dunavecse város Önkormányzata©lyegyenlőségi program... · „megemlékezés az 1956-os...
TRANSCRIPT
Dunavecse Város Önkormányzata
TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI
PROGRAMJA
(2013-2018)
2013-10-23
Helyi
Esélyegyenlőségi
Program
2
1. Bevezetés ........................................................................................................................................................ 4 2. A település bemutatása ................................................................................................................................... 5
2.1. Dunavecse rövid története ................................................................................................................................... 5 2.2. A település demográfiai helyzete ........................................................................................................................ 7
3. Értékeink, küldetésünk ................................................................................................................................. 10 3.1. Célok ................................................................................................................................................................. 10 3.1.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja ............................................................................................ 10 3.1.2. A HEP helyzetelemző részének célja ............................................................................................................. 10 3.1.3. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv célja ............................................................................ 11 4.1. Jogszabályi háttér bemutatása ........................................................................................................................... 12 4.1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása ............................................................ 12 4.1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ............................................. 14
5. Stratégiai környezet bemutatása .................................................................................................................. 15 5.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal . 15 5.1.1. Fejlesztési elképzelések .................................................................................................................................. 15 5.1.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése ................................................................................................. 18 5.1.3. A településfejlesztési politika célkitűzései ..................................................................................................... 19 5.1.4. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások ......................... 20 5.2.1. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása ....................................... 23 5.2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok,
kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ......................................................................................................... 25 6. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .............................................................. 26
6.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet ............................................................................................................................. 26 6.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ................................................................................................... 26 6.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó
támogatások ............................................................................................................................................................. 31 6.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ................................................................................................. 32 6.5 Telepek, szegregátumok helyzete ....................................................................................................................... 33 6.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ............................................................................ 34 6.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ................................................................................................. 37 6.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a
települési önkormányzattal ....................................................................................................................................... 37 6.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása .......................................... 37
7. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ..................................................................... 38 7.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői ................................................................................................... 38 7.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlőség ......................................... 41 7.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek
szolgáltatásokhoz való hozzáférése .......................................................................................................................... 41 7.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási
lehetőségei és esélyegyenlősége ............................................................................................................................... 56 7.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ......................................... 58
8. A nők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................................. 59 8.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége .................................................................................................. 59 8.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások ................................................ 60 8.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe ......................................................................................... 61 8.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak .................................................................................................... 62 8.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások ............................................................................................... 62 8.6. A nők szerepe a helyi közéletben ...................................................................................................................... 63 8.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 63 8.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ........................................ 63
9. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................... 64 9.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői ................................................................................................................. 64 9.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete ........................................................................................................................ 65 9.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való
hozzáférés ................................................................................................................................................................ 65 9.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. ......................................... 68
10. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................... 69 10.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái ......................................... 69 10.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei .............................................. 70 10.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való
hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ............................................................................................................... 70 10.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ........................................ 70
11. Helyi partnerségi, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi
felelősségvállalása ........................................................................................................................................... 71
3
12. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ...................................................................................... 72 13. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................................... 73
13.1. A HEP IT részletei .......................................................................................................................................... 73 13.2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................ 82 14. Megvalósítás .............................................................................................................................................. 84
14.1. A megvalósítás előkészítése ............................................................................................................................ 84 14.2. A megvalósítás folyamata ............................................................................................................................... 84 14.3. A HEP Fórum működése: ................................................................................................................................ 85 14.4. Monitoring és visszacsatolás ........................................................................................................................... 85 14.5. Nyilvánosság ................................................................................................................................................... 86 14.6. Kötelezettségek és felelősség .......................................................................................................................... 86 14.7. Érvényesülés, módosítás ................................................................................................................................. 87
15. Elfogadás módja és dátuma ....................................................................................................................... 88 16. HEP Fórum tagjai ...................................................................................................................................... 89
4
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
1. Bevezetés
Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV,
Törvény 63/A § értelmében a településeknek rendelkezni kell esélyegyenlőségi programmal,
mely feltárja és elemzi a település esélyegyenlőségi problémáit, megkeresi a beavatkozási
pontokat, és öt évre szóló intézkedési terv mentén határozza meg a teendőket azok kezelésére.
Az esélyegyenlőségi program a feltétele annak, hogy a helyi önkormányzat bármely hazai vagy
európai uniós támogatásban részesülhessen. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt
esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A
program része és az intézkedési terv alapja az a helyzetelemzés, mely képet ad a hátrányos
helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális
helyzetéről.
A helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében kell a beavatkozásokat
megtervezni, lehetőséget adva a felülvizsgálatra, az esetleges változtatásokra. A program célja
a törvénnyel megegyezően annak biztosítása, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a
hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak
esélyegyenlőségét, különös tekintettel a kiemelten védett csoportokra, a romákra, a nőkre és a
fogyatékos személyekre, ám a helyi sajátosságok alapján más társadalmi csoportokra is. A
program elkészítéséhez szükséges esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a
rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze a települést az adott területen,
és megállapítsa, hogy a településen élő hátrányos helyzetű lakosság a teljes lakossághoz
viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi,
egészségügyi mutatókkal rendelkezik és ezek alapján az adott település milyen
esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd.
Az intézkedési terv a településen állandóan, vagy hosszabb ideig élő, hátrányos helyzetű
csoportok helyzetének nyomon követését, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását
szolgáló intézkedéseket tartalmaz, különösen:
- az oktatás és a képzés területén jelentkező problémák megszüntetésére,
- az oktatásban, képzésben megjelenő sztereo tipikus pályaorientáció megváltoztatására,
- a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő
esélyű hozzáférés biztosítására,
- munkaerő piaci, tevékenységi szegregáció kiküszöbölésére,
- a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási
esélyeik javítására,
- az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat
döntéshozatalában,
- illetve az általa fenntartott, vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által
ellenőrzött szolgáltatások körében,
- a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban,
ill. a közügyek irányításában.
Célunk, hogy Dunavecse olyan település legyen, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos
megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját védett tulajdonságai alapján, ahol minden
lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő
hozzáférés az önkormányzat és intézményei által nyújtott szolgáltatásokhoz.
5
A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít az elkészítésének szempontjairól
szóló kormányrendelet alapján elsődlegesen védettnek, illetve hátrányos helyzetűnek minősülő
csoportok:
- a nők helyzete
- a mélyszegénységben élők és romák helyzete
- a fogyatékkal élők helyzete
- a gyermekek helyzete
- az idősek helyzetére
Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok,
dokumentumok alapján feltérképezze Dunavecse város problémáit, fejlesztési lehetőségeit.
2. A település bemutatása
2.1. Dunavecse rövid története
Közvetlenül a Duna bal partján terül el a 4 054 lakost számláló (2012-as adat) kisváros.
Budapesttől 72 km-re, délre található az 51-es számú főút mellett. A település belterülete 300
hektár, a külterülete 6 400 hektár. Jól megközelíthető autóbusszal, a Budapest–Baja útvonalon,
vonattal a Kunszentmiklós–Dunapataj szárnyvonalon (személyvonat közlekedés nincs) és
vízen, a Dunán (személyhajó közlekedés nincs, teherhajó- és csónakkikötő van). A település
infrastruktúrája jól kiépített. A város teljes területén lehetőség van valamennyi közüzemi
szolgáltatás igénybevételére (ivóvíz, villany, gáz, szennyvíz, telefon).
Az itt lakók életében a mai napig meghatározó jelentőségű a mezőgazdaság. A
magángazdálkodók mellett egy mezőgazdasági részvénytársaság is működik. A hagyományos
gabonatermelés mellett a jelentős szántóföldi kertészet is virágzik. Fő szántóföldi termények:
búza, kukorica, napraforgó, céklarépa, petrezselyem, dinnye. Bár területileg – érthetően –
kisebb méretben, de találhatók telepített gyümölcsösök is.
Jelenleg üzemelő, nagyobb vállalatok:
• Dunavecsei Mezőgazdasági Zrt. – növénytermesztés
• Haslinger Acélszerkezetépítő Kft. – acélszerkezetek gyártása,
• Dunavecse Kikötő Kft. – uszályok ki- és berakása,
• Végh-Vár Kft. (korábban: Soltker Rt.) – zöldség-gyümölcs
nagykereskedelemmel foglalkozik.
• Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ Zrt. – kiskereskedelmi boltok üzemeltetése
A szokásos szolgáltatások mellett két pénzintézet is tevékenykedik a városban.
Önkormányzatunk igen kiterjedt intézményhálózatot működtet, ahol minden korosztályról
igyekszünk gondoskodni. A 2013-as évben a Bölcsőde egy teljesen új építésű épületbe
költözik, megújult eszközkészlettel, és környezeti kialakítással. A Százszorszép Óvoda két
tagintézménye szintén Önkormányzatunk intézményi struktúrájának részét képezi, ahol a
Honvéd utcai óvoda pályázati forrás keretében teljesen megújul, kibővül.
6
Korábban a Petőfi Sándor Általános Iskola is az önkormányzati létesítményeinek körébe
tartozott, azonban a járásokkal kapcsolatos közigazgatási átalakítások során az
intézményfenntartó központ irányítása alá került. Ezen kívül található még a településen egy
református iskola, valamint egy speciális általános iskola is. A Művelődési Ház, valamint a
Könyvtár, egy új intézményrésszel bővült. A Petrovics mészárszék is ezen szervezet része lett,
a megújult nevük így Vikár Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Kiállítás lett.
A teljes körűen felújított, és kibővített szakrendelő, méltó környezetet biztosít 7 település
betegeinek megfelelő, szakszerű ellátására. Dunavecse életében, a településen aktívan
tevékenykedő doktor úr, sok embernek adta vissza egészségét, köszönhették neki
gyógyulásukat, ezért ő előtte tisztelegve, a felújítások végeztével az intézmény neve dr. Kolozs
Gergely Kistérségi Egészségügyi Centrum és Bölcsőde. Az orvosi ellátásba bekapcsolódva
településünkön megtalálható még két felnőtt és egy gyermek háziorvosi rendelő is. A városban
felmerülő, a minden napi élet során jelentkező feladatokat szakszerűen látja el az
Önkormányzati Településellátó Intézmény (ÖTI) kollektívája.
Az Idősek Napközi Otthonát a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás
Kistérségi Egyesített Szociális Intézménye (FKDM TKT KESZI) üzemelteti.
A település történelme igen gazdag. Már az időszámítás előtti második évezredből rendelkezik
érékes régészeti leletekkel, melyek a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók. Éltek itt trákok,
szkíták, kelták, avarok. A honfoglalás idején magyarok telepedtek itt le – ennek szintén vannak
tárgyi emlékei (az árpád-kori leletek szintén a Magyar Nemzeti Múzeumba tekinthetők meg).
Írásos emlékeinkben először 1271-ben találkozhatunk Vecse nevével. A XIII. és XIX. század
között a Vecsey, majd a Tetétleni, végül a Földvári család birtokába került a környék nagy
része. A reformáció térhódításának eredményeként a település lakói többségben református
vallásúak lettek. 1610-ben és 1635-ben itt tartották a református zsinatot. 1745-ben felépült a
ma is álló református templom (műemlék), melynek tornyát Hild József építette 1832-ben.
1761-ben Dunavecse mezővárosi rangot kapott, melyet a XIX. század végén veszített el. 1892-
ben járási székhely lett, ezt a rangját 1970-ig őrizte.
Óriási áldozatot hozott Dunavecse lakossága az I. világháborúban, hisz 855 katonát adott, közel
200-an hősi halált haltak és több mint százan sebesülten, csonkán tértek haza a „csonka
hazába”. Fogságba esett 150 fő, közülük sokan sosem tértek haza. A II. világháború szintén
nagy veszteségeket okozott, bár koránt sem akkorát, mint az I. világháború.
A Duna sok lehetőséget nyújtott a településnek (malom, kereskedelem, hajózás, halászás), de
nagy veszélyt is jelentett a városban élőkre. 1941-ben jeges árvíz pusztított, azonban az 1956-
os árvizet sikerült megállítani. Ma a megerősített gát biztos védelmet jelentenek a pusztító
árvizek ellen.
Dunavecse jelentős irodalomtörténeti emlékhely. Itt éltek Petőfi Sándor szülei 1841–44 között.
Az akkor bérelt mészárszék („A Kis-lak”) még ma is áll az eredeti helyén, és mint helytörténeti
múzeum működik. Áll a „Petőfi Ház” is, melyben vecsei tartózkodásai idején a költő lakott, és
a ház tulajdonosának lánya iránt szerelemre lobbant – ezt a szerelmet örökítik meg a
„Zsuzsika” versek. Szebbnél-szebb versek születtek Dunavecsén: „Hazámban”, „Füstbement
terv”, „Egy estém otthon”, stb. Ebben az időben talált vissza a költő a szüleihez, bár nem itt
írta, de ide szól a „Távolból” című verse, mely megzenésítetten ma Dunavecse himnusza.
1945-ben itt hunyt el a méltatlanul elfeledet kiváló népzenegyűjtő, etnográfus, műforditó Vikár
Béla, akinek legismertebb műfordítása a „KALEVALA”. Híres szülöttei még Vecsének Jean
Tóth festőművész (aki Franciaországban lett ismert) és a világhírű fotóművész, Andre Kertész.
7
Nagyszerű vízitúra- és vízi sportolási lehetőséget biztosít a Duna. Remek barangolóhely a
vadregényes Duna-part (sajnos, a vízszabályozási „védművek” eltakarják a Dunát). Horgászási
lehetőség van a Dunán kívül a Fűzvölgyi-csatornán és a Maloméren. A sok, szép
emlékművekkel díszített park, a közeli Duna-part kiváló pihenési lehetőséget biztosít az
átutazóknak.
Jelentős ünnepeink:
„Kalevala-nap” – megemlékezés Vikár Bélára (február utolsó péntekje)
„Március Idusa” – többnapos kulturális rendezvénysorozat, március 15-éhez és Petőfi
Sándorhoz kapcsoltan
„Vecsei Majális” (május 1.) – politikamentes rendezvény
„Hídi - Vásár és Fesztivál” (június utolsó szombatja) Duna - parti népünnepély
„Szent István Nap” (augusztus 20.) – műsoros megemlékezés az államalapításról
„Szeptember Végén” (szeptember utolsó péntekje) – irodalmi est, tisztelgés Petőfi
Sándor előtt
„Megemlékezés az Aradi vértanúkról” (október 6.) – gyertyagyújtással emlékezünk a
hősökre
„Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc álldozatairól” (október 23.) – ünnepi
műsorral emlékezünk
„Városi Karácsony” – karácsonyfa állítás, díszítés
Fejlett közműhálózatunk, jó megközelíthetőségünk, közelségünk Budapesthez és a Duna-híd
(Dunavecse–Dunaújváros) kedvező lehetőség a beruházóknak. A Duna-part, az élővizek,
emlékhelyek kellemes pihenést biztosítanak a horgászni, üdülni vágyóknak. A település
lakóinak nagy örömére, 2004. július 1-jével Dunavecse visszakapta a városi rangot.
2.2. A település demográfiai helyzete
2.1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
8
A KSH adatainak vizsgálata alapján Dunavecse város lakosságának száma sajnos egyre
csökkenő tendenciát mutat. Míg 2007-ben a lakósság létszáma 4158 fő volt, addig 2012-ben
már csak 4054 fő a lakónépesség száma. 2.2. számú táblázat - Állandó népesség-nők (2012.év)
0-14 éves14%
15-17 éves4%
18-59 éves56%
60-64 éves7%
65 év feletti19%
Állandó népesség - nők
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
2.3. Állandó népesség-férfiak (2012.év)
0-14 éves16% 15-17 éves
4%
18-59 éves61%
60-64 éves7%
65 év feletti12%
Állandó népesség - férfiak
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A népesség életkor és nemek szerinti bontásban jellemző, hogy a férfiak és a nők eltérő
halandósága miatt az idősebb korosztályokon belüli csoportban magasabb a nők aránya. A két
nem létszáma közötti különbség nagyobb, minél idősebb korcsoportot nézünk. A többi
korosztályában azonos vagy egyenlő mértékű volt az adott évben.
2.4. számú táblázat - Természetes szaporodás
-30
-20
-10
0
10
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
természetes szaporodás (fő)
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
9
Az évenkénti élve születések számát és a halálozások számát vizsgálva megállapítható,
hogy az utóbbi években a születések száma csökkenést mutat városunkban, míg a
halálozásoké nőtt. Ez a folyamat mostanra kismértékű csökkenésre váltott, csökkenő
születésszám mellett tovább növekvő halálozási mutatókkal (elöregedés).
2.5. számú táblázat - Öregedési index
65 év feletti állandó
lakosok száma (fő)
0-14 éves korú állandó
lakosok száma (fő) Öregedési index (%)
2001 796 814 97,8%
2008 599 704 85,1%
2009 620 696 89,1%
2010 620 675 91,9%
2011 632 633 99,8%
2012 631 623 101,3%
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
2.6. számú táblázat - Öregedési index
0,0%
50,0%
100,0%
150,0%
20
01
20
08
20
09
20
10
20
11
20
12
20
13
20
14
20
15
20
16
20
17
Öregedési index (%)
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
Az adatokból jól látható, hogy településünkön az utóbbi években az öregedési index
növekedett, amely az idősebb korosztályok létszámának a gyermekekéhez viszonyított arányát
fejezi ki.
A „demográfiai öregedés” az alacsony születésszám és a várható élettartam növekedésének a
következménye. A születések száma és a halálozás száma közötti különbség okozza a
népességszám csökkenését, melyet a migráció sem kompenzál.
2.7. számú táblázat - Belföldi vándorlások
-40
-30
-20
-10
0
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
10
3. Értékeink, küldetésünk
Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség
érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke,
hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó
minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy
fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete.
Az esélyegyenlőségi program célja a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség
biztosítása településünkön. Az esélyegyenlőségi programunk célja, hogy a településen élő
hátrányos helyzetű csoportok számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélyét tudjuk
biztosítani, a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások során arra törekszünk, hogy a
különböző területeken jelentkező hátrányokat kompenzáljuk a lehetőségekhez képest ezen
esélyegyenlőségi intézkedésekkel.
A helyi esélyegyenlőségi programnak célja, hogy:
- biztosított legyen az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi
önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott
intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;
- a nevelés, oktatás területén minden gyermek/tanuló az egyéni fejlődéséhez szükséges
lehetőségekhez hozzájusson;
- a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő
esélyű hozzáférés biztosítása;
- munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci
hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása;
- a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, a
közügyek irányításában
3.1. Célok
3.1.1. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja
Dunavecse település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni
kívánja:
- az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét,
- a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét,
- a diszkriminációmentességet,
- szegregációmentességet,
- a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén
a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges
intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő
intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi
szerveivel (tankerülettel).
3.1.2. A HEP helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében
nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és
arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra
11
vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni
az ezeken a területeken jelentkező problémákat.
További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat
a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a
Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve tartalmazza.
3.1.3. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terv célja
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét
elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének
javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó
kommunikációt.
Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a
programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés,
ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a
hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
12
4. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése
4.1. Jogszabályi háttér bemutatása
4.1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség
előmozdításáról:
- Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63. §. (5) előírásokat fogalmaz meg a települési
önkormányzatok részére azt célozva, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok
helyzetének javítása érdekében ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az
alapelvek között a megelőzésről,az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos
emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság
feltételeinek megteremtéséről és a hátránykompenzációban az állam
kötelezettségvállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek
körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel
küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból és az értelmi fogyatékosokból áll.
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról:
- A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a
mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy
egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok
érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára
nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a
fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben
való aktív részvételének biztosítása
- Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő
szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. Tehát polgári
peres úton kérheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének megállapítását, illetve azt,
hogy a bíróság rendelje el a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg a jogsértést
megelőző helyzet helyreállítását. Ezen kívül kártérítést is követelhet.
- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
- 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról
- 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
- 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai
szakszolgálatokról
- A kormány 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek
közlekedési kedvezményeiről, Magyar Közlöny 1998/115. sz.
- 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
- Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv.
- 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos
megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42.
ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről
- 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről
- 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak
folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről
13
- 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és
felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló
1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
módosításáról
- 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának
részletes szabályairól
- 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő
kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről
- 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek,
valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők
foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
- 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat
foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók
ellenőrzésének szabályairól
- 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének
irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
és annak módosításai
- Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és
nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és
munkavégzés területén történő megvalósításáról
- Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az
Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom
irányában
- 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális
szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó
munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről
- 1089/2006. (IX. 25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács
létrehozásáról
- 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról
- 1982. évi 10. törvényerejű rendelet a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden
formájának felszámolásáról 1979. december 18-án New Yorkban elfogadott egyezmény
kihirdetéséről
- 2004. évi CXI. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája
88. ülésszakán elfogadott, az anyaság védelméről szóló 183. számú Egyezmény
kihirdetéséről
- 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet
Fontosabb fogalmak:
- Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek
eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül
más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest
kedvezőtlenebb bánásmódban.
- Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos
megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott
tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más,
összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen
nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.
- Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján
egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés
14
szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot,
nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
- Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal
összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyben
elemzi a településeken élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és
meghatározza az e csoportok esély egyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati
esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési
önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk
forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését.
- Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település
javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik
igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.
- Esélyegyenlőség érvényesítése: a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok iskolai
végzettség megszerzésével tudjanak jobb életfeltételeket biztosítani. Cél, hogy
javuljon ezen rétegek élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a
képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének
növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.
- Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete
miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző
megállapította – továbbiakban: hh-s
- Halmozottan hátrányos helyzetű e csoporton belül, az a gyermek, az a tanuló, akinek
a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata
szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a
tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán
folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a
gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; továbbiakban: hhh-s
- Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő
gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása
esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés
fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral)
küzd.
4.1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása
Dunavecse város a jogszabályokban meghatározott helyi rendeleteiben a településen élők
helyzetét segíti és támogatja. A gyermekek élethelyzetét javító rendelet: A gyermekek
védelmének helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet (2/2012.(III.29)), önkormányzati
rendelet a Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásáról szóló rendelet
(23/2010.(XI.25.)) , A szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelet
(10/2012.(VI.28.)). Ezen túlmenően számos olyan döntést hozott, amelyek segítik a hátrányos
helyzetű csoportok ellátását.
