dr. lóránt zoltán főigazgató, c. egyetemi docens

Dr. Lóránt Zoltánfőigazgató, c. egyetemi docens

2010. február 26-27.

Polgármester AkadémiaÖnkormányzati pénzügyek

2A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma

jellemzi

• Korszerűtlen állam, magas kiadási szint

• Alacsony foglalkoztatottság

• Egészségtelen reálgazdasági szerkezet

• Magas finanszírozási igény

3

Forrás: PM, PM Konvergencia jelentés 2010. január

Az államadósság mértékének és GDP-hez viszonyított arányának alakulása

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010*Államadósság(Milliárd forint)

12

296

13

583

15

593

16

729

19 060 20 208 19 595

Államadósság / GDP (%) 59,4 61,7 65,6 65,8 73,0 78,4 79,0* prognózis

4

• a magyar gazdaságot a fejlettségi szintjéhez képest az országok 23%-a előzi meg,

• a magyar állami intézményekhez, önkormányzatokhoz képest viszont az országok 46%-ában jelent kisebb terhet az üzleti szféra számára az ottani állami intézményrendszer működése,

• az elmaradásunk különösen a hatósági eljárások, a befektetők védelme, a jogszerűen szerzett tulajdon igazolása és az adófizetés bonyolítása területén nagy.

A versenyképesség összevont mutatója szerinti rangsorban Magyarország – 2009. évben a 45. helyet, míg 2000. évben a

27. helyet foglalta el.

A Világbank üzleti környezetfelmérése szerint 2008-ban:

5

Az államháztartás és a magángazdaság működésének legfontosabb különbségei

Államháztartás Magángazdaság

CélokA közösség érdekében állnak,

politikailag meghatározottak, de amennyire csak lehet, érvényesítik

a gazdaságossági elvet

Az egyén érdekében állnak, szubjektíven

meghatározottak, amennyire csak lehet,

nyereségmaximalizálás

Eszközök Kényszerbevételek, hitelfelvételSaját és idegen tőke (hitelek

a magán és állami szektortól)

KockázatAz adófizetők és a polgárok összességénél, korlátozott visszahatás a bürokráciára

Az egyedi gazdasági alanynál

SzankciókElsősorban politikai:

szavazatvesztés, esetleg a mandátum megvonása

Nyereségkiesés, veszteség egész a csődig

Költség-haszonelemzés

Néha adott politikai célokra készülnek, többnyire csak új

beruházásoknálGazdaságossági célból

folyamatosan készülnek

6

a pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendel-kező testületek szabályozzák,

a közfeladatok ellátása, a közszükségletek kielégíté-

se és emellett más célok érdekében történik mindez a GDP (GNP) egy jelentős részének

közpon-tosításával valósul meg, és a központosított eszközöket az államháztartás

alrend-szerei útján újra elosztjákMindezt a pénzügyi politika határozza meg

A közpénzügyi vagy pénzügyi-jogi viszonyok legfontosabb jellemzői, hogy:

7

A magyar államháztartás(alrendszerei a 2010. évi költségvetési

törvényben)

Helyiönkormányzatok

Társadalom-biztosítás

Központiköltségvetés

Elkülönített államipénzalapok

Fejezetek (minisztériumok)Fejezeti előirányzatokOrszágos hatáskörű szervek~ 450 költségvetési intézményTartalékok

3194 Polgármesteri Hivatal~2200 helyi kisebbségi önkormányzat~12500 költségvetési intézmény

GDP≈ 24 804 Mrd Ft Kiadás: 67,5% ∑ 16 758 Mrd Ft

Hiány: 870 Mrd Ft !870 Mrd Ft !

Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak)

Forrás: 2010. évi költségvetési tv./ PM

8

Államháztartásban szükséges reformok

• Államszervezet• Önkormányzatok• Oktatás• Egészségügy• Közszolgáltatás

(Több mint száz törvény módosításával!, 2/3-os!)

