Állóeszközök újratermelési
folyamata
Beruházás
Javítás,
karbantarás
Selejtezés
Üzemeltetés
Felújítás,
korszerüsítés
Új beruházás
Aktiválás
Üzembe
helyezés
Kihasználás
Az üzemképesség
biztosítása
Kihasználás
Az üzemképesség
biztosítása
KihasználásAz üzemképesség
biztosítása
Szinttartó csere
GÉPEK FENNTARTÁSA
• A fenntartás tevékenységei
• A fenntartás rendszerei
• Stratégia
• Karbantartási filozófiák
Fenntartással összefüggő
rendszerezések • A fenntartás tevékenységei: mindazok a műszaki, szervezési,
gazdasági feladatok, amelyek az előírt megbízhatóság,
üzembiztonság, illetve az üzemeltetés gazdaságosságának
feltételeit megteremtik.
• Karbantartási rendszer: milyen kezdeményezés alapján,
mikor, milyen tartalommal és gyakorisággal, milyen
intézkedéseket kell végrehajtani.
• Karbantartási stratégia: hosszabb távú elgondolás, hogy a
karbantartás tárgyát képező eszközök funkcióképességét
milyen karbantartási rendszerek, módszerek alkalmazásával
fogják megoldani.
• Karbantartási filozófia: a karbantartás szervezetére és a
folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere.
A fenntartás tevékenységei
FENNTARTÁS
TEVÉKENYSÉGEI
Gépbeszerzés Üzembehelyezés Karbantartás
Elsõ
üzembe-
helyezés
Üzembe-
állítás
Kezelés,
gondozás Vizsgálat
Javítás Selejtezés
Ügyintézés
Szükség-
szerinti
javítás
Tervszerû
javítás
Garanciális
vizsgálatok
Rendszeres
vizsgálatok
Hatósági
mûszaki
vizsgálat
Általános
javítás Felújítás
A gépek
bontása
AZ ÜZEMFENNTARTÁS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK,
HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZŐI
• a gépek, berendezések szerkezeti
jellemzői,
• az állóeszköz-állomány összetétele,
• a karbantartási rendszer megválasztása,
• az üzem és munkaszervezés,
• a személyi és tárgyi feltételek.
• Karbantarthatóság fogalma alatt
tágabb értelemben azt vizsgáljuk, hogy
– rendeltetésszerű igénybevétel mellett
milyen a karbantartási igénye
(gyakorisága),
– másrészt az fenntartás műveletei milyen
hatékonysággal (idő- és költség-
ráfordítással) végezhetők el.
• Egy gép karbantarthatósági jellemzői a
tervezés színvonalától függnek.
A karbantartás igényesség
• az üzembiztonság, üzemképesség ill.
részegységek, alkatrészek élettartam
növelésével, a gyengepontok
megszüntetésével csökkenthető.
Üzembiztonság, üzemképesség A megbízhatóságot jelentősen befolyásolja:
• az alkatrészek élettartama, meghibásodásuk
valószínűsége, gyakorisága,
Az élettartamra való méretezés alapja a valóságos
igénybevétel meghatározása, az ennek megfelelő
anyagmegválasztás, szerkezeti kialakítás és
gyártástechnológia.
• mennyi az üzemképesség megőrzése érdekében
végzett karbantartási és a meghibásodások
helyreállítása miatti üzemből való kieső idő illetve
annak költsége.
• A megfelelő karbantartási stratégia
Élettartam növelés, mint karbantartási
igény csökkentés
• Pl. Alkatrész élettartam növelése
• Gépjármű konstrukciók fejlesztésekor
anyagválasztással, technológia fejlesztéssel
növelik egyes, kulcsfontosságú alkatrészek
élettartamát, amivel ciklusidő növelés
lehetséges, pl:
• vezérmű tengely - a hagyományos kovácsolt tengely
acélbütyköknél a terhelési határérték 1800…2000
Mpa. Az öntöttvasból készült tengely bütyök Herz
feszültsége elérheti a 2000…2500 Mpa értéket is.
• gondozásmentes akkumulátor kifejlesztése.
Élettartam növelés, mint karbantartási
igény csökkentés
• Pl. Olajcsere ciklusidő növelése
• Gépjárműveknél az un. Hosszú-
élettartamú olajok kifejlesztésével a 15
ezer km-es olajcsere ciklus 30 km-re
növekedett.
