EGYÜTTA SZOLNOK MEGYEI KÖNYVTÁRAK

HÍRADÓJA

E G Y Ü T T

A Szolnok megyei könyviárak

együttműködési körének híradója

18. évfolyam 1-2.

19S7

•'L'HELY

A JÖVŐ GENERÁCIÓ NEVELŐI A KÖNYVTÁEOSOK LEGTÖBB SEGÍTŐTÁRSAI

KULTÚRAKÖZVETÍTŐ FELADATAIK HEGVALÚSÍTÁSÁBAN

Ktnyagi, társadalmi-politikai és kultúrális-tudományos értékek koz-

Rlásulbatnak meg, ha a társadalom tagjai naprakész információk-

aal vesznek részt a kultúra termelésében és fogyasztásában.Ili

Szocialista társadalmunkban az eddiginél nagyobb mércékben

Mása, egyenrangúvá válása a gazdasági építő funkcióval. Ili

ik, elsősorban a: iskolának és a könyvtárnak.

lesi cél az integrált szenélyiség kialakítása, amelyre

lemző az értékalkotó beállítódás, az optimálisan szabályozott

• könyvtárakra támaszkodva, az önálló ismeretszerzés, az önntSve-

• és önképzés igényének kialakítása, eszközeinek,módszereinek

képességének megalapozása.

Ennek eredményeképpen a tanulók, a leendő felnőtt társadalom

tagjai szokásrendszerükbe beépítik a helyes és gazdaságos tanulás

pesek Önállóan feldolgozni a különböző ismereteket és élményeket,

ben. Életük során meg tudnak felelni a folytonosan változó

gazdasági-társadalmi elvárásoknak: a továbbképzés, átképzés - oeg—

felelő könyvtári háttér biztosításával - nen jelent megoldhatat-

kség,

ntveltjeik számára isA széleskörű társa

fejlődés érdekében szükséges megvi?

z 1970-BS évek végétől hazánkhan előtérbe került a pedagó-tatás, amely alapkutatás szintjén vizsgálja, hogy a pedagó-

ramja részeként vizsgálat fo-kásainak felderítésére Is.

tanévében III . évfolyamon tanulók hallgatói művelődésének néhányjellemzőjét mutatja be. Ennek célja egyrészt az, hogy a könyvtá-

Művelődésükhöz azonbí-n erősen igénylik a segítséget, önélló-

ságik nem alakult ki a kívánt mértékben. Ennek okai közül ki. kell

enelni az önművelés társadalmi értékrendünkben elfoglalt nem meg-

felelő helyét, az önművelés szemlélete, nódszerei és lehetőségei

gyi programokban, s a nevelési gyakorlatban.

leményei az önművelésről, a többkönyvű oktatásról. A fogainak

lés egyike a műveléseknek, tűi fárasztó, a többkönyvű oktatás

megnehezíti az ismeretanyag feldolgozását, kényelmetlen, nem es-

te itánti érdeklődés eredménye: a Magyar Pedagógiai Irodalmat, a

Hsgy&r Nemzeti Bibliográfiát és a Könyv és Nevelést nem ismeri a

megkérdezettek átlagosan 80 I-al

A jászberényi tanítójelöltek a hivatásra felkészülésre ford-

ditott ideié a tanítási órákon kívül naponta nagy szóródást mu-

0-15 perc a hallgatók 16,3 I

Í5-3O " - 23,6 I

30-45 " '• 17,2 I

45-60 " • • lí.O I

60-BO " • 5,4 %

80-100 " • 5,4 I

100-120 " i 21,1 Z

Közel 60 I-uk naponta 45 percnél kevesebbet foglalkozik ta-

m á k a t találjuk:

szakirodalom olvasása 35, '1 Z

folyóiratok olvasása 14,? I

házi faladat megoldása 7,3 I

megbeszélés tanulótársakkal 6,2 1

szemináriumi dolgozat készítés 6,2 I

tanítási eszköz késiítés 6,2 I

unkatevékenység több, mint 50 Z-a £e]

lyára való felkészülés idejének kell tekintenünk: a nűvelSdés

báraaly formája gaidagitjs személyiségüket, élnényeík, ismere-

teik későbbi neveltjeikben tovább élnek és hatnak. A képző in-

a könyvtárak feladata, hogy kialakítsák és elmélyítsék a hali-

70 percet fordítanak e tevékenységre: 15 percet tájékozódó jel-

' országos olvasási átlag a lakosság körében napi 24 perc, s példá-

ul s debreceni tanítóképző főiskolai hallgatók napi olvasási át-

lag I. 75,5 perc/ 8'

a tömegkommunikációs eszközök művelődést kínáló programjai igény-

s 54 percig hallgatják a rádiót. A legkedveltebb TV műsorok - a

tékfllmek, a Stúdió, a természettudományos adások, a vetélkedők

sorok tartalai köre az átlagos követelményeknek megfelelő nyit

áll az élen, mely háttértevékenységként is funkcionálhat. Ezt

6 a gyermekműsorokat is.

A tönegkommunikácíós eszközök igénybevétele elemzésénél fi-

gyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy a tanítójelöltek

nem a teljes műsorkínálatból választanak, hanem csak a "munkáidé

jBkön" kívüli adásokból, tehát például a 6-8 óra közötttböl, il-

letve a 17-18 óta utániból.

velésre nevelő tevékenységük érdekében.

a különböíö települések különböző lehetőségeket nyújtanak a műve-

lődésre vágyóknak. Jászberény, mint Szolnok megye második legaa-

nál többféle szolgáltatást nyújt, s a jó feltételekkel működő Hű-

tőgépgyár által fenntartott művelődési háa. Elfogadható körülmé-

müködík a város filmszínháza, s megoldatlan a lakosság színházi

előadások Iránti igényének kielégítése. Színházi produkciók Szol-

lődési fonaa elterjedését. A színház Iránti igényeket pódiuméi;

adásokkal igyekszik a város pótolni, s jó hagyományai vannak a

zenéhez és a táncművészethez kapcsolódó közösségek működésének

kéthavo

Iskolán működő klubokat. Ez a kép nagy vonalakban megfelel B

művelődésében.

megmutatkozik abban is, hogy irodalmi alkotást a hsllgatoknak

10

csak 52 S-a ismer meg legszívesebben olvasás útján, 48 I-uk aeg-

kal. A fő okok között az időmegtakarítás, a türelem hiánya, a lé-

A hallgatók 41,8 I-ának kedvenc időtöltése az olvasás, ezt

követi a könny5zenehaUgatás /remélhetően, nint életkori sajátos-

gslst időszaka a pályára való felkészülés legaktívabb szakasza,

a Pécsi Tanárképző Föísknlálie vagy a szegedi egyel eni liallgatQk-

hoz, abol az olvasás kedveiteége aessze meghaladja /68,5 1/ a

vizsgált eintáét.'9'

lyíteni, a tájékozott kíván lenni),az önművelés igénye a hallga-

tár /63 XI. de jeleneös helyet foglal el a könyvvásárlás /23 XI,

könyvtárának, mint a pályára való felkészülést leginkább szolgáló

könyvtámakJ tagja kell legyen minden hallgató. Indokolt lennep ha

si forrásaként is. A hallgatók infcrmációi szerint valóban tagjai

nen /IS S-uk közművelődési könyvtárból/, s ennek is csak alig

11

san számontartott átlagos ZDO kötet nagyságrendjének , azon-

ban megoszlása nem elégíti ki a pedagógusokkal si-emhen támasztom

korszerű igényeket. Ugyanis e könyvgyűjtemények nagytöbbsége szé,

főiskola könyvtárának /vagy más könyvtáraknak/ a jelenleginél na-

gyobb arányú igénybevétele, melyet elsősorban a tanári követeimé.

t részletesebben is beauta

zvények Z I

könyv- és könyvtárhasználatra nevelés, a különböző típusú inf

mációhordozók használat ának megismertetése r.eveUjeikltel - a

ni ismereteiket tanítványaiknak, nagyobb gondot kell fordítani - a

gé válására a tanítók körében.

Ha a különböző könyvtípusok kézbevételének gyakoriságát vizs-

ja színvonalának emelésében, l-eggyakrabban /7íi,5 Z/ a legények

harmadban foglalnak helyet, csak kevéssé előzve meg 3 képzőművé-

szeti albumokat és a szakácskönyveket. Legkevésbé, illetve egyál-

talán nem forgatják a tanítójelöltek a statisztikai kiadványokat,

sák a drámákat.

kevesebbet, s u t-uk miért vásárol kevesebb könyvet, a megelőző

A könyvtár feladatkörét, szerepét a hallgatóknak csak 13 I-a

Ismeri pontosan, 58 X-uk(teszten helyes)válaszai felületes infor-

mációkat takarnak. Jellemíő válaszok a könyvtár funkcióira: köl-

csöoiöhely, sok könyv van benne, könyvek tárolóhelye, a könyvtár-

ban művelődni lehet. De gyakoriak a következő tipusú Biegnyilvánii-

lások is "megőrjít a csend", "zavar a suttogás", "bele lehet ful-

ladni az ismeretekbe", "nyomott a levegő", seb.

A könyvtáros szerepkoré sem ismert eléggé a hallgatók előtt.

ketesztrejtvényt fejt.

E reflexiók elsősorban az olvasószolgálati munkát

8 érdekében.

ók jellemzők; 11 I-uk olvas rendszeresen folyóiratokat:, a

Világ Ifjúsága, s alig mögötte marad a Képes 7, az Új Tükör és a

Képes Újság.

külföldi klasszikus irodaion 30,4 !

ma? magyar irodalom 25,7 %

pedagógia 5,4 I

ponyva 2,7 X

klasszikus nagyar irodalom 2,0 X

pszichológia 2,0 X

irodalontudonáoy 1,6 I

művészetek - 1,2 X14

foglalásából isnerjűk' l ' ' . Asonban például a jövő könyvtárhaszná-lójának várható pozitív igényel még nem [rajzolódnak ki kellő kéf-pea a baligatoknál * nevezetesen a szakirodalom /könyv, folyóirat/ »az információs szolgál Lat ások, az audlo -vizuális dokumentumok fo-koioCtabb hasEnálata, az információra ocientáltság. Élesen nucat-

sorbím nem a i értelmiségi magatattás jellemzője M l s a jovSben

foglalkozó személyek és intézmények meg tudjanak felelni gaz3a.sá-

pények folytonos emelésével, a körülményekhez való dinamifrus kce-

és módszereit megfelelően tudjuk megválasztani.A helyes értéitrend, a kívánatos művelődési szokások kialaki-

cáaában igen fontos szerepe van a tanítóknak, elsősorban őket kellalltalmassá tenni e feladat megoldására- Ebben döntő szerep jut 3képző intézményeknek, a képzés programjának, az oktatók személyi-ségének, követelményeiknek, segítségnyújtásának. Szükség van aművelődési alkalmak, lehetőségek bővítésére a település, Lllet-.-

QŰ kapcsolat kiépítésére, a kulturális élmények közös feldolgozí-sáre, elmélyítésére.

A képző intézmények legfőbb segítői e munkában a könyvtárak

léte környezetükben. EEyre&zc, mint igetsyes köpyvt a (hasznai ok,

17

egyaránt gazdagodhatnak.

A jelen helyzetben mindkét pályán vannak súlyos hiányossága

Bégének, aniért le

ria főiskolai doce

Suppné Tarnay Cyörg

. Az OPI közoktatásfejlesitési koncepciuia.Bp.19B3. OPI. 189. 1.

. Permanens nevelés. Szerk. Illés Lajosné. Hp. Tankönyvkiadó,

1975. 6. 1.

