-
Tankönyv és útmutató
a gyermekvasutas ismeretek elsajátításához és
a szolgáltatok ellátásához
Távközlő és Biztosítóberendezési
ismeretek
-
Írták: Bauer Károly, Balassa László, Bicskei János,
Füstös István, Váczi Viktor
Fotók: Asztalos Sándor, Csonka Zsolt, Füstös István, Hajtó Bálint, Lugosi Albert,
Rigó Tamás
A Távközlő és Biztosítóberendezések témakör magyarázó ábráit szerkesztette
(Buzgány Imre ábráinak felhasználásával) és a könyvet egységes szerkezetben összeállította:
Füstös István, üzemmérnök (vezető oktató)
Felelős kiadó: Bauer Károly, a Gyermekvasút vezetője
A kiadvány alapjai (a tételes felsorolást mellőzve): a MÁV Zrt. forgalmi és kereskedelmi Utasításai;
a Gyermekvasút forgalmi és kereskedelmi Végrehajtási Utasításai;
a korábban kiadott tankönyvek, Útmutatók és a gyermekvasutasokra érvényes egyéb szabályozások;
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik bármilyen módon segítették e kiadvány megjelenését.
-
Általános tudnivalók
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 3
Tartalomjegyzék
Távközlő berendezések ...............................................................................5 1 Általános ismertető ............................................................................................. 5
A távközlő berendezések rendeltetése................................................................................ 5 A távközlő berendezések felosztása .................................................................................... 5
2 Távközlő berendezések kezelése ...................................................................... 5 A vonali távbeszélő kezelése............................................................................................... 5 Az állomások hívójelei a vonali távbeszélőn ........................................................................ 6 Az állomásközi távbeszélő kezelése ..................................................................................... 7 A helyi távbeszélő kezelése ................................................................................................. 7 Hármasbelépő használata.................................................................................................... 7 A gépkapcsolású távbeszélők kezelése általában .............................................................. 10 Nyilvános vezetékes telefon .............................................................................................. 10 Mobiltelefonok .................................................................................................................. 10 MÁV üzemi távbeszélő....................................................................................................... 10 Telefonszámok a Gyermekvasúton ................................................................................... 11 Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése............................................... 12
3 Morse-jelek, Morse ABC .................................................................................. 13 Morse ABC ......................................................................................................................... 13
4 Távközlő berendezések témakör vizsgakérdéseiHiba! A könyvjelző nem létezik.
Biztosítóberendezések .............................................................................. 15 1 Általános tudnivalók ......................................................................................... 15
A biztosítóberendezések feladata általában ..................................................................... 15 Állítási feladat .................................................................................................................... 15 Biztosítási feladat ............................................................................................................... 15 Visszajelzési feladat ........................................................................................................... 18 A biztosítóberendezések legfontosabb feladata ............................................................... 18
2 A váltók állítása és lezárása............................................................................. 19 A váltók állításának módjai ............................................................................................... 19 A váltók lezárásának módjai ............................................................................................. 19 Az állítóemeltyűk színezése .............................................................................................. 20
3 A biztosítóberendezések kezelése .................................................................. 22 A váltózáras biztosítóberendezés kezelése ....................................................................... 22 A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hűvösvölgy állomáson ...................... 27 A központi reteszes biztosítóberendezés kezelése Hárshegy állomáson .......................... 28 A Siemens-blokkos („szímensz-blokkos”) vágányutas biztosítóberendezés kezelése ....... 31 Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 44 VES („fau-esz”) típusú elektrodinamikus biztosítóberendezés kezelése .......................... 45 Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 49 A MÁV Dominó-55 típusú biztosítóberendezés kezelése ................................................. 52 Kezelési szabályok rendkívüli esetekre ............................................................................. 59 + Különleges kezelések, amelyeket csak az állomásfőnök végezhet ................................. 59
Biztosítóberendezések TÉMAKÖR vizsgakérdéseiHiba! A könyvjelző nem
létezik.
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 4 v.7 - 2015.10.15
-
Általános tudnivalók
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 5
Távközlő berendezések
1 ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ
1.1. A vasúti távközlő berendezések rendelte-tése, hogy gyors és megbízható kapcsolatot létesítsenek a Gyermekvasúton szolgálatot
teljesítők (gyermekvasutasok, felnőtt dolgozók) között. A gyermekvasutasok és felnőtt dolgozók a távközlő berendezések segítségével szabályozzák a vonatok közlekedését és állandó kapcsolatban vannak egy-mással. A vasútnál, a vonatközlekedés szervezése és lebonyolítása során a vasutas dolgozók nagyon sokszor kell, hogy felhívják egymást, ezért kialakítottak olyan telefonokat, amelyek a vasút tulajdonában vannak, és más nem használhatja azokat. Ezeket a rendszereket a vasút saját távközlési műszaki szolgálata üze-melteti.
1.2. A távközlő berendezések lehetnek:
Távbeszélő berendezések:
vonali távbeszélő állomásközi távbeszélő helyi távbeszélő gépkapcsolású távbeszélő
nyilvános vezetékes telefon
mobiltelefon
vasútüzemi távbeszélő DPS rendszerű távbeszélő vonalirányítói távbeszélő
Hangosbemondó berendezések:
utastájékoztató berendezés üzemi célú (kétirányú) hangosbemondó berendezés
Egyéb berendezések (hármasbelépő és forgalmi asztal, vonathangosító
„MOBI-DIG”)
2 TÁVKÖZLŐ BERENDEZÉSEK KEZELÉSE
2.1. A vonali távbeszélő berendezés a Gyer-mekvasút összes állomására be van kap-csolva. Lehetőséget biztosít bármely két állo-
más közötti beszélgetés lebonyolítására, illetve arra, hogy egy közleményt több állomás részére egyidejűleg adjanak le (úgynevezett „körözvények”).
A távközlő berendezések
rendeltetése
A távközlő berendezések
felosztása
A vonali távbeszélő
kezelése
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 6 v.7 - 2015.10.15
Az állomások részére hívójelek (csengőjelek) vannak megállapítva (úgyneve-zett Morse-jelek). A hívás csengetés valamennyi állomáson hallható. 2.2. A vonali távbeszélő kezelése a következőképpen történik:
1. A hívó fél az iránykulcsot középállásba („vonali" állásba) helyezi. 2. Felemeli a kézibeszélőt és meggyőződik arról, hogy a vonalon nem
folyik beszélgetés (belehallgat). 3. Ha beszélgetés folyik, akkor meg kell várni annak befejezését. 4. Ha a vonal szabad, akkor csengeti a felhívandó állomás hívójelét.
Csengetéskor a hallgatóban nagyon erős hang keletkezik, ezért külö-nösen vigyázni kell arra, hogy ne csengessünk bele egy folyó beszél-getésbe. A csengetést minden állomás hallja.
5. A hívott állomás is középre állítja az iránykulcsát, és jelentkezik (visz-szacsengeti saját hívójelét, majd felveszi a kézibeszélőt köszön és be-mondja az állomás nevét).
6. Jelentkezés után a hívó fél köszön, bemondja az állomás nevét, és megkezdi a beszélgetést.
7. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a tartóvillára.
2.3. A vonali távbeszélőn egyszerre több állomással is lehet beszélni, sőt a vo-nal valamennyi állomása meghívható egyszerre (körözvény). Körözvény ese-tén az állomások nem csengetnek vissza, hanem a kezdőponttól a végpont felé haladva folyamatosan jelentkeznek állomásuk nevének bemondásával, majd a hívó bemutatkozik és megkezdi a beszélgetést.
2.4. A vonali távbeszélő hívójelei és az állomá-sok betűjelei a következők:
Állomás Betűjel Morse kód
Széchenyihegy A —
Csillebérc U —
Virágvölgy L —
János hegy I
Szépjuhászné S
Hárshegy H
Hűvösvölgy O — — —
Az állomások betűjeleit a Gyermekvasúton általánosan
is használjuk az állomás nevének rövidítésére.
Körözvény csengetés (V) — ( — — — — többször megismételve)
Az állomások hívójelei a
vonali távbeszélőn
-
Általános tudnivalók
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 7
2.5. Az állomásközi távbeszélő a szomszédos (nyitva tartó) állomásokkal történő beszélgeté-sek lebonyolítására szolgál.
2.6. Az állomásközi távbeszélő kezelése a következő: 1. A hívó fél az iránykulcsot abba az irányba (jobbra vagy balra) kap-
csolja, amelyik szomszéd állomással beszélni kíván 2. Csengeti a szomszéd állomást:
a. Egy hosszú csengetéssel (T betű) kell hívni azt a szomszéd állomást, amely felé p á r a t l a n számú vonatokat indítunk.
b. Két hosszú csengetéssel (M betű) kell hívni azt a szomszéd állomást, amely felé p á r o s számú vonatokat indítunk.
3. A hívott állomás a hívójelből megállapítja, hogy melyik szomszéd állo-más hívja, az iránykulcsot a megfelelő állásba állítja és visszacsenget a hívó állomás hívójelével (amivel a szomszéd állomást hívná). a. két hosszú csengetésre egy hosszú csengetéssel kell vissza-
csengetni b. egy hosszú csengetésre két hosszú csengetéssel kell vissza-
csengetni 4. Ezek után a beszélgetés lefolytatható. 5. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a
tartóvillára.
2.7. A vonatforgalommal kapcsolatos közléseket (pl.: engedélykérés, indulási időközlés, visszajelentés) általában az állomásközi távbeszélőn kell leadni.
2.8. A helyi távbeszélő feladata, hogy egy ál-lomáson belül összekösse a különböző szol-gálati helyeket.
A Gyermekvasúton Széchenyihegy állomáson helyi távbeszélő köti össze a for-galmi irodát a váltóállító központtal („toronnyal").