• A hosszú-élettartamú olaj és a már
említett alkatrészek élettartamának
növelésével a szerviz esedékesség 30
ezer km vagy 2 év.
Karbantarthatóság
• Karbantarthatóság a termékeknek az a
tulajdonsága, hogy a megbízható
működés fenntartásához szükséges
műveletek a rendelkezésre álló anyagok,
eszközök, szakértelem felhasználásával,
optimális ráfordítás mellett lehető
legegyszerűbben elvégezhetők.
• Tisztítás: nem igényel tisztítást, vagy
igényel tisztítást (milyen eljárással, milyen
anyaggal, milyen környezeti és baleseti
hatással)
• Kenési művelet: hogyan végezhető a
szintellenőrzés (vizuálisan, szintellenőrző
pálcával, ellenőrző csavar kihajtásával, stb.;
olajcsere végzése, a leeresztő csavarok
hozzáférhetősége, milyen eszköz
szükséges, stb.) ; zsírzáskor a zsírzófejek
elhelyezése, hozzáférhetősége.
Néhány szempont a karbantarthatóság
értékeléséhez:
Néhány szempont a karbantarthatóság
értékeléséhez:
• Beszabályozás, beállítás: egy lépésben,
egyszerű eszközzel, szerszámmal, vagy
célszerszámmal, műszerrel végezhető;
több lépésben, különböző helyeken kell
végezni; nem igényel utánállítást
(automatikus utánállítás); a beállítás
jelentősebb megbontást igényel.
Diagnosztizálhatóság
A terméknek azon tulajdonsága, hogy:
• üzemi jellemzői megfelelő pontossággal
mérhetők,
• az ellenőrzéshez szükséges
mérőcsatlakozásokkal el van látva,
• a mért jellemzők alapján az üzemállapot
egyértelműen meghatározható.
VW új karbantartási rendszere
• A karbantartási időpontok esedékességét erre a
célra kifejlesztett érzékelők terhelésarányos
impulzusainak összegezésével állapítják meg.
Olajérzékelő,
motorháztető-nyitás-,
fékbetét-elhasználódás-,
sebesség-,
motorfordulat-érzékelő,
adagolóporlasztó elem
fogyasztási jeladója
Szervizesedékesség olajállapot alapján
• Az olajérzékelő az olajszint- és olajhőmérséklet-
állapot, motorterhelés, fordulatszám és olajszint
impulzusok alapján szolgáltat információt
Javíthatóság • A terméknek az a tulajdonsága, hogy a
meghibásodások, az előírt üzemeltetési jellemzők helyreállításához szükséges műveletek, az előírt minőségben milyen ráfordítással állíthatók helyre.
• A javíthatóságot meghatározza: – a szerelhetőség (hozzáférés, erőkifejtés, testhelyzet,
stb.),
– a csereszabatosság,
– egységesített alkatrészek felhasználása (minél több típushoz használható alkatrész),
– az alkatrészek felújíthatósága (adott méretlépcsőre való megmunkálási lehetőség, túlméretes alkatrész választék, az igénybevételnek megfelelő felújítási technológiák alkalmazhatósága).
Kocsiszekrény tervezési szempontok
a javíthatóság figyelembevételével
• Jobb deformációs magatartás
• Korróziós hibahelyek csökkentése
• Javításbarát karosszéria felépítés
• Szét- és összeszerelés
egyszerűsítése
Karosszéria anyagmegválasztás szempontjai
• Szilárdsági tulajdonság – gyárthatóság
– alakíthatóság
– felületi minőség, felületi egyenlőtlenség (dekorációs hatás
fényezett felületeknél)
– hegeszthetőség, hegesztés során fellépő feszültség,
vetemedés, elhúzódás
• Korrózióállóság – horganyzott karosszéria lemez
– javításkor újabb védőréteg
– szilárdság csökkenés
• Új anyagok – Könnyűfémek, alumínium burkolat, komplett karosszéria
– műanyagok
Üzem és munkaszervezés hatása az
üzemfenntartás hatékonyságára
A nagy élőmunka aránya miatt a
gazdaságosság feltétele a jól szervezett
folyamat, az optimális kapacitás
kihasználás. Ennek részei:
• az üzemfenntartás szervezete
• szakosított javítás
• javítási típusok
• javítási rendszerek
Az üzemfenntartás szervezete
• Saját karbantartás: – centralizált,
– decentralizált
– vegyes szervezeti megoldás
– autonom karbantartás (TPM)
• Külső karbantartás (szolgáltatás, márka
szervizek)
• Szakosított javítás (szolgáltatás) – feltétele a megfelelő „sorozatnagyság”
– termelékenység növekedése: korszerű technológiák bevezethetősége, különleges technológiai (cél-) berendezések, műszerek alkalmazása, begyakorlottság, folyamat szervezés
Javítási típusok
• Egyedi javítás (saját javított, felújított
alkatrész, a cserére ítélt helyett új
alkatrész)
• Cserejavítás (a javítási átfutási idő
csökkentése érdekében egyes
munkaigényes alkatrészekből,
fődarabokból csereállományt képeznek.