9

A helyi önkormányzatok kettős gazdasági funkciót látnak el:

• Közösségi feladatokat szerveznek és finanszíroznak;

• Helyi infrastruktúra- és adóztatási politikájuk révén befolyá- solják a települések gazdasági fejlődését

10

A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti

megoszlása Főváros

/Megye

Fővárosi

kerület

Megyei jogú város

Város Nagyközség, község Összesen

2020 2323 2323 282*282* 2 2 846**846** 3 1943 194

•** ebből: 10 000 fő feletti 2 5 000- 10 000 fő közötti 42 2 000 – 5 000 fő közötti 625 1 000 – 2 000 fő közötti 477

500 – 1 000 fő közötti 668 200 – 500 fő közötti 698

200 fő alatti 334

Forrás: MÁK; KSH

•* ebből: 10 000 fő feletti 118 5 000 – 10 000 fő közötti 103 5 000 fő alatti 61

11HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK

SZÁMA MEGYÉNKÉNT (2008. 12. 31.)

Forrás: MÁK

Önállóan gazdálkodó

Részben önállóan

gazdálkodó Összesen Önállóan

gazdálkodó

Részben önállóan

gazdálkodó Összesen

BUDAPEST (Főváros, kerületek) 374 754 1 128 184 44 228 BARANYA 475 221 696 19 4 23 BÁCS-KISKUN 242 234 476 12 19 31 BÉKÉS 210 173 383 13 1 14 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 667 481 1 148 53 9 62 CSONGRÁD 140 235 375 19 3 22 FEJÉR 258 265 523 19 6 25 GYŐR-MOSON-SOPRON 290 355 645 19 7 26 HAJDÚ-BIHAR 178 328 506 3 15 18 HEVES 209 316 525 16 16 32 KOMÁROM-ESZTERGOM 177 223 400 21 7 28 NÓGRÁD 221 246 467 10 11 21 PEST 422 782 1 204 40 23 63 SOMOGY 428 226 654 4 24 28 SZABOLCS-SZATMÁR 437 453 890 38 - 38 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 169 291 460 11 14 25 TOLNA 197 200 397 22 5 27 VAS 381 218 599 27 8 35 VESZPRÉM 353 279 632 4 46 50 ZALA 437 268 705 20 7 27

ÖSSZESEN: 6 265 6 548 12 813 554 269 823

Költségvetési szervek száma

Megye

csak a megyei hivataloknál

12

Az önkormányzati törvény hat kötelezően ellátandó települési feladatot jelöl meg:

• az egészséges ivóvíz-ellátás,

• az alapfokú oktatás,

• az egészségügyi és szociális alapellátás,

• a közvilágítás,

• a helyi közutak és a köztemető fenntartása,

• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása

ÁGAZATI TÖRVÉNYEK

13

• állami támogatást és hozzájárulást,• támogatás értékű működési bevételeket,• átengedett központi adókat,• helyi adókat,• intézményi működési bevételeket és

egyéb bevételeket,• felhalmozási bevételeket,• hitelt.

Az önkormányzatok bevételei között megkülönböztetjük:

14

Forrás: PM

** előirányzat

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009**

GFS rendszerű bevétel* 2181 2501 2673 2776 3053 3096 3237 3477

Költségvetési támogatás és hozzájárulás 871 1131 1251 1350 1289 1349 1349 1422

Saját folyó bevétel 627 660 748 795 854 914 1018 941

Helyi adóbevétel 297 323 367 398 449 505 553 530

ebből: iparüzési adó (253) (272) (311) (334) (380) (427) (465) (439)

milliárd Ft

* Ez azt jelenti, hogy az összes bevétel nem tartalmazza sem a nemzetközi, sem a hazai piacon felvett hiteleket

Helyi önkormányzatok bevételei

15

A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai és támogatásai

Forrás: MÁK

jogcím szám feldolgozási kód szám jogcím szám feldolgozási kód* szám

2003. 28 105 14 252004. 29 143 14 292005. 31 131 10 14 **2006. 24 158 9 11 ***2007. 17 228 8 102008. 17 251 8 10

*

**

*** a többcélú kistérségi társulás támogatását 2006-tól 1 kódon kell elszámolni de igénylése sok kódon (~70) !

normatív hozzájárulás normatív kötött támogatás

a beszámoló 33. űrlapján elszámolt normatív kötött felhasználású támogatást is tartalmazzák (egyes jövedelempótló támogatás, köz(célú)foglalkoztatás)helyi önkormányzati tűzoltóságok támogatását 2005-től 1 kódon kell elszámolni, de igénylése továbbra is sok kódon (~10-15) !

