Download - Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat
Növényrendszertan gyakorlatok
1. gyakorlatTermészetvédelmi mérnöki szak
2012
Cavalier-Smith 8 országos rendszere I. Prokaryota - elősejtmagvasok birodalma
1. Eubacteria - eubaktériumok országa2. Archebacteria - ősbaktériumok országa
II. Eukaryota - valódi sejtmagvasok birodalmaArchekaryota - őseukarióták világa
3. Archezoa - őseukarióták országaMetakaryota - valódi sejtmagvasok világa
4. Protozoa - egysejtűek országa5. Plantae - növények országa6. Chromista - növényszerűek országa7. Fungi - gombák országa8. Animalia - állatok országa
Nyálkagombák – Myxomycota (Mucilago) ProtozoaPetespórás gombák – Omycota (Saprolegia, Plasmopara) Chromista
A valódi gombák (Fungi) törzsei
Rajzóspórás gombák – Chytridiomycota
Járomspórás moszatgombák – Zygomycota (Mucor, Empusa)
Tömlősgombák - Ascomycota
Bazídiumos gombák - Basidiomycota
Fungi imperfecti - Deuteromycota
A tömlősgombák törzse - Ascomycota
• Elterjedt, gazdag csoport, a gombák 30%-a ide tartozik• Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták
lehetnek• A paraziták között sok a növényi kórokozó (fitopatogén), nagy a
mezőgazdasági jelentőségük, mivel a nagy károkat okozó gombák nagy része ide tartozik (tömlőspenészek, lisztharmatgombák)
• Nevüket aszkospóráikról kapták, melyek
tömlőszerű sporangiumokban (aszkuszokban),
általában 8-asával keletkeznek
· Hifa: gombafonal· micélium: gombafonalak
szövedéke
· Jól fejlett, valódi micéliumuk van, a hifákat harántfalak osztják
· A harántfalakon egyszerű pórusok vannak, a szomszédos sejtek citoplazmája érintkezik egymással
· A póruson keresztül sejtszervek is helyet cserélhetnek
• A tömlősgombák ivartalan szaporodása - terjedése1.Sarjadzással2.Konídiumokkal: a konídiumok a hifákról vagy
konídiumtartókról külsőleg lefűződő spórák, amelyek keletkezését nem előzi meg sem a sejtmagok összeolvadása, sem meiózis.
1. 2.
• Egyedfejlődés: haploid spórából indul ki, melyből haploid micélium fejlődik (=vegetatív micélium).
• Ezeken ivaros folyamatok során ivarszervek képződnek: aszkogónium (oogónium)♀ és antherídium ♂
• Az aszkogóniumok párzófonalat (trichogin) növesztenek az antheridiumok felé
• A hím jellegű sejtmagvak átjutnak az aszkogóniumba• Általában nem történik meg rögtön a sejtmagok összeolvadása,
hanem a magok párokba állnak és magpáros hifát hajtanak.• A magpáros hifákból alakulnak ki a termőtestek.• A termőtest felszínén vagy belsejében található a termőréteg
(himénium), amely aszkuszokból és steril hifavégekből (parafízis) áll.
• Az aszkuszban összeolvad a sejtmagpár, ezt egy meiózis, majd egy mitózis követi, így alakul ki a 8 aszkospóra 8 sejtmagja.
A tömlősgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása (lásd a következő ábrát)
tömlő v. aszkusz
aszkospóra
haploid micélium
trichogin
aszkogóniumanteridium
magpáros hifa
himénium
kariogámiameiózis
A tömlősgombák egyedfejlődése
mitózis
A horogképződés és az aszkusz kialakulása
A termőtest kialakulása
A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)
A termőréteg (himénium) a tömlőkkel (aszkusz) és a steril hifákkal (parafízis)
1
2
5 3 6
A tömlősgombák t. – Ascomycota rendszerezéseA termőtestformák alapján-nincs termőtest: Őstömlősök - Hemyascomycetes-zárt termőtest:
- kleisztotécium (1) Tömlőspenészek - Plectomycetes-nyitott:
- apotécium: Csészegombák – Discomycetestál v. csésze (2) Pezizales (Peziza)összetett apotécium (3) Helvellales (Gyromitra,
Morchella)módosult apotécium (4) Tuberales (Tuber)
- peritécium: palack alakú (5) Maggombák - Pyrenomycetestermőtestpárna (6) Sztómaüreges t.g. -
Loculoascomycetes
4
A tömlősgombák termőtest típusai• A nagyméretű tömlősgombák termőtest típusa az ún. apotécium,
amelynek nyitott, csészeszerű, belsejét aszkuszokból és parafízisekből álló termőréteg (himénium) béleli.
