A POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. A KÁRMEGTÉRÍTÉSÉNEK MÓDJA ÉS

MÉRTÉKE

Felelősségről általában

Legáltalánosabb értelemben a felelősség valamely normaszegő magatartás, vagy mulasztásmiatti következmény viselése.

Több értelemben beszélhetünk róla: erkölcsi, politikai, gazdasági és jogi értelemben

Az erkölcsi normák átfedésben vannak a jogi, politikai, gazdasági felelősség rendszerével,lényegében a több – kevesebb viszonyában vannak. A jogtudomány feladata meghúzni ahatárt azon magatartások előtt, amelyek már veszélyt hordoznak a társadalomra és ezért ajogi felelősség alkalmazására van szükség.

A jogi felelősség az egyes jogágakban (büntetőjog, közigazgatási jog, munkajog, polgári jogstb.) differenciáltan jelenik meg: eltérő funkciójuk (reparáció, társadalom védelme, nevelésstb.) révén a felelősség megállapítása más szempontok alapján történik. Adott esetbenugyanaz a magatartás ami a pl. polgári jog terrénumában felelősséget keletkeztet, az abüntetőjog területén mentesül a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

(manapság emlegetik a média felelősségét, a vállalatok társadalmi felelősségvállalását, jelengeneráció felelősségét is stb.)

A Polgári jogi felelősség

Az összes többi jogághoz képest az eltérést jelenti, hogy a polgári jogi felelősségOBJEKTIVIZÁLÓDÓ! (az új Mt. révén manapság a munkajogi felelősség is a polgári jogifelé húz) A többi jogágra a vétkességre alapuló, (tisztán)szubjektív felelősségi rendszer ajellemző. Az eltérés oka a polgári jogi felelősség funkcióban leledzik.

A polgári jogi felelősség alatt tág értelemben értünk mindenféle helytállási kötelezettséget (pl.szavatosságot is), szűkebb értelemben azonban csak a kártérítési felelősséget.

A polgári jogi felelősség/kártérítés funkciói:

- Elsődleges funkciója a (teljes)reparáció: A bekövetkezett kár teljes egészében történőmegtérítése. A megbomlott (vagyoni)egyensúly helyreállítása, mintha meg sem történtvolna.

- Másodlagosan kapcsolódik a reparációhoz, a prevenciós célzat: visszatartani mindenkit(generális prevenció) és a károkozót (speciális prevenció), hogy a károkozó magatartást(újból) megvalósítsa.

A kártérítésnek NINCS represszív (megtorló) funkciója! (ez a büntetőjog sajátja, minthogy abüntetés immanens tulajdonsága a megtorló jelleg, azonban érdekes kérdéseket vet fel apolgári jogban a nem vagyoni kártérítés – lsd később)

Kártelepítés

A kártelepítés annak meghatározása, hogy ki lesz köteles a kár megtérítésére, azazki viselje a kárt. A károk viselésének rendszerszintű megoldása, különböző elvek jogimódszerek folytán.

Esetei:

1. Kártérítés: valaki jogellenesen, felróhatóan okoz kárt

2. Kártalanítás: jogszerű károkozás esetén a jogalkotó meghatározza, hogy kitterheljen a kártalanítási kötelezettség (pl. kisajátítás)

3. Teljes ill. részleges kárelosztás: Közös kockázatvállalás az alapja, tkp. egyveszélyközösség jön létre önkéntesen vagy jogszabály által (pl. társadalombiztosításrendszere) (a prevenció itt háttérbe szorul)

4. Méltányosság: tulajdonképpen olyan személyt köteleznek a kár megtérítésére,aki nem is felelős

5. Casus nocet domino: „A tulajdonos viseli a kárt” – Ha nincs olyan elv, szabálymely alapján a kár viselését más személyre lehetne hárítani, úgy (szükségszerűen) atulajdonost terheli az. (Eredetileg főszabály, de manapság szubszidiárussá lett)

A Polgári Jogi Felelősség rendszere –kontraktuális és deliktuálisfelelősség

A polgári jogi felelősség lehet kontraktuális (szerződésszegéssel bekövetkezettkár) és deliktuális (szerződésszegésen kívül okozott kár) felelősség. Elsőesetben a károkozás a felek közötti szerződéses kapcsolathoz kapcsolódikés a kárt valamelyik szerződő fél szerződésszegése okozta. Míg a másodikesetben a felek között nincsen szerződéses kapcsolat, a kötelmi viszonytmaga a káresemény hozza létre.

