”. T
ováb
bá a
kü
lönv
élem
énye
k kö
zül S
zívó
s M
ária
állá
spon
tját e
mlít
eném
meg
, am
ely
szer
int a
tény
állá
s m
egse
mm
isíté
se s
züks
égte
len.
E
gyré
szt m
ivel
a p
robl
éma
a bü
ntetőj
ogi d
ogm
atik
án b
elül
or
voso
lhat
ó, m
égho
zzá
a tá
rsad
alom
ra
vesz
élye
sség
fen
nállá
sána
k es
eten
ként
i vi
zsgá
latá
n ke
resz
tül;
más
rész
t ped
ig
mer
t a té
nyál
lásh
oz k
apcs
olód
ó he
lyes
, az
elő
ző a
lkot
mán
ybír
óság
i érv
elés
re
alap
ozot
t jog
érte
lmez
és m
ár lé
tezi
k a
szak
irod
alom
ban
– a
jogg
yako
rlat
eg
ység
ének
kia
lakí
tása
vis
zont
a K
úria
fe
lada
ta, e
rre
az A
lkot
mán
ybír
óság
nak
ninc
s ha
tásk
öre.
Vég
ső s
oron
a te
stül
et a
z al
aptö
rvén
y-el
lene
s té
nyál
lást
pr
o fu
turo
hat
álly
al s
emm
isíte
tte
meg
azz
al a
z in
dokk
al, h
ogy
az
idől
eges
hat
ályb
an ta
rtás
kev
eseb
b ve
szél
yt je
lent
a jo
gren
d ép
sége
sz
empo
ntjá
ból,
min
t az
azon
nali
meg
sem
mis
ítés.
Enn
ek k
övet
kezt
ében
az
Ors
zágg
yűlé
snek
201
3. á
prili
s 30
-ig
kell
új té
nyál
lást
alk
otni
a a
hatá
lyon
kí
vül h
elye
zett
hely
ett.
Így
felm
erül
a k
érdé
s: v
ajon
hán
y vö
rös
csill
ag f
og f
elcs
illan
ni m
ájus
1-
jén?
EEVV
Vör
ös c
silla
g a
mun
ka ü
nnep
én?
– a
Btk
. 269
/B. §
-ána
k al
aptö
rvén
y-el
lene
sség
e és
meg
sem
mis
ítése
8ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sJ
og
i N
ag
yit
o
A k
övet
kező
kben
Dr.
Pilis
i Fan
ni a
Bel
ügyi
Sz
emle
című
foly
óira
tban
meg
jele
nt
cikk
ének
első
rész
ét o
lvas
hatjá
tok.
Az
ism
eret
len
tette
s álta
l elk
övet
ett
bűnc
sele
kmén
y fe
lder
ítése
a bűn
ügyi
m
unka
egy
ik le
gizg
alm
asab
b ré
sze.
A
nyo
moz
óhat
óság
a n
yom
ozás
biz
onyo
s sz
akas
zába
n, a
legt
öbb
eset
ben
a kr
imin
alis
ztik
a 7
fő k
érdé
sét -
a k
i/kiv
el
kérd
ések
kiv
étel
ével
- m
eg tu
dja
vála
szol
ni,
de h
a ez
a k
érdé
scso
port
a ké
sőbb
iek
sorá
n is
meg
vála
szol
atla
n m
arad
, akk
or e
laka
dt,
ered
mén
ytel
en a
nyo
moz
ás.
Az
előb
biek
ből k
övet
kezi
k, h
ogy
ebbe
n az
es
etbe
n a
bünt
etőe
ljárá
s sza
kasz
ai k
özül
a
nyom
ozás
i sza
kban
bef
ejeződ
ik a
z el
járá
s, te
hát n
incs
szó
a to
vább
iakb
an ü
gyés
zi,
bíró
i sza
kasz
ról.
Ha
a bű
nügy
nek
ninc
s ter
heltj
e, a
zt is
m
ondh
atju
k, h
ogy
a bü
ntetőe
ljárá
s ebb
en
az e
setb
en fé
lold
alas
, az
álla
m n
em tu
dja
érvé
nyes
íteni
bűn
üldö
zési
-bűn
meg
előz
ési
célk
itűzé
seit,
így
alig
ha b
eszé
lhet
ünk
bünt
ető
igaz
ságs
zolg
álta
tásr
ól, a
sérte
ttre
vona
tkoz
ó re
pará
ciór
ól, k
árté
rítés
ről.
Mag
yaro
rszá
gon
az is
mer
tté v
ált
bűnc
sele
kmén
yek
(éve
nte
kb. 4
00-4
50 e
zer)
30
-40%
-a is
mer
etle
n te
ttes e
llen
indu
l. Va
nnak
azo
nban
oly
an bűn
csel
ekm
ény
típus
ok, p
éldá
ul a
bet
örés
es lo
pás,
amel
yek
eset
ében
szin
te 1
00%
-ban
ism
eret
len
tette
s el
len
indu
l a n
yom
ozás
. Az
ered
mén
yese
n be
feje
zett
bünt
etőe
ljárá
sok
mut
atój
a 40
-50
% k
özöt
t hel
yezk
edik
el.
Ezér
t is t
arto
m fo
ntos
nak
anna
k kö
rüljá
rásá
t, m
ikén
t leh
etne
még
er
edm
énye
sebb
en n
yom
ozni
az
ism
eret
len
tette
sek
feld
eríté
se é
rdek
ében
. K
utat
ásom
sorá
n eg
yrés
zről
igye
kezt
em
meg
tudn
i, ho
gy a
nyo
moz
ó sz
erve
k m
ilyen
sa
ját a
datb
anko
kat h
aszn
álna
k, e
zek
mit
tarta
lmaz
nak,
mi a
cél
juk,
mód
szer
ük
és tö
rvén
yi a
lapj
uk, m
ásré
szrő
l a c
ivil
szfé
rábó
l mily
en a
dato
kat l
ehet
gyű
jteni
a
nyom
ozás
elő
segí
tése
érd
ekéb
en.
A bűn
özés
elle
ni á
llam
i fel
lépé
s mag
ába
fogl
alja
a bűn
csel
ekm
énye
k el
köve
tésé
nek
meg
előz
ését
, az
elkö
veté
s ide
jén
a bű
ncse
lekm
énye
k m
egsz
akítá
sát é
s a m
ár
elkö
vete
tt bű
ncse
lekm
énye
k le
lepl
ezés
ét.
A d
elik
tum
ok e
lköv
etői
az
eset
ek
több
ségé
ben
erőf
eszí
tése
ket t
eszn
ek a
rra,
ho
gy (v
alam
ilyen
mód
on) e
lker
üljé
k a
bünt
etőj
ogi f
elelős
ségr
e vo
nást
. Ehh
ez k
ét
út v
ezet
, egy
rész
t a bűn
ös te
véke
nysé
g ál
cázá
sa é
s ezá
ltal a
bűn
elkö
veté
s tén
yéne
k el
rejté
se a
hat
óság
ok e
lől,
más
felő
l ann
ak
meg
hiús
ítása
, hog
y a
lepl
ezet
t bűn
ös te
tt el
köve
tőjé
nek
kilé
te k
ider
üljö
n.Ez
ekne
k a
rejte
tt, le
plez
ett,
titko
lt té
nyek
nek
a m
egis
mer
ése
bűnü
ldöz
ési
– bű
nmeg
előz
ési é
s biz
onyí
tási
–
szem
szög
ből f
onto
s, és
e c
élbó
l a
bűnü
ldöző
szer
vek
/ sze
rvez
etek
szél
es
körű
– n
yílt
és ti
tkos
– a
datg
yűjté
st
vége
znek
. A
z ad
atgyűj
tés a
tág
érte
lem
ben
vett
nyom
ozás
tárg
yául
szol
gáló
cse
lekm
ény
(ese
mén
y) k
örül
mén
yein
ek, i
lletv
e az
ab
ban
érin
tett
szem
élye
k te
véke
nysé
géne
k,
hollé
téne
k és
szem
élyi
kör
ülm
ényé
nek
tiszt
ázás
a, a
zaz
min
den
olya
n te
véke
nysé
g,
amel
y fo
rmál
is e
ljárá
sjog
i ker
etek
köz
ött a
m
eglé
vő is
mer
etek
bőv
ítésé
re tö
reks
zik.
Volta
képp
en íg
y az
egé
sz n
yom
ozás
t – a
ny
omoz
ás e
lrend
elés
étől
az
iratis
mer
teté
sig
– ad
atgyűj
tésn
ek é
rtelm
ezhe
tjük.
Az
adat
gyűj
tésn
ek je
lentős
ége
van
min
d a
feld
eríté
sben
, min
d pe
dig
a bi
zony
ításb
an.
Funk
ciój
a ak
kor t
elje
sül,
ha m
arad
ékta
lanu
l vá
lasz
t ad
a fő
krim
inal
iszt
ikai
kér
dése
kre:
M
i? H
ol?
Mik
or?
Hog
yan?
Ki?
Kiv
el?
Mié
rt? –
törté
nt –
. Ez
ek a
z eg
ysze
rű
kérd
ések
vilá
gos é
s éss
zerű
vez
érfo
nala
t ny
újta
nak
a m
unká
hoz,
a rá
juk
vona
tkoz
ó vá
lasz
ok a
z ál
talá
nos t
örté
neti
tény
állá
s el
emei
t meg
test
esítő
tény
eket
köz
lik. A
ki?
ké
rdés
re a
dott
vála
szbó
l kid
erül
, hog
y ki
al
any;
a m
it te
tt? k
érdé
sre
adot
t vál
aszb
ól,
hogy
mi v
olt a
z el
köve
tési
mag
atar
tás;
a
mik
or?
hol?
miv
el?
mié
rt? é
s hog
yan?
ké
rdés
ekre
ado
tt vá
lasz
okbó
l ped
ig a
z el
köve
tés i
deje
, hel
ye, e
szkö
ze, m
ódja
és a
te
tt in
dító
oka
, ille
tve
mot
ivác
iója
.A
lapv
ető
köve
telm
ény,
hog
y az
ada
tgyű
jtés
sorá
n az
ada
toka
t tor
zulá
smen
tese
n,
való
sághűe
n rö
gzíts
ék, s
ok e
setb
en u
gyan
is
irrel
eván
s ada
tok
besz
erzé
se é
s rög
zíté
se
is m
egtö
rténi
k; fo
ntos
, hog
y ez
ek se
ve
ssze
nek
kárb
a, e
ljuss
anak
oda
, aho
l fe
lhas
znál
ható
k.Sz
igor
úan
el k
ell v
álas
ztan
i a té
nyle
ges
info
rmác
iót a
vél
emén
ytől
. A té
nyek
rö
gzíté
se e
leng
edhe
tetle
n, a
hoz
záfű
zött
véle
mén
y pe
dig
alap
ja le
het e
gy
késő
bbi v
erzi
ó ki
dolg
ozás
ának
. Nem
m
egen
gedh
ető
az a
datk
ezel
ési e
lőírá
sok,
va
lam
int a
nyo
moz
ás ti
tkos
ságá
nak
meg
sérté
se. A
titk
ossá
gon
nem
felté
tlenü
l a
minős
ített
adat
ot k
ell é
rteni
, his
zen
egy
nyílt
bün
tető
eljá
rásb
an is
pro
blém
át,
vesz
élyf
orrá
st je
lent
het a
z ad
atok
A ra
szte
rnyo
moz
ás
krim
inal
iszt
ikai
jele
ntős
ége
dr. Pil
isi
Fan
ni
9
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
jo
gi
na
gyit
o
nyilv
ános
ságr
a ke
rülé
se (p
éldá
ul a
sz
abad
lábo
n lé
vő g
yanú
síto
tt a
kike
rülő
ad
atok
birt
okáb
an b
efol
yáso
lhat
ja
a sé
rtette
t, a
tanú
kat,
ily m
ódon
ve
szél
yezt
etve
a si
kere
s nyo
moz
ást).
Font
os k
ritér
ium
a g
yors
aság
, hog
y az
ad
atok
kel
lő időb
en é
s mód
on e
ljuss
anak
a
nyom
ozó
ható
ságh
oz.
A v
ázol
t inf
orm
áció
szer
ző te
véke
nysé
g al
kalm
azás
ának
legg
yako
ribb
terü
lete
i:’
ügyb
en é
rinte
tt sz
emél
yek,
tá
rgya
k fe
lkut
atás
a,’
bizo
nyítá
si e
szkö
zök
felk
utat
ása,
be
szer
zése
,’
a ny
omoz
ási c
sele
kmén
yek
meg
alap
ozás
ához
, m
egte
rvez
éséh
ez sz
üksé
ges
adat
ok ö
ssze
gyűj
tése
’ ny
omoz
ási v
erzi
ók e
llenő
rzés
e’
az ü
gy e
sem
énye
inek
, kö
rülm
énye
inek
tisz
tázá
sa.
Az
inte
grál
t bűn
üldö
zés e
leng
edhe
tetle
n ré
sze
azok
nak
a re
levá
ns in
form
áció
knak
az
öss
zegyűj
tése
, am
elye
k úg
y a
bűnü
gyi,
min
t az
ún. c
ivil
és n
emze
tköz
i ada
ttára
kból
ny
erhe
tőek
.Ez
a szűrő-
kuta
tó m
unka
a n
yom
ozás
ke
zdet
i fáz
isáb
an in
dul,
és é
rtele
msz
erűe
n sz
inte
vég
igkí
séri
az e
gész
feld
eríté
si é
s vi
zsgá
lati
eljá
rást
.A
z ál
tala
m is
mer
tete
tt ad
atbá
ziso
k úg
ynev
ezet
t reg
iszt
rált
info
rmác
ióin
ak
telje
s körű,
ará
nyla
g rö
vid
időn
bel
üli
össz
evet
ése,
szűk
ítése
, hál
ósze
rű
össz
efüg
gés-
kere
sés a
lapj
án le
hető
sége
t te
rem
t, ho
gy a
kár í
róas
ztal
mel
lől i
s el
köve
tőhö
z va
gy e
lköv
etői
kör
höz
veze
ssen
.A
z ad
atba
nkok
álta
l nyú
jtott
lehe
tősé
gek
max
imál
is k
iakn
ázás
a na
gyba
n m
egkö
nnyí
thet
i, er
edm
énye
ssé
tehe
ti a
nyom
ozói
mun
kát,
ezál
tal t
öbb
idő
jut a
kl
assz
ikus
krim
inal
iszt
ikai
gon
dolk
ozás
ra.
Lény
eges
nek
tarto
m, h
ogy
az a
dats
zerz
és
össz
hang
ban
legy
en a
bűn
csel
ekm
énye
khez
ka
pcso
lódó
tény
szerű
info
rmác
iókk
al.
Mag
yaro
rszá
gon
ez a
mod
ell,
az
úgyn
evez
ett r
aszt
erny
omoz
ás té
nyle
gese
n ne
m a
laku
lt ki
, érte
lem
szerűe
n jo
gi a
lapj
ai
sinc
sene
k, m
inda
zoná
ltal a
bes
zerz
ett
info
rmác
ióim
ala
pján
az
eljá
ráso
k irá
nyító
i a
külö
nböző
nyom
ozás
okho
z ig
yeke
znek
ki
hasz
náln
i az
adat
bázi
sok
kíná
lta
lehe
tősé
geke
t.A
Ném
et S
zöve
tség
i Köz
társ
aság
nyo
moz
ó
ható
sága
i már
az
1970
-es é
vekb
en
meg
foga
lmaz
ták,
és a
zóta
is a
lkal
maz
zák
az a
dattá
rakb
ól n
yerh
ető
info
rmác
iók
össz
evet
ésén
ala
puló
öss
zefü
ggés
-ker
esés
t, a
„R
aste
rfah
ndun
g” –
ot.
Törv
ényi
elő
írása
it és
felté
tele
it a
ném
et
bünt
etőj
og é
s bün
tető
eljá
rási
jog
is
tarta
lmaz
za, e
nnek
érte
lméb
en a
Szö
vets
égi
Nyo
moz
óhiv
atal
leké
rhet
nyi
lván
os
és n
em n
yilv
ános
hel
yekről
szem
élyr
e vo
natk
ozó
adat
okat
meg
hatá
rozo
tt cs
opor
tokr
ól, -
más
ada
tállo
mán
yokk
al
való
öss
zeha
sonl
ítás c
éljá
ból -
, am
enny
iben
az
álla
m b
izto
nság
át, v
alam
int s
zem
élye
k te
sti é
pség
ét, é
leté
t vag
y sz
abad
ságá
t ve
szél
yezt
etik
, vag
y a
tula
jdon
véd
elm
e ér
deké
ben
az sz
üksé
ges.
A v
eszé
lyhe
lyze
t meg
álla
pítá
sáho
z ol
yan
konk
rét a
dato
kra
van
szük
ség,
am
elye
k bű
ncse
lekm
ény
bekö
vetk
ezés
ét
prog
nosz
tizál
ják.
A sz
övet
ségi
nyo
moz
ó ha
tósá
g (B
unde
skrim
inal
amt;
BK
A) d
efi n
íció
ja
alap
ján
a R
aste
rfah
ndun
g ne
m m
ás, m
int
a kü
lönb
öző
szem
élyi
ada
tállo
mán
yok
auto
mat
izál
t öss
zeeg
yezt
etés
e, ö
ssze
veté
se,
azza
l a c
élla
l, ho
gy k
iszű
rjék,
redu
káljá
k az
okna
k a
szem
élye
knek
kör
ét, a
kik
az
előz
etes
en m
egál
lapí
tott
felté
tele
knek
m
egfe
leln
ek.
A ra
szte
rnyo
moz
ás a
tyja
Hor
st H
erol
d, a
B
KA
egy
kori
veze
tője
. Ezt
a n
yom
ozás
i m
etod
ikát
a 7
0-es
éve
kben
tapa
szta
lt,
a N
émet
Szö
vets
égi K
öztá
rsas
ágot
na
gym
érté
kben
ves
zély
ezte
tő te
rror
ista
cs
elek
mén
yek
( Rot
e-A
rmee
-Fra
ktio
n;
RA
F) h
ívtá
k él
etre
.A
kut
atás
ok se
gíts
égév
el, a
z úg
ynev
ezet
t ra
szte
rkrit
ériu
mok
nak
meg
fele
lő a
dato
k al
apjá
n, fe
lder
íthetőv
é vá
ltak
a te
rror
istá
k eg
yes c
sele
kede
tei.
Ez ú
gy is
jelle
mez
hető
, hog
y a
külö
nböző
szűrőm
unka
meg
jele
níté
séve
l, az
ad
atál
lom
ányo
k há
lósz
erű
kuta
tásá
val a
z eg
yes s
zem
élye
k „
fenn
akad
tak
a ki
fesz
ített
háló
n” .
Az
elkö
vető
kilé
téne
k m
egál
lapí
tása
min
dig
izga
lmas
fela
datn
ak íg
érke
zik.
Fel
derít
eni,
meg
álla
píta
ni e
gy sú
lyos
bűn
csel
ekm
ény
elkö
vető
jét,
aki m
inde
nt m
egte
sz a
nnak
ér
deké
ben,
hog
y a
kilé
te h
omál
yban
m
arad
jon
a ha
tósá
gok
előt
t.M
ásré
szt a
mai
mod
ern
bűnü
ldöz
ésbe
n a
külö
nböző
adat
bank
ok, v
alam
int a
sz
ámítá
stec
hnik
a na
gyon
nag
y le
hető
sége
t kí
nál a
hhoz
, hog
y az
ún.
kla
sszi
kus
után
ajár
ásos
, „ta
lpal
ásos
” ny
omoz
ás,
adat
gyűj
tés h
elye
tt va
gy a
zokk
al
párh
uzam
osan
- kr
itériu
mok
nak
meg
fele
lő
szűrő-
kuta
tó m
unka
segí
tség
ével
- de
rítsé
k fe
l az
ism
eret
len
elkö
vető
t. EEVV
Forrá
sok:
Ba
lláné
-Bor
szék
-Lak
atos
:
Krim
inál
met
odol
ógia
, Rej
tjel K
iadó
, Bud
apes
t, 20
00.
Bócz
End
re (s
zerk
.): K
rimin
alisz
tika 1
-2. D
una
Palo
ta és
kia
dó, B
udap
est,
2004
.Bó
cz E
ndre
- Fi
nszt
er G
éza:
Krim
inal
isztik
a jo
ghal
lgat
ókna
k, M
agya
r K
özlö
ny L
ap-
és
Kön
yvki
adó,
Bud
apes
t, 20
08.
Bund
eskr
imin
alam
tges
etz
vom
7.
Juli
1997
(B
GBl
. I S
. 165
0)D
éri P
ál –
Bud
ai A
ttila
: Kor
szerű
bűnü
ldöz
és,
ORF
K k
iadá
sa, B
udap
est,
1991
.D
éri P
ál: A
kor
szerű
bűnü
ldöz
és je
lenl
egi
köve
telm
énye
i, Be
lügy
i Sze
mle
, 197
1/3.
Dér
i Pál
: A n
yom
ozás
-sze
rvez
és
kors
zerű
sítés
ének
távl
atai
, Bel
ügyi
Sze
mle
, 19
71/7
.D
iete
r Sch
enk:
Der
Che
f. H
orst
Her
old
und
das
BKA
. Spi
egel
-Buc
hver
lag,
Ham
burg
199
8.Fe
nyve
si Cs
aba:
A v
édő
és a
titko
s ada
tgyű
jtés,
Belü
gyi S
zem
le, 2
001/
11.
Göd
öny
Józs
ef: B
izon
yítá
s a n
yom
ozás
ban,
K
özga
zdas
ági é
s Jog
i Kön
yvki
adó,
Bud
apes
t, 19
68.
Hor
váth
Fe
renc
: A
datg
yűjté
s és
bl
öffö
lés,
Belü
gyi S
zem
le, 1
979/
7.Ill
ár
Sánd
or
(sze
rk.):
K
rimin
álta
ktik
a –
tank
önyv
a R
endő
rtisz
ti Fő
iskol
a ha
llgat
ói
rész
ére,
BM K
iadó
, Bud
apes
t, 19
83.
Laka
tos
Jáno
s: A
nyom
ozás
, a f
elde
rítés
és
a bi
zony
ítás
krim
inal
isztik
ai
alap
foga
lmai
és
al
apös
szef
üggé
sei,
Rejtj
el K
iadó
, Bu
dape
st,
1998
.La
kato
s Já
nos
(sze
rk.):
Krim
inál
takt
ika
I.,
Rej
tjel K
iadó
, Bud
apes
t, 20
04.
Mag
yar
érte
lmező
kézi
szót
ár,
Aka
dém
iai
Kia
dó, B
udap
est,
2007
.N
yíri
Sánd
or:
A n
yom
ozás
i te
véke
nysé
g ha
tára
i, B
elüg
yi S
zem
le, 1
992/
8.Sz
amel
Laj
os: A
ren
dész
et é
s a
rendőr
ség
jogi
szab
ályo
zásá
nak
elm
élet
i ala
pjai
, MTA
, Á
llam
tudo
mán
yi K
utat
ások
Pro
gram
irodá
ja,
Bud
apes
t, 19
90.
Trem
mel
Fló
rián
– Fe
nyve
si C
saba
– H
erke
C
song
or:
Krim
inal
iszt
ika.
Dia
lóg
Cam
pus
Kia
dó, B
udap
est-P
écs,
2009
.
10ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
un
ive
rs
ity
lif
e
Ara
nyos
gadá
nyba
n a
Hor
váth
-ke
rtbe
n is
mét
öss
zeül
t a
közg
yűlé
s, h
ogy
Dez
sőt,
a di
sznó
t ny
ugdí
jazz
ák-e
. Miu
tán
össz
ecsa
ptak
a
pro
és k
ontr
a ér
vek,
a k
özgyűl
és
Dez
ső n
yugd
íjazá
sa m
elle
tt dö
ntöt
t és
áta
dta
az I
MF-
nek,
az
Idős
M
alac
okat
Fel
dolg
ozó
szer
veze
tnek
. D
ezső
búc
súzt
atás
ára
béke
men
et
szer
vező
dött,
mel
y “D
ezső
t nem
ha
gyju
k éh
en h
alni
”, “
Nem
eng
edün
k az
IM
F-ne
k” é
s “D
ezső
nem
lesz
gy
arm
at”
felir
atú
tran
szpa
rens
ekke
l vé
gigk
ísér
te a
z ör
eg d
iszn
ót u
tols
ó na
gy ú
tján.
V
alah
ogy
így
kezdőd
ött 2
2 év
e is
a h
agyo
mán
yos
aran
yosg
adán
yi
disz
nóvá
gás
is. E
gy h
agyo
mán
y,
mel
y m
ár tö
bb, m
int k
ét é
vtiz
ede
él.
A m
alac
okat
, aki
ket m
inde
n év
ben
Dez
sőne
k ne
vezn
ek e
l, te
rmés
zete
sen
min
den
évbe
n “n
yugd
íjazz
ák”,
s e
nnek
a
cere
món
iájá
t a m
ai n
apig
megőr
izté
k.
Hog
y is
mon
dták
? -
“Nem
lehe
t rá
unni
!” M
int e
gy ig
azi v
idék
i dis
znóv
ágás
on,
itt is
a k
orai
órá
kban
kez
dődt
ek
a m
unká
lato
k, e
lőké
szül
etek
. A
több
féle
ízbe
n ka
phat
ó pá
linka
te
rmés
zete
sen
elen
gedh
etet
len
kellé
ke
az e
sem
ényn
ek, s
per
sze
a fo
rral
t bo
r is
. Am
i vis
zont
kic
sit t
alán
sz
okat
lan
egy
ilyen
pro
gram
on,
s m
égse
m a
nnyi
ra e
gy e
gyes
ület
i re
ndez
vény
en, m
ert h
ogy
ez
a va
lójá
ban
az É
rtel
mis
égi
Klu
b sz
erve
zése
, hog
y eg
ész
napo
s to
mbo
lavá
sárl
ás v
olt.
A
tom
bola
nye
rem
énye
k elős
zör
hagy
omán
yosa
n a
“Hor
váth
-kö
nyvt
árbó
l” e
lőke
rülő
ko
mm
unis
ta k
iáltv
ányo
k vo
ltak,
mel
yeke
t egy
éb é
rték
es
köny
vek,
és
még
ért
ékes
ebb
Dez
sőt 2
2-sz
er is
nyu
gdíja
zták
avag
y
kort
árs
műv
észe
k al
kotá
sai(
péld
ául
fest
mén
yek)
köv
ette
k. J
ogás
z ha
llgat
ók é
rdek
lődé
séne
k fe
lkel
tésé
re ta
lán
még
is in
kább
az
a le
galá
bb 5
0 ré
sztv
evő
alka
lmas
, ak
ik k
özöt
t mi,
jogh
allg
atók
csu
-pá
n ve
ndég
ek le
hetü
nk e
gy o
lyan
re
ndez
vény
en, a
hol ü
gyés
zek,
al-
kotm
ányb
írók
, ren
dőrfők
apitá
nyok
, íté
lőtá
blák
eln
ökei
s e
gyéb
az
érte
l-m
iség
i pál
yán
moz
gó n
agyh
írű
urak
és
höl
gyek
ves
znek
rés
zt. V
endé
gek-
ként
ves
zünk
rés
zt, m
égis
bar
átké
nt
keze
lnek
min
ket,
bárk
ihez
köz
eled
ünk
társ
algá
si s
zánd
ékka
l.D
ezső
tehá
t jövőr
e is
nyu
gdíjb
a vo
nul,
s bú
csúz
tatá
sára
újr
a ös
szeü
l a
közg
yűlé
s, m
ely
min
ket,
hallg
atók
at is
vá
r sz
eret
ette
l. Jö
vőre
talá
lkoz
unk!
11
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sU
niv
er
sit
y L
ife
KKör
beké
rdez
tem
, hog
y ki
hog
yan
érez
te m
agát
a p
rogr
amon
, és a
kö
vetk
ező
vála
szok
at k
apta
m:
„az
elvá
rása
imna
k te
ljese
n m
egfe
lelt;
na
gyon
kirá
ly v
olt;
le a
kal
appa
l elő
ttete
k;
nagy
on jó
l ére
ztem
mag
am, v
árom
a
köve
tkező
prog
ram
otok
at; m
iért
nem
is
mer
tele
k előb
b tit
eket
?”. F
olyt
atha
tnám
a
soks
zínű
vél
emén
yeke
t, és
az
a ci
kket
telje
s te
rjede
lméb
en le
is fe
dné,
de
talá
n ne
m c
sak
a ha
ngul
at, h
anem
a ré
szle
tek
is é
rdek
elne
k Ti
teke
t.Jó
mag
am k
icsi
t izg
ulta
m m
ikor
elin
dulta
m
otth
onró
l, hi
szen
szer
vező
ként
szer
ette
m
voln
a, h
ogy
min
den
zökk
enőm
ente
sen
men
jen.
Sze
renc
sére
min
denk
i idő
ben
meg
érke
zett,
per
sze
mos
t elfe
lejte
m a
15
perc
et k
éső
kolle
giná
t. M
egér
kezé
skor
a p
ortá
n a
hölg
y m
egle
pő
mos
olly
al é
s jók
edvv
el v
árt m
inke
t, m
ely
foga
dtat
ást a
z in
téze
t min
den
dolg
ozój
ától
m
egka
ptun
k, é
s miu
tán
bere
gisz
tráltu
nk, a
bü
ntet
és- v
égre
hajtá
si in
téze
t par
ancs
noka
, B
aláz
s Pét
er b
v. e
zred
es m
utat
ta b
e ne
künk
eg
y pr
ezen
táci
ó ke
reté
ben
az in
téze
tet.
