Transcript
Page 1: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 3/3 …publication.nhmus.hu/pdf/folentom/FoliaEntHung_1950_Vol_3_3-4_71.pdf · rat többi részétől, ebben feküd tek a bábok

K Ö Z L E M É N Y E K Az ultraszonikus hang bioló­

giai hatása a szúnyoglárvákra. A z e l m ú l t t íz év a l a t t az egyes szerzők az u l t r a szon ikus ( f ü l szá­n iá ra nem érzékelhető) hangnak az élő sej tekre és egynéhány ge­r i n c t e l e n és gerinces á l l a t r a gya ­k o r o l t ölő hatását v i z s g á l v a igen kü lönböző eredményeket kap tak . J . S a u t e t et Co (Rev. Cauad. B i o l . , 6. 1947, p. 179-210) több f a j ­ta sz i ínyog (Culex pipiens, Theo­balde a longeareolata, Aedes ma­rináé, Anopheles maculipennis) petéi t , l á r v á i t és b á b j a i t v izsgá l ­ták ebből a szempontból . A z u l t r a ­szonikus h a n g á l t a l l é t r e j ö t t há­lás _ kü lönbözö t t a szúnyog fe j lő ­dési á l l a p o t á t ó l és az a l k a l m a z o t t hullám erősségétől. N a g y el len­á l l á s i különbségek m u t a t k o z t a k családok, nemek és f a j o k közöt t is (C. R. B i o l . Par i s , UO. 1946, p. 641).

A z u l t r a h a n g o k erősségének mér téke 500—1200 m i l l i a m p e r r e l ( m A ) adható meg. Ez az erősség 30" i d ő t a r t a m a la t t m a j d n e m az összes Culex pipiens, Anopheles maculipennis és Aedes marináé l á r v á t azonnal megölte. A k r i ­t i k u s küszöbérték kb. 400 m A v o l t , 30"-es i d ő t a r t a m r a számí tva . 1200 m A a lka lmazásakor 30"-nél r ö v i ­debb expozíc ió t véve, V2 ó r á tó l 2 n a p i g húzódo t t el az ölő hatás. Tapasz t a l a t szerint a f i a t a l lár­vák kevésbbé e l lenál lók , m i n t a bábok. A z u l t r a szon ikus h u l l á ­m o k n a k a peték á l l nak a legjob­ban e l len. A kísér le tek egy része kü lön leges v i z s g á l a t i edényben, más része természetes k ö r ü l m é ­nyek köz t f o l y t le. £

A z u l t r a s z o n i k u s h u l l á m o k ha­tásának magya ráza t a m é g b i ­zony t a l an . A kísér le tek azt m u ­ta t t ák , h o g y ütés v a g y hőhatás feltételezése nem va lósz ínű . A z e lha l t peték széthasadva o l y a n képet m u t a t t a k , m i n t h a egy víz­a l a t t i robbanó hatás ér te v o l n a őket. Á l l í t ó l a g a szövetekben o l ­d o t t gázok já tszanak i t t fontos szerepet. Érdekes megf igye lés az is, hogy a gyenge u l t r a szon ikus h u l l á m o k v i szon t s ie t te t ik a pete

és a l á r v a fejlődését. E h u l l á m o k ­nak g y a k o r l a t i a lka lmazása saj­nos p l . a szúnyogok e l l en i küzde­lemben, még nem v á l t lehetséges­sé, bár nagyobb erősségű h u l l á ­m o k k a l a ház k ö r ü l i Aedes aegypti (a sárgaláz terjesztője) tenyésző-he lyekre , a szerzők véleményt 1

szer int , hatással lennének. Dr. Sztankayné Gidyás Magda.

Phytoecia pustulata Schrk (Ce-rambycidae. Col.) kártétele. M a ­g y a r nevet nem s i k e r ü l t t a l á l n o m az á l t a l a m hozzáférhető i r oda ­l o m b a n e csinos, 5.5—9 m m nagy­ságú eincérnek, ezért a növény u t á n , me lyen k á r t okozott , mar ­garé ta eincérnek neveztem el. A k á r t l á r v á j a okozza a növényszár és g y ö k é r n y a k belsejének k i r á g á -sával . A növény e l fonnyad , m a j d kisebb szél ha tására is a meg­g y e n g ü l t szár eldől és a növény e lpusz tu l . 1946 szeptember 20-án egy b u d a i kertészetből hoztak v i z s g á l a t r a több pusz tu lásnak i n ­d u l t m a r g a r é t a (Chrysanthemum sp.) tövet . A tövek m i n d e g y i k é ­ben a gyöké r felső része, a g y ö ; k é r n y a k és a szár alsó része k i v o l t r ágva , a r ágás i csa torna f e l ­ső végén m i n d e n szárban egy-egy tel jesen k i f e j l e t t l á r v á t , v a g y m á r bábot t a l á l t a m .