A két felelősség között nincs elvi különbség mert a Ptk. a kontraktuális felelősségnél[318.§ (1)] utaló szabályt tesz a deliktuális felelősségre [339.§ - 360.§], azaz afelelősségre vonás feltételei alapvetően ugyanazok lesznek, csupán arészletszabályokat illetően tesz néhány különbséget a jogalkotó a kételvi alakzat között:

- A szerződésszegésnél méltányosságra nincs lehetőség

- A szerződésszegéssel okozott károk tekintetében egyes speciáliskárokozásokért a felelősség még vis maiorért is fennállhat.

- A kontraktuálisnál (szerződésszegésnél) kötelező azigényérvényesítés, ha a kikötött ellenszolgáltatás teljesítése részben vagyegészben állami ktgvetésből történik

A kárkötelem szerkezeteA kárkötelem = kártérítési jogviszonyRelatív szerkezetű és pozitív tartalmú jogviszony. Az alanyai mellérendeltek.A jogviszony elemei: alanya, tárgya, tartalma

A jogviszony alanyai:a jogosulti oldalon – a károsulta kötelezetti oldalon – a károkozó

A károsulti pozícióban bárki lehet, a polgári jog bármely alanya (jogi személy is).

A károkozói pozícióban, ha az természetes személy akkor VÉTŐKÉPESNEK kelllennie: ez azt jelenti, hogy a károkozót felelősségre csak akkor lehet vonni, ha a szellemifejlettsége olyan szinten van, hogy képes magatartása következményeit felismerni. Nincsköze a cselekvőképességhez! A vétőképességet a Ptk. nem határozza meg, a bíróságmérlegel a konkrét esetben. Általában életkorhoz kötődik a vétőképesség megléte.

ha jogi személy van a károkozói pozícióban, akkor a jogi személynevében eljáró képviselő magatartásának jogi megítéléséről van szó. (hisz a jogiszemély maga „csak” egy fikció)

Mindkét pozícióban egyidejűleg több személy is lehet.

A kárkötelem szerkezeteA jogviszony tárgya:

A közvetlen tárgya az a magatartás, amire a jogosult alanyi joga irányul,illetve amire a kötelezett jogi kötelezettsége vonatkozik. Tulajdonképpen maga a kármegtérítése, amely több módon történhet (lsd később)

Jogviszony tartalma:A károsult jogai:

- a teljes kár megtérítésére vonatkozó igényA károsult kötelezettségei:

- Kárenyhítési kötelezettség: a kár megelőzése és a kár enyhítésekörében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható

- Bizonyítási teher: a kár ténye, annak mértéke és az okozatiösszefüggést

- A káronszerzés általános tilalmából fakadóan, ha a károkozó a teljeskárt megtérítette a károsultnak, a károsult nem tarthatja meg azt is ami a dologbólvisszamaradt, vagy más módon megtérült . A maradványt (residuumot – ha egy kis értékeis maradt a károsodott dolognak) vagy a károkozó kapja meg, ha a teljes kárt megtérítette,vagy a károsult tarthatja meg (feltéve, hogy az értéket a kártérítésből levonják). A helyzetugyanez a vagyontárgy helyébe lépett más dolog, érték (surrogatum) esetén.

A kárkötelem szerkezete

A jogviszony tartalma:

A károkozó jogai:

- Jogosult az előbbiek szerint a residuumra

- Hivatkozhat arra, hogy a kár bekövetkezésébe a károsult isközrehatott

A károkozó kötelezettségei:

- Főkötelezettsége a teljes reparáció: a kár teljes egészébenvaló megtérítése, ideértve azon költségeket is, amelyek a károsultnál akárenyhítési kötelezettségének teljesítése során álltak elő

- Bizonyítás: ha mentesülésre hivatkozik, neki kell bizonyítania,hogy magatartása nem volt jogellenes és felróható

A deliktuális felelősségrendszere a Ptk.-banKét alcsoportot különböztethetünk meg:

- Általános felelősségi alakzat

- Speciális felelősségi alakzatok

Általános alakzat: Általános, mert általános érvénnyel határozza meg, hogy mely magatartás tanúsításaesetén áll fenn a felelősség. Oka: ellentétben a büntetőjoggal a polgári jogi felelősség valamennyi alakzatanem tipizálható – kell egy alakzat, ami felhívható akkor, amikor egy tipizált tényállás nem valósul meg.

Speciális alakzatok: Mindig van egy ok – pl. fokozottabb védelem – amely miatt a szabályozás eltér azáltalánostól. Mögöttesen mindig az általános szabályok alkalmazandóak. Ezen alakzatok:

- Veszélyes üzemi felelősség

- Vétőképtelenek által okozott károkért való fel.

- Munkavállaló, megbízott által okozott károkért való fel.