A p
reze
ntác
iót a
Pál
halm
ai A
gros
peci
ál
Kft.
vez
etőj
e, H
etye
i Gáb
or b
v. e
zred
es
zárta
az
elíté
ltek
mun
kálta
tásá
t biz
tosí
tó
kft.
bem
utat
ásáv
al. A
reng
eteg
érd
ekes
in
form
áció
mel
lett
ekko
r sze
mbe
sültü
nk
vele
(leg
aláb
bis é
n m
ég n
em ta
lálk
ozta
m
ilyen
nel),
hog
y a
börtö
n ne
m e
gy á
tlago
s eg
y-ké
t épü
letből
álló
inté
zet,
hane
m
egy
egés
z bö
rtön-
kom
plex
um, h
isze
n a
közp
onti
épül
ettő
l 6 k
m-r
e ta
lálh
ató
a fé
rfi a
legy
ség,
és 1
1 km
-re
a nő
i al
egys
ég. F
elve
tődi
k a
kérd
és, h
ogy
mik
ént j
ártu
k be
ezt
a h
atal
mas
terü
lete
t. Eg
yik
talá
n le
gnag
yobb
élm
énye
vol
t a
csap
atna
k (il
letv
e na
gyob
bik
felé
nek,
m
ert k
ét c
sopo
rtban
tudt
uk m
egné
zni a
z al
egys
égek
et),
hogy
rabs
zállí
tó b
ussz
al
utaz
tunk
egy
ik e
gysé
gből
a m
ásik
ba. A
z én
csa
pato
mat
a p
aran
csno
k úr
vez
ette
, így
ne
m c
sak
egy
rabs
zállí
tót k
aptu
nk, d
e az
a
meg
tiszt
elte
tés é
rt be
nnün
ket,
hogy
a b
örtö
n le
gfőb
b ve
zető
je m
utat
ta b
e az
inté
zete
t, és
m
esél
t érd
ekes
ebbn
él é
rdek
eseb
b tö
rténe
teke
t az
épü
lette
l, a
rabo
kkal
, de
még
a k
isbu
ssza
l ka
pcso
latb
an is
. Min
t azt
meg
tudt
uk, a
ra
bokn
ak a
z ál
lato
kkal
is v
an k
apcs
olat
a,
hisz
en e
gyré
szt a
z eg
yik
mun
kale
hető
ség
az A
gros
peci
ál K
ft. á
llata
inak
felü
gyel
ete,
m
ásré
szt v
alós
zínű
leg
a m
ezőg
azda
ságn
ak
kösz
önhe
tően
a m
acsk
ák is
szív
esen
lakj
ák a
z in
téze
t ter
ület
ét. A
női
ale
gysé
gnek
még
egy
gó
lyáj
a is
vol
t, ak
i utá
n sé
rülé
sét k
övetőe
n az
el
ítélt
hölg
yek
napo
nta
érde
klőd
tek.
A
rabo
knak
mun
kale
hető
ség
még
tö
bbek
köz
ött a
mezőg
azda
ságb
an v
aló
közr
eműk
ödés
, ille
tve
az e
lekt
roni
kai
lebo
ntó
üzem
, de
a hö
lgye
k a
mos
odáb
an
is h
elye
t kap
hatta
k, a
hol a
kör
beve
zető
nk
a hi
gién
ikus
mos
oda
rejte
lmei
ről ó
ráka
t tu
dott
voln
a m
esél
ni, d
e há
t sür
gete
tt az
idő.
A b
örtö
n eg
yik
külö
nleg
essé
ge, h
ogy
van
egy
aleg
ység
e, a
hová
az
olya
n jó
m
agav
isel
etű,
kön
nyíte
tt bü
ntet
ését
töltő
el
ítélte
k va
nnak
elh
elye
zve,
aki
k hé
tköz
nap
az in
téze
tben
dol
gozn
ak é
s éjs
zaká
znak
, s
hétv
égén
haz
ameh
etne
k a
csal
ádju
khoz
, így
a
szom
széd
, a k
isgy
erm
ek tu
lajd
onké
ppen
nem
tu
dja,
hog
y az
elít
élt b
örtö
nben
van
, his
zen
mon
dhat
ják
azt,
hogy
csu
pán
el k
ell u
tazn
ia
dolg
ozni
. Ez
a fa
jta e
nged
mén
y le
hető
sége
t ad
szám
ukra
, hog
y ke
vésb
é, v
agy
sem
mily
en
mér
tékb
en se
sérü
ljön
sem
az
elíté
lt, se
m a
cs
alád
jóhí
re.
Érde
kes m
ód a
z eg
ész
láto
gatá
s ala
tt az
t ér
ezte
m, h
ogy
min
denk
i kic
sit ‘
lazá
bb’ e
gy
börtö
nhöz
kép
est,
nem
csa
k a
tiszt
ek, d
e a
rabo
k is
, nem
vol
t meg
az
a ny
omot
t han
gula
t am
i bár
mel
yikü
nket
elfo
g eg
y bö
rtön
láttá
n.
Gon
dolh
atná
nk, h
ogy
hián
yzik
a fe
gyel
em,
de ta
lán
pont
hog
y az
erő
s, és
hat
ásos
fe
gyel
em, a
tisz
tek
gyor
s rea
kció
ja a
le
gkis
ebb
esem
ényr
e is
az,
am
i meg
tartj
a ez
t a re
ndet
, és e
zálta
l a k
omol
yabb
ko
nfl ik
tuso
k el
kerü
lésé
t, m
ely
tová
bbi m
ég
erős
ebb
fegy
elm
ezés
t kív
ánna
. Töb
bektől
ha
llotta
m, h
ogy
az e
ddig
i bör
tönö
k kö
zül,
mel
yeke
t már
meg
ism
erte
k, e
z vo
lt az
, am
elyi
k le
gink
ább
elny
erte
tets
zésé
t. K
öszö
njük
Bal
ázs P
éter
par
ancs
nok
úrna
k ez
t az
élm
ényt
.Pe
rsze
ha
már
FÉK
– F
iata
l Érte
lmis
égi
Klu
b, a
z „é
rtelm
iség
i” m
elle
tt ne
m
hagy
hattu
k ki
a „fi a
tal”
rész
t sem
. H
azaf
elé
meg
álltu
nk e
gy ig
azi v
idék
i, zs
írosk
enye
res-
hagy
más
bor
ozga
tásr
a, é
s m
egkó
stol
tuk
a há
ziga
zda,
Var
jas J
ános
há
zi fe
hér é
s vör
ös b
orát
. A fe
hér b
or p
ersz
e jo
bban
fogy
ott,
de h
át íz
lése
vál
ogat
ja. V
an
akin
ek a
vör
ös íz
lett
jobb
an, d
e ne
m is
ez
a lé
nyeg
, han
em a
mily
en k
edve
sség
gel v
árta
k m
inke
t, és
am
ilyen
jó k
edvv
el tá
vozt
unk
onna
n. O
lyan
nyira
jó k
edvv
el, h
ogy
a te
rvez
ettő
l maj
d 2
órás
kés
ésse
l értü
nk h
aza,
m
ert m
ég a
z „I
ndul
unk”
szóc
ska
után
is
több
en v
olta
k az
ok, a
kik
szív
esen
mar
adta
k vo
lna.
Még
egy
uto
lsót
koc
cint
ottu
nk a
há
ziga
zda,
Jáno
s egé
szsé
gére
, aki
rem
éljü
k m
ég jó
pár
évi
g fo
gadh
at m
inke
t, m
ár c
sak
azér
t is,
mer
t a b
orok
egy
éb tí
pusa
it is
sz
eret
né k
ipró
báln
i, m
i ped
ig m
egkó
stol
ni.
Rem
élem
min
denk
i leg
aláb
b an
nyira
jól
érez
te m
agát
, min
t jóm
agam
.
Talá
lkoz
unk
köve
tkező
prog
ram
jain
kon
is!
Pálh
almai
börtö
nlát
ogat
ás
FÉK
mód
ra
Kis
s R
ich
árd
PT
E Á
JK
FÉ
K
12ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sk
ar
i k
ep
re
ge
ny
,,
FÉK
börtö
nlát
ogat
ás é
s bor
kóst
olóé
s
13
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
ka
ri
ke
pr
eg
en
y
,,
ÓN
SZ Ü
nnep
i Ala
kuló
Ülé
s
14ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
jo
gi
na
gy
ito
Tót
h B
arna
írás
a és
raj
za
Az A
mer
ikai
Egy
esül
t
Álla
mok
ban
sajá
tos m
ódon
,
min
dmái
g az
az a
lkot
mán
y
van
érvé
nybe
n, m
elye
t
1787
-ben
állí
totta
k ös
sze.
Érd
ekes
ségk
éppe
n az
t is
meg
nézh
etjü
k, h
ogy
ebbe
n
az é
vben
mi i
s tör
tént
Eur
ópáb
an. J
elen
koru
nk
egyi
k ve
zető
hat
alm
ának
alko
tmán
ya a
bban
az é
vben
kész
ült e
l mik
or II
. Józ
sef
csás
zár s
zöve
tség
re lé
pett
II.
Kat
alin
cár
nőve
l az o
szm
ánok
elle
n, il
letv
e kö
tele
zővé
tette
a ve
zeté
knev
ek h
aszn
álat
át
hazá
nkba
n. E
mel
lett
ebbe
n az
évbe
n ha
lálo
zott
el W
olfg
ang
Am
adeu
s Moz
art é
desa
pja,
Leop
old
Moz
art.
Ebbe
n a
függ
etle
n sz
övet
ségi
kö
ztár
sasá
gban
, am
ely
50 ta
gálla
mot
és
egy
szöv
etsé
gi k
erül
etet
szám
lál (
jele
nleg
), el
ső e
lnök
e, G
eorg
e W
ashi
ngto
n ót
a az
el
nöki
hiv
atal
t saj
átos
tisz
tele
t és
hűsé
g öv
ezi.
Még
is n
em e
gysz
er fo
rdul
t elő
az
Egy
esül
t Álla
mok
törté
nelm
ében
, ho
gy p
olgá
rai v
ezetőj
ük e
llen
ford
ítottá
k fe
gyve
rüke
t. Tö
bb k
ísér
let i
s tö
rtént
, eze
k kö
zül 4
érte
el a
cél
ját,
azaz
vég
ződö
tt az
el
nök
halá
láva
l. A
brah
am L
inco
ln, J
ames
G
arfi e
ld, W
illia
m M
cKin
ley
és J
ohn
F.
Ken
nedy
ese
tébe
n.R
övid
bet
ekin
tést
sze
retn
ék n
yújta
ni
ezen
4 e
lnök
mun
káss
ágáb
a, a
kkor
i, ill
etve
jele
nkor
i meg
ítélé
sükb
e, d
e fő
ként
trag
ikus
hal
áluk
kör
ülm
énye
ibe
(mel
yekn
ek e
gyes
rész
lete
i mái
g ho
mál
yosa
k, íg
y tö
kéle
tes
tápt
alaj
nyú
jtva
a sp
ekul
átor
okna
k és
az
össz
eesk
üvés
el
mél
etek
buz
gó g
yártó
inak
). A
brah
am L
inco
ln, a
z A
mer
ika
Egye
sült
Álla
mok
16.
, egy
ben
első
repu
blik
ánus
el
nöke
. Egy
ike
a vi
lágs
zerte
legi
nkáb
b is
mer
t és
elis
mer
t eln
ökök
nek.
Vaj
on m
i is
áll e
nnek
a n
épsz
erűs
égne
k a
hátte
rébe
n?
Vajo
n m
ivel
sik
erül
t min
dmái
g a
jele
nkor
tis
ztel
etét
is fe
nnta
rtani
. His
z fe
lróha
tó
lehe
tne
szám
ára,
hog
y ne
m s
iker
ül
meg
akad
ályo
znia
, hog
y el
nöks
ége
idej
én
kiro
bban
jon
az a
konfl i
ktus
, mel
y or
szág
a tö
rténe
lmén
ek le
gvér
eseb
b és
legt
öbb
áldo
zato
t köv
etelő
test
vérh
ábor
újáv
á nő
tte
ki m
agát
. Nem
kev
eseb
b, m
int e
gym
illió
em
beré
lete
t köv
etel
ve. E
z vo
lt az
Am
erik
ai
polg
árhá
ború
. Min
deze
k el
lené
re L
inco
ln
néps
zerű
sége
és
meg
becs
ülts
ége
töre
tlen.
A
kár e
mlít
hetn
énk őt
úgy
is, m
int a
feke
te
rabs
zolg
aság
eltö
rlője
, a „
fels
zaba
dító
elnö
k”, d
e ez
az
állít
ás is
elé
ggé
eltú
lzot
t. Li
ncol
n 18
09. f
ebru
ár 1
2-én
szü
lete
tt K
entu
ckyb
an e
gy s
zegé
ny te
lepe
s cs
alád
gy
erm
ekek
ént (
volt
az e
lső
elnö
k, a
ki
nem
az
első
13
álla
m te
rüle
tén
szül
etet
t).
Az
előző
elnö
kök
szám
os p
éldá
játó
l el
térő
en, n
em e
gy te
hető
s bi
rtoko
s,
ülte
tvén
yes
csal
ád s
zülö
ttje.
Nem
járt
neve
s ta
nint
ézm
énye
kbe
(talá
n ha
egy
év
et e
ltöltö
tt eg
y vi
déki
ele
mi i
skol
ába)
. R
enge
teg
mun
kát e
lvál
lalt,
dol
gozo
tt ap
ja fö
ldjé
n, h
ajóz
ott a
Mis
siss
ippi
n, v
olt
ková
csin
as, f
avág
ó, p
osta
mes
ter é
s rö
vid
idei
g ka
tona
is. I
skol
ázat
lans
ága
elle
nére
re
nget
eget
olv
asot
t, ké
pezt
e m
agát
, am
inek
ere
dmén
yeké
ppen
183
7-be
n üg
yvéd
i iro
dát n
yith
atot
t Spr
ingfi
eld
ben
(bec
enev
e is
ebből
a k
orsz
akbó
l ere
d:
alap
osab
b jo
gi v
égze
ttség
híjá
n /m
inth
a ez
m
agát
ól é
rtető
dő le
nne/
, a le
gsik
eres
ebb
és le
gbec
süle
tese
bb ü
gyvé
dkén
t tar
tottá
k sz
ámon
. Inn
en e
red
bece
neve
: Hon
est
Abe
). Fe
lesé
ge, a
műv
elt é
s in
dula
tos
Mar
y A
nn T
odd
lett
1842
-ben
, aki
t az
akko
riban
elé
g sz
okat
lan
kiné
zetű
, már
-m
ár c
súny
ának
is n
evez
hető
192
cen
ti m
agas
, abn
orm
ális
an s
ován
y, k
ésőb
bi
elnö
k m
égis
lenyűg
özöt
t.
„Pol
itiká
m a
bból
áll,
hog
y ni
ncs
polit
ikám
.” Egyr
e in
kább
csá
bíta
ni k
ezdt
e a
polit
ikai
éle
t. A
Whi
g Pá
rt el
veit
mag
áévá
té
ve, K
özép
- Illi
nois
egy
ik m
egha
táro
zó
whi
g po
litik
usa
lett.
Lin
coln
nem
vol
t
A. L
inco
ln
15
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sj
og
i n
ag
yit
o
abol
icio
nist
a, a
zaz
nem
vol
t szé
lsős
éges
en
rabs
zolg
aság
elle
nes
(sőt
, néh
ány
meg
nyilv
ánul
ását
túlz
óan
rass
zist
ának
is
titul
álna
k a
jele
nkor
felfo
gása
sze
rint),
ne
m k
edve
lte a
z en
nyire
szé
lsős
éges
m
egol
dáso
kat,
amel
yek
csak
pol
itika
i fe
szül
tség
eket
szí
tana
k. M
agát
a
rabs
zolg
aság
ot e
rköl
cste
lenn
ek ta
rtotta
, de
arró
l is
meg
vol
t győ
ződv
e, h
ogy
a fe
hére
k és
a fe
keté
k ké
ptel
enek
lenn
ének
bék
és
együ
ttélé
sre
(egé
szen
eln
öksé
géig
tá
mog
atta
a fe
lsza
badí
totta
k Li
bériá
ba
való
átte
lepí
tésé
t szo
rgal
maz
ó tö
rekv
ést).
18
58-b
an s
zená
tusi
vál
aszt
ásra
kés
zült.
St
epha
n A
. Dou
glas
-sze
l vív
ott h
ét
nyilv
ános
vita
tette
Lin
colt
szél
eskö
rűen
is
mer
té. B
ár a
sze
nátu
si v
álas
ztás
okon
alu
l m
arad
t, in
nen
már
egy
enes
en ív
elt f
elfe
le
a „k
arrie
rje”.
Oly
anny
ira, h
ogy
a 2
év
múl
va e
sedé
kes
vála
sztá
soka
t meg
is
nyer
te (b
ár c
sak
a né
pi s
zava
zato
k 40
%-á
t si
kerü
lt el
nyer
nie,
a d
emok
ratá
k tö
bb je
lölt
indí
tásá
val m
egos
ztot
ták
szav
azói
kat,
így
a re
publ
ikán
usok
egy
etle
n in
duló
ja
diad
alm
asko
dhat
ott).
Kor
mán
yzat
i ta
pasz
tala
t nél
kül k
erül
t a F
ehér
Ház
ba,
még
pol
gárm
este
r sem
vol
t soh
a, h
a le
het
így
foga
lmaz
ni „
csak
” ké
pvis
elő.
El
nöks
ége
legn
agyo
bb p
robl
émáj
át n
em a
ra
bszo
lgas
ág je
lent
ette
, han
em a
z U
nió
szét
bom
lása
. Ezé
rt m
inde
n té
vkép
zet,
amel
y a
polg
árhá
ború
ala
pján
ak a
ra
bszo
lgas
ágot
teki
nti k
erül
endő
. A d
éli
álla
mok
kiv
álás
át e
lfoga
dhat
atla
nnak
ta
rtotta
. Mag
át a
forr
adal
om jo
gát n
em
taga
dta,
de
véle
mén
ye s
zerin
t azt
ki
robb
anta
ni c
sak
egy
erkö
lcsi
leg
igaz
olha
tó c
él m
iatt
lehe
t. Eb
ben
az
eset
ben
errő
l alig
ha le
het b
eszé
lni,
hisz
en
Linc
oln
törv
énye
s el
nökv
álas
ztás
sor
án
kerü
lt ha
talo
mra
. A
z U
nió
fölé
nye
a le
gtöb
b té
ren
vita
that
atla
n vo
lt. M
ind
lako
sság
a, a
ha
dser
ege
is n
agyo
bb v
olt a
K
onfö
derá
cióé
nál (
min
tegy
1,5
mill
ió fő
), az
ipar
i ter
mel
és ö
ssze
haso
nlíth
atat
lan,
m
ég a
fegy
verg
yártá
sban
is jó
cská
n al
ulm
arad
tak
a di
xiel
andi
ek. A
törté
nele
m
visz
ont m
ár s
zám
tala
nszo
r biz
onyí
totta
, eg
y gy
engé
bb h
atal
om is
kép
es le
het
győz
edel
mes
kedn
i, és
kik
tudn
ák e
zt
jobb
an m
aguk
nál a
z Eg
yesü
lt Á
llam
ok
polg
árai
nál.
A K
onfö
derá
ció
abbó
l a
szem
pont
ból e
lőny
öseb
b he
lyze
tben
vol
t, ho
gy n
eki n
em k
elle
tt fe
lszá
mol
nia
az
Uni
ó se
rege
it és
bev
onul
ni te
rüle
teire
, elé
g
ha m
egtö
rik a
jenk
ik h
arci
ked
vét é
s ig
ényü
ket a
háb
orú
iránt
. Am
i nem
is v
olt
olya
n el
képz
elhe
tetle
n ol
yan
kato
nai
veze
téss
el m
int R
ober
t E. L
ee, T
hom
as J
. Ja
ckso
n, J
ames
Lon
gstre
et é
s a
több
iek
(a
délie
k sa
játo
s ké
szsé
gét a
kat
onás
kodá
s irá
nt m
ár n
em is
em
lítve
). Li
ncol
n ez
zel
tiszt
ában
vol
t, íg
y ig
yeke
zett
min
d a
kato
nai m
orál
t fen
ntar
tani
, ille
tve
meg
tarta
ni a
zon
déli
álla
mok
at a
mik
, még
ne
m s
zaka
dtak
ki a
z U
niób
ól. I
gyek
ezet
e el
lené
re F
első
-Dél
(Virg
inia
, Ark
ansa
s, É
-C
arol
ina
és T
enne
sse)
még
is c
satla
kozo
tt a
Kon
föde
ráci
óhoz
. A ra
bszo
lgat
artó
ha
tárá
llam
ok, m
int M
isso
uri,
Ken
tuck
y,
Del
awar
e, M
aryl
and
visz
ont m
egm
arad
tak
az U
nió
tagj
ai. L
inco
ln k
orm
ánya
fe
lállí
totta
a v
ilág
legj
obba
n fe
lsze
relt
és
ellá
tott
hads
ereg
ét, é
s a
Kon
gres
szus
sal
lefe
ktet
te a
mod
ern
Am
erik
a al
apja
it.
Mod
erni
zálta
az
adó-
, ban
k-, é
s pé
nzüg
yi
rend
szer
t, el
képe
sztő
en m
egem
elte
a
vám
okat
, és
meg
alap
ította
a
mezőg
azda
sági
min
iszt
ériu
mot
. Az
1862
-be
n ki
adot
t ún.
„te
lepe
stör
vénn
yel”
ny
ugat
i föl
deke
t boc
sájto
ttak
a fa
rmer
ek
rend
elke
zésé
re, é
s em
elle
tt m
egin
dult
a ko
ntin
enst
áts
zelő
vas
útvo
nal é
píté
se is
.M
ivel
a h
ábor
ú ja
varé
szt a
Kon
föde
ráci
ó te
rüle
tein
zaj
lott,
az
otth
on m
arad
t és
zaki
ak k
énye
lmes
en g
yara
podh
atta
k és
fe
jlődh
ette
k. M
ég e
gy ú
j álla
m, N
evad
a is
cs
atla
kozo
tt az
Uni
óhoz
186
4-be
n. L
inco
ln
rem
ek s
traté
giai
érz
ékén
ek k
öszö
nhetőe
n eg
yre
inká
bb e
lőm
ozdí
totta
az
észa
ki
sike
rt. K
ülpo
litik
ai m
anőv
erez
ésén
ek h
ála
a fr
anci
ákka
l és
a B
rit B
iroda
lom
mal
si
kerü
lt sz
ámár
a ke
dvező
ered
mén
yeke
t el
érni
. Azt
is b
elát
ta, h
ogy
min
d a
bel-,
m
ind
a kü
lföld
i tám
ogat
ás é
rdek
ében
el
kerü
lhet
etle
n a
feke
ték
fels
zaba
dítá
sa.
Az
első
jele
ntős
ebb
észa
ki g
yőze
lem
, az
antie
tam
i csa
ta u
tán
jele
ntet
te b
e, h
ogy
1863
. jan
uár 1
-jén
érvé
nybe
lép
a „l
ázad
ók”
terü
leté
n élő
rabs
zolg
ákat
fe
lsza
badí
tó, ú
n. e
man
cipá
ciós
ny
ilatk
ozat
a, m
elye
t a k
aton
ai
szük
ségs
zerű
ségr
e hi
vatk
ozva
tett
közz
é.
Ezze
l a ra
diká
lisok
és
az a
bolic
ioni
sták
cs
eppe
t sem
vol
tak
meg
elég
edve
, és
a lo
ndon
i Tim
es íg
y gú
nyol
ódot
t Lin
coln
on:
„Lin
coln
úr f
elsz
abad
ítja
a né
gere
ket o
tt,
ahol
nin
cs h
atal
ma,
aho
l ped
ig v
an, o
tt to
vább
ra is
rabs
zolg
ának
teki
nti ő
ket!”
Ezt k
övetőe
n az
Uni
ón b
elül
mar
adt
rabs
zolg
atar
tó á
llam
okat
is fe
lszó
lítot
ta a
foko
zato
s fe
lsza
badí
tásr
a, m
elyr
e ig
énye
lhet
tek
álla
mi k
árpó
tlást
. Így
kap
ta
meg
a h
ábor
ú az
t a m
ásod
lago
s cé
lját,
ami
a ra
bszo
lgas
ág e
lleni
háb
orú
volt.
Per
sze
azt s
enki
se
higg
ye e
gy p
erci
g se
, hog
y eg
y sz
empi
llant
ás a
latt
meg
szűn
t vol
na a
ra
bszo
lgas
ág a
kár é
szak
on v
agy
déle
n.
Vis
zont
az
előr
enyo
mul
ó és
zaki
csa
pato
k m
inde
nhol
fels
zaba
díto
tták
a fe
keté
ket,
sőt
lehe
tővé
tetté
k ne
kik
a ha
dser
eghe
z va
ló
csat
lako
zást
. (Tö
bb m
int 1
80.0
00 fe
kete
ha
rcol
t az
Uni
ó ha
dser
egei
ben,
29.
500
pedi
g a
hadi
teng
erés
zetn
él. Ő
k te
tték
ki a
ha
dser
eg 1
0%-á
t.)B
ár k
ortá
rsai
vád
oltá
k az
zal a
z el
nökö
t, ho
gy ri
aszt
óan
meg
növe
lte a
vég
reha
jtó
hata
lom
hat
áskö
rét, ő
min
dig
azt
hang
ozta
tta, e
z cs
ak a
háb
orú
mia
tt va
n és
sz
igor
úan
raga
szko
dott
a de
mok
ráci
a al
apel
veih
ez. H
alla
ni s
em a
kart
arró
l, ho
gy
elha
lass
zák
az 1
864-
es e
lnök
vála
sztá
st.
Bár
sej
teni
lehe
tett,
hog
y m
ásod
szor
ra
nem
vál
aszt
ják
újra
, his
z az
ész
aki
harc
vágy
apa
dt é
s eg
yre
nagy
obb
volt
a bé
kevá
gy, m
ivel
hat
alm
as v
érál
doza
tok
árán
sem
tudt
ák e
ddig
kiv
ívni
a g
yőze
lmet
. Li
ncol
n ne
m te
tt ol
yan
enyh
ítő lé
pése
ket,
mel
yek
az ő
újb
óli m
egvá
lasz
tásá
t job
ban
elős
egíte
tték
voln
a, m
indv
égig
kita
rtott
eddi
gi e
lkép
zelé
sei m
elle
tt, a
mik
későb
b be
is é
rtek.
Szi
ntén
kita
rtott
az a
z el
v,
amel
y az
am
erik
ai tö
rténe
lem
ben
hábo
rú
eset
én g
yakr
an b
eköv
etke
zett,
hog
y „a
fo
lyón
val
ó át
kelé
s kö
zben
nem
vál
tunk
lo
vat.”
, aza
z an
nak
az e
lnök
nek
a ve
zeté
se
alat
t fej
ezzé
k be
a h
ábor
út, a
ki v
ezet
ése
alat
t elk
ezdt
ék. A
z ig
azi o
ka
újra
vála
sztá
sána
k az
vol
t, ho
gy a
z és
zaki
cs
apat
ok s
iker
esen
elfo
glal
ták
Atla
ntát
. Ez
ugya
nis
azt j
elen
tette
, hog
y a
hábo
rú v
ége
észa
ki g
yőze
lem
mel
ham
aros
an e
ljön.
Ő
volt
1832
óta
az
első
eln
ök, a
kit
újra
vála
szto
ttak.
Pol
itika
i sik
ere
abba
n ál
lt, h
ogy
min
dvég
ig m
egm
arad
t józ
an,
gyak
orla
tias
embe
rnek
, aki
nem
az
ideá
lis,
hane
m a
z op
timál
is m
egol
dáso
kat k
eres
i. A
rabs
zolg
aság
nak
a tiz
enha
rmad
ik
alko
tmán
ykie
gész
ítés
vete
tt vé
get.
1865
. ja
nuár
31-
én a
Kép
vise
lőhá
z m
egsz
avaz
ta
az a
lkot
mán
ykie
gész
ítést
, azt
Lin
coln
m
ásna
p al
á is
írta
(vis
zont
csa
k a
déli
álla
mok
reko
nstru
kció
ja u
tán
1865
. de
cem
ber 1
8-án
lépe
tt ér
vény
be, a
mit
Linc
oln
mag
a m
ár n
em é
rt m
eg).
Ha
nem
is
ő s
zaba
díto
tta fe
l sze
mél
yese
n a
rabs
zolg
ákat
, ann
yit e
l leh
et m
onda
ni,
16ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sj
og
i n
ag
yit
o
hogy
rend
kívü
l nag
y sz
erep
et já
tszo
tt a
szab
adsá
guk
felé
vez
ető
úton
.18
65. á
prili
s 9-
én v
éget
ért
a po
lgár
hábo
rú. L
inco
ln s
zint
e m
inde
n ha
lálra
ítéltn
ek m
egke
gyel
mez
ett.
Ren
dkív
ül n
agyl
elkű
elk
épze
lése
i az
Uni
ó he
lyre
állít
ása
iránt
abb
an á
lltak
, hog
y a
főtis
ztvi
selő
k ki
véte
léve
l min
den
„láz
adón
ak”
kegy
elm
et a
kart
adni
, vi
ssza
jutta
tva
neki
k m
inde
n tu
lajd
onuk
at
(lesz
ámítv
a a
rabs
zolg
ákat
). Em
elle
tt m
inda
zon
álla
m, m
elyn
ek s
zava
zati
jogg
al
rend
elke
ző á
llam
polg
árai
köz
ül le
galá
bb a
10
% hűs
éges
küt t
esz,
vis
szan
yeri
az
önko
rmán
yzat
át. M
agát
a d
éli t
ársa
dalm
at
sem
kív
ánta
radi
kális
an á
tala
kíta
ni.
Min
den
gesz
tusa
a b
ékét
és
a ki
egye
zést
kí
vánt
a sz
olgá
lni,
és n
em a
z ön
ös
érde
keke
t. H
alál
ával
enn
ek a
mér
séke
lt és
na
gyle
lkű
rend
ezés
nek
a le
hető
sége
se
mm
isül
t meg
.N
em is
oly
an m
agán
yos
gyilk
os.
John
Wilk
es B
ooth
183
8. m
ájus
10-
én lá
tta
meg
a n
apvi
lágo
t Bel
Airb
an,
Mar
ylan
dben
. Nev
es s
zíné
sz fa
míli
ába
szül
etet
t bel
e 9.
gye
rmek
ként
. Apj
a az
ak
korib
an h
íres
előa
dóműv
ész,
Jun
ius
Bru
tus
Boo
th v
olt.
A c
salá
di ö
röks
éget
kö
vetv
e Jo
hn is
szí
nész
nek
állt.
Szá
mos
ál
lam
szá
mos
szí
nház
ában
játs
zott
kise
bb-
nagy
obb
szer
epek
et. E
lőre
men
etel
e si
kere
s vo
lt. A
hogy
telte
k az
éve
k, e
gyre
nev
eseb
b tá
rsul
atok
kal t
urné
zott
és e
gyre
kom
olya
bb
szer
epek
ben
tets
zelg
ett.