15
5. Stratégiai környezet bemutatása
5.1. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal,
koncepciókkal, programokkal
Gazdasági Program
A gazdasági program elkészítésének célja, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete a
ciklusának időtartama alatt egy egységes, előre meghatározott célrendszer szerint működjön,
fejlődjön.
A gazdasági program összeállítása során az alábbiak kerültek figyelembevételre:
- a Képviselő-testület és a polgármester elképzelései,
- az Önkormányzat működtetésében résztvevő intézmények vezetőinek javaslatai,
elvárásai, elképzelései,
- az Önkormányzat lakossága, önszerveződő közössége által megfogalmazott
elképzelések, igények,
- az Önkormányzat jelenlegi, illetve várható pénzügyi helyzete.
A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséhez a Képviselő-testületnek két
irányba is koncentrálnia kell:
- egyrészt a célkitűzések egymásra épülő megvalósítására, másrészről
- a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére.
Az anyagi eszközök, valamint a vagyon megteremtéséhez nem elegendőek a szokásos, évről
évre keletkező források (állami támogatások), hanem szükség van
- a pályázati lehetőségek felkutatására, illetve
- az Önkormányzat sajátosságainak kihasználása alapján új lehetőségek keresésére, illetve
a meglévő anyagi források nagyobb mértékű kihasználására.
Folyamatban lévő vagy tervezett beruházások, fejlesztések:
A vizsgált két időszakban csupán egy tétellel bővült a bereuházások sora. Az Önkormányzatnál
a következő beruházások, fejlesztések vannak folyamatban:
- DAOP-4.2.1-11-2012-0031 "A Dunavecsei Százszorszép óvoda II.sz. feladatellátási
helyének fejlesztése"
- DAOP-4.1.3/B-11-2012-0006 "Bölcsődei Ellátást Nyújtó Intézmény Infrastrukturális
Fejlesztése és Kapacitásának Bővítése Dunavecse Városában"
- NYITOK - Nyitott Tanulási Központ
- DAOP-2.1.1/G-11 "A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése a
kulturális - történelmi - szakrális örökség vallási célú hasznosításával, egységes
kulturális tematikus út létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében"
A gazdasági program
5.1.1. Fejlesztési elképzelések
Ipar
Az önkormányzatnak kiemelt feladata kell, hogy legyen, hogy a település gazdasági fejlesztését
minél jobban elősegítse. A cél elérése kettős ok miatt fontos. Elsősorban a lakosság részére
16
csak a jól működő vállalkozások tudnak megfelelő bérezést, megélhetést biztosítani. Másrészt,
a jól működő vállalkozások növelhetik az önkormányzat saját bevételeinek lehetőségét, melyet
az intézményhálózatunk fenntartására, esetleg infrastruktúra fejlesztésére fordíthatunk. Az
ezzel kapcsolatos feladatokat két részre tudjuk bontani.
A fenti célok elérése érdekében, a következő feladatokat szükséges folyamatosan végezni:
A meglévő vállalatokkal kapcsolatos feladatok:
- tájékozódás a munkáltatók elképzeléseiről, fejlesztési lehetőségeikről, problémáiról.
(Lehetőleg évente egy-két alkalommal személyesen)
- A cégek, és a munkavállalóik részére olyan programok szervezése, ami segíti
munkahelyi közösségek közös szórakozását, ugyanakkor elősegíti a lakosság kulturált
szórakozását, rekreációját.(pl.: sportnapok, majális)
- Helyi vállalkozók minél szélesebb körű tájékoztatása, az őket érintő változásokról,
bevonása a döntést előkészítő folyamatokba, véleménykérés formájában.
Új vállalatokkal kapcsolatos feladatok:
- Adott időközönként (évente) aktualizált adatbázis létrehozása azon ingatlanokról,
területekről, amelyek alkalmasak vállalkozási tevékenységek folytatására.
- Ennek az adatbázisnak propagálása, megküldése iparfejlesztéssel foglalkozó
vállalkozások, szervezetek irányába.
- Aktív munkakapcsolat kiépítése, és fenntartása olyan menedzsment vagy egyéb
szervezetekkel, akik előre tudják mozdítani a kapcsolatépítést (pl.: MAPI, stb.)
- Folyamatos marketing tevékenység, melyben felhívjuk a figyelmet Dunavecse
lehetőségeire, az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében (pl.:,
újsághirdetések, hírlevelek, rendezvények, naprakész honlap üzemeltetése stb. )
Egy ilyen adatbázisnak taglalnia kell elsősorban a település jó megközelíthetőségét, kedvező
fekvését, mivel nem csak a környékbeli beruházókat célzunk meg ezen adatbázis
elkészítésével, és így számukra is ismerté kell tenni a pozitív körülményeket.
Fontos a területek szemléltetése térképpel, mely segíti a tájékozódást, illetve az illusztrálás
képekkel, hiszen így könnyebb elképzeléseket táplálniuk a beruházni vágyóknak, ha szemük
előtt látják az adott lehetőséget.
A képek és térképek mellett ki kell térni az adott terület jó megközelíthetőségére, illetve a
közművesítettség mértékére (gáz, villany, csatorna), valamint, hogy kül- vagy belterületen
található.
Az adatbázis lezárásaként minden területhez összesítő táblázat készül, mely összefoglalja a
legfontosabb tulajdonságokat, a fentebb említetteken kívül például a legnagyobb összegű
terület nagyságát, illetve eladásának irányárát.
A 2011 januárjában elkészült adatbázisban szereplő területek, és telephelyek:
- Ipari létesítményekre alkalmas elsődleges terület ~128 ha
- Ugordáció I. ~9 ha (szántó, ipari célra hasznosítható terület)
- Kincsepuszta ~23 ha (szántó – gazdasági épületek, ipari célra hasznosítható terület)
- Külterületi szántó ~29 ha (szántó, ipari célra hasznosítható terület)
- Irodaház (iróda épület a Fő út mellett)
- Fémi kft. telephelye (ipari terület, csarnokok)
- Paptanya major (ipari terület, csarnokok)
- Kelédhát major – marha telep
- Csanád major (szántó – gazdasági épületek, ipari célra hasznosítható terület)
- Kinic major (szántó – gazdasági épületek, ipari célra hasznosítható terület)
- Erdei csibenevelő (belterületi terület, ipari célra hasznosítható terület)
Remélhetőleg a jövőben ezek a terültek hasznosításra kerülnek vevő, vagy bérlő személyében.
17
Idegenforgalom
2011. január 26-i testületi ülésén az önkormányzat elfogadta a turisztikai fejlesztéssel
kapcsolatos tervet. Ezen program „Dunavecse a Dunamellék ékszerdoboza” címet viseli, és az
alábbi pontokat tartalmazza:
A Magyar Zarándokút
A Magyar Zarándokút Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy a spanyol El Camino úthoz
hasonló hálózati jelleggel működő Magyar Zarándokutat hozzon létre.
Tervek alapján, az Út fizikai megtestesítését a zarándokszállások kb. 25 – 30 km-enkénti
hálózata és a kijelölt, „felfestett” útvonal adja. A szállásokat, amelyek olcsó, puritán, csoport-
szállások, önkormányzati összefogással alakítják ki és működtetik minél egyszerűbb módon. A
fejlesztésük pedig önkormányzati társulások létrehozásával történik pályázatok alapján. Idővel
a működő Út mentén besűrűsödnek a szállások, és önfenntartóvá válik a rendszer.
A tervezett zarándokút teljes hossza mintegy 420 km. Átlagos tempóban haladva 16 nap alatt
lehet végigjárni. A teljes útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep.
Hálózati alappontként szerepelnek (ahol már kezdetektől igénybe vehető szállás) az alábbi
települések: Esztergom, Pilisszentkereszt, Szentendre, Budapest XII., Szigetszentmiklós,
Dabas, Ráckeve, Dunavecse, Harta, Kalocsa, Fajsz, Szekszárd, Bátaszék, Ófalu,
Püspökszentlászló, Pécs, Máriagyűd. A csatlakozás megtörtént. Ehhez kapcsolódik a DAOP-
2.1.1/G-11 pályázatunk "A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése a kulturális -
történelmi - szakrális örökség vallási célú hasznosításával, egységes kulturális tematikus út
létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében"
Vízi turizmus
Kultikus folyónk a Duna. Európa történetében a sorsdöntő események a Duna mentén történtek,
ezért egy evezős társaság úgy határozott, hogy a Millennium alkalmából végigevez a folyó
2888 km-es teljes hosszán. Erről dokumentumfilm sorozat is készült, Európa Kék Szalagja, a
Duna címmel.
Ezen társaságot az Újpesti Hajósklub vezetője, Varga János vezette útjuk során. Egészen
Németországtól a Fekete-tengerig utaztak le, és közben Dunavecsére is eljutottak. Ezen felül
még helyi résztvevője is volt a túrának.
Ez az együttműködés már régóta fennáll városunk, és a társaság között. Nem véletlen, hiszen
Dunavecse rendelkezik csónak kikötővel, amely szomszédos a szálláslehetőséget biztosító
Bagóvárnak elnevezett épülettel, mely 100 fő befogadására alkalmas. A terület ezen kívül a
kempingezők számára is kedvező feltételeket nyújt, hiszen sátorozásra is nyílik lehetőség.
Buszos csoportok fogadása
Dunavecse buszos turistacsoportokat fogad, és ezek után egy lovas kocsi körútra invitáljuk meg
a résztvevőket, körül belül 30-40 fős létszámmal.
A túra a Platán-térről indul, és a Sarki Csárdánál lesz a végállomás. Az út során érintjük a
fontosabb látványosságokat, és Dunavecse nevezetességeit. Megtekintjük az egyházak
közösségi épületeit, templomokat, a nemzet nagy költője, Petőfi Sándor itt tartózkodásának
emlékhelyeit, mint édesapja, Petrovics István mészárszékét, valamint a Hősök terét. Az út
közbeni pihenésre is nyílik lehetőség a Sarki Csárdánál, illetve a Pálinkafőző üzemnél, ahol
kóstolóra hívjuk a csoport tagjait.
Petőfi kultusz
Petőfi Sándor Magyarország egyik legnagyobb költője nagy rejtélyeket hagyott maga mögött.
Ha az életrajzát áttekintjük, akkor már rögtön a születési dátum is kérdéses, épp úgy ahogyan
az elhalálozás körülményei is.
18
Azonban egy dolog biztos, életében nagy szerepet játszott Dunavecse. Itt éltek szülei, Petrovics
Istvánék, és itt megtalálható a jelenleg múzeumként üzemelő mészárszékük is.
Ha a helyiek által csak templom utcának nevezett úton végighaladunk, eljuthatunk Nagy Pálék
házához, aki köztudottan szerelme, Nagy Zsuzsika édesapja volt (Zsuzsikához I, Zsuzsikához
II).
Számos verse is kötődik Dunavecséhez, mint például a Távolból, melyet 1843-ban írt
Pozsonyban, ami Dunavecse Himnusza.
Az említett épületek mellett emlékét őrzi még az általános iskola, mely névadójának
választotta, ezen kívül a régi szobor, mely Szandai Sándor alkotása, és jelenleg az iskola
udvarán tekinthető meg, valamint az új szobor, amely a Platán-téren található, ami előtt március
idusán műsorral emlékezünk nemes tetteire, és munkásságára.
Ezen kívül az idegenforgalom fellendítésének érdekében készült egy főtér revitalizációs
dokumentáció is, mely tartalmaz egy hosszú, illetve egy rövid távú tervezetet:
Dunavecse városközpont megújulása
A település központjában található a Polgármesteri Hivatal, az Iskolák, a Szolgáltató Ház, a
református templom és a Petőfi Ház. A katolikus templom, valamint az ország zászló
átadásával a centrum kitolódott. A DAOP-2.1.1/G-11 azonosítójú, "A Magyar Zarándokút dél-
alföldi szakaszának fejlesztése a kulturális - történelmi - szakrális örökség vallási célú
hasznosításával, egységes kulturális tematikus út létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében"
elnevezésű pályázat keretében a főtér megújulóban van.
5.1.2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése
Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok
A vizsgált időszakban a munkanélküliség aránya, mind országosan, mind regionálisan, mind
megyei és kistérségi szintes is nőtt. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen
fontos feladat, mivel a munkanélküliek aránya 11,1 %. (Bács-Kiskun megye 2012. I KSH)
A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban
romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális
kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt.
A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat:
- a fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi
vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat, (vállalkozások
nyilvános adatainak hozzáférhetővé tétele a város honlapján)
- segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni,
hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen, (termelői piac
kialakítása, működtetése)
- a közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a
köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával,
- aktívan részt vesz a munkaadók és munkavállalók igényeinek közvetítésében, ehhez a
honlapján hirdetési lehetőséget biztosít,
- rendszeresen együttműködik a munkaügyi kirendeltséggel.
Közmunkások foglalkoztatása
A mindenkori közmunkaprogramban részt kívánunk venni, a mostani rendszer alapján a rövid
és hosszú távú foglalkoztatást figyelemmel kísérjük, és a lehetőségekhez mérten minél nagyobb
számú embert kívánunk bevonni a programba. Fontos célkitűzés, hogy az eddigihez képest, a
közmunkába bevontak minél több értékteremtő munkát végezzenek, evvel a közösség számára
19
is időtállóbb, nagyobb megbecsülést kiváltó munkát tudnak végezni. Fő területek, ahol a
közmunkát igénybe tudjuk venni:
- intézményekben munkaerő bővítés (pl.: takarítás)
- közterület karbantartás
- szemétszedés
- növényzet ápolás, gondozás
-
A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka
ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező
anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi kirendeltség pályázati finanszírozásával) tud
elláttatni közcélú feladatokat.
A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat kihasználja a közmunkával
való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit.
5.1.3. A településfejlesztési politika célkitűzései
Dunavecse Város Önkormányzata településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy
az önkormányzati vagyon a Képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan
fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során
is zökkenőmentesen finanszírozni tudja.
A településfejlesztés széles nyilvánossága
Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a településfejlesztés a település
számára ismert módon, a széles nyilvánosság biztosítása mellett történjen, mivel ez a
biztosítéka annak, hogy az elméleti fejlesztési tervekből azok valósuljanak meg, melyek
tényleg a település jövőjét, hosszú távú fejlődését, fejlesztését szolgálják.
A településfejlesztés nyilvánosságával kapcsolatos célkitűzések
- El kell készíteni, és folyamatosan karban kell tartani a település honlapját. (jelenleg
naprakész a honlap)
- A honlapon biztosítani kell a helyet
o a Képviselő-testület működésével kapcsolatos közérdekű adatoknak, (teljesült)
o a Vállalkozói térképnek, (a térkép még nem készült el, de egy táblázatban
elérhetőek a közérdekű adatok)
o a turisztikai kiadványnak, (folyamatban van)
o a település intézményeinek, (biztosított számukra a lehetőség)
o a helyi civil szervezeteknek, (biztosított számukra a lehetőség)
o a településen megrendezett programoknak. (folyamatos tájékoztatás)
- A településfejlesztésbe be kell vonni a helyi lakosságot, vállalkozókat és önszerveződő
közösségeket. (a civil lakosságot és a vállalkozásokat is sikerült beszervezni.
A lakosság folyamatos és pontos tájokoztatása érdekében a honlapon túl, fontos szerepet
szánunk a Dunamellék című kéthavonta megjelenő újságunknak, amelyben helyet kapnak:
önkormányzati hírek,
lakossági felhívások,
intézmények ismertetőanyagai,
civil és egyházi szervezetek cikkei,
vállalkozók hirdetései.
Az önkormányzat törekedik arra, hogy az újságot minél több lakoshoz eljuttassa ingyenesen.
20
Településfejlesztési célok
Az Önkormányzat következő településfejlesztési céljai olyan célok, melyek a település
általános fejlesztését segítik elő, valamint a közszolgáltatások biztosításához és fenntartásához
kapcsolódnak.
Településfejlesztési célok:
- járda felújítás, karbantartás,
- a település közigazgatási határain belüli utak építése, felújítása, karbantartása,
- középületek környezetének rendezése, parkolók kialakítása,
- csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása, karbantartása,
- turisztikai jellegű területek fejlesztése.
5.1.4. Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó
megoldások
Dunavecse Város Önkormányzat Képviselő-testülete a gazdasági elképzelései között fontosnak
tartja az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó
intézkedéseket.
Közigazgatás
Az Önkormányzat közigazgatási feladatait a Dunavecse Város Polgármesteri Hivatala látja el.
A közigazgatás megfelelő színvonalának biztosítása érdekében szükséges:
- a szolgáltató jellegű közigazgatás megteremtése,
- az információs szolgáltatás működtetésének kiterjesztése
- a közigazgatás tárgyi feltételeinek javítása (számítógép, eszközpark modernizációja)
- a közintézmények akadálymentesítése.
Az önkormányzati hivatallal kapcsolatos konkrét fejlesztési elképzelések:
- elhasználódott számítógépek, eszközök lehetőség szerinti cseréje
A köztemető fenntartás
Az Önkormányzat kötelező feladatként köteles ellátni a köztemető fenntartással kapcsolatos
feladatokat.
A köztemető fenntartás, mint közszolgáltatás biztosítása, és színvonalának emelése érdekében
az alábbi feladatok vannak:
- Meg kell alkotni az Önkormányzat köztemető rendeletét.
- Gondoskodni kell a köztemető üzemeltetéséről.
o Köztemető a Dunavecse, Ady utca címen található, melynek
üzemeltetését a Református Egyházközség végzi.
A helyi közutak és közterületek fenntartása
A közút fenntartását a tevékenység volumenétől függően saját erővel, illetve külső
szolgáltatóval végezzük.
- Gondoskodni kell a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és
pótlásáról.
- Nagyobb figyelmet kell fordítani a köztéri építmények állagának megőrzésére.
- Különösen a következő közterületekre kell koncentrálni:
- Önkormányzati hivatal környéke,
o önkormányzati intézmények környéke
o játszóterek,
o sportpálya,
21
A közterület fenntartási feladatokat a Településellátó Intézmény látja el, a közmunka
programba bevontak segítségével.
A köztisztaság és településtisztaság fenntartása
A köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az
Önkormányzat
- továbbra is gondoskodik a kommunális hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról; a
szolgáltatást az Önkormányzat a Dunanett szolgáltatóval végezteti,
- évente egy alkalommal megszervezi a lomtalanítási akciót,
- évente két alkalommal szemétgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek,
valamint a tanulók bevonásával,
- biztosítja azt, hogy a közterületekre hulladékgyűjtő edények megfelelő számban
legyenek kihelyezve, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek,
- gondoskodik az önkormányzati közutak téli hóeltakarításról.
- A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról a Településellátó
intézmény gondoskodik, a közmunka programba bekapcsoltak segítségével.
A helyi tűzvédelem
Az Önkormányzat a helyi tűzvédelmi feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása
érdekében
- támogatja a helyi tűzoltó egyesületet,
- közreműködik a tűzoltóság eszközeinek korszerűsítését, bővítését célzó pályázati
tevékenységben,
- az Önkormányzati hivatal, illetve az önkormányzati intézmények vonatkozásában
o figyelemmel kíséri a tűzvédelmi szabályzattal való rendelkezést,
o tájékoztatást kér a szabályozások évenkénti felülvizsgálatának, a tűzvédelmi
oktatás megtartásának és a kapcsolódó nyilvántartások vezetésének
megtörténtéről,
- rendszeresen ellenőrzi a települési tűzriadó alkalmával alkalmazandó sziréna
működőképességét.
A közbiztonság helyi feladatainak ellátása
Az Önkormányzat a helyi közbiztonsági feladatok ellátása, illetve színvonalának javítása
érdekében
- támogatja a közbiztonság növelését segítő programok, tájékoztatók szervezését, ilyen
programok tartását kezdeményezi a rendvédelmi szerveknél,
- támogatja polgárőrség működtetését (szorgalmazza a polgárőr szervezet aktív
tevékenységét, helyet biztosít számukra, anyagilag támogatja az eszközbeszerzéseket),
- javaslatokat, észrevételeket tesz a rendőrség helyi munkájának hatékonyabbá tételére,
- felhívja a rendőrség figyelmét a tudomására jutott, közbiztonságot veszélyeztető
körülményekre.
Gondoskodás az egészségügyi ellátásról
Az Önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás biztosítása. A Képviselő-
testület a gazdasági program időtartama alatt az egészségügyi szolgáltatást a következő módon
kívánja biztosítani.
- a háziorvosi ellátást 2 körzettel,
- a védőnői ellátást 2 körzettel,
- a fogászati ellátást 1 praxissal,
- járóbeteg szakellátást
22
- Támogatja az egészségügyi ellátás színvonalát szinten tartó, illetve növelő
fejlesztéseket, ezekhez pályázati lehetőségeket keres. A várhatóan szükségessé váló
fejlesztések, eszközpótlások: szakrendelő épület teljes felújítása eszközcserével
Gondoskodás a szociális ellátásról
Az Önkormányzat Képviselő-testülete fontosnak tartja a szociális alapellátások biztosítását,
olyan szociális háló megteremtését, mely biztonságot nyújt a település lakosságának. A
szociális ellátások területén az Önkormányzat a következő feladatokat látja el:
- A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal – illetve központi
jogszabályváltozások miatt szükség szerint – felülvizsgálja a helyi szociális ellátások
rendszerét meghatározó rendeletét, kétévente pedig a szociális szolgáltatás tervezési
koncepcióját.
- A következő szociális ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítja:
o házi segítségnyújtás,
o idősek klubja,
o jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
o családsegítés
- Az intézménytől az eszközállomány biztosítására, pótlásra, az avultság, elhasználódás
miatti cserére vonatkozó tervet kér.
Gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás
Az Önkormányzat Képviselő-testülete kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelmi
feladatokat. A kapcsolódó szolgáltatások körében ellátandó feladatok:
- Évente felül kell vizsgálni a helyi gyermekvédelmi, gyámügyi rendeletet.