. Bemátti József: Iskola és önművelés. Bp. Tankönyvkiadó, 1982.94. 1.

nélkül?- FelsóokCaUsi Szemle. 1987. 5. sí. 257-263. 1.

6. Faragó Magdolna: Az egyetenl és főiskolai hallgatók beillesz-

kedése a felsőoktatásba. Bp. 1979. Felsőoktatási Pedagógiai

Kutatóközpont, 108. 1.

7. Supp Györgynél Tanitójelöltek olvasási kultúrája. Disszertá-

ció. Debrecen, 1985. 64. 1.

8. Suppné Tarnay Györgyi: Tanítójelöltek kulturális tevékenysé-

ge. - Kultúra és Közösség, 1987. 2. sz. 93. 1.

9. Bernáth József: Tanárjelöltek olvasási kultiliájáról. • Könyv

és Nevelés, 1978. 4-5. sí. 196. 1.

Í0. Károlyi Ágnes: Pedagógusok - információ - könyvtár. Bp. 1974.

közművelődési könyvtárakban. a Könyvtári Figyelő, 1986. 1. sz

13-30. 1.

12. Vidra Szabó Ferenc: A könyvtárosok. - Kultúra és Közösség,

1987. 2. sz. 62-75. 1.

ARCOK TISZAFÜRED MÚLTJÁBÓL

1818 - 1912

tának egyik kialakítója és jelentős képviselője, az Itteni Régé-

és Pesti Karalin gyermekeként született 1818. november 18-án.

A család elég tehetséggel bírt ahhoz, hogy gyermekét vágyainak.

Ez elé tanulmányi eiredfiiényei SÍD Gördítettek akadályt« elemi

mint Percer János későbbi. kassai püspök, vagy az Irodalomtor té—

Iskolaéveinek 1342—bee szakadt vége, ekkor szentelték pappá,

s ekkortól jelentkezett első írásaival különböző lapoknál.

Egyházi pályája első színhelye Tisxanána volt, ahol - mint

1846-tól Jászárolcszállason - káplánként dolgozott. A szabadság-

•ak számukra létfontosságú területen. E szőlőművelésről ne~

BS vidéken Ö Í9 Síölötelepet hozott létre, B tekintélyét

Bnövelhette, mikor szakértelmét igazolva 1858-ben küzöl-

JlB62-ben Tiszafüred plábánosává nevezték ki, haláláig itt

sz ekkor induló "Eger" c. lapban nyújtott tájékoz^

lebb közönségnek. Eljárt a katolikus iskola körül-

Történelmi érdeklődését a Religio c. lapban "A gyöngyösi je-

ták 1706-1750" c. írása már 1862-ben jelezte, B 1872-ben

eldöntötte, hogy - amire olvasmányain keresztül régóta

t - komolyan foglalkozzon (régészeti kutatásokkal. Erre ösz-

e a millennium kapcsán orsiágosan elStérbe került történel-

Ú. érdeklődés és az is, hogy tudomást szerzett az 1839-ea tisza-

a kettős megyét magába foglaló régészeti egyletet

ítson. Az ez iránti érdeklődést volt hivatva felkelteni a

zfl—Eörvény történetéről, egy otCani ásEtá&rúl, leletekről"

E cikksorozata az Eger -ben, ám ez a kísérlete még kudarcba

rfil a közelmúltban Makkay Jár.os írt könyvet A tisíaszólösi>1. /Bp. Gondolat,1985./

21

Az 1B74-75-ÖB "Régészeti búváclatok" c. soroiata már az 1876-

os egyletalapítási felhívását készítette elű, s ennek későbbi sí-

ié keket kiállították a Budapesten Mgrendezett VIII. űsrégászeti

msl kísérte.

Az egylet, mely öt elnökévé választotta 1877-ben alakult meg.

Gyűjteménye alapját Tarlczky kSzel. kétszáz darabos rágiség- ás

hasonló számú écímgyűjteménye képettc. Rövidesen beléptek az Oi-

űtépítésl tervek, vagy a károkat és tiagédiákat ukozú áradások.

1882-ben az Országos Vereskereszt-egylet tiszafüredi fiókkörére

hakertésieti Egylet alelnöke lett

honfoglalá

nyos muakásfága révén szakmai körökben is nőtt elismertsége.

22

EZ

3uajaf apazsaq paBlznsjnq^aoiBH qqg] ^?udsd saa.3 9^ jc

Í8oi| 'a-[af JisuaSassaansTTa 3a nauaSasjjiamsf OJpO3 X)

O^-[E33OI - Iri3 ua^aiasaA oI[BT3ajuoq B - jzio s | ?m X^ai

\ JÁ SS ZENT ANDRÁSI KÖNYVTÁR TÖRTÉKET-:

Községi

már az önállósulás elótt megkezdődett. A jómódú gazdák Varga Ls-

1885-ig. 1875-18B8-Íg Kis János volt a tanítómester. 0 végezte

a kántori és lelkész! teendőket is. 1888-ban Jurán István lett

birtokosság, ez a mai Hártirok Úti Iskola. A közság els6 plábá-

nosa Kovács Mihály (í892-19O9-ig működött) nagyon szorgalmazta

A pusztán 1885-ben 520 lakoss házban 2437 £ö élt. Aa 1E99.

ben az idSben még a postaszolgálat sem működött.

közponcban egyaránt. lS90~ben az Alsótsnyáni1893—ban a központ—

atán díjat nyert.

Barnán ao D D nn

-t-C

3 '

53 q _• _t

aa 1

DDD

DDGD D D D •

Ü DD D a QDD.D

a lakosság is igénybe vehetett volna, ha jelentős többsége nem

Az iskolai oktatás bővülése magával hozta a szakképzett ta-

nítók beállítását, akik nagy lelkesedéssel végeitek oktató mun-

kájukat. Nekik köszönhető, hogy egyre több gyermek fejezte be az

elemi Iskolát. A taoítás mellett szorgalmazták a könyvtárak lét-

rehozását is. így alakult meg az iskolatanitói könyvtár 150 kö-

ral, de ez az olvasási igényt már nea elégítette ki. Könyvek hi-

Az 1926-29-es években nagy iskolaépítési program kezíödött;

1926-ban a. központban elkészült a harmadik iskola két tanterem-

mel, I lakással /rost a napközi épülete a MártÍEok Úton/, 1927-

ben a Felsócanyán lijaV-b 1 tantermes 2 lakásos, 1928-ban a Járás-

kölisönözhettek.

sát Sz-jís£ Károly plébános is % 1885—ben a plébánia hivatalban 200

A legjelentofiebb könyvaoyaggal az új központi iskolában el-

helyezett Népkönyvtár rendelkezett. Állománya 400 kStet volt.

A lakosság érdeklődése » könyvek iránt figyelemre méltó: a csa-

ládból olvasni tudó kölcsönözte a könyvet, melyből esténként

26

kötetes könyv- és folyóiratgyűjtenénye, amit díjtalanul kölcsön-

zött az érdeklődőknek. Ezenkívül szívesen kölcsönzött még néhány

- Római Kaehólikus Olvasókör, 1901-1949-igj

- Alsótanyal Hónai KathóUkus Olvasókör, 19I2-19*9-ig;

- Iparosok, és Kereskedők Köte, 1923-1949-ig;

- Öakéatea TŰEoltó Testület Olvasóköre, 1925-1949-ig;

- Felsötanyai Olvasókör, I928-1949-ig;

A körök is rendelkeztek könyvtárral. A legnagyobb a Levente

Könyvtár vQlt. A mintegy 1000 kötetes állománya, a kör nevelési

szellemének negfelelóen, főként irredenta művekből állt.

Kivel minden családból volt katona nen lehetett senki síImára

27

val vitték haia.

A képes folyóiratok közül legolvasottabb volt a Tolnai Világ

Lapja <ami a mai Képes Újságnak felel meg). A második világhábo-

napllap), ennek kísérője a német Szignál, 3 Magyarfotár c. ké-

peslap, (a Magyarfutái a képes haditudósítás niatt lect nagyon

tebb. Az említett újságok kaiul kb. 100 db járt a kaiségbe.

például: Rózsa

Sajnos

lálható egy-egy ember könyvtárában.

A könyvtár története 1945-tÖI 1960-ig

A község népessége 1945-ben 5428 fő (96 í-a földműves).

A település mezőgazdasági jellegű, ipari üzem nélkül. Csak magán-

tulajdonban van néhány cséplőgép, olajütő stb. 1945-ben imi-ol-

2B

ü s s « S e n ebből gyei

1955 425

1958 253

• hh i

integy 9 í . űk i s faként

r a s í t , inkább ai é r te i

etleges. Nénány könyvsze

A Népkönyvtár állománya a DÉFOSZ, és a* FHSZ ajándékltöiiyvei-

szapoiodott, 1960. december 31-én már 2092 kötet volt 35.633,-

ülésünkre ma is jellemző a kleetjedt tanyavllág,19

ín, ax Alsótanyán. Az I t t lakók köiött még nindlg é

al) , 1 3 3831 fő [35 I a tanyai).

n a tersiel5szövetkezet gazdálkodik. (Az évek folyamáo

en kiváló lelt.) TerületüokÖQ ipari üzen az 1970-es

k aránya 80 I-ról 60 I-ra csökkent.

- ..UHbriol.

Könyvtárunk ;Eltartója 1961 óta a közséai tanács . Ez idő-

SCb. 1964-ben könyvbeszerzésre 25.000.- Ft-ot, bútorvásárlás-

15.000.- Ft-ot adott a községi tanács: ebből újabb polcokat.

m átalakítottak: megnövelték 117 m-re, 1983-ban további b5-

etült sor, így az alapterület 147 m -re nőtt. Köoyv-

t - kapott 200.000 Ft-nak köszönhetjük. A szép helyiségek

I Hgfeleltek a kSvetel*ényéknek.

órára* cövekedet £ a mioksideje} . A nyitvatartási Ido 9 of arol 18

változás tapasztalható: például megkezdődött a katalógus kiépíté-

té működését a külön Ryermekrészles is.

1964-tól fiókkönyvtárakat létesítettünk a Járástanyán, a Fel-

sőtanyán, ai Alsótanyán, állományuk 300-500 kötet közötti. For-

galmuk a kezdeti időszakban nem érte el a kívánt szintet:

Olvasók száma Látogatók száma Kölcsönzés

Járás

1!

IS

33

Alsó-tanya

FelsS-canya

1964

1974

1964

1974

1983-ban é

118

52

52

91

rdeklódés hián

458

313

412

S95

yáb>an negszünt

99?

528

970

2290

césze a belterületté koltöllk. A megszGnt fiákkönyvtár

z óvodában és a fürdőben hoztunk létre újakat 1982-ben,

kol.áskoi

•i«.

gy

írók Icö,«i .1[BÖSCirban Galgóczí

aján-

alunh

Er-

Jobbágy Károly

Janlkovsiky ÉvB

Hóricz Virág

Csák Gyula

Andrásfalvi Andrá

Tiborci György

19

0 ,

F.

'60-as évtbán Ernő

Horváth

Kl„0,j é

! n

Vörös Már

v.kb.n:

i . ioltán

dr.Kőszegi Hárla

Lénárt Zoltánné

Bárány Tamás

Horgas Béla

Görög Júlia

ényiink fejlődésében újabb fellendüli

ározat, amely kiemeli a klubok, kisc

redményes, jól szolgálja a szabadidő has

A kiscsoportos foglalkosások sorát bővítettük a nyári tábo-

rokkal, amelyek. 1978 óta működnek rendszeresen. Eddig 8 alkalon-

•al volc közművelődési cáfaot általános Iskolás gyerekek részére.

