Bizonylatok ellenőrzése- Rendelkezik-e a vállalkozás Bizonylati szabályzattal vagy ezt pótoló más utasítással, és az megfelelő-e, biztosítja-e a bizonylati rend és okmányfegyelem előírásait, - Meghatározták-e a használatos bizonylatok fogalmát, a bizonylatok körét, alaki és tartalmi követelményeit, beszerzésének vagy előállításának módját,- Készült-e minden gazdasági eseményről bizonylat és azok megfelelnek az alaki és tartalmi követelményeknek,- Vannak-e bizonylat nélküli tételek a könyvelésben,- A bizonylatokat a döntési jogosítvánnyal rendelkező személy írta-e alá,- A bizonylatok sorszáma folyamatos-e, a rontott példányok a tömbben vannak-e,- Szabályszerű-e a bizonylaton helytelenül bejegyzett adatok javítása, - Megtörténik-e időben és teljes körűen az iratok átvétele (fogadása), iktatása, nyilvántartásba vétele, a bizonylatok alaki és tartalmi felülvizsgálata,- A bizonylatok megőrzésének rendszerét úgy alakították-e ki, hogy azok a könyvelési hivatkozások alapján könnyen visszakereshetők legyenek, a bizonylatokon az adatok időtállóságát biztosították-e,- A bizonylatokat szállítás közben illetéktelenek nem tudják-e megtekinteni, azokat külső károsodás nem érte-e és nem cserélték-e ki, - Van-e a vállalkozásnak irattározást szabályozó rendelkezése, pl. irattári szabályzat,- A hatósági intézkedésre kiadott eredeti bizonylatokról készült-e hiteles másolat, és azt bizonylatként őrzik-e, - A feldolgozás keretében megjelölték-e azokat a könyvviteli számlákat és nyilvántartásokat, amelyekben az adatokat, információkat rögzíteni kell, továbbá a bizonylatot ellátták-e a feldolgozást végző személy

kézjegyével,- A bizonylatok, az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés adatainak ellenőrzési lehetőségét logikailag zárt rendszerrel biztosítják-e

Szigorú számadás alá vont bizonylatok- Szabályozták-e teljes körűen a szigorú számadás alá vont bizonylatok körét, minősítését, nyilvántartását, elszámoltatását, őrzését, selejtezését (rontott példány is),- A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok készleteiről és felhasználásáról olyan nyilvántartást vezetnek-e, amelyből megállapítható a beszerzett mennyiség, a mindenkori készlet, a

felhasználó szerv, a felhasznált mennyiség és a felhasználás időpontja,- A szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok átadása és átvétele csak elismervény ellenében történik-e,

Számlázás, számlaellenőrzés- A számlaellenőrzés szervezettsége, szabályozottsága biztosítja-e valamennyi beérkező számla kiegészítő felülvizsgálatát, - Az elfogadott és igazolt számlákat megfelelően adják-e át a gazdasági szervezetnek, a kifizetésre jogosultnak,- A számlákat a számla alaki követelményei szempontjából, illetve számolási szempontból a megrendelések, szerződések alapján felülvizsgálják-e, - A beérkező számlákat a beérkezés napjának rögzítésével a számlanyilvántartásba felvették-e,- Az áru vagy szolgáltatás mennyiségi és minőségi átvételére feljogosított szervezet vagy személy a legnagyobb gonddal és előírásszerűen megvizsgálta-e a leszámlázott anyag, áru vagy szolgáltatás mennyiségének

meglétét, hibátlanságát, minőségi követelményeit, továbbá, hogy a vizsgálat eredményét a számlán igazolták-e,- A tartalmilag és formailag felülvizsgált és elfogadott számlákat arra jogosult személy utalványozta-e, és az utalványozás a kiegyenlítés előtt történt-e,- A számlát tényleges teljesítések és igazoló okmányok alapján állították-e ki (szállítólevél, raktári, kiadási bizonylat, felmérési napló, jegyzőkönyv),- Az értékesített árukról szóló számlában, és a szállító számlájában alkalmazott árak megegyeznek-e a szerződés szerinti árral, - Kimenő számlák sorszáma, hézagmentes-e,- Áfa szabályoknak megfelelnek-e,

Útnyilvántartás- Gépkocsi útnyilvántartás pontosan tartalmazza-e a vállalkozás nevét, címét, a gépkocsi forgalmi rendszámát, típusát, üzemanyagnormáját,- A gépkocsi kilométerórájának állását használatba vételkor, a használattal kapcsolatos adatokat, időpontot, az utazás kiindulópontját és célját, az üzleti partner nevét, a megtett kilométer t,

Leltár- Rendelkezik-e a vállalkozás hatályos számviteli politikával, a számviteli politika megfelel-e a hatályos számviteli törvény előírásainak,- A számviteli politika mellékleteként elkészítették-e a leltározási szabályzatot, - Meghatározták-e a leltározás módját, készült-e a fordulónapra vonatkozóan leltározási utasítás valamint ütemterv,- Az ütemtervben meghatározták-e a leltározás időpontját illetőleg a leltározásért felelős személyeket,- Eleget tettek-e a leltározással kapcsolatos dokumentációs kötelezettségeiknek,- Az immateriális javak esetében az elkészített leltárak a fordulónapon egyeznek-e a megfelelően vezetett analitikus nyilvántartásokkal, - A mérlegben szereplő adatok teljes körűen megegyeznek-e a leltárakkal és az analitikus nyilvántartásokkal,- Az eltéréseket még a zárlat előtt kivizsgálták-e és a számvitellel rendezték-e,- A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása pontosan és teljes körűen tartalmazza-e a nyilvántartott eszköz valamennyi szükséges adatát, amelyet a kapcsolatos előírások kötelezően előírnak,- Az ingatlanoknál teljes körűek és rendezettek-e a tulajdoni lapok, - Csoportos nyilvántartás esetén a nyilvántartásokból megállapítható-e az évenkénti növekedés és csökkenés mennyisége és mértéke, a nyilvántartás szerinti állomány mennyisége, bruttó értéke és évenként

elszámolt, valamint a halmozott écs-je, - Valamennyi eszközt leltároztak-e és a leltározott mennyiség és érték megegyezik-e az analitikus nyilvántartással és a főkönyvvel,- A folyamatban lévő és használatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházások leltározását elvégezték-e,- A befektetett pénzügyi eszközöket, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokat a nyilvántartással történő egyeztetéssel, - Az összesített értékadatok megegyeznek-e az analitikus és a főkönyvi számlákkal és az érintett mérlegsorokkal,- Minden olyan készletet mennyiségi felvétellel leltároztak-e a mérlegkészítés fordulónapjával, amelyről nem vezettek folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, - Folyamatosan vezetett nyilvántartás esetén minden vásárolt készletre kiterjedően a leltározási szabályzatnak megfelelően hajtották-e végre, - A vállalkozó tulajdonát képező úton vagy idegen helyen lévő vásárolt készletekkel a mérleg fordulónapjával leltározták-e a számla vagy egyéb dokumentum alapján,- A készletek leltáraiban az árukészletet tételesen beszerzési értékkel szerepeltetik-e,- A saját termelésű készleteket az üzleti év fordulónapjával megegyezően leltározták-e,- A pénzeszközök közül a készpénzt közvetlen felvétel módszerével az üzleti év fordulónapjával leltározták-e,- A pénztárban kimutatott készpénz ténylegesen megvolt-e, és annak leltározását megfelelően dokumentálták-e,- A bankértesítések egyeznek-e a kapcsolatos könyvszerinti nyilvántartásokkal, (az eredményt okmánnyal szükséges dokumentálni),- A követeléseket és kötelezettségeket a leltárban a mérlegben szereplő csoportosításban mutatták-e ki,- Valamennyi tételt egyeztettek-e ill. az egyeztetéskor mutatkozó különbözetet a beszámoló elkészítése előtt tisztázták és rendezték-e,

A költségvetési kapcsolatok analitikus nyilvántartásai, leltározásai- Megtörtént-e a mérlegfordulónapra vonatkozóan az egyeztető levelek, az adófolyószámla kivonatok alapján, a főkönyv, az analitika és a bevallások egyeztetése,- A költségvetéssel, a nyugdíj – és egészségbiztosítási pénztárakkal, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolandó követelések és kötelezettségek esetében jogcímek szerinti

bontásban analitikus nyilvántartást vezetnek-e,- Figyelembe veszik-e az egyes adó-, járulék- és támogatásnemekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget,- A nyilvántartásokat évenként, elkülönítetten alakították-e ki,- Ha valamely adónemhez előlegfizetési kötelezettség is kapcsolódik, akkor az előlegfizetés összege és időpontja az analitikus nyilvántartásból kitűnik-e,

TAO- A fizetendő TA-előleg esedékességének időpontja és összege a bevallással egyezően szerepel-e a nyilvántartásban,- A TA-előleg tényleges befizetésének időpontja és a befizetett összeg szerepel-e a nyilvántartásban,- Az éves TA fizetési kötelezettség összege az éves bevallással egyezően szerepel-e,- A befizetendő vagy visszaigényelhető TA összege szerepel-e,- Vezetnek-e külön nyilvántartást a TA alapját módosító tételekről, adóalapot növelő és csökkentő jogcímenként, valamint ezek jövőbeni adóalapot érintő hatásairól évenkénti bontásban,- A Tao tv előírásai szerinti elhatárolható veszteség összegéről, ezek visszapótlásáról, évenkénti bontásban,- Az osztalékadó nyilvántartásánál szerepel-e az analitikus nyilvántartásban osztalékban részesülő neve, az osztalék, részesedés összege, kifizetési formája, a levont, illetve kifizetőnek megfizetett osztalékadó

összege, a teljesítés időpontja,

ÁFA- Az előzetesen felszámított ÁFA nyilvántartása tartalmazza-e az adólevonásra jogosító bizonylat azonosító adatait,- Az adólevonási jog megnyílásának időpontját,- Az adó alapját, az adó mértékét,- Utalást a bevallással történő egyeztetésre,- Az előzetesen felszámított, a levonásba helyezhető adó összegét, adókulcsok szerinti bontásban,- Vezetnek-e külön nyilvántartást azon előzetesen felszámított ÁFA összegekről, amelyek utólag a bevétel arányában kerülnek megosztásra a levonható és nem levonható részekre,- A fizetendő ÁFA nyilvántartása tartalmazza-e az adófizetési kötelezettség keletkezését igazoló bizonylat adatait,- Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, az adó alapját, az adó mértékét,- A felszámított, fizetendő adó összegét, adókulcsok szerinti bontásban,- Utalást a bevallással történő egyeztetésre,

SZJA- A munkaviszonyból származó rendszeres és nem rendszeres jövedelmekből levont SZJA-előleg nyilvántartása tartalmazza-e dolgozó adóazonosító adatait, - Bruttó jövedelmét, az adóalapot, a számított SZJA, a figyelembe vett adójóváírás, a levonandó SZJA összegét,- Az egyéb összevonandó jövedelemből levont SZJA-előleg nyilvántartása tartalmazza-e a magánszemély azonosító adatait, bruttó jövedelmét, halmozott bruttó jövedelmét, az adóalapot, a halmozott adóalapot, az

adóelőleg összegét, a halmozott adóelőleg összegét,- Utalást a magánszemély felé történő adatszolgáltatásra,- Utalást a bevallással történő egyeztetésre,- A kifizetőt terhelő SZJA nyilvántartása tartalmazza-e elszámolás időszakát, az SZJA alapját, az alkalmazandó személyi jövedelemadó-kulcsot, a számított adót, az igénybe vevő azonosító adatait,- Utalást a magánszemély felé történő adatszolgáltatásra,- Utalást a bevallással történő egyeztetésre,

1

Számviteli politika- Szabályozzák-e a beszámolás és könyvvezetés szabályait, a bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendjét, - A beszámoló formáját, elkészítésének időpontját,- A kiegészítő melléklet tartalmának vizsgálatát, - A számviteli elszámolás szempontjából „lényegesnek”, „jelentősnek”, „nem jelentősnek”, „nem lényegesek” minősített információkat,- Az eszközök és források értékelési szabályait,- Az alapítás, átszervezés költségeinek aktiválási rendjét,- A kísérleti-kutatás, fejlesztés költségeinek aktiválását, elszámolási rendjét,- Az eszközök besorolását, befektetett eszközzé, illetve forgóeszközzé minősítésének rendjét,- A terv szerinti értékcsökkenés elszámolási módját,- A maradványérték megállapításának rendjét,- A terven felüli értékcsökkenés eseteit,- A kis értékű eszközök elszámolását,- Az értékvesztések elszámolási lehetőségeit,- Az értékhelyesbítés elszámolásának rendjét, - A visszaírások elszámolásának rendjét,- A felújítás, beruházás, karbantartás fogalmát, elszámolási technikáját, rendjét, - Az értékpapírok forgóeszközként, pénzügyi befektetésként történő elszámolásának feltételrendszerét - Az időbeli elhatárolások rendjét,- A céltartalék-képzés szabályait,- Az önköltségszámítás szabályait,- Rendelkezik-e a Társaság a számviteli politika mellékletét képező értékelési szabályzattal,- Pénzkezelési szabályzattal,- Bizonylatolási szabályzattal,- Leltározási szabályzattal,- Selejtezési szabályzattal,

Beszámoló- A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során érvényesülnek-e a számviteli alapelvek, - A választott beszámoló formája és a könyvvezetési rendszer megfelel-e a Számviteli törvény előírásainak,- A számviteli politika keretében elkészültek-e. a szabályzatok és a számlarend, azok összhangban vannak-e Számviteli törvény előírásaival,- A kidolgozott szabályzatokban kellően figyelembe vették-e a vállalkozás sajátosságait,- Megfelelő-e a belső ellenőrzés rendszere, tekintettel a vállalkozás nagyságára, felépítettségére, tevékenységére és szervezettségére,

Beszámoló – számviteli alapelvek érvényesülése- Könyveli-e a vállalkozás mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre, forrásokra, tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a mérlegben ki kell mutatni,- A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatóak-e,- Értékelésük megfelel-e a törvényben előírt értékelési elveknek (valódiság elve),A beszámoló formája és tartalma valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóság és az összehasonlíthatóság

biztosított-e, (következetesség elve),- A nyitómérleg adatai megegyeznek-e az előző időszak zárómérleg adataival. (folytonosság elve),- Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) vették-e számításba, függetlenül a

pénzügyi teljesítéstől. (összemérés elve),- Nem mutattak-e ki eredményt akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan- A tárgyévi eredmény meghatározása során figyelembe vették-e az értékcsökkenéseket, értékvesztéseket, (óvatosság elve),- Nem számoltak-e el (számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével) bevételeket, és költségeket, illetve a követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben (bruttó elszámolás elve),- Egyedileg rögzítették és értékelték-e az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során (egyedi értékelés elve),- Olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban számolták-e el, ahogyan az az alapul szolgáló időszak között

megoszlik (időbeli elhatárolás elve),- A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetésben a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a számviteli törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan

mutatták-e be, illetve annak megfelelően számolták-e el (a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve),- Lényegesnek minősítettek-e a beszámoló szempontjából minden olyan információt, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül- befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók

döntéseit (lényegesség elve),- A beszámolóban (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) arányban áll-e az információk előállításának költségeivel (költség-haszon

összevetésének elve),

Mérleg ellenőrzése- A teljesség elvének megfelelően szerepelnek-e a vagyontárgyak, a követelések és a kötelezettségek,- A számviteli alapelveknek és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően bruttó módon vették-e fel a mérlegbe az eszközöket és a forrásokat,- Betartották-e az értékelésnél a valódiság és az óvatosság elvét, és elszámolták-e az üzleti évet érintő értékvesztéseket, értékcsökkenéseket, visszaírásokat,- Betartották-e a mérlegfolytonosság, lényegesség, és a következetesség elvét,- A törvény előírásai alapján mutatták-e ki a mérlegben az elszámolt értékhelyesbítéseket,

Immateriális javak- A tárgyévi nyitó és az előző évi záró adatok megegyeznek-e,- Vásárolt immateriális javak nyilvántartásba vett értéke egyezik-e a beszerzési értékkel, - Saját előállítású immateriális javak értéke közvetlen önköltségen került-e a könyvbe felvételre- Apportként szolgáltatott immateriális javak nyilvántartásba vett értéke megegyezik-e a jóváhagyott és elfogadott értékkel,- Az immateriális javakat leltárral egyeztették-e,- Ha a vállalkozó kimutatja az immateriális javak között az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az aktivált értékkel azonos összeget elkülönítették-e (az Eredménytartalékból átvezették-e a Lekötött tartalékba), - A lekötött összeget az alapítás-átszervezés aktivált értéke terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolásakor – azzal azonos összegben – feloldották-e,- Itt mutatták-e be a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos költségeket,- A kísérleti fejlesztés eredményeként létrehozott, a termék, szolgáltatás, értékében megtérülő közvetlen költségeket,- Azokat a vagyoni értékű (ingatlanhoz nem kapcsolódó) jogokat, amelyek nem tartoznak a szellemi termékek közé (pl.: bérleti jogot, használati jogot, koncessziós jogot,) - A szellemi termékeket (találmányt, szabadalmat, az ipari mintát, a szerzői jogvédelem alá tartozó szoftvereket),- Az üzleti vagy cég értéket, - Az immateriális javakra adott előleget,- Az immateriális javak értékhelyesbítését,- A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál figyelembe vették-e, hogy az üzleti vagy cégértéknél 5 év vagy ennél hosszabb idő, - Befejezett kísérleti fejlesztésnél és az alapítás – (átszervezés értékénél 5 év vagy ennél rövidebb idő),- A terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál (a vagyoni értékű jognál, a szellemi termékeknél, a kísérleti fejlesztésnél,) fenn állnak-e a leírás feltételei,- Indokolt esetben elvégezték-e a visszaírásokat,