- Állattartók felelősége

- Épületről lehulló tárgy által okozott károkért való fel.

(egyre több felelősségi tényállás jelenik meg a Ptk-n kívül is: vtv, fb tag felelőssége, termékfelelősség stb. –ezek mögött is rendszerint a ptk általános alakzata van)

A polgári jogi általánosfelelősség

Ptk. 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az azadott helyzetben általában elvárható.

A törvényi fogalom alapján a polgári jogi (általános) felelősség feltételei akövetkezők:

1. Jogellenes magatartás

2. Kár

3. Okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között

4. Felróhatóság

Ezen feltételek konjuktívan kell, hogy fennálljanak. Azaz bármelyik hiánya akadályátképezi a felelősségre vonásnak.

Jogellenes magatartás

A polgári jog nem sorolja fel taxatíve a jogellenes magatartásokat, mint teszi abüntetőjog. Ugyanakkor független is a többi jogágtól, azaz megeshet hogyaz a magatartás amit más jogág jogellenesnek minősül, az a polgári jogszempontjából nem alapoz meg felelősséget és fordítva.

Főszabály szerint minden olyan magatartás, mely más személy alanyijogát sérti és ez a sérelme (vagyoni vagy nem vagyoni) károsodásbannyilvánul meg, az jogellenes. A kár okozása tehát főszabály szerint mindigjogellenes (akkor is ha konkrét jogparancs nem sérül), kivéve ha a károkozástjogszabály meg nem engedi és ezért nem lép fel egy jogellenességet kizáró ok.

A jogellenes magatartás megvalósulhat tevéssel és mulasztásban(nemtevésben) egyaránt. Előbbi a tipikus, utóbbi esetében pedig mindigszükséges az, hogy egy aktív magatartása kötelező előírás (ami akár egy jogelvis lehet) legyen.

pl.: jogosult vagy kötelezett késedelme (szerz.szegés), együttműködésikötelezettség megszegése, kárenyhítési, kármegelőzési kötelezettségelmulasztása

Jogellenességet kizárókörülmények

1.Jogos védelem: A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utalófenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, haa védekező az elhárítással szükséges mértéket nem lépte túl.

A támadás fogalmilag fizikai behatást jelent és irányulhat vagyon ellen is. Fontos hogy jogtalanlegyen a támadás (pl. intézkedő rendőrrel szemben nincs jogos védelmi helyzet) és hogyaz elhárításhoz szükséges mértéket ne lépje túl a támadást elhárító személy(máskülönben egyéb feltételek megléte esetén a túllépésért felel)

2.Szükséghelyzet: Másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és másmódon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos kötelestűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükségesmértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak.Más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetében ez a kötelezettség a tulajdonost csakakkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatólag jelentős mértékben meghaladja azt akárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti.

Jogellenséget kizárókörülmények

3.Károsult beleegyezése: A károsult hozzájárulása kizárja a jogellenességet, feltévehogy az társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. Továbbá semmis az akikötés, amely a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben,testi épségben, egészségben okozott károsodásért vagy bűncselekményért való felelősségetelőre korlátozza vagy kizárja.

(tipikus esetek: orvosi beavatkozások, sporttevékenység)

Vizsgálni szükséges a beleegyezés, mint jognyilatkozat érvényességét ill. hatályosságát. (nemsért-e társadalmi érdeket, tévedés, megtévesztés, rendelkezési jog hiánya)

4.Rendeltetésszerű joggyakorlás: Nem jogellenes a kár, ha az a jogosultságrendeltetésszerű gyakorlásával következett be. Például kisajátítás, használati,szolgalmi jogok vagy bizonyos szomszédjogok. De nem csak a polgári jog, hanem egyébjogág normái is „megengedhetik” a károkozást. Szerződéses kapcsolatokban a felek magukis kiköthetnek ilyen rendelkezéseket a jogszabályi keretek között, továbbá a törvény többszerződésfajtánál is maga teszi a jogviszony részévé (pl. objektív elállás joga). Ilyenkor nemjár kártérítés jogellenesség hiányában, azonban a jogalkotó többnyire előírja a kártalanítást!