Év

16

0%

20%

40%

60%

80%

100%

iparűzési adó

építmény-adó

telekadó magánszemé-lyek kommu-

nális adó

vállalkozásokkommunális

adó

idegenforgalmiadó

kivetők aránya adómérték maximumát kivetők aránya

A HELYI ADÓT, AZ ADÓMÉRTÉK MAXIMUMÁT KIVETŐ ÖNKORMÁNYZATOK ARÁNYA

17A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti

vagyona (1991-2008)

Forrás: PM, MÁK

384 1 176

2 9153 257

6 423

9 2349 618 9 861

10 300 10 62411 099

9451 781 1 846 1 936 2 045 2 112 2 210

0

2 000

4 000

6 000

8 000

10 000

12 000

1991 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

mill

iárd

Ft

országos megyei jogú városok

18Hosszúlejáratú felhalmozási célú hitel és

kötvényállomány valamint a rövidlejáratú hitelállománymilliárd Ft

Forrás: MÁK

79,4

186,6234,0

289,3

416,1

877,8

66,871,740,031,126,4

50,9 70,3

844,6

596,8

165,5

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 IX. 30.

Rövidlejáratú Hosszúlejáratú

19

Az ingatlanvagyon-kataszter

Önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan vagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 26.) Korm. rendelet

A Korm. rendelet előírta:• az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter felmérését,• folyamatos nyomon követését,• és naprakész vezetését. Az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza: • a törzsvagyon és a nem törzsvagyonba tartozó egyéb vagyon

szerint az ingatlanokra vonatkozó adatokat (értékbeli és naturális),

• az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéket,• a becsült értéket (piaci értéket). Az ingatlanvagyon-vagyonkataszternek meg kell egyezni:• a számviteli nyilvántartásokkal• a földhivatalnál az önkormányzat nevén szereplő vagyonnal

Adatok: milliárd Ft-ban

A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona

Forrás: MÁK

Eszközök 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008Immateriális javak 9 11 16 21 25 26 25Tárgyi eszközök 4350 6833 7021 7238 7576 7688 7803Befektetett pénzügyi eszközök

564 566 575 556 558 557 592

Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök

930 1254 1369 1482 1587 1721 1824

FORGÓESZKÖZÖK 570 571 610 564 554 632 855ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 6423 9235 9618 9861 10300 10624 11099KÖTELEZETTSÉGEK 490 518 589 697 925 1088 1395SAJÁT VAGYON 5933 8717 9029 9164 9375 9536 9704

21

pénzeszközökrövid lejáratú kötelezettségek

követelések + értékpapírok + pénzeszközök rövid lejáratú kötelezettségek= =

Az önkormányzatok likviditási mutatóinak alakulása

1,8

2,3

1,50,8 0,61,01,11,21,3

1,7

2,0

4,9

3,22,6 2,4

2,21,6

1,2

0

2

4

6

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007 2008évek

Készpénz likviditási mutató Likviditási gyorsráta

22

Fejlesztési források (milliárd forint)

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Eu-támogatás magyar hozzájárulás

Forrás: NFT

Fejlesztési források (milliárd forint)

23

Pénzügyi feltételrendszer

Saját forrás EU-s támogatásEgyéb kiegészítő forrás

Projekt utófinanszírozása

Célkitűzés megvalósítása európai uniós forrásból

központosított előirányzat;

hitel felvétele.

