2

PÁRKERESŐ

Találd ki, hogy az alábbiak közül melyik korszakban melyik címer volt a város hivatalos címere! Kösd össze azévszámokat a hozzájuk tartozó címer képével!

1965-1989/91

1909-1949, 1991-től újra

1687-1909

1389-1687

TÖRTÉNET

Próbáld meg beleképzelni magad a képen látható jelenetbe, a Miskolcot a XIX. században sújtó árvízi helyzetbe!Írj egy kitalált történetet az eseményről, mintha te lettél volna az egyik túlélő!

Kérdezz utána szüleidnél, rokonaidnál, tanáraidnál, ki mit tud az árvízről! Gyűjts minél több információt aszerencsétlenségről!

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................................

3

OLVASNIVALÓ

Tapolcai fehér kígyó

Tapolcán, a fürdővíz forrásánál élt valaha a fehér kígyó! Azttartották, hogy ha valaki merített és ivott a forrás vizéből,kigyógyult a betegségéből! Tapolcafürdő kiépülésével a XX.század derekán sokfelé terjedt a fehér kígyó híre.

A „Csizmadiák városa”, avagy a 999 csizmadia esete

Miskolc városában már régtől fogva sok jó mesterember dol-gozott különböző céhekben, és az egyik legnépesebb céhbe tar-toztak a csizmadiák. Ám egy idő után, a XIX. század végére márannyira sokan lettek, hogy nem tudtak egymástól megélni.Történt aztán, amikor már 999 tagja lett a csizmadiák céhének,hogy úgy döntöttek közös tanácskozás után, hogy a következőt,azaz az 1000.-et agyonütik! S mivel híre ment a fenyegetésneka környéken, Miskolc soha nem lett az 1000 csizmadia városa!

4

600 éves mogyorófa

„600 éven át havakat, szeleket láttam és a fészeknekzengedező madarait hallgattam. Nem halok meg,törzsemből kizöldülni látsz majd és az örök Magyar-ország jövőjét éneklem." – állott a felirat a múlt század’30-as éveiben elpusztult, a legenda szerint 600 évesdiósgyőri török-mogyorófa tönkjén. A mogyorófa ül-tetése Nagy Lajos királyhoz kötődik, akinek több szem-pontból is nevezetes volt az 1370-es esztendő: sikerültlegyőznie és visszaszorítania a török seregeket két had-járat során a Havasalföldön, de még ugyanebben azévben lengyel királlyá is választották, és Mária nevűlánya is ekkor született. Ez utóbbi családi esemény em-lékéül ültette a fát a király az elővár dombján.A megerősödő, termőre forduló mogyorófa későbbtörvényfa lett: itt hirdették ki a parancsokat, ren-deleteket, és itt hajtották végre a bűnösökön azítéleteket, ugyanakkor határjelzőként is működött.

Mamut a pályaudvaron

Úgy bizony! A miskolci Tiszai pályaudvar hűtőházánakbővítésekor bukkantak a mamutagyarra 1900-ban! Aleletet Gálffy Ignác, a múzeum egyik alapítója hoztanapvilágra Molnár Józseffel, a múzeumegyesület tudóstanárával.

Molnár szikla

Kereszt jelzi a Hámori völgyben azt a helyet, ahonnétegy fiatal szerelmes pár ugrott a mélybe, mert sze-relmük a szülők ellenkezése miatt nem teljesülhetettbe. De hogy melyikük volt a molnár gyereke, és hogymindketten odavesztek-e, arról többféle történetet is-mernek… 5

Egy másik, 1928-ban lejegyzett vál-tozat szerint a következőképpentörtént az eset:„A Molnár-szikla égbetörő ormánegy feszület néz le a nyaktörőmélységbe - olvassuk.A néprege szerint a völgy mélyéncsattogó vízimalom molnárlegényeszemet vetett a csinos molnárnéra,mivel viszontszerelemre nemtalált, a szikláról ugrott le, s lelteszörnyű halálát a mélységben; azemléke itt bolyong a bércek és arengetegek lakóinak meséiben."