Tárgyi eszközök- A tárgy évi nyitó és az előző évi záró adatok megegyeznek-e,- A tárgyi eszközök bekerülési értékébe helyesen csak az üzembe helyezésig felmerülő költségeket szerepeltette-e,- Személygépkocsi kivételével szerepeltette-e a levonható, előzetesen felszámított áfát, helytelenül,- A bekerülési értéket csökkentették-e a vásárlás során kapott engedménnyel, a beruházásra adott előleg után kapott kamattal, a külföldről vásárolt tárgyi eszköz esetében keletkezett árfolyam különbözet

nyereségével, a próbaüzemelés során előállított termék értékével,- Elszámolták-e a már meglévő tárgyi eszközt utólagos bővítése, felújítása, és helyreállítása során keletkezett értéknövekedéseket,- A használatba vett tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapjait folyamatosan vezetik-e, azok minden lényeges adatot pontosan tartalmaznak-e,- Ide számolták-e el az ingatlanokat, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, a műszaki berendezéseket, az egyéb berendezéseket, a tenyészállatokat, a beruházásokat, és a beruházásokra adott

előlegeket,- Az ingatlanoknál rendezettek-e a telekkönyvi nyilvántartások, a tulajdonosi bejegyzések pontosak-e, - A telekállomány növekedése, illetve csökkenése esetén időben gondoskodtak-e a telekkönyvi bejegyzésről,- Az ingatlanok bekerülési értékébe csak az idetartozó költségeket számolták-e el,- Alátámasztották-e a megfelelő okmánnyal az aktiválást, üzembe helyezést,- Időben aktiválták-e az összes kapcsolódó költséget, ami a számviteli törvény és az értékelési szabályzat szerint a tárgyi eszköz értékébe beszámítandó,- Indokolt esetben a visszaírásokat végrehajtották-e,- Helyesen állapították-e meg a maradványértéket a tervezett értékcsökkenés elszámolásához,- A tervezett értékcsökkenési leírás módja megfelel-e az értékelési szabályzat előírásainak,- Az értékcsökkenést az üzembehelyezéstől számolták-e el,- A lízingelt tárgyi eszközök esetében megfelelő-e azok aktiválása, és az értékcsökkenés elszámolása,- A nem használt, nem működő, felesleges tárgyi eszközök esetében elszámolták-e a terven felüli értékcsökkenést, az indokolt visszaírást,- A leselejtezett tárgyi eszközöknél megfelelően számolták-e el a hulladékanyagokat, a hasznosítható alkatrészeket, - Bevételezték-e azokat az anyagkészletek közé,- Elvégezték-e a tárgyi eszközök év végi értékelését, az esetleges értékvesztést, illetve értékhelyesbítést kimutatták-e,

2

Tárgyi eszközök nyilvántartása- Rendelkezik-e a vállalkozás hatályos számviteli politikával, a számviteli politika megfelel-e a hatályos számviteli törvény előírásainak,- A számviteli politika mellékleteként elkészítették-e a leltározási szabályzatot,- Meghatározták-e a tárgyi eszközök leltározásának módját, készült-e a fordulónapra vonatkozóan leltározási utasítás valamint ütemterv,- Az ütemtervben meghatározták-e a leltározás időpontját illetőleg a leltározásért felelős személyeket,- Eleget tettek-e a leltározással kapcsolatos dokumentációs kötelezettségeiknek,- Az üzembe helyezési okmányon szereplő időpont a tényleges használatba vételi időt tükrözi-e,- A bizonylatot az illetékes vezetők írták-e alá,- A TE értékében elszámoltak-e minden olyan tételt, amelynek a TE értékébe történő elszámolását a számviteli törvény előírja,- Maradványértéket állapítottak-e meg, a számviteli törvénynek megfelelően történt-e a várható élettartam és a maradványérték megállapítása,- Tervezett értékcsökkenés a számviteli politikában szabályozva van-e (módszer, mérték),- A kialakított módszer megfelel-e a számvitel törvény előírásainak, megfelel-e a vállalkozás termelési, üzemeltetési stb. terveinek, sajátosságainak, adottságainak,- Az értékcsökkenés a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapján elszámolásra került-e, feltűntették-e- Elszámolták-e az értéknövelést az üzembe helyezés idejétől,- Módosították-e (újramódosították-e) az elhasználódási időt és annak alapján az elszámolandó értékcsökkenést az értéknövelő beruházás után, - Felújításnak minősülő tételeket nem számoltak-e el költségként,- Terven felüli értékcsökkenés került-e elszámolásra, és ha igen miért (megrongálódás, megsemmisülés, érték jelentős csökkenése, tevékenység megváltoztatása miatt),- Amennyiben terven felüli értékcsökkenés elszámolása után könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a piaci értéke, azt visszaírással rendezték-e,- Könyvelésből kivezetésre került-e a tárgyi eszköz,

Tárgyi eszközök karbantartása, javítása- Elvégzik-e a rendszeres tisztítást, kenést, javítást, ezt ellenőrzi-e valaki,- A műszaki állapotfelmérések szabályozva vannak-e, ki, mikor, hol, hogyan, milyen szabály alapján végzi,- Készülnek-e erre vonatkozó tervek, javítási terv, javítási napló, meghibásodás utáni javítási bejelentések vezetése,- A gyártót bevonják-e a javításba,- Biztosított-e az üzemfenntartás eszközellátottsága és az alkatrész utánpótlás,- A karbantartói létszám elegendő-e, megfelelően képzett-e,- Az eszközellátottság biztosított-e,- Felkészültek-e a váratlan meghibásodásra,- A tárgyi eszközök nyilvántartásába bekerül-e a javítás, karbantartás,

Tárgyi eszközök kihasználtsága- Az egyes tárgyi eszközök kapacitását kellő alapossággal állapította-e meg a vállalkozás, (gépkönyv, műszaki leírás, stb.) alapján,- A kapacitásnormákat megfelelően állapította-e meg a vállalkozás,- Valamennyi gépet számításba vett-e a vállalkozás, minden nem üzemelő gép számbavételre került,- Az állásidők – szükségszerű és számolható – pontosan kerültek-e figyelembevételre,- Megfelelő-e a munkaidő kihasználás, megfelelően lett-e maghatározva a műszakszám,- Kielégítőek-e a munkafeltételek, - Zavartalan-e az anyagellátottság, - A tárgyi eszköz állománya hogyan kerül hasznosításra, milyen azok kapacitáskihasználtsága, a kapacitás kihasználását milyen tényezők befolyásolják, hogyan alakul a kieső idő aránya,

Beruházások- A folyamatban lévő külső kivitelezésű beruházásoknál elfogadható-e a teljesítések igazolása, a résszámlázás, a számlázás, - A felszámított költségek alátámasztottak-e bizonylatokkal, igazolásokkal, ezek beszámíthatók-e a beszerzési értékbe,- A beruházási, felújítási és eszközfenntartási költségek elhatárolása, és elszámolása megfelel-e a számviteli törvény, és az értékelési szabályzat előírásainak,- A saját vállalkozásban végzett beruházások, felújítások értékének elszámolása megfelel-e a számviteli törvény, az önköltség számítási, valamint az értékelési szabályzat előírásainak,- E rendelkezéseknek megfelelően, tényleges közvetlen önköltségen számolták-e el,- A befejezetlen beruházásokat a fordulónapon ténylegesen leltározták-e,- A feleslegessé vált, befagyasztott, nem befejeződő, megrongálódott beruházások, felújítások selejtezését, terven felüli leírását előírásszerűen elvégezték-e, - Saját beruházás esetén szabályszerűen történik-e az utókalkuláció készítés,- Megfelelően vizsgálták-e a beruházás szükségességét, pénzügyi feltételeit, a költségek alakulása biztosítja-e a versenyképességet illetve a jövedelmezőséget,- Biztosított-e hosszútávon a beruházás hatékonysága és megtérülése,- Megfelelőek-e a beruházás műszaki feltételei, színvonala, korszerűsége,- Biztosított-e az új beruházás kapacitásának kihasználása, a munkaerő, annak szakmai összetétele és az anyagellátás, - Összhangban van-e a folyamatban lévő beruházás a már meglévő és üzemelő tárgyi eszköz állománnyal, (itt elsősorban a kapacitáskihasználást kell vizsgálni),- Vizsgálják-e a pénzügyi feltételek biztosításához a piaci kínálatot,- Számolnak-e a visszatérülési idővel,- Rendelkezik-e a vállalkozás hatályos számviteli politikával, a számviteli politika megfelel-e a hatályos számviteli törvény előírásainak, szabályozott-e a beruházás rendje,- Ahol kötelező, ott volt-e pályáztatás,- A szükséges hatósági engedélyeket megfelelő időben beszerezték-e,- Biztosított volt-e a beruházás tervellátottsága,- Tisztázottak voltak-e a gyártandó termék műszaki jellemzői, a termelés mennyisége, - Kidolgozták-e a pontos technológiát, kiválasztották-e a gépeket,- Intézkedtek-e a kivitelezők biztosításáról,- A Beruházó figyelemmel kísérte-e a kivitelezés ütemét, közölte-e észrevételeit a kivitelezővel, a kivitelező ezt elfogadta-e, ha nem mi volt az oka,- A kivitelezést a tervező bevonásával is ellenőrizték-e műszakilag (építési napló, egyéb dokumentumok),- A vállalkozó műszaki ellenőre a hiba észlelését követően azonnal jelezte-e azt az építési naplóban,- Történtek-e a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére megfelelő intézkedések,- A „bejárások” során megállapított és elismert pótmunkák elkészítése, az ezekről készült jegyzőkönyvek, - Próbaüzemeltetés volt-e, az erről készült jegyzőkönyveket is ellenőrizni kell,- Megfelelő-e használatba vétel dokumentálása,- Saját beruházás kivitelezésekor betartják-e a munkavédelmi előírásokat, a gyártástechnológiai előírásokat, a minőségellenőrzésre vonatkozó előírásokat,

Műszaki fejlesztési tevékenység (Innováció)- Vizsgálták-e a fejlesztés szükségességét,- Megalapozott volt-e a fejlesztési elképzelések kialakítása,- Pontos, szakszerű információkra támaszkodott-e fejlesztési döntés, - Vizsgálták-e a fejlesztés kockázatait,- Szervezetten és folyamatosan biztosítják-e a műszaki fejlesztés, az újítások eredményeinek tapasztalatainak hasznosítását, az új gépek, gyártóberendezések, anyagok használatából fakadó változások átvezetését, - Időben gondoskodtak-e a műszaki okmányok hiánytalan és pontos összeállításról, - Zavartalan-e a bizonylatok útja, az ügyviteli előkészítés lehetővé teszi-e a pontos anyag- és teljesítmény-elszámolást, valamint az utókalkulációt,- Az anyag- és munkautalványokat az előírt és érvényes normák alapján állították-e ki,- Gondoskodtak-e az utalványozott és a ténylegesen kiadott anyagmennyiség közötti különbség visszavételezéséről,- A termékfejlesztés esetében vizsgálták-e a készárutermelés összetételét, - A termékek átlagos életkorát, - Az új és a továbbfejlesztett gyártmányok arányát,- A gyártásfejlesztés esetében vizsgálták-e, hogyan hat a termelés és értékesítés volumenének növelésére, - A termelékenység növelésére,- A minőségre, a piaci árakra,- A termék önköltségére,- A munkaerő-felhasználás alakulására,- A színvonalra, a hatékonyságra és a jövedelmezőségre,- A fejlesztés a teljesítmény és a határidő szempontjából a tervezettnek megfelelően alakult-e,- A fejlesztés színvonala megfelelő volt-e, - A fejlesztés végrehajtása hatékony volt-e - A gyártásfejlesztés megfelelően dokumentált-e,- Betartották-e a költségelőirányzatot,- A fejlesztési ráfordítások között számolták-e el a műszaki propaganda és információ költségeit,- A pályázati díjakat, - A szabványosítást,- Nem számoltak-e el fejlesztési költségként az értékesítéssel, a fejlesztéssel szervesen össze nem függő kiadásokat, költségeket,

3

Befektetett pénzügyi eszközök- A tulajdoni részesedést jelentő befektetések között szerepelteti-e e társaság a tartós részesedést kapcsolt vállalkozásban, az egyéb tartós részesedést,- A részesedések értékhelyesbítését, a részesedések értékvesztését és annak visszaírását,- A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között szerepeltetik-e az államkötvényeket, a kapcsolt vállalkozások értékpapírjait, az egyéb vállalkozások értékpapírjait, a tartós diszkont értékpapírokat, az értékpapírok

értékvesztését és annak visszaírását,- A tartósan adott kölcsönök mérlegsoron szerepelteti-e a társaság a tartósan adott kölcsönök értékét kapcsolt vállalkozásban, az egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, az egyéb tartósan adott kölcsönök

értékét, - A tartós bankbetétek összegét kapcsolt vállalkozásban, egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, a tartósan adott kölcsönök között történt-e az egyéb tartós bankbetétek elszámolása, a pénzügyi lízing

miatti tartós követelés, a tartósan adott kölcsönök és bankbetétek értékvesztését és annak visszaírását itt szerepelteti-e a társaság, - Itt mutatták-e ki a dolgozóknak, vagy más vállalkozásoknak adott kölcsönösszegeket, - Rendelkezik-e a Társaság az adott kölcsön esetében szerződéssel, amelyben rögzítették a kölcsön eredeti összegét, futamidejét, kamatot, törlesztés mértékét, kapott biztosítékot, ill. kimutatással az eddigi

törlesztéseket illetően,- Itt mutatták-e ki pénzintézeteknél elhelyezett bankbetétek összegét,- Megfelelő-e a befektetett pénzügyi eszközök besorolása annak tekintetében, hogy rövid, vagy hosszú lejáratúak-e,- A részesedéseket, kölcsönöket, értékpapírokat beszerzési értéken vették-e nyilvántartásba,- Értékpapírok esetében a vételárban felhalmozott kamattal csökkentett értékben határozták-e meg a bekerülési értéket, - A tulajdoni részesedést jelentő befektetések bekerülési értékének meghatározásakor figyelembe vették-e az értékelési szabályzat előírásait, (bekerülési érték tartalmazza a bizományi díjat, a vásárolt vételi opció

díját)- Megtörtént-e a fordulónapi értékelés,- Mérlegkészítéskor az érvényes piaci értéken értékelték-e, (Tőzsdén jegyzett értékpapír esetén az értékpapír vásárlása, bekerülése óta eltelt idő alatt hogyan alakult az értékpapír tőzsdei árfolyama),- Szerepeltették-e a kapcsolt vállalkozásokban lévő tartós részesedések után kapott osztalékot,- Helyesen mutatták-e ki a pénzügyi műveletek bevételei között az adott kölcsönök után kapott kamatokat,- Az értékelési szabályzat rendelkezik-e a befektetett pénzügyi eszközök év végi értékelésének lehetőségéről,- Értékhelyesbítés elszámolását helyesen csak a tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél alkalmazták-e, képeztek-e értékelési tartalékot, - Értékvesztés elszámolásánál alkalmazták-e az egyedi értékelés elvét, mely szerint az adós fizetőképességének vizsgálatával meg kell állapítani, hogy várhatóan megtérül-e az összeg,- Vizsgálták-e a fordulónapon, hogy az adósok betartják-e a törlesztési, és kamatfizetési feltételeket,- Ha az érték tartósan és jelentősen alacsony, elszámolták-e az értékvesztést, visszaírást, értékpapír az értékvesztésének elszámolásakor figyelembe vették-e a tőzsdei árfolyamot,- A behajthatatlan követeléseket leírták-e hitelezési veszteségként,

Készletek- A számviteli politikában meghatározásra került-e az egyes mérlegtételek, így különösen a készletek zárásával kapcsolatos feladatok,- Rendelkezik-e a vállalkozás a számviteli politika mellékletét képező, önköltség-számítási szabályzattal, a szabályzatban figyelembe vették-e a számviteli törvény előírásait, - Rendelkezik-e a társaság a számviteli politika mellékletét képező leltározási szabályzattal, a leltározási szabályzatban meghatározták-e a készletek mérlegtételének leltározási ütemtervét, a leltározás időpontját,

illetőleg annak felelősségét, a társaság a vizsgált időszakban végrehajtotta-e a készletek leltározásával kapcsolatos feladatokat, - A leltározás során megtörtént-e az úton lévő áruk, anyagok számbavétele,- Ellenőrizték-e és egyeztették-e a munkahelyre kiadott és a dolgozónál lévő eszközök meglétét,- A befejezetlen termelés és félkész termékek leltározása a mérleg fordulónapjával, közvetlen felvétellel történt-e,- Megegyeznek-e a leltárak az analitikus nyilvántartással,- Az anyagok mérlegsoron számolta-e el a társaság a nyers- és alapanyagokat, valamint a segédanyagokat, - Itt számolta-e el az anyagok árkülönbözetét, - Az anyagok értékvesztése és annak visszaírása is ezen a soron történt-e,- A növendék-, hízó- és egyéb állatok mérlegsoron csak azok a tételek kerültek-e elszámolásra, melyek a hízlalás céljából tartott állatok tartásával kapcsolatosak,- A saját termelésű készletek értékelése az önköltség-számítási szabályzat előírásainak megfelelő módon történt-e,- A késztermékek analitikus nyilvántartásba vétele és a saját termelésű készletek állományváltozása minden esetben megtörtént-e,- A készletek év végi értékelését végrehajtotta-e a társaság, - A vásárolt készletek esetén a bekerülési értéket a számviteli politikában meghatározottak szerint vették-e figyelembe,- A devizában vásárolt készletek elszámolása az értékelési szabályzat előírásainak megfelelően került-e elszámolásra,- A vizsgált időszakban a késztermékek könyvelésénél figyelembe vették-e és elszámolták-e az adott engedményeket,- A készletekre adott előlegek között szerepel-e devizában adott előleg, a devizában adott előleg elszámolása az értékelési szabályzat előírása szerint történt-e,- A mérleg fordulónapjával megtörtént-e a devizás tételek átértékelése, az árfolyam-különbözetek elszámolása, - Az áruk mérlegsoron csak olyan tétel került-e elszámolásra, melyet továbbértékesítési céllal vásárolt a társaság,- A kereskedelmi áruk között került-e elszámolásra és külön részletezve az áruk beszerzési áron, az áruk elszámoló áron, az áruk árkülönbözete, - Ezen a soron tüntették-e fel külön megbontva az áruk eladási áron és az áruk árrése, - Ide számolták-e el a kereskedelmi áruk értékvesztését és annak visszaírásá,- A betétdíjas göngyölegek ezen a soron szerepelnek-e, ide lett-e elszámolva a betétdíjas göngyölegek árkülönbözete, a betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása ezen a soron szerpele-e,- A göngyölegek között nem került-e elszámolásra csomagolóanyag,- A közvetített szolgáltatások értékét itt számolták-e el, valamint itt lett-e elszámolva a közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása,

