![Page 1: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/1.jpg)
1
Vadászati állattan és etológia
2.
Ragadozómadarak
Dr. Katona Krisztián
Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet
Frissítve: 2016. 02. 15.
![Page 2: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/2.jpg)
2
Ragadozómadarak
röpképe
Ragadozómadarak röpképe Ölyvek
• Széles szárny és farok, farok vége lekerekített. Magasban kering, oszlopokon, póznákon gubbaszt. Fán és sziklán fészkel.
Sasok
• Erőteljes fej és csőr, hosszú széles szárny. Fán és sziklán fészkel.
Rétihéják
• Karcsú test, hosszú kissé szögletesen hajló szárny, hosszú farok. Alacsonyan, enyhe “V” alakú szárnytartással repül. Földön vagy nádban fészkel.
Kányák
• Hosszú, szögletesen hajló szárny, villás farok. Könnyen repül, kifeszített szárnnyal kering. Fán fészkel.
Héják és karvalyok
• Rövid, lekerekített szárny, hosszú farok. Alacsonyan - fák és bokrok között - vadászik, meglepetésszerű gyors rávágással. Fán fészkel.
Sólymok és vércsék
• Hosszú, hegyes szárny, hosszú farok. Gyors erőteljes szárnycsapások. Fákon, sziklákon, épületeken fészkel.
![Page 3: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/3.jpg)
3
Csőrfog
• Sólyomfélék családja: felső káva csőrhegy felőli, elülső felében van a
csőrfog, szemben az alsó káván mélyedés található
• Vágómadár-félék családja: lehet vágóél a felső csőrkáván, de a csőrtő
felőli hátulsó félben, és szemben lent nincsen mélyedés az alsó káván
Forrás: Vas és mtsai., 2011
Egerészölyv
(Buteo buteo)
Fotó: Maros Sándor
![Page 4: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/4.jpg)
4
Egerészölyv
Rend: Vágómadár-alakúak
Család: Vágómadár-félék
Faj: Egerészölyv (Buteo buteo)
Vadászhatóság: védett
Felismerés
• 48-56 cm (tojó nagyobb);
• széles szárnyú, lekerekített farkú, rövid nyakú;
• tollazat nagyon sötéttől egész világosig változhat;
• farka sűrűn feketén keresztsávozott;
• felnőtteknél vastag fekete farokvégszalag;
• (repüléskor a farok legyezőszerűen széttárva);
• melle alsó részén világos keresztsáv;
• szárnyalján az evezők fehéres színeződésűek, az ujjak feketék;
• csőre szarufekete, a csőrtő és a lába sárga;
• a szaruhártya a felnőtteknél barna;
• repülés közben hangos („miákoló” vijjogás), póznákon gubbaszt
![Page 5: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/5.jpg)
5
Elterjedés - állományhelyzet
• Skandinávia északi részét kivéve egész Európában;
• Kontinens és hazánk leggyakoribb ragadozómadara;
• Mo.-on állandó, fészkelő faj, de télen északi állományokból telelők is vannak;
• fészkelő állománya 15-30 ezer pár (MME) vs. 96039 példány (OVA, becslés 2015)
Élőhely - fészkelőhely
• minden fás vegetációjú területen előfordul (erdősáv, fasor is);
• táplálékát fészkelőhelye környékén, főleg mg-i területeken szerzi;
• középkorú vagy idősebb erdőállományokban (szélhez közel),
• törzs mellé, ágak tövéhez építi fészkét;
Költés
• monogám;
• fészkelőhelyeket februártól foglalják;
• költési időszak március közepétől júniusig tart;
• 2-4 fehéres tojás, 33 nap kotlás, ritkán a hím is kotlik;
• 1 hónaposan tollasok, másfél hónaposan repülnek;
Táplálkozás
• fészkelőhelye környékén, főleg mezőgazdasági területeken
• fő tápláléka a mezei pocok;
– pocokgradációs években jellemzően 4 tojásos fészekaljakat raknak, és ezeket sikeresen ki is repítik.
