S
Z
A
K
M
A
I
É
L
E
T
Ú
T
5. év
5. év
5. év
Pedagógiai-szakmai ellenőrzés
(tanfelügyelet)
Pedagógus minősítés
(előmenetel)
GYAKORNOK
PEDAGÓGUS I.
MESTERPEDAGÓGUS
KUTATÓTANÁR
PEDAGÓGUS II.
A kompetenciák tartalmazzák a nevelő-oktató munka és a szakmai fejlődés területeit, így
kritériumrendszerként alkalmazhatók a pedagógusértékelésben.
A kompetenciák jelentik:
- Szaktanácsadó számára: fejlesztés célját
- Tanfelügyelő számára: eredmények és hiányosságok viszonyítási pontjait
- Minősítő szakértő számára: a minősítő értékelés szempontrendszerét
EREDMÉNYE
Szakmai év 2 (4)
Szakmai év 6 (9)
Szakmai év 6, illetve 2 évente
PEDAGÓGUS ELLENŐRZÉSE
•Pedagógiai, szakmai felkészültség
•Pedagógiai munka hatékonysága
•Pedagógusattitűd
- Vizsga?Eljárás
- Szakmai évek számítása
- Visszasorolás alacsonyabb fokozatba
- 2014. évi rendkívüli elj.
- 2015. évi minősítési elj.
Feladat Időjellemző Felelős
1. Pedagógusok névsora, oktatási azonosítója
megküldése a megyei kormányhivatal részére. aug. 15-ig intézmény-vezető
2. Megyei ellenőrzési tervet készít, előzetesen kikéri
a fenntartók véleményét, majd korrigálhatja.
5 évente minden intézményre/pedagógusra
kiterjedjen.
máj. 31-ig
(aug. 31-ig) kormányhivatal
3. Az ellenőrzéssel érintett intézményvezetőtől
bekéri a pedagógusok órarendjét/munkarendjét. ellenőrzés előtt 15 nappal kormányhivatal
4. Az intézményvezetővel való kapcsolatfelvétel. ellenőrzés előtt 7 nappal szakértő
5. Értékelőlapot tölt ki az érintett szakértőről,
megküldi a kormányhivatalnak. ellenőrzést követő 3
napig pedagógus és intézményvezető
6. Éves beszámoló készítése az ellenőrzés
tapasztalatairól az OH részére. június 30. kormányhivatal
7. Ez alapján jelentést készít és javaslatokat az
ellenőrzési eszközök módosítására vonatkozóan
az oktatásért felelős miniszter részére.
július 31. OH
Pedagógiai-szakmai ellenőrzés Eljárás általános szabályai
Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése
Milyen módon és mértékben jelenik meg a pedagógus munkájában:
Általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés.
Az ONOAP nevelési céljainak való megfelelés.
Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés.
1. Pedagógiai, módszertani felkészültség 5. A tanulás támogatása
2. A gyermek személyiségnek fejlesztése,
az egyéni bánásmód érvényesülése, a HH,
SNI, BTMN gyermek többi gyermekkel
együtt történő sikeres neveléséhez,
fejlesztéséhez szükséges megfelelő
módszertani felkészültség
6. Pedagógiai folyamatok és a gyermek
személyiségfejlődésének folyamatos
értékelése, elemzése
3. A gyermekcsoportok, közösségek
alakulásának segítése, fejlesztése,
esélyteremtés, … integrációs tevékenység.
7. Kommunikáció és szakmai
együttműködés, problémamegoldás
4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek
tervezése és a megvalósításukhoz
kapcsolódó önreflexiók
8. Elkötelezettség és szakmai
felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
A tanfelügyeleti ellenőrzés során
használt módszerek
Dokumentumelemzés
Célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy
a pedagógus munkáját:
-előre tervezetten,
-ONOAP előírásainak,
-az intézmény sajátosságainak,
-pedagógiai programjában megfogalmazottaknak,
-a gyermekcsoport jellegzetességeinek
összehangolásával
tudatosan végzi.