D a r b o u x és M i n g a 11 d ( B u l l . Soc. É t u d . Se. nat . N imes . 33. 1905, M é m . p. 172—175. E x t r . le N a t u r a l i s t e , 29. p. 13) szerint , a k i k Dé l -F ranc iao r szágbó l je lente t ték , m i n t a szabadban nevel t Chry­santhemum k á r t evő jó t , a l á r v á k a szár közepén a bélben r á g n a k a g y ö k é r n y a k felé, egészen le a g y ö k é r i g . A z á l t a l a m megvizsgá l t v i r á g t ö v e k b e n v i szon t a gyökér­b ő l (felső, felszín közelében levő részéből) i n d u l t k i a l á r v á k rá ­gása, m e r t i t t v o l t a k a legkeske­nyebbek az ü r ü l é k k e l és rágcsá­l ó k k a l szorosan be tömöt t j á r a t o k . Fe l fe lé a g y ö k é r n y a k b a n szélese­det t és a szár alsó részében t ág üreggé b ő v ü l t a j á r a t , a bábböl-esőt is i t t a l a k í t o t t á k k i . A báb-k a m r á t d u r v a rágcsálók szálak­bó l készül t „ d u g ó " zá r t a el a j á -

Page 2: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 3/3 …publication.nhmus.hu/pdf/folentom/FoliaEntHung_1950_Vol_3_3-4_71.pdf · rat többi részétől, ebben feküd tek a bábok

r a t t ö b b i részétől, ebben feküd­tek a bábok. Tehá t i t t a gyökér Êeloî a szár felé ha lad t a rágás i r á n y a , m í g a f e n t i k u t a t ó k sze­r i n t f o r d í t v a . A bábok szobahő-mérségleten t a r t v a , még az ősz f o l y a m á n , októberben b o g á r r á ala­k u l t a k , de csak 1947 tavaszán h a g y t á k el a bábbölesőt, k i r á g v a m a g u k a t a szabadba.

A l á r v á k rendesen a c i cka fa rk (Achilea) gyökerében _ élnek, de m i n t az előbbiek igazo l j ák , fe l lép­hetnek k á r t e v ő k é n t kertészetek­ben termesztet t m a r g a r é t á k o n . Ta ­vasszal, az á p r i l i s b a n megjelenő boga rak párzás u t á n to jásrakás­hoz kezdenek. D a r b o n x és M i n g a u d megfigyelése, hogy a nőstény először sebet e j t a száron és azu tán ebbe he lyez i tojását , m i n d e n szárba egyet. Ezt igazo l ­j a , h o g y száranként^ én is csak egy-egy á l l a t k á t t a l á l t a m . A lá r ­v á k r ágás i i r á n y á n a k megf igye ­lésében muta tkozó e l len tmondás t azzal lehetne m a g y a r á z n i , hogyha to já sbó l k i k e l ő f i a t a l l á r v a elő szőr lefelé r á g a g y ö k é r i g , majd m e g f o r d u l v a felfelé a szárig. ' 1 A lefelé haladó kezdet i v é k o n y j á r a t p e d i g e l t ű n i k , a későbbi, a l á r v a növekedésének megfelelően szé­lesedő, ú j j á r a t k i r á g á s a k o r . E fe l ­tevést még ú jabb megf igyelések­k e l i g a z o l n i k e l l , a m i v i z sgá l a t i a n y a g h i á n y á b a n edd ig nem á l l t módomban . A f e n t i szerzők sze­r i n t a ma rga ré t a cincér b o g á r r á v a l ó á ta lakulása befejeződik m á r jú l ius -augusz tus hónapokban és így m a r a d n a k a következő t ava­szig' a bábböl csőben. A megtáma­do t t növények szára i ped ig m á r j ú n i u s b a n f o n n y a d n i kezdenek. A b u d a i kertészetből származó tö ­veken csak szeptemberben kezdő­dö t t a hervadás, csak ekkor t ű n t fe l meg t ámado t t v o l t u k és szep­tember 20-án még egy kész imago sem v o l t a szárakban. Ez t a l á n a délfranciaorszáeri tól el térő ma­g y a r o r s z á g i é g h a j l a t i v i szonyok­k a l v o l n a magyarázha tó , melyek esetiéi? meghosszabbí tot ták a l á r ­v a fej lődési idejét és ezért t o lód tak el az i dőpon tok a f r anc iao r ­szágihoz v i s z o n y í t v a . Lehet , hogy n á l u n k esetleg a to jás lerakása, is csak májusban k i v e t k e z i k be.

