47.

R E G É L Ő .P e s t e n Csütörtökön September 1833.

M egje len tá rs áv a l e g y u lt l ie te n k in t k é tsz e r V a sá rn a p és C sö tö rtökön . F é l é v i d i j ja h e ly b e n 3 f t 12 x r b o r i t é k ta la n u l ; p o stán 4 f t pengőben. B u d a­p e s tie k é v n e g y e d e n k in t- is v á l th a tn a k p é ld á n y t b o r i té k ta la n u l 1 f t 36 x r - já v á l .

A ’ fo ly ó írá sn a k egyes szám a 24 x r ; egyes k ép 12 Jer. p . p.

I. T Ö R T É N E T É S E L B E S Z É L L É S .A’ s z e r e l e m f é l t ő f é r j . (.Folytatás.J

Egy alakban, inelly az öszveomlott gunyhónál álla, férjemre ismerek; ki rettentő hangon kiálta-fel: „Ő meg- vagyon büntetve! gyalázatom meg vagyon boszálva! a’ hir­telen! a’ gyalázatos! —- Istenem! ó Istenem! ’s még-is szerettem , még most-is szeretem ő t ! — Abrázatjn — a h ! ez angyali ártatlanságot hazudott: de ha most mint angyal jelenne-is meg, még ezerszer kellene neki meghalni!“

En haliám ezeket, ’s halálborzadás fogá-el lelkemet. Ismét elájuiék, ’s megmentőmnek vállára dőltem. — Midőn újra magamhoz tértem, minden elcsendesedék; a’ tűz elaludt, ’s körültem minden setét volt. „Alom volt-e ?“ kérdém magam körül tapogatódzva „ ’s hol vagyok ?“

„Az én védelmemben, megmentett, ’s ártatlanul meg­gyilkolt kedves Fedorám!“

„Istenem! Gustáv! — mi ez? ó mi ez? — hol van Blanka ? hol van leányom ?“

„Ő karjaimon alszik, Fedora! — De nekünk innét el kell menni; hamar! különben a’ két gyilkos visszajöhetne. Van-e ereje csak száz lépésnyire-is mehetni? — de nem!“ Erre egy síppal jelt ada, ’s két ember ott terme, kik ágak­ból nehány perez alatt egy saroglya formát fontak öszve; mellyen engem elgyengültet az erdőből kivittek. Ezután gyalog mentem. Téged Blanka! Gustáv vitt karjain. így értünk-el korán reggel egy gunyhót. Én csak éjjeli ruhá­zatomban lévén, Gustáv öltözetét kelle felvennem. Ezután egy szánon a’ legközelebbi városba é r tünk , hol addig ma­radtunk, mig számomra rendes férj fi öltözet készüli - el, Ekkor sebesen menénk anyám jószágára.

SZTE Klebelsberg Könyvtár Jelzet: 53.557

Itt anyámnál, kinek házába titkon hozattam, tudtam* meg a’ történt dolgoknak öszvefíiggését. — Panlowna al- kalinatoságot talála , minekelötte elvitelnek, Gustávval s/.óllani, ki férjemet követte jószágára. O mindent felfe­dezett , ’s rettegett férjemnek vérszomjas szerelemféltésé­től. Minden lépteire vigyázott. Követett minket, midőn Ilorrbcnrsrel elutaztam. Már az előtt látta a’ készületeket

“ O

Panlowna atyjának gunyhőjánál, mellyet uj szalmával fed- tek-be, hogy jobban éghessen. Gustáv követett minket távúiról egész a’ gunyhóig. Hallá férjem beszélgetését az öreg szolgával meggyilkoltatásom felő l; ’sminekelötte ezen ijedségéből magához térne, a’ gunylió már lángba borult. Férjem, szolgájával a’ kocsin, elsietett, ’s Gustáv meg­mentéin lett. — Ezt Gustáv beszélte-el nékem’s anyámnak. „Fedora llorrbergre nézve meghalt — igy folytaid szavait — ő Fedoránaiv gyilkosa. En eskümet megtartottam ; ’s én vagyok Fedora meginentője.44

Kn Gustávnak karjai közé omlottam; de anyám nem szollá. ,,A’ mit Gustáv kiván — monda végre — az esz- telenség.44