2.9. A helyi távbeszélő kezelése a következőképpen történik: 1. A hívó fél csenget (hívójel: egy rövid csengetés) 2. A hívott fél visszacsenget (egy rövid csengetés) (A forgalmi irodában
az iránykulcsot „helyi távbeszélő" állásba kell helyezni!). 3. A kézibeszélők felemelése után a beszélgetés lefolytatható. 4. A beszélgetés befejezése után a kézibeszélőt vissza kell helyezni a
tartóvillára.
2.10 A hármasbelépő a telefonkészülék alatt található, és célja, hogy az általunk használt
telefonkészüléket arra a vonalra kapcsolja, ahol telefonálni szeretnénk. Az iránykulcs segítségével a következőkből választhatunk:
Bal szélső állás: állomásközi telefon a kezdőpont felőli állomás felé
Jobb szélső állás: állomásközi telefon a végpont felőli állomás felé
Középső állás: vonali telefon Széchenyihegy állomáson a bal szélső állás a helyi telefon, ami a váltókezelő toronnyal való kapcsolattartást teszi lehetővé.
Az állomásközi
távbeszélő kezelése
A helyi távbeszélő
kezelése
Hármasbelépő használata
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 8 v.7 - 2015.10.15
1. ábra Hármasbelépő kezelése
Vonali
Csengető-
kulcs
Áll.közi
KP felé
Áll.közi
VP felé
Iránykulcs
Telefonkészülék
Kézibeszélő
Hármasbelépő
A hármasbelépő a telefonkészülék alatt található.
Két kapcsoló (úgynevezett „kulcs”) van rajta.
Az egyik az iránykulcs, amelynek három állása van
(ezért hármasbelépő az egész szerkezet neve):
-balra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a kezdőpont felé;
- középen: vonali kapcsolat az összes állomással;
- jobbra: állomásközi távbeszélő kapcsolat a végpont felé;
A másik a csengetőkulcs, amely segítségével csenget-
hetünk az iránykulccsal kiválasztott kapcsolat felé
Vonali
VP
Cs
KP
Vonali
VP
Cs
KP
Állomásközi kapcsolat
a kezdőpont felé(Iránykulcs balra kapcsolva)
Az állomásközi távbeszélőn a kezdő-
pont felé eső szomszéd állomást egy
hosszú ( - ) csengetéssel hívjuk (mert
a kezdőpont felé páratlan számú
vona-tokat indítunk).
A kezdőpont felé eső szomszéd
állomás erre kettő hosszú ( - - )
csengetéssel válaszol (mert felénk
páros számú vonatot indít).
Ha a kezdőpont felé eső szomszéd
állomás hív minket, akkor is kettő
hosszút csenget, amire mi egy
hosszú csengetéssel válaszolunk.
A
U
L
I
S
H
O
SZÉCHENYI-HEGY
CSILLEBÉRC
VIRÁGVÖLGY
JÁNOS-HEGY
SZÉPJUHÁSZNÉ
HÁRS-HEGY
HŰVÖSVÖLGY
állomásnév hívójelbetű-
jel
A
U
L
I
S
H
O
A
U
L
I
S
H
O
SZÉCHENYI-HEGY
CSILLEBÉRC
VIRÁGVÖLGY
JÁNOS-HEGY
SZÉPJUHÁSZNÉ
HÁRS-HEGY
HŰVÖSVÖLGY
SZÉCHENYI-HEGY
CSILLEBÉRC
VIRÁGVÖLGY
JÁNOS-HEGY
SZÉPJUHÁSZNÉ
HÁRS-HEGY
HŰVÖSVÖLGY
állomásnév hívójelbetű-
jel
Vonali távbeszélő kapcsolat(Iránykulcs középre kapcsolva)
A vonali távbeszélőn bármelyik
állomással beszélhetünk. A csengetett
hívójelet az összes állomás hallja, így
a hívott állomás is. Ha a saját hívó-
jelünket halljuk, akkor minket hívnak,
ekkor visszacsengetés nélkül felvesszük
a kézibeszélőt.
Állomásközi kapcsolat
a kezdőpont felé(Iránykulcs jobbra kapcsolva)
Az állomásközi távbeszélőn a vég-
pont felé eső szomszéd állomást
kettő hosszú ( - - ) csengetéssel
hívjuk (mert a végpont felé páros
számú vonatokat indítunk).
A végpont felé eső szomszéd
állomás erre egy hosszú ( - )
csengetéssel válaszol (mert felénk
páratlan számú vonatot indít).
Ha a kezdőpont felé eső szomszéd
állomás hív minket, akkor is egy
hosszút csenget, amire mi kettő
hosszú csengetéssel válaszolunk.
Vonali
VP
Cs
KP
-
Általános tudnivalók
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 9
2. ábra Gyermekvasút állomásainak telefonos kapcsolata
Vo
nal
i
U
Cs
Szé
chen
yih
egy
Csi
lleb
érc
Vir
ágvö
lgy
Ján
osh
egy
Hár
sheg
y
Hű
vösv
ölg
y
Vo
nal
i
L
Cs
A
Vo
nal
i
I
Cs
U
Vo
nal
i
S
Cs
L
Szé
pju
hás
zné
Vo
nal
i
H
Cs
I
Vo
nal
i
O
Cs
S
Vo
nal
i
Cs
H
Áll
om
áskö
zi
távb
eszélő
(vö
rös s
zín
)K
ét szom
széd
os á
llom
ás tud r
ajta
beszélg
etn
i
Vo
nali t
ávb
es
zélő
(kék s
zín
)A
vo
na
l összes á
llom
ása
tud b
eszéln
i e
gym
ássa
l
Szé
chen
yihe
gy é
s C
sille
bérc
állo
más
közi
távb
eszé
lőn
besz
élne
k. M
indk
ettő
jük
irány
kulc
sa e
gym
ás fe
léva
n ka
pcso
lva,
így
létr
ejöh
et a
bes
zélg
etés
.
Virá
gvöl
gy é
s Já
nosh
egy
irány
kulc
sai
egym
ás fe
léva
nnak
kap
csol
va, h
a m
ost
min
dket
ten
felv
enné
k a
tele
font
,
besz
élhe
tnén
ek.
Szé
pjuh
ászn
éés
Hű
vösv
ölgy
von
ali t
elef
onon
bes
zélg
etne
k,
min
dket
tőjü
k irá
nyku
lcsa
köz
épál
lásb
an, „
vona
liӇl
lásb
an v
an.
Ha
Hár
sheg
y m
ost f
elve
nné
a te
lefo
nt, h
allh
atn
áa
besz
élge
tést
, mer
t az ő
irány
kulc
sa is
„vo
nali”
állá
sban
van
.
A
U
L
IH
SO
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 10 v.7 - 2015.10.15
2.11. Gépkapcsolású telefonoknál a telefon-kagyló (kézibeszélő) felemelése után megvár-juk a búgó hangot, majd tárcsázzuk a hívott fél
telefonszámát. A hívás megtörténtét egy mélyebb, hosszan szaggatott hang jelzi (csengetési hang). A csengetési hang akkor szűnik meg, ha a hívott fél felvette a kagylót. Ekkor illedelmesen, a napszaknak megfelelően köszönni kell, bemutatkozni és udvariasan elmondani hívásunk okát. Ha hívott fél mással beszél (foglalt), akkor magas, rövid, szaggatott hangot hal-lunk. Ebben az esetben le kell tenni a kagylót és később a hívást meg kell is-mételni. Ha bennünket hívnak, a kagyló felemelése után köszönünk a napszaknak meg-felelően (Jó napot kívánok!), bemondjuk a szolgálati hely nevét (Gyermekvasút, Szépjuhászné állomás) és a hívó fél számára megadjuk a szükséges tájékoz-tatást.
2.12. A nyilvános vezetékes telefonhálózat az előfizetők között teremt kapcsolatot.
2.13. A telefonszámok Budapesten hétjegyűek, vidéken hatjegyűek. Például: Budapest: 397-53-94 (Hűvösvölgy állomás) Vidék: 271-751 A telefonszámokhoz körzetszám is tartozik. Ezeket csak akkor kell tárcsázni, ha körzeten kívüli telefonszámot kell hívni. Körzeten kívüli hívás esetén először a „06”-ot kell tárcsázni, majd a körzetszá-mot és a telefonszámot folyamatosan.
2.14. A mobiltelefonok vezeték nélküli távbe-szélési lehetőséget biztosítanak. A Gyermek-
vasúton a mozdonyokon és Hűvösvölgy állomáson alkalmazunk szolgálati mo-biltelefonokat.
2.16. A MÁV üzemi távbeszélő hálózatába a vasúti szolgálati helyek (állomások, pályaud-
varok, igazgatósági irodák stb.) vannak bekapcsolva. Ez a MÁV saját telefon-hálózata, amelyet a szolgálati telefonbeszélgetések lebonyolítására hoztak létre.
A gépkapcsolású távbe-
szélők kezelése általában
Nyilvános
vezetékes telefon
Mobiltelefonok
MÁV üzemi távbeszélő
-
Általános tudnivalók
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 11
2.17. Az üzemi telefonszámok négyjegyűek (pl.:55-79). Vidékre vagy vidékről Budapestre történő hívásnál a szám előtt tárcsázni kell a kétjegyű körzetszámokat is folyamatosan, második tárcsahang várása nélkül. (pl.:02-48-95). Körzetszámok:
01 – Budapest 02 – Budapest környéke 03 – Debrecen és környéke 04 – Miskolc és környéke
05 – Pécs és környéke 06 – Szeged és környéke 07 – Szombathely és környéke
Körzeten belüli telefonáláshoz körzetszámot nem kell tárcsázni. 2.18. A Gyermekvasút állomásai között létesít összeköttetést 2 számjegyű hívószámokkal. Bizonyos elő-hívószámokkal más telefonköz-
pont mellékeit is kapcsolni tudja (pl. az Otthonépület irodáit). ☼ A DPS angol rövidítés (Decentralized Party-line System) a központos társasvonali távbeszélő rendszerre utal.
