dzsem album munkaanyag

MagyarDzsemborialbum 2011

ELÖSZÓ

BE VEZETÉS

DZSEMBORISWEDEN

HungarianContingent

JAMBOREE

2o11

::ma

Magyar Dzsembori Csapat 2011

Hungarian Jamboree Contingent 2011

SWEDENHungarianContingent

JAMBOREE

2o11

FELKÉSZ ÜLÉSA magyar csapat - egységének megteremtése céljából – már egy évvel a dzsembori előtt megkezdte a felkészülést. A résztvevők és a vezetők különböző csapatokból és városokból jöttek, így szükség volt az ismerkedésre és az ismeretanyagok egy-ségesítésére. Ennek érdekében öt hétvégét tartottunk, melyek a dzsembori három (találkozások, szolidaritás, természet) és a magyar csapat két saját témájára (magyar cserkész vagyok, közösség) épültek. Az első hétvége témája a közösség volt, melyben különös hangsúlyt fek-tettünk arra, hogy ki milyen közösségekbe tartozik és, hogy melyik őrsnek és rajnak a tagja a dzsemborin. A második hétvége a találkozások mottó alatt futott: találkozás Istennel, egymással, kultúrákkal, önmagunkkal. Ezeket a találkozásokat segítette elő a lelki ösvény, ismerkedés kultúrákkal és vallásokkal és önismereti feladatok. A ter-mészet beépítése a hétvégéinkbe nem volt nehéz, hiszen a magyar cserkész lételeme a természetben járni-kelni, mozogni. A környezetvédelemmel, környezetproblémák-kal, környezettudatos gondolkodással és életmóddal is foglalkoztunk. A szolidaritás jegyében minden raj önkéntes munkát végzett: az egyik raj például kiszámolta, hogy mennyi fa ültetésére van szükség ahhoz, hogy az általuk termelt oxigénnel tisztítsuk a levegőt a repülőgép által kibocsátott káros anyagokkal szemben, majd el is ültette ezt a mennyiséget. Ezen a hétvégén beszélgettünk még Magyarország legégetőbb szociális és demográfiai problémáiról is. Az utolsó hétvégén a magyarságtudatra helyzetük a hangsúlyt. Felelevenítettük híres magyar büszkeségeinket, szokásainkat, hagyományainkat.Minden hétvégén beszéltünk a dzsembori részvételi díjának megszerzéséről, gya-koroltuk az angolt; voltak előadások a rajnévadókról, a dzsemborik és cserkészet történetéről. Ezen kívül néptáncoltunk, sokat játszottunk és mókáztunk, szép lassan egy összeszokott csapat alakult ki. A felkészítő hétvégék közül három önálló raji keretekben, kettő pedig kontingens szinten zajlott. A dzsemborira való felkészüléshez hozzátartozott, hogy a repülőgép indulása előtt három nappal már összegyűltünk a cserkészparkban, és a lelkünket illetve a felszerelésünket is előkészítettük a programra.

PREPARATIONSA magyar csapat - egységének megteremtése céljából – már egy évvel a dzsembori előtt megkezdte a felkészülést. A résztvevők és a vezetők különböző csapatokból és városokból jöttek, így szükség volt az ismerkedésre és az ismeretanyagok egy-ségesítésére. Ennek érdekében öt hétvégét tartottunk, melyek a dzsembori három (találkozások, szolidaritás, természet) és a magyar csapat két saját témájára (magyar cserkész vagyok, közösség) épültek. Az első hétvége témája a közösség volt, melyben különös hangsúlyt fek-tettünk arra, hogy ki milyen közösségekbe tartozik és, hogy melyik őrsnek és rajnak a tagja a dzsemborin. A második hétvége a találkozások mottó alatt futott: találkozás Istennel, egymással, kultúrákkal, önmagunkkal. Ezeket a találkozásokat segítette elő a lelki ösvény, ismerkedés kultúrákkal és vallásokkal és önismereti feladatok. A ter-mészet beépítése a hétvégéinkbe nem volt nehéz, hiszen a magyar cserkész lételeme a természetben járni-kelni, mozogni. A környezetvédelemmel, környezetproblémák-kal, környezettudatos gondolkodással és életmóddal is foglalkoztunk. A szolidaritás jegyében minden raj önkéntes munkát végzett: az egyik raj például kiszámolta, hogy mennyi fa ültetésére van szükség ahhoz, hogy az általuk termelt oxigénnel tisztítsuk a levegőt a repülőgép által kibocsátott káros anyagokkal szemben, majd el is ültette ezt a mennyiséget. Ezen a hétvégén beszélgettünk még Magyarország legégetőbb szociális és demográfiai problémáiról is. Az utolsó hétvégén a magyarságtudatra helyzetük a hangsúlyt. Felelevenítettük híres magyar büszkeségeinket, szokásainkat, hagyományainkat.Minden hétvégén beszéltünk a dzsembori részvételi díjának megszerzéséről, gya-koroltuk az angolt; voltak előadások a rajnévadókról, a dzsemborik és cserkészet történetéről. Ezen kívül néptáncoltunk, sokat játszottunk és mókáztunk, szép lassan egy összeszokott csapat alakult ki. A felkészítő hétvégék közül három önálló raji keretekben, kettő pedig kontingens szinten zajlott. A dzsemborira való felkészüléshez hozzátartozott, hogy a repülőgép indulása előtt három nappal már összegyűltünk a cserkészparkban, és a lelkünket illetve a felszerelésünket is előkészítettük a programra.

UTAZÁS

TRAVEL

Ilyet még nem látott a budapesti Liszt Ferenc Repülőtér. Az egyes terminált július 27-én reggel több, mint 150 cserkész lepte el, jókedvet és derűt varázsolva ezzel a reptér márványfalai közé, és persze az utazóközönség arcára, annak ellenére, hogy zuhogó esőben, hajnalban indultunk útnak az Ady-ligeti cserkészparkból.Mindnyájan izgatottan vártuk az utazást, hiszen tudtuk, hogy már aznap este a táborhelyen fogunk aludni. Aztán nem mindennap repül az ember, főleg nem úgy, hogy az egész gépen csak egyenruhás, derűs cserkészek utaznak (kivéve azt a láthatóan megszeppent és értetlenkedő hat utast, akik a még szabad helyekre jegyet váltottak… Malmőben már mosolyogva búcsúztunk egymástól). A kapitány és a repülőgép személyzete már várt minket, köszöntésük után percek múlva már a felhők között szálltunk. Kapitányunk útközben elmagyarázta hogyan születnek a viharfelhők, éppen me-lyik város fölött járunk. Kedvességét a landolás után egy olyan hatalmas cserkésztapssal és ovációval fogadtuk, amiben – elmondása szerint -, még sosem volt része. A repülőgép személyzetének emléket is ajándékoztunk magunkról: mindnyájan kaptak egy felvarrót a kontingens logójával.Malmöben – a csomagok káoszának rendezése után - már várt minket a dzsembori három különbusza. Két óra kényelmes út után lassan Rinkaby után, a mező közepén felfedeztük a sátorvárost. Megérkez-tünk! – ugrott fel mindenki izgatottan a busz plüssüléséből.A kipakolással, beregisztrálással pillanatok alatt végezünk – természetesen ez a svéd cserkészek felkészültségének és nagy segítségének is köszönhető volt – és hatalmas csomagjainkkal szinte „repülve” masíroztunk át a táboron, hogy minél hamarabb elfoglalhassuk a helyünket és gyűjthessük az élményeket.

