KAKUKKTOJÁS

1. Keresd a kakukktojást! /Karikázd be a sorba nem illőt!/

2

A

3

2.1. Tervezz egy ötletes és hívogató képeslapot a mai Miskolcról! Fényképezz, rajzolj, vagy fess, a lényeg, hogy vonzó képet mutasson a városról!

2.2. Tervezz egy Miskolc-képeslapot „Miskolc 100 év múlva, 2100-ban” címmel!A kész műveket – melyek az „Egyszer volt, hol nem volt…” projekt tábori és szakköri foglalkozásain születnek –közzétesszük egyesületünk weboldalán: www.atjarokhe.huEzen túl várjuk mások munkáit is az atjarok@gmail.com email-címre, vagy az Észak-Keleti Átjáró EgyesületFacebook oldalára!

B C

D E

OLVASNIVALÓOlvasd el az alábbi szöveget és válaszolj az alant található kérdésekre!

A városi közlekedés megoldására való törekvést és a vasúti közlekedés megindulását (1859) leginkább aTapolca-fürdőt látogatók igénye és a diósgyőri vasgyár építése (1868) segítette elő. A vasúti indóház és a városközti távolság sürgette a fuvarozás megoldását, mely kezdetben alkalmi, majd hivatásszerű volt. Sokan űztékezt az ipart, hiszen kifizetődőnek bizonyult. A bérkocsik a rossz utakon azonban hamar elhasználódtak,méghozzá olyannyira, hogy 1871-ben a város szabályrendeletileg kötelezte a 36 bérkocsist –, akik a szállodáknálés forgalmas utaknál standoltak – lovaik és kocsijuk kellő karbantartására. A villamos-vonal megnyitása elsor-vasztotta a bérkocsi ipart, s a végső csapást a taxi-forgalom 1910-ben történt megindulása jelentette.

A helyi tömegközlekedés megoldására először ló vontatta omnibusszal tettek kísérletet, mely 1862-től a városés Tapolca, 1863-tól a város-indóház és aváros-vasgyári építkezés között próbálta aforgalmat lebonyolítani. A nagy forgal-mat a vállalkozó sem lóval, semmentrendszerűséggel nem bírta, sbelebukott. A város vezetősége szívesenvette a közúti vasút létesítésére irányulójavaslatokat, melyek közül a Csáthy SzabóIstváné valósult meg, aki a Tiszai pu. –Búza tér – Széchenyi utca – Szent Anna-templom közt 15 megállóval, 5 kitérővel,valamint a Szeles – Kazinczy – Szemereutcákon át a Népkertig 7 megállóval és 3kitérővel, 1897. július 10.-én közúti villam-osközlekedést indított el, 13 kocsival. Bu-dapest után ez volt az ország másodiknormál távú villamosvasútja: Miskolci Villamossági R. T. (MVRT) néven működött. Az első nap forgalma 7615utas volt (ez a szám a várakozásoknak teljesen megfelelt).

Ezt a villamos vonalat követte a Diósgyőr – Szent Anna-templom között a Török Bankház által finanszírozottés a diósgyőri vasgyár által többoldalúan támogatott második vonal, mely Miskolc-Diósgyőri helyi érdekű vasútR. T. (MDV) néven 1906. július 11.-én nyílt meg, 16 megállóhellyel. A diósgyőri vonalon kezdetben gőzmotoroshajtású kocsik közlekedtek, ám mivel ez az üzemmód nem vált be, 1908-ban villamos üzemmódra tértek át.

A harmadik villamos vonal a Forgóhídtól a Szemere utca elején (Hejőcsabáig) épült meg, 10 megállóval 1910.július 7.-én, építője az MVRT volt.

4

Még az első világháború előtt tervbe vették a Széchenyi utcai, valamint a diósgyőri fővonalkettősvágányosítását, azonban a szép terveket a háború megakadályozta, s megvalósításukra csak 1950júliusában került sor. A hejőcsabai vonalat, mivel a forgalom kinőtte, 1960-ban lebontották, és helyette autóbusz-közlekedést vezettek be. A Kazinczy–Szeles utcai vonalrészt csekély forgalma miatt még 1928-ban lebontották.Nem vált indokolttá a tervezett Hejőcsaba–Miskolc–Tapolcai villamos vonal kiépítése sem.