30 állani gondozott első ízben 1984-ben vett résut ilyen táboro-

35

egy része nem "profilba vágó", ml a

könyvtár iránti étdeklödéet és a fo

C. Mezei Mária TV bemc

sal a Pajtás fÖsíerktsittőjével, Szebelkó r.rzsébettel a Kök Lapjamunkatársával, Gévay Jánossal a Kertészet és Szőlészet főszer-kesztőjével.

kel, gazdasági egységektel már az 1960-as éveiben i£ jó volt (igazolják a jelentős ar

gádmozgólom. Ettől kezdve mái igen jelentős, gazdag a köt. Akik

velünk együtt dolgoznate a községben es községen tul is - az isko—

jászkiséri MÁV, a jászapáti Áfésl, a helyi KISZ. és a községi

tartalmazza a vállalásokat, s ennek köszönhetően nőtt az olvasók

Könyvtárunk 1975-tól gyűjti a tanglemezeket. Akkor mintegy

4 lap, ez évenként 1-2-vel emelkedett. Kezdetben még bejártak ol-

a néhány is "szenzáció" volt. Mit vehettek kézbe - az 1960-as

években - az olvasók: Népszabadság, Néplap, Élet és Irodaion,

végétől ebből már 5 féle a gyermekeké, t984-ben 4S a rendelt

folyóirat, ebből 10 a gyermeklap. Az Irányelvekben leírtaknak

kül - segítséget kaptam: Sípos István nyugdíjas nűvelödési ház igaitó i , László Sándor nyugdíjas pedagógustól, László Sándomé nyug-díjas pedagógustól. Nekik ezűtoo mondok köszönetet.

További forrásmunkáin:

Szása Károly plíbános községünk történetéről - 1938-ban - ké-

]eáö időszakról,/alaninc a könyvtári beBzámolók és jelentések 195Í.-1984 köiött-

Néplap 19B3. április 10-ér.

Ismeretterjesztéscsinnadratta nélkil

Kihasznált lehetőségek S s s S s S sKíváncsi emberek Ss-F.S"£!ssA könyv nem szobadísz TSsúZ?™

" " """ """g

i munkánk legjellemzőbb

VITA

GONDOLATOK A HELYI HÍRLAPOK FELTÁRÁSÁRÓL

Nyitrai Lajos repertóriumáról

a történésnek túlnyomó többsége is elismeri, sőt hangsúlyozza a

hírlapok forrásértékét. Ha már nyilvánvaló. hof>y az új- és leg-

zett sajtóközlemények tanulmányozásával kaphatunk kellően árnyalt

in, már az 1960-as évek derekán eljutottak annak felismeréséig,

ni szükségletekre való reagálás megnyilvánulása, hogy a levéltá-

ítatokig lehatoló segédletek készítéséhez. A hírlapközleményelt

42

repercorizálasát /vagy E&ás módon történő Tegisztrálását/ egyéb—

kéne nyugodtan hasonlíthatjuk ahhoz a levéltári segedlethez,anely

nemcsak a gyű}teményegységeket /fondokac, állagokat, csomókat/,

hanem 32 iratokat külön-külön Is bemutatja. Mindkét segédeszköz

karitja meg.

Könyvtárosi es kucscói tapasz tála raini alapj an usy látom* hosya hírlapok /és általában a sajtótermékek/ repertóriumai kittősfunkciót vállalhatnak, tölthetnek be. Egyrészt az összeállítás

Másrészt lehetővé teheti azoknak a közleményéknek, adatoknak a

E kettős feladat együttes megoldása az újságok esetében titkánlehetséges! hiszen az első megköveteli a közlemények maximális

kaszánál kivitelezhető. /Az eddigi hazai példák is elt igazolják/

pókban található helyismereti Információk feltárását célozza,szór-

43

bizottsága által 1975. októberében Zalaegerszegen szervezett ta-

nácskoíás, amelynek két előadása és néhány hozzászólása megjelel

a "Sajtóbibliográflák és sajtórepertóriumok szerkesztése, a hírl

Lzálási, feltárási kísérletek két dologról győztek meg. Az egyik:

hírlapok feldolgozására vállalkozó könyvtár, bibliográfus óha-

atlanul szembekerül azzal a kettős problémával, hogy mit vegyen

?1 és hogyan írja le, közölje a felvett Információkat. A másik;

dül Üdvözítő módszer, legfeljebb követendő szempontok, Irányelvet

fogalmazhatók meg. Ez utóbbi a vonatkozó szakirodalomban a kiilön-

44

- elemzése, amely a fentebb jelzett tanácskozás anyagában,

Tt~.i ismerettel rendelkezik /ez leginkább úgy érhető el* ha ku-

gosabban körülhatárolhatok, az információértéit könnyebben megha-

A történeti kutatás és a könyvtári tájékoztatás gyakorlati

t tény, hogy az újságok szép számmal közölnek olyan cikkeket, ame-

évfardulós és életrajzi megemlékezés, memoár-r ész letelt /akár in-

Ezek bibliográfiai feltárása okvetlenül szükséges és a helytör-

hogy egy-egy témáról, kérdésről, személyről, incéznényról stb.

•elyik napi- vagy hetilap és mikor jelentetett meg érdemleges

.tárás nélkül is megtalálja - ráadásul szövegkörnyezetben.

lásác, de szigorúbb szelekciót enged.

Bár a negoldás módozatai még mindig kidolgozatlanok - ponto-

lyei azt bizonyítják, hogy kiaknázatlan lehetőségek rejlenek

bibliográfiai és faktográfiai feltárás összekapcsolásában.

45

így jól iaaert példát említenék. A hírlapi köilemények jelenté-

keny hányada Jciilönféle eseményekről sióló tudósítás /napihír, rö-

vid kommüniké, hosszabb bee iám ló stb./i ezek zöme egyetlen lé-

aí adatokat kurrens eseménynaplóban és retrospektív kronológiá-

ban rögzltjtik» a szóban forgó cikkek címfelvételére niucs szükség.

/Kivételt képeinek azok a tudósítások, amelyek a hírközlésen ki-

giát és időt takaríthatunk meg, ha a napi- és hetilapok reperto-

csoljuk az eseménytárak vezetésével. A. SZOEOS kapcsolac mefnnarad-

hat a publikációs formákban is: ai eseniénynapló negjeleohet a

nológial, időrendi táblázat pedig egy-egy hírlaprepertóriiUDi ret-

külöuválasztása. /Részletes kifejtés nélkül jegyzen iBeg: az utób-

bi nem feltétlenül azonos az országossal és a nenzetközivel, hl-

keznek egymással. Ebből az következik, hogy nem lehet mindig p

dául: egy-egy nemzetközi esemény helyi vlsszh&ngjaről, fogadta

feltárását is. A fotók többsége egyértelműen helyi /és nemeg)

fontosabb információkat tartalmaznak, mint az a szöveg, arai)

kapcsolódnak/ és egy részük Önálló produkció; ezért sem értht

földrajzi alapon tagolódnak., ezért az a helyes, ha nemcsak ai

helyi szerzők grafikáit, fényképeit, verselt stb. veszik fel

lúen bánnak a hírlapi kritikákkal is. A helyi kiadványoktól, ki-

állításokról, hangversenyékről, színházi előadásokról seb> szolo

ják fel.

bibliográfiai leírása mindig szükséges /noha a rovatok felsoro-

lása talán nen feltétlenül indokolt/. Egy ilyen jegyzete racioná-

lisabbá teheci a cinleírásokat is; bár úgy vélea, a jövőt ille-

tden nem ez az igazi probl(>i^, hanem sokkal inkább az, hogy tu—

dunk-e újfajta, a mainál tSbb /vagy többféle/ információt kínáló

feltárási nódszertr találni, alkalmazol. Az előrelépés egyik irá-

nya az indexelés lenne; vagyis a címekben található információ-

kon túlmutató feltárás /az eseménytár már ilyen megoldás/. Hagyo-

47

gozással viszont - negfelelS előmunkálatok után - elképzelhetőnek

Má r fentebb utaltam rá, hogy szerintem nincs egyetlen Igazi

próbálkozásnak lé[jogosultsága van. Ilyennek tekintem a Verseghy

gyei Néplap repertóriumának elkészítését is. A legutóbb megjelent

X. kötet az 1959-es évfolyam anyagát tárja elénk. Az ÖSBZeállító,

vita, a szakirodalom és az előző köteteket érintS kritikai Begál-

nunkát végzett; vannak egészen érdekes, mondhatni példaadó megol-

imet az utóbbiakta korlátozom• de azokat kifejez?tten az együtt*

gondolkodás, a segíteni akarás szándékával vetettem papírra.

nyi célú információk" kategóriáját /itt példákra lenne szükség/,

vétkeiétes és bátor; kevésnek tűnik a kronológia 80 tétele, már

hogy a mutatóban a tételsiánaV és a lapserszamok keverednek. Leg-

a lap sorszáma és a vonatkozó oldalszám útin zárójelben vagy fél

sorral felébb gépelve jelezni lehet, ha két vagy több cikk fog-

lalkozik a helységgel /pl. 16/6 /.

függő kérdéskörön és sokkal részletesebb kifejtést igényelnetmiaE

az országos hírlapok helyismereti ttözlemenyeinek számbavételéről,

lalkozó kedvű könyvtárak, könyvtárosok közreműködésével. /Persze,

lekben egyezségre kell jutni./

hányada, amelynek inforaációi a helyi lapokban neo találha-

n mindig a felvétel mellett donte

elafisorbsn s feldolgozandó napi- és hetilapok n

de gyakran a helyi kötődés megállapítása Is kon

lefogásával meginduló - és központilag szervezett, irányítc

E5ERVAK ISTVÁN

A HÍRLAPREPERIORIZÁLÁS KÉRDÉSEIBŐL

Lászlónak A negyei napilapok analitikus feltáráaa cí-

mufajjal való korábbi tanári és bibliográfus! foglalkozás az

alábbi gondolatokat váltotta ki bennem, amelyeknek csak vázlat

ára gondol-e elsősorban, továbbá melyek azok a feltárásbeli nó-

E rövid, summázó bevezetés után előadón téílsszerúen rende-

ett gondolataimat, amelyek egyben a problémamegoldás lépéseit is

egoldatlan feladata a hazai szaktudományoknak, általános Demzeti

5 németi siakbiblio gráf Iáknak, repertóriumoknak. Klg a aiilt szá-

ad végén a világ élvonalában jártunk, addig napjainkra a fejlődő

rszágok színvonalán vagyunk, e téren. Mind az egyedi, mind a kol-

módszertani felzárkózás a világ élvonalához.

2. Mind a kollektív, nind az egyedi hirlaprepertorlzálás

beillesztendő az általános nemzeti és helyismereti, illetve a

szakbibliográfiái rendszerbe. Ebből a háttérből, összefüggésből

kiszakítva öncélúvá. Ismétlődővé vagy éppen provinciálissá vál-

tartalmilag, mind módszertanilag. Az utóbbiak az előbbieknek

alárendelt fÜKEvényeii kiegészítő elemei. Nálunk — az utóbbi

szint föleserélésén /tiszántúli "tajbibliogrsfia", törzsblbliog-

lelŐ országos szakmai és intézményi anyagi háttér híján buktak

meg. A megyei honismereti mozgalom és helytörténeti kutatás ideig-

óráig támpgat egy-egy tetszetős ajánló vagy szakbibliográfiát, év-

kartoték, köztük a cikk-katalógus és származékai nem ezek közé

tartoznak. Heg kellene értetni országos könyvtárügyi és szakmai

szervekkel, hogy a hírlapfeltárás, köztük a vidéki hírlapoké,

országos szaksai Ugy, nem pusztán megyei helyismereti-helytörié-

igénylik a hírlapok rendszeres vagy visszamenőleges feltárását,

a/ az általános nemzeti bibliográfia rendszerében /pl.