Rendelésállomány- A szerződések, a megrendelések elfogadásánál megfelelő gondossággal jártak-e el (mennyiség, minőség, határidő),- Naprakészek-e nyilvántartások, - Biztosított-e a rendszer zártsága,- Egyeztetnek-e a termeléssel,- Az értékesítéssel,- Figyelemmel kísérik-e a fogyasztói, felhasználói igények alakulását,- Sor került-e szerződésmódosításra, ha igen, vizsgálták-e ennek okait, következményeit,- A szerződésmódosításokat egyeztetik-e a termeléssel,

Készletnyilvántartás- A bevételezési bizonylatok tartalmazzák-e a bizonylat sorszámát, a szállító megnevezését, az igénylő szervezeti egység megnevezését,- A rendelés számát, a beszállított készlet egységárát, értékét (egységben, egységáron és értékben, le nem vonható áfa megjelölése),- A bevételezett készlet megnevezését, mennyiségét, mértékét, minősítését, műszaki jellemzőit,- A szállító megnevezését, a szállítólevél számát, nyilvántartási számot,- A bizonylat kiállításának keltét és kiállítója nevét, az átvevő raktáros aláírását,- A készlet-kivételezési bizonylatok tartalmazzák-e a kivételezési bizonylat sorszámát, a költségviselő megnevezését, a munkahely megjelölését, - Anyagkiadás előtt ellenőrizték-e az utalványozás tényét, elszámolták-e az utalványozott és kiadott mennyiségek közötti különbségeket,- Az utalványozott termék megnevezését, azonosító számát, mennyiségét, - A ténylegesen kivételezett anyag mennyiségét, egységárát, értékét,- A kiállító, az utalványozó, a kiadó, az átvevő, a könyvelő, az ellenőr aláírását,- A raktári nyilvántartás számát és a keltezést,- Az évközi mozgások (kiadás, visszavételezés) elszámolása a számviteli politikában megállapított áron történt-e,- Ha nincs évközi mennyiségi és értéknyilvántartás, az üzleti év végén a fel nem használt, megmunkálás alá nem vont anyagokat felleltározták-e és azt az értékelési szabályzat előírása szerinti árral, annak

megfelelően készletre vették-e,- A felvett leltár teljes körű és megbízható-e, - A leltár árazása, az érték megállapítása a számviteli törvény, illetve az értékelési szabályzat, az önköltségszámítási szabályzat előírásainak megfelelnek-e,- Helyes-e a szállítótól utólag kapott engedmények elszámolása,- A szabályozások előírásainak megfelelően elszámolták-e a csökkent értékű, megrongálódott, meghibásodott továbbá az eredeti célra nem felhasználható, elfekvő, felesleges stb. anyagkészletek értékvesztéseit és

indokolt esetben a visszaírásokat,

Készletszállítás és raktározás- A teherrakományok érkeztetését szakmai ismerettel rendelkező dolgozók végzik-e,- A különféle készletek mennyiségi és minőségi átvételének technikai és személyi feltételei biztosítják-e a vagyonvédelmet, - A mérlegek pontosak-e, a mérés pontosságát folyamatosa ellenőrzik-e,- Az átvevő személye megfelelő-e, (rendelkezik a szükséges végzettséggel, szakképzettséggel és gyakorlattal, nem összeférhetetlen-e),- Az elvégzett munka mennyiségileg és minőségileg megegyezik-e az átvételi okmányban (felmérési napló, jegyzőkönyv, munkajegy) rögzítettel,- Megfelelő-e a készletek tárolására használt raktárhelyiség, tárolótér, terület a vagyonvédelem szempontjából,- Nyílt árusítás esetén alkalmaznak-e megfigyelő berendezéseket, egyéb megoldásokat a vagyonvédelem biztosításra, és biztosították-e a környezetszennyezés megelőzésének feltételei, - A megfelelő készletféleségeket tárolják-e a megfelelő raktárakban, a vállalkozás mennyiben tartja be a készlet tárolására vonatkozó előírásokat,- Rendezetten, szortírozottan vannak-e elhelyezve a különböző fajtájú, minőségű, méretű anyagok, áruk, termékek,- Az anyagok, alkatrészek, szerszámok, gyártóeszközök, termékek megfelelően vannak-e jelölve, hogy azokat bármikor pontosan azonosítani lehessen, a szavatossági idő ellenőrizhető legyen,- A tárolás módja biztosítja-e az állagvédelmet, a minőséget,- Biztosított-a a porlás, elcsöpögés, stb. megakadályozása, valamint a kártevő élőlények és gombák elleni védelem,- Megfelel-e az épületek, raktárak, tárolóhelyek őrzésének módja,- Feleslegessé vált vagyontárgyakat megfelelő módon értékesítik-e, nagy körültekintéssel vizsgálták-e, hogy az értékesítés nem történt-e érdekelt személynek, - A vevő által fizetett ár a vagyontárgy mennyiségét és piaci értékét tekintve reális volt-e,

4

Raktárgazdálkodás - A raktárgazdálkodás kellően szervezett-e, van e kidolgozott és írásban foglalt rendje,- Rendelkezik-e a raktár a készletek megfelelő tárolásához és mozgatásához szükséges berendezésekkel, eszközökkel,- A szakszerű, az állagvédelmet biztosító tárolás megoldott-e,- A különböző időpontban beérkezett anyagokat elkülönítetten tárolják-e,- Megfelelő-e a raktár kihasználása,- Meghatároztak-e optimális készletnagyságot, a készletek nagysága összhangban van-e a forgalommal és a vásárlói igényekkel,- A kialakított készletmozgatás módszere kíméli-e a készleteket, a kialakított módszer nem okoz-e többletköltséget,- A végrehajtott selejtezéseknek a rossz raktározási körülmények-e az okai,- Megfelelően szervezett-e a raktári ügyvitel, az információs rendszer,- Naprakész és pontos-a a raktári nyilvántartások vezetése,- Megfelelően bizonylatolják-e az készletek mozgatását,

Selejtezés- A selejtezésről készült-e érdemlő bizonylat, (selejtezési jegyzőkönyv, külön a készletek selejtezéséről és a külön tárgyi eszközök selejtezéséről),- Selejtezés a selejtezési bizottság jelenlétében történt-e, a bizottság tagjainak aláírásukkal igazolták-e a selejtezés szabályszerű végrehajtásának tényét, keltezéssel ellátták-e,- Az elkészített jegyzőkönyv megfelel-e a bizonylatokkal szembeni alaki és tartalmi követelményeknek, a selejtezési bizottság összetétele szakmailag megfelelő felkészültségű-e,- Tartalmazza-e a jegyzőkönyv a selejtezési bizonylat nyilvántartási számát, a telephely, raktár, üzem megnevezését, címét,- A kiselejtezett tárgyi eszköz, készlet megnevezését, a selejtté válás okát,- A kiselejtezett eszköz mennyiségét és egységárát, nyilvántartás szerinti értékét,- Tárgyi eszköznél a bruttó értéket, a kiselejtezés időpontjáig elszámolt écs-t és nettó értéket, a tárgyi eszköz azonosításához szükséges adatokat,- Készletek esetén: a mennyiséget, a darabszámot és a nyilvántartási árat,- A kiszerelhető használható alkatrészeket és azok piaci értékét, a keletkezett hulladék piaci értékét,- A hulladék hasznosításának módját, az esetleges megsemmisítés valóban megtörtént-e, a keletkezett hulladék nem környezetszennyező-e,- A kiselejtezett eszközöket a könyvekből kivezették-e,

Az anyagszükséglet meghatározása- Rendelkezik-e a vállalkozás anyaggazdálkodási szabályzattal,- A szabályzatban meghatározták-e az anyaggazdálkodással kapcsolatos feladatköröket és felelősséget,- A szabályzatban meghatározták-e az anyaggazdálkodással kapcsolatos legfontosabb mutatókat, (anyagkészlet: átlagos tárolási idő (nap)*1 napi anyagfelhasználás),- A mutatók meghatározásánál figyelembe vették-e a vállalkozás sajátosságait,- Az anyagok nyilvántartásának naprakészsége biztosított-e a raktározás során,- Rendelkeznek-e az anyagszükséglet tervezéséhez szükséges nyilvántartásokról (anyagkihozatali norma, forgási idő, forgási sebesség),- Kialakításra kerültek-e a bruttó normák, ha igen, akkor az elfogadható hulladék mértékét figyelembe vették-e, mikor kerültek meghatározásra a normák,- A nettó, azaz a hulladék nélküli norma kialakítása, megtörtént-e, és azt aktualizálták-e, hozzáigazították-e a felhasználáshoz,- A hulladék meghatározása kellő alapossággal történt-e, nincs-e túl nagy különbség a kialakított és a tényleges norma között,- Megfelelően (mennyiségben, minőségben, összetételben) biztosított-e az anyagszükséglet,- Megfelelő-e az anyaggazdálkodás információs rendszere,- Az anyagszükséglet tervezése során naprakész információval rendelkezik-e a beszerzési részleg a termeléstől,

Anyagmegrendelés- Az anyaggazdálkodási szabályzatban meghatározták-e az anyagrendeléssel kapcsolatos feladatokat, felelősöket és az eljárási rendet,- Vezetnek-e nyilvántartást a megrendelésekről,- A megrendeléseket kellő gonddal készítették-e el, tartalmaz-e minden fontos feltételt,- A rendelések során figyelembe veszik-e a raktári kapacitás kihasználtságot,- Összhangban van-e a megrendelések ciklussága a termelés folyamatával,- Meghatározták-e a szabályzatban az anyagbeszerzéssel kapcsolatos értékhatárokat és felelősöket, - Az anyagbeszerzéseket az arra jogosult személy rendelte-e meg,- Meghatározták-e az anyagokkal szembeni minőségi követelményeket, - Állandó szállítókat alkalmaz, vagy eseti szállítókat is foglalkoztat a vállalkozás,- Kértek-e be árajánlatokat és a legoptimálisabbat választották-e,- Készültek-e megfelelő szállítói szerződések, a cég érdekei biztosítottak-e,- Az anyagrendelés során vizsgálták-e a fuvardíj miatti többletköltségeket (árengedmény, kötbér),

Anyagbeszerzés- A vállalkozás a különböző termelési egységek igényeit hogyan mérte fel, és kiszűrte-e az esetleges halmozódásokat, - Felülvizsgálják-e az igényléseket, figyelembe veszik-e az esetleges bekövetkező változásokat, amelyek az igényekre pozitív és negatív irányban egyaránt hatást gyakorolhatnak,- Az igényfelmérések esetén figyelembe veszik-e a raktárkészleteket, illetve az igényelt, de raktáron lévő és azzal helyettesíthető készleteket,- Hogyan végzik a beszerzéseket, folyatatnak-e piackutatási tevékenységet, milyen időszakokra kötik a szerződéseket, azok milyen előnnyel járnak, ha járnak a vállalkozás számára,- Jogszerűek, szabályszerűek-e a szerződések,- Megfelelő-e a szállítások szervezettsége, - Előfordult-e késedelmes szállítás, arra vonatkozóan a vállalkozás milyen intézkedéseket tett,- Saját szállítási csoport esetén gazdaságos-e a szállítás, alkalmas-e a szükségletek kielégítésére, - A szállítás okozott-e valamilyen kárt a készletben, ennek okait feltárták-e és ez milyen költséggel járt a vállalkozásnak,- Gondoskodnak-e arról, hogy a megrendelések teljesítése munkaidőben történjen, illetve arról, ha ez csak munkaidőn túl lehetséges (például import beszerzés esetén), arról hogy a raktáros átvegye a beérkezett

készletet, - Történik-e tételes átvétel, a készlet mennyiségi és minőségi átvételére sor kerül-e, és gondoskodnak-e megfelelően arról, hogy esetleges hiányosságok esetén azonnal reklamáljanak,

Anyagbeszállítás és fuvarozás- A beszerzett anyagot saját vagy külső fuvarral szállítják,- A legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe, - A beszállításokat a legrövidebb útvonalon bonyolítják-e, - Törekednek-e a szállítóeszközök maximális kihasználására, végez-e más vállalkozásnak szállítási szolgáltatást térítés ellenében, - A legmegfelelőbb útvonalat választották-e ki,- Vannak-e rendkívüli fuvarok és mekkora azok többletköltsége, - Az arra jogosult személy vette-e át az anyagot, a szállítólevelek a beszállítás során leadásra kerültek-e,- Biztonságosan történik-e a készletek (mennyiségi – minőségi) átvétele, - Eleget tettek-e a dokumentálási, bizonylatolási kötelezettségének az anyagbeszerzésnél és raktári bevételezésnél,- Rögzítik-e az anyagmozgásokat,- Milyen módszereket alkalmaznak a raktárból történő kiszállításkor (fifo),

Anyagfelhasználás- Megfelelő-e az anyagutalványozási rend és fegyelem betartása, az anyagfelhasználási normák pontossága és megbízhatósága,- Voltak-e nem bizonylatolt anyagmozgások,- Az anyag és munkautalványokat az előírt és érvényes normák alapján állították-e ki,- Gondoskodtak-e az utalványozott és a ténylegesen kiadott anyagmennyiség közötti különbség visszavételezéséről,- Volt-e pótutalványozás, és ha igen miért volt rá szükség,- Megfelelő-e a gyártmányok anyagelszámolása,- Volt-e, ha igen, jogos-e a többletfelhasználás és ez okozott-e árbevétel növekedést, ha nem, miért nem,- Árváltozás estén a vállalkozás ezt az eladási árban tudta-e azt a vevő felé érvényesíteni,- A tárolás módja biztosítja-e az állagvédelmet, a minőséget,- Sor került-e selejtezésre, ha igen, milyen okra vezethető vissza,

A vásárolt anyagok értékelése és nyilvántartási rendje- A vásárolt anyagok bekerülési értéke megfelel-e az értékelési szabályzat előírásainak, tartalmazza-e mindazon költségeket, amelyek a beszerzéssel kapcsolatban merültek fel, - Megfelelő-e a készletek (mennyiségi-, minőségi, szerződés szerinti) átvételi, nyilvántartásba vétele, értékelése és elszámolása,- A fel nem használt, megmunkálás alá nem vont anyagokat felleltározta-e, - Helyes-e a szállítótól utólag kapott engedmények elszámolása, - Elszámolták-e a csökkent értékű, megrongálódott, meghibásodott anyagkészletek értékvesztéseit és indokolt esetben a visszaírásokat,- Teljeskörűen rögzítik-e a mozgásokat a bizonylatok alapján az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban a belső szabályzat szerint,

5

Áruforgalom- A beszerzési feltételek (szervezeti) biztosítottak-e,- Hatékony-e a piackutatás, igényfelmérés, megalapozottak-e a beszerzések,- A döntési hatáskörök megállapítása helyes-e,- Megfelelő szempontok alapján választották-e ki a beszerzési forrásokat,- A szállítási szerződésekben rögzített időpontokban érkezett-e meg az áru, megfelelő-e a szállítások ütemesség,- Beérkezett-e az áru,- Megfelelő-e az áruátvétel szervezettsége, végrehajtása, áruátvételhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenység,- A szállítási szerződésben rögzített időpontokban érkezett-e meg az áru, megfelelő-e a szállítás ütemezettsége,- Az arra jogosult személy vette-e át az árut, a szállítólevelek a beszállítás során leadásra kerültek-e,- Szabályszerűen történik-e a készletek (mennyiségi – minőségi) átvétele, - Eleget tettek-e a dokumentálási, bizonylatolási kötelezettségének a beszerzésnél és raktári bevételezésnél,- A szállítói számla és átvett árukészlet értékének azonosságát ellenőrizték-e, az esetleges eltéréseket elszámolták-e,- Ellenőrzik-e a tételek darabszámán kívül a szállítmányok belső tartalmát is,- Megfelelő-e a minőség-ellenőrzés, véletlenszerű-e a mintavétel,- A hibás termékeket tartalmazó szállítmányt tételesen ellenőrzik-e,- Előfordul-e, hogy késedelmes áruátvétel miatt nem érvényesíthető az egyébként jogos minőségi vagy mennyiségi reklamáció a szállítók felé,- Az áruátvételnél előforduló hibákról, hiányosságokról készült-e jegyzőkönyv,- Megfelelően dokumentálja-e az áruátvételt a vállalkozás,- A beszerzés az értékesítés belső szerkezetéhez, a minőségi elvárásokhoz igazodik-e,

Árukészlet-gazdálkodás- Megfelelő-e az áruellátás helyzete, kereslet-kínálat összhangja,- Meghatározták-e, figyelik-e az optimális készletnagyságot,- A gazdálkodó készletei mennyire térnek el az optimálistól,- Figyelik-e a minimális készleteket adott áruféleségből, történik-e megfelelő intézkedés a feltöltésre,- A meglévő készlet elegendő-e a következő időszak zavartalan ellátásához, mérlegelve az áruutánpótlás lehetőségeit,- Az indokoltál kisebb készlet ellátási zavart okoz-e, akadályozza-e az értékesítési forgalom lebonyolítását, növekedését,- Nincs-e túlkészletezés,- Hogyan alakul a készletek fogási sebessége, elfekvő készletek vannak-e, tettek-e intézkedést a hatékony készletleépítésre,- Megfelelő-e a raktározásnak, árukezelésnek a színvonala,- Figyelemmel kísérik-e a szavatossági időt, felszámolják-e a lejárt szavatosságú termékeket,- Rendelkezik-e a vállalkozás selejtezési szabályzattal,- A készletek selejtezése szabályszerűen, a számviteli tv-ben leírtaknak megfelelően történik-e,- Kielégítőek-e az értékesítést elősegítő tényezők (személyi, technikai feltételek), megfelelő-e az értékesítés szervezettsége, lebonyolítása ellenőrzése,- Hogyan alakulnak a készletezési költségek (készlettartási költségek, készlet utánpótlási költségek, hiányköltségek),

Árukészlet-nyilvántartás- Az áruk között lettek-e kimutatva a forgalmazási céllal beszerzett készletek, valamint úton lévő áruk, nem számlázott áruk, bérmunkára átadott áruk, bizományba átadott áruk,- A vállalkozás rendelkezik-e a számviteli politika kötelező részeként előírt leltározási és leltárkészítési szabályzattal,- A szabályzatban előírtaknak megfelelően történik-e a vállalkozásnál a leltározás, leltárfelvétel, leltárelszámolás,- Az árukészlet értékének meghatározásakor alkalmazott árak a számviteli tv. előírásainak megfelelnek-e,- Szabályszerű-e a leltárkészítések számviteli elszámolása,- A leltáreltérések felelőseinek megállapítása, a kártérítések meghatározása, elszámolása megfelelően történik-e,