2.19. A Gyermekvasút állomásainak közvetlen összeköttetése a hűvösvölgyi állomásfőnöki irodával. Hűvösvölgyben nyomógombos pult
van az állomásfőnök asztalán, amin egyszerre több állomást is be tud hívni a beszélgetésbe. A többi állomáson pedig ún. vaktárcsás készülék van, tehát a telefonkagyló felemelése után a rendszer azonnal felhívja a hűvösvölgyi vo-nalirányítói távbeszélő pultot.
A Gyermekvasút állomásainak telefonszámai az alábbiak:
Üzemi telefon Közcélú hálózat DPS rendszer
Szolgálati főnök 79-66 397 - 53 92, 397 - 53 96
Hűvösvölgy áll. 52-75 397 - 53 94 11 vagy 20
Hárshegy -- -- 12
Szépjuhászné 54-70 394 - 35 26 13
Jánoshegy -- -- 14
Virágvölgy 54-46 395 - 83 76 15
Csillebérc -- 395 - 82 94 16
Széchenyihegy 52-44 395 - 54 20 17
Vontatási telep 52-74 376 - 86 09
Gyermekvasutas Otthon 397 - 53 93
DPS rendszerű
távbeszélő
Vonalirányítói
távbeszélő
Telefonszámok a
Gyermekvasúton
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 12 v.7 - 2015.10.15
2.20. Az utastájékoztató hangosbemondó be-rendezés az utazóközönség védelmére (fi-gyelmeztetésére) és tájékoztatására szolgál. Az utasvédelmi és utastájékoztató szövegeket
a Hangosbemondó szövegkönyvben előírt időben (forgalmi helyzetben) és szö-veggel szabad bemondani.
Rendkívüli esetben ― az állomásfőnök engedélyével ― egyéb szövegek (szolgálati közlemények stb.) is bemondhatók.
3. ábra Hangosbemondó berendezés Virágvölgy állomáson
2.21. Az utastájékoztató hangosbemondó berendezés kezelése a következő-képpen történik:
1. Miután a bemondandó szöveget kiválasztottuk, magunkban elolvas-tuk, a berendezés nyomógombját benyomjuk, ekkor a téren a MÁV dallamszignál hallható. Ha a berendezés dallamszignált nem játszik le, akkor a bemondást a „Figyelem!” mondattal kell kezdeni.
2. A dallamszignál elhangzása után a gomb további folyamatos nyomva-tartása mellett a megfelelő szöveget a Hangosbemondó szövegkönyv-ből beolvassuk.
3. A gombot elengedjük. 2.22. A hangosbemondó berendezés kezelését és a szöveg bemondását figyel-mesen és fegyelmezetten kell végezni, mert a közleményeket az állomáson tartózkódó valamennyi utas hallja. 2.23. Utasvédelmi és utastájékoztató közleményeket általában: - vonat érkezése, indulása, illetve áthaladása - tolatási mozgások - (induló) vonatok (10 percet meghaladó) késése esetén kell alkalmazni.
☼ Az utastájékoztató hangosbemondó berendezések egyirányú közlést tesznek lehe-tővé. Egyes állomásokon kétirányú hangosbemondó berendezéseket alkalmaznak a forgalmi iroda és a váltókörzetek között a tolatási mozgások irányítására és a váltókat karban-tartó személyzet munkájának megkönnyítésére.
Az utastájékoztató han-gosbemondó berendezés
kezelése
-
Általános tudnivalók
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 13
3 MORSE-JELEK, MORSE ABC
3.1. A Morse-jelek rövid és hosszú jelekből áll-nak
A — M — —
á — — — n —
b — O — — —
C — — ö — — —
d — p — —
E r —
é — S
f — T —
g — — U —
H ü — —
I V —
j — — — y — — —
k — — z — —
L — x — —
A Távközlő berendezések tantárgy vizsgakérdései a Biztosítóberen-dezések témakör végén találhatóak.
Morse ABC
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 14 v.7 - 2015.10.15
-
Általános tudnivalók
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 15
Biztosítóberendezések 1 ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
+ A biztosítóberendezéseket elsősorban azért hozták létre, hogy a vonatok közlekedését biz-tonságosabbá tegyék. A biztosítóberendezé-
sek azonban más egyéb feladatokat is ellátnak. A biztosítóberendezések feladatai (logikai sorrendben):
állítási feladat;
biztosítási feladat;
visszajelzési feladat; Az állítandó szerkezetek (pl. jelzők, váltók, il-letve a váltókat lezáró szerkezetek) a forgalmi
irodától távolabb találhatók. A váltók 50-150 méterre, a főjelzők 150-300 mé-terre, de az előjelzők akár 800 méterre is lehetnek a forgalmi irodától számítva. A biztosítóberendezések egyik fő feladata, hogy a szerkezetek távolabbról (a forgalmi irodából vagy a váltóállító központból) állíthatók legyenek. A jelzők minden esetben központból állíthatók (az alak- és a fényjelzők egy-aránt). A váltók távolabbi lezárására reteszt alkalmazhatunk. A fejlettebb be-rendezések pedig a váltók távoli állítását („központi állítás”) is megoldják (vo-nóvezeték, vagy elektromos motor segítségével).
A biztosítóberendezések lényege, hogy az ál-lítandó szerkezetek között az állítási sorrend-
ben függőségeket hoznak létre. Ez azt jelenti, hogy az egyes eszközöket (a jelzőket, illetve a váltókat) csak bizonyos feltételek teljesülése esetén engedi a berendezés állítani. Ezeket a függőségeket a biztosítóberendezések mechani-kus vagy elektromos szerkezetek segítségével hozzák létre. A jelzőket például csak akkor tudjuk „szabad” állásba állítani, ha a váltók már helyesen állnak, és le is vannak zárva. De ha már a jelzőt „szabad” állásba állítottuk, akkor a váltókat a berendezés már nem engedi feloldani, tehát azokat állítani sem lehet. Ez az alapvető függőség az összes biztosítóberendezésbe be van építve. A fejlettebb berendezések további feltételeket is vizsgálnak. Például a vonatok közlekedését (elhaladását) is érzékelik, és csak akkor engedik a váltókat felol-dani, ha a vonat már behaladt, illetve kihaladt. Egyes (még fejlettebb) berende-zések az állomás összes vágányának (vágányszakaszának) állapotát is jelzik (áll-e jármű rajta, vagy nem, tehát „foglalat” vagy „szabad”). Ezek a berendezé-sek a jelzőket csak akkor engedik „szabadra” állítani, ha a vágány-szakaszok, amelyeken a vonat közlekedni fog, nem foglaltak. A biztosítóberendezések tehát így biztosítják a vonatok közlekedését.
A biztosítóberendezések
feladata általában
Állítási feladat
Biztosítási feladat
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 16 v.7 - 2015.10.15
-
Általános tudnivalók
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 17
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 18 v.7 - 2015.10.15
A biztosítóberendezések további fontos fel-adata, hogy az egyes szerkezetek (váltók és
jelzők) állapotáról tájékoztassák a kezelő személyzetet. A jelzők és váltók állását mechanikus módon vagy elektromos módon jelzi visz-sza a berendezés. Központi állítású váltók esetében nemcsak a váltó állását, hanem a használhatóság megállapítását is visszajelzi. Ezek a visszajelzések vagy mechanikus módon (pl. emeltyűállások, mozgó nyi-lak, kallantyúk, tológomb helyzete, illetve az emeltyű állítása közben az erő nagysága) vagy elektromos módon (blokkmezők vagy „ablakok” színe, lámpák, fénysávok, illetve csengő) valósulnak meg. Amennyiben a vágányok foglalt vagy szabad állapotát érzékeli a berendezés, úgy azt is visszajelzi egy táblán, amelyen a vágányok rajza szerepel (vágány-tábla). Nagyon fontos, hogy a hibás működést is jelezze a berendezés. A mechanikus berendezések a hibára az emeltyű túl könnyű vagy túl nehéz állításával tudnak utalni. Az elektromos rendszerek már színes „ablakokkal”, villogó visszajelző fényekkel, illetve csengőjelzéssel jelzik az esetleges hibákat.
1.1. A biztosítóberendezések legfontosabb fel-adata, hogy a váltók és a jelzők között szerke-zeti függést hozzanak létre oly módon, hogy:
a jelző csak akkor állítható „Szabad” állásba, ha a váltók helyes állásban állnak és le vannak zárva;
amíg a jelző „Szabad” állásban áll, addig a váltókat nem lehet fel-oldani és átállítani.
A Gyermekvasúton valamennyi állomás biztosított.
☼ A „nagyvasúton" a biztosítóberendezésnek a szerkezeti függést úgy kell létrehozni, hogy az - egyrészt a vonat teljes elhaladásának ideje alatt rögzítse a váltókat; - másrészt a berendezés jelezze, hogy a lezárás (jelzőállítás) melyik vágányútra vonat-kozik (vágányszám, vágányúti csík).
Visszajelzési feladat
A biztosítóberendezések
legfontosabb feladata
-
A váltók állítása és lezárása
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 19
2 A VÁLTÓK ÁLLÍTÁSA ÉS LEZÁRÁSA
☼ A vasúti közlekedés legveszélyesebb pontjai a váltók. A vasutak fejlődése során először a váltókhoz kellett olyan szerkezeteket kialakítani, amelyek ellenőrzik a kezelő személyzet munkáját. A váltókezeléssel kapcsolatos eset-leges figyelmetlenségből súlyos balesetek származhatnak. Persze ezek a berendezé-sek bizonyos ismereteket igényelnek, hogy tudjuk őket kezelni és a munkánkat ne akadályozzák, hanem segítsék.
2.1. A váltókat lehet a helyszínen, (kint a vál-tónál) az ellensúllyal (súlykörtével) állítani. Ezt az állítási módot hívjuk helyszíni váltóállítás-
nak. Így állítjuk a váltókat Virágvölgy (L), Jánoshegy (I), Hárshegy (H) és Hűvösvölgy (O) állomásokon.