„En — inondá Gustáv — semmit se kivánok, n’ mi Fedora akaratjával ellenkezik; de Fedoráuak holtan kell maradni. Ha kegyed leányát Ilorrbergnek visszaadja, ő másodszor-is megöli; ’s én, minekelötte gyilkos kezeit ezen drága élet ellen felemeli, mint egy vad állatot lüvüm- ineg ő t: azután nem bánom, hurczoljon engem vesztőhely­re a’ kegyetlen törvény. — En tudom mit kívánhatnék, de most nem kivánok semmit.44

„Mit kívánna kegyed Gustáv?44 kérdé anyám.„Adja nékem Fedorát; ki velem ha nem mint hitvesem,

legalább mint tesvérem jöjjön német [országba. Innét, ezen rettentő embernek közeléből néki elkeli távozni.44

En némán ültem o t t , anyám s ir t , de semmire se hatá­rozható magát. így maradtunk mi ál név alatt anyám há­zánál egy hónapig. Ekkor érkezett-meg Ilorrbergnek le­vele, meliyben anyámnak az én ’s a’ te, utazás közben tör­tént , halálodat jelenté.

Ez anyámat határozatra birá. Kezemet Gustáv kezébe tevén: „lleszkolek, — úgymond — a ttó l , a’ mit teszek;

SZTE Klebelsberg Könyvtár Jelzet: 53.557

379

mert férje még é l ; ’s nincs tóle törvényesen elválasztva^ Nem az emberektől reszketek, nem ezen embertelen zsar­noktól. Nem Gnstáv! nem Fedora! — Az Isten volt meg- mentője ’s ol(almazója gyermekemnek, ’s az enyim-is, mi­dőn még ártatlanok valónk. Az Istentől rettegek én! mert bfin az, liogy te , másnak bitese, idegennek adod kezedet. Mi ezen óraban oda adjuk ártatlanságunkat, egyetlen fegy­verünket az emberek kegyetlenségei ellen, egyetlen remé­nyünket az. égnek oltalmában. l)e ti úgy akarjá tok , "s én más utat nem találok. — En soha se sziinük-meg rettegni.44

„Nem vagyunk-e mi ártatlanok ?44 kérdő Gusláv.„Fedoraártatlan volt, én-is az voltam; de Gustáv nem ;

mert ő hivta-ki a’ sorsnak reményeit; ’s a’ sors a’ kihivást elfogadó. Mi ártatlanok valónk, de többé már nem vagyunk.44

„Azok akarunk maradni tovább-is—felelők én anyám sza­vaira — én szeretem Gustávot,’s most őt ezerszerte forrób-

•t

bán szeretem. O engem megmentett; ő az én Illánkéinál megmenté; de Horrberg csak férjem. En ártatlan vagyok, ’s az akarok maradni. O Gustáv! Fedora ártatlan marad.44

Merőn ’s szótalanul tekinte reám, azután kezét nyújtva így szállá: „En megesküdtein Fedora, hogy tied leszek; de arra nem, hogy téged kénszeritselek. Fedora maradjon ártatlan, ha ő ezt nevezi ártatlanságának.44

„Ez Fedora ártatlansága — mondó neki anyám — ó ne okozzon földi fájdalmon kiviil még más fájdalmat-is az anyai szívnek! Fedora anya! O igy gyermekeinek javáért tiszta lélek-ismerettel könyöröghet az Istennek; a’ mit nem te­hetne, ha anyai szivét bűn terhelné. Az anyai szeretet több a’ férjiiái szeretetnél; az erkölcs és ártatlanság több mint a’ szerelem és szerencse.44

Mi egymást megöleltük, ’s Gustáv mindon kívánságai­val felhagyott.

Titokban éltünk anyám házánál; én férjfi ruhában, te Hlanka! egy német országi at.yánkiijának neve a la t t : a’ legnagyobb előlátással eltitkolva személyünket. A’ jószá­got, mellyen anyám lakott, nem sokkal halála előtt vette atyám; ’s igy minket senki sem ismert.44

Anyám Ilorrberghez Vitázott, hogy megtudja, nemsej- diti-e megszabadulásomat. A’ legnagyobb kedvetlenségben,

i a

SZTE Klebelsberg Könyvtár Jelzet: 53.557

380

léleklsmerctének mardosásni , 'a azon Iegkinzóbb kétségé közt, vallyon igazán bűnös voltam-e, — találta őt. Pau- lownn ismét házában volt, kit magához vissza hivata, ’s k l urának kegyetlen tette felől semmit se tudott. Férjem azt hiresztelé, hogy leányom útközben a’ himlőben holt légyen m eg , ’s ezen gerjedett fájdalmam okozta volna halálomat. F.zt minden ember h i t te , ’s az ő szoinorásága-is igazolá. De minden nap kérdezte Paulownát, ha^engemet Gustávval egyedül lenni látott-e? Paulowna mindig esküvéssel bizo- nyitá ártatlanságomat. O ezt végre e lhitte: de annál na­gyobb volt kétségbeesése tudván, hogy ártatlan hitvesé­nek légyen gyilkosa.

