ERDÉLYI LEXIKON

SZERKESZTETTE : DR. OSVÁT KÁLMÁN

O R A D E A 1928 N A G Y V Á R A D

SZABADSAJTÓ KÖNYV- ÉS LAPKIADÓ RT. SATU-MARE (SZATMÁR

ELŐSZÓ

Az előszó nem őszinte műfaj. Utólag irják a kész könyv elé. Igen, lia volna bátorságom elmondani: mi az, amit terveztem és mi az, amit ezennel átadok . . .

Csak a cime maradt épen. Maradhatott, mert ezt a könyvet már első komoly kjtervelésénél is — csak ke-gyeletből neveztem lexikonnak. A komolytalan tervez-getések ősködében, akkor még komolyan gondoltam ma-gam is, hogy I s m e r e t t á r t fogok szerkeszteni, az Erdélyről való valamennyi ismeretek foglalatát, de az első lépések, már az első tájékozódások meggyőztek, hogy tervszerű, hosszabb lejáratú kollektív munka vég-zésére és elvégzésére nem alkalmas a mai idő. És e fel-ismeréstől kezdve az utolsó tollvonásig már tudtam, hogy ami a nagy tervből egy ember munkaerejével meg-valósítható, az csak egy szerény E r d é l y i S z ó t á r , nem több. Ha kétszer ekkorára és sokszorosan jobbra sikerül ez a könyv, akkor sem lehetett volna más és több, mint egy kis erdélyi ábécé, első-bevezetés a mai Erdélybe.

így ahogy én megcsinálni tudtam, annak is — szó-tárnak is — hiányos. Lesznek, akik nemcsak hiányos-ságát, hanem itt-ott kiütköző szubjektivizmusait is hi-báztatni fogják. Ezeknek mondom: szótárt irván sem tehettem másként; mert ha találkoztam erdélyi szavak-kal, melyek a háború utáni idő bábeli zavarában szint

váltottak, megfakultak, valőrt változtattak, — eredeti jelentésüket kötelességem volt helyreállítani. A hiányos-ságokért önigazolással nem élek. Vádolnom is kellene, inig védekezem. S végül: abból is háramlik haszon, ha inegállapitják: mennyivel jobb szótárt lehetett volna szerkeszteni. Mert amit minden előmunkálat nélkül „le-hetett volna", mennyivel inkább l e h e t ezután.

Oradea—Nagyvárad, 3928 Október Dr. Osvát Kálmán.

U. i. Köszönettel tartozom mindazoknak, akik az Erdélyi Lexikont adatszolgáltatással segítették. Számos adatért vagyok há-lás M o 11 e r Károly tanárnak és O 1 a s z Péter jezsuita atyának. A nagyszebeni D e u t s c h e s K u l t u r a m t és u. o. az A s t r a tit-kársága lekötelező módon tájékoztattak. A n t a l t f y Endre több hosszabb-rövidebb essai-je, melyeket az erdélyi román irodalom ve-zető embereiről és vezető eszméiről irt, megtisztelése szerény mim kásságomnak. K e l e m e n Vilmos nagyváradi bankigazgató a Lexi-kon közgazdasági címszavait állította össze s ezzel csak tetézte min-dig mellettem álló baráti szívességét és anyagi áldozatkészségét, amellyel lehetővé tette az Erdélyi Lexikon elkészülését, ugyanak-kor. amikor mások —• áldozatra közvetlenebbül kötelezettek — ré-széről csupa non possumus jött válaszul.

Oradea—Nagyvárad, 1928 Október Dr. Osvát Kálmán.

Több tiszteletet!

E R D É L Y I L E X I K O N

A. A. A Nap Temesvárt megjelenő

időszaki lap, a romániai katholi-kus nőmozgalom hivatalos lapja.

Abramescu Nicolae egyetemi ta-nár iufinitesimal-geometriát ad elő a kolozsvári egyetem természet-tudományi fakultásán.

Academla de Agriculturá (L. Gazdasági Akadémia).

Academia de Inalte Studii Co-merciale Industriale Cluj (L. Kereskedelmi és Ipar-Akadémia Kolozsvár.)

Acs Ferenc festő * 1880-ban. Tanulmányait Münchenben és Nagybányán végezte. Budapes-ten, Münchenben és Bukarestben kiállított képeit sajtó és közönség elismeréssel honorálta.

Adler Adolf dr. ügyvéd és lap-szerkesztő, * 1854-ben, meghalt 1927-ben. Nagykároly város poli-tikai és társadalmi mozgalmaiban évtizedeken át szerepet játszott. 1893-tól a „Nagykároly és vidéke" szerkesztője volt.

Adorján Ármin ügyvéd * 1867-ben Nyírbátorban. Középiskolát, jogot Nagyváradon végzett. Ugyanott folytat ügyvédi gyakor-latot. Közéleti szereplése újság-írással kezdődik. Később a városi törvényhatóság munkájában is részt vesz. Komolyan aktív mű-ködést fejt ki a neolog izraelita hitközség- életében, melynek éve-ken át elnöke, ö teremti meg a zsidó fiuárvaházat. Az Erdélyi és

Bánáti Orsz. Izr. Iroda elnöke megalapítása óta. Elnökhelyettese a Szigligeti Társaságnak. Az Er-délyi Bankszindikátus igazgatósá-gi tagja.

Adorján Emil dr. * 1874-ben Nagyváradon. Jogi tanulmányo-kat folytatott Budapesten és Ber-linben. Budapesti egyetemi évei alatt parlamenti gyorsíró is volt. Tizenöt évig ügyvédi gyakorlatot folytatott Nagyváradon, ahol úgy az ügyvédi közéletben (h. kamarai

\ rai elnök), mint a politikai moz-galmakban szerepet játszott. Me-rész ós sikeres vállalkozása volt :

Sas Passage építése: a méretei-i ben is impozáns épület révén Nagyvárad régi piactere is sokat nyert városias jellegében. Ador-ján magánkönyvtára igen gazdag Nagyváradon megjelent magyar-nyelvű nyomtatványokban. A régi Váradot ábrázoló rézmetszetgvüj-teménye is értékes. Fiatal korá-ban irt két humoros-novellás kö-

í tete: ..Komoly pillanatok" és ..Oli-via bosszúja". Mindkettő „Lean-der" álnéven.

Ady-kultusz. Erdély -zárt és 1019-ig erősen konzervatív társa-dalmi összetétele okozta, hogy Ady Endre költészetének hatása az itteni közönségre később su-gárzott ki. mint Magyarországon. Ady költészete Erdéív szélesebb rétegeit 1919 és 1927 között hódí-totta meg. Ebben az időben az er-délyi napilapok kifejlődésével is

Ady Ady-kultusz

több tér nyilt Ady megtárgyalá-sára, propagálására. Alig van vá-ros, ahol Ady-estélyeket ebben az időben ne tartottak volna. Az első években Tessitori Nóra és Zala Béla szavalóművészek járultak hozzá az Ady-kultusz megerősíté-séhez, önálló Ady-estélyeikkel, vá-rosról városra járva. Nagy érdek-lődést keltett és szenvedélyes vi-tákra adott alkalmat az az Ady-estély, amelyen 1924-ben Nagyvá-radon Tarnóczv Lajos bihari es-peres Ady Endrét igazi forradal-már mivoltában ismertette. Leg-szélesebb körök érdeklődését is felhívta végtil Makkai Sándor püs-pök „Magyar fa sorsa'- cimü könyve, mely Magyarországon is feltűnést keltett. íróink és hírlap-íróink többizben felvetették az Ady-költészet intézményesebb nép-szerűsítésének kérdését. 1919 feb-ruár 19.-én, még a gr. Károlyi Mihály rezsimje idején Nagyvára-don a városháza dísztermében ün-nepélyes külsőségek közt meg-alakult az „Ady Endre Irodalmi Társaság". Az alakuló gyűlésen határozták el, hogy Ady Endré-nek Nagyváradon szobrot állíta-nak s nevéről uccát keresztelnek el. E tervek megvalósítását a csakhamar bekövetkezett impé-riumváltozás hiúsította meg. bár a/. Ady-ucca kérdése többizben szóbakerült a román többsépü vá-rosi tanácsban is. A szoborügv a magvar 'társadalom lassú leszegé-nyedése következtében kilátásta-lan. Maga az Ady Endre-Társaság többszöri kísérletezése mellett sem kapott működési engedélyt.. 1922-hrn néhány román és magyar író és intellektuel kezdeményezésére olyirányu lépések történtek, hogy a társaság működését a matryar-román megértés jegyében indítsák

el. Az akció meghiúsult. Országos jelentőségű eseménnyé nőtte ki magát 1924 nyarán Ady szüleinek, Ady Lőrincnek és Pásztor Máriá-nak Zilahon és Érmindszenten (a költő szülőhelyén) megtartott aranylakodalma. Az ünnepség Zi-lahon kezdődött julius 20-án. A református templomban istentisz-telet volt, melyen Szombati Szabó István mondott beszédet. Majd Ady-matiné következett. A kul-tuszminisztérium képviseletében Jon Minulescu államtitkár mon-dott köszöntőt. hangsúlyozva, hogy Ady lángelméjéből részt kér magának Románia is. mert Adyt adoptált gyermekének tekinti. Az ünnepségeket Érmindszenten foly-tatták. Ady Lőrinc kúriáján lelep-lezték az erdélyi magyarság áldo-zatkészségéből emelt emléktáblát. A leleplezés előtt Nagy Sándor kollégiumi igazgató, a költő volt tanára tartott beszédet, majd egy-másután helyezték koszorúikat az emléktáblára': Tabéry Géza Nagy-várad város. Kuncz Aladár a „Nyugat", Janovics Jenő az er-délyi magyar színészek. Nagy La-jos az erdélyi magyar újságírók, Harsányi Miklós a nagyváradi szí-nészek és Bach Gyula a Temes-vári Arany János Társaság nevé-ben. 1927 végén jelent meg „Ha hív az acélhegyü ördög . . . " cím-mel, Fehér Dezső összeállításában és kisérő konferanszával egy vas-kos kötet: Ady Endre nagyváradi ujságpublicísztikájának válogatott darabjaiból. 1928 tavaszán heves ujságpolémiák folytak erdélyi na-pilapokban az Ady-kérdés körül, jórészt ama nyilatkozatok által kiváltva, amelyek a. budapesti szellemi élet hivatalosai részéről tétettek Ady ellen s az erdélyi iro-dalom advzmnsa ellen. T. A.

Ady ( 9 ) „Albina"

Ady Mariska (L.) * 1889-ben Ha-dadon, Szilágy megyében. Atyja testvérbátyja volt Ady Endre aty-jának. Budapesten tanítónői képe-sítést szerzett. ,,Sok ború. kevés derii" címmel Í908-ban novellás-könyve jelent meg. 1924-ben „Én az őszben járok" cimmel verses kötetet adott ki, melynek 1925-ben második kiadása is megjelent.

Agárbiceanu Jon. román no-vella- és regényíró, * 1882-ben, Cenade nevű alsófehérvármegyei községben. Elvégezvén a teologiát a budapesti tudományegyetemen. 1906-ban pappá szentelik. Buciumi aztán orlatí lelkész. Még 1902-ben Oct. Gogával és Oct. Tásláuanu-»al Budapesten megalakítja a „Lu-ceafárul" irodalmi folyóiratot. 1918-ban átköltözik Szebenbe a „Patria" laphoz, majd a lap szer-kesztését Kolozsvárt folytatja. Mint újságíró, a román nemzeti párt politikai céljainak erős har-cosa, de 1927 derekán a ,.Patriá"-t és a pártot is elhagyja. Jelenben az Astra- közművelődési társaság irodalmi titkára. Agárbiceanu a román modern elbeszélő irodalom egyik legkimagaslóbb alkotó egyé-nisége. Mint erdélyi iró havasok rögéhez tapadt némán szenvedő ( paraszti sorsok, apostoli lelkű pa-pok és tanítók megrajzolásában i erős realizmusával, mély emberi j érzésével, de legkivált formájának hóditó primitívségével határozot-tan elkülönzik a Kárpátokon túli román irodalom franciás hagyo-mányaitól. Van négy regénye. Ar-hangelii. Casnici? lui Petrescu. Povestea unei vieti és Legea tru-puluí. Jelentékenyebb novellás kö-tetei a Nuvele de la tara, Din clasa cultá és DouS iubiri. Ez utóbbi kötet vezető novellája, melyről a kötet is címeztetett (Két

szerelem) Dan román ifjú, híres papok ivadéka és Ella bárónő sze-relmének elbeszélése, az erdélyi faji gvülölségek területére vezet. Ugyanebben a kötetben van Agár-biceanu leghíresebb két rajza: Fe-feleaga és Luminitií. Előbbi egy szegény fuvaros asszonynak és Bátor nevü lovának megható tör-ténete. A szegény asszony rendre eltemeti férjét, gyermekeit s a vé-gén eladja Bátort is, hogy a ka-

i pott pénzen feldíszítse utolsó leánykájának koporsóját. A „Lu-minita" egy mindenkitől elhagyott töpörödött nanókáról beszél, ki szörnyen fél a pokoltól s nincs más vágya, mint hogy halála pil-lanata előtt gyertyát gyújthasson. Egyszerre ugy érzi, hogy teste megkönnyül s mintha szárnyak emelnék ég felé. Hirtelen a gyer-tya felé nyul, hogy meggyújtsa, de a gyertyás csupor felborul. Ugy ijed át szegény „baba Máia" a másvilágra biztató gyertyavilág nélkül.

Antal ff? Endre Agrárreform (1. Földreform). Agrár Takarékpénztár rt., Ma-

rosvásárhely. # 1896. Az 1927 december 31-iki mérlegben fel-tüntetett alaptőke: 20 millió. Tar-talékalapok 18,132.860.— Az igaz-gatóság elnöke: Bürger Albert. Vezérigazgató: Tischler Márton. Fiókok: Csíkszereda. Gyergyó-szentmiklós. Gyulafehérvár, Ma-roshéviz. Marosludas, Nagvenyed. Kézdivásárhely, Radnót. Sepsi-szentgyörgy, Székelyudvarhely.

„Albina" Institut de Credit í;í de Economii S. A. (Albina Taka-rék és Hitelintézet) Nagyszeben. # 1872. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 50 millió. Tartalékalapok: 42.840.589. Az igazgatóság elnöke: Dr. Die

Alexa < 10 ) Antaltt'y

Beu. Vezérigazgató: loan Vátá-íjianu. Fiókok: Brassó, Dicsőszent-márton, Kolozsvár, Lúgos, Maros-vásárhely. Medgyes, Temesvár.

Alexa Ferenc örm. kath. plébá-nos, * 1890 okt. 27.-én Szamosuj-vár i Theologiai tanuhnányait Ró-mában a Propaganda papnöveldé-ben végezte. Pappá szenteltetett 1914 junius 7.-én. Az erzsébetvá-rosi örmény katholikus hitközség plébánosává 1917-ben neveztetett ki. Kisebb liturgiái müveken kivül egy ezer szóból álló kis örmény-magyar szótárt állított össze.

Ál George Vasile erdélyi román költő, * 1895 Sángeorge Bai köz-ségben Naszódmegyében. Buka-restben jogot hallgatott és színi-akadémiát végzett. 1920-tól a ma-rosvásárhelyi M. B. P. igazgatója. Önállóan megjelent Pámíint (Föld) cimü verskötete, Cluj 1923. Ma-gyarból románra fordított több verset, Petőfitől, Adytól. Babits-tól, sok verset Szép Ernőtől s Jó-kainak nehénv regényét. Munka-társa a Gándirea, Societatea de Mfiine, Cosinteana és Vointa la-poknak. Az Astra Mv. tagozatá-nak igazgatója.

Ambrózv Andor báró temesme-syei földbirtokos * 1878 VI—27. Temesgvarmatán. Gazdasági aka-démiát. végzett Keszthelyen. Két és fél évig az Egyesült Államokban konzulátusi szolgálatban áll. Im-périuinváltozás óta Temesgvarma-tán gazdálkodik. Az Orsz. Magyar Párt élénk mozgású Temes-Toron-tál megyei tagozatának elnöke. A romániai ág. ev. zsinatpresbiteri egyházkerület főfelügyelője.

Ancora Romána kábelp-yár (Fab-rioA de cablouri de otel S! A. Bra-sov—Bartolomeu). Központja Bu-karest. Alaptőke 20.000.000 lej. In-vesztált tőke 483.710 a. 1. 28 szer-

számgép. 120 HP. 67 munkás. Gyárt: 1500 tonna acélkábelt (fő-ként petroleumvállaltok részére).

Audru Sever dr. * 1889-ben. A forradalom idején kezd politikával foglalkozni. 1921-ben a Liberális Pártba lép. Rövid ideig Biharme-gye prefektusa. 1922-ben liberális programmal képviselő, de mandá-tumáról még az évben lemond. 1926-ban a Néppártba lép be. 1927-ben a megyei tanács elnöke lesz. Nagyváradon folytat ügyvéd! gyakorlatot.

Anglo—International Bank Ltd. fiókja, Nagyvárad. # 1917. Igaz-gatók: Szigeti Pál és Friss József.

Antal Áron * Csikdánfalvón 1881 okt. 20. Budapesti és kolozs-vári egyetemeken végzett tanul-mányok után történelem-latin szakra tanári oklevelet nyert. 1908-ig a Státus brassói főgimná-ziumánál, 1908-tól a csíkszeredai főgimnáziumnál tanárkod ik. Meg-jelent művei: Köderdő mellől, el-beszélések. A török diák, ifjúsági regény (Minerva kiadás).

Antal Márk mathematikus 51

1880-ban. Tanár volt Budapesten, majd pestvidéki tankerületi fő-igazgató. Szerkesztette tizennégy éven át a Középiskolai Mathema-tikai Lapokat : az Internacionális Mathematikai Reform-bizottság tag-ja. A forradalom idején a közokt. minisztériumban vezetője volt a tantervi ügyosztálynak, hol több, később megvalósult, pedagógiai re-formot készített elő. 1920. augusz-

í tusában jött Erdélybe. Itt évekig a Tarbut Orsz. Zsidóiskola Egye-sülét igazgatója, ez intézmény megszűnéséig. A Minerva Bizt.

j társaság mathematikusa Kolozs-| várt.

Ant-?lffv Endre. író és műfordító, • * 1877 február 3-án Ratosnya köz-

Angelescu ( 11 ) Arad-Csanádi Tl>ji

ségben, Marostorda vármegyében. Tanult a gyulafehérvári kath. teologiai intézetben, a kolozsvári egyetemen s a kairói ,.Azhar" mo-hamedán főiskolán. Keleten töltött éveiből hosszabb idő esik konstan-tinápolyi tartózkodására is. Visz-szatérve tanári pályára lép, me-lyet Budapesten kezd meg, majd Marosvásárhelyre kerül, hol hosz-szabb időn át, mint a kereskedelmi iskola tanára működik. 1924 óta ugyanott az A. Papiu Ilarian ro-mán lyceumban tanárkodik. Ez utóbbi évekre még egy hosszabb külföldi ut esik, egy évet London-ban is tölt. Irodalmilag: magyar irodalomtörténeti tnaulmánvokkal indul. Könyve jelenik meg: Petrő-«:zi Kata Szidónia életéről és mun-káiról. Azután visszatér a Kelet tanulmányozásához és az Iszlám világáról több tanulmányt tesz közzé. Fordit arabból, törökből, perzsából, verset, prózát vegyesen. Évek munkáját rejti az Ezeregy-éjszaka- ' művészi fordítása (kéz-iratban). Modern nyelvekből is je-lennek meg műfordításai. A buda-pesti Studium kiadóvállalat Világ-irodalmi Lexikona részére az arab és perzsa részt ő irta meg. Az Er-délyi Lexikon román irodalmi cik-keit nagyobbrészt A. irta. Nem kevésbé értékes sokoldalú tanitói működése. Zenetörténeti konfe-ranszai, munkás-szabadiskolákon tartott történeti előadásai sok év óta változatlanul vonzzák hallga-tóit. Alkalmi beszédeinek tiszta fogalmazását nem tudják elhomá-lyosítani a — néha túlzottan alkal-mazott — dekoratív elemek. Mint politikai elme a bátor és helytálló progresszívek közé tartozik.

Angelescu Aurél egvetemi tanár a függvények elméletét adja elő a kolozsvári egyetem természettudo-

mányi fakultásán. Mint helyette* az általános matematika tanszékét is betölti.

Angelufá Teodor egyetemi tanár felsőbb algebrát ad elő a kolozs-vári egyetem természettudományi szakán.

Áprity Lajos lírikus. * Brassó-ban 1887 XI—14. Tanult Parajdon. Székelyudvarhelyt, Kolozsvárt, az 1900 év nyarán PÍrisban. 1923-ban Dijonban végez tanulmányokat. Előbb a nagyenyedi ref. koll6g ban. 1927-től a kolozsvári ref. kol-légiumban tanárkodik. Ez utóbbi működésével egyidejűleg az El-lenzék irodalmi szerkesztője. Az erdélyi irodalomban az impériiun-évek elején tűnt fel s szinte kez-dettől vitatlan kedvence a közfin-

. ségnek és kritikának. Az itthoni siker megszerzi számára a buda-pesti érdeklődést és a bemutatko-zás lehetőségét, amit nyomon kö-vet komoly elismerés. Sikerrel mu-tatkozik be budapesti podiumon

! és 1928 tavaszán a Kisfaludy Tár-saság tacjául választja. Lírája n«in

: minden fuvallatra zeng, de érin-tetvén. bámulatosan tisztán into-nál. Kevés vers. de maradéktala-nul vers amit tőle kaptunk. Indít-tatása legtöbbször nem elsődleges, hanem literáris élmény, néha ötlet, mit kulturált agya termel ís miből gyengébb hangszer csak öt-letverset hozna ki) de Aprilv tul-énekli az Ötletét. Méltotóitól sokat hangoztatott 'Tdélyisésréuek nin-csen elhatározó befolyása poéai-sére.

Arad-Csanádi Gazdasági Taka-rékpénztár rt. Arad. # 1889. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltüntetett alantőke: 10 millió. Tartalékalap: 4.078.322.— Az igaz-gatóság elnöke: Purgly László. Ve-zérigazgató: Földes Soma. Fiókok:

vAraüana'- ( 12 > Aradi Kultúrpalota

Borosjenő, Borossebes, Csermő, Pécska^ Aradon Mosóczy telepen, Kisjenö, Nagyzerind, Nagyszent-miklós. Az intézet az 1928. mire. 18-án megtartott közgyűlésen a Kisjenői Takarékpénztár rt.-val való fúzió kapcsán alaptőkéjét 10 millió lejről 16 millió lejre emelte M

..Aradana" Societate Comercialá .-i Industrialá pe Acfiuni, Arad. # Í919. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke 7.500.000 Tartalékalapok: 1.453.732. AB igazgatóság elnöke: Dr. Eugen ^oetina. Vezérigazgató: Ioan Tatu.

Aradi Általános Takarékpénztár rí-. Arad. Alapíttatott: 1911. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 25 millió. Tartalékalapok: 15 004.111.— Az igazgatóság elnöke: Hegyi Albert. Vezérigazgató: Faragó Rezső. Az intézet 1928. március 4-én tartott közgyűlésén az alaptőkének 25 millió leiről 40 millió leire való felemelését határozta el.

Aradi Filharmónia Egyesület alakult 1890-ben. Fennállása alatt 141 önálló zenekari hangversenyt rendezett.. Többnyire nem profesz--zionátusokból álló 75 tagu zene-3;ar és 54 tagi) vegyes énekkar fe-let* rendelkezik.

Aradi Kereskedők Takarék és Hitelszövetkezete, Arad. # 1902. Aa 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 5 millió lei. Tartalékalapok: 627.094— Az igazgatóság elnöke: Hegvi Albert. Vezérigazgató: Faragó Rezső. Ér-dekközösségben az Aradi Általá-nos Takarékpénztár rt-gal.

Aradi Kölcsey Egyesület alapít-tatott 1881-ben. Társadalmi egye-sülés a közműveltség terjesztésé-rt'. a magyar nyelv ápolására, iro-dalompártoló sra és a tudományok

népszerűsítésére. Rendezett irodal-mi felolvasásokat, képkiállitáso-kat; könyvtárt és más gyűjtemé-nyeket alapított, évkönyvet adott ki. Az 1913-ban felépüít Kultúr-palota megnyitásakor minden ér-tékét átadta Arad városának: 3804 tárgyból álló ereklvemuzeumát, 273 képet, 2791 régiségtárgyat. 236 darabból álló városi muzeumát. 45.000 kötetből álló könyvtárát. Imperiumváltozás után évekig küz-dött jogi személyiségének elismer-tetéséért, amit 1928 tavaszán sike-rült elnyernie. Működését akkor újra fölvette. A régi vezetőség le-mondott (Baross Lajos elnök ez időben meghalt) s a tisztújításon Krenner Miklóst választották az Egyesület elnökévé.

Aradi Közlöny politikai napilap alapíttatott 1885-ben. A régi ma-gyar szabadéi vüpárt orgánuma volt. Impériumváltozás óta a romá-niai magyarság hivatalos képvise-letét támogatja. Főszerkesztője: Stauber József, fel. szerk.: Réti József.

Aradi Központi Takarékpénztár rt., Arad. # 1907. Az 1927. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 6 millió. Tartalékalapok: 948.916.— Az igazgatóság elnöke: Kisjolsvai Szabó Zoltán. Vezér-igazgató: Deutsch Károly.

Aradi Kultúrpalota Muzeuma alakult 1881-ben. Gyűjteményei eredetileg az aradi Kölcsey Egye-sület tulajdonai voltak s az egye-sület 1912-ben ajándékozta azokat Arad városának. (E gyűjtemények jegyzékét lásd : ..Aradi Kölcsey Egyesület" cimszó alatt). 1920 óta az erdélyi muzeumok felügyelősé-ge hatáskörébe tartozik. Ez időtől Különösen a könyvtár gyarapodása ielentős. (A Xenopol könyvtár 2200 kötete s a munkaügyi minisz-

Aradi Polgári Tkp. ( 13 ) Arany János Társaság

térium ajándéka 1567 kötet.) Aradi Polgári Takarékpénztár

rt., Arad. # 1888. Az 1927. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 32.250.000.— Tartalék-alap: 25,056.066.— Az igazgatóság elnöke: Schill József. Vezérigaz-gató: Weissenburger Ferdinánd. Fiókok: Almáskamarás, Ujarad, Ujbessenyő, Csanád, Elek. Angyal-kut, Glogovác, KÍ8ŐSZ, Garabos, Temeshidegkut, Nagyjécsa, Lippa, IJjfalu, Orczyfalva, Ujpanát, Pan-kota. Perjámos, Szentmárton, Szentanna. Szépfalu, Máriafölde, Nagyősz, Réthát. Zádorlak. Az in-tézet az 1928. jan. 29-én megtar-tott rendes közgyűlésen az alap-tőkének 32,250.000.— leiről 80 millió leire való felemelését hatá-rozta el. Ugyanezen közgyűlésen kimondották,' hogy a 7.200.000 lei alaptőkéjű Német-Szerb-Csanádi Takarékpénztár rt.-gal és a 2.1 millió lei alaptőkéjű Világosi Ta-karékpénztár rt.-gal fuzionálnak, illetve ezen intézeteket magukba olvasztják.

Aradi róm. kath. gimnázium, alakult 1919-ben az addig műkö-dött Bibics-alapi kir. kath. főgimn. tanári testületéből és növendékei-ből, a Consiliu Dirigent 12642 és 16889—919 sz. engedélyével, nyil-vánossági joggal, fiu- és leányta-gozattal. 1922 május 2.-án a Secre-tariatul General megvonta az in-tézet nyilvánossági jogát, minek következtében a leánytagozata megszűnt s az 1919-ben ezerkét-száz növendékes iskolának 1927-l>en csak 143 növendéke maradt. Az iskolafenntartó egyházközség uj épület emelésével (a régi Bibics-alapi épületet az állam a maga számára foglalta le) igyekezett a nyilvánossági jog feltételeinek ele-get tenni, de a nyilvánossági jogot

ezideig nem kapta vissza. Aradi Vasöntöde r. t. (Industria.

de Fier din Arad.) Alaptőke 200.000 lej. Inv. töke 285.000 a. J. 72 szerszámgép, 95 HP. 120 munkása Gyárt: 3000 tonna vas- és fém-öntvényt, mezőgazd. gépek-, mo-torok-, vasúti jármüvek-, tégla-présekhez.

Aradi Viktor szociológus-iró. * 1883-ban Pankotán (Arad m.) Ta-nult Temesvárt s a budapesti Tu-domány Egyetem filozófiai karán. 1919 óta Erdélyben él. önállóan megjelent kötetei „Cathariua Doamna Noastra" (Budapest 1913), „Magyar kulturképek" (Budapest), a torockói „Négyszázéves Per" (Budapest), „Hazaárulásom törte-nete". Sok cikke jelent meg a Hu-szadik Században, melyeket Er-délyi Viktor névvel szignált. 1926-ban inditja meg Kolozsvárt „Jövő Társadalma" cimü • havi folyóiratát, szegényes eszközök-kel, de tökéletes szellemi felké-szültséggel és imponáló bátorság-gal vezetve azt, az 1927 év végén következett betiltásig. Folyóiratát változó cimmel: Bukarestben kí-sérli kiadni, majd ismét Kolozs-várt. Intranzigenciája sok animo-zitást és sok megbecsülést is for-dított feléje.

Aradmegyei Takarékpénztár rt.. Arad. Alapíttatott: 1870. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 13,500.000.— Tar-talékalapok: 11,059.475.— Az igaz-gatóság elnöke: Jellinek József. Vezérigazgató: Fodor Gyula. Fió-kok: Battonya és Elek.

Arany János Társaság. Szék-helye: Temesvár. Alapították 1903-ban: Dr. Szentkláray Jenő csanádi kanonok, Szabolcska Mi-hály és Lendvai Miklós várme-gyei főjegyző. Az alapszabályok Aranv János-kultuszt, irodalom-

Acany-kuitusz ( 14 ) Ardelean

ós nyelvművelést (délvidéki irók f é í művészek révén) könyvkiadást, évkönyv-kiadást, pályatételek ki itawsét, továbbá művészeti kiállítá-

sok rendezését- irták elö. A válto-zott politikai és földrajzi viszo-nyok uj alapszabályok készítését tették szükségessé, de a célkitűzé-sek csak annyiban változtak, hogy a délvidéki jelleg már nem hang-*úlyoz tátik. Ezidőszerinti vezetői: .'ároKsy Dezső elnök. Jörgné-Draskóczv Ilma és Uhlyárik Béla alelnökök. Faragó János főtitkár. A társaságnak három szakosztá-lya van: irodalmi, képzőművészeti és zenei szakosztály. A társaság impérium alatt való működése néhány felolvasó ülés rendezésére szorítkozott. Némi kontaktust erdélyi irodalmi egyesületek kö-zött. Az ..Arany-kultusz" terjesz-tése terén sem kezdeményező mun-kát. nem végzett sem másoldalról igyekezett teremteni maga és más jövő kezdeményezésekbe be nem kapcsolódott, legújabban közzé-tett programmjában Arany János-muzeum létesítését s egy temes-vári magyar népkönyvtár felállí-tását ígéri.

Arany-kultusz Erdélyben. A Nagyszalontán évtizedek előtt alakult Arany Egyesület, az Arany János Társaság Temesvár volnának hivatva az Arany-kul-tusz ápolására és terjesztésére, a költő relikviáinak további gyűjté-sére pedig a Szalontai Arany Mu-zeum vállalkozott. Számottevő Arany-irodalomról — az 1918 és 1928 közötti évtizedből — nem le-het beszélni. Toldi ós Toldi Esté-je olcsó népies kiadásban kiadat-tak 11923. illetve 1924-ben) előbbi: Antalffy Endre, utóbbi: Osvát Kálmán bevezetésével. Toldi az első erdélyi kiadást követőleg 1924-ben még egy (iskolai1) kiadás-

ban is megjelent Kolozsvárt Kiss Ernő magyarázataival.

Arany Muzeum Szalontán 1885-ben nyílt meg. Az „Arany Emlék-egyesület" alapítása. A csonkato-rony több szobájában van elhe-lyezve. Arany bútorai, könyvei, kéziratai, ruhái, képei, diplomái a kincsei ennek a szerény muzeum-nak.

Archimedes (Fabrica de balante sí inasini. turnátoria de fier íji metál S. A. R.) Cluj. Alaptőke 2 millió lej. beruházott tőke 134.000 arany lej. 41 szerszámgép, 24 HP. 148 "munkás. Gyárt 5700 darab klf. mérleget és ezekhez vas- és fémsúlyokat.

Archív des Yereins für síeben-bürgische Landeskunde, tudomá-nyos folyóirat, megjelenik évente háromszor Nagyszebenben, mint a Yerein f. siebenb. Lande6k. vá-lasztmányának kiadványa. Az er-délyi kutatás eredményeit tudo-mányos feldolgozásban adja. a szász tudományosság legkomo-lyabb organuma. Köréje és az ugyanazon egyesület kiadásában megjelenő „K o r r e s p o n d e n z -b l a t t " köré csoportosul az erdélyi szász szellemi élet idősebb nemze-déke.

Ardelean lustin ügyvéd és hír-lapíró * Chisindia községben 1865 11-27. Gimnáziumi éveit részben Budapesten töltötte, ahol 1884-ben elhagyva az iskolát színésznek szerződött el s két évig a buda-pesti Népszínháznál működött. Ez-után Nagyváradon jogászkodik s egyben hírlapírói működése is kezdetét veszi. A magyar lapok közül az Aradi Közlönyben és a Nagyváradi Hírlapban dolgozott. 1892-ben indítja meg hiressé vált román élclapját. a „Vulturul"-t. melvbe ötletes karikatúrákat is

Ardeleana ( 15 ) Astra,

rajzolt. 1919-ben Nagyvárad kor- ' mánybiztosa, 1920-ban képviselő. 1922-ben Nagyvárad prefektusa, mely állásában a kisebbségekkel szemben is tanúsított tapintatával népszerűséget szerez.

Ardeleana Takarék és Hitelin-tézet, Szászsebes. Az 1927. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett | alaptöke: 5 millió. Tartalékalapok: 1.475.776.

Árkossy Jenő ref. lelkész * 1889-ben Mezőbándon. Gimnáziu-mot Marosvásárhelyt, theologiát Kolozsvárt, egyetemet ugyanott ós Berlinben végzett. Jelenleg (1928) ref. lelkész Nyárádszeredán. az erdélyi ref. egyházkerület ta-nácsbirája s az Országos Magyar Párt intézőbizottságának tagja. Hirlapi cikkeket ir egyházi és ki-sebbségi kérdésekről. Önállóan megjelent müve: Magvarország ós Erdély uniója (1916).

Arnhold Béla. festő, korábban marosvásárhelyi, jelenben aradi rajztanár. * 1887-ben Sopronban, ahol középiskolai tanulmányait is végezte. Művészi kiképzését a bu-dapesti képzőművészeti Főiskolán nyerte. Fest interieurben elhelye-zett alakokat, aktokat és tájképe-ket. Mindig tisztán vallott natura-lizmusa művészetének legmegkü-lönböztetőbb vonása. 1919-ben Ma-rosvásárhelyt. 1928-ban Aradon rendezett műveiből kiállításokat. Egy pár képe Amerikába került.

Astra, teljes nevén „Asociatiu-nea (transilvaná) pentru literatura rom&ná §i cultura poporului ro-mán" (Erdélyi román irodalmi és népmüvelődési társaság) Andreiu íjaguna. Alex. Sterca. Sulutiu ér-sekek, továbbá Timoteu Cipariu tudós, George Baritiu publicista. Vasile Pop. Jacob Bologa és má

sok buzgalmából 1861-ben, Nagy-szebenben alakult. A társaság pro-grammja felöleli tanulmányok, ku-tatások támogatását, irodalmi tu-dományos és művészeti közlemé-nyek kiadását, községi könyvtárak és népházak létesítését. Tanulmá-nyi ösztöndijakat oszt. rendez et-nográfiai, földművelési, kerté-szeti, ipari és művészeti kiállításo-kat; gondoskodik ismeretterjesztő előadásokról a legtávolabb eső falvakban is. Az erdélyi román nép gazdasági megerősödését nép-bankok és szövetkezetek felállítá-sával támogatja. Kulturális intéz-ményei közül legkimagaslóbbak a kb. 30.000 kötetet számláló nagy-szebeni központi könyvtár s ugyan-ott az 1905-ben alakított Astra-muzeum. Állandó kiadványai: az immár 60-ik évét élő ..Transilva-nia" havi folyóirat és a ..Bibliqteca pop. Asociatiunei", 155 kiadvány-számmal. Jelenlegi fejlettségében

Astra Muzeum ( 16 ) Averescanus paktum

az Astra 151 kerületre (despar{i-mánt) oszlik. Ezek közül Erdélyre 138 kerület esik. A kerületek ke-belében működő ügynökségek (agenturá) száma 800 megszerve-zett, 250 szervezésben lévő ügy-nökség. Községi népkönyvtárainak száma elérte a 320Ö-at. Az Astra mostani elnöke: Yasile Goldiíj, al-elnökei: Dr. Octavian Rusu, Dr. Gheorghe Préda. A. E

Astra Muzeum Nagyszebenben. G. Baritiu az Astra Egyesület tit-kára már 1865-ben propagálta azt az eszmét, hogy össze kell gyűj-teni román folklorisztikus anya-got, román föliratokat és okleve-leket. A muzeum felállítása vég-legesen 1897-ben határoztatott el s 1905-ben épült föl és nyílt meg nagy nemzeti ünnepségek köze-pett. Az Astra muzeumnak követ-kező osztályai vannak: etnográ-fiái 15214 tárggyal, régiség osz-tály 3808, ipari 860, egyházi 845, művészeti 430, gazdasági 380, is-kolai 1200 és természettudományi osztálya 29304 tárggyal. A könyv-tár 28540 kötet. Néprajzi muzeuma különösen gazdag és érdekes. Var-rottasok, szőttesek. famunkák minden erdélyi román területről. Képtárában különösen sok Smig-helski kép van. A muzeum már .szűknek mutatkozik a gyűjtemé-nyek számára.

Astra, vagongyár (azelőtt Weit-zer János vagongyára) Arad. (Prí-ma Fabrica Romána de Vagoane si Motoare S. A. R.) Alaptőkéje 200,000.000 lej (1928-ban ujabban emeltetik) invesztált tőke 4.029.273 arany lej. 632 szerszámgép, 4141 [ HP. '2400 munkás. Gyárt: 600 db. vasúti személykocsit, 3000 vasúti teherkocsit, 500 db. vasúti tar-tánvkocsit. 800 tonna gőzkazánt, i

I vashordót és különféle tartányo-kat, 400 tonna különféle öntvényt. Javít a C. F. R. számára mozdo-nyokat és vasúti kocsikat. Mint vagengyár, Románia legszámotte-vőbb vállalata. Igazgatóságának élén Sapira (Bueure§ti) áll, a gyár technikai vezetését Vigyázó Lász-ló gépészmérnök, mint igazgató látja el (1. o.). A vasúti kocsiosz-tály mühelyfőnöke: Reiter Iván mérnök.

Asztalos Sándor hirlapiró * 1890 ben Nagyváradon. Iskolái végez-tével magántisztviselő lett, később ujságiró. Már egész fiatalon erős aktivitással szerepelt a munkás-mozgalomban. Háború előtt ós alatt Nagyváradon, Budapesten, háború után Kolozsváron és Te-mesvárt professzionátus hirlap-iró, legutóbb — évek óta — a Te-met-vári Hirlap egyik szerkesztő-je. Társadalomtudományi és kriti-kai iiásai jelentek meg folyóira-tokban. néhány verse, novellája napilapokban. A specifikus „er-délyi" irodalommal szemben szi-gorú kritikai álláspontot foglalt el és konjunkturális értelemben használva a szót: „trianoni iroda-lombnak nevezte el.

Avarescanus paktum, választási kartell-egyezmény, amelyet Ava-rescu Jíéppárt-ja (ill. az Avarescn kormány) kötött az Országos Ma gvar Párttal az 1926-os parlamenti választásokra. Támogatásának el-lenértékéül a M. P. a c s ú c s a i p a k t u m b a n (1. o.) foglaltad-nak kormányprogrammá emelésen kivül kikötötte: az elbocsátott mar gyar tisztviselők és közalkalma/-zottak visszahelyezését ill. nyűg díjazását- vagy végkielégítését, a kisebbségi iskolák számára állam-segély megállapítását s bizonyos

Averescu paktum ( 17 ) A veresen paktum

összegben azonnali kiutalását, a csikmegyei Magánjavak ügyéneK igazságos és sürgős megoldásáig is, a kisajátítás alá nem vonható tárgyak és értékek visszaadásai. Elvi megállapodások között szt. repeltek: minden román állampol-gár arra való joga, hogy nemzeti-ségét maga állapítsa meg, és az iskoláztatásra vonatkozó más ki-kötések. Ezzel szemben a M. P. teljes erejével támogatja a Néppárt listáit, viszont kiköti 11 vármo gyében összesen 15 kamarai és io szenátusi magyar jelölt garantála-sát, azonkívül Csík- Udvarhely- és Háromszék vármegyékben a Ta-

nácsok által betöltendő három szenátorság szintén az 0. M. P.-t illeti. A választások az 0. M. P. huszonnyolc hivatalos magyar je-löltjét juttatták mandátumhoz, ű« az egyezményben biztosítottnak vélt egyéb erkölcsi és vagyon, kedvezményekből csak igen kevés valósult meg, a kormány — a fe lülkerekedett sovén áramlatokra hivatkozással is — elzárkózott a* egyezmény ezen részének teljesí-tése elől s az 0. M. P. az üléssza* végén is sikertelenségéről számol-hatott be a magyar választó törne.

; geknek. (L. Magyar politikai mo* i galmak.)

£ í

Erdélyi Lexikon

Baciu Aurél * 1886 II-2. Szász-nádason. Kolozsvárt tanult, ügy-védi oklevelet Marosvásárhelyt szerzett. Az egyesülés után össze-hívott első parlamentben képvi-selő, Averescu 1926 évi kormány-zása idején szenátor. A marosme-gyei néppárti szervezet elnöke. A mv. Ügyv. Kamara elnöke.

Bakkay Béla nyelvtanár, iró » 1886-ban Körösmezőn. Leánygim. náziumi tanár Szatmáron. Verseit „Göncölszekér", verses regényét „Bianca" cimen jelentette meg cu álló kötetekben. Erdélyi lapokba dolgozik.

Bakó Ignác szatmári mérnök, * 1869. Háború előtt az államvasutak főmérnöke volt. Néhány évig sze-repet játszott a szatmári Magyar Párt-ban s a szatmári városi po-litikában.

Bakóczi Károly tanár, műfor-dító * 1883. A székelyudvarhelyi gimnázium tanára. Irt irodalmi ta-nulmányokat. megirta Fülöp Áron életrajzát (1923) s német költőkből sokat fordított erdélyi lapokba (Zord Idő stb.).

Bálán Joan dr. főegyházmegyei kanonok * 1880-ban Teiu$ község-ben. Theologiát a budapesti egye-temen végzett. Doktorátust Bécs-ben szerzett. 1909-ben bukaresti plébános. 1920-ban kanonok. Mü-vei: Limba Cártilor Biserice§ti, 1915. — Viata lui Isus, 1921. — Noul Testament 1925. Kézirat-ban: Viata Sfántului Pavel. Közre-

működött a Convorbiri Literare. Revista Catolicá stb. folyóiratok-ban.

Bálán Nicolae dr. Erdély metró politája, a szenátus jogszerinti tagja. Gyulafehérvár és Nagysze-ben érseke (1. bővebben Mitropolia Ardealului).

Balázs Andrá6 unitárius lelkész, egyházi iró, * 1880-ban. Székely-derzsi lelkész és az „Unitárius Szószék" szerkesztője.

Balázs András dr. státusi kano-| nok-előadó * 1869 XI-18. Kászon-impéren. Theologiát a bécsi egye-temen végzett; 1903-ban tordai plébános, 1917-től Gvulafehérvárt kanonok. 1921-től az Erdélyi Róm. kath. Státus előadója, prelátus. E minőségében a Státus anyagi és iskolai ügyeit vezeti. Számos cik-ke és tanulmánya jelent meg a kisebbségi iskolákról, önálló pub-likációja: az erdélyi róm. kath. Státus fontosabb jogtörténelmi ok-mányai.

Balázs Ernő volt szenátor bras-sói mérnök * 1875 VII—31. A há-

í borús évek alatt Sepsiszentgyör-I gyön volt városi mérnök. Az im-périum első éveiben sok hangos és politikai színnel aláfestett hír-lapi polémia központjában állt. 1922-ben szenátor lett. de nem magyarpárti programmal, hanem

! ..pártonkívüli" volt. Az első im-périumévek hangulatában ezt a disszidens politikai szereplést szi-gorúbban Ítélték meg. 1928-tó!

Balázst'alvi érsekség ( 19 ) Balogh

magánmérnök Brassóban. Balázsfalvi érsekség, lásd Gör.

kr.th. román érsekség. Balázsfalvi főgimnázium (gör.

kath.) a legrégibb román közép-iskola. Alapjait Inocentiu Micu . Klein) püspök vetette meg. aki 1738-ban Fogarasról Balázsfalvára tette át egyházmegyéjének szék-helyét Az iskola 1754-ben nyilt meg. Eleinte két gimnáziumi osz-tályból állott, 1784-ben öt osz-tályú, 1831-ben hét, 1850-ben tel-jes nyolc, osztályú főgimnázium volt. A román rezsim alatt az osz-tályok legnagyobb része párhuza-mos lett, ugy hogy 1928-ban a ba-lázsfalvi főgimnázium 13 osztály-lyal működött. A román kultura szempontjából ennek az iskolának nagy jelentősége volt. 1848 előtt az egyetlen román főiskola volt s az akkori román intelligencia itt nevelkedett. Az ötvenes évek után is jelentős része a román kulturális elemnek ebből az isko-lából került ki, ahol az egyház gondoskodott róla, hogy kétszá-zon felüli tanulónak kenyere le-gyen. Tanárai közül a kiválóbbak voltak: Sincai, P. Maior, S. Micu Klein, Cipariu, Barnutiu, Baritiu stb. A nemzeti öntudatra való jó hatása nemcsak Erdély határain belül volt érezhető, hanem a Kár-pátokon kivüli román fejedelem-ségekben és később a román ki-rályságban is mutatkozott. Ba-lázsfalváról indult ki az úgyneve-zett latinos iskola, mely a nyelvre •és a nemzeti öntudatra nagv ha-tassál volt Az 1894-ben uj sz'árny-iiyal kibővült iskola már nehezen bírja el a megszaporodott osztá-lyokat. Gazdag könyvtár és jól berendezett, iskolai muzeum. labo-ratórium segítik az elméleti okta-

tást. Az egyházi fönnhatóságnak, mint a magyar, ugy a román ura-lom alatt nehéz harcai voltak az iskola felekezeti jellegének meg-tartásáért. A főgimnáziumnak husz tanára van, igazgatója Caliani Augustin.

Bálibanu Virgil dr. gherlai püs-pöki titkár, * 1901 II—14. Közép-iskolái után előbb jogi. majd theo logiai tanulmányokat végez (Ro-ma). Visszatérve püspöki titkár és szentszéki jző. Az egyházmegye, könyvnyomda és könyvkereskedő vezetője, a Curierul Cresjtin nem-hivatalos részének szerkesztője.

Balla Béla festő polgári foglal-kozások egész során ment végig, mielőtt művészi pályára lépett. Aradon s Nagybányán' dolgozik. Ismertebb képei: „Krisztus hegvi beszéde". — „Szimfónia arany-ban". — „Búcsúsok".

Balla Böske irónö. * 1902. márc. 17.-én. Regényt és verset ir. 1923-ban a Keleti Újság novellapályá-zatán első dijat nyert. Megjelent kötetei: Szinek-hangulatok, vers-kötet (1923), Vihar a pusztában, kis regény (1923) és Uri kama-szok, (szimpátikus szempontokból nózett társadalmi képek.) (1926).

Balogh Arthur volt egyetemi ta-nár, hirlapiró * Abonyban 186* 111-18. Jogitanulmányait Budapes-ten végezte, u. o. 1898-ban az al-kotmányi és kormányzati politiká-ból habilitáltatott. Í904-ben ezen szakok nyilvános rendkívüli ta-nára a kolozsvári egyetemen. 1906-tól ny. r. tanár. A Magyar Tudományos Akadémiának 1905-től levelező tagja. Szaktudománya terén jelentős irodalmi munkássá-got fejtett ki, ugy önálló buvár-lati eredményekkel. mint tan-könyvekkel sürün jelent meg a

Balogh ( 2 0 ) Balogh

lornmon. Belletrista jellegű iro- ] gvar egyházakat Genfben, a ma-lalrui működése is sokoldalú, uapi ^ánoktatási törvény ellen l)eadott • •s hetilapokban számos szépirodai-1 peticio ügyében. 1926-ban Kolozs-nii és ismeretterjesztő -cikke jelent [ megyében szenátorra választották.

meg s ilyen zsánerű müveit — név séggel terhes. ..Hajótöröttek" c. nélkül — önálló kötetekben is ki- Kolozsvárt megjelent novelláskö-adták. (Többnyire kulturhistoriai tete az erdélyi irodalom legjobb érdekességekről.) Regényeket for- darabjaiból tartalmaz néhányat, ditott olaszból, franciából. Tanári közöttük egy kis-regényt. Az er-állásától való megválása után in- délyi kritika inkább csak halála kább a publicisztika mezején moz- után értékelte. A budapesti Nap-gott. Szerkesztője volt a kolojs- keletnek dolgozótársa volt. Egy vári l;jság oolitikai napilapnak, posthumus kötete is megjelent

é s ő b b az Ellenzék munkatársa. ..Most irok Neked" cimmel. sűrűn szereplő vezércikkírója. Im- Balogh Ernő geológus * 1882-périumváltozás után önállóan l>en Erdőhegyen (Arad m.) Közép-rriegjelent müvei: ..Románia uj iskolát Debrecenben, egyetemet alkotmánya" Kolozsvár 192.1. — Kolozsvárt végzett, ahol tanári l.es droits des ininorités et la dé képesítést nyert. 1907—14 a ko-fense de ces droits en Roumanie. lozsvári egyetem földtani intéze-((íenéve 1925). — Széchenyi eni ténél tanársegéd. Háború után a lékezete (Emlékbeszéd). A romá Marianum tanára. Ásványtani és niai Magyar Párt állandó képvise- geológiai dolgozatai jelentek meg lője a nemzeti kisebbségek nem- a Muzeumi Füzetekben és a sze-zctközi kongresszusain, ahol refe- beni Verein f. Naturw. kiadváuyai-rátumai több izben termékeny vi- ban. Természettudományi ismere-lára vezettek. Képviselte a ma-. tek népszerűsítésével is foglalko-

Balogh Elek ügyvéd, • 1881-ben Felvinczen. -Tanulmányait Kolozs-várt és Budapesten végezte. 1906-" ban Tordán irodát nyit. 1920-baii az Egyesült Kisegítő és Takarék-pénztár rt. vezérigazgatója. 1927-l)en m. p. programmal kamar;ü képviselő. A tordai ref. egyház fő-gondnoka, a városi állandó vá-lasztmány tagja.

Balogh Endre iró * 1884-ben Me-zőpagocsán, meghalt 1924-ben Ko-lozsvárt. .logot végzett, ügyvéd lett Marosvásárhelyen. Publicista, és belletrista mutatványokkal az uj impérium első éveiben lép fel (ekkor már negyven év körül jár). Krett és ízes ez a késő első ter-més. Alig öt évre terjedt irói pá-lyája s ez az idő is súlyos beteg-

Balogh ( 21 ) Balica Agrara

r.ik: kb. 50 ilyen tárgyú cikke és egy könyvecskéje jelent meg. (A Föld köpönyege, M. Nép Könyvt.)

Balogh István festő * 1890. Nagyváradon. Két évig jogot hallgatott a nagyváradi akadé-mián. Művészeti tanulmányait Münchenben kezdte 1911-ben, folytatta Rómában és Budapes-ten. Kiállításokon résztvett Vára-don, Budapesten, Kolozsvárt. 1913 óta kiállítást nem rendezett, mert sajátos körülményei foly-tán nem tud kellő reprezentatív-anyagot összegyűjteni. Érdekesek es értékesek u. n. egypéldányos könyvillusztrációi, melyekkel je-lentős sikereket is ért el (A „Fio-retti" 72 miniatűrrel. Ady négy kötete: Uj versek, Vér és arany, •Szeretném ha szeretnének és Min-den titkok verseiből, Babits: Her-<:zeg hátha megjön a tél is stb.). Felváltva Váradon és Nagybá-nyán dolgozik.

Banater Deutsche Zeitung, Te-mesvári napilap. # 1918-bau ..Schwabische Voíkspresse" cím-mel s nevét a romániai németség ujjászervezkedésével egyidőbeu változtatta meg. Szerkesztője Ró-bert Reiter.

Banater Landwirt, gazdasági he-'ilap, megjelenik Temesvárt, Blas-kovich Ferencz prelátus szerkesz-tésében.

Banater Zentralbank A. G.. Zsombolya. Alapíttatott: 1880. Az 1927. december 31-iki mérlegben 'eltüntetett alaptőke: 5 millió. _1 artalékalapok: 2,109.152.— Az 'gazgatóság elnöke: Johann Bucli-»er. Ügyvezető-igazgató: Leon-é d Walzer.

Bánáti Muzeum Temesváron, alapíttatott 1872-ben. A Délma-Syarországi Történelmi és Archeo-

lógiai Egyesület tulajdona volt. mely intézmény most ..Bánsági Történelmi és Régészeti Egyesü-let" nevet viseli. Temesvár szerb megszállása idején meglehetősen nagy értékű muzeumi tárgyak szállíttattak el, különösen képek. A néprajzi gyűjteményben román, szerb és magyar anyag egyfor-mán van képviselve. A régiség-gyűjteményben mintegy 30.00* darab pénz: érem és papírpénz van, 17.000 prehisztorikus tárg>

i (római, egyiptomi, középkori, mo-ern és ereklyetárgyak). Gazdag

a művészeti osztálv: 19 szobor. 463 festmény, több mint 2000 rajz és metszet, arcképek stb. A könvv-tár 14.000 kötetből áll. A Bánsági* Muzeum természetrajzi osztálya mintegy 1300 darabból áll; nem a, muzeum tulajdona, csak felügve-letc alatt áll.

Bánáti Hitelbank rt.. Temesvár. A7. 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 5 mil-lió. Tartalékalapok: 1,457.080.—.

Banatia fiúnevelő intézet Timi-; ?oara. 1926. szeptember 1. óta mii-| ködik. A római kath. német pol-gárság részvényjegyzéseiből husz millió lei költséggel épült. Célja a kath. német középiskolai ifjak

I nevelése. Növendékek száma 1927-i 28-ban: 235. Ebben az épületben : van elhelyezve az r. k. német ta-nítóképző intézet s a vele kapcso-latos gyakorlati elemi iskola, to-vábbá az 1926-ban alapított piis-

i pöki líceum. A Banatia igazgatója Nischbach József.

Banca Agrara S. A.. Cluj. # 1920. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 55 millió. Tartalékalapok : 50.253.165.— Az igazgatóság el-nöke: Dr. Octnvian Prie. Vezér-

Banca Agricola ( 22 ) Báuffy

igazgató: Aurél Esea. Fiókok: Be-lényes, Lippa. Temesvár. Az inté-zet." közvetlen megalapítása, után, királyi deerétum alapján privilé-giumot kapott az agrár reform végrehajtásának financirozására Erdély területére, mely privilé-giumot a liberális kormány 1923-l>an rendeleti uton megszüntetett. A bank jogainak érvényesítése ér-dekében kártérítési keresetet adott be az állam ellen s a hosszú ideig húzódó per 1927. év elején egyez-séggel ért véget, melyet a tör-vényhozás is szankcionált. Ezen egyezség alapján a bank az állam-tól 65 millió lei kártérítést kapott egyösszegben, melyből 25 millió leit rendes tartalékalapja növelé-sére. 31 millió leit eredeti hivatá-sának megfelelő organizáció és adminisztráció invesztíciójának amortizálására, 4 millió leit nyug-dijalapok dotálására és 5 millió leit a tisztviselők segitő-alapja javára fordított.

Banca Agricola, Lúgos. # 1928. máj. 28. Alaptőke: 5 millió.

Banca Aurora, (Násáud) Na-szód. # 1873. Az 1927. de-cember 31-iki mérlegben feltünte-tett alaptőke: 5 millió. Tartalék-alapok: 3,123.471.— Az igazgató-ság elnöke: Teofil Tanco. ügyve-zető-igazgató: Leon Bancu.

Banca Centralá pentru Industrie í;i Comert S. A., Kolozsvár. Ala-píttatott: 1918. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 50 millió. Tartalékalapok: 19.641.100.— Az igazgatóság el-nöke: Valentin Porutiu. Vezér-igazgató: Jonel Comsa. Fiókok : Arad, Beszterce, Gyulafehérvár, Hátszeg Nagyszeben, Torda.

Banca Centrala Banateana de Credit sí Industrie, Temesvár.

# 1922. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 5 millió. Tartalékalapok: 2.250.000.— Az igazgatóság el-nöke: Ioanichie Neagoe. Vezér-igazgató: Valeriu Cárié. Fiókok: .Nagyszentmiklós, Oravica.

Banca Cetátenilor Táranilor din Tare Barsei, Codlea, Feketeha-lom. Az 1927. december 31-iki mér-legben feltüntetett alaptőke: 5.250.000. Tartalékalap: 2.025.376.

Banca Creditül Banateana, Lu-goj. # 1921. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 10 millió. Tartalékalapok: 1,904.861.— Az igazgatóság el-nöke: George Dobrin. Ügyvezető-igazgató: Coriolan Novac.

Banca Generala a Judefului Arad S. A., Arad. Az 1927. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 6 millió. Tartalékalapok: 500.000.—

Banca Oasia S. A. Nagyszeben. Az 1927. december 31-iki' mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 20 mil-lió. Tartalékalapok: 2,011.636.—

Bánescu Nicolae egyetemi ta-nár. a kolozsvári egyetem filozo-ílai fakultásán bizantinologiát ad elő mint rendes tanár. 1920—21-ben a fakultás dékánja volt; 1923-24-ben az egyetem rektora. 1927-ben Eftimiu kísérlete után B-t ne-vezték ki a kolozsvári Komán Opera és Nemzeti Színház igazga-tójává.

Bánffy Ferencz báró kolozsbor-sai földbirtokos * 1869-ben Apa-nagyfaluban. Katonai akadémiát végzett, tiszt lett 1888-ban. 1896 óta birtokán gazdálkodik. Az er-délyi sajtó irodalom és művészet igaz érdeklődő, áldozatokat is szí-vesen hozó barátai közé számit-hatja.

Bánffy ( 23 ) Bányai

Bánffy Miklós gróf, * 1873 de-cember 30-án Kolozsvárt. 1906-ban kolozsvári főispán, 1910-ben

országgyűlési képviselő, az össze-omlás után pedig, 1921—1922. években külügyminisztere volt Magyarországnak. Pályafutásának többi nevezetes dátumai már nem politikai, hanem művészi sikerek, melyeket Kisbán Miklós álnéven ért el. Első színdarabja, a „Nap-legenda" Budapesten, a Nemzeti Színházban került szinre s ha nem is hódította meg, legalább tiszte-lettudó várakozásra kényszeritette a kritikai közvéleményt. Egyéb darabjai közül a „Nagyúr" az, mely dacolni látszik a gyors fele-déssel. Irodalmi komolyságával szemben — bár jogtalanul — némi gyanút keltett művészeti poiiglot-tizmusa. B. irói működését, mely rajzoló, díszlettervező és rendező munkássággal is párosult, éppen ez a sokoldalúság keverte a mű-vészi kedvtelés gyanújába. 1926-ban visszatért Erdélybe, hol min-

den politikumtól távol, csak iro-dalmi és irodalompolitikai műkö-désének él. Csatlakozott az Er-délyi Helikonhoz, résztvett annak szervezésében, maga is szerepel felolvasó ülésein és nevének von-zó ereje: irodalommal szemben ed-dig közömbös rétegeket is meg-mozgatott. Bánffy Miklós gróf iro-dalompolitikai működésétől — ha tájékozódása az erdélyi szellemi mezők felett teljesebb lesz és sze-retetét disztinkció teszi hatályo-sabbá — még fokozott eredmé-nyek várhatók. Erdélyi irodalmi működéséből máig — néhány (in-vencióról és nagy kulturáról ta-núskodó) novellán kivül — egy regényt ismertünk meg, mely „Reggeltől estig" cimmel a Szép-míves Céh sorozatában jelent meg (1927). A regény története szinte üvegbura alatt — minden szociális vonatkozástól mentesen — játszó-dik le, mégsem érdektelen. A bura alatt vonagló két pár ember nem tudja szimpátiánkat megszerezni (s ez valószínűségük ellen tanús-kodik). Sokat kell gondolnunk a kézre, mely mozgatja őket, de mindig elismeréssel, hogy- a kéz milyen bravúrral dolgozik. Egyéb müvei: Haldokló Oroszlán (novel-lák, 1913.) Az erősebb (Nemzeti Szinh. 1918) és Maskara (Renais-sance Szinház 1926).

Bányai János tanár geologus, * 1886-ban Kézdivásárhelyen. 1908-ban tanár lesz, 1912—13-ban álla-mi ösztöndíjjal külföldre megy, tanulmányozza a természettudo-mányi methodikát. 1917-től iskola-igazgató. A budapesti Földtani Intézet munkatársa. Geologiában főleg ásványvizekkel, földgázzal és aranytartalmu ércekkel foglal-kozott, önállóan megjelent tudo-

Barabás ( 24 ) Bárbat

mánvos művei ezen tárgykörök-! mi emlékek közlésével, önálló bcD mozognak. Számos népszerű- művei: Fráter György életrajza. sitő és gazdasági cikk szerzője.

Barabás Andor dr. * 1880-ban j (Levelek és okiratok.) Nagyborosnyón. Háromszékmegyé- gay-család oklevéltára.

— I. Rákóczi Gvörgy és a Porta. " A Bla-

A Fran-ben szolgabíró volt, később árva- gepán-család oklevéltára 2 kötet széki ülnök. Impériumváltozásnál (Thallóczy Lajossal), önálló köte-állásából távozik és gyarmatáru- tekben adattak még ki: A római kereskedést nyit. A sepsii rel. szent birodalmi gróf Telekv csa-egyházmegye főjegyzője, a sepsi- Iád oklevéltára 2 kötet (Középkori szentgyörgyi Magyar Párt alél- oklevelek). — Zrinyi Miklós a szi-níike.

Barabás Béla. albisi. ügyvéd, politikus * 1858. december 12-én Aradon. A magyar országgyűlésen 26 évig volt képviselő. 1901-ben

getvári hős életére vonatkozó le-velek és okiratok 2. köt. — A gróf Zichy család okmánytárának hat első kötetéhez készített regesta-kötet. — Barabás Samu a három-

Nagyvaradon Tisza Kálmánnal székmegyei Papolcon él nyugal-szemben választották meg. 1907- mas visszavonultságban. ben a magyar delegáció elnöke Barát Móricz tanár, festő * volt, 1917-ben Arad város főis- i 1880-ban. A budapesti képzőművé-pánja. Az impérium átvétele óta szeti főiskolán tanári oklevelet az aradi Magyar Párt, elnöke, szerez, onnan Münchenbe megy. 1926-ban aradmegyei szenátor. Az Grafikai tanulmányokat is folv-Országos Magyar Párt intézőbi- tat, majd Berlinben dolgozik. A zottságának tagja. Aradon ügy- nagyváradi fa- és fémipariskolá-védkedik s a városi politikában is ban tanári állást tölt be. Mint fes-íészt vesz. tőnek különösen aktkompoziciói

Barabás Miklós (árkosi) unit. keresettek. Háború előtt Budapes-lelkész * 1902. márc. 22.-én Veres- ten több izben állított ki. háború patakon. Teologia és Tanárképez- Után Erdély nagyobb városaiban de elvégzése után előbb székely- rendezett műveiből kiállításokat. keresztúri tanár, majd 1924-től Nagyenyed székhellyel unit. kör-lelkész. Szervező és missziós mun-

melyek közül legnagyobb sikere marosvásárhelyi kiállításának volt.

Bárbat Virgil egyetemi tanár ka mellett történeti tanulmányo- szociológiát ad elő a kolozsvári

egyetem filozofiai fakultásán. 1924—25-ben a filozofiai fakultás

kat, életrajzokat közöl, verseket is ir. ..Lángok és Tüzek" cimmel verskötete jelent meg; Barabás1 dékánja volt. Ebből az évből ered Ábelről életrajzi munkája van sajtó alatt.

Barabás Samu nyug. orsz. levél-tárnok. a M. Tud. Akadémia tagja. * 1855 XI-14. Papolcon. Történet-írói pályafutása a mult század

szép gyümölcsöket hajtó kezde-ményezése: az Extensiunea Uni-versitarS alapítása is. Ez intéz-mény keretében Erdélv nagyobb városaiban 1924 és 1927 között érdekes társadalmi jellegű felolva-

nvolcvanas éveiben kezdődött, a j sásokat tartott, a nők szerepéről. ..Századok" és „Tört. Tár"-ban irt' az ifjúság jogairól és kötelessé-könyvismertetésekkel és történei-' geiről a mai társadalomban, stb.

Barbu ( -'5 ) Bárd»>

Barbu Aca de — erdélyi szár-mazású operaénekesnő. a kolozs-vári Komán Opera tagja, a bécsi Musikakartemie-t. végezte, operet-tehez ment. Komoly sikerei vol-tak a Tbeater an der Wienben. 1921-ben jött Kolozsvárra. Fide-lio, Tosea, Álarcosbál operákban aratta legnagyobb sikereit.

Barbul Eugen dr. a cluji Egye-temi Könyvtár igazgatója. * Sza-mos-Lippón 1873 1-23. Egyetemet végzett és két évig tanárkodott Budapesten majd u. o. az Egyet. Könyvtárban volt könyvtártiszt, később könyvtárőr. 1920-ban a cluji E. K. igazgatója lett. Szat-ínármegvei mandátummal három cikluson át kamarai képviselő volt. Szerkesztette a Szent-lőrinci Céllövészeti Lapok I-II évfolya-mát és a „Cél" c. társ. és közg. folyóiratot Budapesten (I-IV. évf.). Önállóan megjelentek: ..Avasvidéki román nyelvjárás" (Bp. 1900) „Fe jezetek a román irodalom törté-netéből (Bp. 1910) és ..Román tör-ténetírás 1830-ig" c. művei.

Barcasági Szász Muzeum 1908-ban alapította öt brassói polgár. Eredeti címe: Vereinigung Kron-stadter Sammler volt. 1913-ban a líceumi muzeummal egyesült. Van prehisztorikus osztálya 5000 tárggyal, történelmi osztálya 1700 tárggyal, néprajzi osztálya 1500, és természetrajzi osztálya 1800 tárggyal.

Bárd Oszkár drámairó. * 1898 V-6. Naszódon. Orvosi oklevelet szerzett s Galgón körorvos. Előbb versekkel, később drámákkal je-lentkezett az erdélyi irodalomban, melynek szinte egyetlen színpad-képes drámairója. Legnagyobb Színpadi sikere ..Silvio lovag" c. darabjának volt (kolozsvári Ma-

gyar Színház 1921). Sajnos az er-délyi színházi viszonyok mellett, hosszabban ez sem volt műsoron tartható. Kevésbé szines. de lelki-történésben gazdagabb: ..Taposó malom" c. eddig elő nem adott darabja. Líráját valami praktikus bölcselő hang jellemzi. Megjelent kötetei: Bálványok. bilincsek, Tevan 1912. — Silvio lovag, Nap kelet, 1921. — Mi lesz velünk V Kadima 1924. — Taposó malom,

I Voggenreiter 1925. — Szinrekerült drámái az emiitetteken kivül: Halál és még több. — Csoda. — Professzor ur. —• Citera. — Lucián Blaga „Zamolxe" c. verses misz-

' tériumát. magyarra fordította. Bárdos Imre ügyvéd * Török-

becsén 1876-ban. Középiskoláit Nagyváradon, az egyetemet Bu-

1 dapesten végezte. 1906—1918-ig tagja volt Nagyvárad város tör-vényhatósági bizottságának. Az

11925 évi első választásokon a vá-ros nagy tanácsába választatott ellenzéki listán. Az Erdélyben megindult zsidó nemzeti mozga-lomban 1924 óta vesz részt s az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség körösvölgyi körzetének és nagy-váradi csőportjának elnöke.

Bárdos László hirlapiró * 1897. Háború alatt a Pesti Hírlapban cikkei és versei jelentek meg. Há-ború után a Tavasz. Magyar Szó, Napkelet hozták verseit. Mint új-ságíró nagyváradi napilapok köte-lékében dolgozott. Riportjai még a Brassói Lapokban és Ellenzék-ben jelentek meg.

Bárdos Péter * Magyarfenesen 1864-ben. Négy gimnáziumi osz-tály végzése után mesterségre ment. majd kisebb birtokot sze-rezvén gazdálkodik. Az impérium első éveiben tűnik fel az erdélyi

Barla ( 26 ) Báthori

közéletben, mint a kisgazda érdé- őszinteség erejével ható versei-kek szószólója és képviselője s ről. a szélesebb közönség csak azóta siirün szerepel laphasábokon 1927-ben megjelent reprezentatív és politikai gyülekezetekben. Irt kötetének (Haj, Rózsafa) megjele-két kis népies színdarabot. nése óta figyeli. Az Erdélyi Heli-

Barla Hugó építőmester, mérnök kon tagja, sikerrel szerepeit a bu-* 1892-ben. Vasbeton mnukában karesti bemutatkozón, a nagy ro-specializálta magát s ebben inten- mán lapok előkelő kritikusai ör-ziv statikai tudományos mun- vendve és meglepetéssel vették kásságot is fejtett ki. Több na- tudomásul. gyobb gyár (Sodronyipar, Renner Bartalis Sándor a romániai vas, gyár uj épületei, Tordai Üveg-I fém- és vegyipari munkások szö-gyár stb.) és szanatórium építését vetségének főtitkára, * 1884-ben. vezette. Kiadás előtt álló műve: Kolozsvár város tanácsosa, az 0 . A magas építészet leggazdaságo- Sz. és a Romániai Szociáldemok-sabb vasbeton megoldásai. rata Párt Országos Vezetőségének

Baross Lajos, bellusi, * 1867-ben tagja. A Munca fogyasztási és Makón. Budapesten jogi fakultást teimelési szövetkezet és a Mun-és kereskedelmi szaktanfolyamot kás Bank igazgatósági tagja. Szer-végzett. Az Országos Központi keszti a vas- és fémmunkások Hitelszövetkezet jogtanácsosa volt, szak'apját. majd az aradi Andrényi cég veze- Bartha Lajos aranyosgyéresi tését vette át. Cikkekben vámpo- ref. lelkész * 1864. Magyarujfalu-litikával és szövetkezeti ügyekkel ban. Tanult Nagyenyeden és Ber-ioglalkozott. 1915-től 1928-ig a linben. A tordamegyei független-Kölcsev Egyesület elnöke. Meg- ségi pártnak szóvai és tollal har-halt 1928-ban. ~ cos tagja volt. Megyéje magyar-

Bársan Zaharie román iró és párti mozgalmainak egyik veze-szinész * Brassóban 1879-ben. Er- tője. Theologiai munkálkodásában délyben háború előtt is népszerű modernebb, szabadabb irányzatot ama színházi staggionek révén,1 követ. amelyeket városról városra veze- Barza Ferencz dr. hírlapíró * tett. A Kolozsvárt felállított Nem- 1894-ben. Újságírói állomásai „Ti-zeti Színháznak ő lett az első szántul", „Szabadság" és „Nagy-igazgatója. Az irodalomban előbb váradi Friss Újság", melynek fe-versekkel lépett fel (Poezii) majd j tios szerkesztője, színdarabokat irt és fordított. Im- Báthori Ferencz tanár, tud. uta-périumévek alatt Kolozsvárt Tran- zó * 1860 V-8. Balkányban. Buda-dafirii Rosi c. darabjával aratott pesti egyetemen nyelvészeti és sikert. irodalmi tárgyakat hallgatott, ta-

Bartalis János * 1893-ban. Al- nulmányait a bécsi és kolozsvári sókosályon lakik és gazdálkodik, egyetemen folytatta. 1896-tól a Első versei a Nyugatban jelentek nagyváradi felsőkereskedelmi is-meg. Impériumváltozás óta a na- kola tanára. Beutazta csaknem gyobb erdélyi lapok hozzák ver- egész Európát, Egyiptom és Pá-séit. A komoly kritika mindig i lesztina egy részét. 1904 nyarán megbecsüléssel emlékezett az a Norvégia legészakibb részén

Battyaneum C -'7 ) Bauxit

lakó lappok közé indult, nyelvé-1 szeti és etnográfiai adatgyűjtés céljából. 1905-ben megismétli út-ját és az Enare tó vidékén lakó finn-lappok közt tölt két hónapot. Még három lappföldi utat tesz a legilletékesebb budapesti tudomá-nyos egyesületek támogatásával etnográfiái tárgyakat és fonográ-fon fölvett lapp-dalokat gyűjtvén a Magyar Nemzeti Muzeum szá-mára. önállóan megjelent művei: Finn és lapp-mesék (fordítások). — Utazásaim a lappok földjén. —• Nagyváradtól Madridig. 1924-ben Jorga szabadegyetemén ro-mán nyelven ismertette lapp-földi utazásait.

Battyaneum, gróf Battyány Ig-nácz erdélyi róm. kath. püspök alapította. Maga a muzeum ki-csiny és nem jelentős, könyvtára azonban gazdag és kézirat gyűj-teménye nagyon értékes. Hatal-mas kézirat gyűjteményének több mint fele a XVI. század előttről való. Legrégibb darabja a „Codex aureus" a carolingi időből. Más nagy értéke a Lukács-evangélium, valószínűleg a IX. századból. Szá-mos más értékes kézirati kincsen kívül őriztetnek a Battyaneum-ban ritka, első kiadások, közöttük *ok illusztrált kiadás. Értékes ne-vezetessége még a 600 külömböző kiadást magában foglaló biblia-gyűjtemény.

Bauxit. Az erdélyi bauxitokat kb. e század eleje óta ismerik, de a háborúig ipari célokra alig mél-tatták. sőt alaposan át sem kutat-o k . A bányatermelés kifejlődésé-n . e k a háború adott lökést. Fran-ciaország nemcsak Németország-nak nem szállított többé bauxitot,

megtagadta a szállítást a svájci gyáraknak is, nehogy

ezek az ellenséges államokat alu-míniummal elláthassák. A néme-tek fürgesége csakhamar segített ezen a hiányon. Az osztrák kor-ír auynál történt interventio révén, egyiészt egy német, másrészt egy svájci csoport a bihari bauxitok jórészének birtokába jutott. Meg-alakult a Magyar Aluminíumérc-bánya és Ipari R. T. Budapest, amely Német-Magyar Ált. Hitel-bank érdekeltség, továbbá a Ma-gyar Bauxit R. T., amely a svájci Alumínium Industrie A. fí. Neuhausen és a Pesti Keresk. Bank érdekeltsége volt. E két cso-port, részben az osztrák-magyar kormány segítségével, megszerez-te a kis Kuxengesellschaft-ok és magánosok összes jogait, úgy hogy csakhamar számos bánya és néhány ezer zártkutatmányi jotr birtokosaivá váltak. Tőkeerősek lévén, intenzív termelésbe fogtak és a háború alatt igen nagy pro-fitot értek el a szállítások révén. A Wiener Bankverein-nak és a pozsonyi kábelgyárnak is voltak zártkutatmányi jogai, de terüle-

tükön a bányatermelés nem fej-lődött ki. (Az utóbbiak jogai a há-ború után elvesztek.) A román impérium mindkét nagy bánya-ipari R. T.-t romanizálásra köte-lezte. A német-magyar csoport a Marmorosch-Blank érdekeltség-gel karöltve megalapította 1921-ben az Aluminia S. A. részvény-társaságot, csaknem egyidőben ez-zel a svájci csoport, amelyben a Pesti Keresk. Bank közben ér-dekeltségét igen csökkentette. Bauxita néven romanizált. Előbbi több millió svájci frank érték-ben értékesítette a bányákat. Az új román bányatörvény a külföldi részvénytársaságok jogutódjainak

Bauxit ( 28 ) Bede

igen sok gondot okozott és a jo-, írok validálása mindezideig nem történt meg. Ilyen körülmények között, évek óta általában szüne-te! a termelés a bihari bauxitbá- i nyákban, bár néhány izben na-gyobb szállítások történtek. Köz-, tan ujabb leletekre is bukkantak és megalakult egv Robur nevü franeo-romáh érdekeltség is,' amely kisebb területek felett ren-delkezik, amelynek azonban a transportviszonyai kevésbbé ked-vezőek. továbbá e területek még nincsenek egészen átkutatva. Te-kintve, hogy a bauxit-telepek kö-zelében magas szolgáltató képes-' "égfl hydroelectromos mü létesí-tése lehetséges, az iparosítás min-den egyébb kelléke, szén. föld-gáz. szóda, olcsó munkaerő ren-delkezésre áll, Erdélyben előbb-utóbb nagyméretű iparnak kell kifejlődnie, amely ugy a nemzet-gazdasági mérleg, mint a munka-alkalom szociális vonatkozásai kö-vetkeztében nemcsak a bauxit-vidékre. de az egész országra döntő horderejű lehet. A késede-lemnek kizárólag gazdaságpoliti-kai okai vannak. B i z o n y o s az . h o g y E r d é l y r e k e d -v e z ő b b v o l n a a h e l y -s z í n i i p a r o s í t á s , m i n t a n y e r s a n y a g e x p o r t j a é s k ü l f ö l d ö n v a l ó f ö l d o l - ; g o z á s a. Erdély szempontjából igen nagy kár lenne, ha az utóbbi álláspont jut győzelemre, abban a gazdasági harcban, amely a banxit-kérdésben előbb-utóbb ki fog törni. Az erdélyi bauxittele-. 1>ek fölött, a romanizálás dacára, jelenleg javarészt az u. n. Bauxit-Trust disponál. A jövő bizonyta-lan. vájjon e gazdasági lehetőség sok ezer családnak fog-e kenve

ret adni a jövőben, vagy pedig a háborús gazdálkodás mintájára csak a nyersanyagexportig jut megint el az üzemesités pro-grammja.

Baziliták, alapitójuk Nagy szent Vazul egyházatya. Erdélyben a 18. század első felében több házat nyitottak. legtekintélyesebb a bíaji (balázsfalvi) zárda volt, hol a gimnáziumot is vezették. Ezek a román baziliták lassanként ki-haltak. helyükbe lépni az újonnan szervezett és szigorított Szent Va-zul rend igyekszik. melynek egyetlen háza eddig a bikszádi zárda, ahol a rend ujoncházat is nyitott. Saját egyházi folyóiratuk van, nvomda felállítását, is tervbe vették.'

Bechnitz Sándor iró * 1888 II-18. Vingán. Jogi doktorátust szerzett. 1910-től Temesmegye tb főjegyzője volt. Háború után új-ságíró lett. belinunkatársa a te-mesvári Déli Hírlapnak. E lapba és más erdélyi valamint, budapesti lapokba művészeti és irodalmi kritikákat és tanulmányokat irt. .Megjelent néhány novellája is, me-lyeket kulturhistóriai színezésük tesz érdekessé. írásai mind Fla-neur álnév alatt jelennek meg.

Becski Andor a Studio kolozs-vári művésztársaság vezetője. * 1898-ban. Erdélyi napilapokban és folyóiratokban jelentkezett pro-gresszív szellemű írásokkal. Ver-sei önálló kötetben is megjelentek (Cluj 1923).

Bede László * 1875-ben. meg-halt 1928-ban. Mint fiatal ref. lei-kész négy évig gr. Tisza István fiának nevelője volt. Később ta-nári oklevelet, szerzett a budapesti egyetemen. Két évet — a ref-konvent megbizásából — Észak-

.Bega" ( 29 ) Beadiaer

amerikában töltött, az amerikai magy. ref. misszió szervezése cél-jából. Visszatérve Máramarosszi-getre, a ref. főgimnázium igazga-tója lett, 1910-től haláláig a ref. egyházközség lelkésze ugyanott. Amerikai tapasztalatairól és okta-tásügyi kérdésekről mintegy húsz terjedelmesebb közleménye jelent meg napilapokban és egyházi köz-lönyökben.

„Bega" malom r. t. Temesvár. Alaptőke 10,000.000 lei. Invesztált tőke 891.940 a. 1. — 600 HP. — 90 munkás. — Évi kapacitás 36000 tonna.

Békés Dezső orvos * Budapes-ten 1882. Oklevelét 1902-ben sze-rezte. 1907—11. a budapesti kir. m. tud. egyet. I. sz. szemklinika tanársegéde. 1911—18 a békés-gyulai közkórház szemorvosa. 1918-tól a temesvári közkórház szemésze. Orvosirodalmi téren, kazuisztikán kivül, összefoglaló közleményeket publikált a szem-izombénulásokról, a retinitisről, könnymirigygyuladásról stb. és feldolgozta a budapesti klinika hályogoperálásait 1900—1910 kö-zött.

Béldi Kálmán gról' zsibói föld-birtokos, * 1882-ben Báld kolozs-megyei kisközségben. Az erdélyi magyarság legjobban megalapo-zott kulturegyesületének az Em-kének elnöke. Aktiv részt vesz az erdélyi kisebbségi politikában, a szilágymegyei Magyar Párt elnö-ke. A kolozsvári "Mezőgazdasági Hank igazgatósági elnöke. ^Belényesi gör. kath. gimnázium. # 1828-ban Vulcan Sámuel n.-vá-18HS g Ö r ' k a t h " P ü 8 P ö k - A z i n t é z e t . mint algimnázium 4 osz-rff'yal működött, ez évben 6 osz-™yuvá fejlesztették. A régi Ma-

j g y a r o r s z á g r o m á n i n t e l l i g e n c i á j á -n a k n a g y r é s z e e b b e n a z i s k o l á -b a n s z e r e z t e m ű v e l t s é g e l e m e i t . A z 1 8 5 1 — 5 3 . é v b e n n y o l c o s z t á l y u r a á t s z e r v e z e t t f ő g i m n á z i u m t a n n y e l -

v é ü l a B a c h - k o r m á n y a n é m e t n y e l v e t r e n d e l t e , a m i e l l e n u g y a t a n t e s t ü l e t , m i n t a p ü s p ö k i e g y -h á z m e g y e t i l t a k o z o t t , s a r o m á n t a n í t á s i n y e l v e t k ö v e t e l t e . E k ö -v e t e l é s n e k a m a g y a r k o r m á n y t e t t e l e g e t 1 8 7 0 - b e n . A z i n t é z e t e t a V u l c a n , E r d é l y i V a z u l , P a p p J á -n o s , G o j d u , Z s i g a M i k l ó s , D a r a -b o n t , R a d u - a l a p í t v á n y o k g a z d a g í -t o t t á k , s j u t t a t t a k a z i f j ú s á g n a k t a n d í j m e n t e s s é g e t , ö s z t ö n d i j a k a t ,

m e n z á t 1 9 2 8 j u l i u s 1 - é n a z e g é s z r o m á n s á g ü n n e p e l t e a z a l a -p í t á s 1 0 0 é v e s f o r d u l ó j á t , r o m á n e g y h á z i é s v i l á g i f ő e m b e r e k , é s B e r t h e l o t t á b o r n o k j e l e n l é t é b e n .

Benamy Sándor (Ben Ami) hír-lapíró * 1899-ben. A modern vilá-gotjáró típus képviselője az er-délyi zsurnalisztikában. Dolgozott Párisban, Kolozsvárt, Bukarest-ben. Hosszabb utazásokat tett Keletre is. Hosszabb ideig mun-katársa volt az Uj Keletnek és szerkesztette a Nagyváradi Nap-lót. Könyvei: Történet három ágyról (regény 1923.). — Európá-tól Ázsiáig, 1925. — Uj Palesztina, 1926. — Egyiptom, 1926.

Bendiner Nándor, zongoramű-vész, a satu-marei városi zene-konzervatórium igazgatója, * Te-mesvárott 1880-ban. Felsőbb ta-nulmányait a budapesti tudomány-egyetemen és a Zeneművészeti Fő-iskolán végezte, hol tanári okle-velet kapott és a Ferencz József Király-dijat nyerte el. Külföldön, Frankfurtban. Berlinben és Wei-marban folytatta tanulmányait, mint D'Albert és később Busoni

Bene ( 30 ) Berde

tanítványa. Európa nagyobb vá-rosaiban sikeres koncerteket adott. 1911-ben a satu-marei városi ze-nekonzervatorium igazgatója lett. 1921-től a román kormány egye-temi tanári rangban véglegesítet-te. Elismert pedagógus. Jeles já-tékosok egész sorát képezte ki. Előadóművészeiét a külföldi kri-tika melegen méltányolta.

Bene Ferencz dési ügyvéd * 1875 VI-5. Sepsiszentgyörgyön. A református közéletben helyileg és országosan is szerepet játszik. Publicisztikai munkát végzett a régi ..Kolozsvár" és „Erdélyi Hir-; adó" szerkesztőségeiben. A szol-

. nokdobokai „Vármegyei Közélet-et két éven át szerkesztette.

Benedek Elek iró * 1859 szept. •'íO-án. Középiskolát az udvarhelyi i kollégiumban végzett, a budapesti i egyetemen tanárnak készült, majd ujfágiró lett. Több napi és heti lapot szerkesztett. írói munkássá-gának eredménye 150 kötet könyv, nagyrészt ifjúsági müvek. Főbb müvei: Testamentum, Nagy ma-j sivárok élete, Sziv könyve. Kata-lin., Huszár Anna. Magyar mese-és mondavilág stb. Csaknem min-den könyve több kiadást ért. Az impérium-változás első évei óta Kisbaconban Udvarhely megyében él és szerkeszti az utódállamok- j ban erősen elterjedt „Cimbora" cimü gyermekujságot. Élénk kon-taktust tart fenn a fiatal erdélyi irodalommal. különösen annak ..székely" szárnyával, mellyel több izben fáradságos felolvasó kör-utat is tett.

Benedek Ferencz orvos, hírlap, iró * 1900-ban. Nagyváradon foly-tat orvosi gyakorlatot, ugyanott állandó cikkírója a Nagyváradi Naplónak. 1919—22 közt 3 vers-

kötete jelent meg. Benedict N. Norbert a Turul ci-

pőgyár vezérigazgatója * 1871-ben Znaimban. Pályáját mint a möd-lingi cipőgyár gyakornoka kezdte. Ez a gyár alapította 1900-ban Te-mesvárt a Turul cipőgyár r. t.-ot és B. is itt nyert elhelyezkedést. Pár év múlva a Turul igazgatója, később vezérigazgatója lesz. A Turul cipőgyár -— vezetése alatt — európai relációban ismert nevü vállalattá fejlődött. Igazgató el-nöke a Bánáti Keztyügyár r. t.-nak; a Bánáti Gyárosok Szövet-ségének társelnöke.

Bérczy Lajos tanár, iró * 1875-ben Aradon. 1899. tanári oklevelet nyert. Az aradi róm. kath. főgim-názium tanára. Tárcái és novellái külömböző szépirodalmi- és napi-lapokban jelentek meg; az Aradi Magyar Újság főmunkatársa, 1922—1928 az aradi Kölcsey Egye-sület főtitkára. 1925-től az" Orszá-gos Magyar Párt aradmegyei és aradvárosi tagozatának főtitkára.

Berde Amál (Dóczvné) festőmű-vésznö * 1886. Kackón. Tanult Münchenben. Magyar mesterei Kéthi és Thprma voltak Nagybá-nyán. Figurális és tájfestészetet művel, speciálisan erdélyi motí-vumokkal. Kiállítási sikerei vol-tak Münchenben, Bukarestben, Ko-lozsvárt, Nagybányán.

Berde Juliánná Mária (Dr. Rotli Jenőné) * 1889 II—5. Kackón Szolnok-Doboka megyében. Közép-iskolát Nagyenyeden, egyetemi tanulmányokát Kolozsvárt és Münchöhben végzett. 1920-ig a Bethlen kollégium tanára volt. 1921-től Marosvásárhelyt az állami felsőkereskedelmi iskola tanára. Verssel köszöntött be az irodalom-ba s irodalmi pályáját végig ver-

Berde ( 31 ) Bernády

sek szegélyezik, mégis szinte ki-zárólag elbeszélőül ismeri az er-délyi közönség s veszi tudomásul

aL erdélyi kritika. Holott B. iro-daimának nem dekoratív eleme a vers, hanem — talán legjelentő-sebb — belső értéke: női lírája. (Prózájában a magát felszabadító Ember lírája szól). Mint elbeszélő' — máig — a novellában ért leg-magasabbra. Berde gazdag kultu-rája regényeiben is megveszteget, de sem Romuald és Andriana szí-nei, sem A Szent Szégyen nemes haragú vindikációja s talán a Ha-láltánc svájci napfényben szikrázó szépségei sem vetekednek ,,Szegénv kicsi Jula" szenvedéseivel. Ez a legszerencsésebb novellisztikus müve (1920) egyéb novelláinak is — a Télutó kötetben közölteknekí magasan — felette áll. Nvelvi mű-vészetivel és alapos tanulmányo-dat hasznosító irodalom-elméleti *-s irodalom-politikai működésével!

erdélyi kultura egvik biz-! tos,to pillérét kell látni benne.

Megjelent művei: Versek. 1912, Bpest. Atheneeum. — Bacsányiné, 1912, Kolozsvár. — Az Örök Film, 1917, Athenaeum. — A Tükör, Ri-na kincse, Vizén Hold, Enyedi Történetek (kis novellás kötetek): — Haláltánc. Regény 1924 Bpest. Athenaeum. — A Szent Szégyen. Regény 1925 Mvásárhely. — "Ro-muald és Andriana, Regény, 1926. Pozsony. — Télutó, novellák. 1928 Minerva kiadás. Sajtó alatt: Seherezáde Himnusza (Versek). A Zord Idő fennállásáig annak iro-dalmi főmunkatársa, az Ellenzék, a Pásztortűz s a budapesti Nap-kelet rendes munkatársa.