Ilyet még nem látott a budapesti Liszt Ferenc Repülőtér. Az egyes terminált július 27-én reggel több, mint 150 cserkész lepte el, jókedvet és derűt varázsolva ezzel a reptér márványfalai közé, és persze az utazóközönség arcára, annak ellenére, hogy zuhogó esőben, hajnalban indultunk útnak az Ady-ligeti cserkészparkból.Mindnyájan izgatottan vártuk az utazást, hiszen tudtuk, hogy már aznap este a táborhelyen fogunk aludni. Aztán nem mindennap repül az ember, főleg nem úgy, hogy az egész gépen csak egyenruhás, derűs cserkészek utaznak (kivéve azt a láthatóan megszeppent és értetlenkedő hat utast, akik a még szabad helyekre jegyet váltottak… Malmőben már mosolyogva búcsúztunk egymástól). A kapitány és a repülőgép személyzete már várt minket, köszöntésük után percek múlva már a felhők között szálltunk. Kapitányunk útközben elmagyarázta hogyan születnek a viharfelhők, éppen me-lyik város fölött járunk. Kedvességét a landolás után egy olyan hatalmas cserkésztapssal és ovációval fogadtuk, amiben – elmondása szerint -, még sosem volt része. A repülőgép személyzetének emléket is ajándékoztunk magunkról: mindnyájan kaptak egy felvarrót a kontingens logójával.Malmöben – a csomagok káoszának rendezése után - már várt minket a dzsembori három különbusza. Két óra kényelmes út után lassan Rinkaby után, a mező közepén felfedeztük a sátorvárost. Megérkez-tünk! – ugrott fel mindenki izgatottan a busz plüssüléséből.A kipakolással, beregisztrálással pillanatok alatt végezünk – természetesen ez a svéd cserkészek felkészültségének és nagy segítségének is köszönhető volt – és hatalmas csomagjainkkal szinte „repülve” masíroztunk át a táboron, hogy minél hamarabb elfoglalhassuk a helyünket és gyűjthessük az élményeket.

TRAVEL

HELYSZÍN

TÁBORHELY

A cserkész építkezés nélkül, olyan, mint a gulyásleves paprika nélkül, ezért amint megérkeztünk, nekiláttunk raji körletünk felépítéséhez. Mindehhez rendelkezésünkre állt egy kisebb terület, szigorú tűzvédelmi szabályok, négy, otthonról hozott nagysátor, kettő kicsi vezetői sátor, sörasztalok, sörpadok, teljes konyhai felszerelés, és egy nagy fehér ponyva, melyre a tábor első, özönvíz-szerű napjaiban szűkség is volt. A magyar cserkészek híresek tábori építményeik színvonaláról. A dzsemborin pedig hatalmas mennyiségű fa állt rendelkezésre, egy minél szebb körlet kial-akításához. Az altáborban így az elsők között emelkedett magasba a magyar zászló, épült csapóajtós és kilátóval felszerelt kapu – melynek mindenhonnan csodájára jártak -, polcokat építettünk a konyhába, hogy rendet tarthassunk, valamint olyan építmények is készültek, amelyek kényelmünket szolgálták: mosogatóálvány, padok, tűzhely esti beszélgetésekhez. Bár az idő folyamatosan szomorkodott, mi mégis lelkesen, egy nap alatt megépítettük lakókörletünket, hogy oda minél hamarabb vendégeket hívhas-sunk mindenféle országból. Az eredmény pedig nem maradt el, már aznap este voltak vendégeink, akik elismerően bólogatva kértek minket az építkezési fortélyok megtanítására…

TÁBORVERÉS

MEGN YI TÓ

OPENING CEREMON Y

NEMZETKÖZISÉG

A dream egyik legnagyobb különlegessége, hogy éjszaka volt. Természetesen ez azt jelentette, hogy aki dreamen volt másnap „szabad napos” volt, ergó alhatott.Az egész programnak az alaphangulatát már az megadta, hogy elvittek minket cirka 500-600 méterre a táborból, ahol már semmiképp nem lehetett hallani a nyugovóra térő sátorerdő zaját. Az „álmot” az jelentette, hogy végi haladva a pislákoló lámpások fényével kivilágított erdőn végighaladtunk az élet egyes korszakain – visszafelé. Elsőnek áthaladtunk a halál kapuján. Igazából ez, és majd az utolsó állomás, csak szimbolikus volt. Egyszerűen végig haladtunk egy alagúton, ahol a fények és az árnyak játéka a mesterséges ködben jelenítette meg az átjárót az élők és a holtak világa közt.Ahogy haladtunk az úton elértük az vén kort. Apróbb feladatokat kellett elvégezni, de oly módon, hogy valamilyen öreg kori „akadályt” is le kellett győzni. Például a nehézkes egyensúly érzéket, a rossz látást vagy éppen hallást.Következőnek az öregkort tanulmányozhattuk. Egy tisztáson voltak körbe kirakva olyan emberek képei és rövid élettörténetei, akik idő korukban is aktívan részt vettek a környezetük formálásában, kamatoztatva mindazt a tapasztalatot, amit életük alatt összegyűjtöttek. Ott volt például: Gandhi vagy Ülő Bika.Tovább haladva, és az életen visszafelé, eljutottunk egy kiforrott felnőtt korhoz. Egy olyan ember karakterét kellett megalkossuk, bizonyos sorvezetések mellett, aki már a nagybetűs életet éli. Van már diplomája, állása, van lehetősége a családalapításra. Ezzel meg lehetett alkotni egy olyan elképzelést, ahogy mi elképzeljük az ideális felnőtt életet.A következő lépésben magunkkal vittük ezt az elképzelt embert, ugyanis a következő lépésben egy olyan fiatalt kellett megalkossunk, pontosabban meg rajzoljunk, aki ezen az utón halad. Érdekes párhuzamot lehetett felvonni, hogy meglássuk, hogy hol állunk és hol kéne lennünk, ahhoz, hogy a saját életünket abba a mederbe tereljük, amit ma-gunknak szeretnénk.Az utolsó két állomás már inkább csak érdekes installációk voltak. A gyerekkort egy hatalmas játékokkal berendezett tisztás jelentette, míg a születést egy hatalmas fáklyákkal fényesen kivilágított kapu szimbolizálta.A program után visszatérni a táborba valóban olyan volt, mint egy álomból ébredni. Az éjszaka közepén, álmosan botorkáltunk haza egy olyan részéről a tábornak, ahol koráb-ban sohase jártunk.

A dream egyik legnagyobb különlegessége, hogy éjszaka volt. Természetesen ez azt jelentette, hogy aki dreamen volt másnap „szabad napos” volt, ergó alhatott.Az egész programnak az alaphangulatát már az megadta, hogy elvittek minket cirka 500-600 méterre a táborból, ahol már semmiképp nem lehetett hallani a nyugovóra térő sátorerdő zaját. Az „álmot” az jelentette, hogy végi haladva a pislákoló lámpások fényével kivilágított erdőn végighaladtunk az élet egyes korszakain – visszafelé. Elsőnek áthaladtunk a halál kapuján. Igazából ez, és majd az utolsó állomás, csak szimbolikus volt. Egyszerűen végig haladtunk egy alagúton, ahol a fények és az árnyak játéka a mesterséges ködben jelenítette meg az átjárót az élők és a holtak világa közt.Ahogy haladtunk az úton elértük az vén

PEOPLE

A People (Emberek) nevezetű program célja az volt, hogy rávilágítson arra, hogy bár más nyelven beszé-lünk, máshol élünk, mégis sok közös van bennünk: cserkészek vagyunk, ugyanúgy fejlődik a testünk, nagyjából ugyanazokon az életszakaszokon megyünk keresztül, vannak hasonló alapvető szokásaink. Mikor beléptünk a kapunk, kaptunk egy kis szütyőt, amiben a programok voltak feltűntetve, illetve színes kis bogyókat kaptunk, amelyeket fel kellett fűzni egy kis madzagra. A színeknek jelentésük volt, csak akkor lehetett feltenni, ha igaz volt az illetőre a meghatáro-zás. Például van testvérem, van háziállatom, van bará-tom/barátnőm, egyedülálló vagyok, van olyan bará-tom, akivel gyerekkorom óta tartom a kapcsolatot, már az életem több mint felét cserkészként éltem le. Az elkészült karkötőt látható helyen kellett viselni, hogy bárki észrevehesse, ha valakinek pont ugyanaz a színkombinációja van. A program több részre volt osztva. Az egyik részben különböző nemzetiségű őrsök voltak összetéve. A feladatunk az volt, hogy találjunk ki egy olyan új kultúrát, amelyben csak metakommu-nikációt lehetett használni. Mi szabtuk meg közösen a köszönési formát, hogy a vezetőknek hogy kell köszönni, hogy mi az általános viselkedési forma, és így tovább. A People területén belül fel volt állítva egy nagy színpad, ahol egy tizenöt perces pro-grammal szórakoztatott minket néhány különböző származású cserkész. A terület egyik eldugottabb részén egy úgynevezett time-line („idővonal”) volt, amely a résztvevők addig leélt életét osztotta fel szakaszokra a pelenkás, cumizó gyermektől a serdülőkorig. A különböző szakaszokhoz arra jellemző tárgyakat tettek ki, majd a végén őrsileg arról beszélgettünk, hogy kiben milyen emlékeket idéztek elő. A végén a feladat vezetője beszélgetett velünk, hogy ki mire emlékszik. Mi egy indiai bác-sival beszélgettünk ott nagyon sokat, aki rengeteg érdekes dolgot mesélt az írásukról, a nyelvükről, a szokásaikról.