Nép
szerűs
ége
a te
tőfo
kán
volt.
Mon
dhat
ni k
arrie
r sz
empo
ntjá
ból k
ifogá
stal
an v
olt a
z él
ete.
Ü
zlet
i vál
lalk
ozás
okba
is k
ezde
tt, a
mik
az
onba
n a
polg
árhá
ború
ala
tt ve
szte
sége
ssé
válta
k. E
zzel
pén
zügy
i go
ndja
i sok
asod
ni k
ezde
k, a
mik
kih
atot
tak
szín
észi
játé
kára
. Egy
re g
yakr
abba
n re
kedt
be
és
men
t el a
han
gja
akár
nap
okra
is. E
z pe
dig
egy
szín
ész
szám
ára
tragi
kus.
Az
a do
log,
am
i az
élet
hiva
tása
vol
t, ke
zdet
t el
távo
lodn
i től
e. E
lves
ztet
te s
zere
peit
és a
né
psze
rűsé
ge is
meg
csap
pant
. Min
den
prob
lém
ájáé
rt ki
záró
lag
az e
lnök
öt,
Abr
aham
Lin
colt
és a
z ő
polit
ikáj
át
hibá
ztat
ta. A
nnak
elle
nére
, hog
y M
aryl
andb
en s
züle
tett,
min
dig
is a
dél
i ál
lam
okka
l rok
onsz
enve
zett.
A
hads
ereg
hez
ugya
n ne
m c
satla
kozo
tt, d
e ös
szek
ötte
tésb
e ke
rült
déli
ügyn
ökök
kel.
Tárg
yalt
velü
k tö
bb íz
ben
is a
z el
nök
elra
blás
áról
. Eze
n te
rvek
ann
yira
a
hata
lmuk
ba k
eríte
tték,
hog
y on
nant
ól
foly
amat
osan
bel
eélte
mag
át a
zsa
rnok
ölő
Bru
tus
vagy
Tel
l Vilm
os s
zere
pébe
. Ekk
or
lépt
e át
azt
a h
atár
t, am
i a s
zíné
szet
és
a va
lósá
g kö
zt h
úzód
ott.
1865
. ápr
ilis
15-é
n ba
ráta
i szű
k kö
réve
l m
egeg
yeze
tt, h
ogy
vége
t vet
nek
a zs
arno
k el
nök
hata
lmán
ak, sőt
vég
ezne
k al
elnö
kéve
l, A
ndre
w J
ohns
onna
l (ak
i Li
ncol
nt h
alál
a ut
án k
övet
te a
z el
nöki
sz
ékbe
n), i
lletv
e kü
lügy
min
iszt
erév
el,
Will
am H
. Sew
ardd
al. A
nnak
a
mer
énylőn
ek, k
inek
Joh
nson
nal k
elle
tt vo
lna
vége
zni,
az u
tols
ó pi
llana
tokb
an a
z in
ába
szál
lt a
báto
rság
a, íg
y az
ale
lnök
m
egm
enek
ült.
Sew
ard
külü
gym
inis
zter
m
ár n
em v
olt i
lyen
sze
renc
sés.
A b
ales
et
mia
tt ág
yban
fekvő
férfi
t töb
b ké
sszú
ráss
al
is m
egse
besí
tett
mer
énylőj
e, d
e sz
eren
csér
e ha
lálo
s se
bet n
em s
iker
ült
ejte
nie,
így
ham
ar fe
lépü
lhet
ett,
és k
ésőb
b új
ra b
etöl
thet
te p
oszt
ját a
Joh
nson
-ko
rmán
yban
is.
Min
dük
közü
l Lin
coln
járt
a le
gros
szab
bul.
Épp
fele
ségé
vel,
Mar
y A
nn T
odd-
dal é
s szűk
kör
ükke
l tar
tózk
odta
k a
Ford
sz
ínhá
zban
, aho
l Tom
Tay
lor n
agy
sike
rű
vígj
áték
a, a
z „A
mer
ikai
kuz
inun
k” v
olt
terít
éken
. A g
yanú
tlan
elnö
k re
ndkí
vüli
mód
on é
lvez
te a
z előa
dást
, töb
bszö
r ha
rsán
y ne
veté
sben
tört
ki. A
szí
ndar
ab
sorá
n eg
y tra
giku
s fo
rdul
at tö
rtént
. Boo
th
belo
pózo
tt az
eln
öki p
áhol
yba,
és
10 ó
ra
13 p
erck
or, k
özve
tlen
köze
lről D
errin
ger
már
kájú
pis
ztol
yáva
l tar
kón
lőtte
az
elnö
köt.
Linc
oln
össz
erog
yott,
ám
nem
ha
lt m
eg. A
zűr
zava
rban
a m
erén
ylő
leug
rott
a pá
holy
ból,
és u
toljá
ra a
sz
ínpa
don
állv
a előa
dta
rövi
d, te
átrá
lis
mon
ológ
ját:
„Sic
sem
per t
yran
nis!
” az
az,
„Így
vég
zik
a zs
arno
kok!
”. E
z eg
yben
V
irgin
ia á
llam
jels
zava
is. A
z ug
rás
köve
tkez
tébe
n sú
lyos
an m
egsé
rült,
lába
is
eltö
rött,
még
is s
iker
ült e
lmen
ekül
nie
a he
lysz
ínrő
l. Li
ncol
n m
ásna
p re
ggel
hal
t m
eg a
szí
nház
zal s
zem
beni
ház
ban,
aho
va
a m
erén
ylet
et k
övetőe
n sz
állít
ottá
k. B
ooth
el
ég n
agy
távo
t tet
t üld
özői
elő
l m
enek
ülve
. Még
azn
ap é
jfélk
or e
lhag
yva
Was
hing
ton
D.C
.-t e
gy k
özel
i kis
lebu
jban
, Su
ratt
tave
rnáj
ában
fegy
vere
ket v
ett
mag
ához
. Onn
an to
vább
indu
lt m
ásna
p és
el
ért e
gy o
rvos
, Dr.
Mud
d re
ndelőj
ébe,
hol
el
látta
tta v
ele
sebe
it (e
kkor
már
kör
özés
t ad
tak
ki e
llene
, am
ely
100.
000
dollá
ros
vérd
íjról
szó
lt). I
nnen
felk
eres
te tö
bb
ism
erős
ét is
, egy
idei
g bu
jkál
t Mar
ylan
d er
deib
en, m
ajd
átke
lve
a Po
tom
ac fo
lyón
V
irgin
iaba
ért.
Ápr
ilis
23-á
n m
egpi
hent
a
virg
inia
i Luc
as fa
rmon
, maj
d on
nan
men
t to
vább
a G
arre
tt fa
rmra
. Ott
töltö
tt el
két
na
pot,
mik
or ü
ldözői
a n
yom
okat
köv
etve
be
érté
k. E
nnek
a fa
rmna
k a
csűr
jébe
n bo
ntak
ozot
t ki tűz
harc
Joh
n W
ilkes
Boo
th
és a
kat
onák
köz
ött.
A m
erén
ylő
súly
os
sebe
t sze
rzet
t, am
ibe
rövi
dese
n, m
ég a
znap
18
65. á
prili
s 26
-án
bele
halt.
Itt m
ég n
em
volt
vége
az
ügyn
ek. F
elku
tattá
k m
inda
zoka
t, ak
ik tu
dtak
a m
erén
ylet
ről,
vagy
sze
repe
t ját
szot
tak
kivi
tele
zésé
ben.
H
árom
cin
kosá
t és
egyi
kük
anyj
át, a
kik
tiszt
ában
vol
tak
Boo
th te
rvei
vel,
elíté
lték
és fe
laka
szto
tták.
A
z in
tern
eten
is k
erin
gene
k ol
yan
cikk
ek
és ö
ssze
haso
nlítá
sok,
mel
yek
Linc
oln
és
Ken
nedy
eln
ök h
alál
a kö
zött
rejté
lyes
ka
pcso
lato
kat é
s ha
sonl
óság
okat
vél
nek
felfe
dezn
i. N
em k
étsé
ges,
hog
y so
k po
nton
ig
azak
is e
zen
állít
ások
, de
jóré
szt t
úlzó
ak
és e
lferd
ítette
k. B
ár k
i is
lepő
dne
meg
, hi
sz m
inde
n na
gy h
orde
rejű
trag
édia
mög
é ke
ll va
lam
i, ho
gy m
ég é
rdek
eseb
bek
és
mis
ztik
usab
bak
legy
enek
. Hiá
ba e
lég
érde
kese
k és
mis
ztik
usak
a d
olgo
k ön
mag
ukba
n is
.A
z el
ején
felte
ttem
azt
a k
érdé
st, h
ogy
vajo
n m
iért
is o
lyan
elis
mer
t min
dmái
g Li
ncol
n el
nök.
Min
dam
elle
tt, h
ogy
min
t em
ber i
s ki
véte
les
volt
az e
lnök
ök k
özül
, si
kerü
lt fe
nnta
rtani
a az
Egy
esül
Álla
mok
eg
ység
ét, e
lnök
sége
ala
tt fe
lszá
mol
ták
a ra
bszo
lgas
ágot
és
a le
gfel
ső h
atal
om a
z és
zaki
ak k
ezén
lévő
szö
vets
égi
korm
ányz
at k
ezéb
en m
arad
hato
tt.
Péld
amut
ató
az is
, hog
y ol
yan
kríz
is, m
int
a há
ború
idej
én is
kép
es v
olt a
de
mok
ratik
us v
álas
ztás
okon
ala
puló
ké
pvis
elet
i ren
dsze
rt m
egőr
izni
.A
brah
am L
inco
ln v
élhe
tően
uto
lsó
szav
ai:
„Nem
szá
mít.
”Ez
egy
vál
asz
volt
arra
a k
ijele
ntés
re, a
mit
fele
sége
tett.
A s
zínd
arab
köz
ben
az e
lnök
m
egfo
gta
fele
sége
kez
ét, a
ki a
zt e
lránt
otta
, m
ert n
em s
zere
tett
voln
a, h
ogy
nagy
közö
nség
elő
tt íg
y lá
ssák
őke
t. EEVV
17
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sj
og
i n
ag
yit
oR
uszi
n A
nn
a
2013.
febr
uár 1
1-én
XV
I. Be
nede
k pá
pa tö
rténe
lmet
írt:
ekko
r jel
ente
tte
be u
gyan
is ha
jlott
korá
ra h
ivat
kozv
a le
kösz
önés
ét eg
yház
fői t
isztsé
gébő
l. Eg
észe
n po
ntos
an 5
98 év
e vol
t ily
enre
pél
da, a
mik
or
XII.
Ger
gely
páp
a az e
llenp
ápák
kor
ában
di
plom
ácia
i oko
kból
dön
tött
a hiv
atal
a el
hagy
ásár
ól. A
febr
uár 2
8-án
távo
zó X
VI.
Bene
dek
pápa
lem
ondá
sána
k le
hető
ségé
t m
ár em
lítet
te k
oráb
ban
egy
inte
rjúkö
tetb
en,
ám b
ejel
enté
se m
ég íg
y is
meg
lept
e a
vilá
got.
Hiv
atal
ából
val
ó tá
vozá
sát a
85
éves
pá
pa az
idős
kor
a mia
tti te
sti és
spiri
tuál
is al
kalm
atla
nság
gal i
ndok
olta
: „…
elju
totta
m
arra
a bi
zony
ossá
gra,
hogy
erőn
léte
m
előr
ehal
adot
t kor
om m
iatt
már
nem
alka
lmas
ar
ra, h
ogy
meg
fele
lő m
ódon
gya
koro
ljam
a pé
teri
szol
gála
tot.”
Az e
gyhá
zjog
a pá
pai h
atal
om m
egszűn
ésén
ek
négy
lehe
tsége
s mód
ját i
smer
i: a p
ápai
szék
m
egür
esed
ik a
pápa
hal
áláv
al, l
emon
dás
álta
l, a p
ápa b
izto
s és g
yógy
íthat
atla
n el
meb
eteg
sége
eset
én, v
agy
a páp
a m
agán
eret
neks
ége á
ltal.
XV
I. Be
nede
k pá
pa előt
t a k
atol
ikus
egyh
áz tö
rténe
te so
rán
min
döss
ze k
ét es
etbe
n fo
rdul
t elő
a Sz
enta
tya
lem
ondá
sa, m
inde
n m
ás előd
nek
term
észe
tes
vagy
erős
zako
s hal
álla
l ért
vége
t egy
házfői
ha
talm
a. A
pápa
lem
ondá
sa cs
ak ak
kor
érvé
nyes
, ha s
zaba
don
törté
nik
és sz
abál
yos
kije
lent
ést n
yer,
de n
em sz
üksé
ges h
ozzá
a bí
boro
sok
vagy
más
ok el
foga
dása
. A p
ápai
sz
ék m
egür
esed
ésév
el se
de v
anca
nte á
llapo
t, av
agy
inte
rregn
um ál
l be,
mel
y so
rán
az
egyh
áz k
orm
ányz
ása a
köv
etke
zőké
ppen
al
akul
: a p
ápai
dik
aszt
ériu
mok
(kon
greg
áció
k,
taná
csok
) vez
etői
nek
meg
bíza
tása
a sz
enta
tya
halá
lako
r aut
omat
ikus
an m
egszűn
ik.
Elle
nben
nem
szűn
ik m
eg a
főpe
ntin
enci
áriu
s és
segí
tőtá
rsai
mun
kakö
re, v
alam
int a
pá
pai l
egát
usok
, nun
cius
ok és
apos
toli
dele
gátu
sok
hiva
tala
és h
atal
ma s
em. A
ró
mai
egyh
ázm
egyé
t a b
íbor
os v
ikár
ius
korm
ányo
zza,
tová
bbra
is a
cam
erle
ngo
bíbo
ros i
ntéz
i a S
zent
szék
anya
gi ü
gyei
t, és
lá
tja el
a bí
boro
si ko
llégi
umbó
l vál
aszt
ott
bíbo
roso
k se
gítsé
géve
l a S
zent
szék
joga
inak
és
érde
kein
ek v
édel
mét
, val
amin
t a m
egfe
lelő
ig
azga
tást.
A p
ápai
hat
alom
nem
szál
l át a
bí
boro
si ko
llégi
umra
. A p
ápa h
atal
mán
ak
meg
szűn
ések
or a
legfőb
b sz
abál
y, ho
gy a
szék
üres
edés
idej
e ala
tt se
mm
it ne
m sz
abad
m
egvá
ltozt
atni
az eg
yház
ban.
A se
de v
acan
te ak
kor é
r vég
et, a
mik
or
meg
vála
szto
tták
az ú
j páp
át. A
páp
avál
aszt
ás
rend
jét a
II. V
atik
áni Z
sinat
(196
2-65
) utá
ni
időb
en az
197
5. év
i Rom
ano
Pont
ifi ci
el
igen
do k
ezde
tű ap
osto
li re
ndel
kezé
s rö
gzíte
tte. E
zt h
elye
zte h
atál
yon
kívü
l II.
Jáno
s Pál
páp
a 199
6. II
. 22-
én k
elt U
nive
rsi
Dom
inic
i Gre
gis (
„Az Ú
r egé
sz n
yájá
nak
pász
tora
”) k
ezde
tű ap
osto
li re
ndel
kezé
se,
mel
y a k
érdé
s jel
enle
g ér
vény
es át
fogó
sz
abál
yozá
sát t
arta
lmaz
za. A
két
kon
stitú
ció
össz
ehas
onlít
ásár
ól és
a kö
zöttü
k lé
vő
külö
nbsé
gekről
Erdő
Péte
r bíb
oros
Egy
házj
og
című
köny
vébe
n ér
dem
es bőv
ebbe
n tá
jéko
zódn
i. Az U
nive
rsi D
omin
ici G
regi
s m
ár n
em te
szi l
ehetőv
é a p
ápav
álas
ztás
t ko
mpr
omiss
zum
és k
özfe
lkiá
ltás ú
tján,
ha
nem
csak
is sz
avaz
ássa
l van
erre
mód
. A
Szen
taty
át 1
059
óta a
bíb
oros
ok v
álas
ztjá
k,
1179
óta
kiz
áról
ag ő
k, 1
274
óta k
onkl
ávéb
an.
Jele
nleg
min
dazo
k, d
e csa
k az
ok a
bíbo
roso
k sz
avaz
hatn
ak a
pápa
vála
sztá
son,
ille
tve
léph
etne
k be
a ko
nklá
véba
, aki
k az
Apo
stoli
Szen
tszék
meg
üres
edés
ének
nap
ja előt
t még
ne
m tö
ltötté
k be
80.
élet
évük
et. A
bban
a kü
lönl
eges
eset
ben,
ha v
alak
i a p
ápai
szék
m
egür
esed
ésén
ek n
apjá
n m
ég n
em v
olt 8
0 év
es, d
e a k
onkl
ávé k
ezde
téne
k na
pja e
lőtt
elér
i ezt
a ko
rt, b
elép
het a
kon
kláv
éba é
s tel
jes
szav
azat
i jog
gal r
ende
lkez
ik. A
páp
a érv
énye
s m
egvá
lasz
tásá
hoz k
étha
rmad
os tö
bbsé
g sz
üksé
ges.
Ha v
iszon
t ige
n so
k vá
lasz
tási
men
et u
tán
(mel
yek
szám
át és
rend
jét a
z ap
osto
li re
ndel
kezé
s pon
tosa
n m
egsz
abja
), se
nki s
em ér
i el e
zt a
több
sége
t, ak
kor a
vála
sztó
k ab
szol
út tö
bbsé
ge d
önth
et ú
gy, h
ogy
a sza
vaza
tok
absz
olút
több
sége
is el
egen
dő
legy
en az
érvé
nyes
vál
aszt
ásho
z.A
telje
s és l
egfő
bb h
atal
mat
az eg
yház
ban
a páp
a azá
ltal n
yeri
el, h
ogy
törv
énye
s m
egvá
lasz
tásá
t elfo
gadj
a, m
ajd
püsp
ökké
sz
ente
lik. A
ki m
ár p
üspö
kké v
an sz
ente
lve,
meg
vála
sztá
sána
k el
foga
dásá
val a
zonn
al
elny
eri a
páp
ai h
ivat
alt.
Ez az
t is j
elen
ti, h
ogy
bár a
XIV
. szá
zad
óta a
z a sz
okás
, hog
y m
indi
g bí
boro
st vá
lasz
tana
k pá
pává
, ezt
azon
ban
a jog
nem
írja
elő,
így
elm
élet
ileg
bárm
ely
nagy
korú
kat
olik
us fé
rfi m
egvá
lasz
that
ó. E
z es
etbe
n a h
atál
yos e
gyhá
zjog
úgy
rend
elke
zik,
ho
gy h
a a m
egvá
lasz
tott
szem
ély
még
nem
pü
spök
, rög
tön
szen
teljé
k pü
spök
ké.
Az ú
j egy
házfő
meg
vála
sztá
sána
k el
ső
állo
más
a a b
íbor
osok
öss
zegyűl
ése a
z ál
talá
nos k
ongr
egác
ióra
, mel
yen
a kon
kláv
éra
kész
ül a
testü
let.
XV
I. Be
nede
k pá
pa
lem
ondá
sa u
tán,
de m
ég h
ivat
ali i
deje
lejá
rta
előt
t kia
dott
mot
u pr
oprió
ban
válto
ztat
ott
a kon
kláv
é sza
bály
ain.
Enn
ek je
lentős
új
dons
ága,
hogy
a bí
boro
si te
stüle
t dön
thet
ar
ról,
hogy
a ko
rább
an előí
rt 15
nap
os
hatá
ridőt
nem
vár
ják
ki, h
anem
ham
arab
b el
kezdőd
het a
kon
kláv
é, am
enny
iben
jele
n va
n m
inde
n pá
pavá
lasz
tási
jogg
al re
ndel
kező
és
mag
át k
i nem
men
tő b
íbor
os. A
siet
ség
oka,
hogy
a Va
tikán
ban
azt s
zere
tnék
, hog
y hú
svét
ig az
egyh
ázna
k új
páp
ája l
egye
n. É
s bá
r egy
es b
íbor
osok
türe
lem
re és
egym
ás
jobb
meg
ismer
ésér
e int
enek
, a h
atár
idő
szor
ossá
ga m
egho
zta e
redm
ényé
t: m
árci
us
4-én
, az á
ltalá
nos k
ongr
egác
ió el
ső n
apjá
n 11
5 pá
pavá
lasz
tó b
íbor
osbó
l min
döss
ze m
ár cs
ak
15-e
n hi
ányo
ztak
a Va
tikán
ból.
EEVV
A p
ápav
álas
ztás
ról
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
18
Sz
ige
tN
agy
Vik
tor
írás
ai
Egy
nótá
t for
gat f
ülem
ben
az é
j,és
káp
ráza
tszá
rnyo
n ha
sít b
elém
a ha
ng: S
inat
ra é
s a Y
este
rday
.
Az
álom
-ech
o e
tájt
csak
seny
ved,
akár
tűz
után
sutto
gó p
aráz
s,ám
árn
yam
hal
ászh
álój
a en
ged,
min
t a fu
llánk
ot rá
m h
agyó
dar
ázs.
Bel
etúr
haj
amba
az
átko
zott
éjje
l,S
keze
mbe
par
ancs
olja
ital
át,
Dag
advá
n a
sok-
sok
száz
alék
-sz
eszé
llyel
.(k
izár
t, ho
gy k
italá
lt)
Zava
rodo
tt-itt
asan
dob
álja
le, c
súf
gönc
eit
Az
Idő.
Rád
néz
, maj
d új
ratö
ltiK
oldu
s-ké
rege
tő W
hisk
ey-p
ohár
jé
ggör
csei
t,
És Ja
nus-
pofá
ját b
úra
ölti…
– El
dobo
tt m
ár ta
vasz
, nyá
r,Ő
sz é
s tél
. S m
ire b
eles
zere
tek
egyi
kbe…
Vis
sza
is su
nnyo
gja
már
M
agát
val
amel
yik,
s le
csüc
sül a
z öl
embe
.
Jobb
bíz
távo
zni,
ha íg
y m
egbo
rult
a bú
s Idő
.Pu
ltot p
asko
l elv
eszt
ett
„éle
tesz
erel
mei
” ut
án,
S hi
ába
fú, t
avas
z sz
okny
ája
alól
leve
let
a hí
rvivő,
Ocs
mán
y sz
ájja
l, fr
öcsö
gő-d
adog
ván
küld
i el…
ku..k
urtá
n.
Kuc
kóm
ba v
ár a
haj
nalp
ír, s
arco
mba
lé
p.M
ár a
z ár
nyék
sem
ved
lik le
elő
ttem
,Pe
dig
falu
nkon
fesz
ít a
közö
s kép
.(A
z ös
szes
esé
lyem
…el
lőtte
m)
Árn
yékt
alan
ul h
ajíto
k po
fám
ba k
ét
gofr
it,M
iköz
ben
Salin
ger k
eni f
ülem
be:
Oly
an v
agy,
min
t egy
elc
sesz
ett H
olde
n C
aulfi
eld.
Idõtle
nül id
étlen
Tüdő
m p
rése
li a
vágy
.Ö
klen
dezv
e sz
árad
ok, m
int a
z Ara
l-tó
kiet
len
vidé
ke.
Ham
ar m
úlik
a b
éke.
Haj
daná
n le
lkén
egy
esül
ta
foly
ók hűs
ítő, t
áplá
ló c
sókj
a,s K
ikötők
bor
zoltá
k te
stén
ekszőr
szál
ait.
De
mes
sze
elill
an a
söté
tlő c
sóka
,a
siva
tago
t csi
klan
dozv
a,gy
erm
eki k
unco
gáss
al.
Dűn
éken
kap
aszk
odna
k a
rozs
da-h
ajók
,bo
rdái
mon
zon
gorá
zom
, fek
ete-
fehé
rzá
szló
n va
gy b
illen
tyűn
, per
sze
ha-J
ók.
A H
oMál
YO
s kO
Tta
UgR
ál fE
l s A
lá,
AkÁ
r A z
AkA
tOLó
EkG
azon
az
esté
n.
Duz
zadó
egé
szsé
gem
tem
etés
én.
Talp
amat
mar
ja a
só, h
ová
tűnt
a v
ilágo
tel
kápr
ázta
TÓ?
Min
den
ily z
sugo
rodó
vag
y se
m?
Bar
átsá
g és
a S
zere
lem
?
Lass
an e
ltűni
k e
táj,
bősz
en ti
ltako
zik
a m
áj,
Pöffe
szke
dik
a sz
ív é
s a k
esel
yűk
káro
gása
hív.
Lom
hán
prés
eli t
üdőm
a v
ágy,
itt m
inde
n éd
es é
s lág
y…
De
ti sz
omja
ztok
!
Úgy
Sem
Érde
kel
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s 19
sz
ige
t
Tam
ics
Ben
degú
z
Vár
atla
nul n
ézte
m b
ele,
Nem
vol
t fak
ó, m
int a
több
i.To
rz k
épet
mut
atot
t sze
me,
Szeb
b, jo
bb v
olta
m, m
int v
alah
a.
Nem
is é
rinte
tt a
keze
,H
angj
a si
mog
atot
t tal
án,
Nem
eng
edte
m m
ár k
i töb
bé,
Hog
y vi
sszh
angj
a cs
engj
en b
enne
m to
vább
.
Úgy
mos
ta e
l min
den
hibá
m,
Min
tha
csak
kön
nycs
epp
lett
voln
a,A
víz
tükö
r sim
a la
pját
össz
etör
te, ö
rök
nyom
ot h
agyv
a.
Az
a kö
nnyc
sepp
érte
hul
lott,
Bol
dogs
ágga
l, fá
jdal
omm
al,
Tudv
a, h
ogy
tükö
rkép
csu
pán…
Tán
meg
sem
éri
a ho
lnap
ot.
S ha
val
óban
nem
él m
ár,
Láto
m m
inde
nhol
a n
yom
át,
Mer
t sze
líden
kís
ér e
ngem
,És
súgj
a: ö
rökr
e tü
kröd
lette
m.
Tükr
öm v
olt
Méz
et p
örge
tő, t
este
met
ara
nyfo
náln
ak lá
tszó
szöv
edék
, káb
ító m
atér
iaál
mom
ban
min
den
nap
talá
lkoz
unk,
s m
eg a
karla
k öl
elni
, m
ert t
e va
gy a
plu
ralis
ta, k
onfl i
ktus
os re
alitá
som
!H
ol v
agyo
k? A
par
ton.
Víz
zel é
ppho
gy b
alzs
amoz
ol. K
iszá
radn
i nem
eng
edsz
.Ü
völti
a fü
lem
be a
z ér
tele
m: h
arco
lj, m
ert m
agad
at m
egöl
ni bűn
!B
ecsu
kom
a sz
emem
, a g
örög
tűz
lótu
szok
ká h
erva
d.M
ost a
füle
m z
árol
om, c
sak
a ví
z zú
g to
vább
.Ta
pint
ásom
tól p
iros l
esz
a sz
emed
. Öss
zebú
junk
, érz
em a
z em
ber-s
zago
d.M
ár a
ger
ince
met
csi
holo
d, a
kars
z. S
zere
tsz?
Tud
od m
i az?
Én tu
dom
: gye
re, h
add
ölel
jek
át, f
elaj
ánlo
m m
agam
érte
d!?
Had
d öl
elje
lek
meg
Man
drag
óra
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
20
D
ézse
nyi
Zsófi
Kr
itik
us
SSzere
tek
szín
házb
a já
rni.
A
függ
öny
műk
edve
lői o
ldal
át
is sz
eret
em. A
mik
or tu
dom
ást
szer
ezte
m a
rról
, hog
y gy
erek
koro
m
egyi
k le
gnép
szerűb
b m
usic
al is
mét
lá
that
ó a
szék
esfe
hérv
ári V
örös
mar
ty
Szín
házb
an, k
ülön
öseb
b ha
bozá
s nél
kül
elha
táro
ztam
, hog
y m
inde
nkép
pen
látn
om k
ell.
Uto
ljára
az
álta
láno
s isk
olai
os
ztál
yom
mal
néz
tem
meg
val
amel
yik
vidé
ki sz
ínhá
zban
, még
als
ó ta
goza
tban
. M
ielő
tt a
szín
házl
átog
atás
meg
törté
nt
voln
a, a
nap
közi
ben
felk
észí
tette
k be
nnün
ket a
törté
netre
, dél
után
onké
nt a
da
rab
zene
szám
aira
„m
ulat
oztu
nk”,
per
sze
a na
pköz
i ker
etéb
en. E
gysz
er e
gy il
yen
dárid
ó al
kalm
ával
felb
uzdu
lt be
nnem
va
lam
i szí
nész
i vén
a ar
ra v
onat
kozó
an,
hogy
az
épp
hallg
atot
t dal
val
amel
yik
szer
eplő
jéne
k bő
rébe
búj
jak.
Ez
önm
agáb
an
talá
n m
ég n
em le
nne
akko
ra b
aj, á
m e
z a
dal a
Pof
onof
on v
olt.
Nos
igen
, szá
mom
ra
nagy
on h
amar
vég
et é
rt az
öss
zejö
vete
l, m
ert B
alu
bőré
ben
érez
vén
mag
am, t
öbb
alka
lom
mal
vig
yoro
gva
felp
ofoz
tam
az
oszt
ályt
ársa
imat
, am
it pe
rsze
vis
sza
akar
tak
egyből
adn
i, íg
y eg
y ki
scso
porto
s ver
eked
és
kere
kede
tt ki
a tö
rténe
tből
. Ez
járt
a fe
jem
ben,
am
ikor
elfo
glal
tam
a h
elye
met
a
néző
tére
n. Z
avar
t a so
k gy
erek
. Nem
is
igaz
án a
jele
nlét
ük, h
anem
az
a fe
jfájd
ító
zsiv
aj, a
mi v
elük
egy
ütt j
ár. N
em is
hin
né
az e
mbe
r, ho
gy a
nev
elts
ég h
iány
a m
ilyen
ha
mar
szem
et sz
úrha
t. M
ár a
kez
dete
ktől
fi g
yelte
m, h
ogy
vajo
n a
gyer
ekek
kís
érőj
e m
egta
níto
tta-e
nek
ik, h
ogy
hogy
an k
ell
vise
lked
ni e
gy sz
ínhá
zban
. Itt
első
sorb
an
az a
lapv
ető
vise
lked
ési s
zabá
lyok
ra
gond
olok
. Pél
dául
, hog
y ne
m k
iabá
lok
át a
ci
mbo
rám
nak
az e
lső
sorb
ól a
tize
nötö
dik
sorb
a, v
agy
hogy
nem
kép
zele
m a
zt, h
ogy
a já
tszó
tére
n va
gyok
, más
zóká
nak
hasz
nálv
a a
bere
ndez
ést.