Városi utóbusz közlekedtetésére a Városház tér – Diósgyőr városháza közt 1903 júniusában Bene Gyuláné tettsikeres kísérletet. Járatai óránként közlekedtek és ez a menetrendszerűség emeli ki rövid működésénekjelentőségét. 1910-ben a Bán és Társa cég kapott engedélyt Tapolcáig és Hámorig közlekedő autójáratokra.Tapolcáig félóránként naponta közlekedett, utanként 70 fillért, Hámorba vasár- és ünnepnap meghatározottidőben, 1 koronáért vitte az utast. A kísérlet a személyzet fegyelmezetlensége miatt nem vált be, állandó témájavolt a helyi sajtónak, ezért végül megszüntették.

1929 májusában Tapolca és Lillafüred között a város is kísérletezett 2-2 Lancia-gyártmányú autóbusszal,melyeket a közönség meg is kedvelt. 1931-től a MAVART tartott fenn menetrendszerű járatokat a Tiszai pu. ésLillafüred között. A rendszeres városi autóbusz-közlekedés 1948 végén indult meg a Martintelep és a Ságvári-telep között, amit a város autóbuszüzeme bonyolított le.

Ma városunk közlekedését az 1950-ben egyesített villamoshálózat 3 vonalán, valamint a város külterületeit ismagába foglaló 32 autóbuszvonalon, az egységes Miskolci Közlekedési Vállalat látja el.

(Forrás: Fejezetek Miskolc történetéből, szerk.: Bekes Dezső – Veres László; Miskolc, 1984., 94-96.o., átdolgozás)

1. Mit jelenthet a „kitérő” ebben a kontextusban? A, Kerülőút vendégek látogatása céljából.B, A történet elmesélésébe illesztett, a tárgyhoz szorosan nem tartozó kisebb epizód.C, Kerülő szakasz, vasúti szerkezet egypályás vonalakon a kétirányú forgalom biztosításához.

2. Milyen tényezők akasztották meg a bérkocsi ipart?

..........................................................................................................................................................................................................

..........................................................................................................................................................................................................

3. Mi is az az indóház?

..........................................................................................................................................................................................................

..........................................................................................................................................................................................................

4. Vajon milyen eredetű lehet a standoltak szó?

..........................................................................................................................................................................................................5

5. Melyik üzemmódról tértek át a villamos üzemmódra?

........................................................................................................................................................................................................

Miért tértek át? ...................................................................................................................................................................

Mikor? ...................................................................................................................................................................

6. Hány év telt el az MVRT által működtetett első és harmadik villamos vonal megnyitása között?

........................................................................................................................................................................................................

7. Melyik vonalat bontották le még a 2. világháború előtt?

........................................................................................................................................................................................................

8. Milyen – Miskolctól valaha különálló – településnevekre lehet rábukkanni a sorok között?

........................................................................................................................................................................................................

9. Miért volt szükséges megszüntetni az autójáratokat a tapolcai- és hámori vonalon?

........................................................................................................................................................................................................

10. Mikor indított először a város helyi autóbusz járatot?

........................................................................................................................................................................................................

6

MŰSZAKVÁLTÁS KVÍZ

1. Mikor fújt a gyár, hánykor volt a műszakváltás?

K) 4, 12 és 18 órakorH) 6, 14 és 22 órakorÁ) 6, 14 és 20 órakor

2. Egészítsd ki!

Vasvilla, vaskanál, vastányérMeghalok a, meghalok a …………….ér’!