PEOPLE

A People (Emberek) nevezetű program célja az volt, hogy rávilágítson arra, hogy bár más nyelven beszé-lünk, máshol élünk, mégis sok közös van bennünk: cserkészek vagyunk, ugyanúgy fejlődik a testünk, nagyjából ugyanazokon az életszakaszokon megyünk keresztül, vannak hasonló alapvető szokásaink. Mikor beléptünk a kapunk, kaptunk egy kis szütyőt, amiben a programok voltak feltűntetve, illetve színes kis bogyókat kaptunk, amelyeket fel kellett fűzni egy kis madzagra. A színeknek jelentésük volt, csak akkor lehetett feltenni, ha igaz volt az illetőre a meghatáro-zás. Például van testvérem, van háziállatom, van bará-tom/barátnőm, egyedülálló vagyok, van olyan bará-tom, akivel gyerekkorom óta tartom a kapcsolatot, már az életem több mint felét cserkészként éltem le. Az elkészült karkötőt látható helyen kellett viselni, hogy bárki észrevehesse, ha valakinek pont ugyanaz a színkombinációja van. A program több részre volt osztva. Az egyik részben különböző nemzetiségű őrsök voltak összetéve. A feladatunk az volt, hogy találjunk ki egy olyan új kultúrát, amelyben csak metakommu-nikációt lehetett használni. Mi szabtuk meg közösen a köszönési formát, hogy a vezetőknek hogy kell köszönni, hogy mi az általános viselkedési forma, és így tovább. A People területén belül fel volt állítva egy nagy színpad, ahol egy tizenöt perces programmal szórakoztatott minket néhány különböző származású cserkész. A terület egyik eldugottabb részén egy úgynevezett time-line („idővonal”) volt, amely a résztvevők addig leélt életét osztotta fel szakaszo-kra a pelenkás, cumizó gyermektől a serdülőkorig. A különböző szakaszokhoz arra jellemző tárgyakat tettek ki, majd a végén őrsileg arról beszélgettünk, hogy kiben milyen emlékeket idéztek elő. A végén a feladat vezetője beszélgetett velünk, hogy ki mire emlékszik. Mi egy indiai bácsival beszélgettünk ott nagyon sokat, aki rengeteg érdekes dolgot mesélt az írásukról, a nyelvükről, a szokásaikról.

FAI TH AND BELIEFS

C ULT URAL

FESTI VAL DAY

A dzsemborik lényege egymás megismerése, mely magába foglalja az új barátokkal való ismerkedést, de egymás, különböző kultúrájának, tradícióinak bemutatását is. A cserkész világtalálkozóra a világ minden pontjáról érkeztek résztvevők, így rengeteg lehetőség nyí-lik a nemzetek/kultúrák közti bemutatkozásra. A Cultural Festival Day-t a dzsemborik szervezői évtizedek óta e célból rendezik meg. Ezen a napon a tábor egy hatalmas, színes kavalkáddá alakul át, ahol mindenki nemzetének, országának megfelelő népviseletbe bújik, megvendégeljük egymást tradícionális, nemzeti ételeinkkel, táncokkal, fellépések-kel, kézműveskedéssel, kiállítással mutatjuk be kultúránk sokszínűségét. Ezen az egy napon a hangsúly a sokszínűségen van, de mellette mindnyájan érezzük a bennünk levő hason-lóságokat is – melynek felfedezése szintén a dzsemborik fő célja -, hiszen a japán cserkész ugyanúgy az utolsó pillanatban kezdi el megfőzni az ételt, de próbálja minél szívélyesebben fogadni vendéget, mint a német, a ghánai, az amerikai vagy a magyar.A „kultúrák fesztiváljának napján” mi is sokat tettünk hazánk jóhírnevének öregbítésén. A csárdába még több vendég érkezett, akiket néptáncosaink fellépése is csalogatott, népdalo-kat énekeltünk, magyar motívumokat rajzoltunk, palacsintázót alakítottunk ki körletünkből, és még a karikás ostor is előkerült kicsik és nagyok nagy örömére. Természetesen ügyes időbeosztással mi is megismerhettük a többi kultúrát… és valljuk be, életünkben nem ettünk még ennyi finomságot egy helyen. A svédországi dzsembori valóban pillanatok alatt a világ legnagyobb és legszínesebb svédasztalává vált.A jó hangulat fokozására a szervezők estére hatalmas koncertet szerveztek, melyen a kultúrák sokszínűségét ünnepeltük, és kivételesen sokkal többen voltunk az Arénában, mint 40.000, mert erre a bulira a camp in camp minden szervezője, s svéd cserkésze is hivatalos volt.Jó hangulat garantálva!

A dzsemborik lényege egymás megismerése, mely magába foglalja az új barátokkal való ismerkedést, de egymás, különböző kultúrájának, tradícióinak bemutatását is. A cserkész világtalálkozóra a világ minden pontjáról érkeztek résztvevők, így rengeteg lehetőség nyí-lik a nemzetek/kultúrák közti bemutatkozásra. A Cultural Festival Day-t a dzsemborik szervezői évtizedek óta e célból rendezik meg. Ezen a napon a tábor egy hatalmas, színes kavalkáddá alakul át, ahol mindenki nemzetének, országának megfelelő népviseletbe bújik, megvendégeljük egymást tradícionális, nemzeti ételeinkkel, táncokkal, fellépések-kel, kézműveskedéssel, kiállítással mutatjuk be kultúránk sokszínűségét. Ezen az egy napon a hangsúly a sokszínűségen van, de mellette mindnyájan érezzük a bennünk levő hason-lóságokat is – melynek felfedezése szintén a dzsemborik fő célja -, hiszen a japán cserkész ugyanúgy az utolsó pillanatban kezdi el megfőzni az ételt, de próbálja minél szívélyesebben fogadni vendéget, mint a német, a ghánai, az amerikai vagy a magyar.A „kultúrák fesztiváljának napján” mi is sokat tettünk hazánk jóhírnevének öregbítésén. A csárdába még több vendég érkezett, akiket néptáncosaink fellépése is csalogatott, népdalo-kat énekeltünk, magyar motívumokat rajzoltunk, palacsintázót alakítottunk ki körletünkből, és még a karikás ostor is előkerült kicsik és nagyok nagy örömére. Természetesen ügyes időbeosztással mi is megismerhettük a többi kultúrát… és valljuk be, életünkben nem ettünk még ennyi finomságot egy helyen. A svédországi dzsembori valóban pillanatok alatt a világ legnagyobb és legszínesebb svédasztalává vált.A jó hangulat fokozására a szervezők estére hatalmas koncertet szerveztek, melyen a kultúrák sokszínűségét ünnepeltük, és kivételesen sokkal többen voltunk az Arénában, mint 40.000, mert erre a bulira a camp in camp minden szervezője, s svéd cserkésze is hivatalos volt.Jó hangulat garantálva!