• Legegyszerűbb típusa a csészegombáké (A)• A szarvasgombák termőteste módosult apotécium, a csészeforma
begyűrődésével a termőréteg a termőtest belsejébe került (B)• Összetett apotéciuma van a kucsma- és papsapkagombáknak (C)• Az agancsgombánál a termőtest mikroszkopikus, de meddő hifákból
álló nagyméretű termőtestpárna alakul ki. (D)
A tömlősgombák – Ascomycota rendszerezése
Őstömlősök – HemyascomycetesŐstömlősgombák – EndomycetalesDérgombák - Taphrinales (Taphrina)
Tömlőspenészek – PlectomycetesTömlőspenészek - Plectascales (Penicillium)Lisztharmatgombák - Erysiphales (Microspaera)
Maggombák – PyrenomycetesMaggombák - Pyrenomycetales (Nectria)
Csészegombák – DiscomycetesRhytismatales (Rhytisma)Phacidiales (Lophodermium)Pezizales (Peziza)Helvellales (Gyromitra, Morchella)Tuberales (Tuber)
Sztómaüreges tömlősgombák - Loculoascomycetes
2. o. Plectomycetes – Tömlőspenészek
r. Plectascales – Tömlőspenészek r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
Zöld nemespenész (sajtpenész) – Penicillium roqueforti
• Szaprobionta.• A rokfort sajt ízét, zamatát hozza
létre.• Ivaros szaporodása háttérbe
szorul, konídiumokkal szaporodik.
• Konídiumtartója elágazik („ecsetpenészek”).
• A hifák soksejtűek.• Gyakori a termőtest: zárt
kleisztotéciumok rendezetlenül elhelyezkedő aszkuszokkal.
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Plectascales – Tömlőspenészek
r. Plectascales – Tömlőspenészek
Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
• Főleg fiatal fát, sarjhajtásokat támad
• Lisztes bevonatot képez a levélen: ez micéliumból és konídiumokból áll.• A micélium a gazdanövény felületén található, innen bocsát hausztóriumokat az epidermisz sejtjeibe.• A megtámadott levél sárgul, nyurgul.• A termőtest zárt kleisztotécium, az
aszkuszok csokrosan helyezkednek el.• A kleisztotéciumok a levél színén csoportosan
fordulnak elő, a függelékek villásan elágaznak.• Tölgy, ritkábban szelídgesztenye és bükk fajokon• Elszaporodásának a meleg és nedves idő kedvez.
Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
kleisztotécium csokrosan elhelyezkedő aszkuszokkal
konídiumok
Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
r. Erysiphales – Lisztharmatgombák
Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
A kleisztotéciumok függelékei villásan elágaznak
4. o. Discomycetes - Csészegombák
r. Pezizalesr. Helvellalesr. Tuberales
• Aleuria aurantia (=Peziza aurantia) – narancsvörös csészegomba
r. Pezizales - Csészegombák• Kis- vagy közepes termetűek • Termőtestük apotécium• Fedővel nyíló aszkuszok• Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak (piros, sárga,
lila)• A spóraszórás aktív folyamat, amelyet a fény is segíthet, a termőtest
akár susogó hangot is hallathat.• Szaprotrófok• Mérgezőek, ehetőek vagy fogyasztásra alkalmatlanok
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia
• 2-6 cm átmérőjű termőtest• Csésze formájú, legtöbbször szabálytalan alakú• Széle hullámos, karéjos• A külső felületén világos narancs, lisztes bevonatú• Belső oldalon élénk narancs, sima• Húsa törékeny• Júniustól októberig • Erdei utakon,
farakások mentén, parkok talaján
• Csoportos• Ehető
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia
Narancsvörös csészegomba – Aleuria (Peziza) aurantia
Morchella – Kucsmagomba nemzetség
• Közepes vagy nagy termetűek• A süveg együregű, gömbölyű, kúpos vagy hengeres, felülete
tekervényes, ráncolt vagy méhsejtszerű• A tönk hengeres, együregű• Húsuk kellemes ízű, illatú• Lomb- és fenyőerdőben, tavasszal megjelenő fajok• Szaprotrófok• Ehetőek, de nyersen allergiát okozhatnak
Morchella esculenta – ízletes kucsmagomba
r. Helvellales – Papsapkagomba-félék
