energia epfiletek h6ri zikaja - zero.eik.bme.hugoliat.eik.bme.hu/~berecz/2007_11b.pdf ·...

2
energia fokusz ) Epfiletek h6ri zikaja A kiiriiliittiink taldlhati levegf hfimdrsdklete ktizdrzetiinkegyik fontos meghatdroz6ja. A kiil6nbiiz6 rendeltetEsfi dpiiletek megfelel6 bekd h6ndrsEkletdnek biztositdso meghatdrozd jetentfis€gfi mind a tervezds, mind az iizemeltetds sordn. rUr,0xe0z6 lxyncorsor, fel- 6pftett 6piiletekben lej6tsz,5d6 h6folyamatok meg 6n6,se fontos a megfelel6 komf ort\rzet energia- takar6kosk ialakitSs 6hoz. A h6 terjed6se Az egyik helyr6l a m6sikra alapve- t6en h6romf6le m6don juthat el a h6, ezek: h6vezet6,s (kondukci6) , h6- Sraml5s (konvekci6) 6s h6wg6rz6s (radi5ci6). A gyakorlatban 6ltal6ban ezen folyamatok egyiitt l6pnek fel. A nedvesed6s, illetve p6rolgSs sorii"n lej6tsz6d6 h6Iead6s, valamint -fel- v6tel szigorian v6ve nem tartoznak a h6 sz6llit6si mechanizmu s ok ko 26,, viszont befolydsolhatj 6k azokat. H6vezet6s alatt azt 6rtjik, amikor a h5 valamilyen anyagon keresztiil, annak atomjai, molekul6i r6v6n ter- jed. A h5terjed6s ezerr m6dja els6- sorban a szilSrd anyagokra jellernz6. A h65raml5s eset6ben a h6 valamelv (foly6kony vagy g|znemfi) kozeg SramlSsa r6v6n keriil egyik helyr6l a m5.sikra. H6sugirz6s sor6n pedig a h6 elektrom6sneseshullSmok r6v6n terjed, amelyeket minden, az abszo- Ildrt z6rusfokn6l (-273 "C) magasabb h6m6rs6kletritest kibocs6t. V6eezetiil pedig h6rnennyis6gszabadulhat fel, illetve nyel6dhet el filzisdtalakul6sok (p6ldriul lecsap6d6svagy p6rolgds) r6v6,nis. A h6 ilrarnlSs6nak m6dja gyakran Stt6teleken keresztiil keriil az 6pileteken beliilre: p6ld6ul a nap h5je sugSrzdsr6v6n kiviilr6l melegi- ti a falat, amelyen keresztiil a h6 ve- zet6ssel jut a bels6 feliiletekre, onnan pefig h66raml6s 6s h6sug6rz6sr6v6n ad6dik 5t a bels6 t6r leveg6j6nek. H6szigete16k Szem6lyestapasztalatb6l tudjuk, hogy egyes anyagok jobban, m5.sok kev6sb6 vezetik a h6t. A kiilonf6le anyagok h6vezet6 k6pess6g6t ah6- v ezet\si t6nyez6v el j ellemezzik., m6r - t6kegys6ge: W/mK. Egy anyag h6- vezet6si t6nyez6je 1 W/mK, ha az adott anyagb6l k6sziilt 1 m oldal- hosszds6gri kocka k6t szemkrizti lap- ja k6zott m6sodpercenk6nt 1. J h6- mennyis6g Sramlik keresztiil 1 'C h6m6rs6kletkiikinbs6g eset6n. N6hdnv anyag h6vezet6si