Miskolci kocsonya

Pislog, mint a miskolci ko-csonyában a béka! – hangzik aközismert szólásmondás. A legenda a XIX. századra nyúlikvissza. A Miskolcon kedvelt eledel-nek számító kocsonyát ugyanisgyakorta borospincékben tartot-ták, hogy jól megdermedhessen. Azegyik ilyen alkalommal azonbanbéka mászott a tányérba. Avendégnek aztán így tálalta apincér, aki nem vette észre a pis-logó kétéltűt.

6

A perecesi kapufa legendás története

A focibajnokság 1946-1947-es idényében aperecesi bányászcsapat a legmagasabb osz-tályba, az NB I-be jutott fel! Amikor a PTK(Pereczes-bányatelepi Testgyakorlók Köre) aválogatott játékosokat felvonultató Fe-rencvárost (FTC) fogadta, szenzációsmérkőzés és eredmény született: a nagyszerűformában és hatalmas lendülettel futballozóbányászcsapat már az 50. percben 3-0-ravezetett! Ám a 3. gólnál Kertesi, a perecesicsapat csatára (mindhárom gól szerzője)örömében és a nagy lendülettől felka-paszkodott a kapufa keresztlécére. A kapuösszedőlt, a bíró pedig félbeszakította amérkőzést. Bár a kaput időben, a szabályoknakmegfelelően újraállították, a mérkőzést nemlehetett folytatni, mert időközben többvendégjátékos elhagyta Pereceset. A mérkőzéstemiatt újrajátszották (0-0 lett), majd az eredeti,3-0-s eredményt fogadták el. (Végül kiesett acsapat a másodosztályba, mint láthatjuk nememiatt a mérkőzés miatt történt mindez, hiszena győztes mérkőzésért járó 2 pontot megkap-ták).

Diósgyőr alapítása

Élt egyszer hajdanán a Bükkben egy rátermettvadász: Diós Pálnak hívták. A környékbelibérceket és völgyeket sűrű rengeteg borította,a bükkösben őzek, szarvasok, vaddisznók,farkasok, rókák, sasok éltek, és megannyi állatsereg bolyongott benne, a barlangokban cseppkövek nőttek és azősember szerszámai pihentek. A vadász házát egy óriási gyümölcsfa árnyékolta be: temérdek dió termett azon! Hejh, ha sok kinccsel bírnék, bizony felvirágoztatnám e tájat! – lelkendezett egyszer feleségének és gyerekeineka vadász, Diós Pál, diófája árnyéka alatt – szőlőt ültetnék, szántót s malmokat telepítenék, hisz sok embermegélne e gyönyörű zöld vadon ölén! Bizony, házakat, ólakat, kast és csűrt emelnék, udvarházakat, kúriákat és 7

várat építtetnék a vidék dicsőségére! E nagyszerű vágytól a vadász aztán izgatot-tan bolyongásba kezdett szeretett erdeiben,majd a nyugtalan kóborlásba belefáradvánlepihent egy szép szál bükkfa alá! Hamar el-szenderedett, és igéző álmot látott: ősz hajú,hosszú szakálló öregember jelent megelőtte, s szólt kurtán: kérésed meghall-gatást nyert, menj el, keresd megNagyvárad robosztus kapuját, majd ülj ott ésvárj harmadnapig! Az álomkép sitty-sutty,amilyen hirtelen feltűnt, úgy szerte is fosz-lott azon nyomban. Diós Pál menten lóra pattant, és neki isiramodott a hosszú útnak. A sík alföldi vidékpusztái és mocsarai következtek a lankásbükki lejtőket követően, hegynek nyomasem volt a hosszú úton. Fáradtan és éhesenült le Pál Nagyvárad városkapujába, a beígértcsodára várva nagy türelemmel. A váradinépek csodálták őt, aki csak kitartón gub-basztott a kapu alatt, s nem szegődött senapszámba, se senkivel szóba nem ele-gyedett a hosszú napok alatt. Egy nap, mikormegszólította egy helybéli tisztes gazda,belefáradva válaszolta: valakire várok, detöbbet nem mondhatok. Harmadnap márkorholta Pált az öreg, mit keres itt, talánkoldul, merről jött, hol a hazája. Pál végül fel-

