dr. pétery kristóf: access 97 magyar nyelvű...

Dr. Pétery Kristóf: Access 97 magyar nyelvű változat

2


Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 963 9430 09 9

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2001 © Mercator Stúdió, 2001

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. T/F: 06-26-301-549 06-30-30-59-489

TARTALOM 3


TARTALOM

TARTALOM ...................................................................................... 3

ELŐSZÓ............................................................................................ 8

ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL.................................................. 11 Az ACCESS 97 újdonságai .......................................................... 12

Az Office Segéd......................................................................... 12 Hosszú fájlnevek ....................................................................... 15 Programozhatóság .................................................................... 15 Internet-kapcsolat, Web-lap készítése....................................... 27 Munka más alkalmazásokkal..................................................... 28 Munka mintaalkalmazásokkal.................................................... 29 Eszköztár, menüsor és helyi menü használata és testreszabása ............................................................................ 30 Adatokkal végzett munka .......................................................... 32 Munka szűrőkkel........................................................................ 32 Nyomtatás és nyomtatási kép.................................................... 33 Az adatbázis-tervezés újdonságai ............................................. 34 Táblák létrehozása, testre szabása ........................................... 35 Lekérdezések létrehozása......................................................... 35 Űrlapok és jelentések létrehozása............................................. 35 Újdonságok a makrók kezelésében........................................... 37 IntelliMouse ............................................................................... 38

A program környezete .................................................................. 38 Korlátok és kiegészítések.......................................................... 40 A billentyűzet ............................................................................. 43 Az egér ...................................................................................... 47

4 TARTALOM


Az ACCESS 97 jellemző adatai .................................................... 50 A munkakörnyezet jellemzői ...................................................... 50 Az adatbázis jellemzői ............................................................... 50 A tábla jellemzői ........................................................................ 50 A lekérdezés jellemzői ............................................................... 51 Űrlapok és jelentések jellemzői ................................................. 52 A makrók jellemzői .................................................................... 53

Az ACCESS 97 használata .......................................................... 53 A program telepítése, törlése..................................................... 53 A program indítása .................................................................... 57

A segítség..................................................................................... 64 A Súgó tartalomjegyzéke és tárgymutatója ............................... 64

Ötletek használata........................................................................ 72 Szoftverkörnyezet: képernyő, ablakok és menük ......................... 73

Párbeszédpanelek és parancsok............................................... 78 Környezeti beállítások, alapértelmezések.................................. 79 Az eszköztárak megjelenítése ................................................... 94

A munka befejezése ..................................................................... 99

AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS ALAPJAI .......................................... 100 Adatbázisok tervezése................................................................ 102

1. lépés: Helyzet- és követelményelemzés.............................. 103 2. lépés: Entitások, táblák meghatározása .............................. 104 3. lépés: Attribútumok, mezők megadása................................ 105 4. lépés: Azonosítók meghatározása....................................... 106 5. lépés: Kapcsolatok meghatározása..................................... 108 6. lépés: Teszt ......................................................................... 113 7. lépés: Analizálás az Access eszközeivel ............................. 114 8. lépés: Adatbevitel és egyéb adatbázis-elemek.................... 119

Állománykezelés......................................................................... 120 Adatbázisok létrehozása............................................................. 122

Az Adatbázis Varázsló használata .......................................... 122

TARTALOM 5


Adatbázis létrehozása varázsló segítsége nélkül .................... 124 Adatbázis objektumok ............................................................. 124 Az adatbázis átnevezése......................................................... 126 Az adatbázis tárolása .............................................................. 139 Állományok tulajdonságai ........................................................ 141

Munka az adatbázis ablakban .................................................... 145

TÁBLÁK........................................................................................ 149 Tábla létrehozása ....................................................................... 150

Új üres tábla készítése ............................................................ 151 Új tábla készítése meglévő adatokból ..................................... 155

A táblák testreszabása ............................................................... 158 Nézetek ................................................................................... 158

Mezők testreszabása.................................................................. 164 Mezőtulajdonságok beállítása ................................................. 165

Műveletek kész táblákkal............................................................ 201 Adatbázis-objektumok megnyitása .......................................... 201 Adatbázis-objektumok másolása ............................................. 203 Adatbázis-objektumok mentése............................................... 204 Adatbázis-objektumok átnevezése .......................................... 204 Adatbázis-objektumok törlése.................................................. 205 Kapcsolatok ............................................................................. 205 Tábla szerkezetének módosítása ............................................ 215 Beépített illesztőprogramok ..................................................... 216 ODBC illesztőprogramok ......................................................... 217 Tábla importálása .................................................................... 218 Tábla csatolása ....................................................................... 227

ADATKEZELÉS ............................................................................ 231 Adat hozzáadása, szerkesztése ................................................. 231

Meglévő adatok szerkesztése ................................................. 232 A változtatás visszavonása...................................................... 232

6 TARTALOM


Automatikus javítás ................................................................. 233 Adatok kijelölése Adatlap nézetben......................................... 235 Adatok másolása és áthelyezése ............................................ 237 Rekord törlése Adatlap, Űrlap nézetben.................................. 242

Adat megkeresése, cseréje ........................................................ 242 Egy érték előfordulásainak keresése....................................... 243 Adatkeresés értéklistával......................................................... 245 Adatkeresés szűrővel .............................................................. 247 Szűrő használata táblán, lekérdezésben, űrlapon ................... 255 Azonos rekordok megkeresése ............................................... 258 Rekordkeresés a rekordszámmal Adatlap és Űrlap nézetben. 263 Adott mezőre ugrás hosszú rekordban.................................... 263

Adat rendezése .......................................................................... 264 Rekordok rendezése táblában................................................. 264 Rekordok rendezése űrlapon................................................... 265 Adatbevitel és rendezés kapcsolata ........................................ 266

Rekord mentése ......................................................................... 266 Adatszerkesztés hálózati környezetben...................................... 266

ŰRLAPOK..................................................................................... 267 Űrlapok létrehozása.................................................................... 267

AutoŰrlap alkalmazása............................................................ 267 Űrlap létrehozása varázslóval.................................................. 267 Több táblát kezelő űrlap .......................................................... 267 Űrlap készítése lekérdezésből................................................. 267

Nézetek ...................................................................................... 267 Űrlaptervezés ............................................................................. 267

Elemelhelyezés ....................................................................... 267 Szakaszok ............................................................................... 267 Beépített formátumok .............................................................. 267 Adatérvényesítés beállítása..................................................... 267

Előugró űrlapok .......................................................................... 267

TARTALOM 7


Nem modális előugró űrlap...................................................... 267 Egyéni párbeszédpanel létrehozása........................................ 267

Űrlap mentése jelentésként ........................................................ 267

LEKÉRDEZÉSEK ......................................................................... 267 Lekérdezés létrehozása.............................................................. 267

Lekérdezéstípusok .................................................................. 267

JELENTÉSEK ............................................................................... 267 Jelentések létrehozása............................................................... 267

NYOMTATÁS ÉS ADATBÁZIS-VÉDELEM .................................. 267 OBJEKTUMOK NYOMTATÁSA ................................................. 267

Nyomtatási paraméterek beállítása ......................................... 267 Nyomtatási kép........................................................................ 267 Nyomtatás ............................................................................... 267

Hozzáférés beállítása ................................................................. 267 Jelszó beállítása ...................................................................... 267 Felhasználói szintű védelem.................................................... 267 Az adatbázis védelme a Felhasználószintű adatvédelmi Varázslóval .............................................................................. 267

IRODALOM................................................................................... 267


ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó!

A Microsoft komplex irodai alkalmazáscsomagja, az Office 97 pro-fesszionális változata minden, napjainkban az irodákban előforduló igényt kielégítő megoldás. Professzionális színvonalú kiadványszer-kesztők szolgáltatásait nyújtja a Word szövegszerkesztő, gazdasá-gi-műszaki számítások, elemzések eszköze az Excel táblázatkeze-lő, demonstrációk, előadások látványos és hatásos segítője a Po-werPoint program és végül a korábbi változat Schedule+ határidő-napló kezelő programja helyébe lépett Outlook igazi csoportos mun-kaszervezést lehetővé tevő alkalmazás, amellyel nemcsak munka-csoporton belüli tevékenységeinket szervezhetjük, hanem levelez-hetünk is. Csak az Office professzionális változata tartalmazza a – külön is megvásárolható – Access 97 adatbázis kezelőt, amellyel a „hétköznapi” adatbázis kezelési feladatok könnyen, kényelmesen megoldhatók azok számára is, akik nem kívánnak elmélyülni a prog-ramozás szépségeiben, de azok számára is megfelelő megoldás lehet, akik éppen a programozással fejlesztenek egyedi, testre sza-bott alkalmazásokat.

Mivel nyújt többet az Office 97-s változata a megelőzőnél, azaz az Office 95-nél? Könnyebben, kevesebb kattintással kezelhető, hatékonyabb, kellemesebb kezelői felületet a kezdő és haladó fel-használók számára egyaránt. A programcsomag számos újdonsága között legfontosabb a fájlméret csökkenése mellett megnövekedett teljesítmény és a közvetlen Internetes kapcsolat, a HTML állomá-nyok exportja, valamint az egységes Visual Basic fejlesztő környe-zet. Aki ezzel a programcsomaggal oldja meg mindennapos felada-tait, egy olyan számítógép felhasználói csoport tagjaként végezheti munkáját, hogy biztos lehet abban, hogy az irodai programcsoma-gok területén 80-90%-os piaci részesedést elért Microsoft alkalma-zása szinte szabvány, az e programokkal készített állományok

ELŐSZÓ 9


használata során minimálisra csökkennek a kompatibilitási problé-mák.

A programcsomag elemeinek összhangja minden eddiginél telje-sebb. Az elektronikus postázás, faxok kezelése sokkal könnyebbé vált, sőt az Outlook segítségével már ügyfeleink telefonos megkere-sésében is segítséget kapunk. Módosítottak a helyesírás-ellenőrzésen, beépítették az automatikus javítást most már a Po-werPoint bemutató-készítő programba is. A rajzok egyszerű kezelé-se, mozgatása, gördítése is „felhasználó-barátabb” lett, új rajzele-mek, eszköztárak jelentek meg, amelyeket korábban csak közvetett, kerülő úton lehetett létrehozni, hasonlóképpen teljesen új szolgálta-tások is feltűntek. Átdolgozták a Súgót.

