Download - Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…
Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…
Látomásvers, műfaja rapszódia
Rapszódia: szélsőséges érzelmeket kifejező, eltérő versformákat válogató lírai műfaj.
A vers két kulcsszava a halál és a világszabadság.
Szerkezete: három részre osztható:
1. rész: 1-12. sor
2. rész: 13-30. sor
3. rész: 31-36. sor
1. rész (1-12. sor) Témája a halál.
Kétfajta halálról szól: a természetes, lassú, hétköznapi,
és az önként vállalt mártírhalálról.
1-8. sor természetes halál - metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág,üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál,
ezeket elutasítja - kétszeres tiltó felkiáltással
(„Ne ily halált adj, istenem,Ne ily halált adj énnekem!)
9-12. sor: az előzővel ellentétes halál,
gyors, erőszakos
metaforái: villám sújtotta fa, vihar kicsavarta fa, mennydörgés ledöntötte szikla.
Legyek ismétlése nyomatékosítja a lírai én vágyát.
Az első részt három ponttal és gondolatjellel zárja, ez is jelzi, hogy látomás következik.
2. rész (13-30. sor) Egyetlen feltételes összetett mondat.
Egy látomás jelenik meg, melyben a világ népei küzdenek a szabadságért,
Amiért a lírai én életét adja.
Gazdag képi és hanghatásokban. („pirosló arccal és piros zászlókkal”, „elharsogják kelettől nyúgatig”, „ott folyjon az ifjui vér ki szivembül, s ha ajkam örömteli végszava zendül”, „hadd nyelje el azt az acéli zörej, a trombita hangja, az ágyudörej”, „fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra”.)
Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…)
3. rész (31-36. sor)
A harmadik szerkezeti egység is része a látomásnak.
A csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,a vörös színt a fekete,a vers ritmusa is megváltozik, lelassul.
A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával , (világszabadság) jelszavával fejezi be.
Verselése időmértékes: jambus –U, anapesztus UU-.