☼ A helyszíni állítású váltók ellensúlya (súlykörtéje) vörös-fehér színű. Ennek a váltóállítási módnak az előnye, hogy a szerkezet nagyon egyszerű. Hátránya viszont, hogy a váltókezelőnek minden váltóhoz egyenként oda kell menni, ha át kell állítani. Egy nagyobb állomáson így igen sok időbe telik egy vágányút beállítása, nem is beszélve a hóról, hidegről, szélről, amikor nagyon kellemetlen ilyen munkát végezni. Erre találták ki a régi vasutasok a központi váltóállítást.
2.2. A központi állítású váltókat valamelyik szolgálati helyről (forgalmi irodá-ból, váltóállító központból) kell állítani.
☼ Az ilyen váltók ellensúlya szürke színű, de ezzel a helyszínen nem lehet a váltót állítani, mert ki lett kötve a berendezésből.
Központból állíthatjuk a váltót emberi erő segítségével, fekete színű állítóemel-tyűvel, vonóvezetékkel.
Így állítjuk a váltót Széchenyihegy (A) állomáson.
☼ Ennek az állítási módnak az előnye, hogy lerövidül a vágányútbeállítás ideje (nem kell kimenni a váltóhoz), de az átállításhoz az ember fizikai erejét vesszük igénybe. To-vábbi hátrány, hogy tolatás közben megnő az aláváltás veszélye.
2.3. Központból állíthatjuk a váltót emberi erő nélkül, elektromos motorral is.
Így állítjuk a váltókat Szépjuhászné (S) és Csillebérc (U) állomásokon.
☼ Ez a legjobb mód a váltó állítására.
☼ A váltókat a vonatok közlekedésének idejére lezárjuk. A vonat részére a jelzőt csak a váltó lezárása után tudjuk állítani (szerkezeti függés!). A váltók lezárásának oka
egyrészt az, hogy illetéktelenek át ne állítsák, másrészt az, hogy a váltókezelő a vonat közlekedése előtt (vagy közben) figyelmetlenségből át ne állítsa.
A váltók állításának
módjai
A váltók lezárásának
módjai
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 20 v.7 - 2015.10.15
2.4. A legegyszerűbb váltólezárási mód, amikor a váltót a helyszínen váltózár-ral, kulcs segítségével zárjuk le. Így zárjuk le a váltókat Virágvölgyben (L) és Jánoshegyen (I).
☼ A nyitott (nem lezárt) váltóban mind a két csúcssín mellett találunk kulcsot a váltó-zárban. A váltó helyes állásba állítása után a simuló csúcssínnél lévő váltózárat kell lezárni. A másik csúcssín melletti váltózár nem zárható le (mert ott nem simul a csúcs-sín), az a kulcs tehát a váltózárban marad. Ennek a módszernek az előnyei és hátrányai megegyeznek a helyszíni váltóállítással: nagyon egyszerű szerkezet, de minden váltóhoz oda kell menni, lezárni és felnyitni.
Az egyenesbe záró kulcs táblája kör alakú, a kitérőbe záró kulcs táblája négyszögletes és rá van írva a váltó száma is. 2.5. A helyszíni állítású váltókat lezárhatjuk (vonóvezeték segítségével) köz-pontból retesszel, sárga színű emeltyűvel. Így zárjuk le a váltókat Hárshegyen (H) és Hűvösvölgyben (O). 2.6. A központból vonóvezetékkel állított váltókat a központban, a vágányúti kallantyúval és úgynevezett blokkok segítségével zárhatjuk le. Így zárjuk le a váltókat Széchenyihegyen (A).
+ A vágányúti kallantyú rögzíti az állítóemeltyűket, a kallantyú elfordítása után az emel-tyűk nem állíthatók át.
2.7. Az elektromos váltókat a biztosítóberendezés zárja le.
+ Csillebércen (U) a „VES” elektrodinamikus berendezés a váltó kapcsológombját elektro-mechanikusan rögzíti, lezárás után a váltó kapcsológombot nem lehet elfordí-tani. Szépjuhásznén (S) a D55 berendezés a váltó nyomógombját hatástalanítja, vagyis a váltó elektromos lezárása után a váltóállító gombokat hiába nyomjuk meg, nem történik semmi.
Az állítóemeltyűk színezése utal az állított szerkezetre.
FEKETE emeltyűvel állítjuk a VÁLTÓkat. SÁRGA emeltyűvel kezeljük a RETESZt. KÉK emeltyűvel kezeljük a TOLATÁSJELZŐt. VÖRÖS emeltyűvel kezeljük a BEJÁRATI JELZŐt, a KIJÁRATI JELZŐt és
az ELŐJELZŐt.
Az állítóemeltyűk
színezése
K E
-
A váltók állítása és lezárása
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 21
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 22 v.7 - 2015.10.15
3 A BIZTOSÍTÓBERENDEZÉSEK KEZELÉSE
3.1. Virágvölgy (L) és Jánoshegy (I) állomáson a váltók helyszíni állításúak, váltózárral lezár-hatók, a jelzők alakjelzők.
Kezelési sorrend: 1. a váltót a helyszínen megfelelő állásba kell állítani és 2. a váltózárkulccsal le kell zárni; 3. a kulcsot a forgalmi irodába kell vinni, majd a váltóellenőrzés (lásd
Forgalmi ismeretek) után el kell helyezni az irodai állítókészülék meg-felelő kulcsnyílásába és el kell fordítani.
Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárat
jelzőt az alábbiak szerint: 4. ha az e g y e n e s E váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve
és elfordítva, akkor a bejárati jelző „Szabad sebességcsökkentés nél-kül” állásba állítható az A1 (ha páros vonat érkezik) vagy a B1 (ha
páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe
állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső () helyzetben van),
majd 5. az előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást en-
gedélyező jelzés várható” állásba állítható az Aej (ha páros vonat ér-kezik), vagy Bej (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű
felső () helyzetbe állításával;
6. ha a k i t é r ő K váltózárkulcs van a berendezésben elhelyezve és el-fordítva, akkor a bejárati jelző „Szabad csökkentett, 15 km/h sebes-séggel” állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik), vagy B2 (ha
páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemeltyű alsó () helyzetbe
állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó () helyzetben van). Az
előjelző ebben az esetben nem kezelhető.
A kétfogalmú előjelző csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad „A főjelzőn Megállj-jelzés várható" állásban.
Ha a jelző „szabad” állásban van, a kulcsot a berendezés rögzíti, (nem
fordítható vissza és nem vehető ki az irodai állítókészülékből). Egy időben csak az egyik bejárati jelző kezelhető.
Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a
váltót ebben az esetben is le kell zárni; 7. a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell
állítani, a kulcs ekkor elfordítható és kivehető az irodai állítókészülék-ből;
8. a váltózárat a helyszínen ki kell nyitni és a váltót szabványos állásba kell állítani.
A váltózáras biztosítóbe-
rendezés kezelése
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 23
Biz
tosí
tób
eren
dez
és a
fo
rgal
mi i
rod
ában
1
ALAPHELYZET
B2
B1B1 Bej
1E K
1E K
Emeltyűk
Kulcs-
nyílások
1K 1E
Végponti oldal
ALAPHELYZET
Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak.
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
Megállj-
jelzés
várható!
VÁLTÓJELZŐ
A váltó csúccsal
szemben haladó
menet részére
EGYENES
irányba áll.
BEJÁRATI JELZŐ
Megállj!
VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
BejBej
BB
Kezdőponti oldal Végponti oldalBiz
tosí
tóbe
rend
ezés
a fo
rgal
mi i
rodá
ban
A b
izto
sító
-
bere
ndez
és r
ajza
Kulcs-
nyílások
Emeltyűk
1E K1E K2E K2E K
B2
B1 BejAej
A2
A1
B2
B1
B2
B1 BejBejAejAej
A2
A1
A2
A1
A bejárati jelzők emeltyűi
Az előjelzők emeltyűi
Virágvölgy állomás torzított helyszínrajza és Lezárási táblázata
1I.
II.
2Csillebérc feléJánoshegy felé
Váltók
2
E
K
2
E
K
Menet
viszonylat
Bejárat/kijárat
Csillebérc
áll. felől/felé
Menet
viszonylat
Bejárat/kijárat
Csillebérc
áll. felől/felé
Vágányra,
vágányról
I.
II.
Vágányra,
vágányról
I.
II.
1
E
K
1
E
K
Vágányra,
vágányról
I.
II.
Vágányra,
vágányról
I.
II.
Menet
viszonylat
Bejárat/kijárat
Jánoshegy
áll. felől/felé
Az 1. és 2 sz. váltók szabványos állása a lezárt egyenes állás.
Lezá
rási
tábl
ázat
(a
falo
n)
2010. dec.
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 24 v.7 - 2015.10.15
B2B2
B1B1 BEjBEj
B2B1 Bej
BejB2B1
4.
1
111
BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA
1E K
1E K
1K
Az „
1K”
jelű
ku
lcso
t
a b
ere
nd
ezésb
en
el kell
hely
ezn
i és e
l kell f
ord
ítan
i!Az „
1E”
jelű
ku
lcso
t
a b
ere
nd
ezésb
en
el k
ell
hely
ezn
i, és e
l kell fo
rdíta
ni
1E
1K1K1E
1E1E
1K1K
4. 5.
BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA
Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. A kezelés sorrendjét a lila számok mutatják, az emeltyűk állítási irányát pedig a nyilak.
BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA
3.3.
1.2.1.
2.
VÁLTÓJELZŐ
A váltó csúccsal
szemben haladó menet
részére EGYENES
irányba áll.
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
sebesség-
csökkentés nélkül
továbbhaladást
engedélyező
jelzés várható!