A könyv szerkezete segít az Access 97 titkainak mind mélyebb megismerésében, de – véleményem szerint – a programcsomagnak ez a tagja egy jóval vastagabb könyvet is megérdemelt volna, tekin-tettel a jelentősen továbbfejlesztett Visual Basic programozási lehe-tőségekre. Az „Ismerkedés az Access97 programmal” fejezetben írtuk le a program telepítésével, futtatásával kapcsolatos általános, de a 97-s programváltozat újdonságaival összefüggő tudnivalókat is. Utána bemutatjuk az adatbázis-kezelés elméleti alapjait. A követke-ző fejezetek fokozatosan vezetnek be a program használatába. Ezek már feltételeznek bizonyos – a korábbi fejezetekben ismerte-tett vagy a gyakorlatban megszerzett – ismereteket, ezért a kezdők számára mindenképpen javasoljuk a könyv olvasását az első feje-zetnél kezdeni. Minden további fejezet épít a korábbi részekben tag-lalt részletekre, fogalmakra, amelyeket az adott, általában az első előfordulási helyen magyarázunk meg. Minden egyes program is-mertetésénél külön, terjedelmes szakaszt szenteltünk az újdonsá-goknak, amelyet a gyakorlottabbaknak is ajánlunk áttekinteni.

Az ismertetést több helyen példa támasztja alá. Ezek a példák jó részben a program súgójából, illetve a mellékelt mintaalkalmazá-sokból származnak. Könyvünkben az Access 97 számos lehetősé-gét igyekeztünk ismertetni, több esetben azonban terjedelmi okok-ból a bemutatás mélysége nem érhette el az eredeti (bár nyilván jóval drágább) kézikönyvekét. Minden olyan esetre, amikor az adott problémát nem tudjuk elég világosan megérteni ebből a könyvből,

10 ELŐSZÓ


javasoljuk a program Súgó és oktató rendszerének, illetve a gyári kézikönyveknek áttekintését.

A papír alapú – hagyományos – könyvek kezelési módja némi-képpen módosul az elektronikus könyvet „forgatók” számára. Ez a könyv az ingyenes Acrobat Reader 5.0 segítségével olvasható. Aki-nek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a www.adobe.com webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyén megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalma-zó ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, ak-kor elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk.

A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan szeret-nék elkészíteni adatbázisaikat, az abból készülő jelentéseket tetsze-tős formában kívánják dokumentálni, a táblák közti kapcsolatokat jól nyomon követhető formába akarják önteni, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. A leírtak megértéséhez és alkalmazásához különö-sebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a DOS operációs rendszer és a Windows 95, illetve NT operációs rend rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában szeretnék elkészíteni dokumentumaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk.

Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondos-sággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat.

Szentendre, 2001. szeptember

Köszönettel a szerző.

1. FEJEZET 11


ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL

A minden szokásos irodai tevékenységet felölelő, komplex programcsomagok piacán a Microsoft 1983-ban jelent meg a Worddel, 1985-ben az Excellel, a PowerPoint 1987-ben keletkezett. A programcsomag részei már ekkor igen nagymértékben kapcsolód-

tak egymáshoz. Az egyre újabb fejlesztések tudatosan törekedtek az együttműködés fokozására. Az e programokban alkalmazott megoldások igen hamar „kvázi” szabvánnyá lettek, más fejlesztők is igyekeztek a kipróbált megoldásokat alkalmazni. Ennek igen eltérő szerepű programok esetében az lehet az oka, hogy az adott prog-ram kezelése sokkal könnyebben elsajátítható, ha a felhasználói környezet, illetve kezelői felület elemei már máshonnan ismertnek tekinthetők. Egyes független statisztikák szerint pedig az Office el-terjedtsége 80 százalék feletti!

A csapathoz 1992-ben csatlakozott az Access (ez a professzio-nális csomag része lett), 1995-ben a Schedule+ képezte a csomag határidőnapló-kezelő, időbeosztás-szervező részét, amelyet az Offi-ce 97-ben az Outlook váltott fel. Az Office 95 megjelenését az új (Windows 95) kezelői felület megjelenéséhez igazították és a felület, vagyis az újszerű megjelenés kivételével nem sok új szolgáltatást hozott. Ezzel szemben az Office 97-ben sok új funkció lelhető.

Ez a könyv az Access 97-es változatával foglalkozik. Az első fejezetben a Microsoft Access 97 szoftverrel kapcso-latos általános tudnivalókat ismertetjük, azokat az alap-szolgáltatásokat írjuk le, amelyek ismerete feltétlenül

szükséges a programok működtetéséhez. Itt ismertetjük a rendszer erőforrásigényét, a program telepítését, a használathoz szükséges parancsok közül az alapvetőket (például az állománykezelést), va-

12 Az ACCESS 97 újdonságai


lamint a segítő és oktató rendszer alkalmazását. A Microsoft Access a Windows NT, illetve a Windows 95 alatt futó hálózati relációs adatbázis-kezelő program. A szoftverkörnyezetet alkotó Windows operációs rendszer az alatta futó alkalmazások, programok számára egységes kezelői felületet biztosít, így aki még nem ismeri ezt a programot, az is könnyen elsajátíthatja használatát.

A program segítségével alakítjuk ki az adatbázis táblázatait, ob-jektumait, lekérdezéseit. Ezek elkészítése igen könnyű, kényelmes és kézenfekvő. A lekérdezések SQL (Structured Query Language) nyelvű megjelenítésére, összeállítására, elmentésére is módunk van. A lekérdezések eredményeinek megjelenítésére listakép gene-rátort, vagyis jelentésvarázslót alkalmazhatunk.

A leírásban a leütendő billentyűket keretezve jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűket (azaz a billentyűkombiná-ciókat) a következőképpen jelöljük, például: Ctrl+B. A funkciógom-bokat F1…F12-vel jelöljük. Az egyes menük parancsaira me-nü/parancsnévvel hivatkozunk, például: Nézet/Eszköztárak. Ha egy almenüre hivatkozunk, akkor az almenüt megjelenítő parancsot a következő módon írjuk le: Eszköztárak8. A parancsok írásmódja vastag betűs. Ugyanígy jelöljük a párbeszédpaneleken előforduló nyomógombokat is, például: Mégse.

Az ACCESS 97 újdonságai A következő részben összefoglaljuk a programban megváltozott és újdonságként megjelent elemeket, szolgáltatásokat. Az új funkciókat a további fejezetek során is a részletes ismertetés előtt taglaljuk. Aki most ismerkedik a Microsoft Access relációs adatbázis-kezelővel, az nyugodtan ugorja át ezt a részt és csak a használt fogalmak és a program alaposabb megismerését követően térjen ide vissza.

Az Office Segéd A programok új segítő eszköze az Office Segéd, ez a kis, tetszőle-gesen beállítható animált figura, mindig a legszükségesebb informá-ciókat nyújtja az éppen végzett feladatokkal kapcsolatban. A Segéd

ISMERKEDÉS A PROGRAMMAL 13


mindig újabb ötlettel áll elő, ha az ablakában megjelenő ikonra kattintunk.

1-1. ábra

A Microsoft Office programok súgóját a Súgó menüből vagy az F1

billentyűvel, illetve a Szokásos eszköztár ikonjára kattintással hívjuk. A billentyű lenyomása után jelenik meg az Office Segéd (lásd az 1-2. ábrát). A Segéd feladataink megoldását segíti súgótémák és tanácsok megjelenítésével.

1-2. ábra

A Segéd formáját és más tulajdonságait a Beállítások gombra kat-tintás után határozhatjuk meg (lásd az 1-3. ábrát). A Segéd alakját a



Minták párbeszédpanel-lapon választjuk ki. A Beállítások párbe-szédpanel-lap jelölőnégyzeteinek állása szabályozza a Segéd mű-ködését.

1-3. ábra

Az F1 billentyű érzékelése jelölőnégyzet bejelölése után az Office Segéd az F1 billentyű megnyomására jelentkezik. A jelölőnégyzetet kikapcsolva az F1 megnyomására az Office Segéd helyett a ha-gyományos Súgó jelentkezik.

A Ha útban van, odébb áll jelölőnégyzet bekapcsolt állapotában az Office Segéd ablaka magától félrehúzódik a képernyőn megjele-nő elemek, például párbeszédpanelek útjából, illetve kicsinyíti annak ablakát, ha öt percig nem vettük igénybe a Segéd szolgáltatásait. A Varázsló megjelenítése jelölőnégyzet kapcsolja be az Office Se-gédet, amelytől a Microsoft Office legtöbb varázslójának használatá-ról kapunk segítséget.

A Kitalálja a súgótémát jelölőnégyzet bekapcsolása után az Of-fice Segéd megjeleníti a műveleteinkhez kapcsolódó Súgó témakö-röket, mielőtt még a Súgóhoz fordulnánk segítségért. A témakörök közül választva magunk pontosíthatjuk a súgás témáját. A Figyel-meztetés megjelenítése jelölőnégyzet bekapcsolt állapotában a program megjeleníti az Office Segéd üzeneteit. A Hangjelzést ad



jelölőnégyzet kikapcsolásával szüntetjük meg az Office Segéd hang-jait. A Programozáskor súgás a termékről és a programozásáról jelölőnégyzet bekapcsolt állapotában programozási, illetve haszná-lati segítséget kapunk a Súgótól, ha a programon belül a Visual Ba-sic for Applications ablakban dolgozunk.

Az Ötletek visszaállítása nyomógomb visszaállítja a tippekre vonatkozó alapbeállításokat, így a már korábban megjelent tippek is újra feltűnhetnek. Ha a Csak a fontos ötletek megjelenítése jelö-lőnégyzetet bekapcsoljuk, akkor az Office Segéd kissé visszafogja magát, csak a fontos tippeket jeleníti meg. A Napi jótanács megje-lenítése indításkor jelölőnégyzetet bekapcsolva az Office előző változatában megjelent „nap tippjét” látjuk viszont, amikor az Office programot elindítjuk. Az Office szolgáltatásokkal való ismerkedés-nek ez az egyik legegyszerűbb módja (lásd az 1-4. ábrát).