Kockázat

DÖNTÉS

24

Az EU-s pályázatok elutasításának okai

nem felelt meg a pályázati feltételnek

12%

Költséghatékonyság hiánya

2%

formai hiba11%

forráshiány48%

szakmai kidolgozottság

hiánya27%

25Kockázat növelő

tényezők

• Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!),

• EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre,

• Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör.• PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak,• Intézményfenntartó megyék eladósodása,• Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves

költségvetés előirányzata,• A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.

26

A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők

költségvetés infrastruktúra munkaerő oktatás, tudományok helyzete informatika intézményrendszer kultúra turisztika

27

OrszágLakosság(millió fő)

Települési önkormány-zatok száma

Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő)

OrszágLakosság (miilió fő)

Települési önkormány-zatok száma

Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő)

Németország 82,5 16 121 5 000 Bulgária 8,3 262 28 000Franciaország 58,9 36 559 1 600 Ausztria 8,1 2 353 3 400Nagy-Britannia

58,7 491 118 503 Svájc 6,5 3 000 2 166

Olaszország 57,4 8 104 7 000 Szlovákia 5,4 2 871 1 700Spanyolország 39,4 8 082 4 800 Dánia 5,3 275 19 100Lengyelország 38,7 2 489 15 000 Finnország 5,2 455 11 200Románia 22,5 2 862 7 700 Horvátorsz

ág4,8 542 8 000

Hollandia 15,7 572 27 000 Írország 3,7 84 41 667Görögország 10,5 5 922 1 800 Litvánia 3,7 56 58 800Csehország 10,3 6 237 1 500 Lettország 2,5 554 4 000Belgium 10,2 589 17 200 Szlovénia 2,0 192 8 800Magyarország

10,2 3 175 3 100 Észtország 1,4 247 4 200

Portugália 9,9 275 34 200 Luxemburg 0,4 118 3 400Svédország 8,9 286 30 900

Önkormányzatok Európában

Forrás: OECD

28

Államháztartás ellenőrzése

Állami Számvevőszék

(külső ellenőrzés)

Kormányzatiellenőrzés

Független könyvvizsgál

at(MKK)

Belső ellenőrzés

MÁK* VPOP APEH KEHI**Saját

Felügyeleti

Országos hatáskörű szervek Belső

ellenőrzési egységei

Költségvetési intézmények

FEUVE – KontrollA folyamatban épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

KözigazgatásiHivatalok

(*) előzetes (ex-ante), folyamatba épített kontroll, utólagos (ex-post)(**) különböző típusú ellenőrzések a Kormány megbízásából, EU források 5-15%-os ellenőrzése

29

Az Áht. 120. §-a következő 120/A. §-sal és Az Áht. 120. §-a következő 120/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészült ki:az azt megelőző címmel egészült ki:

„„Az államháztartás pénzügyi Az államháztartás pénzügyi ellenőrzésének szervezeteellenőrzésének szervezete120/A. § (1) Az államháztartás külső 120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék feladatokat az Állami Számvevőszék látja el”.látja el”.

30

Az Áht. 48. §-a a következő s) ponttal Az Áht. 48. §-a a következő s) ponttal egészült ki:egészült ki:

(A pénzügyminiszter)(A pénzügyminiszter)„„s) s) ellátjaellátja – az Állami Számvevőszék és a – az Állami Számvevőszék és a Miniszterelnöki Hivatal véleményének Miniszterelnöki Hivatal véleményének kikérésével – kikérésével – az államháztartási belső az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés koordinációjávalpénzügyi ellenőrzés koordinációjával és és harmonizálásával harmonizálásával kapcsolatos jogszabály kapcsolatos jogszabály előkészítési feladatokatelőkészítési feladatokat, beleértve az , beleértve az ellenőrzési ellenőrzési módszertan és a szakképzés módszertan és a szakképzés feladatait isfeladatait is””

31

• az államháztartásra vonatkozó jogszabályok betartását,

• az államháztartás alrendszerét megillető bevételek beszedését,

• az államháztartási pénzeszközök gazdaságos, takarékos és szabályszerű felhasználását,

• a központi költségvetés és a zárszámadás megalapozottságát,

• az államadósság célszerű kezelését,• a vagyonkezelés hatékonyságát és

szabályszerűségét,• a számviteli és bizonylati rend betartását.

