dr. hársfalvi péter Általános iskola pedagógiai program
TRANSCRIPT
1
Dr. Hársfalvi Péter
Általános Iskola
Pedagógiai Program
2020
2
Tartalomjegyzék
1. Az iskola nevelési programja
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai…..…..5
1.1.1 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei…………………..6
1.1.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai ……………….…………....6
1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei…………………………………….…9
1.1.4 A nevelő- oktató munka pedagógiai eljárásai…………………………….………..10
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok……………………………..…14
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………………………..16
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai………………………………….………….16
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása…………………………………18
1.4 A közlekedésre nevelés iskolai programja ……………………………………………………..20
1.4.1 A közlekedési képességek fejlesztése …………………………………………….20
1.4.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai ………………………………………20
1.4.3 A közlekedési ismeretek tanításának feladatai ……………………………………21
1.4.4 A közlekedésre nevelés tanórán kívüli lehetőségei…………………………….….21
1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok…………………………...…..21
1.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok………………………22
1.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai………………………………22
1.5.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai……………………....23
1.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai………………………..…..24
1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai……………………………….……25
1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység………...……26
1.7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók………………………………………………..…..26
1.7.2 A tehetség képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ………………....…28
1.7.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program……………......29
1.7.4 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése…...……32
1.7.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása…………………………………….………35
1.7.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység……………………….……..36
1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje…………………..………37
1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel……………………..………38
1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák…………………….……….38
1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák……………………..………39
1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata……………………………………..….……41
1.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja…………………………………………..….…41
1.10.2 A vizsgatárgyak részei és követelményei……………………………..…………42
1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai………………………..…………45
2. Az intézmény helyi tanterve…………………………………………………………..….47
2.1A választott kerettanterv megnevezése……………………………………………………….…47
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám…………………………………………….……….…49
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei…….…….54
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása……55
2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása……………………..….55
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………………….……56
2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………………..…….57
2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása…………………….……59
2.5 Mindennapos testnevelés………………………………………………………………..….…….59
3
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai……….…….60
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………………………………………60
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.….....61
2.8.1 Az intézményi eredmények elemzése…………………….…………………….....62
2.8.2 Írásbeli feladatok értékelése……………………………………………………….62
2.8.3 Szóbeli értékelés………………………………………………………………...…63
2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása……….….…65
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei……………………..…..….66
2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhe szükséges módszerek…..…..….67
2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei……………………………….….…68
2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei…………………………………………….…...68
2.12.2 Az iskola környezeti nevelési elvei……………………………………………....69
2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei……….…70 2.13.1 A magatartás értékelésének elvei……………………………………………...…….….70
2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei…………………………………..….71
2.13.3 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése……………………………………71
2.13.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei……………………………………….…72
2.14A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos
egyéb intézkedések………………………………………………………………………...…….72
2.15 Küldetésnyilatkozat……………………………………………………………………………....73
2.16 A „Digitális környezet a köznevelésben” projekt és annak keretében megvalósuló
fejlesztések beépülése az intézményi pedagógiai programba………………………...……74
2.17 Lázár Ervin Program…………………………………………………………………………….76
2.18 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása…………………………………………78
Melléklet: Az EFOP-3.1.7-16-2016-00001 „Esélyteremtés a köznevelésben” c. kiemelt uniós
projekt megvalósítása során elért eredmények alkalmazása az esélyteremtő intézménnyé válás
területén………………………………………………………………………………………………….80
A Pedagógia Program kiegészítő dokumentuma az EFOP- 3.2.3-17 Digitális környezet a
köznevelésben projekt Intézményi Digitális Fejlesztési Terve
4
„Az embert nem lehet valamire megtanítani,
Csak hozzá lehet segíteni ahhoz,
Hogy a tudást maga szerezze meg.”
(Galilei)
A pedagógiai program törvényi háttere
• az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,
• 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,
• a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM
rendelet,
• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
• 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról –
• a Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,
bevezetéséről és alkalmazásáról (NAT 2020)
• 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról
• 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról
• 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának
rendjéről.
• 2011 évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az
egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról
Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
• az iskola nevelési programját - ennek keretén belül az iskolában folyó nevelő-oktató
munka pedagógiai értékeit,
• valamint a helyi tantervén keresztül az oktatási koncepcióját.
5
1. Az iskola nevelési programja
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,
eljárásai
Az emberi magatartás általános értékei
Iskolánk értékrendjében emberközpontú, tanulóinknak elsősorban az ember
tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, a másság elfogadásán alapuló
értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos
megkülönböztetés; értékként preferálja az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési
képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók
irányítani képesek majd későbbi életüket. Tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés
eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek.
Fontos, hogy intézményünk folyamatosan fejlessze oktató–nevelő munkáját, melynek
középpontjában a tanulók állnak.
Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad az életen át
tartó tanuláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak
az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori
adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen,
megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat.
Olyan intézményért dolgozunk nap, mint nap, amit alapvetően a gyerekek érdeke
határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer
megvalósítására.
Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban jól érezzék magukat a partnereink, kiváltképpen a
tanulók, pedagógusok és a gyerekek szülei.
Legyen iskolánk és környezete esztétikus, vonzó, ahol a munka végzése megfelel a XXI.
században jogosan elvárhatónak.
Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük.
A nevelés-oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanulókban kialakítsuk a
fogékonyságot a nemzeti, lelki, érzelmi és tradicionális értékrendünk iránt.
A nevelés keretében kívánatosnak tartjuk a tanulók személyes szociálisan értékes, tehát
6
közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartásának alakítását, az ennek megfelelő tevékenységi
formák gyakoroltatását. A személyiség fejlesztésben meghatározó szerepet töltenek be a jó
szokások, példaképek, eszményképek és meggyőződések. Ehhez legfontosabb partnerünknek
tekintjük a szülői házat, a családot.
1.1.1 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei
Intézményünk nevelő - oktató munkájában kiemelkedő szerepet szánunk a következő
pedagógiai alapelveknek:
• humanista értékrend közvetítése tanulóink számára,
• a nemzeti értékek előtérbe állítása mellett az egyetemes emberi kultúra tisztelete,
megbecsülése, nyitottság az európai kultúra iránt,
• nemzeti felelősségtudatra nevelés,
• élethosszig tanulás,
• kompetencia alapú oktatás,
• esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés,
• szegregációmentes együttnevelés,
• készségközpontú oktatás.
1.1.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai
• Az iskola vonzáskörében élő szülők elvárásai, a társadalmi szükségletek, a tanulói
érdekek, valamint az iskola belső igényei és lehetőségei alapján célunk egy
gyermekközpontú intézmény működtetése, melyben a közvetíteni kívánt tudományos
ismeretek és a személyiségfejlesztés egyaránt hangsúlyt kap. A tehetséggondozás
mellett az elmaradók felzárkóztatását is feladatunknak tartjuk.
• Tanulóink szerezzenek széles körű, használható, korszerű tárgyi tudást, rendelkezzenek
azok alkalmazásának képességével; ismereteik állandó, belső kényszerből fakadó
gyarapításának igényével.
• Célunk az oktatás-nevelés aktív tanulói részvételre építése, teret engedve a tanulók
önmegvalósításának, egyéniségük kibontakoztatásának. Váljanak diákjaink
kötelességtudó, megbízható, becsületes emberekké, akik közösségi szellemű társakkal
7
való együttműködésre képes fiatalok.
• Legyenek nyitottak az őket körülvevő világ történései iránt, legyenek igényesek
környezetükre.
• Feladatunk a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át
tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kulcskompetenciák
fejlesztése. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyre minden egyénnek
szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez,
a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel
mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.
Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi
cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
Kiemelt fejlesztési feladatok:
• kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű bevezetése
• pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése
• tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése
• egyenlő hozzáférés biztosítása
• IKT széleskörű alkalmazása
Célok az általános pedagógiai műveltséget alapozó szakaszban
Alsó tagozat (1-4. évfolyam):
• az óvoda játékközpontú világából való átmenet megkönnyítése a tanulásközpontú
iskolai élet felé,
• a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, befogadóképesség - fogékonyság kialakítása az új
ismeretek iránt,
• az iskolai életet hátrányokkal kezdők segítése; a tanulói kudarc kerülése,
• az iskolai élet, társas kapcsolatok elemi ismereteinek közvetítése (rend,
munkafegyelem, tisztaság, igényesség a környezet iránt, közösségi élet az osztályban).
A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink:
• a tanulásszervezés során a tanulók előzetes tudásának, tapasztalatainak, motivációjának,
8
a tanulói énkép sajátosságainak, aktuális állapotának szem előtt tartása.
• a tanulói érdeklődés felkeltésének, fenntartásának érdekében aza tanulók életkori
sajátosságainak megfelelő tanulási-tanítási módszerek alkalmazása: a játékos
ismeretszerzés; a felfedezés lehetőségének megteremtése; a tanulói kíváncsiság
kielégítése,
• az alapkészségek fejlesztésének hangsúlyos kezelése,
• a pedagógiai munkában a személyre szabott fejlesztésre való törekvés,
• az egyéni képességek kibontakoztatása,
• a tanulási problémákkal küzdők egyéni fejlesztése,
• a felelősségtudatra, kitartásra, munkafegyelemre szoktatás a motivációs lehetőségek
sokoldalú alkalmazásával,
• a tanulási szokások megalapozása,
• szociális-kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése,
• a humánus magatartásminták erősítése, közösségi értékrend megalapozása.
A felső tagozatban (5-8. évfolyam):
• az alsó tagozat nevelő - oktató munkájára épülve a kialakított képességek, készségek
továbbfejlesztése,
• az osztott oktatás erősíti a személyes kötődés fennmaradását, sokat javíthat a tanulói
teljesítményen,
• az eltérő érdeklődésű, képességű, motivációjú tanuló egyéni teljesítménye
maximumának elérése,
• az önálló tanulás képességének kialakítása; a sokrétű ismeretközléssel a
problémamegoldó képesség, kreativitás fejlesztése,
• a továbbtanulásra való felkészítés az érdeklődésnek, képességeknek megfelelően,
• a társas kapcsolatok, közösségi élet fejlesztése; a közösségben való helytállás,
szerepvállalás kialakítása, magatartási formák elsajátítása,
• a nemzettudat fejlesztése, a nemzeti értékek tiszteletére nevelés; felelős helytállás
igényének kialakítása a társadalmi életben,
• szolidaritás.
9
A fenti célok megvalósítása érdekében főbb feladataink:
• a tanulók differenciált oktatása, az életkoruknak megfelelő tanítási módszerek
alkalmazása (elvont gondolkodás, elemzés, összefüggések felismerése, következtetések
levonása),
• legfőbb elv a tanulók differenciált, életkori sajátosságaihoz igazodó oktatás, a tanulók
bevonása az új ismeretszerzésbe, a taneszközök mindegyikének tudatos megtervezése.
• az életkori sajátosságok figyelembe vételével alkalmazott módszerek kiválasztása,
• a pedagógiai munkánkban nyomon követhető módon jelenik meg a tervezés-
cselekvés-ellenőrzés-beavatkozás (PDCA) elvét, amely a nevelő-oktató munka
hatékonyságát szolgálja.
• a tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítése, az önálló ismeretszerzésre
való képesség elsajátíttatása, gyakoroltatása különböző munkaformákban,
• a tanulói önismeret, akarat, empátia, együttműködési készség, felelősségtudat,
problémamegoldó képesség fejlesztése az osztály és iskolai tevékenységek körében,
• a tanulók tevékenykedtetése a közösségi élet szervezésében, a demokratikus
magatartásformák, követendő magatartás minták - szokások kialakítása, gyakoroltatása
a tevékenységek során,
• viselkedési normák kialakítása szituációkban való gyakorlása, rögzítése,
• a nemzeti és más kultúrák hagyományainak, szokásainak megismertetése, ápolásukra
nevelés,
• érdeklődés felkeltése Európa, és az emberiség közös problémái, azok megoldásának
lehetőségei iránt.
1.1.3 A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei
Ezen célok elérésének érdekében a következő nevelési eszközöket, módszereket
kívánjuk alkalmazni, melyekben a nevelők szakmai autonómiája érvényesül:
• az ismeretanyag elsajátításában a rendszerességre, alaposságra szoktatás a követelés, a
folyamatos ellenőrzés és értékelés révén;
• a nevelési-oktatási folyamatban a beszélgetés, meggyőzés, a példaadás módszerének
alkalmazása;
• minden tevékenységben a gyakorlás módszere;
10
• fontosnak tartjuk a dicséretet, mint az elismerés módszerét, s a büntetést, mint a helyes
értékrend kialakításának eszközét;
• a nevelési célból felhasznált tárgy, technikai eszközök megválasztásának is a tanulók
sokoldalú fejlesztését kell szolgálniuk.
• egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek alkalmazása:
Az aktív tanulás a tanulók tanulási tevékenységekben történő részvételét hangsúlyozza.
A tanulási tevékenység legfőbb célja olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, amelyek
lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív alkalmazását.
A tevékenységekre épülő tanulásszervezési formák segítik a tanulót a tanulási
eredmények által kijelölt ismeretek megszerzésében, és ezen keresztül a kompetenciák
fejlesztésében, ezért alkalmazzuk a komplex intstrukciós programot.
Nincs azonban egyedüli célravezető módszer. Általában nem egy, hanem több módszert,
eszközt alkalmazunk egy időben, párhuzamosan, meghatározott összefüggésben – mindig szem
előtt tartva a gyermekek egyéni képességeit, egyéni személyiségjegyeit.