53

cl a helyismereti bibliográfia rendszerében az előbbi két

bibliográfia-típussal vald mmtemegosztss alapján. Tehát például

a tág értelemben vetC helytörténeti cikkek és hitek különféle

módszerí feltárásával

- általános vagy helyismereti szakbibliográfiában,

OSZK sajtdrepertoriíálással foglalkozó osztálya, a szépirodalom

eálya stb./.

módszereit alapján repertorizáljunk, indexeljünk, eseménynaplóz-

bire is/:

a/ kartoték vagy publikált formában,

c/ kollektív /általános, 111. szak-/ repertóriumban vagy

d/ egyedi repertóriumban,

e/ mely műfajokat kell "címleírni" /pl. azerzös canulnányok,

cikkek, recenziók, szépirodalom/,

54

falni /pl. a cikkek jeleoidöhSz

ó részt kiegészítő m

ani kérdések megoldási bűz számba kellene ven

zült /publikált és aen publikált/ kollektív

tait. /Ez a számbavétel a "mit" kérdésre is hasz

hatna pozitívumaival és fehér foltjaival egyarán

pertórlumainak annotált bibliagtáfiája /Egyedi repertórlmsok/

címnél munkán 2. átdolgozott és bővített kiadása, s már ennek

annotációi i s sokat elárulnak a módszertani megoldásoktól. /SzUk-

Bíbllográfiai felmérésünk szerint az egyedi hírlaprepertóiiuook

a /szakdolgozat/, de köztük szánós a figyelemre méltó mód-

bibliográfiai tanulnia

nyok képwiselJi is meghívandók.. A szaktudományi igényekkel számot

féle országos koordinációit szervet nen lehetne megnyerni és a

mai gazdasági viszonyok között létszánót, pénzt nem lehet kicsi-

ve - a következő országos bibliográfiai munkaértekezletnek is le-

hetne egy szekciója /vagy a nemzeti, helyismereti és siakbibli-

ográfiai szekció egyes köaös napirendi pontja/. Az MKE BUillográfiai

SZÁMVETÉS ÉS TERVEK

AZ ALLOMÁNÍGYARAPÍTÁS KÉRDŐJELEI

Megyénk tanácsi könyvtáraiban járva már lassan egy évtizede

jutnak az olvasók annyi új könyvhöz, mint az ezt megelőző idő-

szakban. Az elnúle öt évben pedig aég eiÓteljesebben is gyara-

áruk miatt - Bég a "B" típusúak is kénytelenek voltak elhagyni.

Hangzó és egyéb dokumentumra pedig igen titkán - és kevés jut.

Ezek után jogosan gondoltunk arra, hogy az egyes évek adatait

egybevetve, a helyzetet pontosabban érzékeltetve egy nagyobb

ciklusban - 1982-től t986-ig terjedő időszakban - vizsgáljuk

Bekből milyen mennyiségben tudtak vásárolni könyvtárosaink.

A vizsgált 5 év alatt több, mint 1,5 millió forinttal

azonban még a szintentartáshoz sem volt elegendő. Mig 1982-ben

108.150 db dokumentumot vásárolhattak, 1986-ban csak 99.873-at

- s látszólag szépen megemelt pénzösszegekből. Ebből könyv:

Btipusok éves gyarapításának, változási aránya 1982-ben és

az egyéb dokumentumoknál 115 X ez a vlsionyszáa.

désé

ségé

1982

kére

ben

-ben

Bztm

Váró

első

ér.

sl k

1985-i

öoyvtá

m könyv j

g 2,a mii

beszerzé

ellegü

lió Ft

zerény

II

állt ttn

körülnen

umok gyíij

d elk,zé S r

yek közöt

tésén

• . . . .

t sin

az i éven

vásárlás darabszána. Százalékokban klfeje;

i

j

S = I

l s I

» . -

i s i: - : •

2 ~ ~

ll -1 1

í 5 í

= 5 I

= 5 s

5 í s

? I !

á

3

-

;

_

:

s

i

s

í

i

"

s

,

5

;

j

•

•

=

!

!

. » = - . . . =

s = s t ; s g

e ; s s i : =

s s : ; s ; s

s . l ! . ! *

kun

•SS

hol

h o z

r a f

j titott. mi

•nos ábra ZOUB a meglehetősen capszódikus képe

zolja, hoftv & aeftnöveket

inetc az álemelkedi sek követéséhez. Mint

a hagzó és egyéb dokumentumok vásárlását. E tekintetben 1E vál-

tozatos a kép. A türkével gyűjtemény például 1986-ban 3ea hangzó,

sem egyéb dokumentummal nem biviilt, hiszen a bázisévhez képest

1986-ban csupán 16 dj dokumentum esik 100 lakosia.

jellegű anyafiot Ryéren képesek szerzeményein!. Vissonylag sokrétíi

mindegyike évről-évre bővíti időszaki kiadványait, hanglemezeit

és egyéb kategóriájú anyagát- Ezzel ellentétbea sivár képet nyújt

zési kereteik rendkívül kis mértékben gyarapodtak, Így 680-nal

kevesebb új könyvet vásárolhattak, mint egy-ket évvel eielütt,

dokiraentummal gyarapodott állományuk.

Az állománygyarapítás változásai

l

1983 1984 1985 19S

;olnokí körzetben

1982 1983

z állomány váJCc

Üi!s

Ú

• ; _ _

Is|ll

E ;

. .

2 '

1 55 S

§ S3 Z

- ?

1 11 1

i3SÍ; i

S £

S '

3 •

g 3

S S

iHí

i

3 5

S! S

É 15 >

, X% rSS

S :•

S 5

l!i

KÖNYV - KÖNYVTÁR - OLVASÓ

RÉGI KÖNYVHETEK TAVASZI ZSONGÁSA

k ö n y v h é t t

békárzuhanás. Infláció, áremelkedés és fizetési mérleghiány;

változatos, a legkülönbözőbb olvasói igényeket is kielégítő új

könywálasztek kínálja magát ezen a könyvhéten is. Gondot lég-

teherbíró képességét.

Érzelmeim másikát valamiféle nosztalgikus szomotÚEágnak is

nevelhetném. Okát négsem abban a nem túlzottan örömteli, költő

sémi, hanem hátra." Sokkal Inkább forrása az Én szomorkás han

gulatomnsk a* a hiányérzet, amely az utóbbi évek könyvheteit k

sécö jelenségek láttán eltölt. Régi könyvhetek tavasli zsongása

tudósok, politikusok közérdekű vitáinak emlékét. Jlóadóniiív eszek,

együtteEek szines műsorai villŐ£[iak előttem korongiergető faze~

zös Ügy érdekében történő egymásra találása* hová lett a "Hogyan

közös gondolkodás!

Költőinek e kérdések legfeljebb aiért tekinthetőimért választ

megkeményedett viszonyokra való hivatkozás adott esetben olyan-

fajta válasz csupán mint a piiprrrp a "csak"• A tény azonban akkor

is tény: hovatovább az ünnepi könyvhéttel való rürödés a

Kérem, ne tekintsék az imént elhangzottakat egy, az idő múlá-

az Ünnepi alkalomhoz nem illő morgolódnának. Szavaimmal mai Éle-

harcban a kelleténél jóval gyakrabban a kulturalódás ügye marad-

jon alul. Nem nyugodhatunk bele, hogy - ténáhknál maradva - iro-

vissza.

n házam az én vátam" szemlélet győzze le.

dŐÍ közülit Is a kic

Akkor aztán késó minden -

Mozdulhat a t e t s z h a l o t t ! . . . "

B művelésére nemcsak egzisztenciális okokba! rákény-

kai nagyo

vekből fe

nullás ki

Alig

léjük 1. áradó eszmei-érzelmi gazdag

lomécerköve, ahonnan a

ha vitatható, hogy mini

.„«

iig 1(

>b halad ás

•aznek olj

kétdése. Ehhez

Ct Bgetben a i

ág befogadása;

irányának, ee

fanok, s nem i

sok-

zkö-

s ke-

bek kozotc ünnepi könyvhétre ia és az ünnepi könyvhéten ralndama

tisérő jelenségre, amelyeknek egyike az egyik, másika a másik

embert ragadja meg-

ként más és mas hófokúfde nindlg a lélek gyógyulását* a napi gon-

elegendö sokszor egyetlen gondolat, egyetlen ajánló gesztus, hogy

az indikáló könyv kell, s macis izzásba jön az olvasd! lélek. En-

nek melege pedig szerencsés visszacsatolás esetén - s ennek egyik

legjobb alkalma az ünnepi könyvhét - újabb mii megteremtésére ser-

kenti az alkotót.

futó gondolat, egy-egy pillantás erejéig az idei ünnepi könyvhétté

megjelent 75 mű k3zül pusztán a választás megkönnyítésére egyet-

Az ilyenkor szokisos féláras Körképen, Rivaldán és Síép ver-

seken kívül szívesen ajánlom figyelmükbe s további antológiák kö-

zül a legfrissebb szovjet elbeszéléseket tartalmazó "A lélek visz-

ből elég CSOÓTÍ Sándornak, Nádas Péternek, Nemes Nagy Ágnesnek

Legsiivesebben mind az Bt, Síívemhez köiel álló, s t»st új

kötettel jelentkező költőtől szólnék mégis talán Takáts Gyula

egy életmód teljességét é B egyensúlyát tükröző össiegyüjsött

A prózaírók közül három nőiró művére hívom fel ezúttal a fi-

évek eseményei és elhallgatásai sorjáznak Az együttlét,a Napló

között-a Csokonai Lili névvel jegyzett Tizenkét hattyúk-at. Engem

•ár a regényből ai ES-ben fcösölt részlet megragadott. A könyv a 17.

századi prédikátorok oyelvén megszólaló asazonykálvária kendő-

Btódéa alapján rallte

György groteszk kisregényét, a Csodát.

Az esszék, tanulmányok gazdag sorából Csoári Sándor Készülő-

dés a számadásra cínOt emelem ki. Folytatása ez a két év előtti

A félig bevallott élet-nek. Mindkettő a mögöttünk levő emlékeiok-

ben élő 30-40 esztendő történéseinek tudatunkba vésése. így vall

e£zöl: "Ebben a könyvben én elég sokat politizálok- De ez terjné-

ácitatja,mint ahogyan a középkort a vallás".

A történelmi-politikai mífvek iránt érdeklődök is bö válasz-

A kiegyezés utáni első nemzedék c. aÖvét, amely hazánk XX. szá-

ielmei c. könyve. Régebb

tékelését találjuk az olvasmányos stílusban megfrt mfl eit.

A világirodalmat kedvelők Beekett, Böll. Páral,Ir»in Sha«

uriózumként Vole Soyinka Hobel-dijas nigériai író müveivel

Erre itt is, a könyvesboltban is, könyvhét núltán pedig a könyv-

tárban is meglesz a lehetőség.

Könyvhetí gondokról, könyvhéti örömökről saólcan. Bizom

érzelmi élményt, amelyre mai gyönyörűséggel, de olykor gyötróen

egész ünnepi könyvhét * 3Z ebben a CetembeD sorjázó iró—olvasó

találkozók e nemes célt is szolgálják majd.