Az államháztartási ellenőrzés célja, hogy elősegítse

32

1. §(1)Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző

szervekéntÁllami Számvevőszék jön létre, amely csak az

Országgyűlés-nek és a törvénynek van alárendelve.(2) Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb

pénzügyiellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben

meg-határozott feladatkörében – az e törvényben

meghatározottkivételekkel – általános hatáskörrel végzi az

államház-tartás ellenőrzését.

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (ÁSZ törvény)

33

2. § (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartásgazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetésijavaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Az Állami Számvevő-szék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást.


34

2. § (3) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költség-vetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a tár-sadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített államipénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormány-zatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását. (Ötv.!!!)


35

2. § (4) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami

adóhatóság

és a helyi önkormányzatok adóztatási

tevékenységét, valamint a vámhatóság

tevékenységét.


36

2. § (5) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségve-tésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az ál-lami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam általmeghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ideértve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.


37

2. § (6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás al-rendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnalvaló gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévőgazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyara-pító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon el-idegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok be-tartását.


38

2. § (8) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során figyelem-mel kíséri az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének működését, véleményezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat, illetőleg ilyen javaslatot tesz.(A törvény 2004. évi módosítása pontosítja az Ásztv. szövegét, ugyanis az Állami Számvevőszék nem az „állami”, hanem az „államháztartáson belüli” számviteli rend ellenőrzését végzi el. Minthogy az államháztartás külső és belső ellenőrzése az elle-nőrzés tárgyának azonossága miatt számos helyen összefügg, indokolt, hogy az Állami Számvevőszék „figyelemmel kísérje” a belső ellenőrzés működését).


39

2. § (9) Az Állami Számvevőszék – a 2. § (5)-(6) bekezdése sze-rinti ellenőrzési feladataival összefüggésben – vizsgálhatja azállamháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és azállamháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket amegrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkeze-lő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynélés jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik il-letve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szer-ződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szer-vezetnél. (Üvegzseb tv. !!!)


40

5. § Az Állami Számvevőszék – külön törvény rendelkezé-

seinek megfelelően – ellenőrzi a pártok gazdálkodását.


41

16. § (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit célszerűségi,eredményességi és törvényességi szempontok szerint végzi. (2) Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodását, a pártok parlamenti frakciói számára az Országgyűlés által – külön törvény alapján – folyósított hozzájárulás felhasználását és a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait törvényességi szempontok szerint ellenőrzi.16. § (2) Az Állami Számvevőszék a pártok gazdálkodásátrendszeresen ellenőrzi.


42

18. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke az év során vég-zett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat államtitkot és szolgálati titkot, valamint törvény által védett egyéb titkot. A vizsgált magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szerv felelős vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatban hozható személyes adata közérdekből nyilvános adat és a jelentésben nyilvánosságra hozható, illetőleg egyéb módon hozzáférhetővé tehető.


43

19. § (2) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést

végző személy felelősa) az ellenőrzési feladatnak a vizsgálati programban

foglaltakszerinti végrehajtásáért,b) azért, hogy a vizsgálati program által

meghatározott körbenminden lényeges tény megállapításra (feltárásra) és

írásbanrögzítésre kerüljön,c) a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű

meg-alapozásáért.21. § (2) Az Állami Számvevőszék megbízásából

ellenőrzéstvégző személy a vizsgált szerv bármely helyiségébe

beléphet,annak bármely dolgozójától szóban vagy írásban

felvilágosí-tást kérhet.


44

25. § (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításaitmegküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki arra 8 munka- napon belül írásban észrevételeket tehet, illetve intézkedéseket rendelhet el. Az intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatni kell az Állami Számvevőszéket. Ha az intézkedések nem kielégítőek, arról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét, tájékoztathatja az Országgyűlést vagy az esetet a zárszámadáshoz kapcsolódó éves jelentésben ismerteti.