1-4. ábra

Hosszú fájlnevek Használhatunk akár 255 karakter hosszú, több szót és szóközöket tartalmazó fájlneveket is. Már most szólunk azonban, hogy ezzel vigyáznunk kell, mert bizonyos esetekben a Windows a 255 karak-terbe beleérti az állomány elérési útját is, illetve némely program nem ismeri fel és kezeli helyesen a hosszú állományneveket.

Programozhatóság Az egységes, új Visual Basic for Applications fejlesztőnyelvvel és környezetben a korábbiaknál sokkal jobban fejleszthetünk alkalma-zásokat, szabhatjuk testre Office programjainkat, foghatunk hozzá a lehető leghatékonyabb adatbázisok létrehozásához. A korábbi ha-sonló fejlesztések általában működnek e rendszerben is (bizonyos parancsok esetében azonban módosítanunk kell a forráslistában is).



1-5. ábra

Az Office 97 programozási nyelve jelentősen eltér a korábban meg-ismertektől. Minden Office 97 program közös jellemzője, hogy a Visual Basic for Applications nyelvet, annak ugyanazt a változatát alkalmazhatjuk a fejlesztésekre. A Microsoft Access program e nyelv segítségével az új és módosított tulajdonságú, szerepű objek-tumok, metódusok, tulajdonságok, függvények, utasítások, adattí-pusok és események széles skáláját tárja elénk.

Újdonság Leírás Új adattí-pusok

Boolean: 16 biten (2 bájton) tárolt logikai igaz vagy ha-mis érték (True, False). Az igaz (True) értéket számmá alakítva –1-et, a hamis (False) értéket számmá alakítva 0-t kapunk. Byte: 8 biten (1 bájton) tárolt érték, amely 0-255 közötti lehet. Date: 8 bájton tárolt dátumérték a 100 és 9999 közé eső



Újdonság Leírás években. Ezek az adattípusok először a Microsoft Access 95 programban jelentek meg.

Új esemé-nyek

Initialize: Egy új objektum definícióját tartalmazó osz-tálymodul esetében ez az esemény akkor következik be, ha a New kulcsszó használatával vagy közvetett módon (például az osztálymodulban meghatározott metódus alkalmazásával) létrehozzuk az adott osztálymodul egy példányát. ItemAdded: Akkor következik be, ha egy hivatkozást a projekthez a Visual Basic segítségével adunk hozzá. ItemRemoved: Akkor következik be, ha egy hivatkozást eltávolítunk a projektből. Terminate: Akkor következik be, ha az adott osztály egy példányára vonatkozó összes hivatkozást töröljük a memóriából.

Új függ-vény

A HyperlinkPart függvény Hiperhivatkozás (Hyperlink) adattípusú adatokról nyújt információt. Egy Hiperhivat-kozás mező tartalma három részből állhat, a következő formátumban: megjelenítendő szöveg#cím#alcím.

Új metó-dusok

A Microsoft Office 8.0 objektumtárában található össze-sen 18 új metódus listájának megtekintéséhez nyissuk meg a Microsoft Office Visual Basic leírása témakört a Súgóban.

Új objek-tumok

Module objektum: Egy normál modulra vagy egy osz-tálymodulra hivatkozik. Modules gyűjtemény: Tartalmazza az összes olyan megnyitott normál modult és osztálymodult, amelyek egy Microsoft Access adatbázisban vannak. Page objektum: Egy egyedi oldalnak felel meg a karton vezérlőelemen. Pages gyűjtemény: Tartalmazza az összes olyan Page objektumot, amely egy karton vezérlőelemen található. Reference objektum: Egy másik alkalmazás vagy projekt típustárára vonatkozó hivatkozásra hivatkozik.



Újdonság Leírás References gyűjtemény: Olyan Reference objektumokat tartalmaz, amelyek az aktuálisan beállított hivatkozáso-kat jelölik. A gyűjteményben található Reference objek-tumok megegyeznek az Eszközök/Hivatkozások pár-beszédpanelen található hivatkozások listájával.

Új tulaj-donságok

A Microsoft Office 8.0 objektumtárában található össze-sen 36 új tulajdonság listájának megtekintéséhez nyis-suk meg a Microsoft Office Visual Basic leírása témakört a Súgóban.

Visual Ba-sic Editor

A makrók írásához, szerkesztéséhez a korábbinál több fejlesztői eszköz áll rendelkezésre az új fejlesztői kör-nyezetben.

Visual Ba-sic projek-tek

Az Access adatbázisok Visual Basic for Applications projekteket tartalmazhatnak. Egy projekt összetevői kö-zé tartoznak az űrlapok, a programkód, az osztálymodu-lok, hivatkozások más Access dokumentumokra.

Office űr-lapok

Egyéni párbeszédpaneleket készíthetünk a Visual Basic szerkesztőben a vezérlőelemek segítségével.

ActiveX vezérlők

További űrlapkészítési lehetőségeket biztosítanak az ActiveX vezérlők, amelyeket az Office 97 képes kezelni.

Adatbázis-ban tárolt adatok lehívása

Az adatelérési objektumok (Data Access Objects, DAO) tulajdonságai, metódusai és objektumai révén külső adatbázisban tárolt adatokhoz is hozzáférhetünk.

A Microsoft Jet adatbázis-motor új változata A Microsoft Jet adatbázis-motor maga az adatbázis-kezelő rend-szer, amellyel adatokat tárolhatunk felhasználói és rendszer-adatbázisokban, és visszanyerhetünk azokból. A Microsoft Jet adat-bázis-motor felfogható más adatelérési rendszerek, például a Micro-soft Access és a Visual Basic adatkezelő összetevőjeként is.



Az adatbázis-motor 3.5 változata lehetővé teszi egy új rendszerle-író-beállítás (MaxLocksPerFile) segítségével a Novell NetWare vagy Windows NT alapú kiszolgálókhoz intézett nagy lekérdezések gyors befejezését egy művelet részleges jóváhagyatásának kényszeríté-sével. A rendszerleíró-beállítás új értéket a SetOption DAO metódus segítségével határozhatjuk meg. Ez az egyes rendszerleíró beállítá-sok futásidőben történő felülírását teszi lehetővé.

Gyorsabban futnak az ideiglenes lekérdezések. A nemegyenlő operátort (<>) tartalmazó lekérdezések sokkal gyorsabbak. A nagy lekérdezések gyorsabb futását az SQL adatmanipulációs nyelv (DML) műveleti viselkedésének javításával, új rendszerleíró-beállításokkal érték el. Ezek jóváhagyatják a műveleteket, ha a zá-rolás elér egy bizonyos küszöböt.

Az új Jet adatbázis-motor módosításai az Access 1.x és 2.0-s verziói által tartalmazott Microsoft Jet verzióhoz képest:

Javult az indexelt oszlopok többfelhasználós elérése, most töb-ben olvashatják zárolási ütközéseket jelző üzenetek nélkül és fris-sítheti az indexelt oszlopokat. A Jet adatbázis-motor többszálú, azaz egyidejűleg több feldolgozási folyamat is zajlik. Alapértelmezés sze-rint egy szál előreolvasási műveleteket (most akár 64 kilobájt lemez-területtel, gyorsabban is), egy másik utólagos kiírási műveleteket végez, miközben egy harmadik a gyorsítótár karbantartását végzi. Javítottak az oldalzárolási módszeren, megnövelve annak valószí-nűségét, hogy az azonos táblából származó adatok szomszédos oldalakon tárolódnak. Ennek következtében fokozódtak a Jet adat-bázis-motor előreolvasási képességei.

Egy tábla törlése gyorsabb, mikor az SQL DROP utasítását vagy a predikátum nélküli DELETE utasítását alkalmazzuk. A törlő utasí-tást magukba foglaló műveletek gyorsabban futnak. A soronkénti törlés helyett egyszerre távolíthatjuk el egy oldal részeit.

Az index struktúra – rendszeresen tömörített adatbázist esetében – csökkenti az indexek által igényelt helyet és a bonyolult indexek létrehozásához szükséges időt. Az adatbázis tömörítésekor az inde-xek teljesítmény szerint optimalizálódnak. Az indexelés most már olvasási zárolás nélkül megy végbe. Ez jelentősen növeli a teljesít-ményt, ha egy többfelhasználós adatbázisban egyszerre több fel-használó dolgozik ugyanazokkal az adatokkal.



Implicit műveleteket építettek a Jet adatbázis-motorba, így kihasz-nálhatjuk a kódban a tranzakciók fokozott sebességét a BeginTrans és CommitTrans metódusok használata nélkül is. Ha a teljes vezér-lést szeretnénk megtartani az adatok lemezre írása fölött, akkor explicit tranzakciókat kell létrehoznunk a BeginTrans és CommitTrans metódusok segítségével. Az új sorrendezési mecha-nizmus javítja a rendezés sebességét. A dinamikusan beállított gyorsítótár indításkor foglalódik le a rendelkezésre álló rendszer-memória mennyiségétől függően. A Microsoft Jet gyorsítótár a nem-rég használt adatokat tartalmazza a teljesítmény javításának érde-kében. Ezzel a korábban használt adatok gyorsabban elérhetők.

A Jet adatbázis-motor támogatja a HTML fájlok, a Microsoft Excel 5.0-s, 7.0-s és 8.0-s fájlok, szövegfájlok, 3.0-s verziójú Lotus 1-2-3 táblázatok, Paradox 5.x, dBASE 5 és FoxPro 3.0 fájlok kezelését. A Microsoft Jet motor a Windows Rendszerleíró-adatbázisban konfigu-rálható. A korábbi változatok az inicializálási információkat az .ini állományokból vették.