ÍRÓ-OLVASŰ TALÁLKOZÓ KISS ANNÁVAL, ÖRDÖGH SZILVESZTERREL*

1927-ben javasolta a könyvnap szervezését- Gondolata hét év núl-

va. 1929-ben érett tetté, így ma, a könyv ünnepén egy 60 éves

kerek évfordulót s az 58. alkalommal megrendezett könyvhetet iin-

nepeljük.

"... ameddig ember lesz, könyv is kell legyen. A könyv értelme

vágy? A szórakozás? Ne menjünk most bele ebbe a kérdésbe. A szép-

gát akarja megismerni, tehát olvas- Ez az Ösztönös szándék azon-

ban a szépet és az igazat egyszerre keresi, s az ünnepi könyvhé-

ás, melyet Kiss Anna például Így fogalmaz meg:

hajítsa el, de úgy az ácsszekercét.

75

mely "a kétségbeesése egyensúlyozni képes erőt egyszerre szahi

gyünk: "aki siépea kimondja a rettenetet, azzal föl is oldja,"

Cott emberiség érdekében teret kap a cselekvésre. Higgyünk 5nma-

gunkban és a szép szó varázslatokra képes erejében.

Kiss Anna költőt és Ördűgh Szilveszter prózairól kÜEzÜnthet-

s pályájukat £Ígyelemnél kisérve személyes isme[ősünkként üdvö-

zölhetjük őket. Ezt is figyelembe véve elevenítek fel néhány ada-

natkozó egyik ntegjegyzesét, hogy akár központi gondolatként Is

nokságnak es nesitöroíl ősségnek kéne kivesznie -" Hajd így f oly tat js

a költónS:

"...mindig kerül valaki, aki örül annak, hogy ö fújtatja a szelei.

zik bennem mindegyik. De rég kinőttem ártatlan időmet, nem inter-pellálok, állom a szelet, és nem becsülök senkit, aki fújja."Kiss Anna 1985-bQl itfezetl: szavai érezhető ellentétben állnak egyikkritikusának, Vasy tézának 1980-ból származó megállapításával, ffli-szerint "Kiss Anna /k61től/ nitoszai konszolidált társadalmi kor-

76

A kritikus egyébként három kor endékanyagát, világképét fede-

vendégül költészetében. A költőnőt a kritikus szerint a társada-

vel: "Mikor még ríkattuk a kukoricaszár hegedűket, és széllel jár-

tuk a tágas mezőt, sokszor megültünk hallgatagon» belenéztünk egy

tulipánba. Volt, hogy botokkal zengettünk mindent, m f t magától

semmi sem akart megszólalni.

bölcső ringott, és megfagyott a naspolya, de tél végén au üregek

magot dugtak egy cserép földbe, kemencére tették. Azután vártunk.

Hogy a férfiakat elvitték, csak az asszonyok lettek szomorúb-

bak és a mező. Idegen katonák jöttek, még idegenebb katonákat ke-

restek, álmukban anyjukért kiabáltak.

Hlkor a lódögöket eltemették és osztották a földet, a világ-

nyok megjelenése - ez Kiss Anna Feketegyűrű /1974/, Kísértenek

71976/ című köteteinek és másoknak a kora.

látomásukkal. boszorkányEágukkal fognak meg. 1

münemek keveredése, egybeolvadása. :

"Ha itt vagyok itt vagyok.

Őriznek a csillagok.

Ne bánts te engem!

Leszáll a köd mögöttem.

Ne kérdezz engem."

irosan elhangzik majd egy Kiss Anna-vers. A kötetnyit

nyörgés. Az Isten pedig, akihez szól, maga is agyagot

ekasmester. A hoziáintézett fohász a munka saenélyes

Ördögli Szilvesz

Likából:

figyelő 5 hősökkel, a lunpen-

1973-ban jelene meg első kötete, A csikó. A gyermekien naiv

idillböl. . kibomló tragédiákat intonálja itt az író. aki felvil-

lantja egymásai síemben egy távozó s egy küzdelmeit megkezdő ge-

neráció jelképeit.

A Lázár békéje ée a Titkos értelmíl rózsa legutóbbi kötetek a

bizonyítékai annak, hogy az író a rendkívül Összetett érzelmi ka

kapcBán mondanivalóját. A Lázár békéjéből klérezzült a lázároknál

belenyugvást, és a belenyugvás kiváltotta tehetetlen dühöt - és

neuesak a szereplő [észéről!

Az általános morál fele £ordul Ördösh Szilveszter Koponyák

hegye című regényében. Egy gondolatot ragadjunk csak ki a műből:

ság fogalmairól modellszerűen mutatják be Sióknak a hatalmi szei

veknek loanipulativ mechanizmusát, amelyek visszaélnek a aépkép-

viselet jogával. E o.U a bizonyíték arca, hogy irónk "pozitív

statisztikai adatként" már cégen nen kezelhető. E kijelentés

igazságát támasztják alá Ördögh Ssilvesztec napjainkban meg]elen

Céijuk

Eleinte ugyanazok jelentkeztek és eléggé ismírt meséket mond-

n&jd kértük őket, hogy mindenki próbáikoszon, és lehetőleg újabb

végété csodálatos eiednényt értünk el. Lefoglalták előre a napo-

ki az, aki sár régebben mesélt,és leintették azt, aki újból nesé-

ló akart lenal. Hég 3rveötletesebb, hogy az értelnesebb nagycso-

portosok maguk "költötte" meséket, történeteket mondtak el.

(A 13 gyermekből 3 mesél nehézkesen, de 5k is megpróbálták több

ten állnak.)

legjobban, mivel azonosul a meséből.

Gárdonyi Géza: ligri és Bugtí {állatmese), Benedek Elek: Vi-

lágszép Nádszál kisasszony (tündérmese), Tasnádi Éva: Bocika ta-

karít (gyermektörténet, elbeszélés).

81

.„„11""1"u"

1 ',113*..uuspunj

T9V

U35|11i

! 1

, rL.O 5 f

•„513133 DoBEBJpotnXll,, -

na 'UBB mgío /3BA Sesnjo

•„auaaq nenoBA i(D8Top of 4

' (1) „sfníoqcq oXTE

lás.)

5. A 3 mese szereplői közül melyiket játszanid el szívesen?

Legtöbben (12 gyérnek) király vagy királykisasszony lennéne*

- "Királykisassionyt, mert tetszett a sierepe e mesében"

- "Királylány, mert szeretem, és szép, megbecsüli az emhere-

- "Király, mert igazságos, jóságos",

- Királykisasszony, mert szép és jó",

- BugrL mókus, mert szép és jó kunyhót épített magának",

- "Bugri mókust,mert segített a testvérén".

Példák a válaszokból:

Tizennégy gyerek a boszorkányt nevezte meg, négy Borika nem

replőket, melyekkel nem kívánnak azonosak lenni.

Három - évközben már tanult - verset mondtam a nagycsopo

gyerekeknek: Weöres Sándor Száncsengő, Nemes Nagy Ágnes: L U

dés terén a családi környezet, a saülöl ház hacása.Saj-

nos sok gyermek úgy kerül be az óvodába, hogy szülei nem mondtak

felmérésem során jöttén rá - amikor volt olyan gyermek, aki el-

mondta; "nincs könyve, de sok autója van", s "anyukája néha az

újságokból olvas fel" neki mesét. (Ez az a gyermek, aki nem sze-

sunk. Hegismerkedhettek a könyvtár bensőjével és a könyvtári szol-

gáltatással- Kölcsönöztünk, ki könyveket,Hlyeket az óvodában kö-

rei belőle. Akinek nem volt otthon könyve, egy-egy estére - szü-

1ÓI beleegyezéssel - haza is vihette. Másnap örömmel mondta el,

hogy anyukája vagy apukája olvasott fel neki a könyvből. így lét-

egy "kényszerítve" van a gyermekével valcS foglalkozásra.

gok helyett a könyv Is szép, értékes ajándék lehet. Ünnepek előtt

vagy szülöértekezleten tehát javasoltunk könyvcímeket. aaelyek

jött el délutánonként könyvet árusítani az óvodába. így a szülő-

nek alkalma volt kikérni a ni véleményünket is, hogy melyik köny-

vet vegye meg gyermekének. Hár két alkalommal - karácsony és

gyermeknap elótt — rendeztünk ilyen "vásárt". Ezálfi sikerült a

•uúndákákat hallgathasson otthon is. A kapott könyvekei: behozhat-

kÖEÖs órámé a családtagoknak. Felmérésem egy réssé, amelyet most

nem fejtettem ki, azt bizonyítja, hogy nagyobb tészben anyukák

mesélnek otthon. Sok esetben a IV esti meséiének a meKaézésével

"van kielégítve a gyer^glt l'rj'!"' szomja". Az óvodánknak tovább-

ra is azon kell fáradoznia, hogy a szülőket meggyőzze okos ráha-

tagokkal arról, hogy QZ l-t odalnii közös elmeny az érzelmi kötődést

la táplálja. Felmérésem néhány igen értékes és őszinte gyermeki

Arra a kérdésre hogy:

- "Igen, mert akkor szeretem a gyermekemet, örömet szerzek

- "Hogy ők Is megszeressék a meséket",

amikor kérik mesélek nekik",

- "Igen, hogy megszeressék a mesét, mert jó dolgok történnek

- "Igen, hogy jókat és szépeket álmodjanak",

- "Igen, ha aranyosak lesznek",

- "Igen, jutalomból örömet sierzek nekik".

Minden megkérdezett gyermek mesél majd gyermekeinek. A vála-

szok önniagukért beszélnek.

galnaz meg, akkor azt hiszem eleget tettünk az iskolaelókésiító

ÉLEIHÖDVIZSGÁLÖDAS A HEZÖTÚKI CIGÁNYGYERMEKEK KÖRÍBES

\ mezStúri vácosi könyvtár a Baza£ias Népfront támogatásával

o az évben kilencedik alkaIámmal rendezte meg a cigánytanulók

szabadidő eltöltéséről kérdezősködtünk.

Fe 1 mécésünket valójában belső használattá, saját tapas

cn is akartunk készíteni, hiazen a gyermekeket egyenkénc

élyesen ismerjük. A gyakoriság táblázatok, az adatszerű £

olások inkább az összképet igyekeznek kézzelfoghatóbbá te

A családok helyzetéről:

családban 5-5 fő,

családban 6-6 fő.

családban 1-7 fó,

családban 8-í fő,

családban 11-11 íő él egy lakásban,

gy gyermek anya nélkül nevelkedik.

aieknek kényszernyugdijas,

aek édesapja dolgoz!

4 28 vizsgált anya közül

:sak háztartásban dolgozik 11 f5.

lapján a kövecke-

a házimunkában

Illetve sport (13-13), a zenehallgatás (5), mozi (5), illetve

csavargás (5), unatkozik 2 £5.

Mivel a televíziózás a játéknál is előkelőbb helyet foglal

nézni? Az általuk megfogalmazott kategóriák alapián a következő

mindenféle filmeket 19,

zenei műsorokat 5,

információkat azzal 3 kérdéssel, melyben azt kértük: Írják fel

azokat a kívánságaikat, melyeket szeretnék ha teljBeülnének. Tíz

Házat kíván magának 27,

ruhát 21,

békét 20,

állatokat 18,

kerékpárt 14,

boldogságot 13,

egészséget 2,

video-készüléket, gazdagságot, lemezjátszót 2-2 gyermek.

A további kívánságok, melyek csak l-l főnél fordulnak elő a

nes sapkát, aktatáskát, piros overállt, tornatermet (!) szeret-

nének.