t6:nyez6je:t6gla 1,,1,5W/mK; iiveg 1,05 W/mK; beton 1.,25W lrnK; fa 0,1.44W/mK; iiveg- gyapot 0,05 WmK. Min6l kisebb egy anyag h6vezet6 k6pess6ge ann6l jobb h6szigetel6. A h6vezet6k6pess6g mel- lett ritk5bban szokt6k hasznillni an- nak reciprok6t, amelynek fizikai j elent6se: h6ellen5ll5s. A kiilcinf6le anyagokb6l k6sziilt 6pii- letelemek (p6lddul falazat, nvil6s- zir6k) h6szigetel6 k6pess6g6t a gva- korlatban a h66tbocs6t6si t6nvez6- jikkel jellemzik, amelyet SltalS.nosan U-6rt6knek neveznek. M6rt6kegvs6ge : V/m2K. trgy 6piiletelem lJ-6rt6ke 1. ha ennek k6t szernkozti kiils6" egr. nlgyzetm6ternyi feliilete koztitt m6- sodpercenk6nt 1 J h6mennvis6g 6ramlik keresztiil 1 'C h6m6rs6klet- kiiliinbs6g eset6n. Mivel a szilSrd anyagokon beliil a kondukci6 domi- n6l, tov6bbS a leve S6 i6 6s olcs5h6- szigetel6 anyag, ez6,rt 6ltalSban a szigetel6 anyagokat rossz h6v ezet6 alapanyagokb6l k6szitik., amelyekben gyakran leveg6vel toltritt cell6k ta- l6lhat6k: ez6rt a ma alkalmazott h6- szigetel6 anyagok 6ltal6ban kis sri- rris6gfiek 6s por6zusak (mint p6l- dSul a mfanyag habok). A legttibb anyag eset6ben a nagyobb szil6rdsSg nagvobb sfir(tslget is jelent (6s a dolog forditva is igaz), 6,s ez igy van a h6szigetel6 anyagok eset6ben is. Manaps6"g ez6rt kiilonboz6 anya- gokat alkalmaz nak h6 szigetel6sk6nt (iiveggyapot, habositott miianyagok) 6s a teherhord5 szerkezetek anyaga- k6nt (ac61, vasbeton).R6gena teher- H6szigetet6s. A maatkatmazott h6szigetet6 anyagok 6ttat6ban kissfir(s6g(ek 6s por6zusak hord6 szerkezetekanyaga egyben h5- szigetel6 anyag is volt (v5lyog, fa). H 6hida k Ott alakul ki h6hid, ahol az 6pilet- szerkezet valamely r 6sz6n h6m6rs 6k - let-kiilonbs6s hat6sdra a h6transz- I .l port valamilven okb6l intenzivebb. Ekkor a h66r arnmintegy,,6thidalja" a rosszabbh6vezet6k6pess6gfi (jobb h6szigetel6) szerkezeti elemeket. Megkiiliinboztetiink geometriai 6s szerkezeti h6hidat. Ceometriai h6hid eset6n az egyes r6szek h5vesztes6ge az lpiilet geometriai kialakit6sa foly- t5"nnagyobb, mint p6ldSul a sarkok, csatlakozSsok hely6n. Szerk ezeti h6 - hid eset6n viszont kiilcinboz6 h6ve- zet6 k6pess6gf szerkezeti elemek csatlakoz 6saokozza a h6ves ztes6,get. Ennek oka Sltal5ban a helltelen szer- kezeti kialakitds, p6ldSul amikor 10 ba utren d 2007/nove m ber