Forráskód eltávolítása az alkalmazásból Tömöríthetjük az adatbázist, ha a Visual Basic kódot tartalmazó adatbázisokat MDE fájlként mentjük. Ekkor minden modul, szer-keszthető forráskód törlődik és a memóriaigény is csökken. A Visual Basic program továbbra is futni fog, de többé nem lehet létrehozni, megtekinteni vagy szerkeszteni (a kódot, az űrlapokat, jelentéseket és modulokat a Tervező nézetben), az adatbázis pedig a forráskód eltávolításának köszönhetően kisebb lesz. Az adatbázis MDE fájlként való mentése lehetetlenné az adatbázis VBA projektnevének megváltoztatását a Beállítások párbeszédpa-nelen, űrlapok, jelentések és modulok importálását és exportálását. Ezzel védhetjük az űrlapok, jelentések és modulok tervét. Táblák, lekérdezések, makrók ugyanakkor importálhatók és exportálhatók nem MDE adatbázisba.

Programozható eszköztár és menüsor Az Access 97 programban a gombokból és egyéb vezérlőelemekből álló eszköztárak és menük egy közös egységbe kerültek, így meg-



szűnt a köztük lévő különbség. A felhasználói felületen ezeket közös néven eszköztárnak, Visual Basicben gombsor nevezzük. Az esz-köztárak a következő típusúak lehetnek: menüsor, eszköztár vagy előugró menü (helyi, kurzor-, legördülő vagy almenü). A gombsorok a Microsoft Office 8.0 objektumtárára hivatkoznak.

Részleges adatbázis másolatok A teljes adatbázis helyett elkészíthető csak a szükséges adatbázis-rész másolata, benne a táblákkal, lekérdezésekkel, jelentésekkel, űrlapokkal, makrókkal és modulokkal. A kópiák egy kópiakészletet alkotnak, és szinkronizálhatók a készlet többi kópiájával. A kópiák-ban módosított többszörözött tábla változásai végbemennek a többi kópiában egyaránt. Ezekkel korlátozhatjuk az adatok hozzáférését, csökkenthetjük az adatátviteli hálózat leterhelését, kisebb méretű és így hatékonyabb adatbázisokat alakíthatunk ki.

A Modul ablak újdonságai A Szerkesztés menü újdonsága a 97-es verzióban a Mindet kijelöli parancs. Ennek segítségével kijelölhetjük az aktuális eljárásban az egész szöveget, illetve Teljes nézet módban a modul egész szöve-gét. A Szerkesztés/Ugrás8Következő paranccsal a legutóbbi Ke-resés paranccsal meghatározott karakterlánc következő előfordulá-sát kereshetjük meg. A Visual Basic kód gépelése során a Szó ki-egészítése paranccsal megjeleníthetjük függvények, metódusok, tulajdonságok nevét, amelyekre az aktuális szót ki lehet egészíteni. Ugyanerre szolgál a Ctrl+szóköz billentyűkombináció is.

A Nézet menü újdonsága, hogy a Definíció parancs kulcssza-vakkal működik. A Modul ablakban kiválasztott kulcsszó definícióját megnézhetjük az Objektumtallózóban. A kiválasztott eljárást definí-ciója a Modul ablakban látható.

A Hibakeresés menü is újdonság a 97-es verzióban: az összes hibakeresési parancs ebbe az új menübe került, így a hibakeresés, nyomkövetés kényelmesebbé vált. Ebben a menüben található az Összes modul fordítása és mentése parancs, amellyel az összes



modult le lehet fordítani, és fordított állapotban menteni lehet az ak-tuális adatbázisba. Ennek a parancsnak felel meg az ikon.

A Hibakeresés/Rálépés parancs, illetve az F8 funkcióbillentyű vagy az ikon segítségével a Modul ablakban végigléptethetjük az aktuális eljárást, a kód futásának felfüggesztése nélkül.

A Hibakeresés/Kilépés parancs, illetve a Ctrl+Shift+F8 billen-

tyűkombináció vagy az ikon segítségével a kód futásának fel-függesztése alatt lehetőség van az aktuális eljárás hátralevő részé-nek lefuttatására, majd visszatérni a korábbi kód következő sorára a hívásfában.

Az Indítás menü újdonsága az Indítás/Folytatás parancs, illetve az F5 funkcióbillentyű vagy az ennek megfelelő ikon, amellyel az aktuális eljárást közvetlenül a Modul ablakból futtathatjuk, anélkül hogy be kellene írni az eljárás nevét a Hibakeresés ablakban.

Az Eszközök menü Beállítások párbeszédpaneljének Modul lapján beállíthatjuk az Automatikus adatérték jelölőnégyzetet, ez-zel leellenőrizhetjük egy változó vagy kifejezés értékét, miközben a kód futása fel van függesztve (lásd az 1-6. ábrát). Az egeret egy változóra vagy kifejezésre állítva megtudhatjuk annak aktuális érté-két. Az Automatikus taglista választása esetén a Visual Basic for Applications kód írása közben a Microsoft Access segít az állítások kiegészítésében. Ha egy objektum nevét beírjuk, akkor listát kapunk olyan idevágó objektumokról, tulajdonságokról, metódusokról és állításokról, amelyek az adott objektum nevét követhetik. A kód ak-tuális sorába a listából választhatunk egy elemet.

Az Automatikus gyorsinformáció jelölőnégyzet bekapcsolásá-val szintaktikai információkat jeleníthetünk meg a Modul ablakban. Amikor egy metódus vagy egy létező eljárás nevét írjuk be, egy tipp szintaktikai információt jelenít meg.

A Fogd és vidd szövegszerkesztés jelölőnégyzet kiválasztása után áthúzhatunk kijelölt szöveget egy másik helyre a Modul ablak-ban. A Hibakeresés ablak mindig felül jelölőnégyzetet bekapcsol-va a hibakeresés ablak mindig az összes nyitott ablak felett lesz az aktuális Microsoft Access munkamenet során.



A Folyamatjelző a margón jelölőnégyzettel a Modul ablakban a kódsor állapotának azonosítására különböző szimbólumokat mutató oszlopot kapcsolhatunk be. Különbséget tehetünk egy töréspont vagy egy könyvjelző kódsor között.

1-6. ábra

Használhatjuk a helyi menü új Tulajdonságok/Metódusok listája ( ikon) parancsát és a Konstanslista ( ikon) parancsokat, amennyiben idevágó tulajdonságokról, metódusokról vagy állandók-ról kívánunk listát.

1-7. ábra



Alkalmazhatjuk a helyi menü új Gyors információ és Paraméter-adatok parancsait, ha a kurzor aktuális helyére vonatkozóan szin-taktikai vagy paraméter információt kívánunk megjeleníteni (lásd az 1-7. ábrát).

Az Eszközök menü Beállítások párbeszédpaneljének Speciális lapján a Projektnév mezőben nevet rendelhetünk az aktuális pro-jekthez, majd így hivatkozhatunk az adott Microsoft Access alkal-mazásra (lásd az 1-8. ábrát).

1-8. ábra

A Hibakezelés csoport Osztálymodulban megáll választókapcso-lójával megállíthatjuk az osztálymodulban felmerülő kezeletlen hibá-kat. A Kezeletlen hibák esetén megáll választókapcsolóval megál-líthatjuk a szabályos modulban felmerülő kezeletlen hibákat.



A Hibakeresés ablak újdonságai A Hibakeresés ablak a Nézet/Hibakeresés ablak paranccsal, az ikonnal vagy a Ctrl+G billentyűkombinációval jeleníthető meg.

1-9. ábra

Újdonság, hogy a Hibakeresés ablakban a Helyi változók ablaktáb-lában a kód felfüggesztése mellett megjeleníthetjük a nevet, az ak-tuális értéket, az összes változó típusát és az objektumokat az ak-tuális eljárásban (lásd az 1-9. ábrát). A kód felfüggesztésére szolgá-ló töréspontokat a Hibakeresés menü Figyelés elhelyezése paran-csával vagy az ikonnal illesztjük be a kód kurzort tartalmazó he-lyére.



Az Objektumtallózó újdonságai Az objektumtallózó a Nézet/Objektumtallózó paranccsal, az F2

funkcióbillentyűvel vagy az ikonnal jeleníthető meg. Újdonság a 97-es verzióban a Másolás vágólapra ikon, amellyel beszúrha-tunk kódot a modul ablakban. Ehhez a metódust vagy tulajdonságot az Objektumtallózóban kiválasztjuk, majd rákattintunk a Másolás vágólapra ikonra, utána átkapcsolunk a Modul ablakra, és rákattin-tunk a Beillesztés gombra az eszköztáron (illetve kiadjuk a Szer-kesztés menü Beillesztés parancsát, vagy megnyomjuk a Ctrl+V , Shift+Ins billentyűkombinációk egyikét).

1-10. ábra A Modulok/osztályok listában megjelent <Globális vált.> elem, amellyel a Tagok mezőben megjeleníthetjük az összes rendelke-zésre álló tagot (lásd az 1-10. ábrát). A Visszatérés és az Előre ikonokra kattintva előre és hátra bejárhatjuk a korábban az Objektumtallózóban látott elemeket. A Súgó ikonra kattintással a kijelölt objektumra, metódusra, tu-lajdonságra vagy eseményre jelenítjük meg a súgót.



A Keresés ikon és az előtte Keresendő szöveg mező segítségé-vel megkereshetünk egy kiválasztott típusú könyvtárat valamennyi osztályban, illetve tagban.

A Definíció megjelenítése ikon megmutatja egy felhasználó által definiált Function vagy Sub eljárás definícióját az Objektumtal-lózóból.

Internet-kapcsolat, Web-lap készítése Az Internet kisebb-nagyobb helyi számítógépes hálózatok világmé-retű hálózata, amelyhez több millió üzleti, oktatási, kormányhivatali és magánszámítógép csatlakozik. Az Internet egy elektronikus vá-roshoz hasonlítható, amelyben virtuális könyvtárak, bevásárlóutcák, irodák, múzeumok, kávézók stb. vannak. A programban lehetőséget biztosítottak arra, hogy objektumokhoz kereszthivatkozással (az Internet nyelvén hiperhivatkozással) más dokumentumokat kapcsol-junk, akár saját számítógépünkön, akár a hálózati meghajtókon, akár az Interneten.

1-11. ábra

A Web eszköztár ikonjaival dokumentumokat nyithatunk meg és kereshetünk az Interneten (Weben) vagy vállalatunk belső, interne-tes eszközöket alkalmazó – Intranet – hálózatán. Az ikonokkal meg-nyithatunk HTTP (Hypertext Transfer Protocol), illetve FTP (File Transfer Protocol) fájlokat is.