- A rendelet módosításnál figyelembe kell venni a gyermekvédelmi rendszer által tett
jelzéseket, észrevételeket.
- Az Önkormányzat a következő gyermekvédelmi szolgáltatásokat, ellátásokat biztosítja:
o gyermekjóléti szolgálat
o bölcsőde
- Az Önkormányzat támogatja az ifjúsági szervezetek működését, illetve minden olyan
programot, rendezvényt, mely az ifjúság kultúrált szabadidő eltöltését, nevelését,
művelődését szolgálja.
Közösségi tér biztosítása, valamint a közművelődési tudományos művészeti tevékenység,
és a sport támogatása
Az Önkormányzat a közművelődés és kultúra tevékenységekkel kapcsolatban az
önkormányzati rendeletben, illetve a jogszabályokban előírt szolgáltatások biztosítása és a
szolgáltatások színvonala emelése érdekében a következő feladatok ellátásának szükségességét
fogalmazza meg:
- Felül kell vizsgálni a helyi közművelődési rendeletet.
- A könyvtár működtetése során
o intézkedéseket kell tenni a könyvállomány gyarapítása érdekében, ehhez
ki kell használni a pályázati lehetőségeket, fogadni kell a
magánszemélyek, intézmények, vállalkozások könyv, elektronikus
információhordozó, folyóirat, felajánlásait, illetve anyagi támogatását.
o ismertté kell tenni a könyvtári szolgáltatások körét,
o bővíteni kell a könyvtárak eszköz ellátottságát, különösen a számítógépes
ellátottságot, biztosítani kell az internet hozzáférést, az elektronikus
információhordozók használatát,
o a könyvtári nyitva tartást az igényekhez kell igazítani.
- A művelődési ház működésével kapcsolatban
23
o biztosítani kell a szükséges költségvetési forrásokat,
o pótolni kell az elhasználódott eszközöket,
o gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, közművelődési feladatokat is ellátó
o szervezetek
számára biztosítva legyen a működésükhöz szükséges közösségi hely,
kapjanak pénzügyi, anyagi támogatást a vállalt feladataik ellátásához,
pályázati tevékenységét segítse az Önkormányzat.
A Képviselő-testület fontosnak tartja a sporttevékenységekkel kapcsolatos közszolgáltatások
további biztosítását is. Ennek érdekében
- Gondoskodik a település sportéletének helyet adó épületek és pályák folyamatos
karbantartásáról, rendben tartásáról.
- Támogatja a település sportegyesületét
- Segíti és szorgalmazza a sportegyesületek pályázati tevékenységét.
5.2.1. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak
bemutatása
Dunavecse a Felső – Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás tagja, ami abból
a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél
teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő
együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a
mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést.
Alapítók: 10 település önkormányzata
3 város: Dunavecse, Kunszentmiklós, Szabadszállás
Község: Apostag, Dunaegyháza, Kunadacs, Kunpeszér, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt
A Területfejlesztési Társulás 2004. július 28-án került megszüntetésre, az alapító
önkormányzatok képviselői önkéntes és szabad elhatározásukból jogutódként hozták létre
ugyanezen, napon a Többcélú Kistérségi Társulást. Elfogadták a Társulás Alapító Okiratát és a
kapcsolódó Társulási Megállapodást, melyet magukra nézve kötelezőnek tekintenek.
Lakosságszám 2008. 2009. 2010.
Apostag 2 125 fő 2 126 fő 2 044 fő
Dunaegyháza 1 534 fő 1 550 fő 1 496 fő
Dunavecse 4 140 fő 4 135 fő 4 158 fő
Dunavecse 4 158 fő 4 132 fő 4 027 fő
Kunadacs 1 640 fő 1 623 fő 1 571 fő
Kunpeszér 702 fő 686 fő 676 fő
Kunpeszér 676 fő 688 fő 652 fő
Kunszentmiklós 8 821 fő 8 734 fő 8 583 fő
Szabadszállás 6 713 fő 6 616 fő 6 080 fő
Szalkszentmárton 2 999 fő 2 992 fő 2 909 fő
Tass 3 77 fő 3 008 fő 2 992 fő
Újsolt 175 fő 177 fő 172 fő
Összesen 31 918 fő 31 646 fő 30 526 fő
24
Társulás által vállalt feladatok:
- Közoktatási feladat
- Szociális alapszolgáltatási feladat
- Szociális intézményi feladat
- Családsegítő és gyermekjóléti alapellátási feladat
- Egészségügyi feladat
- Belső ellenőrzési feladat
- Foglalkoztatás
- Gazdaság- és turizmusfejlesztés valamint idegenforgalom
- Állat- és növényegészségügy
- Területfejlesztés
- Sportfeladatok kistérségi szintű működtetése
- Közművelődési és kulturális feladatok kistérségi szintű működtetése
Egészségügyi feladat keretében vállalt központi ügyelet kialakítása, ellátása intézményi
társulás keretében került megszervezésre vegyes ügyeleti ellátási formában.
Közös feladat és határkör gyakorlásával megbízott tag:
Dunavecse Város Önkormányzata. Dunavecse gesztor önkormányzat feladatát az általa
fenntartott és működtetett intézmény szolgáltatási körzetének kibővítésével, három központi
ügyeleti körzet kialakításával látja el. Döntés: 64/2005. (VI. 28.) FKDMTKT határozat.
Körzetek központjai:
Dunavecse város ügyeleti ellátást nyújt: Apostag, Dunavecse, Szalkszentmárton Tass község
lakosai számára.. Kunszentmiklós város ügyeleti ellátást nyújt: Kunadacs, Kunpeszér és
Kunszentmiklós lakosai számára. Szabadszállás város ügyeleti ellátást nyújt: Izsák,
Fülöpszállás, Soltszentimre és Szabadszállás lakosai számára.
A Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített
Szociális Intézménye, a kistérség 10 településéből 9 településen (Apostag, Dunaegyháza,
Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass és Újsolt) látja el a
helyi önkormányzatok valamennyi szociális alapellátási feladatát, valamint két szakosított
intézményt működtet.
A feladatellátás az alábbiak szerint működik:
- Idősek bentlakásos intézménye: Kunszentmiklós, Felsőszenttamás dűlő 8.
Ellátási terület: A Magyar Köztársaság területe
- Fogyatékosok bentlakásos intézménye
Székhely: Kunszentmiklós, Felsőszenttamás dűlő 8.
Telephely: Tass, Egecsey krt. 48.
Ellátási terület: A Magyar Köztársaság területe
- Családsegítés
Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér,
25
Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt települések közigazgatási területe
Telephely: Dunavecse, Fő út 36.
- Gyermekjóléti szolgálat
Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér,
Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt települések közigazgatási területe
Telephely: Dunavecse, Fő út 36.
- Házi segítségnyújtás
Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér,
Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass települések közigazgatási területe
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér,
Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt települések közigazgatási területe.
- Szociális étkeztetés
Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér,
Kunszentmiklós, Szalkszentmárton, Tass Újsolt települések közigazgatási területe.
- Idősek napközi otthona
Ellátási terület: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér,
Kunszentmiklós, Tass települések közigazgatási területe.
5.2.2. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség
szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázisból, a népszámlálási adatokból lett
kigyűjtve, valamin Dunavecse város önkormányzata által szolgáltatott adatok, illetve az
intézmények által gyűjtött adatok is hasznos információkkal szolgáltak. A települési
önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és a fogyatékkal
élőkkel kapcsolatban. Dunavecse 4054 fő lélekszámú település, ezért az esélyegyenlőségi
szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető. Az
esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még
nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.
26
6. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége
Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá.
Egyre többen tartoznak a mélyszegények közé is. Általában azokat a területi egységeket
tekintjük mélyszegénység által sújtott településeknek, településrészeknek, ahol a nagyon
alacsony az iskolázottság és a foglalkoztatási ráta.
A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a
szegénységben élők, közülük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek
következménye a leszakadás, a kiszorulás a lehetőségekből, mind a tanulás, mind a
foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén.
A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé
tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük
társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken,
településrészeken él. Lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási
és munkaerő-piaci esélyeik jóval alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük
katasztrofális. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös
jellemzője, és e két jellemző együtthatója az a kilátástalan élethelyzet, amely jó eséllyel egész
életükben távol tartja őket a társadalmi fősodortól.
6.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet
A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között
szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy
elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a
gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább.
6.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
A vizsgált időszakban a munkanélküliség aránya, mind országosan, mind regionálisan, mind megyei
és kistérségi szintes is nőtt. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása a településen fontos feladat,
mivel a munkanélküliek aránya 11,1 %. (Bács-Kiskun megye 2012. I KSH)
A munkanélküliség ellen küzdeni kíván az Önkormányzat, mivel a munkanélküli családokban
romlanak az életkörülmények és az emberek életminősége, másrészt az Önkormányzat szociális
kiadásai emelkednek a támogatások, segélyezések miatt. A közmunka program előnyt biztosít az állás
nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a
foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel (részben a munkaügyi kirendeltség pályázati
finanszírozásával) tud elláttatni közcélú feladatokat.
A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat kihasználja a közmunkával való
foglalkoztatás finanszírozási előnyeit. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé
sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra
visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. Alacsony továbbá a
15–24 éves korosztály munkaerő-piaci részvétele is. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási,
képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni
munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek
száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség
befolyásolja.
27
6.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma
év
15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
nő férfi összesen nő férfi összesen
fő fő fő fő % fő % fő %
2008 1756 1777 3533 95 5,4% 80 4,5% 175 5,0%
2009 1409 1770 3179 134 9,5% 114 6,4% 248 7,8%
2010 1711 1757 3468 140 8,2% 100 5,7% 240 6,9%
2011 1690 1741 3431 163 9,6% 95 5,5% 258 7,5%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ezek az adatok arra mutatnak rá, hogy Dunavecsén a teljes lakónépességhez képest milyen
arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy
milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint az évek előrehaladásával a
nők és férfiak körében is nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A településen jelenleg nem
tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, amelyek az állástalanok számát csökkenthetnék, az
önkormányzat a legfőbb foglalkoztató (közcélú foglalkoztatás).
6.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint
2008 2009 2010 2011 2012
nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 175 248 240 258 213
20 éves és fiatalabb fő 9 8 7 8 4
% 5,1% 3,2% 2,9% 3,1% 1,9%
21-25 év fő 15 31 29 34 28
% 8,6% 12,5% 12,1% 13,2% 13,1%
26-30 év fő 17 28 23 26 21
% 9,7% 11,3% 9,6% 10,1% 9,9%
31-35 év fő 29 39 37 39 25
% 16,6% 15,7% 15,4% 15,1% 11,7%
36-40 év fő 26 37 28 33 30
% 14,9% 14,9% 11,7% 12,8% 14,1%
41-45 év fő 19 34 34 40 26
% 10,9% 13,7% 14,2% 15,5% 12,2%
46-50 év fő 23 29 29 22 16
% 13,1% 11,7% 12,1% 8,5% 7,5%
51-55 év fő 21 32 33 30 24
% 12,0% 12,9% 13,8% 11,6% 11,3%
56-60 év fő 16 10 20 24 38
% 9,1% 4,0% 8,3% 9,3% 17,8%
61 év felett fő 0 0 0 2 1
% 0,0% 0,0% 0,0% 0,8% 0,5%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat
arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a
településen. Az 51-55 éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek
28
száma 2012. évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál
legnehezebben munkát.
6.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya
év
nyilvántartott/regisztrált
munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
fő fő %
nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen
2008 95 80 175 35 23 58 36,8% 28,8% 33,1%
2009 134 114 248 73 53 126 54,5% 46,5% 50,8%
2010 140 100 240 79 41 120 56,4% 41,0% 50,0%
2011 163 95 258 103 46 149 63,2% 48,4% 57,8%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb
a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése,
figyelemmel a nemek közötti különbségre.
6.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma
év
18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
nő férfi összesen nő Férfi összesen
fő fő fő fő % fő % fő %
2008 319 345 664 8 2,5% 4 1,2% 12 1,8%
2009 317 338 655 15 4,7% 4 1,2% 19 2,9%
2010 324 336 660 9 2,8% 10 3,0% 19 2,9%
2011 323 348 671 16 5,0% 7 2,0% 23 3,4%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet.
A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely.
Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű
munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől
eltérő – iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti.
6.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség
év
15 éves és idősebb
lakosság száma összesen
15-X éves legalább
általános iskolát
végzettek száma
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma
összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi
fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő %
2001 3324 1758 1566 2233 1472 761 1091 32,8% 286 16,3% 805 51,4%
2011 3430 1780 1650 #ÉRTÉK! na na #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
29
6.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
év
nyilvántartott álláskeresők száma
összesen
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai
végzettség szerint
8 általánosnál
alacsonyabb
végzettség
8 általános
8 általánosnál
magasabb iskolai
végzettség
Fő fő % fő % fő %
2008 175 15 8,6% 58 33,1% 102 58,3%
2009 248 13 5,2% 80 32,3% 155 62,5%
2010 240 15 6,3% 82 34,2% 143 59,6%
2011 258 15 5,8% 94 36,4% 149 57,8%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
6.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
év
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
8. évfolyamot
felnőttoktatásban
eredményesen elvégzők
száma
fő Fő %
2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!
2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény egyelőre nem merült fel.
6.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában
év
középfokú felnőttoktatásban résztvevők
összesen
szakiskolai
felnőttoktatásban
résztvevők
szakközépiskolai
felnőttoktatásban
résztvevők
gimnáziumi
felnőttoktatásban
résztvevők
fő fő % fő % fő %
2009 57 0 0,0% 57 100,0% 0 0,0%
2010 21 0 0,0% 21 100,0% 0 0,0%
2011 23 0 0,0% 23 100,0% 0 0,0%
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
A gimnáziumi felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert.
30
6.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
év Közfoglalkoztatásban
résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban
résztvevők aránya a
település aktív korú
lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban
résztvevő
romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban
résztvevők romák aránya
az aktív korú roma/cigány
lakossághoz képest
2010 58 2% 14 28%
2011 59 2% 12 24%
2012 65 2% 5 10%
Forrás: Önkormányzat adatai
A közmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban az Önkormányzat kihasználja a közmunkával
való foglalkoztatás finanszírozási előnyeit.
6.2.10. számú táblázat – A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások
év
regisztrált
vállalkozások
száma a
településen
Kiskereskedelmi
üzletek száma
vendéglátóhelyek
száma
állami
szektorban
foglalkoztatottak
száma
kivetett
iparűzési
adó
befizetett
iparűzési
adó
működő
foglalkoztatási
programok
száma
helyben
foglalkoztatási
programokban
részt vevők
száma
2008 na 0 0 144 59386 40417 0 62
2009 na 0 0 115 59025 66415 1 62
2010 na 54 10 116 6835 78589 1 58
2011 na 0 0 113 75314 73691 0 59
2012 na 76 5 117 63000 83059 0 65
Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai
Városunk térségét foglalkoztatási szempontból jelentősen sújtotta a rendszerváltás, nagy
számban bocsátottak el az itt élők köréből ingázókat, a térségen kívüli gyárak, vállalatok zárták
be üzemegységeiket.
A mezőgazdaság tulajdonviszonyainak átrendeződése is komoly nehézséget okozott a
foglalkoztatás terén. A korábbi vállalatok átalakulása után néhány, a térségben hagyományos
feldolgozóipari tevékenység folytatódott tovább, bár kisebb létszámmal.
A szálláshely biztosításával egybekötött vendéglátás és a pusztai turizmus területén azonban
még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség mutatkozik.
A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltsége a
rendelkezésreálló eszközökkel segíti az álláskeresők elhelyezkedését (munkaerő-piaciképzések,
közhasznú foglalkoztatás, bértámogatás, vállalkozóvá válás támogatása).
Fontos feladat olyan beruházások támogatása, amelyek a foglalkoztatást szélesebb körben
lehetővé teszik.
31
6.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása,
munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi
önkormányzatoknak a feladata. (1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális
ellátásokról). A szociális ellátások a rászorultság mértékétől és okától függően vehetők igénybe.
A juttatások azokat a hátrányokat igyekeznek kiküszöbölni, kompenzálni, amelyek az adott
személyt helyzetéből adódóan sújtják.
- Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély.
- Természetbeli ellátás továbbá: a köztemetés, közgyógyellátás (méltányossági), 6.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma
0
1000
2000
3000
4000
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Segélyezettek száma (fő)
15-64 évesek Segélyben részesülők száma
(A helyzetelemzés készítésekor a 2012. évi adatok nem álltak rendelkezésre)
A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden
munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket,
hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban.
6.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%)
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
32
A helyzetelemzés során folyamatosan az a visszatérő jelenség mutatkozik, hogy a településen
élők körében állandó és emelkedő jelenség a munkanélküliség.
6.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres szociális
segélyben
részesülők
Foglalkoztatást
helyettesítő támogatás
(álláskeresési támogatás) Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem
tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati
rendelet alapján megvonták a támogatást
fő 15-64 évesek
%-ában fő
munkanélküliek %-
ában
2008 39 0 0 0
2009 11 60 0 0
2010 13 73 0 0
2011 26 85 0 0
2012 12 93 1 0
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy
kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást
helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert
2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző
évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni.
6.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
6.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes
lakásállomány
(db)
bérlakás
állomány
(db)
szociális
lakásállomány
(db)
egyéb
lakáscélra használt nem
lakáscélú
ingatlanok (db)
ebből elégtelen
lakhatási
körülményeket biztosító lakások
száma
ebből elégtelen
lakhatási
körülményeket biztosító lakások
száma
ebből elégtelen
lakhatási
körülményeket biztosító lakások
száma
ebből
elégtelen lakhatási
körülményeket biztosító
lakások száma
2008 1714 0 27 1 0 0 0 0
2009 1717 0 27 1 0 0 0 0
2010 1717 0 27 1 0 0 0 0
2011 1719 0 27 2 0 0 0 0
2012 1718 0 27 2 0 0 0 0
6.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság
év Feltárt veszélyeztetett
lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma
2008 1 0
2009 1 0
2010 1 0
2011 1 0
2012 2 0
Forrás: önkormányzati adatok
33
A lakásállomány 1714 ingatlant számlál. Az épített lakások száma az utóbbi tíz évben 24
épülettel bővült. A házak többsége összkomfortos, illetve komfortos. Az ingatlan állomány
nagy része az 1960-as évek után épült, de jelentős számban vannak régi, kis családi házak,
melyek az 1900-as évek elején épültek. Közművesztettségük jó. Belterületen villany-, és
vízvezeték hálózattal az ellátottsági szint 100%-os. Vezetékes gáz is bevezetésre került az utcák
93%- ban. A közvilágítás korszerű, túlnyomó része energiatakarékos. A lámpatestek sűrűsége
megfelel a közbiztonságnak. Külterületeink elnevezései: Milkó puszta, Fehéregyháza, Kincse
puszta, Papp tanya, Csanád puszta.
6.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők
év lakásfenntartási támogatásban
részesítettek száma
adósságcsökkentési
támogatásban részesülők
száma
2008 5 0
2009 24 0
2010 40 0
2011 122 0
2012 111 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A táblázatban szereplők számára jelent komoly problémát az eladósodás, különösen a
hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes
családoknak. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják
ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. A helyi lakosok rászorultságtól függően
lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott
rendelet az önkormányzat.
6.5 Telepek, szegregátumok helyzete
Dunavecsén szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek.
6.5.2. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete - lakásállomány
komfort nélküli lakások
a belterületen
komfort nélküli lakások
a külterületen
komfort nélküli lakások a
nem szegregált
lakóterületeken
komfort nélküli lakások a
szegregált lakóterületeken
száma (db) 157 0 157 0
aránya az összes
lakásállományhoz
viszonyítva (%) 9,10% 0 9,10% 0
alapozással nem
rendelkező lakások a belterületen
alapozással nem
rendelkező lakások a külterületen
alapozással nem rendelkező
lakások a nem szegregált lakóterületeken
alapozással nem rendelkező
lakások a szegregált lakóterületeken
száma (db) na na na na
aránya az összes
lakásállományhoz
viszonyítva (%) 0 0 0 0
szilárd falazattal nem
rendelkező lakások a belterületen
szilárd falazattal nem
rendelkező lakások a külterületen
szilárd falazattal nem
rendelkező lakások a nem szegregált lakóterületeken
szilárd falazattal nem
rendelkező lakások a szegregált lakóterületeken
száma (db) 0 0 0 0
aránya az összes
lakásállományhoz
viszonyítva (%) 0% 0% 0% 0
34
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a
belterületen
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a
külterületen
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a nem szegregált
lakóterületeken
vezetékes ivóvízzel ellátott lakások a szegregált
lakóterületeken
száma (db) 1581 8 1581 0
aránya az összes
lakásállományhoz
viszonyítva (%) 92% 100% 92% 0
árammal ellátott lakások
a belterületen
árammal ellátott lakások
a külterületen
árammal ellátott lakások a
nem szegregált
lakóterületeken
árammal ellátott lakások a
szegregált lakóterületeken
száma (db) 1717 8 1717 0
aránya az összes
lakásállományhoz
viszonyítva (%) 99,90% 100% 92% 0
vezetékes gázzal ellátott lakások a belterületen
vezetékes gázzal ellátott lakások a külterületen
vezetékes gázzal ellátott
lakások a nem szegregált lakóterületeken
vezetékes gázzal ellátott
lakások a szegregált lakóterületeken
száma (db) 1392 0 1392 0
aránya az összes
lakásállományhoz
viszonyítva (%) 81% 0 81% 0
csatornával ellátott
lakások a belterületen
csatornával ellátott
lakások a külterületen
csatornával ellátott lakások a nem szegregált
lakóterületeken
csatornával ellátott lakások
a szegregált lakóterületeken
száma (db) 1048 0 1048 0
aránya az összes
lakásállományhoz
viszonyítva (%) 61% 0 61% 0
Forrás: Önkormányzati adatok, TeIR, KSH adatbázis
6.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) 152. §-a részletezi az
egészségügyi alapellátás körébe tartozó település önkormányzati feladatokat. Ennek
megfelelően az egészségügyi alapellátás része:
- háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás,
- fogorvosi alapellátás,
- alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás,
- védőnői ellátás,
- iskola-egészségügyi ellátás.