1.1.4 A nevelő- oktató munka pedagógiai eljárásai
• fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe;
• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
• a célok megvalósításának eszközei, eljárásai; új módszerek, szervezési módok,
tanulásszervezési eljárások: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, témahetek.
• felhívjuk a tanulók figyelmét olyan programokra, amelyek megkönnyítik a tanulást, a
digitális és online eszközök órai használatát a célzottság és eredményesség kell, hogy
jellemezze,
• növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát, építünk a
tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre és ennek érdekében
felhasználjuk az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket,
• munkánk során a problémamegoldó gondolkodást fejlesztjük, építünk a tanulók
ötleteire, azokat a megfelelő irányba tereljük, részeseivé tesszük őket az új ismeretek
felfedezésében,
11
• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és
a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;
• az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű
oktatásával kívánunk hozzájárulni;
• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
• az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
• a pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az
egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.
• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása; a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapota,
• a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a
közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e
körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
• a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük;
• a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes
magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
• a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel
összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;
• a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával;
• az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás
fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti
készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük
folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;
• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
12
• növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát
(megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó
anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a
rendszerezett ismeretek iránti igényükre;
• interaktív tábla használatát tervezzük, felhasználjuk a számítógép adta lehetőségeket;
• heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt
kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a
megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük
értékét;
• az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi
meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az
állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő
praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;
• a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában,
konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett
gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;
• az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és
minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően
elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket;
• felmérjük a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát, hatékony tanuló-
megismerési technikákat alkalmazunk;
• komplex módon figyelembe vesszük a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét:
építünk a tanulók érdeklődésére, különböző tanulási stratégiáira, igyekszünk felkelteni
és fenntartani érdeklődésüket, tananyaghoz és tanulócsoporthoz igazodó optimális
tanulási környezetet teremtünk, figyelembe véve a tanulók aktuális fizikai, érzelmi
állapotát;
• a tantárgyra, tananyagra vonatkozó érdekességeket megismertetjük a tanulókkal, olyan
feladatokat adunk a tanulóknak, amelyek kihívást jelentenek számukra, a kevésbé
fogékony tanulók esetében törekszünk a kedvteremtésre;
• nem ragaszkodunk minden áron az előre eltervezett óra lebonyolításához,
alkalmazkodni a pillanatnyi helyzethez;
• az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai
szocializáció folyamatába;
13
• kihasználjuk a különböző megismerési technikákban rejlő lehetőségeket az önálló
felfedezés képességének alakítására, mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és
probléma-megoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és
szokásait, a problémamegoldás és gondolkodás fejlesztésének különböző stratégiáit;
• képességeiknek megfelelően tervezzük és biztosítjuk az önálló és társakkal közösen
végezhető tanulási tevékenységekhez, problémamegoldáshoz szükséges eszközöket;
• az értékelésnél a gyermek önmagához viszonyított fejlődésének mértékét
hangsúlyozzuk, dicséretét, elmarasztalását ehhez igazítjuk;
• az értékelési folyamatból származó információkat munkánkban az egyéni-, csoportos
fejlesztés alapjául használjuk;
• arra törekszünk, hogy tanulóink a problémamegoldáshoz saját munkájuk, ötleteik
alapján jussanak el;
• tanulóközpontú módszereket, munkaformákat nagyobb arányban igyekszünk
alkalmazni;
kiaknázzuk a tantárgy feladattípusaiban rejlő lehetőségeket egymás véleményének me
gismerésére, meghallgatására, elfogadására;
• tanórái tervezésünk során törekszünk arra, hogy tananyagban rejlő minden olyan
lehetőséget kihasználjunk, amely általános emberi értékekre hívja fel a figyelmet;
• tanórai és tanórán kívüli közösségfejlesztő együttműködést, szociális képességeket
fejlesztő módszereket, tevékenységeket, programokat támogatunk és szervezünk.
• a felmerülő konfliktusokat felismerjük, helyesen értelmezzük, és hatékonyan kezeljük;
• a tanulás támogatása érdekében pedagógiai tevékenységünk során folyamatos
visszajelzést adunk a gyermekeknek;
• munkánk során pontosan fogalmazunk, a szaknyelvet tudatosan és célszerűen
használjuk, kulturált szóbeli és írásbeli kommunikációval élünk;
• a tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakítunk
ki;
• a szülőkkel rendszeresen konzultálunk, figyelembe vesszük visszajelzéseiket,
amelyeket megfelelően beépítünk a munkánkba;
• taneszközként és a kapcsolattartás, együttműködés céljából pedagógusaink alkalmazzák
az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat a lehetőségek
figyelembe vételével;
• pedagógusaink folyamatosan képzik önmagukat, megismerik és alkalmazzák a
14
rendelkezésre álló oktatástechnikai, (kiemelten IKT) eszközöket;
• olyan módszerek megválasztására törekszünk, amelyek hozzájárulnak a tanítás-tanulás
eredményességének fokozásához;
• pedagógiai munkánk során törekszünk a pontos, következetes, egyértelmű,
korosztálynak megfelelő fogalomhasználatra;
• a tanulói kompetenciák fejlesztése céljából építünk a tantárgyak közötti külső és belső
kapcsolatokra; a tanulók más forrásokból szerzett ismereteire;
• az elvégzett mérések eredményeit igyekszünk beépíteni pedagógiai gyakorlatunkba.
• pedagógusaink ismerik a Pedagógiai Program saját tantárgyára vonatkozó részeit, a
tantervi előírásokat.
• a pedagógus az osztály képesség szerinti megoszlását figyelembe véve határozza meg
a tanítás céljait.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskola a helyi nevelési rendszer része. Értékeit a Nemzeti Köznevelési Törvény, a
Nemzeti Alaptanterv, a Kerettantervben megfogalmazott, a helyileg fontos értékek határozzák
meg.
Az iskolai munka elsődleges társadalmi funkciója, hogy segítségével feltáruljanak a
gyermek adottságai, kifejlődhessenek az adottságaiknak megfelelő képességek, kialakulhasson
érdeklődésük. Célul, feladatul határozza meg, hogy minden tanulóját hozzásegítse a tőle telhető
legjobb teljesítmény eléréséhez.
Iskolánk számára fontos tényezőcsoportok a fejlődésben lévő gyerekek aktuálisan
érvényesülő, de távlatokban is ható szükségletei és érdekei. Ezek közül a leglényegesebb a
személyiség legfőbb összetevőinek pedagógiai fejlesztése.
A személyiség fejlődésének előfeltétele a különböző pszichikus komponensek
(motívumok, ismeretek, készségek) készleteinek gyarapodása a spontán szocializáció, a
szándékos tanítás és tanulás által.
Nevelési célként a személyiség átfogó komponensrendszereit jelöljük meg, az
elsajátításukat segítő tartalmakat, a pedagógiai és tanulói tevékenységekkel szembeni
elvárásokat fogalmazzuk meg.
15
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink:
• Az értelem kiművelése (kognitív kompetenciák, érzelemképesség)
• Segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)
• Egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)
• A szakmai képzés alapozása (speciális kompetenciák, alkotóképesség)
• Pályaorientáció (önismereti kompetencia)
Iskolánk a kultúra teljes rendszerére építve, tevékenységek és ismeretek révén fejleszti
a tanulók egyéni szükségleteit, ugyanakkor elősegíti a magasabb rendű szükségleteik
kialakulását.
Kiemelt feladataink:
➢ A szellemi, fizikai és közéleti munka szükséglete
➢ Különböző szintű közösségek (iskolai osztály) érdekeinek védelme, óvása
➢ A közösségek, valamint egyes tagjaik tiszteletének megbecsülése, megsegítése
➢ A közösség életét, munkáját aktívan segítő, fegyelmezett magatartás
➢ Önfejlesztő tevékenység
➢ Intellektuális - művelődési szükséglet
➢ Az egészséges életmód iránti szükséglet
A nevelőmunka, a tanítás - tanulás folyamatában a gyerekek számára iskolánk számos
olyan szükséglet-kiegészítő tevékenységet szervez, mely leköti őket, fokozza teljesítményüket,
kitágítja érdeklődésüket.
A képességfejlesztés az a terület, ahol az iskola eredményeket érhet el, ha össze tudja
kapcsolni a gyerekek nagyfokú motiváltságával, a gyermeket tiszteletben tartó magatartási
kultúrát tapintatosan alakító nevelési kultúrával.
Így tudjuk a kettős feladatot megoldani, a hátránykompenzálást és a Tehetséggondozást.
Segítjük, hogy a tanítás-tanulás folyamatában alakuljon ki a tanulással összefüggő egyéni
tevékenység, pozitív kép a gyerekekben, jöjjenek létre azok a képességek, amelyekkel az új
típusú környezetben el tudnak igazodni, új ismereteket tudnak szerezni.
A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása:
16
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a
változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon –
megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés
megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz
igazodóan – a következők jelentik a prioritást:
· természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;
· a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára;
· természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése.
A pályaorientációs és életpálya-tervezési tevékenység során a helyi megvalósítás színterei és
módjai:
- Pályaorientációs nap - "A Siker kulcsa" - az intézmény volt tanulóinak személyes
élménybeszámolója
- 7. és 8. osztályosok szülei bevonásával pályaválasztási tanár-diák-szülő rendezvény
szervezése
- Lehetőség szerint üzemlátogatások felsőtagozatos tanulók számára; prioritással a
hiányszakmákra
- Pályaválasztási kiállítások szervezett látogatása
- Tanműhely látogatások
- A Kisvárdai Tankerületi Központ EFOP 3.2.5 "Pályaorientációs tevékenység Kisvárdán és
vonzáskörzetében” projektje keretében létrehozott, a tanulók MTMI tantárgyak iránti
érdeklődését elősegítő programok alkalmazása:
- MTMI szakkör
- Robotika szakkör
- Internetes vetélkedő
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai
Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő
tevékenység, amely egyaránt irányul a tanulók egészség ismereteinek bővítésére,
korszerűsítésére, a fizikai és pszicho szociális környezet egészségtámogató jellegének
erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók
17
személyiségfejlesztése érdekében.
Egészségfejlesztő iskola:
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő
iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskolai élet a tanulás és a
munka egészséges színtere legyen.
Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:
• minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének
védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást,
• együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi
szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges
környezet legyen,
• egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi
szolgáltatásokat biztosít, ezzel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség
szakembereivel (iskolaorvos, védőnő, iskolarendőr),
• kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő
hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a
tanácsadást biztosító programoknak,
• olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a
tanulók jól közérzetét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez,
elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást,
• törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola dolgozóinak, a családoknak, valamint
a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség
vezetőivel.
Az egészségfejlesztés területei:
• az egészséges táplálkozás,
• a mindennapos testnevelés, testmozgás,
• a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a
szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
• a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,
• a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,
18
• a személyi higiéné.
Az iskolai egészségnevelő program szereplői:
• a diákok,
• a tantestület (kiemelt szerepük van a testnevelőknek, biológia szakos tanároknak és az
osztályfőnököknek)
• a szülők,
• az iskolaorvos, védőnő,
• a diákönkormányzatot segítő pedagógus,
• a gyermekvédelmi felelős
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
• ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
• ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;
• ismerjék fel a vészhelyzeteket;
• tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
• sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
• ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével, sajátítsák el, mikor
és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
• a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
• a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
• a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)
foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos
legfontosabb alapismeretekkel.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok
megvalósításának elősegítése érdekében
• az iskola kapcsolatot épít ki az iskolaorvossal, védőnővel;
19
• tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos
iskolán kívüli vetélkedőkbe;
• támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó
továbbképzésekre való jelentkezését.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő
tevékenységformák szolgálják:
Az éves munkatervben
rögzített időpont alapján Terület Felelős Meghívottak
év eleje:
• első tanítási napon
• első szakórákon
- ismeretek és
gyakorlatok az év eleji
osztályfőnöki órákon,
- szakórákon
osztályfőnökök,
tanítók,
szaktanárok,
iskolaorvos,
védőnő
• feltételek
biztosítása:
elsősegély
dobozok
felszerelése,
elhelyezése
- iskola titkárságán,
- tanári szobában
intézményvezető,
helyettes,
szaktanárok
• egészségnap
szervezése
- iskolai egészségnap munkaközösség
vezetők
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek témakörei
- vérzések,
- légutak,
- utcai balesetek,
- mozgásszervi sérülések,
- égési sérülések,
- vegyszer okozta sérülések.
Segélyhívás - segélykérés
- Mentők 104
- Tűzoltóság 105
- Rendőrség 107
- Általános segélyhívó 112
Az 5-8. évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási
ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat
20
felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi
szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az
ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási
alapismeretekkel kapcsolatosan.
Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
- szakkörök igény szerint (elsősegély-nyújtó);
- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással
foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók
számára.
1.4 A közlekedésre nevelés iskolai programja
A NAT műveltségterületei közül a technika, életvitel és gyakorlati ismeretek területhez,
azon belül is a technika részterülethez kapcsolódik a közlekedési ismeretek tanítása. Azonban
az idegen nyelv, az ember és társadalom, a földünk és környezetünk, a művészetek
műveltségterületeken is találkozhatunk a közlekedésre nevelést segítő témakörökkel.