Az
volt
a le
gszo
mor
úbb,
ho
gy v
olt v
elük
felü
gyelő,
és s
enki
nem
sz
ólt r
á az
ille
tőre
. A fe
l-fel
lobb
anó
indu
lata
imna
k a
mi n
apig
nem
tudo
m, m
i sz
abot
t gát
at.
Ám
egy
pon
ton
nála
m is
els
zaka
dt a
cé
rna.
A k
ét fe
lvon
ás k
özti
szün
etbe
n ug
yani
s am
elle
tt, h
ogy
akad
ályp
ályá
nak
hasz
náltá
k eg
yese
k a
szék
eket
, fül
tanú
ja
volta
m, a
min
t egy
5-6
éve
s kisfi ú
fe
nnha
ngon
kár
omko
dik,
egy
ik tá
rsáh
oz
cím
ezve
a n
emi s
zerv
ét bős
zen
emle
getv
e,
term
észe
tese
n a
kísé
rője
füle
hal
latá
ra. N
em
akar
tam
hin
ni a
füle
mne
k. H
átra
néz
tem
, a
–már
jól i
smer
t- „n
a m
ost a
ztán
jól m
eg
fogj
a ka
pni a
mag
áét”
néz
ésse
l, vá
rva
a fe
lnőt
t rea
kció
ját.
A nőr
e pi
llant
va a
zonb
an
egyből
leszűr
tem
mag
amna
k, h
ogy
tőle
so
k „j
ót”
nem
vár
hato
k. K
özép
korú
höl
gy,
rövi
dre
vágo
tt, e
nyhé
n gö
ndör
ített
haj,
vast
ag k
eret
es sz
emüv
egge
l. El
ső rá
nézé
sre
egy
üres
teki
ntetű,
átk
épze
tt or
oszt
anár
ra
emlé
kezt
etet
t. A
mi a
reak
ciój
át il
leti,
na
gyot
nem
téve
dtem
. Úgy
tett,
min
tha
meg
sem
hal
lotta
vol
na. G
yako
rlatil
ag e
zzel
jó
váha
gyta
ezt
a fa
jta v
isel
kedé
st. E
zen
a po
nton
talá
n az
ért é
rdem
es e
lgon
dolk
ozni
. H
a m
ajd
gyer
ekem
lesz
egy
szer
, akk
or
ilyen
műv
elts
égű
óvó-
vag
y ta
nító
nőre
kel
l bíz
nom
, aki
szin
tén
nem
tudj
a, h
ogy
mit
illik
csi
náln
i és
mit
nem
? H
iába
nev
elem
maj
d én
otth
on, h
a ad
ott e
setb
en o
lyan
kö
zöss
égbe
kel
l jár
nia,
aho
l azo
k le
szne
k tö
bbsé
gben
, aki
k ne
m in
tegr
áltá
k m
aguk
ba
az a
lapv
ető
(vis
elke
dési
) nor
mák
at?
Talá
n ne
m is
vol
t leh
etős
égük
rá, m
ert a
szülő,
ill
etve
a g
yere
k ne
velé
sébe
n ré
szt v
evők
el
mul
aszt
ottá
k kö
tele
sség
üket
. Enn
ek a
ha
tása
érződ
ni fo
g az
éle
t min
den
terü
leté
n.
Gon
dolju
nk c
sak
bele
, mi l
esz
ebbő
l a
gyer
ekbő
l, ha
felnő?
Vaj
on ő
is e
zt a
z ér
tékr
ende
t fog
ja to
vább
adni
a g
yere
kéne
k,
ha e
gyál
talá
n go
ndot
fog
ford
ítani
a
gyer
ekér
e?Ez
kor
ánts
em a
fi kc
iók
vilá
gábó
l ki
raga
dott
péld
a. E
zek
után
nyi
lván
m
inde
nki a
zt v
árja
tőle
m, h
ogy
préd
ikác
ió je
llegg
el fe
lváz
olja
m a
sajá
t ki
s meg
oldá
si ja
vasl
atom
at a
kér
désb
en.
Csa
lódá
st k
ell o
kozn
om, u
gyan
is a
cél
om
a fi g
yele
mfe
lkel
tés.
Mer
t nem
tudn
i, ho
gy a
ki n
em p
róbá
lt m
ódsz
erek
köz
ül
kine
k m
i vál
ik b
e m
ajd,
azo
nban
az,
hog
y fi g
yelm
en k
ívül
hag
yjuk
ezt
a te
nden
ciát
, a
legr
ossz
abb
amit
tehe
tünk
. EEVV
Így jártam a színházban
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
21
Szot
áczk
y G
erge
ly
Kr
itik
us
10/8
10/6
10/9
Már
első
ként
le k
ell s
zöge
znem
: egy
hih
etet
lenü
l jól
elta
lált
met
ál-a
lbum
ról l
esz s
zó. V
alós
zínű
leg
már
enny
i elé
g le
nne a
legt
öbbe
tekn
ek ah
hoz,
hogy
meg
hallg
assa
, vag
y ho
gy in
kább
tová
bb se
olv
asso
n. A
Def
tone
s már
egy
öreg
har
cos,
a 90-
es év
ek el
ején
robb
anta
k be
a kö
ztud
atba
, és l
egin
kább
az al
tern
atív
met
ál, v
agy
a nu-
met
ál
úttö
rőik
ént e
mle
getik
őke
t. A cí
m m
ár ö
nmag
ában
meg
ér p
ár m
onda
tot -
egy
pont
osan
le n
em fo
rdíth
ató
japá
n ki
feje
zés,
mel
y va
lam
i ily
esm
it ak
ar je
lent
eni:
meg
érzé
s, ho
gy ak
ivel
talá
lkoz
ni fo
gsz,
szer
elm
esek
le
szte
k. E
lég
csöp
ögős
, ugy
e? S
zerin
tem
egy
met
ál-le
mez
nél m
egbo
csát
ható
. Min
dene
setre
a ze
neka
r sok
adik
al
bum
áról
(pon
tosa
n he
tedi
k) lé
vén
szó,
nag
yon
kifo
rrott
műk
ént j
elle
mez
ném
. Ter
més
zete
sen
jele
n va
n a
tőlü
k m
egsz
okot
t han
gzás
, ám
a sz
ámok
még
kom
plex
ebbe
k, a
mel
ódiá
k m
ég sz
ebbe
k, a
húzó
s gitá
rriffe
k m
ég jo
bban
oda
csap
nak,
az én
ek p
edig
még
inká
bb v
álto
zato
s – a
legf
ülbe
más
zóbb
dal
lam
októ
l a k
arco
lós
hang
okig
min
dent
talá
lunk
, ésp
edig
min
det a
lehe
tő le
gjob
b he
lyen
. A „S
wer
ve C
ity”,
a kiro
bban
ó, in
med
ias
res n
yitá
s azo
nnal
mag
ával
raga
d, h
ogy
után
a a „R
oman
tic D
ream
s”-e
s kic
sit d
alla
mos
abb,
nyu
godt
abb
vize
kre
evez
zünk
, mie
lőtt
még
a „L
eath
ers”
két
ségb
eesé
se a
nyak
unkb
a sza
kadn
a. Bá
r töb
bszö
r jel
entő
sen
arco
ntör
öl,
a lem
ez le
gmel
odik
usab
b sz
ámát
még
is az
„Ent
ombe
d” je
lent
i - ez
akko
r der
ül k
i csa
k ig
azán
, mik
or u
tána
a di
sszo
náns
„Gra
phic
Nat
ure”
kam
ionk
ént z
uhan
rád.
A cs
úcsp
ont v
iszon
t egy
érte
lműe
n m
ár a
záró
szek
cióh
oz
tarto
zó „R
osem
ary”
, viss
zhan
gos g
itárin
trójá
val,
amel
y a r
obba
nás f
elé t
udat
osan
építk
ezve
egys
zerre
a le
gsze
bb és
le
gzúz
ósab
b sz
ám a
lem
ezen
. Egy
igaz
án n
agy
műg
ondd
al ö
ssze
rako
tt le
mez
t kap
tunk
, am
ely
lega
lább
anny
ira ér
zelm
es,
min
t am
enny
ire ü
t. EEVV
Ajá
nlot
t szá
mok
: Sw
erve
City
; Rom
antic
Dre
ams;
Rose
mar
y
Def
tone
s – K
oi N
o Yo
kan
(201
2)
A fi a
tal,
kana
dai i
kerp
ár im
már
on h
eted
ik st
údió
albu
máv
al g
azda
godt
unk
2013
febr
uárjá
ban.
Már
első
hal
lgat
ásra
po
zitív
érze
lmek
et éb
resz
tett
benn
em: k
önny
en em
észt
hető
, fül
bem
ászó
an d
alla
mos
, kel
lem
es k
özép
gyor
s-te
mpó
s dal
ok ö
mlö
ttek
a han
gfal
ból,
ném
i 80-
as év
ekre
emlé
kezt
ető,
retró
von
ások
kal. A
leán
yzók
tová
bbra
is
a new
wav
e és i
ndie
pop
köz
ött l
avíro
znak
, de a
han
gzás
sokk
al in
kább
az el
ektro
nika
irán
yába
moz
dult,
íg
y va
lam
i egé
szen
kön
nyen
meg
szer
ethe
tő, p
örgő
s opu
st ho
ztak
létre
, am
iből
néh
ány
szám
már
a pa
rtize
ne
hatá
rán
egye
nsúl
yozi
k –
péld
ául a
„Clo
ser”
című
nyitá
ny. O
ldsc
hool
os sz
inte
tizát
or, t
ánco
s gro
ove-
ok. I
gazá
ból
totá
l csa
jzen
e. N
em ig
azán
tudo
k el
képz
elni
oly
an v
erzi
ót, h
ogy
egy
lágy
abb
zené
t ked
velő
höl
gyne
k ne
te
tszen
e. A
„Goo
dbye
, Goo
dbye
” fol
ytat
ja a
lend
ület
es st
arto
t, m
ire az
„I W
as A
Foo
l” lí
rikus
abb
hang
nem
et
üt m
eg zo
ngor
aala
pjáv
al, a
„How
Com
e You
Don
’t W
ant M
e”-v
al p
edig
meg
bizo
nyos
odha
tunk
arró
l, ho
gy
az –
egyé
bkén
t egy
peté
jű –
iker
pár i
genc
sak
haso
nló
hang
ja cs
odál
atos
egyv
eleg
et al
kot e
gym
ás m
elle
tt. A
le
mez
vég
éhez
köz
eled
ve v
issza
vesz
ünk
a tem
póbó
l, és
átad
juk
mag
unka
t a k
issé m
elan
kólik
usab
b ha
ngul
atú,
sú
lyos
abb
beat
ekne
k, am
elyn
ek b
etetőz
ése s
zem
élye
s ked
venc
em: a
„Sho
ck T
o Yo
ur S
yste
m”.
Fel s
em fo
g tű
nni,
hogy
az al
ig tö
bb m
int f
élór
ás p
opda
llam
árad
at eg
y pi
llana
t ala
tt vé
get é
r, és
gar
antá
lom
hog
y új
ra m
eg
szer
etné
d m
ajd
hallg
atni
. Azo
nnal
. Leg
aláb
bis h
a lán
y va
gy. A
srác
okna
k pe
dig
mel
léke
sen
üzen
em, h
ogy
a höl
gyek
m
egle
hető
sen
csin
osak
– b
ár ér
tesü
lése
im sz
erin
t saj
nos n
em m
inke
t sze
retn
ek…
EEVV
Ajá
nlot
t szá
mok
: Clo
ser;
Now
I’m
All
Mes
sed
Up;
Sho
ck T
o Yo
ur S
yste
m
Teg
an an
d Sa
ra –
Hea
rtth
rob
(201
3)
Ugy
an m
egfo
gadt
am, h
ogy
nem
fogo
k eg
y al
kalo
mm
al tö
bb ro
ck/m
etál
zene
karró
l írn
i, ám
nem
meh
ette
m el
egyi
k gy
erek
kori
kedv
ence
m m
elle
tt, ak
i egy
ébké
nt m
ár se
nem
met
ál, d
e még
rock
sem
igaz
án. A
ki ré
mül
dözv
e idé
zi fe
l 5-1
0 év
vel k
oráb
bi em
léke
it, az
t meg
nyug
tato
m: t
alán
meg
is sz
eret
heti ők
et. A
kor
ábbi
lem
ezek
en is
érzé
kelh
ető
volt
már
az erős
irán
yvál
tás,
ami a
Liv
ing
Thin
gsre
telje
sede
tt ki
. Egy
re in
kább
előt
érbe
ker
ülte
k az
elek
tró b
etét
ek,
mos
tanr
a ped
ig n
em h
ogy
a dob
telje
sen
elek
troni
kus,
a gitá
r sem
szól
már
igaz
án g
itárk
ént,
hane
m in
kább
sz
inte
tizát
orké
nt. A
z, ho
gy ez
jó v
agy
ross
z, az
már
szub
jekt
ív, az
onba
n eg
y bi
ztos
: am
elle
tt, h
ogy
ebbe
n be
nne
rejli
k so
k ős
rajo
ngó
elve
szté
séne
k ko
ckáz
ata,
egés
zen
bizo
nyos
, hog
y új
abb
töm
egek
et fo
gnak
meg
hódí
tani
. Pe
rsze
Mik
e Shi
noda
ener
giku
s, od
amon
dós r
apje
i töb
b m
int t
íz év
e ugy
anúg
y m
ellb
ever
nek,
Che
ster
Benn
ingt
on h
angj
a ped
ig to
vább
ra is
kar
col.
Enne
k az
öss
zeté
teln
ek k
öszö
nhetőe
n lé
trejö
n a s
zöge
lős,
pulz
áló,
né
hol d
ubste
pes a
lapú
kem
ény,
de d
alla
mos
lesz
árm
azój
a a ré
gi n
u-m
etál
nak
és a
mod
ern
elek
tróna
k, am
ely
rögt
ön fe
lism
erhe
tő a
nyitó
trió
ban:
a la
ssab
b, d
e kem
ény
lükt
etésű
„Los
t In
The E
choe
s”-b
an, é
s az i
nkáb
b ’á
ram
ló’ „
In M
y Re
mai
ns”-
ben
illet
ve „B
urn
It D
own”
-ban
. Míg
a „C
astle
Of G
lass
” ink
ább
Ches
tern
ek ad
te
repe
t egy
tisz
ta m
elód
ia előa
dásá
hoz e
gy g
yors
, de l
ágy
alap
ra, a
ddig
a „L
ies G
reed
Mise
ry” é
s a „V
ictim
ized
” m
egcs
illan
t val
amit
a zen
ekar
régi
zúzó
sság
ából
. Eze
k ut
án m
ár le
szál
lóág
ra k
erül
ünk,
és az
akad
ozó
ütem
ű „S
kin
To
Bone
”-be
li Sh
inod
a-Be
nnin
gton
due
tt ut
án a
dubs
tepe
s „Po
wer
less
” mél
tón
féke
zi le
a sz
erel
vény
t fül
bem
ászó
vok
áljá
val.
Sajn
os a
kiem
elke
dő p
illan
atok
elle
nére
az al
bum
öss
zess
égéb
en íg
y is
lagy
mat
ag m
arad
. Nem
val
ószí
nű, h
ogy
kapá
sból
m
egny
omná
d új
ból a
pla
y-go
mbo
t. EEVV
Ajá
nlot
t szá
mok
: Bur
n It
Dow
n; C
astle
Of G
lass
; Ski
n To
Bon
e
Link
in P
ark
– Li
ving
Thi
ngs (
2012
)
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
22
kr
itik
us
Riz
may
er B
arba
ra í
rása
Már
a g
imná
zium
uto
lsó
évei
ben
is
meg
jele
nt a
sor
ozat
függős
ég e
gy-e
gy
szik
rája
, de
ott v
alah
ogy
még
se tu
dott
anny
ira
kibo
ntak
ozni
, min
t aho
gy a
z eg
yete
mi é
vek
sorá
n. É
n be
vallo
m
hősi
esen
, val
amily
en s
zint
en s
oroz
at-
függő
vagy
ok, é
s ez
a f
üggő
sége
t mérő
görb
e eg
yene
s ar
ányb
an e
mel
kedi
k a
vizs
gaidős
zak
köze
ledt
ével
. Mur
phy-
törv
énye
i sze
rint
, min
dig
akko
r ta
lál
az e
mbe
r eg
y ne
ki te
tsző
sor
ozat
ot,
amik
or a
„pa
raidős
zak”
köz
eled
ik,
és e
zzel
így
vagy
ok é
n is
. Ebből
a
„tet
szés
ből”
, „na
gyon
tets
zés”
lesz
, m
ajd
abbó
l „sz
eret
és”,
és
végü
l egy
ol
yan
szin
tű f
üggő
ség
alak
ul k
i, am
ely
harc
ba s
záll
a ta
nulá
si k
énys
zerr
el é
s né
ha e
rőse
bbne
k is
biz
onyu
l. M
inde
nki
más
képp
füg
gő: v
an, a
ki s
zink
rono
san,
va
n, a
ki f
elir
atos
an, v
an, a
ki a
látv
á-ny
ért,
van,
aki
a p
árbe
széd
ért,
van,
ak
i egy
-egy
sze
replő
mia
tt, v
an, a
ki
az e
gész
et ú
gy s
zere
ti, a
hogy
van
, de
min
d-m
ind
egy
felé
tart
unk:
a s
iker
te-
len
vizs
gák
felé
. Ezé
rt, h
a jó
t aka
runk
m
agun
knak
, vag
yis
a be
nnün
k la
kozó
kis
„sor
ozat
faló
ször
ny”-
nek
akko
r m
egál
lapo
dunk
vel
e, ú
gy s
e te
he-
tünk
más
t, íg
y jö
n a
„nap
i két
rés
z,
de c
sak
ebéd
szün
etbe
n és
ela
lvás
előt
t” m
egál
lapo
dás,
am
i val
akin
ek
kiel
égíti
a „
vágy
ait”
, val
akin
ek
azon
ban
még
így
se. E
gy s
zó, m
int
száz
, jöj
jön
egy
kis
töm
ör s
oroz
at-
mus
tra.
Min
denk
i szá
már
a is
merős
en
csen
ghet
Dok
tor
Hou
se n
eve.
A
2004
-ben
fel
bukk
ant s
árm
os d
oki
már
a 8
. éva
dot h
úzza
a te
leví
zió
képe
rnyő
in, d
e m
ég m
indi
g tu
d m
egle
peté
seke
t oko
zni a
nézők
szá
-m
ára.
A k
érdé
s cs
upán
az,
hog
y m
iért
is
sze
retjü
k őt
ann
yira
? H
isz
leke
zelő
, gy
ógys
zerf
üggő
, bun
kó s
tílus
a, h
a m
i le
nnén
k a
páci
ense
k, n
em b
izto
s, h
ogy
lenyűg
özne
min
ket,
sőt i
nkáb
b m
ene-
küln
énk
a re
ndelőből
. Még
is v
alam
ivel
si
kerü
lt le
nyűg
özni
e m
inke
t. Ta
lán
legb
elül
tudj
uk é
s ez
oly
kor
meg
is
mut
atko
zik,
hog
y ő
is e
mbe
r és
van
nak
érzé
sei,
meg
hát
ann
yira
jóka
t leh
et
derü
lni a
szí
vatá
sain
.N
em is
kel
l nag
yon
eltá
volo
dnun
k a
kórh
ázas
sor
ozat
októ
l, m
ert v
an it
t m
ég e
gy „
kive
sézn
i” v
aló
kiss
é kö
ny-
nyed
ebb,
és
nem
is c
supá
n a
kórh
ázi
élet
ről s
zóló
szé
ria,
a G
race
Klin
ika.
M
inde
nnap
i gon
dok,
min
denn
api
embe
rekről
. Ebb
en a
sor
ozat
ban
érzi
ig
azán
a n
éző,
hog
y az
orv
os is
em
-be
r és
nem
egy
gép
. Nek
i is
vann
ak
mag
ánél
eti p
robl
émái
, ő is
lehe
t ros
sz
pass
zban
. A m
edik
usok
ver
seng
ését
az
első
évtől
nyo
mon
köv
ethe
tjük,
aki
k a
9. é
vadi
g ké
sz o
rvos
sá n
övik
ki m
agu-
kat,
pers
ze e
gy v
alam
i sos
e vá
ltozi
k:
kié
legy
en a
legs
zupe
rebb
műt
ét?
Bár
a
soro
zat a
ngol
nev
éből
(G
rey’
s A
na-
tom
y) k
itűni
k, h
ogy
tula
jdon
képp
en a
fó
kusz
Mer
edith
Gre
y-en
van
, de
nem
cs
upán
az ő
élet
e tá
rul e
lénk
. És,
hog
y
mié
rt is
sze
retjü
k? Ó
, azo
k a
hihe
tetle
-nü
l jó
zené
k, n
o m
eg a
mon
ológ
ok, a
z él
et n
agy
igaz
sága
ival
.N
os, u
gorj
unk
egy
jó n
agyo
t és
vánd
o-ro
ljunk
át a
man
apsá
g le
gnép
szerűb
b műf
ajra
, a k
rim
ire.
A C
SI s
oroz
atok
(C
SI, C
SI L
os A
ngel
es, C
SI M
iam
i),
az N
CIS
sor
ozat
ok, a
Dr.
Cso
nt, a
M
enta
lista
, a H
azud
j, ha
tuds
z, a
Gyi
l-ko
s el
mék
, a n
emré
gibe
n fe
lbuk
kant
C
sont
nél
kül,
a Sh
erlo
ck é
s W
atso
n és
pe
rsze
még
sor
olha
tnám
. Min
d-m
ind
egyről
szó
lnak
: elk
apni
az
utcá
kon
ga-
rázd
álko
dó g
yilk
osok
at, c
supá
n a
mód
-sz
erük
más
és
más
. A C
SI f
elsz
erel
t cs
apat
a tu
lajd
onké
ppen
a h
elys
zíne
lés
rejte
lmei
be v
ezet
i be
a la
ikus
nézőt
. A
Men
talis
ta o
lyko
r vi
cces
jele
ntek
ben
mut
atja
be
Patr
ick
Jane
éle
tét,
aki k
ie-
mel
kedő
meg
figy
elők
épes
ségé
vel v
eri
át a
tette
seke
t. A
Haz
udj,
ha tu
dsz
egy
kom
plet
t csa
patta
l lep
lezi
le k
ülön
böző
m
imik
áibó
l és
gesz
tusa
iból
a g
yilk
ost.
A G
yilk
os e
lmék
pro
filo
zó te
amje
tö
bb á
llam
ban
kapj
a el
a s
oroz
atgy
il-ko
soka
t. A
nem
rég
tévé
be k
erül
fris
s so
roza
tban
, a C
sont
nél
külb
en, W
alte
rt a
fő
szer
eplő
t, az
ért k
eres
ik f
el a
z em
be-
rek,
hog
y ol
yan
dolg
okat
talá
ljon
meg
am
iket
ők
elve
szet
tnek
hitt
ek, í
gy p
él-
Függ
őség
ek so
roza
ta
23
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s K
rit
iku
s
dául
egy
fin
om r
ecep
tet v
agy
épp
egy
térk
épet
. A S
herl
ock
és W
atso
n pe
dig
a ré
gi S
herl
ock
Hol
mes
-szt
orit
ülte
ti át
a
min
denn
apok
New
Yor
kjáb
a, a
hol b
ár
Wat
son
nő é
s Sh
erlo
ck a
z el
vonó
ról
kerü
lt a
rendőr
ségh
ez, m
oder
n st
ílus-
ban
kerí
tik e
lő a
gyi
lkos
okat
. A
mis
ztik
us s
oroz
atok
ban
anny
ira
nem
va
gyok
otth
on, v
iszo
nt k
ét o
lyan
szé
ria
van,
am
it m
inde
nkin
ek c
sak
aján
lani
tu
dok.
Az
egyi
k a
Szel
lem
ekke
l sut
to-
gó, a
mi 2
005-
ben
indu
lt, d
e 20
10-b
en
beje
lent
etté
k, h
ogy
az 5
. éva
dnál
bef
e-je
zik.
A tö
rtén
et fős
zere
plőj
e M
elin
da
Gor
don,
aki
látja
és
érzi
a s
zelle
mek
et.
Ő a
z, a
ki s
egít
neki
k át
keln
i a tú
lvi-
lágr
a, h
a es
etle
g úg
y ha
ltak
meg
, hog
y be
feje
zetle
n do
lguk
vol
t a F
öldö
n.
A lá
tván
y m
ind
a fé
rfia
knak
, min
d a
nőkn
ek ig
en k
edve
z, h
a a
két s
zere
plőt
, Je
nnif
er L
ove
Hew
witt
-ot é
s D
avid
C
onra
d-ot
ves
szük
sze
müg
yre,
de
nem
csu
pán
ezér
t oly
an m
egny
erő
ez
a kö
ztud
otta
n hi
hete
tlen
szto
ri. O
lyan
em
beri
érz
elm
eket
moz
gat m
eg a
hal
ál
tény
ével
, am
i elv
ileg
min
denn
api,
de
még
sem
oly
an k
önnyű
feld
olgo
zni é
s ta
lán
elfo
gadh
atób
bá te
szi a
zt a
z em
-be
rek
szám
ára,
hog
y eg
ysze
r m
inde
nki
meg
hal.
A m
ásik
a g
yere
kkor
i mes
ék
vilá
gába
kal
ando
zó
Min
denk
i m
áské
pp f
üggő
: va
n, a
ki
szin
kron
osan
, van
, aki
fel
irat
osan
,
van,
aki
a l
átvá
nyér
t, v
an, a
ki a
párb
eszé
dért
, van
, aki
egy
-egy
sze
replő
mia
tt, v
an, a
ki a
z eg
észe
t úg
y
szer
eti,
aho
gy v
an, d
e m
ind-
min
d eg
y fe
lé t
artu
nk:
a si
kert
elen
viz
sgák
felé
. Ezé
rt, h
a jó
t ak
arun
k m
agun
knak
, vag
yis
a be
nnün
k la
kozó
kis
„sor
ozat
faló
ször
ny”-
nek
akko
r m
egál
lapo
dunk
vel
e, ú
gy s
e te
hetü
nk
más
t, í
gy j
ön:
a „n
api
két
rész
, de
csak
ebé
dszü
netb
en é
s el
alvá
s előt
t”
meg
álla
podá
s, a
mi
vala
kine
k ki
elég
íti
a „v
ágya
it”
vala
kine
k az
onba
n
még
így
se.
soro
zat m
ár a
z E
gysz
er v
olt,
hol n
em
volt
cím
ből i
s se
jteti,
hog
y itt
biz
ony
„Bol
doga
n él
tek,
am
íg m
eg n
em h
al-
tak…
” le
sz a
bef
ejez
és. A
még
csa
k az
első
évad
nál t
artó
szé
ria
a ké
t vilá
g kö
zött
reke
dt k
ülön
böző
mes
esze
-re
plők
ről s
zól,
akik
csa
k eg
y em
ber
segí
tség
ével
tudn
ak v
issz
aem
léke
zni
arra
, hog
y ki
k is
vol
-ta
k előző
élet
ükbe
n.
Van
jó é
s ro
ssz
és
min
den
olya
n sz
e-re
plő
meg
jele
nik
a fi
lmbe
n, a
kiké
rt
gyer
ekko
runk
ban
rajo
ngtu
nk, í
gy
Csi
pker
ózsi
ka, P
i-ro
ska
és a
far
kas,
H
ófeh
érke
és
a hé
t tö
rpe,
per
sze
kics
it m
oder
n vá
ltoza
tban
, de
a v
ége,
aho
gy
egy
jó m
eséb
en a
bo
ldog
bef
ejez
és.
Vég
ül, h
ogy
ne m
arad
junk
víg
játé
kok
nélk
ül, i
tt va
n ne
künk
a s
oha
vége
t ne
m é
rő Í
gy já
rtam
any
átok
kal.
A C
harl
ie S
heen
t lev
áltó
Ash
ton
Cut
cher
álta
l fel
pezs
díte
tt ag
gleg
ény
bagá
zs a
Két
pas
i meg
egy
kic
si. A
„m
inta
csal
ádap
a” k
épét
ala
kító
Jim
B
elus
hi, a
Jim
sze
rint
a v
ilágb
an
neve
tteti
meg
a n
ézőt
. L
ehet
rém
isztő,
hum
oros
, mis
ztik
us,
nyom
ozós
, min
denk
i meg
talá
lhat
ja
a sa
ját í
zlés
e sz
erin
ti so
roza
tot a
z ór
iási
vál
aszt
ékba
n és
rem
élhe
tőle
g m
egsz
ület
ik a
„cs
ak k
ét r
ész
egy
nap
alat
t” m
egál
lapo
dás
is, o
nnan
tól p
edig
sz
abad
a s
oroz
atfü
ggős
ég h
atár
a. EE
VV
„
24
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sg
on
do
la
tS
elic
ean
Dáv
id
A ró
mai
köz
társ
aság
kia
laku
lása
és
felé
píté
se m
inde
nki s
zám
ára
ism
ert,
ezér
t ne
m is
men
nék
bele
rész
lete
sebb
en.
Sokk
al é
rdek
eseb
b (é
s ke
vésb
é is
mer
t),
hogy
mik
vol
tak
az o
kai a
rend
szer
vá
lság
ba k
erül
ésén
ek é
s ös
szeo
mlá
sána
k,
amit
a kö
zépi
skol
ai o
ktat
ás á
ltalá
ban
csak
felü
lete
sen
érin
t, le
degr
adál
va e
zzel
a
tört
énel
em e
gyik
legé
rdek
eseb
b és
le
gese
mén
ydús
abb
kors
zaká
t.A
Köz
társ
aság
vég
ének
a k
ezde
te a
z i.
e.