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
• A süveg 6-12 cm magas, együregű, gömbölyű, vagy ovális, többé-kevésbé tompán kúpos, sárgásbarna, később sötétedő
• Felületén kiemelkedő bordák által határolt sokszögletű, méhsejtszerű bemélyedések vannak
• A tönk 3-10 cm hosszú, lefelé kissé szélesedő, fehéres, piszkosfehér, együregű
• Törékeny húsú• Márciustól májusig• Ligeterdőkben, lomberdőkben, jó
vízellátottságú helyeken• Ehető, árusítható
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Gyromitra – Papsapkagomba nemzetség
• Nagy termetűek• A süveg többüregű, ált. szabálytalan, egy vagy több csúcsú,
agyvelőszerűen ráncolt, barázdált vagy redős• A tönk többüregű, zömök, hosszirányban barázdált• A hús törékeny, viaszszerű, merev• Lomb- és fenyőerdőben, egy faj kivételével, tavasszal megjelenő
fajok• Szaprotrófok• Mérgezőek
Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba – Gyromitra (Helvella) esculenta
• A süveg 3-10 cm magas, 2-5 cm átmérőjű, gyakran lebenyes• Agyvelőszerűen ráncolt, széle szabálytalanul hullámos• Közép barna, vörösesbarna• A tönk 2-10 cm hosszú• Belül szabálytalanul üreges, többüregű• Fehéres, piszkosfehér színű• A hús törékeny, viaszszerű• Március végétől májusig• Savanyú talajú fenyvesekben, talajon,
fakorhadék közelében• Súlyosan mérgező, nyersen akár
halálosan mérgező is lehet
Redős papsapkagomba – Gyromitra esculenta
Redős papsapkagomba Gyromitra esculenta
Gyromitra esculentaMorchella esculenta
A Morchella és a Gyromitra nemzetség termőtestének összehasonlítása - hosszmetszet
Redős papsapkagomba okozta mérgezés (Gyromitra-szindróma, monometil-hidrazin mérgezés)
• Súlyos vesekárosodással és idegrendszeri tünetekkel jár.• A különböző toxintartalom miatt nem mindig okoz mérgezést.• Tünetei a gyilkosgalóca-mérgezéshez hasonlóan két fázisú
lefolyást mutatnak.• A hosszú lappangási idő (6-12 óra, néha 2-26 óra) után először
• gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás, hányás, hasmenés, fejfájás),
• majd súlyosabb esetekben ezt követik a májkárosodások (kemény, nyomásérzékeny, megnagyobbodott máj, sárgaság),
• melyekhez idegrendszeri tünetek (nyugtalanság, izgatottság, delírium stb.) is társulnak.
• Két-három nap múlva a mérgezett a keringési rendszer összeomlása és a légzés leállása miatt elhalálozik.
• Hatóanyaga: giromitrin• Enzim inhibitor, mutagén, karcinogén
• A toxintartalom függ a gomba korától, a termőhelytől és a szárítástól is
• Szárítással vagy forrázással nem lehet a mérget eliminálni• A méreg akkumulálódik• Letális dózis 1-2 g egy felnőtt ember számára• Régen fogyasztották, néhány európai országban ma is árulják
szárítva, csemegeként • Alkalmazott terápia a galócamérgezéshez hasonló, a máj
regenerációjához B vitamint is adnak:• Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés
• Előidéző fajok: redős papsapkagomba, vörösbarna papsapkagomba, egyéb papsapkagomba fajok
● Különleges, föld alatti termőtest ● Módosult apotéciumnak tekinthető ● Spórák száma redukálódik egyes esetekben ● Obligát mikorrhizás fajok ● Erdőkben, a föld felszíne alatt nőnek ● Ehetőek vagy étkezésre alkalmatlanok
Tuber aestivum – nyári szarvasgomba
r. Tuberales – Szarvasgomba-félék
r. Tuberales – Szarvasgomba-félék
A Szarvasgomba-félék (Tuberales ) termőtest-típusai és kialakulásuk (C: Tuber aestivum)
Nyári szarvasgomba – Tuber aestivum
• A termőtest föld alatt fejlődik.• 3-7 cm átmérőjű, szabálytalan, gumó.• Feketés, sötétbarna, kívül rücskös,
kiemelkedő szemölcsökkel borított.• A termőréteg a termőtest belsejében van, az
agyvelőszerű tekervényekben, a barna részén található.
• Szaga jellegzetes, főtt kukoricára emlékeztető, édeskés.
• Július-decemberben, meszes lomberdőkben.• Ehető, árusítható.