1.4.1 A közlekedési képességek fejlesztése
A közlekedési ismeretek sikeres elsajátításához elengedhetetlen a közlekedési
képességek fejlesztése. Ennek területei:
A) a mozgás képességeinek fejlesztése (erő, gyorsaság, állóképesség, reakcióképesség,
koordinációs képesség, egyensúlyérzékelés)
B) megismerő képesség fejlesztése (a mozgásban lévő tárgyak sebességének észlelése, a térbeli
és időbeli elemek összefüggésének felismerése; figyelem összpontosítása megosztása,
következményeket előrevetítő képesség, improvizációs képesség, fogalmi gondolkodás,
közlekedési szókincs, testséma kialakulása, benyomások rendszerezése)
C) interakciós képességek fejlesztése (kommunikációs képesség, együttműködési képesség)
1.4.2. A közlekedési ismeretek tanításának céljai
• A tanulók ismerjék meg a közlekedés rendszerét, és ennek részeként a gyalogos-, a
tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait, létesítményeit, technikai
21
eszközeit.
• Ezen ismeretek birtokában, építve a tanítási órákon és az iskolán kívül szerzett
tapasztalatokra, a tanulók sajátítsák el a helyes közlekedés szokásait, a kulturált
közlekedési magatartás és viselkedés alapvető formáit, a társadalmilag kívánatos
közlekedési morál legfontosabb normáit.
1.4.3 A közlekedési ismeretek tanításának feladatai
• Készítse fel a tanulókat a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére,
tudatosítsa bennük, hogy a közlekedésben való részvétel állandó odafigyelést,
készenléti állapotot igényel.
• Alakítsa ki a tanulókban azt a meggyőződést, hogy a közlekedési szabályok megtartása,
a közlekedésben való kulturált részvétel, egymás segítése, az előzékenység, udvariasság
a közlekedésben alapvető erkölcsi követelmények, hogy a közlekedési szabályok, a
közlekedési létesítmények, a technikai eszközök a biztonságos közlekedést szolgálják.
• Ismertesse meg konkrét közlekedési helyzetek, balesetek elemzése során az események
mögött található ok-okozati összefüggéseket.
• Ismertesse meg a kerékpár főbb szerkezeti elemeit, ezen elemek jelentőségét az
üzembiztonság szempontjából, gyakoroltassa be a kerékpár karbantartásával
összefüggő műveleteket, és a kerékpárvezetés technikai elemeit.
• Ismertesse meg a közlekedésre nevelés rendszerét, a közlekedési ismeretszerzés egyéni
és intézményes lehetőségeit
1.4.4 A közlekedésre nevelés tanórán kívüli lehetőségei:
• szakkör,
• versenyeken, vetélkedőkön való részvétel,
• kerékpártúrák,
• bekapcsolódás az iskolarendőr által szervezett közlekedésre nevelést szolgáló
programokba
• A „Közlekedj okosan!” iskolai program megvalósításakor.
1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és
szociális értékek hordozója, közvetítője amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a
22
közösség tagjának egyéni sajátosságait. Személyes példájával kölcsönös tiszteletre, egymás
elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására nevel.
Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését,
képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak
el.
1.5.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:
Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több azonos korú
tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az
iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó
szerepe van az osztályfőnöknek.
• A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a
munkaerkölcs erősítésével.
• A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek támogatása.
• A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések
bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).
• A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.
• Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka,
kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
• Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely összehangolt követeléseivel és nevelési
eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Segíti a
szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek
gyakorlását, a gyermekek közösségi tulajdonságainak és akaratának fejlődését.
1.5.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai
A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a
közös cselekvések. Ennek megvalósítására jó lehetőség nyílik a különböző osztályprogramok
keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett
munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok
levonását.
Lehetséges formái:
23
• Kirándulások, klubdélutánok, túrák, séták, délutáni szabadidős programok, amelyek
az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb
megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti
felelősség érzésének felkeltésére.
• Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a
különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a
közösséghez való tartozás érzését.
• A sokoldalú és változatos foglakozások (zenei, tánc, sport, kézműves) járuljanak
hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
• A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai
nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását,
gyakorlását.
• A közös sportprogramok mozdítsák elő az egészséges életmód szokásrendszerének
kialakítását.
• A csapatversenyeken való részvétellel erősítse az egészséges versenyszellemet,
segítse az együttműködő-készség fejlődését. Nevelje a tanulókat önellenőrzésre,
egymás segítésére és ellenőrzésére.
• Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is
lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E
feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének
elmélyítésére.
1.5.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai
A diákönkormányzatok a tanulók irányító, önszervező közösségei, melynek keretében
a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek
megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket.
A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes,
célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja
tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az
ügyek megvitatására, határozathozatalra.
Feladatai:
24
• olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem
sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,
• a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok,
közösségépítő tevékenységek fejlesztése,
• a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,
• olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a
közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,
• a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,
• a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,
• olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire,
értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.
A tanulóközösség megbízása alapján a jogszabályban meghatározott esetekben
gyakorolja az egyetértési, javaslattételi és véleményezési jogokat.
Az iskolai hagyományok szellemében a diákönkormányzat feladatai közé tartozik:
• a Mikulás-napi rendezvény
• a farsang megszervezése
• a gyermeknap programjainak szervezése és lebonyolítása.
1.5.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai
A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett
foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni
problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más
területeire is.
Feladata:
• Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő
külső szakemberekkel.
• A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem
fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása.
• Tartós aktivitásra ösztönzés.
25
• Erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése.
• Olyan csoportok kialakításának segítsége, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív
irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére.
1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk
tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
• a tanítási órákra való felkészülés,
• a tanulók dolgozatainak javítása,
• a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
• a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
• vizsgák lebonyolítása,
• kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
• a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
• tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
• felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
• iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
• osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
• az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
• szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, családlátogatások,
• részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
• részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
• a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
• tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
• iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
• részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
• tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű
munkavégzés,
• iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
• szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
• osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
26
Az osztályfőnököt azintézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a
felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:
• Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája
során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
• Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
• Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az
osztály szülői munkaközösségével.
• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
• Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti.
• Szülői értekezletet tart.
• Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése,
félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása,
továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
• Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
• Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra,
kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével.
• Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
• Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
• Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
1.7.1 Sajátos nevelési igényű tanulók
Sajátos nevelési igény azoknál a gyermekeknél áll fenn, akik oly mértékben
korlátozottak fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeikben, hogy eredményes fejlesztésükhöz
gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai támogatás szükséges. Intézményünkben kiemelt
figyelmet szentelünk a tanulók egyéni fejlesztésére, arra törekszünk, hogy betartsuk a tanulók
27
szakértői véleményében megfogalmazott javaslatokat. Minden tanuló iskolai sikereit
csökkentett tananyag mennyiséggel és többletidő biztosításával igyekszünk növelni.
Tevékenységük a következő területekre terjed ki:
• a tanulási és viselkedési zavarok megelőzése, a kialakult zavarok korrekciója; a
megelőző (preventív) tevékenység különösen az első osztályban fontos és hatékony,
• kapcsolattartás a szülőkkel, délutáni rendszeres fogadóóra, tanácsadás,
• tanulási zavarok megelőzése: mérések alapján hiányzó részképességek (téri, látási,
hallási, emlékezet, gondolkodás) kialakítása, fejlesztése,
• viselkedési zavarok kezelése: megfigyelés, mérés alapján a zavarok okainak feltárása,
a gyermek énképének, önbizalmának erősítése, a kialakult negatív szokások leépítése.
Mindehhez nélkülözhetetlen a szülőkkel kialakított, bizalom alapján működő
kapcsolattartás. Feladatunk a gyerekek alapos megismerése tudatos megfigyeléssel,
változatos, közös tevékenységekkel, családlátogatásokkal és különböző vizsgálatokkal.
Az alsó tagozaton az osztályfőnökök, illetve az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok
vállalhatnak egyéni képességfejlesztést, amelyet egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra, illetve
tehetséggondozásra használhat fel.
Napközi otthoni foglalkozás keretében egyéni segítségadás elegendő számú igény
esetén, valamint megteremtjük a tanulószobai foglalkozás keretében a felzárkóztatás, hátrányok
felszámolásának lehetőségét.
A betegség (vagy egyéb ok) miatt sokáig távollévőkkel való egyéni foglalkozás.
8. évfolyamon felzárkóztató, illetve továbbtanulást is elősegítő gyakorló, rendszerző
foglalkozásokat szervezünk matematika, illetve magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A
foglalkozásokon a részvétel önkéntes.
A tanulási zavarral küzdő tanulók segítésére külön figyelmet fordítunk. Részképesség-
zavar kiszűrése az alsó tagozaton, a tanulás korai szakaszában alapvető fontosságú, mely a
tanító és fejlesztő pedagógus együttes feladata. Számukra az iskola az alsó tagozaton
képességfejlesztéssel kívánja a tanulás eredményességét javítani.
A részképesség zavarral rendelkező, az értékelés alól felmentett illetve mentességet nem
kért tanuló segítésének lehetőségeit is igyekszünk szem előtt tartani. Figyelembe vesszük a
tanuló adottságait, képességeit, ezek az egyéni fejlesztési tervekben megjelennek. A tantervi
célok adaptáltak a tanulók képességeihez. Ezek alapján célunk a segítségadáson túl a motiválás,
28
a tanulási sikerélmény lehetőségének megteremtésével a tanulási kedv fokozása, az
eredményesség, élményszerzés nyújtása.
1.7.2 A tehetség képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos
fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy
bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni.
A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Legfontosabb feladatunk
idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta
maximális szintig fejleszteni.
Forrásaink:
• óvodai vélemények
• pedagógusok megfigyelései
• szülők, környezet véleménye
Módszerek:
• óvodai látogatás
• iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése
• kötetlen beszélgetések (szülők, kortársak)
• pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája
• adatgyűjtés
Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűséggel bármely társadalmi rétegben
született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az
esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó
adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik
kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális
gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság
és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is
van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő
nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség.
A tanítási órán ennek érdekében kiemelt helyet foglal el a differenciált feladatok
29
biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek
a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket.
Megvalósulhat a tananyag gazdagítása. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak,
gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát
végezhetnek. Erre lehetőséget adnak még:
• Szakkörök
• Pályázatok
• Versenyekre felkészítés
• Vetélkedők
• Középiskolai előkészítők
• Táborok
1.7.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd.
Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak
segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését.
Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások,
szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal
való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg.
Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha
• szórt figyelmű;
• nehezen tud koncentrálni;
• gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat;
• túlmozgásos vagy túlzottan lassú;
• kézügyessége fejletlen;
• lassan vált át egyik feladatról a másikra;
• olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak;
• a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel;
• valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.
A felzárkóztatás célja:
30
• A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, illetve az iskolai közösségbe való
bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség
megteremtése.
• Készségek, képességek fejlesztése.
• A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén
a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.
• Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.
• Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános
emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.
• Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.
Tevékenység Módszer Felelős Határidő
1. A tanulási
kudarcnak
kitett
tanulók
felismerése
- képességek felmérése iskolába
lépéskor
- képességek felmérése az
iskoláztatás folyamán
pedagógus, fejlesztő
pedagógus,
gyógypedagógus,
szakértői
bizottságban
fejlesztő pedagógus,
pszichológus
tanév eleje,
illetve
folyamatosan
megfigyelés tanító, szaktanár,
osztályfőnök,
fejlesztő pedagógus
folyamatosan
dokumentumelemzés (a tanuló
iskolai produktumainak
célirányos áttekintése)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök,
fejlesztő pedagógus
tanév eleje,
illetve közben
beszélgetés (gyerekkel,
szülővel)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök
folyamatos
a tanulók tanulási szokásainak
felmérése
tanító, szaktanár,
osztályfőnök
első félév
2. A tanulási
kudarcnak
kitett
tanulók
fejlesztése
(az iskolán
belül)
egyéni fejlesztés (fejlesztési terv
alapján)
pedagógus, fejlesztő
pedagógus
folyamatos
differenciált tanóravezetés minden pedagógus folyamatos
korrepetálás érintett pedagógus folyamatos
31
napközi, tanulószoba napközis nevelő,
tanulószobás
pedagógus(ok)
folyamatos
előkészítő évfolyam (az első
osztály sikertelen elvégzése
esetén az első osztály
megismétlése a szülő kérésére)
tanító tanév vége
mentesítés bizonyos tárgyak
értékelése alól
intézményvezető,
tanító, szaktanár,
szakértői bizottság
szakemberei,
szakértői bizottságok
szakemberei
tanév eleje,
illetve
folyamatos
3. A tanulási
kudarcnak
kitett tanulók
fejlesztése
(iskolán kívül)
a tanulási zavarokkal küzdő
tanulók speciális
szakemberekhez történő
irányítása (szakértői
bizottságok, orvosi
intézmények)
tanító, szaktanár,
osztályfőnök,
fejlesztő pedagógus,
gyermekvédelmi
felelős
Folyamatos
Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben:
• Figyelembe vesszük a tanuló adottságait, képességeit, ezek az egyéni fejlesztési
tervekben megjelennek. A tantervi célok adaptáltak a tanulók képességeihez.
• A tananyagot a minimumra csökkentjük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában
igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni.
• A fejlesztést végző pedagógusok meghatározott órarend szerint emeli ki a tanulókat az
órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos
módszerekkel fejleszti a tanulók személyiségét és tárgyi tudását.
• A készségek teljes, vagy részleges hiányának gyanúja esetén fejlesztő pedagógus
segítségét kérjük, felvesszük a kapcsolatot a szülőkkel is.
• A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti.
Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából
adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy
utasítás végrehajtására képes.
• Tanulóinkat kulturált viselkedésre neveljük, segítjük és tudatosan javítjuk a tanulók
egymás közötti kommunikációját.
• Tanári értékelő megnyilatkozásaink előremutatóak.
• A tanulók anyanyelvtudására építünk, és ezt erősítve fejlesztjük a
tanulók nyelvhasználatát.
• Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket,
32
szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába.
• Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek
alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak
megtanulása.
• Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre.
• Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az
ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek
szempontjából is fontosnak tartjuk.
• Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és
teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk.
• Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos
tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a
tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését.
• Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A
felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés
azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható
szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik.
A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe.
• Alkalmazzuk a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő,
változatos módszereket. Egyéni fejlesztési terveket készítünk az integrált pedagógia
rendszer keretein belül, és elvégezzük a bevont tanulók negyedéves értékelését.
1.7.4 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem
felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét
javítják.
A fejlesztésbe bekerülők köre:
• Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb
tanulási teljesítményt mutatnak.
• A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban:
szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal,
tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.
33
A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A
fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság
megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.).
Szervezeti formái:
• egyéni fejlesztés (1-3 fő),
• kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő),
a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint.
A fejlesztés célja:
• Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember;
• Részképesség zavarok megszüntetése;
• Ismeretek bővítése.
A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája,
amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat
eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben
keresendő.
Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a
szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése.
A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel
a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása
osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével.
Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi
fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és
környezetével egyensúlyban éljen.
CÉLKITŰZÉSEK Feladatok Kritériumok
I. Pszichés zavarok
esetén:
• az adott diszfunkció
csökkentése, esetleg
megszüntetése
• a korábbi fejlődési
szakaszban
gyökerező
hiányosságok és
• Az okok (diszfunkció)
felkutatása különböző
diagnosztikai módszerekkel
(pszichológus).
• A diszfunkció kezelése
megfelelő terápiákkal:
• személyiségfejlesztés
• egyéni és csoportos
tanácsadás
• Életkorának megfelelően
a gyermek is értse meg a
problémát.
• Érezze szükségét és
fogadja el a
segítségnyújtást.
• Kooperáljon (tanácsadó-
kliens kapcsolatban).
• Csökkenjenek a
34
CÉLKITŰZÉSEK Feladatok Kritériumok
torzulások feltárása,
rendezése,
újratanulása.
• Érzelmi életük
egyensúlyban
tartása, sikereik és
kudarcaik
egészséges
feldolgozásának
segítése.
• A kompenzáló
magatartásformák
elhagyása.
• kommunikáció
• szerepjátékok
• szituációs játékok
szorongások.
• A megküzdő
mechanizmusok
erősödjenek.
• Érzelmi reakcióik a
helyzethez adekvátak
legyenek.
• Kompenzáló
mechanizmusaik száma
és intenzitása csökkenjen.
II. Tanulási zavar esetén:
• A tanulási nehézség
csökkentése vagy
megszüntetése
• (ez feltételezi az ezt
kiváltó ok
megszüntetését).
• Beszédfejlesztés (logopédus):
• arány- és hangsúlyeltolódás
alkalmazása,
• a környezet pontos észlelésén
és tapasztalásán alapuló
fejlesztés.
• A tanulási zavart kiváltó okok
felderítése és kiküszöbölése a
fejlesztő pedagógus által.
• Képesség és készségszint
felmérés.
• Fejlesztő, felzárkóztató
programok kidolgozása
személyre szabottan.
• A támasztott követelmények
pontos, objektív
meghatározása az egyén
lehetőségeihez mérten.
• A teljesítményorientáltság
csökkentése.
• Oldott, bensőséges,
szeretetteljes légkör
megteremtése.
• Valamennyi apró, pozitív
irányba történő változás
megerősítése.
• A kompenzálási lehetőségek
feltárása, az okok
megszüntetése.
• Törekvés a szülőkkel való
együttműködésre.
• A fejlesztő és fejlesztett
összmunkája
eredményeként fejlődés,
változás mutatkozzék.
• (A fejlődés mértéke és
ritmusa problémánként és
tanulóként változó.)
• Legyen látható
eredménye a
fejlesztésnek az adott
tanuló korábbi szintjéhez
képest.
35
1.7.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek
kerülhetnek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége
nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel
megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát teljesen pótolni.
Ezt a tevékenységet a gyermekvédelmi felelős koordinálja. Folyamatos kapcsolatot tart
az osztályfőnökökkel. Családlátogatáson vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében.
Kapcsolatot tart a különböző gyermekvédelmi szervezetekkel. Gyermekvédelmi és
egészségügyi vizsgálatok éves ütemtervének elkészítésében közreműködik az érintett partner-
szervezetekkel.
Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:
• A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének
figyelemmel kísérése.
• Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a
családon belül és a családon kívül.
• A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az
iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.
• A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása
igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés).
• Segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és
anyagi helyzetétől függően.
• A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, rendszeres iskolába járásának
folyamatos ellenőrzése, szükség esetén szabálysértési eljárás kezdeményezése.
A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony
intézkedést kell tennie!
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk
együttműködik az érintett családdal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gyermekjóléti
Szolgálattal, a Gyámügyi Hivatallal, a Kormányhivatallal, gyermekorvossal és a védőnővel.
Célja a gyerekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, csökkentése.
36
1.7.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
Tanítványaink szociális hátterét tekintve igen magas, több mint 80%-os a hátrányos
helyzetűek száma. Munkánk tervezésénél figyelembe kell vennünk az anyagi és egyéb
gondokkal küszködő családok igényeit, illetve a több gyereket nevelő, esetleg csonka
családokét.
Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek
oktatásában, nevelésében. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való
eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz.
Feladatunk az iskola világát nehezen elfogadó, együtt nem működő, esetleg
gyermeküket is elhanyagoló családokkal való – elfogadó, együttműködésre késztető -
kapcsolattartás.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek jelen vannak az iskolai oktató -
nevelő munka színterein, a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt.
A szociális hátrányokat az alábbi tevékenységi formákkal kívánjuk enyhíteni:
• Tehetséggondozó programok szervezése.
• Napközis, tanulószobai ellátás biztosítása.
• Szülők, családok életvezetési gondjainak segítése.
• Felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése,
részvétel a pályázatokon.
• Ingyen étkezés, a tankönyv biztosítása. Szükség esetén egyéb segítség nyújtása
pályázati forrásból, lehetőség szerint (cipő, tornafelszerelés, írószer).
• Ingyenes kulturális programokon, kirándulásokon való részvétel biztosítása.
• A ballagó 8. osztályos tanulók részére tárgyjutalom (könyv).
• Az IPR keretében fokozott figyelés a HHH tanulókra.
• Korrepetálásokon, ingyenes szakkörökön való részvétel biztosítása a szociális
hátrányokkal küzdő tanulók számára.
• Jó és napi kapcsolat fenntartása az önkormányzat gyámügyi előadójával, a
családgondozókkal, a rendőrséggel, az iskolaorvossal, a fogorvossal, a védőnőkkel.
• Iskolánk gyermekvédelmi felelőse fokozott figyelemmel kíséri a szociális hátrányokkal
küzdőket.
• Figyelünk a káros szenvedélyek megelőzésére.
37
• A szülőkkel szülői értekezleteken, fogadóórákon, nyílt napokon, családlátogatásokon
tartjuk a kapcsolatot, törekszünk a problémák közös megoldására.
• A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.
1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
Az iskolában a tanulók diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai diákönkormányzat, DÖK)
hozhatnak létre.
A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:
• saját működéséről,
• a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
• hatáskörei gyakorlásáról,
• egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
• az iskolai, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet:
• a nevelési-oktatási intézmény működésével,
• és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: Nkt. 48.§ (4),
• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása
előtt,
• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
• a házirend elfogadása előtt.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény
működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 20/2012 EMMI r. 120§.
• a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
• a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
• a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
• az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
• az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
38
• a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
• az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.
Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése
kötelező a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést,
a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább tizenöt
nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.
Az iskola, helyiségeinek használata:
• A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az
iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.
Diákközgyűlés:
• A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi,
a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
• A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal
nyilvánosságra kell hozni.
1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
Intézményünk jó kapcsolatot ápol mind a közvetlen, mind a közvetett partnereivel.
Rendszeresen segíti munkánkat a fenntartó, a Kisvárdai Tankerületi Központ, Ófehértó Község
Önkormányzata, az Ófehértói Polgárőrség, a Völgyfű Vadásztársaság, az Ófehértói
Sportegyesület. Közös programokat szervezünk a Kastélykert Óvodával, az Ófehértói
Gondozási Központtal. A mindennapos munkánk során együttműködünk az iskolarendőrrel,
Gyermekjóléti Szolgálattal, iskolaorvossal, védőnőkkel. A partnerek tájékoztatása az iskolai
élettel kapcsolatosan rendszeres, többirányú és folyamatos. (az információátadás szóbeli,
digitális vagy papíralapú).
1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
Kapcsolattartás napi szinten:
• A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról
az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
• A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,
ill. választott képviselőik útján közölhetik azintézményvezetővel, a nevelőkkel, a
39
nevelőtestülettel.
• A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok
folyamatosan tájékoztatják.
Kapcsolattartás hivatalos formája:
• A diákönkormányzat: a tanulók hivatalos iskolai érdekképviseleti szerve.
Tevékenysége egyrészt a közvetlen tanulmányi és intézményi viszonyokra,
másrészt a diákélet egyéb tevékenységeire terjed ki. A diákönkormányzat az iskolai
oktató-nevelő tevékenységrendszer hatékonyságának, sikerének fontos eleme.
• A tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet segítésében,
szervezésében.
• A diákönkormányzatot az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel való
kapcsolattartásban, a tárgyalásokon a vezetősége, vagy a diákönkormányzatot
segítő személy képviseli.
1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:
Tanulóink többsége különböző társadalmi környezetből érkezik. Ezért különösen fontos
a szülői közösségek kialakítása és fejlesztése. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény
eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek
figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált
együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének
eredményes megvalósítása.
a) szülői értekezletek
Egy tanévben legalább három alkalommal tartunk (szeptemberben, februárban,
májusban). A szülői értekezleten lehetőséget biztosítunk a szülőknek az iskola életével
kapcsolatos problémáik megbeszélésére. Külön fórumot szervezünk a végzős osztályok
pályaválasztásának és beiskolázásának segítésére.
A szülői értekezleten a szülőket tájékoztatjuk:
• az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről;
• a helyi tanterv követelményeiről;
• az iskolai házirendről;
• a pályaválasztás, továbbtanulás lehetőségeiről;
40
• az iskola által szervezett szakkörökről, foglalkozásokról;
• a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az
osztályközösség céljairól, eredményeiről, problémáiról;
• különféle, az iskola életéhez kapcsolódó programokról.
b) fogadóórák
A fogadóóra célja: a tanítókkal és a szaktanárokkal való egyéni találkozáson véleményt
cseréljenek a gyermek egyéni fejlődéséről, iskolai munkájáról, magatartásáról.
Az esetlegesen felmerülő problémáit a szülő egyéni fogadóórán beszélheti meg a
pedagógussal. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat
titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt,
adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást.
c) családlátogatás
Eseti jelleggel az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végzi az egyes gyerekekkel
kapcsolatban felmerült problémák megoldása végett. A családlátogatás célja a gyermek otthoni
környezetének, tanulási körülményeinek megismerése a vele való eredményesebb foglalkozás
miatt.
d) nyílt napok az iskolában
A tanév folyamán két napot jelölünk ki április hónapban, hogy szülők több tanórán,
minél többféle helyzetben láthassák gyermeküket. Érzékeljék a tanuló helyét az
osztályközösségben, érezzék a tanórák légkörét. Ezen alkalmakkor lehetőséget biztosítunk arra
is, hogy külső partnereink bepillantást nyerjenek az iskola szakmai életébe, s ezt megismerve
válasszák, illetve támogassák iskolánkat.
e) értesítések
A szülőkkel való napi kapcsolattartás eszköze az elektronikus napló. A pedagógusok itt
tartják nyilván a tanulók érdemjegyeit, munkájukkal kapcsolatos észrevételeiket, az iskola
életét érintő tájékoztatásokat. Telefonon értesítjük a szülőt, ha gyermekét baleset érte, vagy ha
olyan rosszul érzi magát, hogy haza kell vinni az iskolából. Ha a szülővel való kapcsolattartás
nem működik az elektronikus napló segítségével, vagy ha kiugróan megnövekszik a tanuló
hiányzása, akkor a szülőt hivatalos levélben értesítjük.
f) kulturális bemutató
41
Különböző korábbi programok sikeres szereplőinek, versenyek (nem csak iskolai)
helyezettjeinek bemutatójával biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy a szülő megismerje gyermeke
tehetségét, pontosabb képet kapjon gyermeke helyéről az iskolában. További programjaink
(farsang, sport- és egészségnap, anyák napja, karácsony, ballagás) célja:
• hogy teremtsen oldott hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a nevelőtestület között;
• a közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot;
• a szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.
A szülőkkel való kapcsolattartás fóruma
Szülői Munkaközösség:
Az iskola és a szülők közti együttműködés szervezett keretét biztosítja a Szülői
Közösség. A Szülői Munkaközösségbe - hagyományaink szerint - minden osztály szülői
közössége két-két képviselőt delegál. (A szülői szervezet látja el - szabályozott formában - a
szülők érdekérvényesítési teendőit.)
1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
1.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja
Vizsgaszabályzatunk célja a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 26. § (2) bekezdésében
foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének
szabályozása.
A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga
(osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli,
gyakorlati), és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza
meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása,
akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a
jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni.
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
• osztályozó vizsgákra,
• különbözeti vizsgákra,
• javítóvizsgákra vonatkozik.
42
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
• aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
• akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
• akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
• akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény vezetője
különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira.
A javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus
31-ig terjedő időszakban kell megszervezni.
1.10.2 A vizsgatárgyak részei és követelményei
1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat
megállapításához, ha
• a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
• engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben
vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a
kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó
vizsgát tehet,
• ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy
adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület
döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
• másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja.