A kárA kár fogalma alatt értünk minden olyan hátrányt amely valakit valamely károsító

esemény folytán személyében illetve vagyonában ér.Elemei: 1. vagyoni kár

2. nem vagyoni kár1.Vagyoni kár lehet:

- Felmerült kár vagy tényleges kár (damnum emergens): a károsultvagyonában bekövetkező értékcsökkenés, azzal az értékkel egyenlő, amelytől a károsultvalamely dolog elpusztulása, megsérülése, megrongálódása folytán elesik (pl. károsultruházatának károsodása amely közvetlenül a károsító magatartásból állt elő)A kár megállapításához kiinduló pont lehet a fogyasztói ár, de figyelembe kell venni azavulást ill. kereslet-kínálatot. Az ún. előszereteti érték azonban nem vehető figyelembe

- Indokolt költség: a hátrány kiküszöböléséhez vagy csökkentéséhezszükséges költség. Nem közvetlenül a károsító magatartás váltja ki, hanem annakhatására (utóbb) a károsult vagy más személy elhatározása (pl. ápolási ktg, élelmezésitöbbletkiadások, illő eltemettetés, hozzátartozók látogatásának ktg-e)

- Elmaradt jövedelem (lucrum cessans): az az érték, amivel a károsultvagyona bizonyíthatóan gyarapodott volna, ha nem következik be a káresemény (pl.elmaradt munkabér, nyereség stb.)

2. Nem vagyoni kár: a jogellenes és felróható magatartás a károsult személyhez fűződő jogaitsérti. Nem vagyoni a kár, mert a személyhez fűződő jogok (jó hírnév, becsület) sérelmefolytán beállott kárt nem lehet forintosítani még típus esetekben sem. (pl. mennyit éregy elvesztett végtag? – a kérdést részletesebben lsd később)

Okozati összefüggés

A felelősség megállapításának (objektív) feltétele, hogy a jogellenesmagatartás és a kár között ok-okozati összefüggés álljon fel.

Különböző elméletek születtek az okozatiság problematikája, úgy mint a feltételekegyenértékűségének elmélete, vagy az ún. okkiválasztó elméletek. Alegszélesebb körben elfogadott elmélet szerint (adekvát okozatossági tana)oknak tekinthető minden olyan előfeltétel, amely az emberi tapasztalat szerinthasonló esetekben az eredményt létre szokta hozni.

Összességében az mondható, hogy az okozatosság vizsgálatánál azokat aláncszemeket kell elsősorban vizsgálni, amelyek a megelőzés és azelhárítás szempontjából elsődleges, és amelyekre ezáltal a jogeszközeivel, így a kártérítés szankciójával hatni lehet.

Ha a magatartás mulasztásban nyilvánul meg, akkor elsősorban azt kell vizsgálni,hogy a káreseményhez vezető kauzális láncba való beavatkozással az eredményelmaradt volna-e. (pl. kutyatartó szájkosár nélkül sétáltatott kutyája megharapvkit)

FelróhatóságA felelősség megállapításának feltétele, hogy a károkozó magatartása neki felróható

legyen. Az elvárhatóság elvéből fakad, azaz ha a törvény szigorúbbkövetelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogyaz az adott helyzetben általában elvárható. Aki nem így jár el, annak magatartásafelróható, és a többi konjuktív feltétel teljesülése esetén kárfelelősséggel tartozik.

Ez egy társadalmi ideáltipikus magatartást követel meg a személyektől: tipikusélethelyzetben mindenki által tanúsítandó „helyes” „elvárható” magatartást.

Élesen meg kell különböztetni a felróhatóságot büntetőjog által alkalmazott vétkességtől, amelyegy tisztán szubjektív kategória és amelynek két megnyilvánulási formája a szándékosságés a gondatlanság. Ennek a középpontjában az egyén (az elkövető) áll és a cselekvésimérce amihez igazodnia kell kizárólag az ő pszichéjéhez, képességeihez, adottságaihozigazított. Ez a büntetőjog céljából és funkcióból adódik (prevenció a represszió által)

Ezzel szemben a polgári jog céljának és funkciójának (prevenció a reparáció által)sokkal jobban megfelel az objektivizált elvárhatóság, amely tipikusélethelyzetekből és ezen helyzetekben mindenki által gyakorolandómagatartásból indul ki és vár el: „objektivizált szubjektív” mérce.

El kell határolni egymástól a felróhatóságot és a vétőképességet. A vétőképesség akárkötelem kötelezettjéhez (amennyiben az természetes személy) tapadó kategória: ahhozhogy a kárkötelem alanyává válhasson szükséges, hogy a károkozó olyan belátásiképességgel rendelkezzen, hogy magatartása következményeit fel tudja mérni, illetvetudata azt is átfogja, hogy a társadalom magatartását hogyan ítéli. Ezzel szemben afelróhatóság a károkozó magatartásához való pszichés viszonyulását fejezi ki, midőn nemúgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Felelősségi mérce- Abszolút (tisztán objektív) felelősség: jogállamban nem

jellemző

- Atomkár

- Termékfelelősség

- Veszélyes üzemi felelősség (objektivizálódó felelősség)

- Meghatározott tisztséget betöltő személyektől elvárhatófelelősség

- Felróhatóság (általában elvárhatóság)

- Vétkesség (tőle elvárhatóság)

A bizonyítási teheralakulása

A bizonyítási terhet a jogalkotó megosztja a károkozó és a károsult között azalábbiak szerint:

A károsultnak kell bizonyítani a kár bekövetkezését – ideértve a kár mértékét – ésazt hogy a kár károkozó magatartásával ok-okozati összefüggésben állt elő.