– alkatrészcserés javítás
– fődarabcserés javítás
– gépcserés javítás
Javítási rendszerek
• Műhelyrendszerű javítás (technológiai
csoportosítású)
• Csoportos rendszerű (tárgyi
csoportosítású)
• Szalagszerű javítás (tárgyi csoportosítású) – kötött ütemű,
– szabadon szabályozott ütemű,
– folyamatos szalag.
• Állóhelyes javítás – szakosítás nélküli munkahelyekkel
– szakosított munkahelyekkel
Egyszerű
karbantartás
Időszakos
karbantartás
Állapotfüggő
karbantartás
Megelőző
karbantartás
Szabványos
karbantartás
KARBANTARTÁSI
RENDSZEREK
EGYSZERŰ
KARBANTARTÁSI RENDSZER
(hibajavítás, breakdown, meghibásodásig való üzemeltetés)
• a szükségszerinti javítást a meghibásodás bekövetkezése után végzik,
• a hibás fődarabokat, alkatrészeit kicserélik vagy megjavítják
• Előnye: az alkatrészek az elhasználódás határáig kihasználhatók
• Hátránya: a javítás előre nem tervezhető, átfutási idő hosszú, további károsodás, nagy javítókapacitás, nagy alkatrészkészlet,költséges.
IDŐSZAKOS
KARBANTARTÁSI RENDSZER (hard-time, time-based)
• célja a szükséges biztonság mértékéig, a gazdaságosság határain belül az üzembiztonság állandó fenntartása.
• mint tervszerű megelőző karbantartás, előírt időközökben (előre mereven meghatározott időpontokban, ciklusrend szerint) végzett karbantartás és javítás
• a ciklusrendet hibaelemzéssel az egyes meghatározott alkatrészek élettartama szerint alakítják ki
• a ciklusrend: időtől (naptári), vagy teljesítménytől (futás km., üzemóra) függő
• előnye, hogy lehetővé teszi a pontos javítási terv és tartalékalkat rész készletigény összeállítását.
• hátránya, hogy nagyok a javítás költségei, hiszen az előirányzott munkálatokat az elhasználódás mértékétől függetlenül el kell végezni
• hátrány csökkenthető: fődarab ciklusrend, felülvizsgálattal módosított ciklusrend alkalmazásával
ÁLLAPOTTÓL
FÜGGÕ KARBANTARTÁS
IDÕSZAKOS
ÁLLAPOTVIZSGÁLAT
ÁLLAPOT-
FELÜGYELET
JELZÕ
RENDSZER
FIGYELÕ
RENDSZER
ÁLLAPOTTÓL FÜGGŐ
KARBANTARTÁSI RENDSZER
(condition-based) • A jármű, gép, berendezés műszaki állapotának rendszeres figyelése, dokumentálása, az elhasználódás törvényszerűségeinek feltárása alapján határozzák meg a javítás várható időpontját, várható mértékét.
• a rendszeres vizsgálatok ered-ményeként csökkenthető a váratlan meghibásodások és a nagyjavítások száma, a nagyjavítások közötti ciklusidő növelhető.
• a felülvizsgálatok időközeinek helyessége és a vizsgálatot végzők szakmai képessége nagymértékben befolyásolja hatékonyságát.
SZABVÁNYOS KARBANTARTÁSI
RENDSZER
• a jármű, gép, berendezés egyes alkatrészeinek,
fődarabjainak élettartamára normatívák készülnek,
• az előirt időpontban az alkatrészt, részegységet az
elhasználódás mértékétől függetlenül ki kell cserélni
ill. javítani,
• előnye: az abszolút üzembiztonság
• hátránya: költséges, gondos tervezőmunkát igényel,
• Alkalmazása a nagy megbízhatóságot igénylő
berendezéseknél (repűlőgépek, kazánok, emelő-
berendezések,..)