Göngyölegek- Itt lettek-e kimutatva azok a csomagolási eszközök, melyek a terméket szállítás közben a megrongálódástól óvják és rendeltetési céljának megfelelően többször is felhasználhatóak, és amelyekre vonatkozóan a

rendelkezések a kibocsátó visszaváltási kötelezettségét előírják,- Nem szerepel-e olyan többszöri felhasználásra alkalmatlan csomagolóanyag, amely az áru közvetlen tartozéka és az árutól való leválasztása az árut jellegétől fosztaná meg, - Nem szerepel-e kizárólag tárolásra, vagy – a vállalkozáson belüli szállításra (anyagmozgatásra) használt csomagolási eszköz,- Saját göngyöleg betétdíjas áron, idegen göngyöleget bekerülési (beszerzési) értéken tartják-e nyilván,

Közvetített szolgáltatások- Itt lettek-e kimutatva a gazdálkodó saját nevében vásárolt, és harmadik személlyel kötött szerződés alapján neki részben vagy egészben, de változatlan formában (nem feltétlenül változatlan áron)

továbbértékesített szolgáltatások,- A szerződésből a közvetítés lehetősége kitűnik-e,- A számlából a közvetítés ténye kitűnik-e,- A munka mennyiségileg megegyezik-e az átvételi okmányban rögzítettel, - Dokumentálták-e a szolgáltatás teljesítésének igazolását,- Csatolták-e a minőségi bizonyítványokat,

Saját termelésű készletek- Megfelelő-e az áruellátás helyzetének, a kereslet és kínálat összhangjának vizsgálata, - Rendelkezik-e a vállalkozás számviteli politikával, a számviteli politika megfelel-e a számviteli törvény szabályozásainak,- Rendelkezik-e a vállalkozás a számviteli politika mellékletét képező leltározási szabályzattal,- A leltározási szabályzatban meghatározták-e a leltározás időpontját, a felelősséget, különös tekintettel a saját termelésű készletekre vonatkozóan, - A késztermékek leltározása az előírásoknak megfelelően, és időben megtörtént-e, a befejezetlen, félkész és késztermékeket a mérleg fordulónapjával közvetlen felvétellel leltározták-e,- A leltár és az analitikus nyilvántartás egyezik-e,- A leltározás során meghatározták-e az elfekvő és felesleges termékeket, - Szabályszerűen történt-e a késztermékek raktárra vétele (bizonylatolás, helyes besorolás) - A minőségi ellenőrzést teljes körűen végrehajtották-e a termékek körében,- Rendelkezik-e a vállalkozás a számviteli politika mellékletét képező önköltségszámítási szabályzattal,- A szabályzatban, a számviteli törvény figyelembe vételével határozták-e meg az alkalmazandó költségelszámolás módját, illetve ehhez alakították-e ki a számlarendet, - A termékek előállítási költségének meghatározása közvetlen önköltségen, csak a termék gyártásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek elszámolásával történt-e, - Szállítási, raktározási költségek, értékesítési részleg, irodák költsége, reklám, piackutatás, stb. hol került kimutatásra (ezt az általános költségek között kell kimutatni),- A félkész- és befejezetlen termelés mérlegértékének meghatározása előtt készült-e leltározás, meghatározták-e mindezek készültségi fokát a nyilvántartásba vétel előtt- Elkülönítetten kezelik és tárolják-e a selejtes termékeket, illetve ezek nyilvántartása, elszámolása szabályosan történik-e,- A termékgyártás hány %-a van lefedve megrendeléssel, - Megfelelő-e a koordináció az anyagbeszerzési tervekkel, - A raktárak időben és megfelelően felkészülnek-e a késztermék befogadására és átvételére,- Megfelel-e a csomagolás módja az áruféleség jellegének, - Felmérték-e a szállítási igényeket időben, gondoskodtak-e a szükséges szállítási kapacitásokról, célszerű-e a választott szállítási mód, és ez-e a leggazdaságosabb,- A rendszer biztosítja-e minden tétel hiánytalan és időben történő számlázását,- Nem fordulnak-e elő számlázatlan tételek vagy kétszeres számlázások,- A számlázás és az árukönyvelés időben megkapta-e a teljesítés igazolásának okmányait,- Rendszeresen nyomon követik-e a vevői követeléseket, megtörténnek-e időben a fizetési felszólítások kiküldése, értékvesztés elszámolása megtörténik-e,- A termékek kiszállítását saját erőből, vagy külső vállalkozó igénybevételével végzi a vállalkozás,- Külső vállalkozó igénybevételét megelőzően kértek-e más vállalkozótól is árajánlatot, és ennek figyelembe vételével választották-e ki a megfelelő társaságot,- A vizsgált időszakban volt-e minőséghibából, szállítási késedelemből adódó reklamáció, ezeket a reklamációkat kivizsgálta-e a vállalkozás, és megtette-e a megfelelő intézkedéseket,

Befejezetlen termelés- Itt mutatták-e ki a megmunkálás alatt álló és legalább egy számottevő technológiai műveleten átesett termékeket, amelyek a vállalkozáson belül továbbfelhasználásra kerülnek,- Az év végén ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményeit,

Félkész termék- Itt mutatták-e ki azokat a termékeket, melyek egy összefüggő technológiai műveletsoron átestek, a vállalkozáson belül továbbfelhasználásra kerülnek,- A raktárba félkész termékként bevételezték-e, - A rá vonatkozó minőségi és egyéb paramétereknek megfelel-e,

Késztermék- A termék minden technológiai műveleten átesett-e,- A raktárba késztermékként bevételezték-e, - Megfelel-e a minőségi és egyéb paramétereknek,

6

Vevők (követelések áruszállításból és szolgáltatásból)- Rendelkezik-e a társaság hatályos számviteli politikával, a számviteli politika megfelel-e a számviteli törvény előírásainak, a számviteli politikában meghatározásra került-e az egyes mérlegtételek, így különösen

a vevők zárásával kapcsolatos feladatok,- Rendelkezik-e a társaság a számviteli politika mellékletét képező leltározási szabályzattal, a leltározási szabályzatban meghatározták-e a vevők mérlegtételének leltározási ütemtervét, valamint a leltározás

időpontját, illetőleg annak felelősségét, - Meghatározták-e a leltározás dokumentációs kötelezettségeit (felvételi ív, jegyzőkönyv),- A szabályzat külön rendelkezik-e a belföldi illetve a külföldi vevők leltározásával kapcsolatos részletes eljárási rendről,- Devizás vevőknél meghatározták-e az év végi átértékelés szabályozását és annak leltározását,- Rendelkeztek-e az értékvesztés elszámolásáról,- Készült-e utasítás a vevők leltározásának végrehajtásához,- A társaság a vizsgált időszakban végrehajtotta-e a vevők leltározásával kapcsolatos feladatokat,- A gyakorlatban az előírt személy, az előírt időpontban leltározott-e, - Tételesen ellenőrizték-e, hogy minden egyes vevői tétel megfelelő módon dokumentált-e a teljesítésre vonatkozóan,- Csak olyan bizonylat került-e az év során lekönyvelésre, amely az áfa törvény előírásainak, tartalmilag és formailag megfelel, - Az állandó vevők esetében történt-e keretszerződés és a kedvezményeket szabályszerűen számolják-e el- A vizsgált időszakban a vevők könyvelésénél figyelembe vette-e és elszámolta-e az adott engedményeket,- A vevőknek utólag adott, nem számlázott engedményt figyelembe vette-e a társaság,- Az elengedett vevői követelés kivezetése szabályszerűen történt-e,- A vevői végszámlák elszámolása és könyvelése során figyelembe vette-e az előlegeket, valamint a végszámlából levonta-e a társaság a teljesített előlegek összegét,- A vevők általi visszaküldést figyelembe vette-e a társaság a könyvelésében, - Egyenlegközlőket küldtek-e ki, ezek visszaérkeztek-e, rendezték-e az eltéréseket - Az analitikát és a főkönyvet egyeztették-e, ez megfelel-e az egyenlegközlők adatainak- Figyelembe vett-e a társaság minden olyan eseményt, ami a vevőkkel kapcsolatban a mérlegkészítésig a tudomására jutott,- A mérleg fordulónapján a nyitott vevői követelések között szerepeltettek-e vitatott követeléseket (el nem ismert), - A bíróság által jogerősen megítélt, peresített követeléseket itt szerepelteti-e a társaság,- A behajthatatlan vevőköveteléseket szerepelteti-e a társaság a mérlegben, - Peresített és behajthatatlan követeléseket a számviteli törvény szerint kezelik-e, képeztek-e rá értékvesztést- Behajthatatlan követelés leírásához megfelelő dokumentumokkal rendelkezik-e a vállalkozás- Ha a behajthatatlan követelés mégis befolyt, szabályosan vezették-e át a nyilvántartásokon,- A vizsgált időszakban a főkönyvi kivonatban szereplő barter ügyleteknél minden esetben rendelkezésre állnak-e a megkötött barterszerződések,- A barter ügyletek elszámolása során minden esetben az első ügylet megkötésekor alkalmazott árakat vette-e figyelembe,- A devizás ügyleteket megfelelő árfolyamon számolta-e el a társaság az év folyamán- December 31-i fordulónappal megtörténtek-e a devizás tételek átértékelései,

Váltókövetelések- A váltókövetelések mérlegértéke megegyezik-e a kiváltott követelés értékével,- A váltókövetelés értéke nem tartalmazza-e a fizetendő kamatot, - A devizás váltóköveteléseket év végén átértékelték-e a mérleg fordulónapján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint, ha az árfolyam-különbözet jelentős- Év végén a váltókövetelésből járó kamat tárgyévre eső részét elhatárolta-e a társaság aktív időbeli elhatárolásként- A váltókövetelés beváltásánál a kapott összeget helyesen számolta-e el a társaság- A váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni követeléseket mutatta-e ki a vállalkozás,- Elszámoltak-e értékvesztést, ha a követelés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján becsült, várhatóan megtérülő összeg, - Amennyiben az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen magasabb a könyv szerinti értéknél, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással

csökkentették-e- Devizás váltókövetelések esetén az értékvesztés, a visszaírás összegét először devizában határozták-e meg, a devizás tételek nyilvántartásba vételekor alkalmazott árfolyam alapján számították-e át forintra- Egyedi értékbeni nyilvántartást vezetik-e (Analitikus nyilvántartás)

Egyéb követelések- Ezen a mérlegsoron mutatta-e ki a társaság a munkavállalókkal szembeni követeléseket, - Ezen a soron szerepelteti-e a költségvetési kiutalási igényeket, külön-külön megbontva- A költségvetési kiutalási igények teljesítését ezen a soron szerepelteti-e a társaság,- A rövid lejáratú kölcsönadott pénzeszközök között számolta-e el a társaság a rövid lejáratú kölcsönök, valamint a tartósan adott kölcsönökből átsorolt követelések összegét,- A vásárolt és kapott követelések között szerepeltetik-e a vásárolt belföldi követelések, a vásárolt külföldi követelések, a követelés fejében, csere útján átvett követelések, a nem pénzbeli hozzájárulásként kapott

(átvett) követelések, a térítés nélkül átvett követelések, valamint az egyéb címen kapott követelések értékét,- Itt mutatja-e ki a társaság a részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követeléseket,- Ezen a soron számolta-e el a határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos követelések értékét,- A különféle egyéb követelések között került-e feltüntetésre a bizományosi ügylettel kapcsolatos elszámolások, az értékpapír-elszámolási számla, az import beszerzések áfája, valamint az adósokkal kapcsolatos

követelések- Az egyéb követelések között számolták-e el a biztosítóintézettel szembeni követelések értékét,- Itt mutatja-e ki a társaság a barter ügylet elszámolási számla értékét,- Itt szerepelteti-e az árfolyam különbözetek elszámolási számlát, és annak értékét,- Ezen a soron került-e kimutatásra az egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása- Itt mutatja-e ki a társaság jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként a saját tőkét csökkentő követelés értékét

Forgatási célból beszerzett értékpapírok- A társaság a vizsgált időszakban végrehajtotta-e az értékpapírok leltározásával kapcsolatos feladatokat,- A leltár eredményét összevetette-e az analitikus és főkönyvi nyilvántartás adataival,- A nyilvántartás értékpapír fajtánként és kibocsátóként részletezi-e az értékpapírokat - A nyilvántartás tartalmazza-e az átvett értékpapírok adatait (megnevezés, darabszám, sorszám, névérték, stb.)- Az értékpapír vásárlásának, bekerülésének időpontját, év, hónap, nap és helye,- Az értékpapír vásárlás ellenértékét, külföldi pénzértékre szóló értékpapírnál, annak devizában fizetett ellenértékét, bekerülési devizaértékét és forintra átszámított értékét, egyéb módon történő bekerüléskor

meghatározott értékét,- A külföldi pénzértékre szóló értékpapírok könyv szerinti értékének meghatározásánál figyelembe vett devizaárfolyamot- A vételárban elismert kamat összegét, - Ezen a soron csak forgatási célból, átmeneti jelleggel beszerzett értékpapírokat mutat-e ki a társaság, - Ide kerültek-e elszámolásra a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvény, kincstárjegy, letéti jegy, jelzáloglevél, árujegy, zálogjegy, kárpótlási jegy),- A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értékének meghatározásakor figyelembe vették-e az értékelési szabályzat előírásait, (bekerülési érték tartalmazza a bizományi díjat, a vásárolt vételi opció díját)- A kamatozó értékpapírok bekerülési értéke tartalmazza-e a kamatot, (nem tartalmazhatja), - Az értékpapírok eladása esetében az árfolyamnyereség illetve árfolyamveszteség megállapítása előtt elszámolták-e az eladási árban felhalmozott kamatot,- Itt szerepeltetik-e külön soron a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek értékét a fizetett ellenértéken,- A tárgyévben befolyt kamatbevételt helyesen a forgatási célú értékpapírok kamatbevétele soron számolták-e el, - December 31-én elvégezték-e az elhatárolásokat

Pénztár- Rendelkezik-e a vállalkozás a számviteli politika mellékletét képező pénzkezelési szabályzattal,- A szabályzatban meghatározták-e a pénz kezelésével kapcsolatos eljárási rendet, a felelősséget, hatásköröket - Megfelelően szabályozott-e a pénz kezelése, őrzése, a pénztárak működése, a pénzforgalom rendje, - A pénztár zárása az előírásoknak megfelelően történik-e, (két- vagy több kulcsos zárás, a munkaidőt követően egyetlen személynél nem lehet az összes kulcs)- Megfelelően határolták-e el a pénzkezeléssel kapcsolatos feladatköröket, nincs-e személyi vagy munkaköri összeférhetetlenség,- A pénztáros távolléte esetére gondoskodtak-e a pénztár megfelelő zárásáról és a helyettes személyéről- A társaság a vizsgált időszakban végrehajtotta-e a pénzeszközök leltározásával kapcsolatos feladatokat, - A leltár eredményét összevetették-e az analitikus és a főkönyvi kimutatással,- A pénztár számlán csak a forintban történő készpénz ki és bevételek összegét számolták-e el,- A valutapénztárban csak a valutában történő készpénz ki- és bevételek összegét szerepeltetik-e,- A valutakészlet forintértékének meghatározásakor figyelembe vették-e az értékelési szabályzat előírásait,- Az értékelési eljárásnak megfelelően elszámolták-e a jelentős összegű különbözetet, nyereség esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között, illetve veszteség esetén a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

között.- A készpénzállomány egyeztetése rendszeresen történik-e a pénztárjelentés, a pénztárnapló illetve a pénztárszámla egyenlegével, (Megegyezik-e a készpénz-állomány (forint, valuta) a pénztárszámla egyenlegével,

csak rovancsolás/ tételes ellenőrzésnél) - Betartják-e a készpénz kezelésére, nyilvántartására és a pénztári műveletek bizonylatolására vonatkozó ügyrendi és ügyviteli előírásokat, (napi pénztárzárás, ki igazolhatja a kifizetéseket, ki jogosult a bizonylatok

aláírására, mennyi kp. lehet a pénztárban, max. kifizethető kp.) - A házipénztári be- és kifizetések minden tételéhez tartozik-e pénztárbizonylat, ezeket a bizonylatokat szabályszerűen állították-e ki, és az arra jogosult személy írta-e alá,- A pénztárban tartható pénzkészlet nagyságát a vállalkozás a pénztárkezelési szabályzatban rögzítette-e, az azt meghaladó pénzkészletet a vállalkozás számlájára befizették-e - A letétek kezelését, bizonylatolását és rendjét kellően szabályozták-e,- Az értéktárgyak, értékpapírok stb. nyilvántartása tartalmazza-e a legszükségesebb adatokat.

