HORVÁTH ÁDÁM
DIVÍZIÓVEZETŐ
DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT
MAGYARORSZÁG
DIGITÁLIS OKTATÁSI
STRATÉGIÁJA
DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14.
A DIGITÁLIS GAZDASÁG TERJEDÉSE
• Az informatikaimegoldásokat tudatosanés szervesen használóvállalkozásokhatékonyabbak ésversenyképesebbekhagyományosmegoldásokat alkalmazóversenytársaiknál az ipar ésa gazdaság mindenterületén és az átlagotmessze meghaladómértékben járulnak hozzáa hazai gazdaságbővüléséhez.
• A kormány célja, hogy olyan innovatív digitális technológiák alkalmazása nyerjen teret, amelyek javítják a polgárok életminőségét és versenyképességét, biztonságosan használhatóak és hozzájárulnak digitális kompetenciák gyarapításához.
• Magyarország kormánya felismerte ennek az átalakulásnak a fontosságát, ezért a digitalizációtólnem megvédeni akarja a polgárokat és a vállalkozásokat, hanem fel akarja rá készíteni őket.
A DIGITALIZÁLÁS KORMÁNYZATI CÉLJA
• megfelelő színvonalú digitális
infrastruktúra kiépítése;
• a digitális kompetenciák, vagyis a digitális
írás- és olvasástudás fejlesztése;
• a gazdaság digitalizációja;
• és az állami működés digitális átalakítása.
A KORMÁNYZATI DIGITALIZÁCIÓ 4 PILLÉRE
A DOS a digitális kompetenciák elsajátítását biztosítja mindenki számára: senki nem hagyhatja
el az oktatási és képzési rendszert anélkül, hogy a munkaerőpiac által elvárt digitális
alapkészségekkel rendelkezne.
A DOS célja, hogy az ágazati stratégiákkal
és szakmai célkitűzésekkel összhangban
az oktatási rendszer minden szintjén
megteremtse a digitális írástudás
tényleges elterjesztésének lehetőségét,
hozzájárulva Magyarország
versenyképességének növeléséhez.
DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA
Forrás: http://ivsz.hu/hirek/elkeszult-a-digitalis-oktatasi-strategia/
1536/2016. (X. 13) Kormányhatározat
2018-BAN
Minden mai
köznevelési tanuló
a 21. században
született.
Mindenki, aki őket
tanítja, a múlt
században.
A 2018-BAN ÉRETTSÉGIZŐK
Kilenc évvel fiatalabbak
mint a
Hét évvel fiatalabbak mint a
Két évvel fiatalabbak mint a
The World
Wide
Web
A DIÁKOK KÉPESSÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA A DIGITÁLIS
SZÖVEGÉRTÉS SKÁLÁJÁN
Forrás: OECD, PISA 2012. database, Table 1.4.1a.
A digitális kompetencia öt fő területe:
• Információk és adatok kezelése (Information and dataliteracy)
• Kommunikáció és együttműködés (Communication and collaboration)
• Digitális tartalomfejlesztés (Digital content creation)
• Biztonság (Safety)
• Problémamegoldás (Problem solving)
INFOKOMMUNIKÁCIÓS EGYSÉGES
REFERENCIAKERET (IKER)
• Egységes leírás- és keretrendszer;
• Képzések és az önértékelő eszközök;
• Digitális kompetencia meglétének ellenőrzésére és mérésére szolgáló rendszer;
• A munkaadók és munkavállalók számára egységes tanúsító rendszer;
• A digitális kompetencia mérése, fejlesztése, elismerése és nyomon követése.
• Ez a feltétele az egységes, a digitális kompetenciafejlesztés tömegessé tételét támogató eszközrendszer kialakítása
Mindezek hiányában a gazdaság egyre kevésbé képes a legújabb technológiák bevezetésére, ami már rövid távon is a versenyképesség, a termelékenység romlásához és a tőkebeáramlás lassulásához vezethet.
INFOKOMMUNIKÁCIÓS EGYSÉGES
REFERENCIAKERET (IKER)
MIT VÁRUNK A TANULÓTÓL
• Az iskolában:– Ne beszéljen másokkal
– Az adott instrukciókat kövesse
– Adott információ forrást használjon
– Önállóan dolgozzon, ne más tudására támaszkodjon
• A munkahelyen:– Beszélje meg a
feladatokat másokkal
– Instrukciók nélkül oldjon meg feladatokat
– Mindegy hogy hogyan, de találjon megoldást
– Csoportban dolgozzon, használja a közösség tudását
DIGITÁLIS MUNKAKÖRÖK
BESOROLÁSA
IT mentesmunka
környezet
IT környezetben
végzett munka
IT megoldást is használó
munka
IT szakértelmet
igénylő munka
IT mérnöki tudást igénylő
munka
A Digitális Munkaerő Program scope-ja
A nemzetközi és hazai trendek alapján a teljesen IT mentes munkakörnyezetben dolgozók száma és aránya gyorsan csökken, és az ilyen munkakörök jórészt megszűnnek, miközben az IT megoldást is használó munkakörök aránya dinamikusan bővül.
• a digitális készségekkel egyáltalán nem rendelkezőket be kell vonni a digitális ökoszisztémába;
• a digitális alapkészséggel már rendelkezőket tovább kell képezni, hogy a digitális munkakörök betöltésére is alkalmasak legyenek;
• a szakképzésben és a felsőoktatásban növelni kell azoknak a tanulóknak, illetve hallgatóknak az arányát, akik informatikai, adatgazdasági vagy általában természettudományos képzéseken vesznek részt.
DIGITÁLIS MUNKAERŐ PROGRAM
DIGITÁLIS MUNKAERŐPIACI
PROBLÉMÁK
• a digitális tudás iránti valódi munkaerő-piaci igényt nem tárják fel a szakmaszerkezeti előrejelzések és egyéb munkaerő-piaci felmérések, adatok;
• a szakmaszerkezet képzési oldala elavult, az SZVK-k (szakmai és vizsgakövetelmények) és a KKK-k (képzési és kimeneti követelmények) nem tartalmaznak IPAR 4.0 elemeket.
• a nem informatikai képzések többnyire nem rendelkeznek digitális modullal, amely alkalmassá tenné a munkavállalót a digitális munkafolyamatba való bekapcsolódásra;
• a digitális kompetencia szintjeinek méréséhez nem áll rendelkezésre általános eszköz, így nincs valós tudásunk a munkaerő digitális készségeiről
• a digitális gazdaság és a digitális munkaerőpiac átfogó monitoring rendszerének kidolgozása;
• digitális és hagyományos munkaerőpiac előrejelzési rendszerének kidolgozása;
• szemléletformáló és támogatási program kidolgozása;
• a szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) rendszerének felülvizsgálata;
• munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő, rövid ciklusú képzések támogatását szolgáló program kidolgozása, amely növeli az egyes ágazati, informatikai és általában a digitális képzésekre belépők számát;
• a munkavállalók, a képzők és az állam közötti kockázat- és költségviselés egyensúlyának megteremtése;
• az informatika képzési területre felvett hallgatók állami ösztöndíjrendszerének kidolgozása és bevezetése.
DIGITÁLIS MUNKAERŐ
PROGRAM