Mindezen túlmenően a helyi önkormányzat biztosítja a járóbeteg-szakellátást Dunavecsén. A
„DAOP-4.1.1./B-2008-0002 Dunavecse Városi Járóbeteg Szakrendelő komplex kistérségi
járóbeteg ellátású rendszerré fejlesztése” pályázaton a szakrendelő felújítása és korszerűsítése
teljes mértékben, minden igényt kielégítve megépült. A Dr. Kolozs Gergely Egészségügyi
Centrum biztosítja a környező települések lakosságának szakorvosi ellátását. A szakrendelés 7
település (Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Apostag, Dunavecse, Szalkszentmárton, Tass) 23 ezer
lakosának szakorvosi ellátását biztosítja 17 szakrendelésen 26 fő szakorvossal.
A Duna-híd átadásának köszönhetően 20 km-en belül van a Dunaújvárosi kórház, amely
könnyen megközelíthető mind tömegközlekedési eszközzel és autóval is.
Szakrendelőn belül működik a védőnői szolgálat 2 fővel, akik a családvédelmi tanácsadást és
az iskolai védőnői feladatokat is ellátják.
A városban élők alap egészségügyi ellátását 2 fő felnőtt háziorvos és 1fő házi gyermekorvos
látja el, valamint az intézményben működik a városi fogászati szakrendelés, amely Dunavecse
és Apostag helységek felnőtt és gyermek fogászati ellátását biztosítja.
35
6.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás
év
Felnőttek és gyermekek részére
tervezett háziorvosi szolgálatok
száma
Csak felnőttek részére
szervezett háziorvosi
szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által
ellátott szolgálatok száma
2008 0 2 1
2009 0 2 1
2010 0 2 1
2011 0 2 1
2012 0 2 1
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Betöltetlen felnőtt háziorvosi és gyermekorvosi praxis nincs Dunavecsén.
A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel
felnőttek és gyermekek részére külön körzetet alakított ki.
A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvosok a Dunavecsei szakorvosi
rendelőintézetbe utalják. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre
képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető.
A helyi önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében a
„TÁMOP-6.1.2./11/3/ Kistérségi Egészségfejlesztési Iroda létrehozása Dunavecse Városában”
elnevezésű pályázaton sikeresen pályázott, így a kistérség lakosainak az egészségtudatos
attitűdjének formálásában közvetlenül vállal szerepet.
A településen az önkormányzat a célzott korosztály számára a nőknek kétévente rendszeresen
megszervezi a mammográfiás szűrővizsgálatot, melyet az érintettek igénybe is vesznek,
hiszen ez az egészségügyi szolgáltatás helybe jön, és nem kell emiatt Kecskemétre utazniuk.
Hosszú évtizedeken keresztül szintén helyben működik a tüdőszűrő állomás, ahol nemcsak a
Dunavecsei lakosoknak, hanem a körzetileg ide tartozó települések lakosainak az ellátása is itt
történik.
A primer és szekunder prevenció tevékenységét leghatékonyabban a védőnői szolgálat és a
házi gyermekorvosi ellátás biztosítja. A 2 körzeti védőnő a házi gyermekorvosokkal szorosan
együttműködve végzi munkájukat. Tevékenységükkel a terület egészét lefedik, az érintett
családok (anyák, várandósok, gyermekek) részére elérhetőek, továbbá az ifjúsági védőnői
feladatokat is ellátják. A kisgyermekek és az iskoláskorú gyermekek számára a kötelező
szűrővizsgálatokat a védőnők a gyermekorvos bevonásával rendszeresen ellenőrzik.
Az önkormányzat az óvodában és az általános iskolában, valamint az idősek klubjában
megszervezi a közétkeztetést, amely megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére
vonatkozó elvárásoknak. A szolgáltatók minőségi és mennyiségi ellenőrzése folyamatos,
szakember bevonásával történik. A bölcsőde saját konyhával rendelkezik.
Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. Városunkban nagy hagyománya van a
sportnak: labdarúgás, kézilabda, fogathajtás.
Városunk rendelkezik sportcsarnokkal, mely az iskola részére is biztosítja a tornatermet,
valamint a diáksport egyesület részére a felkészülést. Az óvodában külön tornaszoba nincs, a
gyerekek testnevelése a csoportszobákban történik. Úszásoktatásra a gyerekek Dunaújvárosba
36
járnak. A fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi
lehetőségek tekintetében település minden lakója számára elérhető.
A törvény értelmében a szociális feladat és hatásköröket, pénzbeli természetbeni ellátások és a
személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a helyi önkormányzat képviselő testülete, települési
önkormányzatok jegyzője, gyámhivatal gyakorolja, valamint az egyházi és civil szervezetek
biztosítják. Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete létrehozta a helyi
Szociálipolitikai Kerekasztalt.
Dunavecsén a következő szociális alapszolgáltatások működnek: szociális étkeztetés, házi
segítségnyújtás, idősek klubja, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítést,
az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.
A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást,
gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést
nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs.
6.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008 217
2009 200
2010 195
2011 128
2012 114
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez
és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását
célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon,
normatív alapon, méltányossági alapon. 2013. január 1-jétől az alanyi és a normatív közgyógy
megállapítását a Kunszentmiklósi Járási Hivatal végzi.
6.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma
év ápolási díjban részesítettek száma
2008 10
2009 13
2010 19
2011 19
2012 21
Forrás:TeIR, KSHTstar
Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú
hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, amelyet 2013. január 1-jétől szintén a
Kunszentmiklósi Járási Hivatal végzi. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális
szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos
megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások
nyújtásakor senkit nem érhet.
37
6.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása
A közösségi élet színterei sokrétűek, ilyenek a lakóközösségek, a munkahelyek, önkormányzati
intézmények, a templomok, a civil szervezetek. Dunavecse kedvező természeti adottságokkal,
értékekkel rendelkezik.
Városunkban a Vikár Béla Művelődési Ház, Könyvtár és Helytörténeti Kiállítás önkormányzati
fenntartású közművelődési intézményként működik. A közművelődési feladatellátásához az
önkormányzat meghatározott támogatást nyújt a költségvetésből évente.
A lakosság kulturális igényei rendkívül differenciáltak, és a feladatellátást nehezíti a település
tagoltsága is. Az önkormányzat éves munkatervében jóváhagyott nagyrendezvények, valamint
más intézményekhez, civil szervezetekhez kötődő, hagyományos kulturális rendezvények
(vetélkedők, kiállítások, tanfolyamok stb.) alakultak ki, amelyek változatossá teszik a kulturális
életet. A városi események, rendezvények, ünnepek megünneplésében is részt vesznek az
említett intézmények.
2004. július 20. óta lehetőség van az intézményben internethasználatra, jelenleg 7 számítógép
áll rendelkezésre, ahol évente meghatározott óradíjat szükséges a szolgáltatásért fizetni.
„TIOP-1.2.3.-11/1-2012 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztések”
című pályázaton Dunavecse város könyvtárának informatikai modernizációja a pályázat
keretén belül megvalósult.
A kéthavonta megjelenő Dunamellék újság szerkesztését is a közművelődési intézmény fogja
össze és közreműködik a terjesztésében.
A civil szervezetek rendezvényeiket teljesen, vagy részben az Önkormányzat támogatásával
valósítják meg. A támogatást pályázatok benyújtásával igényelhetik.
A közművelődéssel kapcsolatos rendelet meghatározza Dunavecse Város Önkormányzatának
közművelődési feladatait. Az intézmény célja és feladata, hogy segítse Dunavecse
lakosságának színvonalas szórakozását, összefogja és helyet biztosítson civil szervezeteknek,
munkájukban segítséget nyújtson az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva. Mottója: „A
művelődési házban és könyvtárban nyitott ajtó, „szolgálatkész” házigazda várja a lakosságot.
Kulturális életünket gazdagítják testvérvárosi kapcsolataink Hetes és Homoródszentmárton
(Erdély) települések.
6.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi
tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal
A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem tevékenykedik.
6.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A szegénység megelőzése, hatásainak mérséklése. Helyi foglalkoztatás emelése.
A hátrányos helyzetbe élők generációkon keresztül
átörökítik a szegénységet.
A mélyszegénységben élők ösztönzése a szakma
megszerzésére.
A mélyszegénységen élő és a roma állampolgárok
egészségügyi állapota rossz.
A szociális és egészségügyi szakemberek komplex
együttműködése az egészség megőrzése érdekében.
A mélyszegénységben élők és a romákkal kapcsolatban
csak becsült adatokkal rendelkezik a település.
A mélyszegénységben élők és aromákkal kapcsolatos
adatbázis elkészítése, mely által pontosabb képet
kapunk e társadalmi réteg helyzetéről.
A településen élők foglalkoztatási helyzete nem túl jó. A település nem rendelkezik pontos adatokkal a
mélyszegénységben élők és a roma emberek
foglalkoztatottságával.
38
7. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
7.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői
Dunavecse állandó népességének száma 4054 fő, ebből a 0-17 évesek száma összesen 887 fő.
A helyi ellátórendszer különféle támogatásokkal és szolgáltatásokkal segíti a családokat a
gyermekek nevelésében, a megfelelő támogatások és szolgáltatások nyújtásával védelmet
biztosít. További jellemzője, hogy a veszélyeztetettség megelőzését szolgálja. A megelőző
tevékenység a jelzőrendszeren keresztül valósul meg, és ezen belül a különböző intézmények
együttműködésén alapul.
Dunavecsén a gyermekvédelmi alapellátások működnek, mindenki számára elérhető.
A preventív gyermekvédelem minden gyermekekkel foglalkozó intézményekben, szakmai
programokban megtalálhatóak
7.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
0
10
20
30
40
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő)
védelembe vett megszüntetett eset veszélyeztetett kiskorú
A táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt öt évben csökken a védelembe vett és
veszélyeztetett gyermekek száma.
A korábbi években inkább iskolai hiányzás miatt volt szükség a védelembevételre, a jelenlegi
helyzetben felmerülő probléma a családok megélhetése és elszegényedése, valamint felmerül a
gyermekek elhanyagolása is.
Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok
folytán veszélybe kerül, a Kunszentmiklósi Járási Gyámhivatal védelembe veszi. Dunavecsén
működik Gyermekjóléti Szolgálat, amely társulás keretében látja el feladatát, családgondozója
a településen élő, kellő ismeretekkel rendelkező helyi lakos. Jó és szoros kapcsolatot ápol a
jegyzővel, családokkal és az oktatási intézményekkel (óvoda, iskola) valamint a bölcsődével.
A gyermekjóléti szolgálat célja:
- A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban
történő nevelésének elősegítése.
- A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése.
- A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése.
- A gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése.
- A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.
39
A gyermekjóléti szolgálat feladatai
- Szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.
- Tevékenysége a gyermekjóléti szolgáltatáson túl:
- figyelemmel kíséri a gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
- meghallgatja a gyermekek panaszát, és megteszi a szükséges intézkedést,
- elkészíti a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervét, ill. a települési
önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában
történő nyújtásához kapcsolódóan pénzfelhasználási tervet készít
- segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatainak ellátását,
- felkérésre környezettanulmányt készít,
- kezdeményezi a települési önkormányzatoknál új szolgáltatások bevezetését,
- a gyermekvédelmi központ felkérésére vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni
szándékozók körülményeit,
- biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,
- nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
- tájékoztatja a szülőket a TAJ alapú nyilvántartás bevezetéséről
A gyermekvédelem középpontjában meghatározó szerepet tölt be a jelzőrendszer működése,
melyet a prevenciós munka első számú eszközének tekintünk. A veszélyeztetettség jelzésére
épülő gyermekjóléti szolgálat hatékony munkáját jelentősen befolyásolja a jelzőrendszer
működésének minősége.
A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, a
veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál.
A gyermekek védelmét:
- pénzbeli és természetbeni ellátások,
- személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások,
- személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások,
- gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések,
szolgálják.
7.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
80%
85%
90%
95%
100%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Gyermekvédelmi kedvezmények
rendszeres kedvezmény kiegészítő kedvezmény rendkívüli kedvezmény
Az adatok alapján megállapítható, hogy öt év távlatában, hogyan alakult a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya. Ez az ellátási forma a
nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a vagyoni helyzet
függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben
40
akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd
vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. Mint látható a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma folyamatosan változik minden évben.
Gyermek jogán járó helyi juttatás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, valamint a
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.
A családsegítés keretében biztosítani kell:
- a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
- az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz,
továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
- a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok
megoldásának elősegítését,
- a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási
problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a
szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve
egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását.
7.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes
étkezésben
résztvevők
száma óvoda
Ingyenes
étkezésben
résztvevők
száma iskola 1-
8. évfolyam
50 százalékos
mértékű
kedvezményes
étkezésre jogosultak
száma 1-13.
évfolyam
Ingyenes
tankönyv-
ellátásban
részesülők
száma
Óvodáztatási
támogatásban
részesülők
száma
Nyári
étkeztetésben
részesülők
száma
2008 52 40 24 169 0 na
2009 55 62 15 173 0 na
2010 61 90 17 185 0 na
2011 58 95 22 172 0 na
2012 52 na na 169 0 na
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A
mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű és
minőségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagyon fontos az önkormányzat által szervezett
intézményekben történő közétkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülő bölcsődés, óvodás és általános iskolás gyermek térítésmentesen étkeznek. Nyári
étkeztetés van az iskolában és az óvodában, de erről pontos adat nincs, hogy hányan vették
igénybe ezt a szolgáltatást.
41
7.1.4. számú táblázat – Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma
év
Magyar
állampolgársággal
nem rendelkező
óvodások száma (fő)
Ebből
hátrányos
helyzetű
(fő)
Magyar
állampolgársággal
nem rendelkező
általános iskolások
száma (fő)
Ebből
hátrányos
helyzetű
(fő)
Magyar
állampolgársággal
nem rendelkező, 18
év alatti
középiskolások száma
(fő)
Ebből
hátrányos
helyzetű
(fő)
2008 0 0 0 0 0 0
2009 1 1 0 0 0 0
2010 0 0 0 0 0 0
2011 1 1 1 1 0 0
2012 2 0 4 na 0 0
Forrás: Önkormányzati adatok, BM-BÁH
Dunavecsén élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, akik számára
elérhető a közoktatási intézményekben történő bejutás.
7.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlőség
A kérdés nem releváns, szegregált, telepszerű lakókörnyezet nincs Dunavecsén.
7.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal
élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és
ellátások a helyi önkormányzat feladata. Az egészségügyi ellátást, az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi
alapellátás körében gondoskodnia kell:
a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,
a fogorvosi alapellátásról,
az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról,
a védőnői ellátásról,
az iskola-egészségügyi ellátásról.
7.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek
száma
2008 2 75
2009 2 77
42
2010 2 67
2011 2 69
2012 2 54
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Dunavecsén nincs betöltetlen védőnői állás, minden gyermek maximálisan hozzájut a védőnői
szolgáltatásokhoz. Az önkormányzat a védőnői szolgálat működtetését a járóbeteg szakrendelő
keretein belül látja el. A védőnők heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított
védőnői szobában és tanácsadóban látják el a csecsemőket és kisdedeket, tanácsokkal segítik a
kismamákat és az édesanyákat
A védőnő az egészségügyi alapellátásban dolgozó, felsőfokú végzettségű, önálló preventív
tevékenységre kiképzett egészségügyi szakember, aki
- meghatározott földrajzi területen a védőnői körzetben - területi védőnőként-
- az oktatási-nevelési intézményben -iskola védőnőként -,
- vagy városokban, ahol kórház működik, kórházi védőnőként dolgozik.
A védőnő munkáját az orvossal együttműködve, nagyfokú önállósággal végzi.
A területi védőnő feladatai
- a nővédelem, ezen belül a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, életmód
tanácsadás, az anyaságra való felkészülés segítése, valamint a lakossági célzott
szűrővizsgálatok szervezésében való részvétel;
- a várandós anyák gondozása
- a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az
életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban;
- a 0-6 éves korú gyermekek gondozása, ennek során a családlátogatás, védőnői
tanácsadás keretében folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése,
továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének
és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az
egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása,
- az újszülöttek, a koraszülöttek, a kis súllyal születettek, valamint az egészségi és
környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus
fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése,
- a szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejjel való
táplálás szorgalmazása különösen az első 6 hónapban, az anya tanítása a szoptatás
helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira,
- a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a
gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és
családjának fokozott gondozásba vétele,
- a család felkészítése a beteg csecsemő és gyermek, otthoni ápolására,
- a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, a védőoltások
szervezése, nyilvántartása, jelentése,
- az óvodába járó gyermekek gondozása, szűrése, hygienes ellenőrzésese,
- az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása;
- a gondozott családban előforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség
megelőzése, felismerése érdekében segítségnyújtás a helyes életvitelhez, a harmonikus,
szerető családi környezet kialakításához,
43
- a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás
kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga
által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok
fennállása esetén,
- figyelemfelhívás a népegészségügyi szűrővizsgálaton történő megjelenés fontosságára,
továbbá tájékoztatás az önkéntesen igénybe vehető ajánlott szűrővizsgálatokról,
- az egyéni és közösségi egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok tervezésében,
szervezésében és megvalósításában részvétel.
A védőnő a gondozási feladatait önállóan végzi, ennek során kapcsolatot tart és együttműködik:
- az egészségügyi alapellátás és ezen belül kiemelten a háziorvosi ellátás, házi-
gyermekorvosi ellátás továbbá a szakellátás,
- a közoktatás,
- a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes
szakembereivel.
Az iskolai védőnő feladatai: alapszűrések elvégzése
- testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat)
- pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés,
- érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás),
- mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozások),
- golyvaszűrés,
- vérnyomásmérés.
Továbbá:
- A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük
ellenőrzése, regisztrálása.
- Elsősegélynyújtás
- Az orvosi vizsgálatok előkészítése
- A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.
- A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.
- Részvétel az egészségtan oktatásában (elsősorban az alábbi témákban: az egészséggel
kapcsolatos alapismeretek oktatása, személyi higiéné, egészséges életmód, betegápolás,
elsősegélynyújtás, családtervezés, fogamzásgátlás, szülői szerep, csecsemőgondozás,
szenvedélybetegségek megelőzése)
- Testnevelés, gyógytestnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, az
étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel.
- Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás).
- Pályaválasztás segítése
- Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns
napló, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása stb.)
- Egyéni és csoportos beszélgetés a tanulókkal, szülőkkel, különös tekintettel a
serdülőkori változásokra, krízisekre
- Krónikus beteg és fogyatékkal élő tanulók életvitelének segítése, közösségi
integrációjának segítése, szükség szerinti gondozása
- Tájékoztatás az állami, civil karitatív családtámogatási formákról és lehetőségekről
- A gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, illetve hatósági eljárás
kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga
44
által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok
fennállása esetén.
A védőnői gyakorlatban rendszeresen végzett családlátogatás lehetőséget nyújt a család
környezetének megismerésére, ezáltal könnyebben felismerhetők az egészségi állapotra ható
pozitív és negatív tényezők, melyek alapján a gondozás célját, módszereit meg lehet választani.
A védőnői tanácsadás lehetőséget biztosít a család, a lakosság számára, hogy a védőnő elérhető
legyen. A gyermekvédelemben a védőnői hálózat elsődleges szerepe, mint jelző rendszer
fogalmazódik meg. Ahhoz, hogy a gyermek családban nevelkedjék fontos, hogy a védőnő
nagyon korán tudomást szerezzen, felismerje a család működésének zavarait, problémáit annak
érdekében, hogy a maga kompetenciájának vonatkozásában biztosítsa a szükséges gondozást,
tanácsadást, segítséget, és támogatást.
7.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt
háziorvosi praxis/ok
száma
Háziorvos által
ellátott személyek
száma
Gyermekorvos által
ellátott gyerekek száma
Felnőtt házi orvos
által ellátott gyerekek
száma
2008 0 24224 8192 35
2009 0 24306 9232 31
2010 0 25483 6854 37
2011 0 25483 5632 62
2012 0 25148 5623 85
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
Az önkormányzat a házi gyermekorvosi ellátást a Dr. Kolozs Gergely Szakellátó Centrumban
működteti, betöltetlen praxis nincs. A gyógyító-megelőző alapellátás keretében a háziorvos
feladatkörébe tartozik különösen a lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a betegek
vizsgálata, gyógykezelése, egészségi állapotának ellenőrzése, orvosi rehabilitációja, illetve
szükség esetén szakorvosi vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti vizsgálatra, gyógykezelésre való
utalása, és a keresőképtelenség megállapítása. A rendelőintézetben működő szakrendeléseket
helyben maximálisan igénybe lehet venni.
A házi gyermekorvos alapellátási tevékenységét, valamint a védőnő gondozási feladatait
önállóan végzi, a munkájukban egymást kiegészítik. A házi gyermekorvosi és a védőnői
ellátás feladatait jogszabályok és szakmai szabályok határozzák meg, melyek betartása
kötelező az alapellátásban dolgozó valamennyi szakember számára. Az eredményes
megelőző-gyógyító alapellátás csak a két szakterület szoros, kölcsönös együttműködésével
valósulhat meg.
45
7.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma
év bölcsődék
száma
bölcsődébe beírt
gyermekek száma
Szociális szempontból felvett gyerekek
száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek,
nappali tagozaton tanuló szülő)
Működő összes
bölcsődei férőhelyek
száma
2008 1 46 12 20
2009 1 47 18 20
2010 1 52 18 24
2011 1 40 11 24
2012 1 42 13 24
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő - 20 hetestől - 3 éves korú
- gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a
gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében.
Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus
31.-ig tovább gondozható a bölcsődében. A Bölcsődénkben a gondozott gyermekeknek a fele
rendezett családi körülmények között él, de sajnos egyre növekvőbb tendenciát mutat azoknak
a családoknak a száma, ahol a gyermekek valamilyen szempontból hátrányos helyzetbe
kerülnek.