Nyári szarvasgomba– Tuber aestivum
Téli szarvasgomba – Tuber brumale
A bazídiumosgombák törzse– Basidiomycota
Bazídiumosgombák
• A bazídiumos gombák nevüket a bazídiumról kapták, ezekből alakulnak ki a spórák
• Sejtfaluk fő anyaga a kitin• Gyakori a dikarionos állapot, álszövetes szerveződés• Szaprotrófok, paraziták vagy szimbionták• A hifák válaszfalakkal
(szeptumokkal) tagoltak• A szeptumon található pórus
csőszerűen megvastagodik, ezt egy sapkaszerű membránképlet (parenteszóma) zárja le: parentoszómás dolipórus alakul ki
szeptumpórussapka
dolium
pórus
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
• A bazídiumok (speciális sporangium) a termőtest meghatározott részén a termőrétegben (himénium) alakulnak ki
• Exogén lefűződéssel keletkező bazidiospórák
bazidiospóra
nyél (sterigma)
Basidiomycota: a csatképződés és a bazídium kialakulása
Ascomycota: a horogképződés és az aszkusz kialakulása
•A bazidiospórákból hifák alakulnak ki•A hifák végsejtjei összeolvadnak, de csak a sejtplazma olvad össze a sejtmagok nem egyesülnek (szomatogámia)•Így kialakul a két sejtmagot tartalmazó (magpáros, dikarionos) hifa•A hifa osztódásakor mindkét sejtmag egyszerre osztódik, a válaszfalak fölött egy dudor, ún. „csat” alakul ki•Környezeti és hormonális hatásokra megkezdődik a termőtestek fejlődése: a hifák párhuzamosan, sűrűn egymás mellé rendeződnek, álszövetet alkotnak.•A termőtesten kialakul a termőréteg (himénium), amely bazídiumokból és steril sejtekből (cisztidiumokból) áll.•A bazídiumban megtörténik a sejtmagok egyesülése (kariogámia)•Kialakul a zigóta, melynek sejtmagja meiózissal 4 sejtmagot hoz létre, ezek lesznek a bazidiospórák sejtmagjai.•A sejtmagok a 4 kesztyűujjszerű nyúlványba vándorolnak, kialakul a spórafal, majd lefűződnek a nyelükről (sterigmájukról).
A bazídiumosgombák egyedfejlődése és ivaros szaporodása(lásd a következő ábrát)
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
bazidiospóra
szomatogámia
magpáros hifa
csatképződés
termőtest
kariogámiameiózis zigóta
bazídium
1. Bazidiospóra2. Haploid hifa3. Magpáros hifa4.-7. Csatképződés a magpáros hifákon8. Bazídiumképzés
Csatképződés
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
A bazídiumos gombák egyedfejlődése
A bazídiumos gombák termőtestének felépítéseA termőtestet felépítő hifák
A: generatív hifák, B: kötőhifák, C: vázhifák, D: tejhifák
A tráma típusa• A bazídiumokat viselő egysoros termőréteget, a himéniumot viselő
váz a tráma.• Többnyire védetten helyezkedik el és nagy felületű• Zárt termőtest esetén annak belsejében helyezkedik el (pl.: pöfeteg)• Típusai:
lemezes, ráncos, tüskés, csöves, sima.
A spórák morfológiája Szín Alak Spórafal mintázata KJ-os jódoldat reakciója (Melzer-reagens) (glikogén)
A spórák mintázataa: sima, b: pontozott, érdes, c: szemölcsös, d: tüskés, e: púpos, f: sima, izodiametrikus, g: hálózatos, h: szárnyas
A termőtest típusai a spórakeletkezés szerint
1. Himeniális termőtest – a spórák felszíni termőrétegben keletkezneka. gimnokarp (nyitott): nincs burok, a termőréteg szabadon fejlődikb. hemiangiokarp (félig nyitott): van teljes burok (velum
universale), a termőréteg ennek felszakadása után válik szabaddá
a.
b.
2. Gaszterális (zárt) termőtest – a bazídiumok a gömbszerű termőréteg közepét töltik ki a: angiokarp: a spórák egy szabályos nyíláson jutnak a szabadba b: kleisztokarp: a spórák a termőtest szétszakadása után szóródnak ki.
a.
b.