Szomorú sorsa iránt nem minden részvétel nélkül tért anyám vissza. De nékiink annál inkább kelle magunkra vi­gyázni. Én azt kívántam, hogyGustáv anyám házát hagy- ja - e l ; mert a h ! az ő szótalan szerelme több volt a’ szavak­nál ; ’s végre anyám-is engedékenyebb lett iránta. — O házunkat elhagyá, ’s csak néha jö tt látogatásunkra; do boldogtalan szenvedélye egyenlő lánggal loboga melljében.

Anyám ismét Horrberghez utazott, fiamnak látogatá­sára. Horrberg elszáradt, komor ’s néma volt. Azon he­lyen, hol a’ gunyhó álla, egy sirkövet emeltete az ő meg­gyilkolt hitvesének, ’s mellé egy sirt ön maga számára ezen felírással: „Nyugodalom! Engesztelés!“ E’ mellé egy kis gunyhót épitte te , hol nyárban gyakran egész hétig-is tnrtozkodék. Azt, kié légyen a’ s irkő , senki se tudta.

Egy esztendő múlva vette anyám Horrbergnek ezen le­velét: „Anyám! én meghalok; de egy szerencsétlen titok nyomja lelkemet, mellyet kedves anyámnak akarok fel­fedezni. O jö jjön kedves anyám! ’s künnyitse-meg vég- pillantatát azon ember megmérgesitett ’s gyászos életének, kit egyszer fijának nevezett!“

Anyám ezen meghívásra hozzá ment; ’s őt a’ sirko- melletti gunyhóban, mint egy álomnak árnyékát, elfogyva, halaványan, ’s csaknem haldokolva találta. Nem n’ szo­morúság ’s fájdalom, hanem leesése a’ lóról egy farkas ve^ rémbe volt oka közel halálának. Anyám a’ gunyhóban nála

SZTE Klebelsberg Könyvtár Jelzet: 53.557

381

marada, reszketvén vallomásától, 's még Inkább rettegvén attól, mit keljen neki felelni.

Egy reggel anyámat a’ sírkőhöz vezette; mind ketten annak márvány alapjára ültek. — „O anyám ! — így kezde Horrberg tompa hangon szóllani — Fedora már korábban szeretett egy Németet. Ez kinoz engemet. Hiszen ő már meghalt! mondja-meg tehát nekem az egésznek öszve- függését.“

Erre anyám elbeszéllé, hogy én Gustávnak voltam szán­va; tudtára adá utazásunkat német országba, ismeretsége­met Gustávval, szerelmünket, ’s ^válásunkat.

„ A h ! — sohajta-fel férjem — ne hagyjon engem sokat kérdezni, mert minden lélekzet üres mellemből, egy órai éle­tembe kerül. Látta-e őt ismét Fedora ?“

„Igen, ő látta ; mert Salborn megeskiivék felheviilésé- ben, hogy Fedorát soha se hagyja-el. Ok ismét látták egy­mást a’ menyegző előtti estve. De Fedora őt elutasitá. Fedora hű. volt férjéhez. Erre én ezen sírkőnél esküszöm!“

„O hozzám hű volt ? Fedora hű volt ? — akkor én . . . . De ezen Salborn vele mint asszonnyal-is beszélt !‘c

„Az igaz , Horrberg! egy zsidónak alakjában, három király napján. Akkor midőn Horrberg — ó az Isten bi­zonysága Fedorának — az ő hűségét féltékenységével olly rettenetesen kínozta. Salborn megesküvék, hogy Fedorát megszabadítja, ha ő akarja. De Fedora nem akarta, ’s őt a’ vidékről elküldé.“

„E lküldé, a’ kedveltet; ’s én féltékenységemmel kin- zottam ő t , ’s Fedora ártatlan volt? anyám! ő ártatlan volt?“