Ai egyes kívánságok között is vannak olyanok, melyek mély

érzésekről tanúskodnak például: "apu és anyu éljenek egyStt",

"szép gyerekeim legyenek", "sokáig gyerek macádhassak", "legyen

"hatalmas játszóteret a gyerroekennek", stb.

ságok is mint: "legyek szép", "legyen hosszú haján", "kapjak

90

ágot, 7 a jószágot, 6 a pénzt, 5-5 a hosszú és jó

álaszt kapni, hog, a 9-14 éves cigánytanúlóknak a iése az általános Iskola elvégzése után. MIat latha

«r«nénk Mgvalósitani.

t: gyerek Indokolta az olvasást aűvelődéssel..

következőket felelték:

a gyerekek köztitei kapcsolatok tartalmat kaptak, ez is magyaráza-

ta annak, hogy olvasmányaikat megbeszélik egymás között. Sajnos

a családban erre nincs alkalom és Lehetőség.

ugyancsak több válása volt adható arra a kérdésre, hogy ál-

21 fo a barátaival,

15 £6 az anyukájával

12 fö a testvérével,

beszélgetni.

Nem mondhatjuk és nem is mondjuk, hogy az olvasótábor képes

ki olyan hatásokat, melyek az évek folyamán felerősödhetnek, és

állandósulhatnak, olyan jegyeket, melyek a személyiséget - ha

hogy a: érzelmi, művelődési hátrányok ne fokozádhaBsanak tovább

ennál a gyermekcsoportnál. Ma már ennél többet tudhatunk magunk

snögöttM Hü vizsgálódásunkat egy kontroll—csoporttal Is elvégez—

PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZŐ OLVASÓTÁBORA

zafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő Olvasó-

hogy a pedagógusok C

sdagógiai Intézet közvetítésével levélben keres-

és márciusban a szokásos egyeztetések zajlottak: az előadok meg-

keresése - felkérése, a táborhely lekötése, és - már hagyományo-

Is megszerveztük Budapesten a HNF-QT székházában. Márciusban újabb,

küldtünk a résztvevőknek. Ehhez irodalomjegyzéket is mellékeltünk.

Az előzetes programot majdnem teljesen sikerült megvalósíta-

ni Összesen egy lemondás jütt váratlanul. A téma - a tehetség ér-

telmezése, gondozása, fejlesztése - sokoldalú megközelítésére a

közgazdász stb./- érkeztek előadók. A vendégek vitaindítói után

élénk beszélgetés alakult ki. amely nem egyszer a késő éjszakai

987

LVA

7

10

94

A 1A

AH.

ápr

ÖTÁB

/vá

BOR

lis

la

áráig

NAPIRENDJE ÉS PROGRAMJA

a S Rífroct Orsságos Tanácsa, a

Siombathely

PROGRAM

gyülekező Szolnokon - ponto

Vasútállomás elöl.

kolai tanác.

sac 7 órakor indulás a

11 órakor Bánffy György előadóművész készleteket mutat

Széchenyi mGsotából.

Eit követően beszélgetés a művésszel.

12.30 óráig Ebéd

13.30 órakot A tehetség gondozása a mai magyar pedagógián

Előadó: Csorna Gyula, az OPI igazgatója,

16 órakot Ifjúság - éttékrend - cehetáég

Előadó: Boros László szociológus, az HSZMF T

dalomtud rimányi Intézetének munkatárs

19 órától Megismerkedés a kiscsoportban

majd: Schuajda Ludas Matyi c. népidemokra

12.30 órakor Ebéd

13.30 órától kiscso

rills a. i

Előadó: Jtfh ás z Róbert,

A tehetség - a tehetséges ember

Előadó: Klein Sándor

pszichológus, tanszékvezető egyetemi canár_

12.30 árakor Ebéd,

13.30 órakor kiscsoportos foglalkozás.

Előadó: Elekes Attila szociálpszichológus.

19 órakor Olvasótáborok, a tehetséggondozás szolgalatába^

21 órakor Barangolás a csillagok világiban

Könyvkultúránk néhány időszerű kérdése

Előadó: Balogh Ernő, az MSZKP KB munkatá

kiscsoportos foglalkozás.

12.30 órakor Ebéd,

13.30 órakor A ml Iskolánk c. filn v

Nepsz

9 órakor Számadás és űtravaló {a tábor krimérlege).

tójával.

10.30 órakor Fórum és plenáris konzultáció

Szolnok negye mnvelódésl-oktatási

12.30 órakor Ebéd.

13.30 órakor Hazautazás, közben (fakultatív) 1

ra reggel[31 - 65 mégis mindig s

regényben teljesen e l»rüló

nsg a ternÉszeces anyagokká

5 nspot, a siép hetek, hűnapok soriHaa hinta, hegy 1 Ml kButpketilik

Húltidézésünk nem a divatos nosztalgia, önkéntelenül ás ter-

mészetesen rémlik fel s gazdag programot kitaláló-szervező gye-

napokkal, az árakkal, de egymással is kezdeni alt sem tudó ti-

Honnan is tudnákí Nem volt alkalmuk "megtanulni" szabadide-

jük, szórakozásuk tervezését, s alig van lehetőségük a maguk, kö-

könyvtár: nekünk köayvtárósoknak jobban akad időnk beszélgetni

kicsivel és nagyobbal egyaránt. Kapcsolatunkban nincs sem szülői,

sem tanári függőség, így olyan légkör alakulhat ki, amelyben még

is ismerhető. Ezek után neo meglepő, hogy már másfél évtizednél

is régebben, elsőként (annyi más mellett) a gyerekkönyvtárósok

vették észre - 5 igen gyakran hangot is adtak szomorú felfede-

s szinte mozgalomként a gyerekek aktív közreműködésére számító

szóhazak rangos elődei, mintái a gyerekkönyvtári foglalkozások.

fel a gyerekeknek - sem mi, sem később más közművelődési intéz-

né ny, mert hároméves koruktól a serdülésig a napjukat késő dé-

lutánig felügyelet alatt "programozva" töltik, így helyettük

oindlg a pedagógusok - óvónők, tanítónők, tanárnők - döntenek.

Ezért a most felnövők szórakozásaikban nem élhetnek kedvük, haj-

lanuk szerint: óvodás koruktól az általános iskolai évek végéig

99

ugyan, vagy pontosabban találkoznak a művelődési lehetŐEégekheli

a napközis csoportját /sokszor még az úttörő őrsét is/, a Eomá-

kel - az óvodai és a napközis léttel, s még délután is kötelező

válasszanak is! - a kulturális kínálatból.

100

— -

Kg mód!módját.

tott színes orosz mesekönyvek fordításával nyáron Is gyakorolják

a nyelvet az olvasók. Majd az "űrből" a könyvtárba érkező "lény"

mutatta be hetenként a folyóiratokat, s feladványaival megismer-

oldani. A Múltkutatásta jelentkezők értékes gyűjtését mát

gyei múzeum néprajzi adattára vette át, sót publikáltak is

átfogó foglalatosságot. A kutatás eredménye - a látható

képekből, csiga, kagyló-, növény-

ai a szellemi gazdagodás volt, amellyel ki-ki gyarapodott a nyá-

ri kutató "útján".

Pajtások figyelem; Hlnden Szolnok i•" mak. Varjuk jelentkezési

Lé Szervezi Bizottsága a;

zdfidik és szeptember 79-ig tora nyári szünetben fi ssíveaen

tórb^SzSfmunkaját is «1I«-

vakrol (nemcsak Szolnok negyéből!)mse-A készíthetnek:

1/ fényképeket a Tiszáról,:/ rajzot, íesfjrfnyt atb. a szép Tisiatéjról, a

lett lakúk pinkájáról, életéről.(* fényképek és rajtok hátára írjátok

í l , múltjáról, fontos t

rekríl prtbáljm'a lehetfi legtöbbÓl k t t d i ldb %£niDljcn b

rekríl prtbáljmTÓl katatdsi oanldban 3pekkel Illusztrált isi)-

abálDEásardl,i árvizekről szolnaa faluban: ragnéraá/ p

ve vagy lejegyezve, lekottásva^(I t t fel kell jegyezni annak a nevét is életkorit, akiénekelte.)

d/ A padláson található1 régi használati és díszíts i^rgya-kafc (sulykoló, köcsSg, tányér stb.), a csalíeríl keszUltrégi fénjképeket, rtel Szolnok negjei újságokat ÍB gytijtheti a csoport tagja.

regi és új Játékbtn játszanak (a

ét és é l e t k ,

hát kik és mikor viselték.)

a ne*ét és életkurá*, aki elnondta.

ilyen ruhát k

..aljegyeíve, hol gyüjtöttén),c/ levélgyüjteményt Veszíteni a Ttsia-parti bokrok, iák li

d/ rovarBjüJtmenyt összeáll ftanl (feljegyez™. hol gyfij-e/ kavics- vagy kagylógyOjtemény készítése.* kutatócsoportok 16 feladatából ki-ki kedvére, érdeklődé-sének tfesfelelóen választhat egyet vagy többet is.Szeptemberben a Szervező Bizottság értékrészesíti a legeredményesebb DMrikát végzigyCjtewnyekMl Viíllítást rendeEtink.

AE expedfcíúbfl várunk tehát (tdnden JttörotY

a Szervest Bizottság:a YeraeghT ftrenc Hegjei Könyvtár ésa fegyar ÜttSn

* Heiyd Elnokaégst i k ! Ezt a felhívás

fejtsétek benevezéseiül firsitag mfaolja le !

a/ Kérdezze neg - és trja le részletesen, mint azrenlet - családja legidősebb tagjának hogyan ti

trja le, B hogyan tölt i nnst nyáron a napját.)b/ Hegkérdezheti as étkezési szokásokat:

- mit főztek Ünnepekkor (husiét, karácsony a+b

a/ népszokásokat (diszn,0/ gyerek Játékokat,0/ népKsátet,d/ találoa kérdéseket, 1

koealnd. varélyvers),e/ népdalokat.

tatőcsoport tagjai nunk;Íjának i». Itt fel kell

t tagja rajzol Ja le vsgjr

a/ a régi házakat vsgy a házak egy-egy réíletét /orom-dísz, kapu, atb/,

b/ a padláson talilhatd rfgt használati és dÍEiitfl tár-gyakat /sulykolí, köcsög, tsnyír stb./,

c/ a régi népviselet egy-egy nEgtalálhatd darabját,d/ másolhatnak hiiREésnintdlutt runaröl, párnáról, ab-

roszról stb.e/ bekilldhetnek családJukrdl készUlt rígl rényképeket.A rajzokat, fényképeket ragasszátok albuiba. Be: mln-Sen kép alá írjátok oda, ndt ábrázol: a ház pontos cl-

fel, amelyek a régi korok gyerekeiről szolnak vagy a mai-ak életét mutatják be.

b/ ír ja fel milyen könyvben - s pontosan hol - közölnek Szol-nok megyei népdalokat, játékokat, szokásokat s+b.