7

Pénzkezelés- Rendelkezik-e a társaság a számviteli politika mellékletét képező bizonylatolási szabályzattal, - A pénztári bizonylattömböket szigorú számadás alá vont nyomtatványként kezelik-e. - A bevételi és kiadási pénztárbizonylathoz csatolt alapbizonylatok számát a pénztárbizonylat „Melléklet” rovatában feltüntették-e vagy kellően hivatkoztak-e arra, hogy hol található.- Meghatározták-e az utalványozásért felelős személyeket, valamint a pénztárellenőr személyét- A pénzügyi vezető szakmailag megfelelően képzett dolgozót jelölt-e ki az alapbizonylatok előzetes ellenőrzésére - Az érvényesítőt a pénzügyi részleg dolgozói közül a pénzügyi vezető írásban jelölte-e ki- Az alapbizonylatok megfelelnek-e a hatályos jogszabályi és a belső szabályzatoknak előírt feltételeknek- Az alapbizonylatok tartalmazzák-e a szolgáltatás, a szállítás, a munka teljesítésének igazolását, - Helyesek-e alapbizonylaton levő számítások- A bevételi és kifizetési utalványok tartalmilag és alakilag megfelelők-e- A pénzforgalomban a bevételek elszámolása szabályszerű-e, és a befizetések megfelelő formában, hiánytalanul befolynak-e a pénztárba, azokat a befizetés napján bevételezték-e, - A bevételi pénztárbizonylatok alapokmányát minden esetben csatolták-e,- A készpénzfelvételt igazoló bankbizonylatok hiánytalanul megvannak-e,- A kifizetések során a teljesítés valamilyen módon dokumentált-e teljesítésigazolás, megrendelés, szerződés, szállítólevél) - A pénztárnaplót megfelelően vezetik-e, megtörténik-e az előírt időben a pénztárkönyv zárása, a pénz megszámolása és a címletjegyzék elkészítése- A kifizetés előtt a pénztáros megállapította-e, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére- A pénz átvevője személyazonosságát személyi igazolvánnyal igazolta-e- A kifizetés tényét a pénztár az alapbizonylaton feltűnő jellel „kifizetve” bélyegzővel és/vagy lyukasztással megjelölte-e.- Szabályszerűek, jogszerűek, indokoltak-e a kifizetések,- A pénzkezelési szabályzat megfelelően tartalmazza-e az elszámolásra kiadott összegek elszámolásának és nyilvántartásának rendjét - Az elszámolásra kiadott összegek jogosak-e, nagysága indokolt-e,- A visszafizetés nem újabb összeg kifizetésével történt-e - Az elszámolásra kiadott előlegek és azok nyilvántartása megfelelő-e, az ellenőrzés időpontjában nincs-e határidőn túli előleg,- A bizonylatolás bruttó módon történt-e- A könyvelés naprakészen és szabályszerűen elvégzi-e a pénzforgalom könyvelését,

Bank- A banki pénzfelvétel és az átvett pénz szállításának, illetve a bankba történő beszállításának, feltételeit a pénzkezelési szabályzat megfelelően szabályozza-e - Biztosított-e a pénz megfelelő, biztonságos védelme, a pénz szállítása - Megfelelően szabályozott-e a bankszámla terhére kibocsátott csekkek, utalványok, kártyák használata,- Megfelelően határozták-e meg, a pénzforgalom kapcsán a bankszámlák feletti rendelkezési jogot, az aláírásra bejelentett személyek körét, nincs-e személyi vagy munkaköri összeférhetetlenség - Megfelelően nyilván van-e tartva a folyószámlák, az elkülönített számlák, a letéti számlák megnyitása, megszüntetése, - Valamennyi bankkivonat hiánytalanul megvan-e, a bankkivonat terhelései és jóváírásai megegyeznek-e a kapcsolódó okmányokkal. - A banki pénzfelvételek naponként, tételesen megegyeznek-e az átvezetési számlával,- Az átvezetési számlán van-e még nyitott tétel, (nem jött számlakivonat, vagy nem könyvelték át a betétszámlára)- Az elszámolási betétszámlán csak a forintban történő pénzforgalmat számolták-e el, - Az elszámolási betétszámlára csak a banki számlakivonat alapján történt-e a könyvelés,- Az deviza betétszámlán csak a devizában történő pénzforgalmat számolták-e el, az értékelési szabályzat előírásainak figyelembe vételével,- Megegyezik-e a számlák záró egyenlege az adott számlákra vonatkozó kivonatokban foglaltakkal,- Elkülönített betétszámlán mutatja-e ki a társaság a beruházási célra elkülönített pénzeszközöket, valamint- Itt számolja-e el a fejlesztési célra elkülönített pénzeszközöket,- Elkülönített betétszámlán szerepelteti-e a munkavállalók lakásvásárlására, építésére szánt összegeket, valamint ezek terhére folyósított kölcsönök törlesztéseinek összegeit,- Elvégezték-e a külföldi pénzeszközök év végi értékelését, a választott értékelési eljárásnak megfelelően,- Elszámolták-e a jelentős összegű különbözetet, nyereség esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között, veszteség esetén a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között.

Aktív időbeli elhatárolások- Aktív időbeli elhatárolásként lett-e elszámolva az üzleti év fordulónapja előtt felmerült olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját

követő időszakra számolhatók el (pl. a lízing, a folyóiratok előre történő fizetése, tartozásátvállalásnál a véglegesen átvállalt kötelezettség, devizakötelezettségkor a nem realizált árfolyamveszteség stb.);- Ide számolták-e el az olyan járó árbevételeket, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el (a mérleg fordulónapja után lehet

számlázni);- Ezen a soron tüntették-e fel a ténylegesen csak a mérleg fordulónapja után megjelenő pénzbevételeket, melyek az elszámolási időszakot illetik meg (pl. utólag esedékes bérleti díj stb.);- Váltónál a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti évet terhelő összeget itt számolták-e el;- Itt szerepeltetik-e a kamatbevételekkel szemben elszámolt, a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti

különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét - A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt - hitelviszony meg testesítő - kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti nyereségjellegű különbözetből az időarányosan a

tárgyévre jutó részt ezen a soron számolták-e el,- Aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetik-e a forgóeszközök között kimutatott értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett, a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, illetve a vásárolt vételi

opció díjának összegét, ha az számottevő és az értékesítéskor várhatóan megtérül;- Ide számolta-e el a társaság a tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt, szerződés (megállapodás) szerinti

összegét (halaszott ráfordításként kimutatva);- A devizakötelezettség keletkezésekor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-

kibocsátásból származó tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként elszámolt árfolyamveszteség teljes összegét (a nem realizált árfolyamveszteséget) mutatja-e ki a társaság,

Saját tőke- Csak olyan tőkerészt mutattak-e itt ki, amelyet a tulajdonos, (tag) bocsátott a vállalkozás rendelkezésére, valamint,- Amelyet a tulajdonos, (tag) az adózott eredményéből hagyott a vállalkozásnál,- Itt mutatták-e ki a Társaságnál a cégbíróságon bejegyzett tőkét, a létesítő okiratban meghatározott összegben,- Itt mutatták-e ki a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként- nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén a szerződés szerint- a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez

szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozó által- tartósan és ilyen címen- a fióktelep rendelkezésére bocsátott vagyont,- Itt mutatták-e ki az alapításkor, illetve jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett, rendelkezésre nem bocsátott összegét jegyzett, de még be nem fizetett

tőkeként,- A visszavásárolt és bevont saját részvények, üzletrészek szerepelteti-e ezen a soron, és azt milyen összegben számolta el,

Tőketartalék- A tőketartalék növekedéseként számolták-e el a részvények kibocsátáskori értékét, ideértve a tőke emeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, - A tulajdonosok által az alapításkor, tőkeemeléskor tőketartalékként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, - A jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,- A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét,- A jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egy időben,- A tőketartalék csökkenéseként számolták-e el a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,- A veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget,- A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét,- A tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,- A jogszabály alapján a tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg,- Pozitív-e a tőketartalék értéke, (negatív nem lehet)

Eredménytartalék- Az eredménytartalék növekedéseként számolták-e el az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét, ideértve a feltárt, előző üzleti évek mérleg szerinti eredményét növelő módosítást, nyereséget is,- A jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,- A veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot,- A társaság tulajdonosánál a veszteség pótlásához nem szükséges, de korábban ilyen célra adott pótbefizetés visszakapott összegét,- Az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét,- A jog alapján az eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, illetve az átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg- Az eredménytartalék csökkenéseként számolták-e el az előző üzleti év mérleg szerinti veszteségével, ideértve a feltárt, előző évek eredményeit csökkentő módosításokat is,- A jegyzett tőke emelésére felhasznált szabad eredménytartalékkal,- Az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegével,- Az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatra, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeggel,- A társaság tulajdonosainál a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített pótbefizetés összegével, a pénzmozgással egyidejűleg,- A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke-leszállításhoz kapcsolódó eredménytartalék-kivonás összegével,- A jogszabály alapján az eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközökkel, illetve az eszközök értékével, ha a pénzmozgás, eszközmozgás megtörtént,

8

Lekötött tartalék- A tőketartalékból átvezették-e a lekötött tartalékba a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, - A vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött- kötelezettségek fedezetét jelentő- tartalékot, - A jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben, vagy egészben visszafizetendő összegeket- Az eredménytartalékból átvezették-e a lekötött tartalékba a visszavásárolt saját részvények, üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények visszavásárlási értékét, - Az átalakulással létrejött gazdasági társaságnál a vagyon felértékelése miatt még megfizetendő társasági adónak megfelelő összeget,- Az alapítás, átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget,- Az aktív időbeli elhatárolásként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetének összegét,- A lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet,- A társaság tulajdonosainál a veszteség fedezetére fizetendő pótbefizetés összegét, (az arra illetékes testület által megszavazott, de az üzleti év mérlegfordulónapjáig még nem teljesített) illetve- A vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot, (veszteségek fedezetét vagy saját céljait szolgáló),- Lekötött tartalékként számolták-e el a társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét,- A fejlesztési célra a nyereségből adómentesen képzett alapot,

Értékelési tartalék- Értékelési tartalékként mutatták-e ki a számviteli politikában megjelölt eszközök piaci értéken történő értékeléséből származó értékhelyesbítés összegét,- A valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként számolták-e el,- Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változott-e,- Nem egészítették-e ki helytelenül az értékelési tartalékból a saját tőke többi elemét,

Mérleg szerinti eredmény- Megegyezik-e ezen a soron kimutatott érték az eredménykimutatásában szereplő értékkel,- A mérleg szerinti eredmény meghatározása előtt figyelembe vették-e a kifizethető maximális osztalék összegét, és ennek figyelembe vételével állapították-e azt meg,

Céltartalékok- Eleget tett-e a társaság a számviteli törvény előírásainak, és a szükséges mértékű céltartalékok képzését elvégezte-e,- A céltartalékok képzését egyéb ráfordításként, illetve ezek felhasználását egyéb bevételként számolta-e el,- A céltartalék képzésénél figyelembe vette-e a már előző időszakban képzett összegeket, és csak ezek feltöltését elvégezte-e - Képzett-e tartalékot függő, harmadik személlyel szembeni kötelezettségekre vonatkozóan, amelyek vonatkozhatnak pénzeszközre, vagy egyéb eszközre (garanciavállalás, peres ügyekkel kapcsolatos várható

kötelezettségek)- Figyelembe vett-e minden olyan visszavonhatatlan kötelezettséget, amely szerződésen alapul, és teljesítése még nem történt meg (biztos (jövőbeni) kötelezettség határidős adásvételi ügyletek),- Képzett-e minden, szerződés alapján fennálló, függő, vagy biztos kötelezettségre tartalékot (Mérlegen kívüli tétel korengedményes nyugdíjfizetési kötelezettségek, végkielégítés),- Élt-e annak lehetőségével, hogy olyan jövőbeni kötelezettségekre is lekötött céltartalékot, amelyek a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk szerint valószínűsíthetőek (nem a folyamatos

működéshez szükséges fenntartási költségek, átszervezési költségek),- A vállalkozás a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá a devizakötvény kibocsátásából

származó tartozások nem realizált árfolyamveszteségét időbelileg elhatárolta-e, valamint- Az üzleti év végén az így elhatárolt, halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel teljes futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képezett-e,- Megszüntette-e a halasztott ráfordításként kimutatott, tárgyévben megszüntetett árfolyamveszteség után képzett céltartalék összegét,- Képzett-e a kormányrendelettel szabályozott kötelezettségekre egyéb céltartalékot (környezetvédelmi kötelezettségek)

Kötelezettségek- A forintban kimutatott kötelezettségeket a folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben mutatták-e ki a mérleg tagolása szerint - A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintértéken vették-e fel a könyvekbe. - A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken mutatták-e ki- A devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, ill. a törlesztésekkel csökkentett deviza forintra átszámított összegben mutatták-e ki

Hátrasorolt kötelezettségek- Csak olyan tételek szerepelnek-e ezen a soron, amelyek visszafizetési határideje vagy meghatározhatatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, - Történt-e törlesztés ezen soron kimutatott kölcsönök vonatkozásában a szerződésben felmondási idő előtt, (nem lehetséges!) - Külön mutatta-e ki a vállalkozás a kapcsolt vállalkozással szemben, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve az egyéb gazdálkodóval szemben fennálló hátrasorolt kötelezettségeket,- Ezen a soron csak olyan kölcsönök szerepelnek-e, amelyeket ténylegesen a társaság rendelkezésére bocsátottak, valamint- Az erre vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a társaság adóssága rendezésébe,

Hosszú lejáratú kötelezettségek- Itt csak olyan tételeket mutatatott-e ki a társaság, amelyeket a szerződés szerint egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott,- Levonta-e ezen összegekből a tárgyévet követő évben fizetendő törlesztések értékét, és ezeket átsorolta-e a rövid lejáratú kötelezettségek közé- Itt számolta-e el a pénzügyi lízingbe vett, és beruházásként számolta-e el az eszköz lízingbeadó által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget,- A pénzügyi lízing módozatának megfelelően történt-e a lízingbeadó által kibocsátott számla nyilvántartásba vétele, (zárt végű lízing esetén a havi részszámlák a tőketörlesztést és a kamatot tartalmazzák, de csak a

kamatot kell elszámolni; nyílt végű esetén a havi részszámlák a tőketörlesztést, kamatot és áfát tartalmazzák, elszámolni a kamatot és az áfát kell)- Külön mutatta-e ki a vállalkozás a kapcsolt vállalkozással szemben, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve az egyéb gazdálkodóval szemben fennálló hosszú lejáratú

kötelezettségeket,- Devizában fennálló kötelezettségek esetén a kölcsönök nyilvántartása az értékelési szabályzatban meghatározottak szerint történt-e,- Devizás tételek esetén elvégezték-e az év végi értékelést,- Jelentős összegű árfolyamkülönbség esetén elszámolták-e az árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, illetve árfolyamnyereség esetén a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között,

Rövid lejáratú kötelezettségek - Ezen a soron csak olyan tételek szerepelnek-e, amelyek az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, kötelezettségből erednek,- Ide sorolta-e át a társaság a hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztések értékét,- A vevőtől kapott előlegeket a befolyt összegben szerepeltetik-e addig, amíg annak terhére elismert terhére teljesítés nem történt, váltóval kiegyenlítették, vagy áruval rendezték - A vevőktől kapott előlegek nyilvántartása bruttó módon történik-e, (tartalmazza az áfát)- A vevőtől devizában kapott előleget forintban számított összegben mutatták-e ki - A kapott előlegek kivezetése minden esetben szabályosan történt-e, a vevői végszámlában figyelembe vették-e, illetve erről a sorról kivezették-e,- December 31-i fordulónappal megtörténtek-e a devizás tételek átértékelései- A váltótartozások nyilvántartási értéke megegyezik-e a váltón szereplő értékkel,- A devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek forintra átszámított értékén mutatták-e ki- Rendelkezik-e még kiegyenlítetlen, lejárt váltótartozással

Szállítók- Rendelkezik-e a társaság hatályos számviteli politikával,- A számviteli politika megfelel-e a számviteli törvény előírásainak,- A számviteli politikában meghatározásra került-e az egyes mérlegtételek, így különösen a szállítók zárásával kapcsolatos feladatok,- Rendelkezik-e a társaság a számviteli politika mellékletét képező leltározási szabályzattal,- A leltározási szabályzatban meghatározták-e a szállítók mérlegtételének leltározási ütemtervét, valamint a leltározás időpontját, illetőleg annak felelősségét,- A társaság a vizsgált időszakban végrehajtotta-e a szállítók leltározásával kapcsolatos feladatokat, - A szállítókat külön főkönyvi soron tartják-e nyilván- Egyeztették-e az analitikát a főkönyvvel- Tételesen ellenőrizték-e, hogy minden egyes szállítói tétel megfelelő módon dokumentált-e a teljesítésre vonatkozóan,- Szerződés szerint történt-e a teljesítés- A számlákat összehasonlították-e a szállítólevéllel- A visszáru könyvelése megtörtént-e- Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, áfát is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben mutatták-e ki addig, amíg a kötelezettséget pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással ki

nem egyenlítették, illetve le nem írták - Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó – áfát tartalmazó – devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszeg forintárfolyamra átszámított értékben mutatták-e ki

mindaddig, amíg azt pénzeszközzel, váltóval, eszközátadással vagy a Ptk. szerinti beszámítással ki nem egyenlítettek, rendkívüli, illetve halasztott bevételként el nem számolták - Csak olyan bizonylat került-e az év során lekönyvelésre, amely az áfa törvény előírásainak, tartalmilag és formailag megfelel,- Év végén minden egyes szállítói kötelezettséghez december 31-i állapotnak megfelelően rendelkezésre állnak-e az egyenlegközlő levelek, ezeket visszaigazolták-e - A mérleg fordulónapján a nyitott szállítói kötelezettségek között szerepeltettek-e vitatott kötelezettségeket (el nem ismert),- A vizsgált időszakban a szállítók könyvelésénél figyelembe vették-e és elszámolták-e a kapott engedményeket,- A szállítói végszámlák elszámolása és könyvelése során figyelembe vették-e az előlegeket, - A szállító és végszámlából levonta-e a teljesített előlegek összegét,- A vizsgált időszakban a főkönyvi kivonatban szereplő barter ügyleteknél minden esetben rendelkezésre állnak-e a megkötött barterszerződések,- A barter ügyletek elszámolása során minden esetben az első ügylet megkötésekor alkalmazott árakat vették-e figyelembe,- A devizás ügyleteket megfelelő árfolyamon számolta-e el a társaság az év folyamán- A december 31-i fordulónappal megtörtént-e a devizás tételek átértékelése

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek- Ezen a soron számolta-e el a társaság az adótartozások összegét,- Ide lett-e feltüntetve a társadalombiztosítási kötelezettség értéke,- Ezen a soron mutatja-e ki a társaság a munkavállalókkal szemben fennálló munkabértartozások összegét,- A költségvetési befizetési kötelezettségek kimutatása jogcímenkénti alábontásban ezen a soron lett-e elszámolva, valamint - A fizetendő összeg meghatározásánál figyelembe vették-e a költségvetési kiutalási igény számla egyenlegét, és ezen érték csökkentésével határozták-e meg a ténylegesen befizetendő összeget,

9

Passzív időbeli elhatárolások- Ezen a soron elkülönítetten mutatták-e ki a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi- Itt számolják-e el a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban vált ismertté, vagy kerül számlázásra - A mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, az ebben az

időszakban ismertté vált kártérítést, bírósági költséget;- A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként még ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járadékát elhatárolta-e a társaság,- A kötelezettségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott pénzügyileg rendezett támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összegeket

itt szerepelteti, illetve ezen összegek visszacsöpögtetését is elvégezte-e,- A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti veszteség jellegű különbözetből a beszerzéstől az

üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget elszámolta-e, illetve ezek eladásánál az elhatárolt összeget feloldotta-e,- Fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összegét halasztott bevételek között mutatta-e ki a társaság,- Térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök piaci értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét itt mutatják-e ki, valamint ennek feloldását

az értékcsökkenések összegével arányosan számolták-e el,- Elvégezték-e a passzív időbeli elhatárolások leltározási feladatait, - A leltár eredményét összevetették-e az analitikus és a főkönyvi nyilvántartással,

Eredménykimutatás

Értékesítés nettó árbevétele- A vevő a teljesítést, ellenértéket elfogadta, elismerte-e, a számlát elfogadta-e,- Az általános forgalmi adót nem tartalmazza-e- A vevő által el nem ismert és peresített követelés összegét csak akkor állították-e be az eredménykimutatásba, ha annak pénzügyi teljesítése legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént- Tartalmazza-e az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján,- Itt szerepeltetik-e a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott – általános forgalmi adót nem

tartalmazó – ellenértékét, eladási árát, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától.- Figyelembe vették-e csökkentő tételként a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódóan utólag adott engedmény, a visszáru helyesbítő számlában rögzített – általános forgalmi adót nem

tartalmazó – értékét - Az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét- Növelő tételként a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók, helyesbítő számlában rögzített – általános

forgalmi adót nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik).- Belföldi értékesítés árbevételeként számolták-e el a belföldön értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldön teljesített szolgáltatás meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban,

devizában, valutában, vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki.- A vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét,- Exportértékesítés árbevételeként számolták-e el a vásárolt és saját termelésű készlet – külföldi vevőnek – külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a – külföldi

igénybevevőnek – külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel, vagy forintban egyenlítik ki.- Az exportértékesítés árbevételét csökkentették-e a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – devizában, valutában, vagy forintban számlázott, illetve fizetett – szállítási és

rakodási-raktározási költséggel a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértékén.