A jogalkotó ekkor vélelmezni, hogy a magatartás jogellenes volt és felróható.Ezért ha a károkozó mentesülni akar a felelősség alól, akkor neki kellbizonyítania azt, hogy a magatartása nem volt jogellenes, vagy jogellenes volt,de nem felróható. (ezt nevezzük exculpációnak) Ha a kimentés sikertelen abizonyítatlanság terhe a károkozón nyugszik.

(a bizonyítási teher nem azt jelenti, hogy kinek a feladata a bizonyítás, hanem hogya bizonyítás sikertelenségét, annak hátrányait kinek kell viselni)

Kárenyhítés,kármegelőzés

Az elvárhatóság alapelvi követelményéből fakad a károsult kárenyhítési,kármegelőzésikötelezettsége:

A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni,ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnakazt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nemtett eleget.

A kármegelőzés a károsodás lehetőségének kizárása, míg a kárenyhítés a károsítókövetkezmény enyhítését jelenti (pl. tűzoltás)

Nem kötelezi a jog tehát a károkozót a kár azon részének megtérítésére, amely a károsultfelelősségcsökkentő önhibájából áll elő. A kárelhárítási kötelezettség megszegése jelenthetkonkrét kötelezettségszegést, de általában véve mulasztást vagy nem tevést.

A polgári jog lehetőséget ad arra is a potenciális károsultnak, hogy ha a kárveszélyt előrefelismeri bírósághoz forduljon és szükség esetén biztosítékot követeljen a veszélyeztetőtől.

Amennyiben a károsult a kárenyhítési, kármegelőzési kötelezettségének nem tetteleget, úgy kármegosztásnak lehet helye (azaz a károkozó kárfelelőssége csökkenannyival, amennyivel a kár a károsult részéről ésszerűen enyhíthető, elhárítható lett volna)

MéltányosságNem általános polgári jogi elv, hanem a deliktuális felelősségnél megjelenő kisegítő elv. A

méltányosság a Ptk-ban két irányú: a méltányosság, ha az a károkozó javára esik – ún.felelősségcsökkentő méltányosság, azonban ha a méltányosság a károsult javára esik,akkor felelősségalapító méltányosságról beszélünk.

A felelősségcsökkentő méltányosság alapján a bíróság a kárért felelős személytrendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a felelősség alólrészben mentesítheti. (Valójában a kártérítés mérsékléséről van szó)

Nem ad fogalmat vagy támpontot a jogalkotó arra, mit értsünk rendkívüli méltánylást érdemlőkörülménynek, az a bírói gyakorlatra bízza. Általában a felek vagyoni viszonya alapozzameg, de szóba jöhet a szubjektív tudati állapot (jó-, vagy rosszhiszeműség) stb.

A méltányosság alapjául nem szolgálhat ugyanaz a körülmény, mint ami a kármegosztástalapozta meg (kétszeres értékelés tilalma). Nem alkalmazható a szerződéses felelősségnél,illetve a termékfelelősség esetén sem.

(A felelősségalapító méltányosság eseteiről a speciális kárfelelősségi alakzatok illetve akártérítés módjánál lesz részletesen szó.)

Többalanyúság akárkötelemben

Akár a jogosulti (károsult), akár a kötelezeti (károkozó) oldalon előállhat.

Több károsult esetén: minden károsult önállóan, közvetlenül követelheti az őt értkár megtérítését.

Több károkozó esetén 2 elvi eset van :

- A kárt a felek nem közös ténykedéssel okozzák: amikor a közreműködőkegymástól függetlenül, de mégis egymással okozati kapcsolatban állómagatartással okoznak kárt. Ilyenkor a károkozók önállóan felelnek. (pl.közlekedési baleset miatt orvosi beavatkozás szükséges, de „műhiba”következtében az állapota súlyosabbá válik)

- A kárt a közreműködők közös ténykedéssel okozzák ezért a felelősségük akárosulttal szemben egyetemleges lesz. Ez a közös károkozás, ami tehátakkor áll fenn, ha a kár bekövetkezésében több okfolyamat hatott közre,amelyek közül, ha egy is elmarad a kár nem következik be! (pl. két gépjárműütközése miatt egy gyalogos sérül)

