Az ifjú jegyespárbarátai délután gyü-lekeztek, és az ima-ház körüli privátparkoló hamar meg-telt, így sokan aszomszédos Salva-tion Army hatalmasterületén találtak le-hetõséget a sze-mélykocsik parkíro-zására. Megérkezé-sünk után öröm-mel láttuk a meghí-vott vendégek köztNt. Tóth Péter lel-készt, aki 2000 és2005 között, ötéven keresztül ve-zette a norridge-igyülekezetet, valamint Ft.Vas Lászlót, aki a Szent Ist-ván Király közösség vezetõ-je volt 2000 és 2007 között.Jó volt viszontlátni és meg-ölelni hosszú idõ után a régikedves barátokat. Nt. TóthPéter jelenleg Ohio államLorain városában egy régimagyar gyülekezetet vezet,míg Ft. Vas László New Jer-sey állam Passaic városábanlett a Szent István egyházplébánosa. Vas atya Passaic-i munkája mellett vasárna-ponként a New York-i SzentIstván templomban is misé-zik, miután hosszú idõ ótarajta kívül nincs magyar ka-tolikus plébános a keletipartvidéken. László atya chi-cagói jelenlétének köszön-hetõen meggyógyult a bete-geskedõ számítógépem,amelyben hardrive-ot cse-rélt egy hindu szakember,ennek következtében fontosprogramok, például a ma-gyar ékezetek tûntek el agéprõl. Ezúton köszönömLaci atyának a segítséget,amellyel újra olvashatóvátette írásaimat.

Az 1914-ben alapítottgyülekezet Chicago West-side-i Magyar Evangéliomiés Református Egyház né-

ven lett bejegyezve a városnyugati oldalán – 4327 W.Carroll Ave. – alatt lévõtemplomukban. A Nor-ridge nevet azután kezdtékhasználni, miután 1957-ben öt aker területet vásá-roltak az O'Hare repülõtérközelében, a Foster ave. és

Cumberland ave. sarkánál.Késõbb a hatalmas teleknagyobbik részét eladták aSalvation Army néven is-mert keresztény, adako-zásról híres egyházának.Az amerikai és magyargyülekezet vezetõi és tag-

sága, hosszú évek óta él-nek egymás mellett béké-ben és jó barátságban.Amerikai részrõl MajorSteve Yoder és felesége,Major Morag Yoder mind-ketten lelkészek, ezt azértemlítem, hogy senki se le-põdjön meg a katonairendfokozat láttán a nevekelõtt. Az Üdvhadseregugyanis tiszti fokozattal je-löli a vezetõket.

Az imaház kertjében,Nan Mihály és Banga Ru-dolf esküvõi tanúk, jófajtamagyar pálinkával fo-gadták a vendégeket,amelybõl egy-két kiskupicával ezen sorokírója is jóízûen elfo-gyasztott. Az egyháziszertartás kezdeteelõtt vidám beszélge-tés folyt a kertben,ahol régi barátot is üd-vözölhettünk FarkasAndrás Torontóból ér-kezett muzsikus sze-mélyében. Az Erdély-országból származó,magát korondi világjá-rónak nevezõ Andrást

nyugodtan nevezhet-jük a magyar emigrá-ció trubadúrjának,igaz õ nem gitárral,hanem elektronikusszintetizátorral jár, skel Észak-Amerikamagyarlakta városai-tól kezdve Ausztráli-án és Dél-Amerikánkeresztül a világban.Chicagóban hosszúévek óta október elsõszombatján találko-zunk, amikor a Szüre-ti bálon szolgáltatja atánczene minden for-máját, legyenek azoka világ legszebb sláge-rei, vagy a háború

utáni örökszép táncdalok,cigánydalok, vagy éppen ré-gi irredenta katonanóták.András jó magyaros hangu-latot tud teremteni muzsiká-jával és énekével, s ezért vár-ják vissza szívesen a magya-rok, mindenfelé szerte a vi-lágban.