Berky József kisgazda, a kolozs-vári Gazdasági Egyesület elnöke. E minőségében némi szerepe volt politikai megmozdulásokban is.

Bernády György dr. * 1864 IV-10. Bethlenben. Szolnok-Doboka vármegyében. Érettségit tett Ma-

rosvásárhelyen, egyetemi tanul-mányait Kolozsvárt és Budapesten végezte. 1889-ben gyógyszerész-doktori oklevelet szerzett. Jogot

Bernády ( 32 ) Betegli

is hallgatott s letette az állam- és jogtudományi államvizsgákat. 1896—1900 orsz. gyül. képviselő. 1900—1912 Marosvásárhely polgár-mestere, az ezután következő öt évben a város főispánja volt. , 1912-ben székelyföldi iparfejlesz-tési min. biztossá neveztetik ki). Erdélynek Romániához történt kapcsolása után, 1922-ben a nyá-rádszeredai kerület, 1926-ban Ma-rosmegye képviselője a román ka-marában. 1926-tól ismét Marosvá-sárhely polgármestere. 1917-ben az udvari tanácsosi cimet, 1922-ben a Komán Koronarend parancsnoki jelvényét kapta. — Impérium előtt viselt városvezetői tisztségeiben nagyarányú középitkezések (Kul-túrpalota, iskolák, vízmüvek, asz-faltozás stb.) kezdeményezése és véghezvitele utján nagyban emel-te Marosvásárhely városi jellegét, viszont frappirozó munkaképessé-gével presztízst és hatalmat, mun-kalehetőségek nyújtásával nagy-számú híveket szerzett a maga számára. Helyi tekintély ebben az időben, de közéleti opportunizmu-sának, tekintetnélküli akaratérvé-nyesitésének, (s főleg azért, mert a szellemi tényezők magukat mel-lőzve és háttérbe szorítva láthat-ták) akadtak szigorú kritikusai éppen a szellemi kultura szóvivői között. Impériumváltozás után a kisebbségi politika terén látjuk, előbb önálló akciókkal, később a politika hivatalos vezetői között, 1927 óta ismét disszidensül. Báró Jósika Samu halála után néhány hónappal az elnöki szék végleges betöltésénél szélesebb körök nyi-latkoztak meg Bernády vezérsége mellett; a sok csalódáson átment1

polgárság effektív eredményt re-1 mélt Bernády rutinjától s'a. de-1

| mokratikus intellektuaiizmus i» (mégis inkább) Bernádyban látta volna hozzávetőleges képviseletét. A szintén erősnek mutatkozó el-lenpárt mást akart, illetve Ber-nádyt semmiképen nem akarta Jósika örökében látni és B. még választás előtt visszalépett. Párt-kötelékben maradt 1927-ig, a vá-lasztások utáni időig, amikor ál-landóan vallott liberális orientá-ciója a helyzetet elmérgesitette s B. a Magyar Pártból kilépett. (L. még: Országos Magyar Párt.) Több brosúrája és számos hírlapi cikke jelent meg.

Bertram Brúnó nagyváradi pre-montrei paptanár, mathematikus * Nagykikindán 1881 IV-16. Jászon és Budapesten végzett tanulmá-nyai után utazásokat tett: Olasz-, Német-, Franciaországban, Angliá-ban és Amerikában. Irt: mathe-matikai és fizikai értekezéseket, utileveleket: a Nord Capig, to-vábbá Newyorktól San Francis-koig tett útjairól. A premontrei gimnázium működésének felfüg-gesztése óta rendi számvevő.

Besztercei Hitelbank rt., Besz-terce. # 1906. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 5 millió. Tartalékalapok!.: 1,308.019 Az igazgatóság elnöke: Herczeg Kálmán. Vezérigazgató: Mitller Gusztáv.

Betegh Miklós Erdélynek volt kormánybiztosa, * 1868 1-10. Ko-lozsvárt és Budapesten végzett tanulmányai után közigazgatási fályára lép; gyorsan emelkedő pá-lyát fut be Torda-Aranyos vár-megyéöen; 1910-ben e megyének főispánja. 1914-ben a háborús Er-dély kormánybiztosa lett. Az ui impérium alatt csak társadalmi szervek vezetését vállalta. Elnöke

Bethlen ( 33 ) Biblioteca „Astra"

az Erdélyi Katholikus Népszövet-ségnek; "bankok és iparvállalatok igazgatósági elnöke.

Bethlen Balázs gróf cs. és kir. kamarás * 1864 V1II-8. Kolozs-várt. A budapesti műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Le-tette az államtudományi és jog-tudományi államvizsgákat is. Ba-ross Gábor alatt a közmunka és közlekedésügyi minisztériumban szolgált. 1892-ben a marosludasi választókerület orsz. gyűl. képvi-selővé választotta. E minőségében a közlekedésügyi bizottság elő-adója és a véderő bizottság tagja volt. 1910-ben Szolnokdoboka fő-ispánja. háború kitörése után ugy ezen vármegyének, mint Beszter-ce-Naszódnak kormánybiztosává neveztetett ki, állását 1917 nya-ráig töltötte be. Az erdélyi ref. egyházkerület igazgató tanácsosa, egyházmegyei főgondnok.

Bethlen György gróf az Orsz. Magyar Párt elnöke. * 1888 IX-1 -'3. Gimnáziumot a budapesti m. kir. Ferencz József nevelőintézet-ben végzett. Jogot Pozsonyban és Kolozsvárt hallgatott. Államtudo-mányi doktorátust tett s az 1908— 1911 években a kolozsvári gazda-sági akadémián is oklevelet szer-zett. Kolozsmegye törvényhatósági bizottságának 1913-ban választott tagja lett s a megyei közéletben élénk szerepet játszott. A Magyar Pártnak 1924. óta alelnöke, 1926. okt. 10-től pedig elnöke. Két cik-luson át (1926 és 27-es választá-sok) kamarai képviselő. Irt mező-gazdasági, agrárpolitikai és politi-kai cikkeket. Az erdélyi agrár-reforminal bővebben foglalkozott (lásd még: Országos Magyar Párt címszó alatt).

Bezdechi ÍJtefan rendes tanár a Erdélyi Lexikon

kolozsvári egyetemen, amelynek bölcsészeti karán classica philolo-giát ad elő (görög filologia). 1925-ben az Extens. Univ. keretében Aradon tartott előadást Sf. Ata-nase cel Mare címen.

Bianu Jenő dr. az erdélyi állam-biztonsági hivatal vezérföfelügye-lője, * 1888 november 7-én Fage-ten. Előkelő régi román nemesi családból származik. (Nagybátyja Bianu Joan, a román Akadémia fő-könyvtárosa, román tanára volt Károly extrónörökösnek. Másik nagybátyja Bianu Vasile szenátor.) Középiskoláit szász, magyar és román gimnáziumokban végezte, Kolozsvárt és Bécsben jogot hall-gatott, Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett. A jogi irodalom te-rén működött; cikkei az Erdélyi Jogi Közlönyben jelentek meg á tanúvallomások értékéről és meg-ítéléséről, általában a kriminoló-giának pszihológiai és pszihoteh-nikai részéről. Jelenleg is (1928) ilyen irányú nagyobb munkán dol-gozik. Ujságiró is volt, Erdélyből is tudósított német lapokat. Hiva-talát 1918 óta megszakítás nélkül tölti be, bár Bukarestből több íz-ben magasabb pozícióval kínálták. A kisebbségi kérdés alapos isme-rője és feladatának vallja az er-délyi nemzetek békés együttélésé-nek kiépítését.

Biblioteca „Astra" a nagysze-beni kultúregyesület vállalkozása, történelmi és kulturhistóriai mü-vek sorozatos kiadása. A vállalat Puscariu kitűnő „Istoría literaturii románé" c. munkájával indult s 1927-ig megjelent tizenegy köteté-ben igen értékes adatokat szolgál-tatott a román kultura ismereté-hez. A 11. kötet az erdélyi hírlap-irodalom monográfiája Lupas tol-

Biblioteca Centralá ( 34 ) Bilinszky

Iából. Biblioteca Centralá, a gyulafe-

hérvár-fogarasi román unitus fő-egyházmegye Központi Könyvtára Balázsfalván. 1727-ben alapítta-tott. Maior Gergely püspök idejé-ben sok könyvet kapott a bécsi császári könyvtárból. Időközben majdnem az összes balázsfalvi fő-papok és tudósok e könyvtárnak hagyományozták könyveiket. Könyvállománya ötvenezren fe-lül. Latin, görög és szláv kódexei vannak. Birtokában vannak a ro-mán irodalmi „latinos iskola" főbb munkásainak becses kézira-tai, Cipariu Thimotheus hires! könyvtára. Románia legnagyobb gyűjteménye keleti kéziratokból és könyvekből. A könyvtár kata-logizálva van; levéltári része fel-dolgozás alatt. Könyvtárosa: A. Lupeanu.

Biharmegyei Orvos-Gyógysze-rész és Természett. Egyesület. # 1868-ban. Megalakulása idején a t akkori Magyarországban a buda pesti mellett alig 2-3 tud. orvos-egyesület működött. Alakulásától kezdve 60 éven át, kiváló orvos egyéniségek vezetése mellett min-dig a legkomolvalb orvosi törek-vések szolgálatában állott. A há-borút követő első két évben szü-netelnie kellett, de megujulva régi erővel vette fel a munkát. 1928 nyarán ünnepelte 60 éves fennállásának jubileumát s ez al-kalomból 20 orvosi tanulmány, tartalmazó emlékművet adott ki. (,.Do I g o z a t o k " Oradea, 1928.)

Biharmegyei Takarékpénztár és Gazdasági Bank. Nagvvárad. # 1872. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 24 millió. Tartalékalapok: 14 465.314. Az igazgatóság elnöke: gróf Tisza

Kálmán. Vezérigazgató: Szemere Miklós. Fiók: Nagykároly. 1928. március 4-én megtartott rendes közgyűlésen az alaptőkének 60 millió leire való felemelését hatá-rozták el. Ezen tőkeemeléssel kap-csolatban érdekeltséget vállalt ae intézetnél a National Securitys Corporation Ltd. London tröszt-társaság, mely cég ezen bekap-csolódás folyományaként Gordon Holmes és Richárd Sefton Turner vezérigazgatóit delegálta fenti bank igazgatóságába. A Bihar-megyei Takarékpénztár és Gazda-sági Bank 1928. augusztus 31-én magábaolvasztotta a Nagykárolyi önsegélyző Népbankot, mely inté-zet, mint a Biharmegyei Takarék-pénztár és Gazdasági Bank fiókja fog tovább működni.

..Bihoreana" Institut de Credit Si Economii S. A. Nagyvárad. # 1898. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5,138.810. Tartalékalapok: 856.936. ' Az igazgatóság elnöke: Dr. Nico-lae Zigre. Vezérigazgató: George Dumitrescu. Fiókok: Margitta, Élesd, Tenke, Nagyszalonta, Belé-nyes.

Bikszádi zárda, bucsujáróhely Szatmármegyében, Avas vidékén. 1925 óta a szigorított baziliták vi-selik gondját a kegyhelynek.

Bilinszky Lajos pedagógus. * 1868-ban: a bécsi egyetemen ta-nult. hol mint pazmanita végezte a theologiát. 1891-ben theologiai doktor lett. 1893-ban a ferencrendi nővérek nagyszebeni intézetének igazgatója lett. hol szervezte a polgári leányiskolát, tanitónőkép-zőt, polg. iskolai tanárképzőt és f. kereskedelmi iskolát. Pápai ka-marás, címzetes prépost. Megje-lent müvei: Lönhard Ferencz püs-

Billés Herbert ( 35 ) Bitay

pök élete. — A nagyszebeni tan-és nevelőintézet története. — Több tankönyv.

Billes, Herbert & Co. posztógyá-ra, Cisnádie (Szebenmegye). Alap-töke 2.025.000 lei. Invesztált töke 31 0.000 a. L — 760 orsó. 15 mecha-nikai szövőszék. — 157 HP. — 70 munkás. — Gyártmányai: posztó, pokróc, durvaposztó és ta-karók 100 tonna évi mennyiség-ben.

Billitz Sándor a Mundus-Borlova vezérigazgatója, * 1862-ben Gyu-lán. Régebben a Wiener Bankve-réin faszakértöje volt. Mai állását 1912 óta tölti be.

Biráescu Traian hirlapiró. * 1889-ben. 1910—1913 a Románul aradi, majd külömböző bukaresti napilapoknál működik. 1919—1925 a Bánátul Románesc alapitója és szerkesztője, 1926-ban a Nadejdea főszerkesztője, majd direktora. Ön-álló tanulmányokat irt román nyelven a Bánság etnográfiái kér-déseiről, a bánsági román népese-dés problémájáról és a valutáris kérdésről. Több bukaresti napi-lap és folyóirat levelezője.

Biró György hirlapiró * 1902-ben. A „Nagyvárad" munkatársa. Belletrista irásai jelentek meg. -őszutó" cimmel könyve 1921-ben Nagyváradon.

Bíró István tanár, * 1878-ban Baróton. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és külföldön végezte. Székelyudvarhelyi tanárkodása idején élénk részt vett a megye e s a város közéletében. Ezidőbeu napilapok és folyóiratok hozzák a cikkeit; 1908-ban a Magvar Nyelv-tudományi Társaság tagja. Impé-riumváltozás után még egv ideig tanarkodik. megírja a brassói ref. egyház töténetét (1924). 1925 óta

gazdálkodik s a Baróti Takarék-pénztár rt. vezérigazgatója.

Biró Lajos tanár * 1877-ben Ze-telakán. Kézdivásárhelyen, később Székelyudvarhelyen • tanárkodik. Számos hivatalos és társadalmi tisztséget viselt. 1906—1913 szer-kesztette a Székely1 Hírlapot. A „Székely Közélet" munkatársa. „Kriza és a Vadrózsák" címen ta-nulmányt irt.

Biró Venczel dr., történetíró. * 1885 Vffl-9. A Kegyes Tanitórend tagja, 1908 óta kolozsvári kath. gimnáziumi tanár, majd igazgató. Tudományos kutatásainak területe Erdély történelme. Főművei: Az erdélyi fejedelmi hatalom fejlődé-se (M. T. Akadémia pályadija). — Erdély követei a portán. — Irt számos kisebb monográfiát: Béldi Pál felkelése. — Vass József tör-ténetíró életrajza. — Márki Sán-dor életrajza stb. Az erdélyi katho-lieizmus története cimü gyűjtő-műbe több fejezetet irt. Egyetemi magántanári képesítést nvert. A Szt. István Akadémia tagja s az E. I. T. is tagjává választotta.

Bitay Árpád nyelvész, müfordi-tó, * 1896 VIII-20. Budapesten. Tanári oklevelének megszerzése után előbb a gyulafehérvári kath. gimnáziumban, később a Marianum leánygimnáziumában tanárkodott. 1925-ben főgimnáziumi igazgató és a Státus tanulmányi előadója. 1927—28 tanulmányi utakat tesz Berlinben és Bécsben végez lin-gvisztikai tanulmányokat. Széles körre terjedő munkásságot fejt ki a magyar-román nyelvi, irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok kutatása körül. Ezen munkájának, valamint forditó és irodalomis-mertető munkásságának — sui generis értékén tul — van a mai

3-

P'aea ( •"•fi ) Blaga

lördélyben bizonyos közéleti és po-litikai jelentősége. Ilyen irányú publikációinak nevezetesebbjei: A román irodalomtörténet összefog-laló áttekintése, Gyulafehérvár 1922. — Istoria Literaturii Romá-né, Cluj 1924 és 1925. — Az er-délyi románok a protestáns feje-delmek alatt. —• Maurit-iu Jókai (Cluj 1925. Kristóf Gy. munkájá-nak és néhány Jókai novellájának fordítása) Gyulafehérvár Erdély művelődéstörténetében, Kolozsvár 1926. — A moldvai magyarság, Ko. iozsvár 1926. — Sok művet for-dított magyarról románra, köztük Liliomfit is, románból magyarra novellákat és Jorga két drámáját fordította. Az úgynevezett „kul-turközeledés" szolgálatában álla-nak Valenii de Munte-ben (Jorga szabadegyetemén) évente tartott szabad előadásai is.

Blaga Lucián erdélyi román költő és essai-iró. * 1895-ben, Lancrám (Lámkerék, Langendorf)

községben, Sibiu vármegyében; ta-nulmányait Brassóban és Wienben végezte. A wieni egyetemen filo-zofiai doktorátust is szerzett. Mint ujságiró működik. Részt vett a „Gándirea" irodalmi folyóirat ala-pításában. Jelenben a genfi ro-mán követség sajtóreferense. Lu-cián Blaga, mint költő, P o e m e-1 e 1 u m i n i i (Ed. Cosánzeana. Sibiu, 1913) é s P i e t r e p e n t r u t e m p 1 u 1 m e u (Ed Cosánzeana. Sibiu, 1919) cimü két költeményes kötetével bátran és mindjárt kez-detben széleskörű figyelmet kelt-ve tárt kaput a román költészet-ben a modern impresszionizmus-nak. Fiatalsága mellett is egész sereg utánzója akadt. P a t> i i p r o f e t u 1 u i (Ardealul, Cluj. 1921) cimü verskötete még inkább megerősítette pozícióját, mint a modernség vezéréét. Minden külö-nösebb világnézeti eredetiség nél-kül való, erősen intellektuális ka-rakterű versei tartalmilag legtöbb-ször egy-egy hasonlatra, minden gondolati keret nélkül odavetett érzéki képre egyszerüsülnek. A hódító elem költészetében a ver-selés hagyományos . zenei elemei-vel szakító, sok uj képet és nyelv-szépséget felvető szabad formájú s/.óniüvészete. Lucián Blaga több drámát is irt, melyek a cluji Ar-dealul kiadásában jelentek meg. Egy még kiadatlan drámájának, a M e s t e r ü l M a n o l e-nak tár-gya a számos román változatban is élő Kőmives Kelemen legenda. Több kötetnyi essaije és tanul-mánya is jelent meg, melyek kö-zött legjelentősebb a F i 1 o z o f i a s t i l u l u i (Cultura Na(ionalá. 1924). Német nyelvű tárcairásait, a Prager Presse közli.

Anlalffy Endre

Blaskovits ( 37 ) Bocsánczy

Blaskovits Ferenc nagyprépost * 1864-ben Aninán. 1887-ben theo-logiai tanár lett a temesvári pap-neveldében. 1891-ben megalapítot-ta a „Délvidéki Földmivelők Gaz-dasági Egyesületét" ,mely később ..Sváb Gazdasági Egyesület" név-vel a román Bánátra és Arad me-gyére szorítkozva nyolcvankét fiókegyesülettel, 6500 taggal mű-ködik. Blaskovits alapítása a Sváb Központi Bank r. t. is. 1896-tól két cikluson át az orcifalvi kerület Apponyi párti képviselője. Az im-périum átvételének évében tiz hé-tig Fogarason internálva volt. 1926—27-ben a román szenátus tagja. Közgazdasági alapításaival erőteljesen szolgálta a sváb pa-rasztság gazdasági fejlődését. ..Dek l-andbote" és ..Banater Landwirt" címen gazdasági lapokat szerkeszt. A romániai németség politikai és ku'turális vezetésében jelentős sze-repet visz. Külön röpiratként meg-jelent két tanulmánya: Wie ist d'^r Geldkrise abzuhelfen? Temes-vár 1925; Wirt8chaftlic.he und Fi-uanzielle Lage RumSniens 1927. •Stuttgart.

Blatt Miklós szemorvos * 1892-tcn. Kolozsvárt végzett, járt ktil-íüldi szemklinikákon. Marosvásár-helyt űzi magángyakorlatát. A ••Deutsche Ophtalmologische Ge-sellschaft" és a „Societatea Ro-mána de Oftalmologie" rendes tag-ja. Tudományos dolgozatai meg-jelentek a Graefe Archív stb. né-wev és magyar szaklapokban. Va-lamennyi 1918—28 között.

Bledea Vasile dr. * 1889 Nagy-váradon. Forradalom idején sodró-dott a politikába, a belényesi nem-zeti gárdát szervezte meg. A csé-fai kerületben nemzeti párti pro-grammal képviselő lesz, de Lascu

javára lemond. 1926-ban a Nem-zeti Pártból kilép, a liberálisokhoz csatlakozik.

Bocsánczy László, a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank ve-zérigazgatója, * 1873-ban Dósén. Kereskedelmi akadémiát végezvén

Kciozsváit. pályáját a Pesti Ma-gya- Kereskedelmi Banknál kezd-te meg. 1899-től ennek az intézet-nek kiküldöttje az Erdélyi Bank és Takarékpénztárnál. 1912 óta a Ko'ozsvári Takarékpénztár és Hi-telbanknál működik, 1913-ban u. o. vezérigazgató, 1925-ben alelnökve-zérigazgató. Ezt az intézetet helyi jelentőségről országos jelentősé-gűvé emelte. A Monarchia össze-omlásakor mintegv hatszáz hitel-szövetkezet az OKH. kötelékéből kiesvén, ezeknek megmentése ér-dekében nagy munkát végzett. In-tézetének érdekkörébe több pénz-intézet és nagyobb iparvállalat tartozik, melyeknek igazgatásában aktiv szerepet visz. A kolozsvári szinpártoló egyesület elnöke, az

Ború ( 38 ) Bogdan-Duicá

erdélyi róm. kath. státus igazgató tanácsosa.

Bocu Sever nemzeti parasztpárti politikus már a régi Magyarorszá-gon vezető szerepet játszott az ak-kori román Nemzeti Párt mozgal-maiban. A pártnak egyik legharco-sabb publiciszta-egyénisége volt. .Jelentőségét a pártéletben máig megőrizte. A bánsági nemzeti pa-rasztpárti tömegek sok tempera-mentummal fűtött vezére ma is. (1. Függelék.)

Bodenkreditanstalt in Hermann-stadt (Nagyszebeni Földhitelinté-zet). # 1872. Az 1927. december :!l-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 60 millió. Tartalékalapok: 34.985.738. Az igazgatóság elnöke: I). Friedrich Walbaum. Vezérigaz-gató: Dr. Félix Schullerus.

Bodor Pál (lécfalvi) * 1873 aug. 5-én Kolozsvárt. Iskolái után előbb a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, később a Magyar Agrár és Járadék Banknál működött 1913-ig, mikor is ez utóbbitól a Marosvásárhelyi Agrártakarék-pénztárhoz delegáltatott. Többévi sikeres vezérigazgatói működés (fiókhálózat kiszélesítése, ipari és kereskedelmi vállalatok létesítése) után Bodornak kolliziói támadtak az időközben részvénytöbbség-tu-lajdonossá lett „Romcomit"-tal s bár még 1925-ben sikerült az Ag rár részvénypakettjét visszaszerez-nie, s az Agrár alapitójának, Bür-ger Albertnek kezére játszania, mégis elkedvetlenedve az intézet-től távozott s ma Budapesten a Schwartzer szanatórium és a ína-jjaalapitotta Siesta szanatórium el-nöki tisztében vezeti e két inté-zetet. Erdélyi működéséből legem-lékezetesebb: impériumévek alatti szinhazmentö akciója, amellyel

Marosvásárhelyt és Temesvárt hosszabb időn sikerült — nehéz politikai és pénzügyi viszonyok mellett is — magyar színészetet állandósítania. A marosvásárhelyi tanügy két legnehezebb évében a szisztematizált társadalmi támoga-tást jórészt Bodor vezette.

Boga Lajos dr. tanár, természet-rajzi szakíró, * 1885 nov. 30-án Marosvásárhelyt. Egyetem, doktori oklevél Kolozsvárt. 1916—1925 években az Erdélyi Muzeum állat-tárának segédőre ill. őre. 1920—

; 21-ben a ref. theologiai fakultás tanárképző intézetében állatrend-szertant adott elő, a polgáriisko-lai tanárképző főiskolának pedig 1920-tól rendes tanára volt az is-kola bezárásáig. Ma a csíkszeredai róm. kath. gimnázium természet-rajz tanára. Irt: néhány önálló biologiai kutatásról beszámoló ér-tekezést, növénytani és általános biologiai tankönyvet középiskolák-nak és hirlapi cikkeket.

Bogdan-Duicá Gheorghe iroda-lomtörténet-iró, egyetemi tanár, * 1865-ben. Kitűnő tanulmányai je-

' lentek meg Eminescu, Titu Maio-rescu, Alexandri, Alexandrescu, P. Maior, Gh. Lázár, Bárnu^iu stb. irók és tudósokról, válogatott fe-jezete valamennyi a román iroda-lomtörténetnek. Szigorú szempontú irodalomkritikái a „Convorbiri li-terare", „Luceafárul", .,Ramuriu,

1 „Viata romána" folyóiratokban é« napilapokban jelentek meg. A Ko-lozsvári Egyetem bölcsészeti fa-kultásán a modern román iroda-lom történetét adja elő. 1925-ben az irodalomtörténeti nemzeti dijat is kapta. Krassó megyei liberális szenátor. A román Akadémia tag-ja (1919). 1919—20-ban a kolozsv. egyet. bölcsészeti fakultásának

Bohn ( 39 ) Borbély

dékánja volt, 1927—28 az egyetem rektora.

Bohn téglagyár Zsombolya-Pá-lyaudvar. Alaptőke: 4,000.000 lei. Invesztált tőke: 100.000 a. L — •150 munkás. — Gyártmányai: tégla, iedőcserép.

Boilá Romul egyetemi tanár és publiciszta. Az alkotmányjogot adja elő, mint rendes tanár a ko-iozsvári egjetem jogi fakultásán. Elénk és harcos publiciszta, vezér-cikkei többnyire a Nemzeti Pa-rasztpárt kolozsvári orgánumában, a „Patria"-ban látnak napvilágot. Hallgatói számára irt tankönyve: Dreptul constitu(ional román. Kis-küküllö megye mandátumával a szenátus tagja.

Bokor Márton kalotaszegi ref. egeres * 1884-ben. A kalotaszegi politikai mozgalmak megindulása ideién intenzív részt vett a párt-alakításban. Jelenleg (1928) a Ma-gyar Párt kalotaszegi tagozatának

alelnöke s az orsz. intézőbizott-ság tagja. Nyomtatásban néhány egyházi beszéde és politikai cik-ke jelent meg.

Bölöni Zoltán (nagybölöni) ügy-véd * 1877-ben Bánffyhunyadon. Középiskolát Kolozsvárt, egyete-met u. o. és Budapesten végzett. Ügyvédi oklevelet 1903-ban nyert A Zilahi Függetlenségi és 48-as Pártnak és az Erdélyi Szövetsége nek szilágymegyei elnöke volt. 1905—16-ig a zilahi „Független Újság" felelős szerkesztője és ki-adótulajdonosa. Jelenleg az Orszá-gos Magyar Párt szilágymegyei ta-gozatának ügyvezető elnöke; egy-házkerületi képviselő, a Közép-szolnokmegye Zilahi Takarékpt. jogtanácsosa.

Borbély István dr. irodalomtör-téneti szakíró ós kritikus * 1880-ban Torockón. A kolozsvári uni-tárius kollégium tanára, ez idő sze-rim igazgatója. Irodalmi munkás-ságát unitárius-egyháztörténeti ta-nú imány okkal kezdte, magyar iro-dalomtöiténeti vizsgálódásokkal és kritikai dolgozatokkal folytatta. A nevét emlegetetté leginkább azok-kal a kritikai cikkeivel tette, ame-lyeket a háború utáni Erdély iro-dalmi és más kulturmozgalmairól irt, részben a magaszerkesztette folyóiratban (Erdélyi Irodalmi Szemle) részben napilapokban is-E bírálataiban és referátumaiban a „történeti erdélyi közszellem" őreként jelentkezik és erkölcsi, mű-vészi, politikai, néha társadalmi szempontoknak is sajátságos ösz-szekeverésével Ítélkezik az er-délyi irodalom balszárnya felett. Sokoldalú munkásságot fejt ki kul-turegyesfiletekben. önállóan meg-jelent müvei többek közt: A ma-gyar irodalom története 3 kötet. —

Borgói ( 40 ) Boros

Bevezetés a modern szépirodalom tanulmányozásába. — Heltai Gás-pár. — Az unitárius hitelvek tör-ténete. — Torockó története 1848— 49-ben. — Sajtó alatt: Az unitá-rizmus.

Borgói papírgyár (Industria de Hártie din Bargáu) Borgóprund — Központja Kolozsvár. Alaptőke í 0 000.000 lei. Invesztált tőke 603.500 a. 1. — 185 HP. — 60 mun-kás. — 1200 tonna évi termelés.

Borom issza Tibor szatmári r. k. püspök * 1840-ben Kalocsán, meg-halt 1928-ban. Theologiai tanulmá-nyait Kalocsán és Rómában a né-met-magyar intézet növendéke gyanánt végezte. Előbb tanítónő képző tanár Kalocsán, majd jános-falvi plébános, heövizi apát, kalo-csai prelátus kanonok s a magyar-országi Kath. Szövetség alelnöke. 1906-ban szatmári püspök. Közcé-lokért nagy anyagi áldozatokat ho-zott. 1928 júliusában halt meg Szat-máron.

Boros Fortunát ferencrendi ta-nár. iró, * 1895-ben. Szent Ferenc rendjébe lépett 1911-ben. Theolo-giát tanult Vajdahunyadon. filozó-fiát a szegedi egyetemen, hol dok-torált is. Irodalmi munkásságának gerince: A ferencrendiek kolozs-vári levéltári anyagának feldolgo-zása. Apróbb szétszórtan megjelent cikkeken kivül „Az erdélyi katho-licizmus múltja és jelene" cimü kollektív kötetben két fejezetet irt -A protestáns fejedelmek kora" és „A ferencrendiek Erdélyben" cí-men. Vezeti a rendi ház történe-tét. önálló munkái: A csiksomlyói harminckét Confrater, Kolozsvár 1922. — A csiksomlyói kegyszo-bor története, Kolozsvár 1924. — Fajunk veszedelme. — Szent Fe-renc élete. — Az erdélyi ferenc-

rendiek története, Kolozsvár 1927. Az Erdélyi Lexikonnak adatokkal szolgált.

Boros Gvörgy unitárius püspök, * 1855-ben TÖrdátfalván Udvar-hely megyében. Tanulmányait * kolozsvári gimnáziumban és a theo-logia akadémián kezdte és London-ban fejezte be a Manchester New

; Oollegeben. 1879-ben lett theolo-giai tanár Kolozsvárt s újjászer-

vez te az intézetet. 1910-ben az uni-tárius egyház Főtanácsa főjegyző-vé választotta. Ferencz József püs-pök halála után 1928-ban a tordai zsinaton unitárius püspökké vá-lasztatott, mely állásában a román kormány megerősítette. Az angol és magyar egyházi irodalomban ki-fejtett munkásságáért a cambrid-gei (Amerika) Harward egyetem tiszteletbeli tudorrá avatta. Egyhá-zát több izben képviselte Aneliában. háromszor Amerikában. Több for ditott művön kivül megjelent tol-lából: Dávid Ferenc theologiája, Brassai Sámuel életrajza és szá-mos más tanulmány. Alapította és negyven éven át szerkesztette az Unitárius Közlönyt.

Boros Györgvné (B. Gy. unitá-rius püspök felesége) * 1864-ben Kolozsvárt. Komoly karitatív mű-ködést fejtett ki, különösen a Dá-vid Ferenc Egylet Nőszövetségé-ben. melynek vezetője.

Boros Ioan cimz. püspök, ptts pöki helynök (Lúgos) * 1850 XII— 27. Nagykárolyban. U. o. és Be-lénvesen gimnáziumot, Bécsben theologiát végzett. 1873—1880. a közp. pü8p. kormányzóságnál van. 1887—97. zábránvi plébános, 1910. püspöki helynök. 1911 káptalani nagyprépost," 1923 c. püspök. Kü-lömböző társad, egyesületek elnö-ke, a Muzeumegyesület igazgatója,

Börtsök t 41 ) Bota

az Astra tört. bizotts. tagja. A Tört. Emi. Bizottsága egyik alel-nöke. A vármegyei tanács elnöke. Vallásos műveken kivül megje-lent: A Temesvári gör. kath. pa-rochia monográfiája. — A Lugosi Románok Egyesülése. — Történeti feljegyzések. — Tanulmányok. — Egyházi beszédek.

Börtsök Samu festőművész * 1881-ben Tápió-Szelén. Középisko-lát Budapesten, festészeti tanulmá-nyokat Nagybányán, Párisban és Münchenben végzett. Első kiállítá-sa 1907-ben a budapesti Műcsarnok-ban volt: azóta kiállításait Kolozs-várt, Nagyváradon és Aradon ren-dezte. Művészi pályája szorosan összeforrt Nagybányával: a Nagy-bányai Festők Társaságának ala-pítása óta (1902) alelnöke s a Nagy-bányai Festőiskolának 1907 óta egyik vezetője. Kiállításainak szép sikerei voltak. Sokszáz képe van magántulajdonban, s több festmé-nye magyar, egy képe román ál-lami tulajdonban.

Borza Alexandru a rendszeres nö-vénytan rendes tanára a kolozsvá-ri egyetem természettudományi la kultásán. Az Extensiunea Universi-tará szűkebb választmányának tag-ja. Az intézmény keretében több városban tartott* tudományos elő-adást. (Ocrotirea naturii. — Taine-le florilor.).

Bozsák Mihály és Fia, vasbutor és drótszövetgyár (Fabrica de tesá-fciri sji ímpletituri de sármá, fabri-ca de mobile de Fier, Timi^oara) In veszt, töke 220 000 a. 1. 44 szer-számgép. 30 HP. 120 munkás. *'_yárt: 120 tonna vasdrótszövetet, <50 tonna nemesebb drótszövetet, 50 tonna vasbutort.

Böszörményi Andor ügyvéd, hir-wpiró * 1884-ben. A ..Nagyváradi

Estilap" munkatársa, a „Pénzvi-lág" főszerkesztője. Társadalmi és kultúrpolitikai cikkeiben a ténye-ket és lehetőségeket fanyar józan-sággal sorakoztatja a képzelgések ellen.

Böszörményi Emil a romániai szociáldemokrata párt országos ve-zetőségének tagja, ügyvéd. * 1889-ben. Intenzív részt vett a szociál-demokrata diákmozgalmakban ; a Galilei-kör alapításában is része volt. A forradalom bukása után a szociálista emigrációs sajtóban

I dolgozott. 1921 óta ügyvéd Nagy-váradon s a szociáldemokrácia ol-dalán dolgozik a munkásérdekek érvényesüléséért.

Böszörményi Lajos * 1849 junius 16. Pár évig gimnáziumi tanár Nagyszalontán, 1873-tól ref. lelkész (negyven év óta Nagyszalontán). Fontosabb egyházi kérdések meg-vitatásában hirlapilag is részt vett.

Böszörményi Sándor dr. az Ugir kerületi ügyv. igazgatója * 1887 VI—18. Biharpüspökiben. Jogi éve-inek végeztével ügyvédjelölt volt s több budapesti lapba gazdasági cikkeket irt. „Balassi Menyhárt árultatása" c. tanulmányt irt 1913-íian. Erdélyi működése" alatt, lap-

j cikkeken kivül a Kereskedelmi és Iparkamara. 1927-es diszkiadványá-lian („Erdély és a Bánság ipara és természeti kincsei") az erdélyi munkáskérdésről irt tanulmányt* Több, szociálpolitikával foglalkozó egyesület vezetőségi tagja.

Bota Gheorghe a nagyváradi II. tankerület főigazgatója.' városi ta-nácsos * 1889. IV—19. Arpatak községben. Jogi, bölcsészeti és irodalmi tanulmányokat végzett és tanári oklevelet szerzett. A la-pokban és folyóiratokban közölt publicisztikán kivül megjelent mű-

Botez í 42 ) Brandsch

vei: Epigrame. — Kabulé. — l'uncte de vedere. —• Sajtó alatt: „Religie í;í caracter" tanulmánya. Versek, szétszórtan lapokban. Sű-rűn. tart szabadegyetemi előadá-sokat. A Coroana Romána de Rás-boiu és a Rasplata Muncii p. In-vátámánt I. oszt. birtokosa.

Botez A. Mihail orvoskari egye-temi tanár a kolozsvári egyetemen. Az általános és kísérleti kórtan tanszékét tölti be. U. o. az általá-nos kórtani intézet igazgatója. Az Extensiunea UniversitarS szűkebb választmányának tagja. Ez intéz-mény keletében sűrűn tartott in-tellektuálisok számára magas ní-vójú előadásokat, amelyek témáju-kat mindig az orvostan és a társa-dalomtudomány határterületeiről vették.

Botfalui cukorgyár, központja Brassó. Alaptőke 12,000,000 lej. — :!fi08 HP. 1700 munkás. — Maxi-mális kapacitása 24 óránként 1200 tonna c.-répa.

Boti§ dr. Tivadar gör. kel. theologiai tanár * 1873-ban Nagy-feketepatak (Valea Neagra Bihai megye). Középiskoláit Nagyvára-don és Nagyszebenben, a theolo-giát Aradon és Czernovitzban vé-gezte. Mint theologiai tanár az aradi gör. kel. romáin theologiai intézetben működik, melynek rek-tora is. Az aradi egyházmegyei szentszék tb. tanácsosa, egyház-megyei zsinati képviselő, az „Astra" aradi fiókjának elnöke. 1917—21-ig a „Biserica §coala" szerkesztője volt. Akadémiai dijat nyert müve: „Istoria seoalei nor-málé (preparandiei) §i a Institutu-lui teologic ort. román din Arad". (Arad 1922.)

Bozdog Ioan dr. tanár, publi-ciszta, * 1891 VIH—4. Frca de

Cámpie községben. Theologiát vég-zett Balázsfalván, bölcsészetet Ko-lozsvárt hallgatott. Marosvásár-helyi középiskolai tanár. U. o. az Ugorul és a Mure^ul c. lapokat iniciálta s e város román szellemi életében egyébként is szerepet visz. A Cultura Cre§tina-ban sű-rűbben találkozunk publicisztiká1-jával, itt-ott bukaresti napilapok-ban is ir.

Brandesz D. ékszerárugyár (Fa-brica de juvaericale, Arad) ezüst ékszereket gyárt 700.000 gramm, arany ékszereket 80,000 gramm mennyiségig.

Brandsch Rudolf erdélyi szász politikus, a Romániai Németek Szövetségének elnöke. * 1880 VII—22. Medgveseu. II. o. járt

gimnaziumba. főiskolai tanulmá-nyokat pedig Marburgban, Kolozs-várt, Berlinben és Jenában vég-zett. Tanár volt, majd iskola-igazgató. 1910—18 között magyar orsz. gyűlési képviselő. 1919-től megszakítás nélkül román kamarai képviselő. A német kisebbségi problémákat, nemzetközi szempont-

Branisce ( 43 ) Brassói Lapok

ból tárgyaló írásai füzetekben és folyóiratok hasábjain jelennek meg. Nemzetközi összejöveteleken kép-viseli az erdélyi német kisebbsé-get. Elnöke az európai német nép-kisebbségek csoportjának. Kiadá-sában jelent meg Szebenben „Deutsche Politische Hefte" ma-ga6szinvonalu folyóirat: egyik ki-adója a Wienben Braumüllernél megjelenő „Nation und Staat" cimu folyóiratnak is (megindult 1927. szeptemberben Jákob Bleyer, Hu dolf Brandsch, Paul Schiemann, Johannes Schmidt-Wodder kiadá-sában).

Branisce Yaleriu dr. publiciszta és politikus * 1869-ben Nagysin-ken, meghalt 1928. január 1-én Lu goson. Kulturális pályafutását mint gimnáziumi tanár kezdte Brassóban 1891-ben. Két évvel ké-sőbb a szebeni ,,Tribuna" szerkesz tője. majd Temesvárra megy és dr. C. Diaconovich társaságábai. alapítja a „Dreptatea" napilapot. 1894-ben 24 rendbeli izgatással vá-dolva. biróság előtt áll, két évi államfogházra és pénzbüntetésre itélik. 1896-ban kegyelmet kap. újra tanár lesz Brassóban, onnan Csernovitzba megy és a „Patria"

lapot alapitja. Az osztrák ható-ságok üldözése elől ismét a Bán-ságba megy. 1901-ben véglegesen I.ugoson telepszik meg. Itt busz éven át szerkeszti a „Drapelul" c. lapot az impérium átvételéig, ami-kor is B. a Consiliu Dirigentben a kultusz-reszort vezetője lesz. A kor-mányzó-tanács feloszlatása után alig játszik már politikai szerepet, egyizben még szenátor, egyébként — betegsége miatt is — a közsze-repléstől visszavonul. Valeriu Bra-nisce a román nemzeti eszmének szóval és tollal egyik legálhata-

tosabb harcosa volt s mint újság-író egyik legjobb képviselője a ro-mán zsurnalisztikának. Több poli-tikai tanulmányt irt, így: Mocioni Sándorról, Brediceanu Coriolánról.

Branisce Victor szerkesztő * 1874-ben. Katonai pályára készült, majd jogot és bölcsészetet hallgatott Bu-dapesten és Csernovitzban. Ez utóbbi helyen 1897—99 a „Patria" szerkesztője. 1900-ben Bukovinából politikai agitációk miatt kiutasí-tották s akkor két évig német nyelvet tanit lakiban. 1903-tól a Gazeta Transilvaniei szerkesztője, később főszerkesztője. Politikai cikkíró, de többször szerepel lapja tárcarovatában is. \z Astra köz-ponti bizottságának (Brassó) tagja. Megyei tanácsos.

Brassói Általános Kereskedelmi Bank rt-, Brassó. Az 1927. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalap: 1.060.679.

Brassói Lapok politikai napilap. # 1894-ben. 1918-ig helyi jellegű újság, ez év végén egycsapásra erdélyszerte olvasottá lesz. A hir-telen politikai változástól frappi-rozott magyarság ennek a lapnak optimisztikus felfogásában meg-kapta azt a narkotikumot, melyet abban az időben kivánt és keresett. A brassói újság sikerrel verseny-zett a kolozsvári — zsurnaliszti-kailag akkor még előbb álló — laptársaival. (Bár a nyugati liatár-szél nagyvárosaiban igazi népsze-rűségre sohasem tett szert.) Az im-périumévek közepén visszaesni lát-szott. de ujabban — munkatársi gárdájának teljes átszervezése óta — ismét a legelterjedtebb erdélyi lapok egvike. Főszerkesztője Szele Béla. kiadói Grünfeld Vilmos, Grüu-feld Samu és Kahána Bernát.

Brassói Népbank ( 44 ) Bretan

Brassói Népbank r t , Brassó. # 1905. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 15 millió. Tartalékalapok: 6.300.000. Az igazgatóság elnöke: Simay <íerő. Vezérigazgató: Bartlios Béla. Fiókok: Csernádfalva és Homoród-kőhalom.

Brassói rom. kath. főgimnázium, alapíttatott 1837-ben; eleinte

szűkösebb eszközökkel, majd 1882-ben az erd. r. k. Státus tulajdo-núba kerülvén modern szertárak-kal és gazdag könyvtárral felsze-relten működik, 14, részben egy-házi tanár vezetése alatt. Nyilvá-nossági joga van.

Bratu Gheorghe a difefrenciál-és integrál-számitás tanára a ko-lozsvári egyetem természettudo-mányi fakultásán. Ugyanott mint Miplinitor csillagászatot is előad. 1ÍK23—24-ben a fakultás dékánja volt-

Brázay Emil novellaíró és szer-kesztő, budapesti napilapokban megjelent novellákkal indult. 1920-i l között Temesvárt Pán Könyv-Tár címmel mintegy 20 füzetből álló belletrisztikus sorozatot adott ki; nagyobbrészt nyugateurópai írók novelláinak fordításai s né-hány erdélyi írónak novellái jelen-tek meg ebben a sorozatban. B. novellagvüjteménvei: „L ó r i, a v ö r ö s m é r e g " , 1920. — „S ö-r e n s e n D ó r a , a s z e r e t ő m'', 1920. — „S z e r z ő!" (Valamennyi Temesvárt, Pán-kiadásban). — Társadalmi és szépirodalmi heti-lapja „A Toll" cimen jelenik meg Temesvárt.

Brediceanu Caius dr. politikus * 1879-ben Lúgoson. Iskoláit u. o., Ssebenben, Bucuregtiben és Bécs-ben végezte. Ügyvédi oklevelet szwzett. Románia meghatalmazott

minisztere volt a béke-konferenciá-kon. A Nemzeti- illetve Nemzeti-parasztpárt programmjával háron. ízben kamarai képviselővé válasz-tották. 1927-ben Rio de Janeiroi követté nevezték ki.,Irt: jpolitfkai vezércikkeket j í v n ^

Brediceanu Tiberiu dr. zene-szerző, a Consiliu Dirigent v. osz tályfőnöke * 1877 IV—2. Lúgoson. Jelentős szerepe volt a KOIOZK-van Román Opera és Nemzeti Szinház felállításában. Főbb mü-vei : ,,Etnografikus zenei költe-mény" (bemutatva 1905). — La sezátoare — A fonóban (1908). — Seara Maré —- Karálcsonyeste (Opera. 1924 Kolozsvár). — Tíz kötet dal és ének, öt kötet táncmű. A folklorés zene gyűjtésére és kiadására rendelt bizottság elnöke. Az Albina ügyvezető igazgatója.

Bretan Miklós operaénekes, ze-neszerző * Naszódon 1887-ben. Jo-got végzett Kolozsvárt közbeír Farkas Ödönnél tanult éneket és zeneszerzést. Rövidebb ideig az Astra ösztöndijával Bécsben, majd öt éven át állami ösztöndijjal a pesti Zeneakadémián tanul, hol énekből művészi oklevelet nyer. 1922-ig magyar színpadokon mö-ködött, ez idő óta a cluji román opera tagja és főrendezője. Mint zeneszerző magyar (Mikes, Vén ci-gány, Ady-dalok), német (I^enau, Heine) és román (Co^buc, Emi-nescu, Goga) szövegekre irt dalai-val és két operájával (Esticsillag, Gólem) ért el helyi relációkon messze túlmenő sikereket. Mint elő-adóművész Mephisto, Jago, Scar-pia szerepeiben érdemelte ki a ko molyabb kritikai méltánylást. Ren-dezői működésének művészi ered-ményei: Fidelio, Álarcosbál, Bolygó Hollandi stb. operák románnyelvü

Brinzeu ( 45 ) Brukenthal Muzeum

előadása. Kisebbségi operaelőadá-sok és koncertek szives és szive-senlátott vendége s ugy e réven, mint egyéb művészi megnyilatko-zásai által a román-magyar szel-lemi együttműködés tévékeny munkása.

Brinzeu Nicolae dr. gör. kath. kanonok * 1883 VIII—17. Jiu-Coroesti községben. 1910—17 kö-zött plébános Vulcanban, 1917—£0 esperes Nagykomlóson. 1920—21 főszentszéki jegyző, majd kanonok Lúgoson. Főbb müvei: Chestii con-timporane (1910) Despre apostolii (1925). Több egyházi folyóirat szer-kesztője volt. 1920—27 a „Sionul Románesc" lugosi félhavi közlönyt szerkesztette, napilapok közül a ..Drapelul" és .,Albina"-ban fejtet*, ki irodalmi működést.

Bródy Miklós dr. operai karmes-ter * 1877 III—30. Nagykárolyban. Budapesten folytatott egyetemi ta-nulmányaival egyidőben a Zene akadémiát is látogatta, ahol Köss-ler tanítványa volt a zeneszerzés-szakon. 190Í óta karmester. Pécs, Pozsony, Graz, a budapesti Nép-színház — Vig opera — voltak állomásai, mielőtt Kolozsvárra ke-Jült (1910). 15 év múlva megvált a Magyar Színháztól és a kolozs-vári Román Opera karmestere "•tt. Művei: A. B. C. — Operette '1903 Pécs). — Thamar 3 felv. opera (1922 Kolozsvár). — Egy vonósnégyes, egy zenekari suite, s«k dal, ujabban több a mai erdé-'yi költőnemzedék szövegeire, zon-gora és hegedű darabok. 1900-ban **gy férfikarra irt művel Debrecen-óén, 1926-ban egy karral Kolozs-várt pályadijat nyert. Mint sakk-Mester több nemzetközi versenyen Szerepelt sikerrel, 1900-ban Wienben "•ásodik lett Maróczy után. 1902-

ben Hannover, 1908-ban Düsseldorf; ban nyert dijat, az 1912. nemzet-közi levelezési versenyen első dijat nyert, az 1927. romániai bajnoksá-gon második lett.

Brukenthal Sámuel Brukenthal-Muzeum. Báró Bru-

kenthal Sámuel (1721—1803) alapí-tása. Az alapító rendelkezése sze-rint, családjának férfiágon való ki-halása esetén gyűjteményei a nagy-szebeni evangélikus gimnázium bir-tokába jutnak. 1872-ben halt meg báró Brukenthal Hermann gyer-mektelenül s ekkor nemcsak a gyűjtemények, hanem (az alapító unokaöccsének pótrendelkezése ér-telmében) a család szebeni palotája is a gimnázium birtokáb! jutott. A gyűjtemények magukba foglalják. 1. a könyvtárat, melynek kereken 120 ezer kötete van, közöttük 270 inkunabulum 320 kötettel. A leg régibb mű Aquinoi Tamás egy kommentárja, Petrus Lombardus

Brukénthal Muzeum ( 46 ) Büchler

negyedik könyvéről 1469-ből. nyo-matott Mainzban Petrus Schöffer által. Különösen értékesek a könyvtár tizennyolcadik századbeli gyűjteményei, melyek teljességük-kel tűnnek ki. Nagy súlyt helyez a könyvtár az erdélyi német iro-dalom termékeinek lehetőleg hiány-talan összegyűjtésére, s emellett különös gondot fordit történeti, nyelvtudományi és theologiai mű-vekre. 2. A kézirat gyűjtemény, amelyben a Brukénthal féle házi és családi archívum is őriztetik. Legértékesebb darabjai az u. n. Brukénthal Breviárium a tizenötö-dik század második feléből, egy nagy folio Antiphonarium a tizen-ötödik századból, az Altenberger Kódex, népiét országos és városi törvény gyűjtemények a tizenötö-dik századból és egy 1398-ból szár-mazó...Summa de irinitate" legré-gibb papir-kézirata a Brukentha] Múzeumnak. 3. A képgyűjtemény-ben ma 1401 festmény van. túl-nyomó részben Brukénthal saját szerzeményei. A legértékesebb ké-pek: Jan van Evek Egy ismeret-len mellképe: Hans Memling, Ol-vasó férfi és Olvasó asszony: Dá-vid Teniers. Keresztelő János: Bronkhorst. Ringyó és keritőnő: Breughel, A bethíehemi gyermek-gyilkosság : Philips de Koninck Holland tájkép. A német festők közül Lukas Kranach, Madonna a gyermekkel, az olasz művészetből pedig egy Tizian: Szent Katarina eljegyzése és egy Lorenzo Lotto: Szent Hleronymus. 4. A régészeti gyűjteménynek római osztályában különösen nevezetes egy sorozat Mithraea. 5. Az éremgyüjtemény melyet Brukénthal különös gond-dal rendezett, különösen az erdélyi numismatika részében gazdag. Már

a muzeum későbbi kibővítéseihez tartoznak: 6. az erdélyi szász öt-vösművészeti gyűjtemény Sebas-tian Hann mester kitűnő darabjai-val; 7. az egyházművészeti gyűjte-mény és 8. a folklorisztikus gyűj-temény, amely újonnan állitatott föl és 1928-ban nyilt meg a nyilvá-nosság számára. V. ö. Das Báron Brukenthalische Museum. Fest-schrift. Hermanstadt W. Krafft 1921.

Büchler Pál nyelvész * 1877 ja-nuár 25-én Bácstóvároson. Közép-iskolai tanulmányait Kalocsán, egyetemi tanulmányait Budapest

és Halle a. S. végezte. Tanuimány-uton járt Londonban is. Tanári ok-levelet szerezvén, Marosvásárhelyt előbb a kath. főgimnázium, majd a városi iskola tanára. Különleges tanulmányának tárgya az indoger-mán nyelvészet, valamint az angol nyelv és irodalom. Az erdélyi szel-

Buday ( 47 ) Burzenlander Bank

lemi élet legvisszavonultabb. de egyik legértékesebb képviselője. Publicisztikával most nem foglal-kozik, de a Zord Idő fennállása idején még avatott és alapos hoz-zászólásával kapcsolódott be a kultúrpolitika aktuális problémái-ba. önálló művei: Régi esetvégző-dések Homérosznál, Bp. 1907. — Manu törvényei Bp. 1915. — Le-fordította, tudományos bevezetés-sel és szakszerű jegyzetekkel látta el Goethe Reineke Fuchs-eposzát: ez a müve 1928-ban még kiadatlan.

Buday János petro^enii plébános * 1867-ben. Kisebb dolgozatokon kivül megírta a hunyadi főesperes ség történetét. 1909-ben főesperes. 1923-ban pápai kamarás lett.

Bürger Albert sörgyára Maros-vásárhely. Invesztált tőke 56.500 a. 1. — 428 HP. — 170 munkás. — 150.000 hl. évi kapacitás.

Bürger Albert, boroskrakkói * 1861-ben Vajasdon, Alsófehérmegyé-ben. Kereskedelmi akadémiát vég-zett Budapesten és Grázban. 1886-ban átvette a Jeney-féle sörgyá-rat s azóta modernizálva üzemben tartja. Több más iparvállalatnak és mezőgazdasági üzemnek is ré-szese. 1889 óta tagja Marosvásár-hely tvh. bizottságának, a Keres-kedelmi éó IparKamaiának 12 éveii át (román impérium alatt is öt évig) elnöke volt, a székely ipan akcióban "'ezetőszerepet vitt. Im

;>ériiiri)valtozás után az újonnan alakult gyáripari érdekképvisele-tekben doigozik. az Ugirnak alel-nöke. 1927-ben liberális lisztán sze-nátorrá választották.

Burzenlander Bank A. G. (Bar-casági Bank rt.) Brassó. # 1899. Az 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 30 mil-lió. Tartalékalapok: 9,926.513. — Az igazgatóság elnöke: Dr. Oskar Tellmann. Vezérigazgató: Hugó Beer. Az 1928. junius 12-én meg-tartott rendkívüli közgyűlésen el-határozták. hogy a Hermannstád-ter Allgemeine Sparkassa nagysze-beni pénzintézettel fuzionálnak.

c Capesius Bernhard Kari dr. er-

délyi szász iró * 1889. Nagysze-benben. Germanisztikai tanulmá-nyokat végzett Jenában, Berlinben, Budapesten. 1912-ben a nagyszebe-ni gimnázium tanára lett, 1924-től a bukaresti ev. gimnázium igazga-tója. Lirája bölcselő lira, a lét tit-kainak megoldását kereső, és líri-kus marad akkor is, mikor drámát vagy regényt komponál. Legéret-tebb művének 1923-ban irt „lm altén Land" c. regényét ismerte el a kritika. Egyéb művei: „Der schöne Tod", Abendlied, 1919. — „Irrfahrten", Erzáhluug, 1920. — ..Das Schneekind" vígjáték, 1921. — „Brandung" dráma, 1921. — Mun-katársa a Klingsor-nak, S. I). Ta-geblattnak és Bukarester Tage-blattnak.

Capidan Teodor dr. nyelvész * l'orlepe községben (Macedónia) 1879 április 15. Középiskolákat Bu-cure^tiben, egyetemet Lipcsében végzett. A cluji egyetemen a ro-mán nyelvészet tanára. Elsősoi ban a román nyelv balkán-vonat-kozásainak kutatója. Megjelent müvei: „Megleno-Romanii, istoria

graiul lor" 3 kötet, 1925—26. — „Románii Nomazi" 1927. — „In-tluen(a slavá in limba romána" (A Román Akadémia dijával kitüntet-ve) 1926. — ,-Raporturile linguisti-ce albano-románe" 1924. — „Ra-, porturile linguistice slavo-rom&ne" 1926.

Carmen Cipőgyár, mint részvény-társaság 1925-ben alakult meg. In vesztált tőkéje 200 000 arany lei. — 25 HP. 300 munkással dolgozik, elsősorban női luxuscipőt gyárt, 115000 pár évi mennyiségben. Gyártelep és iroda Nagyváradon.

Casa de Pástrare Industrie de Credit Economie, Szelestye £ 1884. Az 1926. december 31-ik'i mér-legben feltüntetett alaptőke 5 mil-lió. Tartalékalapok: 1,802.186. -Az igazgatság elnöke: Nicolae Comfja. Vezérigazgató: Constantin Hertia. Fiókok: Szászsebes, Szer-dahely.

„Casa Noastra'' S. A. Institut pentru Bancá, Comert si Industrie, Szatmár. # 1920. Az 1927. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 50 millió. Tartalékalapok: 20 millió. Vezérigazgató: Dr. Octa-vian Popp. Fiókok: Érmihályfalva, Nagybánya, Nagykároly, Márama-rossziget.

Cátuneanu C. Ion egyetemi ta-nár. A római jogot adja elő a ko-lozsvári egyetem jogi fakultásán. Hallgatói számára irt tankönyve. Curs elementar de drept román.

Cele Trei Cri§uri, román köz-művelődési egyesület. # 1920-ban Nagyváradon Bacaloglu ezredes ve-zetése mellett. Három szakosztálya van (a három Körösről elnevezve) s az egyesület ezekben a szakosz-tályokban fejti a városok és a fal-vak kultúrájának emelését célzó

,Cetalea" ( 49 ) Cionizmuf.

működését. Az egyesület két folyó-iratot ad ki: az egyiknek cime: „Cele Trei Criíjuri" irodalmi és mű-vészeti illusztrált folyóirat, a má-siké,, Cele Trei Cri^uri pentru po-por" néplap a falusi lakosság igé-nyeihez mért tartalommal.

„Cetatea" Banca Economicá Co-mercialá S. A., (Cetatea Gazdasági és Kereskedelmi Bank rt.) Brasse. # 1910. Az 1926. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 15 millió. Tartalékalapok: 5,708.943. — Az igazgatóság elnöke: Alex. Vaida-Voevod. Vezérigazgató: Ioan losif. Fiókok: Bucarest, Szamosuj-vár, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Kőhalom, Maroshéviz.

Chirilá Traian * 1899. Székudva ron. Az „Ardealul Economic" (Er-délyi Közgazdaság) c. kétnyelvű közgazdasági hetilap szerkesztőtu-lajdonosa s a „Lemnul—Holzzei-tung szerkesztője.

Chovan Richárd zongora-peda-gogus (néhai Chovan Kálmán fia) * Wienben 1883. A budapesti Zene-akadémián nyert tanári oklevelet. A marosvásárhelyi zeneiskolának alapításától kezdve tanára, 1923-tól igazgató-helyettese. Előadó művé-szetével Marosvásárhelyt és Ko-lozsvárt rendezett hangversenyein aratott sikereket. Zongoradarabo-kat irt.

Ciaclan Virgil dr. ügyvéd * 1886. J ogi doktorátust és ügyvédi okle-velet szerzett és 1918-ig Budapes-ten ügyvédkedett. 1918-ban a nem-zeti tanács elnöke Pécskán, 192".-ben Marosvásárhelyt vármegyei prefektus volt, azután ügyvéd Nagyváradon.

Cionizmus. A politikai cioniz-mus eszméje, mely a realitások vi-

a Balfour-deklarációval (1917 nov. 2.) jutott, Erdélyben a

Erdélyi Lexikon

Monarchia összeomlását követő időkben kapott világos formulá-zást, ha ténybeli megvalósulása nem is mutatott mindjárt világos kontúrokat. A frontokról visszajö-vő zsidóság első tömörülései még nem hangoztattak par excellence zsidó nemzeti célokat, hanem élet-és vagyonvédelmi összebuvások voltak, s egy kevéssé: a levegő-ben uszó wilsoni eszmék krisztal-lizációi. Létrejöttek tisztán zsidó karhatalmi alakulatok, Máramaros-ban zsidó nemzeti tanács is ala-kult. Lehetett e mozgalomban va-lami általánosan ösztönszerű, inert aránylag hamar, 1918. nov. 20-án, megalakult az Erdélyi Zsidó Nem-zeti Szövetség is. Ez a máig fenn-álló alakulat nem formulázott mindjárt cionisztikus célokat, ugy-lehet azért, mert tömegesebb és ke-vésbé tétova csatlakozásokra szá-mithatott, ha az akkoriban még nem kellemes zöngéjü „cionizmus"-t nem hangsúlyozza ki. Maga a nem-zeti kisebbségül való szervezkedés — a román impérium első idejé-ben — kellemesnek tűnhetett sok olyan zsidónak is, aki minden zsi-dó ideológiától régen eltávolodott már, de erkölcsi és személyi integ-ritását védelmezettebbnek látta a románoknak sem kellemetlen zsi-dó nemzeti alakulatban, mint ma-gyar nemzeti alakulatban. De ez a konjunkturális társaság részben nem ponderált, részben nem is so-káig időzött a Zsidó Nemzeti Szö-vetségben, éppencsak addig, mig ez elérkezettnek látta az időt, hogy a zsidó nemzeti mozgalom gerin-céül félreérthetetlenül a cionizmust jelölje meg és lobogójául Paleszti-nát tűzze ki. Ez nem jelentette a belpolitikai mozgalom feladását. Az Erdélyben élő zsidóságnak ama ré-

4

Cionizmus ( 50 ) Ciupe

sze, amelyet a „vallási zsidóság" nem elégített ki, (s még kevésbé az asszimiláns zsidóság magyar-párti politikai orientációja) hanem a tizenötmilliónyi zsidó nemzet ré-széül vallota magát s nemzetül akart élni Erdélyben is — a par excellence cionista munka mellett belpolitikai szervezkedésbe is fo-gott és néhány év alatt éreztetni tudta jelenlétét ugy a várospoliti-kai mint az országos politikai küz-delmekben. A legutóbbi időkben egy Országos Zsidó Néppárt ala-kítása is szóba került s az inicia-tiva éppen az Erdélyi Zsidó Nem-zeti Szövetség kebeléből indult ki. Maga a Palesztina-munka meglehe-tősen intenzív. A két nagy Palesz-tina-építési alap: a Keren Kaje-meth (földvásárlási alap) és a Ke-ren Hajjeszód (országépitő alap) erdélyi kuratoriumai jelentékeny összegeket tudnak beszállítani az alapok központjaiba. Kulturális té-ren az erdélyi zsidó nemzeti moz-

f alom ujonnan-létesitett elemi és özépiskolákat, zsidó sportegyesü-

leteket, intenziven működő leány-egyesületeket s mindezekben né-mi hebra'zálási eredményeket tud felkutatni. A Cionista Világszer-vezet k'küldötteinek meglehetősen sürti vizitjei, az erdélyi szervezet jólszerkesztett napilapja, az Ujke-let. állandóan ébrentartják az ér-', deklődést. A mozgalom jövőjét illetőleg — tekintettel arra. hogy az effektiv cionizmus világhatalmi tendenciák függvénye — jósláso-kat kockáztatni nem lehet, de ép-pen olyan kevéssé lehet, bár nem-] cionista oldalról van rá hajla mosság, letagadni vagy lekicsinyel-ni azt az erdélyi cionizmust, amely-nek létét munka és áldozatkészség bizonyítják s amelynek komolysá-.

gát nem veszélyeztetik némely sze-repvivőinek politikai nyegleségei. (V. ö. Marton Ernő: A zsidó nem-zet Erdélyben.)

Ciorogariu Román nagyváradi or-todox román püspök * 1852 XII—6. Kománpécskán. Középiskoláit Ara-don, Hódmezővásárhelyt és Po zsonyban végezte. 1873-ban a nagy-váradi jogakadémiára iratkozott be, de már a következő évben theolo-giai növendék lett. A theologia el-végzése után külföldi egyetemek fi-lozófiai fakultásain tanult (Lipcse, Bonn) élettant, filozofiát és sémi nyelvtudományt. Visszatérve az aradi theologia tanára lett, mely állásában — kisebb megszakítással — 1900-ig működött. Ez időtől egy-házi karriert futott be, melynek csúcsán 1921-ben az újonnan szer-vezett nagyváradi egyházmegye püspöke lett. Működése alatt nyilt meg Nagyváradon a theologia-akadémia (1923) és az internátus (1924) s kezdte meg működését a püspöki nyomda. Felsőbb helyről a „Resplata muncii pentru biserica cl. I." és a Román Koronarend fő-tisztségével tüntették ki. Publicisz-tikus téren is működött, hosszabb ideig a Tribuna munkatársa volt. 1919-ben a .Tribuna Bihorului"-ba dolgozott. Évekig szerkesztette a» , Biserica §coala" c. lapot. 1927-ben jelent meg sok vitára alkalmat adott könyve , Zile Tráite" cimen, melyben memoárszerü feljegyzéseit adta közre.

Citron & Co. bőripari üzem Mt> dia?. Invesztált tőkéje 1,350.000 a. 1. 535 HP. — 350 munkás. — Gyárt talp- és különféle bőröket évi 1025 tonna mennyiségben.

Ciupe Aurél festő * 1900 V. 16. Lúgoson. Tanult Nagybányán Ré-tinél, Bucuregtiben Mirea tanitvá-

Ciura ( 61 ) Com$a

nya volt. Három évig Párisban a •lulien Akadémián, majd Rómában tanult. Erdélyben több kiállítási rendezett. Rendes kiállítója és 1927 óta sociétaire-je a bukaresti híva talos tárlatnak. Képeiből a maros-vásárhelyi és bukaresti muzeumok vásároltak. 1926 óta a kolozsvári Scoala de Belle Arte tanára.

Ciura Alexandru erdélyi román iró * Abrudban 1876-ban. Blajon, •Sibiiuban és Budapesten tanult. Résztvett Budapesten a „Lticeafü-rul1' alapításában, napilapok közül a „Tribuna"-ba és „Románul"-ba dolgozott. A komoly irodalmi kri-tika igen jelontős stilisztát tisztel benne. Kedvenc műfaja a feuille-ton. Megjelent Írásai: Visuri tre-cute. — lcoano. — Aduceri-aminte. — Amintiri. — Foiletoane. — Tu-dományos müve: Educatia vechi-lor Elini.

Clopotel Ion Clopojel Ion publiciszta * 1892

XI—22. A Nemzeti-Parasztpárt er-délyi pártorgánumának a Pátriá-nak igazgatója, s a „Societate de

! máine" (A holnap társadalma) szo-ciologiai folyóirat tulajd. és igazgatója. 1918 óta több értékes társadalomtudományi tanulmányt és történeti essay-t irt. 1917-ben összeállította az utolsó 100 év ro-mán irodalmának anthologiáját. Megjelent müvei: FrámAntirile unui an (Sibiu 1919% I.upta pentru democraiic ín Románia dola actnl Unirii incoace (lirasov, 1921). Douá

! sáptam/ini in Cehoslovacía (Cluj. 1926). Criza d<"nocratiei in Rom. • nia (Cluj, 1926). Revolufia din 1918

L'nirea Ardealultii cu Románia 'Cluj. 1926). Sociografie románea-.-;ca (patn: pláíi: Margina, Almáj, Va§cüu lií iu.-j).

Codarcea I. Corneliu, erdélyi ro-mán hirlapiró * 1894-ben. Jogot végzett Kolozsvárt. Dolgozott a ,,Constiinta Románeascá". „Tar11

Noastrá", „Cuvántul", „Ideea Na-tionahV- stb. lapoknál és folyóira-toknál. A „Natiunea" főszerkesz-tője. Az erdélyi és bánáti román

I ujságiró szindikátus főtitkárának ' választotta.

Coltor Ioan dr. • 1886 IX—25. Balázsfalván. Rómában tanult, l. O.i-ban tanár a balázsfalvi theol. akadémián. 1918-ban a békekonfe-rencián delegátus. Négy cikluson át kamarai képviselő. Irodalmi munkásságot 1910 óta fejt ki az

, „Unirea Románul", „Cuvántul", „Patria", „Cultura Cre^tina" é* ugyéb lapokban.

Com$a Gy. Gergely dr. aradi or-todox román püspök * Felsckomá-na községben 1889 V—13. Jogtu-dományi doktorrá avattatott 1915. Budapesten, hittudományi doktor-rá 1925-ben a bukaresti egyete-men. Ez évben lett aradi püspök. Müvei (román nyelven): A román prédikáció története (1921). —

4*

Connerth ( 52 ) Cristea

Szentbeszédek az év összes vasár-napjaira, — Szentbeszédek az év összes egyházi ünnepeire. — „A bölcsőtől a halálig4' gyászbeszédek és egyéb alkalmi prédikációk. — „Nemzetért és hitért" 40 beszéd a baptisták ellen. — Több apróbb fü-zet. — Népmissziókat kezdeménye-zett és propagandát fejt ki a bap-tisták ellen. — „Az ortodox ke-resztény könyvtára" cim alatt hit-terjesztő könyvecskéket ad ki. A vállalatnak eddig 24 füzete jelent meg.

Connerth Arthur besztercei ügy-véd, erdélyi szász politikus * 1882-ben Besztercén. Jogi tanulmányait Kolozsvárt, Münchenben és Páris-ban végezte. 1919-től 1927-ig há-rom izben választatott a beszter-cei kerület képviselőjéül. 1926—27 Nagyküküllőmegye szenátora. A következő cikluson pedig Naszód-megye képviselője. A „Román Csil-lagrend" tisztje.

Connert Fritz erdélyi szász gaz-(laság-politikus, * 1883 julius 28. Tanulmányait Hohenheimban és Magyaróváron végezte, ö t évig a földvári földmivesiskola tanítója és igazgatója, 1911-től 1919-ig a brassói tejgazdasági szövetkezet igazgatója. 1919 óta vezérigazgató-ja az erdélyi szász gazdasági szö-vetkezetnek, főszerkesztője a Nagy-szebenben megjelenő ..Landwirt-schaftliche Blátter für Siebenbür-gen" cimü szaklapnak. 1917 máju-sában a vidombáki kerület pótvá-lasztáson a magyar parlamentbe küldi, 1919-től megszakítás nélkül román kamarai képviselő. Mezőgaz-dasági kérdésekről sok közleménye jelent meg. Kamarai beszédei kö-zül jelentősebbek: az erdélyi ag-rárreform, az egyenes adók "egysé-gesítése, az erdőgazdaság, az ál-

lami népoktatás, a földadó emelé-se, a mezőgazdasági kamarák új-jászervezése ügyében tartott be-szédei, az ezeket szabályozó tör-vényjavaslatok tárgyalása idején.

Conservatorul de Musicá Arte Dramaticá. Az átvett zeneiskolából szervezték s egyben szinészképző-vel is bővítették Bársan vezetése alatt. A Conservatorium igazgatója dr. Bena Ágost zeneszerző. Itt mű-ködik Ana Voileanu zongoramű-vésznő és Ionel Crísjan, aki éneket tanít.

Consum közgazdasági hetilap, alapították 1920-ban Székely János, Rados Mór és László Arnold. Ma-gyar és román szöveggel jelenik meg Kolozsvárt, közel ötezer pél-dányban. Felelős szerkesztő Petru-ca György.

Cotru? Aron román iró * 1891-ben IIai?ag községben (Szeben m.) Balázsfalván és Brassóban tanult, majd két évig a bécsi egyetem bölcsészeti fakultásán folytatott ta-nulmányokat. 1913-ban a Románul aradi lap szerkesztőségébe lép, ké-sőbb a Gazeta Transilvaniei szer-kesztőségében dolgozott. Megjelent verskötetei: Sárbátoarea Mortii (1914—15) Neguri Albe (1920), Ro-ma nia (1922), Versuri (1925. Ro-mán írók egyesülete diját nyerte). In robia lor "(1926). Strigát pentru depárte§i (1927). Jelenleg a „Bá-nátul" folyóirat szerkesztője.

„Cri?ana" Takarék és Hitelinté-zet, Brád. # 1891. Az 1926. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalapok: 2.550.000. — Az igazgatóság el-nöke : Cornél Lázár. Ügyvezető-igazgató Ion Ghi$a. Fiókok: Gura-honc. Nagyhalmágy.

Cristea Miron, román pátriárka, 1 a Régens Tanács tagja, egyházi

Cristea ( 53 ) Csáki

író. * 1868-ban. a Mureíj megyei Toplita Romána községben, mint jómódú parasztszülők gyermeke. A theologiát Sibiiuban, a filozofiát

Budapesten végezte. Egyházi pá-lyáját. mint Román Miron sibiiui metropolita titkára és theologiai tanár kezdte meg. 1901-ben szerze-tesi fogadalmat tesz s érsekje iránt való hálából szerzetesi névül a Mi-ron nevet választja. 1909-ben már karánsebesi püspök, s tiz év múl-va 1919-ben már Karánsebesből egyenesen a bukaresti primás-mit-ropolitai székbe kerül. 1925-ben, mikor a romániai ortodox egyház elszakad a keleti pátriárkátustól és önálló egyházbirodalommá lesz. Cristea Miront emeli az uj váltó, lás az önállósult román gör. kel. egyház pátriárkái méltóságába. A Ferdinánd királv halála után, il-

letve I. Mihály trónöröklésekor ala-kult Régens Tanács tagjává is ki-nevezik s ezzel pályafutása a vég-ső csúcsra jut. Szédületes emelke-dését ugy is tekinthetjük, mint megtisztelését a régi Erdély sok kiváló román egyházférfia emlé-kének, kik az itt lefolyt román politikai és kulturális küzdelmek-ben mindig előljáró harcosok vol-tak. Cristea Miron, mint egyházi iró is tevékenykedett. Művei: Ico-nografia cre§tineascá (a sibiui gör. kel. székesegyház restaurálása al-kalmából) és Predici. Magyar nyel-ven közzétett egy nagyobb iroda-lomtörténeti tanulmányt Eminescu

i és Munkái cimen. A.

Csáki Copony Grete szász fes-tőmüvésznő * Brassóban 1893 X—12. Tanult Drezdában, Berlin-ben, Münchenben, Budapesten ós Párisban. 1927 óta a berlini mű-vésznők egyesületének tagja. Szí-vesen festi a parasztot asszonyá-val és különösen gyermekével, szí-nei frissek, erőteljesek. Németor-szágban rendezett tárlatain sikere-ket ért el 6zén és kréta-rajzaival. Szebeni és brassói kiállításain is sok elismerést szerzett: 1928-ban Berlinben rendezett kiállitást.

Csáki Richárd dr. erdélvi szász kulturpolitikus * 1886 IV—4. Nagy-szebenben. Egyetemi éveit Berlin-ben, Bonnban. Königsbergben és Kolozsvárt töltötte. 1910—20 tanár a nagyszebeni evangélikus gimná-ziumban. 1920-ban felállítja a ro-mániai német kulturhivatalt (1. o.) melynek azóta élén áll. Felolvasó körutat tett Németországban. Est-landban, Luxemburgban. Három éven át (1919—21) kiadója volt az „Ostland" cimü folyóiratnak, 1925-ben ugyancsak ..Ostland" cimeu

Csanád-egyházmegye ( 54 ) Csergő

alapit folyóiratot, mely nemcsak az j erdélyi szászok, hanem az anya-országon kivül élő németek vala-mennyijének szellemi életét figye-li. Irodalmi kiadványai: „Honterus János német müvei'4 (1912 magyar nyelven). — Jenseits der Wáldei (Éine Sammlung aus acht Jahr-kunderten deutscher Dichtung in Siebenbürgen 1915). — „Prolegome-na zu einer Geschichte der deut-schen Literatur in Siebenbürgen. 1921." — A romániai Német Aka-démikus Szövetség elnöke.

Csanád-egyházmegye. melynek lélekszáma a háború után több mint kilencszázezer volt. kétszáz-ötven plébániával, a trianoni bé-keszerződés folyományaként há-rom részre szakadt. A magyar ré-szen maradt 33 plébánia, román területen lt'ti, Jugoszláviához csa-toltak 67 plébániát. Az egyházme-gye püspöke dr. Olattfelder Gyu-la a román kormánytényezőkkel történt nézetösszeütközései miatt kénytelen volt székhelyét Temes várról az egyházmegye magyar te-rületére, Szegedre áttenni (1923). A másik két terület apostoli kor-mányzókat kapott. Román terüle-ten Pacha Ágoston székesegyházi kanonok, lebedoi felszentelt püs-t»ök nyert, kinevezést. Az apostoli kormányzó székhelye Temesvár, itt van a székes káptalan nyolc ka-nonokkal, s ugyanitt van a püs-pöki papnevelde is. Ezen admi-aisztratura katholikus hívőinek száma körülbelül 460 ezer; a több-ség német, kevesebb magyar és van néhány szláv és román nvelvü plébánia is. A 160 plébánia 8 • fő-esperessógre és 16 esperesi kerü-letre oszlik. A világi papok száma 220. Az egyházmegye fönnható-sága alá tartozó szerzetes-rendek.

piaristák, minoriták, ferencrendiek, és több rendbeli szerzetesnők. Az egyházmegye nevezetesebb iskolái: a hittudományi főiskola, piarista főgimnázium Temesváron, róm. kath. főgimnázium Aradon, nyolc osztályos leánygimnázium Temes-várt, tanitó- és tanítónőképző in-tézet. u. o. Internátusok közül leg-nevezetesebb az 1926-ban felépült Banatia, Temesvár-Gyárváros.

Csécsi-Nagy Imre * 1862 11—22. Aradon működik mint ref. lelkész 1886 óta. Megírta az aradi ref. egy-ház történetét (1897) és kötetben adta ki beszédeit. Versei debre-ceni. aradi és budapesti lapokban jelentek meg.

Csefó Sándor * 18^l-ben Rozs-nyón. 1914 óta az udvarhelyi ref. kollégium tanára, ké-öbb igazga-tója volt. 1926—27 (a fiugimnázium megszűnvén) az Udvarhelyre vitt tanítóképző igazgatója lett. Gim-náziumi használatra fizikai és ké-miai tankönyveket irt.

Cseh Andor eszperantista, róia. kath. lelkész * 1895-ben. Erdélyi városokban, majd Bukarestben és Ploie§tiben eszperantó tanfolyamo-kat. tartott. 1924-ben az Eszperantó Világszövetség genfi központja titkárául hivta meg s ebben a mi-nőségben egész Európát beutazta-1926-ban Edinburghban a Nemzet-közi Eszperantó Egyetemen elő-adássorozatot tartott az e. nyelv oktatásának módszeréről.

Csekme Ferencz * 1860-ban. Ger-nyeszegi ref. lelkész. Apró novel-

i lisztikus dolgait „Képek a paro-chiáról" c. kötetekbe gyűjtötte.

Csergő Benedek * 1893 III. 21. • Szárhegyen. A Marianum pap-11 anára. Cikkei kath. folyóiratok-1 ban jelentek meg, a „Mária Kon-

Csergő ( 55 ) Csíkszeredai r. k. fgm.

gregáció" c. folyóirat szerkesztője. Csergő Tamás * Szárhegyen

1888 XII—28. Tanári pályára ment e működött Kézdivásáfrhelyen, Nagykárolyban ós Marosvásárhe-lyen, 1923-tól kizárólag újságírás-sal foglalkozik. Több cikke és ta-nulmánya jelent meg a „Zord idő"-ben, .TPási.iGrtüz"-ben és „Hirnök"-ben. A Petőfi centenná-rium alkalmából „Petőfi emlékso-rok" címmel érdekes könyvet •szerkesztett.

Csernák Béla * 1875 XII—25. Tanult Debreczenben és Baselben. 1918-tól nagyváradi lelkész. A ki-lályhágómelléki ref. egyházkerület lelkészi főjegyzője. Kisebb egy háztörténelmi tanulmányt s egy kötet egyházi beszédet adott ki önálló kötetben. A „Református Hiradó" szerkesztője.

Cserny Rózsi irónő * 1887-ben. Irt meséket, kisebb elbeszéléseket és könyvbirálatokat. Katholikus lapok munkatársa.

Csifó Salamon unitárius theol. tanár * 1865 VIII—1. Kolozsvári tanulmányai után a „Manchestei New College" növendéke volt. 1910-től tanár a kolozsvári unit. theol. akadémián. Hosszabb ideig tartózkodott külföldön s 1893-ban Turinban Kossuth Lajost meglá-togatta. E látogatásról több napi-lapban beszámol. Főbb művei: A nőnevelésről. — Háromszék vár-megye története. — Bibliai törté-netek I. II. Ezenkívül számos cikke magyar és angol lapokban.

Csíkos Antónia festőművésznő * Debrecenben 1887-ben. Első ut-mntatásokat a művészetben Bosz-nay Istvántól kapott. 1904-től 1908-ig Deák Ébner Lajostól ta-nult. Hosszabb időt töltött Berlin, ben Párisban és Görögországban.

l'J09 óta a nagybányai kolónia tagja. Tájkép-festő, de sikerei vol-tak portrait-műveinek is. Iparmű-vészeti munkái erős dekoratív ér-zékről tanúskodnak.

Csiksomlyói ferencrendi kolos tor alapításának éve 1400-ra vihető vissza. Valószínűleg a moldvai husszitizmusnak köszöni létét. Vé-dőbástyául állították Erdély keleti szélére, nehogy a husszita mozga lom átcsapjon a székelyek közé is. A kolostor mostani alakjában a XVIII. század második felében épült ki, mely század nemcsak a rendnek, de a kolostornak is vt« rágzási kora. A legjobb erők itt vannak összpontosítva. Sok szen-vedésnek volt kitéve a szabadság-harc alatt és után. Hazafias ma-gatartása miatt elveszíti a gimná-ziumot. Az erdélyi katholikusok-nak nem volt tanitóképzőintézetük s Haynald püspök felszólítására megszervezik a csiksomlyói tanít® képzőintézetet (1858). A" XX. sza-zad elején elveszítik összes intéze-teiket. Ma a csiksomlyói búcsú révén nevezetes gyűjtőpontja a székelyföldi katholicizmusnak. A templom rontott reneszánsz stíl-ben épült 1804—1826 között. A rendháznak 4 pap, 26 papnövendék és 3 segédtestvér tagja van. Ház-főnöke: P. Takács Gábor.

Csíkszereda! r. kath. főgimná-zium. Alapításának pontos idejét nem lehet megállapítani. Bizonyos, hogy a Szent-Ferencrendi atyák alapították Csiksomlyón a XVII. század közepén és vezették 1774-ig. Ekkor a Catholica Commissió vet-te át az intézet felügyeletét és gondozását; de a tanítást ezután is kizárólag a szerzetesek végez-ték 1852-ig; 1853-tól 1900-ig szer . zetesek, egyházmegyei papok ós

Csillag ( 56 ) Csűrös

világi tanárok; 1901-től csak egy házmegyei papok és világi taná-rok. A Catholiea Commissió he-lyébe 1866-ban a Katholikus Stá-tus lépett, mely jelenben is fenn-tartja. — A régi épület az idők követelményeinek nem felelvén meg, a státus, mint főtanhatóság az intézetet Csíkszeredába helvezte át és részére 1909—1910-ben pa-lotaszerü épületet emelt. 1927—28 tanévben az intézetben 248 növen-dék volt. A gimnáziumnak gai. dag szertára, különösen gazdag tojás- és csigagytijteménye van.

Csillag Imre műfordító * Kecs-keméten 1861. Technikai tanulmá-nyokat végzett, hosszabb ideig a .V. A. V. mérnöke volt, Műfordítá-sai közül Poe „Holló"-ja a Nyugat 1918. évfolyamában jelent meg. Kiadatlan műfordításai Faust I. és II. rész. — Iphigenia. — Tasso. — Több fordítás franciából és mo-dern németekbőL

Csúcsai paktum, az Averescu Néppárt-ja és az 0. Magyar Párt között (ez utóbbinak félhivatalos közlései szerint: csak a pártveze-töség n é m e l y t a g j a i k ö z ö t t ) létrejött poliikai egyezmény, mely nevét Octavian Goga csúcsai kasté-lyában lefolytatott előzetes tárgva-lásokból nyerte, 1923 októberében szövegeztetett. Ennek az egyez-ménynek szövegét az 0. M. P. nem hozta nyilvánosságra, közlések né-mely részleteiről a Néppárt oldalá-ról történtek. Lényege, hogy a Nép-párt kiegészíti politikai programját bizonyos kisebbségi követelésekkel, viszont az O. M. P. teljes támoga-tását adja a kiegészített néppárti program megvalósításához és illet-ve politikai akcióit e program ke-retein belül hajtja végre. Az egyez-mény szorosabb összemüködést sti-

pulál a két párt között, s a két párt parlamenti működésében is bizo-nyos egységet állapit meg. Az egyezmény, mely olyan időben köt-tetett, mikor az Averescu párt ellen-zékben volt s mire kormányra ju-tott, már fel is mondatott, gyakor-lati érvényben tehát pillanatig sem volt: elsőbb is választási egyez-ményt foglal magában kölcsönös egymást támogatásra az egyes v. kerületekben, későbbi időre (a laj-stromos választások idején) pedig közös lista felállítását. A kisebbsé-gi követelésekből az egyházi au-tonómiák biztosítását, az egyházak önadóztatási jogának elismerését, kisebbségi iskolák felállításának, nyilvánosságának, tannyelvmegál -lapitásának jogát, egyes kultúrin-tézmények működésének engedé-lyezését, a magyar nyelv használ-hatásának kiterjesztett mértékben elismerését közigazgatásban és igazságszolgáltatásban öleli fel; az agrárreform végrehajtásának igaz-ságosabb szabályozása, az eddigi sérelmes intézkedések revíziója, az egyesületek és részvénytársaságak működésének szabatosan körülíran-dó feltételei (mindennemű diszkre-cionális jogkör megszüntetése, az esküt nem tett tisztviselők ügyé-nek rendezése s a kivételes intéz-kedések megszüntetése egészítenék ki továbbá a néppárti programot, a melyet így az O. M. P. teljes egészében a magáénak vall és e program keretein kivül eső párt-politikai akciókban nem vesz részt.

Csulay Lajos * 1866 IX—3. Köz-igazgatási pályán működött, 1911-től Hunvad vármegye h. alispánja volt impériumváltozásig. A Magyar Párt hunvadmegyei tagozatának alelnöke, a vármegyei tanács tagja.

Csűrös Emilia * 1897 X—5. Ta

Csüry ( 57 ) Cziffra

nitónöképzőt végzett Nagyenye-den, verseket, novellákat irt er-délyi napi- és hetilapokba.

Csüry Bálint nyelvész, a M. T. Akadémia levelező tagja, * 1886 II—13. Egriben Szatmár megyében. Egyetemi tanulmányokat Kolozs-várt végzett. U. o. "1919-től a Ref. Kollégium tanára. A magyar nyel-vészet hangtani és jelentéstani ré-szében búvárkodik. Cikkei, tanul-mányai a Magyar Nyelvben. Ma-gyar Nyelvőrben s az Erdélyi Iro-dalmi Szemlében jelentek meg. önálló müvei: Teleki József gróf, mint nyelvész (Budapest 1909). — Az ige (Bp. 1911). — A nyelvtudo-mányi ismeret elméleti vizsgálata (Besztercebánya 1913). — A sza-mosháti nyelvjárás mondathanglej-tése (Budapest 1926). — A képzők életéből (1928).

Csutak Vilmos a Székely Mikó Kollégium igazgatója, * Zágonban 1878 XI—6. Mint tanár 1903-ban kezdte működését ebben az inté-zetben, melynek 1916-tól igazga-tója. 1918-tól a Székely Nemzet* Muzeumnak is igazgatója (ez in-tézmény közvetlen vezetése, gon-dozása " és tudományos munkássá-gának irányítása évtizedek óta t> Mikó-Kollégium tanárainak fel-adata). Irodalmi munkássága ön-álló levéltári kutatások eredmé-nyeit nyújtja és közlései főleg Háromszék megye, az erdélyi ref. egyház és a Rákóczy szabadság, harc történelmi eseményeire vo-natkoznak. Ezek a közlések rész-ben önálló füzetekben, részben a kollégium értesítőiben az E. M. E. jubiláris emlékkönyveiben és az Erdélyi Irodalmi Szemlében jelen-tek meg. (Háromszék fölkelése a Rákóczy szabadságharc elején. — Az 1704. fejedelemválasztó ország-

I gyűlés. Az 1706. és 1707. kuruc országgyűlések története. — Kü-lönböző adatok Háromszék kulturá-lis történetéhez. — A Székely Mikó Kollégium ötvenéves története.)

Curierul Cregtin, a gherlai gör. kath. Egyházmegye hivatalos lapja,

| # 1919-ben. Cuvántul Adevárului hitszónok-

lati és pasztorális román folyóirat. Szerkesztője: P. Augustin Pop bazi-lita szerzetes. Kiadóhivatala Bicsad ímánástirea). Megjelenik minden két hónapban 5 iv terjedelemben.

Czeglédy Miklós * 1876 Dicső-szentmártonban. Kolozsvárt és Bu dapesten jogászkodott s mint ügy-véd Kovásznán telepedett le, ahol a 48-as párt elnöke volt. Háború után Nagyváradon nyitott irodát, politikailag a Magyar Párt demo-kratikus szárnyán helyezkedett el. Politikai cikkeit 1919-től a Nagy-váradi Naplóban tette közzé. Az Újságíró Szervezet ügyésze.

Czell Frigyes és Fiái (Dr. Czeli Vilmos csoport) sörgyára Cluj: Invesztált tőke 753.750 a. 1. - -177 HP. — 105 munkás. — Évi kapacitás 70.000 hl. sör.

Cziffra Kálmán dr. * Nagyvára don 1874. Tanulmányai végeztével — 1896-ban — közigazgatási pá-lyára lépett. Volt szolgabíró, vm. aljegyző és 12 évig a biharkeresz-tesi járás főszolgabirája, később a berettyóujfalusi kerületben 1916-ban orsz. képviselővé választották. 1916—17-ben Nagvvárad város fo ispánja volt. Impérium változás után: az Országos Magyar Párt közp. int. biz. tagja s a nagyvá-radi Kath. Népszövetség elnöke-. Közgazdasági téren: a Biharme gyei Takarékpénztár ü. v. elnöke s ez intézet érdekeltségébe tartozó iparvállalatok igazgatósági tagja.

