Egyetemisták írásbeli szövegalkotási teljesítménye a NAT és a vizsgák tükrében

XVI. Apáczai-napok Tudományos KonferenciaGyőr, 2012. október 26.

Makkos AnikóNYME-AK

Mottó: „Szolidaritás és párbeszéd a nemzedékek között”Nyelvromlás?

„… újragondolásra szorul a nyelvi norma a magyarban” (Szépe 2001:91)

◦ idegen szavak beilleszkedése◦a hivatalos és a magánszféra

nyelvhelyességének elválasztása

Milyenek diákjaink szövegei?

Csak akkor tudunk segíteni, ha megértjük, hogy miért ilyenek a szövegek.

Írásbeli szövegalkotás a NAT-ban

NAT 2003 (2007)A 3. évfolyamtól jelenik meg1-4., 5-6., 7-8. és 9-12. évfolyamok

→ vizsgákvégső célja a magyar nyelv és

irodalom írásbeli érettségi fogalmazási feladatára való felkészítés (Adamikné 2001)

Magyar nyelv és irodalom: Alapelvek, célok

„az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden műveltségi terület feladata” (5. o.)

(élő idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember a természetben, földünk-környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport)

„Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze.” (5. o., 3. mondat)(kiemelések tőlem)

http://www.knok.sulinet.hu//konyvtar/dokumentumok/NAT-2003.pdf

Általános elvárás

„Képes legyen önállóan olyan

szövegek megalkotására, amelyek

figyelembe veszik a beszédhelyzetet

és a hallgatóság igényeit, a különféle

szövegműfajok normáit, a morális,

esztétikai és kulturális elvárásokat.” (5.

o.)(kiemelések tőlem)

A fejlesztési feladatok szerkezete1. Beszédkészség, szóbeli szövegek

alkotása és megértése2. Olvasás, írott szöveg megértése3. Írásbeli szövegek alkotása,

íráskép, helyesírás4. A tanulási képesség fejlesztése5. Ismeretek az anyanyelvről6. Ismeretek az irodalomról7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai

és történeti érzék fejlesztése

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírásíráskép – olvasható, esztétikus,

hatékonymondat- és szövegalkotás –

világos, kifejező, különféle szövegtípusokban

nyelvtan, helyesírás, nyelvhelyesség – biztonságos, tudatos

önkifejezés, kreativitás, nézőpontváltás, egyéni stílus

anyaggyűjtés- és elrendezés, terjedelmesebb szövegek írása

A műveltségterület hangsúlyos elemei• műfaji sokszínűség (min. 15)

7-8. évfolyamok leírás, jellemzés, elbeszélés személyes és olvasmányélmény ismertetés különböző nézőpontokból érvelés9-12. évfolyamok Az eddigiek, + levél, önéletrajz, kérvény,

pályázat sajtóműfajok, beszámoló esszé, egyszerűbb értekezés,

műértelmezés

A műveltségterület kiemelkedő elemeiszemélyes, élményszerű írásönkifejező, kreatív írásstílusok és hangnemek

sokszínűsége, egyéni stílus fejlesztése

Vizsgaszövegek I.

felvételi feladatok (2004-2012)

◦10 perc◦10-12 mondat◦kettő - négy műfaj: vélemény kifejtése,

saját élmény elbeszélése (1x érvelés és leírás)

◦változatos feladattípusok (kép, cím, szövegrészlet, csattanó)

◦stílus: művelt köznyelv

Vizsgaszövegek I.hiányosságok

◦a szövegek 31%-ának nincs címe◦nincs a szövegeknek címzettük,

kontextusuk (kivéve 2007)◦a műfaj általában nincs megnevezve,

csak a „fogalmazás” kifejezés jelenik meg

◦csak egy irányító szempont van (kivéve 2012)

◦csak egy hangnem, stílus◦nincs választási lehetőség 2007-től

Vizsgaszövegek II.érettségi feladatok (2005-2012)

◦180 perc◦3-4 oldal (2005-6), 3-5 oldal (2007), 3-8

oldal (2008-)◦két műfaj: érvelés és műelemző esszé

(önálló vagy összehasonlító)◦irányított fogalmazás több szempont

alapján◦választási lehetőség◦stílus: művelt köznyelv

Vizsgaszövegek II.ellentmondások

◦a szövegalkotási feladat az irodalom tantárgy tárgyi tudásának ellenőrzését szolgálja elsősorban

◦nincs műfaji, stílusbéli sokszínűség◦nincs kreatív, önkifejező írás◦nincs cím◦kontextus a vizsgahelyzet, címzett a

tanár

Következtetéseka vizsgák szövegalkotási

feladatai nem tükrözik a NAT-ban megfogalmazott, hangsúlyos elvárásokat (műfajok, stílusok, hangnemek sokszínűsége, önkifejező, élményszerű írás, a beszédhelyzet és a hallgatóság igényeinek megfelelő írásmű)

jól ismert jelenség a vizsgák visszahatása az oktatása

Mi lehet a gyakorlat?

A fogalmazás oktatásáról

„Míg az alsó tagozatban a szövegalkotási készség fejlesztése többé-kevésbé szervezetten történik, az általános iskola felsőbb évfolyamain, valamint a középiskolában a tapasztalataim szerint a tantervek iránymutatása ellenére igen nagy nehézségekkel folyik a fogalmazástanítás.” (Antalné 2003:14)

A fogalmazásról

„… legnehezebb készség a gyerek számára…, mert a fogalmazás elkészítéséhez mozgósítani kell az összes anyanyelvi készséget, s … mert többszörösen megosztott figyelmet kíván.” (Adamikné 2001:64)

elmélyült figyelmet, kitartó koncentrálást igényel

Az írásbeli szövegalkotás értékelése a vizsgákonFELVÉTELItartalom 30%szerkesztés 30%kifejezésmód

/stílus/szóhasználat 10% (5%)helyesírás 20%nyelvhelyesség

10% (5%)íráskép 0% (10%)

ÉRETTSÉGItartalom 33,3%szövegalkotás

33,3%nyelvi megformálás

33,3%helyesírás -25%íráskép -5%

Írásbeli szövegalkotás a felsőoktatásbanA tartalom az elsődleges, de

◦a lexikai elemek konnexitása◦a mondatok kohéziója◦a szöveg tagolása, koherenciája◦az írásmű stílusa◦a nyelvhasználat◦a helyesírás◦a központozáskomolyan befolyásolja a tartalom megítélését.

Kutatáshallgatók egy vagy két

anyanyelvi szövege (maximum egy-egy gépelt oldal)

a szövegek vizsgálata egy módosított, saját szempontsor alapján◦tartalom, íráskép nem része◦a szövegszerkesztők használatával módosul a helyesírás és megítélése is

A vizsgálat céljaa szövegalkotás problémás

területeinek feltárása, egy általános helyzetkép felvázolása

a felsőoktatásban célzott képzés biztosítása, ami minőségi javulást eredményezhet az írásbeli munkák terén

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Felhasznált irodalomAdamikné Jászó Anna (2001)

Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig Trezor Kiadó, Budapest.

Antalné Szabó Ágnes (2003) Az anyanyelvi nevelés új stratégiái Az előadás elhangzott: Szöveg-(félre)értés, A szövegértés helyzete mint nyelvstratégiai kérdés című konferencián, Budapest.

Szépe György (2001) Nyelvpolitika: múlt és jövő Iskolakultúra, Pécs.