A délután négyre hirde-tett esküvõre érkezett ven-dégek lassan megtöltöttékaz imaház termét, ésmindannyian türelmesenvártuk a szertartás meg-kezdését. Elsõként, szokásszerint a négy tanú és a

lelkészek érkeztek, utá-nuk jött a võlegény, majdvégül megérkezett a fehérruhába öltözött menyasz-szony is. Nt. Tóth Péter, agyülekezet volt lelkészeüdvözölte a megjelente-ket, õt követte Rev. SteveYoder, a Salvation Armylelkésze, aki angolul be-szélt a vegyes összetételû– magyar, román és ameri-kai – hallgatósághoz. Majdaz Istentisztelet követke-zett, ami a Miatyánk el-mondása után véget ért.

Ekkor Tóth Péter tisztele-tes közölte a megjelentek-kel, hogy az Illinois államés a United Church ofChrist egyház felhatalma-zásával összeadja az ifjúpárt. A fogadalomtételekelhangzása után gyûrû-csere következett, majdcsók pecsételte meg aszertartást. A közönséglelkes tapsa már Mr. andMrs. Trufán Áront üdvö-zölte. A kertben a sorbanállt gyülekezeti tagok ésvendégek várták az újon-nan egybekelt párt, és arájuk szórt rizsszemekkelkívántak számukra hosz-szú és boldog házaséletet.(Az internet segítségévelsok mindent megtudhat-tam az esküvõi szokások-ról. A nászmenetre dobáltrizs a pénzesõt szimboli-zálja, míg a rózsaszirom agyermekáldást segíti elõ.Egyértelmû a gyûrû jelen-tõsége, két egyforma kör,

ami soha véget nem érõjel, mutatja, hogy a házas-ság örökké tart. A meny-asszonyi csokor a boldog-ság szimbolikája. A szer-tartás végén a menyasz-szony hátat fordít a nász-népnek és hátradobja a

csokrot, aki elkapja, an-nak az esküvõjére készül-nek legközelebb.)

Az imaház elõtti kertbenaz új házaspár fogadta a ro-konok, barátok jókívánsá-gait, miközben a fotósokkamerája kattogott. Az es-küvõi képeket a face-bookon, József Megyerineve alatt Noémi és Áronesküvõ, valamint lagzicímen, lehet megtalálni,vannak képek bõségesen.Ezután a társaság a Chicagoészaki részén lévõ Biagio

K Ö Z É L E T – 9. oldal2011. szeptember 24. – 39. szám –

CHICAGÓI PROGRAMAJÁNLÓ

SARASOTAI PROGRAMAJÁNLÓ

Szeptember 24-én, szombat de. 11 órakor, ünne-pi szentmise az East Chicagói Szentháromság plébá-nia fennállása 105. évfordulóján, utána bankett aKnights of Columbus Hallban.

2011. Október 29-én, Cserkészcsapat alakulóülése.

2011. November 12-én, Szüreti bál.2011. November 19-én, Erzsébet Bál.

Az információkat Rádai Mária rendezõimunkatárs szolgáltatta.

Petõfi Klub õszi rendezvényei a Venice-i Magyar Házban:

CHICAGÓI KRÓNIKAHarmath István

KÖZÉRDEKÛ BÉRMENTES HIRDETÉS

Remény a magyar közösség fennmaradására

Norridge lelkésze párra találtA dátum 2011. augusztus 27., szombat, és a Norridge-i Magyar Református Egyház imaházánál tartott eskü-võre gyûlt össze az elegánsan öltözött, meghívott közönség. A privát esketési szertartás általában nem érde-melne sajtónyilvánosságot, de miután a gyülekezet ifjú lelkésze, Nt. Trufán Áron kötötte össze életét a felet-tébb csinos menyasszonnyával, Toka Noémivel, így az 1914 óta mûködõ vallási közösség élete hosszútávrabiztosítottnak látszik városunkban. Manapság Chicagóban, a Szent István Király plébánia katolikus híveimellett fõképp a norridge-i reformátusok fiataljai adnak reményt a magyar közösség fennmaradására.