D. Dacia-üzem (Pascu Aurél et Co.)

Vajdahunyadon) vasöntöde. In-veszt. tőke 52.600 a. I., 11 szer számgép. 20 lóerő, 150 munkás. Gyárt: 450 tonna vasúti féktuskót, 450 tonna vasúti kocsiagytokot. 450 tonna vasúti kocsifémágyat tr külőnf. gépöntvényeket.

Dálnoki Nagy Lajos, Aradvár-tnegye ny. alispánja, * 1862-ben Miskolcon. Legelső versei a Fővá-rosi Lapokban jelentek meg. Két verses vígjátékát (Harag, egy felv. — A pletyka, két. felv.j Budapes-ten adták elő. 1923—1928-ig öt kö-tet jelent meg költői müveiből, va-lamennyi Aradon. Fordított Paul Géraldytól (Toi et Moi) és Paul Verlaine-től.

Dan Sever román nemzeti párti politikus * 1885-ben Mócs község-ben. 1906 óta munkatársa az er-délyi román lapoknak és Iorga bukaresti folyóiratainak. 1910-ben a „Gazeta Transilvaniei" igazga-tója. 1914-ben a „Nemzeti Komité" titkára Aradon és a „Románul" vezetője. (Goldis helyett). Romá-nia hadüzenete után internálva Sopronban. 1919-ben a „Consiliu Dirigent" kiküldöttje a bukaresti pénzügyminisztériumban. Ugyanez cv végén nemzeti párti program-mal kamarai képviselő (Moci-i ke-rület) s azóta állandóan az. A pa-rasztpárti fúzióig a párt titkára. 1927-ben Stirbev kormányában ál-lamtitkár.

Darábant §tefan ügyvédkamarai dekán * 1882-ben. A szatmári vá-rosi és megyei tanács tagja; fő-titkára a Nemzeti Parasztpárt szatmári szervezetének.

Darvas Simon hirlapiró * Buda-pesten 1892-ben. Pályáját a Füg-getlen Magyarországnál kezdte, majd a Világ munkatársa lett. 1920 elején kerül Erdélybe, az Uj Kelet ni unkatársa, majd az ötórai Újság-nál dolgozik, később, évekig a Ke-leti Újságnál. Ez a lap, — zsurna-lisztikailag — a legjobb formát Darvas szerkesztése alatt mutatja. A K. U-tól megválván a Pallas könyv és lapterjesztő vállalkozás vezetője lesz, melyet hozzáértése-vei kulturjelentőségre emel. Sas László társaságában Kék sugár fantasztikus regényt irt, mely né-met és angol fordításban is meg-jelent.

Dávid György ref. egyháztörté-neti iró, * 1889-ben. Theologiát és egyetemet Kolozsvárt végzett. Doktorátust Szegeden szerzett. 1923—24-ben román és francia nyelvet tanított a Kuun kollégium, ban. Számos tanulmányt tett közzé a magyar protestantizmus történe-téből. Irt azonkívül tankönyveket, román-magyar, magyar-román szó-tárt és fordításokat- közölt román és francia írókból.

Dávid István ügyvéd, zeneszerző, * Kézdivásárhelven 1884-ben. Nép szerit i ;délyi dalszerző, néhány

Dávid ( 59 ) Déli Hírlap

dala budapesti kiadásban is meg-jelent (Dalaim, Bárd 1913. — Csukaszürke sapka, Bárd 1916). A zenei kultusz terjesztésében ered-ményesen vesz részt, dalárdák szervezésével és a magyar zenéről tartott felolvasásaival. 1928-ban mint előadó is sikerrel mutatkozott be Kolozsvárt.

Brassai Sámuel *

Dávid Ferencz Egylet. Alakult 1884-ben. Boros György kezdemé-nyezésére. Első elnöke Brassai Sá-muel volt. Rendezett előadássoro-zatokat. 1887 óta kiadja az Unitá-I rius Közlönyt és számos füzetet. Szervezte az unitárius nők szövet-ségét. ifjúsági köröket. Elnök gróf Horváth-Tholdi Rudolf. A tagok száma 2380.

Deák Gyula, a Romániai Orszá-

f os Magyar Párt központi főtit-ára, * 1885. Kolozsvárt. A világ-

háború kitöréséig Kolozsvárt ügy-védi prakszist folytatott, impérium, változás után 1922-ben a Magyar Szövetség, annak feloszlatása után

pedig a Magyar Párt főtitkárának választják. Társadalmi- és sport-egyesületekben is tevékenykedik.

Debreceni István * 1887-ben. Theologiát végzett Debrecenben, 1925 óta szatmári ref. lelkész. Szer-keszti a királyhágómelléki egy-házkerület hivatalos lapiát. Két í:ütetben kiadott egyházi beszédein kivül irt irodalomtörténeti cikke-ket Arany Jánosiéi és megirta a nagyszalontai Arany Emlékegye-sület történetét. A szatmármegyei Magyar Párt egyik alelnöke.

Degenfeld Miksa dr. gróf * 1884-ben Erdőszádon. A szilágy-szolnok-megyei ref. egyházmegye főjegy-zője. Maga tartja fenn az erdőszá-dai és s/.amoscikói ref. népiskolá-kat.

Dékáni Kálmán történetíró, * 1875 XI—28. meghalt 1925 X—v. A marosvásárhelyi Ref. Kollégium tanára volt s a Teleki Theka fő-könyvtárosa. 1912-től magántanár ..A középkori magyar történelem forrásai" tárgykörből. Magánta-nári működése alatt s később az egyetem Szegedre költözése után is állandóan Marosvásárhelyt la-kott s tanárkodott. Főbb müvei illetve kiadványai: Einhard. Nagy Károly élete. — Bél Mátyás föld-rajza. — Ocskay László. — Ka-zinczy, Széphalom és házidolgaim, c. följegyzései, stb. — Az impérium évei alatt publiciszta működést i» fejtett ki, aaei kesztette a Székely-föld c. napilapot és értékes tanul-mányokat irt a ..Zord Idő"-be.

Déli Hírlap, gazdaságpolitikai napilap. 1925 szeptemberben alapí-totta Várnay Elemér dr. és Vn-chetich Endre dr. Független ortrá-num, mely nehéz körülmények! el megküzdve. most már jelentős ol-vasótábort mondhat a magáénak.

Demeter ( 60 ) Deutsches Kul turamt

Demeter Róbert festő * Magya ' rón. Művészeti tanulmányait a bu dapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Tagja volt a Benczui mesteriskolának is. Először portré-val jelentkezett a budapesti Mű-csarnok kiállításain. Marosvásár-helyre költözvén egyideig rajz-tanár, később a kultúrpalota őre volt. Az erdélyi magyar társasáp kedvelt arcképfestője. Jelenleg (1928) Gyergyószentmiklóson van műterme. Mint állatfestő is kiváló.

Demian Tasi festő * 1899-ben. Párisban tanult, 1919—1925-ig. 1926-ban kinevezik a cluji festő-iskola tanárává. Ugyanott tem-plomfestészeti műhelyt nyitott. 1925-ben a bukaresti tárlaton férfi-portréval dijat nyert. Résztvett a „G&ndirea" román művészeti fo-lyóirat alapításában.

Dénes Sándor szerkesztő * 1880-ban. Újságírói pályáját Debrecen-ben kezdte, hol Ady Endrének szer kesztőségi- és lakótársa volt. 1908 óta a Szamos felelős szerkesztője. Megjelent könyvei: Szines ripor tok. — Egy komitácsi újságíró feljegyzései. (Harctéri riportok). — Újságot irok. — Mindez írásai-ban kedves, könnyed kronikőrnek mutatkozik.

Dénes Sándor ügyvéd * 1881-ben. Nagyváradnak mult század-végi lüktetőbb szellemi életében irodalom és újságírás felé sodró-dik, ott van a „Holnap" bölcsőjé-nél. maga is ír: cikket, novellát, egyfelvonásos színdarabot. „Az ügyész" c. darabja Nagyváradon került színre, hadifogságában írt ..Betlehemes játék"-át a Nemzeti Színház művészei játszották az Urániában. Háború után ipari vál-lalatai abszorbeálják érdeklődését.

Derby S. A. cipőgyár Nagyvára-

don. Alaptőke 6,250 000 lei. — In-vesztált tőke 523,560 a. 1. — 110 HP. — 300 munkás. — Évi gyárt-mány 304,000 pár cipő.

Dési Hitelbank rt., Dés. # 1891. Az 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalapok: 1.325.360. Az igaz-gatóság elnöke: Dr. Torma Miklós. Vezérigazgató: Móric Sándor. Az intézet 1928. febr. 18-án tartott rendes közgyűlésén az alaptőké-nek 5 millió leiről 10 millió leire való felemelését határozta el.

Deutsch Ernő dr. brassói fő-rabbi * Pápán 1886. Theologiai és bölcsészeti tanulmányokat végzett Wienben és Prágában. 1912-ben karánsebesi. 1924-ben nagvszent-iniklósi. 1927 óta brassói főrabbi. Magyar és németnyelvű kritikai cikkei zsidó folyóiratokban, szó-noklatai önálló füzetekben is meg-jelentek.

Deutsche Politische Hefte, poli-tikai folyóirat alapította 1921-ben Rudolf Brandsch. Havonta, némely-kor kéthavonta jelent meg igen értékes kisebbségpolitikai publi-cisztikával. Állandó melléklete volt: ..Mitteilungen für Kenntnis des Deutschtums in tírossrumanien". A folyóirat szerkesztését. Dr. Ru-dolf Spek végezte. Munkatársai a legalaposabb szász publiciszták és a kisebbségi kérdések németorszá-gi ismerői voltak. 1928 tavasza óta nem jelent meg.

Deutsches Kulturamt (in Ruma-nien) jórészt az erdélyi szászok ál-tal felállított, és vezetett, de a nagyromániai egyetemes németség érdekeit szolgáló kultúrintézmény, mely Nagyszeben székhellyel, de a legvégső német diaszpórákig érő rádiusszal működik. Működését 1922 márc. 1-én kezdte meg avval a

Deutsches Kul turamt ( 61 ) Deutsek

céllal, hogy őrzője és védelmezője legyen a nagyromániai németség valamennyi kulturjavának, hogy élessze és erősítse mind az itt élő németek összetartozását, hogy dol-gozzék ezeknek kulturális egy-szintreemelésén, s hogy végül tartsa fönn a szellemi összekötte-tést az anyaországgal. Hat évi mű-ködése alatt a D. K. d'erekasan eleget tett minden vállalt felada-tának, alig van az országban né-met település, mely valamilyen formában evvel az intézménnyel kulturális kapcsolatba ne lépett volna, a magasabb szellemi régiók-ban pedig majdnem nélkülözhetet-lenné vált kulturakcióival: elsősor-ban szünidei főiskolai kurzusaival. Rövid pár év alatt 150.000 német könyvet helyezett ki német fal-vakba, gondoskodván egyben kel-lő metodikáról, hogy a kis nép-könyvtárak megőriztessenek s a szükséghez képest bővíttessenek. Segített az intellektuálisok kinzó könyvszükségletén is. A legdrá-gább német tudományos műveket is kölcsönképpen tudja eljuttatni bármely messze és izoláltan élő intellektuálisnak is. Szeptember el-ső két hetében tartatni szokott fel-sőbb tanfolyamai a németországi tudományos világ kitűnőségeit gyűjtik Szebenbe, akik minden év-ben egy-egy speciális ismeret-ág sokoldalú megvilágítását adják Ro-mánia minden részéből összesereg-lett német tanároknak és egyéb intellektuálisoknak. Központi he-lyiségében olvasóterem áll rendei kezésre. Többszáz németországi és külföldi németnyelvű lappal és fo-lyóirattal. Ugyanitt kartoték ve-zettetik lehetően pontos feljegyzé-sekkel erdélyi német személyisé-gekről és intézményekről. Egyik

legfontosabb szerepe ébrentartani a romániai német törzsekben a nagynémetséggel való szellemi együvé-tartozás öntudatát és táp-lálni is ezt az öntudatot felmutat-ható komoly munkaeredményekkel. A D. K.-nak ugy személyes pro-paganda-utak, mint folyóirata: az „Ostland" révén sikerült fokozott érdeklődést keltenie Németország-ban a Romániában élő németek kul-turmunkája iránt, ami német szel-lemi előkelőségeknek mind sürübb látogatásában és német kultúrintéz-ményeknek a D. K.-val mind el-mé.'yülőbb kapcsolataiban nyilvá-nnl meg. Jórészt a Kulturamt mun-kájának köszönhetők az 1927-es „Erdélyi Népművészeti Kiállítás" berlini sikerei is. A D. K. vezetője: Dr. Richárd Csáki (V. ö. Tátigkeits-Bericht 1922—27.)

Deutsek Qé'* Deutsek Géza a Magyar Néppárt

titkára, ügyvéd, » 1892-ben. Egye-

. .Déva" ( 6 2 ) Dieues

temet Kolozsvárt végzett, 1922 óta ügyvédi gyakorlatot folytat Bánffy-liunyadon. 1928-tól Kolozsvárt. Neve a „Zord Idö" hasábjain tünt fel először, hol versekkel szerepelt. Politikailag az 1924 decemberi bras-sói nagygyűlésen vonja magára a figyelmet, viharos és ellenséges at-moszférában támadja a Magyar Párt vezetőségét. Azóta állandóan mint a kalotaszegi frakció egyik vezére szerepel.

„Déva" Kereskedelmi és Iparbank rt., Déva. # 1922. Az 1927. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalapok: 507.371. — Az igazgatóság elnöke: Constantán Burmán. Vezérigazgató: Komulus Cicei. — Az intézet 1928. március 20-án megtartott rendes közgyűlésén az alaptőkének 10 mil-lió leire való felemelését határoz-ta el.

Dévai Muzeum a Hunyadmegyeii Történelmi és Régészeti Egylet ala-pítása 1880-ban. A régiségi osztály 1882-ben keletkezett, amikor Tor-ma Károly elkezdte a várhelyi ása-i ásókat.. Az etnográfiai osztályt Kuun Géza gróf és Kemény Vilma bárónő gyarapították jelentékeny adományokkal. Különös régészeti beccsel birnak a sarmisegetuzai Mithras templom felírásai és relief-jei. 1919-ben a I). a megye tulajdo-nába ment át.

Dévai Takarékpénztár rt. Déva. # 1883. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalapok: 1.265.249. Az igazgatóság elnöke: Dr. Apáthy Árpád. Ügyvezető-igazgatók: Ari-tony Sándor és Gál Nándor.

Déznai Viktor tanár * 1884-ben. I Temesváron működött 1907-től mint i állami főreáliskolai tanár. Impe-rlumváltozás után a temesvári zsi-

dó liceuni igazgatója lett. ..Város-tudomány'- cimen a székesfővárosi statisztikai hivatal kiadásában na-gyobi- tanulmánya jelent meg. Vá-rosi kérdésekről cikkek, felolvasá-sok r.agy számmal.

Diamant Izsó a Sodronyipar rt. vezérigazgatója. * 1886-ban. Ban-kok közreműködésével 1920-ban alapította a Sodronyipar részvénj társaságot, ezt megelőzőleg a Vág-ujhelyi Szeggyár vezetője. Cikkei, tanulmányai, — gazdasági és üzem-vezetési problémákról — a napi-sajtón kivül: „Petróleum", „Alpi-nistische Monatszeitschrift", „Fie-rul", „írom", „Korunk" folyóira-tokban jelentek meg. Az Ugir cluji kerületének ü. v. alelnöke.

Dicsőszentmártoni Altalános Hi-telbank Dicsőszentmárton. # 1917. Az 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalapok: 1,860.000. — Az igazgatóság elnöke: Csató Gábor. Vezérigazgató: Révész Mór. Fió-kok: Balázsfalva, Székelvudvar-hely.

Diénes Jenő lásd: Ikafalvi. Dienes László társadalom-tudo-

niányi és filozófiai iró, * 1889-beu. Jogi doktorátus és két párisi ta-nulmányév után tiz évig könyvtá-ros volt Budapesten a Székesfővá-rosi Könyvtárban. 1920-ban került Erdélybe s évekig a Keleti Újság munkatársa volt. 1920-ban megin-dítja Kolozsvárt a Korunk havi fo-lyóiratot. melynek szerkesztő kia-dója. Irt: könyvészeti, könyvtár-tudományi szakcikkeket, társada-lomtudományi tanulmányokat a Huszadik Században, 1923-ban pe-dig Művészet és Világnézet cimmel esztétikai és irodalmi tanulmányo-kat tartalmazó könyve jelent meg Kolozsvárt. Sorozatos előadásai, a

Dirna ( 63 ) Dózsa

misztikáról nagy közönséget von-zottak. 1928 közepe óta Berlinben van.

Dima A. Gheorghe egyetemi ta-nár, a cluji egyetem természettu-dományi fakultásán a kísérleti fi-zika rendes tanára. 1927-ben jelent meg a Baccalaureatus-ról irt, sze-mélyes tapasztalatokon felépült, sok adatot feldolgozó tanulmánya.

Dobrescu Aurél dr. * 1885-ben Henigen (Alsófehérm.) Orvosi ta-nulmányokat végzett Grácban, Genfben, Bécsben. Budapesten. Grácban a ,.Carmen Sylva", Bu-dapesten a „Petru Maior" egyesü-letek elnöke volt. 1910-től a brassói közkórház orvosa. 1919-től megsza-kítás nélkül a Kamara tagja (Nem-zeti Parasztpárt progr.) Örvosiro-dalmi közleményei bel- és külföldi folyóiratokban jelentek meg, önál-ló orvosi müve: ,.Boalele nervoase $i mentale tratamentul lor" (8. kiad. Komán Akadémia jutalomd.) — Megírta és kiadta az agrárre-form, a közigazgatási törvény és a választói törvény kommentárját. Közéleti működésé a N. P. Párt akcióival esik egybe, a melyekben heves temperamentuma és agitatív szelleme többnyire az intranzigen-»ek oldalára viszi.

Domahldy Klemér * 1861-ben. A királyhágómelléki ref. egyházkerü-let főgondnoka. A régi rezsim alatt volt: főszolgabíró, képviselő és Debrecen főispánja. Impériumvál-tozás után egy cikluson át sze-nátor.

Domide Octavian dr. püspöki hely-1 nök * Santon. Rómában szerzett theol és filozof. doktorátust. Volt szemináriumi prefektus, theol. ta-nár. 1923-ban pápai prelátusi ci-met kapott, 1924-től a gherlai egy-házmegye püspöki helvnöke és káp-

talani prépost. Elismert szónok és egyházi iró. Müvei: „A r b o r e l e v i e t i i", „C u r 8 c o in p 1 e c t d e t n v á ( á t u r i" és „§ t i i n ( a m . l n t u i r i i d e v e c i " .

Dömötör Gizella (Mund Hugóné) festőmüvésznő * 1897-ben Buda pesten. Deák Ébner Lajos tanítvá-nya volt. Műcsarnoki kiállitásokoii többször vett részt, egy rajza a Szépművészeti Muzeum tulajídoná-ban van. Utóbbi években expres-szionista irányban kísérletezett.

Donáth László ref. lelkész, no-vellaíró * 1883-ban. írásai a Zord Időben ós más erdélyi lapokban je-lentek meg, 1927-ben a Temesvári Hírlap novellapályázatán első di-jat nyert. 1928-ban Humoros Ese-tek cimmel kötete jelent meg Ko-lozsvárt.

Dózsa Endre

Dózsa Endre iró ősi székely pri-mőr családból származik (Dóeaa György unokatestvérének, Ádám-nak egyenes ágon leszármazottja). * 1857-ben Poka községben. Köe igazgatási pálvára lépett, 1884-ben főszolgabíró, 1901-től 1918-ig Ko-

Drágán ( 64 ) Draskóczy

dalokból. A Nápasta 1928. V—30-án került bemutatóra Bukarestben nagy sikerrel s a fejlődésnek in-duló román operai irodalom gaz-dagodását látják benne. Ujabban készülő műve: ,.D-na Chiajna" opera.

Dragomir Silviu egyetemi tanár, a cluji egyetem bölcsészeti fakultá-sán a délkeleteurópai népek törté-netének tanára. 1925—26-ban a ta-kultás dékánja volt. 1916-ban (ei időben még a szebeni „Seminarul Andreian" tanára volt) a Román Akadémia 1. tagja lett. Az Exten-siunea Universitara választmányá-nak tagja; ez intézmény keretein belül tartott előadásai: „Doi mar-tiri ardeleni: I. Buteanu Const. Romanu" „Ideálul daco-roman in miíjcarea dela 1848—49." stb. A szláv nyelvek kitűnő ismerője (Moszkvában is végzett tanulmá-nyokat), nagy nyelvi és történeti felkészültséggel foglalkozik a ro-mán nép múltjával. Publikációi: „Desrobirea religioasá a romanilor ardeleni in s. XVIII." — „Vlahii din Serbia in sec. XII—XV." — „Originea románilor din Istria" stb. Munkatársa volt a Luceafárul, Telegraful Román s más lapoknak. A háború alatt Bálán mostani met-ropolitával néplapot szerkesztett. Háború után önálló kutatások alap-ján megirta Avram Iancu és Ioan Buteanu életrajzát. 1928 májusában — Vasile Párvan helyére — a Ro-mán Akadémia a tört. szakosztály rendes tagjává választotta.

Draskóczy Ilma, irónő. * Mára-marosszigeten, lakik Temesvárt, hol a Temesvári Hirlap rovatveze-tője. Verseit a régi Magyarország igényesebb lapjai is közölték, két verskötete Budapesten (Versek. Singer és Wolfner 1906. Melódiák.

lozs megye alispánja. Közben 1896—1901-ig a tekei kerület orsz. képviselője. Nagyobb munkáit há-ború előtt irta: Tied a hatalom (regény 2 kötetben Bp. 1899.) Tin<-minte (3 kötet Bp. 1903.) Czinka Panna (2 kötet Kolozsvár 1913.). Impériumváltozás óta irói műkö-désének súlypontja publicisztikára esik (Keleti Újság, utóbb Ellenzék). Elnöke az Erdélyi Irodalni Tár saságnak, melynek konstruktivitá-sát, — néha fölös aggodalommal is —• védelmezi. Memoárszerü Írá-sai — Régi jó és zord időkből cím-mel — 1928-ban jelentek meg. 1906 óta cs. és k. kamarás.

Drágán Nicolae egyetemi tanár, a cluji egyetem filozofiai fakultá-sán a román nyelv és irodalom ta-nára (II. tanszék.) 1923—24-ben a fakultás dékánja volt. Az Extensi-unea Universitará választmányá-nak tagja 8 az intézmény kereté-ben „Nyelv és történelem" „A ro mán irodalom kezdetei" „Régi egy-házi könyveink irodalmi jelentősé-

f e" cimü előadásokat tartott Er-ély nagyobb városaiban. Drágoi Ioan egyetemi tanár, a

•cluji egyetem orvosi fakultásán a szövettan és az embriologia ren-des tanára.

Dragoi V. Sabin zeneszerző, a te-mesvári Zenekonzervatórium igaz-gatója, * 1894 Seliste-n. (Arad m.) Konzervatoriumot Kolozsvárt vég-zett, zeneszerzési tanszakot a prá-gai Akadémián. 1925 óta konzervat. igazg. Temesvárt, ahol a Dacia kórust alakította meg. 1921—1927 huszonhárom zenemüvet irt, dalo-kat, zongoradarabokat, vegyes kart, egyházi zenemüvet s a „Ná-paBta" operát. Nagy folklorisztikus anyaggyűjtést végzett román nép-

Dreher -Haggenmacher ( t v Dura

u. o. 1911) egy pedig Temesvárott 1925-ben jelent meg. Irt még no-vellákat és népszerűsítő irodalmi cikkeket. Az Arany János Társa-ság alelnöke. 1928-ban a városi ta-nács tagja.

Dreher—Haggenmacher sörgyár r. t. Nagyvárad. Alaptőke 7.000.000 lei. Invesztált tőke 274.502 a. 1. — 480 IIP. — 104 munkás. — Évi kapacitás 300,000 hl sör.

Dsida Jenő lírikus * Szatmáron 1907-ben. 1926-tól jogi tanulmá-

nyait végzi a kolozsvári egyete-men, egyidejűleg a Pásztortűz technikai szerkesztője. Valameny-nyi erdélyi s néhány budapesti lap hozza sűrűn megjelenő verseit, me-lyek itt-ott eredeti talentumra fi-gyelmeztetnek.

Dura, galvánelemgyár R. T. Ti-miíjoara, alaptőkéje 4 millió, in-veszt. tőke 37.500 a. 1. 31 szer-számgép, 10 lóerő, 54 munkás. Gyárt: 1 millió elektromos zseb-lámpa elemet, 50.000 galvánelemet.

Erdélyi Lcxihon

E . Kdelmanti Menyhért orvos 4 1862

XII—25. Nagyváradon. Tanári pá-lyára készült, földrajzzal és geo-lógiával foglalkozott, majd orvosi szakra tért, diplomát szerzett s 1880-től orvosi gyakorlatot űz Nagyváradon. 1905—1917-ig az ál-lami gyermekmenhely ig. főorvosa volt. A gyermekvédelem érdeké-ben kiterjedt irodalmi és társadal-mi propagandát fejtett ki, cikkei a magyar orvosi és közegészségügyi folyóiratokban jelentek meg, s szo-ciális munkájának eredménye az anya és esecsemővédelem megszer-vezése Nagyvá-Tadon. az ..Anyák iskolája" és a Gyermektanulmányi Társaság létesítése.

Eder Hans szász festő * 1883 IV—12. 1902—11 Münchenben ta-nul, 1912—13 egy bécsi festőiskola vezetője, 1914—18 tábori-festő a harctéien. Háború után két évtől eltekintve állandóan Brassóban él. 1911—13 sikerrel állított ki a műn cheni , Secessio"-ban. Kollektív ki-állítást 1918-ban rendezett Buda-pesten, hol két képe állami tulaj-donba került. A düsseldorfi nem-zetközi kiállításon a brüsszeli Mo-dern F éptár számára vásárolnak képet tőle, 1925-ben a román állam vásárolja meg ..Megfeszittetés" ci-mü kot ipozicióját. Az utóbbi évek-ben bibliai tárgvu kompozíciókkal szerezte meg a kritikai elismerést.

Eftimiu Victor román iró, drá-maköltő * 1886-ban Albániában. A magyar kisebbségi szinházi és iro-

dalmi élettel már az impérium első éveiben érintkezésbe került, da-rabjait magyarra fordították ÉB er-délyi színpadokon bemutatták. 1927 őszén a kolozsvári Román Opera és Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki. Ebben a tisztségében nagyarányú tervet dolgozott ki az erdélyi román szinházi kultura emelésére, Kolozsvárról kiinduló rendszeres staggionekkel akart so-rozatos előadásokat rendezni a ha-társzéli erdélyi városok színpadán (Teatrul de Vest). Ez a terve azon-ban tárgyi akadályokba ütközött s pár hónapi működés után E. visszatért Bukarestbe. Gazdag drá-maköltészetében a legkülömbözőbb témákat dolgozta fel, dramatizált népmeséket, irt történelmi drámá-kat ( S t r á m o ? i i — ősök), fel-dolgozott klasszikus tárgyakat (P r o m e t e u, T h e b a i d a) és feldolgozta a M e s t e r ü l M a n ó -ié és a D o n J ü a n motívumot. Színes, gazdag fantázia, sok akció és bőven ömlő lira jellemzi, rend-szerint versekben irt darabjait. Megjelent több novelláskötete ( S t a m b u l b ö r t ö n e i b e n -K é t i d e g e n ) , néhány regénye ( E g y k o m é d i á s t r a g é d i á -j a — M u r u z o f h e r c e g n ő ) és egy verskötete (A m a g á n y v e r -8 e i).

Égly Sári festőművésznő, * 1°02 Nagybányán. 1916 óta Thorma Já-nos és Réti István tanítványa. 1925—27 Párisban tanul. 1920 óta

( 67 ) Eisenring

kiállít Nagybányán; önálló kiálli-1 feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tar-tást 1923-ban rendezett Nagyvára- talékalapok: 4,806.434. — Az igaz-don. A Nagybányai Festők Társa- gatóság elnöke: Varga Dénes. Ve-ságának törzstagja. zérigazgató: Dr. Balogh Elek.

Egyetemi Könyvtár la Kolozsvá-ri Egyetem könvvtára) mai könyv.

I anyaga közel "VIO.OOO kötet, amely -izám az E. K. régi anyagából, a>. Erdélyi Muzeum Egyesület könyv-tárából és az 1919—1928 évek sza-porulatából adódik össze. (120.000 kötet uj szerzemény.) Az E. K. függeléke az ugyanazon épületben elhelyezett népkönyvtár, mely az ifjúság és a nagyközönség számá-ra áll nyitva. A könyvtár igazga-tója Dr. Eugeu B a r b u 1. Tudomás nyos személyzetéhez tartozik még: három főkönyvtáros, hat könyv-tárnok, két aikönyvtárnok, egy ar-hivárius. Az E. K. fölött az ellen-őrzést az egyetemi szenátus nevé-ben egy bizottság gyakorolja.

Elchner Sándor * 1877-ben. Filo-zófiát tanult, mielőtt kereskedelmi pályára lépett, 18 éven át Budapes-

Eder Hant ten, 17 év óta Nagyváradon műkö-dik a La Roche és Darvas r. t. kö-

Lgyesftlt Bank és Takarékpénztár telékében. előbb mint kereskedel-rú, Nagyvárad. # lüöi). Az 1927. m i - . utóbb mint vezérigazgató. A« dceeipber 31-iki mérlegben feltün- Erdélyi Fatisztviselők Egyesületé-tetett alaptőke: 30 millió. Tarta- „ e k elnöke a nagyváradi "Kereske-lékalapok: 13,000.676. — Az igazga ( l e l m i 6 s ip a rkamara alelnöke. A toság ülnöke: Iosif M. Pincas. Ve- Nagyváradi Hitelbank igazgatósá-zérigazgató: Dr. Popper Ákos. Fi- rjának elnöke, ók: Margitta. Az 1927. julius 11-én Eisenring. bánsági német Iparo-megtartott rendkívüli közgyűlésen 80j,. és Kereskedők Szövetsége, # az alaptőkének 60 millió leire való ,í)24-ben. Alapitója H o l l i n g e r felemelését határozták el. Az uj i>é t e r volt. E szövetség keretében részvények a kibocsátási feltéte- alakult 3,000 000 lej alaptőkével leknek inegfelelően 1928. julius Eisenring Textil-osztály rt. s a* 26-ig kerültek jegyzés alá, mely Eisenring Kreditzentrale rt., mely időpontig a tőkeemelés keresztül- azonban két év múlva beleolvadt vitetett. a Román-Német Bank rt.-be. A szö-

Epyesiilt kisegítő és Takarék- vétség hivatalos lapja ugyancsak pénztár rt., Torda. # 1904. Az Eisenring cimmel jelenik meg Hol-1927. december 31-iki mérlegben linger szerkesztésében.

Zfrfer Hant

Eis ler <: 68 ) E l ső K a r á n s e b e s i

Eisler Mátyás főrabbi * 1865 Pá-tyon (Pest m.). Budapesten és Ber-linben tanult. 1891-ben lett kolozs-vári főrabbi. 1893—1918-ig a sémi nyelvek magántanára volt a ko-lozsvári egyetemen. Mintegy 200 cikke, tanulmánya jelent meg a sémi nyelvészet, a zsidó történet és irodalomtörténet köréből. A 5. E r d é l y i é s B á n á t i R a b b i E g y e s ü l e t elnöke és a H i t -k ö z s é g e k S z ö v e t s é g e Or-s z á g o s I r o d á j á n a k ügyv. el-nöke.

Elekes Domokos * 1889. Gyakor-ló ügyvéd Székelykereszturon. Gondnoka a keresztúri-köri unitá-rius egyházkörnek. Napilapok és egyházi lapok cikkírója.

Elekes Miklós orvos * 1893 IX— 3. 1920—1926 a kolozsvári elmekli-nikán tanársegéd. Számos dolgo-zata az elme- és idegkórtan, vala-mint az agyszövettan köréből meg-jelent francia és olasz szaklapok-ban. valamint napilapokban. E té-makörből előadás-sorozatot is tar-tott. A kolozsvári P á l y a v á -l a s z t á s i T a n á c s a d ó pszi-hotehnikai vezetője.

Elfér Aladár, belgyógyász * 1876-ban Hevesen. Középiskoláit a mis-kolci ref. kollégiumban, az orvosi egyetemet Budapesten végezte. Or-vosdoktorrá avatása után báró Ko-rányi Sándor mellett dolgozott, majd hosszabb külföldi tanulmány-utakon a legnevesebb chemikusok mellett végzett orvoschemiai tanul-mányokat, Kolozsvárra 1905-ben került Purjesz Zsigmond belklini-kájára, hol asszisztens, majd ad-junktus lett, később, mint rk. ta-nár a belgyógyászati diagnosztika előadásával bízatott meg. Imperi-um-változás óta orvosi gyakorla-tot folytat, mint belgyógyász diag-

noszta. Több külföldi orvostársaság tagja. Dolgozatai az orvosi chemia és belorvostan köréből jelentek meg.

Ellenzék politikai napilap, alapí-totta Bartha Miklós, és az ő szer-kesztésében indult meg Kolozsvárt 1880-ban. 1895-ben Bartha Miklós mint a lap főszerkesztője szerepel, felelős és laptulajdonos: Magyari Mihály. 1917—18-ban szerkesztő' dr. Poltz Radó, 1918 VI. 18-tól f. szer-kesztő dr. Dobó Ferenc, 1920 X. 2-től ugyanő főszerkesztő, mig fe-lelős szerkesztő dr. Grois László. 1925 X. 2-től Sulyok István jegy-zi a lapot, mint felelős szerkesztő, 1926 X. 31-től dr. Somodi András. Ugyanezen időtől a főszerkesztői ügykört Dr. Grois László tölti be, ténylegesen szerkeszt Kunz Ala-dár, az irodalmi melléklet szerkesz-tője Aprily Lajos. Egyike az orszá-gos relációban is jelentékeny er-délyi lapoknak. Magyar kisebbségi alapon áll, állásfoglalásai pártszem-ponttól függetlenek. Külpolitikai megvilágításai és kultúrpolitikai eszmefölvetései értékesek. Heti iro-dalmi mellékletével gyakori meg-nyilatkozási lehetőséghez juttat né-hány értékesebb erdélyi irót és költőt.

Első bánáti ezüstnemü gyár (Prima Fabrica Banateana de Ob-iecte de Arg'nt, Timi^oara). Alap-tökéje 3 millió lej. Inv. töke 53,488 a. 1. 12 szerszámgép. 25 HP. 37 munkás. Gyárt 2600 kg. ezüstevő-eszközt asztali ezüst tárgyakat, vá-zákat. csillárokat.

E'ső Karánsebesi Takarékpénz-tár rt., Karánsebes. # 1876. A* 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tar-talékalapok: 3,252 005. — Az igaz-gatóság elnöke: Szana Zsigmond. Vezérigazgató: Carol Schwab. Ér-

Első r. a c é l k é s g y . ( 69 ) Enge lberg

dekközösségben a Temesvári Bank és Kereskedelmi rt.-gal.

Első román acélkésgyár (Simon Redtenbacher Linz a. Dv. S. p. A. Ocna Sibiu). Központja Szebenben. Alaptőke 7.5 millió, inv. tőke 100.000 a. 1. 53 szerszámgép, 75 HP. 64 munkás. Gyárt 180 tonna kést ós villát.

Emke (Erdélyi Magyar Közműve-lődési Egyesület) székhelye Kolozs-vár. Működése 1884 december 27-én indult meg. Célja társadalmi uton Erdély magyarsága közt a népneve-lés és népjólét terjesztése. A nagy politikai változás előtt e nagysza-bású céloknak megfelelő működést is fejtett ki: felsőbb iskolai tanulók számára fenntartott kollégiumnak, az algyógyi földműves-iskolának, százakra menő alsóbb iskoláknak, népkönyvtáraknak felállításával és nagyszámú történelmi és irodalmi műnek kiadásával. Az Emke létesí-tette Erdélyben az első ipar-, fo-gyasztási- és hitelszövetkezeteket. Szabályozólag folyt be az erdélyi földbirtokviszonyok és a hitelügy szervezésének kérdésébe. Az er-délyi ipar fejlesztése érdekében nemzetiségi külömbségtevés nélkül honi iparpártoló mozgalmakat is szervezett. Ingó vagyonát a háború alatt hadikölcsönökbe fektette, in-gatlanait (mintegy h^t-omszázezer holdat) az agrár-reform folyamán vesztette el. Jogi személyiségét megszerezte, de módosított alapsza-bályai jóváhagyásához még nem ju-tott hozzá s igv működése megbé-nított. Elnöke i'fj. gr. B é l d i Kál-mán. alelnökei: br. J ó s i k a Gá-bor és dr. S á r k á n y Lajos, alel-nök-főtitkár: pákéi S á n d o r Jó-zsef. főpénztárosa: B o e s á n e z v László, ügyésze: dr. K 1 u m á k Já-nos. (V. ö. p. S á n d o r József: „A z

E m k e m e g a l a p í t á s a é s ne-g y e d s z á z a d o s m ű k ö d é s e " , Kolozsvár 1910.)

Endre Károly lírikus. * 1893-ban Temesváron. U. o. a Kereskedők Egyesülete titkára. Az erdélyi iro-dalmi élettől bizonyos — maga-óhajtotta — különállásban és pol-gári keresetforrásokra kényszerül-ve is a csatolt területek egyik leg-erősebb költői egyénisége. 1922-ben Budapesten megjelent „A z e m-b e r a k i j á r v a j á r " c. verskö-tete és még inkább azóta irt ver-sei „ E m b e r a c s i l l a g o k a l a t t " c. kötetben még kiadatlan, szonett-ciklusa stb.) a gondolat el-ragadtatott költőjére és idegesen kényes nyelvművészre mutatnak.

Energia, elektrótechnikai r. t. (S. A. R. p. intreprinderi electrotechni-ce chimice §i mecanice) központja Bukarest. Alaptőkéje 17.000.000 lej. Temesvári üzemében beruházott tő-ke 26.604 a, I. 24 szerszámgép, 80 HP. 60 munkás. Előállít: 300 db. dynamot, 800 electromotort, 50 transformatort és 800 kommutátort. Kolozsvári üzemében a beruházott t. 28,795 a. I. 130 szerszámgép 180 lóerő, 170 munkás. Gyárt: 32 drb. erősáramú elektromos gépet. 500 te-lefonkészüléket. 10.000 távirókészü-lékalkatrészt, 500 elektro jelzőké-szüléket.

Engelberg Dezső dr. ügyvéd, * 1894 október 27-én Szarvason. Előbb tanító volt. 1923-ban igazga-tója a marosvásárhelyi hétosztályu zsidó felső népiskolának, mely ak-kor egyetlen ilyszerü intézete volt az országnak. Egyidejűleg mint új-ságíró is több lapnál dolgozik. .Iro-dalmilag . Elszórt Kalászok" c. ver-seskönyvével (1920) lépett ki. A • Kelet Színpada" c. könyvében (1928J négy egyfelvonásosát adta

Erber ( 70 ) E fd . Gazd. E g y l .

ki. A zsidó nemzeti mozgalomban agilisan szerepelt.

Erber Dezső * 1883-ban Debre-cenben. Előbb a M. A l t . H i t e l -b a n k főintézetében dolgozott. 1023-tól a nagyváradi Hitelbank-fiók igazgatója

Erdélyi Bank és Takarékpénztár rt., Kolozsvár. # 1894. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltünte-tett alaptőke: 40 millió. Tartalék-alapok: 9 millió. Az igazgatóság el-nöke: D. N. Cbrissoveloni. Vezér-igazgató: Hargittay Bertalan. Fió-kok: Brassó. Nagyszeben, Nagyvá-rad, Torda, Marosvásárhely, Szász-régen. Érdekközösségben a Banca < 'hrissoveloni S. A., Bucure?ti és a l'esti Magyar Kereskedelmi Bank, Budapest, intézetekkel.

Erdélyi Bankszindikátus. # 1922 december 10. Oradeán. Az erdélyi kisebbségi magyar bankoknak és szövetkezeteknek érdekképviselete, moly k. b. megfelel a szász Revi-sions Verband s a román Solidari-tatea intézményeknek. Az összes bankokat közösen érdeklő erkölcsi és anyagi ügyekben közös elhatá-rozásokat és közös eljárásokat ki-dolgozni és végrehajtani. Ehhez képest keretében valamennyi ma-gyar intézetet akarta egyesíteni, de a bánsági bankok az alakulás-han nem vettek részt s bár ezirá-nyu tárgyalások azóta is többiz. ben voltak, máig sem léptek be az E. B.-ba. Eddigi akcióiból emlé-kezetesebbek: a Banca Na(ionalá-tól élvezett visszleszámitolási hi-telek emelésére irányított mozga-lom. ankétje és tiltakozása az elő-készületben lévő Banktörvénnyel szemben. Elhatározta és keresztül-viszi a 10,000.000-n aluli alaptő-kéjű intézetek kötelező revízióját,

amivel a nagyközönség és a nagy bankok bizalmát kívánja erősíteni. Központi irodát tart fenn Dicső-szent mártonban. Tagintézeteihez küldött nyomtatott körleveleinek — 1928 juniusban — már 140. száma ment szét. 1926-ban 119 részvénytársaságot és 95 szövetke-zetet számolt tagjai között amelyeknek összes alaptőkéje 358,996 450 lejt, tartaléktőkéje 188 837.290 lejt tett ki. Az E. B. első elnöke dr. Popper Ákos von, kinek hamaros lemondása után dr. Gyárfás Elemért választották elnökül. Társelnökök: Bocsánczy László, Ferenczy Gyula és Hargit-tay Bertalan bankigazgatók.

Erdélyi és Bánsági Kereskedői Egyesületek Szövetsége Oradea # 1927 október 23-án. Működést területe Erdély és a Bánság. 1928. őszig 54 egyesület csatlakozott. A». intézmény országos érdekű keres-kedelmi kérdésekben együttműkö-dik a Sfatul Negustoresc buka-resti központjával, közös intéző-bizottság utján. Elnök: Dr. M. Leon egyetemi tanár, képviselő, ti. e.: Kun Richárd, főtitkár: dr. Fried János, titkár: Ivan Petruca. Bucu-re§ti.

Erdélyi Gazdasági Egylet # 1844-ben. Működési köre kiterjed az egész mai Erdélyre. Szakosztá-lyai tudományos "és gyakorlati munkásságot- fejtenek ki a gazda-sági élet és gazdasági tudás szint-jének emelésére. Az egyesület mo-dern gazdasági eszközök bemuta-tásával, termelési kísérletekkel, tu-dományos felolvasásokkal, leg-újabban tanulmányi kirándulá-sokkal is szolgálja céljait. Az iro-dalmi szakosztály eddig 60 darab gazdasági szakmunkát adott ki-Hivatalos lapja az „ E r d é l y i

Erdélyi Helikon ( 71 ) Erdé ly i L T .

G a z d a " . Elnöke báró J ó s i k a Gábor.

Erdélyi Helikon. Kemény Já-nos br. meghívására 1926 júniusá-ban erdélyi irók és költők számot-tevő csoportja gyülekezett összfi Marosvécsen s a csoport tagjai — megtárgyalván az erdélyi iro-dalmi élet intellektuális és szociá-lis viszonyait — i r ó i m u n k a -k ö z ö s s é g alapítását határozták el. Erdélyi Helikon néven létrejött, s z a b a d t á r s u l á s az övék. jó-részt könyveik kiadására és Írá-saik másnemű elhelyezésére irá-nyuló célzatokkal, de általánosabb érdekű, Erdély egész szellemiségét érintő törekvéseikkel is. Évente egyszer tartott összejöveteleik eredménye eddig: szorosabb kap-csolat létesítése az Erdélyi Szép mives Céhvei (1. o.), a „Helikon" folyóirat alapítása, s a legutóbbi •íyülés határozataként: irodalmi előadás-ciklusok rendezése és klasszikus magyar irók olcsó ki-adása. A Helikon-egyesülés — el-sősorban a megerősödött Szépmi-ves Céh kiadványai révén — két-ségtelen eredményeket ért el az irodalmi érdeklődés ébrentartásá-val. A kivülmaradtak részéről kez-detben heves támadások érték, de ezek a támadások megszűntek, amint, az idők folyamán nyilván-való lett, hogy a Helikon nem vin-dikálja az erdélyi irók összeségé-nek képviseletét.

Erdélyi Hírlap, aradi napilap. # 1917-ben Aradi Hírlap cimmel. MaTarországon akkor erős neki-lendülésnek indult demokratikus és radikális áramlat orgánumaként. Programm-cikkeit Jászi Oszkár és Goldiij László írták. Felelős szer-kesztője Sulik Kálmán volt, fő-szerkesztője (ma is) Zima Tibor.

1919HŐ1 cimét Erdélyi Hirlap-ra változtatta. Intranzingensen harcol a magyar kisebbségi jogokért, de nem annyira dogmatikus, mint a kisebbségi hivatalos orgánumok és a demokrácia nagyon megfogyat-kozott férőhelyeinek egyike. Fe-lelős szerkesztője M a j o r Béla, főmunkatársa K r e n n e r Miklós.

Erdélyi Hitelbank rt.. Arad. # 1^0. Az 1927 .december 31-iki mér-legben feltüntetett alaptőke: 30 millió. Tartalékalapok: 25,838.833. — Az Igazgatóság elnöke: iltői Adlcr Andor. Vezérigazgató: Fejér Gábor. Fiókok: Brassó, Déva.

Erdélyi Irodalmi Társaság. # 1888-ban, nemzeti irányú szépiro-dalmi értékek védelmére és párt fogására. Első elnöke gróf K u u n Géza volt. 1912 óta D ó z s a Endre áll az E. I. T. élén. Imperiumvál-tozás után átdolgozott alapszabá Ivókkal működött tovább. A Ma-gyarországon élő tagjait részint tiszteletbeli, részint kültagokká mi-nősitette át. Kiadványai: öt kötet É v k ö n y v Ferenczi Zoltán szer-kesztésé-ben, 1912-től néhány évfo-lvani E r d é l y i L a p o k (szerk. Kisbán Miklós. Kovács Dezső, Kiss Ernői I' e t e 1 e i I s t v á n e lbe-s z é l é s e i I.—II., S e b e B i Samu elbeszélései, L o v a s s y Andor el-beszélései, S e p r ő d i János: Ere deti székely dalcfk és az E. I. T. almanachja. 1921. A társaságnak, rendes tagjai, tiszteletbeli tagjai és kültagjai vannak. Számotvetett a társaság az utóbbi évek alatt ki-virágzott uj erdélyi irodalommal is, annak legtöbb és legfőbb képvise löit bevonván a tagjai közé. A tag állományok uj nevekkel történt fel-frissítése azonban mindezideig nem eredményezte a társaság szellemi életének megújhodását, sem ter-

Erfié'.yi ( '1 ) Erdélyi m. színházak

me.ésének Várt meggazdagodását, j gatóság elnöke: gróf Teleki Artúr. Évenként 12—14 leiolvasó ülést Ügyvezető-igazgató: Bari Andor, tart. 1925-ben (br. Bánffy Ferenc Erdélyi kiállítás Berlinben. 192Í adimányából) 30.000 lei pályadijat tavaszán az erdélyi német Kultur-t,űzött ki erdély történetének meg- amt kezdeményezésére a német írására, 1926-ban \Jakabffy Elemér birodalom központi pedagógiai :n-ademányából) 5000 leit egyfelvoná- tézete (Zentralinstitut für Erzie-nosra. 1928-ban (a kultuszminiszté- hung und Unterricht) berlini kiál-rrum 30.000 leies hozzásegitésével) litási helyiségében pedagógiai cél-román költőkből összeválogatott zattal Erdélyi népművészeti kiál-magyar nyelvű lirai antológiát i litást rendezett, melyre a három adott ki, Bitay Árpád, Kristóf j erdélyi nép meghívást kapott. A György és Kádár Imre szerkesztő- \ kiállítás 1927 III. 17. nyílt meg sévaL és április 7-ig tartott. A román

Erdélyi Kálmán hírlapíró * Ab- részt az Astra. a szász részt a Kul-rudbányán 1896-ban. A budapesti J turánit, a magyart egy ad hoc bi-egyetemen bölcsészeti előadásokat /.ottság rendezte, melynek elnöke hallgatott. 1921-ben szerkesztője j Sulyok István lapszerkesztő volt, volt az első romániai szoc. dem. aki a kiállítás folyamán is képvi-napilapn&k: a K ii z d e 1 e m-nek. selte a magyar érdekeket Berlin-1923-ban „Uj u t a k o n " címmel ben. A kiállítás (amely az erdélyi szocialista tanulmány sorozatot kisebbségi magyarság első nem-adott ki. ,;etközi szereplése volt), nagy sí-

Erdélyi Kárpát-Egyesület alakult kerrel járt. 1811-ben. Célja a turistaság, a nép- Erdélyi Leszámítoló és Pénzvál-rajz, a fürdő és az idegenforgalom tó Bank rt., Kolozsvár. # 1922. előmozdítása volt. Hivatásának lát- Az 1927. december 31-iki mérlegben ta az erdélyi hegyvidékek szépsé- feltüntetett alaptőke 10 millió. Tar-geii.ek kultuszát". Muzeumát, a talékalapok: 1.567.704. — Ügyve-K á r p á t M u z e u m o t . 1902-ben ;:ető-igazgató: Ritók Lajos. A Co-rendezték be. Mátyás király szü- misia Economica Speeiala 1928. ju-lőházában; gazdag táj- és néprajzi lius havában tartott ülésén az alap-gyüiteménye van. Szakkönyvtára tőkének 10 millió leiről 20 millió niinregy ötezer kötet. 1919 óta az leire való felemelését engedélyezte, egyesülőt nagy küzdelmet folytat Erdélyi magyar színházak. Á há-alapízabályainak jóváhagyásáért, borús évek alatt, az erdélyi magyar Működése, ha szűkebb keretek kö- színjátszás — legalább külső ke-zött is, ez idő alatt sem szünetel, reteiben — erősen fejlődött, az Elrn ke dr. Szádeczkv Gyula, veze utolsó évben 11 magyar szintár-tőségének többi tagjai: Xantus .Iá- sulat működött. 1919 tavaszán hi-nos, Merza Gyula, Roska Márton, re járt. högv a Consillu Dirigent Tul( gdy János, Orosz Endre. .-^/.eptembertől kezdve minden kon-

Erdéiyi Kereskedelmi és Hiter- cessziót. bevon. Sajtóakeióra és po-tank rt.. áros vásárhely. # 1870. lítikai közbenjárásra azonban a Az.1927. december 31-iki mérlegben kultuszminisztérium valamennyi feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tar-1 koncesszió érvényességét egy év talékalapok: 2.592.816. — Az igaz- tartamára meghosszabbítottá. A kö-

Erd, m. sz ínházak ( ) Erd. m u n k á s mozg.

vetkező években mind kevesebb, előbb kilenc, majd nyolc, legvégül hat koncessziót adott ki a kor-mány. A magyar színjátszás egj'éb-ként is sulvos helyzetbe jutott, A gazdasági válságok, a színház kö-zönségét alkotó magyar elem egy-i észének repatriálása, a magas ielőbb 32, utóbb 26%-os) látvá-nyossági adó, kapcsolatban a szin-házkultura generájis válságával, alapjaiban renditette meg az erdé-lyi magyar szinmüvészetet. Mind kevesebb lett az olyan város, mely egymaga teljes szezonon el tudta tartani társulatát, a színházigazga-tók 2, 3 sőt több várost kerestek fel társulataikkal, s a rövid sze-zonok is sokat szenvedtek előre nem láthatott esetlegességek miatt. .V színtársulatok gazdaságos szer-vezkedését megnehezítették részben a nagyobb városok közönségének nemcsökkent igényei, részben a koncessziók kiadásának késedel-messége — (sokszor a szinházi sze-zon megkezdésének terminusáig). A szinész-utánpótlás — megfelelő iskolák hiányában — megakadt, külföldi színészek csak külön mi-niszteri engedéllyel voltak szerződ-tethetők. A létküzdelemben fáradt igazgatók s a létfenntartásukban sokszor veszélyeztetett színészek .nindkevésbé felélhettek meg az uj helyzetben a reájuk háruló fokozott knlturfeladatoknak. Erdélyben a színháznak többnek kellett lennie,, mint szórakozó helynek, viszont az erdélyi közönség már-már a Szó-rakozó helyekről is elszokott. Egy-egy literálisabb velleitásu színigaz-gató komoly próbálkozásai inkább csak nyom jelezték'az utat. amelyen! a kultura és a színház találkozhat-nak. Tradíciók, a nagyobb váro-soknak mégis csak kielégítésre vá-

ró szükségletei, s nem utolsó sor-ban az Erdélyben élő nagy szinész-tömegek életösztöne, egyes köte-lességtudó emberek akciói és cso-portosan kivitt szinházmentő ak-ciók —• ha üggyel-bajjal is — a legújabb időkig, mindig kivereked-tek átmeneti létlehetőségeket. — Ami a szinész-szervezkedéseket il-leti. az uj éra kezdetén a magyar színészek az ,.Erdélyi és Bánsági Magyar Színészek Egyesületé"-t alapították meg, ami azonban ha-mar felbomlott s a színészek az Or-szágos Színész Szindikátusba lép-tek be. — Külföldi színészek ven-dégszereplése esetről-esetre minisz-teri engedélytől volt függővé téve. A társulatok műsorán a sikert, ara-tott magyar drámai müvek, néhány régebbi és ujabb román iró drámai munkái, budapesti színházak ope-rett slágerei, ritkán világklasszi-kusok, még ritkábban a magyar színpad tradiciós darabjai szerepel-tek. — Az erdélyi dráma — nem sok sikert ígérő — termékei sem a közönség, sem a színházak" ré-széről nem részesültek különösebb gyengédségben. — A gazdasági helyzet javulása, enyhültebb poli-tikai légkör, előmozdíthatnák az er-délyi magyar színészet prosperitá-sát, de organikus fejlődést itt is csak az európai szinházkultura ge-nerális emelkedése biztosithatna.

Erdélyi Miklós színigazgató, * 1869 V. 22. E!őbb színész, később rendező . volt. működött Szegeden. Pécsett. 1906—1921 Nagyváradon színigazgató. 1926-tól 1928-ig újból Nagyváradon, ez utolsó évben a nagyvárad-szatmári kerület igazga-tója.

Erdélyi munkásmozgalom, ön-állóan csak Magyarország feldara-bolása és főleg a magyar kommün

fcrd. munkás mozg. ( 74 ) Erd. munkás mozg.

letörése után jelentkezik. A ma-gyarországi munkásmozgalomtól, amely ideológiailag már a háború folyamán és ténylegesen az össze-omlás után jobb és balszárnyra bomlott, éppen ezt a kettősséget kapta az erdélyi munkásmozgalom örökségül. Erdélyben is kezdettől megvolt — ha nem is mindjárt jzemmelláthatólag — a mérsékel-tebbek és radikálisabbak külön csoportosulása. Az 1920 okt. 21-én kitört és letöréssel végződött álta-lános sztrájk (amely az általános politikai jogokon tul főleg a fe-nyegetett sztrájkjogért folyt) egy--előre megbénította a munkásság-nak ugy a jobb, mint a bal olda-lát. (A szakszervezetek lerombol-va hevertek, a politikai mozgalom pedig annyira elerőtlenedett. hogy máig sem birt felocsúdni.) A ka-tasztrofális letörés után lassú tem-póval elsőbb is a szakszrvezeti munka kezdődött meg. A csopor-tok megalakultak, szövetségekbe •ömörültek, de hiányzott az egysé-ges központi irányítás. Az 1922-•ben Nagyszebenben tartott orszá-gos szakszervezeti kongresszus Or-szágos Szakszervezeti Tanácsot alakított, amelyben túlsúlyra a mér-sékelt elemek kerültek. A mun-kásmozgalomnak (világszerte ész-revehető) divergens kettőssége azonban Erdélyben is megbontot-ta az uj kereteket. Már az 1923-as kolozsvári kongresszuson éles for-mában törtek ki az ellentétek, a kifejezettebben baloldali szövetsé-geket (famnnkás-, bőripari-, ruhá-sati- stb. szövetséget és több csoportot) kiválásra és különállás-ra kényszeritették s azóta két or-szágos szaktanács vezeti a romá-niai ill. erdélyi munkásság moz-galmát: az amszterdami Interna-

cionáléhoz tartozó szaktanács és az Egységes Szakszervezetek Orszá gos Szaktanácsa, mely utóbbi «. munkásság mozgalmának balolda-lán áll. Többizben történtek ki-sórlotek a két frakció egységesí-tésére, ami azonban minden lát-szat szerint csak ugy történhetnék meg, ha a szakszervezeti mozgalom mindkét oldalon teljesen függetle-nittetnék a politikai mozgalomtól. Az „egységesek" ugyan mutatnak hajlandóságot, hogy belépjenek az amszterdami szakszervezetekbe, de nem vállalják, hogy azzal egyide-jűleg a politikai pártba is belép-nek. Viszont az amszterdamiak fél-tik szakszervezeteiket az oda be-vouuló s az övékkel ellentétes bal-

! oldali ideológiától. Mindkét csopor-: tosulásnak vannak egymáshoz kö-| /.felébb eső (a mérsékelteknek bal. a radikálisoknak jobboldali) ár-nyalatai, melyeknek találkozása eleve nem mondható kizártnak. A munkásság kettészakadása káro-san érezteti magát a parlamenti képviseltetésben. mert külön lisz-

! tákkal vonulván a választási küz-delembe, (szociáldemokraták —

, Városi és Falusi Dolgozók Blokkja) [ az utóbbi két választáson egyik

csoport sem tudta elérni az uj tör vény előírta minimális két percent-jét az összes szavazatoknak s így a romániai munkásságnak a par-lamentben nincs képviselete (1919 novemberi választáson a szociális táknak 7 mandátum jutott a Re-gátban. Nagyrománia első Averes-cu kormánya idején 19 szociálista kamarai képviselő ós három szoci-álista szenátor ült a parlamentben, ezekből 5 kamarai képviselő és 2 szenátor erdélyi volt.) A szociálde-mokraták magyarnyelvű sajtóor-gánuma u R o m á n i a i N é p s z a -

Erd. Muzeum ( 75 ) Erd. Muzeun.

v a hetilap, német nyelvű napilap-juk a temesvári A r b e i t e r Ze i -t u n g . A munkásság kulturszin-vonalának emeléséről . . M u n k á s -o 11 h o n"-ok létesítésével és mun-kásszabadiskolák szervezésével tör-ténik (az adott lehetőségeken be-lül) gondoskodás. A tőke és mun-ka küzdelmének a háború után vi-lágszerte j o b b felé tolódott sán-szai Erdélyben (illetve Komániá-ban) is hátrányosan hatottak a munkáspoziciókra.

Erdélyi Muzeum Egyesület. Ala-pításának gondolata 1791-ig nyúlik vissza, a Magyar Nyelvművelő Társaság gyűjtő kezdeményezéséig. Többrendbeli célhoz nem vezetett kisérlet után 1856-ban gróf M i k ó Imre veti meg alapját kolozsvári 10 holdas belső telkének, a rajta lévő épületnek és gazdag muzeumi anyagnak adományozásával. Álta-lános tárgy- és pénzmegajánlások követték a példát s igy a muzeum t á r s a d a l m i u t ó n létrejött. Az egyesület első kidolgozott alap-szabályai e r d é l y i m a g y a r muzeumot kívántak létesíteni. Azonban az osztrák abszolút kor-mány nem engedélyezte a magyar jelleg külön kifejezését: ellenben megengedte, hogy az egyesület, ma-ga határozzon alakuló közgyűlésén nyelve és ezzel jellege fölött. 1857 az erdélyi osztrák főkormányzó je-lenlétében megtartott közgyűlés •">83 titkos szavazattal a magyar Szervezeti és kormányzati nyelv mellett nyilatkozott. Az E. M. E. igy nyelvében ós szervezetében teljesen magyar társadalmi egyesü-let lett és 1864-ben már teljes szer-vezetében működött. A muzeum-alapitás és fenntartás mellett eleje tői fogva a t u d o m á n y o s m ű k ö d é s t is felvette programm-

jába. Havonta tartott tudományos ülései anyagát a B T a s s a i Sá muel által szerkesztett É v k ö n y -vekben már 1861-től kiadta. Utóbb folyóiratokat indított s 1918-ig ösz-szes kiadványai meghaladták a 150 kötetet. Az egyesület tagjai az 1867-iki kiegyezés után megapad-tak, anyagi ereje két nagy cél szol-gálatára nem volt elég s igy midőn 1872-ben a második magyar egyete-met Kolozsvárt felállították, ennek az E. M. E. gyűjteményét évi 5000 forintért ötven évre ugy adta bér be, hogy a helyiségekről és a tiszt-viselői kar nagyobb részéről az egyetem gondoskodott. A szerző-dést aztán 1895-ben azzal újították meg, hogy az mindaddig fennálL, mig Kolozsvárt a m. kir. Ferencz József Tudomány-Egyetem fenn-áll." Ez a megoldás biztosította a gyűjtemények tudományos kezeié sót, de az egyesület anyagilag alig gyarapodott, gyűjteményeire nem tudott a haladó tudományosság kö-vetelményeinek megfelelő nagyobb áldozatokat hozni. Az egyetemi ta nár-gyüjteményi igazgatók körében mind erősebb lett a mozgalom a tudományos szakosztályok meg-szüntetésére, a gyűjtemények ál-lamosítására. Azonban az Egyesü-let néni mondott le a kettős cél szolgálatáról és a gyűjtemények államosításának a gyűjteményi igazgatók és személyzet által 1907 ben keresztül erőszakolt ajánlatát a magyar vallás és közoktatásügyi minisztérium sem tette magáévá, sőt 1908-tól 1918-ig tetemes állam segéllyel mozdította elő a gyüjte ruények szaporítását s kisebb ösz szegekkel támogatta a szakosztá-lyok tudományos működését is. Igy érte az Egyesületet az 1918-iki forradalom és az impérium váltó-

Erdélyi Muzeum t 78 ) Erd. Ref. Egyházk.

zás. A nagyszebeni Román Kor-mányzótanács 1919. májusában és szeptemberében a román állam, il-letve a kolozsvári román egyetem használatára átvette a magyar ál-lamtól kezeltetett muzeumi gyűj-teményeket, de elismerte azokhoz az Egyesület tulajdonjogát. Az E. M. E. — mint magánjogi szerződő fél — az átvétel jogosságát nem is-merte el, de a használat szabályo-zására tárgyalásokat kezdett, majd 1921. december 29-én ujjá alakul-va, elnökévé Ábrárafalvi U g r ó n Istvánt, alelnökévé gr. T e l e k i Arvédot és dr. P a p p Józsefet vá-lasztotta s az uj vezetőség 1922. e:lején uj bérszerződésre tett aján-latot a román kormánynak. Azóta annak elintézését többször sürget-te, 1926-ban uj tárgyalást folyta-tott, de a bérszerződés ügye még függőben van. Az egyesület egye-düli számottevő jövedelmi alapjá-ul Wass Ottilia grófnő által ha-gyományozott kolozsvári ház ma-radt. Ennek bevételeiből sikerült az alaptőkét 1928-ig legalább név-értékben a régi összegre felgyüj-teni. Azonban ez a régi széleskörű munkásság folytatására elégtelen s az Egyesület (szellemi munkásai-ból is sokat elveszítvén), működé-sét csak megcsökkent erővel és eredménnyel folytathatja. Ez a mű-ködés szakosztályi előadások tar-tásában nyilvánult meg. 1920—-1925 a bölcsészeti és természettudomá-nyi szakosztály több előadássoro.! zatot rendezett (népszerű és tudo-mányos • előadások) az orvosi sz. osztály egyideig Orvosi Hetilapot is adott ki. 1925-ben — a régi el-nökség kénytelen lemondása után — gr. Wass Béla lett az E. M. E.| elnöke, alelnökei br. Mannsberg Sándor és Torma Miklós-lettek. Ez

időtől a működés tempója valami-vel fokozottabb. (1928-tól az elő-adások a M i n e r v a könyvtár fü-zeteiben jelennek meg.) Akadtak olyan törekvések, amelyek a E. M. E.-t részben taginvázió, részben gyűjteményei elvétele révén a ma-gyar művelődés szolgálatitól el-vonni igyekeztek, de a román mél-tányosság és józanság — remél-hetőleg — lehiggasztja a túlzó irányzatot s az E. M. E. tovább teljesítheti vállalt hivatását.

Erdélyi Muzeum Egyesület Mu-zeuma. Az összes gyűjteményekben mintegy 100.000 tárgy van. Négy nagy osztálya van a múzeumnak: 1. Régiség osztály, amely hét al-osztályból áll: egyiptomi, történo-lemelőtti, római, középkori, mo-dern, etnográfiái és éremtani al-osztályból. 2. Növénytani osztály, 3. Állattani osztály, 4. Ásvány és földtani osztály, amely didaktikus, tudományos vizsgálatokra szolgáló és technológiai alosztályokra osz-lik A muzeumban rengeteg műtör-téneti ritkaság van: legértékesebb darabja a. régiségosztályban elhe-lyezett: ,.Apahidai kincs". Könyv-tárának 179.000 kötetből álló gyűj-teménye van, mely az egyetemi 173.00Ó kötetes könyvtárral .(az ujabb szaporulat nélkül) egy helyi-ségben van elhelyezve.

Erdélyi Néppárt (Kalotaszeg) ala-kuló gyűlését 1921 junius 5-én tar-totta Bánffyhuriyadon. Szervezője Kós Károly volt. Mint a Magyar Szövetség tagozata alakult, de már' politikai aktivitást hirdet s jelsza-va volt: Erdély az erdélyi nemze-teké.

Erdélyi Ref. Egyházkerület. Az impérium változás Nagy Károlyt találta az Egyházkerület püspöki széké . Harcos, erős egyénisége,

Erd. Ref . E g y h á z k . ( 77 •) Erd. Ref . E g y h á z k .

melynek a békeidők szűkebb ak-cióterületén a belső egyházi admi-nisztráció. tudományos működés és szónoki katedra nyújtottak kiélési alkalmat, — most a küzdelmes ten-nivalók torlódó sokaságával talál-ta szemben magát. Az egyetemes magyar ref. egyházzal az összeköt-tetés — máról holnapra —• megsza-kadt. (A nagyszebeni Kormányzó Tanács már a legelső hetekben a Budapesttel való minden összeköt-tetés megszakítását követelte.) Az októberi forradalom és a hirtelen átalakulás zavarai, melyek az egy-házmegyék belső életében is dez-orientációt teremtettek, s károsan hatottak ki ugy az egyházi, mint az iskolai fegyelemre, a kormány-rendeletek mihamar meginduló la-vinája az Egyházkerületet nehezen s csak részleteiben megoldható fel-adatok elé állitották. Főbenjáró el-határozások váltak szükségessé, melyek az Egyházkerületi Közgyű-lés kompetenciáját igényelték, de ennek összehívását a gyülekezési tilalmak lehetetlenné tették. Intéz-kedéseinek megtételében a püspök csak lelkiismeretére és kevésszámú papi és világi segédletére támasz-kodhatott 1921-ben — hosszas Huza-vonák után — a közgyűlés össze-hívása végre engedélyeztetett. De az addig eltelt idő alatt az agrár-reform végrehajtása már megia dúlt, az iskolákért kezdett naro már javában lángolt s az első köz-gyűlés már anyagi és morális vesz-teségek fait accomplijával állt szemben. És végig az impérium évein az Egyházkerület a védelem attitűdjében állott, a belső építő-munka végzésére (bár szükségessé-ge minden igazgatótanácsi — és közgyűlésen hangsulyoztatott s a lehetőségnyujtotta keretek közt

folyt munka ezen a téren is), alig maradt idő és erő és teljesen hi-ányzott a kellő nyugalom. — Egy-házközigazgatási téren mint a leg-nehezebb (máig sem megoldott) fel-adat, a Romániai Egyetemes Ref. egyház megalkotása jelentkezett A tiszántúli egyházkerület Romá-niához csatolt egyházmegyéinek egyrésze — központ és vezérlet nélkül maradván — arra kérte az erdélyi egyházkerületet, hogy fe-lettük a főhatóságot átvegye. Má-sik része az egyházmegyéknek, élükön a bihari egyházmegyével, önálló egyházkerületté szervezke-dést sürgetett. A bukaresti kultusz-minisztérium valamennyi királyhá-góntuli egyházmegyének az E. R. E. adminisztrációja alá vételét kí-vánta. Az egyházkerület ideiglenes érvénnyel eleget tett a kérelmező egyházmegyék óhajtásának, de el-vi álláspontja az volt, hogy a Ki-rályhágón túli egyházmegyéknek önálló szervezkedését lehetővé kell tenni, mert ..a többszázados külön-állás folytán elütő alkotmány és szervezet kizárja az egységbefogla-lást.'" Egy magasabb egységnek a Romániai Egyetemes Ref. Egyház-nak megteremtését azonban szüksé-gesnek tartotta és előmunkálta az erdélyi egyházkerületet. A zsinat összehívására — a közben megala-kult új Egyházkerülettel össze-dolgozva — az intézkedéseket meg-tette és a képviselőket mindkét ol-dalon meg is választották. Fontos közigazgatási intézkedés volt még az Őromániai Egyházmegye meg-szervezése. — Az elemi, középfokú és magasabb iskolázás terén alig megoldható feladatok vártak az Egyházkerületre. A magyar állami iskolák átvétele folytán a tanulók ezrei maradtak iskola nélkül s az

Erdélyi Rel. Egyházk. { 78 ) Erdélyi Ref. Egyházk.

Egvkiznak. ha négy évszázados' ne>e'ó hivatásáról lemondani nem akart, nevelési eszményeit felál-dozás nem akarta, meg kellett men-tenie a magyar iskolát. A bezárt iskolák helyébe ujakat nyitott, an-nál is inkább, mert a Consiliu Di-rigens kultuszreszortjának főnöke, Dr. Braniíjte Valeriu szerint a kor-mány programmja: a nemzeti ki-seblsVjek kulturigényeit a fe-lekezeti iskolák utján elégíteni ki. Az erdélyi egyházkerület a ma-gyar impérium alatt — magánjogi szervődéssel — állami kezelésbe adott iskoláira nézve ezt a szer-ződést az impérium változással meg sziinli ek tekintette és jelentette ki, a volt állami tanítókból megszer-vezte tanítói karát s 1920—21 év-ben 174 felekezeti népiskolája he-lyett 173 iskolája működött, a ré-gi 21.7 helyett 609 tanerővel. Uj középiskolákat is állított fel: a fiu-gimnaíiumok számát. 7-ről 11-re, a leánygimnáziumok számát 0-ról 2-re, a tanítóképzőkét 1-ről 3-ra. a lelsőkereskedelmi iskolákét 1-ről iV re, a polgári iskolákét 1-ről 15-re sjaporitotta, ugy hogy ösz-szes középiskoláinak száma 37-re emelke lott. Ez iskolák tanáraiul a megszűnt m. állami iskolák ta-nárai alkalmaztattak, természetesen a bizinytalan helyzetre tekintettel; csak ideiglenes jelleggel. A ma-gyar fí ukolai oktatás terén (ami-nek inaugurálása a kolozsvári egyetem átvétele és a magyar ta-nári kar succrescentiájának, a jö-vőre n'jzve fenyegető elapadása folytán vált szükségessé) a Tanár-képezde jelzi az Egyházk. munkás-sága nyomát. A Ref. Theologiával (némi adminisztratív) kapcsolatban 1920—21 tanévben kezdte meg mű-ködését a Tanárképezde hat- tudo-

] mányszaka (filozofia-pedagogia, i klassz, és modern filologia, törté-nelem-, földrajz, természettudo mány, matematika, társada-lomtudomány), 37 előadó tanárral. Elnöke Dr. Márki Sándor, alelnöke Dr. Bartók György volt. Hallgatói-nak száma ez év mindkét szemesz-terében 190 volt. (Két és fél évi működés után működési engedé-lyét a kormány azzal az indoklás-sal vonta meg, hogy a tanárkép-zés az egyetemek feladata.) Az ele-mi és középiskolák szabad műkö-dése elé is csakhamar akadályok tornyosultak. Braniíjte Valeriu meg-értőbb felfogását a néppárt és li-berális kormányok kultuszminiszte-reinek az a jogi felfogása váltotta fel, hogy a román államnak, mint a magyar állam jogutódának a szer-ződéses viszonyú iskolák épületei-ben is állami iskolákat kell felál-lítania. Az ezen iskolaépületekben elhelyezkedett felekezeti népisko-láknak ki kellett vonulniok. Meg-felelő más helyiség nem mindig akadt s egyébként is szigorú kri-tériumok érvényesültek az alkal-masság megállapítása körül, a volt állami tanitók egy jó része — az esküt letéve — az uj állami isko-láknál helyezkedett el, a felekeze-ti iskolák száma lecsökkent. Sú-lyos helyzet elé állította az egy-házkerületet az az állami követe-lés is, hogy a felekezeti iskolák tanszemólyzetének az államiakéval egyenlő fizetést adjon, mig az is-kolák államsegélye egyre késett. Nehezítette a helyzetet a megfelelő tankönyvek hiánya is, uj tanköny-vek íratása és kiadása csak succes-sive vált lehetségessé. Az újonnan alakult középiskolák jórésze is el-senyvedt az iskolarendeletek állí-totta tantervi és nyelvi nehézségek

Erd. Ref. Egyházk. ( 79 ) Erdéiyi román irodalom

következtében. A régi több évszá-zados kollégiumok életére is rásu-lyosodott a kétnyelvű oktatás, a másvallásu tanulók és magántanu-lók felvételének eltiltása (Anghe-lescu iskolarendeletei), az abszol-váló és illetve baccalaureatusi vizs-ga. a . Magánoktatási Törvény" életbeléptetése (M. 0. 1925 XII. 22). A szászvárosi Kuun kollégium uyilvánossági joga megvonatott, az önnek következtében elnéptelene-dett liceumi tagozatot az egyház-kerület beszüntette. A zilahi kol-légium is elvesztette nyilvánossági jogát, a kolozsvári leánygimnázium nyilvánossági jogát csak 1928-ban kapta meg. A koedukáció eltiltása is súlyosan nehezedett a ref. inté-setekre. Az iskoláiért harcoló egyh. kerület helyzetét még válságosabbá tették az anyagi bajok. Az agrár-reform végrehajtása során számos egyházközség anyagi bázisa ren-dült meg, a Bethlen kollégium ala-pítványi ingatlanai is kisajátittat-tak, de — általábsn is — a birto-kos elem általános elszegényedése az egyházi intézmények tápterüle-i tét csökkentette le. Mindazonáltal •íz egyházkerület mintegy 500.000 h-.vének önmegadóztatása lehetővé tette a romok felett uj élet fakadá-j sát nagy számban épültek uj is-kolák, felépült a kolozsvári leány-gimnázium s a tanári és tanitói, karok bár szegényes, exisztenciája j biztosíttatott. — A református élet belső erőinek kifejlesztése, a védel-men tul fennmaradt erőkkel, ezek-ben az években sem szünetelt. Nagy Károly , a magyarság Erdélyben való megmaradhatásának egyetlen biztosítékát az öntudatos, entuzi-azmusig fokozott vallásos életben" látta. Mint elodázhatatlan szüksé-gességet hirdeti a vallási élet el-

mélyítését, a belmis8ziói munkála-tok széles frontu beindítását, a pap-képzés reformját. (Nem „szövetke-zeti boltosokat", hanem misszioná-riusokat akar.) Utóda, Makkai Sán-dor. akire jórészben Nagy Károly örökségének végrehajtása maradt, épp oly intranzigens a református lelkiélet tennivalói körül, az egy-ház célját: önmagában jelöli meg. („Az egyház — egyház! A reformá-tus egyház — református egyház!") Függvény-jellegét el nem ismeri. — A legutóbbi — csak relatíve nyu-godtabb — két év folyamán a hit-védelem terén is intenzivebb mun-ka foiyt: nagy figyelemmel a szek-ták (különösen baptisták és adven-tisták) terjeszkedésére, a reverzáli-sokra, stb. Nagy számmal alakultak református ifjúsági egyesületek, sű-rűn tartattak ifjúsági konferenciák, ref. kulturestélyek. Az ujabb évek eredménye még: a Ref. Nőszövet-ség országos megszervezése. — Fő-leg morális hatásában nagyjelentő-ségű volt a külföld református vi-lágának szünetlen érdeklődése az erdélyi hittestvérek sorsa iránt. Az Északamerikai Egyesült Államok presbiteri egyházainak és a Presbi-teri Világszövetségnek képviselői többször megjelentek Erdélyben, küldőik pedig szolidaritásukat anyagi segélynyújtással is biztosí-tották.

Erdélyi román irodalom. A XIX. század elején egy hirtelen magára-eszméléssel uj tartalmat és formát hódit a román nemzeti öntudat. A faj és nyelv latin eredetének gon-dolata lesz úrrá a lelkeken s en-nek az uj megvilágosodásnak tet-szetős igazságával egyedül és ki-záróan Erdély ajándékozta meg a román faji közösséget. M a n i u (S a m u i 1) M i c u-K l e i n (megh.

Erdélyi r o á n irodalom ( ) Erdélyi román irodalom

1816) G e o r g e $ i n c a i (megh. 1816) és P e t r u M a i o r (megh. 1821.), három erdélyi görög katho-likus pap, idegenben: Budán, Bécs-ben, Rómában, a magyar testőrif-jakéval sokban azonos körülmé-nyek között szegődnek fajuk tör-ténelmi jogainak és örökségének elméleti harcosaivá és egyben a román nyelv pallérozóivá. S a m u-il M i c u és G e o r g e í? i n c a i közösen szerkesztett román nyelv-tana, az E l e m e n t a l i n g u a c d a c o-r o m a n i c a e s i v e v a 1 a-c h i c a e (Vindobona, 1780) az el-ső philologiai igazolása a román nyelv latin eredetének. Ezt köve-tik íjincai fironica R o m á n i-l o r !ji a a l t o r n e a m u r i — A R o m á n o k é s m á s n e m z e -t e k k r ó n i k á s k ö n y v e (Rész-letek Ja§i, 1843: Buda, 1844: teljes kiad. Ja?i 1853: 2-ik kiad. Buc. 1886) és Petru Maior I s t o r i a p e n t r u i u c e p u t u l R o m a -n i l o r in D a c i a — A r o m á -n o k d á c i a i s z á r m a z á s á -n a k t ö r t é n e t e (Buda, 1812) c. könyvei, mint a románság erdé-lyi folytonosságának első tudós ki-fejtése, szemben a S u 1 z e r- és E n gel-féle elméletekkel, kik Dá-ciában annak idején a római elem teljes megszűntét, illetve a román-ságnak a magyar honfoglalás után való letelepedését vitatják. M i c u és § i n c a i nyelvtana s a tőlük és P e t r u M a i o r-tól elkezdett nagy román szótár ( L e x i c o n ue B u d a . 1825) még a klasszikus latin nyelvből igyekszik levezetni az élő román nyelvet. Ezt a téves koncepciót hamarosan megjavítja P e t r u M a i o r , aki a latin vul-gáris nyelvet jelöli meg a mai ro-mán nyelv őséül és ezzel a román ;,hilologiai kutatást komolyabb tu-

dományos szintre emeli. Szerinte a régi latin vulgáris nyelv s a mai román népnyelv között felszívódott idegen, nem-latin szavak megléte az egyetlen különbség. A román nyelv visszalatinositása tehát a legsürgősebb philologiai feladat. A purifikáció jelszavával lépnek a kezdeményező triász nyomába, mint a közönségesen „Erdélyi is-koládnak (§coala ardeleaná) neve-zett latinista áramlat második sza-kaszának. az „etimologizmus"-nak képviselői A u g . T r e b o n i u s (megh. 1881), aki T e n t a m e n c r i t i c u m in o r i g i n e m e t f o r m á m r o m a n a e (Wien, 1840) c. könyvében minden tárgyi adat nélkül, tisztára fantáziából próbál-ja rekonstruálni a régi román nyel-vet, továbbá egy tudós balázsfal-vi kanonok, T í m o t e i u C i p a -r i u (megh. 1887) ki hálára köte-lező munkát végzett azzal is, hogy elsőnek tanulmányozta a román dialektusokat ( C r e s t o m a t i e s a u a n a l e c t e l i t e r a r e . Blaj. 1858), a román nyelvészeti és történelmi kutatások szolgála-tára pedig folyóiratot alapit. (A r-h i v a p e n t r u f i i . ? i i s t. Blaj. 1867). Nyilván uiagvar orientális-ták példáján felbuzdulva, lóháton Konstantinápolyba megy. honnan nagy mennyiségű keleti kézirattal és könyvvel tér vissza. Kár, hogy ez a valószínűen érdekes tudomá-nyos anyag a balázsfalvi könyv-tárban átkutatlan hever. Hasonló nekilendülés viszi tovább az elkez-dett román történeti kutatásokat is, erdélyi szellemben s nagyobbá-ra Erdélyben élő vagy Erdélyből elszakadt emberek szorgalmából. A-s imént emiitett A u g . T r e b. L a u r i a n 3 kötetben megirja a románok történetét ( I s t o r i a

Erdélyi roa ián irodalom ( ö l ) Erdélyi román irodalom

R o m a n i l o r ) , a 48-as mozgal- ] mak után lakiba szakadt A1. P a p i u l l a r i a n a románok történetét Dáciában ( I s t. R o m . i n D a c i a S u p e r i o a r á , 1851-1 8 5 2 ) ; a mindig Erdélyben ma-radt hires publicista és közgazda-sági szakférfiú, G e o r g e B a r i - , t iu pedig I s t o r i a T r a n s i l -v a n i e i c. könyvében a románok történetét az utolsó két század fo-lyamán. A latinság gondolatából igy hajt ki és terepélyesül meg egy gazdag, de inkább lelkes, mint szi-gorúan tudományos nyelvészeti és történeti irodalom, mely — bár hasztalanul — megkísérli egy újonnan megformált irodalmi nyel-i vet is felkínálni az összes román-ságnak. Ezt a Balázsfalvárói szét-sugárzó s kevés hatásában csak! Erdélyre határolodó irányzatot a szépirodalomra nézve sokkal ter-mékenyítőbb hatással váltják fel a Moldovában támadt nyugati szel-; lemil megújhodás s a hamarosan felvirágzott népies irány. Azok-nak a román férfiaknak a so-rában, akik a tudományoknak Erdélyben meggyújtott fáklyáját) átviszik a régi királyságba s ott lelik meg apostolkodásuk szaba-dabb területét, külön hely illet meg egy szebeni orthodox papot, G h e o r g h e L a z á r - t (megh. 1823), ki Brukenthal báró támo-gatásával Bécsben mathematikát is tanult s később, mint politikai-lag megfenyegetést s önérzetében is megsértett ember — állítólag nagy tudománya miatt nem lehe-tett" bánáti püspök — Bukarestbe telepszik s elsőnek tanit a régi ki-rályságban algebrát, mérnöki tudo-mányokat és filozofiát román nyelven. A szépirodalom életbeszök-kenése Erdélyben korán sem volt a

Erdélyi Lexikon

mondottakhoz foghatóan rohamos és tüneményszerű. Ha a latinság gondolata páratlan tevékenységre is tüzelt historikusokat és nyelvé-szeket. magára a szépirodalomra úgyszólván hatás nélkül maradt. A 48-as események forgatagában az ismeretlenségből felvetődött A n d r e i u M u r e § i a n u, a ro-mán Rouget de l'Isle, k i t egyéb-ként gyönge költőt, egyetlen ver-se, a „D e ? t e a p t á -1 e l l o n ú -n e", igazi cimen R S s u n e t (Ria dó) tett híressé, az etimológizmus-tól érintetlenül hagyott ősi enge-délyi nyelven szólal meg. Utána az egész XIX. sz. második felében, el egészen a század 2 utolsó évtize-déig, Erdélyben, szépirodalmi téren ntm töiténik °emmi nevezetes. A politika lesz az uralkodó plánéta az erdélyi románság szellemi éle-tének égboltozatán. A század de-rekáig inir egy ebész sereg poli-tikai Hp működik: a G h e o r g h e B u rí \ i u alapította „G a z e t a T r a n s i 1 v a n i e i" és o a i a p e n t r u m i n t e " (1838) Brassó-ban, Balázsfalván C i p a r i u lap ja, az „0 r g a n u 1 1 u m i n á r i i"; Szebenben A n d r e i u § a g u n a nyomdájának kiadásában a „T e-l é g r a f u l R o m á n". A komo-lyabb elméleti publicisztika is ki-váló művelőkre talál A1. P a p i u 11 a r i a n-ban és G e o r g e B a r i -tiu-ban. 1848 május 2-án mondja ei a balázsfalvi kathedrálisban hi-res beszédét az Unió ellen S i m i-o n B á r n u elcsapott balázsfal-vi tanár, 4fi éves ujra^leák a sze-beni jogakadémián. Ez a beszéd, mint rethorikai mű egyedül áll a román irodalomban. Ha nem is be szélne önmagáért a Deák Ferenc Felirati Javaslatáéval összemer bető erőteljes és méltóságos fel-

Erdély i r o á n irodalom ( ) Erdélyi r o m á n irodalom

épitése, végzetszerű hatása sorol-ná a legszerencsésebb szónoki al-kotások közé. Az erdélyi román kulturális mozgalmaknak, mint ál-landó erőfeszítésnek megszervezé-se és programmositása ezenközben hova-tovább m.nd szükségesebbnek mutatkozik. Ezt a feladatot vál-lalja magára az 1861-ben megala-kult A s t r a kultúregyesület (1. ott), mely mai napig fennálló fo-lyóiratán, a „Transilvania"-n ki-vül az irodalom hathatósabb tá-mogatása céljából irodalmi titka, ságot is szervez. A T r a n s i l v a -n i a folyóirat azonban átfogó pro-grammja miatt sem nyújthatott kellő támogatást a szépirodalom-nak. A nép szélesebb rétegeitől is elszigetelte tudományos színvo-nala. Az elevenebb és harcosabb irodalmi élet inkább a „ T r i b u -n a p o p o r u l u i " körül csopor-tosult, amelynek hasábjain hirte-len két nagy név ragyog fel: a I o n S l a v i c i - é és a G h e o r -g h e C o § b u c - é (megh. 1918.). A prózaíró S 1 a v i c i és a költő C o s b u c művészetre emelt nép es nyelvezetében most már hódítóan vonul be Erdély a Kárpátokon tuli román irodalomba. S I a v i c i ú j medret ás a prózának és e té-ren egy sikeres áramlat elindítója lesz a régi királyságban is (V1 á-h u t. á, S a d o v e a n u , S a n d a A1 d e a stb.), C o $ b u c pedig új és friss szépségekkel győz az E m i n e s c u-utánzók színtelen pesszimizmusán. C o ^ b u c , a le-író és idillikus versek mestere, ugyanakkora művészettel hódítja magáévá a balladát is. (B a 1 a d e

5 i i d i 1 e Buc. 1893), mint Arany ános, és egészen bizonyos, hogy

Arany János művészetének nem volt kisebb csodálója, mint a ko-

rabeli és mostani magyarok. S1 a-v i c i is, C o ? b u c is elhagyják Erdélyt, hogy a nagyobb romau

! hazában egy termékeny megújho-dás vezérei legyenek, de hatásuk a szülőprovinc.ában tovább él ab ban az új irógenerációban, mely távoztuk után még mindig a T r i b u n a aegise alatt felrajzik. Az áldás nem annyira a versirók által fakad, kik, mint M a r i a C i o b a n , I. Mo^a. S á n - P e t -r e a n u 1 (Z. Bársan), E1 e n a d i n A r d e a l , A u r é l C i a t o stb. nagyobbára Coijbuc-utánzók. Az új értéket egy sereg prózaíró adja meg az erdélyi irodalomnak. ígé-retes talentumu novellaírók az er-délyi román paraszt alakjával 8 a paraszti élet friss rajzával tárgy-ban és formában is újszerűség és eredetiség hozói. A legkiválóbb nevek ebben az elbeszélő generá-cióban: I o a n P o p R e t e g a -n u 1, paraszti typusok mesteri megrajzolója, I o a n P o p o v i c i -B & n & f e a n u l (megh. 1893.), ki iparosok életéből fest találó képe-ket (Din V i a t a m e s e r i a i j í -l o r , Buc. 1896.), V i r g i l O n i \ i u (,D e t o a t e". S c h i t e g i n u v e 1 e, Brasov, 1897.), E n e a H o d o $ ( S c h i t e u m o r i s -t i c e. Caran?ebe§, 1897.), I. R u s-s u ( J i r i a n u l ( M o a r a di 'n v a 1 e Sibiiu, 1894.), M a r g a r é -t a M o l d o v a n (Din t a i n e l e v i e \ i i, Sibiiu, 1893.) A1. C i u-r a — Simin, I. D o 1 e a n (megh. 18P6.) és mások. Itt kell megemlí-tenünk még egy egész sereg er délyi írót. kik, mint a fenti P o p K e t e g a n u l és E n e a I l o d o $ , továbbá G r i g o r e S i m a a l l u i I o a n . I o a n K ő v á r y , D o m e -t i u D o g a r i u, A n d r e i u B a r -s e a n u, S o f r o n i u L i u b a ,

Erdélyi román irodalom ( M ) Erd. r . k . egyházra.