pattant és kinyitotta a száját: dehogy vagyok én csavargó, lator, csak egy álom nyomába szegődtem, egy csodátvárok én! Miután elmesélte álmát, a helybéli öreg nevetve legyintett: Ugyan fiam, hagyd az álmokat! Én is álmod-tam kincsről valaha: a Bükk legnagyobb diófáját keresd, intett egy hang, ha kivágom, alatta aranykincsre lelek.De én bizony nem indultam vándorútra, nem hagytam el városom, s benne lakom. Mivé is lett volna gazdaságom!Csalfák az álmok, tán’ még a végén koldusbotra jutottam volna! Ha megtalálod, a tiéd lehet, mondta tréfálkozvaaz öreg.Diós Pál azonban sem kacagásra, sem válaszadásra nem pazarolta a drága időt, azonnal futásnak iramodott,megkereste a legelőszélen hagyott lovát, egy-vágtában nyargalt haza, a baltájáért nyúlt és nyomban neki is látott 8

kivágni szeretett árnyadó diófáját. Messze visszhangzott a völgy a nehéz fejszecsapásoktól, és mintha azt súgtavolna öreg diófája: ne kételkedj, kincsem rád vár, csak kitarts! Így is lett, Diós Pál így lelt rá a mesés kincsre a diófa alatt, egy álmot követve, kitartóan és tettre készen. Betel-jesült tehát álma, és a kis falucskából, melyet addig Győrnek neveztek, termő mezőkkel, malmokkal, házakkalés várral övezett település lett, melyet attól fogva, Pál és diófája után, csak Diósgyőrként emlegettek messzeföldön.

Gyűjts össze további történetváltozatokat az előbbiekhez kapcsolódóan! Melyik hol történt, kik voltak a szereplők,hol végződött stb.

.......................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................................................................................

Ismersz hasonló legendákat, mondákat Miskolccal kapcsolatosan?

.......................................................................................................................................................................................................................

........................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................................................................................

9

KAKUKKTOJÁS

Keresd a kakukktojást! Karikázd be azt a képeslapot, ami nem a vasgyárról készült!

10

11

OLVASNIVALÓSötétkapu, Győri-, Csabai- és Zsolcai kapu – honnan erednek, mit jelentenek ezek a kifejezések? A válasz nem isolyan bonyolult, bárki rájöhet önmagától is a megoldásra! Olvasd el az alábbi szöveget és válaszolj a kapcsolódó kérdésekre!

Miskolcnak még a kora középkorban kialakult útvonalhálózata lényegesen nem változott a kora újkor végéig. ACsaba felől érkező országút már a középkorban Miskolcon ágazott el Diósgyőr felé, valamint Szentpéterre és aSajó folyóhoz.

Diósgyőrön keresztül, a bükki utakon juthatott el az utazó Egerbe, de Miskolctapolcán keresztül is vezetett úta Bükkbe, onnan pedig Egerbe.A várossal határos Szirmára az Alsó nyomás szántóföldjein át lehetett eljutni, de közvetlen út vitt a Sajó túl-partján lévő Arnótra is. Miskolc, mint fontos utak találkozási helye, az újkorban is megőrizte központi szerepéta Bükk és a Sajó térségében. …

Eger török kézre kerülése után (1596) Miskolcra nagyobb szerep hárult, hiszen az egri török központhozlegközelebbi magyar végvár Diósgyőrben volt, amely mintegy száz évre a legfontosabb hírközvetítő erősség lett.