2. Különbözeti vizsga azon tanulókra vonatkozik, akik átvételüket kérik az intézménybe és
ennek feltételeként az intézmény vezetője különbözeti vizsga letételét írja elő.
3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol
marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból vagy az
osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.
43
5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő
szabályok szerint kell megszervezni.
6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel közölni kell:
• osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal,
• javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor).
7. Az osztályozó- és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben
szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik
tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv
életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben.
8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy
gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:
TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI
VIZSGA
ALSÓ TAGOZAT
Magyar nyelv és
irodalom
ÍRÁSBELI SZÓBELI
Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI
Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI
Etika/ hit- és
erkölcstan
SZÓBELI
Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI
Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI
Vizuális kultúra GYAKORLATI
Digitális kultúra SZÓBELI GYAKORLATI
Technika, életvitel és
gyakorlat/Technika
és tervezés
GYAKORLATI
Testnevelés és
sport/Testnevelés
GYAKORLATI
FELSŐ TAGOZAT
Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI
Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI
Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI
Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI
44
Etika/hit- és
erkölcstan
SZÓBELI
Történelem ÍRÁSBELI SZÓBELI
Természetismeret/
Természettudomány
ÍRÁSBELI SZÓBELI
Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI
Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI
Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI
Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI
Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI
Vizuális kultúra SZÓBELI GYAKORLATI
Informatika/Digitális
kultúra
SZÓBELI GYAKORLATI
Technika, életvitel és
gyakorlat / Technika
és tervezés
SZÓBELI GYAKORLATI
Testnevelés és sport /
Testnevelés
GYAKORLATI
A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai
1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő
esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és
irodalom tantárgyból 60 perc.
2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az intézményvezető által kijelölt
vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az
a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.
4. Az elnöki teendőket az intézményvezető vagy a megbízottja látja el.
5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak
jelen kell lennie.
6. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.
7. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére
meg nem engedett eszközt használ, az intézményvezető a vizsga folytatásától
eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy
kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás
esetén módot kell adni, annak megismétlésére.
45
8. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.
9. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.
10. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola
irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
11. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.
12. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell
jegyezni.
13. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a
diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés
(vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A
tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a
vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez,
melyet jegyzőkönyvbe kell venni.
14. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli
és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell
eszközölni.
15. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban
meghatározott záradékokkal be kell vezetni.
16. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a
legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.
1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárásrendje
• A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. 2011. évi CXC. törvény 50. § (1).
• A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve
gyakorolhatja.
• Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az iskola által meghatározott
időszakban kell beíratni. 2011. évi CXC. törvény 50. § (7).
A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárásrendje
46
Megszűnik a tanulói jogviszony:
• kiiratkozással (a kiiratkozás időpontjában)
• átvétellel másik iskolába (az átvétel időpontjában)
• felvételkor másik iskolába (tanév végén)
• 16. életkor betöltése esetén (tanév végén)
• fegyelmi tárgyalás esetén kizárással.
A tanuló átvételének szabályai
Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére – elsősorban a tanév befejezése
után –biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről
az intézményvezető dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével.
• Ha az intézményvezető engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított
tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell-e
rendelnie különbözeti vizsgát.
• Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az intézményvezető tanév közben
is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a
tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés
iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk.
• Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után
iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell
tartania a tanulói jogviszonyát.
• Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az
intézményvezető, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi
foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét.
• Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi
vizsgaidőszakban szervezzük meg.
• Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles
dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba.
• Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és
útmutatásai szerint pótolnia kell.
47
2. Az intézmény helyi tanterve
Tantervek
A nevelő-oktató munka a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és helyi
tanterv szerint folyik.
2.1 A választott kerettanterv megnevezése
A Nemzeti alaptantervben (NAT) megfogalmazott pedagógia elvek, nevelési célok,
fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak a kerettantervek kiadásáról és
jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet (továbbiakban: kerettantervi rendelet) mellékleteként
megjelent kerettantervekben kerültek meghatározásra.
Bizonyos területeken az iskola választhatott a kiadott kerettantervek közül az „A” és
„B” variációkból.
A választáshoz fel kellett mérni:
• meglevő vagy megteremthető erőforrásokat,
• a választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola profiljához, hagyományaihoz,
• a helyi tanterv koherenciájára, az ismeretek egymásra épülésére és a tantárgyak közötti
kapcsolódási pontokra azonban minden esetben fokozottan ügyelni kellett.
A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteni kellett:
• az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról - az
órakeret felhasználása kötelező.
• dönthetett a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése
mellett,
• vagy szabadon választható tantárgyat vezethetett be,
• választhatott a kerettantervekben szereplő emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet – ezt
intézményünk nem választotta,
• illetve alkalmazhatott az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt
tantárgyi tantervet, - ezt intézményünk nem választotta.
• továbbá az iskolák saját tantárgyat/tantárgyakat is alkothatott - ezt intézményünk nem
választotta.
A választások és a szabad órakeretről hozott döntések együttesen határozzák meg az
48
iskolánk illetve egyes évfolyamainak, osztályainak saját nevelési-oktatási arculatát.
Az iskolánk döntése és választása során létrehozott helyi tantervek alapozzák meg a
tanév képzési kínálatát, beiskolázási tevékenységét, valamint a nevezett tanév nevelési-oktatási
célrendszerét, fejlesztési követelményeit, tartalmait. Biztosítják a már korábban kialakított
„arculatunk” továbbvitelét.
Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások Minisztere által kiadott kerettantervek közül az
alábbi tantervre épül:
• Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára
• Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára
• Osztályfőnöki tanterv
Iskolánk a kerettantervben szereplő választható „A változat” illetve „B változat”
kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:
Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom A változat
Fizika A változat
Kémia B változat
Biológia-egészségtan A változat
Ének-zene felső tagozat A változat
Ének-zene alsó tagozat A változat
Technika, életvitel és
gyakorlat 7-8. évfolyam
B változat
Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret
tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja.
A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak egy tanítási héten, a köznevelésről
szóló törvény 52. §-ának (3)–(5) bekezdésében meghatározott időkeretet
- az első-második évfolyamon legfeljebb kettő,
- a harmadik-negyedik évfolyamon legfeljebb három,
- az ötödik évfolyamon legfeljebb kettő,
49
- a 6-8. évfolyamon legfeljebb három.
A tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem
lehet több
a) öt tanítási óránál az első-negyedik évfolyamon,
b) hat tanítási óránál az ötödik-hatodik évfolyamon,
c) hét tanítási óránál a hetedik-nyolcadik évfolyamon.
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám
A 2013-2014. tanévtől 1. és 5. évfolyamoktól felmenő rendszerben életbe lép. Utolsó tanév
2022/2023. amikor a 4. évfolyam és a 8. évfolyam kifutó rendszerben a következő táblázat
szerint tanul.
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a
következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7+2 7+1 6+2 6+2
Idegen nyelvek 2
Matematika 4 4 4 4
Etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1+1 1+1 1+1
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Technika, életvitel és
gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Informatika 0 0 0 0
Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
50
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4+0,5 4+0,5 3+1 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4+0,5 3 +1,5 3+1 3+1
Etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek 2 2 2 2
Természetismeret 2 2+1
Fizika 2 1+0,5
Kémia 1+0,5 2
Biológia-egészségtan 2 1+0,5
Földrajz 1+0,5 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/Hon- és
népismeret 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1
Informatika 0+1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31
A magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelése a tanulói bizonyítványokban és a
törzslapokon külön, magyar irodalom és magyar nyelv megnevezéssel történik.
Az iskolában tanított kötelező és nem kötelező választható tantárgyak és
óraszámaik óraterve
Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak
51
tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az Emberi Erőforrások Minisztere
által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
A tananyag elsajátítása a törvény által meghatározott kötelező órakeretben történik. Ehhez
szorosan kapcsolódva lehetőséget biztosítunk a nem kötelező óraszámban történő tanórai
foglalkozásokra és egyéni felzárkóztatásokon való részvételre. Tehát a tanuló heti óraszámát
együttesen a kötelező és a választható órák adják meg, melyek megfelelnek a törvényi
előírásoknak.
ÉVFOLYAM
1. 2 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kötelező órakeret 23 23 23 24 26 25 28 28
Kötelező szabadon tervezhető
órakeret 2 2 3 3 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31
Összesen 25 25 25 27 28 28 31 31
Tantárgyi engedélyezett többlet
órakeret 20/2012 EMMI rendelet
8§ (3.)
2 2 2 2 3 3 4 4
Tervezhető további időkeret
(egyéb foglalkozásra) 27 27 27 28 23 23 25 25
Osztályok számára engedélyezhető
időkeret Nkt.. 6. sz. melléklet 52 52 52 55 51 51 56 56
NKT. 27.§ (5) bek) értelmében
kötelezően biztosított időkeret
tehetséggondozásra
felzárkóztatásra
1 1 1 1 1 1 1 1
A kötelező óra és az osztály heti időkeret különbözete terhére tartható:
• Egyéb foglalkozások (pl. napközi, tanulószoba stb.)
• Osztálybontás
• Tehetség kibontakoztatása
• HH-s, HHH-s tanulók felzárkóztatása
• Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók
52
számára, az első –nyolcadik évfolyamon az eredményes felkészítést szolgáló egy -
három fős differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások.
• Egyéni foglalkozás 1-8. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy
magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második
vagy további alkalommal ismétel, legalább heti 2 alkalom.
• Sportkör, sportágak és tevékenységi formák szerint heti 2 x 45 perc óra (ha az iskola a
mindennapos testnevelés óráiba nem építi be a sportköri foglalkozásokat)
A 2020-2021. tanévtől 1. évfolyamon és 5. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre
kerül a NAT 2020, melynek irányelveit követve az elkészített helyi tanterv alapján az
alábbi óraszámok lépnek életbe.
• A hon- és népismeret tantárgyat heti 1 órában, intézményi döntés alapján, az 5–8.
évfolyamok közül melyiken tanítja.
• A dráma és színház tantárgyat heti 1 órában az 5–8. évfolyamok melyikén tanítja.
• A természettudományos tantárgyakat a 7–8. évfolyamon diszciplináris bontásban vagy
egy integrált természettudomány tantárgy moduljaiként tanítja
• A technika és tervezés tantárgy tanterve az 5–7. évfolyamon több lehetőséget, modult
kínál. A modul kiválasztásával az iskola az igényeihez, a sajátosságaihoz igazodó, helyi
program fő tartalmait tudja kialakítani.
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Műveltségi terület Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf.
Magyar nyelv és
irodalom
Magyar nyelv és
irodalom 7+1 7+1 5+2 5+2
Matematika Matematika 4+1 4+1 4 4
Etika/hit- és erkölcstan Etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Természettudomány és
földrajz környezetismeret 1 1
Idegen nyelv első élő idegennyelv 2
Művészetek ének-zene 2 2 2 2
vizuális kultúra 2 2 2 1
Technológia technika és tervezés 1 1 1 1
53
digitális kultúra 1 1
Testnevelés és
egészségfejlesztés testnevelés 5 5 5 5
Kötelező alapóraszám 24 24 24 25
Szabadon tervezhető
órakeret 2 2 2 2
Maximális óraszám 24 24 24 25
Óraterv a helyi tantervhez - 5–8. évfolyam
Műveltségi terület Tantárgy 5.évf. 6.évf. 7.évf 8.évf
Magyar nyelv és
irodalom
Magyar nyelv és
irodalom 4+0,5 4+0,5 3+0,5 3+1
Matematika Matematika 4+0,5 4+0,5 3+0,5 3+1
Történelem és
állampolgári
ismeretek
történelem 2 2 2 2
állampolgári ismeretek 1
honismeret 1
Etika/hit- és
erkölcstan etika/hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Természettudomány
és földrajz
természettudomány 2 2
kémia 1 2
fizika 1 2
biológia 2 1
földrajz 2 1
Idegen nyelv első élő idegennyelv 3 3 3 3
Művészetek
ének-zene 2 1 1 1
vizuális kultúra 1 1 1 1
dráma és színház 1
Technológia technika és tervezés 1 1 1
digitális kultúra 1 1 1 1
Testnevelés és
egészségfejlesztés
testnevelés 5 5 5 5
közösségi nevelés 1 1 1 1
Kötelező
alapóraszám 28 28 30 30
Szabadon tervezhető
órakeret 1 2 2 2
Maximális óraszám 28 28 30 30
54
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan
nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag
feldolgozásához, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalosan tankönyvvé
nyilvánított. A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az intézményvezető által
meghatározott határidőig meg kell tenniük. A tankönyvfelelős a jogszabályokban
meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést.
A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:
• Az intézményünk minden tanulója számára biztosítjuk az oktatásban alkalmazott
tankönyvek és taneszközök térítésmentességét.
• Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.
• A taneszköz, illetve tankönyv legfőbb ismérve, hogy megfeleljen a diákok életkori
sajátosságainak. Fontos, hogy a taneszközök összhangban legyenek más választott
tanulói segédletekkel.
• A korosztályoknak megfelelő taneszközöket a szaktanár vagy az adott munkaközösség
választja ki. A kiválasztásnál figyelembe kell venni az adott osztály összetételét és
képességét is. A taneszközök természetesen feleljenek meg a kerettantervi előírásoknak.
• A könyv legyen esztétikus, figyelemfelkeltő hatású, hogy a diák örömmel vegye kézbe.
De az árát is meg kell nézni, hogy a szülőkre ne rójon túl nagy terhet a tankönyvvásárlás.
• Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,
amelyek több tanéven keresztül használhatók.
• A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor
elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.
A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek
tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket
kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel
a tankönyvkölcsönzés megoldását.