• Jól alkalmazkodik: vakond, hörcsög, egér, patkány, kevés madár, kétéltű, hüllő és ízeltlábúak, dög
![Page 6: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/6.jpg)
6
Héja (Accipiter gentilis)
![Page 7: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/7.jpg)
7
Héja
termeszetbolond.hu
racepigeon.5mp.eu
Rend: Vágómadár-alakúak
Család: Vágómadár-félék
Faj: Héja (Accipiter gentilis)
Vadászhatóság: védett
Felismerés
• 49-56 cm a hím, 58-64 cm a tojó tojó nagyobb a hímnél;
• széles szárny, hosszú farok;
• hátoldal: hím kékes-, tojó palaszürke;
• mellük, hasuk szürkésfehér, sűrűn szürkésen keresztsávozott;
• alsó farkfedők fehérek;
• szem felett széles fehéres szemöldök sáv;
• csőr szürkés, rövid; csőrtő és szem sárga;
• nagy termetű tojó karvallyal összetéveszthető! DE:
• csüdje jóval vastagabb
• a héjánál a sziluettben a hosszú farok töve is szélesebb, sarkai lekerekítettek;
• A fiatalok háta még barna; hasuk, mellük sárgásfehér, barnával függőlegesen mintázott;
• Röpte: lombkoronaszintben, néhány szárnycsapás, majd rövid egyenes siklás
![Page 8: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/8.jpg)
8
Elterjedés - állományhelyzet
• Írország kivételével Európában mindenhol, É-Amerikában, Ázsiában, É-Afrikában is;
• Mo.-on rendszeresen költ, télen is csak kóborol, északi területekről telelni is jönnek;
• hazai fészkelő állománya:
800-1300 pár (MME) vs. 20470 példány (OVA, becslés 2015);
A hazánkban országszerte megjelent nyugat-nílusi vírus az állománynövekedését az
elmúlt évtizedben visszafoghatta.
Élőhely - fészkelőhely
• alföldi, domb- és hegyvidéki lehetőleg összefüggő, nagy erdőkben, bükkösöket, fenyveseket, ártéri nyárasokat kedveli;
• táplálkozás: bokros, csenderes, mg-i területen;
• fészkelése erdőhöz kötött, fészkét magasan főágak elágazásához rakja;
Költés
• monogám;
• fészket mindkét nem építi, gyakran több éven át használják;
• költés március végétől - júniusig, de egy évben csak egyszer;
• 3-4 füstszínű tojás, mindkét nem kotlik;
• 35-38 nap után kelnek a fészeklakó fiókák;
• 40. naptól repülnek, két és fél hónap után önállóak;
Táplálkozás
• jellemzően madárzsákmány, csenderes, bokros területekről
(galamb, rigó, szajkó, fácán, fogoly),
• apróvad-fogyasztás kicsi, de hatásvizsgálat nincs!