„Az vo lt! — Mikép tehetem e’ felől bizonyossá ?“ „Esküdjék-meg erre ezen hanyatló életénél kinzott szi­

vemnek; i t t a’ siromnál! — ó bár csak tudnám anyám! mitől retteg, mitől reszket, ’s mi hozhatja-ki leikéből az igazságot. Csak igazságot akarok ezen kérdésre: ártatlan volt-e Fedora? — 0 tudom én anyám, hogy az ember te t­teti az igazságot; de gondolja-meg, lelkem, mint a’ pokol­béli lángok közt, úgy szomjazik a’ kétségtelen igazság után. Gondolja-meg ezt! ’s gondolja-meg, hogy az Isten hallja szavait; és a’ hazugságot, a’ legkisebb tettetést unokájin boszűlja meg. — Ártatlan volt-e Fedora ?“

SZTE Klebelsberg Könyvtár Jelzet: 53.557

„Ezen könnyekre fiam! az Istenségnek sent Valóságá­ra! unokáimnak éltük ’s szerencséjükre esküszöm! Fed óra ártatlan volt!”

„ ’S én voltam gyilkosa!” kiáltó férjem, ’s lerogyott a' Sírkő elébe. (Végzet következik.)

II. N É P I S M E R T E T É S .A’ S z é p s é g h a z á j a . (Folytatás.)

E u r ó p á b a n főkép a’ szelidebb gö r üg és o l a s z ég­hajlat alatt divatozik az asszonyt Szépség. — A’ tőrük há­remekben levő görög Szepek néha a’ georgiai és czirkasz- sziaiaknak-is elejekbe tétetnek. A’ legszebb görög nők J ő n i á b a n vannak, ’s Belon nem győzte át-utaztában igé­ző alakjokat, fejér bőrüket ’s eleven fris színüket eléggé csudálni. K i s Á z s i a kivált magosabb fekvésű tartomá­nyiban és szigetein-is átaljában szépek az asszonyok. A’ C h i o s szigetiek legbájlóbbak, ’s megláttakkor az utazó azon időkbe érzi magát vissza varázsolva, midőn ezen szigetnek személyes Szépségei a’ festőknek és szobrászoknak legtökéle­tesebb mintákat szolgáltattak. A’ görög asszony-fők tojás- kerekdedsége átaljában most-is a’ Szépségnek legidoiuo- sabb mintája. (Folytatás következik.)

III. JE L F ^ S M O N D Á S .

K i B o l d o g ?B o l d o g , k i a ’ v i l á g n a k L á t s z i k ü rö m -m o s o ly g á s .T á v u l z a jo s v e s z é ly e s E s g y e n g e r ó z s a a r c z á nC s a ló k a t e n g e r é b ő l , S z é p s é g e a ’ t a v a s z n a kA ' c s e n d la k ó h e ly é b e n A ’ ke l le m e s t a v a s z n a kA ’ g o n d a t l a n m a g á n y b a n T a l á l t a t i k le fes tve ._ — — — — — é l . B o l d o g , k i k e d v es én ekB o l d o g , h a k e d v e s é n e k S z e m é r m e te s s z av áb ó lM a jd l á n g o ló s z e m é b ő l H a l h a t j a e z t : s z e r e t l e k !

K o v á c s T a n i . k öz l i T a - y , J ó s á g . N a g y r é s z e a ' j ó s á g n a k , j ó v á a k a r n i l e n n i .

S e n e c a 3 4 - ik levelében . V i s e l e t . M i i l y e n n e k a k a r s z l á t s z a n i , o l l y a n l é g y .

S o c r a t c s.

Klebelsberg Könyvtár Jelzet:

IV. K Ö LKjléi i

N y u g t a l a n u l v á r ja B á to r A z áj fel c s e n d - ó r á j á t ,

H o g y keble 'hez s z o r í t h a s s a , U tó l s z o r — m o s t I z á j á t . —

Ő k ! e g y m á s é r t r o k o n - t i izze l S z e re lm ü k b e n é g é n e k ,

E s e g y m á s n a k m á r r é g e n te n Ö rö k h i t e t e s k v é n e k !

H a j h ! d e C s á k á n d I z a a t y j a — B á to r h o z m in d ig k e m é n y ,

Iza e g y e t l e n l á n y á n a k , S z e r e lm é b e n g á t , b á r vén :

M a , h o g y Iza k e z é t k é r t e B á to r — ég v én k e b e le :

M a az a t y j a h e v ü l t é b e n N e k i im ig y f e l e l e t

, , M in d ig g y ű l ö l t e l l e n s é g e m F i j a T e , c s a k e g y e t l e n ,

M e r t L e á n y o m m e g k í m é l n i ,N e m tu d á d T e k e g y e t l e n !

