A program kidolgozásával a célunk az „élhető-élő falu” működési modelljének megalkotása volt. Az Ormánság falvai jelen állapotban külső erőforrások nélkül életképtelenek, a külső erőforrást pedig szinte kizárólag az állami normatíva jelent. A falu szempontjából ez nem a természetes állapot, sőt ez az állapot a degenerált. A falu, mint a társadalom alapegysége elveszítette az eszközeit, hogy organikus egészként tudjon működni. Amennyiben megteremtjük az organikus működés alapfeltételeit, úgy a falu ismét életre kél.

Első lépésként magát a közösséget kell újraszerveznünk, feladatunk a közösségi normák újraírása. A közösségi normák íratlan szabályai az erkölcs és morál alapelvei, amelyeket megélni leginkább a vallás segítségével lehet. Drávapiskiben lévő templom nem működik, sem fizikai értelemben sem pedig mentális értelemben. A tulajdonos egyház (református) magára hagyta az épületet és a közösséget. Első feladatként tehát magától értetődően építünk egy templomot, 'A Templom' -ot. Közösségi adakozásból és közösségi munkával. Mintájául a X. századi körtemplomok szolgálnak. A Templom ökumenikus templom lesz, belső kupolájában a Szent Korona képeit-üzenetét jelenítjük meg, míg a tető héjazat egy Hun süveget mintáz majd. Így akarjuk egyesíteni a múltat a jelennel, így akarjuk megteremteni a kontinuitást. Az építés és az ahhoz kapcsolódó munkálatok irányításához felkértük és megnyertük Szántai Lajos művészettörténészt, a téma szakértőjét. A 'közösség, közös-ég' építésének mintájául a MAG Egyesület Bárka programja szolgál. Szakmai irányítója Dr. Géczi Gábor egyetemi adjunktus.

Maga az építkezés 2011 év tavaszán kezdődik. Felajánlásokat kaptunk hazai hagyományőrző szervezetektől és külföldön élő magyaroktól. A munkában részt vesznek fogyatékkal élő emberek társadalmi szervezeteiken keresztül. Meghirdettük a „Hozz egy követ” mozgalmat, amihez számosan csatlakoztak már ezidáig, anyaggal és munkaerővel egyaránt. A Templom alapjai lerakásával az új közösség alapjait rakjuk le, tevékeny segítséget kaptunk ehhez a Magyar Baptista Szeretetszolgálattól. A Baptista Szeretetszolgálat az a szervezet akiknek a tanításai megengedőek a felekezeti hovatartozás kérdésében. Ez a toleráns szemlélet az amire szükségünk van.

Második lépésként a falu gazdasági cselekvőképességét kell újraszerveznünk. Ezt a hagyományok újraélesztésével és jelen kor elvárásainak megfelelve szervezzük meg. A gazdasági cselekvőképesség alapjait az állattenyésztés, mezőgazdaság és a helyi ipar megreformálása által tartjuk megvalósíthatónak. Mezőgazdaság ágazatai a szántóföldi kultúrák és a háztáji kertek termelésének megszervezésével kezdjük. Szántóföldi növényként stabil haszonvételi lehetőséget látunk a cirok növény és a fürtös virágzatú napraforgó termesztésében. A cirok kiválasztásának több oka van, először is, hogy az éghajlati adottságaink a cirok növénynek megfelelőek, a növény nagyobb biztonsággal termeszthető mint a

rokonnövénye a kukorica. Továbbá a cirok kiszolgáltatottsága kisebb a felvásárlási lobbik befolyásának mint az egyéb takarmánynövényeké. Következő lényeges szempont, hogy a cirok növény megművelése kifejezetten közösségi kézimunka igényes. A cirok növény termesztése pedig alapja a helyi ipar alapanyag ellátásának a seprűgyártásnak. A fürtös virágzatú napraforgó első rangú méhlegelő és a termése szervesen illeszkedik a cirokmag hasznosítási ágazathoz, mint madáreleség alapanyag. A fürtös napraforgó a cirok növényhez hasonlóan teljes egészében felhasználható, haszonvételi aránya és organikus haszna magas. A növénytermesztés során a Bio Controll System Technológiát kívánjuk alkalmazni.