A Cic sok szempontból hasonló esemény, mint egy portya a magyar cserkésztáborban, mikor is elmegyünk valahova, a táboron kívülre, és kint alszunk a szabad ég alatt. Persze megvoltak a különbségek, amik miatt egyedivé vált a program.Reggel, reggeli után, egy IST-s érkezett hozzánk, aki elvitt minket és segített megtalálni a megfelelő buszt, az egyébként nem kicsi busz állomáson. A sok segítség ellenére is majdnem négy órát kellett várjunk, hogy felkerüljünk a megfelelő buszra. Felültünk a buszokra, és az egyébként is már elfáradt társaság rögtön elaludt.Amikor megérkeztünk gyönyörű táj fogadott minket, és egy svéd cserkész parkba létesített cserkésztábor, amit első sorban norvég és dán cserkészek népesítettek be. Körbevezettek min-ket a táborban septiben, majd elmentünk túrázni. Remek élményeink voltak a svéd táj megis-merésében, egyszerűen lenyűgöző volt látni a teljesen más szín világgal rendelkező tájat.Visszaérkezésünkkor neki láttunk megfőzni a vacsorát. Természetesen a velünk együtt érkező őrsökkel kóstolgattuk egymás főztjeit, hogy kicsit jobban megismerjük, hogy milyen is más kultúrák íz világa.A vacsora után meginvitáltak minket a saját tábortüzükhöz, ami merőben másképp néz ki, mint egy magyar cserkésztábor esti programja. Először is sokkal nagyobb a korosztályi szórás. Másszor pedig inkább hasonlított egy szokásos vándortúrás, dalolgatós tábortűzhöz, mint egy cserkész tűzhöz.Másnap délelőtt még részt vehettünk egy forgószínpados foglalkozáson, ahol mi éppenséggel kézművesedtünk, de hatalmas tárháza volt a lehetőségeknek. Lehetett evezni a közeli tavon, amerikai focizni, sárkányt eregetni, falat mászni és még számtalan egyéb elfoglaltsághoz volt felszerelése a parknak.Fontos tapasztalat, hogy teljesen más egy külföldi cserkésztábor, mint a mienk. Az első, leg-szembe ötlőbb, hogy míg nálunk a 20-25-30 évesek a tábor vezetői, addig ott sokkal több már 30 év fölötti cserkész, és ennek megfelelően nagyon sok még nem cserkész kisgyerek vagy karon ülő baba van a táborokban. Az is szembeötlő volt, hogy az építményeik nem akkor ott készültek, hanem sok-sok év alatt gyűlt össze ennyi, egyébként hagyományos kötözéssel készült építmény.Összességében felejthetetlen élmény volt, nem csak a gyönyörű táj miatt, de a táborlakók testvéri vendéglátása miatt is.

A Cic sok szempontból hasonló esemény, mint egy portya a magyar cserkésztáborban, mikor is elmegyünk valahova, a táboron kívülre, és kint alszunk a szabad ég alatt. Persze megvoltak a különbségek, amik miatt egyedivé vált a program.Reggel, reggeli után, egy IST-s érkezett hozzánk, aki elvitt minket és segített megtalálni a megfelelő buszt, az egyébként nem kicsi busz állomáson. A sok segítség ellenére is majdnem négy órát kellett várjunk, hogy felkerüljünk a megfelelő buszra. Felültünk a buszokra, és az egyébként is már elfáradt társaság rögtön elaludt.Amikor megérkeztünk gyönyörű táj fogadott minket, és egy svéd cserkész parkba létesített cserkésztábor, amit első sorban norvég és dán cserkészek népesítettek be. Körbevezettek min-ket a táborban septiben, majd elmentünk túrázni. Remek élményeink voltak a svéd táj megis-merésében, egyszerűen lenyűgöző volt látni a teljesen más szín világgal rendelkező tájat.Visszaérkezésünkkor neki láttunk megfőzni a vacsorát. Természetesen a velünk együtt érkező őrsökkel kóstolgattuk egymás főztjeit, hogy kicsit jobban megismerjük, hogy milyen is más kultúrák íz világa.A vacsora után meginvitáltak minket a saját tábortüzükhöz, ami merőben másképp néz ki, mint egy magyar cserkésztábor esti programja. Először is sokkal nagyobb a korosztályi szórás. Másszor pedig inkább hasonlított egy szokásos vándortúrás, dalolgatós tábortűzhöz, mint egy cserkész tűzhöz.Másnap délelőtt még részt vehettünk egy forgószínpados foglalkozáson, ahol mi éppenséggel kézművesedtünk, de hatalmas tárháza volt a lehetőségeknek. Lehetett evezni a közeli tavon, amerikai focizni, sárkányt eregetni, falat mászni és még számtalan egyéb elfoglaltsághoz volt felszerelése a parknak.Fontos tapasztalat, hogy teljesen más egy külföldi cserkésztábor, mint a mienk. Az első, leg-szembe ötlőbb, hogy míg nálunk a 20-25-30 évesek a tábor vezetői, addig ott sokkal több már 30 év fölötti cserkész, és ennek megfelelően nagyon sok még nem cserkész kisgyerek vagy karon ülő baba van a táborokban. Az is szembeötlő volt, hogy az építményeik nem akkor ott készültek, hanem sok-sok év alatt gyűlt össze ennyi, egyébként hagyományos kötözéssel készült építmény.Összességében felejthetetlen élmény volt, nem csak a gyönyörű táj miatt, de a táborlakók testvéri vendéglátása miatt is.

CAMP INCAMP

ÉLET A KÖRLETBEN

SZABADIDÖ

FREE TIME

KIÁLLÍ TÁSA cserkész világtalálkozók alapvető céljai közé tartozik, hogy a résztvevő országok fiataljai bemutas-sák saját kultúrájukat és minél inkább megismerjék, valamint elfogadják másokét. Ehhez a dzsembori központi területén – a hagyományokat követve – a svéd szervezők létrehoztak egy központi kiállító területet. Itt minden nemzet kapott egy sátrat és pár tíz méter alapterületű helyet elképzelései megvaló-sításához. Mivel a kiállításoknak mind a 14-18 év közötti résztvevők, mind a felnőtt szervezők és vezetők érdeklődését fel kellett keltenie, ezért elég változatos megoldások születtek és mindenki meg-találhatta a maga szórakozását. Például a kanadaiak minihokit hoztak, a trinidadiaknál törzsi táncot lehetett tanulni vagy az északi országok (Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia) sátrait felkeresve és a kérdésekre helyesen válaszolva meg lehetett szerezni az országok által közösen készített felvarrót („Nordic Badge”). A következő dzsemborit rendező japánok különböző emléktárgyai (kezdve a japán népviseletre hajazó ruhától a matricákig) szin-tén nagy népszerűségnek örvendettek. A magyar kiállítás kétségkívül a legked-veltebbek közé tartozott. Ritkán volt üresjárat, ami napi 8-10 órás nyitva tartás esetén nem kis szó. A mottó a változatosság és interaktivitás volt, ezért igyekeztünk minél több olyan dolgot vinni, ami aktív részvételre és tanulásra sarkallja a betérőket. A kiállítás gerincét a magyar történelmet, kultúrát és országot, valamint a magyar cserkészetet bemu-tató molinók voltak és a rájuk épülő kvíz. Egy tucat kérdés helyes megválaszolásáért mézeskalácsot és Magyarországot bemutató albumokat kaptak a vál-lalkozó szelleműek. Ezentúl lehetőség volt kipróbál-ni a magyar fejlesztésű monociklit, a hagyományos karikás ostort és a három dimenziós kirakót, melyből a magyar parlamentet lehetett összeállítani. A sátor másik funkciója az ország bemu-tatásán túl, a találkozóhely volt. Sok külföldi jött magyarokat keresve, akár azért mert Magyarországon él, dolgozik, tanul és ismerkedni szeretett volna vagy akár csapatfelvarrót- és felszerelést cserélni. Külön