A u r é l I a n a stb. stb., részben az erdélyi román folklorisztikai kincsek összegyűjtésével és köz-lésével, részben azoknak átdolgo-zásával nagyban hozzájárultak a népnyelvben gyökerező erdélyi irodalmi nyelv külön karakteré-nek kiformálásához. Moldován Gergely az erdélyi román-magyar i folklore kölcsönhatásait vizsgálta sok tudományos eredménnyel, de a román tudományos közvéle-ménynek kevésbé rokonszenves irányban. — A Tribuna a kilenc-venes évek elején még tartja ve-zető pozícióját. Szerkesztője. S. A l b i n i pályadijak kitűzésével serkenti a fiatalokat, G h. Bog-d a n-D u i c a pedig kritikai cik-keiben ugyancsak a T r i b u n a bástyájáról intéz támadásokat az Eminescu-utánzók ellen. De a ki-lencvenes évek lejártán a lap el-lankad és utána lohad az erdélyi irodalom is. Az ernyedés azonbai. nem tart sokáig. 1902-ben új éit> tet hoz egy egészen váratlan hely-ről (Budapestről) való elindulás. Budapesti diákok, O c t . G o g a e» Oc t . T á s l á u a n u más társak-kal, A g á r b i c e a n u v a l és Ai C i u r á v a 1 megalakítják a L u-c e a f f i r u l (Hajnalcsillag) c. fo-lyóiratot a Franklin-Társulat nyo-másában. Kevés idő múlva a L u-c e a f á r u 1 szerkesztősége Slbiiu ba költözik és a folyóirat az uj erdélyi irodalmi törekvések vezető organuma lesz. Három élő erdélyi tehetség bont szárnyat s jut tel-jes kifejlődésre a L u c e a f á r u l hasábjain: G o g a (1. ott). A g á r -b i c e a n u (1. ott) és L i v i u R e-b r e a n u (1. ott). A Luceafárul Bukarestben szűnik meg, hová an-nak idején az Erdélyt elhagyó G o g á t követte. Az azóta ugya..

csak G o g a alapította és szerkesz-tette, immár közel egy évtizedes T a r a o a s t r 3, Clujon, a szer-kesztő körül csoportosuló egy né-hány fiatal irónak, — nagyobbjá-ra erdélyieknek — eléggé szelle-mes találkozó helye. — Most, hogy a világháború következtében a régi Románia és a Kárpátokon in-nen fekvő provinciák szellemi éle-te egymáshoz közelebb ömlött s erdélyi származású román irók könnyebben vehetik az érvényesü-lés útját az ország fővárosa felé; amikor ezer meg ezer tényező szükségképen termi meg nyelvi és irodalmi megnyilatkozásokban is a kiegyenl;tődést román krit'ku-soktól sűrűn felvetett kérdés, hogy Erdély irodalmi hozománya az ed-digi felismerések szerint mennyi-ben külön jellegű s mennyiben jelent az összes román irodalom javára meggazdagodást? D o b r o -g e a n u-G h e r e a hűvösebb mél-tatásával szemben H. S a n i e 1 e v i c i ( L i t e r a t u r a d e p e s t e m u n \ i) és E. L o v i n e s c u (Li-t e r a t u r a A r d e a l u l u i , Cri-tice Vol. V.) kisérlik meg kimu. tatni az erdélyi román irodalom külön értékűségét. Főérdemét a román karakterek tökéletesebb fel-ismerésében és ábrázolásában s a paraszti osztály lelkének eddig legteljesebb művészi kifejezéséber* lá t ják . Dr. AntaVfy Endre

Erdélyi róm. kath. egyházme gye, területét az országhatárok valtozása nem érintette. Hiveine* száma közel 400.000, kik tulnyo-niórészben magyar anyanyelvűek. A püspökség és a káptalan szén helye Gyulafehérvár. A káptalan 10 kanonokot számlál, (köztük a mindenkori kolozsvári plébánost,. A gyulafehérvári hittudományi is-

Erdélyi r . k . s t á t u s ( 84 ) Erd . Méhész E g y .

ko ának 50 középiskolát végzett nö\ endéke van. Az egyházmegye '7 liugimnáziumának: 1895, a ma-liaiumi leányg.-nak 460 körüli no vendéke van. Egyéb intézetek: 1 tan tóképző (Csíkszereda), 1 taní-tónőképző (Nagyszeben), két női felsőkereskedelmi iskola (Kolozs-íá r . Nagyszeben) egyházzenei is lola (Kolozsvár), 18 polgári iskola, 213 elemi népiskola.

Erdélyi róm. kath. státus (az <>6s; es erdélyi katholikusokat kej> v iselő intézmény) feje az erdélyi püspök. Széles "alapokon nyugvó tiinácskozó szerve az évenként összegyűlő s t á t u s g y ü l é s , aine yre Erdély uj uralom alá ke riilé-te óta — státusjövedelmejv csökkenése és az állami ískolapo lilik* miatt — súlyos állásfogla-lások terhe hárult. A státus-gyü-lés tagjai kétharmadrészben vi-lágiak, egyharmadrészben egyhá-ziak Vannak tagjai hivatalból (s'.éleskáptalan, főesperesek, ka-marai képviselők, szenátorok, főbb tisztviselők stb.) s vannak válasz-tolt tagjai. Választói jogosultsága van az esperes kerületeknek, az 5000 lelket meghaladó egyházköz-s é g n e k stb. 24 tagu igazgató-tanái s intézi a folyóügyeket s van egy, a püspök által kinevezett ál-landó referens (jelenleg dr. B a-1 á z f András). A státus székhelye ezidí szerint Cluj, ahol saját paío-t á j l t in vannak elhelyezve hiva-tal >s helyiségei.

«ir lélyi Sever dr. nagwáradi ligwéd. * 1884 VII. 2. Jogász, ko a óta résztvesz a román Nem-zeti Párt mozgalmaiban. A forra-dalom kitörésekor tagja a szü-kel-bkörü bizottságnak (Lazai Aure', Pap Coriolan, Zigre Miklas., Ra.lu Jacob, Ciordas János és E.).

lí)26-ban városi tanácsos, átmene-tileg primar. Nagyváradon folytat ügyvédi gyakorlatot.

Erdélyi Szemle 1915-ben alapí-totta és szerkesztette 1920 vé-géig: S. Nagy László. Ez évtől kezdve a Minerva kiadásában Pásztortűz cimmel jelenik meg. 1928-tól S. Nagy László újból ez-zel a cimmel indított folyóiratot.

Erdélyi Szépm.ves Céh. Alapí-tották 1924-ben: Kádár Imre, Kós Károly, Ligeti Ernő, Nyirő Jó-zsef, Paál Árpád. Zágoni István. A vállalkozás erdélyi magyar irók könyveinek — művészi l'ormábau — kiadására alakult. Könyvei amatörkiadásban és egyszerűbb kiadásban jelennek meg (évenként mintegy 12 kötet) legalább egy évi kiadványsorozat átvételére magukat kötelezett előfizetők sza-mára. A Céh elsősorban regényc-

í ket ad ki, csak kisebb számban novellákat és verseket, mert ki-sebb terjedelmű művek megjelen-tetésére az irók rendelkezésére állnak napilapok és folyóiratok. 1926-ban a vállalkozás a Helikon (1. o.) íróinak tulajdonába ment át s mint betéti társaság működik. Az erdélyi Szépmíves Céhnek 500 amatör előfizetője (úgynevezett, pártoló tagja) és 600 egyszerű elő-fizetője van. Kolozsvárt irodát tart fenn. A Céh igazgatója K ó s Károly, lektora K o v á c s László.

Erdélyi Tudósító kath. hetilap, # 1918-ban, megjelenik Brassó-ban. Szerkeszti Veress Ernő.

Erdélyrészi Méhész Egyesület, az Erdélyi Gazdasági Egyesüket szakosztálya volt, 1880-ban önálló egyesületté alakult. Hivatalos lap-ja a ..Méhészeti Közlöny". Az egyesület elnöke br. J ó s i k a Gábor!

Erdős ( 85 ) Ére t t ség i

Erdős Iván hírlapíró * Kar-cagon 1897 XI. 13. Tanári pályá-ra készült, de az egyetemi évek után újságíró lett. 1927-től a Nagy-váradi Estilap szerkesztője. Cik-kei és tanulmányai a politika és a kultura történelmének alapos is-meretéről tanúskodnak.

Erdős Mátyás dr. * 1888-ban. Jogot és zeneiskolát végzett. 1918-tól járásbiró Arad megyében. 2,*. ne8zerzeményei: Műdalok (Népsze-rű Zeneműtár Budapest) Melo-d r á m á k (Klöckner kiadás). „R o c o c o i d i l l " daljáték, „ S z é p k o v á c s n é" 3 felv. dai

Í'átók, erdélyi magyar és román :öltők verseire irt dalok. Sajtó

alatt: Ady-versekre irt dalok. Ereklye Muzeum Kolozsvá'

alakult 1892-ben. A függetlenségi harc idejéből érmek, ereklyén, proklamációk, képek, kéziratok, könyvek és 48—49-es hirlapok őriztetnek benne.

Érettségi vizsgálat (examen de bacalaureat). A középiskolai érett-ségi vizsgálatot Romániában a középiskolai és felsőbbiskolai ok-tatásról szóló törvény 18-ik sza-kaszának Il-ik bekezdését és 19-ik és 71-ik szakaszainak egész terje-delmét módosító póttörvény sza-bályozza. (Közölve M o n i t o r u l O f i c i a l 54-ik számában. 1925. márc. 8.) E törvény intézkedése az érettségi vizsgálatot kiveszi az egyes középiskolák munkarendjé-ből" és évről-évre 6—6 középiskolai tanárból és 1—1 egyetemi tanárból összeállított iskolaközi vizsgáló bi-zottságok elé utalja oly módon, hogv vidékek szerint legalább 100 jelöltre essék egy-egy bizottság. A vizsgálat írásbeli és szóbeli részből 411. Az írásbeli vizsga tárgyai: ro. mán nyelv, fordítás románból fran

ciára, mint harmadik tárgy a klasz-szikus és modern szekciókban for-dítás latinból románra, a reál szek-ciókban pedig szakiskolai feladat. Az írásbeli feladatok sikeres meg-oldása alapján bocsátják a jelöltet szóbeli vizsgálatra. A vizsgálat szóbeli tárgyai: román nyelv és irodalom, hazai történelem, Romá-nia földrajza, alkotmánytan és köz-igazgatási jog, végül francia nyelv és irodalom. Ezek mellett a tárgyak mellett a klasszikus szekció növen-

i dékei megvizsgáltatnak még a la-tinból é6 görögből, a reál szekció-beliek mathematikából és kémiá-ból, a modern szekció és a leány-liceumok növendékei kémiából és természetrajzból. Ez utóbbi tárgy egyikét a miniszter a középiskolák tanrendjének valamely más tárgyá-val is helyettesitheti. A latin-, tör ténelem- és földrajzvizsga nyelve román, a francia vizsga nyelve francia, a többieké román vagy va-lamelyik kisebbségi nyelv a vizs-gázó nemzetisége szerint. A legki-sebb sikeres érdemjegy 6. Javító vizsgálat nincs. Bukás esetén min-denkor a teljes vizsga megismét-lendő. Az uj középiskolai törvény, mely a középiskolák osztályainak számát 8-ról 7-re szállította ie. ter-mészetesen az érettségi vizsgálatot is megfelelően módosítani fogja. A román érettségi vizsga rendszer el-len ugy szakkörök részéről, mint a kisebbségi és román sajtóban is éles kritikák hangzottak el. Két-ségtelen. hogy ez a rendszer azzal a képtelen intézkedésével, hogy alig serdült ifjak szellemi képes-ségeinek s egész belső egyéniségé-nek megítélését a növendéket job-ban ismerő intézetbeli tanár helyett idegenek pillanatnyi impressziójára bizza és azzal is, hogy a növendé-

Erőss ( 86 ) Extensiunea

kek Ítélőképességének s gondolko-dásbeli önállóságának keresése he-lyett egy encyklopedikus ismeret-anyag meglétére helyezi a fősúlyt, széles támadási felületet nyújt. Ki-sebbségi iskolákban végzett tanu-lókkal szemben a román nyelv is-meretének intranzigens követelése paedagogiai szempontból képtelen-ség és kizár minden komolyabb igazolást.

Erőss József * 1868 X. 26. Csík-szeredán. A k'ézdi vásárhelyi kath. gimn. tanára. Uj könyvei: „V e n e-z i a , F i r e n z e , R ó m a " , zárán, dok- és tanulmányut, 1910. — ,,Á g y u ö n t ő G á b o r Á r o n " ifj. színjáték, 1912. — „A s z é k e -l y e k t ö r t é n e t e " 1913.

Északnyugati Újság nagykárolyi hetilap, # 1913-ban. Több évi fenn-állás után megszűnt, majd 1928-bai. újra megindult. Főszerkesztője dr.j Égely Imre. laptulajdonos a Köl-csey Nyomda r. t. Katholikus jel-: legü újság.

Evangélikusok (erdélyi magyar) egy szuperintendencia alá csopor-tosítva, melynek székhelye Arad. Szuperintendens: F r i n *t Lajos :

Arad, felügyelő: báró A m b r ó z y Andor Temesgyarmatán, másodfel-ügyelő Joszáshelyi P u r g l y Lász-ló (Sofronya, Arad megye). Az egy-házközségek 3 esperességbe kebe-leztettek: 1. B á n á t i e s p e r e s - 1 » é g. 9 egyházközséggel: esperese

B o h u s Károly, felügyelője Báró Ambrózy Andor. 2. Brassómegyei magyar esperesség 12 egyházköz. séggel; esperese N i k o d é m u s z Károly brassói lelkész, felügyelő dr. P a p p Endre (Hosszufalu). 3. ötvárosi esperesség 4 egyház-községgel; esperese M a t e r n y Imre, Nagyvárad, felügyelője S z 1 á v y Dezső (Szatmár).

Extensiunea Universitará (Nép-egyetem). 1924 október 10-én ala-kult B á r b a t Virgil. í j t e f á n e t -c u - G o a n g á Flórian és néhai B o g r e a Vasile kolozsvári egye-temi tanárok kezdeményezéséből. Alapításának célja volt, hogy a tu-domány képviselői a román értel-miséggel eleven kontaktust nyer-jenek, terjesszék és népszerűsítsék a tudományos ismereteket, ame-lyek segítségével könnyebben lehet megoldani a román nép nagy és ne-héz kulturális, szociális és gazda-sági problémáit. Ezeket a célokat az E. U. Erdély és a Bánság centru-maiban tartott előadásokkal, nép-szerű tanfolyamokkal, nyári tanfo-lyamok szervezésével, kulturális és szociális publikációk széleskörű terjesztésével kívánják szolgálni. Költségeit az E. U. a Vallás és Müvészetügyi Minisztérium támo-gatásából fedezi. Tevékenységéről az évente megjelenő ,.B u 1 e t i -n u l E x t e n s i u n i i"-ben szá-mol be, amelyben az elmondott konferanszokat is közreadják.

Fábián László ügyvéd * 1874-ben Bodos községben (Háromszék m.) Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 8 ügyvédi vizsgát is ott tett. 1898—1911-ig Budapesten volt hivatala s ez idő alatt résztvett va-lamennyi erdélyi vonatkozású po litikai és társadalmi mozgalomban; elnöke volt a pesti Székely Casi-nonak és Székely Társaságnak. 1911-ben Barótra költözve ügyvédi irodát nyit és ott folytatja közéleti tevékenységét, mint külömböző jó-tékony és politikai egyesületek el-nöke és ref. egyházi főgondnok. Ma ezeken a tisztségeken kivül még a Magyar Párt háromszékme-gyei tagozatának alelnöke. Hirlap irói működést is fejt ki. Budapesti tartózkodása idején szerkesztője volt a Vasutasok Országos Szövet-sége hivatalos lapjának: ujabban a Baróton megjelenő „Erdővidéki Hir-lap" szerkesztője.

Fabricius Testvérek kazángyá-ra (Fabrica p. constructiuni de fiei, aparate cazane s. p. a. Sibiu) Alaptőkéje 8 millió, beruházott tő-ke 143.269 a. 1. 51 lóerő, 85 mun-kás, 25 szerszámgép. Gyárt: 800 tonna kazánt és vasszerkezetet, 30 tonna rézarmaturát, 80 tonna ke. i resk. öntvényt. Tradiciós szász' ipartelep.

Fabrica de impletituri $1 Trico-tage S. A. Arad, köt-szövött áruk gyára, alaptőkéje 15,000.000 lej, in-1

vesztált tőke 439.000 a. 1. — 82 HP. — 600 munkás. — Gyárt gyap-jú és selyem kötött-szövött árukat.

Falus Lajos dr. A középiskola el-végzése után hirlapiró lett. majd az aradi Kereskedelmi és Iparkamara szolgálatába lépett, mely intéz ménynek a háború után titkára lett. Sűrűn tartott gazdasági ós irodalmi jellegű előadásokat. Ai aradi Kölcsey Egyesület egyik al-elnöke.

Falussy Árpád nyug. főispán • 1865 111—15. Budapesten volt ügy véd 14 évig, 1906—1910 Szatmár megye és Szatmár város főispánja, 1910—18 orsz. képviselő. Az Orsz. Közm. Tanács, melynek igazgatója volt. 1911-beu kiadta ,.A nemzeti-ségek helyzete Magyarországon ós külföldön" c. munkáját. Politikai szereplése alatt a „Magyarország" munkatársa volt, visszavonulása óta a „ S z a m o s " - b a ir közg. cik-keket. Készülőben: „ P u s z t u l ó k ú r i á k " c. munkája. Az érmi-liályfalvai járás magyar párttago-zatának elnöke.

Família, románnyelvü illusztrált irodalmi folyóirat. Megjelenik Nagyváradon, ahol ugyanezen a nyelven Iosif V u l c a n ugyanilyen cimü irodalmi lapja is megjelent. A F. a Vulcan-féle lap folytatásá-nak tekinti magát és számai „IL Sorozat" jelzéssel jelennek meg 1926 óta. Szerkesztője Mihail S a m a r i n e a n u , munkatársai er-

1F.

F a r a g ó ( 88 ) F á s k e r t i

délyi és regáti költők és publicis 1

ták. Faragó János theologiai tanár,

* 1889 jul. 14. Aracs (Torontál m.) Filozofiai és hittudományi kikép-zését a svájci Fribourg-ban nyerte. 1919-ben a csanádi hittudományi fő-iskola tanára lett (Temesvár) ahol a B ö l c s e l e t e t és a S z e n t -í r á s t u d o m á n y t adja elő. Tagja az A q u i n ó i s z t. T a m á s .tud. társaságnak (Budapest) és az A r a n y J á n o s T á r s a s á g -n a k (Temesvár.) Tudományos fo-lyóiratokban közölt bölcseleti, dog-matikus, erkölcstani és jogi cikke-ken kivül önállóan is jelentek meg füzetei: két kisebb müve Szt. Ta-másról (1924. 1927) s egy terjedel-mesebb történeti müve a csanádi Szt. Imre intézetről (1925). Négy éven át folyóiratot adott ki. az E g y h á z i S z e m 1 é -1.

Faragó Rezső ujságiró * 1887 X—23. Nagylakon. A régi Magyar-ország töbii városában ujságirós-kodott, a V. H. 0 . Sz.-nek igazga-tója volt. 1913-ban magyar állami ..hirlapirók utazási ösztöndijával" beutazta Európát és „H é t o r s z á-g o n k e r e s z t ü l " c. kötetében számolt be tapasztalatairól. Nagy-váradon működött: előbb mint egy reggeli lap. később mint a „Nagy-váradi Estilap" szerkesztője.

Faragó Rezső pénzintézeti igaz-pató * 1878. Hirlapiró volt Aradon. Az Aradi Közlönynek belső mun-katársa. később cikkírója volt. 1911-től az Aradi Általános Taka-rékpénztár v. igazgatója. 1926-ban a városi tanács tagja. Verskötete jelent meg Budapesten (1920).

Farczády Elek dr. tanár * 1890 •IV—9. Budapesti Egyetemi tanul-mányok után Párisban is végzett történelmi, diplomatikai és pale-

ográfiái studiumokat. A marosvá-sárhelyi felső ker. iskola tanára. A Kemény Zsigmond Társaság titká-ra. Müvei: Az e r d é l y i v a j d á k i g a z s á g s z o l g á l t a t á s i ha-t á s k ö r e az első erdélvi unió (1437) előtt (Bp. 1912). — A Fran-cé' ,.L e g é n i é l a t i n " forditá6a (kiadatlan). — A d a t o k B e t h -l e n G á b o r k ü l p o l i t i k á j á -h o z (kiadatlan).

Farcádi Sándor Áron * Farcá-don 1889 XII—23. Állami, később vármegyei hivatalnok volt. 1920-ban jelentkezett a Zord Időben megjelent meglepően egyéni han-gú verseivel. 1923-ban „ V e r s e k", 1926-ban „ F e n y ő a H a r g i t á n cimmel jelent meg kötete.

Farkas István. * 1874-ben. Gyógyszerészi oklevelet szerzett és ezen a pályán is működött. Ké sőbb gyógyáru nagykereskedést nyitott. 1927-től a nagyváradi Ke-reskedelmi Csarnok elnöke. A Ke-reskedő Testületek Orsz. Szőv. kezdettől társelnöke.

Farkas Mózes nagyiparos, * 1881 1—14. Huszton. Ügyvédi ok-levelet szerez 1907-ben, de inkább a nagyipari élet vonzza figyelmét. Atyja cipészmühelyében. majd ci-pőüzletében e szakmának gyakor-lati részét még fiatalon elsajátít-ván, a bőriparban keres érvénye-sülést, résztvesz 1910-ben a Ren ner Testvérek és Társai Bőrgyár Részvénytársaság alapításában. E hatalmas iparvállalatnak vezér-igazgatója. A romániai gyáriparo-sok tömörülésében, az Ugir-ban aktivan vezetöszerepet visz.

Fáskerti Tibor ujságiró, * Ara-don 1899-ben. 1919 óta irr novel-lákat. tanulmányokat, a Keleti Újságba, Napkeletbe, Korunkba és Jövő Társadalmába, önállóan

F a u t ( 89 ) F e k e t e

megjelent müve: D é l i b á b (Re-gény 1921). Lakóhelyén, Aradon a városi politikában is szerepelt.

Faur Zsófia * 1865 Déván. Ta-nítónői oklevelet nyert 1884-ben. 30 évi működés után 1914-ben ment nyugdíjba Budapestre, hol közjótékonysági akciókban vett részt. 1917-ben II. oszt. polg. hadi érd. kereszttel tüntették ki. 1919-töl Timi?oarán fejt ki humanitá-rius működést. 1926-ban a városi tanács tagja lett. 1927-ben a mun-kanélküliek fölsegélyezésére veze-tett akciót. Több szaktanulmánya népoktatási lapokban jelent meg.

Fehér Dezső, a „ N a g y v á -r a d i N a p l ó " főszerkesztője, új-ságírói pályáját Budapesten kezd-te : hol a „ B o l o n d 1 s t ó k" se-gédszerkesztője és több napilap munkatársa volt. U. o. a Városli-geti Színkörben S7inrekerült egy vígjátéka is. Nagyváradi újságírói pályafutása 1889-ben kezdődik a ..Nagyvárad" c. napilapnál, amely nek előbb munkatársa, később fe-lelős szerkesztője. 1898-ban alapít-ja a N a g y v á r a d i N a p i ó-t, amelynek ma is főszerkesztője. Belle'trisztikai munkálkodásának nyomjelzői: . . K a l e i d o s z k ó p ' és „ H ö l g y e k é s U r a k " c. kötetek. Nagy szolgálatot tett az Adv-kutatásnak 1927-ben kiadott ..Ha h í v az a c é l h e g y ü ör-d ö g . . . " c. kötetével, amelyben Ady Endre váradi publicisztikáját kezdte közölni. E mű folytatása „A V é r V á r o s a " cimmel jele-nik meg. Tabéry Gézával együtt a román impérium első évében a ..Magvar Szó" c. folyóiratot ad-ta ki.'

Fejér Gábor * 1878-ban Tokaj-ban. A nyugati határszél egyik legerősebb bankjának, az E r d é-

l l y i H i t e l b a n k-nak vezérigaz-gatója. Bel- és külföldi lapokban gyakran jelentet meg közgazdasá-

! gi cikkeket. 1928-tól az A r a d i K ö l c s e y E g y e s ü l e t alel-nöke.

Fejér Gerő dr. székesegyházi kanonok * Szépvizen 1869 I—1. Papi működését 1891-ben kezdte. 1911-ben átveszi a gyulafehérvári gimnázium vezetését, de még ugyanez évben Kolozsvárra kerül mint státusi referens. Itt kilenc éven át dolgozik a státus anyagi helyzetének szilárdításán. 1920-ban politikai nézeteltérések miatt elhagyta ezt az állását és Gyula-fehérvárra vonult vissza mint szé-kesegyházi kanonok. Tagja volt az Országos Közoktatási Tanács-nak és Alsófehér megye törvény-hatósági bizottságának. Széleskö-rű irodalmi működést fejtett ki (versek, publicisztikák, egyházi és (egyházpolitikai iratok). A r. k.

I státus gyűléseken rendszerint erős ••llenzéki hangot üt meg.

Fekete Andor ügyvéd * 1883-han Marosvásárhelyt. Budapesten folytatott egyetemi tanulmányai-val egyidöben a ..Független Ma-gyarország", később a „Pesti Napló" riportere volt. Mint ügy-véd Marosvásárhelyt telepedett le, résztvett az ügvvéd-közéleti moz-

; galmakban. a várospolitikában, s megalapította Szász Ödön társasá-gában a „ N a p i ó", később a „ S z é k e l y N a p l ó " c. lapokat. Impériumváltozás után a magyar-párti politika és a városi kommu-nitás közt oszlik meg közéleti te-vékenysége. Az 0. M. P. központi bizottságának tagja.

Fekete András dr. * 1886 VII— 20 Vulkán (Hunyadmegye). Kézdi-vásárhelvi ügyvéd. Két cikluson

F e k e t e ( 'JO ) F e k e t e

át vi it kamarai képviselő, mint a (román) Néppárt tagja. Jelenleg Háromszék megyei tanácsának tagja, gyakorló ügyvéd. A Kézdi-vásárhelyen megjelenő „ S z é k e l y (J j s á g"-nak hosszabb időn át szerkesztője volt.

Fekete Mihály színész * 1884 XII—31 Csongrádon. Színészi p<< iyájának állomásai voltak: Temes-vár, Pécs, Pozsony, Kolozsvár. A

kolozsvári Magyar Színháztól 1923 ban megválva színigazgatói koncessziót kért és kapott a kul-tuszkormánytól. Több éven át igazgatta a marosvásárhelyi, te-mesvári, aradi színházakat. Meg-irta a t e m e s v á r i s z í n é s z e t t ö r t é n e t é t (1911) és irt két színdarabot. (T e m e s v.á r meg-v é t e l e . — B a k ó c.). Színészi működéséből különösen emlékeze-te-sok kolozsvári sikerei, melyeket klasszikus és modern drámákban aratott. Ugyanott mint rendező is

excellált. Később, színigazgatói pályáján, a mind súlyosabbá vált viszonyokkal is sikeresen birkó-zott szervező ereje. Finom tollal •rt rajzai „C s o n g r á d" cimmel jelentek meg Temesvárt „A Toll" folyóiratban.

Fekete-Nagy Béla Kolozsvár v. h. polgármestere * 1869. Kolozs-várt. Egyetemi tanulmányai ide-jében egy-egy semestert Párisban ós Londonban tölt. Kolozsvár tör-vényhatóságához kerül és huszon-öt évig mint, tanácsos és helyettes polgármester szolgál. A város pénzügyi rendezésében, a tisztvi-selői státus ujjárendezésében, a közvágóhíd, az elektromos müvek létesítésében jelentős szerepe volt. 1916-ban megvált állásától. Fő-szerkesztője volt a „Közgazda-ság" c. heti lapnak. Nagyobb tanulmányai jelentek meg Er-délv közgazdasági helyzetéről (1923.). A Prágai Magyar Ilirlap romániai tudósítója volt. A Ház-tulajdonosok Szövetségének el-nöke. A kolozsvári Nemzeti Ka-szinó igazgatója.

Fekete Tivadar iró és hirlapiró * 1894 Pécsett. Néhány filozofiai szemeszter után újságírói pályára lépett s dolgozott rövidebb ideig budapesti, szegedi. nagyváradi, kolozsvári lapokban, az aradi la-poknak hosszabban is belső mun-katársa volt. Jelenben (1928) te-mesvári lapoknak állandó cikkíró-ja. Pár hosszabb utazásáról (Svájc, Olaszország, Páris) szines ripor-tokban (Keleti Újság) és nyilvános előadásokon számolt be. Önállóan megjelent kötetei: G e n o v é v a h e r c e g n ő b ő r e (Novellák Temesvár 1923) S z e r e l m e s K e r t (Modern román költökből Arad 1'25.) É n e k k é t h a l o t t i

Fémes ( ) Ferencz

m a s z k r ó l (Versek 1926 Arad) velő intézetben egy magyar uni Don J ü a n (Victor Eftimiu drá- tárius teologus részére alapítványt mája, verses fordítás 1925. Arad), legyenek, melyet ma is élvez egy Irt operett szöveget is (M i s s háza. 1859-ben elfoglalta tanár' M o n t e c a r l o ) melyet — Ür-: székét a kolozsvári kollégiumnál: ményiné zenéjével — több erdélyi 1861-ben az egyházközség rende.« városban előadtak. Ezeket és más lelkésznek választotta meg. Ebben műveit: verseket, novellákat stb. az évben, több társával együtt, a a közönség s itt-ott a komolyabb ina is megjelenő, Keresztény Mag-kritika is elismeréssel fogadta. vető c. folyóiratot alapította, mely-

Fémes László * 1893-ban Nagy- uek több éven át szerkesztője volt. váradon. Irt kisebb müvelődéstör- Folyóiratokban évről-évre számos-téneti vonatkozású cikkeket. Egy dolgozata jelent meg. Ünnepi al-vigjáték kísérletét a nagyváradi kalmakkor mondott egyházi be-szinház mutatta be 1928-ban. szédei közül is sok jelent meg

Ferch Franz festő * 1908-ban nyomtatásban. Főbb munkái : Hogároson. Tanult Drezda. Stutt- U n i t á r i u s K á t é . Tizenegye-gart, München miívésziskoláiban. dik kiadás. Kolozsvár 1927. Megje-Vonzzák a monumentálisabb kom-'lent német nyolven is. U n i t á -poziciók, sváb történelmi jelene- r i u s K i s T ü k ö r . Harmadik tek (A bevándorlás stb.). kiadás. 1900 Kolozsvár. Megjelent

Ferencz József (kilyéni) unitá- német nyelven is. A v a l l á s k ü 1-rius püspök. * 1885 aiig. 9-én, Al- f o r m á i n a k b e f o l y á s a a paréten, a régi Belső-Szolnok vár- h i t é l e t r e . Kecskemét 1876. megyében. meghalt Kolozsvárt H i t t a n . Unitárius középiskolák 1927-ben. Iskolai tanulmányait számára Kolozsvár 1902. Az ame-1855-ben az unitáriusok kolozs- rikai unitárius hitbölcsész E. V. vári kollégiumában végezte, Channing dolgozatainak az átfllte-ugyanazon évben lelkésznek szen- tésében (VI. Kötet) mint fordit<-teltetett fel s két évig a kolozs- résztvett. ..Emlékeimből" c. füzetét vári unitárius egyházközségben 1925-ben adta ki az (Jnitáriur mint segédlelkész, kollégiumban Könyvtár. 12 füzetből álló Napk' pedig mint helyettes tanár szol- maradt utána kéziratban. Dávre gált 1857-ben icndes tanárnak • Ferenc első unitárius püspök lia-választatott meg. de mielőtt ez lálának háromszázados évforduló-állását elfoglalta volna, egyháza ján 1879-ben egyházi és iskolai cé-által külföldre küldetvén, egv lókra 10.000 forintott gyűjtött é* évet a göttingai. egy félévet pe- adott át alapítványul egyházának, dig a berlini egyetemen töltött. Régebbi kitüntetései mellett 1922 Kzután nagyobb körutat tett Bel- ben I. Ferdinánd román király giuwban, Hollandiában és Fran-;a Román Koronarend Főtisztjének ciaországban. Innen Angliába nevezte ki. ment, hol Londonban az angol Ferencz József dr. ügyvéd * 1878-unitáriusok évi gyűlésén egyhá- han Kolozsvárt. A magyar egye zát képviselte s befolyt arra. temi évek után hosszabban időzött hogy bitsorsosaik a Londonban. Német-, Angol- és Franciaország -most Oxfordban levő lelkészne han. közgazdasági tanulmányokat

Ferencz-Mihály ( 92 ) F e r e n c r e n d i e k

végezve az ottani fakultásokon, ftub auspiciis Regis tett doktorá-tus és ügyvédi vizsga után Kolozs-várt telepszik meg mint ügyvéd. A J o g i L e x i k o n n a k munka-társa volt. Közügyekben élénk részt vesz: a Magyar Párt ügyé-sze, a kolozsvári unitárius egyház-község főgondnoka. A G a z d a -s á g i é s H i t e l s z ö v e t k e z e -t e k sz. igazgatója, a szövetkeze-ti eszmét napilapokban, folyóira-tokban propagálja.

Ferencz-Mihály Zsigmond (körö-si és barátosi) * 1877 Mezőmadara-son. A kolozsvári egyetemen foly-tatott tanulmányai befejeztével Marosvásárhelyt "ügyvédi irodát nyitott. 1901-től tagja a megyei tvh. bizottságnak. 1908-tól h. tiszti főügyész. 1912-től az ügyvédi és birói vizsg. bizottság tagja, a in.-vásárhelyi közig, tanfolyamon a büntetőjog tanára volt. Impérium-) változás után közéleti működésének súlypontja a ref. egyházi és isko-lai tigyekre esik, 1924-től a marosi egyházmegye főgondnoka. egyli. k. főtörv8z. biró és zsinati képviselő.

Ferencrendiek. Erdélynek Romá-niához való csatolása nem jelen-tett a rendtartomány testében fel-darabolást. de a külföldtől való el-zárás, az állani részéről eddig ki-utalt illetékek megvonása, anyagi-lag megviselte éppen akkor, ami-kor erejére nagy szükség lett vol-na. Iskoláit egyelőre nem adja fel, iüt ujabb (s még magasabb fokú) iskolákat nyit meg, de nem birja sokáig. Az állam iskolapolitikája nem nézi jó szemmel a felekezeti iskolát, a magyarságnak száma is, anyagi teherbírása is csökken, az iskolák lassanként elnéptelenednek. A rend. mely eredettől fogva sem speciálisan tanitórend, uj munka-!

kört keres és talál magának: nép-missziók tartását. Néhány jeles hit-szónokuk rendre járja a katholikus községeket; a missziós munka Há-romszékben kezdődött, de már a határszélekig kiterjedt. — A katho-likus sajtóélet terén is mozgéko-nyak a ferencrendiek. P. Tréfán Leonárd a csiksomlyói kájoni-nyomda mintájára még 1906-ban felállította a kolozsvári Szent Bo-naventura nyomdát. Ez a nyomda jelentőségében a forradalom után kezd nyerni. A lecsatolt részeknek ez volt az egyetlen működő katho-likus nyomdája. Tréfán Leonárd szerkesztésében 1920-ban megindul .,A Hirnök" c. katholikus szépiro-dalmi folyóirat. Ugyancsak a Bo-naventura nyomdából kerül ki a katholikus népi-folvóirat, a ..Ka-tholikus Világ" több mint 15.000 példányban. Tréfán Leonárd lapja a . Szent'Kereszt" is, 32.000 példány-ban jelenik meg negyedévenként. Az erdélyi ferencrendiek kevés ki-vétellel mind magyarok s legna-gyobb részük a Székelyföldről ke-rül ki. Kezdetben bizalmatlanul vi-seltetett a rend iránt az államhata-lom, megvont minden segélyt, melyből azelőtt fentartotta magát. Egyes rendházak és személyek ál-landó felügyelet alatt állottak. A kedélyek lecsillapodásával a helyzetben javulás állott be s ma a rendtagok működését semmi sem zavarja. A huszonhét rendházban 172 rendtag a következőképen osz-lik meg: 67 felszentelt pap. 50 pap-növendék és 55 testvér. A rend élén áll az időről-időre megválasz-tott rendtartományfőnök (provinci-ális) kit három évre a rendtarto-mány őre (custos), négjr tanácsosa (deflinitores), titkára és a guardian cimet viselő házfőnökök választa-

Fe renczy ( '->3 ) F e r e n c z y

nak. A harmadik három évre már nem választható sem ő, sem a ta-nácsa. Jelenlegi rendtartomány fő-nök: P. Sándor Vitális.

Fernczy Géza ügyvéd * 1866-ban (Udvarhely m.). Gimnáziumot Székelykereszturon és Kolozsvárt, egyetemet és keresked. akadémiát Kolozsvárt végzett; ügyvédi vizs-gát Marosvásárhelyt tett. Volt a .'íagyar Curia ügyvédi tanácsának I birája. 1905—1910-ig képviselő, az I igazságügyi bizottság előadója a magyar parlamentben, 1926—27 év-ben a román szenátus tagja. Jelen-leg a Magyar Párt elnöki tanácsá-nak tagja és (1920 óta) az unitárius egyház főgondnoka. Irodalmi tevé-kenységet is fejt ki. 1903—1906-ig az „Erdővidék" c. lap főszerkesztő-je volt. Jogi, társadalmi, egyházi tanulmányok kerülnek ki tolla alól s az Unitárius Irodalmi Társaság igazgatója. Több pénzintézet, ke-resked. vállalat és jótékony egye-sület elnöke ill. igazgatója.

Ferenczy Gyula bankigazgató * 1868 VI—12-én Kolozsvárt. 1895-től a Mezőgazdasági Bank vezérigaz-gatója. Közgazdasági tevékenysége mellett élénk részt vett és vesz Ko-lozsvár közéletében. A tvh. bizott-ságnak több cikluson át. tagja volt 8 a régi 48-as függetlenségi párt-nak int. biz. tagja. Jelenben (1928)

modern művészetek wieni (1925) és leipzigi (1927) nemzetközi kiállítá-

sán. Számos műve van külföldi ma-gántulajdonban is.

Ferenczy Valér festőművész, édesatyja Ferenczy Károly oldalán nevelkedett festővé. A Nagybányai Festőiskolának megalakulása óta törzstagja volt s nyaranta mindig Nagybányán is dolgozott. 1927 őszén kilépett a Nagybányai Festők Társaságából s lemondott a festő-

a Keresk. és Iparkamara alelnöke.'; iskolában betöltött tanári tisztségé-Ferenczy Noémi festő- és kép- >ől. Budapesti és külföldi kiállításai

szövő-művésznő * 1890-ben Szent- mellett 1922-ben Kolozsvárt, 1923-endrén, Ferenczy Károly fes- ban Nagyváradon rendezett kollek-tőmüvész leánya! Iskolába nem tiv kiállítást. Ugy festésben, mint járt. A képszövés teknikáját Páris ban tanulta. Minden gobelinjét ma-ga szövi saját kartonjai szerint, melyek szintén művészi értékűek s több van belőlük a budapesti

rézkarcban elsősorban figurális mii veket alkot (arcképek, aktok). Gra-fikai téren: címlapokat, ex librise-ket tervez. Legújabban a színes rézkarcot műveli. Müvei közül:

Szépműv. Muzeum tulajdonában, édesanyja arcképe a Szépmüvésze Kiállított többizben Budapesten, aI ti Muzeumban, Fraknói Vilmos

Ferentiu ( 94 ) Pinta

arcképe a Nemzeti Muzeumban van. Ugyancsak m. állami tulajdonban mintegy huszonöt grafikai műve.

Ferenjlu Ágoston szatmári pol-gármester, * 1872. Jogi tanulmá-nyok után lépett a városi admi-nisztráció kötelékébe, 1902-ben. Az impérium átvétele után primar lett s azóta megszakítás nélkül a város ólén álL Városvezetői működésé-hez kapcsolódik a Főtér parkírozá-sa s a vízvezetéki mű részleges ki-építése.

Feketeerdői Üveggyár R. T. (Pá-durea Neagrá) # 1850. Alaptőkéje. 6 millió lej. Invesztált töke 642.800 arany lej. — 73 HP. — 470—500 munkás. — Gyárt különféle (pré-séit, fúvott) üvegárut, ujabban vil-1

lanyvilágitási cikkeket évi 250 va £on kapacitással. A Biharmegyei Takarékpt. érdekkörébe tartozik.

Fiedler István apostoli kormány-zói helynök, * 1871 XI—14. Nagy-becskereken. Papi pályáján 1894 októberében indult 8 volt segédlel-kész, hittanár, a papnevelő intézet lelkiigazgatója, resicai plébános, utóbb kanonok és apostoli kor-mányzói helynök a csanádi egyház megyében.

Filimon Aurél Vasile, régész, •bibliographus és irodalomtörténeti kutató, * 1891 márc. 6-án Monor helységben, Nás&ud megye. Kö-zépiskolai tanulmányainak befeje-zése után Budapesten végzett ré-gészeti tanulmányokat, majd Ber-únben hallgatott régészeti tanfo-lyamot. 1913-ban a bukaresti „Mu zeul de Etnografie Artá na(iona-iá"-nál kap assistensi elhelyezkt dóst, 1914-ben pedig a muzeum tit-kárja lesz. 1918-ban mint katona Marosvásárhelyre kerül s a háború befejezése után ott is marad mint könyvtáros, majd mint a Kultúr-

palota gondnoka. Első jelentősebb tanulmánya 1912-ben a budapesti „E t h n o g r a p h i a" 6-ik füzeté-ben kezdődik „ B e s z t e r c e v i -d é k i r o m á n b a b o n á k " ci-men s folytatódik az 1913 évfolyam 1, 3—6 füzetein keresztül. E tanul-mányról Dr. Szulika Szilárd az „E t h n o g r a p h i a" 1914-iki év-folyamában nagy elismeréssel nyi-latkozik. 1915-ben a „ C o n v o r b i -r i L i t e r a r e" utolsó füzetében közli „B a s m e in v e r s u r i " c. tanulmányát. 1924-ben teszi közzé a Bukarestben megjelenő „Dacia recherches et découvertes arché-ologiques eu Roumanie" folyóirat-ban Felfalu vidéki ásatásainak eredményét „Le d é p o t en b r o n z é d e S u s e n i " cimen 1928-ban a Revista de Istorie-ben „H r i s o a r e D o m n e s t i" ci-men, a Daco-Romania V. köteté-ben pedig „Contribu(iuni Bibilio-grafice" cimen jelentet meg tudo-mányos értékű tanulmányokat, az utóbbit éppen C o r e s i első köny-véről (1558). Megalapítója és szer-vezője a tárgu-mure?i régészeti és néprajzi muzeumnak.

Finta Gerő * 1889-ben Tordatur községben (Torda-Aranyos vm.). Középiskoláit Tordán és Nagyenye-den, egyetemi tanulmányait Buda-pesten és Kolozsvárt végezte s ta-nári oklevelet szerzett. 1915-től 1927-ig működött mint a székely-udvarhelyi ref. collegium tanára. Költeményeivel 1919-ben lép elő-ször a nyilvánosság elé; azóta ál-landóan ir erdélyi szépirodalmi la-pokba, főleg a ,.Pásztortüz"-be. Ön-álló verskötetei: A f á k (Székely -udvarhely 1923) és P a c s i r t a s z ó (Kolozsvár 1927). A Kemény Zsigmond írod. Társaság és az Er-délyi írod. Társaság tagja.

Finta ( 95 ) „Flóra-

Finta Zoltán * 1896 IV—7. Nagy-ajtán. Néhány orvosi szemesztert hallgatott Kolozsvárt, mielőtt (1921) újságíró lett. Kolozsvári lapok cikkírója, majd egy magyar nép-lap szerkesztője. Később a Temes-vári Hírlap belső munkatársa volt. Ujságnexusaival egyidőben verse-ket is kőzőlt heti- és napilapok-ban, verskötetet 1926-ban adott ki Temesvár ,,Bort, Búzát, Békesse-get" címmel. Tudatosan érdes for-mák, sajátosan fanyar íz s az egye-netlen. elégedetlen, lázadáshoz-közel lélek hamar felhívták a figyelmet poézisére s az irodalmi egyesületek (a Helikon is) közösségükbe von-ták F.-t. Legújabban ismét Ko-lozsvárt él, az Ellenzék s az írod. folyóiratok cikkírója.

Fireza Gheorghe dr. püsp. titkár * 1887 Hobic-Urihányon. Filozofiát és theologiát Rómában tanult. 1917-ben theol. tanár. 1924-ben püspöki titkár lett Lugojon. Irt több önál-lóan megjelent egyházi müvet (A r-m e l e c r e d i n ( e i . — U n i r e a d e 1 a 1 700.) s több füzetet a .,Sá f i e 1 u m i n á sorozat számára.

Fischer József ügyvéd * Csen ger községben 1883. Tanulmányai elvégzése óta Szatmáron folytat ügyvédi gyakorlatot. Mint háború előtt, ugy most is résztvesz a vá-rospolitikában, az állandó választ mány tagja, a helyi magyar párt-nak s a zsidó kulturális és huma-nitárius mozgalmaknak egyik ve-hetője.

Fischer József kolozsvári ügy-véd * 1887 december 15-én. Ügyvé-di oklevelet szerzett Budapesten. A Jogtudományi Közlöny munkatár-sa volt. Kolozsvárt hat éven át az E g t i 1 a p o t szerkesztette. 1919 óta a nemzeti alapon szervezkedő zsidóság egyik vezetője. A Z s i d ó

N e m z e t i S z ö v e t s é g elnöke. E minőségében egyfelől a cionista célok, másfelől a zsidóság belpoli-tikai megszervezése érdekében dol-gozik.

Fischer Tivadar * 1881 XII—6 Münchenben. Iskoláit erdélyi ma-gyar intézetekben járta. Jogi ta-nulmányai végeztével előbb Gyu-lafehérvárt, később Kolozsvári ügyvédkedett. Erdélyi relációban a nevét a világháború után kezdik ismerni, amikor élére áll az erd. zsidó nemzeti mozgalomnak, kez-deményezi a Zsidó Nemzeti Szö-vetség felállítását s annak elnöke lesz. Tisztét 1923-ig viselte. A moz-galom keretébe vágó cikkeit az U j K e l e t hozta. Gyakorló ügy-véd.

Fleischer Sándor hirlapiró * 1898-ban Cséffán. A k.-vári egyetem or-vosi fakultásának hallgatója volt, mielőtt ujságiró lett. A „Nagyvá-rad" munkatársa, politikai és tár-sad. riportok irója.

Fluerás János • 1882-ben Kerü lősön (Arad megye). 1903-tól 1918 ig Budapesten élt. abol kezdettől fogva résztvett a szocialista párt mozgalmaiban. 1918-ban az erdélyi K o r m á n y z ó t a n á c s tagja lett. Jelenleg a romániai Szociáldemok-ratapárt vezetőségének tagja és az országos szakszervezeti tanácsnak elnöke. Hosszú ideig volt a szoci álista ,.A d e v e r u l"-nak. majd a . . T r i b u n a S o c i a l í s t a"-nak felelős szerkesztője.

„Flóra'" Stearingyertya és Szap-pangyár K. T. Oradea, alaptőkéje 5 millió lej. — 36 HP. — 120 mun kás. — Teljesítő képessége llx» vagon gyertya, 200 vagon szappan. 15 vagon nyersglicerin. Tényleg* sen e mennyiségnek mintegy felét állítja elő. — Biharnwgyei Taka

F o g a r a s c h e r Vorschussvere in ( 96 ) F ö l d g á z

rékpónztár érdekkörébe tartozik. Fogarascher Vorschussverein A.

G. (Fogarasi Elölegezési Egylet) Fogaras. # 1898. Az 1927 decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke 5 millió. Tartalékalapok: 1,640.000. — Az igazgatóság elnö-ke: A. Nehrer. Vezérigazgató: Gre-ger N.

Folberth Ottó dr. phil. iró * 1896 Medgyesen, tanulmányait a világ-háború után kezdi Budapesten és folytatja Berlinben, Párisban, Hei-delbergben és Kolozsvárt. Jelenleg tanár a medgyesi szász líceumban. Szépirói termelése eddig: egv kö-tet vers („Sterne ím Tag" 1927) és szétszórtan megjelent novellák. El-ső tudományos munkájában két nagy misztikust hasonlít össze („Meister Eckehart und Laotse" Mainz 1925), de kutató munkájának legfontosabb területe mihamar a nagy erdélyi szásznak, Stephan Ludvig Rothnak élete és munkás-sága lesz. 1924-ben adja ki Roth-breviáriumát (Stürmen und Stran-dén, ein St. L. Roth—Brevier, Stutt-gart). Ugyanez évben jelenik meg: „Liebesbriefe St. L. Roth-s 1924, Media?. 1927 óta folytatólagosan jelennek meg: ,.St. L. Roth: Gesam-melte Schriften und Briefe'' (Bra§ov és Berlin). Eddig két kötet. Fol-berth élénk szószólója és úttörője a három erdélyi nemzet kulturkö-zeledésének. A brassói „Klingsor", állandó munkatársa.

Fö'des Imre grafikus * 1881-ben ' Budapesten. Tanult u. o. a minta-rajziskolában. Berlinben és olasz városokban. 1921 óta Erdélyben él; előbb a Sonnenfeld grafikai üzem, majd a temesvári , Helikon" művé-szi vezetője. Nevét művészi p l a -k á t j a i tették közismertté.

Földes Zoltán * 1884-ben Csik-

somlyón. Tanítóképzőt, gimnáziu-mot és jogi egyetemet végzett. Je-lenleg mint felekezeti (rom. kath.) tanitó működik. Lírai verseket és kisebb novellákat ir Erdély katho-likus szellemű lapjaiba s az ameri-kai „Holy family"-be, amelynek megbízásától jelenleg regényen dolgozik. Több verskötete, néhány iskolai tankönyve és Liziői kis Szent Teréz élete c. könyve önálló-an jelentek meg, ez utóbbi két ki-adást ért meg.

Földgáz. Az erdélyi földgázme-zők kiaknázására 1916-ban alakult meg a Magyar Földgáz Rt. (Unga-risc.lie Erdgas Ges.) A vállalat 27.000.000 korona részvénytőkéjé-ből 4 000.000 korona névértékű 4000 drb. részvényt a magyar ál-lam kapott mig 23.000 drb rész-vényt egy konzorcium vett át, melynek élén a Deutsche Bank ál-lott, részt vett benne a Pesti Ma-gyar Kereskedelmi Bank, Hitel-bank, a Gázizzófény, az Anglo Bank stb. is. A részvénymajoritást a Deutsche Bank tartotta. Az UEG 50 évre kapott koncessziót, azzal a feltétellel, hogy a földgázt több városba bevezeti. A háború kimene-tele a tervek javarészének kivite-lét meghiúsította 8 a román állam 1919-ben zár alá vette a vállalatot. 1923-ban a társaság likvidálását rendelte el s egyúttal megalapítot-ta 160,000.000 alaptőkével (Kolozs-vár igazgatósági székhellyel) a So-cietate Na(ionalá de Gaz Metan-t (Sonamet), amelyben 125.000.000 aporttal maga az állam szerepel, 35,000.000 leit pedig a magántöke jegyzett le. Az UEG előbb román, később nemzetközi fórumok előtt perelte a román államot, majd egyezkedési tárgyalások indultak meg, és folynak a felek között. Az

Fölsírt-í'orm ( 9 7 ) Földreform

l"EG magyar részvényesei közvet-lenül a Sonamet-tel bocsátkoztak tárgyalásokba pakettjük átvételé-re vonatkozólag. Jelenben ez a két társaság aknázza ki az erdélyi me-dencének ezt a hatalmas energia-forrását, a Souamet a 8ármá§el és C!op§a Micá. mig az UEG a Bázna ós íjiáros vidéki kutakat. Összesen mintegy 50 szonda volt az utóbbi két évben üzemben. A Sonamet ter-melése 130,000.000 köbméter, az HEG termelése 115.000.000 köbmé-ter volt 1926-ban. Utóbbinak Med-gyes és Dicsőszentmárton, előbbi-nek Torda. Aranyosgyéres. Maros-ujvár és környéke az ellátási terü-lete. Hatalmas iparvállalatok léte-sültek az olcsónak mutatkozott s a mai fogyasztást még messze túl-haladó mértékében kielégíteni ké-pes földgáz hasznosítására, de a földgáztársaságok befektetéseikre való hivatkozással sürü áremelé-sekkel mind hangosabb panaszra késztetik a nagyfogyasztó iparvál-lalatokat. Érdekeik megvédésére a i'öldgázfogyasztók szindikátusba tö-mörültek, melynek székhelye Med-gyesen van. Erdély iparosítása te-rén, földkincseinek helyszínen való íeldolgozása s egy nagy kémiai ipar megteremtése terén hatalmas szerep várakozik a földgázra, ha az állami iparpolitika rokonszenve-sebb szemmel fogja nézni Erdély indusztriális fejlődését. A csőháló-zatok kiépítése több ipari központ leié tervbe van véve. A marosvá-sárhelyi fővezeték 1928 tavaszán készült el.

Földreform. Egy gyökeres agrár-leform elvi deklarációja már 1917-lien lakiban felvétetett Románia al-kotmányába. A háború végén és huboru után egyébként is a leve-gőben volt és Középeurópa keletén

Erdílyi Lexikon

minden országban projektáltatott egy nagyobb arányú, a népi elégü-letlenséget levezetni képes, a ré-

gebbi szociális igazságtalanságokat jóvá igazitó birtokreform végrehaj-tása. Erdélyre vonatkozólag a Gyu-lafehérvári Határozatok V. art. 3. pontjában találkozunk már radiká-lis agrárreform kötelező Ígéreté-vel, melynek céljául ez a határozat a termelés liatványozását és a szo-ciális egyensúlyt jelöli meg. A gyulafehérvári Nemzetgyűlésből ki-indult Nagy Nemzeti fanács (Ma-rele Sfat) 3911 sz. alatt decret le-ge-t készített elő a reformról és az Í921 julius 23-án szentesitett ag-rártörvény is a fenti határozatra és rendelettürvényre utal, mikor az államnak a földbirtok kisajátításá-ra vonatkozó jogát megállapítja. Az erdélyi földreform célja (art. I. 1. bekezdés) a falusi parasztbirtok, községi erdők és legelők szaporítá-sa és kiegészítése, a nemzeti ipar fejlődésének előmozdítása, kultu-rális, gazdasági, szociális és test-nevelési érdekek kielégítése volt. Az államnak törvényben kimon-dott kisajátítási joga a földbirtok tulajdonjogára vonatkozott és ha-tályos tekintet nélkül a tulajdo-nos kilétére, a tulajdon jogi termé-szetére és a földbirtok jellegére. A törvénynek rendelkezése értelmé-ben kisajátítható földterületek 191b dec. 1. napjától kezdve a tulajdo-nos szabad rendelkezése alól elvo-nottaknak tekintendők. A törvény egyik alapelve, hogy egészben ki-sajátítandó minden megművelhető földterület, amely közérdekű célt szolgáló jogi személyek, „távolle-vők ' és családtalan gyógyithatat-ban elmebetegek tulajdonát teszik. Természetesen a törvény kivétele-ket is statuál, külömböző kategó-

Földreform ( 98 ) Földreform

riákat állit fel ugy a kisajátítás helytfoghatósága, mint annak mér-ve tekintetében, figyelembevéve a tulajdonos minőségét és foglalko-zását, a földbirtok szerzésének idő-pontját, a földbirtok helyi fekvé-sét és a földigénylök számát. A magántulajdonos által müveit föld-birtokokból olyan helyeken, ahol a földigénylők száma nagy, havaso kon 50, hegyeken 100, sik területen 200 kat. holdat meghaladó rész — olyan helyeken, ahol közepes a földigénylők száma síkságon 300 kat. holdat meghaladó rész — ahol pedig a jogosultak igényei ki vol-tak elégítve 500 kat. holdat meg-haladó rész esik kisajátítás alá. Olyan esetben, amidőn sem a föld-tulajdonos. sem annak szülei nem hivatásos földmivelők, — a föld-birtoknak már 10 kat, holdat meg-haladó része is kisajátítható. Az állam kisajátítási joga a kisajátí-tott birtok tartozékát tevő vizjog-ra, vámjogra és egyéb jogokra, va lamint a terület földalatti részére is kiterjed. Gyér lakosságú vidéke-ken uj községek alakítása által te-lepítések eszközlendők, az ezzel felmerülő költségeket az állam elő-legezi. Minthogy a törvény egyik célja községi erdők és legelők lé-tesítése I1L szaporítása és kiegészí-tése. — evégből bizonyos határok között a közbirtokosságok és va gyonközösségek legelőit, ka-szálóit s illetve erdőségeit az eddi-gi tulajdonosoktól elvonja. (E tör-vényes rendelkezés következtében a volt naszódi második román ha-tárőrezredhez tartozó községek er-dőségei és legelői oly községi er-dőkké ül. legelőkké változnak áv. amelyek használatára az ill. köz-ségek minden lakosa jogosult.) A kisajátítást végrehajtó hatóságok:

első fokon a járási kisajátítási bi-zottság, másodfokon a megyei ki-sajátítási bizottság, végső fokon az agrárbizottság. A földhözjuttatás akként történik, hogy a kisajátí-tott földbirtokokat felparcellázzák és meghatározott részekben a föld-művelőknek adják el bizonyos sor-rendben, amely sorrendet a hábo-rúban való résztvétel, rokkanttá válás, családi állapot és életkor ál-lapítanak meg akként, hogy az igényjogosultság első rendjében a háborúban rokkantakká vált hely-beli gazdasági cselédek és munká-sok, esetleg ezek özvegyei és csa-ládtagjai állanak. Az egyes osz-tályrészek a föld minősége szerint hét holdig terjedhető területtel bír-nak. Ezeken kívül a kisajátított földbirtokból házhelyek is alakitha-tók. Telepesi jutalékok 16 holdig is terjedhetnek. A kisajátított földré-szek árát felerészben a földmivesek, felerészben az államkincstár fizeti meg a földtulajdonosoknak, akik a vételárat a törvény szerint vagy készpénzben, vagy ötszázalékos kamatozású járadékcímletekben kapják meg. A kisajátítási ár az 1913 évbeli értéket nem haladhatja tul. A földhözjuttatás tényleges végrehajtásáig a kisajátított földet az állam haszonbérbeadás utján ér-tékesiti és a haszonbér összege, melyet a megyei kisajátítási bizott-ság állapit meg, a földtulajdonost illeti. Messze kihatású rendelkezése a törvénynek, hogy a kisajátítási eljárás csak egyszer ejthető meg, s annak befejeztével a törvénynek a kisajátításra vonatkozó összes rendelkezéseid hatályukat vesztik. — Ezen törvény beterjesztését ki-sérő előadói javaslat csupa egész-séges szociális szempontot hangsú-lyoz ki a törvény rendelkezéseinek

Fór is ( !» ) F r á t e r

•gazolasára, így többek közt, hogy hogy a tudományos címszavak mel-1. a földet el kell venni azoktól, lett a közgazdasági élet argója is akik csak k ö z v e t v e v a n n a k feltalálható benne. Szerkesztette a é r d e k e l v e a m e z ő g a z d a - kolozsvári kereskedelmi kamara s á g i t e r m e l é s b e n : 2. a föld kiadványát: I n d u s t r i a §i b o -nem szolgálhat járadékul, termeié- g á t i i 1 e n a t u r a 1 e d i n A r -si eszköz, mely azoknak adandó, d e a 1 s i B a n a t, 1927. akik termelnek vele. 3. az extré- Franyó Zoltán műfordító és pub-men kis birtokot ki kell egészíteni, licista. * 1887-ben Kismargittán, de azért minden földbirtok-katego- Aktiv tiszt, volt 1907—1910. 1910-riának megvan a szerepe a gazda- tői ujságiió. budapesti lapokba Az sági fejlődésben; 4. a tulajdonok Est. A Hét. Nyugat dolgozott. H.i-forgalmát szabaddá kell tenni, ép i ború után Bécsben ,,Die Stunde" pen a fejlődés érdekében stb. — munkatársa ós keleti nyelveket ta-de a törvény végrehajtása során nul az egyetemen. Erdélybe vissza-szociális szempontokon kivül eső, í térve EstiLloyd cimmel napilapot főleg az erdélyi kisebbségeket- su- szerkesztett Temesvárt. Később lyosan érintő tendenciák is érvé- „Géniusz" cimmel havi revüt indi-nyesültek. melyeknek jóvátételét a tott Aradon, melynek kritikai éle felebbviteli fórumoknál eddig csak i a ..speciálisan erdélyi" irodalom el-kis mértékben lehetett elnyerni s len irányult. Egy szezonban a te-főleg a határőrvidéki vagyonokat mesvári színház igazgatója volt. ért sérelmek egy békülékenyebb at- Erdélyi irói működéséből legjelen-moszféra jóvátételére várnak, tősebbek művészi fordításai. Egész Egyébként az erdélyi agrárreform kötet Kilke verset fordított má-nak gazdasági és szociális kihatá- gvarra s nagyon sok darabját a ro-sai az eltelt idő rövidsége miatt is mán lírának magyarra és németre, niég fel nem mérhetők. Egy erős Az ujabb években Goethe forditá-román középbirtokos osztály kifej- sához fogott, e munkájából Her-lödése valószínűnek látszik. A ki- mann und Dorothea több énekét és sajátitásnak és birtokbahelyezés- Faust több jelenetét már nyomta-nek végleges statisztikai képe még'tásban láthattuk. 1911—1926-ig ti-meg nem íajzolható, a reform vég- zenhárom kötet prózai és verses rehajtása még nincs befejezve, a fordítása egy politikai tanulmánya kisajátítás is még folyik, a birtok- és két háborús prózája jelent meg. hahelvezési eljárás is. Ezidőszerint Fráter Béla dr. (Fráter Loránd igen jelentős birtoktestek mint ál-1 fivére) * 1870 l—27. Jogi tanul-lami rezervák kezeltetnek. Hiányokat végzett, ügyvéd lett.

Fóris Lajos dr. hírlapíró * 1886- cikkeket irt jogi szaklapokba s ban. Margittán. Biharmegyében, megírta a szövetkezeti jog kom-1912-ben ügyvédi diplomát szer- mentárját. 1918 óta, nem folytat zett, a háború után Erdélybe k»~ I ügyvédi gyakorlatot, leányvári bir-rült, újságíró lett. kezdettől a ko-1 tokán tartózkodik s népdal-költé-lozsvári F.llenzék közgazdasági > /.ettel foglalkozik. Az utóbbi évek munkatársa. 1927-ben „Gyakorlati alatt sokszor lépett pódiumra, gor-Gazdasági Lexikon"-t adott ki. donka kísérettel előadva maga-Gyakorlati használhatóságát emeli, | szerzésű dalait, Ismertebb szerze-

Fren^iu V 100 ) Fiilöpp

menyei: A f o n ó b a s z ó l a n ó - | t a . — N e m v a g y o k m á r a k i v o l t a m . — S z o m o r ú a n v á r -f a e r d ő . — K ö d l e p t e be a n a g y S z a m o s t . — N e m v o l -t a m én r a b l ó s o h a stb. Ma-gyar motivumu daljátékon dolgozik.

' Fren{iu Valeriu Traian dr. nagy-váradi gör. kath. román püspök. * 1*75 április 25-én Reíjita-n. Közép-iskoláit Blaj-on, theologiai tanul-mányait Timiijoara-n, Budapesten I

"és Wienben végezte. Előbb a lu- i gosi püspökségi irodában mükö-<!ik, 1904-ben esperessé lett kine-vezve Oráqtia-ra, majd 1912-ben Ha tegre vicáriussá, hol még az évben kapja lugosi püspökké való kine-vezését. Itt működik 1922-ig, mi-kor kinevezik Oradea-Mare-i püs-pökké. Mint lugosi püspök befe-jezi a papnevelde épületének épí-tését, megnyitja a theologiát. majd megalapítja Lugos-on az első gör. kath. román tanitónőképzőt. Ora-dea-Mare-n szintén befejezi a pap-nevelde épületének építését, meg-nyitja a theol. Akadémiát, átszerve-zi az egyházmegyei tanítóképzőt és fejleszti a beiusj-i középiskolákat és internátusokat. A hitélet fejlesz-tésére megszervezi a misszió tár-sulatot, bevezeti a papok lelkigya-korlatait, a beiu§-i internátusok vezetését a román rítusra áttért assumptionista szerzetesek-, és Notre Daine nővérekre bízza. 1927-ben az érseki páliummal tünte-tik ki.

Freund Leó zongoraművész és zenepedagógus * 1892 Nagy topo-lyon. Művészeti tanulmányait Wienben végezte, 1918 óta Erdely-ben, Temesvárott él. Mint zongora-művész nemcsak mai hazájában, hanem külföldön is sikerrel mutat-kozott be. Temesvár zenei életé-

ben a magánhangversenytermében rendezett koncertek révén is jelen-tős szerepet játszik. Erdélyt járó szólisták kedvelt kísérője.

Fried Ábrahám dr. az erdélyi zsidó nemzeti mozgalom propagá-lója. Már a háború alatt, egyetemi cionista mozgalmat szervezett Bu-dapesten. 1918 óta a máramarosi mozgalmat vezeti, résztvett mint delegátus a XIV. és XV. cionista világkongresszusokon.

Fried János dr. a Nagyváradi Kereskedelmi Csarnok főtitkára. * 1880 VIII—31. Rövid ideig ügyvéd-kedik, 1910—18 titkár a Kiskeres-kedők Társulatánál, ennek meg-szűnése. illetve beolvadása után a Csarnok főtitkára. Több országos jellegű akciót vezetett, részben kezdeményezett. A Kereskedő Tes-tületek Országos Szövetsége ügyv. főtitkára.

Friedrich Testvérek gépgyára. Temesvár (Fabrica de Ma-sini íji to-pitorie de tontá) beruházott tőkéje 210.000 arany lej. 24 szerszámgép. 76 HP. 64 munkás. Gyárt kb. 100 tonna téglaprést és keresk. öntvé-nyeket. Ezenkívül: gépjavítások.

Frint Lajos evang. superinten-dens, * 1850-ben. Tanulmányait Bu-dapesten, Selmecbányán, Pozsony-ban és a hallei egyetemen végezte. Ag. hitv. evang. lelkész, majd es-peres lett, Jelenleg Aradon él s mint a romániai zsínatpresbyteri ev. egyház superintendensének, ha-tásköre Románia valamennyi ma-gyar evangélikusára kiterjed. K o n f i r m á c i ó i K á t é - t adott ki, írásai megjelenek folyóiratok-ban is, külön füzetekben is.

Fülöpp Béla dr. * 1863-ban; a Szőnyi-féle intézetben nevelkedett, első ásványtani ismereteit itt sze-rezte. Jogász éveket Budapesten

Fülöpp ( 101 ) F u r n i c a

és Lipcsében töltött. A háború i lyes ásvány-gyűjteménye van, ame-előtt két cikluson át volt Lippa'lyet külföldi gyűjtőmunkák is szá-képviselője függetlenségi program-, montai :anak s amelyet még állan-mal. Károlyi Gyula gróf szegedi i dóan gyar&pit. Könyvgyűjteménye első minisztériumában közlekedés- nem nagy. de luxuskiadásokban ügyi miniszter volt. Az impérium-; gazdag. évek alatt Erdélyben lakik Temes- Turnica Cassa- de Economie S. várt, egyizben szenátorrá is vá-'A., Fogaras. # 1883. Az 1927. de-lasztják magyarpárti programmal.; cember 31-iki mérlegben feltünte-A Magyar Párt temesvári tagoza- tett alaptőke: 7.978.280. Tartalék-tának Í926-ig elnöke volt, azóta alapok: 3 millió. Az igazgatóság csak gyűjtő-szenvedélyének él. elnöke: Andrei Micu. Ügyvezető-Európai viszonylatban is tekinté-| igazgató: Matei Jiga.

G. Gaál Alajos orvos * 1889 VIII— natórium elnöke. A temesvári Or-

21 Ditrón. Gyakorlóorvos Gyer- v o s o k C l u b j á - n a k egyik ala-gyószentmiklóson s a ..Székely pitója és elnöke. Szó" politikai hetilap szerkesztője. Gabos .lenö ügyvéd * 1883-ban Kisebbségpolitikai téren a székely- Aradon. U. o. irodája van. Keleti ség gazdasági ügyeivel foglalko-: Ujság-ban, Erdélyi Hirlap-ban stb. zik. Kisebb — önállóan megjelent megjelent cikkei akut társadalmi — tanulmányában feltárta a gyer- kérdésekkel (gyermekvédelemmel, gyói székelység elszegényedésének munkásjóléti intézkedésekkel) és okait és rámutatott a felemelke- közgazd. problémákkal foglalkoz-désnek — iparosítás utján Iehetsé- nak. („Erdélyi Ipar"-ban is.) ges — útjára ( . , J e g y z e t e k Gábriel József, a bánsági mun-G y e r g y ó g a z d a s á g i c s ő d - kásmozgalmak egyik vezetőembere j é h e z " ) . * 1862-ben Temesváron. Tanult

Gaál Gábor publiciszta * 1893- nyomdász. Évtizedek óta vesz részt ban Jászfelsőszentgyörgyön. Fő- a bánsági munkás mozgalmakban, gimnáziumi tanár volt. Háború1 Kvekig a pártnapilap „Arbeiter után emigrációban élt s a bécsi Zeitung" szerkesztője volt. 1920--,J ö v ő" munkatársa volt. A lap ban Temesváron szenátorrá vá-megszünése után évekig német- lasztották s mint ilyen 1922-ig mü-országi filmvállalatok dramaturgja, ködött a román parlamentben. Vá-1926-ban kerül Erdélybe, hol a Ke- rosi tanácsos s az állandó választ-leti Újság. Uj Kelet 'és Korunk ál- mány tagja. 1891-ben a temesvári landó cikkírója. Szociologiai és nyomdászok negyvenéves. 1911-kulturtörténeti megvilágításai éli- ben hatvanéves történetét adta ki. resztöhatással vannak az erdélyi 1928-ban jelent meg tollából a kritikai szellemre. Néhányszor bánsági munkásmozgalom 50 éves mint előadó is sikerrel szerepelt története, mely objektivitásával a kolozsvári és erdélyi podiuino- nem szociáldemokrata munkások kon. F i I o z o f i a i o l v a s ó - elismerését is megnyerte. (Fünfzig-k ö n y v e kiadásra vár. jáht ige Geschichte der Banater Ar-

Gabor Livius * Felsőcsertésen beiterbewegung. Temesvár 1928). (Hunyad ni.) 1889. Diplomáját a Gál Kelemen pedagógiai iró * bp. egyetemen szerezte u. o. spe- 1869 XII—27-én Szentgelicén. 1893 ciális gynekologiai kiképzését. Te- óta a kolozsvári unitárius kolle-mesvárt mint nőorvos-szüiész mű- ;rit;m tanára, 1900—1925 igazgató-ködik. az ottani bábaképző int. ja. 1911—18 a Keresztény Magrető igazgató-tanára. A ,.P a r k" sza- szerkesztője. Esztétikai, filozofiai

Gálfi ( 103 ) Gara

értekezései az Erdélyi Muzeum. Athenaeum, E. Philoiogiai Köz-löny, Magyar Paedagogia. E. I. Szemle folyóiratokban jelentek meg. Különösen értékesek voltaiv az impériumváltozással kapcsola-tos iskolai kérdések megvilágítá-sai a Keleti Újságban. Önálló mü-vei: B r a s s a i m i n t f i l o z o -f u s, Kolozsvár 1899. U j a b b i r á -n y o k a p e d a g ó g i á b a n , Ko-lozsvár és Sárospatak 1911 és 1912. A j ó t a n á r (Kuncz Elek emlékezete) Kvár. 1916. B r a s s a i k ü z d e l m e i a m a g y a r t a -l a n s á g o k e l l e n , Kolozsvár 1927.

Gálfi Lörincz * Sinfalván. A ko-lozsvári unitárius theologiai aka démián. az oxfordi Manchestei College-ben ós a kolozsvári Tudo-mány Egyetemen tanult. Az unitá-rius Theol. Akad. uj-testamentumi tanszékét tölti be. Egyházi folyó-iratokban irt értekezésein kivül megjelent müvei: L e g k ö z e l e b b J é z u s h o z . — A j e l e n k o r J é z u s a . — K r i s z t u s t a n a XX. s z á z a d b a n . — A v a l l á -s o k j ö v ő j e . — A három első evangéliumhoz ir magyarázatokat.

G a l l a s N á n d o r s z o b r á s z * 1 8 9 3 I — 2 1 . T a n u l t a b u d a p e s t i I p a r -

m ű v é s z e t i F ő i s k o l á n , m e l y n e k a h á b o r ú k i t ö r é s é i g t a n á r s e g é d e i s v o l t . H é t é v i h a d i f o g -s á g á b ó l k é t é v e t a m o s z k v a i K é p z ő m ü v é s z e t i I s k o l á n t ö l t ö t t . 1 9 2 1 ó t a T e m e s v á r t é l ( 1 9 2 3 - b a n N é m e t -o r s z á g b a n v é g z e t t a k a d é m i a i t a -n u l m á n y o k a t . ) K u b i s z t i k u s t ö r e k -v é s e k e n á t f e j l e s z t e t t e k i m ű v é s z e -t é n e k m a m á r ö n á l l ó f o r m a n y e l -v é t . I s n i e i t e b b m ű v e i : . A z é l e t " .

— „ Z s á k h o r d ó " . — . . K u -b i s z t i k u s f i g u r a " . — A z 1 9 2 8 é v i b u k a r e s t i k i á l l í t á s o n

. G r o t e s z k T á n c o s n ő"-jével a 15000 lejes dijat nyerte.

Gallas Nándor

Gallovich Károly * 1875 1—29. Aradon. Verseket, novellákat irt a Pesti Napló, Nyugat, Népszava, Magyarország c. lapokban. Tüz-imádók c. négy felvonásos drámát is irt. A magyarországi ellenforra-dalom idején szabadságvesztés-büntetésre ítélték a tanács-köz-társaság megbízásából teljesített irodalmi működése miatt. Azóta Erdélyben él, de a nyilvánosság előtt nem szerepel.

Galvani, galvánelemgyár Timi-íoara. gyárt 1.200.000 zseblámpa-elemet, 40.000 galvánelemet.

Gané Titu a gyermekgyógyászat tanára a cluji egyetem orvosi fa-kultásán.

Gara Ákos iró * 1877 Nagyvá-radon. Nagyváradi napilapok mun katársa volt, majd Budapestre ke-rülvén a/, ottani napi- és hetila

G a r a ( 104 ) Gazdasági

pókba dolgozott. Versek, irodalmi és szinházi cikkek irása mellett intenziven műveli a gyermekiro-dalmat. Meséskönyveket és gyer-meklapokat ad ki. 1918-ban a nagy-váradi Munkásujság szerkesztője, fmpéiiumváltozás után a kolozs-vári sajtó munkása, hetilapot szer-keszt s a Keleti Újság cikkírója. A gyermekekhez Erdélyben is hü marad, mesedélutánokat rendez számukra. Megjelent könyvei: Gyöngyök gyöngye, ifjúság. Bpest Pallas. — Jó Gorilla. — A csodá latos csokoládésziget. Kolozsva. — A kabaréköltészetnek is tehetsé-ges művelője.

Gara Ernő ujságiró * 1894-ben. Az újságírást 1912-ben a „Nagyvá-radinál kezdte. Háború utáii öt • víg a ..Keleti Újság" munkatársa. Igyideig e lap bukaresti tudósító-ja volt. Cikkei, főleg színes riport-jai több erdélyi lapban jelentek meg.

Garda Kálmán dr. * 1868 II—3 Nagyenyeden. 1894-től ügyvéd u. o., 1905-től impériumváltozásig Al-só-fehér megye főügyésze volt. 1920-tól alelnöke a Hangya Szö-vetkezetek központjának.

Gáspár Gyula iigvvéd * 1873 111—28 Nagyváradon.'1928-ig Szi-lágysomlvón ügyvédkedett. Hábo-rú előtt a megyei közigazgatási bizottság tagja" és a szilágysági Munkapárt elnöke volt. Impérium-változás után a sz.-somlvói Ma-gyar Párt-tagozat ügyvezető alel-nöke. Jogirodalmi működést a bün-tetőjog terén fejtett ki (A Jog. — Jogtudományi Közlöny). 1928-tól Nagyváradon.

Gáspár János földbirtokos, ny vm. főjegyző * 1849 III—7. Jogot végzett s 1873—1880 atyja mellett, ki AlBÓfehérmegvében tanfelügyelő

i volt, hivatalnokoskodott. Később nagvenyedi főjegyző, majd megyei főjegyző lesz. 1902-től nyugdíjban, gazdálkodik. Közben résztvesz a politikai és egyházi közéletben. nagvenyedi Bethlen Kollégium fő-gondnoka, ref. zsinati képviselő, s 1906—10 magyar orsz. gyűlési kép-viselő. Alsófehérmegye monográ-fiájában a megye földrajzát irt* Megjelent tőle még A.-K e h é r-n e g y e t u r i s z t i k a i le-í r á s a .

Gazdasági Akadémia Kolozsvár-; Monostor) # 1869-ben. Előadó ter-meivel. muzeumával és laborato-toriumaival megnyílt 1873-ban. Tu-lajdonképeni iskolából és gazda-ságból áll. Az Akadémia felsőbb tanintézet jellegével bír, melyből diplomás gazdászok kerülnek ki (Inginer-Agronom). 1921—22 tan-évtől ugyanazon szabályzat intéz-kedései alá esik. mint a Herá-streau-i felsőbb gazd. iskola. A ki-képzés négy évig tart, a negyedik évet állami, vagy magángazdaság-ban kell a jelöltnek töltenie. Az első elméleti év az alapvető ter-mészetrajzi ismereteknek, a máso-dik a gazdasági vonatkozású rend-szeresebb növény- és állatismere-teknek. agriculturchemiának és kertgazdaságnak, a harmadik a

j gazdasági gépeknek, a technoló-giának. agrárpolitikának, erdő-gazdaságnak és jogi ismereteknek van szánva. Beiratkozni a G. A.-ra az egyetemeken megkövetelt képe-sítéssel lehet.

Gazdasági, Ipari és Kereskedel-mi Bank rt., Dés. # 1923. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 10 millió. Tartalék-alapok: 5.255.500. Az igazgatóság elnöke: General Tráian Mo§oiu és Bemard Simonis de Dudezeele.

üazeia Transilvaniei Giszkalay

ügyvezető-igazgató: Dux Móric. 1928 év folyamán alaptőkéjót 29 millió leire emelte fel s Szamosuj-váron fiókot nyitott.

Gazeta Transilvaniei politikai napilap, a Nemzeti Paraszt Párt brassói orgánuma. # 1838-ban Gheorghe Baritiu. Utána a lap igazgatói, időrendben, lacob Mu-reijianu. Dr. Aurél Mure?ianu. Dr. Voicu Nitescu. Jelenleg szerkesztő bizottság vezetése alatt áll a lap. 1884-től' naponta. 1926-tól heten-ként háromszor jelenik meg. A G. T. a románság legrégibb politikai lapja. Főszerkesztője Victor Bra-nisce (1. o.), felelős: Ioan Brotea.

Gea Krayer gvógyszer-vegyé szeti gyár Timi^oara. alapt. 6 mil-lió lej. inveszt. tőke .35.375 a. 1. -11 HP. — Gyárt különféle külön-legességeket.

Geml József, Temesvár nyűg. polgármestere * 1858 Temes-Ré-káson. A városi közigazgatás szol-gálatába lépett 1884-ben és 1914-ben Temesvár polgármestere lett. A román impérium nyugdíjazta 1920-ban. Irodalmi működéséből legméltóbbak az említésre ..Emlék-iratai", melyek a háborús Temes-vár. az októberi forradalom, az u. n. ,.bánáti köztársaság" és a szerb megszállás idejéből igen érdekes adatokkal szolgálnak. ( E m l é k -i r a t o k 1914 VI. 15.—1919 IX. 4. Helikonnyomda Timiijoara). Egyéb kortörténeti írásai: M a c k e n s e n T e m e s v á r o t t (1916) és A l t -T e m e s v a r (1928).

Gherlai püspökség (1. Szamosuj-vári gör. kath. román püspökség.)

Ghibu Onisifor egyetemi tanár * 1883-ban Sáli$te, "szebenmegyei községben. Theologiát Nagyszeben-ben, filozofiát és irodalmi studii-mokat Bucurestiben. Budapesten,

Strassburgban és Jénában végzett. Tanárkodott a szebeni szeminá-riumban. lmpériumváltozás utón a Consiliu Dirigent kultusz és köz okt. szakosztályának vezértitkára volt. A kolozsvári egyetem filozo-fiai karán az I. pedagógiai tanszé-ket tölti be. 1905—1927 években mintegy 40 publikációja jelent meg, melyeknek javarésze tanügyi kér-désekkel foglalkozik. Élénk vitáT kat idéztek elő 1923—24-ben az e r d é l y i k a t o l i c i z m u s r ó l közzétett irásai. Nagy aktivitás*, fejt ki az A s t r a keretében, mely-nek központi-bizottsági tagja (fő-leg Básárabiával foglalkozik). Az Aeademia Romána levelező tagja. Legújabb müvei: C e a d i n t á i u s t a t i s t i c á a i n v á t á m á n t u -l u i d i n R o m á n i a i n t r e g i t á 'Cluj, 1925. Bibi. socialá si econo. micá IV.) — De l a B a s a r a b i a r u s e a s c á l a B a s a r a b i a ro-ma n e a s c á (Vol. 1. Cluj. 1926.)

Ghidicnescu Vladimír a cluji egyetem bölcsészeti fakultásán a pedagógia tanára (II. tanszék). Az Kxtens. Univ. keretében tartott fel-olvasásai: Oameni de caracter, Ideea de muncá educa(iá ceti-teneascá, Elementele culturii ro-mánesti ifi unificarea lor.

Ghiulea Nicolae a társadalompo-litika tanára a cluji egyetem jogi fakultásán.

Giszkalay János iró * 1886-ban. Erdély uj éveiben mint cionista propagandista tttnik fel előadásai-val és verseivel. A kolozsvári Uj Keletnek évekig belső embere, volt. Verses kötetei: P o g á n y H i o b . — U j p r ó f é c i á k . — G u s C h a l a v l á t o m á s a . — Prózái: T á m á r , regény. — J ö n -n i f o g m é g e g y K i p p u r n a p j a . elbeszélések. — B a t

Giuglea ( 10b ) Goga

Séba, regény. — Irt- néhány egy-felvonásost .

Giuglea George a cluji egyete-men a R o m á n F i 1 o 1 o g ia ta-nára.

Glasner Akiba kolozsvári orth. izr. kerületi főrabbi, * 1885-ben Ko-lozsvárt. Atyja a neves Glasner Moses volt. 1922 óta tölti be ko-lozsvári állását. U. o. a nyilv. rab-bi-iskola igazgatója. (Ez a rabbi-iskola G. házában működik. Aki nála végez, köteles Bukarestben a Niemerover főrabbi vezetése alatt inüködő rabbikópzön vizsgázni.) Irt: T a l m u d i é r t e k e z é s e -ke t ós templomi hitszónoklatokat.

Glasul Minorita|ilor, a „Magyar kisebbség" (1. o.) háromnyelvű mel-léklapja.

Glondys Vietor dr. erdélyi szász filozofiai iró * 1882 XII—7. Tanul-mányait Grác'iban. Wienben. Mar burgban, Strassburgban. Cserno-vitzban végezte. 1907-től 1922-ig Csernovitzban mint lelkész és ta-nár működött, 1919—1922 a filozo-fia magántanára volt a Csernovitzi egyetemen. 1922 brassói evangéli-kus lelkész. Uj müvei: ,.D i e A 11-K i n h e í t s l e h r e S p i n o z a s". 1916. — „Ü b e r K o m p o n e n t e n u n d P r o j e k t i o n e n d e r E ni p f i n d u n g". 1919. — ..E i n-f ü h r u n g in d i e E r k e n n t -n i s t h e o r i e " I. TheiI 1922. — „ D a s P r o b l e m d e s r e l i g i ö -s e n D e t e r m i n i s m u s". 1927 — Sajtó alatt: ,.Z u r P r o b 1 e ni a-t i k d e s c h r i s t l . G o t t e s -g 1 a u b e n s'".

Goetz Irén (Dienes László fele-sége) * 1889-ben. A budapesti egye-temen tanult kémiát és mathemati-kát, u. o. doktorátust is szerzett. Állami ösztöndíjjal egv évet Mme Curie-nél töltött. 1912-től 1920-ig a

budapesti állatélettani intézetben dolgozik és különösen tápanyag analízisekkel és tápérték megálla-pításokkal foglalkozik. 1918-ban a Természettudományi Szövetség el-nökségének tagja. 1920-ban ad-junktus a kolozsvári egyetem gyógyszertani intézeténél, részt-vesz az intézet tudományos beren-dezésében. organizálja a növendé-kek gyakorlati munkálatait. 1925-ben ugyanott orvosnövendékek számára fizikát ad elő. Kémiai és fiziko-kémiai önálló vizsgálatainak eredményeit magyar, német és fran-cia nyelven tette közzé.

(íoga Octavian, román költő és politikus, * 1881-ben. Ráfjiuariban. Középiskoláit Szebenben és Bras-sóban, egyetemi tanulmányait Bu-dapesten és Berlinben végezte. Még

mint diák 1902-ben. Pesten. Agár-biceanuval és másokkal megalapít-ja a ..'.ticeafárul" irodalmi folyó-

Goga ( 107 ) Gojdu Szabadegyetem

iratot, melynek további évfolyamai Szebenben jelennek meg 1921-ig, a folyóirat megszűntéig. A háború előtt tevékeny részt vett az „Ast-ra" kebelében is. mint annak iro-dalmi titkárja. Meleg költői barát-ság fűzte Ady Endréhez. Goga Oc-taviannak, mint költőnek helyét er-délyi volta szabja meg a román iro-dalomban. A román akadémiától megkoszorúzott o e z i i" (1905) és később ..Ne c h e a m á p á -m a n t u 1" (1909) c. versköteteivel ő az erdélyi román irredenta első költője, a leszámolás, a „bosszú" látnoki idézője. Sikerében nyelvé-nek uj zengése, hangjának elégikus lágysága mellett kétségtelenül nagy része volt politikai szenti-mentalizmusának is. Lirája fejlődé-sének innenső szakaszát jeleníti meg ..1) in u m b r o z i d u r i l o r " c. verskötete. Ennek verseiben subjektivizmusának nem egy hang-ja Eminescuval, sőt Adyval is ösz-szecseng. Negyedik verskötete: C á n t e c e f á r á t a r á , Románia semlegessége idején irt költemé-nyeit- adja. 1925-ben a Nemzeti díj-jal jutalmazták. A Román Akadé-mia tagja. Összes költeményei a Cultura Nationalá vállalatban je-lentek meg. Politikai tendenciája emelte irodalmi eseménnyé közel a háború előtt Goga első színmüvé-nek a „D o ni n u 1 N o t a r"-nak bu-karesti előadását. Ebben a darab-jában minden különösebb drámai érték nélkül érezhetően Caragiale hatása alatt, egy erdélyi renegát román jegyző alakját festi meg egy magyar iskola szerinti választási küzdelem keretében. Másfelől Pe-tőfi fordításaival és az Ember Tra-gédiája románra átültetésével (Tra-gédia omului) érdemesen szolgálta a matrvar-román szellemi közele-

dést. Második színdarabja a buka-resti Nemzeti Színházban szinreke-rült (1928) Mesterül Manole a ro. mán népköltészetben is élő ICöini-ves Kelemen ballada-motívum mo-dern feldolgozását adja. Publiciszti-kai téren különösen politikai lap-jának. a Tara Noastra hetilapnak hasábjain fejtett ki intenzivebb működést. Jórészt itt megjelent cikkeit gyűjtötte össze M u s t u l c a r e f i e r b e c. kötetében (Bucu-resti. 1927), melynek több darabjá-ban — a napi események fölé emel-hogy a román élet mai zajlása, zűr-kedve fogalmazza azt a gondolatot, hogy a román élet mai zajlása, zűr-zavar csak érési, tisztulási folyamat („mint ha forr a must"). — Mint politikus a Néppártban játszik első rangú szerepet. Ez a párt erdélyi térhódítását nagyobbrészt Goga csatlakozásának köszöni. Az 19^)-as Averescu-kormánvban kultusz-miniszter. 1926—27-ben belügymi-niszter volt. Az erdélyi magyar kisebbségi politikával mint az is-meretes „csúcsai paktum" egyik létrehozója került közelebbi érint-kezésbe. A. E.

Gojdu líceum Nagyvárad legné-pesebb középiskolája, az impérium átvétele után nyitotta az állam a volt reáliskola épületében. A pre-montrei gimnázium bezárása óta magyar szekciója is van. Harminc-nyolc rendes és óraadó tanár mű-ködik az intézetben N e j Teodor igazgató vezetése mellett.

Gojdu Szabadegyetem, a G. lí-ceum tanári karából alakult 1924— 25-ben kulturális előadássorozatok tartására úgy az értelmiség, mint a nép számára. Az E x t e n s i u-n e a U n i v e r s i t a r á konferen-cier-k kiküldésével támogatja. Há-rom év alatt 70 tudományos elő-

Gokler ( 108 C-öldner

r.dást tartott Nagyváradon. 40 elő-adást falvakon.

Gokler Antal * 1859 Zsombo-lyán. Tanitó volt, majd polg. isk. igazgató 1925-ig. A „ T e m e s v á r i D a 1 á r d a" karnagya és a .,R o-m á n i á i M a g a r D a l o s s z ö -v e t s é g " főkarnagya.

Gokler Gyula hirlapiró * 1882-ben Zsombolyán. Pécsett jogászko-dott, 1902 óta ujságiró (Temesvári Hirlap, Délmagyarországi Közlöny) A D é l i H i r l a p szerkesztője.

Golclberger Ede kolozsvári orvos. 1928-ban megjelent D y n a m i s c h e P a t h o l o g i e u n d P h a r m a -k o l o g i e d. S y p h i l i s c. mun-kája.