A termőtestek morfológiai típusai• Reszupinátus: aljzatra tapadó réteget, redőzetet képez (rezgőgomba).• Krusztotécium: kemény, fás, többnyire tönk nélküli, több évig él,
évgyűrűszerűen gyarapodik (taplógombák).• Holotécium: felemelkedő, de nem kalapos; lehet bunkó
(mozsárütőgomba), elágazó (korallgombák) vagy tölcsér alakú (rókagombák). A termőréteg a külső felszínt és az ágvégeket borítja.
• Pilotécium: kalapra és tönkre különül, a termőréteg a kalap alján található, különböző szerkezetű trámán. Burokmaradványok boríthatják:• teljes burok (velum universale): bocskor és a kalap tetején pettyek• részleges burok (velum partiale): gallér és a kalapról lelógó fátyol
vagy pókhálószerű függelék.• Gaszterotécium: a gömbszerű termőtestet kétrétegű burok (perídium)
borítja, belsejét spóraképző (gleba)szövet tölti ki. Felnyílása változatos.
reszupinátus
A termőtestek morfológiai típusai
holotécium
holotéciumkrusztotécium
pilotécium gaszterotécium
nyeles gaszterotécium
A gombák termőtestének fő határozóbélyegei• A termőtest morfológiai bélyegei, színe,
szaga (pl.: ánizsgomba), íze (galambgombák)
• A termőtest alakja (pl.: korallgombák)• A burokmaradványok (általános és
részleges)• Spóraszín• A kalap mérete:
• Kistermetű: átmérője 5 cm-nél kisebb• Közepes: átmérője 6-12 cm• Nagy: átmérője 12 cm-nél nagyobb
• Kalapbőr: nyálkás, nemezes, selymes, pikkelyes, szőrös, benőtten szálas, sima, ráncos, behasadozott, cafrangos
• Kalapbőr színe: függhet a nedvességtől (higrofán), fénytől, sérüléstől
A gombák termőtestének fő határozóbélyegei• A kalaphús vastagságának aránya a lemezekhez képest• A hús jellegzetességei: rugalmas, merev, törékeny• A tejnedv színe• A tráma szerkezete: lemezes, csöves, tüskés, ráncos, sima• A lemezek érintkezése a tönkhöz, sűrűsége, színe, éle,
leválaszthatósága
felkanyarodó foggal lefutó
lefutótönkhöz nőtt
Lemezállások
ritkán álló sűrűn álló
elágazóváltakozó hosszúságú
A gombák kalapformái
A: gömbszerű, B: tojás alakú, C: félgömbös, D: domború, E: púpos, F: kiterülő, G: benyomott, H: felhajló, I: tölcséres, J: tölcséres púppal, K: begöngyölt szélű
A kalap felszíne
a: szálas-rostos, b: pikkelyes, c: pettyes, d: bordás szélű, e: behasadozó, f: fátyolos, cafrangos szélű, g: hullámosan karéjos szélű, h: aláhajló, begöngyölt szélű
A tönk határozóbélyegei• A tönk színe, alakja• Elszíneződése sérülésre• Mintázata: hálózatos, korpázott, stb.• Tömör vagy üreges• Rostos, merev vagy rugalmas• Burokmaradványok: gallér, bocskor, stb.• Gyökérszerű rhizomorfa a tönk alján
A tönk határozóbélyegei
a: hengeres-karcsú, b: felfelé vékonyodó, c: lefelé vékonyodó, d: hasas, e: gumós, peremes gumóval, f: oszlopszerű, zömök
Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia)Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago)Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes
A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota rendszerezése
Gabonarozsda – Puccinia graminis
Teliomycetes – Rozsdagombák o.
Gabonarozsda – Puccinia graminis
• A micélium a gazdanövény belsejében él. Életciklusa több spóraalak szabályszerű egymásutánjából áll.
• Tavasszal-nyáron az uredospórák telepei rozsdafoltok formájában a levélen és a száron
• A tenyészidőszak vége felé bunkós, orsó alakú teleutospórák, következő évben bazídiumot hajtanak.
• A bazidiospórák a borbolya és mahónia (köztesgazdák) levelein spermogoniumokat és ecídiumokat hoznak létre.
• Az ecídiumokban fejlődő ecidiospórák pázsitfűféléket fertőznek.
• Gazdaváltó faj: búza, rozs, árpa és zab, pázsitfűfajok (főgazdák).
Gabonarozsda – Puccinia graminis
ecidiospórák teliospórákuredospórák
Teliomycetes – Rozsdagombák o.
Kukoricaüszög – Ustilago maydis
Ustomycetes – Üszöggombák o.
Kukoricaüszög – Ustilago maydis
• A kukoricán fordul elő, legelterjedtebb betegsége.