Ű) bányá-Á) vasgyár-D) papírgyár-F) csokigyár-

3. Kinek köszönhető a Miskolc-környéki vasgyártás?

R) Fazola HenrikÖ) Kádár JánosJ) Kossuth Lajos

4. Milyen Miskolc-környéki helyszíneken zajlott vas-gyártás?

O) Ómassa, Újmassa, Diósgyőr-VasgyárP) Ómassa, Pereces, LyukóbányaQ) Hejőcsaba, Újmassa, Miskolc-Tapolca

5. Egészítsd ki!

Édesanyám, kedves anyám, csak az a kérésem,Hogy piros-fehér mezt, piros-fehér mezt, csináltassonnékem,Közepébe sej-haj, …………….-címert!

N) FTC (Ferencvárosi Torna Club)B) PTK (Pereces-bányatelepi Testgyakorlók Köre)

M) DVTK (Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre)C) MMTE (Miskolci Munkás TE)

6. Mikor, melyik évben kezdődött el a vasgyár építésea mai helyén?

E) 1899M) 1868Ó) 1919

7. Melyik miskolci teret nevezték „Marx” térnek?

Í) Ógyár térŰ) Újgyőri FőtérÉ) Táncsics tér

8. Hol található a ma is működő Bortanya?

Z) Újgyőri főtérT) TetemvárS) Kisavas

9. Melyik környékbeli szénbánya épült eredetileg aDiósgyőri Vasgyár energia-ellátására?

A) DiósgyőrZ) Pereces Á) Lyukóbánya

10. Melyik korábbi üzemben jött létre a Factory Aréna2004-ben?

A) CsavargyárK) HengerdeI) Martin-Acélmű

7

11. Nézd meg jól a miskolci vendéglátóhelyeket ábrá-zoló térképet! Szerinted melyik vendéglátóegységműködik ezek közül még ma is?

X) AnnaK) Pikoló B) Kék AcélC) Otthon

12. Kiket tekintett az állam a „szocialista” korszakhősének?

E) földművesekD) polgárokB) munkások

13. Miről kapta a nevét a gyár a II. világháború után?Mit jelent az LKM betűszó?

Z) Lakatos József – Lakatos Kereskedelmi Rt. MiskolcA) Lenin – Lenin Kohászati MűvekÁ) Lillafüred – Lillafüredi Kohó-Mentők

+1. Miért nőtt meg a XIX. század 2. felében a nyersvasiránti igény?

N) A vasúthálózat kiépítése miatt (sínek ésvonatalkatrészek)O) A környékbeli ménesek miatt (patkók)Ö) Repülőgépgyártás miatt (lopakodók)

A helyes válaszokat összeolvasva egy további kérdésre is választ kaphattok: Milyen ütemezésben dolgoztaka munkásokat a gyárban? _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 

8

9

KÉPESLAP-NYOMOZÁS

Mit gondolsz, mikor élhetett a képeslapon szereplő polgár?

........................................................................................................................................................................................................................Próbáld beleélni magad a valahai pincetulajdonos életébe! Írd le, milyen lehetett családja, háza, munkája, milyenvágyai, kedvtelései lehettek, hogyan teltek hétköznapjai!

........................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................Járj utána, hogy vajon hány pincében tartottak borokat hajdan, és hány pince működik a Kisavason és a Nagyava-son manapság! Kérdezd nagyszüleidet, szüleidet, tanáraidat, könyvtárazz, használd az internetet!

........................................................................................................................................................................................................................10

PÁRKERESŐ

Melyik kép melyik eseményen készülhetett, és mikor?

I. II.

III.

IV.

11

Esemény/helyszín:

a) Tapolcai strand

b) szpartakiád (torna-verseny) a stadionban

c) május 1-i felvonulás

d) „taxisblokád”

e) Rockfesztivál a DVTKstadionjában

időpont:

A) 1990.

B) 1978 körül

C) valamikor az 1970-es években

D) 1970.

E) 1987.

V.

VI.

12

TORONYSZÁMOLGATÓ

Számold meg a kép segítségével, hány templom volt található a belváros közelében néhány évtizeddel ezelőtt ésmennyi napjainkban!

Sorold fel, és ha tudod, nevesítsd is ezeket!

Melyik nincs már meg ma? /Jelöld x betűvel!/

.............................................................