Goldi$ Yasile román politikus * Seleu§ községben Arad megyében 1862 nov. 25.-én. Középiskoláit Ara-don végezte. A budapesti és bécsi egyetemek filozofiai fakultásán történeti és latin nyelvi tanulmá-nyokat folytatott, A budapesti min-tagimnáziumban töltött egy év után Karánsebesre, majd Brassóba nent tanárnak, mely utóbbi helyen tizenkét évig maradt. 1900-ban con-sistoriumi titkár lett Aradon, hol nagybátyja, losif Goldii; püspök volt. Russu íjirianu társaságában magas fejlettségre emelte a „Tri-buna" c. lapot, (mely előbb „Tri-buna Poporului" néven jelent meg s csak a szebeni „Tribuna" meg-szűnése után vette át annak nevét). Goga. Lupas. Ghitá Pop, Sever Bocit voltak e magas nivóju lap munkatársai. Később a „Románul'' igazgatója volt. annak 1916-ban történt betiltásáig. Lapjaiban ki-terjedt publicisztikai munkásságot í ejtett ki s a haladottabb eszmék hívének mutatkozott. Tekintélyes szerepet, játszott a régi magyaror-szági román Nemzeti Párt vezető-

ségében, s a háború végső napjai-ban s az októberi forradalom ide-jén fellángolt s az egyesülésre ve-zetett nemzeti mozgalmak minden fázisában az élen találhatjuk. Gol-di$ szövegezte az 1918 október 12-i nagyváradi gyűlés deklarációját, mely a nemzeti élet teljességét kö-veteli a románok részére. Tagja lett az ott megválasztott hatos bi-zottságnak is. Goklis szövegezte a no?. lO.-i huszonhat vármegye fe-leit inipériumot követelő ultimátu-mot is, és a Jászival folytatott aradi tanácskozásokon is igen je-lentőt szerepet játszott. A Gyula-fehérvári Nemzetgyűlés után meg-alakult kormányzótanácsban a köz-oktatásügy vezetője volt. Avarescu tábornok 1926—27-es kormányában a ku'iusztárcát vállalta. Ebben a minőségben ő folytatta le a Szent-székkel a konkordátumtárgyaláso-kat, amelyek eredménnyel is vég-rődtek (bár a konkordátum még nem rí.tifikáltatott). Több történel-mi művet irt. többek közt „Istoria ur.iversalá 3 Vol. — sok tanköny-* f t s egy magyar nyelven megje-lent tanulmányt: A nemzetiségi kérdés (1912). A nagyszebeni Aso-ciatiunea Culturalá elnöke.

Göldner Károly v. táblai tanács-elnök * 1861-ben Marosvásárhelyt. Ennek a váiosnak táblájánál mű-ködött mint biró, később mint ta-nácselnök 1919-ig: akkor az impé-riumvált. folyományaként állását voszíutte. 1920-tól ügyvédi gva-korlatot folytat Marosvásárhelyt. A szakirodalomban a gyakorlat ál-tal felvetet vitás kérdések tárgya-lásával szerepelt. Egy sikerült G o e t h e - f o r d í t á s á t a „Zord Idő" közölte („A természetről"). A marosi ref. egyházm. tanácsosa, a kollégium gondnoka.

Gcláschmiedt R . ( 109 G. kath. román érsekség

Goltischmíedt K. malomépitó vál-lalat (Fabrica de Ma$ini ?í Mori Bra?ov) invesztált töke 250.000 a. 1. 29 szerszámgép, 43 lóerő. 75 munkás. Gyárt 69 tonna különféle malomipari gépet és gépek javítá-sával foglalkozik.

Goidzieher Albert az aradi Vá-rosi Zenede igazgatója * 1883-ban: ügyvédi gyakorlatot folvtatott 1909—1920-ig. Vezeti az Aradi Fil-harmónia Egyesület ügyeit. Kisebb zongoramüveket és dalokat irt.

Göllner Elemér festő. * 1898-ban N'agyenycden. Egy nagybányai ta-nulmányór után két évet Párisban tóit. Kompozíciói erős francia ha-tásokat mutatnak. Ónálló kiállítást rendezett Nagybányán két ízben és Nagyváradon. A Nb. Festők Társ. törzstagja.

Gombos Benő * 1865-ben Óbe-csén. Iskolái végeztével magán-tisztviselő}. pályára ment, majd ál-talános kereskedelmi ügynökséget nyitott. Közéietileg már impérium-v áltozás előtt szerepelt, ez időtől a Magyar Párt keretében a zsidók-nak a magyarságban való megma-radásáért és az erdélyi cionizmus eller. harcol. Cikkei a Magyar Ki-sebbség-ben és erdélyi napilapok-ban jelentelt meg. Az O. M. P. köz-ponti ellenőre.

Gönczy Lajos dr. református' theologiai tanár * Székelyudvarhe-lyen -'1889-ben. Előbb gyulafehér vári. majd dési lelkész. 1926-tól ny. r. tanár a Theologián. Művei: Az é r z e l e m p r o b l é m á j a , Ko-lozsvár 19Í4. — Az ö s s z e h a -s o n l í t ó v a l l á s t ö r t é n e t i m ó d s z e r alkalmazásainak kér-dése, Gy.-fehérvár 1918. — I s t e n h a t a l m a s k e z e a l a t t (beszé-dek). Kolozsvár 1927. — A ref .

e g v h á z k u l t u s z a , Kolozsvár 1! 27.

Görög .loachim * 1862 11—23 SzainoKiíjváron. meghalt 1928-ban Gyergvószentmiklóson. Theologiát

végzett Gyulafehérváron, magyar-latin szakból tanári képesítést szer-zett Kolozsvárt. Gyergyószeutmik-lósi örmény szertartású plébános volt. 1917-től címzetes kanonok, az örmény szertartású magyar katho-likusok püspöki biztosa az erdélyi egyházmegyében. A kisebbségi ma-gyar politikai életben mint a gyer-gyói magyar párt vezetője játszott szerepet nagy szónoki készséggel. Az 1926-os választásokon szenátor lett

Gör. kath. román érsekség Bfl-lázsfalván. Hivatalos elnevezése: ..Mitropolia greco-catolicá romána de Alba-lulia sji Fágaras". Ennek az elnevezésnek a magyarázata on-nan származik, hogy Gyulafehérvár volt az unió inegalapitójának. Ata-

G. k e l . Theol . Akadémia ( 110 > Groza

nasie Anghelnek és elődeinek szék- Szatmár város fejlesztési pro-helye, a Fogaras név pedig azért grammja eredményeiben, fűződött hozzá, mert ide helyezte- t>rimm Petre az angol nyelv és tett át Atanasiu Anghel utóda s irodalom tanára a cluji egyetem a püspökség Dioecesis Fogarasien- filozofiai fakultásán. Az Extens. sis név alatt szerepelt 1853-ig. mi- Univ. keretében az a n g o l ál-kor is a régi gyulafehérvári érsek- k o t i n á n y r ó l és 3 h a k e s-ség helyreállítása elhatároztatott, pea re - rő l tartott előadásokat. Ehez az érsekséghez tartoznak a Grintescu Ioan a cluji egyetem nagyváradi, szamosujvári és lugosi természettudományi fakultásán az püspökségek. Az első román gör. Á l t a l á n o s N ö v é n y t a n ren-kath. érsek Alexandra Sterca Sulu- des tanára. tiu (1850—1867). Utódai dr. Joai. Grois László dr. az E l l e n z é k Vancea (1868—1892). dr. Victor Mi- <lirektora. * 1890-ben Kolozsvárt, halyi (1893—1918) és dr. Vasile Stt- tanulmányai végeztével az impé-ciu"(1918—). A gör. kath. román rium átvételéig a kolozsvári tör-érsekség (maga a főegyházmegye) vényszéknél szolgált. 737 egyházközségből, 637 filiáiis- Groza Potm dr. néppárti politi-ból áll,* 252 lelkésszel, 520.000 lé- kus. * 1884 BScia. községben, Déva lekszámmal. A felekezeti elemi is-'mellett. Gimnáziumot a szászvárosi kólák legnagyobb része már az ál- Kun kollégiumban egyetemet Bu-lam kezébe ment át. A seminárium- dapesten és Németországban vég-•ban 150 papnövendék tanul, a fő-egyházmegye négy középiskolájá-ban (egy fiu és egy leánygimná-zium, egy fiu és egy leány tanító-képezde) összesen 1300 növendék tanul. Az érsekséghez egy szerze-tesi- és egy apácakolostor is tar-tozik.

Gör. kel. Theologia-Akadémia Ko-lozsvár # 1924-ben a cluji g. kel. püspökség lelkész-szükségletének képzésére. A tanszemélyzet 7 ta-nárból s egy előadóból áll. Vizs-gák a II. s IV. év végén, és külön képesitő-vizsga.

Goschi Mátyás mérnök * 1888 XII. 15. Műegyetemi tanfolyamok után az államépitészeti hivatal szol-gálatában állott 1913—1925 évek-ben. Ez időtől Szatmár város fő-mérnöke. Építési tervei dijat nyer-tek: a kolozsvári Szamos vasbeton- zett. Háború előtt is résztvett a híd pályázatán és a craiovai „Pala- román nemzeti mozgalmakban, tul administrativ" pályázatán. Utób-j Krassószörényben választott me-bi években jelentős része volt a- gvebi*ottsági tag volt. Ugyanéi

Grundmann és Zoltán ( H l ) Gulyás

időtől, máig az erdélyi ort. egyház sir,("tufának és nemzeti kongresz-szu sának választott képviselője. 1919-ben az erdélyi Nagytanács (Marele Sfat) tagja, majd négy cik-luson át kamarai képviselő. Az er-delyi román nemzeti párt hivatalos vezetósegével szemben 1919-től kezdje ellenzéki álláspontot fog-lalt e'. Averescu első kormányá-ban Erdély miniszterévé nevezte-tett ki ugyanabban később közle-kedési miniszter volt. A második Averescu kormányban előbb köz-munka-miniszter, később újból Er-dély minisztere. Két izbeni minisz-tersége között az Ugir társelnöke ós az Erdélyi Faegyesület elnöke volt. Az 1927-es kamarai választá-sokon kibukott. Több hitelintézet és iparvállalat elnöke, a legfőbb agrár-bizottság tagja.

Grundmann és Zoltán lakatos-áru gyár (Fabrica de fierárie S. A. Arad)." Alaptőke 10 millió lej. in-vesztált tőke 212.500 a. 1. 65 szer-számgép. 35 lóerő, 100 munkás. Gyárt 2 millió darab ablakvasa-lást, 40.000 darab ajtóvasalást és 300.000 darab zárat.

Gruzda János festő, * Tövisen 1885-ben. Képzőművészeti főisko-lát végzett. Leginkább tájképeket fest. Kiállított Budapesten és Ko-lozsvárt. lakik Zalatnán.

Gulácsy Irén (P.) * 1891 IX—9 Lázárföldön. Nagyváradon lakik 1913 óta. irodalmi működését 1919-ben kezdte. Alföldi tárgyú tájszó-jásos novellákkal jelentkezik az impérium átvétele utáni idők er-délyi irodalmában, nem sokkal utóbb drámákkal és regényekkel vonja magára előbb az erdélyi, utóbb a magyarországi iróvilágnak figyelmét. Már első két regényével

( F ö r g e t e g . — H a m u e s ő . ) közönségsikert is arat, 1927-ben megjelent három kötetes történeti regényével, a F e k e t e v ő l e g é -n y e k-kel pedig, ennek egymást követő kiadásaival szinte rekord-szerű sikert ér el az össz-magyar nyelvterületen. Gazdag meseszövő képesség teszi kedveltté elbeszélő müveit B mig első két regényében szociális meglátásának reálitásával. addig a Fekete vőlegényekben tör-ténelmi árnyakat megelevenítő sorsverte emberekké formáló, te-remtöképességével lep meg. Ugy szociális tárgyú müveit, mint tör-ténelmi regényének sikerét nagy-ban segítette az aktualitás, amely-be kapcsolódtak. Az idő fogja el-dönteni G. I. eddig irt regényeinek irodalmi sorsát, az ezután irandó-két pedig — várhatólag —• az író-nő komponáló művészetének fejlő-dése és mondanivalóinak türelme-sebb kiérlelése. Népies novelláinak ujabb gyűjteménye „A t a Ti-s z á n " cimmel jelent meg (Szép-mives Céh 1928).

Gulyás Károly tanár és iró * Debrecenben 1873-ban. A budapesti rajztanár-képzőben nyert okleve-let. A marosvásárhelyi ref. kollé-gium tanára. 1907-től a gróf Teleki könyvtár könyvtárosa. Számos iro-dalmi és mütörténeti tanulmányt irt az Uránia, Művészet. Zord Idő, Pásztortűz. Magyar Nyelv stb. fo-lyóiratokban. munkatársa a Cim-bora képes gyermeklapnak. „ G r ó f T e l e k y S á m u e l l e v e l e z é -se, k ü l f ö l d i m a t h e m a t i -k u s o k k a 1" és „ B o l y a i F a r -k a s z e n é s z e t i d o l g o z a -t a i" c. Írásai a Math. és Phvs. La pok 1910. évfolyamában jelentek meg. Kedves gyermekkönyve: Ba-g o l y B a n d i l a k o d a l m a .

( iu . icse . ( 112 Gyalui

verses madármese Marosvásárhely 1928. Illusztrált mese- és más könyveket.

Guncser Nándor festő és grafi-kus, * 1886-ban, tanult a Képző-művészeti főiskolán Budapesten ÖS az Academia di belle arti-n Fi-renzében. Művei: Tájképek és raj-zok erős humorérzékkel. Kiállított a budapesti Nemzeti Szalonban és Műcsarnokban. Erdélyben is ren-dezett kiállításokat. Kiadványai: A p u k a l e v e l e i a h a r c t é r -r ő 1, Légrády kiadás Budapest 1915. — G r a n d C i r c u s G u n -c s e r Kolozsvár 1925. — Közölt szatirikus politikai lapillusztráció-kat.

Guttmann Miklós, jelenleg Nagy-váradon élő zongoraművész ós ze-neszerző. 1876-ban született Buda-pesten. Gobbi Henrik tanárnál, majd Várkonyi Béla és Rosofszky Sándor tanárnál tanult. Dalait pes-ti koncerttermekben Burián kama-raénckes, Lindh Marcella stb. éne-kelték. egy csellókompozicióját FMdessy Auold mutatta be. Szá-mos koncerten szerepelt. Játszott Tőtössy Béla tanár pesti műegye-temi zenekarával s a Waldbaüer vc uósnégyessel. Nagyváradon az idegenből jövő vendégművészek, énekesek s instrumentalisták zon-gorakiséretét ő szokta ellátni. Da-lai és kisebb zongorakompoziciói nyomtatásban is megjelentek. Hely-beli és más erdélyi városok lap-jaiba is ir zenekritikákat, zene-esztétikai és történelmi tanulmá-nyokat. 3000 kötetre menő kotta-gyűjteménye és zenei szakkönyv-tára, — a magángyűjtemények kö-zött — emiité8reméltó.

Gvallai Domokos iró és szerkesz-tő * 1880 VIII—4 Benczéden. (Ud-

varhelymegye). Tanár volt Tordán és a kolozsvári unitárius kollé-giumban. Impérium változás után a Magyar Nép c. képes heti néplap főszerkesztője és ez a munkássága, valamint irodalmi működése vég-leg elvonják a tanári pályáról. Há-rsul kötet novellát, egy regényt és számos történelmi, néprajzi cik-ket irt. Novelláinak egyrésze csak jóizü magyarsággal feldolgozott ötlet vagy történelmi anekdota, de egynéhánya magasan ezek felett álló lélekrajz. Torockói bányász-regénye érdekes meséjü történelmi regény-kisérlet. Müvei: ö s i rö-g ö n (novellák) Kolozsvár 1921. 2 kiadás. — F ö l d n é p e (elbeszélé-sek) Berlin Voggenreiter, 1924. — R é g v o l t , i g a z v o l t (tört. el-beszélések; Marosvásárhely 1924. — V a s k e n y ó r e n (tört. regény) Kolozsvár 1925. 2 kiadás. A „Pász-tortűz" megbízott szerkesztője.

Gyalui Farkas dr. a kolozsvári Egyetemi Könyvtár nyug. igazga-tója, * 1866 november 24-én. Egye temet Kolozsvárt és Budapesten végzett, 16 éves korától dolgoziK kolozsvári és budapesti lapokban. 1891-ben egyetemi könyvtártiszt. 1900-ban könyvtár-tudományi szak-ra habilitálják s tizennyolc éven át tart előadásokat az egyetemen. 1911-től a kolozsvári Egyetemi Könyvtár igazgatója. 1926-ban — a korhatár elérése címén — nyug-

díjazzák. Irt több elbeszélés-köte-tet, regényt, szak-technikai és tör-téneti ismertetést külföldi könyv-tárakról (1900). E munkájában az

j építendő egyetemi könyvtár épü-letének típusát meghatározza. Nyugdíjaztatván három kötetet ki-

i tevő memoárjait fejezi be. Az El-| lenzékben „A r é g i K o l o z s -v á r" címen az általa személyesen

Gyárfás ( 113 i Gyergyai

ismert elhalt kolozsvári kitilnősé- legti ( E r d é l y i B a 11 k s z i n d i-írek portréját rajzolja. k á t u s) munkát végez. Szorgal-

Gyárfás Elemér * 1884 VIII. 27. nias irodalmi működést is fejtett Borzáson. Felsőbb tanulmányokat ki: egyházjogi, pénzügyi és erdély-Kolozsvárt. Budapesten és a Sor-' történelmi művek közrebocsátásá-bonne-on végzett. A háború kitö- val. A Komán Koronarend tiszti-

keresztjének tulajdonosa, az Erdé-lyi Irodalmi Társaság tagja. Gaz-dasági érdekképviseletek tisztsé-geit viseli.

Gyenge János dr. * 1880 V. 20. Nagyváradon. Felsőkereskedelmi is. kólát végzett 1898-ban. Hosszabb ideig Buda|>esten szegényes körül-mények között élt. Tanulmányait iijból felvévo a kolozsvári egyn. temre és a ref. theologiára iratko-zott. Több községben volt lelkipász tor, nagyzerindi állásált 1920-fcan

, a nagyváradi Zsidó Liceum tanári állásával cserélte fel, amelyben 1927-ig működött. Ez évben nagy-váradi (réti körzeti) lelkész lett. 1028-ban egyházkerületi /elsőségé-vel viszályba keveredett s ez meg-érlelte egy régebbi gondolatát, az egyházkerülettől elszakadt s hívei-vel szabad egyházzá szervezkedett,

réséig ügyvéd volt Dícsőszentmár- megalapítván a független presbi-tonban s résztvett a megye poli- teriánus evangéliumi egyházat, tikai életében. 1917—1918' Kiskü- mely önkéntes tagokból áll, kik fel-küllő megye főispánja volt. A foi- ajánlásaikkal gondoskodnak a/, radalom idején a Vármegyei Nem- egyház szükségleteinek ellátásáról, zeti Ttanács elnöke. Impériumválto-j Átmenetileg kérte a kormánytól zás után vezetőszerepet visz a ki- azon jogok megadását, melyeket a íebbségi magyar pártpolitikában, baptisták és adventisták élveznek, az 1926 és 1927 évi választásokon Miniszteri rendelettel ezek a jogok Csikmegyében szenátorrá választ- az uj egyház részére biztosíttattak, ják. Parlamenti működése alatt leg- A romániai ref. egyházak vezetői-tőbbször egyházkulturális és köz- uek kérésére a kultuszminiszter el-igazgatási törvényjavaslatok tár- tiltotta a presbiteriánus egyház gyalásánál szólalt fel. Az erdélyi lelkészeit a palást viselésétől, hi-kath. életben, mint a S t á t u s veit pedig a „református" név hasz-igazgató-tanácsosa s az E. K a t h . nálatától. N é p s z ö v e t s é g alelnöke vesv Gyergyai Árpád orvos * 1881 IV. részt. Közgazdasági téren részben 27. Kolozsvárott. U. o. orvosi és magánjellegű, részDen közéleti jel- műtői oklevelet szerzett. Külföldi

Erdélyi Lexikon

György ( H4 ) Győri

egyetemeken speciális orr-, fül- és gégeorvostani tanulmányokat vég-zett az 1905—10 évek között. Ezen szakmákból 1912-ben magántanár-rá habilitáltatott, 1916-ban ny. rk. tanár, 1919-től. a klinikák átvétele óta magángyakorlatot folytat. Ér-deklődését már kezdetben az orr-garat és fülkürt vizsgálati módsze-rei kötötték le; ezen a téren uj vizsgáló eljárásokat („direkt mód-szer") vezetett be és ezen vizsgá-latok véghezvitelére szükséges esz-közöket szerkesztett. A rostacsont-sejtek, felső állcsontüreg és közép-fül átvizsgálására szolgáló készü-lékét, valamint „lágyszájpadot elő-húzó kampó"-ját külföldi tud. egye-sületekben is bemutatta (1911 ill. 1921-ben). 1921—24 között több uj műtéti eljárását és a kivitelükhöz konstruált eszközök leírását kö-zölte. Számos magyar, német, fran. cia. angol folyóiratban közölt cikke foglalkozik uj vizsgáló és műtéti eljárásainak leírásával. A szakirodalom sűrűn és behatóan foglalkozott Gy. újításaival. Nem-zetközi kongresszusokon több elő-adást tartott. A bécsi laringologiai társaság levelező tagja.

lyi magyarság szellemi életének nyilvánulásait. értékelő összefogla-lásaiból a művészi szempont, sok-szor a reverencia hiányzik. A P á s z t o r t ű z és az E r d é l y i I r o d a l m i S z e m l e szerkesztő-je, a S z t . I s t v á n A k a d é m i a rendes tagja.

Győri Ernő iró * 1893-ban Bu-dapesten. Erdélyben az első im-périumévek alatt tűnik fel, de már akkor többéves irói mult van mö-götte. Munkatársa volt a „Nyu-gat inak . „ Á l d o t t l e g y é l T e " c. 3 felvonásos színjátéka jelent meg a Modern Könyvtárban (1912) és Somlyó Zoltán társaságában több filmdrámát is irt. Újságírói kezdetei is budapesti tartózkodá-nak idejére esnek. Erdélyben a Ke-leti Újság munkatársa lesz és ma-rad öt évig. A „színes riport1' az a műfaj, amelyben az erdélyi kö-zönség érdeklődését és szimpátiá-ját felkelti. 1924-ben „ I s t e n é s Nő" c. verskötetet ad ki tőle a „Haladás", 1928-ban „A D é l Ke-r e s z t j e A l a t t " címen regényt a „Brassói Lapok". Prózájában és versében igaz tehetség érezteti ma-

j gát a sokrétű modorosság alól. György Lajos volt tanárképző Nem kellően értékelt embere az er

int. igazgató, szerkesztő, * 1890 délyi irodalmi Marosvásárhelyt. Több évi tanul- Győri Illés

köztudatnak. István hírlapíró *

mánvutat tett Német- és Francia- 1892 Zilahon. 1913—19 Budapesten országban. Az összehasonlító iro dalomtörténet müvelője. összeáll!

újságíró. Ezidőtől Erdélyben előbb ..Gyilkos" támadóélü társadalmi

totta az impériumévek e r d é l y i hetilap, később a ..Commerz", köz m a g y a r i r o d a l m á n a k b i b -l i o g r á f i á j á t (Kolozsvár 1925, 1926) és beszámolt a romániai ma-gyar időszaki sajtó öt esztendejé-ről (1919—1923). Az e r d é l y i m a g y a r s á g s z e l l e m i é l e t e c.- könyve (Bpest 19271 német és francia nyelven is megjelent. Szor-galmasan figyeli és jegyzi az erdé-

gazd. hetilap szerkesztője. „H á-b o r u s n o v e l l á k ' 1 cimmel Bu-dapesten, „ G é n e r M a n c i k a r -r i é r j e" cimen Kolozsvárt jelent meg kötete. „S z u 11 á n a" c. ope-rettjét több erdélyi színpad bemu-tatta.

Győri (Mikes) Imre hírlapíró * Budapesten 1900 február 9-én. Uj-

Gyulafehérvár i Hat . ( H 5 ) Gyulafehérvár i Hat .

ságirói pályáját Budapesten kezdi, Bécsben, majd Erdélyben folytatja. Riportjai, interjúi, színes cikkei hosszabb időn a Keleti Ujság-ban jelentek meg, dolgozott még az Er-délyi Hirlap-ba és Bácsmegyei Nap-ló-ba is. Jelenleg (1928) a B r a s -s ó i L a p o k belső munkatársa.

Gyulafehérvári Határozatok. 1918 nov. 21-én jelent, meg a ..Romá-nul"-ban az aradi Nemzeti Tanács felhívása, mely december l-re nem-zetgyűlésbe szólítja Erdély román népét Alba-Iuliára. „A történelem tettekre hiv minket . . ." A gyűlést megelőző tanácskozásokon a ro-mánság vezetői között beható és izgalmas viták folytak az előter-jesztendő határozati javaslat felett, amely vitának a Goldi?-szerkesz-tetteszöveg szolgált alapul. A vég-legesen megállapított szöveget is Goldiij terjesztette elő a nemzetgyű-lésen. Az egyhangúlag elfogadott határozatok első pontia kimondja, hogy Erdély, Bánság és Magyar-ország valamennyi románjainak nemzetgyűlése mind e románoknak éá az általuk lakott területeknek Romániával való egyesülését hatá-rozza. Különösen hangsúlyozza a nemzetgyűlés a román nemzetnek elidegenithetlen jogát az egész Bán-ságra, melyet a Maros, a Tisza és a Duna zárnak körül. A második pont a fentemiitett területek provi-zórikus autonómiáját mondja ki az általános választójog alapján meg-alakult Oonstituante összeüléséig. A harmadik pont az uj román ál-lám felépítésének alapelveiül az alábbiakat jelöli meg: 1. Teljes nemzeti szabadság az összes együtt lakó népek számára. Kiemeli min-den népnek arra való jogát, hogy oktatását, közigazgatását és jog-szolgáltatását a maga nyelvén, a

maga kebeléből választott egyének utján kapja, hogy lélekszámará-nyának megfelelően legyen képvi-selve a törvényhozó testületekben s a kormányzatban. — 2. Vala-mennyi vallás egyenjogúsága és teljesen autonom vallási szabadsá-ga. — 3. Tiszta demokrácia a köz-élet minden vonalán. Általános, di-rekt, egyenlő, titkos, községenkén-ti. proporcionális választójog mind-két nembeli huszonöt évet betöltött egyének számára. — 4. Teljes saj-tó-, egyesületi- és gyülekezési sza-badság; a gondolatok szabad ter-jesztése. — 5. Gyökeres agrárre-form, valamennyi tulajdon, különö-sen a nagybirtok összeírása. Ez összeírás alapján, amennyiben a hitbizományok megszüntettetnek, s a latifundiumok szükség szerinti inegkisebbitésének joga is kimon-datik, lehetővé válik majd a pa-raszt számára, hogy magának le-galább akkora birtokot szerezzen, amekkorát családjával megdolgoz-ni tud. Ennek az agrárpolitikának alapelve egyfelől a szociális egyen, sulv helyreállítása, másfelől a ter. tnelés fokozása. — 6. Az ipari mun-kásság részére biztosittatnak azok

j a jogok és előnyök, amelyek szá-mukra a leghaladottabb nyugati, ipari államokban törvényileg meg-állapittattak. — A negyedik ponton a nemzetgyűlés annak a kívánsá-gának ad kifejezést, hogy a béke-kongresszus a szabad "nemzetek olyan közösségét alkossa meg, amelyben a jog és a szabadság a nagy és kis nemzetek számára egyaránt biztosítva van s hogy a

Í'övőben a háború mint a nemzet-közi viszonylatok rendezésének esz-

köze kiküszöböltessék. Az ötödik pontban a Monarchia igája alól fel-szabadult Bukovinát, a hatodikban

8»

Gyulafehérvár i ( 11 ) Gyula fehérvár i .

az ezen iga alól felszabadult többi nemzeteket üdvözli a Nemzetgyű-lés. A hetedikben hódolattal meg-hajlik a nemzet szabadságáért vé-rüket áldozott románok előtt. A nyolcadikban az egyesült hatal-maknak küldi köszönetét és cso-dálatát fényes küzdelmükért. A ki-lencedik pontban kimondja, hogy Erdély, Bánság és Magyarország román nemzete ügyeinek vezetésé-vel egy nagy Román Nemzeti Ta-nácsot" (Sfat National Román) ala-kit. amely teljes joggal fogja kép-viselni a román nemzetet a világ összes nemzeteivel szemben s meg-teszi mindazokat az intézkedéseket, amelyeket e nemzet érdekében szükségesnek t a r t — A rezolució közfelkiáltással való elfogadása után Vajda-Voevod a nagy Nemze-ti Tanács 130 tagu lisztáját terjesz-ti elő, mely elfogadtatik és kiegé-szittetik a munkásság 20 képvise-lőjével és a két román egyház kép. viselőivel. — A nemzetgyűlést kö-vető másodnapon ülésbe gyűlt a Nagy Tanács és kebeléből tizenöt tagu Kormányzó Tanácsot (Consi-liul Dirigent) alakított Iuliu Maniu elnöklete alatt, Erdély provizórikus kormányzására. — A Consiliu Di-rigent székhelyül Sibiiut választot-ta. Hivatalos lapjában a Gazeta Ofi-eialií-ban manifesztumot intézett Erdély népéhez, hogy megszakítván minden magyar összeköttetést, ki-zárólag a Sibiiuból jövő intézke-déseknek engedelmeskedjék. Az egyesülésről szóló aktát küldöttség vitte Bukarestbe. A Gyulafehérvári Határozatokat tudomásul vevő és a Consiliu Dirigent hatáskörét részletező két decret lege decem-ber 11-ről volt keltezve. A máso-dik decret lege negyedik artikulusa értelmében a Consiliul Dirigent I

három tagja belépett a királyi kor-mányba: Vajda-Voevod, Goídi§ és Pop Ciceo. — A Gyulafehérvári Határozatok deklarálásuktól kezd-ve máig a kisebbségi politika ál-landó hivatkozási pontjai s a ki-sebbségi publicisztika sohasem mu-lasztja el, hogy — a párisi kisebb-ségi egyezmény mellett — a Gyu-lafehérvári Határozatokra is rámu-tasson, mint követeléseinek jogfor-rására és szüntelenül követeli azok-nak végrehajtását. A Nemzeti Párt politikai jogászai e határozatoknak szintén jogforrás jellegét vélelme-zik (Romul Boila, stb.), mig más román jogászok a Gyulafehérvári Határozatoknak csak első pontját, az egyesülésre vonatkozó pontot vélelmezik az alkotmányjog szem-pontjából jogforrás jeliegével bí-rónak: mert bár a vonatkozó de-cret lege a Határozatokat tudomásul veszi, de az 1920 január 1-én pub-likált Legea de Unire (Egyesülési Törvény) csak az egyesülésre vo-natkozó pontot emeli jogerőre. Kü-lönösen sok vitát idézett fel a Gy. H. harmadik pontjának első be kezdése, mely az együtt lakó né-nek teljes nemzeti szabadságát de-klarálja s a Nemzeti Pártot, mely-nek politikai programmja magába foglalja a Gyulafehérvári Határo-zatokat, sok támadás is érte emiatt politikai ellenfelei részéről. Ez a pont szerintük a kisebbségek po-litikai személyiségének elismerését jelentené, ami az egységes román állam eszméjével ellentétben áll. A pont megszövegezését a közjog szempontjából sen tartják helytál-lónak, precíznek. Egyébként is fen-ti okadatolással csak az egyesü-lésre vonatkozó határozatot fogad-ják el az élő jog körébe tartozónak, mig az u. n. a l a p e l v e k szerin-

Gyulafehérvár i V . Muz. ( 117 ) Gyula fehérvár i V . Muz.

tűk a történelemre, a politikára és a publicisztikára tartoznak. A vi-ták során a Nemzeti Párt részé-ről az alapelvek értelmezését Iuhu Maniu a Funda^ia Carol-ban 1924-ben tartott konferenciájában pre-cízebben kísérelte meg, a nemzeti szabadság és a nemzeti autonómia közötti finomabb ktllömbségtevés-sel.

Gyulafehérvári Városi Muzeum, alakult 1886-ban az Alsófehérme-

gyei Régészeti és Természettudo-mányi Egyesület kezdeményezésé-ből. Mintegy 19.000 régiségi, mű-vészeti, etnográfiai tárgy van a mu-zeumban elhelyezve. A természet-rajzi gyűjtemény 6000 darabból álL Értékei közül említésre méltó a ró-mai oszlopfő gyűjtemény, Belvede-rei Apolló és Orticoli Jupiter fejé-nek másolata, az Apullumi Aphro-dité és egy szatír bronzszobrai.

H. Haáz Ferenc Rezső festő és nép-

rajzi gyűjtő * Szepesbélán 1883-ban. Képzőművészeti főiskolát vég-zett. Székely néprajzi gyűjteményt alapított, melynek anyagát az 1927 évi berlini ..Erdélyi Népművészeti Kiállítás" keretében bemutatta. Ké-pei többnyire székely tárgyúak, néprajzi szempontból is figyelem-reméltók.

Haják Károly hegedűművész, ze-neszerző * Budapesten 1885. Hege-dütanszakot végzett a Zeneakadé-mián. A marosvásárhelyi zenekon-zervatorium tanára. Főbb müvei: V o n ó s n é g y e s . — S z i m f ó -n i a nagy zenekarra (Bpesten is be-mutatva 1928-ban). — D a l o k solo énekhangra és férfikarra.

Hajdú Frigyes temesvári ügyvéd, publicista * 1874 VIII. 6. Balká-nyon. 1905—1910 a facseti választó kerület orsz. képviselője volt. Az erdélyi magyarpárti politikától hosszabb ideig távol tartotta ma-gát. az ujabb években ismét aktiv. Publicisztikáját többnyire a Te-mesvári Hírlapban teszi közzé. Te-mesvár városi politikájában élénk részt vett, az állandó választmány egyedüli magyar tagja (1928).

Hajek Egon dr. erdélyi szász iró * 1888 nov. 6-án. Egyetemi tanul-mányait Berlinben. Kielben és Bu-dapesten végezte, hol filozofiai dok-torátust is nyert. 1913-ban tanári állást vállalt Brassóban. 1925-től lelkész Brassó-Szentmártonhegyen.

| Expresszionista versekkel lépett fel a háború utáni erdélyi szász iro-dalomban, amelynek közönsége azonban még nem tudta értékelni ezeket a verseket. Hajek. mint köl-tő több méltánylást nyert Német-országban, hol különösen erdélyi motivumu balladáit fogadta meleg elismerés. Verseken kivül novellá-kat, irodalomtört. és zeneesztéti-kai tanulmányokat irt; állandó munkatársa: .,Die Literatur". ..Der Türmer", ..Musik" folyóiratoknak. Főbb művei: , ,Das T o r d e r Zu. k u n f t " (versek, 1920). — ..Der t o 11 e B r u s s" (novellák 1923). — D i e M u s i k , i h r e G e s t a l t e r u n d V e r k ü n d e r u n t e r d. S a c h s e n 1927. — B a 11 a d e n u n d L i e d e r , 1926. — Több iro-dalomtört. tanulmány.

Hajnal László lirik'us * 1902 XII. 31. Békéscsabán. 1920—27 Erdély-ben a kolozsvári napilapok cikk-írója és novellistája. Versei sűrűn jelentek meg erdélyi lapokban, később a budapesti Est-lapokban, Színház és Társaságban, ötletes, virtuóz verstechnikája sokszor csak erőltetett megkötöttség, de nem-kevésszer organikus, zengő szárnv-csapás. — Verskötetei: S z o l g a é n e k e 1920, Marosvásárhely. — I l y e n v a g y o k . Kolozsvár 1924 — M a g á n y o s é j s z a k a , Mvá-sárhelv 1925. — Regénye: L ó r i -éi. Lapkiadó-kiadás 1926. — Kó-c o s (Novellák). Cluj—Rádió 1921.

Hajós ( 119 ) Hangya-szövetkezetek

Hajós Károly festő * 1887 XII. 21. Pécsett. A Képzőművészeti Fő-iskolán rajztanári oklevelet szer-zett. A marosvásárhelyi áll. fa- és fémipari iskola tanára. Portréiból és genre-képeiből többizben rende zett kiálitást, a bukaresti Salonul Oficial tárlatán is részt vett.

Haladás Kath. Társadalmi és irod. hetilap. # 1926-ban. Megje-lent előbb Nagykárolyban, 1928 áprilistól Szatmáron. Szerk.: M a n y á k József.

Halász Gyula, publiciszta, * 1871 Csetényben (Veszprémmegye). 1896-tól a brassói áll. főreáliskola taná-ra (egy évi szabadsággal Páris-ban). 1919-ben a román áll. líceum-má alakult intézetben francia-nyelvtanár. 1888 óta újságíró, az Egyetértés. Pesti Napló, Pesti Hii-lap, Brassói Szemle, Brassói Lapok munkatársa. Ez utóbbi lap belső dolg. társa, vezércikkírója. Könv vei: S z a j n a p a r t j á n (versek). — P e t ő f i é s B é r a n g e r . — G o n d o l a t o k az e m b e r t r a g é d i á j á b ó 1 (Athenaeum). — A Brassói Turitaegyesület elnöke.

Halász József * 1874-ben Székes-fehérvárt, meghalt 1928-ban Ma-rosvásárhelyt. Nagykészültségü szociológus, a munkáskérdés ala-pos ismerője volt. Hatalmas akció-képességgel vett részt a munkás-ság testi és lelki jólétét célzó min-den mozgalomban. Az antialkoho-lista mozgalom erdélyi megindító-ja. A marosvásárhelyi Munkás Ott-hont ő teremtette meg. 1918 novem-ber 16-án marosvásárhelyi kor-mánybiztos-főispánná nevezték ki s 1919 január 16-án az uj rezsim tőle vette át e hivatalt s alakítot-ta prefekturai tisztséggé. Az erdé-lyi magyar kulturmozgalmaknak sok tekintetben motorikus ereje

|volt. Gyakorlatilag a bankszakmá-ban működött mint elismert elmé-leti és gyakorlati adminisztrátor. Nem nagy terjedelmű, de irodal-miságában tiszta publicisztikája a Zord Időben és más erdélyi lapok-ban közöltetett.

Halász Sándor dr. a . , S z a b a d -s a j tó" r. t. igazgatója. * 1892-ben Szatmáron. Egyetemi évei alatt és után a S z a m o s munkatársa volt, majd a lapvállalat tehnikai vezeté-sét vette át s ugy a nyomdai, mint a kiadói üzemet nagyobb teljesítő képességre fejlesztette.

iialmágyi Samu tanár és iró * 1880 Alsószentmihályon. Előbb Di-

' csőszentmártonban polg. isk. igaz-gató, 1925-től a székefyudvarhelyi állami fiuliceum tanára. Prózai Írá-sai szétszórtan lapokban jelentek meg. önálló füzetben csak: ,.A d y E n d r e m a g y a r s á g a é s ma-g y a r o s s á g a". Három verskö-tete közül kettőben háborús ver-seit adta ( M é g e g v s z e r é s m i n d i g . 1914. —- H a d a k u t -j á n. 1916) a hadi izgalom, a hadi fáradtság líráját. 1923-ban megje-

: lent „U t a m" c. versgyűjteménye személyesebb, őszintébb, egysze-rűbb.

Halmai Árpád újságíró, * 1899, a Nagyváradi Friss Újság munka-társa.

Hangya-szövetkezetek. A világ-háború végén a Magyarországból kiszakított területen 6Ő2 ,.Hangya" szövetkezet volt. Hogy e szépen fejlődüti iwgyas/.iá&i szövetkezeti hálózatot a széthullástól megment-sék, szükséges volt egy uj romá-niai központ alapítása. E célból Nagvenyeden 1920 junius 3-án 433 ..Hangya" szövetkezet uj központi szövetkezetet alakított, melynek el-ső elnöke Lészay Ferenc, első ve-

Hangya-szövetkezetek ( láO ) Ha(ieganu

zérigazgatója pedig, kinek a leg- éspedig a nagycnvedi, székelyud-nagyobb érdeme volt az uj alaki- 1 varhelyi és sepsiszentgyörgyi sa-tásban, Rohav László volt. Az uj ját tulajdont, képező épületekben, központ hivatása a kötelékébe tar- Vezérigazgatója: Rohay László tozó és az elszakított terület min- 1928. március hóban meghalt. Igaz den részén, főként azonban Arad.1 tratóságának tagjai: Dr. Asztalos Aranyos. Bihar, Maros, Háromszék. Kálmán egyben a központ ügy Udvarhely megyékben levő falusi védje. Báró Bánffy Ferencz, Ba-szövetkezeti boltokat áruval ellát- lázs Ferencz rom. kath. kanonok, ni, azok üzletvitelét ellenőrizni és Dr. Dresler Béla, Dr. Ferenczy irányítani. Az első évben sikerült. Géza az unitárius egyház főgond-közel egy millió lei alaptőkét ösz- noka. Dr. Garda Kálmán alelnök, szehozni túlnyomó részben maguk- Gróf Teleki Aretur, Ürmösi József, tói a szövetkezetektől, mely alap- Zathureczki Gedeon, tőke 1927. végén 7,429.000.— leire Harcsár Géza szatmári tigyvéd emelkedett. Áruforgalma ugyan- * 1870. 1918 előtt a várospolitika ezen idő alatt 36.203.907.20 leiről és a ref. egvház foglalkoztatták 132,000.000.— leire emelkedett. Ma- közéleti érdeklődését. A király-guk a falusi „Hangya" szövetke hágómelléki ref. egyházkerület va-zetek is erősödtek és fejlődtek az judó kezdeteinél slirtin felbukkant uj központ mellett. Mig 1920-ban a neve. Ez egyházkerületnek világi „Hangya" szövetkezetek alaptőké- főjegyzője is. Városa magyarpárti je 5,386.434 lei 82 bani volt, ugyan, tagozatának volt alelnöke. A ref. az 1926 végén 21.473.094.— leire j középiskolákban a jogi és közgaz-emelkedett. Tartalék tőkéik 1920- dasági ismeretek elemeit adta elő. ban 4.214.(544 lei 20 bánit tettek, „Hargita" Csíkszeredai r t , Csik-inig 1926 végén ugyanezen cimen szereda. # 1920. Az 1926 decem-14.102.601 lei 29 bánit mutattak ber 31-iki mérlegben feltüntetett ki. E számok az ugyanazon idő- alaptőke: 5,021.250.— Tartalékala-ben folytonos pénzértéktelenülés pok: 366.544.— Az igazgatóság el-számbavételével is jelentékeny fej- nüke: Octavian Vasu. Yezérigaz-lődést igazolnak, mi a tényleg ki- gató: Octavian Receanu. fizetett és kiadott vásárlási visv. Hargitay Bertalan, az E r d é l y i szatéritésre tekintettel még bizo- I ' a n k é s T k p t . ügyvezetője, nyosabb. A „Hangya" központ * 1881 Élőpatakon. Középiskola neve: ..Hangya" Szövetkezetek után a Pesti Magyar Keresk. Bank. Központja, mint Termelő, Értéke- tisztviselője lett." Háború alatt a sitő és Fogyasztási Szövetkezet, nagyváradi és aradi fiókokat szer-működési területe a Magyarország- vezte. Az Erdélyi Bank és Tkpt. ból Romániába kapcsolt, terület, nacionalizálása alkalmával ez inté-Tisztviselőkara 140 szakképzett zet vezérigazgatói teendőinek ellá-ember központi, raktártisztviselők, tásával bízatott meg. 1928-ban az ellenőrök és segédtisztviselők. Rak-! igazgatóságba választatott. Pénz-tárai vannak Nagyenyeden, Szat- ügyi cikkeket irt folyóiratokba s máron. Nagyváration, Aradon, Tor- 1911—13 között Sopronban péna dán. Marosvásárhelyen, Székelyud- ügyi szaklapot szerkesztett, varhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Hatieganu Iuliu dr. orvostanár

Hátszegi ( l - l 7 Hegedűs

* 1885. Középiskolát Blajon. egye-temet Cl ujon végzett, 1908-tóÍ a, belgyógyászati klinika asszisztense volt 1919-ig. Ez évben egyetemi ta-nár és a klinika igazgatója lett. Az .,Astra'- orvosi és biopolitikai osz-tályának elnöke. A Román Koro-narend parancsnoki jelvényének birtokosa. Román, francia, magyar, német és lengyel szakfolyóiratok-ban megjelent orvosirodalmi cik-keiben több uj vizsgálati módszert közölt, önállóan megjelent müve: .,S i f i 1 i 8 n 1 v i s c e r a 1 raedi-c a 1".

Hátszegi (Zuckermandel) Ernő hirlapiró. Hátszegen 1904-ben. l'árisban ujságiróakadémiát és k»> reskedelmi tanfolyamot végzett. <' a r a s s o Emil francia Íróval együtt Ady verseiből többet fran-cia nyelvre fordított,. (Ady : P o é -s i e s. a d a p t é e s par E. Zucker-mandel et E. Carasso. Edition Iie-vue „Aujourd'hui", Paris 1926.) Eredeti versei 1927-ben jelentek meg: O l v a s t a m a c s i 11 a g o k-b a n (Kolozsvár Kultura kiadás). A kolozsvári Uj Kelet belső mun-katársa.

Havaj, Miklós dr. a szatmári Fil-harmóniai Társaság igazgatója. * 1873-ban. Irt több hegedű- és zon gora darabot, két vígjátékot. A Szamos zenei cikkírója.

Hedrich Hans dr. erdélvi német-párti politikus * 1889 V. 3. Szász-bogácson. Jogot tanult a debreceni jogakadémián. Berlinben, Heidel-bergben és Budapesten. 1919 óta ügyvéd Medgyesen. 1922-től kiskü-küllőmegyei kamarai képviselő.

Heifstos tengelygyár (Uzine de fier iji osii Di'ciosánmartin) betéti társaság. Dolgozik 11 szerszám géppel, 120 HP. (földgázzal), 65 munkással: gyárt 200 tonna kocsi-

tengelyt, a hozzávaló perselyekkei. Fontos szerepet töltött be az ez irányú import csökkentésével.

Hegedűs Nándor, publiciszta, * 1884-ben Nagyváradon. Tanári pá-lyára készült, a budapesti egye-tem filozófiai fakultásán végezte

i V i i n íi ^ í

tanulmányait. Érdeklődése és haj-landóságai az újságírás területére vitték. Nagyváradon több napilap szerkesztője volt, 1918 óta a -Nagy-várad" főszerkesztője. Huszonnyolc-éves korában választott tagja Nagyvárad tvht. bizottságának s az marad a háború végéig. Az uj impérium elején a kinevezett va rosi tanács szinügyi é» pénzügyi bizottságának tagja lesz s éles. szavú védelmezője; — különösen — a magyar színház érdekeinek. Az Orsz. Magyar Párt biharmegyei tagozatának alelnöke. Lapjának majdnem kizárólagos vezércikk-

Hegyi ( 122 ) Hevesi

írója. A „Nagyvárad" első oldalá-nak (évszámra névtelenül irt) „Megjegyzések" rovata ritka na-pon marad el. Magas mértéket álló par excellence publiciszta, fegyel-mezett tollvezetéssel, tárgyismeret-tel és szigorú tárgyhozragaszkodás-sal. A közelmúlt évtizedek magyar politikai életének, de a háború előtti román nemzeti mozgalmak-nak is — publicisztáink között — legalaposabb ismerője és — irás tudása mellett — ez a tájékozott-ság ad szuggesztív erőt politikai véleménynyilvánításának. Ezt a szuggesztív hatást itt-ott gyengíti Hegedűs halk szkepszise.

Hegyi Lili (Vértes Oszkárné) * 1887 Muraharasztiban. Mint ope-rett-énekesnő működött Szeged, Temesvár. Pécs színházaiban. 1924-től — Milánóban végzett tanulmá-nyok után — mint opera-énekesnő vendégszerepelt nagyobb színpado-kon.

Helikon lásd Erdélyi Helikon. Hermannstadter Allgemeine Spar-

kassa i n S i b i u (Nagyszebeni Álta-lános Takarékpénztár) Nagyszeben. # 1841. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 50.000.(100.— lei. Tartalékalapok: 34.863.558 — lei. Az igazgatóság el-nöke: Dr. Hans Ottó R o t h . Ve-' zériga/.frató: Hans B e r g l e i t e r . Az 1928. jan. 11-én megtartott rendkívüli közgyűlésen az alaptő-kének 100 millió leire való feleme-lését határozták el. Az 1928. juniuw, 12-én megtartott rendkívüli köz-gyűlésen a Burzenlánder Bank A. G-. Mediaseher Bank A. G. és Ver-einigte Bistritzer Sparkassen pénzintézetekkel való fúziót mon-dották ki s egyben elhatározták, hogy a fúzióval kapcsolatos rész-vények átvétele céljából a Her-

mannstadter Alig. Sparkassa alap-tőkéjét 100 millióról 150 millió leire emeli fel. Az intézet Központja Szebenben marad s a fuzionált in-tézetek, valamint azoknak fiókjai, mint a Hermannstadter Alig. Spar-kassa fiókintézetei folytatják mű-ködésüket. Igy a Hermannstadter Alig. Sparkassanak következő he-lyeken vannak fiókjai: Lovrin, Marosvásárhely, Medgyes, Temes-vár. továbbá a fuzionálás követ-keztében: Brassóban, Besztercén, Aradon, Nagydisznódon és Szent-annán. A koncentrációs müveletek kapcsán tárgyalás alatt van a HermannstSdter Allgemeine Spar-kassa részéről a Schassburger Ve-reinigte Gewerbe und Hypothekei. bank és a Szászvárosi Takarék-pénztár rt. fuzionáltatása is. A Hermannstüdter Allgemeine Spar-kassa 1928. junitts havában kér-vényt terjesztett a Comisia Econo-miea Speciala elé, melyben alap-tőkéjének 200 millió leire való fel-emelésének engedélyezését kérte.

„Hermes" Bank és Kereskedelmi rt., Temesvár. # 1919. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltün tetett alaptőke: 8 000.000.— Tarta-lékalapok: 1.300.000.— Az igazga-tóság elnöke: Dr. O b á d e a n u. Vezérigazgató: W e i n b e r g Pál.

Hess Victor mérleggyár (Prima fabrica. de balan(e §i bascule du» Románia). Székhelve Sibiu. Magán-cég. Beruházott tőke 100.000 ar. 1. 30 szerszámgép. 20 HP. 75 munkás. Gyárt: 5000 asztali mérleget, 200 hidmérleget és 300 állomási híd-mérleget.

Hevesi Piroska (Pfeiffer Al-frédné) zongoraművésznő * Ungvá-ron, zeneakadémiát végzett Buda pesten. Továbbképezte magát Ber-linben. Koncerteket adott Berlin-

Helicon ( 123 ) Hirschler

ben, Budapesten. 1924-óta Erdély-ben él, Kolozsvárt minden évben egységes stilusu ciklusos-koncer-teket rendez. E város zenei életé-ben. mint pedagógusnak is jelen tős szerepe van.

Helicon nyomdai müintézet Te-mesvár, 84 munkással dolgozik. — 45 HP.

Hexner Béla vegyészmérnök * LiptÓ8zentmiklóson 1885-ben. Mű-egyetemet végzett Charlottenburg-ban és Breslauban. Asszisztens ko-rában az aetherikus olajok szinte zisét illető vizsgálatokat végzett. 1911-ben az isocytralt állította elő. Impériumváltozás után több ipari üzem alapításában vett részt, majd vegyész- és kohómérnöki irodát nyitott. Publikációi: Az i s o c y t-r á l r ó l (Term. T. Közi. 1913) É t-d é l y b á n y a k i n c s e i . E r -d é l y s z é n b á n y á s z a t á n a k n e m z e t g a z d . f o n t o s s á g a . (Kolozsvári Keresk. és Iparkamara kiadása.) Több nemzetgazd. cikk.

Hienz Hermann dr. szemináriumi tanár * 1886 IX. 16. Mártonhegyen. Lingvisztikával és irodalomtörté-nettel foglalkozott. A D e u t c h e s K u l t u r a m t könyvtárosa Nagy-szebenben. Megjelent művei: M a-g v a r o r s z á g i K l i n g s o r a m o n d á b a n . Bp. 1909. - 6E-s c h i c h t e d e r d e u t s c h e n S p r a c h e m. B é r ű e k s. a u c h d e r S i b e n b ü r g . - SSPIIBÍ-s c h e n. Hermannstadt 1927. II. Auflage. — K l e i n e S t u d i e n "nd Beitriige zur siebenbürg. deut-schen Literaturgeschichte (Arch. f. S.ebenbíirg. Landeskunde Bd. 42.) összeállította Románia n é m e t b i b l i o g r á f i á j á t az impérium évek alatt.

Hilf László hírlapíró * 1892-ben Nagyváradon. Sziniiskolai növen-

dék volt, majd ujságiró lett. 1921— 28 a Nagyváradi Napló szerkesz-tője volt, ez évben Budapestre tá-vozott. Irt novellákat és szindara bokát is ( B ú j ó c s k a 4 felv. Korda Bélával együtt), melyek ko zül többet a nagyváradi szinház előadott, a kolozsvári irodalmi olimpiászon egyfelvonásossal sze-repelt.

Hinléder Fels Ákos sz.-udvar-helyi ügyvéd * 1879 IX. 25. Városa magyar-párti tagozatát szomszéd-sági viszony alapján szervezte 1926-ban. A Katholikus Népszövetség egyik székelyföldi vezetője. A Ke-leti Újság politikai cikkírója.

Hirschler József dr. * 1874 II. 17. l'jpesten. A budapesti piaristáknál végzett gimnáziumot. A bécsi Páz-máneumban, később a római col-lr-gium tíermanieo-Hungaricumban

tanult teologiát. Hét évig volt Ró-mában, ahol a szaktanulmányok mellett művészettörténeti tanulmá-nyokat is végzett. U. o. teologiai és filozofiai doktorátust szerzett. Papi pályáját a kolozsvári plébáni-

Hodács ( 124 í Horváth

án kezdi, majd az egyetemi hall-gatók szemináriumának igazgatója lesz. 1906-ban kolozsvári plébános. Széleskörű szervező munkásságá-nak legmonumentálisabb eredmé-nye a M a r i a n u m (1. o.) megte-remtése. Nevéhez fűződik a P r o -v i d e n t i a n y o m d a felállítása s még több egyházkulturális intéz-mény kialakulása. Az ujabb évek-ben több zarándokutat szervezett, Irt: művelődéstörténeti tanulmá-nyokat, érdeklődésének tárgya — elsősorban — az egyházművészet. Önállóan megjelent tanulmányai: A s z e n t m i s e R ó m á b a n . N a g y S z e n t S e r g e l y i d e -j é b e n . — A k e r e s z t a z e g y -h á z m ű v é s z e t é b e n . — S z e n t J e r o m o s . — V i t a be-a r, a. — A XXVI. e u c h a r i s z -t i k u s k o n g r e s s z u s Ró-m á b a n . — A g y e r m e k J é -z u s a z e g y h á z m ű v é s z e t -b e n . — A s z e n t k e r e s z t ú t e g h á z t ö r t . é s e g y h . m ű v é -s z e t i s z e m p o n t b ó l . — Ro-m a i t a n u l m á n y o k , I. A Va-t i k á n II. S z e n t P é t e r t e m-p 1 o m a R ó m á b a n (gazdagon illusztrált diszművek).

Hodács Ágoston műfordító r. k. plébános * 1879. Egyházi folyóira-tokba dolgozott, önálló kötetekben regény- és novella-fordításai jelen tek meg németből és franciából, ré-szint saját, részint a Sz. István Társulat, s a kvári „Szent-Bonaven túra ' kiadásában. 1912-től plébá-nos Kisiratoson.

Hofbauer Aurél * 1867 Világo son. meghalt 1928 Marosvásárhelyt. Jogi képzettséggel előbb várme-gyei szolgálatba lépett s szolga-bíró lett Maros-Tordában, majd vá-rosi szolgálatba ment át s főjegy-zője. később polgármestere lett

Marosvásárhelynek. 1915-ben nyug-djba ment. Politikai vénával nagy publicisztikai tevékenységet fejtett ki, a Keleti Újságnak, Ellenzéknek, Zord Időnek, stb. cikkírója volt.

Hoffer Géza a Romániai Szoc. Dem. Párt erdélyi pártvezetőségé-nek titkára. A Munkásszervezetek Országos Tanácsának erdélyi tit-kára. a pártlap szerkesztője.

Hollinger Péter, a temesvári ..Eisenring" alapitója * 1881-ben. Középiskolát, majd jogi és techni-kai tanulmányokat végzett; 1900 óta foglalkozik újságírással. Inipé-riumváltozás után több nyomda-vállalat tulajdonosa és vezetője volt. 1924-ben alapította az Eisen-ring szövetséget, melynek elnöke s melynek hetilapját is szerkeszti. A svábok Volksgemeínschaftjával harcba keveredett, mert a „Nép-közösség" partikuláris szervezet-nek látta az Eisenringet. A keres-kedelmi és ipari érdekképviseletek vál. tagja s a Temesvár-városi ál-landó választmány tagja,

Honterus-gimnázium („Honterus-schule") 1544-ben a szászok refor-mátora: Johannes H o n t e r u s alapította. Első rektora a huma-nista Valentin Wagner volt. A szász közélet sok jeles emberét nevelte ez az iskola, mely az or-szág egyik legszebb iskolaépületé-ben van elhelyezve. Hatalmas könyvtára különösen kéziratokban

; gazdag. 1927 óta az iskola élén Adolf M e s c h e n d ö r f e r (a köl-tő) áll.

Horváth Henrik műfordító c» kritikus. * Kolozsvárt 1877-ben. Egyetemi tanulmányokat végzett Budapesten, Lipcsében, Berlinben, Strassburgban és Parisban. Tanár-kodon Lippán, Nagyváradon, Bu-dapesten, ehelyütt " könyvtártiszt

H o r v á t ( 125 ) Hunyadi-nyomda

is volt. Jelentős érdemei vannak a magyar költőknek és Íróknak a né-met kulturérdeklödésbe való bevi-tele körül; fordította Ady, Babits, Kosztolányi stb. verseit, Móric*. Zsigmond több regényét, Kemény Zsigmond munkáit. Szomoryt, Gár donyit stb. Panait Istrati K y r a K v'r a 1 i n a regényét H. fordította magyarra. A Brassói Lapok iro-dalmi és művészeti kritikusa.

Horvát L. József dr. ügvvéd po-litikai iró, * Zentán 1873-ban. Ok-levele megszerzése után Karánse-Itesen folytatott gyakorlatot. 1904-től kezdve kiterjedt publicisztikai működést fejtett ki; lapokban, fo-lyóiratokban megjelent számos cik-ken kivül nagyobb politikai tanul-mányokat is irt: „ P o l i t i k a i t a n u 1 s á g o k", Budapest Grill Károly 1904. — A v á l s á g é s a román k é r d é s . Lúgos 1909. -A bánsági lapokban verseket is irt. 1928-ban repatriált.

Horváth Árpádné. borsodi, a Bi-harmegvei kath. Nőegylet elnök-nője, » 1873 ÜL 3. Szociális téren husz év óta dolgozik. 1926-tól a! K a t h o l i k u s N ő s z ö v e t s é g elnöke.

Horváth Lajos dalszerző, tanító-képző tanár Sz. Kereszturon * 1883. Verses-könyve jelent meg „S z é-k e l y e k a v i l á g h á b o r u -b a n'* cimmel 1915-ben. Irt müdalo-kat s egy népszínművet zenésített.

Horváth Tholdy Rudolf gróf • 1870-ben. A katonai akadémiát Bécs-uujhelyen. magasabb lovasiskolát Bécsben végzett. Több urlovas ver-seny dijat nyert. 1902-ben a katonai pályáról marosnémetii birtokára va-nul't vissza. A D á v i d F e r e n c i K g y 1 e t elnöke.

Hossu Iuliu dr. gherlai gör. kath. román püspök * 1885 I. 30. Milaeui.

Maré (Nagynyulas községben) papi családból. Szászrégenben. Maros-vásárhelyt és Blaj-on tanult, majd Rómába kerül a Propaganda Fide-hez, s megszorzi a filoz. és theol. doktorátust. 1919-ben pappá szen-telték. Mint püspöki titkár, szent-széki jegvző, és theologiai tanár Lúgoson működött. Később — há-ború alatt — Bécsben lelkészke-dett. 1917-ben (32 éves korában, püspökké nevezték ki. nagybátyjá-nak. Hossu Vazulnak gherlai püs-pöki székébe. Ez idő óta intenzív belmissziós munkát végzett, egy-házmegyéjének 749 faluját kivétel nélkül meglátogatta, istentisztele-tet is tartva mindenütt. Jogsze-rinti tagja a Szenátusnak s e tes-tületben a gör. kath. egyházi érde-kek erős harcosa (különösen az uj k u l t u s z t ö r v é n y parlamenti vitáiban vitt eredményes szerep lése emlékezetes).

Kőtárán Victor dr. ügyvéd * 1885 VIII. 8-án Siria (Világos). Ügyvéd lett Budapesten 1913-ban. irodát Aradon nyitott. Elénk részt vesz a Nemzeti Parasztpárt életé-ben: az aradmegyei párt alelnöke.

Hotel CentraL Az Erd. R. K. Status tulajdona, a S z o c i á l i s N ő v é r e k T á r s u l a t a bérli és vezeti, jövedelmével e Társulat célját szolgálja.

Hunvadv Sándor hírlapíró * 1892. X. 2-án Kolozsvárt. Iskoláit Budapesten járta. Erdélybe az első impériumévekben került s az El-lenzék belső munkatársa lett. A komor tónusu erdélyi újságírástól könnyed hangjával külömbözik el. Táreaszerü írásai finomak, sokszor humorral gazdagok. Az E r d é l y i H e l i k o n egyesülés tagja.

Hunyadi-nyomda Temesvár 42 munkással dolgozik. 24 HP.

I .

lacob Ioan dr. * 1876 Peste-Sólyomkö községben. Jogot vég-zett s ügyvédkedéssel foglalkozott. Impériumváltozás idején a Nem-zeti Párt tagja volt, de 1920-ban Avarescu Néppártjába lépett és a párt programltjával két cikluson át volt kamarai képviselő. Az er-délyi agrár-törvény előkészítője s parlamenti előadója volt. Publicisz-tikái is jelentek meg az Agrártör-vényről s az agrárreform főbb kér-déseiről ( R e f o r m a a g r a r á . O r g a n i z a r e a p r o p r i e t á t i -1 o r). Jelenleg (1928) Feketebáto-ron gazdálkodik.

lacob Iosif jogi iró * 1882 Só-lyomkőn. Jogi tanulmányokat vég-zett. 1919-ben főszolgabíró Nagy-szalontán, 1919-ben Nagyvárad és Biharmegye prefektusa lett. Ezt a tisztséget 1926-ban másodszor is viselte. Jogirodalmi művei a meg-nagyobodott Románia közigazga-tási és közjogi (főleg kisebbségi) problémáival foglalkoznak. Ezeket az írásokat nemcsak a romániai szaksajtó, hanem a kisebbségi la-pok is élénken kommentálták. A biharm. néppárti tagozat alelnöke. A nagyváradi „ T r i b u n a1 ' igaz. gatója. Megjelent müvei: P r o b -l é m a A d m i n i 8 t r a t i v á a s t a t u l u i r o m á n i n t r e g i v , Oradea Mare 1923. - P r o b l e n u c o n s t i t u t i o n a l á a s t a t . r om. i n t r e s.. u. o. 1923. — C h e s t i a M i n o r i t & t i l o r ? i

j U n i u n e a M a g h i e r á . u . o. 1924. — Ho t á r a r i l e A d u n á -

' r i i N a t. d. A 1 b a J ú l i a , u. o. ] 1924. — S a j t ó a l a t t : N e c e s i-t á t i 1 e a d m i n i s t r . a l e Ar-d e a 1 u 1 u i.

Ikafalvi Diénes Jenő * 1876-ban. Jogi-tanulmányai mellett iparmű-vészeti iskolát is végzett Buda-pesten. Irodalommal 1899 óta fog-lalkozik, több lap munkatársa, 1914—16-ig a S z é k e l y Ú j s á g szerkesztője volt. Három ifjúsági könyvet, egy regényt és egy no-velláskötetet adott ki.

Ilosvay Lajos szatmári kanonok plébános * 1861. VI—1-én. Pappá szentelése után Nagybányán, Má-ramarosszigeten működött. 1923-tól szatmári székesegyházi lelkész. A

! hitéletre vonatkozó elmélkedéseit | és beszédeit több kötetben adta ki,

szerkesztette a S z i g e t é s V i -d é k e és K a t h o l i k u s É l e t c. lapokat.

Imecs Béla (T.) iró és hirlapiró * 1896 Gyergyószentmiklóson. A világháborúban rokkanttá lett. .Havasalji csokrosrózsa" c. novel-láskötete a székely nép szociális viszonyaiból fest —• olykor — balladaszerü képeket. Hirlapi, tár-sadalmi irányú cikkel érdekes, bár kevésbé csiszolt irások.

Imecs Kl-nő (imecsfalvi) * 1856 II—3. Csikszentmártonban. Tanul-

: mányainak végzése után 1908-ig ; gazdálkodott. Háromszék megye

I l l teti Industria de Petrol S . A.

tv. hatósági bizottságának 1898-tól tagja. A sepsii ref. egyházmegye gondnoka. Az előpataki gyógyfür-dő birtokosai szövetkezetének egyben a fürdőhelynek is igazgató-ja. Megirta É l ő p a t a k történetét (Székely-társaságok szövetsége jző-könyve 1913.)

Imets Izra Károly ferencrendi házfőnök-lelkész Déván. * Osiktus-nádon 1884 okt. 28-á|ii. Középis-koláit Csiksomlyón, Gyulafehér-váron és Erzsébetvároson végezte. 1901 jan. 8-án a ferencrendbe le-pett. Pappá szentelték 1907 jun. 26-án Gyulafehérváron. 1915-be^ jogtudományi doktorrá avatták a kolozsvári tudomány egyetemen. Tanulmányokat és verseket irt budapesti és vidéki lapokba. 1919 őszén H a j d ú Istvánnal megala-pítják Marosvásárhelyen a ,.S z é-k e 1 y f ő 1 d" c. napilapot, mely-nek mint egyik szerkesztője 1923-ig vezércikkeket irt.

Imre Lajos dr. theologiai tanár, pedagógiai iró, * 1888 XI—4. Hód-mezővásárhelyen. Theologiai tanul-mányokat végzett a kolozsvári és heidelbergi egyetemeken. 1914—21 lelkész Kolozsváron, 1921 óta ta-nár a kolozsvári Theologián. Iro-dalmilag és gyakorlatilag a ref. if-júság nevelésével foglalkozik. Mű-vei: A g y e r m e k v a l l á s a . — A f a l u k u l t u r á j a . — V e z é r -f o n a l az ifjúság gondozásához (Bp. 1921). — A f a l u m ű v e l ő -d é s e (Bp. 1922). — A m a g y a r ref. l e l k i p á s z t o r e s z m é -n y e . — A v e z e tő le ön y v e. — Fordításai: Esti órák. — Az igazi étet utján. — Szerkeszti Az U t és I f j ú E r d é l y lapokat.

Imre Sándor, dramaturí rendező, * 1891 december 26-án. Jogot vég-zett s közben esztétikai tanulmá-

nyokkal foglalkozott. Elméletileg s gyakorlatilag foglalkozott a szín-házi rendezés művészetével. 1923-tól a kolozsvári Magyar Színház dramaturg rendezője. Jubiláris al-kalomból megirta dr. Janovits Je-nő életrajzát s a kolozsvári Ma-gyar Színház történetét. Színdarab-bá dolgozta át Tabéry Géza társa-ságában ennek S z a r v a s b i k a c. regényét.

Inczédy Ödön dr. * 1878 VI. 2. Gyulafehérvárt. 1917—18 alispán volt Alsófehérvármegyében, 1926-ban. a gyergyószentmiklósi nagy gyűlésen az Orsz. Magyar Párt ügy-vezető alelnökévé választatott. A párt részéről vezeti az Orsz. Dják-segélyző akciót. Az E. R. K. Status igazgató tanácsosa. A R. M. D a -l c * s z ö v. elnöke.

industria Bank rt.. Nagvvárad # 1906. Az 1927 december 31-iki mér-legben feltüntetett alaptőke: 10 millió. Tartalékalapok: 949.981. Az igazgatóság elnöke: Dr. Ador-ján Emil. Vezérigazgató: Dl. Fleischer György. Az 1927 évi köz-gyűlésen az alaptőkének 10 millió leiről 25 millió leire való felemelé-sét határozták el.

Industria Lanei S. A. Tiini^oara. Alaptőkéje 60 millió lej, invesztált tőke 3,617.000 arany lej. — 21.00o orsó, 200 mehanikai szövőszék, 545 egyéb gép. — 1800 HP. — 1500 munkás. Gyárt különféle posztó-árut, fonalakat, trico és szalagárut 4000 tonna mennyiségben.

Industria de Petrol Or?ova-Tile agd S. A. (köbpontja Bucuresti) petroleumfinomitó. Orsovai üzemé-nek invesztíciója 126.000 a. 1. — 555 HP. — 210 munkás. — Gyárt-mányai: benzin, petróleum, moto. rína, olajok, aszfalt. A telegdi fi-nomító invesztíciója 968.000 lej. —

Industr ia T e x t i l á ( 128 ) Irodalmi t á r s a s á g o k

328 HP. — 180 munkás. — Gyárt-mányai: m. f.

Industria Textilá Aradana S. A. alaptőke 27.150.000 lej, invesztált tőke 3,820.000 arany lej. — 19000 orsó. 788 mehanikai szövőszék. — 1600 HP. — 1750 munkás. — Gyárt pamutfonalat, vásznat 3800 tonna kapacitással.

lndustria Textilá S. A. (azelőtt Josif Weiss) Timisoara, alapt. 3 millió lej, invesztált tőke 87.000 a. L — 80 mehanikai szövőszék. — 120 HP. 160 munkás. — Gyárt vásznakat.

Irodalmi társaságok. A mai Er-délynek öt működő irodalmi-társa-sága van: a kolozsvári Erdélyi Iro-dalnfi Társaság, az aradi Kölcsey Egyesület, a nagyváradi Szigligeti Társaság, a temesvári Arany Já-nos Társaság és a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság. Ezek közül országos jelleget csak az E. 1. T. vindikál magának, részben tradíciói révén, részben mert tag-jai Erdély egész területéről rekru-tálódnak (bár ez utóbbi kritérium a Kemény Zsigmond Társaságnál is fennáll). A régi, gazdagabb lehe-tőségek között egyik-másik igen hasznos munkát végzett könyvtá-rak és egvébb gyűjtemények felál-lításával, regionális népköltészeti gyűjtésekkel, népkönyvtárak szer-vezésével. Legtöbbjénél már az alapszabályok sem hangsúlyozzák a par excellence „irók" tömörítésé-nek célzatát, s valamennyije kez-dettől fogva: egy-egy város egész szellemi életének képviselete kí-vánt lenni, társadalmi kulturtestü-let, a művelődés minden ágát (az irodalmat is) befogadó keretekkel, tízek a keretek — természetesen — tátongtak, de mégis csak megvol-tak s a közöttük elhelyezkedett

szellemiség az évtizedek folyamán mégiscsak kitermelt valami impon-derabilet: ami presztízshez volt ha-sonlatos és az uj idők beköszönté-sével mint ilyen lett volna haszno-sítható. Az impérium első éveiben az irodalmi társaságok jogi szemé-lyisége a hatóságok részéről vita tárgyává tétetett és évek teltek, míg elismertetett, s ez intézmények akadálytalan működése megindul-hatott. Ez időre Uj-Erdélv fiatal szellemisége irodalomban, sajtóban or?zágosjelentőségüt produkált. Az erdélyi irodalmi társaságoknak nagyszerű feladat kínálkozott : presztízsükkel és főleg i n t é z -m é n y e s j e l l e g ü k e i megte-remteni az uj erdélyi szellemi kul-íura létének és fennmaradásának anyagi alapjait. Ennek a kul-túrának mindene megvolt, fiatal-sága, ereje, kedvelt-sége, csak megszervezett közönsége nem volt. Az I. t. feladata kézenfekvő volt és évtizedes nexusaikkal, a tagál-lományuk zömét alkotó tekintélye-sebb városi intellektualisok jóindu-latú segítségével könnyen kivihető. Nem egy irodalmi folyóiratot meg lehetett volna menteni, nem egy könyvkiadás sikerét biztosítani s nem egy üres előadóterem szégye-nét elhárítani. A kellő áltruizmus hiányzott-e, vagy a szimpátia a fia-tal erdélyi irodalommal. — tény, hogy ez a segitőmunka elmaradt. A vezetőségükben legújabban meg-újult „ K ö l e s e y" és „Kerné n y u

irányú működés, de előbb-utóbb Erdély minden részéről leginkább remélhető ilyen „irodalmi" társa-ságának rá kell eszmélnie, hogy igazi hivatását téveszti és mu-

1 lasztja, ha nem teljes erejével sze-gődik az uj erdélyi kuItura szol-gálatába.

Irgalmas-Rendházak ( 129 Izsáki

Irgalmas-Rendliázak állanak: Te-mesvárt (1737), Nagyváradon (1667) i s Szatmáron (1834).

Isac Aurél ügyvéd * 1848-han Koc^aniban. Német egyetemeken tanult, hazatérve előbb közigazga-tási szolgálatba lépett (Kolozs m.) majd ügyvédi irodát nyitott s több országos hirü perben, többek közt a M e m o r a n d u m - p e r b e n is szerepelt. 1920-ban nemzetipárti programmal szenátor volt. A ko-lozsvári ügyvédi kamarának volt dékánja, ezidőszerint ugy ennél az intézménynél, mint az Országos < gyvéd Szövetségnél tiszteletbeli állásokat tölt be.

Isac Emil román iró * 1889 máj. 17. Kolozsvárt. .logi tanul-mányokat végzett a kolozsvári egyetemen. 1911-ben egyfelvonásos színmüvét, Az i f j ú a p á c á-t (Maira cea tinárá) mutatta be a bukaresti Nemzeti Színház. Me-részebb hangjára felfigyelt az iro-dalmi közvélemény, mely eleinte némi meglepetéssel fogadta, ké-fóbb rokonszenvvel kisérte Isac ujhangu költői megnyilatkozásait. I ' o e z i i (Bucuresti, 1913) és Po-p m e ' i n P r ó z a (Oradea. 1923) c. lirai gyűjteményei erős, egészsé-ges érzésű, de korának fájdalmát együttérezni tudó költőre mutat-tak. Irodalmi jegyzetei I m p r e -s i i, A r d e a 1 u 1 e, N o t i t e 1 e-m e 1 e és C a r t e a u n n i o m r. külön kis kiadványokban jelentek meg. Iláboru előtt román kultu-rális kérdésekről több érdekes ta-

nulmánycikke jelent meg magyar folyóiratokban, többnyire vitázó éllel, a magyar prózai stílusnak is, teljes birtokában. 1920 óta e r d é -l y i m ű v é s z e t i f e l ü g y e l ő , (1924-től a kultuszminisztériumba beosztva). A hivatalos kultúrpoli-tika adta keretek közt a kisebb-ségi színjátszással szemben is szó-hoz juttatta humánumát. Az . . A s t r a " müv. szak. titkára, a P e n - C 1 u b tagja.

ivánvi Ferencz hírlapíró * 18?8 XI. 9. Kolozsvárt. 1913 óta hírlap-író. Rövidebb ideig a miskolci Reg-geli Hirlap és a Nagyváradi Napló, hosszabb ideig a Na 'gy v á r a d munkatársa volt. Novellái jelentek meg napi és hetilapokban.

Izraelita Hitközségek Szövetsége (Erdély-Bánáti) 1922 aug. 31-én ala-kult. A keretei közé csoportosult kongresszusi és statusquoante hit-községek egyházi érdekképviselete. Kötelességei közé sorozza, befelé: a hitélet mélyítését, kifelé a hitköz-ségek és az iskolák védelmét, a zsi-dó diákok segélyezését. Szerve: Az E r d é l y - B á n á t i O r s z á g o s I z r a e l i t a I r o d a (Kolozsvár székhellyel).

Izsáki Margit színművésznő, s

1900-ban Budapesten. Sziniakadé-miát végzett. 1917 óta Kolozsvártól s a Magyar Színházban klasszikus és modern drámai szerepeket játszik. 1928-ban Budapesten a Dybuk fő-szerepében sikerrel vendégszere-pelt.

Erdélyi Lexihoa

J. Jacobi Emil. * 1882-ben Magyar- 1927. A Petőfi Társaság lirai ver*

köblösön. 1925-ben a R o m á n i a i ' pályázatán dijat nyert. Z s i d ó k S z ö v e t s é g e kolozs- Jakabffy Elemér a . . M a g y a r vári fiókja elnökéül választotta. K i s e b b s é g" szerkesztője * Í881-1927-ben — e minőségében — libe-!'nen. Tanulmányai végeztével tiz rális lisztán biharmegyei szenáto. evig gyakorló ügyvéd, 1910-t'".? lett.

Jacobi Kálmán volt főispán, ipar vállalati igazgató, 1881. III—17. S:

Kolozsvárt. Jogi tanulmányaival egyidőben munkatársa több napi-lapnak. 1909-ben a kolozsvári, 1913-ban a temesvári M u n k á s b i z t o s i t ó P é n z t á r igazgatója. 1918. novembertől 1919. márciusig Te-mesvár főispánja. Május 2-án Se-mendriába internálják. ahonnan négy hónap után szabadul. Egy ideig ismét munkáspénztári igaz-gató, majd a T u r u l cipőgyárba lép be, melynek 1926-tól igazgató-ja. Irodalmilag szociálpolitikával foglalkozott. Munkás-jóléti intéz-ményeket szervezett ( c s e c s e m ő -és a n y a v é d e l e m , t u b e r k o -l ó z i s d i s p e n s a i r e ) , ugy mun-káspénztári. mint iparvállalatveze-tői működése alatt.

Jakab Géza hirlapiró * Kolozs-várt 1904-ben. Budapesten elvé-gezte a Közgazdasági Egyetem há-rom évét. Előbb az Újság, később a Keleti Újság munkatársa. Versei erdélyi és budapesti lapokban je-lentek meg. Kötetei: E r d é l y i u t a k o n , Studium 1927 és A 1 m o d i k a g y o p á r . Minerva Oluj

1918-ig orsz. gyül. képviselő, szá-j mos törvényjavaslat előadója és » Delegáció tagja. Az erdélyi kisebb-ségi közéletben mint egy par exeel-lence „kisebbségi" folyóirat szer-kesztője lép fel 1922-ben. létesítvén Sulyok István társaságában, a Ma-gyar Kisebbség-et s egy évvel ké-sőbb annak melléklapját a román> német és francia nyelven írott ,.G 1 a s H 1 M i n o r i t á t i 1 o r"-t-

Jakobi ( 131 ) Járossy

1924-ben neve alatt jelenik meg az ..Erdély Statisztikája" cimii mun-ka, melynek kiadásáért hadbírósági eljárás "folyt ellene. 1927-ben a ka-marai választásokon bekerül, de a Német Párttal kötött választási megegyezés értelmében mandátu-máról annak javára le kellett mou-daria Mint kiküldött szerepelt a genfi kisebbségi kongresszusokon.

Jakobi József orvos * 1882. Az egyetem elvégzése után kórvegy-tani tanársegéd volt, majd Janesó Miklós belldinikáján tanársegéd.' Kolozsvárt üz belgyógyász-gya-korlatot. Az országos zsidó kórház egyik propagátora. dolgozatai a heígvógyászát, és az orvosi kémia köréből jelentek meg.

Jakubek István jezsuita egyház-jogász, * 1885. XII—26. Szászré-genben. 1915—1925 az egyházi jog és egyháztörténelem tanára a gyu lafeliérvári theologiai főiskolán. 1927 óta, mint hitszónok országos működést fejt ki. Résztvett az „Er-délyi Katholikus Egyház Múltja és Jelene" c. munka szerkesztésében.

Jámbor Ferencz hirlapiró. * 1889. IV—6. Budapesti és kolozsvári •'gyete'meken orvosi pályára ké-szült. majd ujságiró lett. A ko-lozsvári Uj Kelet segédszerkesztője. Publicisztikai működésével és pro-pagandájával vezetőszerepet visz a>.; erdélyi cionista mozgalomban: en-nek az eszmei és politikai irány-'-atnak közeli és távolabbi célkitű-zéseit tisztán fogalmazza meg.

Jándi Dávid festő * 1893. Ján-don. thormának és Réthinek a ta-nítványa. jórészt Nagybányán él. Sokfigurás kompozícióinak nyug-'alanul csoportosított alakjai és " ő s szinei sajátságos egyéni jel-eget adnak müveinek.

Jánossy Béla (P.), státusi titkár.

szerkesztő * 1883. Tanult a kolozs-vári egyetemen, hol államt. dokto-rátust szerzett. Volt városi tisztvi-selő, később a S t á t u s titkára lett. A kolozsvári „Ellenzék"-nek 1907—1910-ig munkatársa volt. Há-ború után a konzervatív sajtó orgá-numaiban szerepel. A ..H i r n ö k" fel. szerkesztője. Két kötetnyi ver-set. öt kötetnyi prózát irt. Az Erd. írod. Társaság tagja.

Janovics Jenő dr. színházigaz-gató * 1872 XII—8. Ungváron. Szi-ni-Akadémiát végzett Budapesten. Színészi állomáshelyei Miskolc. Ma-rosvásárhely, Szolnok. Zilah, Dés, majd Temesvár és Buda voltak. 1896-ban Megyerihez szerződött Kolozsvárra. Ittmüködése alatt fi-lozófiai doktorátust szerzett az egyetemen. 1902—05 szegedi szín-igazgató, 1905-ben a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójává ne-vezték ki. 1919-től a kolozsvári M a g y a r S z í n h á z a t vezeti. A megnehezedett viszonyok között is igyekezett színházát a régi nívó-ján fenntartani és kötelességeinek ugy a színházi kultura tradíciói-val szemben (klasszikus előadá-sok), mint az ifjúság nevelésével szemben (ifjúsági előadások rende-zése) eleget tenni. A kulturközele-dést román színművek előadásával szolgálta, a társulatát Bukarestben is bemutatta. Némi szinházvédel-mező ujságpublicisztikája és néhány Shakespeare-konferansza jelent meg. Régebbi művei: C s i k y Ger -g e l y é l e t e é s m ű v e i (két kö-tet). — A m a g y a r d r á m a i r á -n y a i .

Járossv Dezső pápai t. kamarás, zeneesztétikus. * 1882-ben. 1906-tól székesegyházi karnagy Temes-váron. 1910-ben az O r s z á g o s Z e n e a k a d é m i á n az egyházi

J á v o r ( 132 ) J e z s u i t a rend

zene tanára lett. Széles terjedelmű munkásságot fejtett ki a zenei iro-dalom terén, zeneesztétikai méltatá-sokat irt: G r i e g-ről (1907), B r a h m s-ról (1908), R i m s k y-K o r z a k o v - r ó l (1909). Az ujabb években kisebb tanulmányokat irt Schubertről, Beethovenről, Chopin-ről, Lisztről. B é c s i Z e n e i Ké-p e k cim alatt 1928-ban jelent meg füzete. Az egyházi zene ismerte-tése terén is dolgozott. A temes-vári Arany János Társaság elnöke, a Szent István Akadémia tagja. Kiadásában és szerkesztésében megjelenik a Z e n e i S z e m l e és az E g y h á z i Z e n e m ű v é s z e t c. folyóirat.

Jávor Béla iró és hirlapiró. a Ke-leti Újság munkatársa. Belletriszti-kájából önállóan megjelent: „H á-r o m 1 e á n y", kis regény, Brassó 1924. — . , K r i z a n t é m", regény, Kolozsvár 1924.

Jávor József hirlapiró erdélyi működése alatt előbb a Keleti Új-ság munkatársa (bánsági szer-kesztő), később a Brassói Lapok munkatársa volt. Speciális tevé-kenységi köre: a közgazdasági ri-port.

Jeddy Sándor iparművész * 1890-ben Marosvásárhelyt. Iparmű-vészeti főiskolát végzett, egy évig Párisban tanult. Kozma iparművész tanítványa. Főként székely nép-művészeti motívumokkal dolgozik. Erdély egyik legismertebb mftbn-tor tervezője. Eredeti terveiből sok került kivitelre, többnyire magán-kézbe. néhánya városok és közin-tézmények birtokába.

Jekelius Erich dr. geologus, a Barczasági szász Muzeum főtitkára * 1889. Hosszufaluban. 1913—1919 a budapesti földtani intézetnél mű-ködött, 1920-tól a bukaresti földt.

int. geologusa. Erdély külömböző területein g. felvételekkel foglal-kozik. Szervezi a Barczasági szász Muzeumot, szerkeszti ennek év-könyvét és a Barczaság összefog-laló monográfiáját. Számos apróbb cikkein kivül, tizenkét nagyobb tu-dományos közleménye jelent meg a geologia, palaeontologia és zoolo-gia területéről román-, magyar-, német- és francia nyelvű tud. fo-lyóiratokban. A szerkesztésében in-dult, 10 kötetre tervezett D a s B u r z e n l a n d c. monográfiának egy kötete: K r o n s t a d t . I. T e i l megjelent 1928.

Jelen Gyula, csejthei * és lakik Kolozsvárt, ügyvédi oklevelet szer-zett s a háborúig gyakorlatot foly-tatott. Impérium változás óta meg-maradt földbirtokán gazdálkodik, s általa alapított iparvállalatok ve-zetésével foglalkozik. Nagy tevé-kenységet fejt ki az egyesületi élet terén. Elnöke a kolozsvári Nem-zeti Kaszinónak és a Kvári Kath. Népszövetségnek. A Kolozsvári Takarékpt. és Hitelbank igazgató-sági tagja.

Jeney Elek dr. * 1859. Husz évig Nagyenved tiszti főügyésze s a Bethlen kollégium jogtanácsosa volt. 1908-tól a területi változásig árvaszéki elnök, az ujabb években társadalmi tisztségeket visel, a nagyenyedi ref. egyház főgondnoka.

Jezsuita rend. Erdélyben a je-zsuita rend (helyreállittatása után) 1858-ban lép fel, amikor Szatmá-ron átveszi a püspöki konviktus vezetését. A rend tagjai misszió-kon kivül lelkigyakorlatokat ve-zetnek. konferenciákat tartanak stb. 1924 óta a csernovici, buka-resti és szatmári rendházak önálló romániai rend-tartományt alkot nak, melynek főnöke Szatmáron

Jó Barát (133 ) Jósika

állomásozik. Ugyancsak 1924-ből való a Szentszék privilégiuma, mely szerint azok a gör. kath. if-jak. akik a jezsuita rendbe lépnek, a keleti ritust megtarthatják. Á rcndbelépők száma (magvarok, ro-mánok, németek, lengyelek) szapo-, rodik. Az ujoncéveket Szatmáron ' töltik s itt fejezik be esetleg még be nem fejezett középiskolai tanul-mányaikat. A bölcsészetet Krakkó- j ban, a theologiát a belgiumi En-ghien-ben hallgatják.

Jó Barát ifjúsági folyóirat, 1925 őszén indult meg Kolozsvárt. A katholikus középiskolai ifjúság lapja, szerkeszti dr. R ó z s a Jó-zsef. Példányszáma mintegy három-ezer.

Jodál Gábor székelyudvarhelyi ügyvéd * 1882-ben Bonyhán. Vá-rosában szerepet játszik, ugy a magyar pártélet, mint az ügyvédi közélet terén és a vármegyei ta-nácsban. Az Országos Magyar l'árt intézőbizottságának tagja.

Jogszolgáltatás. Első fokú bíró-ság a járásbíróság (régebben jude. l átoria de ocol, ujabban: judecá-toria ruralá, judecátoria mixtá, ju-decátoria urbaná, utóbbi csak na-gyobb törvényhatósági városok-ban). A járásbírósághoz azok az '•setek tartoznak, amelyeknél ezen bíróság illetékessége kifejezetten kiköttetett, továbbá bérleti perek, munkásszerződési viszonyokból eredő perek, nőtartási stb. és va-gyoni perek 50.000 lejig. — Má-sodfokú bíróság a törvényszék (Tri-bunal) a megye székhelyén. A Tribunalnál ügyvédi képviselet kötelező. Részben másod, részben első fokon ítél. Közvetlenül illeté-kessége alá tartoznak 50.000 lejen felüli peres ügyek, válóperek, egyéb családi állásból folyó perek,

cégjogi perek, kereskedelmi társu-latok feloszlása, stb. Harmadfokú bíróság a Királyi Táblának meg-felelő Curtea de Apel, több megyére egy. Végső és legmagasabb fórum a legfelső Semmitőszék (Bukarest-ben), mely a törvények alkotmány-szerűsége felett is itél. Erdélybeu van 116 járásbíróság, 22 törvény-szék és 4 Curtea de Apel. — Ro-mánia uj területein a régebbi ál-lami hozzátartozóságból hozott polgári és büntető perrendtartások vannak érvényben. Bár az 1925-ben alkotott ,.gyorsított eljárás" (procedúra acceleratá) ezen per-rendtartások érvényét sok dolog-ban szűkítette, nem lépett még tel-jesen életbe és átdolgozás alatt is áll. Egyébként az egységesítő eljárás folyamatban van s a bún tető perrend terén már léptek is változtatások érvénybe. Különle ges közigazgatási bíróság felállítá-sát az alkotmány kizárja. Köz-igazgatási visszaélések a rendes bíróságok által biráltatnak el. (,.Lege pentru contenciosul admi-nistrativ Mon. Of. 284—1925") Az 1927 április 29-éről bélyegtör-víny szabályozza az illetékeket.

Jordáky Lajos * 1886-ban Ko-lozsvárt. A G r a f i k a i M u n k á -s o k S z ö v e t s é g é n e k alelnöke, a Romániai Népszava szerkesztője, a Szociáldemokrata Párt Országos Vezetőségének tagja.

Jósika Gábor báró v. cs. és kir. kamarás, az E r d é l y i G a z d a -s á g i E g y l e t elnöke. Világi el-nöke az erdélyi rom. kath. státus-nak. a Gazdasági és Hitelszövetke-zetek Szövetségének igazgató-el-nöke. Kolozsvárt lakik.