A kuta tócsopor tok 12 f e l a d a t á b ó l ki-ki kedvére, érdek-lődésének mgfelelően választhat egyet vagy -többet ia .A Szervező Bizottság é r t é k e s jutalomban részesít i a leg—eredményesebb munkát végző kisdobosokat és úttörőket.Munkátokhoz segítséget, tanácsot éa részletes felvilágosí-tást - egész nyáron át - a helyi könyvtarakban kaphattok.Jelentkeznetek i s i t t kelllJó kutatást! Gazdag gyűjteményt!Minden csapatot várunk az expedícióba!a SzervsS Bizottság:a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár ésa Magyar Úttörők Ssövetsége Kegyei Elnöksége

let.ec k i t a l á l n i , és - ami igen fontos - a gyerekeket s i k e r ü l t

hozzászoktatnunk a szünidei könyvcári böngészéuhez-

li.j já ték - közösen

a könyvtárhoz - társként - a többi közművelődési intézményt i s•eghivtuk, s most már közösen dolgoztuk ki a nyári kalandozásokú t i t e r v é t . Ez bizony először nem volt egyszerű mert könyvgyűjte-mény ugyan mindenhol van, de a művelődés egyéb lehetőségei a

Legalább a játékban - most, nyáron - ne erezzék a hát rányt : pél-

iyázatunkac elfogadták, s annyi támogatást adtak, hogy minden te-

Hivel jelentett többet az összefogás? mért éreztük ennek

szükségességét, mit akartunk így elérni? A kínálat gazdagítását)

színesebb, változatosabb időtöltése. Nem divatos "koordináció"

nagy iskolása eresze: a kö Imiivel Ód és i intézmények az öveik Is,

természetes a helyük benne. Ügy gondoltuk, a vonzó rendezvényekre

sót igénylik majd a folytatást.

Az igen óvatosan nffigfogalmazott távoli cél pedig: lassan

a könyvtárba, elmenni a művelődési házba, múzeuiookba stb.

Hllyen "kalandozásokat" kínaltunk?

Az első kaland a könyvek, folyóiratok világiba vitt: a negyei

ni. (Művelődési- és sporttörténet; a VIT-ek világához fűződő föld

A második kaland a hazai tájakra, emlékhelyek, kiállítások,

106

van tündén településröl-egy napi úttal {vonattal, autóbusszal) -

Megközelíthető, megtekintésre taéltá történelmi vagy természeti

A múzeumi kaland a néprajzi gyűjtésre, illetve az irodalmi t

lakhelyek felkutatására ösztönzött. A településükön hagyományosí

ismert - természetes anyagokból készült - gyermekjátékokat kés?

:ták el, illetve az énekes-táncos gyermekjátékok, a gyermekkí

éktábIákat örökíthették meg.

volt a Kalandozás a tudomány

szó- és táncházat, gyermekirodal-

kat, egy-egy esti csillagnézéssel

is. A régi mesterségek (gyékény- és kosárfonás, anyag- és börmG-

vesség stb.) fogásait is elsajátíthatták az érdeklődők. Segító-

dal. Ennyi idő alatt a szűkebb honi környezet felfedezhető. A

kirándulók iitíélményeikről naplót írhattak* amelyet túrájuk tér-

képével, rajzaikkal, fényképekkel, a gyűjtött növényekkel sííne-

rócsapatvezetőtől kapták meg a programfüzetet (esztendőként 4000-

4000 példányban jelentetjük meg). Ai els6 két éfbeo egy-egy sasi-

erre a célra készített bélyeggel igzolták a helyi intézmények.

A kalandozáai központnak a könyvtárakat jelöltük ki. Az irá-

linden könyvtárban ki függési tel; t ük a negye műemlékeit és természet-

A gyermekjátékokból 3 szolnoki Damjanich ttlzeum vándorkiállítást is n

dezett, B az anyag ismét a negyei gyűjteménybe került. Valójában

még sem tudjuk sikerről vagy kudarcról számoljunk-e be. Az első

másfél-kétezren még egy-egy rendezvényen részt vettek. Sokan o

településen is, ahol a gyerekeknek eddig még soha nen szervezte

mintegy hatszázra emelkedett, bizonyságául annak, hogy a velíi

való törődés nev hiábavaló fáradozás: a kinyitott ajtón egyre

t . színes kövekbőlnyár msaikképéc.

PÁLYÁNK VONZÁSÁBAN

EDÉLYE A KÖNTVTÁR

a dohányzásról, többet fogok mozogni, az új év kezdetétől min-

ménnyel járó fogadkozásokat. Dévainé Eppinger Karolát, a Ver-

seghy Ferenc Hegyei Könyvtár dolgozóját egy merőben más dátum

Inspirálta fogadalmára.

tisztában voltam vele, hogy a legsötétebb Időszak köszöntött Ma-

mi ndenlcépp könyvtáros leszek. Már korábban is szerettem volna

- Kiért nen!

- Apám meghalt 1907-ben, amikor én születtem, s rövid bécsi

tartózkodás után Budapestre vetett a sors bennünket. Apa nélkül

nőttünk fel két testvéreméi együtt. Az akkori Andrássy úton lé-

osztály után abba kellett hagynom. /Thury Zsussa egyik könyvének

olvasása közben képzeletben újra bejártam az alma mater termelt.

Jó érzés volt összehasonlítani az általán is megélt valóságot

112

iskolai francia alttatáson kívül a nyelvet a fővárosban BÖkSdő fran-

- Röviddel azután gép- és gyorsírást tanultam, majd 1927-től

kezdődőtc, felmondtak nekem. NetD sokkal Azután a Modain feherneniu

Üzemébe szegődtem levelezőiek /sokat számított az Idegen nyelvtudás/,

a munkások bérének, emeléséért harcba szálltán én Is. Egyszerűen bán-

totta az igazságérzeten az, hogy a főnök lehúzta a dolgozók fize-

tését.

a rendőrség kapott ebben az épületben helyet./ A szövőgyárnak iga—

után pedig már negyvennel... Akkoriban nekem 120 pengő volt a fi-

zetésen, de bármennyire is jól ment a gyár igazgatójának, fizetés-

T,dcatn, mi fán terem a marxizmus.

.-! magának, az egész világot: behálózta működésével, következééképp

állást kaptam. Egyébként ide Is - sejthetően - idegen nyelvtudáson

Eonia. Egyik alkalomnál fizetésemelést kérten, de úgy repülted a

szobájából, mint a pinty. Haskor pedig javasoltam neki, hogy olyan

Tehát amolyan napközis óvodára gondoltam én, csakhogy akkortájt ez

- Az ember azt gondolhatná, hogy ebben a "szigorúan" kapitális-

kisegítő ápolónőként dolgoztam egy szükBégkárházban.

- Az 1944~es esztendő utolsó harmadában dühöngött a fasizmus114

Selyems2Övögyárban ismerkedtem meg. 3 ieges Dunába lőtték a nyi-

A lakásunkat lebombázták, szinte alig maradt valani holmim. Több-

szőr a halál torkából menekültem neg.

Egyszer a nyilasok betereltek a Lóverseny térre. Körülbelül

sorra minket; egy, kettő, három... tíz! Kiállni!

Egy másik alkalommal /akkor még élt a férjem/ a Téglagyárba

rokat kaptam, .melyben az állt, hagy erdélyi menekült vagyok. így

elmegy akár a nylJísok székházába is. Engem kért meg mint közvet-

len asztalszöms2édját, hogy tanúskodjam mellette, ha kijönnek a

nyilatok. Alig tudtuk est az embert lebeszélni szándékáról! El

- Igen, számomra 1945. január I8-a volt az a nap, amelyre

most is hálával gondolok. Ledőltek a gettófalalt végte - csoda-

szagú keksz egy kis avas szalonna társaságában - nem nercem meg-

enni sosem, mert nem tudtam, nit hol a holnsp.

- A nagy lendülettel kezdódn újjáépítésből én is hamarosan

kivettem a részem: az egyik dunai híd helyreállítási munkálatai-

ban segédkeztem huzamosabb ideig. A körülmények azonban rSvide-

Egy r£gi barátnőm fogadott be, ahonnan aztán egy olyan lakásba

aluli gyermekeknek vqlt szükségük leginkább tejrt

életet éltem.

- Igen, akkortájt ismerkedtem meg második férjemmel, aki a

körülöttem az élet, dolgoztam a Magyar Szovjet Baráti Társaság-

ban, az SZMT-ben, majd 1947-ban tagja lettem a Magyar Konaunista

Pártnak. Egy évvel később elérkezett a várva várt nap. Dr. Bsa

Imrével, a gyöngyösi ginnásium tanárával engedélyt kértünk a he-

•em volt, a világításhoz is én vettem az izzót. A mostoha kSrfll-

aények ellenére nagyon megszerettem ezt a tulajdonképpeni mini-

kÖnyvtárat, ahol egyébként társadalmi munkában végeztem a dolgom-

Itt történt meg az a bájos eset 1 9, anelyen még ma is jókat derülök.

Egy ízben valaki sakk-könyvet kért tőlem. Mondtam: azzal nem szol-

ra nem bökött az egyik könyvre, mondván: Ugye, hogy van!" A kötet

- Misek köszönhető, hogy mi most nem Gyöngyösön, hanem Szolno-

kon beszélgetünk?

117

- Férjemet 1951-ben Szolnokra helyeitek a Hagyat Nemzeti San..

könyvtárban, amely a Városi Tanács jelenlegi házasságkötő teraé-

ben működött. Hegy kell említenem, hogy 1949 januárjától 1953.

december elsejéig Gyöngyösön és Szolnokon is egyaránt társadalmi

gálát vezetője is lettem rövid ideig. Kitüntetéseket is kaptam

rengeteget fejlődött, gazdagodott. Öntól mint szemtanútól mégis

azt kérdezném inkább, mi az, ami akkor LB gond volt, s Jószeré-

- Elsősorban a helyiség-probléma kísért régóta. A helyzet

mára sem javult ugrásszerűen. A raktározás, a tárolás továbbra

- Pihenésre soha nem gondolt?

118

- Férjem 1964-ben neghalt, s én két évvel később nyugdíjba

sége humánusan úgy döntött, hogy továbbra la alkalmaz a kölcsönzés

ben. Ennek módfelett örültem, hiszen nekem lételemem az emberek se

gítése. Bár egészséges vagyok, de miután egykori szenvedélyeimnek

mondanom, maradt az egyetlen, mindenek fölött álló: a könyvtár

Bíolgálata. Féltő gonddal figyelem ma is a könyvtár gyarapodását,

fejlődését, eredményeit - mintha csak a gyermekem volna...

KDUACSMA

KORKÉP-KITEKINTÉS

£ 6RSEKÚJVÁRI JÁRiiS

éhány siót szólni. A kölnivel

pasára vaEy szaknál hovatartozásra.

1 szolgáltatásokb.

yv p

iasagossag köve

A nagyar iryvlvú lakosság a lvEkÍB*bb konyvcárban la keresi BE anyanyel

Kevésbé aegavugtató a aagyar nyelvű könyváilonány növekedése.

je lz i ti a tény i s . hagy al elnűlt évedben nőtt: a tájé

:;;'•;;:":«:;

ven töiténS gyér

g S z á D á i a U>l

J e " " a l °

itásról.

gaidagodast

lehetőségét.

j*UnCl. így v,l

..li (.,l.lk„.f

A jovaben bíiven adódnak tennivalók, hisz Járásunk legnagyobb kSz-

. lehetéleg nég ebben al ötéves tecvben. El i s egyik útja a könyv-

A nemzed bizottságokra tovabra is a következő feladat var: meg-

siabott feladatuknak eleget téve gondoskodniuk kell a könyvtárait kul-

- 3 művelődési otthonokban,kultúrházakban - negfeleló önálló helyi-

aindennapos olvasást, kölcsönzést. Tudom, hogy a fenti célok elérésé-

hez az áilaml és társadalmi szervek erőfeszítése, erkölcsi és anyagi

támogatása egyaránt szükséges, de reméljük, hogy már a közeljövőben

várható az Ismertetett könyvtári feladatok eredraéQye£» gyümölcsöző

kiteljesítése.

Tóth Mária

FINMORSZAGOT LATNL ÉS . . .

simogató melegsége, octhonossága, az otthon-lét igé-

Vlbtálö lángja, a „ ) , „„„énebbnél nemesehb fo™),!