• Szárán, levelén, virágzatában lévő duzzanatokat, ezüstszürke, majd megbarnuló hártya fedi.
• Ez szétfoszlik, és utat enged a sötétbarna spóratömegnek (üszögspóra, teliospóra).
• A spórák gömbösek, tojásdadok, halvány olajbarnák, finoman, de sűrűn tüskések.
• A fiatal telepek olajban kisütve jó ízűek. A gomba micéliumából az illatszeripar számára mósusz-(illat-) alapanyagot állítanak elő .
Rozsdagombák o. - Teliomycetes (Puccinia)Üszöggombák o. - Ustomycetes (Ustilago)Valódi bazídiumos gombák o. - Basidiomycetes
Tagolt bazídiumú gombák alo. - Phragmobasidiomycetidae Kocsonyagomba-alkatúak r. – Tremellales (Tremella)Fülgomba-alkatúak r. – Auriculariales (Auricularia)
Tagolatlan bazídiumú gombák alo. - Holobazidiomycetidae
A bazídiumos gombák t. – Basidiomycota rendszerezése
.
Phragmobazidiomycetidae Holobazidiomycetidae
- Hosszirányban osztott bazídium- Horogszerű konídium képződik- Reszupinátus, kocsonyás termőtest jellemző, fehér vagy élénk- Szaprotrófok, faanyagon nőnek
Tremella mesenterica – Aranyos rezgőgomba
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.
Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r.
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
Tremellales – Kocsonyagomba-alkatúak r.
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
• A termőtest fiatalon agyvelőszerű, öregedve szabálytalanul lebenyessé válik, 2-9 cm x 1-3 cm vastag; a ráncok felszíne sima; színe sápadt aranysárga, ritkábban áttetszően fehér, kocsonyás, szabálytalan alakú, redős, varrszerű, változatos
• A himénium a felső felületen található, a bazídium osztott.
• Húsa puha, zselészerű, íze és szaga nem jellegzetes
• Lombos fák tuskóján, lehullott ágain viszonylag gyakran, egész évben találkozhatunk vele, de különösen a nedves időjárás esetén gyakori
• Nem ehető.
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
Aranyos rezgőgomba – Tremella mesenterica
· Szaprotrófok vagy paraziták· A szaprotrófok termőteste porcos, fülszerű· Osztott bazídiumuk van (haránt)
o Auricularia auricula-judae – Júdásfüle-gomba
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o.Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.
Auriculariales – Fülgomba-alkatúak r.
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
• A termőtest 2-6 cm átmérőjű, fül vagy kagyló formájú.
• Külső oldala vörösesbarnás, szőrös, nemezes, ráncos, belső oldala csillogó, ráncos, redős.
• Húsa vékony, kocsonyaszerű, porcos állagú.
• A termőréteg a termőtest belső oldalán található.
• Szagtalan, nincs különösebb íze.• Áprilistól-októberig, lombos fák elhalt
ágain.• Ehető, gyógyhatású (véralvadást gátló).
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Auriculariales – Fülgomba-alkatúak
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Auriculariales – Fülgomba-alkatúak
Basidiomycetes - Valódi bazídiumos gombák o. Phragmobasidiomycetidae – Tagolt bazídiumú g. alo.Holobasidiomycetidae – Tagolatlan bazídiumú g. alo.Aphylloporanae – Likacsgombák felrendje
Telephorales – Kéreggomba-alkatúak r. (Stereum)Clavariales – Palánkagomba-alkatúak r. (Ramaria)Hydnales – Gerebengomba-alkatúak r. (Hydnum)Poriales – Tapló-alkatúak r.Fistulinaceae – Májgombák cs. (Fistulina)Poriaceae – Taplógombák cs. (Trametes, Daedalea, Lenzites, Piptoporus, Ganoderma, Fomes, Inonotus,
Heterobasidion)Polyporaceae – Taplófélék cs. (Polyporus)Cantharellales – Rókagomba-alkatúak r. (Cantharellus)
Agaricanae – Kalaposgombák felrendje
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Clavariales – Palánkagomba-alkatúak r.Ramariaceae – Korallgombafélék cs.
• Termőteste korallszerűen elágazó, 12-16 cm magas, 5-20 cm átmérőjű.
• Az ágak töve világossárga csúcsa citromsárga színű, rövid tönkszerű alapja fehér.
• Ágai hengeresek, többnyire felállók, 2-3 tompa csúcsban végződnek, idősebb korban okkerszínűek lehetnek.