.............................................................

.............................................................

.............................................................

.............................................................

13

MISKOLCI FILMVADÁSZAT I.1. „UTÁNAM, SRÁCOK!” MONTÁZSAz alábbi képsorozat az Utánam, srácok! c. filmből származik, időrendben – ám a filmesek kissé megkavarták ahelyszíneket! Jelöld be a mellékelt térképen, hogy melyik kocka Miskolc melyik részén található! Számozd be a térképen afilmkészítők által megalkotott sorrendben! (A megoldást a sorozat első részében találjátok.)

A B

C D

14

E F

15

2. „UTÁNAM, SRÁCOK!” HELYKERESŐA következő beállítás a filmbéli Miskolcot mutatja – valójában egy budapesti, hasonló lakótelepen forgatták ajelenetet (ahogyan a film számos más jelenetét is)!Keressetek hasonló helyeket a Kiliánban vagy a Bulgárföldön! Készítsetek fényképeket magatokról a megtalálthelyszínen! Az elkészült képeket küldjétek el az atjarok@gmail.com email-címre!

„UTÁNAM, SRÁCOK!” KVÍZ

1. Kik játsszák a főszereplő testvérpárt az Utánam srácok c. filmben? V) Jelisztratov Szergej és Kovács KrisztiánW) Keménykalap és Krumpliorr Z) Nemecsek Ernő és Boka

2. Igaz-e a következő állítás: harminc évvel később a szériának Gát György elkészítette a folytatását, avagy re-make-jét, "Előttem, lányok!"

N) igenI) nem

3. Ki a film alapját képező regény írója, és melyik ifjúsági regényéről híres?K) Csukás István: Keménykalap és krumpliorrÉ) Mándy Iván: Csutak és a szürke lóL) Berkes Gábor: Az öreg bánya titka16

Játszótéren nem csak a hinta van,Jól tudom rég,Korlátok közt unom az életem,Mást szeretnék!

Hogyha egymagam vagyok,Sokra úgyse juthatok,Szükség van a barátaimra,Amikor elindulok.

Utánam, srácok, vár egy új nap,Újabb barátok, újabb varázslat.Utánam, srácok, jó a játék,De mi komolyabbat szeretnénk.

Utánam, srácok, rajta, srácok,Mások vitáznak, mi legyünk vidámak.Valóra váltjuk álmainkat,Megmutatjuk a világnak!

K) tettrekészségetI) féktelenségetJ) szabadságvágyat

5. Melyik gyár területéről viszik el a villamost? Hogy hívták azt 1974-ben, a forgatás idején?X) DIGÉP (Diósgyőri Gépgyár)N) LKM (Lenin Kohászati Művek)O) Diósgyőri PapírgyárP) Diósgyőri Csokoládégyár

6. Van egy hely, ahonnan belátni fél Miskolcot: A belvárostól a gyáron át Újdiósgyőrig, s ahol oly gyakran meg-fordulnak a film hősei is. Hogyan nevezzük ezt a helyet?

F) Ruzsin-szőlőG) Varga-hegyH) OstorosJ) Tatár-domb

7. A filmben előforduló lakótelepre milyen építészeti stílus jellemző?E) modernÉ) szocreál (szocialista realizmus)CS) posztmodernQ) klasszicista

A helyes válaszokhoz tartozó betűkből összeolvasható szó (A villamos játékos elnevezése):