A cserkész világtalálkozók alapvető céljai közé tartozik, hogy a résztvevő országok fiataljai bemutassák saját kultúrájukat és minél inkább megismerjék, valamint elfogadják másokét. Ehhez a dzsembori központi területén – a hagyományokat követve – a svéd szervezők létrehoztak egy központi kiállító területet. Itt minden nemzet kapott egy sátrat és pár tíz méter alapterületű helyet elképzelései megvalósításához. Mivel a kiál-lításoknak mind a 14-18 év közötti résztvevők, mind a felnőtt szervezők és vezetők érdeklődését fel kellett keltenie, ezért elég változatos megoldások születtek és mindenki megtalálhatta a maga szórakozását. Például a kanadaiak minihokit hoztak, a trinidadiaknál törzsi táncot lehetett tanulni vagy az északi országok (Iz-land, Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia) sátrait felkeresve és a kérdésekre helyesen válaszolva meg lehetett szerezni az országok által közösen készített felvarrót („Nordic Badge”). A következő dzsemborit rendező japánok különböző emléktárgyai (kezdve a japán népviseletre hajazó ruhától a matricákig) szintén nagy népszerűségnek örvendettek. A magyar kiállítás kétségkívül a legkedvelteb-bek közé tartozott. Ritkán volt üresjárat, ami napi 8-10 órás nyitva tartás esetén nem kis szó. A mottó a változatosság és interaktivitás volt, ezért igyekeztünk minél több olyan dolgot vinni, ami aktív részvételre és tanulásra sarkallja a betérőket. A kiállítás gerincét a magyar történelmet, kultúrát és országot, valamint a magyar cserkészetet bemutató molinók voltak és a rájuk épülő kvíz. Egy tucat kérdés helyes megválaszolásáért mézeskalácsot és Magyarországot bemutató albumokat kaptak a vállalkozó szelleműek. Ezentúl lehetőség volt kipróbálni a magyar fejlesztésű monociklit, a hagyo-mányos karikás ostort és a három dimenziós kirakót, melyből a magyar parlamentet lehetett összeállítani. A sátor másik funkciója az ország bemutatásán túl, a találkozóhely volt. Sok külföldi jött magyarokat keresve, akár azért mert Magyarországon él, dolgozik, tanul és ismerkedni szeretett volna vagy akár csapat-felvarrót- és felszerelést cserélni. Külön örömünk volt, hogy sok külhoni magyar vagy magyar gyökereit szá-montartó cserkész kereste fel a kiállítóhelyet.

EXHIBI TION

A Dzsembori egyik jellegzetessége volt a „Food house”-ok. Ezekben az adott ország jellegzetes ételeit főzték. Tudni kell azt is, hogy nem minden országnak volt erre lehetősége, csak 12(?)-nek, és nem mindegyik főzött, volt ahol inkább az adott országra jellemző hangulatot, életvidámságot és szórakozási hagyományokat mutat-ták be.Ezek közt is unikumnak számított a Magyar Csárda. Az egész projekt célja az volt, hogy bemutassuk a magyar konyhát a nemzetközi nagy közönségnek. Ezt a célt maradéktalanul is sikerült teljesíteni! Hatalmas sorok kígyóztak szinte egész nap a kiadó pult előtt, hogy ehessenek lángost, gulyás leveset vagy palacsintát.Ahhoz, hogy az ember megértse, a Csárda vonz erejét, meg kell említeni a megjelenésről. Egyedül álló módon egy teljes könnyű szerkezetes fa épületet építettek fel a csárdások. Ennek az előkészületei már jóval a dzsembori előtt megkezdődött, mivel az épületet egyszer felépítették Magyarországon, hogy kint hamarabb össze lehessen állítani, majd a kamionnal került a faanyag a táborba. Ter-mészetesen a megjelenés követte a magyar hagyományokat, és egy csárdát jelenített meg a maga szimbolikus módján. Ez is egyedinek számított a Dzsembori kavalkád-jában, hiszen az összes nemzet, aki még készült „Food House”-szal. Az összképet az tette teljessé, hogy az asztalok közt egy gémes kút volt felállítva.A mindennapi történések viszonylag azonosan teltek. Reggel a délelőttös műszak elkészített a nyersanyagokat már korán, hogy délre már lehessen szervírozni a fi-nomságokat a táborlakóink, működtetőinek és vezetőinek. A legjobb hangulat természetesen este volt mindig, amikor jellemzően sok magyar, akik elfáradtak a programokon vagy épp az egész napos munkában, megérkeztek, hogy az estét együtt töltsék el. Ilyenkor a jelenlévő külföldi cserkészek mér nem csak a magyar konyhát élvezhették, de láthattak magyar néptánc bemutatót is es-etenként.Minden nap olyan hangulat kerekedett, hogy nyugodt szívvel kijelenthetjük, a Magyar Csárda olyan üde színfoltja volt a Világtalálkozónak, amit minden cserkész megjegyzett magának, aki akár csak egyszer is meglátogatta.

A Dzsembori egyik jellegzetessége volt a „Food house”-ok. Ezekben az adott ország jellegzetes ételeit főzték. Tudni kell azt is, hogy nem minden országnak volt erre lehetősége, csak 12(?)-nek, és nem mindegyik főzött, volt ahol inkább az adott országra jellemző hangulatot, életvidámságot és szórakozási hagyományokat mutat-ták be.Ezek közt is unikumnak számított a Magyar Csárda. Az egész projekt célja az volt, hogy bemutassuk a magyar konyhát a nemzetközi nagy közönségnek. Ezt a célt maradéktalanul is sikerült teljesíteni! Hatalmas sorok kígyóztak szinte egész nap a kiadó pult előtt, hogy ehessenek lángost, gulyás leveset vagy palacsintát.Ahhoz, hogy az ember megértse, a Csárda vonz erejét, meg kell említeni a megjelenésről. Egyedül álló módon egy teljes könnyű szerkezetes fa épületet építettek fel a csárdások. Ennek az előkészületei már jóval a dzsembori előtt megkezdődött, mivel az épületet egyszer felépítették Magyarországon, hogy kint hamarabb össze lehessen állítani, majd a kamionnal került a faanyag a táborba. Ter-mészetesen a megjelenés követte a magyar hagyományokat, és egy csárdát jelenített meg a maga szimbolikus módján. Ez is egyedinek számított a Dzsembori kavalkád-jában, hiszen az összes nemzet, aki még készült „Food House”-szal. Az összképet az tette teljessé, hogy az asztalok közt egy gémes kút volt felállítva.A mindennapi történések viszonylag azonosan teltek. Reggel a délelőttös műszak elkészített a nyersanyagokat már korán, hogy délre már lehessen szervírozni a fi-nomságokat a táborlakóink, működtetőinek és vezetőinek. A legjobb hangulat természetesen este volt mindig, amikor jellemzően sok magyar, akik elfáradtak a programokon vagy épp az egész napos munkában, megérkeztek, hogy az estét együtt töltsék el. Ilyenkor a jelenlévő külföldi cserkészek mér nem csak a magyar konyhát élvezhették, de láthattak magyar néptánc bemutatót is es-etenként.Minden nap olyan hangulat kerekedett, hogy nyugodt szívvel kijelenthetjük, a Magyar Csárda olyan üde színfoltja volt a Világtalálkozónak, amit minden cserkész megjegyzett magának, aki akár csak egyszer is meglátogatta.