Dokumentumelemzés
Előző pedagógusellenőrzés és az intézményi
önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelő
lapja:
Melyek a kiemelkedő és fejlesztendő területek?
Milyen irányú változás látható az önértékelési
eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez
képest az egyes területeken?
Dokumentumelemzés
Pedagógiai program és az éves tervezés egyéb
dokumentumai:
Milyen tervezési módszereket használ a differenciált
tevékenységek tervezéséhez?
Milyen tartalmi egységeket tartalmaz az éves tervezés?
A tartalmi elemek hogyan biztosítják a nyomon
követhetőséget? Hogyan épít a tervező munka során a
gyermekek előzetes ismereteire?
A PP tartalmi elemei megfeleltethetők-e a tematikus
tervekben, foglalkozási tervekben és a gyermekek
képességeinek fejlesztési tervében?
(folytatás ….)
Dokumentumelemzés
Pedagógiai program és az éves tervezés egyéb
dokumentumai:
Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a
fejlesztés-központúság? (A gyermek fejlődésére
vonatkozó feljegyzések stb.)
Milyen elemeket tartalmaz a közösségi nevelést érintő
munka éves tervezése? Azok, hogyan kapcsolódnak az
intézmény nevelési céljaihoz?
Hogyan történik a pedagógiai program, a nevelési
tervek, tematikus tervek, foglalkozási tervek, egyéni
fejlesztési tervek korrekciója?
Dokumentumelemzés
Tevékenységterv:
Milyen módszert használ a tevékenység/projekt
tervezéséhez?
Milyen elemeket tartalmaz a tevékenység-,
projekttervezet, vázlat?
A tevékenység/projekt feladatainak, célkitűzéseinek
teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek,
tanulásszervezési eljárások?
A célkitűzés teljesítését hogyan segíti a
tevékenység/projekt tervezett felépítése?
(folytatás …)
Dokumentumelemzés
Tevékenységterv:
Megtalálható-e a tervezésben a személyiség
kibontakoztatásának és a közösség fejlesztésének
lehetősége?
Milyen értékelési formák jelennek meg a
tevékenység/projekt tervezésében?
A tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a
nyomon követhetőséget?
Dokumentumelemzés
Egyéb foglalkozások tervezése:
Milyen csoporton, óvodán kívüli foglalkozásokat tart,
ezekhez hogyan építi fel a tervet? (felzárkóztatás,
tehetséggondozás, megfigyelő-, élménygyűjtő séták)?
Ezek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves
munkatervéhez, célkitűzéseihez (intézményi célok,
innovációk)?
Ezek tartalma hogyan kerül összhangba az adott
gyermekcsoport életkori sajátosságaival?
Ezek tervezésénél hogyan érvényesül a cél-ismeretanyag-
eszköz koherenciája?
Dokumentumelemzés
Csoportnapló:
Hogyan követi a csoportnapló szerinti haladás a
pedagógiai programot és az éves tervezést?
Mennyire fegyelmezett a csoportnapló adminisztrációja?
(naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések)
Dokumentumelemzés
Gyermekek alkotásai:
Hogyan követhető a gyermekek munkájából az éves
tervezésben való haladás? (rendszeresség)
Nevelőmunka megfigyelése, foglalkozáslátogatás
Egységes szempontok szerinti megfigyelés! (1.sz.melléklet)
Kiemelt szerepet kap a megfigyelésben:
Tevékenység, foglalkozás célja, tartalma
Alkalmazott módszerek a nevelőmunkában,
tevékenységben, foglalkozáson.
Nevelőmunka, tevékenység, foglalkozás felépítése,
szervezettsége, spontán események kezelése (pedagógiai
flexibilitás).
Gyermekek alkotásai, viselkedésük.
Óvodapedagógus munkája, egyénisége, kommunikációja
A tevékenység/foglalkozás tervezete, eredményessége.