Nagyon sok az olyan család, ahol az egyik vagy mindkét szülő munkanélküli, tartósan beteg,
alkalmi munkából, vagy segélyekből élnek. Mivel a munkalehetőségek igen korlátozottak,
gyakran a szezonális munka az egyetlen, amiből némi jövedelemhez juthatnak a családok. A
bölcsődébe járó gyermekek szüleinek anyagi és szociális helyzetét a gondozónők jól ismerik,
mivel a beszoktatás előtt családlátogatásra kimennek a családokhoz.
A bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermekek jogainak érvényesítésére az intézmény keretén
belül Érdekképviseleti Fórum működik, a fórum működéséről külön szabályzat áll
rendelkezésre, tagjainak névsora a faliújságon került elhelyezésre.
A bölcsődei ellátást igénybe vevőknek joga van a szociális helyzetére, egészségügyi és
mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint
egyéni szükségletei, speciális helyzetük vagy állapotuk alapján az egyéni ellátásra, szolgáltatás
igénybevételére. Az ellátottnak a bölcsődei szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő
bánásmódhoz.
A gyermekvédelmi feladatok ellátását a bölcsődében alapvetően, A gyermekek védelméről és
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv. Szabályozza.
Intézményünkben a bölcsődevezető irányításával folyik a gyermekvédelmi munka.
Feladatok:
- a veszélyeztetettség és az elhanyagolás felismerése, jelzése
- a gyermekbántalmazás jeleinek felismerése, jelzése
- fejlődés elmaradásának felismerése, jelzése
46
7.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év családi napköziben engedélyezett
férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes
férőhelyek száma
2008 0 0
2009 0 0
2010 0 0
2011 0 0
2012 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
Dunavecsén nincs családi napközi, a gyermekek napközbeni ellátása a településen a bölcsőde
keretein belül valósul meg. Családi napközi működtetésére a bölcsőde mellet nincs igény,
mivel a bölcsőde minden szükségletet kielégít a családoknak számára.
Megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén a bölcsődébe felvételt nyerhetnek mindazon 0-5
éves korú gyermekek, akik veleszületett vagy szerzett károsodás következtében valamilyen
fogyatékossággal élnek, vagy fejlődésükben, oly mértékben visszamaradottak, hogy emiatt
speciális bánásmódot, több figyelmet igényelnek, és nem veszélyeztetik sem maguk, sem
társaik testi épségét.
Az eltérő fejlődésmenetű kisgyermekek bölcsődei gondozása lehetővé teszi, hogy minél
fiatalabb életkortól kezdve fejlesztő programmal segítsék a gyermek optimális
személyiségfejlődését, biztosítsák a szülőkkel való együttműködést. A gyermekkel való
foglalkozást minden esetben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében
foglaltaknak megfelelően kell megszervezni.
A szakértői javaslatban egyértelműen rögzíteni kell, hogy a gyermek milyen módon vegyen
részt a különleges gondozásban, annak milyen legyen a formája, a helye. A szakvéleményben
írottakat figyelembe véve a korai fejlesztés és gondozás feladatait egy fejlesztési évre készített
egyéni fejlesztési terv szerint kell végezni. Az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus
készíti el. A bölcsődében a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. A személyi feltételeket a
Kunszentmiklósi Pedagógiai Szolgálat biztosítja. Egyéni terápiában, a szülőkkel,
gondozónőkkel való konzultációra helyben került sor a bölcsődében. Az egyéni foglalkozások
és a csoporton belüli fejlesztés harmonikusan illeszthető a gyermekek napirendjébe. A
bölcsődén belüli integráció esetén biztosítottak a gondozás feltételei.
A korai fejlesztés megelőzi az óvodai nevelést. A közoktatási törvény korai fejlesztés gondozás
körében nyújt speciális segítséget ahhoz, hogy az érintett gyermek fel tudjon készülni az óvodai
nevelésre, majd ezt követően az iskolai nevelésre-oktatásra. A korai fejlesztés és gondozás
feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd és más fogyatékosság megállapításától
kezdődően a gyermekek fejlesztése gondozása a szülő bevonásával. A különleges gondozás
keretében járó korai fejlesztést az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságok
szakvéleményei alapján kell megvalósítani. A feladatokat minden esetben a gyermek aktuális
igénye, állapota határozza meg.
47
7.3.5. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db
Az óvoda telephelyeinek száma 2
Hány településről járnak be a gyermekek 1
Óvodai férőhelyek száma 150
Óvodai csoportok száma 6
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): 6-17,30
A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()
Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma 13 0
Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 13 0
Gyógypedagógusok létszáma 0 0
Dajka/gondozónő 6 0
Kisegítő személyzet 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
7.3.6. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 2.
év Helyhiány miatt elutasított
gyermekek száma (fő)
Ebből hátrányos / halmozottan
hátrányos helyzetű (fő)
2008 0 0
2009 0 0
2010 0 0
2011 0 0
2012 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati, intézményi adatgyűjtés
48
7.3.7. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.
év
3-6 éves korú
gyermekek
száma
óvodai
gyermekcsoportok
száma
óvodai
férőhelyek
száma
óvodai
feladat-
ellátási
helyek
száma
óvodába beírt
gyermekek
száma
óvodai
gyógypedagógiai
csoportok száma
2008 178 6 150 1 143 0
2009 173 6 150 2 151 0
2010 181 6 150 2 155 0
2011 181 6 150 2 147 0
2012 165 6 150 2 150 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
7.3.8. számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele
2012-2013. év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen
székhely
Az intézménybe beíratott gyermekek
létszáma 24 24 13 12 0 73
Más településről bejáró gyermekek
létszáma 0 0 0 0 0 0
az intézménybe beíratott, 20%-ot
meghaladóan hiányzott gyermekek
száma (az adott évből eltelt időszakra
vetítetten)
17 11 3 7 0 38
a beíratott gyermekek közül a
hátrányos helyzetűek létszáma 12 9 7 4 0 32
a beíratott gyermekek közül a
halmozottan hátrányos helyzetűek
létszáma 2 1 0 2 0 5
tagóvoda
Az intézménybe beíratott gyermekek
létszáma 22 13 14 28 0 77
Más településről bejáró gyermekek
létszáma 0 0 0 0 0 0
az intézménybe beíratott, 20%-ot
meghaladóan hiányzott gyermekek
száma (az adott évből eltelt időszakra
vetítetten)
19 4 7 3 0 33
a beíratott gyermekek közül a
hátrányos helyzetűek létszáma 4 6 5 9 0 24
49
a beíratott gyermekek közül a
halmozottan hátrányos helyzetűek
létszáma 1 1 1 na 0 3
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
7.3.9. számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása
beíratott
hátrányos
helyzetű
gyermekek
létszáma
az intézménybe
beíratott, 20%-ot
meghaladóan
hiányzott hátrányos
helyzetű gyermekek
száma (az adott
évből eltelt
időszakra vetítetten)
fejlesztő
foglalkozásban
részesülő
hátrányos
helyzetű
gyermekek
száma
beíratott
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyermekek
létszáma
az
intézménybe
beíratott,
20%-ot
meghaladóan
hiányzott
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyermekek
száma (az
adott évből
eltelt
időszakra
vetítetten)
fejlesztő
foglalkozásban
részesülő
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyermekek
száma
Székhely
Csoport 1 12 8 1 2 2 0
Csoport 2 9 4 2 1 1 0
Csoport 3 11 5 6 2 1 0
Csoport 4 0 0 0 0 0 0
Csoport 5 0 0 0 0 0 0
Csoport 6 0 0 0 0 0 0
Összesen 32 17 9 5 4 0
A csoportok
összlétszámából a 6
évesnél idősebb
gyermekek
2 1 1 2 1 0
A csoportok
összlétszámából a 7
évesnél idősebb
gyermekek (ped.
szakszolgálat
véleménnyel)
0 0 0 0 0 0
Tagóvoda
50
Csoport 1 4 4 0 1 1 0
Csoport 2 11 4 3 2 1 0
Csoport 3 11 1 2 0 0 0
Csoport 4 0 0 0 0 0 0
Csoport 5 0 0 0 0 0 0
Csoport 6 0 0 0 0 0 0
Összesen 26 9 5 3 2 0
A csoportok
összlétszámából a 6
évesnél idősebb
gyermekek
3 0 1 0 0 0
A csoportok
összlétszámából a 7
évesnél idősebb
gyermekek (ped.
szakszolgálat
véleménnyel)
0 0 0 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés
7.3.10. számú táblázat - Óvodai körzethatár
Óvodai
körzeten-
kénti
létszám és
hh/hhh
gyermekek
megoszlása
A
körzetbe
felvehető
(ott élő)
összes
gyerme-
kek
száma
A
körzetbe
felvehető
(ott élő)
összes
hh
gyerme-
kek
száma
A körzetbe
felvehető
(ott élő)
összes hhh
gyermekek
száma
A körzet
óvodáiba
járó
gyermekek
össz-
létszáma
A körzetbe
járó hh
gyermekek
létszáma
A körzetbe
járó hh
gyermekek
aránya a
körzet
óvodásainak
össz-
létszámához
viszonyítva
(%)
A körzetbe
járó hhh
gyermekek
létszáma
A körzetbe
járó hhh
gyermekek
aránya a
körzet
óvodásainak
össz-
létszámához
viszonyítva
(%)
Körzet 1 150 na na 150 62 41% 8 5%
A településen egy óvoda működik 2 tagintézményben, 6 csoporttal. Az óvodai férőhelyek
száma 150 fő, helyhiány miatt egy gyereket sem utasítottunk el. A beíratott gyermekek száma
meghaladja a férőhelyszámot, jó kihasználtsággal működik.
Óvodánk befogadó intézmény, a csoportok úgy vannak kialakítva, hogy egyenlő arányban
kerültek minden csoportba a HH és a HHH gyerekek elosztásra.
Az óvoda, a helyi nevelési programja alapján megvalósítja, hogy az iskolára való alkalmasságot
minden gyermek elérje. A pedagógiai munka kulcsfeladatait - az egészséges életmód
kialakítása, érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi nevelés, anyanyelvi nevelés, esztétikai
nevelés - tevékenységekbe ágyazva, az egyéni személyiségfejlesztés lehetőségeinek maximális
kihasználása keretében végezzük. Az intézmény nevelési programja és munkaterve alapján
megvalósuló programok és szolgáltatások, amelyben biztosított az integráció.
A rendelkezésre álló férőhelyek biztosítják minden gyermek számára az óvodai ellátást. A
halmozottan hátrányos helyzetű 3-6 éves gyermekek óvodai ellátását fokozott figyelemmel
kísérjük. Ennek érdekében a következő lépéseket tesszük a nevelési gyakorlatunk szerint:
- a bölcsődével felvesszük a kapcsolatot az óvodai beiratkozás után
51
- az újonnan bekerülő gyermekeknél családlátogatást végzünk
- a gyermekvédelmi felelős napi kapcsolatban van az érintettekkel
- egyéni fejlesztési naplót vezetünk minden gyermek fejlődéséről
- rendszeres gyermekprogramokat, sétákat, kirándulásokat szervezünk
- biztosítjuk a napi mozgást a tornaszobában és a szabad levegőn
- folyamatosan fejlesztjük a játékeszközöket az udvaron és a csoportszobában
Kiemelten kezeljük a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű
gyermekek integrált nevelését. Hisszük, hogy mindezt játék- és mozgásközpontú
tevékenységek biztosításával, a természet megismertetésével, megszerettetésével, annak
védelmével és tiszteletben tartásával való tudatosításával érhetjük el.
7.3.11. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
tanév
Általános iskola 1-4
évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8
évfolyamon tanulók száma
általános
iskolások száma
napközis tanulók
száma
fő fő fő fő %
2010/2011 148 150 298 42 14,1%
2011/2012 151 138 289 50 17,3%
2012/2013 144 136 280 31 11,1%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
7.3.12. számú táblázat - Általános iskolák adatai
tanév
általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a
gyógypedagógiai oktatásban
általános
iskolai
feladat-
ellátási
helyek száma
1-4
évfolyamon
5-8
évfolyamon összesen
1-4
évfolyamon
5-8
évfolyamon összesen db
2010/2011 8 8 16 0 0 0 1
2011/2012 8 8 16 0 0 0 1
2012/2013 8 8 16 0 0 0 1
Forrás: TeIR, KSH Tstar
7.3.13. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
52
Fő Hiányzó létszám
Nem szaktanítást végző tanító 9 0
Szaktanítást végző tanítók száma 0 0
Szaktanítást végző tanárok száma 13 2
Gyógypedagógusok létszáma 0 0
Gyermekvédelmi felelős 1 0
Iskolaorvos 1 0
Iskolapszichológus 1 0
Kisegítő személyzet 6 0
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
7.3.14. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
tanév
8. évfolyamot eredményesen befejezettek
száma / aránya a nappali rendszerű
oktatásban
fő %
2010/2011 40 100%
2011/2012 41 93%
2012/2013 35 97%
A Petőfi Sándor Általános Iskola
A Pedagógiai Programban, a Munkatervben és a tanmenetekben meghatározott céloknak
megfelelően végezte nevelő-oktató munkánját. Munkánjának az a legfőbb célja, hogy minden
tanuló képességeinek megfelelően tudjon és akarjon teljesíteni. Nagyon sok közösségi élményt,
csapatépítési lehetőséget, és emellett direkt és indirekt nevelési lehetőséget nyújt a különböző
programok, rendezvények, ünnepségek megszervezésében. A számítógépek számának
gyarapodása miatt az informatika órák bontása már nem szükséges, azonban a technikaórákat
továbbra is bontotásban kell tartani, a balesetveszélyelkerülése érdekében, illetve a férőhelyek
korlátozottsága miatt. Ezért ezek az 5-6. órákban szerepeltek az órarendben. Tanulók harmadik
53
évfolyamtól tanulnak idegen nyelvet. 2012-ben 208 fő tanultak nyelvet: angolul 150-en,
németül 58-an (72-28 %). Angolból a felső tagozaton évfolyamonként, németből 8. évfolyamon
fakultációt is van. A 8. évfolyam számára előkészítő van magyar nyelvből, matematikából,
valamint idegen nyelvből.
A Katolikus és a Református Egyház az intézményben hittan-oktatási lehetőséget kért, amelyet
2012/2013-as tanévben, heti 2-2 órában az órarendbe került.
Tehetséggondozás, versenyek
A tanulók művészeti oktatásban részesülhettek a Violin iskola keretében néptánc és zene
(zongora és fafúvós) szakágban.
A felzárkóztatás mellet fontos feladat a tehetséges tanulók motiválása, megfelelő feladatokkal
való ellátása.
A tehetséges tanulók szakkörökön vehettek részt, és versenyeken mérethették meg tudásukat. A
tantárgyfelosztásban szereplő szakkörök: dráma, énekkar, angol, kézilabda, foci.
Ezen túl a kollégák egy része vállalt önkéntesen szakköröket, ezek:
- Kézműves-kreatív szakkör
- Sütő-főző szakkör
- Okoskodó-tehetséggondozó
- Informatika
- Szorobán
- 3-4. évfolyamnak sportkör
- Versenyekre való felkészítő tevékenység
- Magántanuló egyéni felkészítése
A tanulók a különböző tantárgyakból és szinteken szervezett versenyeken mérethették meg
magukat. Az iskola szinte minden tantárgyból szervezett versenyt valamelyik évfolyamon.
Helyi verseny volt:
az alsós vers- és mesemondó verseny,
az alsós anyanyelvi verseny,
a felsős szavalóverseny,
a népdaléneklési verseny,
a Kazinczy-verseny,
a természettudományi verseny,
az angol/német nyelvi verseny, r
ádiós vetélkedő,
rajzverseny
a közlekedési verseny.
Ünnepségek:
- Megemlékezés az aradi vértanúkról iskolarádión keresztül, majd a városi ünnepségen
- Részvétel az október 23-i a városi ünnepségen
- Karácsonyi ünnepséget szervezése a sportcsarnokban, minden évfolyam műsorral készült
- Fenyőfát állítása a zsibongóban, és feldíszítése
- Megemlékezés Petőfiről, a Petőfi-fal megkoszorúzása
- Részvétel a Trianon-emlékműsoron (énekkar)
Színház, előadás:
- Az alsósok színházlátogatáson vettek részt Dunaújvárosban, kétszer is
- Részt vettünk képzőművészeti kiállításon, a Violin-hangversenyen, néptánc-bemutatókon
- Felsős színházlátogatás Budapesten
- A drámások szerepeltek a Dömötör-napon
54
Közösségi programok:
- Egészségügyi hét: rajzverseny, vetélkedők, sportversenyek, előadások, ételkészítés
- Papírgyűjtés
- Fuss! – sport-délelőtt
- Halloween-vetélkedő és buli
- Tejtermék-kiállítás
- Városi egészségnapon rajzkiállítás és tornabemutató
- A felsősöknek Mikulás-diszkó
- Farsangi bál
- Rendőrségi előadás 7-8.: Agresszív magatartás, szabálysértés, bűncselekmény
- Rendőrségi előadás az alsó tagozatnak. A nyár veszélyeiről
Osztályprogramok:
- klubdélután, filmvetítés
- társasjátékozás, zenehallgatás
- szánkózás
- anyáknapi ajándékkészítés
- kerékpártúra Apostagra/kopjafához
- élményfürdőzés
- korcsolyázás Dunaújvárosban
- Tökfesztivál Rácalmáson
- Mikulás-látogatás Nagykarácsonyba
- Parlament-látogatás, Láthatatlan kiállítás
Dunavecsei Református Kollégium
A testnevelés órák keretein belül és azon kívül számos lehetőséget kínál a testi és szellemi
sportolásra.
- Felmenő rendszerben az 1., 2. és 5. évfolyamon ingyenes néptánc tanfolyamon vesznek
részt a gyermekek, mely bizonyítványt adó vizsgával zárul.
- Az intézmény lovain szülői engedéllyel, és állatgondozói felügyelet mellett minden
nebuló lovagolhat.
Tehetséggondozással egybekötött szakköreink is kivétel nélkül ingyenesek:
- Íjászat
- Asztali tenisz
- Kosárlabda
- Röplabda
- Sakk
- Dzsúdó
Rendszeresen versenyezteti a gyermekeket, a versenyeken való részvétel a gyerekeknek
maximum az útiköltségbe kerül, de sok esetben még ezt is az intézmény finanszírozza, főképp a
hátrányos helyzetűeknek. Minden gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulónk ingyen
étkezik, és kedvezményesen kapja tankönyveit is.
Minden fogyóeszközt (rajzlap, zsírkréta, vízfesték, olló, gyurma, színes lap) az iskola vesz és
minden elsős, iskolakezdésre teljes tanfelszerelést táskával, tele tolltartóval kap ajándékba a
fenntartó jóvoltából. Szükség esetén az iskola saját kollégiumában korlátozott számú szálást és
élelmet tud biztosítani rászoruló tanulóknak.
Osztályfőnökök összefogásával, szükség esetén a többi pedagógussal közösen, valamint a
gyermekjóléti szolgálattal karöltve próbálja kezelni a fellelt problémákat. Havi
rendszerességgel gyermekvédelmi megbeszélést tart az iskola.
55
A település vezetősége jóvoltából alapítványi finanszírozással évente a legtehetségesebb
diákokat van lehetősége megjutalmazni, valamint pénzjutalmat oszt a tanévzárókon.
Az önkormányzattal közösen emlékezik meg nemzeti ünnepekről, amelyben a tanulók is
rendszeresen aktívan részt vállalnak.
Ha város által szervezett, a város érdekét szolgáló program kerül megszervezésre, (városszépítő
akció, szemétszedés, Duna-part takarítása) akkor az oktatók és a tanulók is örömmel segítenek.
Az iskola fenntartója a Dunavecsei Református Gyülekezet. Az iskolában biztosítva van a más
felekezetű tanulók hitoktatása és diákok aktív tagjai a Katolikus és Baptista közösségi életnek
is.
A civil szervezetekkel nagyon jó kapcsolatot ápol az intézmény, a helyi tűzoltók rendszeresen
tartanak felvilágosítást, valamint a gyermeknapok, illetve a Gróf Teleki Napok aktív résztvevői.
A polgárőrök segítenek a megtartott rendezvények biztosításánál.
A Vikár Béla Női Kar, a Kék Duna Népdalkőr és a Gyöngyvirág Néptánc Csoport rendszeresen
fellépnek a kulturális programokon. A városi sakk-kör a sakkórákat, valamint a táblákat
biztosítja az iskolának, amivel segítik a sakkszakkörösök fejlődését. Ezek a közösségek és a
velük való összefogás erősíti, színesíti és szélesíti diákok látókörét
EGYMI
A tanulók általános tankönyvtámogatásban részesültek, kivéve nevelőszülős és
gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermekek.
Minden alsó és felső tagozatos tanuló ingyenes ebédben részesült (kivéve nevelőszülős
gyermekek). A szakiskolai tagozaton tanulók közül a rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményben részesülők számára szintén ingyenes ebédet biztosít az iskola.
A kollégiumi térítési díj az étkezési díj összegét tartalmazza, ennek az 50%-át kell fizetnie a
szakiskolás tanulóknak, amennyiben nem rendelkeznek rendszeres gyermekvédelmi
kedvezménnyel, mely ingyenes ebédre jogosít. Az alsó és felső tagozatos tanulók kollégiumi
ellátásának díjából az ebéd ingyenes, a fennmaradó összeg 50%-át kell megtéríteni.
A tanévben az alábbi szabadidős foglalkozásokat szerveztük meg tanulóink részére.
Sport: A sportversenyek előtt alkalomszerűen felkészítő foglalkozásokat tart.
Valamint az Agressziókezelés pályázat (TÁMOP 5.2.5) foglalkozásai – Sport, Fotó szakkör,
Kézműves foglalkozás, Dráma szakkör, Cigánytánc,
Cigánytánc: Az intézményben hosszú időre tekint vissza a hagyományőrző cigány tánc szakkör
működése. 1996-tól működik, bővült a résztvevők létszáma. Különböző iskolai
rendezvényeken, farsangokon, ünnepségeken léptek, lépnek fel a gyerekek.