• fácántelepeknél probléma engedéllyel befogás solymászat („élelemszerző” solymászat alacsonyröptű madara)
![Page 9: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/9.jpg)
9
Karvaly
(Accipiter nisus)
Fotó: Szerencsi Gábor
Karvaly
Fotó: Kovács Norbert
http://forum.przyroda.org/topics2/krogulec-
accipiter-nisus-vt2562.htm
![Page 10: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/10.jpg)
10
Rend: Vágómadár-alakúak
Család: Vágómadár-félék
Faj: Karvaly (Accipiter nisus)
Vadászhatóság: védett
Felismerés
• hím 29-34 cm, tojó 35-41 cm (a tojó a nagyobb);
• rövid kerek szárny, hosszú farok;
• farok keresztsávozott (héja alsó farkfedői fehérek);
• a farokvég sarkai élesek, a faroktő keskenyebb, mint a héjánál;
• karvaly csüdje a héjáénál sokkal vékonyabb;
• a középső lábujj aránytalanul hosszú;
• mell és has hullámos vonalakkal sűrű keresztsávos;
• szem és láb sárga;
• csőre szürkéskék, csőrtő sárga;
• fehér szemöldöksáv;
• hím: hátoldal és fejtető sötétszürke, "arca" rozsdaszínű, mell és has keresztsávozása vörhenyes;
• tojó: hátoldala palaszürke, mell és has keresztsávozása barnásszürke;
• fák és bokrok között alacsonyan repül;
• karvaly szárnycsapásoknál emelkedik, siklásnál süllyed, míg a héja nem
Elterjedés
• Skandinávia északi részét kivéve egész Európában;
• Mo.-on rendszeresen költ, állandó;
• 3300-4300 pár (MME)
![Page 11: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/11.jpg)
11
Élőhely - fészkelőhely
• erdők (fenyvesekben vagy vegyes erdőkben fészkel),
mg-i területek, kertek;
• télen lakott területekre is behúzódik (héjára ez nem jellemző);
Költés
• monogám;
• 4-6 tojás;
• 35 nap költési idő;
• fészeklakó fiókák;
• 4 hetesen repülnek, pár hétig még a fészek környékén mozognak;
Táplálkozás
• elsősorban énekesmadarak (főleg verebek és feketerigó) és galambok;
• lakott területeken is galambok és a madáretetők látogatói;
• apróvad fogyasztása nem jellemző;
• bár a fácáncsibét vagy a foglyot (és a védett fürjet is) elejtheti;
• solymászok is tartották régen ilyen célra, de manapság szarkára és gerlére lehet vele elsősorban vadászni
![Page 12: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/12.jpg)
12
Barna rétihéja (Circus aeruginosus)
Fotó: Balogh Marcell
Barna rétihéja
www.sulinet.hu
![Page 13: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/13.jpg)
13
Rend: Vágómadár-alakúak
Család: Vágómadár-félék
Faj: Barna rétihéja (Circus aeruginosus)
Vadászhatóság: védett
Felismerés
• 43-55 cm, nagyobb termetű, szélesebb szárnyú mint a többi rétihéja;
• hím: háta sötétbarna, has gesztenyebarna, szárnyfedők, az evező tollak egy része és a farok hamvasszürke, szárnycsúcsa fekete, feje, tarkója és melle sárgásbarna;
• tojó: teste, farka sötétbarna, fejtető, tarkó, torok, váll világosabb;
• a barna rétihéja szárnya keskenyebb, farka hosszabb, mint az egerészölyvé;
• farkon nincsen fehér csík (elkülöníti többi rétihéjától);
• alacsonyan imbolyogva vadászik, a zsákmányra csavarvonalba ejti rá magát, sikláskor szárnya enyhe “V” alakban áll
Bal oldali a tojó, jobb oldali a hím!!!!
![Page 14: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/14.jpg)
14
Elterjedés - állományhelyzet
• Európában mindenhol, már Skandináviában is, ill. Brit-szigeteken is újra;
• Mo.-on rendszeres és gyakori költőfaj, vonuló, de enyhe teleken áttelel;
• 5-10ezer fészkelő pár (MME) vs. 30418 példány (OVA, becslés 2015)
Élőhely - fészkelőhely
• kisebb-nagyobb nádasok mellett közönséges (tavak, lápok, mocsarak mellett), de ma már egyre jobban kötődik a mg-i területekhez fészkelés és táplálkozás miatt is;
• fészkét többnyire vízzel körülvett nádasba rakja;
Költés