M é r t o s t r o m iá d s z e re lm e d d e l ! !D e t i s o h a e g y m á s s a l

B o ld o g s á g b a n nem le h e t t e k ,K öss h á t s z e r e lm e t m á s s a l .

T á v o z z ! k im é ld -m e g h á z a m a t ;M e r t czé lo d e l nem é r e d ,

i n k á b b k i fog e re id b ő l F o l y n i c s áb i tó véred ! !“

M é l) en s é r té C s á k á n d szava B á to r é re z ő s z i v é t ,

•S csak még e g y s z e r ! u t o l j á r a — L á t n i v á g y a ő{hivét|!

„ A z tán — ú g y m o n d — Is te n h o z z á d !K e v é ly u r a e ’ v á r n a k ,

É s ö r ö k r e több h a t á r o k T ő l e m essze e lzá rnak .**

D e i n t ! é j f é l t ü t a z ó ra ’S Iz a g y á s z b a ö l tö z ö t t ,

’S a ’ b íb o r sz in sz ép a r c z á r ó i E g é sz e n e l k ö l t ö z ö t t !

M e g j e l e n a ’ k e d v e s h e l y e n 1 ’S B á t o r n ie g y e n e l é b e ,

É s ő t a ’ r é g e n v á r o t t a t Z á r j a h e v ü l t ö léb e ! —

3 S 3

T É S Z E T.e 1 v á 1 ó k.S o k á n é m a ö le lé sben

S z iv e ik i g y é d e l n e k M ig n e m — b o ld o g é r z e te k b ő l

M e g té rv e ig y b e s z é ln e k !, , I l á t e g y m á s t ó l e l k e l l v á l n u n k ,

E z -e s o r s u n k v é g z e t e ? —’S e ln é m u l n a k ; de B á to r n a k

C s i l l a p u lv á n é r z e t e ,I m ig y z en g i vég b ú c s ú j á t :

„ M i n t h o g y s o r s u n k a k a r j a , S z e r e l m ü n k e t ö r ö k l e p e l

Ö rö k re h o g y t a k a r j a !E l v á l a s z t h a t u g y a n m in k e t

E g y m á s tó l e l — ö rö k re !D e sz iv ü n k b e n s z e r e lm ü n k e t

N e m , t e h e t i ő tö n k r e A t y á d , K ed v es ! m e g t i l t h a t j a

H o g y lá s s a l a k t é g e d e t ,D e a z t s o h a nem m o n d h a t j a ,

N e im á d ja m sz iv e d e t .E s k ü s z ö m im Izánt n é k e d

A z e g y é lő I s t e n r e ,Ö r ö k k é h o g y l e s z e k h i v e d ,

S z e r e l m e m r e , ’s m i n d e n r e ! — 11 I z a s z in te e l r e b e g te

S z e r e lm é rő l e s k ü j é t ,’S á l t a l a d t a z á l o g á u l

B á to r n a k — a ’ g y ű r ű j é t .K i m ost f o r ró n m e g ö le lv e

H é v c s ó k j a i t h i n t e t t e ,E s ö r ö k r e b ú c s ú t m o n d v a

V á l á s u k r a i n t e t t e !’S v á ln a k im m á r — sz iv re p e d v e —

D e m o s t C sák án d m e g je l e n !’S m o n d ja m é ly e n i l l e t ő d r e :

„ B á t o r m a r a d j e ’ h e l y e n ! S z e re lm e te k m e g lá g y í tó

E l f á s u l t k ő s z i v e m e t ,T a n ú j á u l , h o g y m e g h a tá

l m ! fog jad i t t k e z e m e t !A ’ ve'gbucsú , l á t t a m m ik é n t

É r d e k l é hű sz ive tek !N e m e l len zem m á r s z e r e lm e d —

B o l d o g o k h á t lég) e te k ! ! “O e \ e 1 M i h á 1,

SZTE Klebelsberg Könyvtár Jelzet: 53.557

V. V I L Á G I T E L E G R A F .F u r e s n k í v á n s á g . V a l i m é i ly p á r i s i n a p s z á m o s e g y c z ip ő s lő l

( S c h u h m a c h e r ) z s e b ó rá t lo p v á n a z t u z o n n a l e g y k e r e s k e d ő n e k e l a d t a . M időn a ' t e t t e t f e l f e d e z e k , eg é s z k é s z sé g g e l m en t-e l a ' r e n d ő r s é g h e z , ’s m o n d a , h o g y n e k i e l l e n á l h a t l a n v o n z ó d á s a van a ’ l o p á s r a ’s a z é r t k é r n é l e c s u k a t á s á t , m é g p e d ig é l t e f o g y t á i g ; e g y é b i r á n t m á r ú g y ­i s e s z te n d e ig ü l t , ’s m o s t a z t f o l y t a t n i k í v á n n á , é s f o g a d j a , h o g y s z o r g a l m a s a n d o lg o z a n d ’s m a g á t m e l l e t t e j ó l é r z e n d l . — K é r é s e e l ­f o g a d t a t o t t .