Jósika János báró, * 1888 V—21. Középiskolát a kalksburgi jezsui-táknál, egyetemet Angliában, gaz-

J ó s i k a ( 134 ) J u s t h

dasági akadémiát Kolozsvárt vég-zett. Élénk részt vesz a magyar politikai mozgalmakban, az 0. M. P. intézőbizottságának tagja, Szilágy-megyében két izben kamarai kép-viselővé választatott. Az Erdélyi Kereskedelmi r. t. ügyvezető igaz-gatója. a Keleti Újság r. t. elnöke.

Jósika Samu báró * Kolozsvárt 1851-ben, meghalt 1923-ban. Atyja Jósika Lajos, anyja gróf Bethlen Adél volt. Gimnáziumot a kalocsai jezsuitáknál, egyetemet Budapes-ten végzett. A "regényíró Jósika unokáját Jósika Irént vette fele-ségül. 1885-ben Kolozsmegye és Kolozsvár város főispánja lesz, s marad lK-8-ig. 1892-ben a kolozsi kerület kéltviselője. Pár évvel ké-sőbb belügyminiszteri államtitkár. Atyja halála után az erdélyi rom. kath. státus világi elnökévé vá-lasztják, de az egyházpolitikai vi-ták idején — a javaslatok mellett fogialvan állást — leköszön. 1895-hen a magyar kormány tagja („személye körüli" miniszter), 1910-ben a főrendiház elnöke. Az impé-riumváltozással végleg visszatele-pülve Erdélybe, a M a g y a r Szö-v e t s é g n e k lett elnöke, ennek feloszlatása után a M a g y a r P á r t elnöki tisztét töltötte be.

Juhász Ernő festő * 1889-ben. Iparművészeti főiskolát végzett. 1912-ben az Akadémián Zemplényi növendéke volt. Tájképeket, akto-kat, kompozíciókat, akvarelt fest.

Juhász Kálmán dr. történész, t. k. plébános, * 1892-ben Alibuná-ron. Tanulmányait a Pazmaneum ban. majd a cs. és kir. felső pap-képző intézetben (Augustineum) és a bécsi Történelmi Intézetben vé-gezte. Müvei: 81. K o 1 o m a n, Linz 1916. — A l i c e n t i a t u s i i n t é z m é n y , Bp. 1921. — H a j -

i d a n i m o n o s t o r o k a c s a n á-; 11 i e g y h á z m e g y é b e n , Bp.

1926. D i e B e z i e h u n g e n d e r T s c h a n a d e r D i ö z e s e z u r P r o p a g a n d a K o n g r e -g a t i o n. Roma 1926. — D 11 S t i f t é d e r T s c h a n a d e r D i ö z e s e ím M i t t e l a l t e r , Münster i. VV. 1927.

Julier Vilmos orvos * 1873-ban Székelvhidon. Budapesten végzett s a Taufer-klinikán dolgozott. 1901-től N a g y v á r a d o n opera-teur nőorvos. a Biharm. Közkór-ház t. b. főorvosa.

Jumanca Iosif, a romániai szo-ciáldemokrata párt főtitkára. * 1893-ban Fólia községben (Temes megye). Nyomdászatot tanult s e -zakmában dolgozott, 1906-tól Bu-dapesten. 1913-ban a magyarorszá-gi szoc. dem. párt román központi bizottságának tagja. Szerkesztője volt a párt románnyelvü lapjának, az „Adevérul"-nak. "1918-ban Flue. rassal együtt, mint az erdélyi mun-kásság képviselői, a Cons'iliu Di-rigent-be hivattak.

Justh Jánosné. necpáli. szent-bellusi Baross Katinka * Budapes-ten 1897 szept. 30-án. Iskolai ta-nulmányát Budapesten, Németor-szágban. Angliában végezte. 1913-l>an nőül vette dr. Justh János orsz. képviselő (utóbb csanádi fő-

; Ispán). A forradalom kitörésekor férjével Tornyára vonult vissza s a tornyai kastély levéltárának iro-dalmilag érdekes részét: J u s t h Z s i g m o n d iró n a p l ó j e g y -z e t e i t rendezi sajtó alá. Tárca-novellái, kritikái budapesti, erdélyi és csehszlovákiai lapokban jelenték meg. Arad város és megye társa-dalmi életében, különösen "a kisebb-ségi n ő e g v e s ü l e t i m o z g a l -m a k élén értékes szerepet visz.

K . Kabos Ármin * Nagy váradon l pitója. 1927-ben, mikor a K. U.

1806. Erdélyi közéleti szereplése a ' ( I . o.) uj tulajdonba kerülvén poli-Temestorontál-megvei Magyar, tikai irányát megváltoztatta. Ká-l'ártban és közgazdasági érdek- dár Imre kilépett és M a i V i l á g képviseletekben folyt le. Kisebb- címen uj napilapot indított. 1928 ségi és közgazdasági problémákról elején az Erdélyi Hétfői Hírlapot sok cikket irt a Keleti Újság. Te- indítja meg. Literáris mozgalmak-mesvári Hírlap. Temesvarer Zei- ban — az utóbbi tiz év alatt — tung stb. lapokban. Összegyűjtött mindig ott találjuk. Szerkesztője cikkei: „ L e v e l e k a f i a m h o z " volt a Napkeletnek, egyik alapí-c, könyvében jelentek meg. tója az Erdélyi Szépmives Céhnek

Kabdebo Erna * 1886 XII. 19. s irodalmilag is erősen tevékeny Brassóban. 1923-ig a leánygimná- hirdetője a román-magyar kultur-zium nyelvtanára volt Marosvásár- közeledésnek. Verseitől eltekintve helyt, ez időtől a „Liceul Unirea" első komoly irodalnti kísérlete tanára ugyanott. Irt novellákat ,.N á s z r e p ü l é s" cimü rcgcnye, (Zord idő) s néhány ötletes egyfel- melynek kompozíciója figyelemre-vonásost, melyeket több erdélyi méltó. Igen jelentős Kádár Imre színpadon bemutattak (összegyűjt- újságíró-közéleti működése, e nemű ve: „ § z i n p a d " Marosvásárhely aktivitásának a kisebbségi sajtó 1922). munkásai sokszor hasznát látták.

Kacsó Sándor hírlapíró * 1901 i A Kisebbségi Újságíró Szindikátus H. 21. Verseket és novellákat irt elnöke. Megjelent művei: I d e g e n erdélyi lapokba. Mint hírlapíró a K a t o n a . — A S z á z e g y e d i k . Keleti Újság. Újság, Brassói La- — B u j d o s ó é n e k (versek). — l>ok kötelékében dolgozott. Ke-' N á s z r e p ü 1 é s (regény), raény János báró 30 ezer leies di- Kahána Ernő orvos * 1890 XII. ját K. kapta meg az első Helikon ! 2. Diplomája elnyerése után a összejövetelen. Novelláskötete 1927- l.echner klinikán dolgozott. Há-ton jelent meg: „U t o 1 j á r a m é g ború után gyakorló orvos. (1925-® e g k a p a s z k o d u n k". | tői) Brassóban. Megjelent művei:

Kádár Imre hírlapíró * 1894-benj A f r e u d i z m u s u t á n . 1924. — j^omároniban. Jogi egyetemet és Sok cikk és tanulmány napilapok-keleti Akadémiát végzett. 1920-tól ban és szociologiai folyóiratokban PJint ujságiró Erdélyben működik, az individuál pszihología (Adler) "ét éven át a K e l e t i I' j s á g eszmeköréből. írásaiban az indi-vezetö munkatársa; e lap politikai viduál pszihologia eredményeinek magatartásának is egvik megálla- alkalmazási lehetőségeit keresi a

K a j o n i nyomda ( 136 Ka lo taszeg i f rakc ió

nevelés és munkásmozgalom terén. Kajoni nyomda. A kajoni nyom-

dát egy Kajoni János nevezetű fe-rencrendi szerzetes állította fel 1675-ben Csiksomlvón. A könyv-sajtó kezdetleges felszerelésű, de egyetlen katholikus nyomda volt a XVII. században Erdélyben. Ere-deti alakjában egy századig mű-ködött. 1784-ben átalakításon ment keresztül. Azután még másfélszá-zadig töltötte be hivatását. Most. egész felszerelésével mint régiséget őrzik a k o l o z s v á r i f e r e n c -r e n d i k o l o s t o r b a n .

Kakassy Endre hirlapiró * 1903 V. 15. Marosludason. Bukaresti és kolozsvári egyetemeken jogot hall-gatott, azután ujságiró lett és 1926-tól a K e l e t i Ú j s á g bukaresti szerkesztője. Kimerítő tudósításai, interjúi és portréi, — sajtóhasábo-kon — a magyar közönség szá-mára először engedtek némi be-pillantást a Regát politikai életé-be. Napilapokban szórványosan kö-zölt verseiben szimpatikus férfi-líráját adta.

Kálmán Oszkár, gyakorlati köz gazdász * Kisszabadkán (Zala-megye) 1880. Felsőkereskedelmi is-kolát és Keleti Akadémiát vég-zett. 1899-ben a magyar kormány ösztöndijával Eszakafrikában (Tu-nisz, Tripolisz és Abesszínia) ta-nulmányozta a magyar kiviteli ke-reskedelem előmozdításának gya-korlati eszközeit. (Sorozatos jelen-téseit- a K e r e s k . M u z e u m hi-vatalos lapja közölte.) 1900-ban hasonló küldetésssel Déloroszor-szágban jár s egy évet tölt ott. Majd 14 éven át tölti be a Keresk. Muzeum levelezői tisztjét Buka-restben. honnan csak a világhá-ború kitörése szólítja el. 1919— 1921 Marosvásárhelyt, megalapított

kiv. és behoz, részvénytársaságot, igazgat. 1925—1927 a nagyváradi Moskovitz Ipartelepek Rt. ügyv. igazgatója, a Keresk. Csarnok is-3 kolabizottsági elnöke, az Ugir ko-i lozsvári ker. igazgatóságának! szakoszt. elnöke. Jelenleg az E l s ő i F ö l d g á z ü z e m ű Ü v e g g y á r ' Rt. Medgyes ügyv. igazgatója s aJ ..Romániai Hitelezői Védegylet'1] igazgató választmányának tagja.

Kalotai Gábor hirlapiró * 1903-3 ban. Sziniakadémiára járt. Tanult szinházi rendezést Berlinben és volt tt. o. filmgyárnál segéd rendező.] Bejárta Európa majd minden na-gyobb városát s e helyekről tudó-] sitotta lapjait. Erdélyben a Te-m e s v á r i H í r l a p o t . 1927-től e lap belső munkatársa.

Kalotaszegi frakció. Bánffyhu-nvad néhány intellektuális férfia, K ó s Károly építőművész Sztáná-ról, B á r d o s Péter kisgazda Ma-gyarfenesről. kiegészülve néhány rokonértelmü kolozsvárival (P a á I Árpád, Z á g o n i István, stb.) al-kották azt az egyesülést, mely Ka-lotaszegi frakció néven, sokáig és sokszor szerepelt az erdélyi ma-} gyar kisebbségi politikában, a hi-vatalos Magyar Párttal szembenj mindig bizonyos ellenzéki színezet-tel. A kalotaszegiek nevéhez füző-3 dik a romániai magyarság első politikai pártjának az Erdélyi Nép-pártnak (1. o.) megalakítása és ál-talában a passzivitás áttörése. A frakció különállása a Magyar Párt-tól, a brassói nagygyűlést követő 1925 február 1-én Bánffihunyadon tartott kalotaszegi nagygyűléstől kezdődik. Ezen a nagygyűlésen élesen elitélték a magyar párt ve-zetőségét. amely Brassóban a frak-ció szónokait, akik számon kér-ték a Párt működését, ezen köte-

K andia ( 137 ) Karácsonyi

lességük teljesítésében meggátolta. Az ellentétek később sem enyhül-tek, az 1926-os választások után a i'rakció szűkebb vezetősége a Ma-gyar Pártból kilép s kapcsolatot keresve a magyarság többi elége-detlenjeivel hozzáfog a R e f o r m -c s o p o r t (1. o.) megszervezéséhez.

Kandia, csokoládégvár Timisoa-ra R. T. Alaptőke ÍO.OOO.OW) lej. Invesztált tőke '586.710 a. 1. — 138 11P. —• 240 munkás. — Gyárt cso-koládét, cukorkát, konzervet.

Kapatán Márton örmény katholi-kus plébános * Szamosujvárt 1871-ben. Örmény történelmi és etno-gráfiái cikkeket irt különféle lapok-ban, örmény nyelvből fordításai is jelentek meg. Az Ö r m é n y Mu-z e u m igazgatója.

Kapussy Imre dr. * 1886-ban Szászrégenben. A marosvásárhelyi kereskedelmi iskola tanára voit, impériuniváltozás után lemondott, •leles cikkei jelentek meg (Zord Idő és más lapok) a közgazdasági ne-velésről és szociológiai problémák-ról. Erdélyben a „S a n d e r s o n" iskolatípus előharcosa. Erdélyből távozván Győrött reálgimnázium, tanár.

Kara Mihály szobrász * 1886-ban Művészi tanulmányokat végzett Bu-dapesten és Firenzében. Magyaror-szági szoborpályázatokon több dijat nyert. Jelentősebb munkái (háboruelőtti dekoratív munká-latokon kivül) F e r d i n á n d k i r á l y szobra. M á r i a k i r á l y , n é s z o b r a (mindkettő Oradeán). 1925-ben Bene-Merenti-renddel tün-tették ki.

Karácsony Benő iró * 1888 IX. 7. Gyulafehérvárt. Novellákkal, hu-moros tárcaszerü Írásokkal lépett föl, egy színdarabját, is — ..V á 1 á s u t. á n" cimmel — előadták erdé-

lyi színpadokon mégis erős és jól-eső meglepetésként hatott 1927-ben megjelent regénye: P j o t r u s k a . (Kolozsvár, Szépmives Céh), amely egy napról a másikra bevitte a ne-vét az erdélyi köztudatba. Egy vi-déki magyar újságíró életét, szen-vedéseit ós győzelmes szerelmét vá-zolta fel ösztönös biztonsággal, sok-lélekkel. Az erdélyi írói termelés-ben ritka érték: Karácsony humo-ra is. — Novelláit T a v a s z i 15a l l a d a c. kötetében gyűjtöm össze (Marosvásárhely 1926).

Karácsonyi János történetíró, c. püspök * 1858 XII. 15-én Gyuláu. < iimnáziumot Nagyváradon, theo-logiát Budapesten végzett. Törté-nelmi forrás-kutatásait, Magyaror-szágon, Bécsben Münchenben. Ró-mában folytatta. 1882—89-ig se. gédlelkész volt, 1889—98 theologi-ai tanár, hat évig biharpüspökii plébános, 1904—1906 a budapesti Tud. Egyetemen az egyháztörténe-lem tanára. 1905 óta kanonok nagy-prépost a nagyváradi róm. kath. egyházmegye káptalanában. A M. T. Akadémia r. tagja. Kulturális és társadalmi egyesületek agilis vezetője, a Szigligeti Társaság el-nöke. Nagyszámú, önálló kutatá-son alapuló történelmi tanulmányt, nemzettörténelmi és egyháztörté-nelmi monográfiát irt, melyek a korabeli magyar történetírás leg-felső szintjén állanak. Érdeklődésé-nek tárgyai elsősorban a magyar nemzet történetének első korsza-kai. az ős-történet és a honalapí-tás, a keresztény Magyarország-megalakulása. A székelyek erede-téről szóló munkáját 1905-ben :ul-ta ki a M. T. Akadémia. Hus/. év-vel később ebhez a témájához új-ból visszatért, uj adatokat és u j szempontokat, boesájtván közre A

K á r o l y K a t h . Népszövetség

v/.ekelyek régi történetéhez. Egyéb ! ..1) i k t á t o r é s a H a l á l " c. kis ujabb müvei: A m a g y a r n e m- színdarabját bemutatták Aradon és - e t ö s t ö r t é n e t e . — A m a - különös sikerrel Nagyváradon, s y a r n e m z e t h o n a l a p i t á - „ F e l a m a g a s b a " cimmel kis - a. — A m a g y a r n e m z e t á t - regénye jelent meg Brassóban. Szá-t é r é s e a n y u g a t i k e r e s z - mos novellát irt erdélyi lapokba, t é n v s é g r e . — S z e n t F e - Kárpát Muzeum. 1899-ben hatá-r e n c z r e n d j é n e k t ö r t é n e rozta el az Erdélyi Kárpát- Egyesü-t.e M a g y a r o r s z á g o n 1 7 1 1 - let egy erdélyi központi etnogra-i g. (I—II. kötet.) fiai muzeum létesítését. Könyvtá-

Károly József Irén fizikus, pre- iának alapját H e r m á n Ottó ve-montrei tanár. * 1854 TII. fi. Göncön, tette meg. Megnyittatott 1902 ok-A nagyváradi premontrei főgimn.v tóber 12-én. Kolozsvár város szer-/.ittmban tanított 1880—1922-ig, a ződésileg Mátyás király szülőhá-kolozsvári egyetemen mint magáii- /.át engedte át a muzeum elhelye-tanár 1906—1918-ig és a nagyvára- /.ésére. Ez a szerződés 1920-ban le-di jogakadémián 1912—19. Főbb járt s a város avval a feltétellel publikációi: A H e r t z - f é l e hu l - ingedte át az épületet továbbra is, I á m o k á t h a t o l á s a a z e l e k - ha a gyűjtemény román etnográ-t r o l y t e k e n (A M. Tud. Aka- fiai tárgyakkal a népesség száni-démia III. osztálya kiadásában arányának megfelelően kiegészit-1904.). — Z u r D e m o n s t r a t i - tetik. Az etnográfiai gyűjtemény <> ti d e s g e g e n s e i t i g e II E in- 0856 darabból áll. Régiségtárgyai-fi u s s e s z w e i e r F u n k e n - nak száma 888: a könyvtár 321!> s t r e c k e n. Annalen der Physik könyvből és 65 térképből áll. Két und Ohemie. 1897. Több kísérleti szoba: Mátyás királyra vonatkozo közlemény a Mathematikai és Fi- emlékeket őriz. zikai Lapokban s a nagyváradi fő- Katholikus Népszövetség (Erdé--rimnáziumi értesítőiben megjelent lvi Római) alakult 1921 junius 14-dolgozatok. ' én Kolozsvárt. Ideiglenes elnökké

Károly József hirlapiró * Ara- akkor dr. F a r k a s I>ajos egyete-don 18á> VIII. 28. Több aradi lap mi tanárt választottók meg. í r -kötelékében dolgozott, az Aradi demleges szervezkedő működést Közlönynek négy évig szerkesz- l i e t e g h Miklós elnöksége alatt tője volt. Egyéb állomásai: Nagy-j fejtett ki, Z o m b o r y László igaz-várad és Budapest. Megjelent mii-' gató vezetése mellett. Zombory le-vei: M a g y a r m i n i a t ű r ö k mondása után S z i l á g y i M. Dó-N'ovellák saját kiadás 1926). — A /.sa premontrei tanár választatott

n a g y f o r d u l a t (regény saját elnökké, aki 1926 április óta vezeti kiadás 1927). — Sok tárca "erdélyi a K. N. ügyeit. A Szövetség az e» lapokban. délyi katholikusok szociális és gaz-

Károly Sándor hirlapiró * Ara-j dasági tömörítésén dolgozik. Széles don 1894 III. 27. Munkatársa volt terjedelmű sajtópropagandával s a az Aradi Közlöny, Arad és Vidéke, kath. egyházközségek vezetőinek függetlenség. Csabai Napló cimü! személyes propagandájával 1928-ig iapoknak. Jelenleg az E r d é l y i 105 szervezetet alakított több mint H i r l a p munkatársa. 1927-ben irt 20 ezer taggal. A bánsági németek

K a t h . Népszövetség Kecskeméti

vezetői rövid ideig benne voltak a Katona Béla hirlapiró * 1891 VI. mozgalomban, de ugy Muth Gás- 12-én Gyöngyösön. Jogász korában pár, mint Blaskovits prelátus csak- a Báesmegyei Naplót szerkesztette, hamar kiléptek a vezetőségből, jogi abszolutóriumát megszerezvén mert ugy vélik, hogy a sváb nemzeti végleg újságíró pályára ment. A szervezkedés intenzitása szenvedne Budapesti Hírlap, később a Pe«ti egy egyidejű másirányu szervezke- Hirlap munkatársa. 1916-ban a dés miatt. Nagyváradi Napló, 1918-ban a

Kathollkus Nőszövetség (Koma- N a g y v á r a d szerkesztője, lm niai) alakult 1926 augusztus 1-én. periumváltozás után az azóta meg Céljául tűzte a nőknek szociális </.ünt Szabadság, majd a Nagy vá-munkára való nevelését, a szociális radi Kstilap felelős szerkesztője, védelmet s a háziipar fellendítését. hminau újból a Nagyváradhoz tért. Vezeti a Szövetségi Tanács. Az Ő r i e n t — R a d i o nagyváradi

Katholikus szervező munka. A» körzetének igazgatója, az V j s á g-erdélyi katholikus életben az egye- i r ó K l u b ügyvezető elnöke, sületi mozgalmak erős fellendülése Kecskeméthy István ref. theol. tapasztalható. A Ferencrendiektől tanár, * Pakson 1864 I. 81. Tanult szervezett „ S z e n t K e r e s z t Nagykőrösön ós Budapesten. Szász H a d s e r e g e " és a Katholikus Károly mellett püspöki titkár volt, Népszövetség széles területü hit- majd lelkész Budán és Pakson, ké-életi és szociális szervezetek, egy söbb nagvenyedi tanár. 1895-től a céllal, de sokszor egymást keresz- kolozsvári ref. theol. fakultás ta-tező útkereséssel. Intenzív, de az nára. A koalíció alatt Justh-pártí előbbiektől független munkát fejt képviselő volt. lm|>eriumváltozás ki a Katholikus Nőszövetség. A után a magyar kisebbségi mozgat katholikus irodalomnak is két fo- inakban a demokratikusabb frak-kusza van: a V a s á r n a p és a ció oldalán áll, a Magyar Néppárt. H í r n ö k . Akaiinak hangok, ame- kétizbeni alakulásakor a vezetők Ivek -a két sajtóvállalkozás egy- közt szerepel. Szerkeszti a ..K i s ségesítését kívánják. A hitélet mé- t ü k ö r " c. hetilapot, melyben a lyitését zarándoklatok rendezése kereszténységnek az egyházban va-vel is óhajtják szolgálni a katholi- ló elnyárspolgáriasitása ellen bar-kun vezetők. 1928-ban két központ- col. Több tudományos és népszerű hói is indult ki (Kolozsvár és Arad) egyházi munkát irt, kommentáru ilyen irányú kezdeményezés. Nvug- kat ó- és uj-testamentumi tejeze i.ilanitják és akciókra késztetik az tekhez. sok cikket és tanulmányt erdélyi katholicizmust az egyke x egyházi és világi lapokban. 1908 móg inkább a szekták terjedése, ban irt tárcacikke: „Kel f e d e -Rlónk részvétel mellett szoktak le- z o m K u 11 s á r A n il r á n t " zajlani a „kath. nagygyűlések", évekkel később hivatkozás tárgya Az 1927 év elején komolyan sz». volt abban a vitában, mely 1928 esett katholikus magyar napilap lé- ban a szamosujvári bölcselkedő hi tesitéséről. Erdély minden részében vatottsága vagy hivatatlansága fe igen jelentős nvomdavállalatok lett megindult, vaunak a katholikusok kezében. Kecskeméti Lipót * 18tt5 Kecs »'.ámra nézve hat. keméten. Négy gimnáziumi osztályt

Kecskeméti ( 140 ) Kecskeméti

a piaristáknál járt, négyet a buda-pesti Rabbiképző alsó tanfolyamán. Budapesti tanulmányok után egy filozófiai és theologiai évet

Kecskeméti Lipót

Berlinben is töltött. 1890-töl meg-szakítás nélkül a nagyváradi kon-gresszusi hitközség főrabbija. 1921-nen a budapesti hitközség főrab-bivá választotta, a választást K. e. is fogadta, de már a következő hó-napban — anélkül, hogy állását el- • foglalta volna — lemondott. Első könyve 1887-ben jelent meg „Z s i-<1 ó k ö l t ő k b ő l " cimen müfordi-tásokkal. Irodalmi munkásságának gerincét bibliai tanulmányok te-szik, elsősorban: a prófétaság. Eb-ből a tárgykörből öt kötete áll nyomtatásra készen, az első kötet — .1 e r e m iá s p r ó f é t á r ó l — sajtó alatt. Kecskeméti Lipót, köz-életi egyéniségét teljes egészében

a háború utáni idő bontotta ki, amikor anélkül, hogy templomi szószékéről távozott volna, sulvos nemzetéleti, egyházéleti és vallási kérdésekben kellett állást foglalnia, amit — messze kihatással — meg is cselekedett. A hirtelen erőreka-pott zsidó nemzeti mozgalommal szembehelyezkedett. A zsidóság számára egyelőre — mondja K. —-nincs más történeti forma, csak a vallás. Meg tudja érteni a zsidó nemzeti mozgalmat, mint az álla-mon belüli nemzeti szervezkedést és ugy is mint vágyódást Paleszti-nára, de nem tudja másnak látni, mint szent tömegbetegségnek, a szenvedő zsidó időleges ellágyulá-sának. Mert a zsidó nép hivatását nem abban látja, hogy nemzet le-gyen. sokkal magasabb hivatást lát a számára (amely hivatást ezred-évek óta teljesiti is), azt, hogy az Egy Isten népe, az emberiség népe legyen. Az utópiás nemzeti létért s még egy valóságosért sem adna cserébe a zsidó végtelenséget. Nem tiltakozik az ellen, hogy Paleszti-nában a zsidóknak egy otthona le-gyen, de ez csak: a zsidó embersé-gesség ügye. Azt sem fogadja el, hogy a zsidóságnak a héber a nem-zeti nyelve. Csak rövid ideig — v o l t . És még kevésbé nemzeti nyelve a zsidóságnak a zsargon. Ez sohasem is volt. A zsidónak van anyanyelve s ez az a nyelv, amely-lyel a kulturáját szerezte. A héber szent nyelv marad előtte mindig, de nem nemzeti nyelv. — Kecske-méti Lipót tanulmányai a próféta ságról —• organikus összefüggést mutatnak vallott nemzetéleti meg-győződéseivel: prófétanépszerepet látja a zsidóságnak minden népek között. — Az orthodoxiáról és neo-lógiáról való gondolatait 1913-ban

Kelemen ( 141 ) K e m é n y Zs. T á r s a s á g

adta ki . .Egy z s i d ó v a l l á s v a n - e , t ö b b - e ?" cimmel Nagy-VJ'I radon. „V a 11 á. s i z s i d ó s á g é s n e m z e t i z s i d ó s á g " cirnü kötetében pedig templomi beszédei jelentek meg 1922-ben.

Kelemen Lajos történetíró levél-táros. * 1877 IX. 30. Tanári ok-levelet szerzett a kolozsvári egye-temen. 1902—1908 a kolozsvári Egyetemi Könyvtárnál dolgozott.a következő tíz évben tanár az uni-tárius kollégiumban, 1918-tól levél-táros a kolozsvári egyetem és az Erdélyi Muzeum levéltáránál. Ez utóbbi egyesületnek tizenöt éven át a titkára volt s levéltári és ré-giségtári gyüjtőmunkásságában je-lentékeny része van. Nagy orien-tációjával sokat használt a vezeté-se alatt álló intézményekhez fordu-ló irodalmi embereknek is. Kü-lömböző folyóiratokban főleg csa-ládtörténeti, művészet- és művelő-déstörténeti cikkeket irt. Szerkesz-tette a V. br. D á n i e l c s a l á d U j a b b a d a t t á r á t (1912). Ki-adta H e r m á n v i D i e n e s J ó -z s e f e m l é k i r a t a i t (1925).

Kelemen Vilmos * 1888 Marosuj-váron. Kereskedelmi iskolát, vég-zett. gyakorlati pályáját a N a g y-v a r a d i H i t e l b a n k n á l kezdte s ennek az intézetnek 1925-ben igazgatója lett. Munkatársa az Er-délyi Lexikonnak.

Keleti Újság politikai napilap, első száma 1918 december 25-én je. lent meg. Kiadója a Lapkiadó r. t.., első szerkesztője S z e n t m i k l ó s -s y József volt, aki nagyvárosias zsurnalisztikát produkált az adott keretek közt. 1919-től a lap direk-tora W e i s s Sándor, szerkesztője Zágoni István lett. A belső és kül-ső adminisztrációt erős kézzel ve zette az uj igazgató, a redakció

sokrétű gárdája változatossá tette a lapot, s a haladottabb városi polgárság a maga progresszív esz-méinek orgánumát látta a K. U.-ban. 1927-ig a szerkesztésben any-nvi változás esett, hogy a kilépett 'L á go n i István helyére S z á s z Endre került s a technikai szer-kesztést D a r v a s Simon vette át. Váratlanul érte és frappirozta a kö-zönséget, hogy 1927 nyarán Weiss Sándor eladta a K. U.-t egy kon-zorciumnak, mely magyar egyházi és politikai tényezőkből alakult. A Magyar Párt baloldalán helvezke-dett újság: hivatalos organuma lett a párnak. A felelős szerkesztő s a munkatársak nagyobb része meg-maradt a lap kötelékében, szemé lyi változások csak a belpolitikai ro-vatok körül estek s ez időtől a lap hasábjain a kisebbségpolitikai és egyházközéleti tudósítások jóval több teret foglalnak. (Lásd még: „Napisajtó" cimszó alatt).

Kemény János báró * 1902-ben. Az impériumévek elején tiz más fiatal iróval közösségben vers- és novellakötetet adott ki. Később az Ellenzéknél jelentek meg novel-lisztikus Írásai. 1926 nyarán. k» lozsvári iróbarátaival történt meg-beszélések után vendégül hívott marosvécsi kastélyába mintegy 30 főnyi irótársaságot, amely Erdélyi Helikon néven mint szabad írói kö-zösség ott megalakult s azóta éven-te K. kastélyában rendezi évi gyii léseit. Évente egy- egy sikeresebb helikoni mű vagy méltó irói pálya jutalmazására 30.000 leies dijat tüz ki, melyet a Helikon egyeteme itél oda. 1927-től a Kemény Zsigmond Társaság elnöke.

Kemény Zsigmond Társaság # 1876-ban.' Székhelye Marosvásár-hely. Tagjait írókból, újságírókból.

Képzőműv. I skola 142 K e r e s k és Ipark .

kulturkéraések iránt mélyebben ér-deklődő lateinerekből rekrutálta. A Társaság összetétele az impérium évek közepéig meglehetősen kon-zervatív volt. Uj alapszabálya 1924-ben erősíttetett meg s ez idő-től az uj erdélyi irodalom képviselői sorra bekerültek. 1928-ban tisztika-rát is felújította, elnöke báró Ke-mény János lett.

Képzőművészeti Iskola Kolozs-várt # 1925-ben. Kettős célja van: a) művészi kiképzés festészeti és szobrászati téren b) rajztanár kép-zés. A kiképzés tartama négy kö-zépiskolás növendékeknek 3 előké-szítő év és négy évi felsőbb tanul-mány. Érettségivel rendelkezőknek: négy év. A K. I. igazgatója Alexán, dru P o p festőművész.

Kerekes Manó kereskedelmi isko-lai tanár * 1883-ban .Sátoraljaújhe-lyen. 1906 óta Nagyváradon tanár-kodik. A Polgári Radikális Párt nagyváradi szervezetének titkára volt. Propaganda előadásokat tar-tott. Henry George eszméiről. Cik-keket irt az Urániába. Világba stb.. önálló brosúrái: I s k o l a i t a k a r é k p é n t á r . 1907. — B e r z e -v i c z y G e r g e l y k ö z g a z d a -s á g i m ű v e i . —- 1914-ben szer-kesztette ,.A p r o g r e s s z í v e s z m é k t e r j e s z t é s e " cimü könyvet.

Kereskedelmi és Gazdasági Bank r t , Temesvár. # 1891. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 20 millió. Tartalék-alapok 9,740.000. Az igazgatóság elnöke: Totis Rudolf. Vezérigaz-gató: Lázár Livius.

Kereskedelmi és Ipar-Akadémia Kolozsvárt. # 1902-ben. A város, a Keresk. és Iparkamara és az ál-lam tartották fenn. 1920-tól, mikor román vezetés alá került, az állami

költségvetésbe van beállítva. Fel-sőbb tanintézet, mely egyrészt a kereskedelmi és ipari ismeretek ' közlését (tudományos módon) vál-lalta, másrészt kereskedelmi, ipari gyakorlati pályákra és némely köz-gazdasági jellegű közhivatali funk-ciókra készít elő. Három évfolyama van. Az első két évet követő nyári szünidőben a tanulók vagy bank-üzletben. vagy ipari üzem kereté-ben gyakorlati tevékenységet tar-toznak kifejteni. A harmadik év-folyamnak két szekciója van: ipari és bankári. Harmadik (fakultatív) szekciója is van az Akadémiának: kereskedelmi iskolai tanárok kép-zésére. Ez a „pedagógiai szekció", j mely elméleti és gyakorlati kurzu-sokból áll. A kolozsvári felső kt« resk. iskola e tanárképzésben mint az Akadémia mellé rendelt szemi-nárium vesz részt. Az A.-ra felső-kereskedelmi iskola végbizonyít-ványa, vagy liceumi érettségi jo-gosít. A főiskola rektora C i o r t e a Aurél.

Kereskedők Bankja (volt Fried-mann bankház) Temesvár. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 10 millió.

Kereskedelmi és Iparkamarák új-jászervezéséről szóló 1924-iki tör-vény 1925 őszén lépett életbe. — Ez uj törvény szerint a kereskedelmi minisztérium kereskedelmi és ipar-kamarát létesíthet minden megyé-ben. — A kamaráknak tagja min-den a kerületükben bejegyzett vagy iparigazolvány alapján legalább egy éve működő kereskedő vagy iparos. — Az összes tagok közgyűlése négy évenként egy a kamarák nagysá-gához képest 20—80 tagból álló igazgató-tanácsot, választ, még pe-dig kategóriák szerint, amelyeknek számát, valamint az egyes kategó-

Keresk. és Ipark. ( 143 Ker. Nemzetv. Ligs

iákba választandó tanács-tagok rén, vámügyekben, adóügyekben számát szintén négy évenként a minisztérium királyi rendelettel ál-lapítja meg. —• Az intézmény ve-

stb. a közgazdasági kérdések tanur-mányozása, adatgyűjtés. cégek nyilvántartása, kereskedelmi szo-

zctésében a tanácsot a legteljesebb kások egybegyűjtése, évi jelentések hatáskör illeti meg. — A választott készítése a kerület közgazdasági tanácstagokon kivül hivatalból tag- helyzetéről, kereskedelmi és ipari jai a tanácsnak a kamara választói névjegyzékében szereplő képviselők és szenátorok parlamenti mandátu-

célokat szolgáló intézmények léte-sítése, mint utak, kikötők, szabad-kikötők és vámszabadraktárak.

inuk idejére, az 1919 utáni volt el- közraktárak, árucsarnokok, vásá-nökök, akik a kamarai elnöki tisz- rok. piacok, szakiskolák, tanfolva-tet legalább 5 évig egyfolytában vi- mok stb. — A kereskedelmi és ipar-sfelték, a kerületbeli tőzsdék elnö- kamarák központi szerve a Buka-kei, a szakoktatás egy delegátusa, a Banca Nationala (Nemzeti Bank) igazgatója, a termelő szövetkezetek egy kiküldöttje és a mezőgazdasá-gi kamara egy kiküldöttje. — A

restben székelő Kereskedelmi es Iparkamarák Szövetsége, amelynek szervezete egyforma a kamaráké-val s a kamarák elnökei választ-ják vezetőségét. Feladata ös6z-

tanács egy elnököt és két alelnököt hangba hozni a kamarák által fon-választ. — A kormánynak joga van, tosabb kérdésekben a kormánynak hogy ott, ahol a közgazdasági élet adott véleményeket és a kamarák irányítása magasabb állami érdeket működését- egy irányba terelni, képez, a választandó tanácstagok Keresztény Nemzetvédelmi Liga számát megváltoztathassa. A ka- (Liga Apárárii Nationale Cre?tine) mara folyó ügyeit egy igazgatóság' nem speciálisan erdélyi, hanem or-intézi, amely áll az elnökből, a két szágos szervezet, mely 1925-ben alelnökből, a kormány által dele- alakult a jasii, cluji, gherlai és gált egy tanácstagból és a kamara aradi helyi keresztény nemzetve titkárából, ez utóbbinak azonban delmi szervezetekből. Elnöke A. O. i-sak tanácskozási joga van. — A C u z a ja§ii egy. tanár, aki müvei-kamarák jövedelmei a következők: ben évtizedek óta hirdeti az anti-1 % pótadó a kerületükben lévő ke- szemita doktrínákat. A L A N C-reskedők ós iparosok megadózta- nak Averescu kormánya idejen iandó jövedelmei után, valamint a mintegy 10 tagból álló parlamenti kamara által kiállított okmányox után szedhető s a minisztérium ál-tal évről-évre megállapított dijak. — A kamara titkárát királyi dekré-tummal a minisztérium, többi tiszt-viselőit az igazgatóság nevezi ki. Valamennyi kamarai tisztviselő köztisztviselő. — A törvény szerint a kamarák főbb feladatai a követ-kezők: Vélemény adás a kormány-nak és hatóságoknak közgazdasági kérdésekben, törvényalkotások te-

képviselete is volt. Programja sze-rint nemzeti ós keresztény alapoi. áll. A keresztény minoritásokkal szemben lényegesen más magatar-tást tanusit. mint a zsidó minőn tással szemben, amelyet destruk-tívnak tart állítólagos nemzetközi szervezkedése miatt. A LANC pro-pr.ganda lapjai közül ismertebbek az A p á r & r e a N a t i o n a l a és az „ I n f r á t i r e a R o m f l n e a s -c á".

Keresztes ( 144 ) K imm

Keresztes István ügyvéd, Sepsi- bekerült s az állandó választmány -z.entgyörgyön * 1887. A sepsi ref. tagja. -gy házmegye ügyésze és a Sepsi- Kézdivásárhelyi kath. főgimná-tzentgyörgyön megjelenő ,,S z é - zium eleinte mint 4 osztályú al-ít e 1 y Né p" cimü időszaki lap fe- gimnázium működött a minorita, elős szerkesztője. Lékey Endre né- rendi szerzetesek vezetése alatt, ven ir költeményeket. 1899-ben nyílt meg az V. osztály s

Keresztes Jenő besztercei bank évről-évre uj osztály nyilván meg, igazgató * 1879-ben. A besztercei 1902—03-mal már VIII. osztálya is Központi bank és Kereskedelmi r. működni kezd. Az iskola ma az t. igazgatója. A magyar politikai és erd. r. kath. státus fennhatósága kultúrpolitikai mozgalmakban élénk és vezetése alatt működik. Növen-részt vesz, a helyi magyarpárti ta dékei száma: 212. Könyvtárában gozat elnöke. A nagvsajói ref. egy- egy kötet iskolai dráma van. Ezen házmegye főjegyzője. Íratnák nyomtatásban nem jelen-

Keresztes Károly dr. ügyvéd tek meg. Sepsiszentgyörgyön * 1891-ben. Az Kézdivásárhelyi Takarékpénztár impérium változás előtt sepsi-járási rt., Kézdivásárhely. 1873. Az szolgabíró volt. A M. P. háromszéki 1927 december 31-iki mérlegber, tagozatának főtitkára, a Székely feltüntetett aiaptőke 5 millió. Tar-Muzeum igazgatóválasztmányi tag- talékalapok: 2.003.834. Az igazga-ja. A Székely Mikó kollégium elől- tóság elnöke: Dr. Török Andor, járósági tagja ós jogtanácsosa. Egy- Vezérigazgató: Ifj .Jakab István, ideig felelős szerkesztője volt Kiáltó Szó. 1920 végén megjelent S z é k e l y Né p cimü lapnak. Ze röpirat, melyet K ó s Károly, Z á-nei kompozícióval is foglalkozik, goni István és P a á l Árpád írtak Szerzeményei közül egy hegedű- s amely — mint az első részlete fantáziája a leipzigi Mayer cég ki- sebben megokolt felszólítás a poli-

p adásában jelent meg. ..Á 1 o m o r- tikai passzivitás abbanhagvására -s z á g" eimen 2 felvonásos daljá- a politikai sajtóban megjelenése tékot irt székely zenemotivumok- óta sokszor idéztetett, kai. Kibédi Sándor, családi néven

Kertész Jenő dr. kolozsvári ügy- Ilabka Sándor. * 1897 III. 3. Volt véd * 1884 XI. 22. Társadalompoíi- artista, fodrász, cirkuszi céllövő, tikai megmozdulásokban már a há- mig 1921-ben B a r t a Lajos iró íel-boru alatt baloldali színekkel sze- fedezte nem közönséges írói tehet-repelt. A kolozsvári nemzeti tanács ségét. Élete ez időtől sem sokkal egyik titkára volt. Egy évi inter- nyugalmasabb, apró vidéki lapok nálása után még rövid ideig részt- munkatársa és kolozsvári lapok vett az országos politikai életben cikk-, vers- és novella irója. Meg-mint szociálista. két izben képvi- jelent könyvei: í g y a k a r o m selö-jelölt is volt. A községi poli- 1924. D i a d a l m a s é l e t 1924, tikálmn a polgárság minél akti- T e n g e r z u g á s 1926. ö r v é n y vabb részvételét egyengeti és köz- e. regénye 1928-ig még kiadatlan, ségi szociálpolitikát sürget. Az Kimm Kritz erdélvi szász festi. 1926-os kolozsvári községi válasz- * 1890 I. 12. Brassóban. 1909—1913 táson (mint a Zsidó Blok jelöltjei a budapesti Szépművészeti Akadó

Kinsky ( 148 ) K irály hágómelléki

mián Balló tanár mellett tanult. I 1!>15—18-ig hadiszolgálatot tett tlí>19—1920 a román hadseregben). Elsősorban portré és figurális festő (olajfestmények és szénrajzok), ujabban a tájkép iránt is érdeklő-dik (szén). 1914-ben „ K e t t ő s p o r t r é-jával Nadánvi dijat ka. pott „ F e k v ő akf ' - jáér t 800 ko-rona állami ösztöndíjban részesült. (L. még: „Szász kultura" cím-szónál.

Kinsky Jenő dr. vegyészmérnök * 1884. Temesvárt. Tanulmányok: a charlottenburgi és karlsrtihei mu egyetemen. 1918-ig Németország-ban működik. 1919-től a mai „Ta-nara" Vegyipar r. t. vezetője.

Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A Királyhágómel-léki Református Egyházkerület a régi magyarországi T i s z á n t ú l i R e f o r m á t u s E g v b á z k e r t S -I e t-nek a trianoni békeszerződés-sel Romániához csatolt területén maradt békés-bánáti, bihari, érmel-léki. máramaros-ugocsai, nagyba nyai, nagykárolyi, nagyszalontai, szatmári csonka egyházmegyéiből alakult. Geografiailag tehát azon a területen fekszik, amit Románia földrajzában, mint Erdélyen kivül fekvő részeket Máramarosnak. Kő-rös-vidéknek és Bánátnak nevez-nek. Az ezen területen maradt '•sonka egyházmegyék képviselete . 1920 évi október hó 20-án Nagy-váradon tartott értekezlete meg-bízta S u l y o k I s t v á n bihar» esperest és D o m a h i d v E l e -m é r nagykárolyi egyházmegyei gondnokot, az ideiglenes kerület megszervezési munkálatainak elő-készítésével és megindításával. E 'negbizás alapján az ideiglenes el-nökség a kerületi közgyűlést az j előirt szervezkedés megejtése és az

Erdélyi Lexihon

adminisztráció felvétele céljából 1920 december 14-re összheivta. Ez a közgyűlés kimondotta a kerület megalakulását, azonban ekkor még a szatmári, nagybányai és békés-bánáti egyházmegyék az Erdélyi Református Egyházkerület általuk kért főhatósági adminisztrációja alatt állottak. Minthogy a kerület egységes adminisztrációjának kér-dését rendezni kellett, a volt T» s z á n t u l i E g y h á z k e r ü l e t -hez tartozó egyházmegyék törvé-nyes képviselői 1921 évi junius 7-én kimondották, hogy az uj egyház-kerület végleges megalakítása tát gyában szükségesnek tartják az egyházmegyék meghallgatását. Az egyházmegyék vélemény-nyilváni-tása után 1921 augusztus hó 16-án Nagyváradon tartott egyházkerüle-ti alakuló közgyűlés egy értelem ntel kimondotta, hogy a T i s z á n -t ú l i R e f o r m á t u s E g y h á z -ke r ü 1 e t-től Romániához csatolt területen levő egyházmegyék véle mény-nyilvánitása alapján „K t -r á l y h á g ó m e l l é k i R e f o r -m á t u s E g y h á z k e r ü l e t " el-nevezéssel uj egyházkerületet ala-kit. s ennek megszervezését elhn tározván elrendelte a püspöknek, az egyházkerületi főgondnoknak, a tanácsbiráknak. a jegyzőknek és a képviselőknek megválasztását. Pflk. pökké választatott S u l y o k I s t-v á n. főgondnokká P o'm a h i d > E l e m é r , egyházkerületi főjegy-zővé S o l t é s z E l e m é r , lelkészi jegyzővé N a g v V i l m o s , világ-főjegyzővé Dr. H a r c s á r G é z a . világi jegyzővé pedig Dr. V á r a <1 y M i k 1 ó s. Az igy megalakult egyházkerület működése elé azon ban igen sok akadály gördült. A vallás és művószet'ügyi minisz-térium az egyházkerület törvényes

10

K irály hágómelléki ( 146 ) K i r á l y h á g ó m e l l é k i

megalakulását csak egy előzetesen tartandó zsinat után volt hajlandó elismeri, és jó ideig mint „ p ü s -p ö k n é l k ü l m a r a d t e s p e -r e s s é g e k e t " tartotta nyilván, bár G o g a O c t a v i a n vallás és művészetügyi miniszter az önálló megalakulást egyelőre tudomásul vette. Az egyházkerület és az ál-lam közötti jogviszony hosszadal-mas elvi vitájában az egyházkerü-let kezdettől fogva a megalakulás feltótlen jogosságának és törvé-nyességének álláspontján volt. Az áílamkormány részéről azonban «. kerület végleges elismerését a kul-tusztörvény meg nem létével indo-kolták. Hogy a megalakulás vég leges elismerésének semmi néven nevezendő akadálya ne legyei. S u l y o k I s t v á n mint megvá-lasztott püspök és I > o m a h i d y E l e m é r mint megválasztott fő-gondnok állásukról az 1923 évi április hó 11-ik napján Nagyvára-don tartott közgyűlésen lemondot-tak s az egyházkerület ügyeinek intézését „egyházkerületi elnökség" vette át, s magát az adminisztrációt C s e r n á k B é l a vezette K o n -r á d G é z a egyházkerületi titkár segítségével. Az egyházkerületi el-nökség újból elrendelvén a püspök és fogondnok választásra a szava zást, ismételten S u l y o k I s t -v á n t választották püspökké és D o m a h i d y E l e m é r t főgond-nokká. L e p a d a t u vallás és mü-vé8zetügyi miniszter S u l y o k I s t v á n püspökké választását 1926 évi március havában elfogadta és aprobálta, az 1926 évi április hó 22-én tartott egyházkerületi kö» gyűlés azonban, minthogy a kul-tuszminiszter a püspöki hüségeskü kivételét későbbi időre halasztotta sem a püspököt, sem a főgondno-

kot hivatalába be nem iktatta. Majd S u l y o k I s t v á n püspök 1926 május 16-án Dr. P a c l i í j e -

• a n u Z e n o kultuszminiszteri v& | /.érigazgató jelenlétében a hűség-, esküt letévén őt és D o m a h i d v j E l e m é r főgondnokot az 1926 év junius hó 23-án Nagyváradon tar-tott rendkívüli egyházkerületi köz-gyűlés a hivatalukba beállította. Ezen idő óta az egyházkerület ügyeit teljes törvényes jogköré- :

j ben a püspök és a főgondnok in-| tézi, kiknek e munka végzésében a központi tisztviselői kar áll se. gitségükre. Az egyházkerület vég-leges elismerése a kormány részé-ről azonban még ez ideig nem tör-tént meg. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület főható-sága alá 2 teljes nyolc osztályú fiu f ő g y m n á \ z i u m (Márama-rossziget és Szatmár), 1 felső ta-gozatában kereskedelmi irányú f e l s ő l e á n y i s k o l a (Szatmár), 2 négy osztályú t a n í t ó n ő k é p -ző i n t é z e t, (Szatmár és Nagyvá-rad), s egy négy osztályú po l -g á r i l e á n y i s k o l a "(Nagy vár rad) tartozott. Ezek közül ma csak a szatmári r e f o r m á t u s fő-g y m n á z i u m . a szatmári re-f o r m á t u s f e l s ő l e á n y é s k e r e s k e d e l m i i s k o l a és a nagyváradi r e f o r m á t u s po l -g á r i 1 e áln y i s k o 1 a működik összesen 41 tanárral. A máramaros-szigeti r e f o r m á t u s f ő g y m -n á z i u m o t a kormány bezá-ratta, a szatmári és nagyváradi r e f o r m á t u s t a n í t ó n ő k é p z ő i n t é z e t e k pedig elnéptele-nedés miatt beszüntették működé-süket Az egyházkerületi főható-sága alá tartozik ezen kivül 143 elemi iskola, amelyben 217 tanit" működik. A kerülethez 182 egy- J

Kisch ( 147 ) Kiss

ázközség tartozik. melyben -•>8.959 refonnátus lélek él. Az egyházkerület középiskoláiba !.'26—27-ben 452. az elemi iskolá-ba pedig 12.346 tanuló járt.

Klsch Gustav Oswald dr. egy. tanár * 1866 ÜL 26. Besztercén. Germanisztikai tanulmányokat vég-ett Lipcsében, Tübingenben, Bu-

.laitesten, Berlinben. Zürichben. A cluji egyetemen a n é m e t n y e l v e s i r o d a l o m r. tanára. A germ. szeminárium igazgatója. A Román Koronarend parancs, jelv. birto-kosa. Tudományos működést, az összehasonlító nyelvtudomány te-rületén fejtett ki, elismerésre méltó eredményeket különösen az e r d é -l y i s z á s z d i a l e k t u s o k ku-tatásában ért el. A tudományos irodalomban többször hivatkozott művei: l ) i e B i s t r i t z e r M u n-d a r t v e r g 1. m. d. m o s e I -f r a n k. (Beítrüge z. Geschichte d. 8pr. und Lt. Bd. XVIII. 2. 1893). "gyéb müvei: A l t r o m a n i s c h e I. e h n w ö r t e r ím S í e b e n -b ü r g . — M o s e l f r á n k i s c h e n 'Korresp. Blatt 1904). — „ V e r g l . W ö r t e r b. d. N ö s n e r u n d u iose l . f r . — 1 u x e m b. M u n-d a r t , mit Karte der Urheimat d. '>. Siebenb. Deutschen (Archív d. V. f. siebenb. Iydsk. Bd. 33) s még ••zámos. a nyelvelemekre vonat-kozó kutatás bel- és küif. folyó-iratokban, „Festschriff-ekben. Saj-té alatt: „ S i e b e n b ü r g e n im l ' i c h t e r d e r S p r a c h e ein Beitrag zur Kulturgeschichte der K*rpatenlánder" 1928 (Leipzig).

Ktech Róbert építészmérnök * Nagyszebenben 1897 III. 18. Tech-"ikai főiskolát Charlottenburgban yégzett. Ezidöszerint Berlinben él. »hol több tervpályázaton sikert ért

a Reichskanzlei újjáépítési terv-

' pályázatán első dijat nyert és a terv kivitelére is megbízást kapott.

Kiss Demetriu ügyvéd * 1854 X. 28. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Ügyvédi gyakorlatot foly tat Nagyváradon, ahol az ügyvédi Kamarának alelnöke, később elnö-ke. Egy cikluson át szenátor volt. 1923-ban mint pápai kitüntetést a Nagy Szent Gergely lovagrend p* ranesnoki tisztét nyerte.

Kiss Klek dr. unitárius theol. dé-kán »1888 V. 28. A Theologiai Aka démia hallgatója 1910—13 s köz-ben nyelvi szakos tanárjelölt. 1913-

15-ig a Manchester New College-ben ösztöndíjas hallgató. Hazatér ve lelkészkedik. mig 1921-ben theol. tanár lesz. Főbb művei: A 7. é r t e l m i éB e r k ö l c s i n e v e l é s v i s z o n y a I—II, 1917. — A k e r e s z t é n y s é g h e l y e a v i -l á g v a l l á s a i k ö z ö t t (Ford. 1923). — Az i s t e n i t ö r v é n y ' l t j a . 1924. — B u d li i z ni u s é s

13-

Kiss ( 148 Kle in

K e r e s z t é n y s é g (Ford. 1925). — E r d é l y i k u l t u r á l i s k é r-d e s e k , 1927. — A Pásztortűz és a Christian Life munkatársa.

Kiss Ernő (zilahi) ügyvéd * 1851-ben. (Atyja z. Kiss László Közép-szolnok megye főjegyzője az 1848 pozsonyi Országgyűlésen Wesselé-nyi Miklóssal egvütt Középszolnok megye követe volt.) 1877—80 kö-zött Zilah főjegyzője, azután s ma is gyakorló ügyvéd. Kulturmozgal-makban vett részt. A ref. egyházi életben s a magyar pártmozgalmak-ban ma is dolgozik.

Kiss Ernő unitárius kollégiumi tanár, * Makón 1868-ban. 1901 óta a kolozsvári unitárius kollégium tanára. Tanulmányutakat tett Olasz-, Németországban és az Egye-sült Államokban. Több irodalomtör-téneti tanulmányt irt. az Egyet. Phil. Közlönybe! az Erdélyi Muze-umba. a Magyar Shakespeare Tárba stb. Önállóan megjelent főbb mu vei: M i k s z á t h K á l m á n (1910) S z e m e r e B e r t a l a n (1912). A Petőfi centennárium alkalmából ki-adta P e t ő f i ö s s z e s k ö l t e -m é n y e i t (Dicsőszentmárton. 1922).' Magyarázatokkal adta ki A r a n y T o l d i j á t (Kolozsvár 1923). Lefordította O c e i o n i la-tin irodalomtörténetét és C r o e e Esztétikáját (Budapest 1914).

Kiss Géza dr. volt egyetemi ta-nár * 1882 Nagyszebenben. A nagy-váradi jogakadémiának nyolc éven, a debreceni egyetemnek öt éven át volt tanára. 1919 juniusától Kolozs-várt lakik. Az 1922-ös választáso-kon kamarai képviselőnek, 1927-ben szenátornak választották meg liberális programmal. Művei: A j o g a l k a l m a z á s m ó d s z e -r é r ő l . — I n t e r p r e t á c i ó a

r ó m a i j o g b a n . G e s e t z e s - J a u s l e g u n g und u n g e s c h r i e - ^ j b e n e s R e c h t , Jena 1911.

Kiss Mór dr. nyug. egyetemi ta-nár. szakiró * Kolozsvárt 1857 V. 12. Jogtudományi doktorátust szer. zett 1876-ban s két évvel később a római jogból habilitáltatott. _Négy évig a nagyszebeni jogakadémia ta-nára, 1884-ben a kolozsvári egye-1' tem pandektajogi tanszékére ne-vezik ki. Volt rektor s három iz-ben dékán. 1919-ben nyugalomba vonult. Főbb művei: Á r ó m a i v é g r e n d e l e t 1876. — R ó m a i j o g i p r a k t i k u m o k k é z i -k ö n y v e (Budapest 1883). — J o g-ü g y l e t i o b l i g á t - i ó k (1902). — A j o g r ó l á l t a l á b a n , Bu-dapest Singer és Wolfner, 1905 I. kötet. A r ó m a i j o g r e n d s z e -r e, 1916. — Nyugalombavonulá-sa óta az E r d é l y i S z e s z g y á -r o s o k S z ö v e t s é g é - n e k igaz-' gatója.

Klein Miksa ügyvéd * 1882 X. 23. Ügyvédi irodáját először Désen nyi-totta meg, hol újságszerkesztéssel is foglalkozott. Az ottani szociál-demokratapártnak elnöke volt. Há-ború után Kolozsvárt a Zsidó Nem-zeti Szövetség keretében a cionista propaganda szolgálatába áll és kez-j deményezi az E r d é l y i Z s i d ó J o g v é d ő I r o d a felállítását-1925-ben a regáti zsidószervezet, az

! (Jniunea Evreilor Rontani tábo-rába megy át. mert az országosan szervezett védelmet jobbnak talál-ja. Dolgozott a zsidó kultura ter-jesztése terén is, a cluji Tarbut-liceumnak öt évig elnöke volt.

Klein József festő * 1896-ban, dolgozott Kecskeméten, Budapefl ten. Nagybányán, leginkább utóbbi művésztelep hagyományai" nevelkedett. Kiállításokat r e n d é -

Klein ( 149 K o c s á n

7.ett Nagybányán, Kolozsvárt, Ara-iion.

Klein Kari Kurt dr. szász iroda-lomtörténet-iró. * 1897 V. 6. Fe-héregyházán. Tanulmányait Debre-cenben és Kolozsvárt végezte, the-ologia mellett germanisztikával fog-lalkozott. 1923-ban a ia?ii ev. egy-házközség papja lett, 1926-ban az ottani egyetemen német nyelv és irodalomból habilitálták. A modern szász irodalomra vonatkozólag ki-tünö források K. monográfiái. Szá-mos kisebb terjedelmű tanulmá-nyán, cikkén, bírálatán kivül, ön-állóan megjelent főbb művei: D ie i l e u t s c h e D i c h t u n g S i e-1 b e nb ü r g e n s ím Ausgange des 19 und im 20. Jarh. (G. Fischer Je-na 1925). — O s t l a n d d i c h t e r 'Klingsor Verlag Kronstadt 1926) Tiz éiő erdélyi szász iró portréja. — A Teutseh-szerkesztette szász kulturhistóriában összefoglaló iro-dalomtörténeti tanulmányok. — B e i t r á g e z u r G e s c h. d. P r o -t e s t a n t i z m u s in d. M o l d a u I. Bukarest 1924, II. Hermann-stadt 1927. — B e z i e h u n g e n M a r t i-n 0 p i t z e n s z u m R u -m a n e n t u m (Krafft 1927).

Klein Viktor a Gyapjuipar r. t. ügyvezető igazgatója. * 1884 Kés-márkon. Kereskedelmi iskolát vég-e t t , felsőbb textil szakiskolán át-járni oklevelet nyert, gyakorlati ki-képzésben pedig Németországban, ^ngüában és Amerikában részesült. Evekig volt külföldi textilgyárak alkalmazottja. 1914-től a t e m e s -v á r i G y a p j u i p a r r. t. ügyv. •Sazgatójá. A bánsági Gyáriparo-sok Szövetségének, több iparválla-lat és ipari érdekképviselet (Ugir) 'gazgatósági tagja.

I Klincka József karmester. * 1889. 'enei tanulmányait a prágai zene-

akadémián végezte. Hangszerei: a zongora ós az orgona. Sepsiszent-györgyön a katonai tisztiképző is-kola és a szimfonikus zenekar kar-mestere, a nőegyleti énekkar kar-nagya és tanitónőképzői zenetanár. Zeneművei: R h a p s o d i a f i s m o l l és S c h e r z o . V e g y e s k a r o k .

Klingsor erdélyi német folyóirat, első száma megjelent 1924 áprili-sában, alapitotta dr. H. Z i 11 i c h, aki kezdettől fogva szerkeszti is. Az erdélyi szászok fiataljait egye-síti ez a brassói havi folyóirat, amely tág horizontja mellett kol-lektív erdélviséget is hirdet.

Kloess Hermann szász iró * 1880 IX. 26 Medgyesen. Egyetemi tanul-mányokat Marburgban, Kolozsvárt, Kielben, Berlinben, Jenában vég-zett. Theologia mellett elsősorban germanisztikával foglalkozott. 1908-ban tanár lesz a nagyszebeni ta-nítóképzőn. 1912-ben lelkészi ál-lást vállal. írói pályáját lírai ver-sekkel kezdte, melyek megjelené-sük ideién az irodalmi közvélemény elismerésével találkoztak. (Unsere Liebe. Gedichte, 1913). Később majdnem teljesen a drámairoda-lomhoz pártolt. Drámai művei: D i e B r a u t v o n U r w e g e n . - Z w e i V ö l k e r . — U n t e r g a n g . — D i e N a c h f o í g e C h r i s t i . — T o t e n t a n z. — Josef der Tráu-mer. — Frau Balk. — Klöss lírá-jának és drámájának — német bí-rálóinak megállapítása szerint — nincs földi illata, legkevésbbé pe-dig az erdélyi szász föld illata ér-zik rajta.

Kocsán János '* Nagyváradon 1872 111. 22. ítélő táblai biró volt Nagyváradon 1923-ig, mikor poli-tikai magatartása és publicisztikai működése miatt állásától megválni

Koleszár ( 150 ) Kolozsvár i Egyetem

kényszerült. Azóta ügyvédkedéssel j és közügyekkel foglalkozik. 1926-ban magyar párti programmal sze-nátor. Jogi szakirodalmi munkás-ságából emlékezetes, hogy K. kez-deményezte a birák titkos minősí-tésének eltörléséért indított moz-galmat. 1922-ben jelent meg: A v á l a s z t o t t b í r ó s á g i e l j á -r á s s z a b á l y a i (Nagyvárad). AI biharm. és nagvv. magyar párt-ta-| gozat elnöke. .

Koleszár Jenő bánffyhunyadi ügyvéd * 1887 Bánffyhunvadon. 1921 óta vett részt az erdélyi m. . politikai mozgalmakban, a Reform-csoporthoz tartozott, 1926-ban elv-barátaival együtt kilép a Magyar Pártból s a Magyar Néppárt felál-lításán dolgozik.

Koleszár László orvos. * 1888 X. 8. Kolozsvárt. Doktorátust, és mű-tői oklevelet a kolozsvári egyete-men szerzett (Makara klinika), fiil-. orr- és gégészeti tanulmányait kül-íöldi klinikákon folytatta. Mintegy harminc orvosirodalmi dolgozatá-ban, tnelvek közül több a M a g v a r S e b é s z t , á r s a s á g kiadványa-ként jelent meg. jórészt a felső légutak és a fül sebészetében szer-zett tapasztalatait dolgozta fel. de közölt általános kórtani tanulmá-nyokat is. valamint uj eljárásokat, (eszköz-leírásokat), csonttörések kezelésénél. Az Erdélyi Muzeum Egyesületben sorozatos előadásokat iártott orvosi kérdésekről a nagy-közönség számára. A Magyar Se-bész Társaság igazgatóságának tagja, a kolozsvári M a g y a r Z e -n e k o n z e r v a t o r i n m ügy ve-zet/5 elnöke.

Kolozsvári Egyetem. A Consiliu Dirigent 1919 májusában vette át a kolozsvári Ferenc József Tudo-mányegyetemet és hat hónappal az.

átvétel után 1919 novemberében,! személyileg teljes újjászervezéssel! indult meg az oktatás és a tudomá-| nyos munka Romániának most már ' negyedik egyetemén. A hallgatók | száma (rendkívüli hallgatókat is be-l leértve) az első évben 1869 volt és | fokozatos szaporodással (csakj 1923—24-ben némi visszaeséssel)! 2712-re emelkedett az 1927—28 tan- i évben. A jogot hallgatók száma j volt a legnagyobb kezdettől fogva, utána az orvos-gyógyszerész fa-kultás hallgatói jöttek, majd sor-j rendben a bölcsészeti s legkisebb számmal a természettudományi szak hallgatói következtek. A Ko. lozsvári Egyetemnek négy fakul-tása van: 1. Jogi (Facultatea de Drept si Stiinte de Staí) tizennégy tanszékkel. A kurzus négy éves. A három első év végén alapvizsga te-endő le, sikeres vizsgák után a hallgató absolutoriumot kap. To-vábbi három „szigorlat" szükséges' a jogi doktorátus, ill. csak további kettő a politikai doktorátus elnye-réséhez. — 2. Orvosi és gyógysze-részeti fakultás (Facultatea de Me-diciná §i Farmacie) huszonkét tan-székkel (utóbb még két tanszék: a bakteriológiáé és húgyszervek se-j bészetéé is rendszeresittetett). Ezen -i fakultáson a rendes tanárok mel-

! Iptt tizenegy magántanár működik. \ kurzus hat évig tart s minden év végén vizsga letétele kötelező. \ hatodik év után két. vizsga van (I. Közegészségtan, törv. orvos-tan. pszihiátria. neurologia. H.

I Gyermekgyógyászat, szülészet nőgyógyászat, belorvostan. sebé; szet). A gyógyszerészek egyetemi kurzusa három év. Minden év vé-gén vizsga s a harmadik vizsg® után lehet jelentkezni a gyógysze-részi képesítő vizsga letételére. —'

Kolozsvári ferencrendi ( 151 ) Kolozsvári lparm. Muzeum

:(. Bölcsészeti fakultás (Facultatea <le Litere íji Filozofie) huszonhat tanszékkel. Ez a fakultás kétféle oklevelet szolgáltat ki: a) Képe-sítő oklevelet, mely vagy általá-nos bölcsészeti képesítés, vagy szakképesítés (filozofia, ókori filo-zofia, modern filologia, történe-lem), b) bölcsészetdoktori okleve-let. A licenciátushoz legkevesebb három évi tanulmány szükséges. Akik doktorátust is akarnak sze-gezni, két évi iskolai gyakorlatot kell felmutatniok. — 4. Mathemati-kai és természettudományi fakul-tás (Facultatea de .Stíinte) húszon két katedrával, öt szekciója: a mathematikai. a fizikai, a kémiai, a természetrajzi és a földrajzi. A licenciátusi fok eléréséhez három vagy négy év szükséges a válasz-tott szakma szerint, a doktorátus-hoz két évi iskolai gyakorlat és részvétel a fakultás szemináriu-mainak vagy laboratóriumainak szakszerű munkálataiban. — Az egyetem első Rectora Sextil P u e a r i u volt. 1927—28-ban B o g -d á n - D u i c á Gheorghe volt a Rector és előterjesztésére 1927 ok-tóber 18-án kelt rendelettel a Kő-házadban (1486—1520). A XVIII. F e r d i n á n d I." nevét kapta.

Kolozsvári ferencrendi kolostor a művészeti emlékek közé tarto-zik. Eredetileg a domokosrendiek ''intették a XIV. század végén és a XV. század elején és fokozato-san fejezték be a század végén. Ugy a kolostor, mint a templom '•sucsives stílusban épült, de sza-badokon keresztül sokszor cserélt gazdát és sokszor nyúltak hozzá avatatlan kézzel. A reformáció után üresen állott, mig az unitáriu-sok meg nem kapták és iskolának át nem alakították (1608). Az uni-

táriusok 1693-ban adták át a je-zsuitáknak, kiktől a ferencrendiek 1725-ben kapták meg. Az unitáriu-sok és jezsuiták a szép gótikus ter-meket lefaragtatták. beboltozták. A sok átalakítás megviselte, alak-jából kivetkőztette. Tréfán Leo-nárd házfőnök kezdi a bárok stílű kolostornak visszaadatni gótikus jellegét. A virágzó gótikának na-gyon szép kifejezője a nagy terem, a késői gótika fejlődését mutatja a sekrestye a földszinten. Az eme-leten az oratoríum, ebédlő, a fel-járóval szemben lévő folyosók ab-lakai és a nyugati oldalon elhelye-zett cellák ablakai mutatják a ré-ginek alakját. A templom teljesen elveszítette gótikus jellegét, csak a szentély külső alakjából és abla-kából következtethetünk a XIV'. század emlékeire. (A ferencrendiek Kolozsváron a XV. század máso-dik felében telepedtek le előszöi. A mostani farkasutcai templomot a ferencrendiek építették a XV. században (1486—1520). A XVIII. században ós a jelenben a kolostor a ferencrendíeknek szellemi központ-ja volt. Hittudományi főiskolájá-nak színvonala vetekedett a kül-földi hasonló színvonalú főiskolák-kal. L. Ferencrendiek.

Kolozsvári Iparművészeti Mu-zeum, a Kereskedelmi és Iparka-mara gyűjteményéből keletkezett s 1888-ban mint ipartechnologiai mu-zeum nyílt meg. Mai elnevezésével 1896 óta működik, iparművészeti tárgyak, szakkönyvek és model-lek gyűjtésén tul kiállítások és elő-adások rendezése voltak céljai. 1919-ben átvette a Consiliu Diri-gent s azóta a neve: M u z e u 1 S c o a l e i S u p e r i o a r e d e Ai t e s í M e s e r i L 1921-ben erdélyi román etnográfiai kiállítást rendez-

Kolozsvár i K e r e s k . B a n k ( 152 ) K ő m i v e s Nagy

tek benne. 5000 kiállított tárggyal. A muzeum gyűjteményei: 459 sző-nyeg. 367 bútor. 574 agyag és ma jolika tárgy, 370 fémmunka. 276 gipsz diszitmény. 99 porcellán tárgy, 300 famunka, 556 himzés és szövés, famunkák. bőrtárgvak. üveg ós kőtárgyak.

Kolozsvári Kereskedelmi Bank rt., Kolozsvár. # 1885. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün tetett alaptőke: 10 millió. Tartalék-alapok: 4,663.112. — Az igazgató-ság elnöke: báró Jósika Gábor. Vezérigazgató: Weisz József. Fió-kok: Mócs. Zilah. Az intézet 1928 április 27-én megtartott közgyűlé-sén az alaptőkének 10 millió leiről 20 millió leire való felemelését ha-tározta el. Érdekközösségben a Ko lozsvári Takarékpénztár és Hitel-bank rt.-val.

Kolozsvári Kereskedelmi Hitelin-tézet, Kolozsvár. # 1904. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 10 millió. Tarta-lékalapok: 1.040.000. — Az igazga. tóság elnöke: Betegh Miklós. Ve-zérigazgató: László Gyula.

Kolozsvári ref. Kollégium (elemi iskola, fiu főgimnázium, fiuinterná-tus). Mint elemi iskola alakult, de 1621-ben középiskolai rangja van. Kgyideig theologiája is volt. Egy-kori igazgatója Apácai Cseri János volt. Az intézetnek Apácai korában' alapított, könyvtára van, mely 60 ezer kötetből áll. A könyvtár "gaz-dag régi magyar nyomtatványok-éin, kéziratai közül' érdekesebbek: Az A p á c a i A l b u m és L o -r á n t f y Z s u z s a n n a fejedelem-asszony s z a k á c s k ö n y v e .

Kolozsvári róm. kath. főgimná-zium, # 1579-ben. Főiskolai jellege volt (Báthori egyetem). E jellegét a protestáns fejedelmek alatt el-

Kőmives Nagv Lajos hirlapiró * Budapesten 1886 VIII. 16. Néhány Budapesten töltött egyetemi év után 1907-ben került Kolozsvárra, hol előbb az Újság, később a Ko-

vesztette, de később megint főis-kolává fejlődött s mint ilyen mű-ködött 1850-ig, azóta középiskola. Gazdag termeszétrajzi gyűjteménye és könyvtára van. Az iskolaépület mai formájában száz éves, hozzá-tartozik egv barokk stilü művészi templom (épült 1718—24) és kb. % tanuló részére alkalmas konviktus.

Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank rt.. Kolozsvár. # 1894. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 42.500.00. — Tartalékalapok: 42.472.854. — Az igazgatóság elnöke: U g r ó n Ist-ván. Vezérigazgató: B o c s á n -c z y László. Fiókok: l)és. Dicső-8zehtmárton. Gyulafehérvár. Ma-rosvásárhely. Nagyvárad.

KSmives Nagy Lajos

K i r u j á t i ( 153 ) K o n k o r d á t u m

lozsvári Hirlap. impériumváltozás í után a K e l e t i Ú j s á g belső munkatársa. Évek során át az er-délyi politika vezetőiről egyházi emberekről közölt lélekrajzai mű-termi riportjai a K. U. egyik leg-ismertebb és elismert Írójává tették. A d y - c i k k e i , melyeknek anya-gát Zilahon gyűjtötte össze, meg-jelentek az A d y M u z e u m I. kötetében.

Komjáti Károly zeneszerző, * Budapesten 18%. Tanulmányait a ilagy. Kir. Zeneművészeti Főisko-lán végezte 1911—15-ben. (Zongora és zeneszerzés.) A háborúig, mint zenetanár működött a budapesti Zenekonzervatóriumban. 1920-ban korrepetitor a berlini Staats-Oper néL Majd újból Pesten: a Vidám Színpad zenei vezetője, később az Apolló Kabaré igazgatója. 1927— 28-ban a nagyváradi szinház kar-nagya. Müvei: V o n ó s n é g y e -s e k . — Z o n g o r a - t r i o . — H a l o k Ady, Kosztolányi, Babits verseire (.Bárd 1915). — S a m u m . Szimf. költemény (1916). — K ó-r i s t a 1 á n v. operett (Városi szin-ház 1918). — P i l l a n g ó f ö h a d-n a g v. operett (Király szinház 1918). — H á r o m a t á n c , ope-rett (Király szinház 1923). — Több egyfelvonásos opera s még számos dal: uj erdélyi költők verseire is.

Kondor László, hirlapiró. * 1895 l'écsett. Állandó munkatársa volt nagyváradi napilapoknak és szer-kesztője a „Film Riport"-nak. 1928-ban Budapestre történt eltávozá-sáig. Erdélyi lapokba továbbá a ..Mult és Jövő", valamint a pozso-nyi „Tűz" cimfi folyóiratokba verseket és novellákat irt. önállóan megjelent füzete: „ O k a i - e a z s i d ó k a d r á g a s á g n a k " (Budapest 1918).

Konkordátum. Az egyesitett Ro mánia első Averescu kormányának kultuszminisztere Octavian G o g a 1920-ban kezdte meg a Szentszék-kel a tárgyalásokat annak az egyez ménynek megkötésére, mely egy-felől a román állam, másfelől a la-tin-, görög és örmény szertartású katholikus egyházak viszonyát volt hivatva rendezni. A Bratianu kor mány kultuszminiszterei : előbb ('onst. B a n u. majd A. Lapedat.u folytatták s az 1926-ban újból élni került Averescu kormány minisz-tere G o 1 d i s befejezte ezeket a táigyalásokat. A végleges szöveg megállapittatott, de ratifikálása el-halasztatott a „k u 11 u s z t ö r v é n y " letárgyalása utá-ni időre. A kultusztörvény tárgya-lásának napjaiban 1928 március-ban G o 1 d i § indíttatva érezte ma-gát. hogy nyilvánosságra hozza a Konkordátum teljes szövegét. Az egyezmény első pontja leszögezi, hogy bármilyen szertartású katho-likus vallás szabadon gyakorolha-tó Románia egész területén. A gcrr. szertart. katholikusok a nagyva. radi, lugosi, szamosujvári püspök-ségek mellett még egy püspöksé-get kapnak é s z a k o n , az Állati, és Szentszék által közösen megál-lapítandó városban. A r. k. érsek-ség székhelye Bucuresti, a püspök-ségek székhelye: Gyulafehérvár, Temesvár, Szatmár és Iasi. A s z a t m á r i é s n a g y v á r a d i p ü s p ö k s é g e k e g y e s í t v e l e s z n e k a e q u e p r i n c i p a -l i t e r . A Konkordátum ratifiká-lásával megszűnik a nagyváradi püspökség apostoli kormányzósá-ga és a szatmári püspökség juris-dictiója alá kerül a nv. püspökség területe. Az örmény egyház részére Szamosujvár székhellyel legfelsőbb

Konrádi ( 154 Könyvimpor t

egyházi fórum létesíttetik. Románia egyetlen része sem függhet egyhá-zi lag valamely külső hatóságtól és romániai egyházi hatóság hatáskö-re sem terjedhet tnl az állam hatá-rain. A püspököket és koadjutoro-a román állampolgárok közül neve zik ki (kivételnek csak az állam és Szentszék megegyezése esetén van helye). A szentszék tudomására hozza a kormánynak, hogy kit aka t püspökké kinevezni s a kinevezés csak akkor történik meg. ha a meg-egyezésnek politikai akadálya nincs. A püspökség átvétele előtt a püspök (megállapított szövegű) esküt tesz a királyra, alkotmány-ra és törvényekre. A püspökök tel-jes szabadságot kapnak tartomá-nyuk kormányzására, az általános érdekű rendelkezéseiket a kult. mi-nisztérium tudomására kell hoz-niok. Az állani elismeri az egyhá-zak jogi személyiségét a közjog ér-telmében. Az állam részéről való elbánás ugyanaz, mint más jogo-sult. egyházakkal szemben. A gör. kath. román egyházak püspökei és a bukaresti r. k. érsek jogsze-rinti szenátorok. Püspökségközi Patrimonium Sacrum alkottatik. melyet a megyés püspökök tanácsa igazgat. A katholikus egyháznak joga van elemi és középfokú isko-: Iákat fenntartani a közokt. minisz-ter felügyelete és ellenőrzése mel-lett. A szerzetes rendeknek is jo-, guk van iskoláik nyelvét megálla-pítani. Az egyezmény alkalmazása körül felmerülhető egyenetlensége-ket Állam és Szentszék közösen si-mítják el. A konkordátum ratifiká-lás után azonnal érvénybe lép. (A ratifikálás 1928 őszéig nem történt meg.)

Konrádi Dániel orvos, egyetemi magántanár. * 1871-ben. Orvosdok-

torrá avatták 1898-ban. az ál-talános kór- és gyógytanból ma-gántanárrá habilitálták 1906-ban a kolozsvári Tudomány Egyetemen. Nagv orvosi-irodalmi működést fej-tett ki. közleményeiben önálló kór-élettani vizsgálatainak eredményei-ről számol be, különösen sokat fog-lalkozott a v e s z e t t s á g k ó r -t a n á t illető kísérletekkel és hi-giéniai vizsgálatokkal. Imperium-változás utón a kolozsvári bőrgyó-gyászati klinika serologiai labora-tóriumának vezetője, a .Mentő E g y e s ü l e t igazgatója.

Kónya Kálmán mérnök. * lHi6 ban. 1927-ig a M. Á. V.-nál szol-gált, akkor nyugdíjba ment s most Nagyborosnyón gazdálkodik. A Székely Mikó kollégiumnak és sep-sii ref. egyházmegyének főgond-noka. A magyar kisebbségi moz-galomban részt vesz, elnöke a sep-si-járási magyar tagozatnak.

Könyvimport. Az impérium át-vétele után való időben a külföldi könyvek importjának nem volt semmi különös akadálya. 1922-ben azonban váratlanul olyan intézke-déseket léptettek életbe, amelyek nemcsak a magyar könyvek, ha-nem a többi külföldi irodalmi ter-mékek behozatalát is lehetetlenné tették. E rendelkezések indítóok a állítólag az volt, hogy a magyar könyvekben irredenta irányú röp-lapokat csempésztek be. melyek miatt bűnvádi eljárás is indult egyes magyar könyvkereskedők ellen. Az import-akadály elhárítá-sa végett Erdély és Bánát magyar könyvkereskedői egyesületbe tö-mörültek és sikerült legalább annyit elérniök. hogy a kormány 1924-ben import cenzúrát léptetett életbe amely máig is fennáll s amelynek értelmében a behozni

K ó r a K ö r b e r ( 156 K ó s

szándékolt könyveket, előzetesen bemutatni kell s csak akkor hoz-hatók be. ha a cenzúra nem talál bennük kifogásolni valót. Dacára a cenzúra életlveléptetésének. az 1924 és 1925 években nem állhatott helyre a zavartalan könyvárusi forgalom Erdély és a külföld kö-zött, mert az importot kizárólag há-rom cég. nevezetesen: a nagyvára-di Rigler, a marosvásárhelyi Ré-vész Béla és a Brassói Lapok könyvosztálya bonyolíthatta le s emiatt a monopoliumszerii alaku-lás miatt az egészséges verseny nem fejlődhetett, ki. A normális ál-lapot. csak az 1926 év kezdetével •illót t helyre, mely időtől kezdve ha cenzúra mellett is — de vala-mennyi. politikai szempontból ki-fogás alá nem eső külföldi könyv zavartalanul behozható. Ennek kö-vetkezményeképpen az utóbbi (1926. 1927 és 1928) években a ma-gyar könyvek importjr hatalmasan fellendült. Ma már ez az üzletág annyira szervezve van. hogy egy-részt az árak teljesen azonosak a magyarországi rendes boltiárakkal, máferészt pedig részletüzlet alapon is a békebeli évekhez hasonló arányban fejlődött ki a magyar könyvek elhelyezése. Magyar köny-vek után sorrendben a német köny. vek importja, a francia, s az angol könyveké következik.

Kóra Körber Nándor grafikus iparművész, * 1897 VI. 6. Művé-szeti kiképzését Budapesten nyerte. Korradalom után Erdélybe került és évekig Erdély és a Bánság leg-többet foglalkoztatott illustrátora (napilapok, hetilapok, folyóiratok). Sok könyvet illusztrált. Karikatú-ráit. 1924-ben kötetben adta ki (Te-m e s v á r i P a n o p t i k u m ) . Vég-zett szinházdiszitést. festett tem-

plomi freskókat is. Legújabban kompozíciói és portréi láthatók.

Korunk, szociológiai és irodaimi havi folyóirat; első száma 1926 februárban jelent meg D i e n e s László szerkesztésében és kiadásá-ban. A kort mozgató eszméket, a politikai, művészeti, társadalmi irányzatokat, az egymással harco-ló világnézeteket, az uj idők tudo-mányos megismeréseit kívánja a magyar nyelvterületek közönségé-nek bemutatni. Kolozsvárt szer-kesztik, de munkatársai minden magyar nyelvterületről kerültek. Ismeretterjesztő szerepét hasznosan betölti, politikai irányításra — ma — nem vállalkozhatik.

B s Károly Kós Károlv építész, grafikus es

iró. * 1883 Temesváron. Tanulmá-nyait a budapesti műegyetemen vé-gezte. Tanulmányúton volt nyugati országokban: háború alatt a ma-gyar kultuszkormány a konstanti-

K ó s a ( 156 K o v á c s

nápolyi Tudományos Intézet tagja-ként Törökországba küldte. Művé-szi képzeletére a székely népi mű-vészet volt hatással. Ismertebb épit. müvei: a budapesti állatkert, pavillonjai. a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Muzeum, Ref. tem-plom Kolozsvárt. Az impérium első •'•veitől politikával is foglalkozik. A kalotaszegi megmozdulás, a Ma-gyar Néppárt alakulása elsősorban a K. nevével indult. A R e f o r m -c s o p o r t is részben Kós körül csoportosult. Népi alapra épült Ma-gyar Pártot, népiszükségleteket ki-elégítő, reális, erdélyi politikát kö-vetelt. (lásd még: Magyar politikai •nozgalmak.) Megjelent könyvei: K t g i K a l o t a s z e g , 1909. — S z t a m b u l (Franklin, 1918). — K n e k A t t i l a k i r á l y r ó l . — E r d é l y k ö v e i . — V a r j ú n e m z e t s é g . — A Szépmives < 'éh igazgatója, a kiadott könyvek nagyobb részének illusztrátora.

Kósa Béla dr. * 1876 Kispetri kolozsmegyei községben. 1919-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott Tas-nádon, jelenleg u. o. a magyar párt-tagozat elnöke s a T a s n á"d i T a k a r é k p é n z t á r elnökigaz-gatója.

Köszeghy József, zabari * Kőku-ton 1868-ban. Budapesten műegye-temet végzett s négy évig a magv. kir. kultúrmérnöki hivatalnál dol-gozik. később az államépitészetnél, majd a M. Á. V. igazgatóság épí-tészeti főosztályánál működik. 1902 óta Nagyvárad város főmérnö-ke. Ez utóbbi minőségében háború előtt jelentősebb városrendezési és városegészségügyi munkálatokat vitt keresztül. Kiadott fontosabb publikációi: A k ö z ú t i s z o l g a l a t r e f o r m j a . — A m é r n ö k p o z i c i ó j a M a g y a r o r s z á -

g o n . — N a g y v á r a d v á r o s f e j l e s z t é s i p r o g r a m j a . -Előadója volt a magyar városok polgármesterei kongresszusának. A Román Mérnökök Orsz. Egy. vá-radi szakosztályának elnöke.

Kovács Dezső, a kolozsvári Ref. Collegium igazgatója, novellaíró, * 1866-ban Magyarláposon. Egyetemi hallgató korában az Erdélyi Hír-adó munkatársa volt. 1890 óta mű-ködik a ma vezetése alatt álló re-formátus iskolában. Mint író egy régebbi derűsebb korszaknak a mai fiatal irók között is szívesen látott képviselője. Könyvei: T r i f o l i u m (Bede Jóbbal és Fekete Nagy Bé-lával), A p r ó k o m é d i á k . A p o s t o l o k é s c s a v a r g ó k . — B a l l a g m á r a v é n d i á k . — E tárca- és novella-gvüjtemé-nyeken kivül „A d r á m a é s r e -g é n y h a t á r a i " cimen tanul-mányt tett közzé.

Kovács Dezsöné, * Déván 1875. Az Erzsébet Nőiskolában szerzett polg. isk. tanári oklevelet s husz évig a kolozsvári állami tanítónő-képző tanára volt. Az erdélyi ma-gyar nők kulturális mozgalmának egyik vezetője, pedagógiai és nép-nevelési cikkeket irt.

Kovács Kálmán unitárius tanár, püspöki titkár. * 1883-ban. Egyik alapitója az E r d é l y i I r o d a l -mi S z e m l é n e k s két éven át kiadója is. Kisebbségi magyar ügyek agilis munkása.

Kovács Lajos brassói unitárius lelkész, * 1882-ben. Elnöke az Egyetemes Unitárius Lelkészkör-nek. Angolból fordította és kiadta I. M. Savage: A k e r e s z t é n y -s é g f e j l ő d é s t ö r t é n e t e c. munkáját (1927).

Kovács László iró. * 1892-ben Uerendkereszturon (Torda-aranyos

Kovácsy ( 157 Középisk. reform

megye). Tanári pályára készült, de hadbavonulása félbeszakította ta-nulmányait. Novellái, essai-i, kri-tikái jelentek és jelennek meg a külömbözö erdélyi napi- és hetila-pokban. önálló kötete ezideig nincs. Jelenleg az E r d é l y i S z é p m i v e s C é h l e k t o r ? ! . K. irta a Céh antológiájának be-vezetését.

Kovácsy Albert közjegyző * 1875-ren Brassóban, 1900-ban ügyvéo Székelyudvarhelyen. Ennek a vá rosnak 1906-ban országgyűlési kép-viselője lesz. 1908-ban Marosvásár-helyre nevezik ki közjegyzőnek.

Kovásznai Gábor dr. * Angya-loson (Háromszék ni.) 1887-ben. Joghallgató korában a Pesti Hirlap munkatársa volt. 1917-ben Sepsi-szentgyörgy h. polgármestere. 1926-ban polgáimesterré választják.