Upload: others

Post on 26-Jul-2020

1 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: energia Epfiletek h6ri zikaja - zero.eik.bme.hugoliat.eik.bme.hu/~berecz/2007_11b.pdf · orto1'3e1eu e d8rued8q '1edu93r lgr8reuezsnld eselr8eleruleJ {BuuE 'eqlalnde ze ILrro{ o8e.tel

energia fokusz)

Epfiletek h6ri zikajaA kiiriiliittiink taldlhati levegf hfimdrsdklete ktizdrzetiink egyik fontos

meghatdroz6ja. A kiil6nbiiz6 rendeltetEsfi dpiiletek megfelel6 bekd h6ndrsEkletdnek

biztositdso meghatdrozd jetentfis€gfi mind a tervezds, mind az iizemeltetds sordn.

rUr,0xe0z6 lxyncorsor, fel-6pftett 6piiletekben lej 6tsz,5d6h6folyamatok meg 6n6,se fontos

a megfelel6 komf ort\rzet energia-takar6kos k ia laki tSs 6hoz.

A h6 terjed6seAz egyik helyr6l a m6sikra alapve-t6en h6romf6le m6don juthat el a h6,ezek: h6vezet6,s (kondukci6) , h6-Sraml5s (konvekci6) 6s h6wg6rz6s(radi5ci6). A gyakorlatban 6ltal6banezen folyamatok egyiitt l6pnek fel.A nedvesed6s, illetve p6rolgSs sorii"nlej6tsz6d6 h6Iead6s, valamint -fel-

v6tel szigorian v6ve nem tartoznaka h6 sz 6llit6si mechanizmu s ok ko 26,,viszont befolydsolhatj 6k azokat.H6vezet6s alatt azt 6rtjik, amikor ah5 valamilyen anyagon kereszti i l ,annak atomjai, molekul6i r6v6n ter-jed. A h5ter jed6s ezerr m6dja els6-sorban a szilSrd anyagokra jellernz6.A h65raml5s eset6ben a h6 valamelv(foly6kony vagy g|znemfi) kozegSramlSsa r6v6n keriil egyik helyr6la m5.sikra. H6sugirz6s sor6n pediga h6 elektrom6sneses hullSmok r6v6nterjed, amelyeket minden, az abszo-Ildrt z6rus fokn6l (-273 "C) magasabbh6m6rs6kletri test kibocs6t. V6eezetiilpedig h6rnennyis6g szabadulhat fel,illetve nyel6dhet el filzisdtalakul6sok(p6ldriul lecsap6d6s vagy p6rolgds)r6v6,n is. A h6 ilrarnlSs6nak m6djagyakran Stt6teleken keresztiil keriilaz 6pileteken beliilre: p6ld6ul a naph5je sugSrzds r6v6n kiviilr6l melegi-ti a falat, amelyen keresztiil a h6 ve-zet6ssel jut a bels6 feliiletekre, onnanpefig h66raml6s 6s h6sug6rz6s r6v6nad6dik 5t a bels6 t6r leveg6j6nek.

H6szigete16kSzem6lyes tapasztalatb6l tudjuk,hogy egyes anyagok jobban, m5.sokkev6sb6 vezetik a h6t. A kii lonf6leanyagok h6vezet6 k6pess6g6t ah6-

v ezet\si t6ny ez6v el j ellemez zik., m6r -

t6kegys6ge: W/mK. Egy anyag h6-vezet6si t6nyez6je 1 W/mK, ha azadott anyagb6l k6szii lt 1 m oldal-hosszds6gri kocka k6t szemkrizti lap-ja k6zott m6sodpercenk6nt 1. J h6-mennyis6g Sramlik kereszti i l 1 'C

h6m6rs6kletkiikinbs6g eset6n. N6hdnvanyag h6vezet6si t6:nyez6je: t6gla1,,1,5W/mK; iiveg 1,05 W/mK; beton1.,25 W lrnK; fa 0,1.44 W/mK; iiveg-gyapot 0,05 WmK. Min6l kisebb egyanyag h6vezet6 k6pess6ge ann6l jobbh6szigetel6. A h6vezet6k6pess6g mel-lett ritk5bban szokt 6k hasznillni an-nak reciprok6t, amelynek fizikaij elent6se: h6ellen5ll5s.A kiilcinf6le anyagokb6l k6sziilt 6pii-letelemek (p6lddul falazat, nvil6s-zir6k) h6szigetel6 k6pess6g6t a gva-korlatban a h66tbocs6t6si t6nvez6-jikkel jellemzik, amelyet SltalS.nosanU-6rt6knek neveznek. M6rt6kegvs6ge :V/m2K. trgy 6piiletelem lJ-6rt6ke 1.ha ennek k6t szernkozti kiils6" egr.nlgyzetm6ternyi feliilete koztitt m6-sodpercenk6nt 1 J h6mennvis6g6ramlik keresztiil 1 'C h6m6rs6klet-kii l i inbs6g eset6n. Mivel a szilSrdanyagokon beliil a kondukci6 domi-n6l, tov6bbS a leve S6 i6 6s olcs5 h6-szigetel6 anyag, ez6,rt 6ltalSban aszigetel6 anyagokat rossz h6v ezet6alap anyagokb6l k6szitik., amelyekb engyakran leveg6vel toltritt cell6k ta-l6lhat6k: ez6rt a ma alkalmazott h6-szigetel6 anyagok 6ltal6ban kis sri-rris6gfiek 6s por6zusak (mint p6l-dSul a mfanyag habok).A legttibb anyag eset6ben a nagyobbszil6rdsSg nagvobb sfir(tslget is jelent(6s a dolog forditva is igaz), 6,s ez igyvan a h6szigetel6 anyagok eset6benis. Manaps6"g ez6rt kiilonboz6 anya-gokat alkalmaz nak h6 szigetel6sk6nt(iiveggyapot, habositott miianyagok)6s a teherhord5 szerkezetek anyaga-k6nt (ac61, vasbeton). R6gen a teher-

H6szigetet6s. A ma atkatmazott h6szigetet6 anyagok

6ttat6ban kis sfir(s6g(ek 6s por6zusak

hord6 szerkezetek anyaga egyben h5-szigetel6 anyag is volt (v5lyog, fa).