Csoportot már megismerték széleskörben, így egyre többször kap felkérést jótékonysági
bálokon, falunapokon való szereplésre. Egy nemzetközi pályázat keretében 2007-ben
Magyarországot képviselhete a csoport a Mosolygó Gyermekek Nemzetközi Fesztiválján,
Isztambulban. Ezt az utazást Törökországba 2008-ban és 2010-ben megismételhették. 2010
nyarán Kecskeméten szintén egy nemzetközi fesztiválon, - a Csiperón -, arattak zajos sikert
táncosaink.
Drámaszakkör:
A kapcsolatteremtő játékok jól összekovácsolják a csoportot, ha új gyermek kapcsolódik be a
csoport életébe, akkor szükségessé válik az ismerkedés első lépésben. A következő lépésben a
bizalomjátékok arra orientálják a gyerekeket, hogy minden színpadi helyzetben számítsanak
egymás támogatására, szerepének pontos alakításában. A koncentrációs feladatokkal elérik,
hogy a kitűzött cél megvalósítása minél dinamikusabban menjen. A mentálisan sérült
gyerekekre különösen jellemező a nehézségek agresszív elhárítása, ezek kezelésére agresszió-
levezető játékokat alkalmaz a csoport.
56
Fotószakkör:
A különféle személyiségzavarokkal és szocializációs lemaradásokkal rendelkező hátrányos
helyzetű gyerekek fejlesztésére alkalmas ez a program.
7.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő
gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
Az integrált oktatást, különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően – a
fogyatékosságot megállapító szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint – a korai
fejlesztés és gondozás, a fejlesztő felkészítés, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás
keretében lehet megszervezni. A halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók tekintetében a városi közoktatás fejlesztési stratégia prioritása között is
szerepel, az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és
folyamatos fejlesztése. A figyelmet igénylő csoportokba tartozó, hátrányos helyzetű, sajátos
nevelési igényű gyermekek esélyeit, hátrányos megkülönböztetésüket a társadalmi környezet is
alakítja.
Ennek megváltoztatása nem megy máról holnapra. A megkülönböztetés felszámolását a
társadalmi tolerancia erősítésével, az intézményen belülről is szükséges támogatni. Egyszerre
kell tiszteletben tartani a diszkrimináció tilalmát és elő kell mozdítani az érintett csoportok
esélyteremtését, esélyegyenlőségét. Az iskolai oktatáson belül elsődleges az intézményben
dolgozók szemléletének formálása, a pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása
vezethet eredményre. Az intézményvezetésnek kiemelten nagy gondot kell fordítni a jövőben a
fenti szemlélet és a szemlélethez kapcsolódó gyakorlat folytonos alakítására.
Cél a lemorzsolódásuk csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias,
élményalapú oktatás megteremtése, iskolai pályafutásuk nyomon követése, rugalmas, egyénre
szabott tanulási utak segítése, sikertelenség esetén a második esélyt nyújtó, integrált nevelést
folytató intézménybe kerülés lehetőségének biztosítása. A tanulási nehézséggel küzdők
megsegítésére, integrált oktatás elősegítése érdekében a továbbiakban is meghatározó a
Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel történő együttműködés, keretében az iskolavezetés,
az osztályfőnökök, a szaktanárok és a nevelési tanácsadó szakemberei közösen alakítják ki a
fejlesztés irányait és gyakorlatát. Általános célként kell kitűzni, hogy minden gyerek a
képességeinek megfelelő, maximális szintű tudással fejezze be alapfokú tanulmányait.
Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára fejlesztő programot szervez,
melynek keretében a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a szociális
hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet folytat. Az óvodai ellátás keretén belül
biztosít a gyermekek számára differenciált fejlesztést. Cél, hogy kialakuljon a biztonságérzetük,
és a stabil helyük a szűkebb-tágabb környezetükben egyaránt. Ismerje meg, fogadja el önmagát,
tudja elfogadtatni magát a közösséggel, a csoportnormákhoz, saját képességeihez mérten tudjon
alkalmazkodni. Tehetségét bátran vállalja fel, éljen vele.
Az óvodánkban a gyermekek nevelő és oktató munkáját a következő szakemberek segítik:
- fejlesztő pedagógus – 1fő
- gyógypedagógus – 1 fő
- logopédus – 1fő
- bábterapeuta – 1 fő
- pszichológus – 1fő
- gyógytestnevelő – 1 fő
- mozgásfejlesztő – 1 fő
57
Az óvodánk befogadó intézmény, a csoportok úgy vannak kialakítva, hogy egyenlő arányban
kerültek minden csoportba a kiemelt figyelmet igénylő, és a 3h-s gyerekek elosztásra.
Az EGYMI iskolánkban tanuló, a gyermekotthonunkban élő gyerekek közelmúltban elért jó
eredményei bizonyítják, hogy az intézményben komoly műhelymunka folyik. A komplex
tanulmányi versenyek alkalmával rendszerint a megye legjobbjai, országos szinten a legjobb
nyolc intézmény egyike. A sport területén atlétika és labdarúgás sportágakban is szép sikereket
értek el (megyei dobogós helyezések, országos 1. és 4. helyezés). Jó a kapcsolata a helyi
önkormányzattal, intézményekkel, vállalkozókkal, civil szervezetekkel és a lakossággal.
Megfelelő munkakapcsolatot alakított ki a fenntartónkkal, és több területi szervezettel is.
Országos szinten a kapcsolatok közül említésre méltó a Kézenfogva Alapítvánnyal, a Soros
Alapítvánnyal, Értük-Velük Egyesülettel, a Dyslexia Szövetséggel és több országos
közalapítvánnyal való kapcsolat. Minden tanév elején felméréseket végznek a HH és a HHH
tanulók arányáról.
A Polgármesteri Hivataltól, a Jegyzőtől minden alkalommal beszerzi az iskola a gyermekek
hatósági bizonyítványait, határozatait, melyben hivatalosan igazolják, hogy ki részesül
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, illetve ki hátrányos, illetve halmozottan
hátrányos helyzetű.
A Református Általános Iskolában minden gyermek jogosult ugyanarra az ellátásra, de a
beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők több törődést, odafigyelést, személyes
kapcsolatokat kapnak. Az SNI-s, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára szakember
által vezetett fejlesztő alkalmak hozzáférhetőek heti többszöri alkalommal. Iskolában két
gyógypedagógus és egy heti rendszerességgel járó logopédus tevékenykedik.
A Petőfi Sándor Általános Iskolában a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásnak és
a közösségi nevelésnek egyik fontos színtere a napközi.
Nagyon sok közösségi élményt, csapatépítési lehetőséget, és emellett direkt és indirekt nevelési
lehetőséget nyújtanak a különböző programok, rendezvények, ünnepségek is.
A tanulók egy része azért marad le a tanulásban, mert családi háttere nem megfelelő: nem kap
ösztönzést, nem lát pozitív példát környezetében. Az alsó tagozaton minden évfolyamon 1-1óra
korrepetálással biztosítotja az intézmény a lemaradó tanulók felzárkóztatását. A felső tagozaton
magyarból, matematikából, németből, földrajzból és (első félévben) fizikából volt korrepetálás.
A gyerekek érettségében, tudásszintjében minden életkorban nagy lehet az letérés, ezért kiemelt
feladat a differenciálás tanórákon. A Nevelési Tanácsadó állapítja meg a beilleszkedési-,
tanulási- és magatartászavart.
A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztató-fejlesztő foglalkozásokon vettek részt heti
1-1 órában fejlesztőpedagógusok vezetésével. A 2012/2013-as tanév alatt 3 tanuló
kontrollvizsgálata történt meg. Május végén a Nevelési Tanácsadó ellenőrizte a BTM-esekkel
történő fejlesztést, és rendben találta azt. A sajátos nevelési igényű tanulókkal gyógypedagógus
foglalkozott heti 2-2 órában egyéni fejlesztési terv alapján.
A Kunszentmiklósi Nevelési Tanácsadó 1 pszichológust, 1 logopédust és 1 pályaválasztási
tanácsadót biztosított az iskolának.
58
7.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A gyermekek veszélyeztetettségének
kialakulásának megelőzése és hatásuk enyhítése.
Szabadidős programok szervezése, a hátrányos
helyzetű gyermekekkel foglalkozó szakemberek
továbbképzése
A hh/hhh helyzetűek pontos számának
meghatározása.
Adatok gyűjtésének kezdeményezése.
SNI-s tanulók fejlesztésének lehetőségei a
közoktatásban.
Egyénre szabott megfelelő fejlesztésben való
részesülés.
A gyermekvédelmi rendszer hatékony
működtetésének fenntartása.
Jelzőrendszer tevékenysége.
A gyermekek részére a nyári szünidei felügyelet
nem megoldott.
Szabadidős programok szervezése a nyári szünet
idejére.
59
8. A nők helyzete, esélyegyenlősége
8.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
Nők és férfiak társadalmi egyenlősége elsősorban azonos jogokra vonatkozik az élet minden
területén. A diszkrimináció tilalma azt jelenti, hogy a nemek alapján senkit se érhessen
hátrányos megkülönböztetés. Ma az egyenlőség helyett egyre inkább az egyenlő jogok, esélyek
és bánásmód kifejezéseket használják: rendelkezzen a két nem egyenlő lehetőségekkel a
társadalmi és a magánéletben, a munkavállalás területén, a képzéseken való részvételben, az
előmenetelben, a politikai döntéshozatalban, a gyereknevelésben, és a szolgáltatásokhoz való
hozzáférésben. Magyarországon a második világháború után, főként az ipar dinamikusan
fejlődésének eredményeképpen, következett be a korábban háztartásban dolgozó nők tömeges
munkába állása, melynek legfőbb oka az anyagi kényszer volt. A korábban megszokott
életszínvonal fenntartása érdekében a család női tagja is kereső tevékenység végzésére
kényszerült.
A korábbi tradicionális családi szerepek háttérbe szorultak, és egyre inkább elterjedt a
kétkeresős családmodell, a foglalkoztatottak számán belül folyamatosan nőtt a női
munkavállalók aránya. A rendszerváltozás után Magyarországon a nők munkaerő-piaci
helyzete radikálisan megváltozott. Nagyon sok munkahely megszűnt, az otthon lévő
kismamáknak gyakran azzal a problémával kellett szembesülniük, hogy nem tudnak visszatérni
korábbi munkahelyükre. A nők gazdasági aktivitásának fontos befolyásoló tényezője a
gyermeknevelés. A munkáltatókra általánosan jellemző, hogy a felvétel során a férfiakat
részesítik előnyben a nőkkel szemben. A felvételi interjúk alatt a nők gyakran találják szemben
magukat a családalapítási tervekkel, gyermekvállalás várható időpontjával kapcsolatos
kérdésekkel. A munkáltatónak számolnia kell azzal, hogy gyermekvállalás esetén a női
alkalmazott ideiglenesen vagy akár örökre kilép a munkaerőpiacról.
Gyermekes anyukák esetében, főleg ha kisgyermekes anyukáról van szó, át kell gondolniuk
mennyi munkaidő-kieséssel, kell számolniuk a gyermek megbetegedése esetén, illetve fontos
szempontnak tartják, hogy a gyermektelen nők sokkal jobban terhelhetők, több túlórát
vállalnak, mint a gyermekesek. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy a családos férfiak nem
kerülnek hátrányba gyermekeik miatt, sőt inkább előnyt jelent számukra, ami azzal
magyarázható, hogy a vállalatok a családos férfiakat sokkal elkötelezettebbnek ítélik meg,
akiknél sokkal kisebb a munkahely változtatás valószínűsége. A nőket nem érheti hátrány a
terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt. Miután a
munkavállaló értesítette munkáltatóját arról, hogy terhes, fel kell mérni: milyen egészségre
ártalmas hatásoknak van kitéve a terhes nő. A munkáltató köteles a vizsgálat eredményéről
tájékoztatni a munkavállalót, és csökkenteni ezeket a negatív hatásokat. A munkaórák számát
és a munkakörülményeket hozzá kell igazítani a megváltozott helyzethez. Ha ez nem
lehetséges, más munkát kell találni a terhes munkavállaló számára. Ha ez sem lehetséges, akkor
fizetett szabadságra kell küldeni a munkavállalót.
A vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve, valamint a 33/1998. (VI. 24.) NM
(népjóléti miniszteri) rendelet tartalmazza. Az Mt. 138. szakasz (1) bekezdése kimondja, hogy a
terhes, illetve szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét
lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A terhes nők áthelyezésére, illetve megváltozott
feltételek melletti foglalkoztatására vonatkozó szabályozás szerint az intézkedés a terhes nő
kezdeményezésétől függően következik be, és a foglalkoztatási feltételek átmeneti
megváltoztatásához, azaz az új munkahely, munkakör kiválasztásához szükséges a terhes nő
beleegyezése.
60
Az áthelyezett nő keresete nem csökkenhet [Mt. 86.§ (1) és (2) bekezdés]. A nők hátrányos
munkaerő-piaci helyzetét bizonyítja, hogy a magyar jogszabály tartalmazza ugyan az egyenlő
munkáért egyenlő bér alapelvét, de ez a gyakorlatban mégsem teljesül. A sikeres
együttműködésben tehát mind a két félnek jelentős szerepe van. A munkáltatóknak nagyobb
figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy éreztessék a kismamával, hogy a jövőben is
számítanak a munkájára, támogatják visszatérését, az anyáknak pedig jeleznie kellene a
munkáltatójuk felé, hogy a cég életében továbbra is jelen szeretnének maradni, a későbbiekben
is számíthatnak munkájukra.
8.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év
Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek
férfiak nők férfiak nők férfiak nők
2008 1452 1439 1372 1344 80 95
2009 1207 1434 1093 1300 114 134
2010 1472 1417 1458 1379 14 38
2011 1478 1452 1383 1289 95 163
Bárhol is dolgozzon a munkavállaló, nemétől függetlenül egyenlő értékű munkájáért egyenlő
bérhez van joga! A magyar jog kifejezett rendelkezéssel és közvetett módon is tiltja az egyenlő
munkáért egyenlő bér elvének megsértését. Az Alkotmány 70./B. § (2) bekezdése szerint: “az
egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van
joga”. A Munka Törvénykönyvé-nek (Mt.) 5. §-a is rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát.
A hatályos magyar jog tehát garantálja a nemek közötti egyenlőség megvalósulását, és egyenlő
bánásmódra kötelezi a munkaadókat. Nem foglalkozik viszont külön az egyenlő bér kérdésével,
különösképpen nem olyan hangsúlyosan, mint azt a közösségi jog teszi. A köztisztviselői és
közalkalmazotti körre vonatkozóan olyan illetmény-, illetve előmeneteli rendszer működik,
amely elvileg kizárja a férfiak és nők eltérő bérezését. A szabad béralkuval rendelkező piaci
szférában a munkabért a felek szabadon állapítják meg, ám rájuk is vonatkoznak a fenti
tilalmak. Mindezek ellenére a közszférában is hasonló mértékű - 15% körüli - bérkülönbség
érvényesül, mint a piaci szférában.
8.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
A településen működik olyan intézményhálózat, amely a gyermekek nappali ellátását biztosítja.
A településen van bölcsődei, óvodai és iskolai ellátás, ami segíti az anyukák munkába állását.
A településen eddig nem volt olyan kezdeményezés, ami a családbarát munkahelyek
kialakítását, a nők alternatív foglalkoztatását segítő, a családi kötelezettségeknek való
megfelelést segítő vállalkozásokat elismerné, ösztönözné. Az önkormányzat és intézményei
nem élnek a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével.
A nők foglalkoztatását gátló legfőbb akadály a gyermeknevelés. A kisgyermekek napközbeni
ellátásának megszervezése a nők esélyegyenlőségének egyik feltétele a munkaerőpiacon. A
családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. A
gyermekeket ellátó szolgáltatások biztosítása elősegíti a család és a munka
61
összeegyeztethetőségét. Településünkön a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei
férőhelyek és az óvodai férőhelyek száma minden igényt kielégít, váró lista nincs. Dunavecsén
egy bölcsőde működik. Az óvodai férőhelyek száma megfelelő, férőhely hiány miatt még
óvodás korú gyermeket nem utasítottak el a helyi óvodában. Az általános iskolában reggel
7:00-tól várják a diákokat és a napközis ellátást igénybe vevő szülők16:00-ig biztonságban
tudhatják gyerekeiket.
8.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások
év
3 év alatti
gyermekek
száma a
településen
működő
bölcsödék
száma
bölcsődei
férőhelyek száma működő családi
napközik száma
férőhelyek száma
családi napközikben
férőhelyek
összesen
önkor-
mányzati egyéb
2008 133 1 1 0 0 0 20
2009 131 1 1 0 0 0 20
2010 129 1 1 0 0 0 24
2011 114 1 1 0 0 0 24
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
8.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
A védőnői szolgálat célja - az alapellátás részeként - a családok egészségének megőrzése,
egészségromlásuk megelőzése érdekében végzett egészségnevelés. A védőnő a gondozási
tevékenységet azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya illetve 0-6
éves korú gyermek él. A nővédelem területén a védőnő tanácsot ad a családtervezéssel
kapcsolatban, segíti a nők anyaságra való felkészülését. A gyermekágyas, szoptató anyákat a
szülészeti intézetből történő távozást követően 48 órán belül meglátogatja, segítséget nyújt és
tanácsot ad a szülést követő egészségi állapotra vonatkozóan a szoptatással, a
gyermekgondozással valamint a családtervezéssel összefüggő kérdésekben. A 0-6 éves korú
gyermekek esetében családlátogatás és tanácsadás során segíti a harmonikus szülő-gyermek
kapcsolat kialakulását, az egészséges életmód és az egészséges táplálkozás gyakorlásához
szükséges ismeretek elsajátítását, a gyermeknevelést, a szocializációt valamint nyomon követi a
gyermekek szomatikus és mentális fejlődését.
Az iskolai védőnői munka fontos feladata 6-16 éves korban, a gyermek fejlődését veszélyeztető
tényezők időben történő kiszűrés és észlelése. A szűrővizsgálatok végzésével, szükség szerinti
intézkedéssel, a védőnők mindent megtesznek a gyermek zavartalan fejlődésének biztosítása
érdekében.
8.3.1. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
év védőnők száma 0-3 év közötti
gyermekek száma
átlagos gyermekszám
védőnőnként
2008 2 177 89
2009 2 174 87
2010 2 167 84
2011 2 162 81
62
Forrás: TeIR és helyi
adatgyűjtés
Dunavecsén betöltetlen védőnői állás nincs. A védőnői gyakorlatban rendszeresen végzett
családlátogatás lehetőséget nyújt a család környezetének megismerésére, ezáltal könnyebben
felismerhetők az egészségi állapotra ható pozitív és negatív tényezők, amelyek alapján a
gondozás célját, módszereit meg lehet választani.
8.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak
A családon belüli erőszak még mai modern társadalmunkban is tabunak számít, mind az
erőszak alkalmazója, mind annak elszenvedője igyekszik eltitkolni az erőszak létét. A külső
környezet sem segíti a családon belüli erőszak feltárását, a társadalom nagy része úgy tekint a
jelenségre, mint valamely családi problémára, mely nem rá tartozik. A családon belüli erőszak
azonban nem magánügy! Mind a nyugati, mind a magyar adatok azt mutatják, hogy minden
ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg
bántalmazta őt. Ezt az adatot tovább súlyosbítja, hogy a testi erőszak csak a jéghegy csúcsa. A
folyamatos lelki erőszakban élő nők száma ennél jóval magasabb. A statisztikai adatok azt
mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli
erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon
falai mögött folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az
áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára, pedig a
segítségnyújtást.
Célzottan a nők elleni erőszak, családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a
városban nem folyik. A település nem jelezte, hogy a fiatal lányok, és nők védelme érdekében
külön erőfeszítéseket kellene tenni.
8.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások
Krízishelyzetben igénybe vehető tanácsadást a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat
családgondozóitól kaphatnak a bajba jutott nők, akiket tájékoztatnak a szolgáltatások
igénybevételi módjáról. A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások legközelebb
Kiskunmajsán és Szolnokon találhatóak. A családok önként kérhetik felvételüket az
intézményvezetőnél személyesen, telefonon vagy levélben. A jelentkezés oka lehet anyagi
probléma, családon belüli erőszak, bántalmazás, egyéb. Az átmeneti intézményben az
egyszülős családok átlagosan 12 hónapig tartózkodhatnak. A gondozottak folyamatos személyi
segítséget kapnak annak érdekében, hogy az intézményen kívüli életüket minél előbb
megkezdhessék.
63
8.6. A nők szerepe a helyi közéletben
8.6.1. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben
év
Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák
vezetői Közgyűlések tagjai
Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő
2008 7 5 na na na na
2009 7 5 na na na na
2010 7 5 na na na na
2011 7 és 5 5 és 2 na na na na
2012 5 2 na na na na
Forrás: Helyi adatgyűjtés
A városi önkormányzati képviselőtestületben a polgármester és a 6 képviselő között
mindösszesen két nő foglal helyet! De az önkormányzati hivatalban, a közoktatási
intézményekben, járóbeteg szakrendelőben és a bölcsődében többségében női alkalmazottakat
foglalkoztatnak
8.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra
irányuló kezdeményezések
A nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák felszámolására indított kezdeményezések a
településen nincsenek, mivel nem érzékelhetők a nőket érő hátrányos megkülönböztetés, így
annak felszámolására sem jött létre kezdeményezés.
8.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A munkanélküliség aránya magasabb a nők
körében.
Képzési programok szervezése.
A gyermekét gyedül nevelő vagy több gyermekes
családban az elszegényedés kockázata magasabb.
Célzott támogatások nyújtása a családok számára.
Nincs rugalmas foglalkoztatást biztosító
munkahely a településen.
Családbarát munkahelyek teremtése.
GYED és GYES-ről való visszatérés a munkaerő
piacra.
Gyermekek napközbeni ellátása.
„GYES szindróma” kialakulásának megelőzése. Magányérzet kialakulásának megelőzése.