BEJÁRATI JELZŐ
Szabad
csökkentett,
legfeljebb
15 km/ó
sebességgel!
VÁLTÓJELZŐ
A váltó csúccsal
szemben haladó
menet részére
KITÉRŐ
irányba áll.
BEJÁRATI JELZŐ
Szabad
sebesség-
csökkentés
nélkül!
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
Megállj-
jelzés
várható!
A kétfogalmú elő-
jelző a csökkentett
sebességre nem
tud előjelzést adni.
egyenesbe-
egykar
kitérőbe-
kétkar
VIRÁGVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
BB
BejBej
BB
BejBej
A váltózárat
mindig a simuló
csúcssínnél
tudjuk lezárni
A váltózárat
mindig a simuló
csúcssínnél
tudjuk lezárni
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 25
HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
Megállj-
jelzés
várható!
ALAPHELYZET
ALAPHELYZET
Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.
AA
BEJÁRATI
JELZŐ
Megállj!
AejAej
2rE2rE
2rK
A2
A1A1Aej
Biz
tosí
tób
eren
dez
és a
fo
rgal
mi i
rod
ában
2
R
VÁLTÓJELZŐ
A váltó
csúccsal
szemben
haladó
menet
részére
EGYENES
irányba áll.
Elzárási táblázat
I. vágány II. vágány
2rK
2rE, Tj1 Tj1
AEj, A1 B A2 C
A2
A1
A2
A1
2rE
2rK
2rE
2rK BB Tj1Tj1
1rE
1rK
1rE
1rK CCAejAej
Bejárat / kijárat
HÁRSHEGY felől / felé
Elzárási táblázat
Bejárat / kijárat
HÁRSHEGY felől / felé
I. vágány II. vágány
2rK
2rE, Tj1 Tj1
AEj, A1 B A2 C
Elzárási táblázat
Bejárat / kijárat
HÁRSHEGY felől / felé
I. vágány II. vágány
2rK
2rE, Tj1 Tj1
AEj, A1 B A2 C
Emeltyű felső helyzetben
Emeltyű alsó helyzetben
Állítható jelzőemeltyűk felsorolása
Az Elzárási táblázat
értelmezése
Biz
tosí
tóbe
rend
ezés
a fo
rgal
mi i
rodá
ban
Tj1
Von
tatá
si te
lep
AAej
CC
B2
II.1
I.Hárshegy
Hűvösvölgy egyszerű-
sített helyszínrajza
Előjelző
emeltyűje
Bejárati
jelző
emeltyűi
ReteszemeltyűkKijárati
jelzők
emeltyűi
Tolatásjelző
emeltyűje
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 26 v.7 - 2015.10.15
2
HŰVÖSVÖLGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
VÁLTÓJELZŐ
A váltó
csúccsal szem-
ben haladó
menet részére
EGYENES
irányba áll.
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
sebességcsök-
kentés nélkül
továbbhaladást
engedélyező
jelzés várható!
BEJÁRATI JELZŐ
Szabad
csökkentett,
legfeljebb
15 km/ó
sebességgel!
BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA
BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBABEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA
Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.
BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA
VÁLTÓJELZŐ
A váltó
csúccsal szem-
ben haladó menet
részére KITÉRŐ
irányba áll.
AAAA
AejAej
BEJÁRATI JELZŐ
Szabad
sebesség-
csökkentés
nélkül!
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
Megállj-
jelzés
várható!AejAej
A kétfogalmú elő-
jelző a csökkentett
sebességre nem
tud előjelzést adni.
egyenesbe-
egykar
kitérőbe-
kétkar
1.2
1.2
1.22
1.
2rE2rE
2rK2rK
A2A2
A1A1AEjAEj 2rE2rK
A2A1Aej 2rE2rK 2rE2rK
Aej A2A1
12
4. 3.
2.
RR
R
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 27
3.3 Hűvösvölgy (O) állomáson a váltók hely-színi állításúak, központból retesszel lezárha-tók, a jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egy-egy kétkarú, sárga színű reteszemeltyű-pár
tartozik (rE és rK). Kezelési sorrend:
1. a váltót a helyszínen kell a megfelelő állásba állítani; 2. a váltót a rendelkező forgalmi szolgálattevő reteszeli a sárga színű
reteszemeltyűk segítségével a következők szerint:
e g y e n e s irányba reteszelés esetén a 2rE reteszemeltyűt alsó
() helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű alsó ()
helyzetben van);
k i t é r ő irányba reteszelés esetén a 2rK reteszemeltyűt felső
() helyzetbe kell állítani (mindkét reteszemeltyű felső ()
helyzetben van). 3. Érkező vonat esetén a bejárati jelzőt kezelni kell az alábbiak szerint:
a. e g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Sza-bad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható az A1 vörös
színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával, majd
az előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhala-dást engedélyező jelzés várható” állásba állítható az AEj vörös
színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával;
b. k i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad csökkentett sebességgel” állásba állítható az A2 vörös
színű állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával. A kétfogalmú
előjelző ebben az esetben nem kezelhető. 4. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kell kezelni a B (első vágány)
vagy C (második vágány) vörös színű állítóemeltyű felső () hely-
zetbe állításával; Bármelyik főjelző kezelése esetén a berendezés a reteszemeltyűket rögzíti (tehát nem oldható fel a retesz). A jelzők között is van szerkezeti függés: egy időben csak egy főjelző (bejárati vagy kijárati jelző) állítható.
5. A vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a bejárati jelzőt visz-
sza kell állítani, illetve a vonat kihaladása után a kijárati jelzőt vissza kell állítani, ezáltal a reteszemeltyűk rögzítése megszűnik. A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani és a reteszt fel-oldani, ha a vonat utolsó járműve is lehaladt a váltóról.
6. a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba kell állítani.
A központi reteszes bizto-sítóberendezés kezelése
Hűvösvölgy állomáson
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 28 v.7 - 2015.10.15
Az állomás vontatási telep felöli oldalán tolatásjelző van felállítva. Feladata a vonatok védelme (vonatközlekedés - bejárat vagy kijárat - esetén a jelző „Tilos a tolatás”-jelzést ad). A tolatásjelzőt a vontatási telep felől történő tolatá-
sok esetén kell kezelni, a kék színű Tj1 emeltyű felső () helyzetbe állításával
(„Szabad a tolatás”). A tolatás befejezése után a jelzőt vissza kell állítani. A bejárati vagy kijárati jelzők csak akkor kezelhetők, ha a kék színű Tj1 emeltyű
alsó () helyzetben van („Tilos a tolatás”).
3.2. Hárshegy (H) állomáson a váltók helyszíni állításúak, központból retesszel lezárhatók, a jelzők alakjelzők. Minden váltóhoz egy-egy sárga színű reteszemeltyű („1r” jelű illetve „2r”
jelű) tartozik. Kezelési sorrend:
1. A váltót a váltókezelő a helyszínen állítja a megfelelő állásba; 2. A váltót a rendelkező lezárja, reteszeli a sárga színű reteszemeltyű
segítségével az alábbiak szerint:
e g y e n e s irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemel-tyűt kicsappantás nélkül felső helyzetbe kell helyezni (2a.), majd
fent kell kicsappantani és alsó () helyzetbe kell állítani (2b.) (Az
emeltyű mögött a berendezésen a kis nyíl az "E" betűre mutat);
k i t é r ő irányba reteszelés esetén a sárga színű reteszemeltyűt
alsó helyzetben kell kicsappantani és felső () helyzetbe kell ál-
lítani. (A kis nyíl a „K" betűre mutat.) Érkező vonat esetén a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a bejárati jelzőt az alábbiak szerint: 3. E g y e n e s irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad
sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható az A1 (ha páros vonat érkezik) vagy a B1 (ha páratlan vonat érkezik) vörös színű állítóemel-
tyű felső () helyzetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje felső
() helyzetben van), majd az előjelző „A főjelzőn sebességcsök-
kentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba ál-lítható az AEj (ha páros vonat érkezik) vagy BEj (ha páratlan vonat
érkezik) vörös színű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával;
4. K i t é r ő irányban reteszelt váltó esetén a bejárati jelző „Szabad csök-kentett sebességgel” állásba állítható az A2 (ha páros vonat érkezik)
vagy B2 (ha páratlan vonat érkezik) vörös állítóemeltyű alsó () hely-
zetbe állításával (a jelző mindkét emeltyűje alsó () helyzetben
van). A kétfogalmú előjelző ebben az esetben nem kezelhető.
A kétfogalmú előjelző a csökkentett sebességre nem tud előjelzést adni, ezért marad „A főjelzőn Megállj-jelzés várható” állásban.
A központi reteszes bizto-sítóberendezés kezelése
Hárshegy állomáson
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 29
HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
B2
B1B1 BejEz a
re
tesze
me
ltyű
felo
ldo
tt h
ely
ze
tbe
n
kic
sa
pp
an
tás
né
lkü
l
sza
ba
do
n m
ozg
ath
ató
E O K
Biz
tosí
tób
eren
dez
és a
fo
rgal
mi i
rod
ában
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
Megállj-
jelzés
várható!
ALAPHELYZET
ALAPHELYZET
Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.
1r
1r
BEJÁRATI
JELZŐ
Megállj!
