DR. TÖRÖK BÉLA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

PREZENTÁCIÓJA

"VILÁGÖRÖKSÉGÜNK”

Kép beszúrásához kattintson az ikonra

ÖRÖKSÉGÜNKAz Aggteleki-karszt és a

Szlovák-karszt barlangjai (1995)

TARTALOM

VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEK

MAGYARORSZÁG VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEI

AZ AGGTELEKI KARSZT ELHELYEZKEDÉSE

AZ AGGTELEKI KARSZT JELLEMZŐI, BARLANGJAI

A CSEPKŐBARLANGOK KIALAKULÁSA

AZ AGGTELEKI KARSZT FELSZÍNE / AGGTELEKI NEMZETI PARK

A BARLANGOK ÉLŐVILÁGA

A TERÜLET HÍRES SZÜLÖTTEI

A TERÜLET NÉPRAJZA, NÉPMŰVÉSZETE

VILÁGÖRÖKSÉGEK

A világörökségi helyszínek - olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek – melyek megőrzése, óvása fontos az emberiség számára.

A helyszíneket az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) által irányított Világörökség Programba felterjesztettek.

A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot 1972. november 16-án alapították.

Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.

A Világörökségi embléma jól szimbolizálja akulturális és természeti javak között fennálló szoros kapcsolatot, kölcsön-hatást. A központi négyzet

egy emberkéz által alkotott formát jelképez, miközben

a kör a természetet, természetességet jeleníti meg.

Az embléma kerek, mint földünk, és a kör egyben a mindent körülölelő védelem egy szimbóluma is.

VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEK MAGYARORSZÁGON

Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (K) (1987 + 2002)

Hollókő ófalu és környezete (K) (1987) Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (T) (1995)

VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEK MAGYARORSZÁGON

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (K) (1996) Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (K-

kultúrtáj) (1999)

Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (K) (2000)

VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEK MAGYARORSZÁGON

Fertő (K-kultúrtáj) (2001)

A tokaji történelmi borvidék(K-kultúrtáj) (2002)

A Magyar Országgyűlés 2011. június 14-én fogadta el a 2011. évi LXXVII. törvényt a világörökségről. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

AZ AGGTELEKI-KARSZT ÉS A SZLOVÁK-KARSZT BARLANGJAI (T) (1995)

Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ben került az UNESCO Világörökség listájára a Gömör–Tornai-karsztvidék.

Magyarország ÉK-i és Szlovákia DK-i határán terül ez a bar- langrendszer, mely nemcsak természeti,- hanem

kultúrtörté- neti értéke révén került

fel a listá- ra (ősemberi

leletek,falfestmények vallási emlékek)

AZ AGGTELEKI-KARSZT ÉS A SZLOVÁK-KARSZT BARLANGJAI (T) (1995)

A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki – és Szlovák karszton jelenleg kb. 700 barlang ismert; melyek méretüket, formájukat és ökológiai állapotukat tekintve is sokszínűek.

Leghíresebb barlangja a Baradla- Domice barlangrendszer, mely feltárt ágaival együtt kb. 25 km hosszú.

Nevezetes barlangok : Földváry – és Rákóczi barlang Esztramoson Béke –barlang (légúti betegségben

szenvedők gyógyítására alkalmas a klímája)

Vecsem- bükki hasadék Vass Imre barlang

A CSEPPKŐBARLANGOK KIALAKULÁSA

A felszín tetején lévő víznyelőkben a csapadék behatol a hegység belsejébe, itt üregeket, barlangot formál. A benne folyó patakok a hegy lábánál karsztforrásként törnek a felszínre.

A barlang belsejében a lecsöpögő vízből kicsapódik a mészkő így alakulnak ki a cseppkövek.

A cseppköveknek három fajtája van : Álló cseppkő Függő cseppkő Cseppkőoszlop ( amikor a függő és álló cseppkő összeér )

Magyarországon minden barlang VÉDETT !

AZ AGGTELEKI-KARSZT ÉS A SZLOVÁK-KARSZT BARLANGJAI (T) (1995)

Területén található az Aggteleki Nemzeti Park. Ez a nemzeti park volt az első hazánkban, melyet

a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztak létre.

Emellett a térség biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke is

jelentős.A barlangok némelyikét már az őskor embere is ismerte,

lakhelyéül ishasználta. A leletek többsége kőből és állati csontokból készülthasználati eszköz.

AZ AGGTELEKI-KARSZT ÉS A SZLOVÁK-KARSZT BARLANGJAI (T) (1995)

A barlangok egyedülálló ökoszisztémát alkotnak. Több, mint 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj él itt.

Néhány faj endemikus csak itt, ebben a barlangban fordul elő.A barlangok élőlényeinek első, összefüggő vizsgálatát Dudich Endrevégezte az 1930-as években.

Barlangi vakászka Dudich Endre közönséges denevér

A Baradla- barlang kiváló akusztikájú hangversenytermében komolyzenei barlangkoncerteket rendeznek.

GÖMÖR – TORNA VÁRMEGYEHÍRES SZÜLÖTTEI

Vass Imre földmérő, az első tudományos igényű hazai

barlangtérkép megalkotója. 1825-től foglalkozott a Baradla- barlang felmérésével..

Gróf Andrássy Györgynek Magyarország 1848. előtti politikai közéletében első rangú szerep jutott .

Tompa Mihály (1817 – 1868) költő. Költészetünk népies

átalakulásának harmadik nagy képviselője. Petőfi és Arany kortársa.

Blaha Lujza (1850-1926) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”.

GÖMÖR – TORNA VÁRMEGYENÉPRAJZA, NÉPMŰVÉSZETE

Csetnek

A csetneki Szontagh nővérek egy - az európai divatnak megfelelő - csipke készítési kultúráját honosították meg a XIX. században.A Csetneki Magyar Csipke igen rangos elismerésekkel büszkél-kedhet. Sok rendezvényen, kiállításon és vásáron mutatták be az érdeklődő közönségnek.

1559-ben a Csetneki vár az ún. törökelleni őrvárak közé tartozott. A Rákóczi szabadságharc után a vár erősen megrongálódott. A XIX. században a vár nyugati része lakókúriává épült /mai tanintézet/.