• monogám (ált. egy szaporodási időszakra szólóan);
• nászrepülés és fészeképítés április elején kezdődik; mindkét nem épít;
• 3-6 kékesfehér tojás, csak a tojó kotlik, eközben a hím táplálja;
• költési idő 31-32 nap;
• 1-2 nap eltérés tojások lerakása között, de már az elejétől kotlik aszinkron kelés (akár 1,5 hét) káinizmus;
• a fiókák 1 hónaposan tollasodnak és kb. 40 nap után repülnek;
Táplálkozás
• kisrágcsálók (főleg mezei pocok) jelentősége kiemelkedő;
– elérhetősége meghatározza a költő párok számát és azok sikerességét;
• emellett egerek, ürge, hörcsög. madarak, kétéltűek, hüllők, dög;
• az apróvad (fogoly, fácán, nyúlfióka) szerepe a táplálékában a mezei pocok gradációk utáni évben jellemzően nagyobb;
• vannak erre specializálódó fészkelő párok, mások alig
![Page 15: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/15.jpg)
15
Kékes rétihéja (Circus cyaneus)
![Page 16: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/16.jpg)
16
Rend: Vágómadár-alakúak
Család: Vágómadár-félék
Faj: Kékes rétihéja (Circus cyaneus)
Vadászhatóság: védett
Felismerés
• 45-55 cm;
• hím: felsőtest, fej, mell kékesszürke, alsótest élesen elválóan világos, fehér farkcsík, sávozatlan has, karevezők sötéten szegettek;
• tojó (és tollváltó juvenilis): hátoldala szürkésbarna, alul hosszanti irányban csíkozott, (tojó alul fehér alapon, fiatal sárgásbarna alapon); fehér farkcsík;
• alacsonyröptű, siklás közben szárnyát enyhe “V” alakban tartja;
Elterjedés - állományhelyzet
• Európában elterjedt; de hiányzik a mediterrán területekről, Balkánról, Kárpát medencéből;
• Mo.-on téli vendég (október és április között), 2-8ezer példány (MME);
• négy leírt költés, több átnyaralás
Élőhely - fészkelőhely
• nagy alkalmazkodó képességű, elsősorban az alacsony
növényzetű, nyílt vidéket kedveli;
• földön fészkel (rétek, legelők, tundra);
Költés
• monogám (egy szaporodási időszakra szóló);
• fészket a tojó építi, időnként laza telepek is kialakulnak;
• évente egyszer (április végétől - május végéig);
• 3-6 szürkésfehér tojás;
• 29-30 nap kotlás, ezalatt a tojót is a hím táplálja;
• egy hónap után röpképesek a fiatalok;
Táplálkozás
• elsősorban kisemlősök, de fogoly, pacsirta és veréb is
![Page 17: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/17.jpg)
17
Hamvas rétihéja
(Circus pygargus)
commons.wikimedia.org
Rend: Vágómadár-alakúak
Család: Vágómadár-félék
Faj: Hamvas rétihéja (Circus pygargus)
Vadászhatóság: fokozottan védett
Felismerés
• 39-50 cm;
• a rétihéjákra jellemzően hosszú hegyes szárnyú; farka keskeny és hosszú;
• faroktöve fehér;
• hím: kékesszürke, szárnycsúcsa fekete;
• a kékes rétihéjától a karevezők fekete sávjai (2 alul, egy felül) megkülönböztetik;
• tojó: barnás színezetű, felül a karevezőkön sötét sáv húzódik;
• farka keresztcsíkozott, faroktöve fehér (barna rétihéjától elkülöníti);
• alacsonyröptű, siklás közben szárnyát enyhe “V” alakban tartja;
Elterjedés - állományhelyzet
• Európában csak Norvégiában és az Ír-szigeten nem él;
• Hazai fészkelő, 50-200 fészkelő pár (MME);
• Április és szeptember között tartózkodik nálunk
![Page 18: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/18.jpg)
18
Élőhely - fészkelőhely
• hazánkban sík- és dombvidéken, a nagyobb kiterjedésű turjánosokban,
lápokon, vizenyős területeken költ;
• jelentős részben védett területen (pl. Hanság, Ócsa);
• nedves rétek eltűnése, átalakulása miatt egyre több pár költ
főleg őszi búza- és lucernatáblákban;
• földön fészkel;
• Konfliktus -> védőzónák kialakítása;
Költés
• monogám (ritkán poligín);
• április végén nászrepülés, májusban kezdi a kotlást;
• fészekalja 2-6 tojásból áll;