Az Access program Fájl menüjének Mentés Html formátumban parancsával az Interneten (.htm formátumban) közzétehetjük a lét-rehozott adatbázist, amelyet könnyűszerrel bővíthetünk más (akár eltérő típusú) dokumentumokra mutató hiperhivatkozásokkal is. Egy hiperhivatkozás egy Internet vagy intranet helyre ugorhat, vagyis



egy saját vagy a hálón található más adatbázisban levő objektumra, illetve dokumentumra. Az Access új Hiperhivatkozás (Hyperlink) adattípusát alkalmazzuk a hiperhivatkozás-cím rögzítéséhez. Ilyen típusú táblamezőt hozunk létre, ha egy táblában a hiperhivatkozá-sokat adatokként szeretnénk tárolni.

Az űrlapok és jelentések is tartalmazhatnak az Internet vagy int-ranet helyre ugrást elősegítő hiperhivatkozásokat. Ezeket háromféle vezérlőelemhez kapcsolhatjuk: a parancsgomb, a címke és a kép vezérlőelemhez, amelyeknek van egy Hiperhivatkozás (Hyperlink) tulajdonsága. Ez a vezérlőelem hiperhivatkozását jelölő Hyperlink objektummal tér vissza.

Ha a Hiperhivatkozás-cím (HyperlinkAddress) tulajdonság Access adatbázisunk egyik űrlapjára mutat, akkor az űrlap megnyílik. Ha a Hiperhivatkozás-cím egy olyan dokumentumra mutat, amely egy hálózaton elérhető másik számítógépen helyezkedik el, akkor elin-dul a Microsoft Word és benne megnyílik a dokumentum. Ha a Hiperhivatkozás-cím egy World Wide Web címre hivatkozik, akkor a webböngészőnk (például a Microsoft Internet Explorer vagy a Netscape Navigator stb.) indul el és jeleníti meg a weblapot.

A Fájl menü Mentés/Exportálás parancsával indítható Közzété-tel a Weben Varázsló segítségével Webalkalmazást hozhatunk létre. Ennek során adatlapokat, űrlapokat vagy jelentéseket expor-tálhatunk statikus vagy dinamikus HTML formátumban, számos HTML mintafájl segítségével; honlapot készíthetünk; a fájlok mind-egyikét egy meghatározott könyvtárban webkiadványként tárolhat-juk, a fájlokat egy webkiszolgálóra másolhatjuk. Az exportálási beál-lításokat tartalmazó közzétételi profilt a későbbi használathoz el-menthetjük.

Munka más alkalmazásokkal Az adatbázison végrehajtott műveletek nyomon követhetők az Out-look Naplóban. Ezt akkor alkalmazzuk a nyomon követésre, amikor egy adatbázis meg volt nyitva vagy be volt zárva, vagy amikor egy objektumot kinyomtattunk. Egy Microsoft Access adatbázisból ada-tot importálhatunk az Outlookban lévő Névjegyalbum könyvtárunk-ba, illetve az Outlook adatokat is exportálhatjuk az adatbázisba.



Munka mintaalkalmazásokkal A Program Files/Microsoft Office/Minta könyvtárban megtalálható Northwind mintaadatbázis áttekintésével elsajátíthatjuk a relációs adatbázisok kezelésének módszereit, megérthetjük, hogyan működ-nek együtt az adatbázis-objektumok az adatbevitel, tárolás, kezelés, valamint az adatok megjelenítése és kinyomtatása során. A minta-adatbázisban sok táblához, lekérdezéshez, űrlaphoz és jelentéshez megjeleníthető, hogy mi történik a háttérben, milyen folyamatok zaj-lanak.

1-12. ábra A Northwind mintaadatbázis célja, hogy a felhasználók minél egy-szerűbben szerezhessenek gyakorlatot az adatok kezelésében. Az adatbázisban található adatbázis-objektumok (táblák, lekérdezések, űrlapok, jelentések, makrók és modulok) bemutatják az Access programban használható és a saját adatbázisokba is beépíthető



különféle lehetőségeket (lásd az 1-12. ábrát). Példaképpen nézzük meg az adatbázisban lévő objektumok és az intraneten, valamint az Interneten lévő dokumentumok megnyitását. A Northwind minta-adatbázis Rendelések űrlapjáról A hónap termékeinek megjeleníté-se nyomógombbal a leárazott termékek listáját tartalmazó Microsoft Word dokumentumot nyithatjuk meg.

1-13. ábra

Eszköztár, menüsor és helyi menü használata és testreszabása A program új stílusú eszköztárakat, menüsorokat és helyi menüket tartalmaz, amelyeket könnyebb használni és egy párbeszédpanelből testre szabni. Ebben a programváltozatban egyetlen helyről, a Né-zet/Eszköztárak/Testreszabás párbeszédpanelből tudunk menüso-rokat, helyi menüket és eszköztárakat létrehozni vagy meglévő ele-



meket módosítani. Az új stílusú eszköztár, menüsor és helyi menü nagyobb rugalmasságot biztosít számunkra, mivel jellemzőik egy-más között cserélhetők. Kialakíthatunk olyan eszköztárat, amely csak gombokat, vagy csak menüket tartalmaz, de létrehozhatunk olyat is, ami gombokat és menüket is tartalmaz, kombinálhatjuk az eszköztár gombképét a menü parancsszövegével is. A beépített menüsorokon lévő parancsok legtöbbje mellett például már gomb-kép jelenik meg, így az eszköztár gombképei a nekik megfelelő pa-rancsokkal társíthatók. Ugyancsak új az egyedi eszköztárak, menü-sorok és helyi menük, vagy egyedi gombok és parancsok megjele-nését és viselkedését befolyásoló tulajdonságok beállítása.

1-14. ábra

A Testreszabás párbeszédpanelen és a Tulajdonságok nyomó-gombbal megjelenített Eszköztár tulajdonságai panelen a követ-kező tulajdonságokat állíthatjuk be: • A sor nevét és típusát, valamint a sor rögzítési, elrejtési és meg-

jelenési, testreszabási, átméretezési vagy áthelyezési képessé-gét szabályozó eszköztár- és menüsor-tulajdonságokat (lásd az 1-14. ábrát).

• Az eszköztár nevét, gombnév szöveget, hívóbetű-szöveget, vég-rehajtott műveletet vagy Visual Basic függvényt, stílust, Mi ez? stílusú Súgót és az elválasztó sor elhelyezését szabályozó gomb- és parancstulajdonságokat.



Az új objektumok, tulajdonságok és más nyelvi elemek használata-kor az eddigieknél nagyobb felügyelettel rendelkezünk az eszköztá-rak és menüsorok felett.

Adatokkal végzett munka A Microsoft Access 97 programja az adatokkal végzett munka egy-szerűsítéséhez és a teljesítmény növeléséhez a következő új tulaj-donságokkal rendelkezik: • A más táblából származó adatok egy Keresőmező listájában

vagy kombinált listájában nem frissülnek automatikusan a másik tábla frissítésekor, ugyanis ez sok időt venne igénybe. Ehelyett a Keresőmező adatainak frissítését az F9 billentyű lenyomásával végezzük.

• Megváltozott a rövidített alakú évet tartalmazó dátumok értelme-zése. Az adatlapokban és szerkesztési vezérlőelemekben a program a rövidített alakú év formával megadott dátumban a XXI. századot most a következőképpen értelmezi.

Dátumtartomány a rövidített évformából

Értelmezése

00. 1. 1. és 29. 12. 31. között 2000. 1. 1. és 2029. 12. 31. között 30. 1. 1. és 99. 12. 31. között 1930. 1. 1. és 1999. 12. 31. Között • A szinkronizálandó adatmennyiség csökkentése érdekében lét-

rehozhatunk egy részleges kópiát. A teljes kópia rekordjainak egy részhalmazát szűrő használatával állítjuk elő. Az országos teljes adatbázist például Főkópiaként, a területi adatokat pedig részleges kópiaként tarthatjuk fenn. Ennek előnye a nagyobb adatbiztonság, a kisebb méretű adatbázis-kópiák, valamint a csökkenő hálózati adatforgalom mellett a kisebb távközlési költ-ségek.

Munka szűrőkkel Az adatbevitel során – akár az űrlapos, akár a táblázatos formát alkalmazzuk – használhatjuk a bevitel közbeni szűrést. Az egér jobb



gombjával kattintsunk egy űrlap- vagy adatlapmezőre, majd a helyi menün állítsuk be a szűrőfeltételt: • A Szűrés kijelöléssel parancs választásával az aktuális mező

tartalma lesz a szűrőfeltétel, vagyis csak a mező tartalmának megfelelő mezőt tartalmazó rekordokat látunk, illetve viszünk be.

• A Szűrés kizárással parancs választásával az aktuális mező, illetve azzal megegyező tartalmú rekordok rejtve maradnak.

• A Szűrendő parancs választása után a parancsot követő mező-ben megadott tartalmú rekordok jelennek csak meg. A mezőbe az adott mezőben keresett pontos értéket, vagy egy kifejezést írunk, amelynek eredményét feltételként akarjuk használni (lásd az 1-15. ábrát).

• A beállított szűrőt a Szűrés/Rendezés törlése paranccsal távo-lítjuk el.

1-15. ábra

Nyomtatás és nyomtatási kép Az eszköztáron lévő Nézet gombbal gyorsabban válthatunk át az adatbázis-objektum más nézeteire. A másik nézetre történő átlé-pésre alkalmazhatjuk a Nézet menü parancsait is ( Tervező, Űrlap, Adatlap nézet parancsok). A gomb használatakor a meg-felelő nézetet a gomb jobb oldalán látható nyílra kattintás után vá-lasztjuk ki.

A Fájl/Nyomtatási kép paranccsal, illetve az ikonnal válthatunk a nyomtatási képet bemutató nézetre, amely-ben az eszköztár Több oldal ikonjával kijelölhetjük a megtekinteni kívánt oldalak számát (lásd az 1-16. ábrát). Egyéb, előre beállított oldalszámokat a Nézet menüből



választhatunk (Egy oldal, Két oldal, Négy oldal, Nyolc oldal és Tizenkét oldal parancsok).