45

25. § (2) Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles. Egyéb mulasztás esetén a felelősség tisztázását, illetve érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról – törvény eltérő rendelkezése hiányában – hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja az Állami Számvevőszéket.


46

Az ÁSZ elnöke dönt a törvényekben elő nem írt vizsgálatok gyakoriságáról

Az ÁSZ ellenőrzést végezhet – elnöki mérlegelés alapján – a Kormány kéré-

séreAz ÁSZ elnöke ezen túlEllenjegyzi a költségvetés hitelfelvételére vonatkozó

szerződéseketFigyelemmel kíséri az államháztartás számviteli rendjének

betartását és azállamháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének

működését, vélemé-nyezi a továbbfejlesztésükre vonatkozó javaslatokat (egyúttal

maga is tehetJavaslatot)Véleményezi az állami vagyonkezelő szervezet belső ellenőrzési

szabályzatátJavaslatot tesz•az állami vagyonkezelő szervezet, illetve az állam legalább

többségi befo- lyása alatt álló, 200 millió Ft-nál nagyobb jegyzett tőkével

rendelkező gaz- dálkodó szervezetek felügyelő bizottságának elnökére•az MNV Zrt., a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Fejlesztési Bank

Zrt. és az elkülönített állami pénzalapok könyvvizsgálóira

47

A jelentések nyilvánosságának biztosítása

A vizsgálati jelentéseket az OGY elnöke, az érintett bizottságok vezetői,a képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök és a felelős miniszterekrészére az ÁSZ elnöke kísérőlevéllel küldi meg. A levélben felhívja a fi-gyelmet a legfontosabb megállapításokra, következtetésekre és javasla-tokraA jelentéseket az alkotmányos szervezetek vezetői is rendszeresen megkapják:• a köztársasági elnök,• az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, az országgyűlési biztosok

48

A Számvevőszék javaslatainak hasznosulásaA javaslatok egyrészt az Országgyűlés ellenőrző és törvényalkotó munkájábanés a Kormány szintjén, másrészt pedig az ellenőrzötteknél hasznosulnakÉvente átlagosan 200 átfogó jellegű javaslat, többségében a Kormánynak, apénzügyminiszternek

E javaslatok mintegy 30%-a irányul a költségvetési gazdálkodás tipikus,gyakran rendszerbeli hibáinak, ellentmondásainak feloldására, illetőlegJoghézagok megszűntetésére, jogszabályok módosítására

Közel ezernyi javaslat az ellenőrzötteknek !!!A javaslatok többsége az önkormányzati gazdálkodást érinti

Az ÁSZ következetesen nyomon követi, visszatérően ellenőrzi és elemzi aJavaslatok hasznosulását és ezzel kapcsolatos tapasztalatairól is tájékoztatjaaz Országgyűlést.

49

3. Az Országgyűlés egyetért az Állami Számvevőszék 2006-2010. évi stratégiájának célkitűzéseivel, s azok-kal összhangban támogatja azt, hogy– ellenőrzéseivel kiemelten segítse a közigazgatás

kor-szerűsítését, az államháztartás hatékony működését;

– alakítsa át és korszerűsítse az állami költségvetés fejezeteinek és a jelentős nagyságrendű költségvetéssel rendelkező önkormányzatok átfogó ellenőrzését;

– járuljon hozzá az EU-tagságból származó források mind teljesebb hasznosításához.

Az Országgyűlés 47/2006. (X. 27.) OGY határozata

50

AZ ÁSZ STRATÉGIAI CÉLJA 2006-2010.

Megújítja a jelentős nagyságrendű költségvetéssel, illetve vagyonnal rendelkező önkormányzatok átfogó ellenőrzését:

kiegészíti azt teljesítményellenőrzési elemekkel;

az európai uniós források igénylési és felhasználási rendjének értékelésével.