_ _ _ _ _ _ _ R

4. A film főcímzenéjét a Generál együttes szerezte. Mit sugall a szöveg 2. része ?(Több válasz is megjeölhető!)

17

MISKOLCI FILMVADÁSZAT II.Keresd a párját! Kösd össze az adott filmkockákat a filmcímmel/filmleírással! a) Utánam, srácok!: ifjúsági tévéfilmsorozat, melyet részben Miskolcon forgattak 1974-ben. A cselekmény egy„kiszuperált” sárga villamos és néhány kölyökcsapat körül zajlik. A több mint százéves szerelvény valóbanmiskolci, de tréleren a fővárosba vitték, mert ott könnyebb volt a vele kapcsolatos jeleneteket felvenni. A sztorivalódi helyszíne azonban tényleg a borsodi megyeszékhely, úgy tudni, a forgatókönyvíró korábban itt jártábankapott ihletet a kohászvárosi környezetben játszódó, korabeli tizenévesek színes kalandjairól szóló történetmegírásához. Fontos jellemzője a sorozatnak, hogy a korszak legtöbb ismert gyerekszínésze – köztük sztárnaknevezhető fiúk és lányok – szerepel benne.b) A mi városunk, Miskolc: ismertterjesztő dokumentumfilm (készült 1981-ben a MAFILM Népszerű-tu-dományos és Oktatófilm Stúdiójában; forgalmazta a MOKÉP). A film a lüktető nagyvárost látja Miskolcban, anehézipar és az akkori új panel-lakótelepek városát. A címben szereplő „mi” nem éppen a hétköznapi miskolci-akra utal, tehát nem az itt élők valós élete, hanem a központi vezetés által láttatott város kerül bemutatásra.c) A miskolci tömegközlekedés fejlődése: Miskolc, az észak-magyarországi régió központja, bár a 19. századvégén még nem tartozott a vezető hazai nagyvárosok közé, igen korán bekapcsolódott a tömegközlekedésfejlesztésébe. Több mint 110 esztendeje, hogy elindult az első villamosjárat. A sínek annak idején több sza-kaszban hálózták be a települést, például Hejőcsabára is közlekedett menetrendszerű villamos. Csak a másodikvilágháború után vált közös céggé az addigra már szintén működő busz-ágazattal. A kék és a sárga szín máigegyütt szerepel a városi közlekedési társaság arculatában – noha a villamosok egy része az utóbbi évekbenpirossá "változott".d) Akkor még más volt minden: Ha egy időutazóval bejárnánk Miskolc elmúlt (valamivel több mint egy)évszázadát – praktikusan: a huszadik századot –, a város egyik leginkább meghatározó jellemzőjének a felderítő(s vele mi magunk) a közlekedést, azon belül a tömeg-, mai szakkifejezéssel a közösségi közlekedést találná. Asárga villamosok (utóbbi időben pirosak is, sőt, mintásak, reklámgrafikákkal felmatricázottak) és a kékbuszok máig meghatározó képi elemei a mindennapok látványának, maguk a járművek pedig miskolciaktízezreinek állandó és fontos szereplői. A dokumentum-játékfilm narrátoraként és műsorvezetőjeként viselkedőképzeletbeli időutazó egy-egy olyan ponton – időpontban és helyen – száll ki fantasztikus járművéből, amikorés ahol valami érdekes, különleges, emlékezetes esemény történt, nevezett szerelvények és utasaik, sofőrjeikrészvételével. Például amikor a Hámori-tóba esett a 15-ös busz, vagy összeütköztettek két villamost a Szondi-telepen...e) Etűdök az egyetemről: az 1967-ben készült amatőrfilmet miskolci egyetemisták készítették. A film a kampuszés az ott zajló oktatás mellett a színes szabadidős lehetőségeket is bemutatja: sportélet, színjátszás, a korabeliRock-Well klub. „Szombat esténként az egyetemi klubban a lemezlovasé a szó, és a magnó! Elektronika, ritmus,hangulat, számtalan decibel…” – ismerhetjük meg szüleink, nagyszüleink éjszakai életének sava-borsát a nar-rátortól. 18

I. II.

IV.

III.

V.

19

KEREK PEREC KVÍZ

1. Egészítsd ki! Pereces…T) az 1950-es városegyesítés óta Miskolchoz tartozó, zömében bányászok által alapított városrész.K) egy önálló falu.C) 1974 óta önálló bányásztelepülés.