1-16. ábra

Ha rendelkezünk a Microsoft IntelliMouse eszközével vagy más kompatibilis mutatóval, akkor az aktuális oldalon belül a kerék gomb használatával mozoghatunk.

Az adatbázis-tervezés újdonságai Az adatbázis tervezésének és használatának megkönnyítésére és hatékonyabbá tételére használhatjuk az Eszközök/Adatbázis se-gédeszközök8Adatbázis tömörítése és az Adatbázis helyreállí-tása menüparancsokat az aktuális adatbázison. Az Adatbázis tömörítése parancs töredékmentesítve tárolja az adatbázist a lemezen. Ez a művelet javítja az adatbázis teljesítmé-nyét. Az Adatbázis helyreállítása parancs helyreállítja a sérült adatbázist. Ilyen sérülés keletkezhet például áramszünet esetén,



vagy akkor, ha a számítógép hardverproblémát észlel az adatbázis használata közben.

Táblák létrehozása, testre szabása Megjelent a Hiperhivatkozás adattípus, amely egy hiperhivatkozás tárolására használható. A hiperhivatkozás a helyi merevlemezes egységen lévő fájl elérési útja, egy UNC elérési út vagy egy URL lehet. Ha az adatbázisban vagy az űrlapon egy hiperhivatkozási mezőre kattintunk, akkor a Microsoft Access a hivatkozott objektum-ra, dokumentumra, World Wide Web lapra vagy más célra ugrik.

Lekérdezések létrehozása A korábban csak az űrlapokon létezett Rekordhalmaz típusa (RecordSetType) tulajdonság most a lekérdezés tulajdonságlapján is elérhető, így a Pillanatfelvétel (amely gyorsabban futhat) típust is beleértve előírható a lekérdezés által visszaadott eredményhalmaz típusa. Az új FailOnError tulajdonság vezérli, hogy a hibák befejez-zék-e az ODBC adatforrások kötegelt frissítő lekérdezését, és a ki-szolgálón optimalizálják-e a lekérdezés teljesítményét. Az új MaxRecords tulajdonsággal meghatározhatjuk egy ODBC adatbázis lekérdezése által visszaadott rekordok maximális számát.

Űrlapok és jelentések létrehozása A Microsoft Access 97 új jellemzőivel gyorsabb és egyszerűbb a kitűnő megjelenésű űrlapok és jelentések készítése. Az eszközkész-letben megtalálható új Karton vezérlőelemmel olyan párbeszéd-panelt vagy jelentést hozhatunk létre, amely az információkat több különálló kartonra osztja (lásd az 1-17. ábrát).

Szintén új az Access 97 programban a Diagram Varázsló, amely 20 különböző típusú diagram – például hengerdiagram, térhatású csődiagram és térhatású buborékdiagram – készítésére alkalmas eszköz (lásd az 1-18. ábrát).



1-17. ábra

1-18. ábra Legtöbbször ezzel hozzuk létre a diagramot. A használatához előze-tesen telepítenünk kell a Microsoft Graph 97 programot, mert azt az Access az alapértelmezett Szokásos telepítésnél nem telepíti.



A Diagram Varázsló a megadott adatok alapján határozza meg, hogy a mezők adatait egyetlen globális diagramként jelenítse-e meg, vagy megfelelőbb rekordhoz kötött diagramot készíteni, és a rekordok közötti lépések folyamán a diagram mindig csak az aktuá-lis rekord adatait mutassa meg. Ha a Varázsló egyetlen globális di-agramot készít, de rekordhoz kötöttre van szükség, a diagramot egy adott rekordhoz csatolhatjuk.

Újdonságok a makrók kezelésében A makró meghatározott feladatok ellátására létrehozott egy vagy több műveletet tartalmazó utasításkészlet. Ilyen feladat lehet például egy űrlap megnyitása vagy egy jelentés nyomtatása. A makrókkal automatikusan, illetve egy esemény bekövetkezése (például egy nyomógombra kattintás) után hajthatunk végre gyakran előforduló feladatokat.

Az Eszközök/Makró8menüben az űrlap vagy jelentés Tervező nézetében megjelent új parancsok:

Jellemző Használata Makrók konvertálá-sa Visual Basic kód-dá

A makrókat Visual Basic for Applications ese-ményvezérelt eljárásokká vagy a Visual Basic kód használatával azonos műveleteket végre-hajtó modulokká alakítja át.

Menü létrehozása makróból

Microsoft Access 97–stílusú menüsort készít az Access program valamelyik előző verziójá-ban létrehozott makrókból.

Eszköztár létreho-zása makróból

Eszköztárat készít az Access program valame-lyik előző verziójában létrehozott makrókból.

Helyi menü létreho-zása makróból

Access 97–stílusú helyi menüt hoz létre az Ac-cess program valamelyik előző verziójában létrehozott makróból.

ParancsFuttatása művelet

Egy Access menüparancsot valósít meg a makróban.

38 A program környezete


IntelliMouse Az új IntelliMouse mutatóeszköz segítségével könnyebben mozog-hatunk az adatlapon vagy űrlapon. Ez az egér egy új kereket is ka-pott, amellyel a gördítősáv használata nélkül is lapozhatunk vagy nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük a nézetet.

A program környezete Környezeten mindazon eszközök összességét értjük, amelyek egy program használatát lehetővé teszik. Ezek alapvetően két részre oszthatók: a hardverre (mint a futtató gép és a perifériák együt-

tese) és a szoftverre. E két csoport egyes részei már nem is vá-laszthatók szét. Mindenesetre a „vasat”, azaz a számítógépet a szoftver, vagyis a programok üzemeltetik, vezérlik és szabályozzák működését. Ebben a fejezetben a hardverkörnyezetet ismertetjük, a szoftverkörnyezetre és a kezelői felületre később, a program telepí-tésének leírása után térünk ki. Akkor már ugyanis a leírtakat követ-hetjük a számítógép képernyőjén, a program futtatása közben.

A Windows 95 vagy a Windows NT 4.0 operációs rendszer a 386-osnál régebbi típusú számítógépeken nem fut, tehát az ilyen operá-ciós rendszereket, környezeteket megkövetelő Office for Windows 97 alkalmazásokhoz legalább ilyen gép kell. A számítógép típusát, összetételét alapvetően a Windows 95, illetve a Windows NT 4.0 operációs rendszer igénye szabja meg. Az alábbiakban ismertetjük az Access 97 program működtetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PC-összetételeket. Mindenképpen ajánlatos azonban a megfelelő méretű (legalább 16 Mbyte) RAM és a VGA képernyő. A program rengeteg funkciója meglehetősen nagy háttér-tár (legalább 54 Mbyte) igénnyel is jelentkezik.

A minimális (a fejlesztők szerint éppen elégséges) számítógép-összetétel: 486 DX processzor; 8 MB RAM (a Windows 95 használata mellett);



16 MB RAM (a Windows NT Workstation használata mellett); 1.2 vagy 1.44 MB kapacitású floppy; 80 MB winchester; VGA mono monitor és vezérlőkártya; egér vagy más grafikus pozicionáló eszköz; bármilyen, a Windows 95 által támogatott hálózati kártya, ha a háló-zatot, illetve az MS Mail, illetve az Outlook programot is szeretnénk használni; Windows 95 operációs rendszer, vagy Windows NT Workstation 3.51 Service Pack 5, illetve újabb változata, például a Windows NT Workstation 4.0.

Megjegyezzük, hogy ezen a konfiguráción (a lassú processzor és a kevés memória miatt) az Office programjai rendkívül lassan mű-ködnek. Nagyobb adatbázisok készítéséhez ez az összeállítás nem javasolható. Minthogy ez a konfiguráció CD-meghajtót nem tartal-maz, így a telepítő programcsomag lemezeit külön kell megrendelni (az Office dobozában található lapon).

A célszerűen megfelelő számítógép-összetétel: 486 DX4 (inkább Pentium vagy annak megfelelő, például K6) pro-cesszor; 12 vagy 16 MB RAM (Windows NT Workstation esetén 16 MB); 1.2 vagy 1.44 MB kapacitású floppy; minimum 240 MB winchester; CD ROM, azaz CD olvasó; SVGA színes monitor és vezérlőkártya; Microsoft egér vagy azzal kompatíbilis grafikus mutatóeszköz; nyomtató a végeredmény megjelenítésére; bármilyen, a Windows 95 által támogatott gyorsabb hálózati kártya, ha a hálózatot, illetve az MS Mail programot is használnánk; Windows 95 vagy NT operációs rendszer (páneurópai vagy magyar változat). A telepítéshez szükséges szabad terület a merevlemezen: a Windows 95 minimum 10 Mbyte, a teljes telepítéshez 35 MB, ezen kívül swap terület (legalább 25 Mbyte), az Access 97 minimális hely-igénye 13,5 MB, a teljes – minden szolgáltatást és mintaalkalma-zást, súgót stb. tartalmazó – telepítéshez 54 MB szükséges.



Korlátok és kiegészítések Az előbbi fejezetben ismertettük, milyen eszköz szükséges az Ac-cess 97 program számára. Itt bemutatunk egy ellenőrző listát, ame-lyen a felhasználó kikeresheti a saját eszközeit, és amelyből taná-csot kap eszközeinek bővítésére.

Saját gépünk összetételét legegyszerűbben a Norton SD, illetve más hasonló, felderítő programmal állapíthatjuk meg. A kapott ada-tokat vessük össze táblázatunk bal oldali és középső oszlopával. A jobb oldali oszlopban olvashatjuk az adott helyzethez csatlakozó tanácsunkat, illetve figyelmeztetésünket arra nézve, hogy milyen korlátokkal fog találkozni a Windows 95, Windows NT 4.0 alkalma-zása során (beleértve az Access for Windows 97 programot is).

Eszköz Paraméter Javaslat Alaplap, processzor

286 A Windows 95 nem futtatható. Minden-képpen új gépet kell beszerezni!

386 SX A Windows 95 éppen elindul, de egyes bonyolultabb programrészek elviselhe-tetlenül lassúak lesznek.

386 DX 40MHz

A Windows 95 kezdő alkalmazásához megfelel ez az alaplap. Több alkalmazás egyidejű futtatásakor, nagyobb doku-mentumoknál a kis sebesség miatt még sokat fogunk bosszankodni.