Tájékozódás, felkészülés
Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése
(szakaszai)
1. Előzetes felkészülés
Ha az ellenőrzés folyamatos: korábbi ellenőrzés
dokumentumai.
Ha az ellenőrzés kezdeti, a pedagógus belső
minősítésének dokumentumai!!!
Önértékelés - 4.sz.mell. (16 item, 5-fokú skála):
hogyan ítéli meg saját munkáját, képet kap a
pedagógus szándékairól
Portfolió (ped.komp-k fejlődése, szakmai útja stb.)
CSAK INFORMÁCIÓFORRÁS,
ÉRTÉKELÉSÉRE ITT NEM KERÜL SOR!!!
4. számú melléklet: A pedagógus önértékelő kérdőíve
Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü segítségével válassza a
véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol:
5 = teljesen egyetért
4 = többségében így van
3 = általában igaz
2 = többnyire nincs így
1 = egyáltalán nem ért egyet
0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!
Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk.
Segítő közreműködését köszönjük!
1. Ismeri az Óvodai nevelési országos alapprogram és a pedagógiai program által támasztott nevelési, fejlesztési követelményeket.
2. Alapos és körültekintő a szakmai tervezése.
3. A nevelő-fejlesztő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az előírásoknak megfelelő.
4. Szívesen, örömmel nevel, fejleszt.
5. Határozott, szuggesztív a nevelőmunkájában és az ismeretek közvetítésében.
6. A nevelés, a játék, a tevékenység, projekt és foglalkozás felépítése logikus.
7. Színes, változatos módszereket alkalmaz.
8. A szemléltetése változatos.
9. Teljesíthető követelményeket támaszt.
10. Ellenőrzése, értékelése következetes.
11. A tehetséges gyermekeknek fejlődési lehetőségeket biztosít.
12. A lemaradó gyermekeket az adott fejletségi szintről igyekszik felzárkóztatni.
13. Nevelőmunkája humánus.
14. A csoportszobában jó hangulat, biztos szokásrendszerre épülő fegyelem van.
15. Jó a kapcsolata a gyermekekkel.
16. Jó a kapcsolata a szülőkkel.
Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése
(szakaszai)
2. Helyszíni ellenőrzés
Tervezetek, dokumentációk: pedagógiai program, csoportnaplóhoz kapcsolódó nevelési tervek, tevékenységtervek, foglalkozásterv (ütemterv), egyéni fejlesztési terv, a gyermekek fejlődésének nyomon követése, egyéb programok tervei, esetleg tehetséggondozás, a PP kiemelt értékelemeihez kapcsolódó dokumentáció, gyermeki alkotások és produktumok.
Tevékenység, foglalkozás látogatása - 1.sz. mell.
két tevékenység; 34 megfigyelési szempont; 2 fő szakértő + 1 fő vezető (vagy annak megbízottja)
1. számú melléklet: Az adott időszakban a nevelőmunka, játék, tevékenység, projekt vagy foglalkozás megfigyelési szempontjai 1. Milyen mértékben valósultak meg a tervben leírtak?
2. Hogyan felel meg a tartalom a célnak?
3. Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok a cél elérését?
4. Milyen mértékben érte el a nevelés, játék, tevékenység, projekt vagy foglalkozás a kitűzött célt?
5. Mennyiben támogatták az alkalmazott módszerek a cél elérését?
6. A választott módszerek mennyire illeszkedtek a nevelés, a játék, a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás tartalmához, az elvégzett
feladatokhoz?
7. Milyen motivációs eszközöket alkalmazott az óvodapedagógus a nevelés, a játék a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás során?
8. Mennyiben feleltek meg a használt módszerek az intézmény által preferált mód-szertannak? (Amennyiben van ilyen, például: IKT
módszerek, projektmódszer, kooperatív technikák stb.)