H 6hida kOtt alakul ki h6hid, ahol az 6pilet-szerkezet valamely r 6sz6n h6m6rs 6k -

let-kiilonbs6s hat6sdra a h6transz-I . l

port valamilven okb6l intenzivebb.Ekkor a h66r arn mintegy,,6thidalja"a rosszabb h6vezet6 k6pess6gfi (jobbh6szigetel6) szerkezet i e lemeket.Megkiiliinboztetiink geometriai 6sszerkezeti h6hidat. Ceometriai h6hideset6n az egyes r6szek h5vesztes6geaz lpiilet geometriai kialakit6sa foly-t5"n nagyobb, mint p6ldSul a sarkok,csatlakozSsok hely6n. Szerk ezeti h6 -

hid eset6n viszont kiilcinboz6 h6ve-zet6 k6pess6gf szerkezeti elemekcsatlakoz 6sa okozza a h6ves ztes6,get.Ennek oka Sltal5ban a helltelen szer-kezet i k ia laki tds, p6ldSul amikor

10

ba u t ren d 2 00 7 /n ove m ber

Page 2: energia Epfiletek h6ri zikaja - zero.eik.bme.hugoliat.eik.bme.hu/~berecz/2007_11b.pdf · orto1'3e1eu e d8rued8q '1edu93r lgr8reuezsnld eselr8eleruleJ {BuuE 'eqlalnde ze ILrro{ o8e.tel

p uerln Pqraqua^ou//o0z

(u o c' ac'u at c sButpltn g' n m m)

sEutppng m prluoJ putraLlJ :agnDrts .f

:laoloport t1guzsnqlat s9 noluoIV

roqlJ zf,orafJ'uolese selole8rzs gq g[ ugt

-rrrzs loqel ,-4gu?w qgoi8Bu uBqEIBl-Ig luozsr^ ueqlaleFdo }lereurd8eN 'lederezs qqoA8eu ]BqzsleI ue]eseBurlH qqgqdua se selele8rzsoq o[ >lBScuelese {e}olnde }}}ererusr{ Sesere,tu-9q e zf ']eTeduo8r rsg]rrrl B rlo^ouSrped ueq8oleur 'ISgtyJ B rlual{osruolese sgrglgpl 8"pH zE ']eqel {8euSelduozsr.t Sesr.tuueruoq tlgreue8

Iellg {te8asduele.te} € so 1opo{zgt-r€tuueq B ueqlolndg rlere8rzsgq 19 [

losgrrolgq gqag

'1]-SelelJzsBql{

srlerrrrxeur Sesr.tuuotugq ozerrrrvzs

IoqESP,zreBns deu e etlec leudleue ' sezo ttel srJelozs,rrzs se d peze,teuA8nze 1nde1e LTESEtzseIg^I{ o1e1e;8eur

{oreterue"red que.; v 'ruzeurle{le nr

-ezsl9-r ]e8e.t n ozo{lepue t 1e t ozef,uelrsepe.duolBorl srrl?lozs qqesr{ ugurJITqqa8elour'qqod8uu uenrezsureleue,tFr uolel[€rl8'9 qqeso^rrH'aqrelndaze ec1 paHue ]9q qqgl I€uuB

'qqod8-Eu Ieurrr :uBA Jlozol I sg 0 e{eug'esopedueq Fasr,tuuatugr[ ozetn-rezs lpldeu

'os.;laq E.r E se pape8uele

Iellg He.tnlelqe ze dleure '(CCHS

- ]uerrrJJeoO uI€O ]eoH relog)