Védekezés lehetősébe D D T ha­

tóanyagú porozószerek a l k a l m a ­zásával az i m á g ó k ellen — ha­sonló e ineérfa jon végzett labora­t ó r i u m i k ísér le tek a lap ján — ha­tásosnak lá tsz ik . A szár alsó fe­lé t és a g y ö k é r n y a k k ö r ü l i része­ket a to jásrakás idejében á p r i l i s — május hónapokban, porozzuk be, hogy a l e to jás ra odajövő nősté­nyek e lpusz tu l janak . M á s i k vé­dekezési mód, h o g y a megtáma­dot t töveket gyökeres tő l kivesz-szük és eléget jük, m i á l t a l l eg­alább a következő é v i fertőzést megelőzhet jük, a növényekben levő l á r v á k e lpusz t í tásával .

Reich art Gábor Az első Heteropterus Morpheus

F a l l , a Börzsönyi hegységben.Meg­f igye lése im szer in t ez a fa j — elő­fo rdu lásá t i l l e t ő l e g — egy ike a legszeszélyesebbeknek. B á n h i d á u Öt n y á r o n át végzett részletes megf igye lése im szerint , ho l csak 1—2 példány, ho l p e d i g szinte tö ­megesen r e p ü l t , v i szon t ké t nyá ­r o n — ugyanazokon a he lyeken — színét sem l á t t a m . A B ö r z s ö n y i hegységben 1949 j ú n i u s 28-án (dél­ben) f o g t a m az első s m i n d e d d i g egyet len, m á r nem teljesen f r i s s nőstény pé ldány t , a Riesner-for-rás"-^..-völgyének be jára tában, az ú . n. K i s - M o r g ó n á l . A nős tény t je l lemző nagyobb f o k ú t a rkázo t t -ság n a g y o n mérsékel ten je len tke­z ik r a j t a . Gaál István

A Pieris M a a ni Meyer bükki elő­fordulásáról. E n n e k a f a jnak ha ­zánkban e g y e d ü l i edd ig i s m e r t le­lőhe lyé t R e s k o v i t s M i k l ó s fedezte f ö l . Régebben, m í g csak a H ó r - v ö l g y b e n fogta , r i t k á b b n a k vélte. U tóbb d e r ü l t k i , hogy fő l eg a B ü k k - f en térségen, a Gerenna-vá-ra—LstáJJóskő erőse—Tarkő—Bál­ványos K Ö z ö t t i t e rü le ten r e p ü l . ' R e s k o v i t s t . b a r á t o m tovább f o l y t a t j a részletes megf igye lése i t , amelyeknek nem k í v á n o k elébe v á g n i , csupán azt j egyzem meg, hogy m i n d több o l y a n nőstény pé ldány t fogot t , amelyek alsó szárnya peremén a Colias^ Hyale-éhez hasonló szegély-rajzolat , s az alsószárny közepe t á j á n egy k i s fekete p o n t l á tha tó . Ese t leg egy ú j — b ü k k i — a l a k r a gondo l ­ha tunk . Gaál István

K i a d j a a M a g y a r R o v a r t a n i Társaság. — Fe l . k i a d ó : Dr. Soós Árpád. 21.829 50 „ É l e t " - n y o m d a B u d a p e s t és K ö r n y é k e N y o m d a i p a r i ES t a g j a X I . , B a r t ó k B é l a - ú t Í 5 .


Top Related