AST- Az eszközök, termékek önköltségének megállapításakor figyelembe vették-e mindazon költségeket, amelyek az eszköz előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása,

felújítása során közvetlenül felmerültek,- Az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban álltak (már év közben elszámolhatók),- Megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé).- Szolgáltatásvégzés, teljesítés esetén mindazon költségeket, amelyek a szolgáltatásvégzés, teljesítés (nyújtás) során közvetlenül felmerültek,- E tevékenységgel szoros kapcsolatban álltak,- Megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (ezek általában év végén felosztással kerülnek az előállítási költségek közé).- Közvetlen önköltségen mutatták-e ki a saját vállalkozásban végzett és a befektetett eszközök között állományba vett immateriális javak és tárgyi eszközök értékét (SEEÁÉ)- A tárgyi eszközök saját vállalkozásban végzett felújításának, bővítésének aktivált értékét, (SEEÁÉ)- A tenyészállattá átminősített növendékállatokat, (SEEÁÉ)- A saját termelésű áruk értékét, azok készletre vételekor, (STK)- A saját termelésű betétdíjas göngyölegek értékét, azok készletre vételekor, (STK)- Az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközöket és saját teljesítményeket- A saját termelésű készletek állományváltozását a saját termelésű készletek naptári év végi záró állományának és a naptári év eleji nyitó állományának különbözeteként kimutatták-e (STKÁV)- A saját termelésű készletek állományváltozása nem tartalmazza-e a SEEAÉ közé „átminősített”, korábban saját termelésű készletként előállított készletek értékét - A saját termelésű készletek értékét módosították-e a számviteli törvény szerint esetlegesen elszámolandó értékvesztések és hiányok összegeivel.

Egyéb bevételek- Itt számoltak-e el mindent, amit az árbevétel részét nem képezi, de a rendszeres tevékenység, üzletmenet során felmerülnek, és nem tartoznak a pénzügyi és rendkívüli bevételek közé- Itt számolták-e el (elkülönítetten!) az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevételét- Az értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értékét- A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevételeket - Az utólag kapott – közvetve kapcsolódó – pénzügyileg rendezett engedményeket- A képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését),- A visszaírt értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést- Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, juttatást- A biztosító által visszaigazolt kártérítés összegét- A kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét,- A behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti évben, években hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget,

Anyagjellegű ráfordítások- Itt mutatták-e be a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, - Csökkentették-e az anyagköltséget a keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, - Az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összegével - Az anyagok értékét értékvesztéssel csökkentették, az értékvesztés visszaírt összegével növelték-e, - A vásárolt növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét- Itt mutatták-e be az igénybevett szolgáltatások le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló értékét,- Az igénybevett egyéb szolgáltatások között mutatták-e be az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket- A jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díjakat, az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjakat- A bankköltséget (a kamat kivételével)- A biztosítási díjakat- Az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értékét itt mutatták-e be- Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési értékét foglalja-e magában - Az önköltség számítási szabályzat, számlarend előírásainak megfelelően történtek-e az elszámolások- A bekerülési értéket az értékvesztéssel csökkentették, az értékvesztés visszaírt összegével növelték-e - Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként mutatták-e be az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, ill. az eladott áruk beszerzési értékét csökkentették-e a visszavett betétdíjas göngyölegek

bekerülési értékével

Személyi jellegű ráfordítások- A bérköltségek között mutatták-e be a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóságokat,- Az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat,- A 13. és a további havi fizetést - Bérnek minősülő természetbeni juttatásokat itt mutatták-e be- Természetes személy tulajdonos személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegeket bruttó módon mutatták-e be- A személyi jellegű egyéb kifizetések között mutatták-e be a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett összegeket,- A szerzői jogdíjat, a végkielégítést - Az étkezési hozzájárulást, munkaruha, egyenruha, költségeit,- A munkába járással kapcsolatos költségtérítést, stb.- A bérjárulékok között mutatták-e be a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékot,- Az egészségügyi hozzájárulást, - A munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást, stb.- A járulékok nyilvántartása az APEH folyószámlával megegyezik-e,

10

Értékcsökkenési leírás - A Számviteli politika keretében kialakították-e az amortizáció elszámolásának rendjét,- Helyesen állapították-e meg a tárgyi eszközök hasznos élettartamát,- A tárgyi eszköz élettartama végén várható maradványértékét (a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható érték)- A vállalkozás sajátosságainak megfelelően döntöttek-e az értékcsökkenés elszámolásának módszeréről - A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának kezdetét tárgyi eszközöknél az üzembe helyezéssel, a rendeltetésszerű használatbavétellel kezdődően állapították-e meg,- Immateriális javaknál az állományba vétellel kezdődően állapították-e meg,- Nem számoltak-e el terv szerinti értékcsökkenést a földterület, a telek (kivéve a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterületet, telket) után, az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után,- Az üzembe nem helyezett beruházásnál,- Képzőművészeti alkotásnál, régészeti leletnél, kép- és hangarchívumnál, egyéb gyűjteménynél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő.- A már teljesen leírt, illetve a tervezett maradványértéket elért eszközöknél- A tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenését évközi változások esetén időarányosítással számították-e ki- Az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt, a befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt írják-e le,- Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök,

a beruházások közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – kivezették-e,

Egyéb ráfordítások- Itt számoltak-e el minden az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetést és más veszteséget, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minősülnek

pénzügyi, illetve rendkívüli ráfordításnak- Az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos – a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló – kifizetéseket,

elszámolt, fizetendő összegeket,- A fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét,- A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodónak, illetve természetes személynek – az üzleti évhez kapcsolódóan – adott támogatás, juttatás

összegét,- A költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal elszámolt – a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között el nem számolható – adók, illetékek, hozzájárulások

tárgyévre bevallott, fizetendő összegét,- A külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét,- A szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel

egyidejűleg.- Az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget,- A behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét,- Az immateriális javak, a tárgyi eszközök közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét,- A hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét,- Az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor.- Elkülönítetten mutatták-e ki az egyéb ráfordítások között az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét,- A követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének összegét, - A kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, - A termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegét.

Pénzügyi műveletek bevételei - Itt lett-e kimutatva a kapott járó osztalék és részesedés (Elkülönítetten a kapcsolt vállalkozástól kapott)- Itt szerepel-e a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, (csak a befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozik, nettó elszámolással, ami ellentétes a bruttó elszámolás elvével) (Elkülönítetten a kapcsolt

vállalkozástól kapott)- A befektetett pénzügyi eszközök kamatait, árfolyamnyereségét itt mutatták-e ki (Elkülönítetten a kapcsolt vállalkozástól kapott)- Tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor, beváltásakor a névérték és könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbséget elszámolták-e, beszerzési árában lévő kamatot csökkentő

tételként figyelembe vették-e- Tartós diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget itt mutatták-e ki,- Az előzőek szerint számított „kamattal” csökkentett eladási ára (névértéke) és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözet az értékesítéskor, beváltáskor itt lett-e kimutatva,- Az egyéb kapott (járó) kamatokat és kamatjellegű bevételeket itt mutatták-e be,- Pénzügyi műveletek egyéb bevételei között mutatták-e ki a forgatási célú részesedések értékesítésekor keletkező árfolyamnyereséget,- A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapíroknál az eladásakor az eladási árban lévő kamattal csökkentett árfolyamnyereséget,- Beváltásakor a névértéke és a könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet,- Forgatási célú diszkont értékpapíroknál eladásakor az  elszámolt „kamattal” csökkentett árfolyamnyereséget, - A forgatási célú diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget itt mutatták-e ki- Beváltásakor a vételárában lévő kamat kamatbevételként elszámolt összegével csökkentett névértéke és a vételár közötti nyereségjellegű különbözet,- A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő részben lévő arányos árfolyamnyereséget,- A külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség realizált, illetve a mérlegfordulónapon való értékelése során keletkezett nem realizált árfolyamnyereség (ez utóbbi elhatárolandó),- A névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír időarányos árfolyamnyereségét- A névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír elhatárolt árfolyamnyereségének megszüntetése (csökkentő tétel),- A vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összegét (csak realizáláskor),- Értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözet,- Az egyéb pénzügyi bevételeket

Pénzügyi műveletek ráfordításai- A befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége soron lett-e kimutatva a részesedések árfolyamvesztesége,- A befektetett eszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírnál értékesítésekor az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték veszteségjellegű különbözete,- A beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözet,- Befektetett eszköznek minősülő diszkont értékpapírnál értékesítéskor az elszámolt „kamattal” csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözet,- Beváltásakor a vételárban lévő kamat bevételként elszámolt összegével csökkentett névérték és a vételár közötti veszteségjellegű különbözet,- Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között lettek-e kimutatva a hosszú illetve rövid lejáratra kapott kölcsönök, hitelek fizetendő, esedékes vagy ténylegesen megfizetett kamatai,- A hátrasorolt kötelezettségnek minősülő kölcsönök után fizetett, fizetendő kamatok,- A kötvénykibocsátás miatti kötelezettség után fizetett, fizetendő kamatok,- A befektetési jegyek befektetési alapnak történő eladásakor, a beváltáskor érvényes nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti negatív különbözet,- Valódi penziós ügylet esetén a befolyt eladási ár és a fizetett visszavásárlási ár közötti negatív különbözet,- Kamatfedezeti ügylet esetén a lezárt ügyletek teljes vesztesége,- A részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztését a számviteli törvény szerint számolták-e el- A visszaírt értékvesztést csökkentő tételként elszámolták-e- A Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai soron számolták-e el a forgatási célú értékpapírnál a részesedések értékesítésének árfolyamveszteségét,- Hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír veszteségei között jelenítették-e meg az eladásakor az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ár és a könyvszerinti érték közötti veszteségjellegű

különbözetét,- Beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet,- Diszkont értékpapírnál az eladásakor az elszámolt „kamattal” csökkentett eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözetet,- Beváltásakor a vételárban lévő kamat bevételként elszámolt összegével csökkentett névérték és a vételár (könyv szerinti érték) közötti veszteségjellegű különbözetet,- Kamatozó értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztéssel arányos árfolyamveszteség összegét (névérték felett vásárolt),- Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek realizált deviza árfolyamveszteségét, valamint a mérlegfordulónap értékelése során keletkezett összevont árfolyamveszteséget, amennyiben jelentős (nem

realizált), - A pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentették-e a korábbi évek elhatárolt összevont árfolyamnyereségével, annak felszabadításával,- A fizetett opciós díjakkal, vásárolt eladási opcióért fizetett díjjal, le nem hívott vételi opcióért fizetett díjjal,- A behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegével hitelezési veszteségként,- Vásárolt követelés azon részével, amelyre a befolyt ellenérték nem nyújt fedezetet,- Vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti veszteségjellegű különbözettel

11

Rendkívüli bevételek- A rendkívüli bevételek között kimutatott bevételek függetlenek-e a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek-e, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak-e közvetlen

kapcsolatban. - Megfelelő-e a rendkívüli bevételek analitikus nyilvántartása, (a társaságba bevitt vagyontárgyaknál: anyag-kivételezési jegy, társasági szerződés, alapító okirat, apport listája, térítés nélküli átadás/átvételi

jegyzőkönyv)- Ezen a soron mutatták-e be tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét. (Apport átvétel)- A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékét,- Jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat

szerinti értékének, és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több- Az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása esetén – az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt

részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét.- A külső tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – az átvevő (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd

gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét- A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét)

névértékének fejében átvett eszközök értékét.- A térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá - Az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt (ide nem értve az adminisztrációs hiba miatti többletet) eszközök piaci értékét. - A tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség

összegét, - A fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét- Az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik- A jegyzett tőkén felüli vagyon fedezete mellett – törvényi előírás alapján – kibocsátott részvények ellenében elengedett – a részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt fennálló – kötelezettség összegét. - Az elszámolást követően az elengedett, elévült kötelezettségek, a fejlesztési célú juttatások, támogatások, a térítés nélküli átvételek, és a tartozásátvállalások (ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik) esetében azok

összegét időbelileg elhatárolták-e, ezen belül halasztott bevételként kezelik-e,- A halasztott bevételeket a rendkívüli bevételek közé visszavezették-e akkor és olyan arányban, amikor a kapcsolódó eszköz értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolása megtörtént,- Teljes összegében megszüntették-e a halasztott bevétel elhatárolását, ha az érintett eszköz a gazdálkodó könyveiből bármilyen jogcímen kivezetésre került,

Rendkívüli ráfordítások- A rendkívüli ráordítások között mutatták-e ki a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét. (Apport átadás)- A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét- A tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt részesedésének

(részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, valamint a megszűnés miatt kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének, és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb

- Az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása esetén – az átalakult gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét

- A külső tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét- A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét)

nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét. - A térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt (ide nem értve az adminisztrációs hiba

miatti többletet) eszközök piaci értékét. - A tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál- A fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – átadott pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét.

Társasági adó- Törvény szerint számolták-e el- Csökkentő és növelő tételeket elszámolták-e- A módosított adóalap után jól számították-e ki az adót, az osztalékadót

Mérleg szerinti eredmény- A vonatkozó előírásoknak megfelelően és szabályosan történt-e az osztalék, részesedés kamat kiegészítésére igénybevett eredménytartalék elszámolása - A lekötött tartalék figyelembevétele

Kiegészítő melléklet - Értékelték-e a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, - Eszközök és Források összetételét, - Saját tőke, kötelezettségek alakulását,- A likviditást, fizetőképességet,- A jövedelmezőség alakulását- Ismertették-e az alkalmazott értékelési eljárásokat, elszámolási módszereket (ÉCS), gyakoriságot, stb.- A feltárt, jelentős összegű hibákat bemutatták-e- Bemutatták-e, hogy a rendkívüli bevételek és ráfordítások számszerűsítetten külön-külön, illetve a rendkívüli eredmény miként hatott a társasági adó nagyságára

Költségtervezés- Megfelelően készítették-e el a legfontosabb költségek terveit, - Megfelelően alakították-e ki az önköltségcsökkentés elszámolási rendjét, - Megfelelő-e a költségek tervezésének módszere és rendszere,- A költségtervek kényszerítenek-e takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására,- A költségtervek alkalmasak-e a költséggazdálkodás irányítására, a költségek befolyásolására, a beszámolás végrehajtására.- Adott évre elkészítették-e a költségtervet és azt kellő alapossággal állították-e össze, - Mi volt a tervezés módszere, (0 bázisú költségtervezés, bázis alapú költségtervezés, fedezeti költségszámítás, norma szerinti költségtervezés)

Utalványozás- Kellő gonddal alakították-e ki az utalványozást végző szerveket (személyek kijelölése)- Megalapozottan dolgozták-e ki az utalványozás alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat, azokat folyamatosan felülvizsgált és aktualizálták-e- Megfelelően szervezték-e meg az utalványozás bizonylati rendjét, a bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e- Betartják-e az utalványozás fegyelmét- Megfelelően szabályozták-e a pótutalványozást, és annak okait folyamatosan vizsgálják-e

A költséggazdálkodás információs rendszere- Az információs rendszert előre megtervezték-e, - Az információk szükségességét, minőségét, gyorsaságát és pontosságát tekintették-e elsődlegesnek a mennyiséggel szemben, - Korszerű eszközökkel és módszerekkel gazdaságosan, gyorsan szolgáltatják-e, - Az információk eljutnak-e mindazokhoz, akik azok alapján döntenek, vagy értékelnek, - Biztosítják-e a költséggel, önköltséggel kapcsolatos információkat a saját termelésű készletek, szolgáltatások, mérlegben szereplő tételek értékeléséhez is, - A bizonylati elvet, a bizonylati rendet érvényesítik-e, és megkövetelik-e a bizonylati fegyelmet.- Az információszolgáltatás feltételei biztosítottak-e- Az információ költségei biztosítottak-e

Költségellenőrzés- Rendelkezik-e a vállalkozás hatályos számviteli politikával,- Rendelkezik-e a vállalkozás a számviteli politika mellékletét képező, önköltség-számítási szabályzattal,- A szabályzatban figyelembe vették-e a számviteli törvény előírásait, és- Az önköltség-számítási szabályzattal összhangban alakította-e ki a vállalkozás a számlarendjét, - Közvetlen költségként számolták-e el a kalkulációs egységekre utalványozható, elszámolható, a termelésre felosztható közvetlen anyagköltséget, helyesen számolták-e el,- A Közvetlen bérköltséget (itt számolták-e el az alapbéreket, pótlékokat, túlmunkadíjakat, prémiumot, jutalmat, osztalékot, a fizetett étkezési hozzájárulást, a fizetett utazási költségtérítést, a megbízási díjakat, stb.)- Megfelelően állapították-e meg a járulékok, adók összegét,- A gyártási különköltségeket (itt számolták-e el a speciális készülékeknek, szerszámoknak, mintáknak, találmányoknak, licenceknek, az újítási díjaknak, szakértői díjaknak az összegét, a termék helyszíni

szerelésének költségeit)- Az értékesítési különköltségeket (a csomagolás költségeit, a reklám költségeket, a prospektusok, szórólapok költségeit, ezek szabályszerű elszámolását),- Egyéb közvetlen költségként azokat a költségeket számolták-e el, amelyek az előzőekben részletezett költségek között nem kerültek elszámolásra. (Így például a gépek energiaköltségeit, a gépek működéséhez

felhasznált segédanyagok értékét, a bérleti és kölcsönzési díjakat.)- Közvetett költségként számolták-e el igazgatási költség címén a személyi és anyagi jellegű költségeket, - Az egyéb általános költségeket, melyek nem tartoznak az értékesítési, igazgatási költségek közé, - A kutatás-fejlesztés aktiválásra nem került költségeit, - A garanciális javítás költségeit és minden fel nem sorolt általános költséget.