A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását
előzetesen írásban be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál
(testnevelés és sport, technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra) egyéb eszközökre is
55
szükség van.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév
májusában szülői értekezleteken) kell tájékoztatni. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig
a szülők kötelessége.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat (kezdő szakasz) kiemelt feladata, hogy a 6-10 éves gyermekek
természetes kíváncsiságára, nyitottságára alapozva, azokat megőrizve, kialakítsa és
optimalizálja azon rutinok, készségek, képességek rendszerét, melyek meghatározzák az
élethosszig tartó tanulás minőségi folyamatát. Ebben az időszakban alakul ki a tanuláshoz való
pozitív attitűd és rögzülnek a hatékony tanulási technikák, itt alapozódnak meg a sikeres felnőtt
élet szempontjából fontos kulcskompetenciák.
Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való
továbbhaladás.
Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell
megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a
tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani.
Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól
megválasztott tankönyvcsalád. A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az
iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az
osztálytanítókkal.
Az alsó tagozat első két évében hangsúlyos feladat a tanulók között tapasztalható
különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése:
• Tanulóink fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai
tanulás tevékenységeibe.
• A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának
kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése,
módszereinek elsajátítása.
• Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az
előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek,
eljárások.
56
• Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges
terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.
• A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.
• A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése.
• A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és
képességek kialakítása és gyakoroltatása.
• A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges
koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése.
• Az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti
érdeklődés, nyitottság továbbfejlesztése.
• Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az
ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
• A helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával járuljunk hozzá
tanulóink viselkedéskultúrájának formálásához, az iskolai rend és fegyelem
megszilárdításához.
• A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő
megvalósítás bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret,
iskolán kívüli programok, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.).
• A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit
szem előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során.
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai
teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe
kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.
Az oktatás célja- a tanulási motívumok ébrentartása, a belső motívumok (tanulási
kedv, érdeklődés, tudásvágy) serkentése, fejlesztése. A tanítási tartalmak feldolgozásának
folyamatában elemi ismereteket közvetítése, s ez által a tanulók alapvető képességeit és
készségeinek fejlesztése.
Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével
fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális
önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés
tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Lerakjuk az önálló tanulás és
57
önművelés alapjait.
A teljesítmények növekedése érdekében
• A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és
bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák
fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A pedagógiai módszerek és eszközök
kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és
fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak.
• Mintaadás az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; a tanulók egyéni
tanulási módszereinek és szokásainak megalapozása.
• A mozgásigény kielégítése, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a
hallás fejlesztése; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása.
• A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása.
• Az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikák a tanulásszervezési
módok fokozatos kialakítása, bővítése (KIP, kooperatív módszerek).
• Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének
függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri
kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások kialakítása.
• A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése,
gyakoroltatása.
• A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és
továbbfejlesztése. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük
megismerése és megértése iránt.
• Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése.
• A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges
koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok továbbfejlesztése.
• Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkör kialakítása, ahol minden tanuló
hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.
2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz,
58
a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és
tudástartalmak megalapozásának folytatása.
A felső tagozat funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási
eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak
megalapozásának a folytatása.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van
személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi
beilleszkedéshez és a munkához.
Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy
tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert
az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges
elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a
kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek
fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan
fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus
gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a
kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
• Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.
• Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni.
• Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia
eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.
• Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének
fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas
kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.
• A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása.
• A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a
tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő
értékelésük.
59
• Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
• A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával.
2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata -
a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
• Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,
megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.
• A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és
a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozása.
• Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával
kívánunk hozzájárulni.
• A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők
figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív
útjának bemutatása.
• Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
• A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek
elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az
önművelés alapozásával.
2.5 Mindennapos testnevelés
Az NKT 97.§ (6.) bekezdése alapján a mindennapos testnevelést az iskola nevelés-
oktatás első és ötödik évfolyamain 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben
kell megszervezni. Ez a helyi tantervünkben meghatározott heti 5 testnevelés óra. A
mindennapos testmozgást minden évfolyamon biztosítjuk.
60
2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
A Köznevelési Törvény rendelkezik a kötelezően választható Etika/hit- és erkölcstan
2013. szeptemberi bevezetéséről az állami általános iskolák 1. és 5. osztálya számára.
Intézményünk biztosítja a számára a törvényi szabályozás figyelembevételével az etika/hit- és
erkölcstan választhatóságát. A tantárgy értékélése érdemjeggyel történik.
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
A közoktatás rendszerében minden gyermeknek meg kell adni az esélyt a sikeres
iskolába lépéshez, a tanulmányok sikeres folytatásához és befejezéséhez. A közoktatás
rendszerének felelőssége az is, hogy olyanok lépjenek ki az iskolarendszerből, akik képesek
alkalmazkodni a változó körülményekhez, megszerezték azokat a jártasságokat, amelyek
birtokában megújíthatják, bővíthetik ismereteiket, szükség eseten felkészülhetnek a
pályamódosításra.
Minden tanulónak joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek
érvényesítéséhez intézményünk (a fenntartóval, a családdal, a gondviselőkkel, a bevonható
szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka
feltételeit:
• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók teljes körű
feltárása, integrált ellátása az Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazásával.
• Óvoda-iskola együttműködésének elmélyítése, folytonosságának biztosítása az óvoda-
iskola átmenet megkönnyítése érdekében.
• A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása már az óvodás kortól
kezdődően.
• A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében az érettségit adó
középiskolában történő továbbtanulási arány növelése.
• Nevelőtestületek módszertani felkészítése a korszerű oktatási módszerek
alkalmazására, új tartalomfejlesztések bevezetése.
• A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai
nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén.
• Megfelelő tanulásszervezési eljárások alkalmazása.
• A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,
tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e
61
tevékenység támogatása az iskolán kívül.
• Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-
értékelési eljárások alkalmazása.
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Az ellenőrzés és értékelés a tanítás-tanulás folyamatában alapvető alkotóelem.
Alapja a tanuló folyamatos megfigyelése.
Alapelvek:
• Az ellenőrzés és értékelés legyen mindenkor folyamatos, ösztönző, fejlesztő, személyre
szóló. Vegye figyelembe a tanuló képességeit, a teljesítményben bekövetkező fejlődési
tendenciát, a tantervi követelményeket.
• A tanulók és a szülők ismerjék az ellenőrzés célját és mikéntjét. A szülőket a gyermek
előmeneteléről folyamatosan tájékoztatni kell.
• Az ellenőrzés és értékelés legyen mindig tárgyilagos, reális, nyílt és őszinte a tanulók
és szülők előtt egyaránt.
• Az értékelés ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű.
• A szóbeli és írásbeli értékelés legyen arányban, és alkalmazzuk az egyéni és csoportos
értékeléseket is.
• Az értékelés félelemmentes légkörben történjen.
• A pedagógiai funkciónak megfelelő (minősítő, fejlesztő, összegző) értékelési stratégiát
alkalmazunk. Gazdag értékelési eszköztárat alkalmazunk, melyből a gyermekek
életkori sajátosságainak figyelembe vételével tudatosan választjuk ki a pedagógiai
célnak leginkább megfelelőt.
Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak a tanév elején az egyes tantárgyak
követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes
tantárgyak egységes követelményrendszerét minden nevelő köteles betartani.
Fajtái:
Diagnosztikus: minden évfolyamon minden tantárgyból (kivéve a belépő tantárgyak)
teljesítmény vizsgálatot végzünk, azzal a céllal, hogy megismerjük a tanulás kiinduló szintjét.
Ezen értékelés során, tudáselemenként vizsgáljuk, hogy a korábban tanultakból mire
építhetünk, milyen hiányosságokat kell pótolnunk, hogyan szervezzük meg az ismétlést, illetve
a felzárkóztatást.
62
A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A
szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt.
Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék egy félévben a heti óraszámnál eggyel több
osztályzattal. A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok
feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást.
A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről.
Összességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni.
A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor
alkalmazzuk. A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy
tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a tanulmányi követelményeknek.
Legjelesebb szummatív értékelési formák a következők:
• az évközi témazárók,
• a félévi felmérések,
• az év végi felmérések.
2.8.1 Az intézményi eredmények elemzése:
Munkánk során figyelemmel kísérjük, és építünk a következőkre:
• kompetenciamérések eredményei
• tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre vonatkozóan
• versenyeredmények: országosszint, megyeiszint, tankerületiszint, településiszint
• továbbtanulási mutatók
• vizsgaeredmények
• elismerések
• lemorzsolódási mutatók
• elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)
• neveltségi mutatók
2.8.2 Írásbeli feladatok értékelése
Az iskolában íratott bármely típusú dolgozatot két héten belül ki kell javítani, a kijavított
dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni.
Az írásbeli beszámoltatások korlátai:
• A témazáró dolgozat és az év végi felmérés időpontját legalább egy héttel jelezni kell
63
a tanulók felé.
• Egy adott tanítási napon az íratott dolgozatok, év végi felmérések száma nem haladhatja
meg a kettőt.
• A be nem jelentett dolgozat íratása esetén a tanulót megilleti a jegyválasztás joga.
Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak:
• röpdolgozat az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából
o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét
o a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező
• számonkérő dolgozat háromnál több óra anyagából
o érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét
o a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban
kell, hogy megtörténjék
• témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából
o jellemzően az osztály egészét érinti
o a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően
legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék
Az írásbeli beszámoltatások súlya
A félévi és tanév végi osztályzatokat döntő mértékben a témazáró dolgozatok és az év
végi felmérések érdemjegyei határozzák meg. Az írásbeli felet egyenértékű a szóbeli felelettel.
Írásbeli mérések, feladatlapok, tesztek értékelése:
érdemjegyek
90-100 % 5
75-89 % 4
55-74 % 3
31-54 % 2
0-30 % 1
2.8.3 Szóbeli értékelés
A tanulók írásbeli beszámoltatása jellemző formája az oktatásnak, de iskolánkban
hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert diákjaink szóbeli
megnyilvánulásának, kommunikációjának szintje jelenleg elmarad a kívánatostól.
64
Szóbeli ellenőrzés:
• Mindig a tanmenet szerint, az adott témakörnek megfelelő ismeretekből kérhető számon
a diák. Minden tanulóra félévenként legalább egyszer kerüljön sor.
• Meg kell győződni a tanuló átfogó tudásáról, a szaknyelv megfelelő használatáról, az
ismeretek gyakorlati alkalmazásáról, a szabatos kifejezőképességről. Ezek meglétét a
pedagógus érdemjeggyel, illetve alsó tagozatban 2. évfolyam félévéig az ott
meghatározott szöveges értékelés szerint minősíti.
• Eltérhet a pedagógus az értékeléstől, ha a diák hiányzás vagy egyéb elfogadható ok miatt
nem tudott felkészülni az órára. Ebben az esetben azonban a hiányok pótlása a tanár
által megszabott határidő után számon kérhető.
• A pedagógus nem köteles tájékoztatni előre a diákokat a szóbeli számonkérés
időpontjáról, ezt bármelyik órán megteheti.
• A tanuló órai munkája - amennyiben megfelelően tudja felhasználni előző ismereteit az
újabbak megértéséhez -, szintén érdemjeggyel értékelhető. Az órai munka mellett a
színvonalas kiselőadás, gyűjtőmunka is jeggyel jutalmazható.
• A tanulmányi és egyéb versenyeken nyújtott teljesítményért a pedagógus döntésének
megfelelően pozitív érdemjegy vagy más jellegű írásbeli elismerés (pl. szaktanári
dicséret) is adható.
Tartalma: az adott tananyag összefüggő, esetleg kérdések alapján történő elmondása.
Értékelés Követelmény
5 (jeles) összefüggő, a kérdésre adott önálló felelet
legfeljebb egy segítő tanári vagy tanulói
kérdéssel
4 (jó) több segítő kérdéssel elmondott önálló felelet
3 (közepes) a tananyag elmondása kérdések alapján
2 (elégséges) a Helyi tanterv minimumszintjének teljesítése
az adott tantárgyból kérdésekre.
1 (elégtelen) a minimum szint alatti teljesítmény
Értékelés az 1-2. évfolyamon szóban, írásban és gyakorlatban
Ellenőrzés for-
mája
Az értékelés
módja, formája
Az értékelés
rögzítése Az értékelő
Év ele-
jén
- Diagnosztikus
mérés 1.o.
- Pontozás
- Dicsérő kártya
- Napló
- Felmérőlap
- tanítók
65
- Bemeneti mérés
2.o.
- %-os eredmény
Év köz-
ben
- Szóbeli feleltetés
- Írásbeli feleltetés
- Diagnosztikus
mérés
- Gyakorlati fel-
adat a készségtár-
gyak esetében
- Pontozás
- Dicsérő kártya
- Nyomda
- %-os eredmény
- Havonta egy
általános értéke-
lés a naplóba
- Napló
- Tankönyv
- Tanulói füzet
- tanítók
Félévkor - Témazáró
- Félévi felmérés
- Szöveges érté-
kelés
- Napló
- Szöveges ér-
tékelőlap
- osztályfőnök
- tanítók
Év vé-
gén
- Témazáró dolgo-
zat
- Év végi felméré-
sek
- 1. évfolyam
Szöveges értéke-
lés
- 2. évfolyam
érdemjegy
- Napló
- Bizonyítvány
- Bizonyítvány
pótlap
- Törzslap
- Iskolalátogatási
bizonyítvány 1.
osztály
- nevelőtestület
- osztályfőnök
- tanítók
2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
• A házi feladat az órán kívüli tanulási munka legáltalánosabb válfaja, biztosítja a
tantárgyak egymást követő tanítási órái közötti szerves kapcsolatot.