A méhészet az ami gazdasági-egység méretétől függetlenül, korra, nemre és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül végezhető tevékenység. Az eredményessége nem áll egyenes arányban a termelőeszközökre fordítható forrásokkal. A tevékenység fejlődőlépes ágazat, önfejlesztési lehetőségei szélesek. Éppen ezért a méhészet az a tevékenység, ahol a közösség bármelyik tagja sikereket érhet el. A méhészet a hobbi méretekből potenciális árutermelő méretekig növekedhet a fokozatosság és a fenntartható fejlődés alapelvei szerint. A méhészet ésszerű, ezáltal gazdaságos működtetési formája a termelési és értékesítési szövetkezet. Ez a társulási forma egyéni tulajdonon részen és közösségi munkavégzésen alapszik. Egyúttal nem zárja ki közösségi tulajdon létrejöttét. A társulás előnyei, hogy optimalizálhatóak a működtetési költségek és az adminisztrációs kötelezettségek. A egyéni gazdasági méretek összeadódva olyan lehetőségeket kapnak, amit önállóan nem lennének képesek költséghatékonyan működtettetni. (pl.. vándoroltató gyűjtés, és a késztermék csomagolás) Folytatásaként létrehozzuk a község Termelési és Értékesítési Szövetkezet -tét (TESZ), ami harminc családnak (30) biztosít munkahelyet és tulajdonrészt.

Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, MIOK HAHE Alapítvány és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat konzorciumi közreműködésével pályázatot adtunk be ez ügyben a TÁMOP 1.4.3.-10/2-hoz. Tanácsadóként partnerünk Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács. Ugyan ezen pályázat része egy termelési és értékesítési szövetkezet létrehozása cirok termelés és feldolgozás, illetve méhészet és mézfeldolgozás témakörben. A gyártás és termelés piaci helyzetét felmértük, a piaci megjelenést megszerveztük. A program egyéni tulajdonon alapuló közösségi munkavégzés keretében valósul meg.

A mezőgazdaság második ágazati lehetősége az önkormányzati és közösségi területek illetve a háztáji területek hasznosítása. Ennek haszonvételi lehetőségei elsősorban a gyógynövények, gyógyhatású növényrészek termesztése és térnyerésének elősegítése. Gyümölcsfaültetés. A program ezen részének mintájául szolgált Somogyi Imre (1902-1947) által megalkotott (helyi kötődésű: Baranya, Tolna megye) „Kertmagyarország felé” programja. A program szakmai irányítója Dr. Tóth Ferenc egyetemi docens Szent István Egyetem Gödöllő Mezőgazdaság és Környezet-tudományi Kar, Növénytermesztési és Kertészettudományi Tanszék. A program résztvevői Lantos Tamás Markóc polgármestere (Ős-Dráva Program) és Kovács Gyula Pórszombat -i biogazda. A program ezen részének magvalósításához szükségünk van a hulladék faanyag feldolgozásához fadaráló és brikett présre, amire pályázatot készítünk. Jelentős erőforrások vannak kiaknázatlanul a megújuló energiaforrások felhasználása terén.

Állattenyésztési haszonvételi lehetőségeit elsődlegesen a húshasznú kecske, illetve a húshasznú galamb és gazdasági fürj tenyésztésében látjuk. Másodlagosan helyi tájfajta létrehozását tartjuk célszerűnek a sertéstenyésztés és húshasznú szarvasmarha tenyésztés ágazataiban. Erre leginkább a versenytársaktól való határozott elkülönülés miatt van szükség. A helyi tájfajták kialakításánál az Ormánság hagyományait elsődleges szempontként tartjuk szemelőt (Tengelici ló illetve a Szerémségi sertés) Az állattenyésztési program szakmai irányítója Dr. Póti Péter habilitált egyetemi docens Szent István Egyetem Gödöllő Állattenyésztés-tudományi Kar, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék. A programban részt vesz Patrick Laurent -Camargue Raço di Biou- tenyésztő, Franciaország. Célunk egy kis testű szarvasmarha tájfajta kitenyésztése. Védjegy kialakítása a termékek és a tájegységre vonatkozóan.

Az állattenyésztési program mintaértékű komplex megoldást kínál. A takarmány-előállítás munkálataiban lehetőség van a terület lakosainak a foglalkoztatására, a keletkezett trágya haszno-sítására ökológiai és energetikai felhasználási területen, továbbá mozgó vágópontok használatával a vágó-állatokat helyben történő feldolgozására. A szerves hulladék feldolgozás részét képezi a megújuló energiaforrás hasznosítása fejezetnek. A program része a vízvisszatartáson és vízkormá-nyozáson alapuló hagyományos halgazdálkodás. A település önkormányzatának rendelkezésre áll ehhez 5 ha területű egykori leszakadt Dráva-fok. A halgazdálkodási program szakmai irányítója Ph.D. Demény Ferenc Szent István Egyetem Gödöllő Mezőgazdaság és Környezet-tudományi Kar, Halgazdálkodási Tanszék. Célunk a hagyományos halfajták genetikai megőrzése. A növénytermesztés, méhészet és állattenyésztési programban fel kívánjuk használni Dr. Fülöp László Kaposvár Hemotrade szabadalmait. A szabadalmaztatott eljárások Bio Controll System minősítéssel rendelkeznek.