£ Igényes, elnélyült égzóknek Írógéppel, nik-

nfonációk központja.

nzés, a helyben hallgatás /a hangsEigetelt szobában is!/ az

folyóiratolvasó. A könyvtárban naponta kb. 1000-lZOO-sn fordul-

nak meg, ebből kb. 700 ember kölcsönös is. Mindezt a munkát 8 fő-

hsny részfoglalkozású, szerződéses nunkav iszonyban álló munkatárs

lyef kapott egy tágas raktárhelyiség, s az olvasóktól elkülönítve^

szobák./

Időnként finn kollégáim felsóhajtanak: elképzeléseikhez, ter-

beB^éléaen, melyen a könyvtár valamennyi dolgozója részt vesz -

128

Csakúgy, H£OC a száaitógippel. Ez ugyanis, i t t igazán kiderült, n*m

hallatni, Eszfcöz caupán. Arra, hogy az olvasó és könyvtáros szüv^t-

5 hagy igaz-e a gonbiiyúmásTB kapott lnfornáeio? Pecst?, hogy az,

Finnországot látni é t . . . : Erierré válni? Enbernek. európainak

HÍREK - ESEMÉNYEK

VERSEGHY TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK

A könyvtári események, rendézvények sorából

ségével en

telgó kétn

tudósok éa a nyelv-, irodalomtörténet Iránt érdeklődők a vá-

tanács nagytermében a legfrissebb kutatási eredményeket hall-

ne- és

könyvét pedig Fried István kandidátus Dutatca be. A Verseghy Könyv—

a Káldi féle bibliafordítást, pontosabban annak nyelvi és nflvelő-

A helyi, szolnoki előadók közül elsőnek Kaposvári Gyula nyu

mázott aűzemigazgatd szült, aki kutatómunkájával Verseghy új ab

megkapták a jelenlévők.

olásáról beszélt: új ah

<al - március 28-29-sn negsierveihettük ai élt

siágos Mgnyitdjáhai.

cegóciában Í5-6. és 7-9./ 10-10 CBlékémet /Sinon F

SOMFAI BOGLÁRKA 6, o. - Pápa, Zalka h* Általános Isko

a 7-a. ositálTQSQi. csopartjábun

BALOGH MtelIKA B. o. - SoglátlelleTanára: fejes Lajosné

Tanára: Follani Erisébtt

MEZŐTÚR HELYE AZ ALFÖLD NÉPI KULTÚRÁJÁBAN

A városunkban folyó honlsnereti kutatás sok évtizedes múltra

leni segítséget nyújtani e tavaszi konferencia, melynek megfogal

zott célja Is az volt * hogy műltunkat átgondolva összegezzük hsl

léceket, amelyeken rövid időn belül előre kell lépni.

A miit

azért, nett a környék jelentősebb települése lévén, innen Intézte

a kunok ügyét. Mezőtúr tehát csak beékelődött a kun települések

közé* Kézműves Ipara révén központi szerepet játszott ugyan, de

azonosítani a kuaságggal mégsem lehetett.

azután olyan oélteS hagyonánnyá, mely pó-

k sajátos Jegyeit.

cást

» .

nagí

•"••»" - " • • « ' •

„ é, ™,S, V.,.,dk„;u»anyagrnl. ínként a

is találh Intéz

l „ o „ é n . t l d.k.-

•••»»•"• ' * • '

„, ,....„ i.

hagyonányas infoEHációhordo^ó eszközök nel let t é l pár az új ada

r6Bzít5kkel i s . /Erre j ó példa: a Hit nap anyagát videón - bacfc

számira hozzáférhet6en drz l fwg-/

A zárszóban Tálas László kiemelte, hogy a j ó l átgondolt, a

posan előkészített rendezvény jelentős eseményívé vált a megye

/Hegedűs Annamária/

lcsümésre alkalnatla

vasok agyarán

" - • " " '

ászt hóolvadás

" * • • ' - -

Uék. Ám

és esőié

áprilisba

- "ídtiglene

, „g.l„U,

n - nenekítf

" ípület

a házat

" —

: téped*

9

yiséget kSlcsöniéare és

. „ . . . 1. l - U J . , . 1

" • • • • ' • • ' » >"- hoz

S^lnok H e

I S .

„„ M„„.„...i.,«....

dott o o sy

- lb n?

- r e l nagyobb, s níg

K a r c a g o n

ló j í ra , és mói

i és . n* r

3 k D n>^ c á r b '

tiográflát ál

' "k"° "

í i t o t t a k ös

ifcl

( I S

Már hagyon

ftz eldző évek gyakorlatának megfelelően ajánlójegyzék készült

hoz a következő némakörökben- állattenyésztés a kisgazdaságok-

ban, gyümölcs-zöldségtermesztés, a házikertek növényvédelme,

Icaimából kisbibliográfiát állítottak össze.

cól síóló anyagából. Évfordulók* társ3dslnil és mozgalmi ünnepek

T i s z a f ü r e d e n országosan Is példát adó az év elején ha-

JÁNOS ac érdi Hagyat új neiögazdaságl

t o t t előadást. A Hauai- NépnrŰvészetl Stúá

; J _ . s j k v _ K í t c a g o n DAJKA SÁNDOR k

y Könyvtárban FO^TA^AS, bls'fuf1 1 B " 5 1 5 - 8 " " 6 "

(taensíggel. F r t „ i r 13-ín T ű t k e v í n DR.GYÖRf-

a r c a i vá- " S * N Ö O Í ( kecésinérnölt A tántend-

ettek könyvj utalóitól a n kabaicatas vo l t .

HÉSZÁSOE GYULÁT, a Fénzügynini

t i k nagy érdeklődísseL, aki A

cdeklődöketj

DK. HtSt SÁNDOR, a Mezöga

céríun EóosrcályaeEÍtőj e

1

1

i

if

TárkOZgEEdáBlelőadást;

kertászaérnöfc ,

ségekböl, nlnt

BosomaBíatóvátEgyetemtől kap

BORSZÉKI ÉVA a B -

t DAJKA SAWWRElőadását h a l l g a t -

ók E t h . , ezeket ai Agrártudományi

HÁfilA siociolQguBt lát ták vendé-gQl. aki a nfik társadalmi hely-

Ai anyanvelv hetének rendelvényei

a háló-.

ROK IMRE t a t t ó l

DR BACüAT ÍÍSJI

•lmlfik,

lSfnldünk népe.

- " " " " " •

;i eliadásc a dl-

'I ny«vi l U » t -

nyelve az írífc.

Ulti tartott^

Április 10-én

GEDŰS VALÉ1I

i láci iai osztályán

*

városi döntőben. Ai écték. l í s tGyárváEi János oj' szliatwvéax vé-

h a B í ö ÓTán

„eg . fiata

Az ifíűság

zenektséret

ERtiO. A ten

EHDI LAJOS koltö volt,

SIUR»« S í Jd...I1.1,.;

kücÉsi.ce c£«el 7.oei-

deivínyt a canulók raj-

KEHEBE ISTVÁN t a l

*MJ,ZS, a S i i g l i g e t i Szaúvésie nucatta be Kazigyes . S s o r í t .

bizottság apparátusi é ltén - Caál Sándor könyv

k ö n y v t á r o s o k " " *hez t a

ta Klub tag ja i HIBSCHLfösMrkesi tö /KTV/ VFIC

MISKQLCZI MIKLÖS

Üreg temetőben a

tenények dolgozol

•uzeüB- és könyvt

táÍüj^a-

tésável a

v é n NEHEH6

" " "

« C O S 1

k c B I O

áregyl

vendég.

könyv-

ru-aíe t e c ala-

Náju= 12-én K a t

FENIVES HÁRU Akusnüvész a l k o t

slk kiáll ításta IV. or^ágosfoíópályáiat a n

képeketf

„ndazt

Május 22-én Kor

Hájus 23-án a t.s

lyosain

Június 3-

K l u b ^

ak rendEetvédtlm

án e S i I

gltségév

ölén iíJ1NUNCIÁTásaibálérdrködö

yágból v

e S l t ő « g

M Gépgyá

teiidettek

tvédelni

nyvtlrban

i ankétjai

IATE Kuta-

önyvtác

rban *a j-

tvédeloi

DIKŰ, a negyei tanács *lnSkhe- ismereti gyűjteménnyel és siolgs

gen közrenffködott: TARDY BALÁZS, latcsere kőrútjuk alkalmával - a

' Parterdő volt i s n í t a színhElyí

diákban - JÓKAI ANNA volt az könyvtár és n iskola dctarócsapÍróvendég; ta si*rvezecc, a népfront ra köí-

S^XSZl OLCA éa ÚJLAKI LÁSZ-LŰ Eenés irodalni e s t j é v d

A városi negnyicnkon llívül to-vábbi 72 rendelvényen - í r ó -olvasí találkozón, könyvanké-

újra .kiilcsS

nSíödc

.írott

agnyltották

ű i/í

5."" SS

.'ÍÍIÍÍÍ;1

ek , rirlltí

a te

•ktn

rő-o

. " '

lnŐEtck

zri

•f^kködyv-

íÍ

okissi-

b ' «

fNFAI

cing

_.™

27-ÍQ Sc. művet

B/LÍKT i

: 10-én T

;,?'£«

51 K,

. . . .

Ha

. . . »

n n ! A

nagv

JBk"ncs avarkptl^ováBlr^a -*ElSatór VÉKONY UBOR régész

Előadó; PAP GÁBOR BűvészeEtöttéaés

könyv: a velsnéri teiíploB -Előadó KOVÁCS JÖZSEF egyháitBr-

ó az űj nódszertA gyerekkönyvtirnapokig nem jele

fordították.F0LLÁT1L ZSUZSÁNAK fETELKÁNAK U n y a s z ü

A és DANXÓNE 5ZABÚ

ünyvtit Ectfkl úti

lyére MOLNÁR CTŰSCTNÉ, a gyetekkönyvtáros került- Űj kollégái:

ketten érettségizettek.

n s s e n l n á r t o n b a n

régebben megüresedett i l l i s -

ÁGNES

S z o l n o k o n és körzetében

, a GYES l e j á r

e -unkáját BAR'

okát végző k o l l é g i i n k k ő i ü l

SZABÓ ERVIN EMLÉKÉREM

SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT

Nagy Mihályné - Vácosi Könyvtár

Orbánné SiegS Agnea - V á t o s i KB

n y v t i t . K

ÁLÖ MllNKAÉRt

m s Cyuláné - Tlsifl C

VÁLÚ TÁRSADALMI MUNKÁS

TÍBSADALHI MUNKAÉRT

Bényei

Könyvtár

örgyi főiskolai docens, TanítÓképiö

könyv t i

gyújtesényéböl válogaccuk. Készítették: Bordás Fereoc /19. o ld./ ,

fery Antal /51.119. o ld./ . Hínyl.áct Jóisef /122. o ld./ . Nagy Lász-

ló Lúár /6a,B7,97,lll,145. o ld./ , Penl i o l t í n / Í4. o ld./ .

ppné Tarnay Györgyi: A jövő generáció neue

t í t ő fe ladata ik megvalósításában

Bényei Miklós: G

SZÁMVETÉS ÉS TERVEK

K$H\V - KÖNYVTÁR - OLVASÖ

Síunmay En,ó: Bégi töüyvhec,

tése óvodistorban

gyerekek körében

PÁLVÁKK VOHZÁSÁB/lN

KÖHKÉF - KITEKIKIÉS

HÍREK - ESEMÉNYEK