4nzzar;trc11e I leno ze f,u9l rsepe8ue-rygq srr€lozs 11eze,reudan ze tgSas-sad9{ ope8uele oLI ozeLurezs 1o1deulaHenn4elqe zy'1n[1eq1osei1o;eqsr leleselzsele^r{ le8e,tnqelqe zBle8esr.tuueruoq ozar:utezs 19ldeu olnr-o{ eq}oln dg,v'ueo88n; lorgsglotgr1oza se ptg?gsA8eu {eteFIeJ{BIqEzB lor{el soluelaI uo.t8eu Sesrduueru-99 ]lodel 11]]zsere1 uo1oTe1glr zy' lorreInIeloru'lol e1.scozse r oFe,r.e1

e .{8e.t '1or}e1n1e; d8e Ingplgd o^por-elezssrl ueuuoq€len d8e,t'esezte3-ns deu e eg leqlnf plzsare{ uo>lo1-€lqe zE Tnuoltelzo{ eqleralndg zv

sgzrg6nsdPN

'T9h€q-pE sl ]yngIEZEzs 0t {Bu€urlBFroJor{Telo1ldg zE Jurtazs 1esolsroq se,t8ese'1eu1eqzo{o le8eseredu- e^}ollr'1_e8esepse^9q solrrele I d8r loseprere-be1 soleu€Ar{ureu y 'lgr8reuo

lqqg^-o1 le.tue8r osgltrl o8e,tel oaelaur ]1nr

-e{ oqtelnde ze ueqgpl orto1'3e1eue d8rued8q '1edu93r lgr8reuezsnldeselr8eleruleJ {BuuE

'eqlalnde ze

ILrro{ o8e.tel 8"pH ueros selurere8alsoteuelrIrueu ueqgpl SepH 'sg^1;Lrl

€H ']e1eselale3lzsoq B rlnrelr4 i8e-]uFu ruere8el e d8oq '1ezze ]g{oJsg}-Bq seleleBlzsotl B lrlua{Iosc (}tetuselele8rzs8el ue1et8glo zE ueqr-Ir-f-lg) {osglurere8al sot€ue^rlureu ol-nduerr gleJeq d8en -II Igqtol,dg zy

I osH uergEgl soleug^.l{ ue N']llldg ]IBIB

re1leq8e qqeso^nq ]epldg tfopa zese '11e1e lurzsla+ B {BuuBA ueqqedleur

1e.(1erue 'rezser uedlo {euuel {eu}al

-nds ze eq 'e8esoluelef qqod8eu ue-tro>l{e uBquoz€ {ouug

'lnstuellosr

logodzsue rtgq oln.tue-rr eqlepde zeueurro d8e.t e1a; [ep1 e .t8oq 'zot1t1e

se8eslnzs selela8rzsoq qqese^e I freze'gprrllg Selduozsr,r se d8eu ueso8es-p,u urou uBqBIBtlB 8esquo1n1-talles-ry.urgqlllozo{ [ep1 e s9 III]leq uetel-nde ze dSoq '1lue1e[ fzE zl'zeqclfel-Tesrerrro -4dgzg4 so8epg lelnro] ]topeze frlezo.l ueqqof erd8e uaqle8es

-dl9- qqod8eu ueqelezo{ {Buu€ se]IBIB telndg zB elelles :ouroq lnlnr v

glel leler e sgluerggH' zo1.o tsepezseuad Seltese

']sepe serrp au Ir;fIr-za'1sepo de scelere d

tollesreuoq qqeduosrBlB olnlBIBr>luedleq {Bplr{gq B ueru '1teza SrpedJozsposeru'llelu Sasalzsa.r. oq e tozs-o1e :p?esual]oruletrr9{ {Buzo{o Ioq-Io gJ ]9{ Ieplqgr{ y '{BuuBA

4e8es-qugll]{ d8eu rreqe8esse de4 olezetorl>letrrelo rteze1,:lzs ozo{r3l}esc sed8e

'slplraleut luetallgp uortr 111nq 6u1-pllnq eql u$ll!/r'\ sessarord ler1s/iqdoulaql puplsrapun o1 luepodrul s1 11'yo;ruo:

;o 6ugaa; alqpllns e alearf,ol luen am 11 '6up1$nq aql Euperadopue 6u1uue1d 1o arup eql le atuel-rodu1 lepnD 1o s1 6u1p11nq p eplsu!

arnleradtuel alelrdordde to uoF-! old '6ugee;

leraua6 rno seluenpu$

leql ropet lueyodurl ue s1 sn 6u1-punorJns tle eql;o alnleraduel eql

s6uplpq 1o stpfiqdoureql ffi

tl

zsn{gJ

lautaqal lopuoE 1ar9s91a1abLzsgq glal y .69sa1zsan9q fEep

et6Jeua