64
9. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége
9.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői
Az öregedés fokozatosan és természetes módon végbemenő folyamat, a születéssel kezdődik,
és minden életszakaszban megállás nélkül tart, magában foglalva mind a fejlődés pozitív, mind
a hanyatlás negatív folyamatát. A kor előrehaladtával, a szervezet számos működése hanyatlik,
az érzékszervek fogyatékossá válnak (csökken a látásunk, a hallásunk), a testi erő csökkenése,
az alkalmazkodási képesség mérsékelődése. Megváltozik az immunrendszer működése,
gyakoribbak a fertőzések, az autoimmun betegségek, a daganatos megbetegedések, a kialakuló
stressz helyzetekre már nem tudnak megfelelően reagálni, de a fokozott feledékenységben
mutatkozó szellemi hanyatlás is hozzátartozik a szokványos öregedéshez. Az időskorúak
családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és
növekszik az özvegyek aránya.
A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze:
– növekszik az átlagéletkor,
– magasabb a középkorúak halandósága,
– nők hosszabb élettartama
9.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint
év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban
részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban
részesülő nők száma
összes
nyugdíjas
2008 479 702 1181
2009 483 690 1173
2010 477 660 1137
2011 471 669 1140
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXI. törvény értelmében a kötelező
társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogán és hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A
saját jogú ellátások körébe tartozik az öregségi nyugdíj és a rehabilitációs járadék. A
társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: az özvegyi
nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátás és az özvegyi
járadék. Időskorúak járadékára azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő
hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve
alacsony összegű ellátással rendelkeznek.
Dunavecse lakosságának közel 20 %-a idős korú. A nyugdíjasok között igen magas az
egyszemélyes háztartások száma. Ezen háztartások nagy részét alacsony nyugdíjjal rendelkező
özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet,
nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben
tanúsított társadalmi magatartástól. Korunk jelensége a magány, különösen elviselhetetlen
időskorban. A család hiánya, vagy nélkülözése oly mértékben figyelhető meg, ami a teljes körű
mentálhigiénés gondozás kiépítését veti fel. Nehezíti a helyzetet, hogy a család aktív tagjai
távol vannak, vagy a megélhetési gondok miatt. Több mint nyolc órát dolgoznak, és így kevés
idő marad az idősek gondozására, a velük való törődésre. Ennek hatására megnő a személyes
65
gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény, ami jelentős kihívás elé állítja
önkormányzatunkat. A megélhetésüket nyugdíjból, nyugdíjszerű rendszeres ellátásból
biztosítják, mely a napi létfenntartáshoz szükséges feltételeket fedezi, de az egyre romló
egészségi állapothoz nélkülözhetetlen gyógyszerek megvételét egyre többen nem tudják
biztosítani.
9.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete
Az idősebb korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen
nagyon alacsonyak. A településen a regisztrált munkanélküliek száma 2012. évben 213 fő volt,
ebből az 55 év feletti korosztály aránya 17,8% (38 fő). Az a személy, aki ebben a korban
munkanélkülivé vált, annak az elhelyezkedési esélye nagyon minimális, így sokkal
kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben a helyzetben látványos a diszkrimináció, hiszen
nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, hanem egy esetleges létszámleépítés is hamarabb
eléri az 55 év feletti korosztályt. A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a
nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. A községben élő nyugdíjasok további
foglalkoztatásáról nincsenek adataink. A településen élő idős emberek helyben, a ház körüli
mezőgazdasági termelésből önmaguk és szűkebb családjuk számára zöldséget termesztenek,
kisállatokat tenyésztenek, így biztosítva az aktív időskort.
9.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi
élet gyakorlásához való hozzáférés
Az idős és idősödő személyeknél igényként merül fel a folyamatos családlátogatás, valamint a
jelzőrendszer kiépítése a problémák gyors megoldása végett. Városunkban évtizedek óta
működik az Idősek Klubja, ahol családias légkörben tölthetik napjaikat, továbbá étkezést
biztosítunk, illetve házhoz szállítást vállalunk. Támogatjuk a Nyugdíjas Kék-Duna Népdalkört,
amely közel 30 főt számlál.
Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a
szociális alapszolgáltatásokat, továbbá a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást.
Az önkormányzat társulási formában látja el feladatát. Az önkormányzat szociális rendelete,
valamint a társulási megállapodásban foglaltak szerint az idősek számára biztosított:
Szociális alapszolgáltatás:
- a szociális étkeztetés
- házi segítségnyújtás / mentális segítségnyújtás
- idősek klubja
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
9.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
év 64 év feletti lakosság száma
nappali ellátásban
részesülő időskorúak
száma
fő fő %
2008 827 23 3%
2009 853 0 0%
2010 871 0 0%
2011 901 23 3%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
66
Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók
szívesen veszik az önkormányzat megkeresését és veszik igénybe a szolgáltatásokat saját
otthonukban. Nappali ellátásra nincs lehetőség, erre igény sem mutatkozik, az idősebb és
betegesebb személyek szívesebben maradnak otthon. A város elöregedő, így egyre nagyobb
igény mutatkozik a szociális ellátásra. A szociális étkeztetés is népszerű. Az idősek
választhatnak, hogy helyben fogyasztással, elvitellel vagy kiszállítással kérik az ebédet.
A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvosok a Dunavecsei, illetve a dunaújvárosi
szakorvosi rendelőintézetbe utalják, a legközelebbi kórház Dunaújvárosban a távolabbi
Kecskeméten van. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen
személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető
9.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma
év időskorúak járadékában részesülők száma
2008 1
2009 1
2010 1
2011 1
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő
hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve
alacsony összegű ellátással rendelkeznek.
A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel
felnőttek és gyermekek részére külön körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igénylő
betegeket a háziorvosok a Dunavecsei szakorvosi rendelőintézetbe utalják. Az idős,
mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség
szerint betegszállító igényelhető. Azok az idős gondozottak akik mobilizálhatóak, de
önmaguk nem tudnak eljutni az egészségügyi intézménybe, valamint ha családjuk sem ér rá,
őket a szociális gondozók autókkal tudják eljuttatni.
Az alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt
a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük
fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból
származó problémáik megoldásában. A szociális alapszolgáltatások biztosítása a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény IV.
fejezete, valamint Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő Testületének 16/2010 (VIII.25.)
rendelete, a szociális igazgatási és szociális ellátás helyi szabályairól történik. Az
alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan
rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában,
valamint egészségügyi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó
problémák megoldásában.
A cél: a szociálisan rászorulók részére olyan szociális ellátás biztosítása, mely lehetővé teszi
saját otthonában, lakókörnyezetében történő hosszabb ideig tartó biztonságos életvitelét. Ennek
tükrében fontos, hogy a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttműködésén nyugvó olyan
szociális ellátórendszert működtetünk a város területén, amelyben a szolgáltatások elérhetőek,
amely lehetőséget nyújt a választásra. A törvény értelmében a szociális feladat és hatásköröket,
pénzbeli természetbeni ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a helyi
67
önkormányzat képviselő testülete, települési önkormányzatok jegyzője, gyámhivatal
gyakorolja, valamint az egyházi és civil szervezetek biztosítják.
Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő Testülete létrehozta a helyi Szociálipolitikai
Kerekasztalt. A Felső Kiskunsági és Duna-melléki Többcélú Kistérségi Társulást alkotó
települések megállapodása alapján, egyes szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátások
biztosítására mikró társulás jött létre, amelynek gesztor települése Dunavecse.
Dunavecsén a következő szociális alapszolgáltatások működnek: szociális étkeztetés, házi
segítségnyújtás, idősek klubja, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valamint a családsegítést,
az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.
A személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást,
gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést
nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs.
Szociális étkeztetés: az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább
napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik az Önkormányzat, akik azt önmaguk, illetve
eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: koruk,
egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy
hajléktalanságuk miatt. Szociális étkeztetésben 40 fő vesz részt.
Házi segítségnyújtás: keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok
elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás
körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának
megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Amennyiben a házi
segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást
végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. Házi
segítségnyújtásban 36 fő részesül.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: feladata a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és
szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes
időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátási
forma. Alapvető feladata az önálló életvitel fenntartása mellett kialakuló krízishelyzetek
elhárítása, az igénybe vevők biztonságérzetének erősítése, a szükséges segítségnyújtás minél
gyorsabb biztosítása a súlyosabb helyzetek megelőzése érdekében. Jelzőrendszeres házi
segítségnyújtásban 33 fő részesül.
Idősek klubja: A klub alapvető feladata, hogy az ellátást igénybe vevők részére szervezzen
szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő
közösségi szolgáltatásokat. Ezen kívül lehetőséget biztosít arra, hogy más idős személyek is
információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. Az idősek klubjába 25 fő jár. A településen
régebben nem, de 2013-óta különféle programokat szerveznek az időseknek: Farsang, torkos
csütörtök (közös sütés és főzés),húsvét, anyák napja, „1 nap a klubért (nagytakarítás, közös
sütés és főzés, közös ebéd), szavalóverseny, nótaverseny, idősek napja rendezvény, közös
születésnapok megünneplése, karácsonyi ünnepség, egészségmegőrző program szervezése
(szemészet).
9.3.3. számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés
év
Mozielőadás
látogatása
Színházelőadás
látogatása
Múzeumi
kiállítás
megtekintése
Könyvtár
látogatása
Közművelődési
intézmény
rendezvényén
részvétel
Vallásgyakorlás
templomban
Sportrendezvényen
részvétel
alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom
2008 2 10 3 na 6 na na
2009 0 10 3 na 6 na na
2010 0 8 3 na 3 na na
68
2011 0 6 3 na 3 na na
2012 0 6 3 na 3 na na
Forrás: Helyi adatgyűjtés
A közművelődéssel kapcsolatos rendelet meghatározza Dunavecse Város Önkormányzatának
közművelődési feladatait. Az intézmény célja és feladata, hogy segítse Dunavecse
lakosságának színvonalas szórakozását, összefogja és helyet biztosítson civil szervezeteknek,
munkájukban segítséget nyújtson az esélyegyenlőség elvét szem előtt tartva.
A város időskorú közönségét kiszolgáló hagyományos városi rendezvények:
- városi: március 15. megemlékezés, majális, Hidi –várár
- művelődési ház által szervezett: kórustalálkozó, író-olvasótalálkozó, zenei estek
- színházlátogatás, kirándulás:
- vetítéssel egybekötött élménybeszámolók
A rendezvények a színházlátogatás és a kirándulás kivételével mindegyik ingyenes és elérhető
az idős korosztály számára.
Továbbá működik a Kék Duna Népdalkör, tagjai jobbára az idősebb korosztályból kerülnek ki,
valamint a Vikár Béla Női Kar tagjai között idősek, fiatalok egyaránt vannak. Rendszeres
próbákat tartanak, folyamatosan szép eredményeket érnek el, munkájukra mindig lehet
számítani a településen megszervezésre kerülő rendezvények lebonyolításában.
A település időseire nem jellemző az informatikai jártasság, inkább csodálkozással és
hitetlenkedve szemlélik a fejlődést.
9.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Elmagányosodás az egyedül élők körében. Szociális és közművelődési szolgáltatások
bővítése.
Gyakran válnak áldozattá. Tájékoztatás és megelőzés.
Egészségügyi állapotban bekövetkező fokozatos
romlás.
Szűrővizsgálatok népszerűsítése,
egészségfejlesztés.
Élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása a
nyugdíjasok körében.
Tanulást segítő programok szervezése.
Tevékeny időskor biztosítása. Közcélú foglalkoztatás az idős emberek számára.
69
10. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
10.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
Településünkön a fogyatékkal élők többsége mozgásszervi fogyatékos ízületi, gerinc
bántalmak, illetve egyéb betegségek szövődményei miatt mozgáskorlátozott, gerinc műtétek
utáni állapot, balesetből adódó visszamaradt állapot, valamint szintén szövődmények miatti
állapot, közel 20 % születési rendellenesség miatti állapotuk miatt mozgáskorlátozott, kisebb
számban vannak vakok, siketnémák, illetve értelmileg fogyatékosak.
A fogyatékosság hátterében több tényező bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi,
pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. Településünkön a Mozgáskorlátozottak
helyi csoportja működik, a helyi csoport az országos egyesület tagja. Tagjainak lehetőségük
van tovább képezni magukat az egyesület által szervezett ingyenes számítógépes tanfolyamon,
melyről bizonyítványt szerezhetnek. Fiataloknak, az aktív korúaknak lehetőségük van
sportolásra, melyet nem teljes egészében használnak ki. A fogyatékkal élők legnagyobb
részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegű nyugdíj, járadék. Ezek számukra
igen szűkös megélhetést biztosítanak. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az
egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket.
10.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
év megváltozott munkaképességű személyek
ellátásaiban részesülők száma
egészségkárosodott személyek szociális
ellátásaiban részesülők száma
2008 72 na
2009 72 na
2010 67 na
2011 na na
2012 na na
Forrás: TeIR, KSH Tstar
A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci
lehetőségei erősen behatároltak. Fogyatékkal élő emberek foglalkoztatására a településen
nincs mód.
10.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma
év
Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma
önkormányzati fenntartású
intézményben
egyházi fenntartású
intézményben civil fenntartású intézményben
2008 0 0 0
2009 0 0 0
2010 0 0 0
2011 0 0 0
2012 0 0 0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével
70
A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek, a településen nincs nappali ellátás,
lakóotthon. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családon belüli környezetben,
illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott.
10.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály
szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként
amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható szociális alapszolgáltatás:
- étkeztetés,
- házi segítségnyújtás,
- családsegítés
Ápolás, gondozás nyújtó intézmény, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs
intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon a településen nincs.
10.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi
élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése folyamatos. Az egészségügyi, és a
szociális szolgáltatásokhoz, a kulturális programokhoz való hozzáférés akadálymentesített
helyszínen érhetőek el. A hatályos jogszabályoknak megfelelően új beruházás, felújítás
akadálymentesített környezet biztosításával történik. Az Önkormányzat tulajdonában lévő
járdák, zöldterületek, játszóterek felújítása során gondoskodunk a hozzáférés
akadálymentességének biztosításáról. Ma már kötelezően, jogszabályban előírt az
akadálymentesítettség, amelynek betartatása az építésügyi hatóság feladata. Alapelv, hogy a
településfejlesztési tervekben és más településfejlesztési dokumentációkban általános
elvárásként jelenik meg az egyenlő esélyű hozzáférés szempontrendszere.
10.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
A fogyatékos személyek foglalkoztatási
lehetőségeinek nyomon követése.
Együttműködés a munkáltatókkal a foglalkoztatás
érdekében.
A munkáltatók ösztönzése a megváltozott
munkaképességű személyek foglalkoztatására.
Együttműködés a munkáltatókkal a foglalkoztatás
érdekében.
Az akadálymentes környezet aránya nem 100%-
os.
Utak, járdák, épületek korszerűsítése során az
akadálymentesítés figyelembe vételével.
Az egészségügyi szűrővizsgálatokat kevésbé
veszik igénybe.
Segíteni őket, hogy részt vehessenek a
szűrővizsgálatokon.
Az elszigeteltség, magányosság érzésének
enyhítése.
A kommunikáció elérhetővé tétele.
71
11. Helyi partnerségi, lakossági önszerveződések, civil szervezetek
és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
Dunavecsén a civil szervezetek aktív tevékenységet folytatnak. A helyi lakosság nagy számban
vesz részt a civil szervezetek programjain. Az Önkormányzat helyi rendeletben
meghatározottak szerint pályázati úton támogatja a szervezeteket, azok rendezvényeit. A civil
szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége lefedi a hátrányos
helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától
kezdve az időkorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának
fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális szolgáltatások,
kultúra, művelődés, közrend, közbiztonság) ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató
szolgáltatások körét. Az önkormányzat a költségvetésében minden évben tervez különböző
összegeket a civilszervezetek támogatására. A település nagyságához képest szép számmal
működnek civilszervezetek:
Római Katolikus Templomért Alapítvány
Delfin alapítvány
Fiatalok Unalom és Gondűző Alternatívája egyesület (FUGA)
Dunavecséért új polgárőrség és bűnmegelőzési egyesület
Dunavecsei Városfejlesztők Közhasznú Egyesülete (DVKE)
Gyöngyvirág Néptánc Csoport
Kék Duna Népdalkör
Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Mozgáskorlátozottak egyesülete
Duna part egyesület
Helyi Vöröskereszt
Dunavecsei Nyugdíjas Klub
Dunavecsei spotegyesület
Petőfi Baráti kör
melyeknek közös a céljuk: kulturális, szórakozási, sport, környezetvédelmi és fejlesztési célok
megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok
megvalósítása érdekében. Legyen az advent, városi nap, nemzeti ünnep, sportesemény,
társadalmi munka, jótékonysági rendezvény, véradás, gyermek-, illetve idősek napja
közbiztonság, stb. A rendezvények sikeres megszervezéséért a civilszervezetek vezetői, tagjai
sokat tesznek, mindehhez azonban kell egy megfelelő irányító, mozgósító személy, akinek
hívószavára az emberek szívesen mozdulnak.
72
12. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
Dunavecse Város Önkormányzata a Települési Esélyegyenlőségi Program elfogadását
megelőzően a konzultáció és véleményformálás lehetőségét minden, a megvalósításba bevont
szakmai és társadalmi partner számára biztosítja. Annak érdekében, hogy a Települési
Esélyegyenlőségi Program megvalósítása hatékony, a tervezett intézkedések hosszú távú
érvényesülése, fenntartható fejlődése biztosított legyen, Dunavecse Város Önkormányzata egy
esélyegyenlőségi felelőst bíz meg. Az Intézkedési Tervben megjelenített tevékenységek
részletes tartalmi kidolgozása, a megvalósítandó tevékenységek tervezése az adott szakterület
képviselőinek aktív részvételével valósul meg. A felelős feladata, hogy a szakterület
képviselőivel együtt kidolgozzák az egyes feladatok végrehajtásának pontos menetét, valamint
ellenőrizzék azok megvalósulását. A Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltak
megvalósulásának nyomon követését a program felülvizsgálatára 2 év múlva kerül sor, amikor
az indikátor teljesítésének bemutatásához adatfelvétel is történik. A Települési
Esélyegyenlőségi Program számára minél szélesebb nyilvánosság biztosítása szükséges. Az
esélyegyenlőségi intézkedések hatékony megvalósulása, a támogató szakmai és társadalmi
környezet kialakításának érdekében Dunavecse Város Önkormányzata a Programot a település
honlapján közzéteszi.
73
13. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
13.1. A HEP IT részletei
Az intézkedési terv célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben
felvetett problémákra megoldást nyújtanak. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt
figyelmet kell fordítania:
- az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére;
- az oktatásban, képzésben megjelenő sztereotipikus pályaorientáció megváltoztatására;
- a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő
esélyű hozzáférés biztosítására;
- munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására;
- a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási
esélyeik javítására;
- az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat
döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az
önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;
- a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban,
ill. a közügyek irányításában.
A helyzetelemzés megállapításai szerint a településen a következő problématerületek esetében
kell beavatkozásokat tervezni:
Az esélyegyenlőségi programban tervezett beavatkozások megvalósítása érdekében az
önkormányzat, minden olyan önkormányzati döntés előkészítésekor, amely az önkormányzat
által helyben biztosított szolgáltatások átalakítását vagy fejlesztését célozza, ideértve a
fejlesztési vagy beruházási projektek megtervezését is, olyan esélyegyenlőségi hatáselemzést
szükséges készítenie, amely alapján tervezhetők az intézkedésnek/fejlesztési projektnek a
három kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportra gyakorolt konkrét hatásai, és biztosítható azok
eredményeihez való hozzáférésük. Az esélyegyenlőségi hatáselemzés elvégzése szükséges
feltétele annak, hogy az önkormányzat az esélyegyenlőségi programban kitűzött céljaival és
vállalt feladataival összhangban valósítson meg fejlesztéseket, beruházásokat a település
területén.
74
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Célcsoport
Következtetések
problémák beazonosítása
rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása
rövid címmel
Romák
és/vagy
mélyszegény-
ségben élők
A szegénység megelőzése, hatásainak
mérséklése.
A hátrányos helyzetbe élők, generációkon
keresztül átörökítik a szegénységet.
A mélyszegénységen élő és a roma
állampolgárok egészségügyi állapota
rossz.
A mélyszegénységben élők és a romákkal
kapcsolatban csak becsült adatokkal
rendelkezik a település
A településen élők foglalkoztatási
helyzete nem túl jó.
Helyi foglalkoztatás emelése.
A mélyszegénységben élők ösztönzése a
szakma megszerzésére.
A szociális és egészségügyi szakemberek
komplex együttműködése az egészség
megőrzése érdekében.
A mélyszegénységben élők és aromákkal
kapcsolatos adatbázis elkészítése, mely
által pontosabb képet kapunk e társadalmi
réteg helyzetéről.
A település nem rendelkezik pontos
adatokkal a mélyszegénységben élők és a
roma emberek foglalkoztatottságával.
Gyermekek
A gyermekek veszélyeztetettségének
kialakulásának megelőzése és hatásuk
enyhítése.
A hh/hhh helyzetűek pontos számának
meghatározása.
SNI-s tanulók fejlesztésének lehetőségei a
közoktatásban.
A gyermekvédelmi rendszer hatékony
működtetésének fenntartása.
A gyermekek részére a nyári szünidei
felügyelet nem megoldott.
Szabadidős programok szervezése, a
hátrányos helyzetű gyermekekkel
foglalkozó szakemberek továbbképzése.
Adatok gyűjtésének kezdeményezése.
Egyénre szabott megfelelő fejlesztésben
való részesülés.
Jelzőrendszer tevékenysége.
Szabadidős programok szervezése a nyári
szünet idejére.
Idősek
Gyakran válnak áldozattá.
Elmagányosodás az egyedül élők
körében.
Egészségügyi állapotban bekövetkező
fokozatos romlás.
Élethosszig tartó tanulás feltételeinek
biztosítása a nyugdíjasok körében.
Tevékeny időskor biztosítása.
Szociális és közművelődési szolgáltatások
bővítése.
Tájékoztatás és megelőzés.
Szűrővizsgálatok népszerűsítése,
egészségfejlesztés.
Tanulást segítő programok szervezése.
Közcélú foglalkoztatás az idős emberek
számára.
75
Nők
A munkanélküliség aránya magasabb a
nők körében.