2. s
záza
dra
tehe
tő. A
foly
amat
meg
indí
tói
a ha
nnib
áli p
uszt
ítást
köv
ető
álla
poto
k és
a
száz
ad e
leji
nagy
hód
ításo
k (K
is Á
zsia
, H
ispá
nia,
Mak
edón
ia, s
tb.)
volta
k. It
ália
ga
zdas
ágai
nak
nagy
rész
e ro
mok
ban
heve
rt, é
s az
on b
irto
kok
amel
yek
vala
hogy
átv
észe
lték
a pu
n se
rege
k dú
lása
it, g
yakr
an m
egműv
elő
keze
k né
lkül
mar
adta
k (a
háb
orúb
an
legk
eves
ebb
60.0
00 ró
mai
pol
gárj
ogú
kato
na e
sett
el).
Az
elsz
egén
yedő
cs
alád
ok k
ényt
elen
ek v
olta
k bi
rtok
aika
t se
mm
i pén
zért
ela
dni é
s a
jobb
éle
t re
mén
yébe
n R
óma
váro
sába
köl
tözn
i, am
i azo
nban
nem
állt
kés
zen
fogl
alko
ztat
ásuk
biz
tosí
tásá
ra. Í
gy jö
tt lé
tre
a ró
mai
társ
adal
mi l
étra
lega
lja, a
pr
olet
ariu
s ré
teg,
aki
k in
gyen
gab
onáb
ól
(am
it na
gy k
ölts
égen
az
álla
m v
olt
kény
tele
n bi
ztos
ítani
nek
ik),
alka
lmi
mun
kákb
ól é
s sz
avaz
ati j
oguk
áru
lásá
ból
élte
k m
eg. A
szá
zad
köze
pére
léts
zám
uk
elér
te a
félm
illió
főt.
Az
itália
i bir
toko
k és
az
újon
nan
szer
zett
terü
lete
k na
gym
érté
kű fe
lvás
árlá
sábó
l kia
laku
lt eg
y vé
kony
, de
rend
kívü
l gaz
dag
réte
g (t
agja
i jav
arés
zt a
sen
ator
i ren
dből
ke
rülte
k ki
), am
ely
rabs
zolg
ákka
l műv
elte
tte fö
ldje
it és
a m
egm
arad
ó ki
spar
aszt
i bir
toko
k tö
nkre
téte
léve
l bi
ztos
ította
tová
bbi g
azda
godá
sát.
Az
önm
aguk
at o
ptim
aták
nak
neve
ző c
sopo
rt
kisa
játít
otta
a p
oliti
kai é
s ga
zdas
ági
élet
et, a
mi a
zonb
an e
gyüt
t jár
t a ró
mai
né
p le
sülly
edés
ével
. Az
i. e.
2. s
záza
d es
emén
yeit
jóré
szt e
nnek
a h
elyz
etne
k a
meg
oldá
sát k
ereső,
vag
y ép
p a
fenn
tart
ásáé
rt h
adak
ozó
szem
élye
k al
akíto
tták.
Az
első
aki
felis
mer
te a
tart
hata
tlan
álla
poto
kat,
a pu
n há
ború
k hő
séne
k,
Scip
io A
fric
anus
nak
a ve
je, T
iber
ius
Gra
cchu
s vo
lt. H
ogy
meg
állít
sa a
pa
rasz
tság
tönk
rem
enet
elét
, fel
aka
rt
újítt
atni
egy
ősi
törv
ényt
, am
ely
500
hold
ban
hatá
rozt
a m
eg a
róm
ai
közf
ölde
kből
, vag
yis
az a
ger p
ublic
us-
ból k
ihas
íthat
ó fö
ldte
rüle
t max
imum
át,
illetől
eg a
kine
k ké
t fia
van
, az
meg
tart
hat
ezen
kív
ül 2
50-2
50-e
t, ho
gy ö
röks
égük
et
bizt
osíts
a. A
több
i föl
d vi
ssza
szál
lna
az
álla
mra
, am
it az
30
hold
as p
arce
llákk
ént
kios
ztan
a a
föld
nélk
üli r
ómai
pol
gáro
k kö
zött,
így
bizt
osítv
a m
egél
heté
süke
t, gy
arap
odás
ukat
. Miv
el tu
dta,
hog
y a
nagy
birt
okos
sen
ator
ok s
osem
fo
gadn
ának
el e
gy il
yen
törv
ényt
, ezé
rt i.
e.
133
-ban
nép
trib
unus
sá v
álas
ztat
ta
mag
át. H
a si
kerü
l a n
épgyűl
és e
lé
terj
eszt
enie
, a tö
rvén
yt b
izto
san
elfo
gadt
ák v
olna
, err
e az
onba
n ne
m
kerü
lt so
r. A
sen
ator
ok u
gyan
is
felb
érel
ték
az e
gyik
nép
trib
unus
társ
át,
aki v
étói
val m
egak
adál
yozt
a a
törv
ény
előt
erje
szté
sét.
Tibe
rius
azo
nban
nem
ny
ugod
ott e
bbe
bele
. Meg
vesz
tege
tett
társ
át a
nép
gyűl
és s
egíts
égév
el
meg
fosz
totta
hat
alm
ától
, maj
d tö
rvén
yerő
re e
mel
tette
a fö
ldre
form
ja
vasl
atát
. Ez
a fa
jta e
ljárá
s az
onba
n a
szok
ásjo
g el
tiprá
sa v
olt,
és h
iába
sik
erül
t idől
eges
en e
lérn
ie c
éljá
t (eg
y 3
tagú
bi
zotts
ág k
ezéb
e ad
ták
a bi
rtok
oszt
ást)
, sz
inte
az
egés
z se
nato
ri re
ndet
mag
a el
len
ford
ította
. Moz
goló
dtak
az
itália
i
szöv
etsé
gese
k is
, miv
el ő
k ne
m
rész
esül
tek
a fö
ldos
ztás
ból,
de a
z ő
birt
okai
kat i
s ér
inte
tte a
feld
arab
olás
. A
róm
ai a
risz
tokr
ácia
nem
sok
áig
tűrt
e el
Ti
beri
us te
véke
nyke
désé
t. A
z ut
olsó
cs
epp
az v
olt,
amik
or m
ásod
jára
is
népt
ribu
nusn
ak a
kart
a m
agát
vál
aszt
atni
, ho
gy a
föld
oszt
ó m
unka
a te
rvei
nek
meg
fele
lően
hal
adjo
n. F
egyv
eres
m
arta
lóco
kat b
érel
tek
fel é
s le
més
záro
lták
az (e
lmél
etile
g) s
zent
és
szem
élyé
ben
sért
hete
tlen
népt
ribu
nust
. Te
ttüke
t a ró
mai
álla
m m
egsé
rtés
ével
és
Tibe
rius
kir
álys
ágra
törő
szá
ndék
aiva
l m
agya
rázt
ák. A
föld
oszt
ás e
zutá
n sz
inte
te
ljese
n m
egál
lt, rá
adás
ul a
z op
tiatá
knak
si
kerü
lt el
törö
lni a
bir
tok
max
imal
izál
ást,
így
min
den
mar
adha
tott
voln
a a
régi
ben.
Sa
jnál
atuk
ra a
zonb
an 1
0 év
vel b
átyj
a ha
lála
utá
n a
polit
ika
szín
padá
ra lé
pett
szin
tén
népt
ribu
nusk
ént C
aius
Gra
cchu
s.C
aius
nak
már
az
előé
lete
is s
zem
et s
zúrt
a
sena
tori
pár
tnak
, his
zen
amik
or
Szar
díni
a qu
esto
ra v
olt,
javí
tani
pró
bált
az o
ttani
kat
onák
hel
yzet
én, é
s ez
zel
indo
koltá
k eg
y co
loni
a lá
zadá
sát.
Sike
rült
emel
lett
azt i
s el
érni
e, h
ogy
kéts
zer e
gym
ás u
tán
népt
ribu
nuss
á vá
lass
zák.
Ez
a so
káig
pár
atla
n te
tt an
nak
volt
kösz
önhe
tő, h
ogy
báty
jáva
l el
lent
étbe
n so
kkal
szé
lese
bb tá
mog
atói
kö
rt é
píte
tt ki
mag
ának
. Nem
csa
k al
kalo
mad
tán
felm
erülő
prob
lém
ákat
ke
zelt,
min
t az
ingy
en g
abon
aosz
tás,
va
gy a
z ép
ítkez
ések
elr
ende
lése
(érd
ekes
, ho
gy ő
még
a k
enyé
r mel
lett,
a m
unká
t ré
szes
ítette
elő
nybe
n a
cirk
usz
hely
ett)
, ha
nem
a v
álsá
gba
sodr
ódó
hads
ereg
m
egre
form
álás
át is
elk
ezdt
e (p
l.: a
z ál
lam
nak
kelle
tt a
kato
nák
ruhá
zatá
t bi
ztos
ítani
, 17
éves
nél f
iata
labb
akat
nem
le
hete
tt be
soro
zni,
stb.
). M
egsz
erez
te a
ró
mai
pén
zari
szto
krác
ia, a
lova
gok
A ró
mai
köz
társ
aság
vá
lság
a
25
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sg
on
do
la
t
rend
jéne
k a
tám
ogat
ását
azá
ltal,
hogy
A
sia
adój
ának
bes
zedé
sét t
elje
s eg
észé
ben
ráju
k bí
zta,
am
i egy
et je
lent
ett
a pr
ovin
cia
fékt
elen
kiz
sákm
ányo
lásá
val.
Ezt a
zzal
is fo
kozt
a, h
ogy
a vi
ssza
élés
ekke
l kap
csol
atos
per
ek
bírá
skod
ását
lova
gi b
izot
tság
okra
bíz
ta.
A h
arm
adik
cso
port
, aki
knek
a
tám
ogat
ásáé
rt h
arco
lt, R
óma
szöv
etsé
gese
i vol
tak,
aki
ket a
pol
gárj
og
kite
rjes
ztés
ével
aka
rt m
agán
ak
meg
nyer
ni (a
latin
ok m
egka
pták
vol
na a
te
ljes
róm
ai p
olgá
rjog
ot, a
több
i sz
övet
sége
s pe
dig
az it
ália
i jog
ot).
Ez
nem
csa
k eg
y ho
sszú
távú
társ
adal
mi
refo
rm e
lindí
tója
lett
voln
a, h
anem
a
Gra
cchu
sok
köré
sze
rveződő
polit
ikai
cs
opor
tosu
lásn
ak, a
nép
párt
nak
a m
egerős
ödés
ét is
jele
ntet
te v
olna
, am
i bi
ztos
ította
vol
na a
több
i ref
orm
sik
erét
. D
e R
óma
még
nem
ére
tt m
eg a
vá
ltozá
sra.
Saj
át p
ártja
sem
néz
te jó
sz
emm
el a
pol
gárj
og k
iterj
eszt
ését
, a
róm
ai p
role
társ
ág p
edig
sza
vaza
ti jo
gána
k el
érté
ktel
ened
ésétől
félt.
Az
optim
aták
rem
ekül
ítél
ték
meg
a h
elyz
et:
Cai
us m
egbu
ktat
ható
lett.
Első
lépé
skén
t el
vete
tték
Cai
us e
gyik
terv
ét, a
mi
Kar
thag
ó ro
mja
in lé
tesí
tet v
olna
col
oniá
t. A
kud
arc
és e
gy, a
sen
atus
álta
l fel
bére
lt né
ptri
bunu
s m
iatt
Cai
ust n
em
vála
szto
tták
meg
har
mad
jára
is. E
z eg
yet
jele
ntet
t azz
al, h
ogy
refo
rmja
it sz
inte
el
lená
llás
nélk
ül fe
lszá
mol
hattá
k, a
fö
ldos
ztás
t ped
ig te
ljese
n le
állít
hatjá
k.
Az
Urb
son
elur
alko
dott
a zű
rzav
ar, t
öbb
fegy
vere
s ös
szec
sapá
s tö
rt k
i, m
inek
utá
n C
aius
Gra
cchu
st a
nép
elle
nség
ének
és
iste
nkár
omló
nak
nyilv
áníto
tták.
Köz
el
3000
hív
ét ö
lték
meg
, ő m
aga
pedi
g ön
gyilk
os le
tt.
Bár
a G
racc
huso
kat s
iker
ült l
egyő
zni,
a re
form
jaik
még
sem
mon
dhat
óak
telje
sen
sike
rtel
enne
k. K
özel
80.
000
birt
ok k
erül
t ki
oszt
ásra
, am
i elo
dázt
a a
róm
ai
kisb
irto
kos
réte
g m
egszűn
ését
, és
a ha
dser
eg is
vis
szan
yert
e eg
y rö
vid
időr
e ré
gi fé
nyét
. Am
i azo
nban
még
font
osab
b,
péld
akép
ül s
zolg
álta
k eg
y te
hets
éges
fi
atal
kat
onán
ak, a
ki k
ésőb
b fő
szer
epet
vá
llal R
óma
átal
akítá
sába
n. Ő
vol
t Cai
us
Mar
ius.
Cai
us G
racc
hus
vére
még
fel s
em
szár
adha
tott
a Fó
rum
föld
jén,
am
ikor
a
Köz
társ
aság
újb
ól s
úlyo
s ve
szél
ybe
kerü
lt. É
szak
ról e
gyre
rém
isztőb
b hí
rek
érke
ztek
a g
erm
án te
uton
okró
l, ki
mbe
rekről
és
más
egy
éb b
arbá
r tö
rzse
kről
, aki
k vé
szes
en k
özel
edte
k a
Med
iterr
aneu
m fe
lé. K
elet
en e
gy
szöv
etsé
g vo
lt ki
alak
ulób
an P
onth
us é
s A
rmen
ia k
özöt
t, am
inek
vez
ére
a ga
zdag
és
hat
alm
as V
I. M
ithri
date
s, k
inek
álm
a eg
y ha
talm
as b
irod
alom
vol
t a Io
n-te
nger
től a
z Eu
frát
eszi
g. A
frik
ában
ped
ig
egy
polit
ikai
vég
rend
elet
sod
orta
bel
e a
Köz
társ
aság
ot a
num
ídia
i örö
kösö
dés
hábo
rúba
, aho
l az
elle
nfél
a m
esés
en
gazd
ag é
s re
mek
dip
lom
ácia
i üg
yess
égge
l meg
áldo
tt Ju
gurt
ha v
olt.
Ezek
mel
lett
szám
tala
n ki
sebb
ös
szec
sapá
s já
tszó
dott
le M
aked
óniá
ban
a ke
lta s
cord
iscu
sok
elle
n és
His
páni
ában
a
luzi
tán
törz
sek
elle
n is
. Öss
zess
égéb
en
véve
a ró
mai
legi
ok o
lyan
pró
baté
tel
előt
t állt
ak, a
mily
enre
még
nem
vol
t pé
lda
az U
rbs
tört
énet
ében
. Bár
kön
nyű
lenn
e az
i. e
. 2. s
záza
d vé
gi h
atal
mas
ku
darc
okat
a k
ülön
ösen
nag
y m
egte
rhel
ésre
fogn
i, a
prob
lém
a so
kkal
ös
szet
ette
bb v
olt.
A ró
mai
had
erő
ugya
nis
ebbe
n a
kors
zakb
an é
lte m
eg a
m
ásod
ik n
agy
váls
ágát
(az
első
a s
zabi
n há
ború
k és
az
Alli
a-pa
tak
mel
letti
cs
atav
eszt
és idői
ben
volt)
. A le
giok
nak
sem
em
bera
nyag
a, s
em fe
lsze
relé
se n
em
volt
már
idős
zerű
. A le
gion
ariu
soka
t ti.
abbó
l a k
özép
para
szti
oszt
ályb
ól
tobo
rozt
ák, a
mel
yet a
pun
háb
orúk
és
az
optim
aták
kap
zsis
ága
szin
te te
ljese
n tö
nkre
tett.
A p
aras
ztok
nak
hata
lmas
te
rhet
jele
ntet
t éve
kre
hadb
a vo
nuln
i, se
mm
i biz
tosí
ték
nem
vol
t rá,
hog
y él
ve
haza
térn
ek, e
mel
lett
a fö
ldje
iket
sem
vol
t ak
i meg
műv
elje
, így
csa
ládj
uk k
önny
en
csőd
be m
ehet
ett é
s rá
kény
szer
ült a
bi
rtok
aina
k el
adás
ára.
A
míg
csa
k It
áliá
ban
foly
tak
hábo
rúk,
ez
ek a
pro
blém
ák n
em v
olta
k sz
embe
tűnő
k, h
isze
n m
inde
n ka
tona
ér
ezhe
tte, h
ogy
a fö
ldje
it vé
di é
s ne
m
kelle
tt év
eket
hel
yőrs
égi f
elad
atok
kal
tölte
nie.
Nem
lehe
tett
azon
ban
vonz
ó a
kato
nai s
zolg
álat
azo
knak
, aki
knek
egy
ne
héz
hadj
árat
utá
n m
ég é
veke
t kel
lett
Illir
iába
n va
gy M
aked
oniá
ban
ülni
e eg
y erőd
ben,
mik
özbe
n az
egy
etle
n m
otiv
áció
s erő
anny
i vol
t, ho
gy ta
lán
egy
kifo
szto
tt fa
luba
n va
gy e
gy m
egve
rt
sere
gnél
jele
ntős
ebb
kinc
seke
t tal
álna
k.
Min
deze
k el
lené
re e
gyet
len
kora
beli
optim
ata
veze
tő s
em lá
tta b
e ez
t a
prob
lém
át, sőt
, ezt
a fa
jta h
adse
rege
t ta
láltá
k az
ősi
róm
ai v
érne
k, e
rény
nek
és
a K
öztá
rsas
ágna
k a
bizt
osíté
kául
. Hov
a ve
zete
tt m
inde
z? I.
e. 1
13-b
an a
ki
mbe
rek
Nor
eia
mel
lett
meg
vert
ek e
gy
cons
uli s
ereg
et é
s tö
bb m
ás c
satá
ban
is
vere
sége
t mér
tek
a le
giok
ra, J
ugur
tha
pedi
g a
sere
gek
vezé
rein
ek é
s be
foly
ásos
se
nato
rokn
ak a
meg
vesz
tege
tésé
vel
telje
sen
lezü
llesz
tette
az
Afr
ikáb
an
harc
oló
sere
geke
t, m
ajd
súly
os v
eres
éget
m
ért r
ájuk
. Itt
lépe
tt kö
zbe
a la
tin
szár
maz
ású,
mes
ésen
gaz
dag
és k
aton
ai
elis
mer
ések
gar
mad
áját
bez
sebe
lő
Mar
ius.
C
aius
Mar
ius
(i.e
. 156
-86)
nem
vol
t tő
sgyö
kere
s ró
mai
ari
szto
krat
a és
bár
va
gyon
a, te
hets
ége
és h
atal
ma
álta
l fe
lette
állt
min
den
optim
atán
ak, m
égse
m
foga
dták
be
mag
uk k
özé.
A M
ariu
s fa
jta
embe
rt R
ómáb
an ú
jem
bern
ek ta
rtot
ták,
al
kalm
atla
nnak
a m
agas
abb
álla
mi
hiva
talo
kra,
inká
bb la
tinna
k, m
int
róm
aina
k. G
yakr
an v
ádol
ták
bárd
olat
lans
ágga
l, tu
datla
nság
gal,
hogy
m
ég g
örög
ül s
em tu
d, a
mi a
róm
aiak
nál a
műv
elts
ég m
ércé
jéne
k sz
ámíto
tt. M
ár
fiat
alon
is k
itűnt
tehe
tség
ével
Num
antia
os
trom
ánál
, az
egyi
k „l
egke
llem
etle
nebb
” né
ptri
bunu
skén
t ta
rtot
ták
szám
on é
s pr
aeto
rkén
t is
meg
állta
a h
elyé
t. Pá
lyáj
ának
lege
lső
nagy
em
elke
dője
pro
prae
tors
ága
volt
His
páni
ában
, aho
l nem
csa
k ha
talm
as
vagy
onra
tett
szer
t (el
sőso
rban
bán
ya
bérl
etek
ből,
amit
a ha
gyom
ányo
san
mezőg
azda
ságg
al fo
glal
kozó
sen
ator
ok
szin
tén
nem
tudt
ak n
eki m
egbo
csáj
tani
), ha
nem
a h
adse
reg
elis
mer
ését
is e
lnye
rte
rem
ek s
trat
égia
i érz
ékév
el, e
gysz
erű
és
igaz
ságo
s bá
násm
ódjá
val.
Még
is,
polit
ikai
pál
yája
egé
szen
i.e.
109-
ig
meg
akad
t. Ek
kor a
zonb
an k
ét e
sem
ény
is
meg
indí
totta
pál
yájá
t. Elős
zör i
s si
kere
sen
behá
zaso
dott
a Ju
lia g
ens-
be,
ami a
z eg
yik
legő
sibb
és
legb
efol
yáso
sabb
nem
zets
ég v
olt
Róm
ában
. Nem
sokk
al u
tána
, egy
kori
pá
rtfo
gója
(ekk
orib
an m
ár e
gyik
legfőb
b el
lens
ége)
, Qui
ntus
Met
ellu
s ka
pta
a nu
mid
iai h
ábor
ú ve
zeté
sét,
aki
lega
tusk
ént m
agáv
al v
itte.
Itt a
ztán
újf
ent
meg
mut
atko
zott
kato
nai z
seni
alitá
sa é
s a
ránc
ba s
zede
tt le
giok
kal m
egve
rte
Jugu
rthá
t, m
ajd
i.e.1
07-b
en c
onsu
llá
vála
szto
tták.
Első
tette
az
volt,
hog
y
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sK
rG
on
do
la
t
26
meg
fosz
totta
Met
ellu
st a
num
idia
i pa
ranc
snok
ságt
ól, a
ki e
rre
„hál
ából
” el
bocs
átot
ta le
gioi
t és
fela
dott
min
den
eddi
g el
ért h
ódítá
st. M
ariu
s se
reg
nélk
ül
mar
adt,
így
szin
te rá
kény
szer
ült a
ha
dser
eg m
egre
form
álás
ára.
Elk
épes
ztő,
de
egy
szerű
ötle
téve
l, m
isze
rint
a
prol
etar
ii so
raib
ól to
boro
zzan
ak
kato
náka
t, sz
erel
jék
fel ő
ket,
fize
ssék
m
eg s
zolg
álat
aika
t és
meg
hatá
rozo
tt id
eig
legy
enek
köt
eles
ek k
aton
ásko
dni
nagy
vih
art k
avar
t a s
enat
usba
n, d
e a
szük
ség
erős
ebbn
ek b
izon
yult
a sz
okás
nál (
így
nem
csa
k a
kato
nasá
got,
hane
m a
gaz
dasá
gi é
lete
t is
felle
ndíte
tte,
miv
el m
egre
ndel
ések
et b
izto
síto
tt az
ip
aros
okna
k, a
z ál
lam
i kin
cstá
rból
ped
ig
pénz
t ára
mol
tato
tt vi
ssza
a g
azda
ságb
a a
kato
nák
fize
tése
révé
n). A
z eg
ység
esíte
tt fe
gyve
rzetű,
újjá
szer
veze
tt le
giok
ve
resé
get m
érte
k Ju
gurt
ha é
s ap
ósa,
B
occh
us m
aure
táni
ai k
irál
y cs
apat
aira
, m
ajd
Mar
ius
ques
tora
(és
sógo
ra!)
, C
orne
lius
Sulla
egy
ügy
es d
iplo
mác
iai
fogá
ssal
elf
ogta
mag
át J
ugur
thát
. A
sike
res
hadv
ezér
ezu
tán
még
két
évi
g pr
ocon
sulk
ént o
tt m
arad
t Afr
ikáb
an,
hogy
meg
szer
vezz
e a
kibő
víte
tt A
fric
a pr
ovin
ciát
és
rend
ezze
a k
liens
ki
rály
ságo
k he
lyze
tét.
Ez idő
alat
t fol
ytat
ódot
t a g
erm
án
előr
etör
és. 1
07-b
en M
ariu
s co
nsul
társ
át
meg
vert
ék é
s m
egöl
ték,
maj
d 10
5-be
n,
Ara
usio
mel
lett
egy
maj
dnem
szá
zezr
es
róm
ai s
ereg
sem
mis
ült m
eg. A
ves
zély
re
hiva
tkoz
va 1
04-b
en ú
jra
cons
ullá
vá
lasz
tottá
k M
ariu
st, m
ajd
miu
tán
germ
án tá
mad
ásra
nem
ker
ült s
or, 1
03-
ban
is. 1
02-b
en m
ár n
em s
ok e
sély
t jó
solta
k M
ariu
snak
, de
szer
encs
éjér
e ké
t na
gysz
erű
szöv
etsé
gest
is ta
lált.
Ser
viliu
s G
lauc
iát,
a ko
r egy
ik le
gnag
yobb
tö
rvén
yéne
k m
egsz
öveg
ezőj
ét, é
s Lu
cius
Sa
turn
inus
t, a
nagy
terv
ekke
l és
rem
ek
képe
sség
ekke
l meg
áldo
tt né
ptri
bunu
st.
Segí
tség
ükke
l meg
vála
szto
tták
102-
ben
is, a
mi a
z eg
yik
legn
agyo
bb s
zere
ncsé
je
volt
Róm
ának
, a g
erm
ánok
ugy
anis
ez
évbe
n It
áliá
ra tö
rtek
. Mar
ius
és s
ereg
e az
onba
n ki
állta
a p
róbá
t: 10
2-be
n A
quae
Se
xtia
enél
meg
sem
mis
ítette
a te
uton
okat
, m
ajd
miu
tán
101-
ben
in a
bsen
tia,
ism
étel
ten
cons
ullá
vál
aszt
ottá
k,
Verc
ella
e m
elle
tt vé
get v
etet
t a k
imbe
r ve
szél
ynek
is. H
adjá
rata
i ala
tt ol
yan
szem
élye
k út
jait
egye
nget
te S
ulla
m
elle
tt, m
int Q
uint
us S
erto
rius
, aki
Pom
peiu
s na
gy e
llens
ége
lett
His
páni
ában
, vag
y m
int M
aniu
s Aqu
ilius
, ak
i későb
b A
sia
hely
tart
ója
lesz
és
akit
Mith
rida
tes
aran
nyal
meg
töltv
e kü
ld
viss
za R
ómáb
a. 1
00-b
an a
nép
hál
ája
ism
ét c
onsu
llá v
álas
ztja
Mar
iust
, de
ezut
án k
arri
erje
ere
szke
dő p
ályá
ra k
erül
t. A
100
-as
év v
égén
els
zaba
dult
a po
kol.
Gla
ucia
con
sul,
Satu
rnin
us p
edig
né
ptri
bunu
s ak
art l
enni
(min
dket
ten
szem
be m
ente
k ez
zel a
törv
énye
kkel
), és
M
ariu
s tá
mog
atás
át k
érté
k ho
zzá.
Meg
is
adta
vol
na n
ekik
, de
Gla
ucia
a v
álas
ztás
na
pján
meg
ölte
legfőb
b ve
tély
társ
át, é
s a
Foru
mon
öss
zehí
vott
csőc
selé
k és
a
fegy
vere
sei m
iatt
a se
natu
s ké
nyte
len
volt
kiad
ni a
sen
atus
con
sultu
m u
ltim
um-
ot. É
letb
e lé
pett
a sz
üksé
gálla
pot,
és a
ra
vasz
pri
ncep
s se
natu
s, A
emili
us
Scau
rus
Mar
iust
kér
te fe
l a tö
meg
sz
étve
résé
re. I
tt üt
közö
tt ki
legj
obba
n M
ariu
s le
gnag
yobb
hiá
nyos
sága
: nem
vo
lt jó
pol
itiku
s. A
mily
en k
önny
edén
ha
rcol
t a c
sata
tére
n, a
nnyi
ra n
em lá
tta á
t a
büro
krác
ia é
s a
sena
toro
k m
este
rked
ései
t. U
nta
a fe
lleng
zős,
na
gyké
pű c
éloz
gatá
saik
at. S
aját
m
egfo
galm
azás
a sz
erin
t: „A
zért
sze
rete
m
a cs
atat
erek
et, m
ert o
tt m
indi
g lá
tom
, ho
gy k
i az
elle
nség
em”.
A s
enat
usba
n az
onba
n sz
inte
min
denk
i vag
y m
egve
tette
, vag
y is
tení
tette
, és
az á
tjárá
s gy
akor
i vol
t a k
ét c
sopo
rt k
özöt
t. M
ariu
s ké
nyte
len-
kelle
tlen
elfo
gadt
a a
meg
bízá
st, a
fegy
vere
seke
t szé
tver
te a
fe
lfeg
yver
zett
sena
tuss
al, m
ajd
Jupi
ter
tem
plom
ában
ost
rom
alá
vet
te
Satu
rnin
ust é
s G
lauc
iát,
akik
kel n
éhán
y na
ppal
későb
b Su
lla if
júsá
gi g
árdá
ja
végz
ett.
Mar
ius
elve
szte
tte a
nép
bi
zalm
át, a
gyvé
rzés
t is
kapo
tt, te
ste
bal
fele
hos
szú
időr
e le
bénu
lt. M
ajd
10 é
vig
pihe
nt é
s ké
szül
t a v
issz
atér
ésre
, am
ire
a M
arsu
s há
ború
adt
a m
eg a
lehe
tősé
get.
Tört
ént u
gyan
is, h
ogy
Róm
a la
tin
szöv
etsé
gese
i bel
eunt
ak a
foly
amat
os
vérá
ldoz
ásba
Róm
áért
, am
iért
nem
ka
ptak
sem
mit
cser
ébe.
Pol
gárj
ogot
kö
vete
ltek
mag
ukna
k és
a 9
0-es
éve
k vé
gére
kés
zek
volta
k ak
ár h
adra
is k
elni
az
Urb
s el
len.
Miu
tán
egye
tlen
hatá
rozo
tt tá
mog
atój
ukat
, Liv
ius
Dru
sust
m
eggy
ilkol
ták,
kitö
rt a
háb
orú.
K
ezde
tben
Róm
a fo
lyam
atos
ver
eség
eket
sz
enve
dett
gyen
geke
zű, t
ehet
ségt
elen
co
nsul
jai m
iatt.