• Húsa merev, törékeny, szagtalan, fiatalon kellemes, később kesernyés ízű lehet.
• Júniustól októberig.• Savanyú talajú lomb- és
fenyőerdők talaján.• Fiatalon ehető, az idősebb
példányokat ajánlott leforrázni és az ágvégeket levágni, mert hasmenést okozhatnak.
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Hydnales – Gerebengomba-alkatúak r.Hydnaceae – Gerebengombafélék cs.
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
• A kalap 5-15 cm átmérőjű, domború, majd ellaposodó, széle eleinte kissé begöngyölt, majd szabálytalanul hullámos, felülete sima, okkersárgás.
• A termőréteg a tönkre kissé lefut, törékeny, sárgásfehér tüskékből áll.
• A tönk 2-8 cm hosszú, hengeres, tömör, gyakran oldalt álló, felülete sima, színe sárgásfehér.
• Húsa vastag, merev, törékeny, fehéres sárga, fiatalon jóízű, később kesernyés.
• Júliustól novemberig.• Savanyú talajú lomb- és
fenyőerdőkben nő.• Ehető, árusítható.
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Az ún. xilofág gombák képesek a faanyagot elbontani, az erdők anyagkörforgalmában fontos szerepük van
Fehérkorhadást okozók: a sejtfal ligninje és cellulóza egyszerre bomlik el,
főleg keményfák jellemzője, a megmaradó korhadék fehér színű (pl.: lepketapló, pecsétviaszgomba, bükkfatapló)
Barna(vörös)korhadást okozók: a cellulózt lebontják, de a barnásvörös lignin megmarad, mert a gombának nincs lignináz enzime.
Főleg a puhafák jellemzője, a faanyag kockaszerű darabokra repedezik (pl.: sárga gévagomba, nyírfagomba, pisztricgomba)
lepketapló sárga gévagomba pisztricgomba
Májgomba – Fistulina hepatica
Poriales – Tapló-alkatúak r. Fistulinaceae – Májgombafélék cs.
Májgomba – Fistulina hepatica• A termőtest egyéves, legtöbbször egyedüli,
oldalt álló.• A kalap puha, rostos, nedvdús, sérüléskor
vöröses nedvet ereszt, később gumiszerű.• Átmérője 30 cm-ig, változó alakú.• Színe kezdetben rózsaszínes, majd
sötétedő, barnás.• A pórusok halvány sárgásak.• Fakultatív sebparazita, vöröskorhasztó.• Júniustól októberig.• Tölgyeken, gesztenyén és bükkön.• A fiatal termőtest ehető.
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
Lepketapló – Trametes versicolor
r. Poriales – Tapló-alkatúakcs. Poriaceae – Taplógombák
Lepketapló – Trametes versicolor
• A termőtest egyéves, oldalasan álló, legtöbbször sok kalapból, zsindelyesen összetett.
• Szívós, merevedő állagú.• A kalap 5-8 cm, felül bársonyos tapintású.
Körkörösen sávozott, sötétebb és világosabb csíkok váltják egymást.
• Színe nagyon változatos.• A termőréteg nagyon szűk pórusú, fehér,
majd sárgás.• Kozmopolita, szaprotróf.• Általános, főleg lombos fákon, egész
évben. Baktericid vegyületet termel.
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
Nyírtapló – Piptoporus betulinus
r. Poriales – Tapló-alkatúakcs. Poriaceae – Taplógombák
Nyírtapló – Piptoporus betulinus• Termőteste egyéves, párnaszerű, domború,
hullámos szélű, félkör vagy vese alakú, vastag, rövid nyéllel.
• Felül sima, fehéres, majd zsemlebarna - középbarna, szélein fehéres.
• A csövek a vastag kalaphúshoz képest rövidek, a pórusok finomak, fehérek, az éretten könnyen elválaszthatók a húsról.
• Húsa húsos-szívós, lédús, nehéz, megszáradva parafaszerűen könnyű és porhanyós-morzsalékos.
• Mindenütt gyakori, monofág.• Sebparazita, vöröskorhadást okoz. • Magas lég- és fanedvességet igényel.• Fiatalon ehető (?), idősen keserű.
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
r. Poriales – Tapló-alkatúakcs. Poriaceae – Taplógombák
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
• A termőtest egyéves, tönkre és kalapra különülő.• A kalap kb. 10 cm átmérőjű, a tönk általában
oldalt álló. • A kalap kerekded, legyező alakú, felületén
lakkszerű réteggel, körkörösen barázdált.• Általában vörösesbarna, a fiatal részeken
narancsos, fehéres színű.• A tönk a kalaphoz hasonló színű.• A pórusok aprók, halvány krém színűek.• Kozmopolita, szaprotróf, fakultatív sebparazita.
