Download - Vállalkozási formák a vendéglátásban
Vállalkozási formák a vendéglátásban
A piacgazdaságra történő áttérés folyamatában kiemelkedő szerepet játszottak azok a jogszabályok, amelyek a vállalkozások lehetséges formáit szabályozzák.
Az 1988. VI. törvény – Társasági Törvény
A gazdasági társaságok körében • a jogi személyiség nélküli • a jogi személyiségű
gazdasági társaságok különböztethetők meg.
Vállalkozási formák a vendéglátásban
Jogi személyi
Jogi személy kritériumai
Vállalkozási formák a vendéglátásban
Gazdasági társaságot az állam, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és belföldi, illetve külföldi természetes személyek közös gazdasági tevékenység folytatására alapíthatnak.
A gazdasági társaságok törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el, melynek keretében elsősorban azt ellenőrzik, hogy a társasági szerződés és más okiratok megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak.
Gazdasági társaság alapítása
• Társasági szerződés megkötésével• Alapító okirat (egyszemélyes gazdasági társaság,
ZRt.)• Alapszabály elfogadásával (NyRt)
A társasági szerződést és az alapító okiratot valamennyi tagnak(alapítónak) alá kell írnia.
A részvénytársaság alapszabályát a társaság alakuló közgyűlése fogadja el.
Gazdasági társaság létesítő okiratát közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.
Gazdasági társaság alapítása
A létesítő okiratnak tartalmaznia kell: • A gazdasági társaság cégnevét és székhelyét• A gt. tagjait, nevük, és lakóhelyük feltüntetésével• A gt. Tevékenységi körét• A társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke
rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,• A cégjegyzés módját• A vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét
Vállalkozási formák a vendéglátásban
Gazdasági társaság a következő okokból szűnhet meg:– A társasági szerződésben meghatározott
időtartam letelik,
– Elhatározza jogutód nélküli megszűnését,
– Más társasággal egyesül, vagy más formába alakul át,
– Tagjainak száma – a Kft-t és Rt-t kivéve – egy főre csökken,
– A bíróság felszámolási eljárás során megszűnteti,
– a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja
Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiség nélküli gazdasági társaságok
Közkereseti társaság
• A tagok arra vállalnak felelősséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják.
• A társasági szerződésben meg kell határozni a vagyoni hozzájárulás formáját, értékét és a tagok személyes közreműködésének módját.
• A társaság üzletvezetésével bármelyik tagot meg lehet bízni, ezt a jogot a társaság többi tagja fontos okból meg is vonhatja.
Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiség nélküli gazdasági társaságok
Betéti társaság
• Társasági szerződéssel a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalkoznak, oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és egyetemleges a társaságok kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni hozzájárulása mértékéig korlátozott.
• A társaság tevékenységében való közreműködésre csak a beltag köteles.
• A társaság vezetésére és képviseletére a beltag jogosult.• Megszűnik a társaság, ha valamennyi beltag kiválik, illetve ha
csak beltagok maradnak. A törvény értelmében ez utóbbi esetben lehetőség van a társasági szerződés módosításával közkereseti társasággá átalakulni.
Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiségű gazdasági társaságok
Korlátolt felelősségű társaság
• Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A törzstőke minimális összege 3 millió forint, az egyes tagok törzsbetétje 100 ezer forintnál nem lehet kevesebb.
• A tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki.
• A társaság kötelezettségeiért a tag a törzsbetétje mértékéig felel.
• A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet évente legalább egyszer össze kell hívni.
Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiségű gazdasági társaságok
Részvénytársaság
• A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével induló gazdasági társaság, amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének összegéig terjed ki. A részvénytársaság egyéb kötelezettségeiért a részvényes nem felel.
• A részvény a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelynek tartalmaznia kell a részvénytársaság nevét és székhelyét; a részvény sorszámát, névértékét; azt, hogy bemutatóra vagy névre szóló; a részvény fajtáját (elsőbbségi, ingyenes vagy kedvezményes, kamatra jogosító) és az ahhoz fűződő jogokat; a kibocsátás időpontját.
Részvénytársaság
• A részvénytársaság alaptőkéje 20 millió forintnál nem lehet kevesebb.
• A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, amely részvényesekből áll. A közgyűlést meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető testülete és legalább 3 és legfeljebb 11 tagból áll.
Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiségű gazdasági társaságok
Egyesülés
• Jogi személyiséggel rendelkező társaságok legegyszerűbb formája, csak jogi személyek alapíthatják
• Nem feltétel, hogy saját vagyonnal rendelkezzen• Saját nyereségre nem törekszik, az rendszerint a
tagoknál képződik, az esetleges tartozásokért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek
• Létrehozható a tagok saját gazdálkodásának előmozdítására, gazdasági tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekképviseletre
Vállalkozási formák a vendéglátásbanJogi személyiségű gazdasági társaságok
Közös vállalat
• Szervezett rendszerben működő, vállalati gazdálkodást folytató társaság, amelyet csak jogi személyek alapíthatnak
• Tartozásaiért elsősorban saját vagyonával felel, ha az nem fedezi, akkor vagyoni hozzájárulásuk arányában felelnek a tagok
Vállalkozási formák a vendéglátásban
A szövetkezet
• Magánszemélyek közös vállalkozása
• Szövetkezet tagja lehet minden 16. életévét betöltött személy
• A szövetkezetek jellemző módon vegyes profilú vállalkozások, tevékenységük alapján a kereskedelem ágazatába tartoznak
A szövetkezet
• A tagok belépéskor részjegyet jegyeznek, melynek névértéke szövetkezetenként változó. Emellett a szövetkezet vagyonának 70 %-át a tagokra nevesítik üzletrész formájában.
• A részjegy és az üzletrész alapján a tag a gazdálkodás eredményességétől függően osztalékra jogosult.
• A szövetkezet vezető szervei: a közgyűlés (küldöttgyűlés), az igazgatóság, a felügyelő bizottság és településenként a helyi intézőbizottságok.
Vállalkozási formák a vendéglátásban
Egyéni vállalkozás
• A társasági Törvény egyúttal a magánvállalkozás törvénye is, de az egyéni vállalkozásról szóló 1990. V. törvény egységesíti az egyéni vállalkozás szabályait és kimondja, hogy egyéni vállalkozás keretében bármilyen gazdasági tevékenység végezhető.
• Egyéni vállalkozást minden belföldinek minősülő természetes személy alapíthat.
Egyéni vállalkozás
• A törvény értelmében az egyéni vállalkozó egy vállalkozási igazolványt kaphat, de több tevékenységet is folytathat és több telephelyet tarthat fenn.
• Az egyéni vállalkozó felelősségét a törvény korlátlan felelősségben határozza meg.
• Az egyéni vállalkozói igazolványok kiadása a területileg illetékes Okmányirodákhoz tartozik. Itt az adószám, a KSH szám leadásával és a megfelelő nyomtatványok kitöltése után max. 30 nap elteltével történik az igazolványok kiadása.
Tulajdonosi és üzemeltetési konstrukciók
• Tulajdonosok
• Bérleti szerződés
• Lízingszerződés
• Franchise szerződés
• Management szerződés
Tulajdonosok
Tulajdonosi formában a vendéglátó egység teljes üzemeltetése felett az irányítási jogot (értékesítési és marketing politika, szervezeti felépítés, reklámtevékenység, árképzés, üzletpolitikai célok) a tulajdonos vagy tulajdonosok gyakorolják.
Bérleti szerződésÜzemeltetési jog
• A bérlő a vendéglátó egységet saját nevében és saját számlájára vezeti, viseli a gazdasági kockázatot.
• A tulajdonos haszna a bérleti díj, kötelessége az ingatlan biztosítása, rekonstrukció költsége (az értékcsökkenést a bérbeadó számolja el).
• A tulajdonos (fix vagy határozatlan időre szóló) bérleti szerződést köt az üzemeltetővel, aki az üzemeltetési jog ellenében bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. A bérleti díj az üzemeltető költsége.
• Bérleti díj = Tulajdonos ktg-ei + haszon (>banki kamat)
LízingszerződésTulajdonjoggá váló bérleti jog
Az üzemeletetést teljesen a bérlő irányítja.Fajtái:• Ingatlan vagy teljes (ingatlan, gépek,
felszerelések – eltérő futamidővel)• Fix összegű (állandó, progresszív,
degresszív) vagy fix + forgalomtól függő• Visszlízing (sale and lease back).
Fejlesztési hitelnyújtás helyett a hiteladónak nagyobb biztonságot jelent.
Franchise szerződésNévhasználati jog
A franchise átadó egy – eredményesen kipróbált – komplex rendszert ad át a vállalkozásnak, aki saját beruházás alapján és rendszerlicencdíj fizetés ellenében az üzletet önállóan, meghatározott ideig saját hasznára üzemelteti.
Van kérdésük?
• Kérem tegyék fel!