• a fiókák 29-30 nap alatt kelnek ki;
• fészeklakók, 4-5 hétig a fészekben maradnak;
• a hím szerzi a táplálékot, a tojó eteti az utódokat;
Táplálkozás
• kisemlősök, madárfiókák, hüllők és nagyobb rovarok;
• rágcsálógradáció idején a felnevelt szaporulat nagyobb
Vörös vércse
(Falco tinnunculus)
Fotó: Porcsin Béla
![Page 19: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/19.jpg)
19
Vörös vércse
mantis-de-canarias.foroactivo.com
Rend: Sólyomalakúak
Család: Sólyomfélék
Faj: Vörös vércse (Falco tinnunculus)
Vadászhatóság: védett
Felismerés
• 31-37 cm, hegyes szárnyú, hosszú farkú;
• hím: hátoldala, felső szárnyfedői gesztenyevörösek, sötét csepp alakú foltokkal, hasoldala sárgás fekete pettyekkel, feje és farka hamuszürke, farka végén széles fekete szalag fehér szegéllyel;
• tojó: feje, hátoldala és farka rozsdabarna, sötét keresztsávokkal, farka végén széles keresztszalag;
• karmuk fekete;
• Repülése:
keveset siklik, inkább aktívan repül;
gyakran szitál, merőlegesen ejti magát zsákmányára;
![Page 20: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/20.jpg)
20
Elterjedés - állományhelyzet
• Egész Európában elterjedt, Mo.-on gyakori költőfaj;
• Vonuló, de enyhe teleken áttelel;
• 6200-7400 fészkelő pár (MME);
Élőhely – fészkelőhely
• lápok, tengerpartok, mezőgazdasági területek, ligetes erdők;
• városokban is gyakori;
• Budapest belvárosi részein is rendszeres fészkelő;
– 2006-ban 60-75 pár, szinte mind épületeken költött
• saját fészket nem épít;
• üres varjú- és szarkafészkekben, sziklákon, épületeken, fák odvában költ;
• mesterséges fészekalapokkal, költőládákkal lehet segíteni megtelepedését;
Költés
• akár egy életre szóló monogámia jellemzi;
• április-májusban rakja le fészekalját;
• 3-8 tojása van;
• 28-30 nap kelési idő, fiókák még egyszer ennyi időt töltenek a fészekben;
Táplálkozás
• elsősorban mezei pocok, egerek, ill. rovarok (pl. egyenesszárnyúak);
• gyíkot, madarat is foghat
![Page 21: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/21.jpg)
21
Kék vércse (Falco vespertinus)
Fotók: Papirnyik Norbert
Kék vércse
kekvercse.mme.hu
www.termeszeti-ertekek.eoldal.hu
Fotó: Lóki Csaba
kekvercse.mme.hu
![Page 22: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/22.jpg)
22
Rend: Sólyomalakúak
Család: Sólyomfélék
Faj: Kék vércse (Falco vespertinus)
Vadászhatóság: fokozottan védett
Felismerés
• kistermetű (28-34 cm);
• szárnya hegyes, farka hosszú;
• csőre, szemgyűrűje és lába narancsvörös;
• karma hegye barna, töve sárgásfehér;
• csőrhegy szürke;
• hím: tollazat sötétszürke, alsó farkfedői és gatyája fakóvörös, evezőtollak ezüstszürkék;
• tojó: fejtető, mell, has rozsdasárga, hát palaszürke, sötét keresztsávokkal;
• fiatalok csőre, lába sárga, hátuk szürkésbarna, hasuk sárgás; barna csíkos;
• jellemző a szitálás
![Page 23: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/23.jpg)
23
Elterjedés - állományhelyzet
• Kelet-Közép-Európától majdnem a Bajkál-tóig terjed a fészkelőterülete;
• Európában nagyobb állománya hazánkban, Romániában, Bulgáriában, Ukrajnában és Oroszországban;
• Mo-n Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon, ill. néhány pár a Kisalföldön is, 700-1200 fészkelő pár (MME);
• Vonuló, április és szeptember között nálunk
![Page 24: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/24.jpg)
24
Élőhely – fészkelőhely
• bokrokkal, facsoportokkal tarkított síkságok, erdőszélek;
• telepesen fészkelő sólyomfaj;
• saját fészket nem épít telepesen fészkelő másik faj fészkeit foglalja el,
alapvetően a vetési varjúét;
• DE: lakott területre nem követik a varjakat
• külterületi fészkelési lehetőségek beszűkülése!