486 Megfelelő sebességű Windows 95 al-kalmazáshoz ilyen gép kell, bizonyos funkciók csak ezen az alaplapon, illetve ennek fejlettebb változatain működnek.

Pentium Professzionális alkalmazáshoz minden-képpen ilyen gép kell. Ezek ára jelentő-sen csökkent az utóbbi időben, ha sok és jól fizető munkánk van (vagy csak az időnk drága), ne sajnáljuk a pénzt rá. Használtan (garancia mellett is) már né-hány tízezer forintért beszerezhető.



Eszköz Paraméter Javaslat Memória, RAM

8 megabyte Legalább ennyi kell a használhatóság-hoz (a Windows NT 4.0 ekkor még nem indul el). Ha lehetőségünk van rá, akkor bővítsük. Ez általában 4 (8, 16, 32) MB-os modulokban lehetséges, de a bővítés jelentősen megnöveli gépünk teljesítő-képességét.

E nélkül esetleg két nagyobb tárigé-nyű alkalmazás (például a Word és az Excel) nem futtatható egyszerre. Szö-vegszerkesztéshez és táblázatkezelés-hez elegendő, rajzoláshoz többre van szükség. Inkább azt tanácsoljuk, az Offi-ce 97-et ilyen környezetben ne kíséreljük meg futtatni.

16 mega-byte (MB)

Ez az ideális, törekedjünk ennek vagy akár még nagyobb memóriakapacitás-nak a beszerzésére. Az utóbbi időben jelentősen lecsökkent memóriaárak mel-lett ez már nem is olyan nehéz.

Kommuni-kációs eszközök

I/O kártya A helyi sínes VLB, illetve a még jobb PCI buszos vezérlők sebessége sokkal meg-felelőbb a Windows 95-ös munkákhoz.

modem Segítségével kapcsolatba léphetünk tá-voli számítógépekkel, adatbázis-szolgál-tatókkal, faxot küldhetünk (akár közvet-lenül a Wordből) stb.

hálózati kártya

A hálózatba kötött gépeken használhat-juk ki igazán a munkacsoportos alkal-mazásokat, levelező rendszereket.



Eszköz Paraméter Javaslat Monitor és vezérlő-kártya

Hercules A legolcsóbb, gyors képváltást biztosít. A megfelelő minőségű képek előállítá-sához inkább az alábbi megjelenítők javasolhatók.

Monochrom VGA, SVGA

Szerkesztéshez, egyszerűbb táblázat-kezelő feladatokhoz megfelelő. Itt már megoldható, hogy a képernyőn ugyanazt lássuk, ami majd nyomtatásban megje-lenik.1

Színes VGA, SVGA

Egyes funkciók (például korrektúra, azaz változtatásjelző) alkalmazásához, illetve színes dokumentumok készítéséhez fontos. A megfelelő felbontás eléréséhez a monitorvezérlő kártyával szembeni elvárás a legalább 1 MB-os memória. Szerencsés esetben ez is PCI buszos. Ugyancsak kedvezőbb, ha monitorunk képátlója legalább 15”-os.

A dokumentumok, jelentések, adatbázis lekérdezések kinyomtatá-sához nyomtatóra van szükségünk. Az íráskép minősége szempont-jából a tintasugaras nyomtató a lézeressel közel egyenértékű, sőt esetenként azt felül is múlja, azonban az előbbiek stabilitása és se-bessége nem felel meg a professzionális alkalmazás igényének. Színes nyomtatáshoz egyelőre nincs olcsóbb megoldás a tintasuga-ras nyomtatóknál. Az elterjedt mátrixnyomtatók akkor alkalmazan-dók, ha az ütéses elven működő nyomtatás előnyét ki tudjuk hasz-nálni. Ez mindmáig az átütő leporellópapírt használó többpéldányos nyomtatás területe. A leporellópapírokat erre a célra gyártják előre-nyomtatott űrlapként is (például számla vagy egyéb bizonylat). A mátrixnyomtatók egyéb előnyökkel is rendelkeznek, mint az olcsó-ság, az alacsony fajlagos nyomtatási költség, megbízhatóság, né-mely típusnál a megerőltető hálózati igénybevételre alkalmasság. 1 Ezt a jelenséget nevezik WYSIWYG-nek, ami az angol „what you see is what you get” mondat összevonása.



Ezzel szemben általában zajosak és az írásminőségük sem felel meg minden célra.

A nyomtató többletköltsége csökkenthető, ha irodánkban több szövegszerkesztő és más, a nyomtatót használó rendszer működik, mert ekkor célszerűen egy nyomtató több számítógépet szolgál ki. A professzionális konfigurációhoz lézernyomtató szükséges, ez jelen-leg még általában drága eszköz (a megfelelő minőségű és teljes oldalra kiterjedő grafikák nyomtatásához ezek memóriáját is bővíteni kell).

A billentyűzet A program alkalmazható mind a 83 gombos (XT), mind a 101 gombos (AT) billentyűzettel. Az írógéphez hasonlatos billentyű-zetrész a szöveg begépelésére, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor2 (fénymutató) mozgatására, a táblázat cellái között és a cellatartalmon belül való közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására két módszert alkalmazhatunk: a menüsorból a billentyű-zettel vagy az egérkurzorral kiválasztjuk, majd az Enter, illetve az egér bal gombjának lenyomásával kezdeményezzük a parancs vég-rehajtását.

Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában ál-ló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a me-nüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a kijelölőmezőt3 a ↑ vagy ↓ kurzormozgató billentyűkkel mozgatva

2 kurzor: grafikus karakter – általában vízszintes vagy függőleges villogó vonalka – amellyel a program jelzi a dokumentumban az ak-tuális pozíciót, a következő bebillentyűzendő karakter helyét. 3 kijelölőmező: a kurzormozgató billentyűkkel mozgatható inverz sáv, amellyel listákban, menükben megjelöljük azt a tételt, melyet az Enter billentyű lenyomásával választunk ki.



egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs ki-választása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü kiválasztásához a ← , → billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásához a ↑ , → billentyűket használjuk. A kijelölt parancs végrehajtását az Enter gomb lenyomásával indítjuk. Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazha-tó (például űrlap nem nagyítható, részlete sem jelölhető ki, ha nincs elrejtett ablak, akkor nem lehet felfedni stb.). Ha nem akarjuk a kivá-lasztott parancsot indítani, akkor az Esc billentyűt nyomjuk le.

A legördülő menü4 parancsai mellett egyes helyeken billentyűzet-kódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). Az adatbázis szerkesztése közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott parancs azonnal végrehajtásra kerül.

A billentyűzettel a Windows 95 alatt is vezérelhetjük a programo-kat, bár sokszor kényelmetlenebbül, mint a parancsok egeres meg-felelőivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése köny-nyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány paran-csot az egér és a billentyűzet együttes használatával tudunk kiadni. A billentyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomá-sával vihetjük be. Például a Ctrl és az X billentyű együttes kivágjuk a kijelölt rekordot, amely a vágólapra kerül. Az ilyen, együttes billen-tyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben együttes keretben jelöljük, például: Ctrl+X.

A szöveg és számok, vagyis az adatok bevitele csak a billentyű-zet segítségével oldható meg. A betűk bevitelére szolgál a billentyű-zet központi része, az úgynevezett írógép-billentyűzet. E billen-tyűzetrésznek színe általában világosabb. A magyar írógéphez szo-kott felhasználóknak ügyelni kell arra, hogy az angol klaviatúrán nemcsak az ékezetes betűk vannak más helyen, hanem az Y és a Z betű is fel van cserélve. A kezdőknek, illetve írógéphez szokott fel- 4 legördülő menü: olyan, a parancsok listáját tartalmazó menü, amely a menü nevére kattintás vagy kurzormozgató billentyűs kivá-lasztás után gördül le, azaz megjeleníti a menü többi részét.



használóknak nehéz megszokni esetleg azt is, hogy a számítógé-pen nem szabad l (l) betűt írni a 2-es szám helyett, sem pedig O betűt (o) a 0 (nulla) helyett.

A különböző nemzeti jellegzetességeket tartalmazó karakterek-hez speciális billentyűzet-beállítás tartozik. A Windows Start menü-jének Beállítások/ (vagy Sajátgép/) Vezérlőpult/Billentyűzet prog-ramjával állíthatjuk be az elsődleges (például a magyar) és a má-sodlagos (például az amerikai) billentyűzet-elrendezést, valamint a köztük átkapcsolást lehetővé tevő billentyűkombinációt.

Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyű-csoportot, a numerikus billentyűket használni.

Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billen-tyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és feliratok sze-rint. Ellenkező esetben, a Num Lock le-nyomott állapotában vihetjük be a számokat. A billentyűzet eddig nem említett részei vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus bil-lentyűzetrész másik feladata a különleges karakterek bevitele (lásd alább).

Az Alt, Ctrl , Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli váltóbillentyűk, amelyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket min-dig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget (a szerkesztett adatbázis mező részletét), rekordot (adattábla sorát) vagy objektumot.

A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változa-ta között. Ha a Caps Lock5 rögzülő váltóbillentyű – más szóval ál-lapotbillentyű – nincs lenyomva, akkor a betűbillentyűt magában le-nyomva kisbetűt kapunk, a Shift billentyű lenyomásával együtt, na-gyot. Tehát e tekintetben a Shift billentyű szerepe megfelel az író- 5 CapsLock: Az írógépen a váltórögzítőnek van hasonló szerepe.



gép betűváltójának. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szere-pét korábban ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyűzeten beütjük egy karakter kódját (a kódtábláza-tok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan betűket szúrhatunk a szövegbe, melyek a billen-tyűzeten nem szerepelnek. Egyes karakterek bevihetők a jobb oldali Alt billentyű nyomva tartása mellett az írógép-billentyűzetről is (pél-dául magyar billentyűzetkiosztásra kapcsolva az Alt+á billentyű-kombinációval a ß betűt, az Alt+q billentyűkombinációval a \ jelet adhatjuk meg – ami az elérési utak megadásánál játszik fontos sze-repet).