Többalanyúság akárkötelemben

A közös károkozás esetén a károkozók „kifelé”, azaz a károsult feléegyetemlegesen felelnek. Ez azt jelenti, hogy a károsult bármelyik károkozótóljogosult követelni a teljes kártérítés összegét. Bármelyik károkozó teljesít, azzalmegszünteti a többiek kötelezettségét

Ugyanakkor belső viszonyukban – „befelé” – a felelősség megoszlik a károkozókközött a felróhatóságuk arányában. Amennyiben a felróhatóság aránya nemmegállapítható, úgy egyenlő arányban felelnek.

Kivétel az egyetemlegesség alól:

A bíróság mérlegelhet és „megbonthatja” a károkozók egyetemleges felelősségétközrehatásuk szerinti felelősségre, ha ez a kár megtérítését nemveszélyezteti és tetemesen nem is késlelteti vagy a károsult maga isközrehatott a kár bekövetkeztébe, vagy igénye érvényesítésévelmenthető ok nélkül késlekedett.

A felelősség korlátozásavagy kizárása

Mind a szerződéses, mind a szerződésen kívül okozott károk szabályozásábanazonosak a kógens szabályozással védett esetkörök.

Azaz tilos a felelősség korlátozása azon esetekben, amikor

- szándékosnak, illetve súlyosan gondatlannak minősül akárokozó magatartása (vétkességi kategóriák)

- bűncselekménnyel okozták a kárt

- az életben, testi épségben, egészségben következett be a kár

Különbséget jelent azonban a kontraktuális és deliktuális felelősségközött, hogy előbbi esetében a károsodás bekövetkezése előtt és után semmegengedett az ezirányú felelősségkorlátozás (és egyébiránt is csak akkor, havan megfelelő ellentételezés), míg utóbbiban csak előre semmis az ilyenkorlátozás, utólag nem tilos.

Kártalanítás elhatárolása akártérítéstől

Minden károkozás főszabály szerint jogellenes, kivéve ha jogszabály másként nemrendelkezik. Ha a jogszabály megengedi a károkozást, akkor jogellenességhiányában a kártérítésről szó nem lehetne, a vagyoni igények – kártalanításhiányában – nem térülnének meg. Kártalanításra generális szabály - mint akártérítés esetében – nincs. Mindig a jogalkotó kifejezett rendelkezése alapjánjár. Tehát a kártalanítás vagyoni helytállást jelent bizonyos,jogszabályban meghatározott jogszerű magatartásokért.

Kártalanítás esetében nem feltétel a felróhatóság vizsgálata, azaz objektívjogkövetkezmény. Ugyanakkor a legtöbb esetben kártalanítás gyanánt csak akiadások, teljesítési előkészületek, ügyleti ktg-k követelhetőek (negatívinteresse). Az elmaradt haszon, ellentétben a kártérítéssel nem követelhető.Többnyire a nem vagyon kár sem.

A kár megtérítésének főelvei

1)A teljes kártérítés elve: a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotothelyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult alapos okból nemkívánja, köteles a kárt megtéríteni. (a főszabály alól vannak kivételek pl.méltányosság)

2)Káronszerzés tilalma: A károsult a károkozó rovására a károkozáskövetkeztében nem gazdagodhat alaptalanul. Csökkenti a kártérítés mértékétaz az érték mely a dolgon megmaradt (residuum), illetve a károsodott dologhelyébe lépő dolog, vagy érték is (surrogatum). Ha a károkozó mégis ateljes kárt megtérítette, úgy a károsultnak a károkozó rendelkezésére kellbocsátania a dolog maradványát vagy helyébe lépő értéket.

3)A károsult magatartásának az értékelése a kárenyhítés, kármegelőzéskörében: Nem kell a kárnak azt a részét megtéríteni, amely abbólszármazott, hogy a károsult a kár elhárítása, csökkentése körében nem úgyjárt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható

A kártérítés módozatai

- A kár megtérítésének elsődleges módja – a teljes reparáció elvéből következően– az eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio): azaz a károsultatolyan helyzetbe kell hozni, amilyenben volna ha a kár nem következett volna be

- Ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy a károsult személyalapos okból nem kívánja, köteles a kárért felelős személy a károsult vagyoniés nem vagyoni kárát megtéríteni.