Ekk
or n
evez
ték
ki
mel
léjü
k M
ariu
st é
s Su
llát,
min
t
taná
csad
ókat
, aki
k az
onba
n rö
vid
úton
m
egsz
erez
ték
a té
nyle
ges
para
ncsn
oksá
got é
s 89
-re
sike
rült
legyőz
ni é
s be
kerí
teni
a le
gfőb
b el
lens
égei
ket.
Font
os, h
ogy
ebbe
n az
idős
zakb
an a
laku
ltak
ki a
zok
a m
agán
le
giok
, am
elye
k ké
sőbb
Mar
ius
és S
ulla
ha
rcáb
an n
yert
ék e
l iga
zi je
lentős
égük
et.
Vég
ül a
lex
Iulia
de
civi
tate
(Kr.
e. 9
0)
Itál
ia ö
ssze
s sz
abad
lako
sána
k m
egad
ta a
te
ljes
polg
árjo
got,
bár s
zava
zati
jogu
kat
csup
án n
éhán
y tr
ibus
ban
gyak
orol
hattá
k,
így
a sz
övet
sége
sek
szám
ára
is s
iker
rel
záru
lt le
a p
uszt
ító h
ábor
ú.Ek
kori
ban
a le
gnag
yobb
elle
nség
az
a V
I. M
ithri
date
s vo
lt, a
ki a
róm
ai e
rők
lekö
tötts
égét
, a te
hets
égte
len
hely
tart
ók,
korr
upt é
s ra
bló
hiva
taln
okok
műk
ödés
ét
kiha
szná
lva
elra
gadt
a A
sia,
Ach
aia
és
Mak
edón
iai t
arto
mán
yoka
t. A
sen
atus
Su
llát n
evez
te k
i főv
ezér
nek
az e
llene
kü
lden
dő s
ereg
élé
re, a
mib
e M
ariu
s és
a
népp
árt n
em n
yugo
dott
bele
. A n
épgyűl
és
érvé
nyte
lení
tette
a s
enat
usi h
atár
ozat
ot
és M
ariu
st n
evez
te k
i fő v
ezér
nek.
Itt
azon
ban
beüt
ött a
z az
apr
ó hi
ba, h
ogy
Sullá
nak
volta
k cs
apat
ai It
áliá
ban,
míg
M
ariu
snak
nem
. Sul
la R
ómáb
a vo
nult,
le
szűk
ítette
a n
épgyűl
és é
s a
népt
ribu
nuso
k ha
tásk
örét
, maj
d át
kelt
Ach
aiáb
a, h
ogy
elűz
ze a
pon
tosz
i kir
ályt
. M
ariu
s ne
m tu
dott
bele
nyug
odni
ve
resé
gébe
. Rab
szol
gákb
ól, v
eter
ánok
ból
és h
ívei
ből á
lló s
ereg
ével
elf
ogla
lta
Róm
át é
s ki
vége
ztet
te a
vár
osba
n m
arad
t op
timat
a ve
zető
ket.
Sike
rült
hete
dsze
rre
is c
onsu
llá v
álas
ztat
nia
mag
át, m
ajd
néhá
ny n
apon
bel
ül m
egha
lt. R
óma
fellé
legz
ett,
min
denk
i azt
gon
dolta
, hog
y a
vész
terh
es idők
nek
vége
, de
nem
sz
ámol
tak
a vi
ssza
térő
Sul
láva
l, és
a
Bir
odal
omba
n ga
rázd
álko
dó o
ptim
ata
és
népp
árti
mag
ánha
dser
egek
kel,
kari
zmat
ikus
és/
vagy
bec
svág
yó
hadv
ezér
ekke
l. A
z át
alak
ulás
m
egke
zdőd
ött,
de e
zt m
ég s
okan
és
soká
ig n
em v
olta
k ha
jland
óak
elfo
gadn
i, íg
y ki
tolv
a a
polg
árhá
ború
k ko
rát.
Köv
etke
ző c
ikke
mbe
n m
egpr
óbál
om
bem
utat
ni a
z idős
zako
t, am
elyb
en S
ullá
n,
Pom
peiu
son
és C
aesa
ron
át O
ctav
ianu
s le
hető
sége
t kap
arr
a, h
ogy
meg
alap
ítsa
a cs
ászá
rság
ot. EE
VV
27
go
nd
ol
at
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
Tudtá
tok,
hog
y lá
bfej
ünke
t 26
fő
cson
t, 33
ízül
et, 1
07 íz
ület
i sza
lag
és 1
9 iz
om, v
alam
int í
n al
kotja
? H
a or
vost
anha
llgat
ókna
k te
nnén
k fe
l a
kérd
ést,
bizo
nyár
a –
de le
het c
sak
talá
n –
igen
nel f
elel
néne
k, a
hhoz
vis
zont
nem
ke
ll az
orv
osi e
gyet
emre
járn
i, ho
gy tu
djuk
lá
bfej
ünk
mily
en re
ndkí
vüli
terh
elés
nek
van
kité
ve. Á
tlago
san
8 –
10 e
zer l
épés
t te
szün
k m
eg n
ap, m
int n
ap é
s min
den
egye
s lép
tünk
kor t
ests
úlyu
nk m
ásfé
lsze
rese
ne
heze
dik
a ta
lpra
, fut
ásná
l ped
ig e
z a
test
súly
3 –
4 –
szer
ese.
Leo
nard
o D
a V
inci
azt
his
zem
mél
tán
neve
zte
az e
mbe
ri lá
bfej
et a
„m
érnö
ki m
unka
m
este
rműv
ének
”, h
isze
n na
gy fe
lada
t hár
ul
rá: e
gyen
súly
ban
tarta
ni a
z em
beri
test
et
bárm
ilyen
moz
gáss
oroz
at v
égzé
seko
r. Ép
pen
ezér
t fon
tos m
ilyen
cipőb
e bú
jtatju
k lá
bunk
at, d
e pe
rsze
„m
i nők
” sz
eret
jük
ezt
is tú
lbon
yolít
ani,
amiv
el sa
jnos
– o
rvos
ilag
igaz
olta
n is
– c
sak
ártu
nk m
agun
knak
. Ig
en, a
mag
assa
rkú
cipe
llőkr
e cé
lzok
, am
ik u
gyan
mes
ésen
szép
ek tu
dnak
lenn
i, az
onba
n ké
pzel
jük
el a
zt, h
ogy
test
súly
unk
egés
ze (v
agy
több
ször
öse)
, ahe
lyet
t, ho
gy e
losz
lana
a ta
lpun
kon,
kiz
áról
ag a
lá
bujja
kra
terh
előd
ik. Í
gy m
ár m
eg se
m
kérdőj
elez
em a
tény
t, m
isze
rint a
nők
nél
négy
szer
gya
korib
bak
a lá
bbet
eges
égek
, m
int a
férfi
akná
l. Pe
dig
kezd
etbe
n ne
m is
a
női r
uhat
árho
z ta
rtozo
tt, e
lein
te k
izár
ólag
fé
rfi ak
hor
dták
a m
agas
sark
út.
A c
ipő
törté
nete
, am
i meg
hódí
totta
a
szeb
bik
nem
kép
vise
lőit,
tula
jdon
képp
en
egés
zen
az ó
korig
nyú
lik v
issz
a. M
ár a
z ók
ori E
gyip
tom
ban
is is
mer
t és h
aszn
álat
os
lább
eli v
olt e
z. E
zt k
övetőe
n a
16.
száz
adba
n bu
kkan
t csa
k fe
l, ám
- ah
ogy
a ha
risny
a is
, úgy
a m
agas
sark
ú ci
pő is
- a
férfi
ak ö
ltözé
két e
gész
ítette
ki.
A fé
rfi ak
m
agas
sark
aina
k eg
yfelől
szim
bolik
us,
más
felő
l gya
korla
ti je
lentős
ége
volt.
Tu
lajd
onké
ppen
a jó
mód
ú ne
mes
embe
rek
kivá
ltság
ának
minős
ült a
z ef
fajta
cipő
vise
lése
, így
szó
szer
int i
s mag
asab
bról
né
zhet
tek
le a
„pó
rnép
re”.
Gya
korla
ti fu
nkci
ója
pedi
g ab
ból a
dódo
tt, h
ogy
a m
agas
sark
akat
a k
engy
elbe
aka
sztv
a bi
ztos
abba
n tu
dták
meg
ülni
a lo
vat.
Med
ici
Kat
alin
szám
ított
úttö
rőne
k a
mag
assa
rkú
cipő
k tö
rténe
lméb
en, u
gyan
is 1
533
– ba
n ő
vise
lt nő
ként
elő
ször
mag
assa
rkút
és
így
neki
kös
zönh
etőe
n –
igaz
, csa
k a
XX
. sz
ázad
vég
ére,
de
– a
mag
assa
rkú
lább
eli
kizá
róla
gos k
ellé
ke le
tt a
női g
ardr
óbna
k.
Bár
a m
agas
sark
úk ir
ánti
szer
etet
, min
tha
gene
tikai
lag
belé
nk le
nne
kódo
lva.
Tis
ztán
em
léks
zem
arr
a, a
hogy
kis
lány
ként
any
u-ká
m tű
sark
úiba
n tip
egte
m é
s gyö
nyör
köd-
tem
a sz
ekré
nybe
n fe
lsor
akoz
ó ci
pők
láttá
n.
Min
dig
arra
vár
tam
, hog
y eg
ysze
r maj
d én
is fe
lveh
esse
m ő
ket.
„Nag
ylán
ykén
t”
pedi
g, a
foly
amat
os lá
bfáj
ás, a
víz
hóly
agok
és
a so
kszo
r vér
esre
tört
sark
ak e
llené
re
sem
tudo
k el
lená
llni e
gy –
egy
új p
ár sz
ép
cipő
nek,
bíz
ván
abba
n, h
ogy
ezek
talá
n m
ajd
hoss
zabb
távo
n is
kén
yelm
eseb
bnek
bi
zony
ulna
k. V
alój
ában
azo
nban
eze
k vi
se-
lése
sem
oko
z na
gyob
b él
veze
tet,
elle
nben
a
meg
hoss
zabb
ított
lába
k lá
tván
ya m
ások
sz
ámár
a an
nál i
nkáb
b. A
sok
nega
tívum
el
lené
re m
iért
hord
unk
még
is m
agas
sark
ú ci
pőt?
A v
álas
z eg
y sz
óban
öss
zefo
glal
ható
: NŐ
IESS
ÉG. A
mag
assa
rkú
cipő
hoz
zá-
tarto
zik
egy
nőhö
z. M
agab
izto
sabb
nak,
sz
ebbn
ek, j
obbn
ak é
rzi től
e m
agát
, am
i te
rmés
zete
sen
a kö
zérz
etér
e is
kih
at. H
a fá
j is b
enne
a lá
ba, a
kkor
is m
osol
yog,
azt
, ho
gy v
alój
ában
men
nyire
kén
yelm
etle
n,
senk
i nem
tudh
atja
meg
. A
zonb
an a
női
hiú
ság
nagy
ára
t kö
vete
lhet
, am
enny
iben
nem
fi gy
elün
k
oda
jobb
an a
lább
elik
meg
vála
sztá
sára
. M
érté
kkel
kel
l hor
dani
a m
agas
sark
ú ci
pőke
t, ug
yani
s vis
szaf
ordí
that
atla
nul
káro
síth
atja
lábi
zmai
nkat
! Aus
ztrá
l ku
tató
k eg
y kí
sérle
t ere
dmén
yeké
nt
meg
álla
píto
tták,
hog
y ak
ik h
eten
te
lega
lább
40
órán
át i
lyen
cipőt
hor
dana
k,
azok
nál n
agyo
bb a
z iz
omsé
rülé
sek
kock
ázat
a és
egy
éb e
szté
tikai
kár
osod
ások
is
bek
övet
kezh
etne
k, m
int p
éldá
ul a
ka
lapá
csuj
j, a
büty
ök, v
alam
int a
z Ach
illes
–
ín sé
rülé
se.
Min
deze
n ba
ljósl
at e
llené
re n
yilv
án
nem
fogj
a eg
y ol
vasó
m se
m sa
rokb
a do
bni
kedv
enc
pár c
ipőj
ét é
s én
mag
am is
fogo
k m
ég m
agas
sark
ú ci
pőt h
úzni
, vis
zont
nem
sz
abad
fejü
nket
a h
omok
ba d
ugva
nem
tu-
dom
ást v
enni
a le
hets
éges
kár
os h
atás
okró
l. G
ondo
san
meg
kel
l vál
aszt
ani c
ipői
nket
, és
oly
kor a
szép
hel
yett
a ké
nyel
mes
et, a
z eg
észs
éges
et k
ell m
egve
nni,
felv
enni
, his
z tu
djuk
: a sz
épsé
g ne
m m
inde
n! EEVV
Mag
as s
arka
kon
Per
esa
Pet
ra I
zabe
lla
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sg
on
do
la
t
28
Folyt
atvá
n az
elő
ző s
zám
ban
meg
jele
nt r
övid
cik
ket -
am
elyb
en Ó
riás
Nán
dorr
ól é
s M
olná
r K
álm
ánró
l ért
esül
hete
tt az
ol
vasó
– ú
jabb
két
rem
ek jo
gtud
ósun
k él
etét
és
mun
káss
ágát
ism
erte
tném
. K
arun
k ép
ület
ében
föl
felé
hal
adva
, a
vert
ikál
is u
tat m
egté
ve, a
z el
ső s
zint
re
érve
, elju
tunk
a m
ásik
két
sze
llem
i
mag
asla
tot k
épvi
selő
sze
mél
yről
el
neve
zett
term
ekhe
z. Ő
k pe
dig
Hol
ub
Józs
ef é
s Fa
luhe
lyi F
eren
c.H
olub
Józ
sef
1885
-ben
szü
lete
tt A
lsók
ubin
ban,
pol
gári
csa
ládb
an,
visz
ont S
zeks
zárd
on n
evel
kede
tt. M
ár
gim
názi
umi d
iákk
ént é
lénk
érd
eklő
dést
m
utat
ott a
tört
énel
em ir
ánt,
az
érde
klőd
ésén
ek é
s a
szor
galm
ának
kö
szön
hető
en a
Sze
kszá
rdi M
úzeu
m
igaz
gató
ja b
evon
ta ő
t a m
úzeu
m
rend
elke
zési
mun
kála
taib
a. H
elyt
állá
sa
mia
tt az
igaz
gató
ajá
nlás
ára
felv
étel
t ny
ert a
bud
apes
ti E
ötvö
s ko
llégi
umba
. A
z eg
yete
m a
latt
tört
énel
mi,
régé
szet
i és
klas
szik
a-fi
loló
giai
ta
nulm
ányo
kat f
olyt
atot
t, em
elle
tt
meg
ism
erke
dett
a fr
anci
a, a
z óf
ranc
ia
és a
z an
gol n
yelv
vel.
1910
-ben
te
szi l
e bö
lcsé
szdo
ktor
i dip
lom
áját
, de
hel
yese
n is
mer
ve f
el a
Mag
yar
Kir
álys
ág m
inde
n ko
rába
n m
eglé
vő
jog
font
ossá
gát j
ogi t
anul
mán
yokb
a ke
zd. H
isze
n a
jog
az é
leth
elyz
etek
et
szab
ályo
zó, a
z él
etre
ref
lekt
áló
tudo
mán
y, m
ind
a je
lenb
en, m
ind
a m
últb
an!
1920
-ban
sze
rzi m
eg a
z ál
lam
tudo
mán
yi d
okto
ri o
klev
elet
. 19
23-t
ól m
ár a
Mag
yar
Tudo
mán
yos
Aka
dém
ia le
vele
ző ta
gja,
ekk
or
Bud
apes
ten
dipl
omat
ikát
taní
t, és
a
Mag
yar
Nem
zeti
Múz
eum
levé
ltárá
ban
és k
ézir
attá
rába
n do
lgoz
ik. 1
938-
tól
kezd
ett j
ogtö
rtén
etet
okt
atni
, elő
tte
a tö
rtén
elem
tudo
mán
yok
külö
nböző
stúd
ium
ait t
aníto
tta. H
elye
ttesk
ént
ellá
tta a
kla
sszi
ka-f
iloló
gia,
a
vilá
gtör
téne
t és
az e
gyhá
zjog
okt
atás
át
is. T
öbbs
zör
töltö
tt be
dék
áni
tiszt
sége
t, 19
44/4
5-be
n pe
dig
rekt
or
volt.
194
5-tő
l az
MTA
ren
des
tagj
ává
nyilv
ánítj
ák, d
e ké
sőbb
a p
ártá
llam
ki
alak
ulás
ával
taná
csko
zó ta
ggá
foko
zzák
le. 1
952-
ben
polit
ikai
oko
k m
iatt
pedi
g az
egy
etem
ről e
ltávo
lítva
ny
ugdí
jazt
ák. K
omjá
thy
Mik
lós
az
élet
műv
ét a
köv
etke
zőké
ppen
fog
lalja
ös
sze:
„M
egye
i mon
ográ
fiáj
a és
jo
gtör
téne
ti sz
inté
zise
, min
t két
, mél
y gy
öker
eket
ere
sztő
fa
mag
a is
szá
mos
, él
eterős
ágg
al g
azda
gíto
tta a
mag
yar
tört
énet
írás
erd
ejét
.” K
utat
ói, í
rói
és tu
dom
ányo
s m
unká
ját j
elle
mez
te
az ő
szin
tesé
g. N
yílta
n m
egva
llta,
ha
egy
kérd
és a
meg
levő
ada
tok
alap
ján
nem
meg
oldh
ató.
Így
nem
bur
koló
zott
ködö
s ok
fejté
sekb
e, m
ellé
besz
élő
leír
ások
ba, n
em e
gész
ítette
ki s
aját
ké
pzel
etév
el a
tört
énel
mi f
orrá
sok
hián
yoss
ágai
t. D
e ke
llőké
ppen
ha
szná
lta a
z an
alóg
ia á
ltal f
elkí
nált
lehe
tősé
geke
t az
össz
ehas
onlít
ások
és
az a
dato
k ös
szek
apcs
olás
a ok
án. A
21.
sz
ázad
em
beré
ből k
ives
zett
prec
izitá
s,
mun
kabí
rás
és tü
rele
m je
llem
ezte
, hi
szen
óri
ási m
enny
iségű
prim
erfo
rrás
t gyűj
tött
össz
e és
dol
gozo
tt fe
l. 19
44-
1947
köz
ött m
egje
lent
„A
mag
yar
alko
tmán
ytör
téne
t váz
lata
” cí
met
vi
selő
2 k
ötet
es mű
(a 3
. köt
et s
ajno
s ne
m k
észü
lt el
) , a
mel
yet K
ajtá
r Is
tván
úg
y je
llem
ez, m
int „
sudá
r fa
óriá
s a
mag
yar
jogt
örté
net e
rdej
ében
”.
Hol
ubró
l ped
ig a
köv
etke
zőke
t írj
a:
„Pro
fess
zork
ént e
gyes
ítette
a tu
dóst
és
a p
edag
ógus
t. E
lőad
ásai
n az
ös
szef
üggé
seke
t köz
érth
etőe
n, p
recí
z m
egfo
galm
azás
sal t
árta
fel
, min
t vi
zsgá
ztat
ó m
egér
tő é
s hu
mán
us v
olt.
A c
send
es, s
zeré
ny b
ölcs
ész-
jogá
sz,
embe
ri ta
rtás
ból i
s pé
lda
lehe
t.”
Ben
edek
Fer
enc
szer
int „
A h
isto
ria
és a
ius
tudó
s bú
várl
ója
volt,
s a
tu
dom
ányo
s sz
emlé
letr
e, a
tört
énés
ek
okai
nak
kere
sésé
re, a
z ös
szef
üggé
sek
felis
mer
ésér
e ig
yeke
zett
előa
dása
iban
is
nev
elni
hal
lgat
óit.”
Kie
mel
endő
a
hallg
atós
ágho
z és
a f
iata
lság
hoz
fűző
dő v
iszo
nyáb
an a
nob
ilis
szem
léle
t, am
elyn
ek k
öszö
nhetőn
ek a
vi
zsgá
ztat
ás s
orán
min
dig
kedv
esen
, jó
szán
dékú
an é
s m
inde
n ke
dvez
mén
yt
meg
adva
járt
el.
Töb
ben
mél
tató
an
jegy
ezté
k m
eg, h
ogy
a sz
igor
ú előa
dó
és tu
dós
palá
stjá
ban
tiszt
aszí
vű,
tiszt
essé
ges
és m
éltá
nyos
viz
sgáz
tató
öl
tözö
tt. K
edve
lt ha
llgat
óiva
l
Mes
teri
taní
tóin
k em
lékez
ete I
I.C
seh
Bal
ázs
írás
a
29
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s g
on
do
la
t
tanu
lmán
yaik
bef
ejez
ését
köv
etőe
n is
jó v
iszo
nyt á
polt,
több
ségü
kkel
la
tin n
yelv
en le
vele
zett
egés
zen
halá
láig
. Szi
ta J
ános
sze
rint
az
1962
-be
n el
huny
t tud
ós p
rofe
sszo
r „ö
rökr
e be
írta
a n
evét
a m
agya
r jo
gtör
téné
szek
so
raib
a, é
s m
unká
ira
tám
aszk
odni
fo
g m
inde
n m
agya
r jo
gtör
téné
sz m
ég
évsz
ázad
ok m
úlva
is”.
Köv
etke
ző p
rofe
sszo
runk
Fal
uhel
yi
Fere
nc a
nem
zetk
özi j
og tu
dós
taná
ra. A
z 18
86-o
s év
ben
szül
etet
t, ug
yana
bban
az
évbe
n, a
mel
yben
Óri
ás
Nán
dor
is, í
gy jo
gász
sza
kmán
k ké
t ki
emel
kedő
pro
fess
zorá
t kös
zönh
etjü
k 18
86-n
ak. B
ár N
agyv
árad
on lá
tja
meg
a n
apvi
lágo
t, a
közé
pisk
olai
ta
nulm
ánya
it Pé
csen
kez
di, m
ajd
a jo
gi lí
ceum
ot is
a v
áros
ban
végz
i. 19
11-től
191
4-ig
hos
szab
b-rö
vide
bb
idei
g kü
lönb
öző
jogá
szi á
lláso
kat t
ölt
be a
z or
szág
kül
önbö
ző v
áros
aiba
n.
1914
-ben
vis
szat
ér P
écsr
e a
Jogl
íceu
mba
taní
tani
, a P
écsi
Erz
sébe
t Tu
dom
ánye
gyet
em lé
trej
ötté
vel
(192
2) p
edig
enn
ek N
emze
tköz
i Jog
i Ta
nszé
kén
tevé
keny
kedi
k. F
onto
snak
ta
rtom
kie
mel
ni F
aluh
elyi
érd
emei
kö
zött
szél
es lá
tókö
rét.
Pály
ája
kezd
etén
bün
tető
any
agi é
s el
járá
si
jogo
t ado
tt elő,
több
pub
likác
iója
je
lent
meg
eze
kben
a té
mák
ban,
em
elle
tt ké
tköt
etes
tank
önyv
et ír
t „M
agya
rors
zág
közj
oga”
cím
mel
, de
foko
zato
san
a ne
mze
tköz
i jog
fel
é ir
ányu
lt ér
deklőd
ése.
Miv
el á
télte
az
első
vilá
gháb
orú
borz
alm
ait,
a M
onar
chia
fel
bom
lásá
t, a
mag
yar
közj
og á
tala
kulá
sát é
s ne
mze
tköz
i jo
gban
tört
énő
gyök
eres
vál
tozá
st é
s fo
rdul
atot
, ezé
rt s
zívü
gyén
ek te
kint
ette
a
kise
bbsé
gvéd
elem
kér
dése
it. Ő
m
aga
a ne
mze
tköz
i jog
on n
em c
sak
a jo
gsza
bály
ok ö
ssze
sség
ét é
rtet
te,
hane
m a
zoka
t az
erkö
lcsi
nor
mák
at
is, a
mel
yekr
e a
jogs
zabá
lyok
nak
fel
kell(
ene)
épü
lni –
jegy
zi m
eg R
ajcz
i Pé
ter,
volt
taní
tván
ya. N
emze
tköz
i jo
gi té
máj
ú pu
blik
áció
in v
égig
vonu
l a
béke
irán
ti vá
gy, a
bék
e előm
ozdí
tása
és
legfők
éppe
n a
béke
fön
ntar
tásá
val
a há
ború
elk
erül
ésén
ek k
íván
alm
a.
His
zen
a há
ború
leha
lkítj
a a
jog
szav
át, a
feg
yver
ek d
iszh
arm
onik
us
zaja
ped
ig e
lnyo
mja
a jo
g ha
ngjá
t!
1926
-ban
„az
egy
etem
i ifj
úság
nak
a ki
sebb
ségi
kér
dése
k te
rén,
tudo
mán
yos
alap
on v
aló
okta
tása
és
mun
kálta
tása
ér
deké
ben,
az
egye
tem
es m
agya
rság
sz
olgá
latá
ban”
szü
lete
tt m
eg b
enne
a
gond
olat
a P
écsi
Kis
ebbs
égi I
ntéz
etet
lé
treh
ozás
ára,
de
csak
193
6-ba
n va
lósu
lhat
ott m
eg e
lkép
zelé
se. A
z In
téze
t egy
szer
re ta
rtot
ta c
éljá
nak
a M
agya
rors
zágo
n élő
kise
bbsé
gekk
el
és a
hat
áron
túl r
agad
t mag
yars
ágga
l va
ló f
ogla
lkoz
ást.
Elő
adói
érd
emei
t Sz
otác
zky
Mih
ály
így
írta
le „
az
érde
klőd
ést f
elke
ltő e
lőad
ásai
t a té
mák
vi
lágo
s ki
fejté
se, a
z ös
szef
üggé
sek
kiem
elés
e és
tudo
mán
yos
teki
ntél
yéhe
z m
éltó
fel
kész
ülts
ég je
llem
ezté
k”.
Hal
lgat
óit p
éldá
san
vont
a be
a jo
gász
i tu
dom
ány
műh
elyé
be, e
lőad
ást
tart
otta
k eg
ymás
nak,
tanu
lmán
yoka
t ké
szíte
ttek,
fel
dolg
oztá
k és
ele
mez
ték
a ki
sebb
sége
kre,
kis
ebbs
égvé
dele
mre
vo
natk
ozó
sajtó
anya
goka
t, sz
erke
szth
etté
k a
már
em
lítet
t In
téze
t kia
dván
yait.
A f
elad
atok
ko
mol
yság
ából
kif
olyó
biz
alom
m
egtis
ztelő
volt
az a
rra
érde
mes
ha
llgat
ókna
k, a
kikn
ek e
zzel
seg
ítette
ké
sőbb
i vilá
glát
ásuk
, fel
elős
ségé
rzet
ük
és a
mun
ka ir
ánti
elkö
tele
ződé
sük
kial
akul
ást.
Falu
hely
iről
azt
tart
ottá
k,
hogy
„eg
yike
(vo
lt) a
legk
itűnő
bb
érzé
kkel
meg
áldo
tt pr
ofes
szor
okna
k”.
Taní
tván
yai s
zere
tték,
„m
indi
g de
rűs,
ór
iási
tudá
sú, a
z if
júsá
got é
rtő,
jó
szón
oki t
ehet
ségg
el m
egál
dott”
pr
ofes
szor
nak
tart
ottá
k. K
ortá
rsa,
Ó
riás
Nán
dor,
szin
tén
mél
tatta
: „E
mbe
r vo
lt Ő
, em
bers
zere
tettő
l áth
atot
t, ig
az
lelkű,
jósá
gos
embe
r”, t
ováb
bá „
csup
a sz
eret
et v
olt e
z a
nem
nag
ynöv
ésű,
de
lelk
ében
ann
ál n
agys
zerű
bb
stílu
sú e
mbe
r…, n
em k
evél
y, n
em
kics
inye
s, n
em h
iú, n
em s
zóra
kozá
st
hajs
zoló
, a n
yilv
ános
sze
repl
ést,
a m
agam
utog
atás
t ker
ülő…
, a jó
t ke
reső
és
min
den
erej
ével
hűs
éges
en
szol
gáln
i igy
ekvő
em
ber
volt,
…
akin
ek je
llem
ének
legk
iem
elke
dőbb
vo
nása
a s
zere
tet v
olt,
nagy
ke
zdőb
etűv
el, …
és
aki h
ivat
ását
ha
lálo
san
szer
ette
”. A
jelle
mzé
sekbő l
vi
lágo
san
láts
zik
mek
kora
sze
rete
tnek
, m
egbe
csül
ésne
k, ti
szte
letn
ek
örve
ndet
t. V
élem
énye
m s
zeri
nt m
a is
ug
yaní
gy k
ell e
mlé
kezn
ünk
rá, i
lletv
e ha
sonl
ókép
pen
kell
töre
kedn
ünk
az á
ltala
kép
vise
lt ér
téke
k él
etbe
n ta
rtás
ára,
így
foly
amat
os tö
rekv
ésne
k ke
ll je
llem
ezni
e be
nnün
ket h
allg
atók
at
a né
pek
közö
tti m
egér
tés
és b
arát
ság
szel
lem
e fe
lé. 1
944-
ben
huny
t el,
58 é
ves
korá
ban.
A z
áróg
ondo
lato
t Ó
riás
Nán
dort
ól k
ölcs
önöz
vén
„Ha
ma
is é
lne,
egy
kic
siny
ideg
enne
k ér
ezné
mag
át a
sze
rete
t em
bere
, m
ivel
tuda
tára
ébr
edne
a s
zere
tet
(nap
jain
kbel
i!)
napf
ogya
tkoz
ásán
ak.”
EEVV
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sk
rit
iku
s
30
Már
-már
törv
énys
zerű
nek
mon
dhat
ó, h
ogy
egy-
egy
best
selle
r ka
pcsá
n ki
tör
a
töm
eghi
szté
ria:
az
olva
sók
csak
úgy
faljá
k, a
kri
tikus
ok
meg
húz
zák
a sz
ájuk
szé
lét.
Pont
osan
ugy
anez
tört
ént
az ú
j sik
ersz
éria
, az
Ötv
en
árny
alat
triló
gia
kapc
sán
is,
mel
ynek
első
köte
te a
Szü
rke
ötve
n ár
nyal
ata
hóna
pok
óta
borz
olja
a k
edél
yeke
t, m
ár
mag
yaru
l is.