11
BejBej
BB
A2
A1
A2
A1AejAej
Előjelző
emeltyűje
Bejárati
jelző
emeltyűi
Retesz-
emeltyűk
B2
B1
B2
B1
Bejárati
jelző
emeltyűi
BejBej
Előjelző
emeltyűje
2r2r 1r1r
E 0 K E 0 K
Elzárási táblázat
I. vágány II. vágány
2rK
2rE,
AEj, A1 A2
Bejárat / kijárat
SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé
Elzárási táblázat
I. vágány II. vágány
1rK
1rE,
BEj, B1 B2
Bejárat / kijárat
HŰVÖSVÖLGY felől / felé
Elzárási táblázat
I. vágány II. vágány
2rK
2rE,
AEj, A1 A2
Bejárat / kijárat
SZÉPJUHÁSZNÉ felől / felé
Elzárási táblázat
I. vágány II. vágány
1rK
1rE,
BEj, B1 B2
Bejárat / kijárat
HŰVÖSVÖLGY felől / felé
Főku
lcs
Kezdőponti oldal Végponti oldal
Biz
tosí
tób
eren
dez
és a
fo
rgal
mi i
rod
ában
A „Főkulcs” helye
Em
eltyű
kA retesz állapotát
mutató nyíl
VÁ
LT
ÓJE
LZŐ
A v
ált
ócsú
ccsal szem
ben
hala
dó
me
ne
t ré
szére
EG
YE
NE
S i
rán
yb
a á
ll.
R
A berendezés végpont felőli oldala
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 30 v.7 - 2015.10.15
11
HÁRSHEGY állomás - a berendezés kezelése valamint a jelzők jelzéseinek összefüggése a különböző esetekben
1r1r
B2B21r
BejB2B1BEj
Bej
4.
BEjBEj
Bej
4.
11
VÁLTÓJELZŐ
A váltó csúccsal
szemben haladó
menet részére
EGYENES
irányba áll.
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
sebesség-
csökkentés nélkül
továbbhaladást
engedélyező
jelzés várható!
BEJÁRATI JELZŐ
Szabad
csökkentett,
legfeljebb
15 km/ó
sebességgel!
BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBA
BEJÁRAT EGYENES IRÁNYBABEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA
Az ALAPHELYZETBŐL hozható létre a másik két helyzet. Az emeltyűk állítási irányát a nyilak, sorrendjét pedig a számok mutatják.
A berendezés végpont felőli oldala A berendezés végpont felőli oldala
E O K
B1
B2B1
3.
B1B1
B2B1
3. 2.
3.1r
Kic
sa
pp
an
tás
nélk
ül
felső
he
lyze
tbe
ho
zn
i,
ma
jd,
ma
jd f
en
t k
ics
ap
pa
ntv
a
als
óh
ely
ze
tbe
állít
an
i
E O K
2b.
2a.
Le
nt
kic
sap
pa
ntv
a
felső
he
lyze
tbe
állít
an
i
BEJÁRAT KITÉRŐ IRÁNYBA
VÁLTÓJELZŐ
A váltó csúccsal
szemben haladó
menet részére
KITÉRŐ
irányba áll.
BEJÁRATI JELZŐ
Szabad
sebesség-
csökkentés
nélkül!
ELŐJELZŐ
A főjelzőn
Megállj-
jelzés
várható!
A kétfogalmú elő-
jelző a csökkentett
sebességre nem
tud előjelzést adni.
egyenesbe-
egykar
kitérőbe-
kétkar
1.
1.
BB
BejBej
BB
BejBej
R
R
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 31
A jelző kezelése után a berendezés a reteszemeltyűt rögzíti (tehát nem oldható fel a váltó reteszelése). Egyszerre csak az egyik bejárati jelző kezelhető.
Induló vonat részére jelzőt nem tudunk kezelni (nincs kijárati jelző), de a váltókat az induló vonatok részére is le kell reteszelni; 5. a vonat teljes behaladása után az előjelzőt, majd a főjelzőt vissza kell
állítani, ezáltal a reteszemeltyű rögzítése megszűnik; FIGYELEM! A főjelző emeltyűjét csak akkor szabad visszaállítani, és
a reteszt csak akkor szabad feloldani, ha a vonat utolsó járműve is lehaladt a váltóról;
6. a reteszt fel kell oldani és a váltót a helyszínen szabványos állásba kell állítani.
Figyelem! Ha a reteszemeltyű szabadon mozog, ez a váltó reteszeletlen (feloldott) állapotára utal! Ilyenkor a reteszemeltyű mögött a berendezésen lévő kis nyíl a „0" feliratra mutat.
+ A fenti kezelések csak akkor végezhetők el, ha a „Főkulcs” el van fordítva a berende-zésben. A szolgálat végén az állomásfőnök a reteszemeltyűket (egyenes irányba reteszelő hely-zetben) és a bejárati jelzőket Megállj-állásban a „Főkulcs” elfordításával rögzíti, majd a kulcsot kiveszi, és Hűvösvölgy állomáson leadja őrzés céljából. A szolgálat megkezdé-sekor pedig a Főkulcsot be kell helyezni a berendezésbe és el kell fordítani, különben a berendezés nem kezelhető.
3.4. Széchenyihegy állomáson a váltókat vo-nóvezeték segítségével a váltóállító központ-ból állítjuk, a jelzők alakjelzők. A biztosítóberendezés két részből áll:
rendelkező készülék a forgalmi irodában
állítókészülék a váltóállító központban A berendezés kezelése során a rendelkező a forgalmi irodában, a váltókezelő a váltóállító központban található berendezéseket kezeli. A két berendezés kö-zött elektromos kapcsolat van, amely segítségével a két szolgálati helyen kö-zösen kell a vágányút beállítást és a jelzőállítást elvégezni (a rendelkező elren-deli, míg a váltókezelő beállítja a megadott vágányutat, és állítja a kijelölt for-galmi iránynak megfelelő jelzőket).
A Siemens-blokkos [„szí-mensz-blokkos”] vágány-utas biztosító-berendezés
kezelése
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 32 v.7 - 2015.10.15
Kezelési sorrend: A rendelkező (forgalmi irodában)
1. A menet beállításakor a rendelkező készüléken a tológombot a kijelölt vágányra tolja (a tológomb a vonatot jelképezi).
2. A tológomb alatt az iránykallantyút, a „bejárat” vagy a „kijárat” felirat felé elfordítja (ekkor a kallantyú rögzíti a tológombot).
3. A csengőgombot benyomja és az induktor karját legalább háromszor körbeforgatja.
A váltókezelő (váltóállító központ)
A váltókezelő állítókészülékén megszólal a csengő (leesik a csengőre szerelt esőtárcsa) és a kis ablakban megjelenik a kijelölt vágány száma.
4. A váltókezelő a vágányutat az Elzárási táblázatnak megfelelően beál-lítja (az Elzárási táblázat a vágányszám kijelző alatt található).
5. A tolatásjelzőt „Tilos a tolatás” állásba állítja (KÉK színű Tj1 jelű állí-tóemeltyű alsó () helyzet), majd a váltókat a FEKETE színű, 1 és 3 jelű állítóemeltyűkkel megfelelő helyzetbe állítja. (alsó emeltyűhely-zet: egyenes állás, ill. a felső emeltyűhelyzet: kitérő).
Figyelem! Váltót csak akkor szabad állítani, ha nincs rajta jármű és nem is közeledik felé jármű. A váltók átállítása során a váltó használhatóságát is megvizs-gálja: amennyiben az állítóemeltyű a SZOKÁSOS erővel állítható és BECSAPPANTHATÓ: a váltót használhatónak tekintjük a ha-ladó járművek terelésére. Az át nem állítandó váltók állítóemel-tyűit legalább félállásig kimozdítja (próbaállítás). Ha ez a szoká-sos erővel sikerül, akkor a váltó használható.
a túl könnyen mozgó állítóemeltyű vezetékszakadásra utal;
a nem becsappantható, vagy csak szokatlanul nagy erővel becsappantható emeltyű esetén pedig a simuló csúcssín és a tősín közé idegen anyag (hó, jég, kő stb.) kerülhetett;
ha az állítóemeltyű a kicsappantás után azonnal megakad, ez váltófelvágásra utal.
Ilyen esetekben a váltót használhatatlannak kell tekinteni, jármű-vet a váltóra ráengedni nem szabad és erről az állomásfőnöknek haladéktalanul jelentést kell tenni!
6. Egyenes irányú bejárat vagy kijárat esetén az 1. sz. váltót egyenes irányban reteszeli (a SÁRGA színű 1rE jelű reteszemeltyűt alsó ()
helyzetbe állítja).
☼ Ez a retesz csak egyenes irányba képes a váltó lezárására és csak az egyenes irányba bejáró (nagyobb sebességgel közlekedő) vonatok biztonságának fokozása céljából építették be.
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 33
A rendelkező berendezése a forgalmi irodában
Váltóellenőrzés a vágányút lezárása után (a tológomb, és a vágányúti blokk megtekintése)
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 34 v.7 - 2015.10.15
4. ábra A váltókezelő állítókészüléke (berendezése)
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 35
Váltóállítás előtt mindig rá kell nézni a
váltóra, hogy nincs-e rajta jármű, és nem is közeledik felé jármű…
… illetve, hogy a váltó állításával nem veszé-lyeztetjük-e a váltóban dolgozókat (pl. váltótisz-títás, javítás stb.)
Próbaállítás: „Ha a váltót nem kell állítani, az emel-tyűt akkor is legalább félál-lásig ki kell mozdítani, és visszacsappantani. Ha ez a szokásos erővel sikerül, ak-kor a váltó használható a járművek terelésére.” VÁLTÓÁLLÍTÁS ELŐTT
NÉZZ KI AZ ABLAKON!
Váltóállítás: „Ha az emeltyű a SZOKÁSOS erővel állítható és BECSAPPANTHATÓ, akkor a váltó használható a mozgó járművek terelésére!”
A vágányúti kallantyú kezelése
A jelzőblokk visszazárása (a
vonat közlekedése után)
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 36 v.7 - 2015.10.15
7. Az emeltyűk helyes állását az Elzárási táblázat alapján egyezteti (vál-tóellenőrzés), majd a vágányutat lezárja, a vágányúti kallantyút a vá-gányszám felé fordítja. (Ezzel rögzíti a váltók, a retesz és a tolatás-jelző állítóemeltyűit.)