- A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve ha a körülmények a kártermészetben való megtérítését indokolják. A kár természetben valómegtérítése különösen akkor indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó magais termeli, vagy egyébként rendelkezésre áll. (tehát természetben akkorlehetséges a kártérítés ha a károsult dolog helyettesíthető dolog)

A kártérítés módjai kombináltan is jelentkezhetnek. A kártérítés módjainakmeghatározásánál a bíróság nincs kötve a felek kérelméhez

A vagyoni kár megtérítése

A vagyoni kár megtérítése történhet egy összegben, járadékban vagy ezekkombinálásával.

A bíróság dönt és a cél, hogy azt az eszközt válassza, amely a károsultat leginkább akárosodás előtti helyzetbe hozza.

Járadék: Járadékot rendszerint akkor kell megállapítani, ha a kártérítés a károsultnak vagy veleszemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását illetőleg tartásának kiegészítéséthivatott szolgálni.

Járadékra tarthat igényt maga a károsult, de a tartásra jogosult hozzátartozója is.

Járadék megállapítására különösen akkor kerül sor, ha a károsult balesete folytánmunkaképessége csökkent és balesete utáni keresete nem éri el – neki felróhatóan – abaleset előtti szintet.

A baleset alatt valamilyen emberi szervezetet érő külső hatást értünk, amely a balesetetszenvedő akaratától függetlenül, és hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt sérülést vagy másegészségkárosodást, illetve halált okoz.

(üzemi baleset, ha munkaviszonyban köv. a baleset)

A járadék számítása

A járadék alapja:

A keresetkiesést a balesetet megelőző egy évben elért rendszeres keresethavi átlaga alapján kell meghatározni. Ha ebben az időben tartósjövedelemváltozás állott be, csak a változás utáni átlagot kell venni.

Ha a munkabére határozott összegű és rendszeres jellegű volt (fix bér) akkor eztkell alapul venni.

Ha a fenti módokon nem határozható meg, akkor az azonos vagy hasonlómunkát végző személyek átlagos havi keresete az irányadó

Általános elv, hogy a keresethez hozzá kell számolni azt a jövőbeni változást, amiteljes bizonyossággal bekövetkezett volna.

A járadék összege: Balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség –csökkenés esetében az elmaradt keresetet csökkenteni kell tb juttatásokértékével (káronszerzés tilalma). Szintén csökkenti a járadékot, ha a károsultközrehatott a károsodásban és kármegosztásra került sor. A járadék összegétbefolyásolja továbbá a munkaképességcsökkenés foka.

Járadékra vonatkozó speciálisszabályok és az általános kártérítés

Járadék visszamenőleg csak 6 hónapra érvényesíthető és időszakonként előre kell fizetni

A járadékkal szemben kizárt a beszámítási kifogás

A járadék összege a körülmények változása (állapot javulás v romlás) szerint változhat

Általános kártérítés: Ha kár mértéke – akár csak részben – pontosan nemszámítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általánoskártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlásáraalkalmas.

Azaz az általános kártérítés egy olyan becsült összeg, amelynek biztosan alkalmasnak kelllennie a teljes reparációra, akkor is amikor valamilyen okból a vagyoni kár mértékepontosan nem számítható ki.

Lehet egyösszegű – ekkor nem követelhető vissza utóbb akkor sem, ha kiderül a tényleges kárkevesebb volt mint az általános kártérítés összege

Lehet járadék - ekkor van lehetőség a mértékének változtatására, a körülmények változásáhozmérten

Lehet kombinált – általános szabályok szerint a kár azon része, amely kiszámítható és általánoskártérítés az összegszerűen meg nem határozható részre

A nem vagyoni kár

A nem vagyoni kár az a hátrány, amely a polgári jog alanyainak személyhez fűződő jogainaksérelme esetén áll elő, és amely összegszerűen - a hátrány természetéből adódóan ésfogalmilag - meg nem határozható.

A személyhez fűződő jogok komplex védelemben részesülnek és tulajdonképpen az emberijogok polgári jog vetületének számítanak.

Személyhez fűződő jogok: élet, emberi méltósághoz való jog, jó hírnév, magánlakássérthetetlensége, hátrányos megkülönböztetés tilalma stb.

Taxatíve nem felsorolhatók: a ptk megadja a személyiségvédelem generálklauzuláját (Ptk.75.§), miszerint a „személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletbe tartani” ésegyúttal a törvény védelme alatt állnak. Ezt követően példálózó jelleggel nevesíti alegjelentősebb jogokat.