Az országutak kapukon át vezettek a városba. A Csabai kapu, a Szentpéteri kapu, a Győri kapu és a Zsolcaikapu elnevezés régi emlékeket őriz, amely jelzi: Miskolc olyan város volt, ahová csak a szigorúan őrzött kapukonát lehetett bejutni. Ezek a városkapuk egyben vámszedő helyként is működtek. A kapuk között sánc húzódott,ami a város kerítéséül szolgált. A vámházak a XX. század közepéig maradtak fenn, ma már hiába keresnék azokat.

Szentpéteri kapuA város északi részén, a Szirmabesenyő felőli kapun át vitt az országút Szentpéter (ma: Sajószentpéter) felé.

A területet 1657-től már Szentpéteri kapuként emlegették.

Győri kapuEgy 1562-ben készült adásvételi szerződés egy gyümölcsöst említ, amely Diósgyőr felé terült el, a városkapun

kívül. A mai Győri kapu – a középkori Piac utca folytatásaként – az uradalom központjáig nyúlhatott. Svábsornéven is említették.

Csabai kapuA város Csaba (Hejőcsaba) felőli kapuja 1618-ban már létezett (egy záloglevélben található a kifejezés). A kaput

1636-ban is említik, amikor hajdúk törnek be a városba. A XVII. századtól már széles körben ismert volt a Csabaikapu elnevezés.

Zsolcai kapuA Zsolcai kapu létezéséről 1742-ből származik adat. A városbíró számadása rögzíti, hogy „…a város Zsolcai ka-

pujába strázsa állíttatik”. A térség beépítése a XIX. Század elejétől fokozatosan zajlott. Néhány évtized alatt12

ipari üzemek sora épült. Az erre vezető út az 1920-as években Magyarország legnagyobb forgalmi útja volt (Bu-dapestet nem számítva).

Két további miskolci kapu – a Fábián kapu és a Megy- gyesaljai kapu – viszont nem az országúton, hanem a városbelső utcáinak, a városhoz tartozó gyümölcsösök, kertek,megművelt földek határán állt.

A „Sötétkapu”, a XVIII. században épült boltíves,kapuszerű átjáró, mely annak idején lényegében egy város-ból a városba vezető kapu volt, amely a piacteret válasz-totta el a várostól. Mai formáját az 1950-es évek közepénkapta. Gyerekek! Hol is van a Déryné utca?

Bal oldali szárnyának helyén, a csizmadia-színben tar-totta egykori előadásait a Pestről eltanácsolt magyar szín-társulat, amelynek tagja volt Déryné Széppataki Róza.

Az épület nyugati emeleti szárnyán pedig – Dőry Andrásházában – lakott II. Rákóczi Ferenc az 1703-1711-esszabadságharc idején.

(Csanálossi Béla: Miskolc várostörténeti kalauz c. könyvealapján)

1. Melyik korszakban alakult ki Miskolc úthálózata?

.................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

2. Minek volt köszönhető a diósgyőri végvár kora újkori jelentős hírközvetítő szerepe?

.................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

3. Hol és meddig működtek a vámházak?

.................................................................................................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................................................... 13

4. Vajon miért nevezhették a Győri kaput „svábsornak”?

.................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

5. Hol lakott II. Rákóczi Ferenc?

.................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

6. Mi volt az ún. Sötétkapu funkciója?

.................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

7. Írj egy kitalált történetet arról, hogy a Sötétkapu miért kapta a sötét jelzőt?

.................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

.................................................................................................................................................................................................................................

8. Mit jelent szerinted, hogy világi műemlék?

.................................................................................................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................................................................

