Edgar Allan Poe Külön (fordította: Tellér Gyula) Gyermekkoromtól fogva nem Olyan vagyok, mint más. Szemem Nem úgy lát, nem közös kutak Habja bennem az indulat. Nem közös forrásból ered Bánatom. Gyújtva szívemet Más fokra izzik örömöm. S ha szeretek: azt is külön. Ott -- gyermekkoromban -- a vad Élet hajnalán: ott fakadt Ez a varázs -- a jó s hamis Mélyekből --, mely kötöz ma is: Forrásból lett, gyors patakból, Sziklahegyen rőt falakból, Napból, mely lekörözött Oszi aranyfény között, Villámból az ég alatt, Amint elszállt, elszaladt, Dörejből, vihar ha forrt, S fellegből, mely olyan volt (Bár kéklettek az egek) Szemre, mint egy szörnyeteg. _.oOo._ .