étterembe tartott, ahol azesküvõi bankett lett meg-tartva. Az ifjú házaspárravárni kellett, míg a tanukkalegyütt fotózni mentek egyláthatóan szépen rendbentartott arborétumba, aholtovábbi fényképek készül-tek. Végre megérkeztek ateljesen megtelt bankett-te-rembe, ahol nagy taps fo-gadta õket, majd a tanúkkal– Haranth Emese, SefiAndrea, Banga Rudolf ésNan Mihály – együtt elfog-lalták helyüket a fõasztal-nál. Elõbb Nt. Tóth Péterbeszélt, majd Ft. Vas Lászlómondotta az asztali áldást.A hazáról, Magyarországrólbeszélt, valamint a magyaremigrációhoz szólt: „Hanincsenek közös céljaink,és ha nem együtt akarunkdolgozni ezek eléréséért, ak-kor nincs jövõnk. Mert jö-võnk csak közös van.”

Az ötfogásos vacsoráhozFarkas András szolgáltattaa zenét, majd az ifjú pár ke-ringõje következett, miutánmindketten néptáncosok,ezért tánc közben nem voltbotladozás, azután mások iscsatlakoztak hozzájuk. Alassú tangókat gyors latintáncok követték, majd csár-dások jöttek és a vidám mu-latozás. A menyasszonytáncsem maradhat el egy igazimagyar lagziból, sõt végül avõlegényt is kiárulták. Cso-dáltuk a fiatalok energiáját,hiába, ilyenkor még jó kon-dícióban vannak a tánco-sok. Éjfélkor azután ráadás-nak jött a Nem, nem,nem,/Nem megyünk mi in-nen el,/míg a gazda, házi-gazda/furkósbottal ki nemver. Viszont már menni kel-lett, bár azokat, akik továbbis mulatozni kívánkoztak,

meghívták a norridge-i ima-házban lévõ otthonukba. Azidõsebb korosztálynak,amelyhez mi is tartozunk,azonban már elég volt. Nemis volt könnyû másnap a 10órakor kezdõdõ szentmisé-re menni. A norridge-i ma-gyar reformátusok de. 11-kor kezdték az Istentisztele-tet, amelyhez Úrvacsorát isajánlottak.

Az írásom elején szól-tam már arról, hogy egyprivát esküvõ nem érde-melne sajtónyilvánossá-got, akkor miért írtam ahosszú cikkemet, kérdez-heti a kedves olvasó. Nos,a válasz erre egyszerû, achicagói magyarság fenn-maradása a cél, a jövõt pe-dig éppen a fiatal lelkészáltal vezetett gyülekezetképviseli. Amikor az egy-ház múltjában kutatok, lá-tom, hogy Ft. dr. ParraghDezsõ 1947 és 2000 kö-zött 53 éven át vezette agyülekezetet, és nem tar-tom lehetetlennek, hogyTrufán Áron, feleségévelés késõbb családjával,szintén hosszú évekig dol-gozzon Chicagóban, illet-ve pontosabban Norridge-ban. A munkájukat lelkesfiatalok támogatják, egy-elõre nincsenek sokan, demár jóval többen, mintamikor 11 évvel ezelõttváltozás kezdõdött az egy-háznál. Új templomot ké-szülnek építeni, fiataloslelkesedéssel és erõvel, da-colva a kétkedõk ellen.

Magam és a chicagóibarátaim nevében, kérema jó Istent, hogy céljuk el-éréséhez adjon neki erõtés egészséget, házasságukpedig boldog legyen!

(Fotók: Megyeri József)

Nt. Trufán Áron és Noémi

A vendégsereg

A jegyespár és a tanúk az esketési szertartáson

Morag és Steve Yoder, az ifjú pár és Tóth Péter

A gyülekezet legidõsebb tagja, a 100 éves Varga Jolán néni gratulál Noéminek