Ő k ü l v i t a . A n g o l y o r s z á g b a n n e m r é g ib e n k é t fé r j f iú p á r v i a d a l r a h i v a t k o z ó k ; d e n em p i s t o l y r a , se k a r d r a , h a n e m — ö k ö l r e , l l u r k e , m in t m á r l a p j a in k b a n e m l í tő k , B y r n e - t h a l á l o s a n m e g ü k l ö z é ’ s B ü r k e a k k o r i b a n g y i l k o s n a k Í t é l t e t e t t ; d e a ’ l e g ú j a b b h i r e k s z e r i n t — fe l s z a b a d i t t a t o t t a ’ h a l á lo s í t é le t a ló l .

R ö v i d l á t ó l ó . B r ü s s e lb e n e g y idő ó t a igen sz ép s z ü r k e lo v a t l á t h a t n i , m e l ly sz e m e in rö v id l á t á s a v é g e t t s z e m ü v e g e t h o r d o z , l l g y l á t s z ik , h o g y m á r n em s o k á r a a ’ l o v a k n a k - i s le s z n e k k ü lö n ö s o p t i c u s a ik .

VI. N E V E T T E T Ő P I L U L A .K g y t á n c z m u l a t s á g u t á n M . u r e lő t a l á l j a a z u t s z á n F . a s s z o n y ­

s á g o t ’s i g y s z ó l l i t á - m e g : , , A ’ t e n s a s s z o n y t e g n a p u g y - e k ésőn d ű l t M o rp h e t i s k a r j a i k ö z é ? " F - n é v é g ig nézvén M. u r a t i g y f e l e l e : „ A z Ur c s a l a t k o z i k , é n M o r p h e u s u r a t n e m - is i s m e r e m . M ó r i t z .

N . ü g y é s z B u d á r a s ie tv é n d o l g a i t v é g e z n i , m id ő n a ’ h id o n k é ­r é s z i ü l m e n n e , e g y a ’ h íd f ő n é l á l l ó p o l g á r i g y s z o l l á : „ N e m c su - d á lo m , h a a z ü g y é s z e k o k o s a k , m e r t m ég a ' l e g n a g y o b b h évségben- i s p r é m e s k a l p a g o t v i se ln e k a z é r t , h o g y e s z ü k k i ne p á r o lo g h a s s o n .

S i c h e r .„ M i ó l a v a g y m á r i t t ?“ k é r d é é p p e n a ’ v i l á g t ö r t é n e t é t m a g y a -

r á z g a t ó f a lu s i i s k o l a m e s te r e g y j ó v a l a z i s k o lá k m e g k e z d é s e u tá n b e í r a t o t t s z ű rö s t a n í t v á n y á t . „ É n c s a k K r i s z tu s u r u n k s z ü l e t é s é tő l f o g r a v a g y o k i t t — f e le le e z — d e J á n o s b á t y á m m á r a ’ v i lá g t e r e m ­t é s e k o r i t t v o l t . N a g y l g n á t z .

S z ó r e j t v é n y .

K incsbe’ v ag y o k , — m in d e n t m e lly v o l t , ’s v an re jtv e m agam ban , E m beri in ív á l ta l le h e te k h a sz n o d ra , h a jó l é r ts z .F ö ld , v iz e k , és h e g y ek - is h á z o t t e lső im et a d já k ,F á jd a lm a d szom orún ö m le s z ti-k i vége h ag y o ttam

M i s k o l t z y I s t v á n .

E lő b b i r e j tv é n y : 1) F ia s ty á k csillag a . 2) K aszás c sillag .

S z e rk e z i R ó t h k r e p í G á b o r , l ia lp la rc z 86 szám .N yom t- ’i ’ r a t t n e r - K á r o l y i u ra k utazója 612.

Klebelsberg KönyvtárJelzet: 53.557