51

Módszertan(ok)

Segédletek Segédletek

Módszertan az átfogó

ellenőrzéshez

Segédletek

egyéb szabályszerűségi ellenőrzéshez

pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzéshez

Stratégia

Magatartásszabály gyűjtemény

Ellenőrzési Kézikönyv

Módszertan a teljesítmény-ellenőrzéshez

Segédletek

Ellenőrzési Elvek és Standardok

52

Az ÁSZ ellenőrzések fő típusai

Szabályszerűségiellenőrzés

Teljesítményellenőrzés

Pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés

A költségvetési beszámoló,elszámolás megbízhatóságát és az azt alátámasztó tranzakciók

szabályszerűségét minősítő ellenőrzés

(megbízhatósági ellenőrzés)

Egyéb szabályszerűségiellenőrzés A kontroll

rendszerek ellenőrzése

A tevékenységhez szükséges erőforrások hasznosításagazdaságosságának

vizsgálata Az erőforrások felhasználása

hatékonyságának vizsgálata

A működés eredményességének,

a célok és a szándékolt hatások teljesítésének vizsgálata

Átfogó ellenőrzés A belső kontroll rendszer átfogó, valamennyi

fontos elemének egyidejű rendszerszemléletű ellenőrzése

53

• Külső ellenőrzés: Állami Számvevőszék• A belső ellenőrzés módszere a következő

lehet:– független könyvvizsgálat;– pénzügyi ellenőrző bizottság;– függetlenített belső ellenőr alkalmazásával;– a vezetői ellenőrzés;– munkafolyamatba épített ellenőrzés

A helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági ellenőrzése

54

• Az önkormányzat költségvetési helyzete• A költségvetési gazdálkodás belső kontrollrendszere• Az önkormányzat felkészültsége az európai uniós

források fogadására és az e közigazgatási feladatok ellátására

• Az önkormányzat pénzügyi helyzete• Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján

készített intézkedési terv végrehajtása eredményessége

Az átfogó ellenőrzések program-tervezete az önkormányzatoknál (2007-2010)

55

Az önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszékitapasztalatai I.

1. Jellemzően a működési bevételek alultervezettek.2. A működési hiányt többnyire a felhalmozási és tőkejellegű

bevételekből pótolják, míg a keletkezett felhalmozási hiányt felhalmozási célú

hitellel biztosítják. (község megyei jogú város)3. Középiskolai és általános iskolai oktatási intézményrendszer

túlméretezett, alacsony kihasználtságú (a hosszú távon fenntartható

intézményrendszert kell kialakítani).4. Felülvizsgálandó a helyi adó kedvezmények fenntartása és az

önkormányzati szolgáltatások díjmértéke (az intézményi saját bevételek

növekedése elmarad az infláció mértékétől). 5. Felülvizsgálandó a céljelleggel nyújtott (működési célú) támogatások

indokoltsága (elaprózott, ugyanakkor összegszerűségében nagy, és a száma-dási kötelezettséget sem kérik számon).

56

6. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eredménytelen gazdál-kodása rendszeresen tőkeemelést igényel a tulajdonostól (esetenként támogatást is nyújtanak!). Jellemző az is, hogy a gazdasági társaságok hitelfelvételében az önkormányzatok készfizető kezességet vállalnak (kockázat!).

7. Az e-közigazgatás feltételei egyes ügytípusoknál a 2. elektronikus szolgáltatási szint követelményeinek felelt meg.

8. Az EU-s pályázati rendszer jellemzően kiépült, de a döntési és ellenőrzési mechanizmus szervezeti keretei még nem minden „helyszínen” épült ki.

9. Az elmúlt esztendők alatt szakszerűbbé vált a képviselő-testületi döntések előkészítése (Önkormányzati Akadémia)

Az önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszéki

tapasztalatai II.

57

Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló forrásokközött évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés 2005-bensem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök kormányhatározatokbanelrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint 10 éveszorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és szakmaikonszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem valósult mega helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az önkormány-zati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó módosítása,elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt továbbfejlesztése. Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új felada-tokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem biztosítja teljeskörűen a szükséges fedezetet.

Forrás: Jelentés az ÁSZ 2006. évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)

58

A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van:

a közpénz

C:\Program Files\Windows Media Player\mplayer2.exe

dr. lóránt zoltán főigazgató, c. egyetemi docens

Documents