CSÁRDA

ZÁRÓCEREMÓNIA

CLOSING CEREMON Y

ZÁRÓCEREMÓNIA

Természetesen a Dzsembori zárására valami nagy durranással készültek a svédek. Eleve, ahogy minden ceremónián, itt is az adta meg az alap hangulatot, hogy az ember átélheti azt az egységet, amit a negyven-ezer cserkész együttes mozgása nyújt.A ceremóniához körülbelül másfélórával korábban kellet gyülekezni, hogy szépen sorban, a tervnek megfelelően érjünk a ceremó-nia helyszínére.Oda érve lenyűgöző volt a látvány, ahogy az emberek ezrei hömpölyögtek a helyükre. A színpadot úgy rendezték be, hogy négy irányból folyhassa körül a tömeg. Mindenkinek meg volt előre a helye, hogy hova álljon. Eleinte hatalmas zászló rengeteg volt, de amikor elkezdődött a program sorozat, akkor arra kértek mindenkit, hogy a zászló rudakat a megengedett magasságra rövidítsék.A zárásnál természetesen elhangzottak a szokások beszédek, de volt három kiemelkedő dolog, ami örök emlék marad. Az első, hogy a japán cserkészek kiállattak és bemutatták, hogy a Japánt sújtó katasztrófa ellenére is hogyan készülnek a következő, négy év múlva esedékes Dzsemborira, aminek ők lesznek a házigazdái.A második nagyon emlékezetes esemény a svéd király megjelenése volt. Azok után, hogy elmondta az ilyenkor elengedhetetlen dolgokat, megköszönte a szervezőknek, elkezdett egy játékot tanítani a tömegnek. Ennek a játéknak a lényege az volt, hogy tűzijátékokat lövünk fel, amúgy cserkész játék módján. Ezt azzal fejelték meg a svédek, hogy az utolsó fellövésnél valódi tűzijátékot is fellőttek.A harmadik meglepetés egy koncert volt, már amennyire az idő keretek megengedték. Az előadó a Europe volt, akik pillanatok alatt hatalmas hangulatot tudtak teremteni. Természetesen a Final Cutdown volt a fő attrakció.Sajnos a koncert közben elkezdett eleinte csak szemerkélni az eső, majd szakadni. Ez azért is volt gond, mert már nem voltak sátraink, mivel reggel korán indultunk Koppenhágába.Az eső ellenére is hatalmas élmény maradt, és az egész esemény méltó volt az egész Dzsemborihoz, ahogy a cserkészet szelle-méhez.

Természetesen a Dzsembori zárására valami nagy durranással készültek a svédek. Eleve, ahogy min-den ceremónián, itt is az adta meg az alap hangu-latot, hogy az ember átélheti azt az egységet, amit a negyven-ezer cserkész együttes mozgása nyújt.A ceremóniához körülbelül másfélórával korábban kellet gyülekezni, hogy szépen sorban, a tervnek megfelelően érjünk a ceremónia helyszínére.Oda érve lenyűgöző volt a látvány, ahogy az em-berek ezrei hömpölyögtek a helyükre. A színpadot úgy rendezték be, hogy négy irányból folyhassa körül a tömeg. Mindenkinek meg volt előre a helye, hogy hova álljon. Eleinte hatalmas zászló rengeteg volt, de amikor elkezdődött a program sorozat, akkor arra kértek mindenkit, hogy a zászló rudakat a megengedett magasságra rövidítsék.A zárásnál természetesen elhangzottak a szoká-sok beszédek, de volt három kiemelkedő dolog, ami örök emlék marad. Az első, hogy a japán cserkészek kiállattak és bemutatták, hogy a Japánt sújtó katasztrófa ellenére is hogyan készülnek a következő, négy év múlva esedékes Dzsemborira, aminek ők lesznek a házigazdái.A második nagyon emlékezetes esemény a svéd király megjelenése volt. Azok után, hogy elmondta az ilyenkor elengedhetetlen dolgokat, megköszönte a szervezőknek, elkezdett egy játékot tanítani a tömegnek. Ennek a játéknak a lényege az volt, hogy tűzijátékokat lövünk fel, amúgy cserkész játék módján. Ezt azzal fejelték meg a svédek, hogy az utolsó fellövésnél valódi tűzijátékot is fellőttek.A harmadik meglepetés egy koncert volt, már amennyire az idő keretek megengedték. Az előadó a Europe volt, akik pillanatok alatt hatalmas han-gulatot tudtak teremteni. Természetesen a Final Cutdown volt a fő attrakció.Sajnos a koncert közben elkezdett eleinte csak szemerkélni az eső, majd szakadni. Ez azért is volt gond, mert már nem voltak sátraink, mivel reggel korán indultunk Koppenhágába.Az eső ellenére is hatalmas élmény maradt, és az egész esemény méltó volt az egész Dzsemborihoz, ahogy a cserkészet szelleméhez.

CLOSING CEREMON Y

HoHo

A dzsembori után a Csapat 4 raja Stockholmba és Koppenhágába utaztak 4 napos városnézésre. Az IST és a vezetők több kisebb csoportban indultak felfedezni Skan-dinávia tájait. Volt, aki Németországon át stoppal érkezett vissza Magyarországra, míg mások 3 ország (Svédország, Finnország, Norvégia) fővárosát érintve tettek egy kisebb körutat. A Csapat vezetőségének néhány elszánt tagja – kiegészülve egy IST-sel és két magyar cserkésszel – pedig északnak indult és a Sarkkörön is túljutott. „Túránk – a dzsembori területének elhagyása után – Kristianstadból indult. Első úticélunk Oslo volt, ahova egy éjszaka buszozás után jutottunk el. Reg-gelinket rendhagyó helyszínen, a pár éve épült, ultramodern operaház tetején fogyasztottuk el más utazók társaságában. A két nap alatt megnéztük a parlamentet,a Múzeum-szigetet,a Vigeland-parkot; valamint kihasználtuk a túrázóbarát skandináv törvények adta lehetőséget és a város szélén egy festői partján kempingeztük. Ezután vonattal Bodöbe, majd komppal a Lofoten-félszigetre mentünk. A következő két nap hegymászással és újabb utazással telt a Kiruna nemzeti parkba. Itt a tár-saság kettévált és talán a két legszebb napot tölthettük el Északon, Svédország leggyönyörűbb tájain kirándulva. Az utóprogramot 24 órás vonatozással és stockholmi városnézéssel zártuk.

A dzsembori után a Csapat 4 raja Stockholmba és Koppenhágába utaztak 4 napos városnézésre. Az IST és a vezetők több kisebb csoportban indultak felfedezni Skan-dinávia tájait. Volt, aki Németországon át stoppal érkezett vissza Magyarországra, míg mások 3 ország (Svédország, Finnország, Norvégia) fővárosát érintve tettek egy kisebb körutat. A Csapat vezetőségének néhány elszánt tagja – kiegészülve egy IST-sel és két magyar cserkésszel – pedig északnak indult és a Sarkkörön is túljutott. „Túránk – a dzsembori területének elhagyása után – Kristianstadból indult. Első úticélunk Oslo volt, ahova egy éjszaka buszozás után jutottunk el. Reg-gelinket rendhagyó helyszínen, a pár éve épült, ultramodern operaház tetején fogyasztottuk el más utazók társaságában. A két nap alatt megnéztük a parlamentet,a Múzeum-szigetet,a Vigeland-parkot; valamint kihasználtuk a túrázóbarát skandináv törvények adta lehetőséget és a város szélén egy festői partján kempingeztük. Ezután vonattal Bodöbe, majd komppal a Lofoten-félszigetre mentünk. A következő két nap hegymászással és újabb utazással telt a Kiruna nemzeti parkba. Itt a tár-saság kettévált és talán a két legszebb napot tölthettük el Északon, Svédország leggyönyörűbb tájain kirándulva. Az utóprogramot 24 órás vonatozással és stockholmi városnézéssel zártuk.