14

MISKOLCI ARCKÉPCSARNOK KVÍZA következő, meglehetősen nehéz feladat könyvtár-közelben hirtelen könnyű falattá válhat!Hibátlan megfejtésért könyvjutalom jár ajándékba: az A Célváros várostörténeti képeskönyv birtokosa lehetsz(sorsolás utján), ha beküldöd a jó megfejtést: atjarok@gmail.com

1. Melyik fejedelmünk tartotta 1704 január 18. és március 15. között Miskolcon a főhadiszállását?a, II. Rákóczi György b, Thököly Imre c, II. Rákóczi Ferenc(A helyes megoldás fellelhető: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben /a továbbiakban: Miskolc írásban…/10. köt. 237. old.)

2. Ki volt a „Peleház” tulajdonosa?a, Szemere Bertalan b, Herman Ottó c, Bizony Ákos(Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére, 103. old.)

3. Az alábbiak közül, melyik pedagógus dolgozott Miskolcon?a, Brunszvik Teréz b, Veres Pálné c, Karacs Teréz(Miskolc írásban… 1. köt. 325. old.)

4. Az 1550-es években ki volt a diósgyőri vár úrnője?a, Habsburg Mária b, Kasztíliai Izabella c, Fáncsy Borbála(Miskolc írásban… 7. köt. 173. old.)

5. Miskolcon tanult és tanított, majd író lett, mégis elvágyódott városunkból.Kire igaz ez a mondat?a, Kaffka Margit b, Platthy Ida c, Szeleczky Zita(Segédkönyv… 159. old.)

6. Hogyan nevezték Mayer József legendás vendéglőjét?a, Páris b, Kispipa c, Tűzoltó(Miskolc írásban…. 10. köt. 258. old.)

7. Ki volt és mikor született Déryné Széppataki Róza?a, színésznő, 1793. dec. 24. b, költő, 1799. jan. 13. c, festőművész, (Miskolc írásban…. 1. köt. 189. old.) 1801. jan. 3.

8. A Tücsökzene című verseskötet szerzője Miskolcon született. Kiről beszélünk?a, Szabó Lőrinc b, Lévay József c, Dayka Gábor(Segédkönyv… 162. old.)

Szalay Lajos

Kondor Béla15

9. A miskolci Röck Cecília fia világhírű festőművész lett. Hogy hívták?a, Mednyánszky László b, Munkácsy Mihály c, Szinyei Merse Pál(Miskolc írásban… 1. köt. 210. old.)

10. Hol született Reményi Ede, világhírű hegedűművész?a, Miskolc b, Eger c, Budapest(Dobrossy István – Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc, 50. old.)

11. Ki volt az „Avas poétája”?a, Sassy Csaba b, Lévay József c, Tárkányi Béla(Miskolc írásban… 7. köt. 80. old.)

12. Az Óda szerzője lillafüredi élményeit is versébe foglalta. Kiről van szó?a, Petőfi Sándor b, Ady Endre c, József Attila(Miskolc írásban… 7. köt. 279. old.)

13. Kinek a nevét viseli a Kossuth utcai református templom harangja?a, Bató Eszter b, Imre Eszter c, Austerlitz Eszter(Miskolc írásban… 2. köt. 254. old.)

14. Ki volt az 1848 július 4-én összeült országgyűlés alsótáblájának korelnöke?a, Batthyány Lajos b, Palóczy László c, Bem József(Miskolc írásban… 5. köt. 38. old.)

15. Ki volt Magyarország miniszterelnöke 1849 nyarán?a, Deák Ferenc b, Szemere Bertalan c, Széchenyi István(Az igazi… 85. old.)

16. Soltész Nagy Kálmán kiemelkedő polgármester-egyénisége volt városunknak. Melyik temetőben nyugszik?a, a Nagylánytemetőben b, a mindszenti evangélikus c, az avasi sírkertben(Miskolc írásban… 2. köt. 21. old.) temetőben

17. Melyik temetőben van a Latabár család kriptája?a, az avasiban b, a lyukóvölgyiben c, a törkölyösiben(Miskolc írásban… 7. köt. 101. old.)