8. Ezután a vágányúti blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja, ezzel a vágányutat elektro-mos úton lezárja. A művelet az „irodába” feliratú csengőgomb benyo-
másával és az induktor karjának háromszori megforgatásával jelzi a forgalmi szolgálattevő felé. A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FE-HÉRRE változik.
A rendelkező (forgalmi irodában) A vágányút lezárásakor a vágányúti blokkmező színe ZÖLDRŐL FE-HÉRRE változik.
9. A vágányúti blokkmező FEHÉR színe a vágányút lezárását jelzi (a vál-tók a tológombbal kijelölt vágányra vezetnek). Ekkor a bejárati vagy kijárati jelző blokkbillentyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja, így elektromos úton engedélyt ad a jelző állítására. A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE vál-tozik.
A váltókezelő (váltóállító központ) A bejárati vagy kijárati blokkmező színe VÖRÖSRŐL FEHÉRRE vál-tozik.
10. Érkező vonat esetén kezeli a bejárati jelzőt:
egyenes irányba történő behaladás esetén a bejárati jelző „Szabad sebességcsökkentés nélkül” állásba állítható a VÖRÖS színű, A1 jelű állítóemeltyű felső () helyzetbe állításával. Ez-után a háromfogalmú előjelző „A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül továbbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állít-ható, a vörös színű, AEj jelű állítóemeltyűt alsó helyzetben ki-csappantva felső () helyzetbe állítja. (Az emeltyű mögött a be-rendezésen a kis nyíl az „E" betű felé mutat.);
kitérő irányban történő behaladás esetén a bejárati jelző „Szabad csökkentett sebességgel” állásba állítható a VÖRÖS színű, A2 jelű állítóemeltyű alsó () helyzetbe állításával. Ezután a háromfogalmú előjelző „A főjelzőn csökkentett sebességgel to-vábbhaladást engedélyező jelzés várható” állásba állítható, úgy, hogy a vörös színű AEj jelű állítóemeltyűt felső helyzetben kicsap-pantva alsó () helyzetbe állítja. Az emeltyű mögött a berende-zésen lévő nyíl a „K" betű felé mutat.
11. Induló vonat részére a kijárati jelzőt kezeli a vörös színű B jelű (első vágány) vagy C jelű (második vágány) állítóemeltyű felső () hely-
zetbe állításával. 12. A jelző állítása után az állítóközpont előtt fogadja a vonatot.
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 37
I.
II.
2
Tj1
1
3
AAEj
201
202
Forgalmi iroda
B
C
I. sz. állítóközpont
Csillebérc feléB
EJÁ
RA
TI
JEL
ZŐ
Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomásV
ÁG
ÁN
Y Ú
T
KIJ
ÁR
AT
I JE
LZŐ
MOTORSZÍN
Fh.II.
Fh.I.
TV-adó
csonka
BE KI
II.
I.
Kényszeroldó CsengőCsengő
SZÉCHENYIHEGY állomás helyszínrajza
Iránykallantyú
Induktor karja
Blokkmezők
Blokkbillentyűk
CsengőCsengő-
gomb
ALAPHELYZET
Tológomb(semleges állásban)
Kényszeroldó-
gomb Elektromos kapcsolat a két berendezés-rész között
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 38 v.7 - 2015.10.15
Váltókezelő állítókészülék
SZÉCHENYIHEGY állomás
1rE1rEA2
A1
A2
A1AejAej 111 333 Tj1Tj1 BB CC
BE
JÁR
AT
I JE
LZŐ
KIJ
ÁR
AT
I JE
LZŐ
CsengőCsengő
V Á
G Á
N Y
ÚT
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
K E
Elzárási táblázat
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
Vágán
yszám
kije
lző
Vágányúti
kallantyú
ALAPHELYZET
Szigeteltsín-
jelfogó
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 39
I.
II.
2
Tj1
1
3
AAEj
201
202
Forgalmi iroda
B
C
I. sz. állítóközpont
Csillebérc felé
BE
JÁR
AT
I JE
LZŐ
Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomás
V Á
G Á
N Y
ÚT
KIJ
ÁR
AT
I JE
LZŐ
MOTORSZÍN
Fh.II.
Fh.I.
TV-adó
csonka
BE KI
II.
I.
Kényszeroldó CsengőCsengő
SZÉCHENYIHEGY állomás helyszínrajza
Iránykallantyú
Tológomb
Induktor karja
Blokkbillentyűk
Csengő(az esőlemez leesve)
Csengő-
gomb
Bejárat a II. vágányra – EGYENES irányba
Kényszeroldó-
gomb Elektromos kapcsolat a két berendezés-rész között
Blokkmezők
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 40 v.7 - 2015.10.15
Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás
A2A1Aej
111 333 Tj1Tj1 BB CC
BE
JÁR
AT
I JE
LZŐ
KIJ
ÁR
AT
I JE
LZŐ
CsengőCsengő
V Á
G Á
N Y
ÚT
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
K EV
ágán
yszám
kije
lző
Vágányúti
kallantyú
1rE1rE
II.
Bejárat a II. vágányra – EGYENES irányba
Elzárási táblázat
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
Szigeteltsín-
jelfogó
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 41
I.
II.
2
Tj1
1
3
AAEj
201
202
Forgalmi iroda
B
C
I. sz. állítóközpont
Csillebérc feléB
EJÁ
RA
TI
JEL
ZŐ
V Á
G Á
N Y
ÚT
KIJ
ÁR
AT
I JE
LZŐ
MOTORSZÍN
Fh.II.
Fh.I.
TV-adó
csonka
BE KI
II.
I.
Kényszeroldó CsengőCsengő
SZÉCHENYIHEGY állomás helyszínrajza
Iránykallantyú
Tológomb
Induktor karja
Blokkbillentyűk
Csengő-
gomb
Csengő(az esőlemez leesve)
Kijárat az I. vágányról – KITÉRŐ irányba
Kényszeroldó-
gomb
Rendelkező készülék SZÉCHENYIHEGY állomás
Elektromos kapcsolat a két
berendezés-rész között
Blokkmezők
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 42 v.7 - 2015.10.15
1rE1rEA2
A1
A2
A1AejAej
1
Tj1Tj1 CC
BE
JÁR
AT
I JE
LZŐ
KIJ
ÁR
AT
I JE
LZŐ
CsengőCsengő
V Á
G Á
N Y
ÚT
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
K E
Vágán
yszám
kije
lző
Vágányúti
kallantyú
I.
3 B
Kijárat az I. vágányról – KITÉRŐ irányba
Szigeteltsín-
jelfogó
Elzárási táblázat
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
I. vágány II. vágány
1, 3
1, 1rE, 3, Tj1Tj1
AEj, A1 CA2 B
Bejárat / kijárat
CSILLEBÉRC felől / felé
Váltókezelő állítókészülék SZÉCHENYIHEGY állomás
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 43
Biztosítóberendezési ismeretek
Tk.Bb. 52 1.2. változat 2010. XI. 12.
Az oldási folyamat(és a korai visszazárás megakadályozása) – kiegészítő ismeret
☼A biztosítóberendezés fontos feladata, hogy a vágányutat (a váltók lezárását) a vonat közlekedése
alatt rögzítse. Közvetlenül a vonat előtt, vagy a vonat alatt átállítható váltó súlyos balesetet okozhat.
A Siemens-blokkos berendezésnél az oldást az utolsó váltó után elhelyezett oldó-szigeteltsín végzi.
Az oldás folyamatát az alábbiakban egy bejáró vonat esetén figyelhetjük meg. Kijárat esetén a működés
megegyezik, csak akkor az utolsó kijárati váltó után elhelyezett szigeteltsín működteti a jelfogót
BE
JÁR
AT
I JE
LZŐ
KIJ
ÁR
AT
I JE
LZŐ
CsengőCsengő
V Á
G Á
N Y
ÚT
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
Szigeteltsín-
jelfogó
BE
JÁR
AT
I JE
LZŐ
KIJ
ÁR
AT
I JE
LZŐ
CsengőCsengő
V Á
G Á
N Y
ÚT
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
Szigeteltsín-
jelfogó
BE
JÁR
AT
I JE
LZŐ
KIJ
ÁR
AT
I JE
LZŐ
CsengőCsengő
V Á
G Á
N Y
ÚT
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
FE
LO
LD
ÓF
EL
OL
DÓ
Szigeteltsín-
jelfogó
I.
II.
2
Tj1
1
3
A AEj
201
202
Forgalmi iroda
B
C
I. sz. állítóközpont Csillebérc felé
MOTORSZÍN
Fh.II.
Fh.I.TV-adó
csonka
I.
II.
2
Tj1
1
3
A AEj
201
202
Forgalmi iroda
B
C
I. sz. állítóközpont Csillebérc felé
MOTORSZÍN
Fh.II.
Fh.I.TV-adó
csonka
I.
II.
2
Tj1
1
3
A AEj
201
202
Forgalmi iroda
B
C
I. sz. állítóközpont Csillebérc felé
MOTORSZÍN
Fh.II.
Fh.I.TV-adó
csonka
I. fázis – a vonat a bejárati jelző előtt van
II. fázis – a vonat a váltókörzetben vanAmikor a vonat eleje az oldó szigeteltsínre ráhalad: a szigetelt-
sín-jelfogó vörös színre vált, a feloldóblokk pedig fehérre.
III. fázis – a vonat vége is lehaladt az utolsó váltóról Amikor az utolsó jármű is lehalad az utolsó váltóról (oldó szigetelt-
sínről), a szigeteltsín-jelfogó fehér színre vált
A korai oldást megakadályozza az I. fázisban:
- a „szabad” állásban álló bejárati jelző emeltyűje;
- a feloldóblokk (alaphelyzetében) fekete színe
(nem engedik lehúzni a bejárati jelzőblokkal közös blokkbillentyűt – mechanikus függés)
A korai oldást megakadályozza a II. fázisban:
- a „szabad” állásban álló bejárati jelző emeltyűje – mechanikus függés;
- a szigeteltsín-jelfogó vörös színe (megszakítja az induktor áramát: a bejárati jelzőblokk
és a feloldó közös blokkbillentyűje a jelző visszaállítása után már lehúzható, de az
induktor nem ad áramot, amíg a vonat az oldó szigeteltsínen van (a jelfogó ablaka
vörös) – elektromos függés)
A vonat az utolsó váltóról is lehaladt, az oldás a bejárati jelző visszaállítása után elvégezhető.