12

Létszámgazdálkodás- A tervezett létszámszükséglet összhangban áll-e a gyártott termékösszetétellel, technológiai struktúrával, annak változásaival, a műszaki fejlesztéssel (lészámszakmai összetétel) - Indokolt-e a foglalkoztatott létszám- Melyek a megfelelő munkaerő biztosításnak nehézségei (kvalifikált munkaerő, nagy gyakorlat, betanítás, egészségre ártalmas, stb. munkahelyi adottságok) - A munkaerő állomány szakmai és minőségi összetétele megfelel-e a technológiai és technikai színvonal követelményeinek- A vállalkozás a munkaerő-gazdálkodása során és a létszámszükséglet megállapításánál figyelembe vették-e a várható évközi változásokat- Hangsúlyt fektetnek-e a műszaki és ügyviteli dolgozók képzettségi színvonalának emelésére, továbbképzésre- Az irodai felszerelések korszerűsítésére, gépesítésre- Megfelelő-e a munkaidő szükséglet megállapítása, a normatívák kialakítása, - A munkaidő kihasználása, a ténylegesen ledolgozott munkaidő (termelőmunka végzése, annak megszakítása, melynek okai lehetnek: termelő tevékenység hibái: gépállás, munka- szerszám- anyaghiány), valamint

felesleges munkaidő ráfordítások (javítás, selejt, pótidő, stb.) - Megfelelő-e a bérpolitika, az ösztönzési rendszer, a belső bérszabályozás és a kapcsolatos döntési mechanizmus. - A tényleges besorolások során a munkások szakképzettségét, az általuk végzett munkát és annak körülményeit, feltételeit, az alkalmazott iskolai végzettséget és szakképzettségét, gyakorlati idejét, nyelvtudását

stb. helyesen állapították-e meg.- Olyan jövedelmezési rendet alakítottak-e ki, amely összhangban van a végzett munka mennyiségével, minőségével, szakképzettségi igényével és a munkakörülményekkel- A fizikai dolgozóknál a besorolások kielégítően biztosítják-e: a szakmai képzettség, a gyakorlati idő, a fizikai megterhelés, a végzett munka színvonala, minősége szerinti differenciálást- Megalapozottak-e alapórabér-emelések - Az új felvételű dolgozók alapbérének meghatározása megalapozott-e- A szellemi dolgozók alapbére a munkakör jellege, a kreativitás, a felelősség, a munkakörülmények, szakmai végzettség, nyelvtudás stb. alapján került-e meghatározásra- A munkatermelékenység és átlagkereset növekedése közötti kapcsolat és arány megfelelő-e- Az ösztönzési rendszer megfelelően szolgálja-e az egyéni teljesítmények növelését pótlékok, prémiumok, jutalmak)- Megfelelő-e az egyéni teljesítmények vizsgálata, ellenőrzése, (teljesítményszázalékok)

Bérelszámolás - A kialakított bérszámfejtési rendszer megfelel-e az előírásoknak.- A bérelszámolás alapbizonylatainak rendje teljes körűen szabályozott-e. - Teljes körűen rendelkezésre állnak-e az alkalmazási okmányok, az iskolai, szakmai végzettséget igazoló dokumentumok.- A munkautalványokon a teljesítményeket szabályszerűen igazolták-e, az alkalmazott bértételek helyesek-e.- A kiegészítő fizetések, munkaszüneti napok, szabadság stb. és a bérpótlékok elszámolása pontosan és szabályszerűsen történt-e (vonatkozó nyilvántartások és a belső szabályozások alapján)- A különböző külső szervek által kezdeményezett levonások, valamint a vállalkozás belső bizonylatai alapján a dolgozó tartozását pontosan nyilvántartásba vették-e és megfelelően, időben rendezték-e azokat.- Zártak-e nyilvántartások, a bérelszámolási rendszer- Naprakész-e dolgozók nyilvántartása, bérszámfejtése- Helyes-e a bérkategóriák megállapítása- Rendelkezésre állnak-e a munkaszerződések, a kollektív szerződés, a munkaköri leírások- Jogszabályok, bírósági határozatok és egyéb jogcímek alapján előírt levonások havonta rendszeresen levonásra kerülnek-e a munkavállaló keresetéből - Megtörténik-e a levonások vezetése, befizetése, - A személyi jövedelemadó előleg járulékok címén levont összegek átutalását a jogszabályokban előírt időpontban teljesítették-e - A munkavállalók devizában, vagy valutában külföldi kiküldetés céljából adott és még el nem számolt előlegek forint értékét a vásárolt deviza, vagy valuta esetén a pénzintézetnek ténylegesen fizetett forint

összegben határozták-e meg- Devizaszámláról történő kifizetés esetén a deviza, valuta könyv szerinti árfolyamán határozták-e meg- A munkaviszonyhoz kapcsolódó kifizetéseket (betegszabadság 15 napja, végkielégítés, jubileumi díjak) elszámolták-e- A munkaadó által átvállalt költségeket (üdülési térítés, egyenruha térítés) elszámolták-e- A személyi jellegű kifizetések egyes tételeit terhelő SZJA-t elszámolták-e- A Társadalombiztosítási ellátások (táppénz, a gyermekgondozási díj, a terhességi gyermekágyi segély és a családi pótlék) nyilvántartása, elszámolása, kifizetése megfelelő-e

Bérelszámolás bizonylatai- A munkaidő-nyilvántartási bizonylatokat (jelenléti ívek, bélyegzőórák) vezetik-e- A munkautalványok tartalmazzák-e az elvégzendő feladatokat, normaidőt és a kifizetendő bérre vonatkozó információkat és a tényleges teljesítéseket,- A betegállományba vétel, üdülési térítésé a részvételi díj, életbiztosítás bizonylatai rendelkezésre állnak-e, megfelelően vezetik-e- Az OEP rendelkezéseinek megfelelően, személy szerinti és havi bontásban vezetik-e a személyi jövedelem nyilvántartást (munkavállaló neve, személyi adatai, adószáma, törzsszáma, munkahely megnevezése,

alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetések, egyéb bér, prémium, jutalom és ezek együttes összege,)- A személyi jövedelem nyilvántartás jogcímenként tartalmazza a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a társadalombiztosítási juttatásokat és a terhelő levonásokat (SZJA előleg, nyugdíj- és egészségbiztosítási

járulék, munkavállalói járulék, egyéb jogcímek, ezután ki kell mutatni a nettó járandóság összegét, és éves szinten összesíteni kell az adatokat)- A személyi jövedelemadó nyilvántartást (személyi adatok, törzsszám, adószám, rendszeres és nem rendszeres jövedelmek, adóalapnál elszámolható kedvezményeket, kiszámított személyi jövedelemadó összegét)- A járulék-elszámolási nyilvántartást (személyi adatok, egészségbiztosítási járulék alapja, összegeket havonta göngyölítve és külön-külön kimutatva is)- Az egyéni nyilvántartást a szolgálati időalapról, (belépés és kilépés adatai, 30 napnál hosszabb ideig szünetelő munkaviszony) - Bérfizetéskor a felvételeket igazoló aláírások valódiságát ellenőrizték-e, a meghatalmazással történő felvételnél a meghatalmazásokat és a felvevő aláírását- A fel nem vett bérek visszavételezése teljes körűen megtörtént-e, nyilvántartásának rendje megfelelő-e

Piackutatás, marketing- A piackutató tevékenység célszerű, szervezett és hatékony-e (SZMSZ)- A feladatokat és hatásköröket megfelelően elhatárolták, írásban szabályozták-e (átfedés, nem szabályozott feladatkör) - A saját, vagy megbízott szervezet alkalmas-e a piaci információszerzés követelményeinek kielégítésére (humán feltételek, végzettség, szakmai gyakorlat, eszközök)- A megfelelő piackutatási módszert alkalmazták-e- Megbízható információk segítik-e munkáját a piackutatónak (lassú, pontatlan, rendszeres, folyamatos)- Megbízható információk alapján hozzák meg a vezetők a döntéseket (támpontot adnak-e: forgalom összetétele, változásai, más vállalatok termelési feladatai, fejlesztések eredményének várható hatása, gazdaságos

termékszerkezet kialakítása, erőforrások megtakarítása)- Vizsgálták-e a termék piaci stabilitását, gazdaságosságát, jövedelmezőségét- Kategorizálták-e a terméket (tömeg ill. luxuscikk)- Megfelelő-e a célközönség- Felmérték-e a konkurenciát, helyettesítő termék található-e a piacon- Vizsgálták-e a környezeti tényezőket (A kulturális kört, társadalmi igényt, életszínvonalat, divatirányzatot, az értékesítési korlátokat) - Földrajzilag vizsgálták-e a piaci részesedés arányát- Megfelelőek-e az értékesítési utak (internet, kiskereskedelem, nagykereskedelem) - Az ár kialakítása megfelelő-e, - Megfelelő-e a reklám és propagandatevékenység (célok, eszközök, költségek, módszerek, eredményesség)- Rendszeresen gyűjtik, hasznosítják, rendszerezik-e az információkat (Vevőszolgálat, mintabolt, kiállítások, vásárok, bemutatóterem) - Naprakész és áttekinthető-e a vevői megkeresések fogadása, nyilvántartása, megválaszolása –(késedelem, egyezőség biztosított, bonyolítás nem megfelelő, SZMSZ) - Naprakész-e a rendelésállomány, - A szerződések, szerződésmódosítások nyilvántartása megfelelő, naprakész-e, a zárt rendszer biztosított-e- Egyeztetnek-e a termelő részleggel, - Széleskörű-e a vállalkozás ajánlati tevékenysége- Megalapozottak-e a kiküldött ajánlatok- Az ajánlott árak reálisak-e- Figyelemmel kísérik-e ajánlatai sorsát, (nyilvántartás, rákérdezés)- Keresik-e a sikertelenség okait, törekszik-e azok kiküszöbölésére- Reálisak-e a vállalkozás árucikkeinek értékesítési és beszerzési lehetőségei- Figyelemmel kísérik-e a készlethelyzet és a rendelésállomány változását- Az egyes felvevő országok keresletét, a beruházásokat, a devizahelyzetet, az importpolitikát, a vámokat- A konkurencia működését- A szállítási és fizetési feltételek alakulását

Termelés szervezése- A termékfejlesztés esetében vizsgálták-e a készárutermelés összetételét, - A termékek átlagos életkorát, - Az új és a továbbfejlesztett gyártmányok arányát.- A gyártásfejlesztés esetében vizsgálták-e, hogyan hat a termelés és értékesítés volumenének növelésére - Csökkent-e a gyártmány anyag- és energiaigénye, - Nőtt-e a termék tömegszerűségének foka, - Javult-e a termék átlagos piaci pozíciója, - Biztosítható-e a hosszabb távú versenyképesség- Körültekintően választották-e ki a beszállítókat- Megfelelő-e az együttműködő partnerek műszaki és minőségi felkészültsége - Az együttműködésbe bevont beszállítók száma - Megfelelően szervezett és alapos-e valamint a minőségi átvétel

13

Minőségszabályozás- Rendelkezik-e minőségbiztosítási kézikönyvvel a vállalkozás,- Részletesen rendelkezik-e a vállalkozás a termelési folyamatokkal kapcsolatos eljárási rendről,- Az előirt szabványok külső vagy belső szabványok,- Meghatározták-e szabályozás keretében az általános minőségi előírások mellett a vevők minőségi igényeit is,- Megfelelően tájékoztatták-e a piaci partnereket a termék minőségi jellemzőiről,- Rendelkezik-e az auditálás gyakoriságáról, ezek külső vagy belső auditok,- A szabályozás biztosítja-e a termékek stabil és javuló minőségét a műszaki fejlesztés keretében,- A szabályozás rendelkezik-e az egyes munkafolyamatok dokumentálási kötelezettségéről,- A kézikönyvben előirt bizonylatokat az egyes termelési folyamatokban alkalmazzák-e,- Meghatározták-e az egyes folyamatokért felelős személyeket, felelősöket,- Az ellenőrző szervezet felkészültsége megfelelő-e,- Az a személy végzi-e az ellenőrzést, aki a szabályzatban ki lett rá jelölve,- Minőségi átvétellel kapcsolatban meghatározták-e a felelősségi köröket,- A minőségvizsgálat teljes körűen kiterjed-e a beérkező anyagokra, alkatrészekre, bérmunkára is,- Szabályozva van-e az anyagátvétel eljárási rendje,- Szabályzatban meghatározták-e az anyagátvétellel kapcsolatos dokumentálási kötelezettséget,- Előírták-e, hogy az anyagot tételesen vagy szúrópróbaszerűen kell-e átvenni,- Rendszeresen vizsgálják-e a minőségi jellemzők alakulását a különböző gyártási tényezők szempontjából,- Meghatározott termékeknél a mintavétel kötelező tárolása biztosított-e,- A késztermék az előírt, minőségi követelményeknek, a szerződés kikötéseinek maradéktalanul megfelel-e- Az elészült termékeket minőségileg osztályozták és ellenőrizték-e- A termékek minőségi megjelölését elvégezték-e, - A tanúsító okiratot kiadták-e- Volt-e a termékekkel kapcsolatban minőségi kifogás,- Indult-e szakhatósági eljárás,- Intézkedtek-e a minőségi hiba elhárításáról, az anyag visszacseréléséről,- Feltárták-e a hiba okát,- A feltárt minőségi hibákat megfelelően dokumentálják-e,- Szabályozták-e a selejt okainak rendszeres elemzését és értékelését

Termelésirányítás, termelési folyamat- Helyesen vették-e figyelembe a termelési lehetőségeket (gép, munkaerő, kapacitás),- A programok a jövedelmeződési követelményeknek megfelelnek-e, nem vezetnek-e késztermékkészlet felduzzadásához,- Időben gondoskodnak-e a gyártás indításának feltételeiről,- Biztosítottak-e a gyártás anyagi feltételei- Biztosított-e a megfelelő összetételű szakmai létszám - A termelési folyamatok időbeni ütemezése megfelelő-e- Megfelelően alakították-e ki a munkarendet (műszakszám)- Biztosított-e a megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag ellátás- Időben rendelkezésre állnak-e az alkatrészek - Megfelelő-e a kapacitáskihasználtság,- Vizsgálták-e az időveszteségek okait,- Történik-e menet közben végzett folyamatos ellenőrzés, amely kiterjed a munkahelyekre, a műhelyekre, az üzemekre, a gyáregységekre.- Egyenletes-e a termelés (gyáregységi, üzemi szinteken)- Egyenletes-e a termékkibocsátás ütemessége a kész-és félkész termékek analitikus nyilvántartásai, a minőségellenőrzési bizonylatok és a munkautalványok alapján - Vizsgálták-e a programtól való eltéréseket, azok okait- A termelést akadályozó váratlan tényezők és azok hatásait,- Váratlan akadályok elhárítására alkalmas-e az operatív vezetés

Szerviztevékenység- A javítási feladatok elvégzésére szervezett szervizhálózat saját vagy idegen hálózat - A szervízhálózat kapacitása elégséges-e a területileg meglévő feladatok elvégzéséhez- Az elszámolt javítások valóban meghibásodással voltak-e kapcsolatosak - A költségeket szervezetten elemzik és ellenőrzik-e- Részletesen vizsgálják-e a termékek hibás, lecserélt darabjait, és az okok felderítése után értesítik-e azokról az érintett szervezeteket - Történtek-e intézkedések a minőség javítása érdekében, és ha igen, milyen eredménnyel- Hogyan alakult a garanciális és fizető javítások aránya- Biztosított-e a zavartalan alkatrész-utánpótlást

Nagykereskedelem- A beszerzési döntések előtt a vállalkozás figyelembe vette-e a forgalom változását,- A fizetőképes kereslet várható alakulását - A meglévő készletek összetételét - A beszerzés és az értékesítés viszonyát - Az árubeszerzés és az érdekeltségi rendszer kapcsolatát - A szállítói ajánlatok előnyeit, hátrányait.