A s
zerző,
E.L
Jam
es, a
ki ti
szte
s cs
alád
anya
és
fele
ség,
álm
ában
sem
go
ndol
ta v
olna
, hog
y re
gény
e, m
elye
t er
edet
ileg
sajá
t szó
rako
ztat
ásár
a ír
t,
ekko
ra s
iker
t fog
ara
tni.
A mű
azon
ban
anny
ira
jól s
iker
ült,
hogy
tava
ly á
prili
s el
ején
pill
anat
ok a
latt
piac
ra k
erül
t, az
olv
asók
ped
ig e
gyet
len
nap
alat
t el
kapk
odtá
k. A
zóta
több
min
t neg
yven
ny
elvr
e fo
rdíto
tták
le é
s tö
bb m
int
tízm
illió
pél
dány
t sik
erül
t belől
e el
adni
. A
z er
edet
ileg
Twili
ght f
an-f
ictio
nnak
in
duló
mű,
a k
ritik
usok
fany
algá
sa
elle
nére
is ó
riás
i sik
er m
ég a
nnak
fé
nyéb
en is
, hog
y ir
odal
mila
g ig
encs
ak
gyen
ge.
A tö
rtén
etet
a női
fősz
erep
lő, A
na
szem
szög
éből
ism
erhe
tjük
meg
. A lá
ny
irod
alm
at h
allg
at a
z eg
yete
men
és
néhá
ny
hétte
l a d
iplo
mao
sztó
ja e
lőtt
ism
erke
dik
meg
a ti
tokz
atos
Chr
istia
nnel
. A fé
rfi
üzle
tem
ber,
fiat
al k
ora
elle
nére
sik
eres
cé
ge é
s bu
sás
vagy
ona
van,
ráad
ásul
re
ndkí
vül j
óképű.
A h
elyz
et p
ikan
téri
ája,
ho
gy a
lány
még
szű
z, a
férf
i azo
nban
a
szad
o-m
azo
szex
ősz
inte
hív
e. A
z elős
zör
össz
eegy
ezte
thet
etle
nnek
tűnő
éle
tvite
l el
lené
re v
iszo
nyuk
lesz
egy
más
sal,
sőt
egym
ásba
sze
retn
ek, e
közb
en p
edig
sz
ámos
buj
aság
ot é
lnek
át,
mel
ynek
eg
yetle
n ap
ró ré
szle
tét s
em re
jti v
éka
alá
az ír
ónő.
Ana
min
dvég
ig v
ívód
ik,
igye
kszi
k dű
lőre
jutn
i, m
egér
teni
sz
élső
sége
s ér
zelm
eit.
Ugy
an ir
odal
mila
g va
lóba
n eg
y
gyen
gécs
ke tö
rtén
etrő
l bes
zélü
nk,
enne
k el
lené
re b
e ke
ll lá
tnun
k az
t is,
ho
gy a
sze
x ig
enis
ela
dhat
ó. A
tört
énet
fe
lsza
badí
tó e
reje
tula
jdon
képp
en
abba
n re
jlik,
hog
y a
szer
ző m
indv
égig
a
szex
ualit
ásra
hel
yezi
a h
angs
úlyt
. A
mod
ern
szex
uálp
szic
holó
gia
szer
int
a sz
exrő
l már
nem
gon
dolk
odha
tunk
a
norm
ális
-per
verz
ket
tőss
ég m
enté
n,
hisz
en a
z em
beri
sze
xual
itás
olya
nnyi
ra
gazd
ag é
s sz
ínes
, oly
an s
zéle
s pe
rspe
ktív
án m
ozog
, hog
y m
inde
n no
rmál
isna
k sz
ámít,
am
i a ré
szve
vők
öröm
ét s
zolg
álja
. A k
öztu
datb
an m
égis
él
énke
n él
nek
a ré
gi b
eide
gződ
ések
, a
köny
v pe
dig
éppe
n ez
ekke
l szá
mol
le.
Tehá
t kim
ondh
atju
k, h
ogy
a Sz
ürke
öt
ven
árny
alat
a va
lam
i oly
asm
i, am
i csa
k az
ok k
öréb
en a
rat e
lsöp
rő s
iker
t, ak
ik
arra
fogé
kony
ak, a
kik
képe
sek
befo
gadn
i és
elf
ogad
ni, h
ogy
a sz
ex ig
enis
éle
tünk
sz
erve
s ré
sze.
Elő
ítéle
tektől
men
tes,
ős
zint
e és
mag
ával
raga
dó. A
mel
léke
lt áb
ra s
zeri
nt p
edig
több
a b
efog
adó
olva
só, m
int g
ondo
lnán
k. EEVV
Minden idők
leggyorsabban fogyó
könyve – A szürke
ötven árnyalata
Ger
ber
Petr
a
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sv
icc
Sulá
n E
mes
e
– V
ádlo
tt! F
elel
jen!
Úgy
zaj
lott
le
a be
töré
s, a
hogy
an a
z üg
yész
úr
felv
ázol
ta?
– N
em e
gész
en, d
e az
ért a
z ő
mód
szer
e is
ügy
es.
Egy
ügy
véd
kifo
gja
az a
rany
hala
t, am
ely
így
szól
:–
Aká
rmit
kívá
nsz,
min
den
ügyv
édne
k ké
tsze
r an
nyi l
esz.
– A
kkor
jó s
ok p
énzt
kér
ek.
– R
endb
en.
– M
ásod
jára
sze
retn
ék e
gy k
ocsi
t.–
Ren
dben
.–
Uto
ljára
ped
ig s
zere
tném
fel
aján
lani
az
egy
ik v
esém
et jó
téko
ny c
élra
.
Az
ügyv
éd h
aldo
klik
a k
órhá
zban
, és
amik
or e
gy b
arát
ja m
eglá
toga
tja, é
ppen
a
Bib
liát l
apoz
gatja
két
ségb
eese
tten.
– H
át te
meg
mit
csin
álsz
? –
kérd
ezi a
ba
rát.
Mir
e az
ügy
véd:
– Jo
ghéz
agok
utá
n ku
tato
k.
– H
át m
agáv
al m
eg m
i tör
tént
? –
érde
klőd
ik K
ovác
s a
szom
széd
játó
l, ak
i man
kóva
l bal
lag
ki a
laká
sból
.–
Köz
leke
dési
bal
eset
ért
. –
És
man
kó n
élkü
l egy
álta
lán
nem
tud
járn
i?–
Az
orvo
som
sze
rint
igen
. Az
ügyv
édem
sze
rint
nem
.
Nag
yoth
alló
elít
élt a
bír
óság
on:
– D
e bí
ró ú
r, ne
m g
ondo
lja, h
ogy
még
iscs
ak s
ok le
sz a
z az
öt é
v?–
Mon
dom
köt
él!
A h
allg
atón
ak n
agyo
n ne
m m
egy
a vi
zsga
, min
den
kérd
ésre
ros
sz v
álas
zt
ad.
Taná
r:–
Na
jó, m
entő
kér
dés
a ke
ttesé
rt.
Hán
y vi
llany
kapc
soló
van
ebb
en a
te
rem
ben?
A h
allg
ató
forg
olód
ik, s
zám
olja
a
kapc
soló
kat.
Taná
r:–
Páro
s va
gy p
árat
lan?
A h
allg
ató
gond
olko
zik,
maj
d m
ondj
a:–
Páro
s.A
taná
r er
re e
lőka
p eg
y vi
llany
kapc
soló
t a z
sebé
ből é
s íg
y sz
ól:
– Pá
ratla
n!V
izsg
án:
– E
lég
lesz
, tan
ár ú
r?–
Nek
em e
lég,
mag
ának
elé
gtel
en.
Viz
sgán
:–
Önn
ek in
kább
a lo
ttóva
l kel
lene
pr
óbál
kozn
ia.
– M
iért
?–
90 k
érdé
sből
épp
en ö
töt t
alál
t el.
Az
ügyv
édhe
z be
csön
get a
szo
msz
édja
, ak
inek
kis
éle
lmis
zer
boltj
a va
n.–
Eln
ézés
t a z
avar
ásér
t, ta
nács
ot
szer
etné
k ké
rni.
– C
sak
tess
ék.
– K
i fiz
eti m
eg a
zt a
kár
t, am
it eg
y ku
tya
okoz
?–
Term
észe
tese
n a
gazd
ája.
– A
kkor
legy
en s
zíve
s fi
zetn
i eze
r fo
rint
ot, ü
gyvé
d úr
, mer
t a k
utyá
ja
ello
pott
egy
rúd
szal
ámit
a bo
ltom
ból!
– K
érem
, akk
or e
zt le
vonv
a ös
szes
en
ötsz
áz f
orin
ttal j
ön a
jogi
taná
csér
t.
– M
iért
nem
jele
ntke
zik
a ki
s bé
ka
egye
tem
re?
– N
ehog
y gó
lyat
ábor
ba k
ellje
n m
enni
e.
Két
pog
ácsa
bes
zélg
et:
– K
épze
ld, j
elen
tkez
tem
az
egye
tem
re.
– N
a? É
s fe
lvet
tek?
–
Hül
ye v
agy?
Egy
pog
ácsá
t??
Józs
i bác
si b
emeg
y vi
zsgá
zni:
– H
úzzo
n eg
yet,
és m
ondj
a be
a c
ímét
!–
Hú!
Kos
suth
utc
a 45
.
Ügy
fél k
érde
zi a
z üg
yvéd
től:
– M
enny
i tis
ztel
etdí
jat k
ér jo
gi
taná
csok
ért?
– 20
.000
for
intb
a ke
rül h
árom
vál
asz.
– N
em tú
l drá
ga e
z eg
y ki
csit?
– D
e ig
en. É
s m
i a h
arm
adik
kér
dése
?
Jog
ász
Vic
cek
31
32
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sl
ife
2012
febr
uárj
ában
eg
y hi
rtel
en jö
tt el
hatá
rozá
ssal
, aho
gy
a C
amp
Lea
ders
mun
katá
rsai
fo
galm
azta
k (h
ozzá
tesz
em, r
ám
jelle
mző
mód
on),
az
utol
só e
lőtti
pi
llana
tban
jele
ntke
ztem
az
amer
ikai
na
gy k
alan
dra,
a g
yere
ktáb
oroz
tatá
s fe
llegv
áráb
a (i
gaz
sajn
os tö
bben
úgy
ta
pasz
taltá
k, h
ogy
a ra
bszo
lgat
artá
s az
U
SA-b
an a
mai
nap
ig lé
tező
jele
nség
).M
ire
a pa
pírm
unká
val e
lkés
zülte
m,
azt h
ittem
, hog
y m
egős
zülö
k.
Szer
encs
ésne
k ér
ezhe
ttem
mag
am,
hogy
nem
kel
lett
júni
usig
azo
n iz
guln
om, h
ogy
hova
ker
ülök
, mer
t pár
na
p m
úlva
rám
talá
lt a
leen
dő tá
boro
m,
a Y
MC
A C
amp
Moh
awk
neve
zetű
lá
nytá
bor,
Con
nect
icut
álla
mba
n,
Torr
ingt
on v
áros
a kö
zelé
ben.
K
ifej
ezet
ten
örül
tem
ann
ak is
, hog
y si
kerü
lt ’s
tabl
e m
anag
er’ p
ozíc
ióba
n el
hely
ezke
dnem
, így
a lo
vard
a ve
zeté
sét k
elle
tt el
látn
om, é
s bí
ztam
be
nne,
hog
y 18
év
lova
stud
ása
után
m
ár s
emm
i újd
onsá
g ne
m é
rhet
eze
n a
terü
lete
n.A
míg
ti a
viz
sgái
tokk
al a
legs
zebb
ny
ári i
dőbe
n itt
hon
bajló
dtat
ok, é
s a
háta
tok
köze
pére
nem
kív
ántá
tok
az
egés
zet,
én v
olta
m o
lyan
pis
zkos
ul
szem
tele
n, h
ogy
júni
us. 9
-én
fels
zállt
am a
Bud
apes
t-Fr
ankf
urt-
New
Yor
k já
ratr
a, é
s m
ásik
hár
om
társ
amm
al m
agun
k m
ögöt
t hag
ytuk
ki
csin
y ki
s or
szág
unk
min
den
nyűg
ét
és b
aját
3 é
s fé
l hón
ap e
rejé
ig. E
gy
több
min
t fél
nap
os r
epül
ést k
övetőe
n la
ndol
tunk
New
Yor
k C
ity le
gnag
yobb
Álmaimban Amerika....
repü
lőte
rén,
a J
ohn
Fitz
gera
ld
Ken
nned
y-n.
A c
sajo
knak
, aki
k ve
lem
eg
yütt
a Sz
ex é
s N
ew Y
ork,
val
amin
t a
Gos
sip
Gir
l epi
zódj
ait r
ongy
osra
sz
agga
tták,
nem
kel
l elm
agya
rázn
om
azt a
vat
tacu
kros
han
gula
tot,
amit
akko
r ér
ezte
m, a
mik
or e
lősz
ör
meg
csap
ott a
„N
agy
Alm
a” il
lata
. A
zokn
ak a
kik
ezt e
l sem
tudj
ák
képz
elni
, ese
tleg
foga
lmuk
sin
cs, h
ogy
mos
t miről
is b
eszé
lek
(lét
ezik
ilye
n?)
maj
d ké
sőbb
.H
a m
ég n
em u
tazt
uk v
olna
ki
mag
unka
t, to
vább
i két
és
fél
órás
bus
zozá
st k
övetőe
n vé
gre
meg
érke
ztün
k To
rrin
gton
ba,
élet
ünkb
en n
em v
oltu
nk m
ég o
lyan
fá
radt
ak (
nyúz
ott m
inke
t a jó
öre
g je
t lag
). A
tábo
rvez
ető
és le
lkes
ko
mpá
niáj
a ki
törő
örö
mm
el f
ogad
ott
min
ket,
így
nekü
nk is
sik
erül
t kic
sit
felé
lénk
ülnü
nk. R
övid
bem
utat
kozá
st
köve
tően
, és
20 p
erc
autó
kázá
s ut
án
elér
tük
a tá
bor
terü
leté
t. A
fah
áz
amib
en la
ktun
k eg
ysze
rű v
olt,
de
a tá
rsas
ág a
kikk
el m
egos
ztot
tuk
meg
szín
esíte
tte a
z ot
t eltö
ltött
első
ké
t het
et. S
ajno
s ne
m m
arad
hattu
nk
az a
ngol
lány
okka
l, m
ert ő
k gy
erek
felü
gyelők
vol
tak,
és
a tá
bor
tová
bbi r
észé
ben
a sr
ácok
kal l
akta
k.
Az
első
nap
add
ig a
ludh
attu
nk a
med
dig
szük
ségé
t ére
ztük
, per
sze
túls
ágos
an
is iz
gato
ttak
voltu
nk, í
gy m
ár k
orán
re
ggel
fel
keltü
nk é
s m
inde
nki m
ent a
dolg
ára.
Én
meg
célo
ztam
a lo
vard
át,
ahol
24
külö
nböző
mér
etű
és
vérm
érsé
kletű
ló f
ogad
ott,
és
egy
nagy
on k
edve
s an
gol l
ány,
Kat
ie.
Az
első
két
hét
en m
inde
n na
pom
abb
ól
állt,
hog
y re
ggel
beh
oztu
k a
lova
kat
a le
gelő
ről,
etet
és, c
suta
kolá
s, e
gyéb
te
endő
k és
min
imum
hét
lova
t le
kelle
tt lo
vago
lnom
. Az
egyé
b te
endő
k kö
zött
érte
m a
z ás
ást,
kerí
tés
javí
tást
, ka
rám
javí
tást
, fúr
ást-
fara
gást
, ugy
anis
ös
szes
en k
ét k
arba
ntar
tó f
iú v
olt,
akik
ne
m é
rtek
rá
nekü
nk is
ugr
álni
. Nem
m
ondo
m, h
ogy
nem
vol
t izo
mlá
zam
va
gy n
em f
árad
tam
el,
de s
iker
ült
elvi
ccel
nünk
az
egés
zet,
így
esze
mbe
se
m ju
tott
pana
szko
dni.
A g
yere
kek
érke
zésé
t köv
etőe
n,
már
nem
kel
lett
enny
it lo
vago
lnom
, cs
ak e
gy lo
vam
mar
adt,
aki
túls
ágos
an is
tele
vol
t öná
lló
elké
pzel
ések
kel,
így
mon
dano
m
sem
kel
l, ho
gy jó
bar
átok
lettü
nk.
Min
den
nap
tart
otta
m e
gy g
yako
rlat
i ór
át a
lány
okna
k ló
gond
ozás
ról,
elm
élet
i lov
aglá
sról
, spo
rtok
ról é
s
33
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s l
ife
a le
ggya
kori
bb b
eteg
sége
kről
. Az
utób
biak
sze
mlé
lteté
sére
saj
nos
volt
közv
etle
n pé
lda
bőve
n, ló
kórh
ázat
is
üzem
elte
ttünk
álla
torv
os h
íján.
Nem
vo
lt eg
ysze
rű 6
00 k
ilóva
l ves
zeke
dni,
hogy
vis
elke
djen
már
, mer
t attó
l ne
ki jo
bb le
sz. S
zere
ncsé
re m
inde
nki
felé
pült,
és
min
den
perc
ves
ződé
s m
egér
te v
elük
. Hál
a Is
ten
lova
glás
t ne
m k
elle
tt ok
tatn
om n
ekik
, mer
t az
éve
k so
rán
belé
m n
evel
t ném
et
fegy
elem
nem
tűrt
e vo
lna
azt a
cir
kusz
t am
i a p
ályá
n m
ent,
ugya
nis
az k
öszö
nő
visz
onyb
an s
incs
azz
al, a
mi n
ekem
je
lent
i a lo
vagl
ást.
Min
denk
éppe
n m
eg k
ell e
mlít
enem
, ho
gy a
z am
erik
ai k
oszt
val
ami
borz
aszt
ó. A
zért
vol
t egé
szsé
gese
bb
étel
is, d
e a
sok
salá
tázá
som
nak
kösz
önhe
tően
, rám
rag
aszt
ottá
k a
„sal
ad m
onst
er”
gúny
neve
t, am
it ne
m
vette
m s
érté
snek
, mer
t én
rajtu
k, ő
k m
eg r
ajta
m s
zóra
kozt
ak n
agyo
kat.
A
kony
hás
lány
ok is
meg
érté
k ne
kem
lo
pkod
ni a
gyü
möl
csöt
, hog
y ug
yan
egye
k m
ár v
alam
it, m
ert é
n ne
m
tudt
am e
lfog
adni
azt
a műa
nyag
ot,
amit
egyé
bkén
t min
denk
i im
ádot
t.A
sza
badn
apja
ink
buliz
ássa
l és
rövi
debb
kir
ándu
lgat
ások
kal t
elte
k,
sok
vidá
m p
erce
t éltü
nk m
eg e
gyüt
t. A
zok
az a
mer
ikai
lány
ok, a
kik
nem
tö
ltötté
k be
a 2
1-et
, ezt
a p
robl
émát
úg
y ol
dottá
k m
eg, h
ogy
Kín
ából
pot
om
100$
-ért
ren
delte
k m
aguk
nak
ham
is
igaz
olvá
nyt,
így ők
sem
mar
adta
k
Cam
p Le
ader
s
le s
emm
iről
. Sok
kri
tikus
pill
anat
is
volt,
de
a tá
bor
utol
só n
apjá
t még
is
szom
orús
ágga
l fog
adtu
k, s
okan
m
entü
nk s
ok f
elé.
A m
agya
r cs
ajok
kal m
i elr
epül
tünk
M
iam
i-ba
, aho
l az
elkö
vetk
ezen
dő 8
na
pot t
öltö
ttük,
pon
tosa
bban
Mia
mi
Bea
ch-e
n. A
lehe
tő le
golc
sóbb
ho
stel
ben
lakt
unk.
Bár
a le
gjob
b he
lyen
vol
t, és
a s
ok f
iata
lnak
kö
szön
hető
en f
eszt
ivál
-han
gula
t ur
alko
dott
a na
p 24
órá
jába
n,
de k
inéz
etre
úgy
fes
tett,
min
t eg
y la
tin-a
mer
ikai
sza
ppan
oper
a ny
omor
negy
ede.
A s
zállá
s an
nyir
a ol
csón
ak b
izon
yult,
hog
y a
végé
n eg
y ce
ntün
kbe
sem
ker
ült,
a po
rtás
„b
eszá
míth
atós
ágán
ak”
és r
avas
z jo
gász
i vén
ámna
k kö
szön
hető
en, a
mi
kapv
a-ka
pott
a kí
nálk
ozó
lehe
tősé
gen.
A
Mia
mi B
each
en tö
rtén
tekről
kül
ön
cikk
et tu
dnék
írni
, így
egy
tipi
kus
amer
ikai
hoz
mél
tó m
onda
ttal z
árná
m
rövi
d ki
s be
szám
olóm
: Wha
t hap
pens
in
Mia
mi s
tays
in M
iam
i: am
i M
iam
iban
tört
énik
, az
ott i
s m
arad
.M
iam
i-t N
ew Y
ork
City
köv
ette
, ah
ol a
fel
lege
kben
ére
ztem
mag
am,
szer
elem
vol
t első
látá
sra.
Itt
egye
dül f
edez
tem
fel
a v
áros
t, m
ert a
tö
bbie
knek
nem
tets
zett,
és
azt a
múg
y is
izga
lmas
abbn
ak ta
lálta
m. A
zért
az
t nem
árt
ha
tudj
uk, h
ogy
az U
pper
E
ast S
ide
és a
Cen
tral
Par
k kö
rnyé
ke
alap
ján
nem
is tu
djuk
elk
épze
lni,
hogy
mily
en a
z ig
azi N
ew Y
ork,
mer
t at
tól s
okka
l töb
b, ta
lán
mon
dhat
nám
cs
únyá
bbna
k, d
e én
min
den
egye
s sa
rkáb
an m
egta
lálta
m a
szé
pet.
Alig
vár
om, h
ogy
idén
nyá
ron
is
viss
zaté
rjek
az
Egy
esül
t Álla
mok
ba
egy
utol
só tá
boro
s-ka
land
ere
jéig
, és
min
denk
inek
csa
k aj
ánla
ni tu
dom
, ho
gy te
gyen
így,
ha
van
rá le
hető
sége
. M
ár c
sak
azér
t is,
mer
t ráj
övün
k,
hogy
oly
an jó
haz
atér
ni, é
s ni
ncs
anná
l sze
bb é
s sz
ívet
mel
enge
tőbb
ér
zés,
am
ikor
az
embe
r lá
nya
haza
tér
a te
nger
entú
lról
, és
anny
ian
várj
ák a
re
pülő
tére
n, h
ogy
foga
lma
sinc
s ki
nek
a ny
akáb
a ug
orjo
n elős
zör.
EEVV
Ali
g vá
rom
, hog
y id
én n
yáro
n is
vis
szat
érje
k az
Egy
esül
t Á
llam
okba
egy
uto
lsó
tábo
ros-
kala
nd e
rejé
ig, é
s m
inde
nkin
ek c
sak
aján
lani
tud
om, h
ogy
tegy
en í
gy,
ha v
an r
á le
hető
sége
. Már
csa
k az
ért
is, m
ert
rájö
vünk
, hog
y ol
yan
jó h
azat
érni
,
és n
incs
ann
ál s
zebb
és
szív
et m
elen
gető
bb é
rzés
, am
ikor
az
embe
r lá
nya
haza
tér
a te
nger
entú
lról
, és
anny
ian
várj
ák a
rep
ülőt
éren
, hog
y fo
galm
a si
ncs
kine
k a
nyak
ába
ugor
jon
elős
zör.
„K
omár
omi
Anna
34ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sg
on
do
la
t
2012
-es
olim
piai
játé
koko
n so
kak
szem
ében
pél
daké
ppé
vált.
Ren
gete
g
harc
és
foly
amat
os k
üzde
lem
a
lehe
tősé
gért
, hog
y a
para
limpi
a ut
án
az é
pek
vers
enyé
n is
rés
zt v
ehes
sen.
A k
itart
ás m
egho
zta
a gy
ümöl
csét
,
400
mét
eren
és
a 4×
400-
as v
áltó
ban
is s
zere
pelh
etet
t, és
biz
onyí
that
ott.
Biz
onyí
that
ta, h
ogy
egy
szül
etés
i
rend
elle
ness
ég f
olyt
án té
rdtő
l
leam
putá
lt lá
bú f
érfi
is k
épes
bef
utni
mag
át a
tört
énel
embe
. Osc
ar P
isto
rius
embe
rfel
etti
erőről
és
akar
atró
l
tanú
skod
ott.
Azt
án e
ljött
egy
Vale
ntin
-
nap,
és
már
más
jut r
óla
eszü
nkbe
.
Tör
tént
val
ami,
ami n
emcs
ak a
spor
tkar
rier
jét,
hane
m a
z eg
ész
élet
ét
is m
egpe
csét
elhe
ti.
A tr
agéd
ia 2
013.
feb
ruár
14-
én é
jsza
ka,
otth
onáb
an k
övet
keze
tt be
, am
ikor
is
sajá
t bev
allá
sa s
zeri
nt b
etörőn
ek n
ézte
ba
rátnőj
ét, m
ajd
lelő
tte, a
mod
ell p
edig
él
etét
ves
ztet
te. M
ost e
lőre
meg
font
olt
szán
dékk
al e
lköv
etet
t em
berö
lés
mia
tt ál
l a b
írós
ág e
lőtt,
és
ha bűn
ösne
k ta
láljá
k, é
letf
ogyt
igla
ni b
örtö
n is
vá
rhat
rá.
A v
édel
em, u
gyan
úgy
min
t a
vád,
min
den
köve
t meg
moz
gat,
hogy
az
ügy
vég
ére
pont
ker
üljö
n.A
vád
sze
rint
kiz
árt a
vél
etle
nség
. E
zt b
izon
yíté
kokk
al p
róbá
lják
alát
ámas
ztan
i, hi
sz ta
lálta
k eg
y vé
res
krik
ettü
tőt a
für
dősz
oba
mel
lett,
a
nő n
égy
goly
ót k
apot
t, az
első
lövé
s m
ég a
für
dősz
obáb
an é
rte,
aho
l va
lósz
ínűl
eg e
lbúj
t. A
hét
fői h
írek
sz
erin
t Pis
tori
us n
em v
olt j
ózan
mik
or
lelő
tte a
bar
átnő
jét,
és d
ühös
lett
egy
SMS
mia
tt, a
mit
a nő
a v
olt b
arát
játó
l ka
pott.
A n
yom
ozó
azt á
llítja
, hog
y a
nő b
ezár
kózo
tt a
fürdős
zobá
ba, o
tt ér
ték
a lö
vése
k, s
későb
b a
fürdőa
jtót
is b
etör
te a
spo
rtol
ó az
imén
t em
lítet
t kr
iket
tütő
vel.
Ért
etle
nül á
ll vi
szon
t az
elő
tt a
tény
elő
tt, h
ogy
a fé
rfi
hogy
hogy
nem
vet
te é
szre
, hog
y ba
rátnőj
e ne
m f
eksz
ik m
elle
tte, h
isz
kéts
zer
el k
elle
tt m
enni
e az
ágy
elő
tt.
A nőt
3 g
olyó
ért
e: f
ején
a f
ülén
él,
a jo
bb k
arjá
n és
a c
sípő
jén.
Fel
vol
t öl
tözv
e, r
uhán
ker
eszt
ül ta
láltá
k el
. Pi
stor
ius
laká
sába
n ol
yan
fegy
vert
is
talá
ltak,
am
ire
nem
vol
t eng
edél
ye.
A n
yom
ozó
a lé
pcső
aljá
n ta
lált
rá a
z ál
doza
tra,
egy
tölté
ny v
olt a
fol
yosó
n,
3 a
fürdőb
en. A
für
dősz
obáb
an
meg
talá
lták
az a
bból
nyí
ló v
écé
ajta
jána
k da
rabj
ait.
A f
ürdő
ben
két
mob
iltel
efon
t és
két B
lack
berr
yt
talá
ltak.
A te
lefo
nokr
ól n
em h
ívtá
k se
m a
ren
dőrs
éget
, sem
a m
entő
ket,
a m
ásik
két
esz
közt
hón
apok
óta
nem
ha
szná
lták.
A n
yom
ozó
elm
agya
rázt
a,
hogy
a v
écéc
sész
e a
hely
iség
en b
elül
a
más
ik f
alon
van
, a g
olyó
k pe
dig
úgy
érté
k a
mod
ellt,
am
i kiz
árja
, hog
y ül
ve
érté
k a
lövé
sek.
Így
meg
dőln
i lát
szik
a
tény
, mis
zeri
nt a
mod
ell v
écér
e m
ent v
olna
. Az
sem
ker
ült t
iszt
ázás
ra,
hogy
a k
icsi
t par
anoi
ás P
isto
rius
ho
gyho
gy n
yito
tt ab
lakn
ál, a
jtóná
l al
udt,
és é
ppen
azo
n az
éjs
zaká
n. E
rre
mag
yará
zato
t vár
nak.