általános műveltséget közvetítsen, ezt pedig csak a humán- és reál-tárgyak együttesen képesek meg-adni. A törvény a középiskolai ok-tatást két szakaszra osztja, alsó szakasza: a három osztályú gim-názium, felső szakasza: a négy osz-tályú tulajdonképeni liceum. A há-rom osztályú gimnázium, mely a népiskolák felső osztályaihoz ha-sonlítható, s amelybe a népiskola hetedik osztályának elvégzése után külömbözeti vizsgával átlépni \r> lehet, — nemcsak a felsőbb, liceális osztályokra készit elő. hanem be-lőle a tanuló gyakorlati szakisko-lákba is mehet. Aki a liceális osz-tályokban akarja folytatni tanul-mányait, a három osztály elvégzése után vizsgálatnak vettetik alá. A négyosztályu tulajdonképeni lice-um elvégzése után a baccalaureá-

Kövér Erzsébet * Aradon. Tani- tusi vizsgát kell letenniök azoknak, tónői oklevelet szerzett Budapesten, akik egyetemi tanulmányokat akar-Kót verskötete jelent meg 1924— nak folytatni. (Ez uj tanulmányi 1926 Az E. I. T. tagja. ! rend szerint egy előkészítő év is

Kövér Gusztáv mérnök, államt. áll a baccalaureátus és az egyetem doktor * 1898-ban. Az O. M. P. in- között s az egyetemre való felvétel té7őbizottsági tagja, a Biharvár- még külön felvételi vizsgához is megye szervezésével megbízott bi- van kötve.) A minden év végén zottság elnöke. kötelező osztályvizsga, a harrna-

Középiskolai reform. 1928 május dik osztály után való kis érettségi 28-án tették közzé a középfokú ok- és a baccalaureátus a minél erősebh tatásról szóló törvényt (Legea pen- -selejtezést célozza; a törvény szer-íru Inviítámántuí Secundar) kesztője az ipari előkészítő iskolák mely 1898 óta először reformálta látogatottságához képest tul nagy-gvökeresen a román középfokú ok látást. Az uj törvény a nyolcosz

nak találja a tudományos pályára özönlők számát s az ezekre előké-

tályu középiskola helyébe a hét szitő elméleti iskolák számát is. osztályú középiskolát teszi s a há- Azért is a törvény hetedik artikn romtagozódásu (klasszikus, mo-dern. reál) liceum helyébe az egy-

lusa ilyen elméleti középiskolák felállítását a jövőre a Consiliul

*éges líceumot állítja. A törvény l'ermanent hozzájárulásától és a e legfőbb intézkedéseit a törvény- közoktatási miniszter engedélyétől szerkesztő avval indokolja, hogy a teszi függővé. — Az állami közép-líceum hivatása nem az, hogy spe- iskola tanítási nyelve a román ciális kiképzést adjon, hanem, hogy1 nyelv. Jelentős számú kisebbségi

K ö z g a z a s i ( 158 ) K ö z i g a z g a t á s i reform

lakosságtól lakott területen e ki- területére egységes uj közigazga-sebbségnez tartozó növendékek szá- tási törvény lépett életbe „Tor-mára külön kisebbségi nyelvű szek- vény a közigazgatás egységesitésé-eió á 11 i t h a t ó. de csak az eset- i öl" cimen, mely gyökeresen átala-ben. ha gimnáziális osztályonként kitotta az eddigi közigazgatási 30. liceális osztályonként legalább rendszert s amely hatályon kivül 25. az illető kisebbséghez tartozó helyezte az eddig Erdélyben ér-tanuló jelentkezik. De ezekben is vényben levő 18ti6. évi XXI. és a román nyelv, a román történelem, XXII. törvénycikket. Az uj tör-a rontán földrajz és alkotmánytan vény szelleme a francia közigazga-rnmán nyelven tanítandó. Az uj tás nyomdokain halad, sőt annak rendszerű középiskola tantervét az teljes átvétele. A közigazgatás 1928-as törvény csak nagy vona- szervezetének felépítése és szabá-Irkban állapítja meg. kijelölve a lyozása azonos a francia közigaz-tantárgyakat. megjelölése nélkül az gatás rendszerével és éppen ezért osztálynak s az óraszámnak, amely- az eddig Erdélyben érvényben le-ben tanítani kell. Ugy az alsó. mint vő és inkább a német rendszer felé a felső osztályokra nézve két cso- hajló közigazgatási rendszer gyö-portba osztja a tantárgyakat: a) keres átalakulását eredményezte, irodalmi és tudományos anyag; b) Az uj törvény átveszi a megye művészeti nevelés és testi ügyes- rendszerét, fenntartja a járást ós 8ég gyakorlatai. Fiuk és leányok felosztja a megyét községekre. A tanterve között csak ez utóbbiak- légi magyar rendszer ismert kis ban van eltérés. A latin és francia községet, nagy községet, rendezett nyelv kötelező. A francia nyelven tanácsú várost és törvényhatósági kivit! még egy modern nyelv tauu- joggal felruházott várost, mely lása kötelező, az iskola választása nincs alávetve a megyei jurisdik-szerint az angolé vagy a németé.! eiónak. Az uj törvény megkülön Tekintettel arra, hogy a reform a' böztetett falusi és városi községe-gyakorlatba csak az 1928—29 év ket. A városi községek ismét kétfé-elején lépett, tapasztalatokról be- lék. megyei székhelyű és nem me-számolni még nem lehet. A kisebb- gyei székhelyű városok. A megyei ségekre sulvosodó nehézségeket en- székhelyű városok közül azok, nek a törvénynek főleg a tanerők melyek lakosságuk száma és gaz-minősítését illető dispoziciói nő- dasági és kulturális fontosságuk vélik. folytán az állani általános fejlődé-

Közgazdasági Bank rt.. Temes- sére nagy befolyással vannak, kti-vár. # 1905. Az 1927 december lön törvény folytán „municipiu-31-iki mérlegben feltüntetett alap mokká" nyilváníttattak és kivétet-tőke: 7.500.000. — Tartalékalapok: tek a megye fennhatósága alól. 6.500.000. — Az igazgatóság elnö- Ezek a városok tehát abban a hely-ke: Szana Zsigmond. Vezérigazga- zetben vannak, mint a volt magyar tó: Nyiri Jenő. Érdekközösségben törvényhatósági joggal felruházott a Temesvári Bank és Kereskedel- városok. A megye feje a prefectus, mi rt.-gal. mely állás megfelel a magyar fő-

Közigazgatási reform. 1926 ja- ispánnak. A prefectus ezeti minő-nuár elsejével az egész Románia ségében gyakorolja mindazon ha-

Közigazgatási reform ( 15!) ) Közigazgatási reform

Kiskört, melyet eddig az alispán mint a megye első tisztviselője gya-korolt, ugy hogy a régi magyar vármegyei autonomiai rendszerben kialakult választott alispáni állás autonomikus jellege és jogköre megszűnt. A jelenlegi alispán csak helyettese a prefectusnak. a pre-fectusi iroda igazgatója és csak át-ruházott hatáskörben járhat el, mig állását kinevezés és nem választás utián a kormánytól nyeri. A járás leje a pretor, mely állás megfelel a magyar főszolgabírónak, hatás-köre azonban mindinkább keve-sebb lesz. Kinevezés utján töltik be. A község feje a primar. mely-állás megfelel a régi községi bíró-nak. városokban pedig a polgár-mesternek. Az uj törvény nem ad megkülömböztető eimet a városok polgármestereinek még a munici-piumokban sem és ugyanez az el-nevezésük mint az egyszerű falusi biroknak. A primari állásnál már érvényesül az autonomia. ugyanis a primart a községi tanács választ-ja. Municipiumokban a primari ál-lás betöltésénél ugyanazon elv ér-vényesül. mint a magyar törvény szerint a budapesti székesfővárosi polgármesteri állás betöltésénél, ne-vezetesen a községi tanács által kijelölt három egyén közül egyet a belügyminiszter erősit meg. A mu-nicipiumi primarnak tehát egyfor-mán kell bírnia a község bizalmát ésvi kormány bizalmát is. Az au-tonomia szerve a megyei tanács és a községi tanács. Ugy a megyei tanács, mint a községi tanács tag-jai részben választás, részben kine-vezés folytán kerülnek be. A vá-lasztott tanácsosok száma nem le-het több, mint maximum 36. ugy a megyei tanácsban, mint a legna-gyobb község, tehát egy municipi-

unt tanácsában is. A választott ta-nácsosok az összes tagok számá-nak háromötödét képezik, mig két-ötöd rész. mint hivatalbóli tag ki-nevezés. illetve delegálás utján nyer mandátumot. A községi ta-nácsban ezen két elemen kivül még vannak női tagok is, kiket nem a lakosság, választ, hanem a községi tanácsot, kitevő két elem. a válasz-tott és kinevezett tanácsosok vá-lasztanak (cooptálnak). Ezeknek a száma azonban maximum 7. A me-gyei tanács elnökét saját maga vá-lasztja tagjai sorából ellentétben a régi magyar törvény intézkedésé-vel, hol a megyei tanácsüléseken, illetve akkori kifejezés szerint :t megyei törvényhatósági bizottsági üléseken a kormány által kineve-zett főispán elnökölt. A megyei ta-nács választott tagjai az általános, egyenlő titkos, lista szerinti vá-lasztás utján választatnak a kisebb-ségi lista (mi alatt nem a népki-sebbségi, hanem a kisebbségben maradt lista értendő) kötelező kép-viseletével. Választó mindazon férfi, román állampolgár, aki 21. életévét betöltötte és legalább egy éve a megyében lakik. A válasz-tás lista szerint történik, egyéni je-lölések nem lehetségesek. A pár-tokba vagy csoportokba tömörült 50 választó jelöli a listán levő egyéneket a megyei választásra nézve. Egy egyénnek két listán szerepelni nem lehet, tehát a lista győzelmétől függ végérvényesen az arra felkerült egyén megválasz-tása. A választás kerületenként történik, a már elkészített és min-den évben megújítandó választási jegyzék alapján. A választásokon bírók töltik be az elnöki tisztet. A megválasztott tanácsosok ha a vá-lasztás ellen 10 nap alatt nem ada

Közigazgatás i reform ( 160 ) K ö z i g a z g a t á s i reform

•

tik be panasz, vagy az elutasitta-tik, megalakulnak és esküt tesz-nek. A megalakulásnál részt vesz-nek és ugyancsak esküt tesznek a .jogszerinti kinevezett tagok, kik ál-lanak az egyház, iskola, közegész-ségügy, földmüvelésügy, ipar és kereskedelem és munkaügy egy egy képviselőjéből, kiket a belügy-miniszter erősit meg. A megyei ta-nácsnak hivatalból tagja a városok polgármestere és két tanácsosa, inig a városok tanácsában hivatal-ból tag a megyei tanács által de-legált 2—7 tanácsos. A törvény te-hát eltörli a virilizmust azaz a leg-több adó fizetés elve alapján be-került tanácstagokat és megszün-teti a megyei tisztviselők szava /.ati jogát is, ez utóbbiak, mint szakértők és referensek kötelesek részt venni a tanácsüléseken és a hozzájuk intézett kérdésekre felvi-lágosítást adni. A régi magyar tör-vény szerint működött, megyei tör-vényhatósági bizottság helyébe, melynek száznál is több tagja volt, lépett a maximum 36 választott és 21 hivatalból kinevezett tagból ál-ló megyei tanács. A megyei tanács a törvény szerint 5 bizottságra osz-lik. mindenik legalább 5 és legfel-jebb 8 taggal, mely bizottságok a következők: 1. Közgazdasági, 2. Közmunkaügyi. 3. Gazdasági. 4. Kulturális, 5. Közegészségügyi Bi-zottság. Ezen bizottságok re"feren-| seiből alakul ki a megyei állandó választmány, melynek elnöke a pre-fectus s amely helyettesíti a me-gyei tanácsot akkor, amikor az nem ülésezik és javaslatot tesz a me-gyei tanácsnak. Ezen szerv meg volt a magyar impérium idején is „tanács, mint állandó választmány" cimen és állott a megye főtisztvi-selőiből. Ezen állandó választmány

tagjai fizetést kapnak és tisztvise-lőknek tekintetnek. A község au-tonómiája a községi tanács kezében van. A községi tanács tagjai szin-tén választott és kinevezett taná-csosok, ugyanazon elvek alap-ján, mint a megyei tanács tag-jai. A választott, tanácsosok száma a legkisebb községben 9 és a legnagyobb községben 36 lehet. A kinevezett, úgynevezett hivatalbóli tagok ugyanazon szak-testületek képviselői, mint a me-gyei tanácsnál. A választás itt is az általános, egyenlő titkos válasz-tójog alapján lista szerinti szava-zással történik a kisebbségben ma-radt lista kötelező képviseletével, amennyiben az a szavazók számá-nak egyötödét elnyerte. A közsé-gi tanács ülésein a primar elnököl. Igvanez áll a municipiumokra is, ahol a régi magyar közigazgatási törvény szerint a főispán elnökölt, mint a kormány bizalmi embere. Az uj törvény szerint az által, hogy a primart a választott három taná-csos közül a belügyminiszter erő-siti meg, ezen elv annyiban nyer kifejezést, hogy a megerősített pri-mar egyúttal a kormány bizalmi embere is. A községi tanácsból is hiányzik a virilis elem és törölte-tett a községi tisztviselők szavazati joga is, ez utóbbiak ép ugy, mint a megyénél kötelesek az ülésen megjelenni és kívánatra felvilágo-sítást adni. A községi tanács dele-gál a folyó ügyek elintézésére egy ..állandó választmányt" mely áll kis községekben 3 tagból, városok-ban pedig 5—7 tagból. Ezen állan-dó választmány tagjai csak vá-lasztott tanácsosok lehetnek. Ezen uj intézmény folytán megszűnik a régi városi tanács, mely 6 évre vá-lasztott. tisztviselőkből állott s

Közigazgatás i reform ( 161 Köz igazgatás i reform

melynek tagjai voltak az 1886 évi XXI. t.-e. alapján a polgármester, főjegyző, tanácsosok, főügyész, rendőrfőkapitány. Ezen intézmény folytán tehát minden intézkedés a laikus elemek kezébe megy át és a tisztviselői tanács hatásköre el-töröltetik. Az állandó választmány tagjai egy-egy ügyosztály ellenőr-zésével vannak megbízva, fizetést kapnak, köztisztviselőknek tekin-tetnek és lemondásuk fölött a bel-ügyminiszter határoz. A tisztvise-lők az uj törvény folytán végrehaj-tó szervei a tanács állandó választ-mány és polgármester határozatai-nak és közvetlen a községi titkár (volt főjegyző) felügyelete alatt ál-lanak. kit. a községi tanács választ. Falusi községekben az uj törvény elismeri a régi jegyzői állásnak megfelelő „notar" állását, melyet a prefectus tölt be, ellentétben a régi magyar törvény intézkedésé-vel, mikor is a községi jegyző va-lasztás utján nyerte állását. Az au-tonómia a törvényben többé-ke-vésbé ki van domborítva, azonban különbözik a régi magyar törvény-hozástól a tekintetben, hogy sem a municipiumoknak, sem a megyei tanácsnak bármiféle politikai jel-legű határozatot hozni vagy felira-tot beterjeszteni ilyen értelemben tiltva van és természetesen meg-szűnt. a megyének azon joga. hogy , a meg nem szavazott újonc és adó kiállítása, illetve behajtása ellen re-zisztálhasson. Az autonom szervek önállóan határoznak, azonban fon-tosabb kérdésekben, mint pl. költ-ségvetés, szabályrendelet, ingatlan vagyon vétele és eladása, közszál-litás stb. a belügyminiszternek kell a végső szót kimondani s a megyei illetve községi tanács határozatait jóváhagyni. Ha a község, illetve

megye nem veszi fel a maga költ-ségvetésébe a különféle törvények által reá rótt kötelezettség folytán beiktatandó kiadásokat, ugy a Mi-niszter jogosult azokat hivatalból béirni. A megyei és községi tanács egész működését a Belügyminiszter ellenőrzi ugy központilag, mint a maga szervei által. A prefectus aki a kormány bizalmi embere is, részt vehet ugy a megyei, mint a köz-ségi tanács ülésein és ott. felszólal-hat s észrevételeiről közvetlen je-lentést tehet. A Belügyminiszter jo-gosított ugy a megyei, mint a köz-ségi tanácsot, a törvény által előirt esetekben feloszlatni. Ezen joga a centrális hatalomnak szintén fran-cia mintára lett meghonosítva és a magyar törvényhozásban nem volt. ismeretes. A feloszlatás okai háromfélék: 1. Ha a tagok szám* felénél kevesebbre redukálódván, a községi tanács nem képes működ-ni. Ugyanez a megyei tanácsnál is. 2. Ha a tanács átlépvén törvényes hatáskörét, politikai jellegű hatá-rozatot hoz, vagy a közrend és ál-lamérdek ellen ténykedik. 3. Ha a tanács rosszhiszemüleg kompro-mitálja a közigazgatás érdekeit. A feloszlatás a megyei tanácsokra és a municipiumbeli tanácsokra nézve királyi rendelettel, a többi községi tanácsokra nézve prefectusi rende-lettel történik. A feloszlatási ren-deletben kiírandó az uj választás és addig is ideiglenes tanács (Co-misia interimare) nevezendő ki. A feloszlatás ellen panasz emelhető a közigazgatási bíróságot pótló kirá-lyi Ítélő Táblánál, melynek hatá-rozata ellen felülvizsgálati kérelem-mel lehet élni a legfőbb Semmitő-székhez, mely ha ugy találja, hogy a Miniszter."illetve Prefectus nem törvényes indokok alapján oszlat-

Erdélyi Lexikon U

Központ i B a n k ( 1 6 2 ) Kr i s tó f

ta fel a tanácsot, ugy azt régi jo- i gaiba visszahelyezi még akkor is, ha a már megválasztott uj tanács működésben van, melynek műkö-dése ez által automatice megszű-nik. (S. I.)

Központi Bank, Váltóüzlet és Ke-reskedelmi rt., Temesvár. # 1920. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tar-talékalapok: 1,027.773. — Az igaz-gatóság elnöke: Rudolf Albrecht. Ügyvezető-igazgatók: Nemes Hugó éb Mátrai Dezső.

Kühlbrandt Ernst műtörténész * 1857-ben Brassóban. A Honterus-gimnázium rajztanára volt. Műve: „Die evangelische Stadtpfarrkirche in Kronstadt, 1898. 1927.

Kraft & Drotleff nyomdaüzem Nagyszebenben. 158 munkás. — 49 HP. "

Krassói Takarékpénztár rt.. Lu-gos. # 1879. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 10 millió. Tartalékalapok: 7,802.481. — Az igazgatóság elnöke: Dr. Bre-diceanu. Vezérigazgató: Grünbaum Soma.

Krattsz Ilonka (Litteczkiné) gra-fikus, * Temesvárt. Dolgozni kü-lönösebb előkészítő oktatás nélkül kezdett. Grafikáiból Temesvárt rendezett kiállítást.

Krenner Miklós dr. publiciszta, * 1875 VI. 18 Garamberzencén (Bars megye). Felsőbb tanulmányait a kolozsvári egyetem bölcsészeti ka-rán végezte. Déván tanárkodon, majd négy évig a háborúban volt mint népfölkelő százados. 1919-ben szegedi főigazgató, 1919—25-ig aradi kath. főgimnáziumi tanár, 1925-től újságok és folyóiratok munkatársa. Négy évi publiciszti-kai intenzivebb működése tollát a legbecsültebbek egyikévé tette. Ala-

pos történelmi és politikai ismeretei és — ihletett óráiban — elragadta-tott tollvezetése a legmeggyő-zőbb erdélyi politikai iróvá teszik. Gyakorlati politikai útjára a re-form-csoport (1. o.) élén indult, ez alakulat rövid szereplése alatt is tiszteletet szerezve politikai egyé-niségének és szónoki művészetének. Nagy napimunka-teljesitményei mellett fontos és jelentős társadal-mi pozíciókat is vállalnia kellett: a Magyar Újságírók Szervezetének, az aradi Kölcsey Egyesületnek, az aradi Ujságiró Klubnak elnöke. Régebben megjelent müvei: N e m -z e t i k i r á l y s á g e s z m é j e . — M a r t i n u z z i I. kötet (1903). — P e t ő f i (Arad 1923).

Krenner Zoltán dr. v. királyi köz-jegyző. ügyvéd, * Aradon 1879 november 26. Korán szerepel a köz-életi pályán, huszonkilenc éves ko-rában választott tagja a városi tör vényhatósági bizottságnak. Ügyvé-di működését főleg bűnügyi védel-mekben fejti ki. Önálló jogi mun-kája „A s é r t e t t fé l a f e l h a -t a l m a z á s i b ü n p e r e k be n." 1913-ban lippai közjegyző lesz:az impérium változás óta Aradon ügyvéd. Tagja a Magyar Párt re-form-csoportjának.

Kristóf György * 1878. Tófalván (Maros Torda megye). 1903—1922-ig a szászvárosi ref. kollégium taná-ra volt, 1922-ben a kolozsvári egye-temen a magyar irodalom tanára lett. 1904—1925 között számos iro-dalomtörténeti, esztétikai és élet-rajzi tanulmányt irt. Az impérium évei alatt többször megjelent nyil-vános pódiumon, irodalmi társasá-gok hívására, előadásokat tartva, általános vagy nemzeti kulturkér-désekről. (Marosvásárhely, Nagy-várad). Az uj erdélyi irodalom ér-

Kristóf ( 163; Krüzselyi

tékelését napilap cikkekben, de ön- természetérzése a tájképhez viszi, álló tanulmányban is megkísérelte. de számos genre-képe és portréta-A Petőfi centennárium alkalmából uulmánya tanúskodik emberlátása Petőfitanulmányokat adott ki. a mellett is. Törzstagja a nagvbá-jubiláris Jókai évben ...I ó k a i j nvai festökoloniának és egyik ve-é l e t e é s m ü v e i " (Kolozsvár /.otője a nagybányai festőiskolának. 1925) c. könyvét, irta. Az E. I. T. Kronstadter A'dgemeine Spar-i'j a Kemény Zsigmond Társasa^ Uassa in Kronstadt (Brassói Aita-valamiht a Magyar Irodalomtörté- lános Takarékpénztál Brassó. # neti Társaság tagja. A ref. egvh:» 1835. Az 1927 december 31-iki mér-zi közéletben, mint egyházkerületi iegben feltüntetett alaptőke: képviselő vesz részt. Háború előtt ")0.007.000. — Tartalékalapok : megjelent fiatal tanárkorabeli ta- :15,227.792. — Az igazgatóság el-nulmányaitól eltekintve s a már uöke: l'orr Emil. Vezérigazgató: emiitett ujabbakon kivül megjelent Eder Hans. 1928 junius »?-án ineg-Kristóf összeállításában egy anto- tartott, rendkívüli közgyűlésén a logia élő erdélvi novellisták müvei- Siebenbtirgische Handels und ln-ből ( E r d é l y l e l k e . Berlin 1924) dustrie Bank B r a s s ó és Transylva-s részben az ő szerkesztésében je-; nia Banca pentru Oomert- sí In lent meg 1928-ban az E. I. T. ro- dustrie Bucarest. pénzintézetekkel mán lirai antologiája. Jókai Mór- elhatározott fúziót a Comisia Eco-ról irt könyvét Bitay Árpád román uomica Specialá jóváhagyta. A fu-nyelvre fordította. z.ióval kapcsolatosan a Kronstadter

Krlstóf-Krausz Albert festő * Allgemeine Sparkassa 50.007.090, 1892-ben. Müépitészeti oklevelet alaptőkéjét 100 millió leire emelte szerzett a müncheni műegyetemen, lel s az. uj emisszióból 40 millió hol Theodor Fischer tanítványa lei névértékűt a beolvadó két ínté-volt. Alint festő, ugyancsak Műn- z.et részvényeinek becserélésére •chenben az Akadémián s különbö- használta fel. A Kronstadter All-ző magániskolákban dolgozott. Ha- gemeine Sparkassa 5 millió leit ború -után Temesvárt él, főleg mint jegyzett a Kézdivásárhelyi Kisegi-portré-festő. Kiállításokat erdélyi tő Takarékpénztár rt. 1928. évi városokban és Bukarestben rendé- részvénykibocsátásából s ezen ér-zett. Mint építész a legmodernebb dekeltségvállalásával nevezett ban-iíányok felé orientálódik. kot érdekkörébe kapcsolta.

Krizsán János festőművész. * Krüzselyi Erzsébet * 1875 III. 21. 1886 Kapnikbányán. Gyermekkorát Máramarosszigeten. Gvermekkorá-és-"ifjúságát Nagybányán töltötte, ban sulvos szembaj és teljes hal-Pálvafutása egy beesik a nagyba-1 lás-hiány sújtja, ami okozta, hogy uyai szabadfestőiskola megalapitá- iskolába nem járhatott, önképzés-sának idejével. Tanulmányait 1905 - sel haladt. 1896—1900 között.'atv-1907-ben müncheni stúdiumaival iának segédkezett a „Máramaros" gazdagítja. Első jelentősebb szereji c. lap szerkesztésében. Eleinte ver-lése Münchenben volt. ahol a set és novellát, később csak verse-Kunstvereinban állított ki. Állandó ket- irt. vidéki és budapesti lapok-kiállítója volt a budapesti Mücsar- ba. 1897—1928-ig több verskötete je-noknak és a Művészháznak. Erős lent. meg. ezekből kettő az impérium

ír

Kubán ( 164 ) Kul turközeledés

óvek után: „ H a n g t a l a n L i -r á n" (1924 Máramarossziget) „Ö r ö k c s e n d d e l - K ö d ö n á t " (1928 Budapest,). Ez utóbbiról Kei-chard Piroska irt szimpatikus so-rokat a Nyugat folyóiratba. 1928 március 27-én a „Fáklya" Buda-pesten szerzői estet rendezett. K. E.-nek harmincéves iráskodása em-lékéül. Az Erd. írod. Társ. és a Kemény Zsigmond Társaság tagja.

Kubán Endre hirlapiró * 1877. A háború előtti években több bu-dapesti lapnak volt munkatársa. Temesvárra kerülvén, előbb a Te-mesvári Hirlap. majd a Déli Hirlap belső munkatársa. Dolgozik még jugoszláviai és csehszlovákiai ma-gyar lapokba. Tehetséges gyermek-iró, a „Gyermekújság" szerkesztő-je. Könyvei : S z i v e k s z a v a . — G y e r m e k v e r s e k . — K a c a -g ó k á d e n c i á k . —• Több mese-könyv.

Kudzsiri és Kiskapusi vasmű r. t. (Uzinele metalurgice din Copíja-mica fji Cujir). Invesztált tőke 2,934.921 a. 1. Két hengermű. 1360 HP. 490 munkás. Gyárt: 8000 tonna különféle speciál acélt, szer-számacélt, acélöntvényeket és hen-gerelt vasárut.

Kulturközeledés. A legmerevebb politikai szembenállások idején, az impériumévek elején került forga-lomba ez a szó, mely — erdélyi je-lentésében —• a román és magyar kulturák közeledésére illetve kö-z e l í t é s é r e használtatott. Mind-két oldalon csak a legkevesebbek részéről szerepelt őszinte értelmi kíváncsiság ebben a dologban, mar gyar intellektuálisok — a kiutta-lan helyzetben — valami utópiás modus vivendit láthattak benne. Gyakorlati kivitele ügyefogyottan indult, hiszen a kulturák egymás

megértésének legelemibb feltétele hiányzott: az erkölcsi szabadság. Ahogy útnak indították — modern román versek magyarra fordításá-val — csak a művelődés élén ál-, lók csemegéje lehetett, de még ezek-nek sem (nemhogy szélesebb réte-geknek!) napi kenyere. Szinháziro-dalmi téren való folytatásában — román darabok ötletszerű szinre-hozatalában — pedig kiütközött az elkényszeredett devóció. Kilátási, sabbá a K.-re való törekvések ak-kor váltak, mikor általánosabbá lett az a meggyőződés, hogy a ,.megértés"-t tneg kell előznie a „megismerés"-nek, a mindenoldalú, a geográfiai, néprajzi és széleseb-ben-kulturális megismerésnek s hogy az eligazodásnak mint a po-litikában ugy a kulturában is. el-engedhetetlen föltétele a terepisme-ret. A szakmák országos szervez-kedése, a kongresszusok, az uta-zási kedv föllendülése is lépést je-lentenek a cél felé. Irodalmi és mű-vészeti téren is — a legutóbbi időkben —1 a kapcsolódás intenzi-vebb. A kolozsvári Magyar Szinház bukaresti vendégjátékai, a Helikon bukaresti szereplése, a kultuszmi-nisztérium támogatásával az E.I. T. kiadásában megjelent román költő-antológia, a magyar képzőművé-szek sikeres szereplése a Salonul Oficial-ban, magyar és román lapok kölcsönös kulturreferátumai, ma-gyar tanárok részvétele lorga Vá-lenii de Munte-i szabadegyetemén — ha eddig nem is reveláltak még csak kedvezőbb atmoszférát sem — járhatóbb utakra és örvendetesebb lehetőségekre mutatnak. Komán versek magyarra fordításával in-tenzivebben foglalkoztak: Áprily La-jos. Berde Mária, Fekete Tivadar, Kádár Imre, stb. A román iroda-

K u n ( 1 6 5 ) K u n c z

loin ismertetését szélesebb alapo-kon űzi Bitay Árpád. Színpad szá-mára több darabot fordított Kádár Imre. Feltűnően kevesen foglalkoz-nak román prózai müvek fordítá-sával, ami pedig érthetően sokkal szélesebb rétegek figyelmét irányí-taná a román irodalom felé. A mérleg másik serpenyőjébe Octa-vián öoga Madách fordításán kívül csak elszórt versfordítások esnek, köztük I'etre A. George Ady- és' Petőfi fordításai. — 1928 nyara óta Nichifor C r a i n i c iró, v. kul-tuszállamtitkár a kisebbségi írók-nak a román írókkal közös P e n C 1 u b-ba tömörülését szorgalmazza, i

Kun Richárd * 1873 XII. 25. Reáliskolát végzett s utána a bu-dapesti Keresk. Akadémia szak-tanfolyamát. Timisoaran a Mező-gazdasági Ipar r. t. igazgatója. A temesvári kereskedelmi és ipar-kamara alelnöke, több kereskedelmi érdekképviselet vezetője. 1927-ben megszervezte az E r d é l y i é s B á n s á g i K e r e s k e d ő i E g y e s ü l e t e k S z ő v e ts é g é t . a melynek ügyvezető elnöke. A te-mesvári Uoyd Társulat egvik igaz-gatója.

Kuncz Aladár iró, * 1886 Ara-don. Főiskolai tanulmányokat a budapesti egyetemen és a Sorbon-1

neon végzett. Négy évig az Eöt-vös-kollegium tagja volt. Tanárko-dott a VI. ker. főgimnáziumban. Franciaországi tanulmányútján éri a háború, öt évig internálva volt. Visszatérve újból pesti tanái 1923-ig. Akkor Erdélybe jön, az E l l e n z é k munkatársa, később szerkesztője lesz (e lap irodalmi mellékletének első szerkesztője). Háború előtti írásaiból ,,N y u g a t"-beli (e lapnak 1908-tól 'fő-munkatársa) cikkei és tanulmá-nyai, „ T o l d i F e r e n c z " (1907), „ T h ö k ö l y a f r a n c i a i r o d a -l o m b a n " (1914) önállóan megje-lent müvei és műfordításai emlé-kezetesebbek. Erdélyi működése alatt kötete nem jelent meg, de elkészültek több kötetnyi novellái és fogságbeli „ F e l j e g y z é s e i". Néhány novellája, tanulmánya, kritikai cikke az Ellenzékben, Pásztortüzben. Helikonban jelent meg. firdeme az Ellenzék irodalmi mellékletének megszervezése, ami vei az erdélyi irodalom és az ujabb magyarországi irodalom népszerű -sitéséhez nagyban hozzájárult. Ez a passzív de eredményes irodalom-politika az igazolása K.-nak azok-kal szemben, a kik harcos fellépé-sét várták a burjánzó irodalmi ko-molytalanság ellen.

La Roche és Dcrvas Egvesült Erdőipar r. t., NagyváraiI. #"1907-ben. Társvállalatok: Nagyváradi Erdőipar r. t., Nagybáródi Erdő-kitermelési r. t.. Kőrösvölgyi Fa. ipar r. t. Mind a négy vállalat kö-zös vezetés alatt áll és alaptőkéik, tartalékokkal együtt 28.7 millió leit tesznek ki. Ipartelepeik: Mezőte-legd, Élesd. Lonka. Szilágynagy-faln. Gyári hajtógépek lóereje: 1100 HP. Vasutak: eca 130 km. hosszú iparvasut. egy siklópálya, minden állomáson iparvágány. Gördülő-anyag: 10 mozdony. 165 drb. 10 tonnás iparkocsi. Fűrészek, összesen 15 Gatter. hozzátartozó kör-inga és szalagfűrészekkel. Ja-vítóműhelyek: 3 mozdony- és wag-gon-javitóműhely. Erdőségek: cca 10.000 kat. hold erdő és cea 8.000 kat. hold talaj. Főbb termelési ágak: tűzifa, vasuti-talpfa, tölgy-és bükk-fürészáru, faszén. Export-területei: Magyarország, Csehszlo-vákia. Olaszország. Németország, Svájc, stb. Elnök: Dr. La Roche Alfréd, Basel. Vezérigazgató: Eich-ner Sándor.

Laczkó Aranka drámai színésznő Kassán született, színész család le-származottja. Iskoláit Kassán és Pécset járta. Korán lépett szín-padra, a nyolcvanasévek vidéki magyar színészetének majd minden állomásán megfordult. Tagja volt a Thalia szinészszöve'tkezetnek is, amelynek Ditroi volt a művezetője.

1896-ban Megyeri Dezső Kolozs-várra szerződteti s azóta (Megyeri, Bölönyi, Janovics direkciója alatti

'megszakítás nélkül a kolozsvári magyar színház tagja. Anyaszere-peit közönség és kritika elismeré-i sétől kísérve alakítja, lankadatlan művészi kötelességtudással.

Láday István jogi iró * 1873-ban, besztercei származású, régi er-délyi családból. A büntetőjogi iro-dalom terén ismert név ínég Er-délyben való megtelepedése előtt. Kolozsvárt űzött ügyvédi gyakor-lata mellett kiterjedt és jelentős jogi szakirodalmi működést, fejtett ki román, magyar és német szak-lapok hasábjain. Főbb müvei: A f i a t a l k o r ú a k k r i m i n a -l i t á s a (francia nyelven). — Az o s z t r á k p o l g á r i t ö r v é n y - : k ö n y v k o m m e n t á r j a . 3 kö-tet. (román nyelven). T e l e k -k ö n y v i j o g I. és II. kiadás (ro-mán n vei ven).

Lakatos Aladár * 1891-ben Ara-don. Irt. közgazdasági és társada-lomtudományi cikkeket napilapok-ban s ilyen tartalmú előadásokat is tartott. Az A r a d i Á l t a l á n o s T a k a r é k p é n z t á r ügyv. igai-gatója.

Lakatos Ferencz Ottó v. mino-rita rendfőnök * 1865-ben. Előbb főgimn. hittanár Nagvbánvá"' 1907—1918-ig rendfőnök ' 1918-tól Aradváros plébánosa. Irt: .,Szent-beszédek"^ (1895) s kisebb egyb*

L a k a t o s ( 167) L á n y i

dolgozatokat, vezércikkeket lapok-ba. Középiskolák létesítésében és fejlesztésében (Nyírbátor, Gödöllő, Szilágysomlyó) szerzett érdemeket. A III. oszt. vaskorona rendet kapta.

Lakatos Imre publiciszta. * 1882-ben. Orvosi doktorátust szer-zett, de orvosi gyakorlatot nem

folytatott. 1907-től Párisban élt, mint francia napilapok és folyóira-tok munkatársa. 1922-ben tért visz-sza külföldről. Előbb Marosvásár-helyt élt, majd 1925-ben Kolozs-várt telepedett meg s az .,E 11 e n-Í é k" szerkesztőségébe lépett, mint külpolitikai munkatárs. E lap ha-sábjain megjelenő, külpolitikai ese-ményeket glosszáló Írásait, vala-mint folyóiratokban ( K a l a u z , 11 e 1 i k o n) közölt nagyobb tanul-mányait sok tárgyismeret és szi-

gorú gondolatfűzés teszik nagyon becsessé. Nyugodt előadás és elő-kelő konzervatizmus jellemzi kül-földi (elsősorban francia) írókat is-mertető revue-cikkeit.

Lakatos Sándor dr. a m a r o s -v á s á r h e l y i G v á r i p a r o s S z ö v e t s é g titkára" * 1886. Ma-rosludason. A nagyipari szervez-kedés országossá tételében fejtett ki munkásságot, igy az U. G. I. R. létrejöttének előmunkálataiban is szerepe volt. Mint ezen szerv egyik előadója, 1923 óta több gazd. és szociális törvényjavaslat kritikáját készítette el az Ugir részére. Ugyancsak szakreferensi minőségé-ben vett részt a Nemzetközi Mun-kaügyi Iroda 1928-as genfi kon-gresszusán. A marosvásárhelyi vá-rosi tanács tagja.

Láncgyár — Temesvár ( Fab-rica de Lanturi S. A.) alaptökéje 2 millió, beruházott tőke 112.552 a. 1. 59 szerszámgép, 165 HP. 114 munkás. Gyárt: 1272 tonna lán-cot, ujabban sörétgyártásra is berendezkedett. Vezérigazgatója: D r e c h s l e r Vilmos.

Lányi Ernő ifj. zeneszerző, satu-marei ügyvéd, * 1886 IV. 1. Sza-badkán. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárt és Budapesten végezte, ahol a Nemzeti Zenedének is nö-vendéke volt. Zenei kiképeztetését főleg édesapjától, id. Lányi Ernő-től nyerte. Mint komponista 1916-ban tünt fel. mikor egy modern dalciklusát nagy sikerrel mutatták be Budapesten. Invencióval irt két Ady-dala („Jöttem a Ganges part-jairól" és a „Ködbefult hajók") — a Petőfi „Szeptember végén" c. versére irt lyrai jelenete, továbbá Lányi Sarolta, Kosztolányi, Ig-notus, Szép Ernő, Somlyo Zoltán, stb. versekre szerzett dalai és kar-

Lápedatu ( 1 6 8 ) László

kompozíciói budapesti kiadóknál jelentek meg. A szatmári Filhar-, moniai Társaság egyik alapitója és vezetője.

Lápedatu Alexandru egyet, tanár, a történelem tanára (románok tör-ténelme) a kolozsvári egyetem filo-zofiai fakultásán. 1927-től kultusz-miniszter. Az Extensiunea Univer- \ sitará tiszt, elnöke. A Román Aka-démia történelmi szakosztályának tagja (1918). (1. m. Függelék.)

..Lapkiadó" r. t. nyomdaüzem Kolozsvár. 110 munkással. — 25 Hl*.

Lascu Demeter dr. * 1875. Roj-t.on (Bihar-m.) Három izben volt kamarai képviselő; 1927-ben ellen-jelölt nélkül szenátor. Több évti-zedes publicisztikai működése alatt román lapokon kivül irt a régebbi, progresszív szellemű magyar la-pokba is: ..Világ". ,.Huszadik Szá-zad", „Szabadgondolat" stb. Több parlamenti beszéde megjelent. Kel -l e m e t l e n i d e g e n e k be-ö z ö n l é s e R o m á n i á b a . — A r o m á n n e m z e t i s z u v e r é-n i t á s é s a N é p l i g a , stb.

László Arnold hírlapíró. * 1880 IX. 7. Sárváron. Háború előtt szer-kesztette a Soproni Szemle, Pa-rasztujság. Föld Népe. Világsza-badság c. lapokat. 1920-tól a C o n-s u tn. R u m & e n i s c h e r L I o v d és B u 1 e t i n u 1 egyik vezetője.

László Árpád zeneszerző és zene-pedagógus * Módoson 1864-ben. Budapesten nyert zenetanári. Wien-ben a conservatoriumban művészi oklevelet. Oompositioban A. Dvo-rak egyedüli magyar tanítványa volt. Járt concertt.urnén Ameriká-ban. majd Troy-ban három évig tanároskodott, miközben zongora-előadói és zeneszerzői művészetét, is űzte. Irt zongoramüveket és da-

lokat, melyek Leipzigben és Buda-pesten jelentek meg. A marosvá-sárhelyi városi zeneiskola zongora-tanára.

László Dezső gvergvószentmik-lósi ügyvéd * 1883-ban. A világ-háború után Csikmegye gazdasági ügyeinek rendezésében tevékeny-kedett és a Csikmegyei Magánja-vak visszaszerzése érdekében mint kiküldött járt el. Két cikluson ke-resztül volt a román parlamentben Csikvármegye képviselője.

László Endre a T r a n s i l v a -n i a Bank 11. T. vezérigazgatója. * 1882. Impériumváltozás előtt a Törökkanizsai Kerületi Takarék-pénztár igazgatója és az ott alapí-tott Villamos r. t. vezetője volt. 1921-ben elfoglalta a gyulafehér-vári Takarékpénztár vezérigazga-tói pozícióját. Ezen intézet, mely cógét Transilvania Bank r. t.-ra változtatta. 1928 évben magába-olvasztotta az Erdélyi Gazdasági Bankot és székhelyét Kolozsvárra tette át. Az egyesült intézet ügyv. alelnökévé választották. Az erdélyi róm. kath. státus igazgató tanácso-sa. Az Erdélyi Bankszindikátusnak revizora és igazgatósági tagja.

László Ferenc dr. * 1873-ban, meghalt 1925-ben. A Székely Mikó-KGlIégium tanára s a Székely Mu-zeum igazgatóőre volt. Tudomá-nyos munkásságának legértékesebb részét az erősdi (Háromszék vm.) praemvkenaei-kori östelep feltárá-sa, az ásatás eredményének kiállí-tása és feldolgozása teszi. Ez a munkásság gazdag anyagot szolgál-tatott Délkelet-Európának őstörté-nelméhez és külföldi kutatók fi-gyelmét is felkeltette. Ásatásaira vonatkozó önállóan megjelent mun-kái: N é g y e z e r é v e s k u l t u -ra e m l é k e i H á r o m s z é k -

Lazar Leszarni toló-bank

v á r m e g y é b e n (Sepsiszent- j gi pályára tért. A közéletben ugy györgy 1!)11). — F e s t e t t e d é - is mint a bunyadmegvei 48-as párt n y c k az e r ö s d i é s o 11 s z e - elnöke, ugy is mint a magaalapi-mi t e l e p e k r ő l (Budapest 1912). totta „Déva és Vidéke" c. lap szer-— Á s a t á s o k az e r ő s d i ő s - kesztöje élénk részt vett már hábo-t e l e p e n I. rész (Kolozsvár 1914). ru előtt. — Később „Hunyadvár-— Számos ismertető közlemény la- megye" c. lapját szerkeszti. Önálló-pokban. an három dolgozata jelent meg:

Lazar Aurél Nemzeti-Farasztpár- Z a r á n d o k o l á s R á k ó c z i ti politikus. * 1872 VIII. 27. Tanul- s í r j á h o z " , ,,A z s i d ó s á g " éa mányait Nagyváradon és Budapes- „A J ö v ő u t j a " . — Cikkeket irt ten végezte. 18 éves kora óta vesz a Brassói Lapok ba, az Ellenzék-részt az erdélyi román nemzeti po- be. az Újságba, a Keleti lljság-litikában. 27 éves korában bent van ba, a Magyar Kisebbségbe. Az a Nemzeti Komitéban a román Országos Magyar Párt Dévai Ta-nemzeti mozgalom vezérei közt. gozatának elnöke. 1906-tól a vármegyei törvényható- Lendvai Jenő * 1883. A temes-sági bizottság tagja, imperiumvál- vári Kereskedelmi és iparkamara tozás után ugy Nagyvárad város, lőtitkára, a Bánáti Gyárosok Szö mint Biharmegye tanácsának tem- vétségének titkára, a „ K e l e t i peramentumosan harcos tagja. Az L l o y d " közgazdasági szaklap fő-imperiumváltozást megelőző ta- szerkesztője. A Keleti Akadémiát nácskozásokban jelentős szerepe lludapesten, a jogot Budapesten és volt. Erdély 1918 évi ideiglenes Kolozsvárott végezte. Közgazdasá-kormányában az igazságügyi re- gi és szépirodalmi közleményei tr> szórt főnöke. Az uj éra, alatt több inesvári és budapesti lapokban je-izben kamarai képviselő. Az lentek meg. „ T e m e s v á r v á r o s A s t r a Kultúregyesület, n.-váradi k ö z g a z d a s á g i l e í r á s a " c. és biharm. körzetének vezetője. könyvét a „Közgazdasági Szemle"

Lazarescu Vasile dr. a nagyvá- adta ki. radi gör. kel. román teologiai aka Leon (íheorghe egyetemi taná>, démia tanára. Szerkeszti a nváradi pénzügytant adja elő a kolozsvá-egyházmegyei folyóiratot, a Legea ri egyetem jogi fakultásán. Tan Romáueascá-t. Egyházirodalmi könyve: C u r s e l e m e n t a r d e munkái a d o g m a t i k a köréből i d r e p t f i n a n c i a r . jelentek meg. Az akadémián is & Lestyán Endre dr. nagyvárad-uj dogmatikát adja elő. városi plébános * 1877 Székelyhi-

Légrády István könyvkereskedő, don. Hosszabb ideig mint th. tanár * Temesvárt 1878 VIII. 6. Szakis- működött. 1913 óta plébános Nagy mereteit Wienben, Leipzigban sze- váradon. 1923-ban c. prépost, 1925 rezte. A kisebbségi magyar mozgal- ben pápai prelátus lett. 1920-ban makban szervezési munkával és alapitotta és azóta szerkeszti az publicisztikával vett részt. Az O. „Őrszem" hitbuzgalmi hetilapot. Az M. P. közp. int. b. tagja. egyházmegyei Oltáregyesület iga/g.

Leitner Mihály dévai ügyvéd * s a Kath. Kör alelnöke. 1868. A budapesti Orsz. Itabbikép- Leszámitoló-bank rL, Temesvár, tó Intézet növendéke volt, majd jo- # 1906. Az 1927 december 31-iki

Liget i 1 7 0 ) L i t t e c z k y

mérlegben feltüntetett, alaptőke: 24 millió. Tartalékalapok: 10,750.000. — Az igazgatóság elnöke: Ing. Vic-tor Bláíjian. Vezérigazgató: Kubit-sek Oszkár.

Ligeti Ernő, iró és hírlapíró * 1891 II. 1<» Kolozsvárt. Háború előtt a Nagyváradi Naplót szerkesztette, hadiszolgálata végeztével a Keleti Ujság szerkesztőségébe lépett, e lap irodalmi és külpolitikai rovatá-nak vezetője. Az ujerdélyi irodalmi j Mozgalmak irányításában — lap-

ja nagy publicitása révén — tekin-téljes része volt. Közéleti szerepét a progresszív társadalmi megmoz-dulások istápolásában találta men. Irodalmi cikkeiben az erdélyiség, politikai Írásaiban a polgári de-mokrácia mellett tesz hitet. Két kötet verse — e poémák retorikai zengése dacára is — a tisztultabb hangú erdélyi lírát gazdagítja. No-vellái és regényei (jórészt az erdé-lyi polgári világ rajzai) nyugodt vonalvezetésükkel és mesterségbeli készségükkel külömböznek el az ifjuerdélyi lelkendezéstől és rapszo-diától. Mondanivalóban leggazda-gabb elbeszélő müve eddig: a ..Kék Barlang" c. kétkötetes regénye. 1924-ben kiadott politikai portréi anekdotaszerüek. Megjelent kötetei: - , M a g á n v o s a n e z e r t a v a s z , k ő z ö t t " 1914. ..Én j ó t a k i i t a m " 1924 (Versek). „ A s s z o n y " (novellák). ..B e 1 v e d e r e". ,,í f-j i t ó s z ii z". ,.F öl a b a k r a", „A k é k B a r l a n g " I—II (Re-gény). „ E r d é l y v a l l a t á s a " (politikai portrék). „P á n e u r ó -p a i m o z g a l o in". Novellái kö-zül többet németre és románra fordítottak.

Ligeti Sándor, társadalomtud. iró, bankigazgató * 189(1 Kaposvárott. Államtudományi doktorátust szer-

zett és bankpályára lépett. 1917 óta Dicsőszentmártonban ól, 1920 óta a Kiiküllövölgyi Keresk. és Iparbank v. igazgatója. Cikkei — Erdélyben — a Keleti Ujság, Ujkelet. Korunk és a Jövő Társadalma c. lapokban jelentek meg. Önálló két kötete: ,,A t á r s a d a l m i g a z d a s á g di-n a m i k á j a" (Dicsőszentmárton 1925) és ..A z e r k ö l c s k e l e t -k e z é s e é s f e j l ő d é s e " címen jelent, meg (Kolozsvár 1927). Mind-két tanulmány: egy társadalmi re-former jóhiszemű állásfoglalása. Fizikai és biologiai törvények uralmát véli bizonyítottnak a tár-sadalmi élet tényeiben és sok op-timizmussal — ennek a belátásnak terjedésétől várja az ember örök boldogságát, a jobb jövőt.

Lindner Ármin a temesvári L 1 o y d T á r s u l a t igazgatója. Háború végéig városi tisztviselő volt; tanácsosi rangban a pénzügyi és gazdasági osztály vezetője volt. Háború alatt a közélelmezést szer-vezte. Városi hivatalától megvál-ván. a Városi Takarékpénztár igaz-gatója lett s mikor ez a Tiniisiana-ba beolvadt, ennek az intézetnek temesvár-belvárosi fiókját vezette mint igazgató. A Lloyd bíróság tárgyalásain gyakran visz elnöki szerepet.

Litsek Zoltán dr. lugosi ügyvéd, * 1884 Macsorán. Ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1909 óta folytat gyakorlatot. 1913 óta vm. ügyész. Az erdélyi irodalmi és művészeti törekvések mellett. — a legküzdel-mesebb években — támogatóiam állt-. Az Erd. Lexikont adatgyűjtés-sel segítette. A L. T. V. E. sport-egyesület elnöke.

Lftteczky Endre festő, a budapes-ti képzőművészeti Főiskolán kezd-te és külföldön fejezte be tanulmá-

Lloyű-b i róság ( 1 7 1 , L u g o s i Népbank

nyait. 1906-tól a Nemzeti Szalon- ! ban több izben állított ki. 1918 óta Felsőbányán dolgozik. Az uj im-périum alatt Erdély nagyobb váro-saiban rendezett kollektív kiállítá-sokat. Több képe van állami és egyéb közhatósági tulajdonban.

Lloyd-biróság. A temesvári Lloyd társulat bíráskodási jogát az 1870 évi II. törvénvcikk. valamint az 1912 LIV. 24-ik szakasza állapítják meg — s miután ezen törvények | joghatálya Nagyrománia alkotmá-1

nyának 135. szakasza értelmében j fenntartatott. — a társulat válasz-tott bírósága törvényes alapon há-borítatlanul tovább működik. Ha-tásköre, tekintet nélkül a felek lak-helyére, kiterjed mindazon ügyek-re, melyekre nézve az 1881. LIX.! 94. §. értelmében illetékességgel bir. Tagjai a Lloydtársulat választ-mányának tagjai, kizárólag román állampolgárok. Megalakulása min-den egyes ügy tárgyalására akként történik, hogy a felek mindegyike a választmány tagjai sorából egy. esetleg két birót választ s ezek vá-1

lasztanak egy elnököt. Nyelve ki-záróiig az állam nyelve: román.! Minden beadvány esak ezen a nyel-ven adható be. a tárgyalások kizá-rólag csak ezen a nyelven folynak.; Állami ellenőrzés alatt áll, ameny-1 nyiben a törvénynél fogva, a fel-1

ügyeleti hatóságot a Curtea de' Apel föelnöke gyakorolja. Ez a bí-róság alapos lelkiismeretes (minde-nekfelett pedig gyors) ítélkezésé-vel mintaképe lett a kereskedelmi igényeknek megfelelő szakbiróság-nak s mint ilyen közmegelégedésre működik.

Lővy Ferenc dr. marosvásárhe-lyi rabbi * 1869. Teologiát és egye-temet. Budapesten és Berlinben vég-zett. Előbb Nagyatádon, 1903 óta

M.-Vásárhelyen működik. Cikkei az erdélyi szombatosokról, az őske-reszténység és zsidóság viszonyá-ról magyarorsz. és erd. évkönyvek-ben. folyóiratokban jelentek meg. Kiadott egy „ B i b l i a i t ö r t é -n e t"-et, egy tanulmányt R. S i-ni o n 1. J ó c h á j é l e t é r ő l és szentírás magyarázatáról. Fordí-totta M. Nordau ..D r. Koli n ' c. drámáját.

Lugosi gör. kath. püspökség, (lu-goj-i). # 1853-ban IX. Pius által, a gyulafehérvári, fogarasi és nagy-váradi egyházmegyékből vett. ré-szekből. Magában foglalja Hunyad-megyét. a Bánságot. Arad várost. Eddig 7 püspöke volt, beleértve mai püspökét l)r. Nicolescu Sán-dort (1922—). Híveinek száma kb. 100.000. Az egyházmegye 16 espe-resi kerületre oszlik. Van 5 kano-nokból álló káptalana. egyházme-gyei konviktusa (megnyílt 1910-ben) és gyönyörű palotával rendel-kező papnevelője, nieiv 1914-ben nyílt meg, de 1919-lten ideiglenesen beszüntette működését. Fontosabb alapok: az egyházmegyei papok nyugdijalapja, (vagyon kb. 1 mil-lió lei), a Hosszú püspök által léte-sített. rendelkezési alap (kb. 1.200.000 lei), a Frentiu püspök által alapított, segélyalap (1 millió lei alapítványi tőkével). Van egy-házmegyei missió egylete, nieiv élénk működést, fejt ki s kiadvá-nyaival hézagot, pótol. Az egyház-megyei iskolák az elemi népokta-tás államosításával mind beszün-tették működésűket. Egyházme-gyei hivatalos lapja ..Sionul Ro-inánesc."

Lugosi Népbank rt., Lúgos, jp 1883. Az 1926 december 31-iki mérlegben feltüntetett. u.<iptőke: 6 millió. Tartalékalapok: 12.708.441.

L u k á t s 172 Lupeanu-Melin

Az igazgatóság elnöke: Dr. Antal ' Imre. Vezérigazgató: Tauszk Jenő.

Lukáts Jenő aradi gyermekor-vos * 1883 Budapesten. 1910-ben az Aradvárosi Gyermekkórház fő-orvosa lett. Az Aradi Anya- és

-Gyermekvédő Szövetség igazgató főorvosa. Humanitárius és műve-lődési mozgalmak első sorában áll.

Liikö Béla orvos * 1883 Szat-máron. A budapesti egyetemen szerzett orvosi és sebészeti diplo-mát. Tanársegéd volt Tlianhoffer bonctani intézeténél, sebészetben Herzl és Réczey tanárok mellett specializálta magát. Budapestről a szatmári kórház sebészi állásába | ment. ennek a kórháznak (ma ál-lami kórház) igazgató-főorvosa. Háború alatt a VII. hadtest ta-nácsadó sebésze volt. Bonctani, ál-talános kórtani és sebészi dolgoza-tai magyar és német, szakfolyóira-tokban jelentek meg.

Lumina csillárgyár (Prima fau rica romána de candelabre si már-furi nietalice S. A. Timisjoara). Alaptőkéje 10,000.000 lej. Invesz-tált tőke: 134.610 a. I. 24 szer-számgép. 23 HP. 65 munkás. Gyárt: 36 tonna külömb. csillár, falikar és a világit, szakin, vágó fémcikkeket.

Lupa$ dr.. Ioan, román történet-író. * 1880-ban Sáliíjtén. Kgyetemi tanulmányokat Budapesten és Ber-linben végzett, theologiai tanár volt. a szebeni „Andreian" papi szemináriumban, majd sálistei fő-esperes, jelenben a kolozsvári egyetemen a nemzeti történelem ta-

nára. Az 1926—-27-beli rövid életű Averescu-kormányban közegész ségügyi miniszter volt. Lupaíj, mint történész, az erdélyi románság, különösen az erdélyi román egy-házak múltjának érdemes kuta-tója. Főműve: „M i t r o p o 1 i t u 1 A n d r e i S a g u n a" (ed. I. Sibiu, 1909 ed. II. 1911), ezenkívül még egy sereg közleménye és akadémiai értekezése egyháztörténeti kérdé-sekről és híres román egyházi fér-fiakról. Magyar nyelven is jelen-tek meg tanulmányai és tudomá-nyos hozzászólásai („A z e r d. g ö r. k e l . e g y h. é s v a 11 á s u n i ó a XVIII. s z. f o l y a m á n " . Bpest, 1904; „B a r i t i u G y ö r g y , a z e r d . r o m . h í r l a p í r ó d , m e g-a I a p i t ó j a", Bpest, 1915: ,.B á -r ó í j a g u n a A n d r á s . Észrevé-telek a Budapesti Szemle 432 és 453 számaiban megj. közlemények-re" 1915. Legújabban megjelent müvei: „S t u d i 1 § i c o n f. i s t.", Buc. 1928. „E p o c e 1 e p r i n c i -p a 1 e in i s t o r i a R o m á n i -I o r", Cluj 1928.

Lupeanu-Melin Alexandru balázs falvi líceumi tanár * 1887-ben. Ki-terjedt munkásságot fejtett ki a népies irodalom terén, nagy szám-mal jelentek meg népies elbeszélő és dramatizált írásai, néhány for-dítása is. Dolgozott a Luceafárm, Kamuri, Cosinzeana folyóiratok-ba. A blaj-i „ K ö z p o n t i K ö n y v -t á r" vezetője. Az „U n i r e a P o-p o r u I u i" néplap igazgatója s az ..Astra Gulturalá" közp. ig. taná-csának tagja.

M. Macalik Alfréd festő * 1889 Bécs-

ben. Tájképet, csendéletet, portrét fest, résztvett 1920-ban a kolozs-vári erdélyi kiállításon: Nagyvára-don önálló kiállítást, is rendezett.

Mael Ferenc (családi nevén: Iz-máéi) * Marosvásárhelyt 1890. Im-periumváltozás előtt, számtiszt volt a m. földmivelési minisztériumban. Versiró-munkatársa az erdélyi kath. hitbuzgalmi folyóiratoknak, a ..Hír-nök" állandó belső munkatársa. Három verskötete jelent meg (Ál-mok 1909. — Pirkad az égalj 1926. —-Missa solemnis 1926) s egy kis regénye: „Putifárné" cimmel 1924.

Magánoktatási törvény (Legea asupra ínvátamántului particular) 1925 december 22-én publikáltatott a Monitorul Oficialban. Ez a tör-vény a „magániskola" kategóriá-ját a" felekezeti iskolára is kiter-jeszti és igy — az adott erdélyi iskolaviszonyok mellett — rendel-kezései elsősorban a felekezeti is-kolára vonatkoznak. Előfutárai vol-tak e törvénynek az 1923-ban ki-bocsátott 100.088 é s 100.090 s z. i s k o l a r e n d e l e t e k , melyek közül az első a felekezeti elemi Iskolákkal, a második a felekezeti középiskolákkal szemben állított fel súlyos didaktikai és igazgatási követeléseket. E rendeletek elvi álláspontján megmaradva az 1925-<>s törvény mig elvileg elismeri a (elekezetek és más „magánjellegű" jogi személyiségek iskolafenntart-

hatási jogát, egyben tovább építi a hivatalos kultúrpolitika programm-ját.- Az 5. artikulus szerint vala-mennyi magániskola a közokt. mi-nisziter felügyelete és ellenőrzése alá helyeztetik. Magániskolák léte-sítéséhez osztályonként 10. elemi iskolánként legkevesebb 20 tanuló jelentkezését. írja elő (art. 2.) Az Írásbeli érintkezés a magániskolák és a hatóságok között — közvet-len. Magántestület csak óvodát, elemi iskolát, és középiskolát léte-síthet, tanítóképzőt és egyetemi jellegű főiskolát nem. — Magán-óvodák és elemi iskolák köteleseit a/, állami tantervet betartani. — Magániskolák tannyelvét (ha nö-vendékeinek anyanyelve nem az ál-lam nyelve) az iskola fenntartó ál-lapítja meg; ezen iskolákba csak olyan növendékek vehetők fel. akiknek anyanyelve az iskola elő-adási nyelve (art. 35.). — Zsidó magániskolák előadási nyelve a ro-mán vagy a héber. — Szerzetesren-dek és kongregációk magánisko-láinak nyelve a román nyelv. — Bármily legyen a magániskola elő-adási nyelve: a román nyelv, a ro-mán történelem, a román földrajz román nyelven adandó elő az elemi iskola III. osztályától kezdve, a szabályzat által megállapított óra-számban. — A felekezeti tanitó sze-mélyzetnek ugyanolyan fizetést kell biztosítani, mint az állami tan-erőknek (art. 30.). — Magániskola

Magieru ( 174) Magyar folyóirat- irodalom

bármilyen alapokat, segítséget, ado-mányt, külföldről csak a miniszté-rium tudtával és engedélyével és közbenjöttével fogadhat el. — A miniszter azoknak a magániskolák-nak. amelyek a törvényelőirta fel-tételeknek eleget tesznek, nyilvá-j nossági jogot adhat. Ezen iskolák-. ban a vizsgáztatás az iskola, illet-' ve az iskola tanárainak kezében van. a miniszternek joga van bi-zottságot küldeni e vizsgálatok-hoz s a delegátusok egyike elnö-köl. A baccalaureatusi vizsga a miniszter által delegált bizottság előtt történik, a középfokú okta-tásról szóló törv. rendelkezései sze-rint tart. 66.). — A magánoktatási törvény tárgyalása alatt illetve tör-vénnyé válása előtt az egyházi ha-tóságok és a kisebbségek politikai képviseletei a törvények keretén belül minden lehetőt elkövettek a M. szigorú rendelkezéseinek enyhí-tésére. de nagyon kevés, majdnem semmi eredménnyel. A törvény életbeléptetése óta a képviseletek erőfeszítése a végrehajtás módoza-tainak enyhítésére irányul.

Magieru Andrei (Crisanul) dr. * 1891-ben Satura u községben (Arad m.) a eernauti-i theologiai egyetemen tanult, tanári képesí-tést. nyert. 1914—17 a beim-i (belé-nyesi) gör. kel. internátus veze-tője. 1918—21 években Nagyvára-don gör. kel. szentszéki titkár, 1921—26 az egyházi ügyek refe-rense. 1926-ban e. püspök (arhie-rul) és püspöki helynök. A nagy-váradi orthodox Theologia Akadé-mia igazgatója s az újtestamentum tanára A Legea Románeascá első szerkesztője volt. Munkatársa több

' román irodalmi folyóiratnak. Meg-irta az újtestamentum teljes kom-mentárját.

Magyar Általános Hitelbank fiókjai: B r a s s ó : # 1905. Igaz-gatók: Engel József és llllmann lióza. N a g y v á r a d : . # 1905. Igazgatók: Erber Dezső és Kardos Sándor. T e m e s v á r : # 1903. igazgatók: Löbl Hugó és fíruber László.

Magyar Bálint rk. plébános, iró, * 1886 XI. 23. Pátyod szatmárme-gyei kisközségben. Egyetemet vég-zett. Mai, szaniszlói plébániájának elfoglalása előtt Ungváron műkö-dött, mint káplán, hittanár és szer-kesztő (..Határszéli Újság"), Er-délybe telepedése óta a Pásztortűz, a Hirnök és a \'asárnap munka-társa, eikkei közül a csehszlovák Írókkal foglalkozók a legérdeke-sebbek. Önálló verskötetei (össze-sen öt) mind impériumváltozás előtt jelentek meg. Közülök egy a budapesti „Élet" kiadásában, egy a Szent István Társulatnál. Egj inüforditáskötete is megjelent ..Francia költők" cimmel (Szatmár 1912).

Magyar folyóirat-irodalom. Er-dély — impériumi évek alatt in-dult — folyóiratai többségükben olyan keretek voltak, melyeket szerkesztőik csak üggyel-bajjal, nem egyszer kinos megalkuvások árán, tudtak betölteni. Erdély iro-dalma nem tudta kitermelni a havi nyolcvan oldal revue-anvagot, sok esetben a heti tizenhat oldal cau-serie-anyagot. krónikát vagv pub-licisztákat sem. És annál kevésbe, inert alig egy-kettő kivételével

; ezek a heti, kétheti vagy havi köz-lönyök mindig csak egy-egy vá-ros, sokszor csak egy-egy baráti kör lapjai voltak. Indulásuk sze-rint talán nem mind. de végered-ményben valamennyi. Nagyvárad indult, szinte egy pillanatban, a

Magy. folyóirat-irodalom ( 175; Magy. folyóirat-irodalom

..Magyar Szó"-val és a „Tavasz"-szal. Jeles tehetségeket és laptöl-telék-dilettantizmust vegyesen re-velált- mind a kettő. Korai végéig mind a kettő Nagyvárad lapja ma-radt. Utánuk a „Zord Idő" követ-kezett: a marosvásárhelyi Írócso-port lapja. Inkább a publicisztika kétheti közlönye volt, mint szép-irodalmi lap, de bármennyi teret vettek el maguknak a szerkesztő politikai és társadalmi glosszái, súlyos gondokat, okozott, és nem is mindig méltóan sikerült, a szép-irodalmi hasábok betöltése, nem annyira vers, mint elbeszélő anyag hijján. A kolozsvári „Napkelet" — anyagilag is jobban felszerelten — országos pretenciókkal indul, meg-jelenési helyének központi fekvése jobb reményekkel is kecsegtetett, legszűkebb szerkesztői gárdája is már jelentős folyóirat-anyagot re-prezentált, fizetőképes mivoltá-ban hosszabb tanulmányokat is írathatott. mégis aggodalmak voltak minden száma körül — iutra et extra muros. A ..Pász-tortűz" — nem osztván előzői sorsát a rövidéltüségben — a geneYális vélelmet meghazudtolni látszik. Immár respektábilis időre tekinthet vissza s olvasótábora er-délyszerte — a történelmi Erdélyt értve — kiépült. írógárdája is né-pes. Magyarázata ez örvendetes kivételnek talán az, hogy egy-részt kiadójának volt anyagi ki-tartása a kezdet és a folytatás ne-hézségeinek leküzdésére, s igy el-érhette azokat az éveket, amelyek-ben a sok laphulla termékenyítő hatása már megmutatkozik: más részt a régebbi években világné-zeti vitáktól hangos szellemi Er-dély elcsendesedett, az irodalmi életben is van egy kis, fáradt

i reuga Dei. Mindez, s még hozzá a szigorú nemzeti szempontok ér-vényesítése, a családias nívó őr-zésé a szerkesztésben, érthetővé tozik győzelmét a folyóiratok hosszútáv-versenyén. Az 1928-ban indult „Helikon" a mintegy har-minc irótagot egyesítő Szépmives Céhet vallván kiadójául, belletrista részében jó kilátásoknak örvend-het, s országszerte való elterjedé-sét is biztosítani látszik a Szép-.mves-könyveknek már megszerve-zett olvasótábora. Szociológiai fo-lyóirat kettő indult az utóbbi erdé-lyi evek alatt: szinte egy időben a ..Korunk" és ..A jövő társadalma", mindkettő havi folyóirat. Előbbi a liberálisabb szellemű polgárság-ban, utóbbi inkább a munkásság-ban találta meg olvasóközönségét. „A jövő társadalma" politikai in-lézkedés következtében szüntette be megjelenését.) — A művészeti lapok közül Járossy Dezső „Zenei Szemle" és „Egyházi Zeneművé-szet" cimü lapjai Erdély nagyszá-mi' zenekedvelő közönségénél és zenei intézményénél változatlanul meglelik fenntartó közönségüket. — A kolozsvári ..Művészeti Szalon" luxuriózus kiállítású folyóirat.erős kezekben van. — A hitbuzgalmi vallásos folyóiratok — közöttük a szépirodalmi ..Hirnök" és „Vasár-nap" — szoros kapcsolatban az Erdélyben erősen fellendült bei-missziós munkásággal, ügyes ad-minisztrációtól is támogatva, meg-lehetős példányszámban jelennek meg. — Közgazdasági lapok tul nagy számban indultak, közülük a kevésbé komolyak eltűntek. Né-hány komolyabb orgánum erős ala-pon áll. (L. még: ..Magyar iroda-lom". ..Riportlapok" és a folyóira-tok saját címszavai alatt.)

Magyar irodalom ( 176) Magyar irodalom

Magyar irodalom. Százával meg-jelent, novelláskönyvek, regények, versgyűjtemények adnak feleletet a kérdésre: van-e Ujerdélynek ma-gva- irodalma? Szűkebb értelme-zésben is — a leltári lomot elta-karítva — marad vissza annyi li-teratura, amennyiből pompás má-s idik garnitnrája telnék bármely kisebb nemzeti irodalomnak. Egy-egy erdélyi iró már ma sem. az er-délyi irodalom is csak ideiglene-. sen elégedhetik meg ennyivel, de; az irodalom története — másfél milliónyi életközösség irodalomter-melésének egyetlen évtizedéről (első évtizedéről) — elégedetten jegyezheti fel sikerlapjaira. Sem a távoli, sem a közeli erdélyi mult irodalma ehhez a megmozduláshoz semmivel nem járult. Az ujerdélyi irodalom nem épült a fejedelmi Er-dély tradícióin, s a tiz év alatt sze-repet játszott irók közül alig egy-kettőnek a neve (Berde, Tabéry) volt háború' előttről ismerős. Egy-egy észrevétlen maradt verskötet, folyóirat-munkálkodás, vagy env-nyi sem állt, a többi mögött. Nem egészen tiz év alatt tekintélyt keltő extenzitásu irodalmi élet bon-takozik ki, életrevalóság örvende-tes színeiben. Akik elindították, most is élén állnak töretlen erő-vel, egész sereg ujonérkezettel a nyomukban. Súlyos oeuvre-t ma sem jelentenek a kötetek, melyek mögöttük állnak, de komoly és'ér-dekes tehetségeknek egész sorát mutatja fel az erdélyi magyarok irodalma. Néhány meglettebb irónk már feladatvállalásaival, néhány fiatalunk első regény-kisérletüknek alig tétovázó jóvégrevitelével és — mindkét generációból —• olyan versekkel, amelyek nagy verskul-turákban is meglepetéském hatná-

nak. megbecsülendő értéket jelen-tenek, függetlenül szerepük ad hoc politikumától. Az elismerés túlzá-sai (amit szívesen tür ez az. iro-dalom) és a fölösleges összehason-lítások, melyeknek hibájába maga is beleeset*, pillanatnyilag zavar-ják az áttekintést, de végül sem téveszthetik az ítéletet. Talán ke. vesebb az irónk, mint amennyinek híre száll, talán szerényebb talen-tumok, mint, aminőknek hazai és magyarországi sajtóban kolportál-tattak, s talán nem is éppen ab-ban a rangban szolgálják Erdély-ben az irás művészetét, amelynek distinkcióit viselik, de vannak, itt vannak, dolgoznak és müvük: iro-dalom. Van-e sajátos erdélyi tar-talma ennek az irodalomnak? Em-bere, tája? S a sors. mely uralko-dik ember és táj fölött — sajátos erdélyi sors-e? írván pedig e sajá-tos erdélyi sorsot, a szellem sajá-tos erdélyi formákba öltözik? Iro-dalomként jelentkezvén: ..Erdélyi IrodáIom"-e? Ez a kérdés — álta-lánosságban. Az aktuális kérdés pedig az: anyagában és formájá-ban más-e, mint a magyarországi magyar irodalom? Felfedezték és hibának ítélték az elkülömbözést Budapesten, felfedezték és erényt látnak benne itthon. De ugy itt, mint odaát vannak olyanok is. akik nem fedezik föl ezeket a külömb-ségeket, mert. — nem keresik, s ha mégis figyelmeztetve lesznek, állásfoglalás előtt szigorú tény-vizsgálatot tartanak. Szini Lajos és Tamási Áron folklorisztikus ér-dekességeiből, de még Nyirő Jó-zsef súlyosabb tanúvallomásából sem hoznak generális Ítéletet. A világnézeti oldalról kárhoztatott (Ravasz László) vagy védett (Mak-kai Sándor) „erdély'iséget", az itt

Magyar irodalom ( ) Magyar irodalom

élő irodalom gyengébb nemzeti-ségét, vagv erősebb „bumanum"-át oda utalják ahová való: a publi-cisztika bizonyithatatlanságai kö-zé. Ellenben megállapítják, hogy a magukról legtöbb életjelt adott írók nagyobbik fele: (Gulácsy Irén. Markovits Rodion. Tabéry Géza, Bárd Oszkár, Karácsony Benő, Ká-dár Imre, Olosz Lajos. Szombathy-Szabó, Bartalís. Endre Károly, Or-mos Iván, Molter Károly még erő-szakosan sem vonultatható föl: er-délyiség mellett valló tanúnak. S a számszerűen kisebb félből is ki-válogathatom Ligetit, Berde Má-riát. Szentimreyt, Áprilyt, ha mel-lőlük politikai suite-jiiket elkerge-tem, értvén e suite alatt nemcsak embereket, hanem kedvenc ideoló-giákat. Maradnának erdélyiekül: Reményik, Tompa. Makkai, Gyal-lay és — a székelyek. Tagadha-tatlanul érdekes szinek. sajátosan erdélyi tartalmak. A vita eldöntet-len s függőben marad. — Függet-lenül e vitától s mint eldöntésére alig alkalmas dokumentumot so-kan hangsúlyozták az ujerdélyt magyar irodalom sajátos eticízmu-sát. Az erdélyi irások felett komor depressziós atmoszféra lebeg, csat-tanások, dörejek hallatszanak, pró-féták lelke szól. Ez a jelenség csak kisebb részben irodalmilag deter-minált, jórészben: kezdőirodalmak bátorkodó monumentalizmusa. Vil-lámai a publicisztikából csapnak át. Fiatalságából ered az a már is sok zavart, anarchiát eredménye-zett visszássága, hogy benne a kri-tikai szellem hajléktalan s helyén vak dühvel vagdalózik az iroda-lompolitikái demagógia. A fiatal 'ró alig számithat rá. hogy müvét észreveszik, de a beérkezett min-dig tarthat tőle, hogy egy vagy

Erdélyi Lexikon

| más oldalról elgáncsolják. Egy-két jobbszemü. tekintélyt is élvező kri-tikusnak hivatott emberünk —• hallgat, vagv — másról beszél. A hitbuzgalmi literatura is szervező-dött s az irodalmi társaságokban

I lábát megvetette. A toll hivatottja lebeg ég és föld között. A földön patkányok rémitik. az égen Aka-

! démiák. — A decentralizált ma-gyar irodalom tovább decentrali-zálta magát, a végletekig. Van nagyváradi Írócsoport, némi kor-taktusban Kolozsvárral, van te-mesvári Írócsoport, minden kon taktus nélkül, vannak legkisebb egyszemélyim. alkalomszerűen mindig újra felfedezendő iró-dias-poráink s van városunk — Ko. lozsvár —- minden szerkesztőségé-ben önállóan szervezkedett csoport-tal. Legalább egy veszély: a ni-vellálódás veszedelme nem fenye-geti az erdélyi magyarok irodal-mát. l)e fenyegetik a klikk-rend-szer veszedelmei; a hazug szó s a. hazug hallgatás. — A Háború és a Béke óriásfantómjaival viaskodott Erdélyben is az emberek képzelete. Minden nap uj szenzációkat hozott, a. régiek emésztetlenül feküdték meg a lelkeket. A „világtörténeim? ség" súlya nyomta az elméket, de a kortársi jelentékenység érzését is felébresztette. Ünnepi komoly-ság óráján született az erdélyi ma-gyar irodalom. Máig megőrzött re-torikus manirját a bölcsőből hozta. Jelszavak szálltak: ..Kis nemzet csak kultúrájában nőhet naggyá!" s a másik: „A dolgok nem mehet-nek úgy tovább, mint a háború előtt mentek!" A nemzeti motívum-mal egyenrangban a szociális újjá-születés motívuma. Muló akcidens-tiek tünt az Európára borult feke-

I teség. Kevert típusok jelentek meg

1t

Magyar irodalom ( 178) M a g y a r irodalom

(a nemzeti létformák és szociális életformák pretendensei) mint a politikában, az irodalomban is. A politika hamarosan elvetette a ket-tősséget. Az irodalom tovább őrizte. Az emigránsokban segítő-társat kapott az irodalmi pro-gresszió. A politika akkor ébredt rá, hogy irodalom is van mellette. És bár az emigránsok a kettőssé-get is vállalták s lettek heroldjai magyarságnak, sőt erdólyiségnek, a politika ellenszenve — előbb pasz-sziv, majd aktiv ellenszenve — működni kezdett. Felosztotta és megosztotta az irodalmi tábort. Egy oldalra sorozta az emigránso-kat és egyéb nem ,.bodenfest" ele-meket, a másik feléből — a vér-szerinti erdélyiekből — a maga irodalmi táborát szervezte meg. „Világnézeti" harcok indultak a két fél között. És kisebb-nagyobb hevességgel, lohadva s újra lobban-va, de szüntelen ma is tartanak. A harc tempója változó, de a ma-teriális győzelem véges végig vál-tozatlanul a konzervatív nemzeti politika táboráé. A harcállásokat nem lehet tisztán áttekinteni, mert a lehengerelt és ájult progresszió katonái közül — fáradtkénysze-rüen — vagy minden-mindegy ciniz-mussal, többen, szemközti had (és egyéb) állásokban helyezkedtek el, mint — egyelőre — nem kombattáns elem. Az ütközetek állásáról csak a győztes fél ad ki bulletineket (a világnézeti háború megszűnését je-lenti mind). A gyengébb félnek nincsen fóruma (L. Magyar folyó-iratok és napisajtó). — Az elapró-zásig ment decentralizáció és a po-litikai megoszlottság a gazdasági szervezkedést lehetetlenné teszi. Redakcióbeli vagy hivatali elhe-lyezkedés nélkül Erdély alig egy-

két Írójának jutott holmi szűköt, egzisztencia. A könyvkiadás lehe-tősége, legtöbbek számára, utópia vagy a „sajátkiadás" torz valósá-ga. A Helikon kiadóvállalatában — egyetlen kivétellel — csupa ke-belbeli könyv jelent meg. A „Mi-nerva" (1. o.) elsősorban tanköny veket, ismeretterjesztő és népszerű irasokat ad, belletrisztikus művek kiadásában nem csak irodalmi szempontok döntenek. Néhány er-délyi iró könyve Budapesten ta-lált kiadót. A versirók közül Endre Károly, Reményik Sándor, Áprily Lajos, a regényírók közül Berde Mária, Tabéry Géza, Gyallay Do-mokos, Gulácsy Irén, Szabó Mária, Markovits Rodion jutottak ily mó-di-n magyarországi közönség elé. Előkészítés alatt van a Szépmíves Céh könyveinek párhuzamos bu-dapesti kiadása (Athenaeum). Egyéb budapesti bemutatkozások a Napkelet folyóiratban és Hídban estek, nem számítva néhány napi-lapban megjelent verset, tárcaszerfl közleményt és szórványos podiumi szerepléseket. Az erdélyi olvasó-közönség érdeklődését" ebből az irodalomból csak az elbeszélő mű-vek tudják lekötni. Jelentősebb közönségsikere volt Gulácsy Irén (Fekete vőlegények). Karácsony Benő (Pjotruska), Tabéry Géza (Szarvasbika). Makkai Sándor (Ör-dögszekér), Markovits Rodion (Szi-bériai garnizon) regényeinek. A novellisták közül Ligeti, Berde, I Nyirő ostromolták sikeresebben a napilapolvasók közönyét. A vers- | írók közül Reményik és ÁprilJ I vonzanak közönséget pódiumi sze- J repléseikkel. Színpadi műfajokban Bárd Oszkár. Gulácsy, Tabéry, Ka-rácsony Benő. Molter Károly, Ma-rót Sándor, Károly Sándor és Ni-

Magyar Kisebbség ( 179) Magyar Néppárt

kodémusz Károly próbálkoztak ! egy-két estében kimerülő érdeklő-dés mellett. Az erdélyi közönség —• tiz év után is — inkább habitü-észerü ..benfentességgel" mint szomjas vágyakozással várakozik az irodalmi sajtó termékeire. (Az irók méltatását 1. a személyi cim szavaknál, a nem emiitett prózát „Publicisztika" cimszónál).

Magyar Kisebbség kétheti folyó-irat, mely Lúgoson jelenik me& Jakabffy Elemér, Sulyok István és Willer József szerkesztésében. Az utódállamok, elsősorban az erdélyi magyar kisebbség életnyilvánulá-sainak adatgyűjteményét adja és némi, kétheti távolságban lehiggadt publicisztikát. A lap körül komoly Írógárda tömörül, de benne nincs minden szin képviselve s ezért a lap sem tárta fel eddig hiánytala-nul a magyarságnak — különösen belső — küzdelmeit. Melléklapja is van a Magyar Kisebbség-nek: ..Glasul Minoritá(ilor", mely ru mán, német, francia nyelven írott cikkekben igyekszik a kisebbségi törekvések iránt, nemzetközi relá-, cióhftn is, érdeklődést kelteni. A -Magyar Kisebbség" 1922 végén, a Glasul Minoritá(.ilor. melyet Ja-kabffy egyedül szerkeszt, 1923-ban indult meg.

Magyar Nép, képes hetilap, meg-jelenik Kolozsvárt a Minerva ki-adásában. Főszerkesztője: Gyallay Domokos. A lap, mely a magyar falu kulturális és gazdasági érde. keit igyekszik szolgálni, 1921 no-vemberében indult, hamar legyűrt pár más népies vállalkozást s ma 19000 példányban jelenik meg. Heti kiadványán kivül e vállalko-zás kis népies füzeteket (szavaló-könyvek sto.) bocsát közre s ezek-

ből is évente 12—15 ezer kerül ol-vasókezekfce.

Magyar Néppárt. A kalotaszegi magyar politikai megmozdulás szervezett országos alakuláshoz vezetett a Kolozsvárt 1922. január 15.-én tartott gyűlésen. A szerve-zés munkáját Kolozsvárt Kós Ká-roly, Zágoni István és Cseh József ácsmester végezték. A Magyai Néppárt megalakulása után egy hónapra a konzervativebb elemek uj pártot alapítottak Magyar Nem-zeti Párt ciuien. Az 1922. márciusi politikai választásokra a két párt közös vezérlő bizottságot alakított és sikerült bevinnie a kamarába Bernády Györgyöt, Sándor Józse-fet és Zima Tibort, a szenátusba Pál István prelátust és Fülöpp Bé-lát. A Treuga Dei csak a választá-sok idejére tartott, azután újból megindult a harc a két párt kö-zött. A Magyar Néppárt szervező munkája — az ellenáramlat miatt is — lassan haladt. Megindultak a tárgyalások a két magyar párt egyesítésére, ami október 21.-én meg is történt. A két párt el-nöke közös kiáltványt intézett a magyar néphez, bejelentve a dec. 28.-iki kolozsvári nagygyűlést, me-lyen a két párt Magyar Párt néven egyesült. A pártok egyesülésének egyik feltétele volt a vezetésben a paritás megtartása és az egységes pártnak demokratikus kiépítése. Az uj vezetőségből azonban csak-hamar kimaradtak vagy háttérbe szorúltak a régi Néppart emberei, akik a szervezéssel sem voltak megelégedve s úgy látták, hogy a Magyar Párt vezetősége nem tud a magyar nép igazi képviseletekép kialakulni. A Néppárt- elégedetlen-sége a pártvezetőséggel szemben folyton nőtt, ez az elégedetlenség

if

Magyar pol. mozg. ( 1 8 0 ) Magyar pol. mozg.

pedig a brassói nagygyűlésen, 1924. december 14.-én — bár foj-tottan — meg is nyilatkozott. A régi Néppárt politikai programm-ját valló politikusok a párt kere-tén belül tovább folytatták a har-cot a pártvezetésnek demokratiku-sabb irányba terelésére. A belső küzdelem 1927. nyarán nyilt sza-kadásra vezetett, és újból életre kelt a régi Magyar Néppárt Kecs-keméthy István dr. teológiai tanár elnöksége mellett. A Magyar Nép-párt kiáltványt intézett a* magyar néphez és hozzákezdett a szervez-kedés munkájához. (Lásd: Magyar politikai mozgalmak.)

Magyar politikai mozgalmak. Az erdélyi magyarok politikai moz-galmainak utolsó tiz évi történel-méből nem a detailok fontosak, hanem azok a külső és belső fel-tételek, amelyek között ezek a mozgalmak elindultak és célhoz értek vagy derékon törtek. — Földrajzi és politikai konstellációk hozták magukkal, hogy Erdély magyarjai jót és rosszat —• száza-dokon át — mindig Nyugatról vártak, a tekintetük ritkán fordult Kelet felé. Románia földrajzát, gazdasági berendezkedését, politi-kai tendenciáit, kulturáját, társa-dalmi küzdelmeit: a műveltebbek közül is csak kevesen ismerték. A Trianonban jogerőt nyert, de már 1918 végén de facto bekövet-kezett változások olvan politikai küzdelem elé állították az erdélyi magyarokat, amelyet nemcsak elégtelen fegyverzettel, hanem is-meretlen terepen is kellett meg-vívniok. A magyar politikai meg-mozdulások tétovaságát, egyéb faktorok mellett: az i s m e r e t -l e n t ő l v a l ó f é l e l e m deter-minálta. És a hibák, mulasztások,

melyeket ez a politika 10 év alatt elkövetett (az eredménytelenségek is), a terepismeret hiányával is magyarázhatók. Hogy Erdélyben magyarok száz évek óta románok kai testközelben éltek és a kétol-dali ismeretkötésre bőven volt al-kalom, — igaz; de egyfelől ezek az ismeretségi alkalmak évszáza-dokon keresztül elhalasztattak és elszalasztattak, másfelől az az is-meretlenség, amellyel most szem-bekerültek, a régi-királvság felől rémitett, afelől a Románia felől, amelynek embereivel, intézményei-vel, mentalitásával szemben ma-guk az erdélyi románok is tájéko-zatlanul álltak. Az útkeresés ne-hézségeit még öregbítette bizonyos erkölcsi dezorientáció. Egyfelől: az erdélyi magyar egyben európai magyar is volt, aki a háborúból kinzó társadalmi kérdések sokasi-gát hozta haza, s másfelől: egv vi-ágösszeomlás robajával a fülében,

itthon finomabb hangokra is kek-lett neszelnie: az uj impérium be-köszöntésével felmerülő i m p e r a -t í v u s z o k r a , csupa egymásnak ellentmondó szózatokra, amelyek mind komor kötelességteljesitésre szólították: önmagával, családja-val, nemzetével, uj hazájával és régi hazájával szemben. Október szele is érintette Erdélyt, olyik területét a márciusi forradalom is végigseperte. Sok súlyos háborús és háboruutáni behatás fbküdte meg feldolgozatlanul azt a lelket, mely íme átmenet nélkül — er-kölcsi és politikai képességét meg-haladó — súlyos problémák elé állíttatott. Mit kell tennie? Kell-e tennie egyáltalán valamit? Ta-nácstalanul és vezető nélkül állott, másfélmilliomodmagával is egye-dül és öntudati fokához mért éíes-

Magyar pol. mozg. (181 Magyar po mozg.

séggel fogalmazott kinzó kérdése-ket, tehetetlen passzivitással várva az idők múlását. (Tiz év gond-terhes mindennapjának takaró ré-tegei alatt ma is él ez a tanács-talankodó lélek.) Szkeptikusan fo-gadta a tömörülésre, szervezkedés-re hivő szózatokat. De azért tö-mörült. szervezkedett, megalakult . . M a g y a r S z ö v e t s é g"-gé, utóbb „ O r s z á g o s M a g v a r P á r t"-tá. És teljesiti becsülettel állampolgári és kisebbségpolitikai kötelességeit, erejéhez mérten vé-delmezi törvényekben gyökeredző jogait és intézményeit, résztvesz a választásokon, paktumokat köt és kooperál, termel, kereskedik és ipart üz, van irodalma, színháza-sajtója, de mind e látszólagosait intendált gesztusok mögött, hiába keresné bárki az intenciót, a hol-napon túlnéző gondolatot. Az er-d é l y i m a g y a r s á g n a k n i n c s p r o g r a m j a . Eddig je-lentkezett politikai pártjainak, egyéb tömörüléseinek, pártonkívüli extraturázóinak egyike sem aján-dékozta meg ilyesmivel. Vala-mennyien, a komolyak csak ép-penugy mint a komolytalanok, taktikai müveletekbe ölnék a ma-gyar energiák összességét Nem kétséges, hogy szükséges az a védelmi munka, amelyet az egy-házi és iskolai intézmények meg. tartásáért, az agrárreform sérel-mes végrehajtási tényeinek reví-ziójáért, az elbocsátott tisztviselők jogi helyzetének helyreállításáért és egyes polgári sérelmek jóváté-teléért a magyar képviseletek ki-fejtenek, de éppoly kétségtelen, hogy mindez nem pótolhatja a jj^gy stratégiai müveleteket. És bármily szükséges szerv egy jól-működő N é p i r o d a, egy nép

!nem tud lelkesedni karitatív ideá-lokért. Az erdélyi magyar politi-kai mozgalmak éppen céltalansá-gukkal aránytalanul sok népi ener-giát fogyasztanak és a kis takti-kai müveletek, még sikeres vég-hezvitelük esetén sem tudnák le-csapolni a mindjobban kiütköző elégületlenséget, felfrissíteni a mindinkább elhatalmasodó remény-telenséget és fáradtságot, talaj-talanná tenni a mindsürübb disz-szidentizmust. (De az Országos Magyar Párt belső ellenzékeként működő Reformcsoport (1. o.) s az 0. M. P. ellenében létesült Ma-gyar Néppárt (1. o.) sem érhetnek eí komoly eredményeket, míg tar-solyukban csak demokratikusabb pártszervezést hoznak és másirá-nyu taktikát, de népi aspirációkat k i e l é g í t ő p r o g r a m m a l m a g u k s e m r e n d e l k e z n e k . ) Egyetlen erdélyi magyar politikai elgondolásról sem tudunk eddig, amely a tüneti kezelésen túlemel-kedett volna, egyetlen célkitűzés-ről sem. mely a h o z z á v e z e t ő j á r h a t ó u t a k a t i s kijelölte volna, egyetlen szervezési akcióról sem, mely halott s z e r k e z e tnél egyebet eredményezett volna. A sok szorgalmat és energiát föl-emésztett. szervezések a magyar-ság nagy csoportjai felett r e n -d e l k e z ő l e h e t ő s é g e t jut-tattak a vezetőknek, (és e csopor-tok votuma parlamenti és községi választások idején fegyelmezetten rendelkezésre áll) de semmi nem történt a nemzeterők organikus szervezése körül s az erdélyi ma-gyarság ma is még: atonikus izom-tömeg, megmozdulása: villamos-gombnyomásra kiváltódó reflex-mozdulat. Senki nem mutatott rá azokra a célokra, amelyeknek el-

Magyar pol. mozg. ( 1 8 2 ) M a o

érésére az erő önnevelés utján megszerezhető, a n e m z e t n e v e -1 é s gondolatát nem prédikálta s nem példázta senkisem. A sport-szerű politikai ügyeskedés példái bőven láthatók, de nincs egyetlen, holnapon túlnéző, materiális eset-legektől független, a magyar erő-ket á l l a n d ó f e s z ü l t s é g b e n t a r t ó és organikus erőfeszítések-re stimuláló gondolat. — A sziik horizontok rutiniéi — kizárólagos-sági jogot pretendáló hangossá-gukkal — okozzák, hogy komo-lyabb gouvernementális képességű magyar elmék kényszerűen parla-gon hevernek s a folytonos visszk. szorittatásban idestova magukban való hitüket is elvesztik. Kisebb-ségi nép politikájának legfonto-sabb területén, a kultúrpolitikában sem azoknak a szavát hallani, akiknek hozzáértése, horizontja ínég menteni tudná, ami menthető, hanem mindenhezértő politikusok szimplex hangosságát s a kisebb-ségi politika uj tudományára ma gukat specializált elmék dilettan-tizmusait. A szellemi fórumokkal, főiskolákkal nem rendelkező er-délyi magyarság átörökölt szellemi javai meg fognak semmisülni avval a generációval, amely ma még e javaknak letéteményese, ha a hi-vatalos erdélyi magyar politika elintézettnek véli a kultura ügyét egy-két sikeres iskolanyilvánossá-gi-jog-mentő akcióval. Sem a jó-indulatú sajtó, sem a szegényes eszközökkel dolgozó irodalom nem képes pótolni a kultura megszer-vezésének azokat az eszközeit, melyeknek előteremtésére csak a mozgásbahozott magyar energiák összessége volna elég. — önisme-ret, altruizmus és nem kizárólag ad hoc célokat szemmeltartó or-

ganikus szervező munka inaugu-rálhatnak szerencsésebb és ered-ményesebb erdélyi magyar politi-kát. (L. még: a politikai címsza-vakat.)