2. Melyik szakmával azonosítanád Perecest?

3. Mit bányásztak Perecesen?O) uránN) szénZ) mészkő

4. Hány éves fennállását ünnepelte 2011-ben a Perecesi Bányász Fúvószenekar?D) 100É) 63Á) 35

5. Melyik hír igaz Pereces közelmúltjával kapcsolatban?X) új lakótelep épültR) fittness-szálló nyíltÉ) megújult a szabadtéri színpad és a közösségi ház

Ü

DP

20

6. A következő épületek közül melyik NEM Perecesen áll?

7. Melyik legendás történet köthető Pereceshez?Q) a mammutagyar megtalálása, amely a Herman Ottó Múzeumban tekinthető megK) a leszakadt kapufa esete, amikor összedőlt a kapufa a PTK 3. góljánál, a Ferencváros ellen vívott 1947-es

8. Mikor bontották le a kolóniát Perecesen?Ú) 2000-benW) 2010-benE) 2002. és 2007 között több ütemben

9. Melyik túraútvonal halad el Pereces közelében?R) országos kék túraV) zöld túraY) Peking–Pécs légitúra

10. Üzenj valamit a perecesieknek!

.................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

NBI-es mérkőzésen

R

BÓ

A jó válaszok betűjeléből egy értelmes magyar szó olvasható össze (így nevezték valamikor a PerecesiSzabadtéri Színpadot és környékét):

_ _ _ _ _ _ _ _ _ TKüldd el e-mailben is az atjarok@gmail.com címre!

21

I. Melyik magyar város az „uránváros”?

..........................................................................................................................................II. Melyik magyar város(oka)t nevezték „acélvárosnak”?

..........................................................................................................................................

III. Melyik magyar város a „civis” város?

.......................................................................................................................................... IV. Melyik magyar város a „nyitott kapuk városa”?

..........................................................................................................................................V. Melyik város a „templomok városa”?

..........................................................................................................................................VI. Melyik város a „macskakövek városa”?

..........................................................................................................................................VII. Melyik város a „hűség városa”?

..........................................................................................................................................VIII. Melyik város a „nők városa”?

..........................................................................................................................................IX. Melyik magyar város a „napfény” városa?

..........................................................................................................................................X. Melyik város az „elveszett gyermekek városa”?

..........................................................................................................................................XI. Ismersz hasonlókat?

..........................................................................................................................................

VÁROSOK ÉS VÁROSKÉPEK KVÍZ

22

Vajon tényleg leírható egy város egyetlen jellemzővel, jelzővel, egyetlen képpel?Biztos, hogy az uránvárosban minden lakó az uránbányában dolgozott, az acélvárosban mindenki kohász volt?

A templomok városában nincsen más épület templomokon kívül? A civis városban minden lakó civis, a nőkébennő?

Ha legalább három kérdésre helyes választ adtál, olvasd el a továbbiakat! Ha kevesebb, mint három helyes válaszodvolt, akkor is nyugodtan folytasd az olvasást!Sztereotípia: Általában negatív elképzelések és előítéletek, felszínesen általánosító, azaz nagyon kevés infor-máció alapján kiterjesztett vélemények; de léteznek pozitív sztereotípiák is, pl: a magyar nők gyönyörűek.

A sztereotípia az emberi gondolkodás kategóriákat alkotó területéhez tartozik: a különböző kategóriákat kísérőképzelet, képmás. Míg bizonyos esetekben valós elemeket is tartalmaznak ezek a sztereotipikus képek, máskornincsen semmi kapcsolatuk a valósággal. Akár így, akár úgy: a sztereotípiák mindig kiélezésből és eltúlzásbólkeletkeznek, az egyén pozitív vagy negatív elfogultságát igazoló kategóriák képszerűsítéseiként. A sztereotípiaegyrészt egyszerűsíti az észlelést és a gondolkodást, s ezen a szinten szükségszerű és praktikus. Azonbankönnyen veszélyessé válhat, mivel igazolja, racionalizálja a kategóriával kapcsolatos viselkedést. Azelőítéletes gondolkodás, az előítéletesség sztereotípiákra épül. Előítélet: Az információhiányon alapuló előzetes ítéletek gyakran előítéletekké válnak, amikor az újabb, annakellentmondó vagy árnyaló tapasztalatok nem képesek megváltoztatni eme ítéleteket. Az előítélet két lényegiösszetevője az általánosítás (túláltalánosítás) és az ellenséges érzés.