Tra
gik
us
Va
len
tin
-na
p
go
nd
ol
at
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
s
35
A v
ád á
llásp
ontja
sze
rint
az
embe
rölé
s ne
m is
kér
dése
s. Í
gy a
z in
díté
kon
és
a sz
ándé
koss
ágon
fog
múl
ni, h
ogy
az a
tlétá
t men
nyir
e íté
lik e
l. A
z előr
e m
egfo
ntol
t em
berö
lésé
rt D
él-
Afr
ikáb
an té
nyle
ges
élet
fogy
tigla
n já
r, am
iből
legk
oráb
ban
25 é
v m
úlva
lehe
t sz
abad
ulni
A v
édel
em m
inde
nt m
egpr
óbál
, ho
gy P
isto
rius
t tis
ztáz
ni tu
dja,
hi
sz m
inde
n eg
yes
bizo
nyíté
kot
meg
kérdőj
elez
, és
hála
az
ügye
t vez
ető
nyom
ozó
utóé
leté
nek
napv
ilágr
a ju
tásá
nak,
úja
bb k
étsé
geke
t tám
aszt
a
bíró
ságb
an. A
nyo
moz
ó ug
yani
s a
szer
dai m
egha
llgat
áson
sok
at
hibá
zott,
a v
édel
em k
eres
ztké
rdés
eibe
be
leza
varo
dott
(pl.
kide
rült,
hog
y ös
szet
apos
ta a
gyi
lkos
ság
hely
szín
ét,
egy
bulv
árla
pban
olv
asta
, hog
y Pi
stor
iusn
ak O
lasz
orsz
ágba
n va
n há
za, n
incs
bir
toká
ban
a sz
akér
tői
véle
mén
y am
ire
hiva
tkoz
ott,
ninc
sene
k bi
rtok
ában
a h
ívás
listá
k,
amik
per
döntők
lehe
tnek
). E
zen
felü
l kid
erül
t, ho
gy e
gy 2
011-
es,
szol
gála
ttelje
síté
s kö
zben
tört
ént
lövö
ldöz
és m
iatt
hétr
endb
eli
gyilk
ossá
gi k
ísér
lette
l vád
oljá
k,
ebbe
n az
ügy
ben
eljá
rás
zajli
k el
lene
. A v
édők
eze
n kí
vül a
zzal
is
érve
lnek
, hog
y az
áld
ozat
nak
hajn
ali
háro
mko
r, m
ikor
a lö
vése
k ér
ték,
ür
es v
olt a
hól
yagj
a. E
z az
t iga
zolja
, ho
gy n
em m
enek
ült P
isto
rius
elő
l, ha
nem
fel
kelt,
hog
y vé
cére
men
jen,
és
a f
utó
kiab
álás
a m
iatt
(aki
bet
örőt
ke
rese
tt a
laká
sban
) zá
rta
mag
ára
az a
jtót.
Ha
a fu
tó m
eg a
kart
a vo
lna
ölni
, meg
tehe
tte v
olna
az
ágyb
an is
. A
z té
ny, h
ogy
a te
lefo
nok
hely
zete
és
a h
ívás
lista
biz
onyí
that
ja a
ve
szek
edés
t ket
tejü
k kö
zött,
de
az
ism
erős
ök, s
zom
széd
ok is
egy
hang
ú vé
lem
énye
n vo
ltak
a fé
rfi é
s a
nő
bold
og s
zere
lmét
ille
tően
. A v
édel
em
nem
his
z a
tanú
knak
, aki
k ve
szek
edés
t és
lövé
seke
t hal
lotta
k, f
énye
ket l
átta
k a
házb
an, m
ert t
öbb
száz
mét
erre
vo
ltak
a lu
xusa
part
man
tól.
Két
kedv
e ha
llgat
ták
azt i
s, h
ogy
a ny
omoz
ó a
szak
értő
i viz
sgál
atok
ere
dmén
ye n
élkü
l ny
ilatk
ozot
t a b
írós
ág e
lőtt
a go
lyók
rö
ppál
yájá
ról.
A b
író
a bü
ntet
len
előé
letű
Pis
tori
ust
nem
tart
ja f
eddh
etet
lenn
ek, u
gyan
is a
z
atlé
ta a
köz
elm
últb
an e
gy é
ttere
mbe
n vé
letle
nül e
lsüt
ötte
lőfe
gyve
rét,
illet
ve e
gy m
ásik
alk
alom
mal
fé
ltéke
nysé
gébe
n az
zal f
enye
gete
tt va
laki
t, ho
gy e
ltöri
a lá
bát.
A v
édel
em
szer
int e
zek
alap
ján
azon
ban
nem
le
het a
zt m
onda
ni, h
ogy
Pist
oriu
s erős
zako
s em
ber,
és a
zokb
an a
z üg
yekb
en m
inde
n vá
dat e
jtette
k.
Min
dene
setr
e az
biz
tos,
hog
y eg
yre
több
kér
dés
vető
dik
fel a
z üg
gyel
ka
pcso
latb
an. A
véd
elem
cél
ja, h
ogy
Pist
oriu
s sz
abad
lábo
n vé
deke
zhes
sen,
de
a v
ád e
zzel
kap
csol
atba
n fé
lelm
eit
feje
zte
ki. A
ttól t
art u
gyan
is, h
ogy
a te
hető
s at
léta
bár
mek
kora
óva
déko
t ki
tud
fize
tni,
és k
apcs
olat
ai m
iatt
az
egés
z vi
lágo
n sz
íves
en lá
tják,
hol
ott
Dél
-Afr
ikán
ak s
zám
os o
rszá
ggal
ni
ncs
kiad
atás
i egy
ezm
énye
. A
véde
lem
elu
tasí
tja e
zt a
z ál
lítás
t, ne
m
feny
eget
a s
zöké
s ve
szél
ye, r
áadá
sul
Pist
oriu
snak
a p
roté
zise
i mia
tt ál
land
ó or
vosi
fel
ügye
letr
e va
n sz
üksé
ge. A
bí
ró 2
órá
s be
széd
utá
n dö
ntöt
t: ne
m
kell
tart
ani P
isto
rius
szö
késé
től,
a vá
d ne
m ig
azol
ta e
légg
é, h
ogy
az a
tléta
erős
zako
s em
ber
lenn
e, a
z el
lene
fe
lhoz
ott b
izon
yíté
kok
nem
vol
tak
elég
erős
ek a
hhoz
, hog
y bö
rtön
ben
várj
a az
eljá
rás
foly
tatá
sát.
Így
tehá
t Osc
ar
Pist
oriu
s óv
adék
elle
nébe
n sz
abad
on
távo
zhat
, sza
badl
ábon
véd
ekez
het,
de
csak
az
aláb
bi f
elté
tele
k be
tart
ásáv
al:
Biz
onyí
that
ta, h
ogy
egy
szül
etés
i ren
delle
ness
ég
foly
tán
térd
től
leam
putá
lt lá
bú f
érfi
is k
épes
bef
utni
mag
át
a tö
rtén
elem
be. O
scar
Pis
tori
us e
mbe
rfel
etti
erőről
és
akar
atró
l
tanú
skod
ott.
„– az
óva
dék
össz
ege
egym
illió
ran
d,
ami n
agyj
ából
25
mill
ió f
orin
t, en
nek
10 s
záza
léká
t kel
l k
észp
énzb
en
lete
nnie
, a tö
bbir
e ga
ranc
iát k
ell
válla
lnia
– az
ügy
júni
us 4
-én
9.30
-kor
fo
lyta
tódi
k, a
kkor
meg
kel
l jel
enni
e a
bíró
ságo
n–
min
den
szem
élye
s ir
atát
elv
eszi
k–
min
den
repü
lőté
rről
ki v
an ti
ltva
– ös
szes
lőfe
gyve
rét b
e ke
ll sz
olgá
ltatn
ia–
az ü
gy e
gyet
len
tanú
jáva
l sem
be
szél
het
– ne
velő
tiszt
et k
ap a
z el
járá
s id
ejér
e–
min
den
hétk
özna
p je
lent
kezn
ie k
ell a
re
ndőr
örsö
n–
min
den
utaz
ását
be
kell
jele
nten
ie,
ha e
lhag
yja
Pret
oria
vár
osát
– éj
jel-
napp
al e
lérh
etőn
ek k
ell l
enni
e te
lefo
non
– se
mm
ilyen
erő
szak
os, n
ők e
llen
irán
yuló
cse
lekm
énny
el n
em
vádo
lhat
ják
meg
– ne
m f
ogya
szth
at d
rogo
kat é
s al
koho
lt–
nem
térh
et v
issz
a a
gyilk
ossá
g he
lysz
ínér
e, m
ásho
l kel
l lak
nia.
A
bír
ónak
szá
mta
lan
kérd
ése
mar
adt
az ü
ggye
l kap
csol
atba
n, d
e ez
ek
meg
fejté
se m
ajd
a pe
rben
rés
ztve
vők
dolg
a le
sz.
Az,
hog
y a
vilá
ghírű
spor
toló
per
e ho
gyan
is f
og v
égző
dni,
2013
nya
rán
derü
l ki.
Egy
évv
el a
zutá
n, h
ogy
egy
vilá
g ün
nepe
lte a
z ol
impi
án, e
gy é
vvel
az
után
, hog
y él
ete
csúc
spon
tjára
ért
. 20
12 n
yará
n erős
vol
t és
álm
okka
l tel
i, m
ost ö
ssze
tört
és
gyen
ge. É
leté
nek
foly
tatá
sáró
l a b
írós
ág d
önt.
EEVV
Tak
ács
Zsuzs
anna
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sg
on
do
la
t
36
A sp
ortb
an, m
int a
z em
beri
tevé
keny
ség
egyé
b te
rüle
tein
is, a
győ
zele
m, a
sike
r, a
legj
obb
ered
mén
y el
érés
e a
cél.
Az
elér
t ere
dmén
y fo
kozo
tt tá
rsad
alm
i m
egbe
csül
ést,
dicsős
éget
, any
agi j
ólét
et,
az e
gyén
egz
iszt
enci
áján
ak m
egal
apoz
ását
je
lent
i. A
tilto
tt do
ppin
gsze
rek
alka
lmaz
ása
évtiz
edek
óta
vilá
gsze
rte e
lterje
dt, d
e az
t is
mon
dhat
juk,
hog
y a
dopp
ingo
lás e
gyidős
az
em
beris
égge
l. A
tudo
mán
yos i
roda
lom
ve
tette
fel a
zt a
tény
t, ho
gy a
dro
ghas
znál
at
a ve
rsen
yzők
kör
ében
sokk
al g
yako
ribb,
m
int a
hogy
azt
kor
ábba
n go
ndol
ták.
Stra
uss
rám
utat
ott (
1987
), ho
gy „
a sp
ortti
sztv
iselők
vé
lem
énye
egy
érte
lműe
n el
utas
ító a
te
ljesí
tmén
ynöv
elő
szer
ekke
l kap
csol
atba
n és
form
ális
an m
egtil
tják
ezek
has
znál
atát
. D
e am
íg e
zeke
t az
áthá
gáso
kat n
em tu
djuk
fe
lfedn
i, a
bünt
etés
is in
konz
iszt
ens m
arad
.”
A tá
rsad
alom
röge
szm
éjén
ek k
öszö
nhető,
m
ásré
szt t
ükrö
zi a
legt
öbb
spor
toló
né
zete
it, m
isze
rint a
cél
(tel
jesí
tmén
y, si
ker)
sz
ente
síti
az e
szkö
zt. A
mi m
ég in
kább
ré
mis
ztő,
hog
y a
szte
roid
ok h
aszn
álat
a az
utó
bbi é
vekb
en ro
ham
osan
terje
dt e
l a
felnőt
t férfi a
k kö
rébe
n, c
supá
n az
ért,
hogy
ja
víts
ák a
fi zi
kai m
egje
lené
süke
t, vo
nzób
bá
válja
nak
a tá
rsad
alom
szem
ében
. A
dro
g sz
ó el
ég sz
ubje
ktív
, tul
ajdo
nkép
pen
min
denk
i más
t ért
alat
ta. N
éhán
y sp
orto
ló
telje
sítm
ényn
övelők
et fo
gyas
zt, m
int a
z an
abol
ikus
szte
roid
ok, m
íg m
ások
élv
ezet
i dr
ogok
at, m
int p
éldá
ul m
arih
uána
. Eze
k ha
szná
latá
nak
okai
is re
ndkí
vül v
álto
zóak
. A
z él
veze
ti dr
ogok
fogy
aszt
ásán
ak fő
cél
ja
a tu
datá
llapo
t mód
osítá
sa, m
inde
nfél
e
telje
sítm
ényn
övelő
szán
dék
nélk
ül. E
zzel
sz
embe
n a
szte
roid
fogy
aszt
ók sz
üksé
gét
érzi
k an
nak,
hog
y ez
álta
l jav
ítsák
a
telje
sítm
ényü
ket,
és íg
y te
gyen
ek sz
ert
bizo
nyos
elő
nyök
re a
ver
seny
ek so
rán.
M
i szá
mít
dopp
ings
zern
ek?
Tula
jdon
képp
en m
ely
szer
ek sz
ámíta
nak
dopp
ings
zern
ek?
Mily
en h
atás
sal j
ár
ezek
fogy
aszt
ása?
Az
embe
rek
nagy
sz
ázal
éka
vonz
ó kü
lsőr
e vá
gyik
, miv
el a
zt
gond
oljá
k ez
zel k
önny
ebbe
n, e
gysz
erűb
ben
bold
ogul
nak
maj
d az
éle
tben
, kön
nyeb
ben
meg
oldj
ák m
ajd
prob
lém
áika
t. A
z iz
mos
test
érd
ekéb
en n
éhán
yan
külö
nböző
anya
goka
t vis
znek
be
a sz
erve
zetü
kbe.
M
eg se
m fo
rdul
a fe
jükb
en, h
ogy
akár
m
érge
zhet
ik is
mag
ukat
. Csa
knem
m
inde
nki k
idol
gozo
tt, iz
mok
tól d
uzza
dó
test
et a
kar m
agán
ak. E
gyes
ek e
zért
spor
toln
ak, m
ások
a c
sodá
ra v
árna
k. D
e né
ha a
spor
t nem
csa
k az
egé
szsé
gről
szól
, m
ivel
mai
társ
adal
mun
k m
inél
kev
eseb
b
ráfo
rdítá
ssal
és r
övid
ebb
idő
alat
t aka
rja
elér
ni a
vág
yott,
esz
mén
yíte
tt, tö
kéle
tes
test
et, e
zért
dopp
ings
zere
khez
is n
yúln
ak.
A le
gnag
yobb
baj
akk
or v
an, h
a ill
egál
is
forr
ások
ból b
esze
rzet
t gyó
gysz
erek
et
szed
nek
a fi a
talo
k, h
isze
n ak
kor m
ég a
ha
tóan
yagb
an se
m le
hetn
ek b
izto
sak.
Már
az
ókor
ban
is h
aszn
álta
k a
spor
toló
k te
ljesí
tmén
ynöv
elő
anya
goka
t. N
övén
yi
kivo
nato
kat f
ogya
szto
ttak,
hog
y a
fára
dtsá
got l
eküz
djék
, a fá
jdal
mat
élv
ezet
i sz
erek
segí
tség
ével
csö
kken
tetté
k.
A m
ai k
orba
n a
gyóg
ysze
rtudo
mán
y és
az
orvo
stud
omán
y so
k ol
yan
szer
t is
mer
és f
ejle
szte
tt ki
, am
ely
alka
lmas
a
telje
sítm
ény
foko
zásá
ra. M
ik a
zok
az
anab
olik
us sz
tero
idok
? Ez
ek fé
rfi n
emi
horm
on je
llegű
hat
ássa
l bíró
kés
zítm
énye
k.
Foko
zzák
az
izom
töm
eget
és a
z iz
omerőt
. A
gyó
gysz
erip
ar a
z 19
30–a
s éve
ktől
sz
inte
tizál
ilye
n gy
ógys
zere
ket,
a sp
ort
vilá
gába
n a
múl
t szá
zad
köze
pe tá
ján
bukk
ant f
el e
lősz
ör d
oppi
ngsz
erké
nt.
Az
anab
olik
us sz
tero
idok
meg
fele
lő
fehé
rjebe
vite
l és fi
zik
ai te
rhel
és m
elle
tt gy
ors i
zom
töm
eg n
övek
edés
t idé
znek
elő.
Enn
ek a
zonb
an n
agy
ára
van.
Az
alka
lmaz
ás idő t
arta
mát
ól é
s a fo
gyas
ztot
t ad
agtó
l füg
gően
súly
os m
ellé
khat
ások
lé
phet
nek
fel.
A ti
zené
ves s
porto
ló
lány
okná
l alk
alm
azva
, a te
stho
ssz
növe
kedé
se k
orán
leál
l. A
női
nem
i műk
ödés
kár
osod
ik, c
iklu
szav
ar é
s te
rmék
etle
nség
jele
ntke
zik.
Ezz
el
párh
uzam
osan
a h
ang
mél
yül,
kóro
s szőr
növe
kedé
s jel
entk
ezik
, és f
érfi a
s
Doppin
golá
s m
int
bű
ncsel
ekmén
y
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sg
on
do
la
t
37
izom
zat f
ejlő
dik
ki. A
férfi
ak e
seté
ben
a sz
inte
tikus
szte
roid
kés
zítm
énye
k cs
ökke
ntik
a h
ímiv
arse
jtek
szám
át é
s m
ozgé
kony
ságá
t. Li
bidó
csök
kené
s, im
pote
ncia
és m
elln
övek
edés
is je
lent
kezi
k.
A p
rosz
tata
meg
nagy
obbo
dik,
és é
vek
alat
t aká
r pro
szta
tará
k is
kia
laku
lhat
. A
máj
funk
ció
rom
lása
min
dkét
nem
nél
megfi g
yelh
ető.
De
nem
csa
k a
máj
at
káro
síth
atju
k, h
anem
az
anya
gcse
re
egyé
b te
rüle
tein
is g
ondo
k lé
phet
nek
fel.
Ism
eret
es a
szte
roid
-dia
béte
sz, a
mik
or a
cu
korh
ázta
rtás r
omlik
a sz
tero
idok
mia
tt.
De
nő a
vér
nyom
ás, r
omla
nak
a vé
rzsí
r ér
téke
k, e
mel
kedi
k a
vérn
yom
ás is
. Eze
k sz
övőd
mén
ykén
t szí
vinf
arkt
ust,
agyv
érzé
st
idéz
hetn
ek e
lő. A
z ex
trém
izom
töm
eg m
iatt
cson
ttöré
sek,
izom
szak
adás
ok lé
phet
nek
fel,
mer
t a sz
alag
-, iz
om-,
és c
sont
rend
szer
ne
m tu
d ol
yan
ütem
ben
fejlő
dni,
min
t a
szte
roid
okka
l fej
lesz
tett
izom
zat.
A
vise
lked
és is
meg
válto
zik.
Az
ilyen
szer
ek
alka
lmaz
ói a
gres
szív
abba
k le
hetn
ek, d
e gy
akor
i ked
élyá
llapo
t hul
lám
zás,
sőt a
kár
pszi
chot
ikus
álla
pot i
s kia
laku
lhat
. Ha
csak
kis
men
nyis
égbe
n, é
s röv
id id
eig
alka
lmaz
nak
szte
roid
okat
, a k
ivál
tott
káro
s ha
táso
k vi
ssza
ford
íthat
óak
lehe
tnek
, és a
sz
erek
elh
agyá
sáva
l a sz
erve
zet n
orm
ális
műk
ödés
e he
lyre
áll.
De
ha e
llenk
ezől
eg,
nagy
dóz
isba
n, il
letv
e ho
sszú
idei
g sz
edik
eze
ket a
kés
zítm
énye
ket,
a ha
tás
viss
zafo
rdíth
atat
lan
lesz
. Dop
ping
szer
nek
több
ek k
özöt
t az
amfe
tam
in é
s tár
sai,
a nö
veke
dési
hor
mon
ok, e
rithr
opoe
tin sz
ámít.
M
inek
szám
ítana
k a
tápl
álék
kie
gész
ítők?
N
agyo
n so
k sp
orto
ló a
lkal
maz
tápl
álék
ki
egés
zítő
ket E
zek
közö
tt va
nnak
ár
talm
atla
nok,
am
elye
k ne
m ta
rtalm
azna
k m
ég sz
enny
ezés
ként
sem
szte
roid
okat
. Á
m tu
dni k
ell,
hogy
a fe
lmér
ések
szer
int
kb. a
forg
alom
ban
levő
kés
zítm
énye
k kb
. 15
%-a
szen
nyez
ett,
anab
olik
us sz
tero
idok
at
vagy
hor
mon
elő
any
agok
at ta
rtalm
az.
Ezér
t nag
yon
font
os, h
ogy
csak
elle
nőrz
ött,
bevi
zsgá
lt és
meg
bízh
ató
hely
ről s
zárm
azó
tápl
álék
kie
gész
ítőke
t fog
yass
zana
k a
spor
toló
k. E
zek
listá
ja a
MO
B h
onla
pján
m
egta
lálh
ató.
A d
oppi
ngol
ást,
min
t bű
ncse
lekm
ényt
a 2
013
júliu
s 1-jé
n ha
tály
ba lé
pő ú
j BTK
is sz
ankc
ioná
lja.
Még
hozz
á a
köve
tkezők
éppe
n:
Telje
sítm
ényf
okoz
ó sz
erre
l val
ó vi
ssza
élés
:
185.
§(1)
Aki
spor
ttelje
sítm
ény
foko
zása
cé
ljábó
l tilt
ott t
elje
sítm
ényf
okoz
ó sz
ert
a) e
lőál
lít,
b) k
ínál
, áta
d, fo
rgal
omba
hoz
,c)
orv
osi v
énye
n va
gy á
llato
rvos
i vén
yen
rend
el,
bűnt
ett m
iatt
háro
m é
vig
terje
dő
szab
adsá
gves
ztés
sel b
ünte
tendő.
(2) A
bün
teté
s egy
évtől
öt é
vig
terje
dő
szab
adsá
gves
ztés
, ha
a bű
ncse
lekm
ényt
üz
lets
zerű
en v
agy
bűns
zöve
tség
ben
köve
tik
el.
(3) A
bün
teté
s két
évtől
nyo
lc é
vig
terje
dő
szab
adsá
gves
ztés
, ha
a) a
bűn
csel
ekm
ény
foly
tán
tizen
nyol
cadi
k él
etév
ét b
e ne
m tö
ltött
szem
ély
jut t
iltot
t te
ljesí
tmén
yfok
ozó
szer
hez,
b) a
tize
nnyo
lcad
ik é
leté
vét b
etöl
tött
szem
ély
az (1
) bek
ezdé
s a) v
agy
b)
pont
jába
n m
egha
táro
zott
bűnc
sele
kmén
yt
tizen
nyol
cadi
k él
etév
ét b
e ne
m tö
ltött
szem
ély
felh
aszn
álás
ával
köv
eti e
l.(4
) Aki
az
(1)-
(3) b
ekez
désb
en
meg
hatá
rozo
tt te
ljesí
tmén
yfok
ozó
szer
rel
viss
zaél
ésre
irán
yuló
elő
kész
ület
et
köve
t el,
véts
ég m
iatt
egy
évig
terje
dő
szab
adsá
gves
ztés
sel b
ünte
tendő.
(5) A
z a
tizen
nyol
cadi
k él
etév
ét b
etöl
tött
szem
ély,
aki
tize
nnyo
lcad
ik é
leté
vét b
e ne
m
töltö
tt sz
emél
yt ti
ltott
telje
sítm
ényf
okoz
ó sz
er h
aszn
álat
ára
rábí
r, va
gy il
yen
szem
élyn
ek a
tilto
tt te
ljesí
tmén
yfok
ozó
szer
has
znál
atáh
oz se
gíts
éget
nyú
jt, v
étsé
g m
iatt
egy
évig
terje
dő sz
abad
ságv
eszt
ésse
l bü
ntet
endő
.(6
) E §
alk
alm
azás
ában
tilto
tt te
ljesí
tmén
yfok
ozó
szer
: min
den
olya
n sz
er, a
mel
y ha
tóan
yagá
ra te
kint
ette
l az
anab
olik
us sz
erek
, pep
tid h
orm
onok
, nö
veke
dési
fakt
orok
és r
okon
vegy
ület
eik,
ho
rmon
ant
agon
istá
k és
mod
ulát
orok
köz
é ta
rtozi
k,és
nev
esítv
e sz
erep
el a
spor
tbel
i do
ppin
g el
leni
nem
zetk
özi e
gyez
mén
y ki
hird
etés
éről
szól
ó ko
rmán
yren
dele
t I.
szám
ú m
ellé
klet
ében
Az
utób
bi idők
egy
ik le
gnag
yobb
dop
ping
bo
trány
a La
nce A
mst
rong
nev
éhez
kö
thető.
Egy
esül
t Álla
mok
Dop
ping
elle
nes
Ügy
nöks
ége
(USA
DA
) em
elt v
ádat
a
héts
zere
s Tou
r de
Fran
ce-g
yőzt
es
keré
kpár
os e
llen
2012
nya
rán.
A sz
erve
zet
azon
nal e
ltilto
tta a
spor
toló
t min
denn
emű
vers
enyz
éstő
l, új
szen
vedé
lyén
ek, a
tri
atlo
nnak
sem
hód
olha
t. M
egfo
szto
tta
a 20
00-e
s syd
neyi
ötk
arik
ás já
téko
kon
nyer
t bro
nzér
métől
a N
emze
tköz
i O
limpi
ai B
izot
tság
(NO
B),
ezen
kívü
l a
szer
veze
t már
aug
uszt
usba
n je
lezt
e, h
ogy
örök
re e
ltiltj
a az
am
erik
ai k
erék
páro
st a
ve
rsen
yzés
től,
egyú
ttal m
egfo
sztja
hét
Tou
r de
Fra
nce-
győz
elm
étől
. O
któb
erbe
n az
U
CI i
s has
onló
szan
kció
kat a
lkal
maz
ott
vele
szem
ben,
meg
fosz
tva őt
az
1998
au
gusz
tusa
óta
elé
rt ös
szes
ere
dmén
yétő
l. A
mst
rong
ot te
hát k
imon
dhat
juk
az „
év
egyi
k le
gnag
yobb
ves
ztes
ének
”, a
ki a
do
ppin
golá
s mia
tt el
vesz
ítette
min
dazt
, am
iért
hoss
zú é
vtiz
edek
en k
eres
ztül
kü
zdöt
t és h
arco
lt: a
z ér
mek
et, a
cím
eket
, és
am
i még
enn
él is
font
osab
b a
tiszt
elet
et
és m
egbe
csül
tség
et. EE
VV
Hof
fart
Sza
bina
ex
pr
es
sis
ver
bis
2013
. már
ciu
sK
rR
ek
la
m
Péc
s, 2
013.
júl
ius
24-2
8.X
VI.
Ben
edek
páp
a az
ide
i év
re R
io d
e Ja
neir
óba
hird
ette
meg
az
Ifjú
sági
Vil
ágta
lálk
ozót
. AM
agya
r K
atol
ikus
Püs
pöki
Kon
fere
ncia
a n
agy
távo
lság
ra v
aló
teki
ntet
tel
úgy
hatá
rozo
tt, h
ogy
avi
lágt
alál
kozó
val
egy
időb
en i
smét
nem
zeti
ifj
úság
i ta
lálk
ozór
a hí
vja
a m
agya
r fi
atal
okat
. Júl
ius
24. é
s 28
. köz
ött
Péc
sre,
a H
unga
Rió
ra v
árjá
k m
inda
zoka
t, a
kik
szer
etné
nek
csat
lako
zni
ari
ói t
alál
kozó
fia
talj
aiho
z és
köz
össé
gben
meg
élni
a t
alál
kozó
mot
tójá
t: „
Men
jete
k és
teg
yete
kta
nítv
ányo
mm
á m
inde
n né
pet!
” (v
ö. M
t 28
,19)
A t
alál
kozó
sor
án s
zám
os s
zíne
s pr
ogra
m k
özül
vál
aszt
hatn
ak m
ajd
a ré
sztv
evők
. Júl
ius
24-é
nU
dvar
dy G
yörg
y pé
csi
meg
yésp
üspö
k ny
itja
meg
a t
alál
kozó
t ün
nepi
sze
ntm
isév
el a
szék
eseg
yház
elő
tti
tére
n.Jú
lius
25.
és
27. k
özöt
t m
inde
n dé
lelő
tt p
üspö
kök
tart
anak
maj
d ka
teké
zise
ket
a vá
ros
spor
tcsa
rnok
ában
. A t
anít
ások
tém
ái a
Sze
ntat
ya á
ltal
meg
hird
etet
t te
mat
ikáh
oz i
lles
zked
nek.
Ata
lálk
ozó
idej
e al
att
Pécs
köz
pont
i he
lysz
ínei
n If
júsá
gi F
eszt
ivál
les
z. A
fia
talo
km
egis
mer
kedh
etne
k a
váro
s ku
ltur
ális
ért
ékei
vel
és r
észt
veh
etne
k kü
lönb
öző
műh
elym
unká
kban
, kon
cert
eken
, lel
kisé
gi m
ozga
lmak
és
közö
sség
ek p
rogr
amja
in.
A H
unga
Rio
est
éi m
ind-
min
d eg
yedi
szí
neze
tet
kapn
ak. A
z ér
kezé
s na
pján
ren
dezi
k m
eg a
talá
lkoz
ás ü
nnep
ét. J
úliu
s 26
-án,
pén
teke
n kü
lönl
eges
ker
eszt
útra
vár
ják
a sz
erve
zők
afi
atal
okat
és
min
den
érde
klőd
őt. E
ker
eszt
útra
épü
l a
kien
gesz
telő
dési
est
e és
a n
yito
ttte
mpl
omok
éjs
zaká
ja.
Júli
us 2
8-án
, ünn
epi
szen
tmis
ével
zár
ul a
z if
júsá
gi t
alál
kozó
, am
elye
t E
rdő
Péte
r bí
boro
s, a
zM
KPK
eln
öke
mut
at b
e.A
tal
álko
zó f
olya
mán
a r
észt
vevő
k be
kapc
soló
dhat
nak
a R
io d
e Ja
neir
ó-i
esem
énye
kbe
is é
lőkö
zvet
ítés
en k
eres
ztül
, val
amin
t ot
t ké
szül
t ös
szef
ogla
lók
meg
teki
ntés
ével
.A
tal
álko
zóra
már
meg
kezdőd
ött
a fe
lkés
zülé
s, a
mel
yet
a re
ndez
vény
mos
t in
duló
hon
lapj
án é
sm
ár m
eglé
vő F
aceb
ook
olda
lán
(ww
w.f
aceb
ook.
com
/ifj
.vil
agta
lalk
ozo)
is
lehe
t kö
vetn
i. A
honl
apon
elé
rhetőe
k a
talá
lkoz
óval
kap
csol
atos
jel
entk
ezés
i in
form
áció
k, v
alam
int
fris
s hí
rek,
tudn
ival
ók é
s a
lelk
i elők
észü
lete
t is
seg
ítő
anya
gok:
ww
w.h
unga
rio2
013.
hu.
Az
MK
PK I
fjús
ági
Biz
otts
ága/
a H
unga
Rio
sze
rvező
csap
ata.
HU
NG
AR
IOEL
IND
ULT
A T
ALÁ
LKO
ZÓ M
AG
YAR
HO
NLA
PJA
!
Az
MK
PK
Ifj
úsá
gi B
izot
tság
a/a
Hun
gaR
io s
zerv
ező
csap
ata
38