Harmadik lépésként létre kívánunk hozni egy új alapokon működő közösségi rendészetet. Az elmúlt évek sajnálatos következménye a közösségi élet krimi-nalizálódása és félkatonai szervezetek megjelenése. A programunkkal össze kívánjuk fogni a törvényesen működő szervezeteket (Település-őr, Polgár-őr, Mező-őr, Vad-őr, Hal-őr) és létre kívánjuk hozni a Drávapiski Tűz-őrséget. Alapul az Osztrák Köztársaságban működő tűzoltó egyesületek szolgálnak. Ez Ausztriába a közösségi élet motorja, mi is azzá kívánjuk tenni. Ebben segítségünkre van Dr. Somogyvári Márta egyetemi docens, az Osztrák Köztársaság Tiszteletbeli Konzul asszonya. A Tűz-őrség fel kívánja vállalni az időjárási és a Dráva közelsége adta katasztrófahelyzetek elhárításának feladatai.

Negyedik lépésként építeni szándékozunk egy közösségi lakóparkot, ez a lakópark Svédország és Dánia területén lévő lakóközösségek mintáját követi. A lakások energetikailag és szerkezetileg energia-tudatos építési módban készülnek, hulladék-kezelés és szennyvíztisztítás terén az organikus módszert alkalmazva. Funkcionálisan egy új szemléletet kíván meghonosítani, amely alkalmazkodik a jelen kor elvárásaihoz. Ebben a munkában részt vesz az Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület Pécs. A víztisztítás-szennyvíztisztítás szakmai irányítója Dr. Fülöp László Hemotrade Kaposvár. A lakóházak építésénél a célunk, hogy fiatal életkezdő-pályakezdő családoknak adjanak esélyt a letelepedésre.

Ötödik lépésként a falu kulturális életének a felélesztése a célunk. Ez a feladat utolsóként került meghatározásra, de szervesen kapcsolódva az egész program munkálataihoz, inkább mondható el hogy a felvázolt lépések időbeni sorrendet jelölnek és nem fontossági sorrendet. Ez leginkább látszik abból, hogy a kultúra szervesen kapcsolódik a Templom építéshez, így egyben egy organikus egészet alkotva működtethető modellt ad. Semmilyen tevékenység nem lehet egész a kultúra nélkül. Célunk a '70-es évek néprajzkutatói hagyományaira épülő útkeresés életre hívása, ezt kiegészítjük időszakos alkotói- és életmódtáborok szervezésével. Szakmai irányítója Kisfaludy András dokumentumfilm rendező.

Összegezve: mintaként alkalmazható modellt kívánunk létrehozni, ami mentorálási program alkalmazásával az Ormánság területén más településeknek is csatlakozási lehetőséget nyújt. Célunk, hogy egy közösségi munkán és egyben egyéni tulajdonon alapuló termelési és értékesítési szövetkezetet létrehozása. Lehetőségeink a vízvisszatartáson és vízkormányozáson alapuló hagyományos gazdálkodás. Ennek része a ciroktermelés és seprűkötés, és a méhészkedés. Mintaként alkalmazható modell megvalósításra került az Osztrák Köztársaságban lévő Vulkanland tájegységben. Az ottani

tudást és tapasztalatot felhasználva akarjuk megszervezni a saját életünket, hagyományaink értékeink felkutatásával és felhasználásával. Önálló régiót, élhető-élő falut akarunk közösségi munkával és összefogással megépíteni. Ennek a munkának a kidolgozásában illetve a folyamatszervezésben szakmai irányítóként Dr. Kiss Tibor habitált egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar munkatársa vesz részt.

A programunk kidolgozásában segítséget és támogatást kaptunk:– Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács, Dr. Hajós Klára– Barnáné Bacsa Magdolna cirok nemesítő– Camargue Raço di Biou, Patrick Laurent, Franciaország– Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, Hornyák István– Dr. Gulyás András napraforgó nemesítő– Hemotrade Kaposvár, Dr. Fülöp László– Kisfaludy András filmrendező– Lidl Magyarország, Fleps Walter– MAG Egyesület, Dr. Géczi Gábor egy.adjunktus– Magyar Baptista Szeretetszolgálat, Ferenc Tibor– Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Szövetsége, Barna István– MERSZ Interregionális Energia Klaszter, Dr. Somogyvári Márta egy.docens– MIOK HAHE Alapítvány, Szőke Attiláné– Osztrák Köztársaság Konzulátusa, Dr. Somogyvári Márta Tiszteletbeli Konzul – PTE közgazdaság-tudományi Tanszék Dr. habil Kis Tibor egy.docens– Szántai Lajos művészettörténész– SZIE Gödöllő Dr. habil Póti Péter egy.docens– SZIE Gödöllő Dr. Tóth Ferenc egy.docens– SZIE Gödöllő Dr. Demény Ferenc Ph.D.– Ős-Dráva program, Lantos Tamás