18. Az alábbi DVTK-játékosok közül ki volt az a legendás kapus, aki 49 évesen is beállt játszani egy NB I.-esmérkőzésen?a) Tatár György b) Veréb György c) Oláh Ferenc

Kaffka Margit

Lévay József

16

19. Ki volt az a képzőművész, aki pályát váltva megalapította 1992-ben a Kulturális és Vizuális AntropológiaiTanszéket Miskolcon, 1992-ben?a) Kunt Ernő b) Szalay Lajos c) Kondor Béla

20. Mi a neve a pszichoanalízis leghíresebb hazai, Miskolcról származó képviselőjének?a) Semmelweis Ignác b) Ferenczi Sándor c) Herman Ottó

21. Ki volt az Miskolcról Angliába elszármazott filmrendező, író, producer, aki Oscar-díjat kapott 1941-ben aNegyvenkilences szélességi fok című filmjéért?a) Hevesy Iván b) Balázs Béla c) Pressburger Imre

Kunt Ernő Déryné Széppataki Róza

Szabó Lőrinc Herman Ottó

Ferenczi Sándor Latabár Kálmán

Karacs Teréz

17

Pálóczy László

Pressburger Imre

Szemere Bertalan

NAGY-MISKOLC ÚTVONALTERVEZŐKépzelj el egy túrát a városon át a Bükkből a Tiszai pályaud-varra! A következő oldalak képeslapjai egy-egy állomástjelenítenek meg, állítsd őket sorba úgy, hogy a lehető legrövidebb úton bejárható legyen a képeslap-túra!

1 2

3 4

5 618

7 8

9

10

11 12 19

13

14 15

16

18

17 SORREND:

1, .....       2, ....        3, ....

4, .....       5, ....        6, ....

7, .....       8, ....        9, ....

10, .....     11, ....     12, ....

13, .....     14, ....     15, ....

16, .....     17, ....     18, ....

20

KIRAKÓ - FILMVADÁSZAT

Az Utánam, srácok! ifjúsági tévéfilmsorozat, melyet részben Miskolcon forgattak 1974-ben. A cselekmény egy„kiszuperált” sárga villamos és néhány kölyökcsapat körül zajlik. A több mint százéves szerelvény valóbanmiskolci, de a forgatás idején a fővárosba vitték (tréler segítségével), mert ott könnyebb volt a vele kapcsolatosjeleneteket felvenni. A sztori valódi helyszíne azonban tényleg a borsodi megyeszékhely, úgy tudni, a for-gatókönyvíró korábban itt járt s kapott ihletet a kohászvárosi környezetben játszódó, korabeli tizenévesek színeskalandjairól szóló történet megírásához. Fontos jellemzője a sorozatnak, hogy a korszak legtöbb ismert gyerek-színésze – köztük sztárnak nevezhető fiúk és lányok – szerepel benne.

A képen látható filmkocka az egyik miskolci helyszínen felvett jelenetből származik.

Vágd ki a másik oldalon található darabkákat és rakd ki a képet!21

22

VILLAMOS-LESEN - FILMVADÁSZATA két kép látszólag azonos, de csak látszólag! Megtalálod a hét eltérést?

23

Impresszum

„Egyszer volt, hol nem volt…” sorozat V.

Kiadja: az Észak-Keleti Átjáró Egyesület

Közreműködők: Csók Edit, Darázs RichárdBalogh Attila, Kapusi Krisztián, Karlaki Or-solya, Zagyi Péter és mások.

A fotók az egyesület korábbi kutatásaibólszármaznak: „Egyszer volt hol nem voltAcélváros”; „Horizonton…”, „Acélváros-Miskolc retúr”.Még egyszer köszönet értük a miskolci csalá-doknak, gyűjtőknek, archívumoknak!Köszönet továbbá a képeslapokért akövetkezőknek: Gyurkó Péter, Dr. SáfrányJózsef, Szlivka Péter, továbbá: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, LézerpontLátványtár.

ISSN: 978 963 08 6213 4

2013www.atjarokhe.hu