9. Milyen játék, tevékenység vagy projekt tanulásszervezési formákat használt?
10. A használt tanulásszervezési formák mennyire voltak hasznosak, eredményesek?
11. Amennyiben az óvoda céljai között meghatározott eljárások alkalmazása elsődleges szerepet kap, azok vizsgálata külön feladat.
Például: frontális oktatási forma, önálló munkaforma, differenciálás, páros munka, csoportos munka (homogén, heterogén csoport,
adaptív oktatás) stb.
12. Milyen volt a gyermekek érdeklődése?
13. Milyen mértékben sikerült a gyermekeket bevonni a foglalkozás menetébe, aktivitásukat fokozni?
14. Hogyan sikerült minden gyermeket játékra, tevékenységre, munkára inspirálni?
15. Mennyire tükröződött a szokásrend a nevelés, a játék, a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás során a gyermekek
magatartásában?
16. Milyen volt a nevelés, a játék, a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás előkészítése (eszközök bekészítése)?
17. Hogyan határozta meg a nevelés, a játék, a tevékenység, a projekt vagy a foglalkozás célját, és hogyan sikerült azt a gyermekekkel
tudatosítani?
18. Milyen volt a gyermekek ráhangolása az játékra, tevékenységre vagy foglalkozásra?
19. Milyen volt az tevékenység, projekt vagy foglalkozás menetének logikája?
20. Hogyan segítette az önálló ismeretszerzést a játék?
….. folytatás
21. A pedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti eltéréseket?
22. Hogyan jelent meg a személyiségfejlesztés a nevelőmunkában, a játékban vagy
tevékenységben projekt/foglalkozás során? Milyen eszközök segítették?
23. Hogyan jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozás a
tevékenységek során?
24. Az ellenőrzés, értékelés módja mennyire volt összhangban a tartalommal?
25. Hogyan történt a gyermeki produktumok (szóbeli) értékelése?
26. Hogyan történt a gyermekek értékelése?
27. Hogyan segítette a pedagógus a gyermekek önértékelését?
28. A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamat-
okban?
29. Mennyire volt reflektív a pedagógus?
30. Milyen volt a pozitív és negatív visszajelzések aránya?
31. Milyen volt a pedagógus stílusa?
32. Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?
33. Milyen a pedagógus kérdéskultúrája?
34. Milyen volt a pedagógus időgazdálkodása?
Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése
(szakaszai)
Interjúk
o Látogatott időszak értékelése. Jelen van: pedagógus, szakértők,
vezető. Célja: a látottak pedagógiai szempontú elemzése.
o Interjú a pedagógussal. Jelen van a pedagógus és a szakértő. (29
db javasolt kérdés) – 2.sz. mell.
o Vezetővel készített interjú. FONTOS ELEM!!! Jelen van:
szakértő, vezető. Célja: a pedagógus önértékelésének vezetői
szempontú kiegészítése, korábbi vezetői ellenőrzések
tapasztalatai!!! (18 db javasolt kérdés) – 3.sz.mell.
Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése
(szakaszai)
3. Az ellenőrzés lezárása szakértő részéről
Szakértők egyeztetése, értékelőlap közös kitöltése.
8 területen erősségek és fejlesztendő területek.
„Értékelőlap a pedagógus munkájának ellenőrzéséről”
Nyomtatvány 5 napon belül elektronikusan és 2 db nyomtatott
példányban megkapja az intézményvezető. Ebből 1 pld. A
pedagógusé, a másikra a pedagógus saját véleményét leírja,
majd becsatolja a vezető a személyi anyagába – bekerül a
pedagógus portfóliójába.
Pedagógus munkájának ellenőrzése, értékelése
(szakaszai)
4. Az ellenőrzés lezárása a pedagógus részéről
Ellenőrzést követően 5 napon belül a felületen. Az
értékelés párhuzamosan történik, egymás
értékelését (pedagógus – szakértők) addig nem
látják, míg az értékelőlapot ki nem töltötték a
felületen.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Szamosfalviné Törőcsik Ibolya
humán igh.
Szolnok Városi Óvodák