A kultúrák közötti és kultúrákon belüli ellentétek, konfliktusok felerősödése és elmérgesedése, esetenkéntazok megjelenése is az előítéletek, sztereotípiák meglétére és működésére vezethető vissza. Az ilyen helyzeteknem ritkán vérengzésekbe, háborúkba torkollanak.

A sztereotípiák gyakran törzsi, etnikai különbségtételhez kapcsolódnak, és a „mi” és az „ők” különválasztásamellett a saját csoport erényeiről, illetve a másik hibáiról való elképzeléseket is magukba foglalják. Viszonylagkevés információ is elégnek bizonyulhat ahhoz, hogy úgy érezzük, az adott hiedelem igaz, mivel a sztereotípiaérzékennyé tesz ezen jelekre, míg az ezeknek ellentmondó tényeket hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagynivagy kivételként értékelni.

Számos pszichológiai és szociológiai kísérlet rámutatott arra az érdekességre, hogy a véleményekkel, előítéleteselképzelésekkel, hitekkel ellentétes információkat, megnyilvánulásokat nem egyszerűen figyelmen kívül hagyjazseniális emberi agyunk, hanem egészen egyszerűen akkor sem látjuk, ha történetesen „majd kiveri a szemün-ket”. Az ilyen észlelés káros következményeit odafigyeléssel, nyitottsággal, tudatossággal kerülhetjük el.

Az Észak-Keleti Átjáró egyesület “Egyszer volt hol nem volt Acélváros”, „Egyszer volt, hol nem volt…” és többmás projektjének létrejöttét – a társadalomtörténeti, helytörténeti érdeklődésen túl – a várossal kapcsolatosnegatív színezetű, lekicsinylő és egysíkú acélváros képpel szembeni ellenérzés és a szemléletformálás kívánalmamotiválta.

A kvízben szereplő, városokhoz kapcsolódó képek között – melyek egyetlen rájuk jellemző elemmel azonosítjákmagát a települést, – azonban nem csupán negatív színezetű, gúnynévvé vált sztereotípiák vannak. Találunkközöttük pozitív kicsengésűt is (pl. hűség), találunk továbbá kifejezetten egy jól csengő városimázsmegalkotásához kitalált kifejezéseket is (pl. nyitott kapuk). 23

OLVASNIVALÓHa Miskolc a templomok városa, a macskakövek városa, acélváros és „Szinva-parti Velence” is lehet egyben –

merthogy ilyenformán is emlegették már –, akkor egészen bizonyosak lehetünk afelől, hogy Miskolc ababakocsik városa is. Sőt, hiteles, dokumentumretekű archív fotókkal igazolható, hogy Miskolc „A BabakocsikVárosa”. Legalábbis valaha az volt.

Az ötvenes évektől ezrek es ezrek költöztek be a városba, újabb es újabb városrészek épültek fel. A beköltözőknagy része fiatalon került Miskolcra, így egy demográfiai robbanás zajlott le a ’60-as, ’70-es évekre (az 1970-esévek első felében egyben országos méretű demográfiai csúcs is jelentkezik aszületések számát illetően). A ’60-as évek második felére, a ’70-es évekre mar felnőtt a betelepülők gyerekeinekelső generációja. Az általuk nemzett következő generáció számára is újabb és újabb babakocsikra volt szükség…És ez így ment egy jó darabig, mígnem egyszer csak történt valami. Ezt a bizonyos valamit azóta is sokat vizs-gáltak és vizsgáljak, ám erre most nincs mód kitérni. Az azonban biztos, hogy nemcsak Miskolcon ésMagyarországon, hanem egész Európa-szerte öregedik a társadalom. Ahogy egyre több az idős ember, és anyugdíjkorhatárok is egyre csak későbbre tolódnak, egyre kevesebb és kevesebb gyerek is születik. Mindebbőlkifolyólag egyre kevesebb és kevesebb babakocsira van szükség. Vajon mivé lesz a babakocsik városa?