• A tanulók számára adott otthoni írásbeli és szóbeli feladatok a begyakorlást, a rögzítést,
az önálló munkára nevelést, a problémameglátó és megoldó képesség és az értő olvasás
fejlesztését szolgálja.
• A tanítási órákon szerzett, elsődlegesen rögzített és alkalmazott új ismeretek
megszilárdítása, emlékezetbe vésése és további gyakorlása a célja.
• Fontos a tanulóknak e feladatok elvégzésére való felkészítése, az otthoni munka
előkészítése. A megoldandó feladatok világos meghatározása, kijelölése, s a megoldás
eljárásainak a tanulókkal történő megbeszélése.
• A tanulók sajátosságait figyelembe véve differenciált házi feladatok kijelölése – a
tehetséggondozás, kreativitás fejlesztése és felzárkóztatás érdekében.
• A napi feladat megtervezésében figyelembe kell venni az osztály órarendjét a tanulók
egyenletes, arányos terhelése érdekében.
• Legyen rendszeres.
66
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
• A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni
választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi
feladatot javasolhatunk.
• Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)
maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
• A napi délutáni felkészülés ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
• Hétvégére, illetve tanítási szünetek idejére csak szorgalmi feladat adható.
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Belépő csoport:
Ha a belépő csoport létszáma engedélyezi a bontást, akkor a csoportbontás
intézményünkben a következő elvek alapján történik:
• Az első osztályba lépő csoport kialakításánál törekszünk arra, hogy az óvodából jövő
gyermekközösségek nagyrészt együtt maradjanak. Integrált osztályközösségeket
alakítunk ki, figyelünk a fiúk-lányok arányára. A csoportok kialakításában – a szülők
igényeit is figyelembe véve - az intézmény vezetősége dönt.
• A 7-8. osztályban képességszerinti differenciált foglalkozások matematikából és
magyar nyelv és irodalomból, amelynek célja olyan tanulói kompetenciák fejlesztése,
mellyel a gyermek a jövőbeni pályaválasztását alapozza meg. A csoportok között az
átjárhatóságbiztosított.
Tanórán kívüli munkaformák:
• Szakkörök: A tehetséggondozásszínterei. Éves programterv alapján működnek. Az
előzetesen felmért szülői-tanulói igények figyelembe vételével.
Formája: a tanulók számára ingyenes, költségvetésből működtetett.
• Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások 8. osztályos gyerekek igénye alapján
• Napköziotthon, tanulószoba: A részvétel minden tanuló számára kötelező. Felmentést
indokolt esetben az intézményvezető ad.
• Diáksportkör: Iskolánk valamennyi tanulója alanyi jogon tagja a DSE-nek, mely a
67
testnevelésórákon kívül biztosít lehetőséget a testedzésre, a diáksportolók
versenyeztetésére, felkészítésükre.
• Diákönkormányzat: A diákönkormányzat éves tervében rögzíti programját, amit a
DÖK munkáját segítő nevelő és a DÖK vezetősége állít össze.
Céljuk:
- a közösségi tevékenységük erősítése,
- a közösségi nevelés,
- a közéletiségre nevelés,
- a tanulók szórakoztatása.
A csoportszervezés elveinél figyelembe vesszük következő irányelveket:
• megkülönböztetéstilalma, egyenlőbánásmódelve
• az emberi méltóság tiszteletben tartása
• a szolidaritáserősítése
• méltányosság, rugalmasság
Mindezek érdekében:
Szükséges, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nevelésében-
oktatásában jelentős részt vállaló kollégáink rendszeresen vegyenek részt mentálhigiénés
képzéseken, tréningeken, a toleranciát növelő és a kooperatív készségeket erősítő
konfliktuskezelési tréningeken. A HHH gyerekek és tanulók esélyegyenlőségének elősegítése
érdekében együttműködési megállapodások megkötése szakmai és társadalmi szervezetekkel a
minél tartalmasabb és hatékonyabb együttműködésért.
2.11 A tanulók fizikaiállapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan
csökken. Az iskolákban alkalmazott különböző tesztek ezeknek a romló tendenciáknak azokait
próbálja feltárni, illetve a kialakult problémákat orvosolni.
Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes
képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók
életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő,
felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos
helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a
szükséges szint elérésére, megtartására.
68
Iskolánkban a NETFIT előírásoknak megfelelően történik a tanulók fizikai állapotának
és edzettségének mérése.
Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja:
• minőség-ellenőrzés,
• minőségbiztosítás,
• az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó,
egészségjavító szerepének tudatosítása.
A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok
osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal
a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések
eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló
diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az
adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelést tanítók feladatkörébe tartozik.
2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei
• A szellemi, a testi és a lelki nevelést egyaránt fontosnak kell tekinteni.
• Tervszerű, rendszeres és szervezett tevékenység.
• Kiterjed minden tanulóra.
• Az iskola minden dolgozója részt vesz benne.
• Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az
egészséges életmód kialakításában és megtartásában.
• Fejlessze az életvezetési képességeket.
• Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzésében.
• Készítse fel a tanulókat a stresszhatások feldolgozására.
• Segítse elő a környezeti és egészségtudatosság erősödését.
• Valósítsa meg a mindennapi testedzést a tanulók számára.
• Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is.
• Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus
69
életvitelt megalapozó szokásokat, magatartásmintákat tanulóinknak bemutatjuk és
gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az
egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiség-tulajdonságává váljon.
• Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi
szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola
mintául szolgáljon, mint egészséges környezet.
2.12.2. Az iskola környezeti nevelési elvei
A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős
életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi
társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és
társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi
megalapozása.
A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására
irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben
képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat
kezelni, megoldani.
A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek
(mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés
nevelésre is.
A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti
ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek
tanúsítanak, akik azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az
aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról képesek e célok érdekében felelősen
cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében.
A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző
tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Ezzel
párhuzamosan erősödik egy szintetizáló, összefoglaló tantárgy iránti igény is.
• Legyen élethosszig tartó.
• Intézményes és nem-intézményesformában is egyaránt fontos.
• Legyen tudomány- és tantárgyközi megközelítés.
70
• Legyen aktuális és jövőbemutató egyszerre.
• Legyen rendszerszemléletű:
o A világ egy rendszer, amiben minden mindennel összefügg.
o Minden kérdés soktényezős.
• Neveljen együttműködésre:
o A környezeti munka tipikusan csapatmunka.
o Komplex gondok megoldásához több ember komplex gondolkodása szükséges.
o A Föld nem az enyém, a miénk.
• Neveljen probléma-megoldásra.
• Neveljen új értékrendszerre.
• Legyen multikulturális.
2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
2.13.1 A magatartás értékelésének elvei
A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére,
a magatartását befolyásoló körülményekre.
• Példás a tanuló magatartása akkor, ha munkájával, jó kezdeményezéseivel hozzájárul a
közösség előre haladásához. Magatartásával, kulturált viselkedésével jó példát mutat.
• Jó a tanuló magatartása akkor, ha a rábízott feladatokat kifogástalanul látja el, ő maga
azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában
kifogástalan.
• Változó a tanuló magatartása akkor, ha a házirendben leírtakat nem mindig tartja be,
magatartásával zavarja az órákat.
• Rossz a tanuló magatartása akkor, ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat a
társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, megrovást, intézményvezetői megrovást.
További szempontok a magatartás értékeléséhez:
• A követelményeket nem teljesítő tanuló ne legyen példás magatartású!
• Minél többször éljünk a tanuló megdicsérésének vagy figyelmeztetésének a
lehetőségével!
71
• Ha a tanulónak jutalmazó és fegyelmező bejegyzései is vannak, magatartás érdemjegyét
feltétlenül mérlegeljük a konferencián!
2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei
• Példás annak tanulónak a szorgalma, akinek a tanítási órákra való felkészültsége
képességeihez képest kifogástalan, továbbá a tanórákon aktív.
• Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait
elvégzi.
• Változó annak a tanulónak a szorgalma, aki a munkájában csak időnként tanúsít
törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti.
• Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki képességeihez mérten keveset tesz a
tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában
megbízhatatlan.
2.13.3 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése
Az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
• Első évfolyamon félévkor és év végén részletes írásos tájékoztatás (tantárgyakra
bontott szöveges értékelés).
• Második évfolyamon félévkor részletes írásos tájékoztatás (tantárgyakra bontott
szöveges értékelés).
o A szöveges minősítés kategóriái az általános értékelésnél:
- Kiválóan teljesített: ha az adott tantárgy követelményeit folyamatosan
magas színvonalon teljesíti.
- Jól teljesített: ha az adott tantárgy követelményeit folyamatosan jó színvo-
nalon teljesíti.
- Megfelelően teljesített: ha az adott tantárgy követelményeit folyamatosan
megfelelő színvonalon teljesíti.
- Felzárkóztatásra szorul: ha az adott tantárgy követelményeit gyengén,
vagy nem megfelelő szinten teljesíti.
- Nem felelt meg: ha az adott tantárgy követelményeit nevelői
segítségnyújtással sem tudja teljesíteni (csak évközi értékelésnél haszná-
landó).
72
• A második évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményének, előmenetelének
minősítése évközben minden tantárgyból érdemjeggyel történik.
• A második évfolyam végétől minden évfolyamon félévkor és év végén a tanulók
teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
• A második évfolyam év végi, továbbá a harmadik-nyolcadig évfolyamon a félévi és az
év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni
tanulmányi munkája alapján határozzuk meg.
2.13.4 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink
szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az
elemeit az intézmény házirendje tartalmazza. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bizonyos
esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét
intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia
elveinek, következetességének, személyiségének.
A házirendben foglaltak szerint az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt
intézményvezetői és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal (könyv,
oklevél, serleg) ismerheti el azintézmény.
A felsorolt dicséretek, jutalmak adására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet.
A jutalmak odaítéléséről az erre jogosult nevelő (szaktanár, napközis nevelő, osztályfőnök,
intézményvezető dönt.
A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink:
• megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,
• mindig személyre szabottak legyenek,
• szigorúan következetesek legyenek,
• vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,
• a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk
2.14 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos
egyéb intézkedések
73
A pedagógiai program érvényességi ideje
Az iskola 2020. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e
pedagógia program alapján. A 2013-2014. tanévben elindított kerettanterv szerinti utolsó
nevelési oktatási év 2022-2023. tanév, kifutó rendszerben.
A pedagógiai program módosítása
A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
• az intézmény vezetője;
• a nevelőtestület legalább 51% - a
• az iskola fenntartója.
A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető
jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő
tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
• Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.
• A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve
intézményeknél tekinthető meg:
• az iskola fenntartójánál;
• az iskola irattárában;
• az intézményvezetőnél;
• az iskolai honlapon.
2.15 Küldetésnyilatkozat
Intézményünk a 2015/2016-os tanévtől a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC.
törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy a „Közlekedj okosan!” iskolai rendezvény
szervezését az aktív szülők és a partnerek bevonásával és közreműködésével szervezi, építő
ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan
felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás
moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak. Az intézmény
74
közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan
partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható partnerekkel, amelyek
alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai
körülményekben. Ehhez felhasználja azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az
iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával már
alkalmazott a „Közlekedj okosan!” elnevezésű programban.
A közösségi események szervezésekor alkalmazza az elsajátított módszereket, aktívan bevonja
a diákokat a közösségi események kialakításába. Proaktív módon bekapcsolja a szülőket.
Valamint foglalkozik szakmai szervezetek bevonásával a diákok motiválhatóságának kérdéskör
folyamatos megvitatásával.
2.16 A „Digitális környezet a köznevelésben” projekt és annak keretében megvalósuló
fejlesztések beépülése az intézményi pedagógiai programba
Előzmény
A Digitális környezet a köznevelésben című, EFOP-3.2.3-17 kódszámú pályázat az
„EFOP 3.2.3-17-2017-00048 - Digitális környezet kialakítása a Kisvárdai Tankerületi Központ
intézményeiben” című projekt keretében a különböző digitális pedagógiai módszertani
fejlesztésekre forrást biztosított. A pályázati felhívás elvárásrendszerében érinti az intézmény
pedagógiai programját, elvárva annak kiegészítését a digitális fejlesztési tervvel. A következő
pontokban a digitális fejlesztési terv, jelen pedagógiai programhoz való illeszkedése és a
kapcsolódó információk kerülnek kifejtésre.
A pedagógiai programba való beépülés
Az EFOP-3.2.3-as projektben megvalósított pedagógiai módszertani fejlesztésekkel
szembeni elvárások egyike, hogy a program keretében megvalósított digitális pedagógiai
fejlesztések beépüljenek a bevont intézmények pedagógiai programjába, ezzel fenntartható
módon hozzájárulnak a digitális írástudás növekedéséhez. A célt megvalósítandó, az elérendő
műszaki-szakmai eredmény egy olyan jóváhagyott intézményi pedagógiai program, amelybe
beépítésre került a digitális fejlesztési terv.
A digitális pedagógiai módszertani fejlesztések pedagógiai programhoz való
kapcsolódása a következő pontokon keresztül valósul meg:
75
A nevelő- oktató munka pedagógiai eljárásai
- A digitális eszközök segítségével való problémamegoldás előtérbe állítása
a viszonylag egyszerűbb mechanikus tanulással szemben.
- A digitális eszközök használatában való lehetőségek széles körű
kihasználása
- A korszerű eszközök segítségével való tanulási lehetőségek bemutatása, az
azokon keresztül való tanítás arányának növelése
Az iskolában folyó nevelés és oktatás céljai, feladatai
- A digitális kulcskompetenciák fejlesztése, újszerű tanulásszervezési
eljárások segítségével a tanulók motiváltságának növelése.