Bolti kiskereskedelem- A szállítók kiválasztásánál helyes szempontokat vettek-e figyelembe- A gazdasági kalkuláció során tervezett eredmény realizálódott-e- A forgalom dinamikája és eloszlása megfelelő-e (lásd áruforgalom)- Elvégzik-e a pénztárellenőrzést naponta legalább egyszer, közvetlenül a pénztárzárást követően- Pénztáros váltás esetén váltásonként ellenőrzik-e a pénzállományt

Vendéglátóipar- A nyersanyag felhasználás alakulása összhangban áll-e a forgalommal- Betartják-e az egészségügyi, szavatossági időre vonatkozó előírásokat- A kiszolgálás színvonala, étel és italválaszték alakulása, alkalmazkodik-e a vásárlói igényekhez- Megfelelő-e a felszolgált termékek minősége- Megfelelő-e a konyhai kapacitás kihasználtsága

Szállodai szolgáltatás és idegenforgalom- Megfelelő-e a szobák és férőhely kapacitás kihasználtsága- A bevételek és ráfordítások összhangban állnak-e- A kiszolgálás színvonala, a külön szolgáltatások alkalmazkodnak-e az igényekhez- Az árképzés milyen hatással van vendégszám alakulására- Helyesen mérték-e az igényeket- Megfelelő-e a marketing

Külkereskedelem - Természetes piacai felé irányul-e a vállalkozás forgalma, megfelelő-e a termékösszetétel- Meghatározták-e, hogy a termelési, a piaci, vagy a kereskedelmi tevékenységben rejlő okok hátráltatják a forgalom növekedését, illetve okozzák-e csökkenését- Történt-e intézkedés azon okok megszüntetésére, amelyek jobb munkával kiküszöbölhetők (pl. termelési, szállítási késedelmek, nem megfelelő választék, minőség, lassú vagy késedelmes ügyintézés)- A termékek korszerűek-e (műszaki paraméterek, minőség, megbízhatóság, tartósság, csomagolás, design)- Jól választotta-e meg a vállalkozás a külföldi partnereit (fizetőképesség)- Nem dolgozik-e a vállalkozás indokolatlanul sok piaccal, nem forgácsolja-e szét erejét, vagy nem koncentrál-e egyes piacokra annyira, hogy azok kiesése veszélyeztetné a vállalat értékesítési lehetőségeit, esetleg

létét is- Nem dolgozik-e a vállalkozás túl sok vevővel, vagy nincs-e kiszolgáltatva kevés nagy, de befolyásos vevőjének- Megfelelő-e a raktárkészletek szintje, a termelési raktározási technológia, a termelés háttere- Írásos jelentések rendelkezésre állnak-e az utazásokról, beszámoltatás történik-e.- Nem zavarta-e meg a látogatást valamilyen – az országra jellemző – esemény. - Kellően kézben tartja-e a vállalkozás kiküldöttei tevékenységét és pénzügyi elszámoltatásuk megfelelő-e- Megfelelő forgalmat bonyolítanak-e az ügynökök, teljesítik-e a szerződésben vállalt kötelezettségeiket - Működik-e érdekeltségi rendszer a vállalkozáson belül, és az ösztönöz-e a jobb, pontosabb munkavégzésre,

14

Kiküldetés- A kiküldetési utasítás tartalmazza-e a kiküldött(ek) adatait, a kiküldöttel együtt utazók adatait- A kiküldetés helyét, idejét, célját, az igénybe vehető közlekedési eszközt - Az utalványozott előleg összegét (forintban és valutában), a kiadási bizonylat számát, az előleg nyilvántartásba vételét- A kiküldött(ek) és az engedélyező aláírását- a költségelszámolási rész tartalmazza-e az indulás és az érkezés pontos adatait, az igénybevett közlekedési eszközt, a megtett km-t- Az utazási és a szállásköltségek összegeit, az egyéb felmerült költségeket (pl. fénymásolás)- A napidíj elszámolását, a költségek összegzését, az úti előleg levonását- A kiküldetés igazolását, aláírásokat, a mellékletek felsorolását.- A belföldi kiküldetésnél figyelembe vették-e a vállalat a belső szabályozását, - A költségelszámolási rész pontosan tartalmazza-e az indulási, érkezési, határátlépési adatokat, a napidíj elszámolását (forintban, valutában)- A dologi kiadások elszámolását valutában, a forintban felmerült dologi kiadásokat. - A visszafizetéseket- Az SZJA előleg levonása és elszámolása az adott időpontban érvényes SZJA törvény előírásai alapján történt-e

Külföldi piaci szervezet- Nagy forgalmú, jelentős és perspektivikus piacokon telepítette-e irodáit a vállalkozás, létszámuk arányban áll-e feladatukkal- A hálózat megtervezésénél figyelemmel volt-e arra, hogy távoli piacok esetén ez a megoldás jelentősen csökkentheti az utaztatási költségeket - A foglalkoztatottak létszáma arányban áll-e az elvégzendő feladatok nagyságrendjével,- A foglalkoztatottak kellőképpen felkészültek-e a feladatok elvégzésére,- Elszámoltatásuk, beszámoltatásuk folyamatosan megtörténik-e,- Az iroda működése hogyan hat a külkereskedelmi forgalomra,- A foglalkoztatottak képesek-e kézben tartani a tevékenységet,- Hogyan alakult az általuk elért nyereség, árbevétel,

Külkereskedelmi árellenőrzés- A vállalkozás export és reexport eladási árai megfelelnek-e a konkurens cégek eladási árainak- Importárai a főpiacok dokumentált árai közelében alakulnak-e. - Figyelemmel van-e az árak meghatározásánál a távolságból eredő fuvarköltség növekményre, a kereskedelempolitikai viszonyokra, a további eladási perspektívákra- Az árinformációkat, váminformációkat rendszerezetten nyilvántartja-e- Szerepelnek-e e nyilvántartásban az áru főbb adatai- Az exportőr és az importőr ország és cég- A szerződésben szereplő mennyiség- A nettó egységár- A devizanem- A fizetés módja és feltételei- A szállítási határidő- A vámtarifaszám, egyéb adók, illetékek- A dokumentum kelte- Vizsgálja-e a vállalat, hogy mely viszonylatban ért el kedvező vagy alacsony árakat.- Számításba vették-e az árak alakulását befolyásoló tényezőket

Devizagazdálkodás- A vállalkozás export és reexport eladási árai megfelelnek-e a konkurens cégek eladási árainak- Importárai a főpiacok dokumentált árai közelében alakulnak-e. - Megfelelőek-e az eladási és beszerzési kondíciók- Megfelelő-e a deviza kinnlevőségek forgási sebessége - A forgási sebesség növekedését milyen körülmények akadályozzák.- A devizakieséseket mennyiben okozták a vállalkozás hibái, mulasztásai (visszáru, hitelezési veszteség, kötbér, kártérítés, engedmények)- Rendelkezik-e a vállalkozás devizaszámlával - A vállalkozás a számviteli törvényben és az adótörvényekben foglaltaknak megfelelően járt-e el- Az árfolyamkülönbözetek elszámolása szabályszerűen történt-e - Az év végi értékelések a törvényi előírásoknak megfelelően történik-e, - Nem tart-e nyilván a vállalkozás behajthatatlan vevőkövetelést - Pontosan történik-e az áruk ellenértékének kiegyenlítése.- Volt-e visszáru- Az áru visszavétele a szállító hibájából történt-e, ha igen, a vállalkozás érvényesítette-e jogait a szállítóval szemben és milyen intézkedéseket tett a hibák későbbi elkerülése érdekében

Vagyonvédelem- Rendelkezik-e a vállalkozás hatályos vagyonvédelmi szabályzattal- A szabályzatban meghatározták-e a vagyonvédelemmel kapcsolatos eljárási rendet- Meghatározták-e a kulcskezelés rendjét- A vállalkozás területeinek, épületeinek zárási technikája olyan biztonsági fokozatú-e, hogy illetéktelen és erőszakos behatások esetén azonnali jelzést képes adni és azt rögzíti is- Az épületeken belüli különféle helyiségeket záró kulcsok őrzési módja a munkaidőn kívüli időszakban biztosítja-e az illetéktelen igénybevétel jelzését, illetve a kárveszély elhárítása miatti szükséghelyzetben

történő használatot, - A vállalkozás különleges biztonságot igénylő területein alkalmazott riasztó és megfigyelő rendszerek folyamatos üzemelése és üzemeltetése biztosított-e,- A biztonságtechnikai berendezések meghibásodása esetére azonnali pótlására, illetve a javítására alkalmas szerviz igénybevételének lehetősége biztosított-e,- Az épületekre, raktárakra vonatkozó tűzrendészeti előírások megvannak-e és azokat megtartják-e,- Megfelelő-e a tűzriasztó berendezés,- Alkalmaznak-e éjjeliőrt vagy őrző-védő szolgálatot, tevékenységüket rendszeresen ellenőrzik-e, - A vállalkozás biztosítja-e a vagyonvédelmet azzal, hogy korlátozza az adat feldolgozási, könyvvezetési és más gazdálkodási információt szolgáltató számítógéppark hozzáférhetőségét- A vállalkozás nyílt árusítású értékesítési tevékenységeinél alkalmaznak-e olyan megfigyelő berendezéseket vagy jelzőműszereket, mellyel a vagyonvédelem biztosított,- Külső szolgáltatók igénybevétele esetén szabályozza-e azok közlekedését, munkavégzését a vállalkozás területén a vagyonvédelem érdekében,- A vállalkozás saját munkatársai személyes vagyontárgyainak őrzéséről gondoskodik-e,- Ellenőrzik-e a dolgozók által behozott és távozáskor magukkal vitt csomagok tartalmát

Állattenyésztés- Rendelkezik-e a vállalkozás állattartási, állattenyésztési szabályzattal, - Az állattartás körülményeinél figyelembe veszik-e az uniós előírásokat,- Az alkalmazott tenyésztési és tartási eljárások megteremtik-e a férőhelyek optimális hasznosítását, (X férőhelyes istálló, előnevelő, utónevelő, boxos, műhely, raktár, siló, felszíni silótér, irodahelyiség),- Megfelelően határozták-e meg az állatok férőhelyszükségletét, telepítési sűrűség milyen hatással volt a termelésre (Állatsűrűségi mutatók (állatlétszám (db) / terület (ha) vagy (számosállat /terület (ha) Számosállat

állattenyésztés-statisztikai valamint üzemszervezési mértékegység, különböző fajtájú, korú és ivarú állatok közös egységre hozva együttesen fejez ki. (a számosállat 500kg élőtömegű állat vagy állatcsoport)- Az állategészségügyi helyzet megfelel-e az előírásoknak, megfelelőek-e a tartási körülmények, (veszteségek, megtérülések, gyógyszerköltség, járványszerű megbetegedések, stressztényezők, elhullás) Állatorvosi

napló- Biztosított-e a folyamatos állatorvosi vizsgálat, prevenció- Gondoskodnak-e a beteg, illetve sérült állatok elkülönítéséről,- Időben intézkednek-e az elhullott tetemek elszállításáról,- Van-e a vállalkozásnak állományváltozási terve,- Megfelelő-e az állatállomány összetétele a terv teljesítéséhez, (állatok fajtánkénti száma és aránya - Szaporulati mutatószámok (apaállat ellátottság=anya/apa), (fedeztetési arány= befedeztetett/fedezésre alkalmas)

(fedeztetés eredményessége= megtermékenyült/fedezetett) (szaporulat arány= élőszaporulat/ellésre alkalmas) Állományváltozás faj, fajta, kor, nem hasznosítási arány szerint részletezve, (átl. állomány, utánpótlás aránya) tényleges létszám, összetétel, anyaállatok termékenyítési terve (- Növekedés: szaporulat, vásárlás, más korcsoportból átminősítés, egyéb növekedés, csökkenés: értékesítés, más korcsoportba való átminősítés, elhullás, selejtezés, egyéb csökkenés, nyitóállományból való kiindulás)

- Gondoskodnak-e az egyes korcsoportok megfelelő elkülönítéséről,- Meghatározták-e a szaporulatok számát, a szaporulati terv teljesül-e, (biológiai kapacitások kihasználása (alacsony színvonalú)- Az állatállomány összetételének megfelelő-e a hozamok alakulása (Hozam arányok, fajlagos hozamok, átlagtömeg, átlagos állomány változása (átlagos tejhozam változása= időszak alatt termelt összes/tehenek

takarmányozási napjai (létszámváltozás hatása)) (nyírási átlag=lenyírt zsíros gyapjú mennyisége/nyírt juhok száma) (tömeggyarapodás=növekedés alatt az állat élőtömegének meghatározott időszakra vonatkoztatott növekedése) stb. tejegyenérték 1kg 8l egyenértékű (napi tejtermelés változásának hatása)

- A számviteli törvény előírásainak megfelelően tartják-e nyilván az állatokat a vállalkozás számvitelében, (Terv szerinti értékcsökkenés, hasznos élettartam, maradványérték, állati termékek gyűjtésének költségei, hulladékmegtérülés

- A termelési költségek elszámolása szabályos-e (Állatok tartása, takarmányozás, gondozás, hízlalás, tenyésztés költségei, termelői árak, STK vásárolt készletek aránya, magas állandó költségek, változó költségek, beszerzések) (Állatok élőtömeg önköltsége (kalkulációs időszak végéig felnevelt állatok összes tömegének költsége, beleértve a kalkulációs egységhez kerülés előtt felmerült költségeket)

- Megfelelő-e a kapacitás kihasználás: növekedés, csökkenés, termelési költségek jövedelmezősége, értékesítés, jövedelmek alakulására ható tényezők)- Értékesítés irányai, felvásárlási árak, minőségi összetétel megfelelőek-e, ütemesség biztosított-e- Vagyonvédelem megfelelő-e (rendészeti feladatok, telep őrzése)

15

Élőállat ellátás- Van-e takarmányozási szabályzat,- A szabályzat kellő részletezettségű-e,- Előírják-e a takarmánymérleg összeállításának kötelezettségét (állatok összetétele száma kor szerint, mit eszik, mikor),- Előírja-e a szabályzat az uniós előírásokban való megfelelést,- Figyelembe veszik-e az élőállomány mennyiségét, összetételét a takarmánymérleg előállításánál,- Megfelelően határozták-e meg az állatok takarmányszükségletét- Megfelelő-e mennyiségben, minőségben és összetételben az állatok takarmányozása, (Tényleges átlagos állatlétszám, takarmányozási napló adatai alapján (időszak takarmányozási napjainak száma / időszak

naptári napjainak számával) tervtől való eltérés- Képes-e a gazdaság egész évre biztosítani a szükséges takarmány mennyiséget, gondoskodnak-e a pótlásról, állatellátó képesség, takarmány önellátás mértéke megfelelő-e - Megfelelő szakképzettséggel rendelkező alkalmazottakat alkalmaz-e a cég,- Előírják-e a takarmány mennyiséget és az etetés idejét,- Keletkezik-e felesleg takarmány, és gondoskodnak-e a tárolásról,- Van-e olyan takarmánynövény, amit elkülönítve kell tárolni,- Hogyan védekeznek a rágcsálók kártékony hatása ellen,- Gondoskodnak-e a magvas takarmány szárításáról, szellőztetéséről,- Uniós előírásoknak megfelel-e a tárolása,- Az etetés kézi vagy gépesített,- A karám megfelelő-e,- Gondoskodnak-e a megfelelő tisztántartásról,

Növénytermesztés- Rendelkezik-e a cég hatályos növénytermesztési szabályzattal,- Részletesen tartalmazza-e a szabályzat a növénytermesztéssel kapcsolatos előírásokat, feladatköröket, felelősöket, eljárási rendet,- Biztosított-e a növénytermesztési szabályzatban foglaltak betartása,- Rendelkezik-e a cég a termesztéshez szükséges technikai felszerelésekkel, gépekkel, berendezésekkel- Biztosítva van-e ezen eszközök folyamatos rendelkezésre állása,- Megfelelő szakembergárda foglalkozik-e a termesztéssel,- Mennyiben tekinthető optimálisnak a vállalkozás vetésterülete (pl. a gépkapacitással összefüggésben), - A művelés alól kivett terület nagysága - Rendelkezik-e a szabályzat a vetésforgó alkalmazásáról,- Mennyiben optimális a vetési sorrend (vetésforgó hatásának vizsgálata),- A talaj adottságainak megfelelő növényeket ültettek-e az adott földterületre, (erősen savanyú talajok, gyengén savanyú talajok, közömbös talajok, meszes talajok, lúgosan szikes talajok)- Ellenőrzik-e rendszeresen a termőföld minőségét,- Időben és jó minőségben készült-e el a talajelőkészítés,- Biztosított-e a megfelelő trágyázás,- Szerves vagy műtrágyát használ-e a cég,- Megfelelő-e a szervestrágya értéke, szállítása, kijuttatása, leszántása.- A vállalkozás rendelkezik-e megfelelő részletezettségű, talajvizsgálaton alapuló műtrágyázási tervvel,- A műtrágyázás e terv alapján történt-e,- A műtrágya beszerzése ésszerű-e, a szállítások mennyiségi, minőségi átvétele biztosítja-e a vállalkozás érdekeinek maradéktalan érvényesítését - A tárolás megfelel-e az Uniós előírásoknak (fedett, betonozott, ne tudjon szivárogni),- Megfelelő időben történt-e a trágyázás végrehajtása,- Megfelelő-e a műtrágya felhasználás módja,- Megfelelően alakul-e néhány év vizsgálata alapján a műtrágyázás hatása a legfontosabb növényféleségeknél (értékben, mennyiségben),- Vizsgálták-e a földterület éghajlati viszonyait, a napsütéses órák számát, a felhőzet alakulását, a borús és a napsütéses napok számát- A hőmérséklet hatását (évi átlagos középhőmérséklet, a maximum – minimum hőingadozások)- A szél és a szélerősség hatását- A csapadék mennyisége, formája, és intenzitása hatását- Vizsgálták-e az öntözőberendezés szükségességét az adott földterületen,- Készült-e piackutatás a piaci igények felméréséről,- Optimális időtartamon belül, a technológiai előírásoknak megfelelően végezték-e el a vetést,- Megfelelő minőségű vetőmagot szereztek-e be,- Gondoskodnak-e a megfelelő növényvédelemről,- A növényápolási és védelmi feladatokat időben és jó minőségben végezték-e el,- Megtörtént-e a terményértékesítési szerződések teljesíthetőségének felülvizsgálata a várt hozamok alapján,- Megkötötték-e a pótszerződéseket szükség esetére,- Készült-e betakarítási ütemterv- Megtörtént-e időben a betakarításra ütemezett géppark javítása,- Az adott növényféleségek betakarítása kellő időben történt-e,- Gondoskodtak-e a betakarított termények megfelelő tárolásáról- Megtörtént-e a víztartalom mérése a tábláról beszállított termékeknél (p1. gabona),- Megfelelően dokumentálva vannak-e a termesztés egyes fázisának eredményei illetve a megtermelt növény minősége, mennyisége, további sorsa

16