Az alább közzé tett képeken szereplő babák es szülők mind valós személyek! A hasonlóságok és esetlegesegyezések nem a véletlen művei.

(Részlet az A Célváros. Egyszer volt, hol nem volt… Acélváros című könyvből, 2011. Miskolc).

Ráismersz a helyszínekre?

A): .......................................................................................................

B): .......................................................................................................

C): .......................................................................................................

D): .......................................................................................................

A BC

D

24

PÁRKERESŐPárkereső az építészetben: az adott állítások, mondatok, képek után jelöld -SZ vagy -M betűvel (szocialista real-izmus versus modern), hogy szerinted melyik stílusra jellemző!

Az 1951-56 közötti korszakra jellemző építészeti stílus. SZ

Az európai mintákat követő stílusra lapos tetők, díszte-len homlokzatok jellemzőek.

Tipikus példái: Észak-Kiliánban, Petneházy-bérházak,a Csabai kapu környékén, a Selyemrét és a Bajcsy-Zsilinszky utca egyes részein, a Győri kapuban a RáczÁdám és a Gyula utcán.

A Szovjetunióban megbukik a szocreál, így a hazaiépítészet is visszatér a modern formákhoz. Újszerűépítőanyagokkal (kohóhabsalak blokk), daruk és másfejlett gépek alkalmazásával újabb modern bérházak –köztük már 6-8 emeletes toronyházak épültek Miskol-con.

1948 és 1951 között terjedt el először Magyarországon.M

A diktatúra nyomására elterjedt stílus fő jellemzője:magas tetők, szobrok, míves nyílászárók, oszlopokjellemzik – érdekes díszítéssel épült bérházak marad-tak hátra.

1956, a „szocreál” bukása után az építészet visszatér az1951 előtti stílushoz. Fő korszaka: 1956-1970.

Néhány miskolci példa: a Tizeshonvéd és a SzentIstván utca között épült bérházak; Szentpéteri kapu,Dél-Kilián, Selyemrét, Győri kapu (Őrs és Miklós utcaközötti rész), belváros környéke.

25

26

Fotómozaik! Az Erdély Miklós (építész, képzőművész, filmrendező, író) által kifejlesztett technika lényege az, hogy magukraa mozaikcsempékre hívják elő a fényképet, és aztán rakják fel a falfelületre.Miskolcon az említett két helyen a mai napig megtekinthetőek a műemlékvédelem alatt álló enteriőrök (ezenkívül csak néhány hasonló készült az országban).(Ajánlott olvasmány: MŰÚT folyóirat 2008/4-es száma, abban is elsősorban Müllner András Fotómozaikokról,mozaikosan című írása).

A fenti felirat a Búza téren található Bor-is borozót díszítette egy, a közelmúltban történt felújításig. Ám mindez,a valaha Eszem-Iszom nevet viselő (volt Marx tér) bisztróval egyetemben egészen más okból érdekes!

27

Impresszum

„Egyszer volt, hol nem volt…” sorozat IV.

Kiadja: az Észak-Keleti Átjáró Egyesület

Közreműködők: Balogh Attila, Csók Edit,Darázs Richárd, Kapusi Krisztián, Karlaki Or-solya, Zagyi Péter és mások.

A fotók az egyesület korábbi kutatásaibólszármaznak: „Egyszer volt hol nem voltAcélváros”; „Horizonton…”, „Acélváros-Miskolc retúr”.Még egyszer köszönet értük a miskolci csalá-doknak, gyűjtőknek, archívumoknak!

Köszönet továbbá a képeslapokért akövetkezőknek:Gyurkó Péter, Dr. Sáfrány József, SzlivkaPéter, továbbá: Borsod-Abaúj-ZemplénMegyei Levéltár, Lézerpont Látványtár. A borító Farkas Gyula fotójának fel-használásával készült.

ISSN: 978 963 08 6213 4

2013 www.atjarokhe.hu