A ptk személyiségvédelme objektív (erkölcsi) és szubjektív (vagyoni) szankciókat határoz meg:Objektív, azaz felróhatóságtól független a jogsértés tényének bírói megállapítása,

jogsértés abbahagyására vagy eltiltására való kötelezés, elégtétel adás illetőleg a sérelmeshelyzet megszüntetése, jogsértő tárgy megsemmisítése

Szubjektív jogkövetkezmények (azaz felróhatóságon alapuló) a NEMVAGYONI KÁRTÉRÍTÉS és a közérdekű célra fordítandó bírság (ez utóbbit már nemalkalmazzák, meghaladta a kor)

Problémák a nem vagyonikár intézményével

- Összegszerűen nem meghatározható, mert a személyhez fűződő jogoknak nincsenforgalmi értéke. (mennyit ér az ember becsülete?)

- Még típusesetekben sem taxálható a mértéke (egy elvesztett láb súlyosabbveszteség egy focista esetében)

- Sokszor a külvilágban nem jelenik meg a sérelem (pl. egy hozzátartozó elvesztéseután érzett pszichés fájdalom). Azonban a kártérítés konjuktív eleme a kár,amelyet a károkozónak kell bizonyítani. Sok esetben ez lehetetlen

- A polgári jog az - alapvetően vagyoni elvű szemlélete miatt - nem tud mit kezdenivele. Fogalmilag kártérítés, de a reparáció elve természetszerűleg nemérvényesülhet, a repressziót pedig a polgári jogi hagyomány nem fogadhatja el.Az eredmény a szabályozatlanság (a ptk szinte csak megemlíti, tartalommal nemtölti fel az intézményt, így a bírói gyakorlatra hárul a jogfejlesztő bíróiértelmezés)

A nem vagyoni kártérítésfunkciói

Mivel a nem vagyoni kártérítés esetében reparációról nem beszélhetünk (nem lehetnem megtörténté tenni pl. egy hozzátartozó elvesztését – eredeti állapotothelyre nem lehet állítani és pénzbeli értéke sem határozható meg az így érzettfájdalomnak), ezért újra kell értelmezni a nem vagyoni kártérítés funkciót avagyonihoz mérten. Több irányzat létezik:

Kompenzációs funkció: az elveszetett életörömöket nem lehet reparálni, ezértmegközelítő pótlásuk a cél. A pénzbeli kompenzációval újabb „pótló”életörömeket „venni”.

Elégtétel funkció: tulajdonképpen „pénzbüntetésre” ítéljük a nem vagyonikártérítéssel a károkozót. Represszív, büntetőjogi jelleg.

Bizonyos esetekben egyik funkciót sem képes betölteni a nem vagyoni kártérítés. Pl.ha a káresemény hatására a károsult egy külvilágot érzékelni nem tudó, szinte„vegetatív” állapotba kerül, úgy ő sem kompenzációt, sem elégtétel nem érez.

Nem vagyoni kártérítés

A legnagyobb probléma dogmatikailag az igényérvényesítés során, hogy a Ptk. megköveteli afelelősség megállapításához a kár bizonyítását a károsulttól. Sok esetben, mikor a sérelemnem lép ki a külvilágba (pl. egy pszichés fájdalom), orvosilag nem igazolható. A legújabbmagyar bírói gyakorlat ezt oly módon oldja fel, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmétköztudomásúnak fogja fel. Például köztudomású tényként kezeli, hogy ha egy politikusrólolyan vádak jelennek meg miszerint ő korrupt, úgy sérül a jó hírnévhez való joga. Ebben afelfogásban a nem vagyoni kártérítés esetén a kár = személyhez fűződő jog megsértése =jogellenesség.

A másik problematikus terület a kártérítés mértékének megállapítsa, hiszen az nemforintosítható. Szempontok az ítélkezésnél:

- jogsérelem súlya, hány személyhez fűződő jog sérült,károsult közrehatott-e

- sérelem jellege, mértéke

- társadalomban való részvétel

- élet tartós és súly megnehezülésének megnyilvánulásai

- károsult kor, családi állapota, társadalomban elfoglalt helyestb.

Nem vagyoni kár és általánoskártérítés különbsége

Az általános kártérítés csak vagyoni károk esetén jöhet szóba, hiszen arrólvan szó, hogy vagyoni kár az igényérvényesítés időpontjában még nemforintosítható pontosan, így a bírónak egy olyan összeget kell megállapítani,amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Ez a kár megtérítésénekegyik módozata, amely a nem vagyoni kártérítés esetén nem jöhet szóba, hiszenott éppen arról van szó, hogy a kár a személyhez fűződő jogok sérelmébennyilvánul meg, amelyeknek nincs és nem is lehet forgalmi értéke (nemforintosítható, nem vagyoni).

Köszönöm a figyelmet!

Készítette: Bodó László, PhD hallgató,Polgári Jogi Tanszék

E-mail: bodolaszlo.uni@gmail.com