A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. A Windows és az Office programjai – megle-hetősen kényelmetlenül – egér nélkül is működtethetők, ekkor a bil-lentyűzettel kell mozgatnunk a kurzort. A kurzormozgató billentyűk a billentyűzet ← , ↑ , → , ↓ , valamint Home, End , PgUp, PgDn billentyűi, illetve ezeknek a Ctrl billentyűvel együtt lenyomott kombi-nációi.

A Delete billentyű a kurzor után álló betűt vagy a kijelölt szöveg-részt, adatbázis rekordot törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarkában található, felirata rendszerint . Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk vagy kijelölt szövegrészek törlé-sére szolgál. Az Esc billentyű a menük, párbeszédpanelek parancsainak végre-hajtása elől „menekülő” (Escape) gomb. Bárhol is vagyunk az adott programban, az Esc billentyű egyszeri vagy többszöri megnyomá-sával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyőhöz. Funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyo-mógombnak.

A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. A Caps Lock lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként



kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapo-tot állítjuk vissza.

Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nél-külözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű. Felirata több billentyűze-ten: ↵. Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. Szövegbevitel során megfelel az írógépek „kocsivissza-soremelés” billentyűjének, emellett a parancsok végrehajtásának engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyo-mógombjához vagy az egeres kattintáshoz).

Az egér Az egér egy grafikus pontkijelölő eszköz, amellyel könnyen mozog-hatunk az adatbázis tartalma és a parancsok (menütételek) között. A szöveges (azaz szerkesztő-) kurzor pozicionálása az egér (egér-kurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. Az egérrel kivá-lasztott parancsok így is indíthatók.

Egér helyett alkalmazhatunk más grafikus pozícionáló eszközt, például fényceruzát, pozicionáló gömböt (trackballt – úgynevezett „hanyattegeret”), digitalizáló tábla szálkeresztjét (lásd az 1-19. áb-rát). Ez utóbbi eszközöket általában lehet egérként installálni. A to-vábbiakban az egér használatát tételezzük fel. Említettük már a ket-tős kattintást, azaz a bal egérgomb kétszeri, gyors egymásutánban történő lenyomását. Ezzel a kijelölt objektumot vagy funkciót általá-ban nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk az objektumot – pél-dául rajzot – létrehozó programot, illetve a parancs végrehajtását. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához elegendő az egyszeres kattintás is, egyébként az egyszeri gombnyomás kije-löli a feladatot, a kettős kattintás pedig végrehajtja azt. Ha a kivá-lasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk az egérrel a menün kívüli területre.

Az egérrel ugyanakkor ikonokat, esetleg kijelölt szövegrészeket és objektumokat tudunk mozgatni az egyik helyről a másikra. Az ikonokat tartalmazó eszköztárat úgy mozgathatjuk például az egér-rel, hogy az eszköztár ikonokat nem tartalmazó részére mutatunk,



lenyomjuk a bal egérgombot (ezzel „megragadjuk” az ikont), majd az egér mozgatásával kiválasztjuk új helyét. A mozgatás közben folyamatosan nyomva tartott bal egérgomb felengedésével szüntet-jük meg a vonszolást.

1-19. ábra

Az egérkurzor munkánk során a tevékenységnek megfelelő módon, jellegzetesen változtatja alakját. Ezzel jelzi a végrehajtható funkciót is. A homokóra alakú egérkurzor a várakozást jelenti, ekkor a prog-ram hosszabb folyamaton dolgozik, várnunk kell a további paran-csok kiadásával. A Windows alá is fejlesztettek sok egyéb (például animált) kurzortípust, ezek más-más módon jelzik a várakozó álla-potot. A Windows szabvány kurzortípusai:

Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Normál kijelölés: ez jelenik meg a menü és ikonparancsok, listaelemek kiválasztásakor, gördítősáv alkalmazásakor.

Súgó kijelölés: akkor jelenik meg, ha a Súgó ikonjára kattintunk, illetve kiadjuk a Súgó/Mi ez? parancsot. Ha ezzel rákattintunk egy képernyőelemre, akkor leírást kapunk az adott elemről, menüparancsról.

Munka a háttérben: várakozás. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot (például az állományok keresése közben).

Foglalt: a program egy hosszabban tartó műveleten dolgo-zik. Ha ez az ikon látszik, nem adhatunk ki más parancsot.

Szövegkijelölés: az Access táblázatok szerkesztőterületén, illetve szövegbeviteli mezőiben ilyen az egérkurzor alakja. Ezt (és a bal egérgombos kattintást) használva jelöljük ki a szöveges kurzor új helyét.



Kurzor Kurzor neve, megjelenés helye (alkalmazás leírása)

Nem érhető el: ez akkor jelenik meg, ha az adott helyzetben valamely parancs nem érhető el (inkább a Windows 95-re jellemző).

Függőleges átméretezés: a kijelölt objektum vízszintes szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Vízszintes átméretezés: a kijelölt objektum függőleges szé-lein középen elhelyezkedő fogópontok áthelyezésekor (át-méretezésekor) jelenik meg.

Átlós átméretezés 1: a kijelölt objektum sarkain elhelyezke-dő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezése-kor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét.

Átlós átméretezés 2: a kijelölt objektum sarkain elhelyezke-dő fogópontok áthelyezésekor (az objektum átméretezése-kor) jelenik meg. Ezzel egyszerre módosítjuk az objektum függőleges és vízszintes méretét

Áthelyezés: a kijelölt objektum belsejébe mutatva jelenik meg. Ha megjelent, akkor lenyomhatjuk a bal egérgombot, amelyet folyamatosan nyomva tartva az objektumot (például keretet) új helyre mozgathatjuk.

Oszlopkijelölés: a tábla egy oszlop (adatbázis-mező) azono-sítója fölé mozgatva az egérkurzort, az felveszi ezt a formát. Ha ekkor kattintunk az egér bal gombjával, kijelöljük a teljes oszlopot.

Sorkijelölés: a tábla egy sora (adatbázis rekord) elé mozgat-va az egérkurzort, az felveszi ezt a formát. Ha ekkor kattin-tunk az egér bal gombjával, kijelöljük a teljes sort.

Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállítá-sának változtatására is lehetőségünk van a Windows 95-ben, illetve a Windows NT 4.0-ban. A beállításokat a magyar nyelvű Windows esetében a Start menü vagy a Sajátgép programcsoport Beállítá-sok/Vezérlőpult/Egérkezelés programjával végezzük el.

50 Az ACCESS 97 jellemző adatai


Az ACCESS 97 jellemző adatai A program környezetének, a felhasznált erőforrások számítógépi, perifériális és szoftverelemeinek ismertetése előtt néhány jellemző adat a program képességeiről, a környezet korlátairól, amely ma-gyarázza jelentős memóriaigényét is:

A munkakörnyezet jellemzői Eredeti eszközsávok száma 22 Eredeti nyomógombok száma 339 Felhasználó által definiált eszközsávok száma memóriától függ

Az adatbázis jellemzői Jellemző Legfeljebb Adatbázisfájl (.mdb) mérete 1 gigabájt.

A más fájlokban kapcsolt táblák révén azonban teljes mérete csak a ren-delkezésre álló tárkapa-citástól függ.

Egy adatbázis objektumainak száma 32 768 Modulok száma 1024 Egy objektumban levő karakterek száma 64 Jelszó hossza (karakterek száma) 14 Egy felhasználói vagy csoportnév karak-tereinek száma

20

Párhuzamos felhasználók száma 255

A tábla jellemzői Jellemző Legfeljebb Táblanév hossza (karakterek száma) 64 Mezőnév hossza (karakterek száma) 64



Táblában levő mezők száma 255 Megnyitott táblák száma 1024.

Valójában ennél keve-sebb is lehet az Access által nyitott belső táblák miatt.

Tábla mérete 1 gigabájt Beviteli mező hossza (karakterek száma) 255 Feljegyzés mező hossza (karakterek száma)

65 535, ha az adatokat a felhasználói felületen keresztül visszük be, illetve 1 gigabájt, ha programmal.

OLE objektum típusú mező mérete 1 gigabájt Táblában levő indexek száma 32 Egy összetett indexet alkotó mezők száma

10

Érvényesítési üzenet hossza (karakter-ben)

255

Érvényességi szabály hossza (karakter-ben)

2048

Tábla vagy mező leírásának hossza (ka-rakterek száma)

255

Egy rekordban levő karakterek száma (nem számítva a Feljegyzés és az OLE objektum típusú mezőket)

2000

Mezőtulajdonság beállítás karaktereinek száma

255

A lekérdezés jellemzői Jellemző Legfeljebb Kényszerített kapcsolatok száma táblánként 32 Egy lekérdezésben levő táblák száma 32 Egy rekordkészletben levő mezők száma 255 Rekordkészlet mérete 1 gigabájt

52 Az ACCESS 97 jellemző adatai


Rendezési korlát 255 karakter egy vagy több mezőben

Egymásba ágyazott lekérdezések száma 50 Egy, a lekérdezés tervezőrácsában levő cella karaktereinek száma

1024

Paraméteres lekérdezésben a paraméter hossza (karakterek száma)

255

WHERE vagy HAVING záradékban levő AND operátorok száma

40

Egy SQL utasítás hossza (karakterek száma)

megközelítőleg 64 000

Űrlapok és jelentések jellemzői Jellemző Legfeljebb Címke hossza (karakterek száma) 2048 Egy beviteli mezőben levő karakterek száma

65 535

Űrlap vagy jelentés szélessége 55,87 cm Szakasz magassága 55,87 cm A szakaszok együttes magassága plusz a szakaszfejek (Tervezési nézetben)

508 cm

Egymásba ágyazott űrlapok vagy jelen-tések szintjeinek száma

3

Mezők vagy kifejezések száma, amelyek alapján egy jelentésben rendezni vagy csoportosítani lehet

10

Fejlécek és láblécek száma egy jelen-tésben

1 jelentésfej/-láb; 1 lap fejléc/lábléc; 10 csoportfej/-láb

Egy jelentésben kinyomtatott lapok szá-ma

65 536

Egy űrlaphoz vagy jelentéshez adható vezérlőelemek és szakaszok száma a teljes élettartam során

754

dr. pétery kristóf: access 97 magyar nyelvű...

Documents