Fehérkorhasztó.• Leginkább tölgyeken, júniustól októberig.
PecsétviaszgombaGanoderma lucidum
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
Pecsétviaszgomba – Ganoderma lucidum
r. Poriales – Tapló alkatúak
A pecsétviaszgomba koleszterinszint-csökkentő, gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő és májvédő.
Bükkfatapló - Fomes fomentarius
r. Poriales – Tapló-alkatúakcs. Poriaceae – Taplógombák
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
• A termőtest évelő, általában egyedülálló.• A kalap akár 50 cm átmérőjű, jellegzetes pata
alakú, körkörösen barázdált, sávos.• Kemény kéreg borítja, fehéres szürkétől a
mogyoróbarnáig, szélén okkeres.• A pórusok aprók, a csövek fehéresek.• Sebparazita, de később az elpusztult fán tovább
él. Fehérkorhasztó.• Csak az akácosokból hiányzik, kivételesen
fenyőn is előfordul.• A „tapló”: vérzéscsillapító, antibiotikum
termelő, tömítés, kalap készíthető belőle.
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
r. Poriales – Tapló alkatúak
Bükkfatapló - Fomes fomentarius
r. Poriales – Tapló alkatúak
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
Bükkfatapló – Fomes fomentarius
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
r. Poriales – Tapló-alkatúakcs. Poriaceae – Taplógombák
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
• Ivaros és ivartalan termőtest is van.• Az ivartalan többéves, általában odú
körül helyezkedik el, gumókból álló.• Fiatalon sárga, később sötétbarna,
fakeménységű.• Az ivaros termőtest az odú felső
részén található, egyéves.• Az odú körül megduzzad a törzs, és
gyakran nyálkafolyás tapasztalható.• Fehérkorhasztó, kiodvasítja a fát.• Elsősorban csertölgyön.
Fagyrepedéseken és ágcsonkokon keresztül fertőz.
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
Poriales – Tapló alkatúak r.
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
Poriales – Tapló-alkatúak r.Poriaceae – Taplógombák cs.
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum• A termőtest évelő, nagyon változatos
alakú, egyedüli vagy több kalapból álló.
• A kalap 30 cm átmérőjű, félkörös, egyenetlen, körkörösen árkolt. Kemény, sárgásbarna, sötétebb barna, a növekedő részek fehéresek.
• A pórusok fehéresek, majd barnásak lesznek.
• Sebparazita, fehérkorhadást okoz, a meggyengült fa könnyen kidől.
• Rendszerint gyökereken, tuskókon jelenik meg, a fa kivágása, ill. pusztulása után, főleg tűlevelű ültetvényekben.
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
Gyökérrontó tapló – Heterobasidion annosum
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
r. Poriales – Tapló alkatúak
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Poriales – Tapló alkatúakcs. Polyporaceae – Taplófélék családja
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
• A termőtest akár 50 cm átmérőjű.• A tönk oldalt ered, 10 cm körüli, a bázisánál fekete.• A kalap kiterülő, tölcséresedő, a széle hullámos.• Az alapszíne sárgás, okkeres, barna pikkelyes. A pikkelyek
koncentrikus körökben helyezkednek el. • A termőréteg pórusos,
a pórusok gyakran megnyúltak.• Májustól októberig.• Lombos fák törzsén (dió, eperfa),
tuskókon.• Csak a fiatal gomba ehető.
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
r. Poriales – Tapló alkatúak
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
r. Cantharellales – Rókagomba-alkatúakcs. Cantharellaceae – Rókagombafélék
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
• A kalap 3-10 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodó, széle eleinte begöngyölt, majd hullámossá válik, élénksárga, világossárga, később kifakulhat.
• A termőréteg a tönkre mélyen lefutó, ráncos vagy lemezszerűen erezett, sokszor villásan elágazó, világossárga.
• A tönk 3-8 cm hosszú, tömör, lefelé keskenyedő, a kalapnál kissé világosabb színű.
• Húsa vastag, tömör, fehéres, a kalapbőr alatt világossárga, gyümölcsillatú, jóízű.
• Júniustól novemberig.• Savanyú talajú lomb- és
fenyőerdőkben nő.• Ehető, árusítható.
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Sárga rókagombaCantharellus cibarius