A gyermekét gyedül nevelő vagy több
gyermekes családban az elszegényedés
kockázata magasabb.
Nincs rugalmas foglalkoztatást biztosító
munkahely a településen.
GYED és GYES-ről való visszatérés a
munkaerő piacra.
„GYES szindróma” kialakulásának
megelőzése.
Képzési programok szervezése.
Célzott támogatások nyújtása a családok
számára.
Családbarát munkahelyek teremtése.
Gyermekek napközbeni ellátása.
Magányérzet kialakulásának megelőzése.
Fogyatékkal
élők
A fogyatékos személyek foglalkoztatási
lehetőségeinek nyomon követése.
A munkáltatók ösztönzése a megváltozott
munkaképességű személyek
foglalkoztatására
Az akadálymentes környezet aránya nem
100%-os.
Az egészségügyi szűrővizsgálatokat
kevésbé veszik igénybe.
Az elszigeteltség, magányosság érzésének
enyhítése.
Együttműködés a munkáltatókkal a
foglalkoztatás érdekében.
Utak, járdák, épületek korszerűsítése
során az akadálymentesítés figyelembe
vételével.
Segíteni őket, hogy részt vehessenek a
szűrővizsgálatokon.
A kommunikáció elérhetővé tétele.
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Következtetésben megjelölt
beavatkozási terület, mint
intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont
aktorok és partnerek
– kiemelve a felelőst
Romák
és/vagy
mélyszegény-
ségben élők
- helyi foglakoztatás alkalmazása
- szakmunkás végzettség
megszerzésére irányuló lépések
- az egészség megőrzése,
egészségfejlesztés
- adathiány miatt kezdeményezés
adatok gyűjtésére
- a foglakoztatási szint emelése ezen
társadalmi rétegben
- Munkaügyi központ
- Önkormányzat
- TKKI
- Egészségfejlesztési Iroda
- Dr. Kolozs Gergely Szakellátó Centrum
- Szociális gondozó
- Önkormányzati szociális ügyintéző
Gyermekek
- gyermekvédelmi jelzőrendszer
hatékony működésének a
fenntarthatósága
- programok, rendezvények
szervezése nyári szünetben, céltalan
csellengés megelőzése
- hátrányos helyzetű gyermekek
felzárkóztatására irányuló törekvés,
veszélyeztetettség kialakulásának
megelőzése
- SNI-s gyermekek fejlesztése
- jelzőrendszer tagjai
- Gyermekjóléti Szolgálat
- Óvoda
- Iskola
- Pedagógiai Szakszolgálat
- Jegyző, aljegyző
76
Idősek
- idősek elmagányosodása
- tájékoztatás és megelőzés az
áldozattá válás kivédésére
- egészségügyi szolgáltatásokhoz,
szűrővizsgálatokhoz való
hozzáférés
- élethosszig tartó tanulást segítő
programok tervezése a nyugdíjasok
körében
- aktív időskor feltételeinek
biztosítása
- civil szervezetek
- Idősek Klubja
- Körzeti megbízott
- Egészségfejlesztési Iroda
- Háziorvosok
- Szakorvosok
- Művelődési ház
- Önkormányzat
- KESZI
Nők
- női munkavállalók képzési
programokba való bevonása,
szükség esetén átképzések
- a szociális és gyermekjóléti
ellátásokról tájékoztatás, célzott
tanácsadás a támogatások
nyújtásáról
- rugalmas, családbarát
foglalkoztatási formák kialakítása
- gyermekek napközbeni ellátásának
megszervezése
- magányosság, befelé fordulás
kialakulásának a megelőzése
- Munkaügyi központ
- TKKI
- Önkormányzat
- Gyermekjóléti Szolgálat
- Bölcsőde
- Óvoda
- Iskola
- védőnői szolgálat
Fogyatékkal
élők
- foglakoztatáshoz való lehetőség
esélye
- akadálymentes középületek,
közterületek biztosítása
- az egészségügyi szűrővizsgálatokról
való tájékoztatás lehetősége,
információkhoz való hozzáférés
- elszigeteltség, magányosság
érzésének megelőzése
- Mozgáskorlátozottak egyesülete
- Civil szervezetek
- Egészségfejlesztési Iroda
- Önkormányzat
- Munkaügyi központ
- Művelődéi ház
77
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: A nők, romák, mélyszegénységben élők, fogyatékosok munkaerő-piaci
helyzetének javítása
Feltárt probléma
(kiinduló értékekkel)
A fent felsorolt célcsoportok helyzete a munkaerőpiacon hátrányos,ezen
belűl a nők helyzete fokozottan hátrányos tekintettel arra, hogy statisztikai
adatok alapján láthattuk, hogy a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek
közül magasabb arányban inkább a nők szerepelnek.
Célok -
Általános
megfogalmazás és
rövid-, közép- és
hosszútávú
időegységekre
bontásban
Családbarát munkahelyek teremtése, munkáltatók támogatása, akár helyi
szinten is, hogy részmunkaidős állást hozzanak létre, több nőt
foglalkoztatssanak. Képzések szervezése a helyi munkaerő-piaci
sajátosságokhoz és gazdasági
Tevékenységek
(a beavatkozás
tartalma) pontokba
szedve
Fontos, hogy először mérjük fel a szükséglteket. Később a felnőttképzéssel
foglalkozó intézmények, iskolák megkeresése, kapcsolatok kiépítése.
Támogatni kell azokat a törekvéseket, amik a nők képzését, átképzését
szorgalmazzák, ilyen irányú képzéseket kell szervezni, indítani, akár helyi
szinten is.
Résztvevők és
felelős
Fontos, hogy először mérjük fel a szükséglteket. Később a felnőttképzéssel
foglalkozó intézmények, iskolák megkeresése, kapcsolatok kiépítése.
Esetlegesen erre a célra egy bizottság létrehozását javasoljuk.
Partnerek Önkormányzat, Felnőttképző Központ, Felső-Kiskunsági és Dunamelléki
Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény
Határidő(k)
pontokba szedve Folyamatos határidők, végső határidő 2015. május 31.
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága,
forrása
(rövid, közép és
hosszútávon),
valamint
fenntarthatósága
Kell egy helyzetfelmérést készíteni, érdeklődés esetén képzéseket
szervezni, majd a tanfolyamok lezárultával, összegzést kell készíteni a
tanfolyam eredményességéről.
Kockázatok
és csökkentésük
eszközei
Érdeklődés, kitartás hiánya és a folyamatos motiváció
Szükséges
erőforrások
Emberi erőforrások, tárgyi eszközök biztosítása, kommunikációs eszközök
(internet, telefon) publicitás lehetősége (helyi újság, megyei napilap,
honlap stb.)
78
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Munkahelyteremtő projektek a hátrányos helyzetű célcsoportok
számára
Feltárt probléma
(kiinduló értékekkel)
Dunavecsén, mint a környező települések többségén problémát okoz a
magas arányú munkanélküliség.
Célok -
Általános
megfogalmazás és
rövid-, közép- és
hosszútávú
időegységekre
bontásban
Munkahelyzteremtés, az elsődleges cél. Ehhez azonban vonzóvá kell
tennünk a településünket a beruházók, vállalkozások számára. Az elmúlt
években kialakításra került az ipari terület és a már meglévő koncepciókat
újra kell gondolni, felül kell vizsgálni a jelen gazdasági helyzetben.
Rövitávú célként megfogalmazhatjuk, hogy fel kell kutatnunk a lehetséges
pályázatokat, középtávú célként megfogalmazhatjuk, hogy továbbra is
vegyünk részt a közfoglalkoztatási programokban. Hosszútávú cél
természetesen az lenne, hogy a munkanélküliség csökkenjen.
Tevékenységek
(a beavatkozás
tartalma) pontokba
szedve
Itt is nélkülözhetetlen a helyzetfelmérés. Pályázatok felkutatása,
előkészítése, szükséges munkaerő felkeresése, pályázat lebonyolítása. A
lezáruló programokról összegzést és elemzést kell készíteni a későbbi
pályázatok és lehetőségek felmérésére.
Résztvevők és
felelős
Munkaügyi Központ, Dunavecse Város Önkormányzata felelős a
programért, egy esetlegesen létrehozott városfejleszétésért felelős
bizottság.
Partnerek Munkaügyi Központ, az Önkormányzat, vállalkozások
Határidő(k)
pontokba szedve Folyamatos határidők, végső határidő 2015. május 31.
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága,
forrása
(rövid, közép és
hosszútávon),
valamint
fenntarthatósága
Szükséges ennél a tervnél is az előzetes felmérés, illetve tájékozódás,
minél több munkanélküli bevonása a programok megvalósítására, majd a
program lezárásaként összegzés és felmérés készítése, a további
programok kialakításához.
Kockázatok
és csökkentésük
eszközei
Nem vállalják el a munkát. Munkaidőt nem tartják be. Csökkentési
eszközként megnevezhető a folyamatos ellenőrzés.
Szükséges
erőforrások
Önkormányzati anyagi forrás. Emberi erőforrások, valamint tárgyi
eszközök.
79
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: A Könyvtár feljesztése, kihasználtságának bővítése
Feltárt probléma
(kiinduló értékekkel)
Az említett célcsoportok hátrányos helyzetükből adódóan kevesebb
kulturális programhoz jutnak.
Célok -
Általános
megfogalmazás és
rövid-, közép- és
hosszútávú
időegységekre
bontásban
A könyvtár állományának modernizálása, bővítése kulcsfontosságú
szerepet játszik, hiszen a könyvtár a szellemi élet központja lehet. Célunk
kell legyen, hogy a könyvtár mindenkinek hozzáférhető legyen, lehetőleg
ingyen. Ez lehetne a rövidtávú célunk. Középtávú cél lehetne az állomány
fejlesztése, hosszútávú cél lehetne a tanuló ifjúság fokozatos bevonása a
könyvtári életbe. Módosítani kellene a könyvtár nyitvatartását, szombati
nyitvatartást támogatni kellene, valamint a hétköznapokon hoszabb
nyitvatartást.
Tevékenységek
(a beavatkozás
tartalma) pontokba
szedve
Ennél a feladatnál is elsődleges szempont a helyzetértékelés,
helyzetfelmérés, majd a szükséges eszközöket be kell szerezni, ha nincs
megfelelő keret, erre a bővítésre, akkor pályázatokat kell keresni.
Résztvevők és
felelős
Pedagógusok részvételére számítunk. Felelős: az esetlegesen a
városfejlesztésre létrehozott bizottság, valamint az intézmény vezetője.
Partnerek Vállalkozások, pedagógusok, a könyvtár vezetése és dolgozói,
célcsoportok.
Határidő(k)
pontokba szedve Folyamatos határidők, végső határidő: 2015.05.31.
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága,
forrása
(rövid, közép és
hosszútávon),
valamint
fenntarthatósága
A könyvtár ingyenessé tétele kibővítené a látogatók és a használók számát,
legalább 10%-os emelkedést el lehetne érni ezzel a lépéssel.
Természetesen a felmérések elvégzése után pontosabb adatot lehet tudni.
Kockázatok
és csökkentésük
eszközei
Az érdeklődés és a kitartás hiánya. Szakemberek bevonása.
Szükséges
erőforrások
Emberi erőforrások, vállakozók bevonása, pályázati erőforrások
felkutatása, Önkormányzati források.
80
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: A DVKE új, gyermek, ifjúságközpontú tagszervezetének kialakítása
Feltárt probléma
(kiinduló értékekkel)
A gyerekek illetve a fiatalok számára nincs lehetőség az iskolán kívüli idő
hasznos eltöltésére.
Célok -
Általános
megfogalmazás és
rövid-, közép- és
hosszútávú
időegységekre
bontásban
A hosszútávú cél, valmint a csellengő, iskolát kerülő fiatalok számának
csökkentése, a rövidtávú cél a helyzet, valamint a szükségletek felmérése
és egy tagszervezet létrehozása.
Tevékenységek
(a beavatkozás
tartalma) pontokba
szedve
Ennél a feladatnál is elsődleges szempont a helyzetértékelés,
helyzetfelmérés, majd a szükséges eszközöket be kell szerezni, ha nincs
megfelelő keret, erre a bővítésre, akkor pályázatokat kell keresni
Résztvevők és
felelős
pedagógusok, önkéntesek, felelős: a ezestlegesen kialakított
városfejlesztésért felelős bizottság.
Partnerek Iskolák, egyházak, vállalkozók, Önkormányzat
Határidő(k)
pontokba szedve .Folyamatos határidők, végső határidő 2015.05.31.
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága,
forrása
(rövid, közép és
hosszútávon),
valamint
fenntarthatósága
Ezzel a tervvel megnőhet azon gyermekek száma, akik hasznosan
tölthetnék el az idejét iskola után, csökkenne a fiatalkorú bűnözés aránya is
a későbbiekben.
Kockázatok
és csökkentésük
eszközei
Az érdeklődés és a kitartás hiánya. Szakemberek, önkéntesek bevonása.
Szükséges
erőforrások
Emberi erőforrások, vállakozók bevonása, pályázati erőforrások
felkutatása, Önkormányzati források.
81
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése
Feltárt probléma
(kiinduló értékekkel)
A hivatali ügyintézés nem lehetséges kerekesszékkel, babakocsival, vakok
illetve gyengénlátók számára.
Célok -
Általános
megfogalmazás és
rövid-, közép- és
hosszútávú
időegységekre
bontásban
Rövidtávú cél, a helyzet felmérése. Középtávú cél a megfelelő pályázatok
felkutatása, pályázás. Hosszútávú cél, az épület abszolúlt
akadálymentesítése.
Tevékenységek
(a beavatkozás
tartalma) pontokba
szedve
Ennél a feladatnál is elsődleges szempont a helyzetértékelés,
helyzetfelmérés, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2014-ben pályázokat
fog kiírni épület akadálymentesítésre.
Résztvevők és
felelős tervezők, Polgármester
Partnerek Polgármester, építészek
Határidő(k)
pontokba szedve .Folyamatos határidők, végső határidő 2015.05.31.
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága,
forrása
(rövid, közép és
hosszútávon),
valamint
fenntarthatósága
Ezzel a tervvel, megkönnyíthetjük, nem csak a fogyatékos emberek
ügyintézését, hanem a kismamákét, az időseket, valamint a mozgásszervi
megbetegedésben, asztmában szenvedőknek.
Kockázatok
és csökkentésük
eszközei
Építészeti korlátok, forráshiány. Mindenképpen meg kell keresni a
lehetséges forrásokat.
Szükséges
erőforrások
Emberi erőforrások, vállakozók bevonása, pályázati erőforrások
felkutatása, Önkormányzati források, megfelelő építőmérnök gárda
keresése.
82
13.2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez
A B C D E F G H I J
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe,
megnevezése
A helyzetelemzés következtetéseiben
feltárt esélyegyenlőségi
probléma
megnevezése
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
A célkitűzés
összhangja egyéb stratégiai
dokumentumokkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának
határideje
Az intézkedés eredményességét
mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához
szükséges erőforrások
(humán, pénzügyi,
technikai)
Az intézkedés eredményeinek
fenntarthatósága
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1 Az álláskeresők
számára a
közmunkaprogra
m további
bővítése
Tartalmas
közcélú
foglalkoztatás a
városban
A
foglalkoztatási
szint elérése
Településfeljelsz
tési stratégia
A közcélú
foglalkoztatás
céljait hozzá kell
rendelni a
település
céljaihoz.
polgármester A pályázat
kiírásához
kapcsolódó.
A programban
résztvevők
száma.
Humán
erőforrás,
tervezés
elkészítése,
pályázat
beadása.
Pályázati
céloktól függő.
2 Az egészségügyi
szűréseken való
lakossági
részvétel
ösztönzése, a
szűrészek
kiterjesztése
különböző
egészségügyi
területekre
Kis arányban
vesznek részt a
szűrővizsgálatok
on.
A településen
élők egészségi
állapota tovább
javuljon
Települsfejleszté
s
A helyi
szűréseken
résztvevők
számának
rögzítése.
orvos, védőnő Minden évben
egy alkalommal.
A szűrésen
résztvevők
száma.
A szűrésen
résztvevő helyi
egészségügyi
dolgozó
munkaideje.
A szűrőbuszok
kapacitása
alapján.
II. A gyermekek esélyegyenlősége
1 A szociális
hátrányokból
eredő
lemaradások
feltárása,
felzárkóztatása
A hh és hhh-s
tanulók
fejlesztése
Az iskola
eredményesen
tudja
felzárkóztatni.
Közoktatási
feljelsztési terv.
A hhh-s tanulók
pontos felmére,
kompetenciamér
és
eredményeinek,
tanórán kívüli
való részvétel
ajánlása.
igazgató 2015.05.31. A hhh-s tanulók
száma az egyéni
feljesztési tervek
száma.
pedagógusok
munkaideje
Folyamatosan
működtethető.
III. A nők esélyegyenlősége
1 Családbarát
munkahelyek
Nemek
esélyegyenlőség
e
A családok
támogatása a
férfiak és a nők
családi és
munkahelyi
feladatainak
koordinálása
Egészségügyi
koncepció
Felmérni, hogy
helyben a
válllakozások
mennyire
családbarátok.
Az
önkormányzat
jegyző 2015.05.31. a vállalkozások
száma
az
Önkormányzat
dolgozóinak
munkaideje
2 éven belül,
egy alaklom
83
kidolgozza a
„Családbarát
vállalkozó”
elnyerésének
feltételeit.
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1 Az élethosszig
tartó tanulás
feltételeit a
nyugdíjasok
számára is
biztosító helyi
programok
tervezése
A tartalmas
élethez való jog
Az aktív
nyugdíjas kor
feltételeinek
biztosítása
Településfejleszt
ési koncepció
A nyugdíjasok
igényei alapján
tervezett
programok
Nyugdíjasklubb
vezetője
havonta egy
program
résztvevő
nyugdíjasok
száma
esetlegesen az
előadó díja
pályázati
feltételekkel a
pénzügyi háttér
folyamatosan
biztosítható
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1 A középületek
teljeskörű
akadálymentetsít
ése.
Vannak nem
akadálymentes
középületeink,
köztük a
Polgármesteri
Hivatal sem az.
Az egyenlő
esélyű
hozzáférés
biztosítása.
Településfejleszt
ési stratégia
Az
akadálymentesít
és áttekintése,
cselekvési terv
készítése, a
megvalósításhoz
.
képviselő-
testület
2017.12.31. Akadálymentesít
ett középületek
száma, utak
aránya
Tervezőmérnök
ök munkája,
építők
munkadíja.
Pályázati
lehetőseg
felkutatásával a
szükséges
források
biztosítottak
lehetnek.
14. Megvalósítás
14.1. A megvalósítás előkészítése
Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és
ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig
partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve
támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják
meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő,
és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai
dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő
bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat
Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja,
hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő
vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente
cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és
megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk
visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi
Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk
biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul
megvalósuljanak.
14.2. A megvalósítás folyamata
A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP
Fórumot hozunk létre.
A HEP Fórum feladatai:
- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének
nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének
rendszeres tájékoztatása,
- annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések
elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján
esetleges új beavatkozások meghatározása
- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti
felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,
- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése
képviselő-testületi döntésre
- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása
- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása
Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a
terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen
kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az
Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente)
beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves
munkatervvel rendelkeznek.
85
14.3. A HEP Fórum működése:
- A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.
- A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.
- A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló
elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.
- A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai
közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
14.4. Monitoring és visszacsatolás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és
javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek
felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Fogyatékkal élők esély-
egyenlőségével foglalkozó
munkacsoport
Nők esély-egyenlőségével
foglalkozó munkacsoport
Gyerekek esély-egyenlőségével
foglalkozó munkacsoport
Idősek esély-egyenlőségével
foglalkozó munkacsoport
Romák/ mély-szegénységben
élők esély-egyenlőségével
foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum tagjai:
munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek
képviselője
86
14.5. Nyilvánosság
A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása
érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az
Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás
folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság
folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért
eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az
intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP
Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a
személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az
önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a
figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük
kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát
igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása
érdekében.
14.6. Kötelezettségek és felelősség
Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:
A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Tóth Emese
bölcsöde vezető felel.:
- Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének
sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.
- Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.
- Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy
annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így
o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi
partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.
o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és
intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.
o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői
minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP
végrehajtásához.
o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges
lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek
elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége:
- a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek
tevékenységének összehangolása, instruálása),
- a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,
- az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az
önkormányzat felelősével közösen
- a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői
87
- felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó
jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a
befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az
esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt
vegyenek.
- Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek
annak megvalósításában.
- Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt
irányítóinak.
- Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az
Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan
érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra
szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként
kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell
foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás,
együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló
szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a
köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
14.7. Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető -
felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP
Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az
indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára,
kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok
teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül
megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges
intézkedésekre.
A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért
felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre
vonásáról.
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy
megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés
következményeinek elhárításáról.
Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás
következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak
hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
88
15. Elfogadás módja és dátuma
I. A Dunavecse város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája
megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe
beépítettük.
III. Ezt követően Dunavecse város Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot
(melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú
határozatával elfogadta.
Dátum Aláírás
A Dunavecse Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi
Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
16. HEP Fórum tagjai
Nagy Erzsébet jegyző
Gelencsér Renáta önkormányzat, hatósági ügyintéző
Dr. Pándi Ottó egészségügyi intézményvezető
Kerekné Markovics Julianna óvodavezető
Zádorini Squor Mária Petőfi Sándor Általános Iskola igaztató
Ocsovai Dávid Gróf Teleky József Református Általános Iskola
gyermekvédelmi felelős
Szabóné Kalló Margit EGYMI pedagógus, gyermekvédelmi felelős
Kochné Vadászi Borbála gyermekjóléti szolgálat, családgondozó
Radvánszkiné Fehér Zsuzsanna családsegítő szolgálat, családgondozó
Gömbösné Vass Éva idősek klubbja, szociális gondozó
Aranyi Ágota Vikár Béla Művelődési Ház és Könyvtár, intézményvezető
Dallos Erika védőnő
Nagyné Petővári Terézia védőnő
Krepsz József körzeti megbízott
Tóth Emese bölcsöde vezető