1.
2.
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 44 v.7 - 2015.10.15
A váltókezelő (váltóállító központ)
13. A vonat elhaladása után a jelzőt visszaállítja, majd a bejárati vagy a kijárati jelző blokkbilletyűjét ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolcszor körbeforgatja (a jelzőt lezárja). A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik.
A visszazárás csak akkor végezhető el, ha a feloldó blokk színe és a szigeteltsín-jelfogó színe is FEHÉR).
A rendelkező (forgalmi irodában)
A jelző blokkmező színe FEHÉRRŐL VÖRÖSRE változik.
14. A jelzőmező vörösre változása után feloldja a vágányutat. A vágányúti blokkbillentyűt ütközésig lehúzza, és az induktor karját legalább nyolc-szor megforgatja. A vágányúti blokkmező színe mindkét szolgálati he-lyen FEHÉRRŐL ZÖLDRE változik.
15. Az iránykallantyút és a tológombot alapállásba helyezi.
A váltókezelő (váltóállító központ) 16. A vágányúti blokkmező zöldre változása után a vágányúti kallantyút
alaphelyzetbe állítja, a reteszt feloldja, és a váltókat szabványos ál-lásba állítja.
Figyelem! Három fontos szabály:
1. A blokkbillentyűt nem szabad felengedni, amíg a mező színe teljesen meg nem változik.
2. Blokkolás befejezésekor először az induktorozást hagyjuk abba, s csak utána engedjük fel lassan a blokkbillentyűt!
3. Nem szabad a blokkbillentyűt lehúzni, amíg az előző blokkolás telje-sen be nem fejeződött.
3.5. Ha a vonat elhaladása után a feloldó blokk fekete marad (a berendezés nem oldható fel), a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomás-
főnöknek, aki a kényszeroldást elvégzi. Ha a vonat után a szigeteltsín-jelfogó vörös marad (a berendezés nem oldható fel), a váltókezelő ezt köteles jelenteni az állomásfőnöknek, aki a szükséges műveleteket elvégzi és a berendezést feloldja.
Kezelési szabályok
rendkívüli esetekre
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 45
3.6. Csillebérc állomáson a váltókat elektro-mos motorral állítjuk, a jelzők fényjelzők. A be-rendezés a váltók és a vágányszakaszok fog-laltságát ellenőrzi. Az állomás kezdőpont felöli oldalán fényso-
rompó üzemel (Konkoly Thege Miklós út). A berendezést a rendelkező forgalmi szolgálattevő kezeli a forgalmi irodában elhelyezett egyközpontos készülékről.
5. ábra VES berendezés (alaphelyzetben)
A kezelési sorrend a következő: 1. A rendelkező meggyőződik a vágányút szabad voltáról a készülék
vágánytábláján. A vágánytáblán a foglalt vágányszakaszok vonalában vörös fénycsík világít, a szabad szakaszok sötétek.
2. Meggyőződik a váltó használhatóságáról, ha a váltó fekete kapcso-
lógombja feletti kis ablak fehér, a váltó használható a haladó járművek terelésére.
3. A váltókat a megfelelő állásba állítja a FEKETE váltó-kapcsoló-gombok segítségével.
Figyelem! A berendezés ― bár visszajelzi a vágányok és váltók foglaltságát ― nem zárja ki a foglalt váltó állításának lehetőségét. Váltóállítás előtt tehát mindig meg kell győződni arról, hogy nem áll-e a váltón jármű és nem is közeledik felé jármű.
A kapcsológomb elején a fekete vonal a váltó állását mutatja:
egyenes váltóállás esetén a vonal függőleges
kitérő váltóállás esetén a vonal vízszintes
VES [„fau-esz”] típusú elektro-dinamikus biztosítóberen-
dezés kezelése
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 46 v.7 - 2015.10.15
Váltót állítani a kapcsológomb elfordításával lehet. Állításkor a kap-csológomb feletti kis ablak fehérről vörösre változik, és a jelzőcsengő megszólal, mindaddig, amíg a váltó át nem állt. Ekkor a kis ablak újra fehér lesz, ez jelzi, hogy az állítás rendben megtörtént, a váltó ismét használható a járművek terelésére. Ha a váltó állításának akadálya van (a csúcssín és a tősín közé kő, kavics, hó, jég stb. került) akkor a kis ablak vörös marad, és a csengő sem hallgat el. Ilyen esetben a váltót vissza kell állítani, és az akadályt a helyszínen el kell távolítani.
4. A váltók állítása után a vágányút lezárása következik.
A ZÖLD színű vágányúti kapcsológombot az I. illetve a II. vágány felé 45 fokos szögben elfordítjuk (a gomb ferdén áll), ezzel rögzítjük a váltó kapcsológombját (lezárjuk a váltót). A vágányúti kapcsológomb elfor-dításakor a gomb feletti kis ablakban megjelenik a vágány száma. A vágánytáblán megjelenik a lezárt vágányút vonalának megfelelően kivilágított fehér vágánycsík, és megszólal a csengő, amely jelzi, hogy a jelző állítása következhet.
5. A vágányút lezárása után a jelzőt a VÖRÖS jelző-kapcsológomb segítségével lehet továbbhaladást engedélyező állásba állítani.
Bejárat esetén a „BEJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a bejárati jelzőn és előjelzőjén a megfelelő továbbhaladást engedélyező sebességjel-zés jelenik meg. Kijárat esetén a „KIJ" felirat felé fordítjuk el, ekkor a megfelelő kijárati jelzőn jelenik meg a továbbhaladást engedélyező jelzés. A jelző kapcsológombot 90 fokos szögben kell elfordítani – a gomb vízszintesen áll.
☼ A jelző kapcsológomb csak akkor fordítható el, ha a vágányúti kapcsológomb már el van fordítva (mechanikus ellenőrzés), illetve a vágány szabad és a váltó-használhatósági kis ablak fehér (elektromos ellenőrzés). Az elektromos ellenőr-zést a jelző kapcsológomb kismértékű elfordításakor figyelhetjük meg: a gomb feletti négy részre osztott kis ablak jobb felső részén a vörös szín fehérre vált és megengedi a gomb tovább fordítását. Ha a biztonsági feltételek nem teljesülnek, a gombot a berendezés nem engedi elfordítani! Ha a jelzőállító gombot 45 foknál jobban elfordítjuk, a gomb feletti kis ablak bal felső részén a zöld szín fehérre vált, ez jelzi, hogy a gomb lezárása megtörtént (nem fordítható vissza eredeti helyzetbe). Ha a gomb nem záródik le, a jelzőn nem jelenik meg a „szabad” jelzés. A jelző szabadra állásakor a „Be” vagy „Ki” szó is megjelenik a kis ablak alsó részén.
A jelzők állása a vágánytáblán megtekinthető. A jelző-kapcsológomb elfordításával rögzítjük a vágányúti kapcsoló-gombot (nem lehet a váltót feloldani), valamint a berendezés elektro-mosan rögzíti a jelző-kapcsológombot is. Ez azt jelenti, hogy a jelző- kapcsológombot csak a vonat elhaladása után lehet teljesen visszaál-lítani.
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 47
-
Távközlő- és Biztosítóberendezési Ismeretek
TkBb - 48 v.7 - 2015.10.15
-
A biztosítóberendezések kezelése
v.7 - 2015.10.15 TkBb - 49
6. Az állomás kezdőpont felőli oldalán beállított menetek esetén a
jelzőn szabad jelzés csak a fénysorompó lezárása után jelenik meg. A fénysorompót a vágányábrán található SR 2 feliratú gomb
egyszeri benyomásával zárhatjuk le. Felnyitott helyzetben a fénysorompó visszajelzése függőleges zöld fénysáv. Lezáráskor először vízszintes sárga fénysáv látható, majd a késleltetési idő (kb. 30 másodperc) leteltével vízszintes vörös fény-sávra változik. Ekkor jelenik meg a jelzőn a továbbhaladást engedé-lyező jelzés.
☼ A késleltetési idő azért szükséges, hogy a leglassabban haladó közúti jármű is elhagyhassa az útátjárót.
Az SR 2 feliratú nyomógomb ismételt megnyomásával a sorompót fel-nyithatjuk. Amennyiben jelzőkezelés is történt, a sorompó csak a me-net elhaladása után nyílik fel (önműködően).
7. A vonat be- vagy kihaladásakor a jelzőt önműködően Megállj-ál-lásba állítja, és a fehér fénysávok vörösre változnak, majd ha a vonat
elhagyta a váltót (és a sorompót), megszólal a csengő és jelzi, hogy a jelző-kapcsológomb elektromosan feloldódott. A gomb felett a kis ablak bal felső részén a fehér szín zöldre vált. A berendezés alapállásba állítható a következő sorrendben: 1. a VÖRÖS jelző-kapcsológombot alapállásba állítjuk; 2. a ZÖLD vágányúti kapcsológombot alapállásba állítjuk; 3. a FEKETE váltó-kapcsológombokkal a váltót szabványos állásba
állítjuk.
3.7 A „szabad” jelzést bármikor Megállj!-ra
kapcsolhatjuk a VÖRÖS kapcsológomb visz-szaállításával (félállásig visszafordítjuk).
Gyermekvasutas pajtás ólomzárral lezárt vagy számlálóval ellátott nyo-mógombot önhatalmúlag SOHASEM kezelhet!
+ Ha a vonat elhaladása során a vágányút nem oldódik, akkor az állomásfőnök a „Kény-sze