• 2006-ban elterjedési területükön fészkelésre alkalmas vetési varjú telepek száma
53 db volt, amiből 21 telepen foglaltak fészket kék vércsék;
Költés
• monogám faj, de csak egy szaporodási szezonra képez párt;
• mindkét nemnél gyakori lehet páron kívüli párzás is;
• május-júniusban rakja le tojásait (varjak már kirepülnek);
• fészekalja 3-4 téglavörös tojásból áll, mindkét nem kotlik;
• 22-23 nap kelési idő, fiókák további 4 hét elteltével hagyják el a fészket;
Táplálkozás
• „bogárzó sólyom”: repülő rovarok, ill. egyenesszárnyúak fontosak;
• fontos tápláléka a mezei pocok is;
• gyepeken sáskák, gyíkok, sőt ásóbéka is
Kék vércse mészárlás vonuláskor
![Page 25: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/25.jpg)
25
Sasok
Hazai sasállományok XIII. Országos Sasleltár, 2016 január
• Réti sas: 789-884 példány (4,5 egyed/100 km2),
• Parlagi sas: 346-392 példány (2 egyed/100 km2),
• Szirti sas: 6 példány,
• Fekete sas: 4-5 példány
Fészkelő állomány kb.:
• 200 réti sas pár,
• 100 parlagi sas pár,
• 30-40 békászó sas pár (vonul)
• 5 szirti sas pár költ
• Törpe sas 1-2 költőpár (?)
![Page 26: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/26.jpg)
26
Parlagi sasok hazánkban
![Page 27: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/27.jpg)
27
Parlagi sas LIFE „Jelenleg három olyan jelentős apróvad kibocsátó telepet ismerünk az országban, amelynek környékén november és március között minimálisan 5–10 parlagi sas figyelhető meg.
Ezek a területek ilyenkor „ökológiai csapdaként” működnek.
A sas egyedek elsősorban a sebzés miatt sérült, legyengült, vagy elpusztult apróvad (tőkés réce, fácán, fogoly) egyedeket fogyasztják
Így az ólommérgezés gyakorisága magasabb lehet az apróvad-kibocsátó telepek környékén, ahol intenzív vadászatok folynak.
A vadkibocsátó telep tulajdonosa az emberi fogyasztásra már alkalmatlan apróvad tetemeket jó szándékúan, kifejezetten a sasok etetése céljából kihelyezi.
Ezzel a sasokat egy adott területre vonzza, potenciálisan növelve az ólommérgezés veszélyét.”
Mérgezések
![Page 28: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/28.jpg)
28
Parlagi sas
táplálék-
összetétele
középhegységi
mintákból
![Page 29: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/29.jpg)
29
Háromfiókás fészek magasfeszültségű vezeték
tartóoszlopán
Egerészölyvek rétisas fészekben
![Page 30: Vadászati állattan és etológia - vmi.info.huvmi.info.hu/tananyagok/tananyag/vadaszati_allattan/madar/madarrdszt_02... · 1 Vadászati állattan és etológia 2. Ragadozómadarak](https://reader030.vdocuments.net/reader030/viewer/2022040314/5e114cfd0d1e0f4b2505dbb2/html5/thumbnails/30.jpg)
30
Köszönet a felhasznált képek készítőinek!
- A fotók készítőit ld. az aktuális fotón
- A határozó rajzok eredete:
Peterson R.T., Mountfort G. és Hollom, P.A.D. 1986. Európa madarai. Budapest, Gondolat.
- Az elterjedési térképek eredete:
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület:
www.mme.hu
- Országos Vadgazdálkodási Adattár