- Lehetőség biztosítása a korszerű ismeretszerzés módjainak megismerésére,
az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáinak, az
Interneten való keresés stratégiájának metodikáját.
Emellett a kapcsolódás a célrendszer hosszú távú célkitűzéseinek bővítésén keresztül valósul
meg, az alábbi hosszú távú célok megfogalmazásával:
- A pedagógusok módszertani kultúrájának szélesítése olyan pedagógiai
módszerekkel és technikákkal, amelyek a tanulók problémamegoldását és
önállóságát gyakorlati tudáselemekkel bővítik
- a digitális pedagógiai módszerek és IKT eszközök napi gyakorlatba való
integrálása
A Digitális Fejlesztési Terv
A Digitális Fejlesztési Terv (továbbiakban DFT) tartalmi elemei két részre bonthatók.
Egyrészt a projektben definiált kötelező tartalmi elemek, azaz a digitális pedagógiai
módszertan rendszeres alkalmazása és a digitális kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó
pedagógiai célok jelennek meg benne, másrészt a " Digitális környezet a köznevelésben "
projekt rövidtávú céljai, célcsoportjai, a projekt során használt pedagógiai módszertani
csomagok, a projekt megvalósításának tanévi részletei, a helyi tantervek kiegészítésének
részletei kapnak helyt benne.
Együttesen a Pedagógia Program mellékletében, az intézmény Digitális Fejlesztési Tervében
olvashatók.
76
Fenntartási kötelezettség
A fenntartási kötelezettséggel kapcsolatos elvárás, hogy a projektben támogatást nyert
tevékenységek megvalósítását az Intézmény a projekt megvalósítás befejezésétől számított 3
évig vállalja, az intézmény jóváhagyott pedagógiai programjába a fenntartási időszakban is
beépítésre kerül a digitális pedagógiai módszertan rendszeres alkalmazása, azaz a jelen pont a
projekt befejezésétől számított 3 évig nem kerül ki az intézmény pedagógiai programjából.
2. 17 A tanulók részvétele a Lázár Ervin Programban
A nemzeti identitás erősítését célzó programokról szóló 1042/2019. (II. 18.) Korm. ha-
tározat alapján Magyarország Kormánya életre hívta a Lázár Ervin Programot, amely szociális
helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden, az 1-8. évfolyamon tanuló általános iskolai diák
részére tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítja a színházi-, tánc-, és cirkuszi
előadások, komolyzenei hangversenyek, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyei látogatásá-
nak élményét.
A Lázár Ervin Program célja:
➢ megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az általános iskolai korosztály kulurális és eszt-
étikai nevelése magasabb szinten valósulhasson meg;
➢ csökkenteni a szociális, gazdasági és területi különbségeket a gyermekek művészethez
jutásával kapcsolatban;
➢ felszámolni a kulturális esélyegyenlőtlenséget;
➢ ösztönözni az előadó-művészeti szervezetek aktív részvételét a kulturális érétkeink
megóvásában, minél szélesebb körű megismertetésében és átörökítésében, valamint az
új értékek létrehozásában;
➢ elősegíteni a diákok életkori sajátosságaiknak megfelelő, tanulmányikhoz kapcsolódó,
az oktatási-nevelési célokkal összhangban lévő művészeti élményhez jutást;
➢ megalapozni a felnövekvő generációk felnőttkori színház-, illetve kulturális in-
tézménylátogatási szokását;
➢ erősíteni a fiatal generációk nemzeti identitástudatát.
77
Intézményünk, a Dr. Hársfalvi Péter Általános Iskola a kormányrendeletben foglaltak
figyelembevételével részt vesz a színházi, tánc- és cirkuszi előadásokon, komolyzenei hangver-
senyeken, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyei látogatásán az egyes évfolyamok tekintet-
ében a következők szerint:
1. évfolyam: Bábelőadás bemutatása az oktatási intézményekben.
2. évfolyam: Előadó-művészeti produkció bemutatása az oktatási intézményekben.
3. évfolyam: Színházi előadás bemutatása saját játszóhelyen (kőszínház).
4. évfolyam: Komolyzenei vagy népzenei koncert bemutatása oktatási intézményekben vagy
koncerttermekben.
5. évfolyam: Színházi előadás bemutatása saját játszóhelyen (kőszínház).
6. évfolyam: Cirkuszművészeti előadás bemutatása saját játszóhelyen (Fővárosi Nagycirkusz).
7. évfolyam: Előadó-művészeti produkció bemutatása oktatási intézményekben.
8. évfolyam: Színházi előadás bemutatása Budapesten - (kőszínház).
Az általános iskolai tanulmányok ideje alatt egy alkalommal egy őshonos állatokat bemutató
farmot is meglátogatnak a tanulók, ennek időpontjáról, módjáról az intézmény dönt a lehetősé-
gek függvényében. Az 1., 2., 4. és 7. évfolyamos diákok részére szervezett programokat hely-
ben, az iskola vagy a területileg illetékes tankerületi központ által biztosított, kijelölt helyszínen
kell megvalósítani.
Az intézmény a szülőket tájékoztatja a látogatások és utazások részleteiről, a szervezés során a
KRÉTA rendszer LEP modulja kerül felhasználásra.
Minden 10 tanuló után 1 fő kísérőt lehet számítani.
A programban való részvétel a Kisvárdai Tankerületi Központ szervezésével valósul meg.
78
2. 18 A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása
A pedagógiai programot a diákönkormányzat ______ év _______________ hó _____
napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt: Ófehértó, 2020. év……………..hó……..nap.
………………………………………
diákönkormányzat elnöke
A pedagógiai programot a szülői munkaközösség ______ év _______________ hó _____
napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt: Ófehértó, 2020. év……………..hó……nap
……….……………………………… szülői munkaközösség elnöke
A pedagógiai programot a Dr. Hársfalvi Péter Általános Iskola Intézményi Tanácsa ______ év
_______________ hó _____
napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta.
Kelt: Ófehértó, 2020. év……………..hó……..nap.
………………………………
intézményvezető
79
A pedagógiai programot a nevelőtestület ______ év _______________ hó _____
napján tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta.
Kelt: Ófehértó, 2020. év……………..hó……..nap.
………………………………
intézményvezető
A Dr. Hársfalvi Péter Általános Iskola pedagógiai programját a fenntartó ______ év
_______________ hó _____ napján elfogadta és jóváhagyásra javasolta.
Kelt : Kisvárda, 2020. év……………..hó……..nap.
………………………………
tankerületi igazgató
80
A Pedagógiai Program melléklete:
Az EFOP-3.1.7-16-2016-00001 „Esélyteremtés a köznevelésben” c. kiemelt uniós projekt
megvalósítása során elért eredmények alkalmazása az esélyteremtő intézménnyé válás
területén.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhaszná-
latáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 7 § bn) pontja értelmében az intézmény konk-
rét tevékenységekkel segíti a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések megvalósítását.
Ennek elérése érdekében az iskolánk együttműködő partnere az EFOP-3.1.7-16-2016-00001
„Esélyteremtés a köznevelésben” c. kiemelt uniós projektnek, melynek alapvető célja
befogadó nevelés támogatása, a végzettség nélküli iskolaelhagyás, és lemorzsolódás
kezelésében történő részvétel, a hátrányos helyzetű tanulók oktatási és munkaerő-piaci
esélyeinek növelése, társadalmi beilleszkedésük elősegítése és ezáltal a köznevelési rendszer
méltányosságának, valamint a gazdaság versenyképességének növelése.
A fenti cél elérése a TÁMOP-3.3.13. azonosítószámú, Eötvös József Program-Pedagó-
giai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló című kiemelt projekt által kifejlesz-
tett, Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszer (továbbiakban ETIPE)
bevezetésén keresztül történt az esélyteremtő intézményi (továbbiakban ETI) működés kialakí-
tását támogató eszközrendszer intézményi adaptálásával. Az ETIPE intézményi, osztálytermi
és tanulói szintek szerint kínál gyakorlati segítséget a pedagógiai folyamatok, tevékenységek
megvalósításához.
Iskolánk, az Ófehértói Általános Iskola (2019. szeptember 1-től a Dr. Hársfalvi Péter
Általános Iskola) olyan esélyteremtő intézmény, amely valamennyi tanulója, pedagógusa szá-
mára biztonságos, befogadó szervezeti klímát teremt. A befogadást azzal is kifejezzük, hogy
intézményünk pedagógiai környezete megfelel növendékei életkori sajátosságainak, reflektál
szociokulturális hátterükre, beállítódásaikra.
Az Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszer adaptációjával
szélesedett módszertani repertoárunk, mely által a tanulók társadalmi integrációjának,
sikerességének előmozdítása édekében képesek vagyunk minden tanuló fejlődési
szükségleteire, élethelyzetére, igényeire differenciált és adekvát pedagógiai válaszokat adni.
Őket a mindenkori képességeik szerinti fejlettségi szintjükhöz, kompetenciáikhoz és a hozott
tudások, értékek különbözőségeihez alkalmazkodva, individuális adottságaiknak megfelelő
81
fejlesztésben részesítjük. A diákok önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő
teljesítményeit, tehetségjegyeit feltárjuk, így egyaránt képesek vagyunk a lemaradók
hátránykompenzálására és a kiemelkedő képességűek tehetségfejlesztésére is.
A hátrányújratermelődés mechanizmusának fékezése érdekében a tanulói teljesítményt
korlátozó tényezőket mérsékeljük, a tanulók fejlődésbeli és tanulási nehézségeinek feltárását,
problémái megoldását segítjük, melyhez a helyi társadalmi, szolgáltatói környezetet is
komplexen bevonjuk. Egyenlő esélyeket érvényesítünk a nevelés-oktatás egész folyamatában
és valamennyi területén.
A tanulók közötti különbségeket tanulást segítő tényezőnek tekintjük és nem csupán
legyőzendő problémának. A tudásépítés folyamatában ösztönözzük a tanulókat az
együttműködésre, arra, hogy egymással kooperáljanak és kihasználják egymás erősségeit tudás,
képességek és készségek terén egyaránt.
Az Esélyteremtő Intézményként, mint a fejlesztésben együttműködő kollégák műhelyét
értelmezzük, építünk a proaktív gondolkodású pedagógusok ötletgazdagságára. A társadalmi
változásokra rugalmasan és dinamikusan reagálunk, így folyamatosan megújulunk. A változást
az intézményben folyamatként értelmezzük, amely azt jelenti, hogy tudatosan hagyunk időt az
újítások, innovációk, adaptációk belsővé válására, a beépülésre.
A szülők és egyéb partnereik erőforrásait értékként kezeljük, és céljaink elérése
érdekében mozgósítjuk, bevonjuk Őket. Törekszünk arra, hogy tevékenységünk az intézmény
és környezete közösségének szükségleteire és igényeire épüljön. A tervezés, megvalósítás,
értékelés az intézmény közössége és a partnerek bevonásával történik, ezzel biztosítjuk a
nyilvánosságot, a kontrollt, a mérhetőséget.
Az optimális eredmények eléréséért a családdal és a tanulóval közösen tevékenykedünk,
követjük a változásokat, és a mérések-értékelések tükrében folyamatosan igazítjuk a tanulók
igényeihez, szükségleteihez a módszereket, fejlesztéseket.
Esélyteremtő Intézményként feladatunk, hogy a tanulási-tanítási folyamatot a
pedagógiai, tanulási környezet továbbfejlesztésével alapozzuk meg, és ezáltal teremtsünk
kondíciókat az egész életen át tartó tanuláshoz, a sikeres munkaerő-piaci belépéshez.
Fejlesszük, alkalmazzuk és fenntartjuk azokat a módszereket, eljárásokat, eszközöket,
kapcsolatrendszereket – ágazatközti együttműködéseket –, melyek a tanuló egyéni fejlődését,
személyiségének kiteljesítését, szociabilitásának fejlődését, az életesélyeinek és
életminőségének várható javulását, a társadalmi mobilitás lehetőségeit mozdítják elő.
82
Fejlesztő tevékenységünket mérés-értékelésre (kompetenciamérésre és egyéb
diagnosztikus mérésre, elégedettségi mutatókra) alapozzuk.
Az Esélyteremtő Intézményfejlesztési Program és Eszközrendszer alkalmazásával a
beavatkozás eredményeként:
Intézményi szinten
- Felismerésre és megszüntetésre kerülnek az intézményünkben a negatív diszkrimináció
megnyilvánulási formái.
- Meghonosodik és egyre hatékonyabbá válik a teammunka, a pedagógusok közötti
horizontális és vertikális együttműködés.
- Tudatosabbá, átgondoltabbá válik az intézményi szintű tervezőmunka.
- Csökken a lemorzsolódás, az évfolyamismétlés, a végzettség nélküli iskolaelhagyás.
Az osztályterem szintjén
- A pedagógusok új, korszerű módszereket is alkalmaznak a nevelési, oktatási
folyamatban.
- A tanulóink komplex fejlesztése tudatos, mérés-értékelésen alapul.
- A mindennapok gyakorlatában megvalósul a tanulók szociabilitásának fejlesztése.
A tanuló szintjén
- A nevelési, fejlesztési, tanulási-tanítási folyamat és környezet továbbfejlesztésével
igyekszünk elérni, hogy az egyes tanulók képességei, tudása mérhető hatékonysággal
fejlődjön, motivációja javuljon.
- A diákok megfelelő felkészítést kapnak az egész életen át tartó tanuláshoz, sikeres
munkaerő-piaci belépéshez.
- A tanulók komplex fejlesztése tudatos, mérés-értékelésen alapul.
- A mindennapok gyakorlatában megvalósul a tanulók szociabilitásának fejlesztése.