KIN TMARADÁS

A Nemzetközi Tábortörzsben (IST - International Service Team) dolgozó cserkészek önkéntes munkájukkal biztosították a tábor összes részének működését. IST-sként azt vállaltuk, hogy a táborban ránk bízott feladatot teljesítjük, ez-zel szolgálva a dzsemborin részt vevő cserkészeket. Munkánk sokszorosan meghálálta magát. Lehetőségünk volt megtapasztalni, hogy a cserkészetben megfogalmazott közös célunk - mindig egy kicsit jobbá tenni a világot - mennyi erőt, embert és nemzetet tud megmozgatni. A nemzetközi csoportokban végzett közös munka, az itt kötött barátságok, a fejlődés és kaland lehetősége, a fiatalság szolgálata mind-mind segített minket abban, hogy lelkesedést, ötleteket és új ismereteket hozzunk haza a magyar cserkészeknek. Egy harmincezer gyereket számláló tábor működtetéséhez rengeteg önkéntesre van szükség. A magyar cserkészek közül 57-en - fiatal egyetemistáktól egészen a nyugdíjas korosztályig - csatlakoztunk az IST-hez, hogy közel 20 napot töltsünk el Svédországban a dzsembori szolgálatában. 2010 szeptemberétől kezdve válogató- és felkészítő-hétvégéken segítettük a magyar kontingens munkáját és előkészületeit. Feladataink közé tartozott a főzés, pro-gramszervezés, beszerzés és más, a rajok felkészülését segítő háttérmunkák. A táborba úgy érkeztünk, hogy bekapcsolódhassunk a résztvevők fogadását előkészítő munkálatokba. Beosztottak minket a táborban végzendő feladatunkra és részt vettünk az ehhez kapcsolódó oktatáson, munkatársainkkal való ismerkedésen. Egyik napról a másikra, a szemünk láttára készültek el a tábor építményei - a színpadok, az étkezők, a kilátótorony, a közösségi terek, a táborközpontok, a vidámpark. Fantasztikus mértékű szervezettséget, erőfeszítést és összhangot tapasztalhattunk a tábor építése során. Munkáink között a tábori programok vezetése, étkeztetés, a tábor infrastruk-túrájának működtetése, a kiemelt vendégek fogadása és kísérése, információ-szolgál-tatás, híradás, fotós és videós feladatok, logisztikai műveletek, egészségügyi szolgálat és rengeteg egyéb feladat is szerepelt. A napi 8 óra munka melletti szabadidőnkben számunkra szervezett programokon vehettünk részt (relaxáló központ, finn szauna stb.), vagy a tábor területén kínálkozó lehetőségeket használhattuk ki a pihenésre. Különleges lehetőségként a tábortól nem messze fürödhettünk a Balti tengerben. A svéd dzsembori különlegessége, hogy minket, IST-seket nemzetközi őrsökbe szerveztek. Az őrsre bízott feladatot a dzsembori folyamán végig közösen láttunk el. Ez a rendszer nagyszerű lehetőséget adott munkatársaink megismerésére, barátságok kialakí-tására. IST-sként nagyon munkás, de élményekben gazdag és értékes időt tölthettünk a svéd dzsemborin. Reméljük, hogy szolgálatunkkal sikerült a résztvevőket egy igazi, életre szóló élményhez segíteni!

A Nemzetközi Tábortörzsben (IST - International Service Team) dolgozó cserkészek önkéntes munkájukkal biztosították a tábor összes részének működését. IST-sként azt vállaltuk, hogy a táborban ránk bízott feladatot teljesítjük, ez-zel szolgálva a dzsemborin részt vevő cserkészeket. Munkánk sokszorosan meghálálta magát. Lehetőségünk volt megtapasztalni, hogy a cserkészetben megfogalmazott közös célunk - mindig egy kicsit jobbá tenni a világot - mennyi erőt, embert és nemzetet tud megmozgatni. A nemzetközi csoportokban végzett közös munka, az itt kötött barátságok, a fejlődés és kaland lehetősége, a fiatalság szolgálata mind-mind segített minket abban, hogy lelkesedést, ötleteket és új ismereteket hozzunk haza a magyar cserkészeknek. Egy harmincezer gyereket számláló tábor működtetéséhez rengeteg önkéntesre van szükség. A magyar cserkészek közül 57-en - fiatal egyetemistáktól egészen a nyugdíjas korosztályig - csatlakoztunk az IST-hez, hogy közel 20 napot töltsünk el Svédországban a dzsembori szolgálatában. 2010 szeptemberétől kezdve válogató- és felkészítő-hétvégéken segítettük a magyar kontingens munkáját és előkészületeit. Feladataink közé tartozott a főzés, pro-gramszervezés, beszerzés és más, a rajok felkészülését segítő háttérmunkák. A táborba úgy érkeztünk, hogy bekapcsolódhassunk a résztvevők fogadását előkészítő munkálatokba. Beosztottak minket a táborban végzendő feladatunkra és részt vettünk az ehhez kapcsolódó oktatáson, munkatársainkkal való ismerkedésen. Egyik napról a másikra, a szemünk láttára készültek el a tábor építményei - a színpadok, az étkezők, a kilátótorony, a közösségi terek, a táborközpontok, a vidámpark. Fantasztikus mértékű szervezettséget, erőfeszítést és összhangot tapasztalhattunk a tábor építése során. Munkáink között a tábori programok vezetése, étkeztetés, a tábor infrastruk-túrájának működtetése, a kiemelt vendégek fogadása és kísérése, információ-szolgál-tatás, híradás, fotós és videós feladatok, logisztikai műveletek, egészségügyi szolgálat és rengeteg egyéb feladat is szerepelt. A napi 8 óra munka melletti szabadidőnkben számunkra szervezett programokon vehettünk részt (relaxáló központ, finn szauna stb.), vagy a tábor területén kínálkozó lehetőségeket használhattuk ki a pihenésre. Különleges lehetőségként a tábortól nem messze fürödhettünk a Balti tengerben. A svéd dzsembori különlegessége, hogy minket, IST-seket nemzetközi őrsökbe szerveztek. Az őrsre bízott feladatot a dzsembori folyamán végig közösen láttunk el. Ez a rendszer nagyszerű lehetőséget adott munkatársaink megismerésére, barátságok kialakí-tására. IST-sként nagyon munkás, de élményekben gazdag és értékes időt tölthettünk a svéd dzsemborin. Reméljük, hogy szolgálatunkkal sikerült a résztvevőket egy igazi, életre szóló élményhez segíteni!

VEZETÖK

CSAPATAINKKülföldi Magyar Cserkészszövetség

2. Bodnár Gábor cserkészcsapat 76. Szent Imre herceg cserkészcsapat

205. Zrínyi Miklós cserkészcsapat

148. Nagyboldogasszony cserkészcsapat

46. Kapisztrán Szent János cserkészcsapat

100/Ö Baden-Powell központi öregcserkészcsapat 426. Szenczi

Molnár Albert cserkészcsapat

32. Dévai Bíró Mátyás cserkészcsapat

25. Szent Imre cserkészcsapat

Magyar Cserkészszövetség

I. Cserkészkerület

304. Kőrösi Csoma Sándor cserkészcsapat

241. Bethlen Gábor cserkészcsapat

320. Nimród cserkészcsapat

439. Gyümölcsoltó Boldogas-szony cserkészcsapat

433. Szent Bernátcserkészcsapat

CSAPATAINK

12. Bercsényi Miklós cserkészcsapat48. Szent Imre cserkészcsapat

Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség

II. Cserkészkerület

937. Szent Tarzíciuscserkészcsapat

831. Szent Kristófcserkészcsapat

543. Csaba királyfi cserkészcsapat

442. Báthory Lászlócserkészcsapat

944. Szent Borbála cserkészcsapat

942. Máriaremetecserkészcsapat

1002. Néri Szent Fülöpcserkészcsapat

1019. Csaba királyfi cserkészcsapat

1026. Szent László király cserkészcsapat

1909. Prohászka Ottokár cserkészcsapat

1926. Szent Erzsébet cserkészcsapat

19. Bükkcserkészcsapat

1227. Pray Györgycserkészcsapat

784. Erőcserkészcsapat

VII. CserkészkerületVI. Cserkészkerület

V. Cserkészkerület

IV. Cserkészkerület

III. Cserkészkerület

51. Sík Sándorcserkészcsapat

387. Szily Jánoscserkészcsapat

379. Feltámadáscserkészcsapat

362. Szent Mihálycserkészcsapat

63. Bessenyei Györgycserkészcsapat

1300. Brenner Jánoscserkészcsapat

1415. IV. Károlycserkészcsapat

457. Prohászka Ottokárcserkészcsapat

452. Szent Bernátcserkészcsapat

126. Szent Imrecserkészcsapat

85. Zrínyi Miklóscserkészcsapat

1507. Árpád-házi Szent Margitcserkészcsapat

550. Márton Ároncserkészcsapat

708. Rómer Flóriscserkészcsapat

217. Keresztény Munkásifjú cserkészcsapat

104. Bethlen Gáborcserkészcsapat

10. P.Á.R.cserkészcsapat

412. Kalazanti Szent Józsefcserkészcsapat

X. Cserkészkerület

VIII. Cserkészkerület

105. IV. Bélacserkészcsapat

196. Damjanich Jánoscserkészcsapat

144. Kossuth Lajoscserkészcsapat

121. dr. Vetéssy Gézacserkészcsapat

118. Kalazanciuscserkészcsapat

251. Rákóczicserkészcsapat

298. Lehel Vezércserkészcsapat

289. Dr. Monszpart Lászlócserkészcsapat

878. Hatvani Pálcserkészcsapat

2. Sík Sándorcserkészcsapat

15. Bethlen Gáborcserkészcsapat

16. Evangélikus Gimnáziumcserkészcsapat

173. Kemény Zsigmondcserkészcsapat

192. Erdősi Imrecserkészcsapat

293. Szent Kapisztráncserkészcsapat

305. Szent Istváncserkészcsapat

432. Pázmány Pétercserkészcsapat

811. Szent Józsefcserkészcsapat

812. Csaba vezércserkészcsapat

832. Havas Boldogasszonycserkészcsapat

Fő támogatóink:

Támogatóink:22-es Építő Tervező és Szolgáltató Kft. • Agroinform Kft. • Alt Kft. • Arrowecs Hungary Kft • BCSS Számítástechni-kai Kft. • Bozzy-Bit Kft. • Budakeszi Katolikus Egyházközség • Budakeszi Református Egyházközség • Budapest I. Kerület Önkormányzata • BWC Kft. • Delicatrade Kft. • Electrolux Hungária Kft. • Épkar Zrt. • ESZNA Bt. • Ever-ling Kft. • Galex Hungária Kft. • Heavy Machinery Kft. • Hoszplant Kft. • IKV Zrt. • Kalmár Imre •Karafiát Ügyvédi

Iroda • Kelet-Európai Bioenergetikai Kft. • KPMG • Magyar Gallup Intézet • Neckermann • Paksi Atomerőmű Zrt. • Pilisszentiváni Önkormányzata • Rab Endre • SB Controlls Kft. • Security.hu Kft • SLOMIK spol.s.r.o. • Tatabányai

szállítmányozási cég • Tóthné Kompp Éva • Török Pál Egyesület • Váci Püspöki Iroda • Vízépítő Mérnöki Kft. • Xima Kft. • 205. Zrínyi Miklós cserkészcsapat

Abbott Laboratories Kft. • AST-American Service Kft. • Báber Kft. • Bácsvíz Zrt. • Berkes Piarista Alapítvány • Berta Éva • Bo-famed Kft. • Bozzy-Bit Kft. • Bsoft Informatikai Kft. • Budai Református Egyházközség • Budakeszi Önkormányzat • Budakeszi

Református Emléktemplom Alapítvány • Derik Kft. • Dugonics András Alapítvány • ELMIB csoport • ELMIB Rt. • Eupraxis Kft. • Fair 21 Pénzügyi Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft. • Falciatore Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft. • Formula 400 Kft. • Fornetti • Földi Béla Alapítvány • GEA Kft. • Hungarian Travel Services Kft. • Intersoft Informatikai Kft. • Jámbor Erzsébet • Járai Zsigmond

• Karolina Óvoda,Általános Iskola és Gimnázium • KAVOSZ Zrt. • Kisboldogasszony Plébánia • Korrekt Nyomda • Lévay József Református Gimnázium • Mátyásfalvi János • Medúza Catering Kft. • Netmen Bt. • Oreo-Therm Kft. • Ostorházi Bevonattechnika Kft. • Relid-Bau • Renault Trucks Hungária • Salaczné Zoltán Melinda • Solymár Polgármesteri Hivatal • Szegedi Tisza Volán Zrt. • Szent István Ház Alapítvány • Szent István Patika • Tógyer és Társa Kft. • Vegykomplex Kft. • Viacom Kft. • ZONTA Budapest City

Agroker • Agrota Kft. • Csorna Ardex • Építőanyag Kft. • Ascona Kft. • Bábiné Szottfried Gabriella • Bálvány-fa 2005 Kft. • BCSS.Kft. • BNF Kft. • Bor-sod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara • Buci Pékség Bt. • Console Bau Kft. • Coop-Star Zrt. • Csongi-team Bt. • Deseda Trade Kft. •

Deutsche Liesing • Dr. Balázs Ottó HO.Bt. • Dr. Koncz Józsefné dr. Kothenz Edina • dr.Bese Veronika Cecília • Echo Építési Stúdió • ELMIB csoport • Élő Kövek Alapítvány • Esen kft. • Estrich Beton Boy Bt. • Fekete Ágnes • Felsőzsolca és VidékeTakarékszövetkezet • Felsőzsolcai Önkormányzat • Fénykontakt

Kft. • Flagella Dei Kft. • Fores-team Kft. • Gerőcs Kerámia • Gyenes János • Gyopáros Alpár • Hajnalcsillag Alapítvány • Háromkő Alapítvány • Hewitt Humán Tanácsadó Kft. • HFK patika Bt • Ilosvai János Infraplan Kft. • Intermix Kft. • Jászberényi Jézus Neve Plébánia • Kálvin Téri Református Egyház-

község • Kapinya-Németh Bt. • Kecskeméti Református Kollégium • Kismécses Kft. • Kiss Csaba • Kristóf Autóház Kft. • Megfontolt 2000 Bt. • Molnár Elektronikai Kft. • Molnár Kesztyű • Mosó Tamás • Nagy Bendegúz • NestPress Nyomdaipari Kft. • Net-man Bt. • ÖTA kft • Pál és Kozma Ügyvédi Iroda • Páli Zoltán • Panen Kft. • Papp Keve • Paracelsus Pharma bt. • Phoenix Mecano Kecskemét • Planterex Kft. • Premontrei Szent Norbert Egyházzenei Szak-középiskola és Diákotthon Gimnázium • Pro Parochia Gracea • Roden Mérnöki Iroda Kft. • Rotary Klub • Séma Építő Kft. • Serpens Bt. • Staféta • Suzuki

Molnár Autó Kft • Sülysáp Önkormányzata • Szalonka Építész Stúdió Kft. • Szilasvíz Kft. • Tangram Budapest Stúdió Bt. • Vand-Info Kft. • Varró Andrea

Alpin Kft Magyar Turizmus Zrt. UniCredit Bank Kecskeméti Filmstúdió

IMPRESSZ UM

WSJ 2011 Fényképek/WSJ 2011 Photos:Magnus FröderbergJesper LandbyJakob SvenssonKim Rask

Szerkesztő/Editor: Pótor JózsefTördelőszerkesztő/Layout editor: Gál Balázs, Pótor József, Székely CsabaÍrták/Written by: Csóka Sarolta, Steiger Anita, Székely Csaba, Zsidi Kristóf, Fordította/Translation:Korrektor:Kiadja/Published by: Magyar Cserkészszövetség/Hungarian Scout AssociationNyomdai munkák/Printed by:

Fényképezték/Photographers

Fénykép

Bognár K

eveM

adaras Gábor

Pótor József

Radics Z

suzsannaR

ibiánszky Péter

Székely C

sabaKülön köszönet:

Márialigeti Annának a logó és a nyakkendő megtervezéséért, Irsay Nagy Dénesnek és a Cserkészboltnak az egyenruhák leszállításáért és az éjszakai osztásért, Móritz Mikinek az elvártnál messze több munkáért és segítségért, Encinek, amiért napokon át főzött ránk,

Balunak, Páternek és Barnabásnak, amiért végig segítettek, támogattak minket, valamint a lelki táplálékért,

Farkincnak a sok lektorálásért és a kiállításban nyújtot segítségéért, Montynak, Lakatos Gergőnek, Sári néninek a válogatón nyújtott segítségért, Kispál Gyuri

atyának, amiért szívén viselte a csapatunk sorsát és biztosította, hogy magyar pap is utazzon velünk, Alberik testvérnek, amiért válaszolt a hívásra és velünk tartott, Váczi Lajosnak, aki összefogta és segítette a kiskunhalasi cserkészeket, minden cserkészvezetőnek, akik bíztak

bennünk és támogattak, és nem utolsósorban a családunknak és a párunknak, amiért végig mögöttünk álltak.

dzsem album munkaanyag

Documents