Magyary Pál. a temesvári róm. kath. papnevelőintézet Rektora, * 1857 junius 8-án. Baján. Theologia* tanulmányokat Bécsben a Pazma-neumban s az egyetemen végzett. 1888-ban Temesvárt szemináriumi lelki igazgató, 1893-ban theologiai tanár. 1917 székesegyházi kanonok és a szeminárium Rektora. 1925-ben pápai prelátus. Ugy theologiai jártassága, mint legszélesebbkörfl nyelvi és kulturhistóriai ismeretei révén Csanádegyházmegye egyik legtudósabb papját tiszteli bennt. Kiadványai közül „Mária Radna története" 1903-ban az „Örökimá-dás története Osanádegyházmegyé-ben" 1912-ben jelent meg. Szívesen foglalkozik fordításokkal. Galde-ronnak román fordításánál közre-működött.

Mai Világ kolozsvári napilap # 1927-ben, a Keleti Ujság uj irányí-tás alá kerülése idején. Főszer-kesztője Kádár Imre, felelős: Se-res József.

Maior Augustin egyetemi tanár, a z e l m é l e t i é s a l k a l m a -z o t t f i z i k á t adja elő a kolozS; vári egyetem természettudományi karán. Az Extensiunea Universi-tará keretében .,A világegyetem szerkezete" címen tartott e lőadás t .

Maior Iuliu tanár és l apszerkesz -tő * Szászrégenben 1886 VII—13. Theologiát tanult Blajon (Balázs-falván). A budapesti tudomány-egyetemen latin-német nyelvi és irodalmi tanulmányokat folytatott s tanári oklevelet, szerzett. A blaji tanítóképző, később az ottani fő-gimnázium tanára lett. Lupeanu

Majláth ( Mattkai

Alexandru tanárral együtt alapí-totta az „Unirea Poporului" c. néplapot s annak szerkesztője. Né-pies iratokat is kiadott a „Cártile , bunului Cre?tin" c. kiskönyvtár-ban.

Majláth Gusztáv Károly gr. er-délyi püspök, * 1864. Középisko-láit részben mint magántanuló, részben, mint a pécsi cisztercita fő-gimnázium és a budapesti II. ker. kath. főgimnázium növendéke vé-gezte. Egyetemi éveit a strass-burgi, budapesti és bécsi egyete meken töltötte. 1887—1895 tauul-mányi felügyelő az esztergomi papnevelőben. 1895—97 h. plébá-nos Komáromban, 1897 — erdélyi püspök. Egyházmegyéje minden i hitközségét ötször látogatta meg püspökségi ideje alatt. A városo-kat évenként felkeresi. Sokat fog lalkozott a katholikus ifjúság ne-, velésének kérdéseivel. Az erdélyi róm. kath. státus feje, az évi köz-g vihetek és igazgatótanácsi havi ülések állandó vezető elnöke.

Major Béla, szerkesztő * 1900 X—28 Magyarpécskán. Az Aradon megjelenő ..Erdélyi Hirlap" (1. o., felelős szerkesztője és cikkírója.

Makkai Domokos gyergyószent-miklósi ügyvéd * 1896-ban. Az uj impérium első évében jelent meg néhány publicisztikai közleménye, többek közt „Erdélyi Káté" cimü füzete, többé-kevésbbé helyes el-gondolásokkal az erdélyi magyar-ság követendő politikája felöl. Tagja az Orsz. Magy. Párt közp. intézőbizottságának, de reformcso-portbeli velleitásokkal.

Makkai Sándor erdélyi reformá-tus püspök * 1890-ben* Nagyenye-den. Középiskoláit az enyedi, ko-lozsvári, sepsiszentgyörgyi kollé-giumokban járta, felsőbb" tanulmá-

nyokat a kolozsvári theologián és a kvári egyetemen végzett. 1912-ben nagyenyedi segédlelkész, 1912—1915 vailástanár Kolozsvárt,

két évig vajdakamarási lelkész, 1917-ben Sárospatakon, 1918-ban Kolozsvárt theologiai tanár, 1922-ben (Ravasz László távozása után) ref. püspökhelyettes, 1926-ban N'agy Károly utódjaként az erdé-lyi ref. egyházkerület püspökének, választják. Ugyanez évtől jogsze rinti szenátor. Gazdag irodalmi (s részben szépirodalmi) működéit előzi meg választását s az uj püs-pök, — mintha csak aggodalmakat kivánna leszerelni — már bekö-szöntőjében élesen, szinte jelszava-sán hangsúlyozza vallási és egy-házi intranzigenciáját. (Az Egy-ház—Egyház! A református Egy-ház—református Egyház!) Nem áll meg a jelszavaknál, lankadatlanul építi ki egyházának védőberende-zéseit, nagyarányú egyháztársa-dalmi intézményeket hoz létre, el-szántan védi iskoláját, hirdeti és

Maksay ( 1 8 4 ) Maniu

állja a harcot más legális egyhá- !

zak és szekták hódítási törekvései ellen. Papsága élén intenzív bei-missziós munkát végez, népe ifját, öregét, kálvinista öntudatra hozza. Hatalmas eszköze: élő szava is, szines konferenciái. Theologiai. et kölcsfilozofiai terjedelmes munkás-sága és szépirodalmi kezdetei már figyelmessé tették rá Erdélyt, mikor első, nagyobb érdeklődést keltett könyve: Ö r d ö g s z e k é i c. regénye megjeleni (Cluj—Ko-lozsvár 1925). Egy „erkölcstelen" testvérszerelem izzik e történelmi regény előterében — a háttérben borús történelmi film pereg — a szinek szépek, a szavak is, de (a Makkai viziója nem lehetett teljes és éber aggyal pótolta a hiányt) az egész: nem ad életes szuggesz-tiót. így is egyike az erdélyi iro-dalom hivatkozhatóságainak. Mar püspök, mikor kiadja M a g y a r fa s o r s a cimü Ady-értékelését. Ez a könyv értelmesebb (talán indokoltabb is) és lelkesebb lélek-kel lelkezett, mint. a legtöbb Ady-' kommentár, de mondanivalójához túlméretezett (kissé el is késett) ez a vallomás. A körüle verődött lár-ma azok hangjából tevődött össze, akik hivatali kötelességüknek vé-lik. hogy állítsanak, vagy tagad-janak valamit. Legújabb regénye: „Á g n e s". folytatásokban jelenik meg a kolozsvári ..Helikon" folyó-iratban. A vécsi Helikon báró Ke-mény János 30000 lejes dijával 1927-ben M. munkásságát kivánta jutalmazni, ki azonban a dijösz-szegről Tessitori Nóra javára le-mondott.

Maksay Albert ref. theol. tanár * Sopronban 1897 VI—7. Lelkészi oklevél után amerikai tanulmány-utat tesz. A kolozsvári theol. fa-

kultáson az újszövetségi tárgya-kat adja elő. Szaktanulmányai magyar és angol theol. lapokban jelentek meg. A P á s z t o r t ű z munkatársa. „ C s e n d d a l a i " cí-men 1927-ben verskötetet adott ki.

Malai Titus. theologiai tanár, lapszerkesztő * 1893-ban Les köz ségben (Naszód megye). Theolo-giát Budapesten és Bécsben vég-zett. A szamosujvári gör. katb. theologián a filozófia és a szocio-lógia tanára. 1920—22 években a kultuszminisztériumba volt be-osztva a kath. kultuszok igazga-tóságához. Szerkeszti a gherlai (szamosujvári) egyházmegyei la-pot. a „Curierul Creítin"-t. Dok-trinér antiszemita, a cuzista liga tagja s a liga programrajának el-készítésében része van.

Maniu Cassius egyetemi tanár, jogbölcseleti iró * 1807 julius 27-én Szilágysomlvón (Simleul-Silva-niei). Irodalmi működése publi-cisztikával kezdődött (1897), politi-kai cikkei miatt a váci államfog-házban kétizben szenvedett el hosz-szabb fogságot. Jelenben a cluji F e r d i n á n d E g y e t e m jogi fakultásán a P o l i t i k a ny. r. ta-nára. Mint helyettes a jogbölcse-letet is előadja. Főbb művei: P o -l i t i c a . — C u l t u r a S p i r i -t u l u i . — C u l t u r a C o n s t i -i n t e i . — I d e á l u l N a t i o n a l . — P r o g r a m ?i p a r t i d p o 1 i -t i c n o n o r g a n i z a t o r ?i c o n c e n t r a t o r . — R o l u l s í c h e m a r e a t i n e r i m e i c u S t u d i i a c a d e m i c in e v o -l u ^ i u n e a p o l i t i c a a n a -( i u n e i.

Maniu luliu román államférfi * 1873 január 8. Simleul Silva-niei — Szilágysomlyón. Alsó is-koláit a zilahi ref. gimnáziumbab

Maniu ( 185 Maniu

járta. Jogi tanulmányokat Ko-lozsvárt, Bécsben. Budapesten végzett s a .,Petru Maior" ifjú-sági szövetségben vezető szerepet vitt. Lelki adottságai és családjá-nak politikai tradíciói már korán a közélet emberévé determinálják. 1897-ben. huszonnégy éves korá-ban (Vajda-Voevoddal együtt (tag-ja a magyarországi román Nem-zeti Párt v é g r e h a j t ó b i z o t t -s á g á n a k és abban a nvilt küz delemben, amelyet 1903-ban — a passzivitás feladásával — nem-zeti jogaikért kezdtek a románok, kezdettől a célig az élen visz sze repet. 1906-ban bekerült a magyar parlamentbe és kinevezés nélkül is mihamar feje lesz nem csak a román parlamenti csoportnak, ha-nem a kollaboráló nemzetiségi csoportoknak általában. A ma. gvar iskolapolitika, a választói jog és a közös hadsereg szolgálati nyelve a támadási pontjai, de sztratégiai tervei már ebben az időben tnessze tul mennek ezeken a taktikai célpontokon. Mikor a balkán hábortt kimenetele s a Mo-narchia sorsdöntő uj politikai orientációja halaszthatatlanná tet-ték Magyarország számára, hogy ' belső politikáját nyugvópontra s régi perét a nemzetiségek-kel jó végre és nyugvó pontra hozza. Maniut nem találta felké-születlenül Tisza István békeaján lata. A magyar miniszterelnökkel folytatandó 'tárgyalásokra kikül-dött tizes bizottságnak s az ebből alakult szűkebb hármas bizottság-nak Teodor Mihalival. Valeriu Braniscevel együtt luliu Maniu is tagja volt. És első sorban az ő intranzigenciája gátolta meg a megegyezés létrejövetelét. 1916-bac bár felmentését biztosíthatta

volna, korosztályával együtt Ma niu is hadbavonult s mint tüzér ségi megfigyelő szolgált a háború végéig. Külföldi összeköttetései lehetővé tették a számára, hogy még az összeomlás tényleges be-következte előtt szervezze az er-délyi román nemzeti erőket, sőt a Bécsben állomásozó román ka-tonai egységekből némi katonai erőt is szervezett, mely a román Nemzeti Tanácsnak már rendelke-zésére állhatott. Még a Károlyi kormáaiy araili tárgyalásai előtt nyiltan beszélt Jászai Oszkárral. Aradon pedig Maniu volt az. aki a „nvilt elszakadás" sorsdöntő szavát kimondta. A gyulafehér-vári nemzetgyűlés után a Consiliu Dirigent elnökévé Maniut válasz-totta s ami eredményt a súlyos konszolidációs feladatok megoldá-sában. a háborús dezorganizáció, a forradalmi frenezis. az egyfelől túlfűtött nacionálizmus, a másfe-lől kétségbeesett kisebbségi pszihe. atmoszférájában mégis elérni le-hetett, nem kis részben Maniu ér-deme. Az erdélyi ideiglenes kor-mány megszűnése után Maniu az immár egységes birodalom politi-kai életének egyik vezéregyéni-sége. annak dacára, hogy a végre-hajtó hatalom de facto vezérlete-még nem volt a kezében. Leg-többször csak kényes politikai izlése gátolta, hogy sarkalatos programmpontjaiból engedve ve-gye át a kormányzatot. A Maniu közéleti egyéniségével szimpati-záló közvélemény is nem egyszer tanácstalankodó lélekkel és kér-dező szemmel nézte ez államférfi habozónak és határozatlannak vélt egy-egy gesztusát. És lehet vitat-kozni felette, hogy ha adott alka-lommal a kormányelnöki széket,

Máramarosszig. Kult p. (186 Marianum

akár megkötött akcióképességgel elfoglalja, vájjon közéleti egyéni-ségének súlya és ereje nem para-lizálhatta volna-e áldásosán né-mely megkötöttségeit. Viszont két-ségtelen, hogy igy hatalom nélkül mint. pusztán erkölcsi kvantitás is, az elmúlt évtizedben fix pontja voit Erdély és az egész román bi-rodalom közéleti tisztaságot áhitó elemeinek. A nemzeti kisebbségek a gyulafehérvári pontok elkötele-zettjét látják Maniuban, ö maga 1924-ben tartott és közzétett elő-adásában, melyet a kisebbségi kér-désről tartott, finom distinkciók-ban szegezte le a kisebbségek-hez tartozó állampolgárok politi-kai és kulturális jogait illető ál-láspontját. az ország érdekének minősítve, hogy ez a kérdés ai> igazságosság ós erkölcsi szabad ság szellemében oldassék meg. (V. ö. Dr. V. Tilea: ..1 u 1 i u M a n i u , a Deutsche Politische Hefte 1927 évi 4-5-6 számaiban és Olopotel: R e v o l u t i a d i n 1918 Editura Revistei ..Societatea de Máine" Cluj 1926.)

Máramarosszigeti Kultúrpalota Muzeuma 1914-ben került mai he-lyére. 1873-ban keletkezett s az azóta megszűnt Máramarosi Mu-zeum Egyesület tulajdona volt. 281 régészeti, 1200 természetrajzi tárgya és kisebb könyvtára van.' Képei közül értékes egv Hollósy kép. (Huszt vára).

Mária Kongregáció, hitbuzgalmi képes havi folyóirat, a romániai kongregációk hivatalos közlönye. Megindult 1924 február 1-én. Fele-lős szerkesztő és kiadó: Csergő Benedek.

Marianum róm. kath. leányneve-lő intézet Kolozsvárt (Cluj). Ala-pította Dr. Hirschler József kano-

nok. pápai prelátus, (1. o.) 1910-ben. Ucca felőli iskolaépülete meg-nyílt 1911 szept. 1-ón, az ud-varra néző internátus épülete el-készült 1916 szeptemberében. A Marianum a kolozsvári róm. kath. Egyházközség tulajdona; elsőfokú egyházi hatósága a kolozsvári róm. kath. Iskolaszék, másodfokú egy-házi hatósága az erdélyi róm. kath. püspök. Az uj magánoktatási törvény értelmében állami főható-ságai: a kolozsvári tankerületi Fő-igazgatóság és a Közoktatásügyi Minisztérium. A Marianum több is-kolát egyesit magában; ezek a kö-vetkezők: elemi leányiskola négy osztállyal a Mi-Asszonyunkról ne-vezett szegény iskolanővérek ve-zetése alatt; női felső kereskedel-mi iskola, fennáll 1911 óta. négy osztálya van; róm. kath. leány-gimnázium, fennáll 1911 óta, I— VIII. osztályából az alsó tagozat párhuzamos. Mindezek az iskolák nyilvánossági joggal birnak és ma-gyar tannyelvüek. A modernül be-rendezett internátus 160 tanuló be-fogadására alkalmas, vezetője az Intézet főnöknője: S a r k a d i M. Fidólisz. A Marianum tanári testü-lete részben egyháziakból, részben világi tanárokból áll. A kolozsvá-ri róm. kath. Egyházközség a Mi-Asszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek rendjével kötött szerződése alapján e rend szerzetes nővéreit is alkalmazza. Az intézet belső vezetése az iskolanővérek ke-zében van. — Az emiitett iskolá-kon kivül még a következő tagoza-tai vóltak a Marianumnak: polgári leányiskola (1918—1922). mely a gimnáziummal egyesült; női keres-kedelmi szaktanfolyam (1911— 1923); háztartási iskola (1911— 1923); tanitónőképző (1919—1922);

Marinescu ( 187) Marosv. Leszám.-bank

polgári iskolai tanárképző intézet (1920—1923); zeneiskola (1919— 1923), mely jelenleg is fennáll a ko-lozsvári róm. kath. plébánia épü-letében mint ..Egyházi zeneiskola". Az intézetnek 1911—1927 között 235 tanára és 15.552 növendéke volt. Tanárai között az utóbbi er-délyi évek sok számottevő tudósát és művészét találjuk.

Marinescu Constantin egyetemi tanár, általános történelmet ad elő a kolozsvári egyetem filozofiai fa-k uitásán.

Markovits Manó dr. * 1879 Inándon. Jogot végzett. 1913-ban Csanád vármegye főispánjává ne-vezték ki, mely állásából 1917-ben nyugalomba vonult. Az impérium, évek kezdete óta Nagyváradon él s mint alelnök vesz részt a Magyar Párt nagyváradi és biharmegyei ta-gozatának vezetésében. A nagyvá-radi Katholikus Kör világi elnöke. I

Markovits Rodion iró és hirlap- i iró, * 1884-ben a Szatmármegyéhez tartozó Kisgércén. Jogi tanulmá-nyokat végzett, ügyvédi vizsgát tett, de nem űz gyakorlatot. A szatmári „Szamos" napilapnak bel-ső munkatársa és a Keleti Újság szatmárvidéki szerkesztője. „ E l s ő t a l á l k o z á s o m B a l t a z á r -r a l " cimü 1925-ben megjelent no-vellás kötetére alig figyelt föl a, kritika (s még kevésbé a közönség), csak kevés elfogulatlanok merték megállapítani, hogy a már nem fia-tal „kezdő"-nek van mondanivaló-ja. Annál hangosabb siker jutott részül ,,S z i bé r i a i G a r n i z o n " ] cimü 2 kötetes riport-regényének (1927), mely először, mint a Keleti Újság folytatásos regénye jelent meg. Nagy és szigorú ellenőrzés!

alatt íródott ez a regény, a volt. hadifoglyok ezrei figyelték és —j

aprobálták. De elfogadta és iro-dalmunk nyereségéül könyvelte a csak literáris szempontokat hono-ráló kritika is. A kompozíció hiá-nyosságaival, ismétlődésekkel, sok szor modoros pacifizmusával is ki-békít előadásának friss élménysze-rüsége, tiszta és meleg szivközelsé-ge, egy-egy tragikusan mély vízió-ja. (Á hős édesanyja remekül lá-tott és rajzolt epizódalak.) Az első kiadás pár hónap alatt elfogyott, második kiadásban Budapesten je-lent meg (1928). M. regényét Hatvany Lajos németre fordította.

Marosvásárhelyi cukorgyár rt. alaptőkéje a tartalékokkal 56 mil-lió lej. Invesztált töke 1.640.000 a. 1. — 768 H. P. Maximális kapaci-tás 600 tonna répa.

Marosvásárhelyi Kultúrpalota Muzeuma. Mintegy 100 értékesebb kép s egy húszezer kötetes könyv-tár van elhelyezve a Kultúrpalota két emeletén. Az impérium évei alatt a könyvtár magyar része alig szaporodott, román részét 1893 kö-tetnyi adományával Trancu-laiji miniszter gazdagította. Román néprajzi tárgyak gyűjtése is meg indult. A Kultúrpalotában e gyűj-teményeken kivül a Városi Zene iskola, a Városi Mozgószinház és egy-két képzőművész műterme nvert elhelyezést.

Marosvásárhelyi Leszámitolóbank rt.. Marosvásárhely. # 1900. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 6 millió. Az igazgatóság elnöke: bisztrai Far-kas Imre. Vezérigazgató: Réder Ferenc. Fiók: Szászrégen. Az inté-zet 1928. március 11-én megtartott közgyűlésén a 6 millió lei alaptő-kének 10,500.000 leire való feleme lését határozta el.

Marosv. petrol. 188 ) Marthy

Marosvásárhelyi petroleumfíno-mitó R. T. Alapt. 2 millió lej. — 98 HF. — 80 munkás. — Feldolg. képessége 12.000 tonna. — Gyárt-mányai: Benzin, petróleum, moto-rina. olajok, aszfalt.

Marosvásárhelyi Ref. Kollégium többszázados ( # 1557) intézmény. Fenntartója az erdélyi ref. egyház-kerület. A kollégiumhoz tartozik : főgimnázium tiz osztálya, elemi iskola négy osztálya, internátus és konviktus 160 növendék részére. Könyvtára gazdag unikumokban. Igazgatója (1028) Nagy Endre.

Marosvásárhelyi róm. kath. fő-gimnázium. A kapcsolatos inter nátussal együtt a jezsuiták alapi- j tották (az előbbit 1704—8. az utób ' bit 1712-ben) és vezették a rend j eltörléséig 1773-ig. 1773—1868 kö-zött a Cath. t'omissio fönnhatósá-ga alatt. volt. 1873-tól az Erd. róm.! kath. Státus vette át. Az iskolát az erdélyi róni. kath. tanulmányi alap. a finevelőt az ösztöndij-alap tartotta és tartja fenn. Az iskola 1848 előtt teljes intézet volt, 1852— 1870 közt négy osztálvu. 1870— 1898 között hatosztályú. 1898-tól nyolcosztályu intézet lett. Keg-utóhb (1928) a gimnázium tanulói-nak létszáma 243, a finevelőé 102.

Marosvásárhelyi Takarékpénztár 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 12 millió. Tartalékalapok : 11.700.000.- - Az igazgatóság elnöke: gróf Haller György. Vezérigazgató: Harmat h Sándor. Fiókok: Beszterce. Szász-régen. Nyárádszereda. Az intézet 1928. évben tartott közgyűlésén az alaptökének 12 millió leiről 20 mil-lió leire való felemelését határozta el. mely határozatot a Comisia Economica SpecialS jóváhagyta. A

tőkeemelés 1928. augusztus 31-ig keresztülvitetett.

Marosvécs (Bráncoveneíjti) kis-község neve, irodalmi csengést ka-pott. a mai Erdélyben. Kemény Já-nos báró (1. o.) a marosvécsi vár-ban látja vendégül — 1926 óta évente nehánv napi a — azokat az Írókat, akik az éppen általa össze-hozott ..Helikon" irói csoporthoz tartoznak. Ezeken az összejövete-leken tárgyalják és állapitják meg egy-egy következő évié a Helikon irodalom-politikáját és kulturpro-grammját. Itt döntenek a Kemény János báró évi 30.000 lt jnyi meg-ajánlása felett is. adván ezt az év legjobb könyvének, esetleg tanul-mányi segélyül körükhöz közelebb álló fiatal irónak.

Marót Sándor iró és hírlapíró * 1884. julius 4. Aradon. Iskoláit Aradon és Budapesten végezte. 1904-től újságíró. Előbb Aradon, majd Debrecenben dolgozik. 1918-tól Nagyváradon, hol a „Szabad-ság" szerkesztője, annak megszű-néséig. Ez időtől a „Nagyvárad" felelős szerkesztője. Színdarabokat és novellákat irt, Ö r ö k t ü z c. darabját Aradon. E g é r f o g ó c. darabját Nagyváradon és Kolozs-várt. mutatták be. Novelláiban erős valóságérzéke eredeti módon ölelkezik bő fantáziájával. Megje-lent kötetei: S z i v á r v á n y . — A b e f e l é n é z ő e m b e r . — N i n c s H a l á l . (Nagvvárad 1924.)

Marthy Pál festő * 1880. I. 14. Tanult 1898—1902 években a bu-dapesti Képzőművészeti Főiskolán. Főgimnáziumi rajztanár Marosvá-sárhelyt. Müvei javát akvarell munkák adják, hangulatos tájrész-letek. genre-képek. 1902-ben a Mű-csarnokban is kiállított, háboril

Martineseu ( 189 Medgyesi Nyilatkozat

után bukaresti és erdélyi kiállítá-sokon szerepelt.

Martinescu Gheorghe orvos, egyetemi tanár g y ó g y t a n t és i g y ó g y s 7. e r i s m é t ad elő a j kolozsvári egyetem orvosi fakul-tásán. A gyógyszertani intézet igazgatója.

Marton Ernő hirlapiró. * 1896 V. 17. Jogi tanulmányainak be-végzése után a közigazgatási pá-lyán működött. 1918 végén a zs. nemz. mozgalom vezetőivel alapít-ja az Uj Keletet, azóta irányítja e lapct. A nemzeti zsidó közélet-ben Erdélyben is jelentős szerepet vi,v. Tagja a Zsidó Nemzeti Szö-vetség szűkebb intézőbizottságá-nak. 1922-ben publikált A z s i d ó n e m z e t i m o z g a l o m Er-d é l y b e n e. füzetében felfejti a háború utáni zsidó nemzeti meg-mozdulás motívumait.

Marton Manó újságszerkesztő * 1874-ben Kaposváron. Hírlapírói pályáját a „Pécsi Napló"-nál kezd-te. Nevezetesebb állomásai még: „Nagyvárad", „Uj Nagyvárad" és „Nagyváradi Estilap", melynek ma is főszerkesztője ós társtulajdono-sa. felénk, iniciativ szellem, akit azonban betegsége már évek óta gátol benne, hogy lapjának veze-tésében intenzív részt vegyen.

Martonossy György. (Martonfal-1 vi) ügyvéd Déván, * Berekszó községben. Hunyad m. 1889. Tag-ja Déva város tanácsának, a dévai ref. egyház gondnoka, az Erdélyi Ref. Egyházkerület tanácsbirája. az Országos Magyar Párt hunyad-megyei tagozatának titkára.

Mattis Teutsch János szász fes-tő, szobrász és grafikus, * Brassó-ban 1884 VIII. 13. Tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolán, Münchenben. Párisban (3 évig) és

Berlinben végezte. Az expresszio-nista irány szélső képviselője. Festményein kivül nagy sikereket ért el rajzaival, festett faszobrai-val és lino-metszeteivel. Kollektív kiállításokat rendezett több ízben Budapesten, Berlinben, Bukarest-ben s egyszer Párisban (1925). Bu-dapesten A Ma kiállításán is sze-repelt.

Mayer Antal a nagyváradi lat. szert, egyházmegye apostoli kor-mányzója". * 1870' XII. 5. Hittudo mányi iskolát Nagyváradon, ká-nonjogi és paleográfiai tanulmá-nyokat a budapesti egyetemen végzett. 1892-ben Schlauch Lőrincz biboruok udvari papja lesz. Külön-féle tisztségeken át a bibornok ál-landó kísérője útjaiban. Schlauch Lőrincz püspök utódai mellett mint titkár működik s az egyház-kormányzatban gazdag tapaszta-lati ismereteket szerez. 1911-ben a Szt. József Intézet, kormányzását bízták reá. 1922-ben székeskápta-lani kanonok. 1923-ban apostoli kormányzói helynök (Bjelik ap. korm. idején), 1925-ben pápai pre-látus. Bjelik Imre fsz. püspök ha-lála után apostoli kormányzóvá nevezték ki.

Mayer József. Az Arbeiter Zei-tung szociáldemokrata német nyel-vű napilap szerkesztője, a romá-niai párt orsz. vezetőségének tagja.

Medgyesi Nyilatkozat. A Gyula fehérvári Nemzetgyűlés határoza-tából megalakult Nagy -Nemzeti Tanács ill. az ebből kikülönült Kormányzótanács (Consiliul Diri-gént) székhelyet foglalván Nagy-szebenben, pozitív tájékozódást ki vánt szerezni a szászok álláspont-ja felől és sürgette csatlakozó el-határozásukat. A szászok óhajtá-

Medgyesi Nyilatkozat ( 190 ) Medgyesi Alt Tak.

Kának jobban megfelelt volna, hogy bevárják a békekonferencia határozatát, de ugy az események. (Szebenbe dec. 16.-án bevonultak a román csapatok), mint a hely-ben székelő Consiliul Dirigent amelynek eminens érdeke volt, hogy a szász csatlakozás pozití-vuma a kezében legyen, sürgették az elhatározást. Nem utolsó mo-tívuma volt a gyors határozatnak az sem, hogy a szászok véleménye szerint itt egy nagy történelmi fo-lyamat végső etapjával álltak szemben, s hogy az Erdélyben számban túlsúlyban élő románok egyesülési vágyának útjába állni amúgy sem lehet. A szász Nemzeti Tanács átadta tehát a Kormány-zótanácsnak-azokat a feltételeket, amelyek mellett a csatlakozást ki-mondani hajlandó. A Consiliul Di-rigent azonban kijelentette, hogy nem is tárgyal a feltételekről, mig a szászság magát Nagyrománia irányában el nem határozza, hi-szen a Gyulafehérvári Határozatok amúgy is fedik elvileg a szász kö-veteléseket s a végrehajtás felől majd azután is tárgyalhatnak. 1918 dec. 27.-én kelt dekrétummal Ferdinánd király átvette az ural-mat Erdély felett és kinyilvání-totta annak egyesülését Romániá-val. Ezen körülmények között hív-ták össze a kibővített, központi bizottságot. 1919 január 8.-ára Med-gyesre, végleges állásfoglalás cél-jából. Ott beható tanácskozás után egyhangúlag elfogadták azt a nyi-latkozatot. amely Erdély szász né-pének Románia királysághoz való csatlakozását kimondja s mig testvéri üdvözletét küldi a román népnek és szerencsekivánatait nemzeti ideáljainak beteljesedésé-hez, egyben — a népek önrendel-

kezési jogának elvén állva — kife-jezi azt a várakozását, hogy nem-zeti és politikai egységét az uj ál-lamban megőrizheti és fejlesztheti. Erre garanciát a gyulafehérvári Nemzetgyűlés határozataiban l á t amelyek kimondják, hogy minden nép a maga nyelvén és a maga fiai által nyeri igazgatását, taní-tását- és jogszolgáltatását, tör- j vényhozásban és kormányban a maga számerejének megfelelő kép-viseletet kap. egyházában és is-kolájában pedig autonom rendel- J kezési jogot. Reméli és kívánja, hogy az uj államban élő német néptársai is a szászok mintájára csatlakozni fognak és elvarja, hogy a neki járó jogokban a többi németek is részesülnek, va-lamint, hogy Románia valamennyi németjeinek népi és politikai ösz-szetartozósága elismertetik. Tuda-tában elhatározása jelentőségének e naptól fogva a szász nép magát a román birodalomhoz tartozónak, fiait és lányait ez állam polgá- i rainak tekinti. — A «• Medgyesi , Nyilatkozatot küldöttség vitte Bukarestbe és adta át a királynak és a minisztériumnak. A szászon. 1919 november 6.-án Segesvárt tartott Nagygyűlése az ott elfoga- ] dott Szász Népprogramm beveze- J főjében megerősíti és megismétli j a szászoknak Romániához való j ünnepélyes csatlakozását

Medgyesi Általános Takarék-pénztár rt., Medgyes. # 1906. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 10 millió. Tartalékalapok: 2,750.000.— A® igazgatóság elnöke: Weisz József. Vezérigazgató: Dr. Heilper Lajos. Fiók: Erzsébetváros. Az intéze* 1928. április 16-án tartott közgyű-lésén az alaptőkének 10 millió lei-

Medgyesi földgfiz. iiveggy. ( 191 Meschendörfer

röl 20 millió leire való felemelését határozta el.

Medgyesi földgázüzemű üveg-gyár 1. Prima fabrica de sticla cu gaz metán.

Mediascher Bank A. G., (Med-gyesi Bank rt.) Medgyes. # 1862. Az 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 15 mil-lió. Tartalékalapok: 7.169.518. Az igazgatóság elnöke: Dr. Kari Oberth. Vezérigazgató: Dr. Dör-schlag Conrad. Fiókok : Arad, Nagydisznód, Nagyszeben. Szent-anna. Az 1927. évi közgyűlésen az alaptőkének 25 millió leire való felemelését határozták el. Az 1928. junius 12-én megtartott rendkívüli közgyűlésen elhatározták, hogy a' Hermannstádter Allgemeine Spar- j kassa nagyszebeni pénzintézettel i fuzionálnak.

Megyeri Ferencz mérnök * 1882. Alapította a „Delta" Épitőrész-vénytársaságot Nagvváradon.

Merkler Károly * 1888-ban VI. I 9. Kereskedelmi iskola végzése után a Gyapjuipar r. t. kötelékébe lépett, 1920-tól igazgató. A belső organizációban és kereskedelmi vezetésben vesz részt. Szerkeszté-sében Temesváron textilszaklap jelenik meg. A Román Korona-rend lovagja.

Meru{iu Vasile, egyetemi tanár, a leíró földrajzot adja elő a ko-lozsvári egyetem természettudo mányi karán.

Merza Gyula turisztikai szakíró * Kolozsvárt 1861. A kolozsvári, majd a bécsi egyetemen orvosi és gazdasági kollégiumokat hallga-tott. A turisztika művelésére adta magát. Európaszerte tanulmányoz, ta a kiránduló helyeket, idegen-forgalmi intézményeket, nép és tájrajzi muzeumokat. Az Erdélyi

Kárpát Egyesület 1892-ben jegv zőjévé, 1894-ben főpénztárosává választotta. 190S—1908 években az ..Erdély" honismertető folyó-iratot szerkesztette. Része volt a kolozsvári Kárpát-muzeum és a szamosujvári Örmény-muzeum ala-pításában. Irodalmi hajlandóságai nem szakmabeli terekre is elvit-ték, irt verseket, műfordítással is foglalkozik, ö r m é n y k e r e s z t cimmel tanulmánya jelent meg.

Meschendörfer Adolf erdélyi szász iró * 1877 V. 8. Brassóban. Kereskedelmi akadémiát végzett.

azután érettségit tett a Honterus-gimnáziumban. Német és magyar egyetemeken nyelvi és irodalmi tanulmányokat folytatott s haza-jőve tanár lett a Honterus-gimna ziumban. 1913-ban a brassói leány-gimn. tanára, de más középiskolák vezetését, is vállalta egyidejűleg. 1927-től a Honterus-iskola rekto-ra. 1907—1914 években ,.K a r-p a t h e n ' 1 cimmel félhavi illusz-trált folyóiratot adott ki, erdélyi írók ós művészek közreműködésé-vel. Ebben a folyóiratban megje-

Metalloglobus ( 192 ) Metz

lent regénye: ..Le n o r e" román nyelvre is lefordíttatott. (Könvv-alakban 1900-ban, N. Szebenben. W. Krafft Verlag, uj kiadása 1928 őszén.) 1919-ben jelent meg leg-ismertebb munkája: ,.M i e h a e 1 W e i s s , S t a d t r i c h t e r v o n K r o n s t a d t" dráma 5 felvo-násban (II. kiad. 1921). Egyéb müvei: „ V o r t r á g e ü b e r K u l -t u r u n d K u n s t" (Brassó, 1906), „ K l e i s t H e n r i k m i n t p r ó -z a í r ó " (Brassó. 1906). Kiadta a ,.Karpathen" korán elbunvt költő-jének E d u á r d S c h u 11 e r u s-nak verseit, bevezetéssel és jegy-zetekkel. Sajtó alatt egy négyfel-vonásos uj színmüve. —• Meschen-dörfer jelentőségét az erdélyi szász irodalomban szerkesztői és kritikai működése állapítja meg. Első volt aki a korabeli tekintélyt-élvező szász irodalmároknak a szemükbe vágta dilettantizmusu-kat s az uj művészet számára ös-vényeket nyitott. Az ..öregek" ha-ragosan hördültek fel a fiatal Meschendörfer kíméletlen kritikája ellen (s a barc, amelyet ez a tá-madás felidézett, még ma sem ült el teljesen). Kétségtelen, hogy a „Karpathen" révén és nyomán egy uj. művészibb éra kezdődött a szász irodalomban. Maga Meschen-dörfer ugy regényével (az első modern szász regény) mint drá-májával tisztes helyet foglal el ebben az uj irodalomban. (V. ö. Kari Kurth K l e i n : Ostland-dichter).

Metalloglobus S. A. Oradea (Fabrieá de Articole de Fier §i Metál). Alaptőke 1 millió lej. Be-ruházott töke 100.000 arany lej. 91 különféle szerszámgép, közte egy fémlemezlithográf gép (kom-plikált lithografiai munkához).

Hatvan HP. 86 munkás. Termel 5.000.000 különféle fémdobozt és

, 7000 db. cim- és reklámtáblát. Weisz Manfréd gyárak alapítása. Igaz g.: Singer Árthur. műszaki igazgatója Szontag Gusztáv gé-pészmérnök.

Metz Albert zeneszerző. * 1868-ban Havadtőn (Maros m.). Iskolai tanulmányait a marosvásárhelyi ref. kollégiumban végezte, azután a budapesti Nemzeti Zenede nö-vendéke lett. Zenei tanulmányai befejezése után a Magy. Kir. Ope-raháznak tagja és a Nemzeti Ze-nedének tanára lett. majd a buda-pesti Filharmonikus Társaságnak választmányi tagja. 1895-ben Tóth Lajos társaságában megirta „Nap-pal és éjjel" c. balletjét, mely az operaháznak éveken át mü-sordarabja volt. Közben nagyobb

• szabású zenekari müveket, vonós-négyeseket. magyar népdal-egyve-legeket irt. 1902.-ben jelent meg két. kötetben hegedüiskolája, melyben a hegedű pedagógiának új irányt adott. A hangszer négy alaphangjából indult ki és a G-dur hangnemre épített gyakorlatokkal leegyszerűsítette a kezdönövendék ujjrakási nehézségeit. Iskolája 15 kiadást ért meg. 1907.-ben mutatta be a budapesti Népszínház „Cser-keszleány" c. operettjét. Ugyan-azon évben dr. Bernády polgár mester meghívására elfoglalta a Marosvásárhelyt alapítandó Zene konzervatórium igazgatói állását. Megszervezte az iskolát, melynek már öt év múlva tizennégy tanára és ötszáz növendéke volt. Ugyan-ott megalakította a Filharmóniai Társaságot 75 zenekari taggal, ve-zénylete alatt. Vásárhelyt irta „Don .luan a háremben" c. vigoperáját. Karnagya volt a marosvásárhelyi

Metzger ( 193) Michail

Ref. Dalárdának, mely vezetésével az 1923 évi kolozsvári Országos Dalosversenyen elsÖ dijat nyert. Halála előtt néhány héttel a Ro-mániai Magyar Dalosszövetség első dijjal koszorúzta meg az azóba népszerűvé vált Ballada c. dalát. Meghalt 1925 jul. 27.-én.

Metzger Márton temesvári főes-peres plébános, * Temesváron 1876 1. 2., pappá szentelték 1899 jan. 18-án. Állomásai: Makó, Arad, Karánsebes. Temesvár Józsefvá-ros voltak. Az impériumévek alatt nagy erőre kapott, bánsági katho-likus mozgalom egyik vezető em-bere.

Metzner Lajos festő. * 1890 VI. 22. Münchenben. Párisban tanult, elsősorban a figurális érdekli. Im-presszionizmuson, expressziónizmu-son át ösztönszerűleg halad az uj naturalizmus felé. Kiállítások: Nagyvárad, Arad. Temesvár.

Mezey Mihály dr. ref. lelkész. * 1882 Kolozsvárt- 1901-ben állami tanító lett. Elvégzi az egyetem jogi fakultását s a segesvári kir. tan felügyelőséghez nyer beosztást. A .,Család és Iskola" tanügyi lap szerkesztője volt. Az impérium át-vétele után beiratkozott a theolo-giára. 1922-től a magyarláposi ref. egyházközség papja. Ir aktuális •'ikkeket ós tanulmányokat, beszé-deket a „Református Szemle", „Az Ut" stb. folyóiratokba. Népiskolai olvasókönyveket is szerkesztett

Mezey Zsigmond zeneesztétikus, * 1885 XII. 12. Jogi és zenei ta-nulmányokat. végzett 1913-tól az aradi zeneiskola igazgatója. Meg-jelent müvei: A muzsika lelke, Arad 1924. — A zene története, Arad 1927. — Zenetörténeti és ze-oeeszt tanulmányai folyóiratok-

Erdélyi Lexikom

ban. Négy dala 1928-ban Temes-várt jelent meg.

Mezőgazdasági Bank és Taka-rékpénztár rt.. Kolozsvár. # 1894. Az 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 20 mil-lió. Tartalékalapok: 11 millió. Az igazgatóság elnöke: Ifj. gróf Béldi Kálmán. Vezérigazgató: Ferenczy Gyula. Fiókok: Dós, Zsibó. Beth-len. Az 1928. március 24-én meg-tartott rendes közgyűlésen az alaptőkének 20 millió leiről 40 millió leire való felemelését hatá-rozták el.

Mezőgazdasági kamarák, a me-zőgazdasági termelés képviseletei, melyeknek felállítását, organizá-cióját és ügyvitelét külön törvény szabályozza. Minden megyében egy mezőgazdasági • kamara állíttatott fel. (E kamarák szövetségének központja: Bukarestben.) Törvény-szerinti céljuk a mezőgazdaság, állattenyésztés és erdőgazdaság érdekeinek szolgálata tegyszer-smind a hatóságok tanácsadó szervei). Tizenhét választott és ti-zenegy kinevezett tagból alakul-nak. A választók: mezőgazdák, ál-lattenyésztők. akiknek legalább három hektár földjük van és dip-lomás gazdasági szakemberek. A m. kamarákba a földmivelésügyi minisztérium is delegálhat egy megbízottat, azonkívül öt tanács-kozó tag még kooptálható. A k i -n e v e z e t t tagok nagy száma hozza magával, hogy ezekben a testületekben a politika is szerep-hez jut.

Michail Dumitru egyetemi tanár, k l i n i k a i s z e m é s z e t e t ad elő a kolozsvári egyetem orvosi fakultásán. A szemészeti klinika igazgatója.

13

Mi hali ( 194) Minerva

Mihali Teodor dr. ügyvéd, ro-mán politikus * 1855-ben Prislop (Kisbuny) községben. Középisko-láit Nagybányán és a kolozsvári katholikus gimnáziumban, jogi ta-nulmányait a kolozsvári egyete-men végezte. 1884-ben ügyvédi irodát nyitott Désen. U. o. alapí-totta a „Someíjana" pénzintézetet, melyet mint igazgató vezetett. 1890-ben a román nemzeti párt .végrehajtó ,.komité"-jának tagja lett. Résztvett a „Memorandum" szerkesztésében s tagja volt a kül-döttségnek, mely azt Bécsbe vitte. Két évi államfogházra Ítélték, ami-ből 1% évet Vácon le is ült (1894— 1895). A román politikai aktivitás kezdetével, 1905-ben Nagy-Ilonda képviselője lett a magyar parla-mentben s ezt a kerületet 1918-ig képviselte. Budapesten a nemzeti-ségi képviselők klubjának elnöke volt. Az egyesülés után Solnoc megye prefektusa lett. később parlamenti képviselő s az ..egysé-gesítő bizottság" elnöke. Ez idő szerint Kolozsvár primárja (1928).

Mikes Alfréd építész * 1892-ben. Kolozsvárt több tervpályázaton el-ső dijat nyert.

Mikes Ödön festő * Nagyvára-j don 1878-ban. Első oktatást a mű-vészetben Karlovszky Bertalantól kapott. Hollósy iskolájában tanult 1895—99-ig. Járt Olaszországban, és Firenzében másfél évet töltött, 1906-ban a nagyváradi ipariskolá-ban rajztanári állást vállal. Táj-kép- és csendélet-festő.

Mikola András festő * 1884 III. 14. Jogi tanulmányok után kez-dett festészettel foglalkozni. Szo-rosan a nagybányaiakhoz tartozik, a festőiskolának 1927-től vezetője B az N. F. T. elnöke. A „Szinyei Verse Pál Társaság" tagja. Berlin-

ben, Velencében, Budapesten állí-tott ki. Elsősorban a tájkép ér-dekli. Vannak művei a Szépmű-vészeti Muzeumban, Fővárosi Mu-zeumban és magángyűjtemények-ben. Gr. Andrássy Dénes dij nyer-tese kct izben.

Millenisták, népszerű néven hi-vők, egy Erdélyben a század első éveiben gyökeret vert amerikai szekta követői. Marosvásárhelyt és a nvárádmenti falviakban. Ko-lozsvárt, elszórtan máshol is van-nak híveik. Alapitójuk K. T. Rus-sel, aki 1916-ban halt meg. Azt ta-nította, hogy az egész világot megrázó katasztrófa, szociális vál-ság és gazdasági összeomlás fog-ják megelőzni Krisztus térfoglalá-sát. Russel alaptanait tárgyaló müve Amerikában többmillió "pél-dányban forog közkézen. A mille-nizmust szolgálja a „Watsh-Tower" folyóirat is. amely „őr-torony" cimmel Kolozsvárt is hosszabb ideig megjelent. A szám-belileg nem nagy erdélyi csoport hatalmas könyvforgalniat terem-tett. Russel hétkötetes alapvető művének fordításán kívül sok bib-liakritikai művet is kiadtak.

Minea Ioan egyetemi tanár, i d e g k ó r t a n t ad elő a kolozs-vári orvosi fakultáson.

Minerva Irodalmi és Nvomdai Műintézet R. T. Kolozsvár! 1920-ban alakult 750.000 lei alaptöké-vel (Ma 4 és fél millió). Eleinte csak nyomdai vállalat, de csakha-mar könyv és lapkiadással is kezd foglalkozni s ma már ezt is nagy-ban műveli. Lapjai: Magyar Nép, Pásztortűz, Irodalmi Szemle; könyvsorozatai: Magyar Nép Könyvtára, Minerva Könyvtár, Pásztortűz könyvtár, Magyar Ifjú-sági Könyvtár. Mint tankönyvki-

Minorita Kultúrház ( 195) Moldovan

adó a legnagyobbak között áll. .Szépirodalmi és tudományos mű-vek is nagyszámmal jelentek meg kiadásában. Közvetve — a Lapki-adó R. T.-nál fennálló érdekeltsé-ge révén — a Keleti Újsághoz is köze van. tehát az erdélyi magyar-ság sajtóbeli irányításának jelen-tus eszközeivel rendelkezik. Tisz-teletreméltó teljesítményei mellett is sajnálatos, hogy írói és kiad-; ványai megválasztásában világné-zeti (kizárólagossági) szempontok vezetik — ugyanakkor — ami-kor az erdélyi irók jókora és nemutolsó kontingense mégmindig romantikus kiadói tervekben vesz-tegeti inagát, nem remélhetvén be-fogadást sem a Minerva lapkiadás, sem a Minerva könyvkiadás fe-dele alatt. A vállalat extenzív fejlődést mutat, alaptőkét kétszer is emelt, a diesöszentmártoni Er-zsébet nvomdát magábaolvasztot-ta. Az idei mérleg (1928) 4.500.000 lei alaptökét. 500.000 lei elsőbbsé gi kötvényt mutat ki. Vezérigaz-gató; l)r. Vékás Lajos.

Minorita Kulturház Arad város katholikus társadalmának kultur-központja. Építette az erdélyi kon-ventuális minorita rendtartomány, rendalapitója „assisi szent Ferenc boldog elköltözésének (1226) hét százados jubileuma emlékére" 1926—27-ben. Az épület terveit Szömörkény Rezső és Frick .József műépítészek készítették, belső ki-képzése Weil József mérnök mü-ve. A kétemeletes gyönyörű épü-let a minoriták telkén, erős beton alapokon nyugszik s nemes egy-szerűségével imponál. Közepe fél-kór alakú apsziszban domborodik ki- Földszintjén a Vasárnap (L o.) irodalmi és nyomdai műintézet nyert elhelyezést szedőtermeivel.

gépházával és papirraktárával. Ol-dalt van a 100 személyt befogadó kisterem és azon tul a főbejáró, melyen keresztül sokszínű már-ványból művésziesen kirakott hall-ba jutunk. Tölgyfával burkolt vas-beton lépcső az első emeleti nagy-terembe (modern hangverseny- és előadóterem) vezet, melyet félkör-ben hét méter magas, szines. ólom-karikás üvegablakok világítanak ineg. A mennyezet és a falfestések mintái ókeresztény motívumokból vétettek. A másodemeleti páholyok homlokzata felett a minorita rend történelmi alakjait Uirich Géza fes-tette meg. A M.-at Mons. Angelo M. Dolci bukaresti pápai követ szen-telte fel és adta át rendeltetesének 1927 junius 6-án. Az épület ideája Wild Endre dr. v. minorita rendfő-uöktől származik, aki az építke-zést kezdettől fogva vezette és mai napig az intézménynek első igaz-gatója.

Minovici Nicolae egyetemi tanár, t ö r v é n y s z é k i o r v o s t a n t ad elő a kolozsvári egyetem orvosi fakultásán.

Misoga László operettszinész * 1896 Budapesten. Rákosi sziniisko-lát végzett. 1919-től Erdélyben. Nagyvárad. Arad. Temesvár. Ma-rosvásárhely bzinpadain játszik. Szeretetreméltó szinészegyéniség, Iravuros operett-táncos.

Moara Marc Timiijoreaná (Temes-vári Mümalom). Alaptőkéje 40 mil-lió lej, invesztált tőkéje 1 millió lej. — 1316 HP. — 195 munkás. — Évi maximális kapacitás 90.000 tonna.

Moldovan luliu orvos, egyetemi tanár, egészségtant és szociális hi-giéniát ad elő a kolozsvári egye-tem orvosi fakultásán. Az Extensi-

ti*

Moll ( 19« ) Molter

unea Universitará választmányi tagja.

Moll Elemér tervező műépitész * 1886-ban Sopron-Sájon. Műegyete-met végzett Budapesten, hol tanár-segéd is volt Petz Samu középités tani tanszéke mellett. 1910 óta Ko-lozsvárt működik. 1910—19-ig mint városi mérnök, azóta mint önálló tervező és épitő-vállalkozó. Ujabb tervezései közül közismert a ko-lozsvári ref. leánygimnázium. Ké-szítette a kolozsvári uj vágóhíd és vásárcsarnok terveit is, melyek azonban még nem épültek meg. Ko-lozsvári napilapokba és művészeti folyóiratokba épitöművészeti szak-cikkeket irt.

Molnár Dénes dr. ügyvéd * 1879 V. 9. Középiskoláit Brassóban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, hel ügyvédi oklevelet is szerzett. Kézdivásárhelyt ügyvéd-kedik 1916-ig. 1918—22 között Kéz-divásárhely polgármester. Azóta ismét ügyvéd. Publiciszta munkás-sága a kisebbségi jogok érvényesí-tése terén mozog. Református egy-házi és magyarpárti politikai ügyekben meglehetős aktivitást fejt ki.

Molnár Kálmán prelátus kano-nok, szenátor * 1868 II. 16. Veres-patakon (Alsófehér m.) Theologiát Nagyváradon végzett. 1898-ban a debreceni .,Terezianum" igazgatója lett, mely állását 22 éven át töl-tötte be s az intézet újjáépítésével szerzett érdemet. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök — az impériumváltozás idején — Nagy-váradra hívta, hogy román nyelv-tudásával az egyházi kormányzat segítségére legyen. Ez idő óta Nagyváradon dolgozik, 1923-ban székesegyházi kanonok és egyh. megyei tanfelügyelő. 1924-ben gá-

borjáni c. apát, 1925-ben pápai pre-látus. 1927-ben szenátorrá válasz-tották Udvarhely megyében.

Molter Károly publiciszta * 1890 Óverbászon. A budapesti egyetem filozofiai szakán folytatott tanul-mányait külföldi utakon egészítet-te ki; darabig hirlapiróskodott,

majd tanári állást vállalt a maros-vásárhelyi ref. kollégiumban, mely-nek egyik erőssége ma. Publicisz-tikai hajlandóságainak a Marosvá-sárhelyt megindult „Zord Idő" nyújtott alkalmat a kibontakozás-ra. Erdély differenciálódó szellemi élete mihamar kinövesztette e lap és más helyi lapok kereteiből. Kri-tikai véleményeit, különösen könyvbirálatait. melyeket most többnyire az Ellenzékben közöl, méltán várja érdeklődéssel iró és olvasó. A kritikátlan — 8 mi rosz-szabb még — pszeudokritikával, parlagi hetvenkedéssel. filozopter-bölcseséggel, olykor rosszhiszem-

•Mcnay ( 197) Mühlbacher Sparkassa

mel kialakított „Irodalmi Közvéle-mény" rendszerint megkapja kor-rektúráját Molter mérsékletében, precíz mérlegében és — tisztessé-gében. Csak szeretetreméltósága vezeti néha — akkor sem veszélyes — túlzásokra. Belletrisztikus kísér-letei: a par excellence kritikus tol-lak szokásos magaszórakoztatásai. („Majdnem hősök" cimü kötetének egyes darabja majdnem művészet.) A közelmúlt és a jelen német iro-dalmának — essaykkel és fordítá-sokkal — kitűnő közvetítője.

Monay Ferenc dr. minorita. * 1878 XÍI. 22. Nagybányán. Rómá-ban végzett theologiai tanulmá-nyok után felszenteltetett 1901-ben. Szilágysomlyón gimnáziumi tanár, később noviciusok magistere, majd aradi plébános, 1918—22 rendfő-nök, 1922—•24 assistens generális Kómában. 1924-ben ismét rendfő-nök. lemondása után újból aradi plébános. Jelenben (1928) római gyóntató a Szt. Péter Bazilikában. Kiadványai: S z e n t F e r e n c ö s s z e s m ü v e i (1906), S z e n t B e s z é d e k (1905), R ó m a i l e -v e l e k (1922), E z ü s t ö s O l t á r (1924), K i s i m a k ö n y v (1927). Szerkesztője a rendi névtárnak.

Móricz Miklós hírlapíró * 1880-ban. Pályáját a (régi) Magyar Hir-•apnál kezdte 1908-ban. Gazdasági éidekképviseletek szolgálatában gyakorlati gazdasági ismereteket; szerzett, közben pedig közgazdasá-gi, statisztikai és társadalmi cikke-ket, írt magyar folyóiratokba. Er-délyben a „Brassói Lapok" hasáb-jain tűnik fel éleshangu publiciszti-kájával és szokatlanul teoretikusan vezetett „közgazdasági" rovatával. Cgy közgazdaságban, mint társa-dalmi cikkeiben bizonyos spirituá-lis irányzat szószólója.

Morvay Zoltán * 1875-ben Deb-recenben. Középiskolából nyom-dászmesterségre ment s beutazta Európa nagy részét. Debrecenben Rudnyánszkv Gyulával a „Csoko-nai Lapok"-at szerkesztette. Erdély-ben, hol mint a marosvásárhelyi Révész nyomda vezetője él a „Tü kör" c. élénk hetilapot szerkesztet-te. Irt számos színdarabot és me-sélő kedvről tanúskodó regénvt (Troubadur és társai. Októberi Fel legek stb.) A marosvásárhelyi szí-nészet körül nagy érdeme, hogy a, közönség megszervezésével biztosí-totta — a legkritikusabb időben — a magyar színház exisztenciáját.

Moskovits József dr. nagybirto kos és gyáriparos * 1867 Nagyvá-radon, meghalt 1927 XI 4. u. o. Fel-sőbb tanulmányait Nagyváradon, Kolozsvárt és Budapesten végezte. Közéleti szereplése korán kezdő-dött. 1901-ben tagja a v. tvh. bi-zottságnak, 1910-ben a Gyosz. nagyváradi elnöke. 1912—1919-ig a Keresk. és Iparkamara elnöke. Im periumalatti közéleti megnyilatko zásaiban, beszédeiben bátor ember-nek és bátor magyarnak mutatko-zott. Közgazdasági vezérelve: a ke-roskedelem és ipar szabadsága, az állami beleszólás minimumra csök-kentése volt. A földreform birtokai egy részétől megfosztotta s az ál-talános gazdasági válság egyébb vállalatait sem hagyta érintetlenül, de inkább lelki, mint vagyoni ösz szeomlás adott öngyilkos fegyvert kezébe 1927 november 4-én.

Mühlbacher Sparkassa A. G., Szászsebes. # 1896. Az 1927 de cémber 31-iki mérlegben feltünte tett alaptőke: 10 millió. Tartalék-alapok: 2,528.432. — Az igazgató-ság elnöke: Johann Schöpp. Ve-zérigazgató: Leibli Emil.

MülJer ( 198) MüUer

Müller Arnold dr. természetrajzi iró * 1884 VI. 22. Szászrégenben. Tanulmányi évek Kolozsvár, Ber-lin, Kiel, Jena, Bécs, Heidelberg főiskoláin. Tanulmányutak (állat-tani és földrajzi szempontból) euró-pai országokon kivül Palesztinában. Szíriában. Egyiptomban is. 1908-tól a nagyszebeni Brukénthal gim-názium természetrajztanára. Az Erd. Természettudományi Társulat: Verhandl. u. Mitteil. des Siebenb. Ver. f. Naturw. évkönyvének szer-kesztője. Ezekben az évkönyvekben jelentek meg referátumai és önálló kutatásokon alapuló tanulmányai, melyeknek legtöbbjében romániai rovarfajtákkal foglalkozik.

Müller Friedrich, történetíró * 1884 Hosszuaszón. Egyetemi éveit I.ipcsében. Wienben. Berlinben. Kolozsvárt töltötte. Tanára volt a brassói Honterus gimnáziumnak, később a segesvári ág. ev. tanító-nőképző igazgatója. 1922-től a nagyszebeni ev. konzisztórium is-kolaügyi tanácsosa. 1928-tól az egyházközség papja. Művei: A n a-g y o b b G e l l é r t - l e g e n d a k e l e t k e z é s e é s f o r r á s a i (Századok 1913 és 1915). — D i e S i e b e n b . S a c h s e n u. i h r L a n d (Stuttgart, 1922). - L e h r -b u c h d e r G e s c h i c h t e d e s K ö n i g r e i c h s R u m á n i e n (Hermannstadt 1921). — D i e Ge-s c h i c h t e u n s e r e s V o l k e s (Hermannstadt, 1926). — írásait sokszor Friedrich Müller Langen-thal névvel szignálja.

Müller Georg Ed. dr. * 1866 X. 28. Jenában. Budapesten. Berlinben tanult, a Schleiermacher-alapitvány ösztöndijával 1891—02 Rómában volt. Ezidőtől kezdve a szebeni szász nemzeti arhivum szolgálatá-ban áll mint .szaksegéd, titkár, ar-

hivárius, s 1923-tól mint az inté-zet igazgatója. A román Korona-rend lovagja, a rostocki phil fakul-tás díszdoktora. Művei: I J r k u n -d e n b u c h z u r G e s c h i c h t e d. ü e u t s c h e n in S i e b e n -b ü r g e n, Bd. II. (1897) Bd. III. (19011. — E n t s t e h n g d e r S t ü h l e d e s K ö n i g s u n d d e s S t u h l r i c h t e r - a m t e » (1906) — G r a f e n d o s m é d i a -s c h e r P r o v i n z i a l v e r b a n -d e s (1907).— T ü r k e n h e r s c h . in S i e b e n b . (1923). — G r a f e n d e s K r o n s t á d t e r P r o v i n -z i a l v e r b . (1925). — U r -s p r ü n g l . R e c h t , s l a g é d. R u m á n e n ím S a c h s e n l a n-d e (1912). — S á c h s i c h e N a-t i o n s - U n i v e r s . (1928).

Maiiét Hermann Müller Hermann erdélyi szász

publiciszta, kolozsvári ügyvéd * 1882-ben Marosvásárhelyt. Tanul-mányait magyar és német egyete-

Müller ( 199) Művészeti Szalon

meken végezte. 1910-ben Nagysze-benben irodát nyitott. Hazai és külföldi német újságokba politikai és kBzjogi cikkeket irt. Nagy fel-tűnést, keltett 1926-ban publikált D a s a u t o n o m e S i e b e n b ü r -g e n timii füzete, melyben Erdély teljes autonómiáját követeli. Ko-lozsváit folytat ügyvédi gyakorla-tot s kulturális működést a ..Mis-care Social Economicá" keretében fojt ki.

Müller Hermanné Dósa Lili az ..Artes Sííinyegipar" iparművészeti vállalat tulajdonosa. Szociális, kul-turális <8 jótékonysági intézmé-nyekben visz szerepet. Mint városi tanácsos magyar kulturális érde-keket védelmezett a kolozsvári vá-rosi tanácsban. A kézzel csomózott szőnyegsíövés perzsa technikáját M. honosította meg Erdélyben.

Mund Hugó festő * 1892 VÜI. 25. Szentmargitán. Középiskolát Ko-lozsvárt Képzőművészeti Akadé-miát Bndapesten végzett. Ferenczy Károly tanítványa volt. Éveken ke-resztül Nagybányán dolgozott s oda ujból-ujból visszatér. Résztvett több izben a budapesti Műcsarnok kiállításain, Erdélyben nagyobb városokban sikeres kollektív kiál-lításokat rendezett. Tájképei és fi-gurális művei közül, valamint raj-zaiból, igen sok van erdélyi magán-tulajdonban. Egy képét a Szépmű-vészeti Muzeum vásárolta meg. Hlasztm. tagja a ,.Magyar Képző-mii vészek Egyesületének", a Nagy-bányai Festő Társaság törzstagja. Jelenleg (1928) Nagybánván dol-gozik.

Mundus-Borlova (Mundus és Borlova-Armenisi Faipar r. t.) Ka-ránsebesi és örménvesi üzemeiben 900 munkást foglalkoztat. HP. 475.

Fakitermelő üzemek, gőzfürész ós furnirgyár tartoznak hozzá. Faki-termelése évente 6000 vagon.

Muschong & Co szénsavgyár Bu-ziás, inveszt. tőkéje 116.392 a. L — 495 HP.

Muth Gáspár dr. ügyv. Temesvá-rott, a bánáti német-sváb népkö-zösség elnöke. * 1876 jan. 15-én Lovrinban (To'rontál m.). Középis-kolai tanulmányait a szegedi és nagybecskereki piaristagimnáziu-mokban, jogi tanulmányait a bu-dapesti és részben a genfi és pá-risi egyetemeken végezte. 1901 óta gyakorló ügyvéd Temesvárott. A háború előtti időkben a bánáti füg-getl. és 48-as pártnak volt alelnö-ke. Az 1918-iki októberi forrada-lom idejében megalakult sváb nemzeti tanácsnak tagja, majd ügy-vezető elnöke. Az 1918 dec. 8-án Temesvárott megtartott bánáti né-metsváb nemzetgyűlésen az általa előterjesztett manifesztum alapján a német-sváb nép teljesen uj né-met-nemzeti iránvu politikai orien-tációt tett magáévá. Ezen uj irány ma már az egész sváb nép egyön-tetű politikai hitvallása. Az 1920 évi országgyül. választások alkal-mával sváb autonomista pártpro-grammal képviselő lett. 1921 év márc. 13-án a két táborban állott svábság a Deutsch-Schwábische Volgsgemeinschaft (német-sváb népközösség) név alatt egy egysé-ges szervezkedésben egyesült. En-nek ügyvezető elnöke ma is Muth Gáspár dr.

Művészeti Szalon, képes havi fo-lyóirat, indult 1926-ban. dr. Hirsch-ler József főszerkesztő és Kende János szerkesztő vezetése mellett. Gazdagon illusztrált, inkább isme-retterjesztő folyóirat, a kalsszikus művészi irányok szolgálatában.

Muz. felügy. ( 200) Muz. felügy.

Muzeumok felügyelősége (Inspee-toratul General al Muzeelor din Cluj). A bukaresti kultuszminiszté-rium alá tartozó felügyeleti szerv, mely az erdélyi muzeumok maga-sabb szempontú ellenőrzését kapta feladatul. Az ország muzeumai közt a kapcsolatok megteremtése, az

anyagi hiányok pótlása, uj muze-umok felállítása stb. esnek munka-körébe. A külföldre szállított mu-zeumi kincsek leltárának pontos összeállítása, különösen az Erdély múltjára vonatkozó muzeumi tár-gyak revindikálása ennek a <zerv- f nek hatáskörébe utaltatott.

Nádejdea (Reménység) román | nyelvű politikai hetilap, megjelenik , Temesvárt, mint a Temes-Torontál,-megyei nemzeti liberális párt hi-vatalos organuma. # 1919-ben. (mikor is még ,.Bánátul" cimmel hetenként jelent meg). Nevét 1921 -ben változtatja ,.Nádejdea"-ra s naponként jelenik meg 1923-ig. Majd heti háromszori, később két-szeri megjelenés következett. 1928-tól hetilap. Szerkesztője B i r á -e s c u Traian.

„Nádlácaná" Institut de Cre-dit §i Economii, Nagylak. # 1897. Az 1926 december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptöke: 6 millió. Tar-talékalapok: 2,231.405. — Az igaz-gatóság elnöke: Nicolae Chicin. Ügyvezető-igazgató: Auretiu Pet-roviciu.

Nagy Dániel iró * 1888-ban. Az erdélyi irodalomban már budapesti sikerek presztízsével startolt. „Bör-tönök bús lakója" c. regénye a Nyugat-ban jelent meg folytatások-ban. Erdélyi évei alatt irt müvei-nek nagyobb része még kiadatlan és a nyomtatásban megjelentek ( N o v e l l á k , 1922. — P i r o s f r a k k , regény, Arad 1922. — Ár-v á k , regény, Arad 1924.) — e mindig erőteljes irások. sajátos ki-adói és kolportázsviszonvaink mi-att alig kerültek a belsőbb Erdély olvasóinak kezébe. Csak 1926-ban (a Szépmives Céh kiadásában) meg-

jelent „Cirkusz" c. regénye, mely-ben a háború okozóit és a hábo-rús frazeológiát brutálisan egészsé-ges tiszteletlenséggel neveti és ne-vetteti ki, éppoly kíméletlenül ke zelve az égieket, mint a föld lisz-tespofáju hatalmasait, — váltott ki szélesebb érdeklődést, (jórészt an nak a kis hírlapi harcnak folyomá-nyaként, amely körülötte a jóer kölcsök védelmezői és az. irodal-miság „őrei" között lezajlott). Az Aradi Magyar Párt napilapját, az Aradi Magyar Újságot pár évig N. szerkesztette.

Nagy Emma lírikus * Mezőtúron, a kevés tiszta hangok egyike a há-ború utáni első évek erdélyi iro-dalmában. Marosvásárhelyt tanított egy ref. leányközépiskolában s a Zord Idő gárdájának erőssége volt. Egészséges lázadása —- versbeu és prózában — igen rokonszenvessé tette irodalmi megjelenését. Ma-gyarországba távozván, (kellő kri-tikai támogatás hijján) röstellni látszik természetességét: annyi csi-náltság és tanultság között. Megj. könyvei: „A v e r s e i m " , M.-Vá-sárhely 1920. — „ M e g k ö t ö z -ve", Mezőtúr. 1924.

Nagy Endre gazdaegyleti titkár, szakíró, * 1883 Kutyfalván. Gazda-ságtanintézetet végzett, majd ál-lamtudományi doktorátust szerzett, öt évi gyakorlati működés után a Szamosmegvei Gazdasági Egylet

N.

( .'02) Nagy

titkára lett. A Désen megjelenő Egyleti Értesítő szerkesztője. Ön- j állóan megjelent műve: A c u k o r - ! r é p a t e r m e l é s e (Erd. Gazd. E. kiadása 1926). A széki ref. egy-házmegye világi főjegyzője.

Nagy Hyula (Szőkefalvi) mate-matikus * 1887 ápr. 11-én Erzsébet-városon. Egyetemi tanulmányait * kolozsvári egyetemen végezte. U. o. tanári oklevelet szerzett. Helyet-tes tanár volt Privigyén. Rózsahe-gyen és Csiksomlyón. az 1910—12 | tanévekben pedig rendes tanár Csíkszeredán. Az 1911—12 tanévet azonban szabadságon töltötte és Göttingában mathematikai tanul- ;

mányokat folytatott. 1912 szeptem-bere óta a kolozsvári Marianum-' nál működik. A kolozsvári egyetemen a mathematikából magántanári képesítést szerzett. 1918-ban a budapesti Szent-Ist-ván Akadémia rendes tagja lett, 192(j-ban a budapesti Mathematikai és I'hysikai Társulat a Kőnig Gyu-la jutalommal tüntette ki. N. dolgozatai a mathematika külön-böző ágaira esnek: algebrai gör-bék és függvények arithmetikai tu-lajdonságai. algebrai görbék geo-metriai és realitásai tulajdonságai-nak vizsgálata. 6ikbeli és térbeli görbék és felületek topologiai tu lajdonságai és algebrai egyenletek i gyökeinek helyzete. Legutóbbi vizs-gálatai a maximális indexű sik-görbékre és felületekre, s azok jel-lemző számainak meghatározására vonatkoznak. Ezek a jellemző szá-mok függetlenek attól, hogy a görbe vagy felület algebrai vagy nem algebrai.

Nagy Imre festő * 1893 VII. 25. Zsögöd községben. Tanulóéveit a budapesti rajztanárképző iskolán »

a'kecskeméti müvésztelepen töltöt-te. Képeit, rajzait Kolozsvárt és Brassóban, rézkarcait Zürichben,

ATagt> Imre

fametszeteket. Firnzében állított ki, mind növekvő sikerrel. Müvei-ben erő és őszinteség van.

Nagy István festő * Csikntind-szenten 1873-ban. A csíkszeredai gazdásziskolába járt. azt otthagy-va Kolozsvárt tanítói oklevelet szerzett. Két évig falusi tanító is volt. Egy budapesti lapnak küldött rajzokat s e réven felkerült a min. tarajziskolába. Két évi tanulás után külföldre megy, Münchenben és Párisban dolgozik, azután visz-szamegy Erdélybe. Hosszú évekig alig jelent meg kiállításokon s 1923-ban valósággal frappirozta Budapest művészi köreit gyűjtemé-nyes kiállításával. Tájai és embe-rei v:.l;;t:ii nagy komolysággal a

Nagy ( 203) Nagy

sors nyelvén beszélnek. Legjobban favorizált kifejező eszköze a pasz-tell. 1927-ben Budapesten, 1928-ban

Nígy István

Kolozsvárt rendeztek gyűjtemé-nyes kiállítást müveiből.

Nagy Jenő ügyvéd és földbirto-kos * 1872 XI. 16. Székelykeresz-turon. Bölcsészetet és jogot hall-gatott Kolozsvárt. 1901-ben ügy-védi oklevelet nyert és Csikszent-•uártonban irodát nyitott. A ma-gyar éra alatt részt vett a törvény-hatósági életben. A kisebbségi po-litikának — megyéjében — szer-vező munkása volt, az 0. M. P. részéről pedig résztvett a csúcsai paktumot megelőző brassói tárgya-láson. A Székely Nemzeti Muzeum alelnöke. A közigazgatás reformja óta alelnöke a megyei tanácsnak.

Nagy László dr. az erd. róm. kath. Státus jogtanácsosa. * 1889

II. 6. Kolozsvárt. A Minerva Iro. dalmi és Nyomdai Müintézet. egyik alapitója és ügyésze.

Nagy László"(S) hirlapiró * Ko-lozsvárt 1894 VIII. 4. A kolozsvári egyetemen jog- és gyógyszerészet-hallgató volt. 1914-től hivatásos ujságiró, dolgozótársa több erdé-lyi napilapnak és szerkesztett » több hosszabb-rövidebb életű heti-lapot. Jelentőségre az erdélyi szel-lemi életben ..Erdélyi Szemle" ci-mü irodalmi lapjával tett szert. Ez a lap. melyet nagy áldozatkészség-gel hosszú éveken át vezetett s változott cimmel ma is vezet, az elsők között nyitott alkalmat az ..erdélyi irodalom" jelentkezésére. S. Nagy László maga is költő, versei F e h é r u t a k o n (1913), V é r e s m e z ő k ö n (1914), K é s ő k ö s z ö n t é s címekkel jelentek meg s pretenciótlan őszinte hang-jukkal sok szimpátiát szereztek. A Jókai centennárium évében J ó-k a i s z e r e l m e i cimmel jelent meg füzete. Unitárius egyháztaná-csos. az Unitárius Irodalmi Tár.-a-ság titkára.

Nagy Oszkár festő * 1895-ben. Tanult a nagybányai, kecskeméti és szolnoki művésztelepeken. 1921-ben utazási ösztöndijat nyer A p a é s f i a c. képével s két évet Olaszországban tölt 1923-tól ismét Nagybányán él. Felsőbányai tartózkodásának több érdekes kompozíciója témáit köszönheti. •

Nagy Sándor tanár, lapszerkesz-tő. * Szatmáron 1875 VI. 14. Ta-nári oklevelet. Kolozsvárt szerzett 1897-ben. szakmája: fizika és ma-tematika. Egyévi nagyenvedi ta* nárkodás után került Zilahra. hol ma is működik. Modern nivóra emelte a Wesselényi kollégium fi-zikai szertárát s felállította (az el-

Nagy ( ?04) Nagybányai festőiskola

sők között) az iskolai mozit. Tu-dományos folyóiratokban több ta. uulmánya jelent meg, önállóan: az E l e k t r o m o s v i l á g i t á s-ról szóló. Sajtó alatt van U j v i l á g f e l é cimmel a relativitásról irt tanulmánya. Szerkeszti a „Szi-lágyság" hetilapot (melyben Ady első versei megjelentek). Adynak ifjúságától végig benső barátja volt, az 1924-es zilahi és érmina- j szenti Adv-napok rendezését ő vál-lalta. Ez alkalomból adta ki A d y-E m l é k f ü z e t-ét.

Nagy Sándor a szászvárosi kol-légium volt igazgatója * 1877-ben. Nyelvészeti és irodalomtörténeti dolgozatai sürün jelentek meg 1904—1917 között Budapesten. EK délyben megjelent művei : Gróf Kuun Géza élete és munkássága. Szászváros, 1920. — Jókai. Brassó. 1925. — A Kuun kollégium meg-szüntetése után Budapestre köl-tözött.

Nagy Sándor dr. * 1878 I. 29. Feketeardón. 1904 óta Erdődön folytatott ügyvédi gyakorlata mel-lett résztvesz az egyházi és poli-tikai közéletben. A szatmárme-gyei magyar párttagozat ügyv. et-nöke. a ..Magyar Kisebbség" cikk-Írója.

Nagy Vilmos, református egy-házkerületi tanügyi előadó * 1875 május 13 Székesfehérvárott. 1912-; ig Debreczenben tanárkodik. 1912 tői a nagyváradi Református Ta-nítónőképző igazgatója ezen inté-zet megszűnéséig: 1925-ig. 1926 tól kezdve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tan-ügyi előadó tanácsosa. Felelős szerkesztője a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivata-los közlönyének a „Reformátusok l.apjának". Terjedelmesebb műve

(A N ő n e v e l é s r ő l ) 1913-ban jelent meg Nagyváradon.

Nagybánya politikai hetilap, # 1902.-ben. Szerkesztő és kiadó K rizsán P. Pál.

Nagybányai Festőiskola alapítá-sa Hollósi Simon nevéhez fűződik. 1896-ban a Münchenben élő ma-gyar mester nyári kirándulásra

vitte iskoláját Nagybányára. Né-hány festő barátja. Ferenczy Ká-roly. Grilnwald Béla. Réthi István és Thorma János kisérte. A kirán-dulás meg is ismétlődött, a már elismert művészek közül is mind többen, köztük Csók István is, frekventálták a kis erdélyi város gazdag változatú terepét, tiszta levegőjét. A város intelligens ma-gyar lakossága szivesen fogadta a művészeket, értékelte a kolonia erkölcsi értékét és Nagybánya vá-ros iskolát, műtermeket építtetett müvészvendégeinek. Thorma, Réthi, Ferenczy, Grünwald tanítottak az iskolában s a nagybányai iskolá-nak mind nagyobb Ilire szállt, a mesterek és tanítványok képe» előbb csak óriási .,irodalmi" si-kert arattak, de rövidesen győzött a magyar pikturában az uj irány, az érzéssel teli elmélyedő termé-szetfestés. Nem volt ez s z igorú változhatatlan program, Nagyba-

Nagyb. Festők Társ. ( 205) Nagy- Németszövetség

nya az uj művészetben sem ismer! dogmát, az iskolában az őszinte-sóg és a szabadság uralkodott. Az ; első mesterek, ki előbb, ki később, eltávoztak, végűi az alapítók kó> zül csak Thorma maradt, aki 1902—1927-ig vezetője volt az is-kolának. Ebben az évben Mikola András, Börtsök Samu. Krizsán János veszik át a fiatalok vezeté-sét. A román kormány az állami, művészeti iskolák növendékeit, csoportosan küldi ki. hogy mii-' vészi oktatást kapjanak a nagy bányai iskola tanáraitói. művészi; ihletet merítsenek a már több év-1

tizedes tradíciókból. Az iskola i mindenki részére nyitva áll, az oktatás ingyenes. A Művészet szak-mára már nem jelentheti azt. amit csak egyszer jelenthetett: a meg ujhodást, de — kulturhistóriai nagy feladatát befejezvén is — a nemcsökkenő számmal sereglő mű-vészek számára még nagyon so-káig nagyon sokat jelent.

Nagybányai Festők Társasága. Nagybányán élő festőművészek szervezete. Az 1906-tól Nagybá-nyán működő festők között a szervezkedés szükségessége akkor merült fel, amikor Nagybánya vá-rosa állandó festőiskola céljára épületet és bérműtermeket emelt' (1911-ben). A társaság első elnöke Ferenczy Károly volt. 1912-ben nagyszabású retrospektív kiállí-tást rendezett a társaság Nagy-bánya város támogatásával, amely kiállítás beszámolt, arról a komoly és termékeny munkásságról, me-lyet 1906-tól Nagybányán a mű-vészek kifejtettek s amely megmu-tatta, hogy ez a kicsiny, de kul-turszempontból jelentékeny város, megérdemelt otthont nyújtott mű-vészeinek. Ferenczy Károly halá-

lával az elnöki tisztet Thorma Já-nos (1917—1927) töltötte be : 1927 szept.-től Mikola András a Társa-rág elnöke.

Nagybányai Hitelbank rt., Nagy-bánya. Az 1927. december 31-ik» mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalapok: 176.000.— Vezérigazgató: Hirsch Jakab.

Nagybányai Városi Muzeum 1900-ban alakult. A gyűjtemények a bányaigazgatóság, városi levél-tár és az egyházak adományaiból, valamint magánosok hagyományai-ból szaporodtak. A Muzeum. amely már 1905-től zárva van (személy-zethiány. túlzsúfoltság) mintegy 4000 régiség, 1600 természetrajzi. 1100 művészeti és 900 néprajzi tárggyal rendelkezik. A prehisto-rikus gyűjteményt kivéve, a többi osztályoknak városi és megyei jellege van.

Nagyenyedi Kisegítő Takarék-pénztár rt., Nagyenyed. # 1871. Az 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 5.2 millió. Tartalékalapok: 8.041.328.— Az igazgatóság elnöke: Gáspár János. Vezérigazgató: Szigeti Béla. Fiók: Marosujvár.

Nagyenyedi lakatosárugyár (Fa-brica de lacatu§erie $i constr. S. p. A. Aiud). Alaptőkéje 750.000 lej, invesztált tőke 106.000 ar. lej. 56 szerszámgép, 50 HP. 100 mun-kás. Gyárt: 200 tonna épületvasa-lást és lemezárugyártó gépeket.

Nagykároly és" Vidéke heten-ként kétszer megjelenő lap. J± 1883-ban.

Nagykárolyi Megyei Muzeum 1901-ben alakult, kevésszámú ré-giség és természetrajzi tárgyból. 4000 kötetnyi könyvtárral.

Nagyromániai Németszövetség. A romániai Németek e g y s é g e s

Nagyszalontai Takarékp. ( 206 i Nagyváradi Friss Újság

n e m z e t ü l való megszervezéséig is a kulturális autonomia eléré-séig kívánalmaik és elérendő cél-jaik munkálására az összes néme-tek egy szövetségbe tömörülnek 11919), melynek hivatalos címe: v e r b a n d d e r D e u t s c h e n in G r o s s r u m á n i e n . A tele-pülési területeknek megfelelően ez n szövetség egyes országrrészi al-tagozatokra oszlik — G a u — melyeknek legfőbb képviselete a Néptanács. Erdélyben a nagysze-beni Néptanács. a Bánság. Arad és Szatmár képviseleteként pedig » német-sváb néptanács működik. Ugyanígy vannak néptanácsai a bukovinai és beszarábiai német te-lepüléseknek is. Ezek a néptanv csok a települési területek német-jeinek legfőbb p o l i t i k a i kép-viseletei. A néptanácsot a népkö-zösség képviselői (a helyi bizott-ságok ill. ezekből alakult köri bi-zottságok) választják.

Nagyszalontai Takarékpénztár rt.. Nagyszalonta. # 1869. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tar-talékalapok: 2.450.000.— Az igaz-gatóság elnöke: Sternthal Artui. Vezérigazgató: Csáky György.

Nagyszebeni Fegyvermuzeum a» Újkor elejéről származó német fegyverek, török fegyverek és er-délyi fegyverek gyűjteménye . # 1872-ben. a szász comesek zászlói és erdélyi fejedelmek zászlói is itt láthatók.

Nagyszebeni Kárpát Egyesület Muzeuma 1880-ban alakult." Etno-gráfiái gyűjteményeket őriz. 1920 óta a Brukénthal Muzeum kezelé-sében van.

Nagyszebeni Természettudomá-nyi Muzeum 1848-ban alapította a Siebenbürgiecher Verein fttr Na-

turwissenschaften. Adományok és vásárlások utján gyorsan gyara-podott és 1895-ben saját épületé-ben helyezkedett el. Állattani, nö-vénytani. ásványtani, néprajzi osz tálya van. 10.000 kötetből álló könyvtára és laboratóriuma van. Az állattani osztály 900 nagyrészt erdélyi emlőst és madarat foglal magába. A növénytani osztály kü-lönösen erdélyi herbáriumokban gazdag, néprajzi osztályának ide-genföidrészi exolikumok a neve-zetességei.

Nagyvárad, Erdély legrégibb magyar napilapja, alapította 1870-ben H ü g e 1 Ottó könyvkereske-dő. Éveken át I v á n v i Ödön. utána F e h é r Dezső, később S a s Ede szerkesztette. A háború előtti néhány évben M a r t o n Manó ve-zetése alatt jeles ujságiró gárdája volt a Nagyváradnak. A lap 1918-ban a Sonnenfeld Adolf r. t. tu-lajdonába ment át. Főszerkesztője ez évtől kezdve H e g e d ű s Nán-dor. Impériumévek alatt magas nivóju publicisztikát produkált, a kisebbségi politikában szigorúan magyarpárti állásfoglalással (lásd még Napisajtó).

Nagyváradi Agrár Takarékpénz tár rt.. Nagyvárad. # 1910. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptöke: 12 millió. Tartalékalapok: 10.400.000.— Az igazgatóság elnöke: .lohn Th. Flo-rescu. Vezérigazgató: Dr. Demet-rovits Elek. Fiók: Margitta.

Nagyváradi Friss Újság, napi-lap. H a l á s z Lajos és B o r o s Jenő alapították 1899-ben. 1916-ban vette át P á s z t o r Ede. ki addig is szerkesztette. Munkatár-sai: Dr. B a r z a Ferencz, Dr. Zol -t á n Jenő, M a r k o v i t s Krnő, H a l m a i Árpád.

Nagyv. gör. k. r. püsp. ( 207 \ Nagyv. Keresk. Csarnok

Nagyváradi gör. kath. román püspökség. A XVII. század végén 15iharmegyében is megindul a Ró-mával való egvsülésnek mozgal-ma Eleinte a biharmegyei egye-sült románok a váradi róm. kath. püspök fönnhatósága alatt állot-tak, de miután a Szentszék 1748-ban a románok részére a váradi r. k. püspök mellé sufragan püs-pöknek kinevezi Meletie Kovácsot, mozgalom indul az önálló román püspökség felállításáért is. 1777-ben meg is alapítják az Oradea-Mare-i önálló gör. kath. román püspökséget. 1777-től 9 püspök kö-vette egymást. A püspöki szék betöltője 1922-től Valeriu Traian Krentin (1. o.). A püspökségnek ér-tékes könyvtára van, levéltárában ott vannak Samuil Micu Klein. I'etru Maior és Gh. Sincai müvei-nek kéziratai. Az egyházmegyé-nek 163 plébániája van, Bihor, Arad, Sátmar és Sálaj megyék-ben.

Nagyváradi gör. kath. székes-egyházi káptalan. # 1776 julius 26-án Mária Therézia királynő ál-tal, az egyházmegyével egyidejű-leg. Hivatása: az egyházi törvé-nyekben előirt székesegyházi tem-plomi szolgálatok elvégzése, a püspöki tanácsban (Consistorium) előadói hivatal ellátása és az egy-házmegyei alapok és alapítványok kezelése. Tagjainak száma: 6 va-lóságos és 6 tiszteletbeli. Jelenleg, valóságos tagjai: Dr. Radu Jakab nagyprépost, pápai prelátus: Dr. Micula§ György ált. püspöki hely-nök, pápai prelátus; Stan Illyés; Támáian Péter; Dr. Pop Gergely pápai titkos kamarás és Magyar Ágoston szemináriumi kormányzó. Tiszteletbeli tagok: Gera Sándor nagykárolyi püspöki külhelynök

és Muresjian György kismajténvi plébános.

Nagyváradi gör. keleti román püspökség, 1920-ban állíttatott fel, illetve restauráltatott a XVII. szá •/adban még fennállott intézmény-ből, melynek utolsó püspöke Efrem Beniamin 1695-ben halt meg. Ez időtől csak vicariatus volt Nagyváradon. Az utolsó vi-carius (és egyben az első püspök) C i o r o g a r i u Román volt. A püspökség mellett 1923-ban létesült a lelkészképző akadémia (Acade-mia de Teologia ortodoxa romána) négyéves tanfolyammal, melyre a baccalaureátus jogosit. Az intézet igazgatója Dr. A. M a g i e r u (1. o.). 1928 végén kántorképző isko-lát is szerveztek. Püspökségi nyomda is működik az egyházme-gyében Nagyvárad székhellyel. 1926-ban állíttatott fel a Caminul l'reofesc (papi otthon). Az egy-házmegye hivatalos lapja a Le-g e a R o m á n e a s c á .

Nagyváradi Hitelbank rt., Nagy-várad. # 1903. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap tőke: 6 millió. Tartalékalapok: 1,727.772. Az igazgatóság elnöke: Eichner Sándor. Ügyvezető-iga* gatók Grosz Ignác és Kelemen Vilmos. Az intézet az 1927. no-vember 28-án megtartott rendkí-vüli közgyűlésen az alaptőkének 6 millió leiről 18 millió leire való felemelését határozta el.

Nagyváradi Kereskedelmi Csar-nok 1869-ben alapíttatott kettős jelleggel, részben mint termény és gabona csarnok, részben mint a kereskedők érdekképviselete. Hosz-szu ideig Reismann Mór volt. az elnöke. 1918—27-ig Popper Ákos, 1927-től Farkas István. Alapsza-bályszerint teendőin t.ul a Csarnok

Nagyv. lat. szert püsp. ( 208) Nagyv. Leszámítoló b.

legérdemesebb teljesítménye a fiu-1 és leány- felsőkereskedelmi isko-lák. valamint kereskedelmi tanonc-iskola fenntartása. 1888-tól mű-ködnek ezek az iskolák s az ujabb évek változott és nehéz körülményei között csak fokozott áldozattal voltak fenntarthatók. Mint termény és gabonacsarnok a háborús évek óta nem működik, energiáit a kereskedelmi és keres-kedői érdekek állandóan szüksé-ges védelme köti le.

Nagyváradi lat. szert püspök-ség. Az impérium változás (mely-nek következtében az egyházme-gyéből 32 plébánia Magyarország területére esett. Romániában ma-radt 52 plébánia) gróf Széchényi Miklós püspököt, találja az egy- j házmegye élén, ki 1923. december 1-én meghalt. Budapesten és elte-mették az általa épített orosházai róm. kath. plébánia templomban. Ú Szentsége még 1923. december 8-án Bjelik Imre ny. tábori püs-pök, tassói fölszentelt püspök, nagyváradi kanonokot állitotta az egyházmegye élére mint apostoli kormányzót aki e minőségben 1927. május 9-én bekövetkezett haláláig működött. Utódjául Mayer .Antal pápai prelátus, apát, kano nokot nevezte XI. Pius pápa az egyházmegye apostoli kormányzó-jává. A püspöki főhatóság alá tartozik: a) Theologiai Akadémia a lat. szert, papnövendékek szá-ntára, b) egy róm. kath. tanítónő-képző a szt Orsolya-rendi zárdá-ban és egy óvónőképző az Imma culata intézetben Nagyváradon, c) három róm. kath. polg. leányiskola Nagyváradon és egy Szilágysom-lyón mindegyik internát.ussal szer-zetes nők vezetése alatt, d) 67 elemi iskola a megye területén, e)

három internátus fiunövendékek főleg a középiskolai ifjúság részé-re Nagyváradon, f) Római kath. Legényegylet szépen felszerelt ott-honnal, hol a legények bent is lakhatnak Nagyváradon, g) Elag-gottak részére a „Szent László Menedékház" és „Apostolok-Háza" Nagyváradon, h) Az iparostanonc otthon épülete már meg van s be-rendezés alatt áll, i) Három óvoaa Nagyváradon szt. Vince nővérek vezetése alatt. Püspöki főhatóság ellenőrzése alá tartoznak a követ-kező szerzetes rendházak: Pre-montrei rendi kanonokok rendháza, Kapucinus Atyák és Irgalmasrend háza Nagyváradon. Szt. Orsolya-rendnek egy, Paulai Szt. Vincéről nevezett nővéreknek három háza Nagyváradon, ez utóbbiaknak egy rendháza Szentjobbon és Bélfe-nyéren, Szt. Ferenc nővérek háza: Szilágysomlyón. Hasonlóképen a főhatóság alá tartoznak: a Bihar-megyei közkórházban, a nagyvá-radi elme és gyermek kórházban és Szent-József intézetben működő Szent Ferenc rendi nővérek is. A püspökség könyvtára közel 36.000 kötet, mely négy nagy teremben a püspöki palotában van elhelyez-ve. Nagy könyvtára van a Káp-talannak is, valamint tekintélyes könyvtárral rendelkezik a Theolo-giai Akadémia is, mely szintén * püspöki palotában nyert elhelye-zést és a papnövendékek theolo-giai szakképzettségét van hivatva előmozditani. Az egyházmegye hí-veinek száma Romániában: 70.000.

Nagyváradi Leszámitolóbank r t . Nagyvárad. # 1899. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 7,500.000.— Tar-talékalapok: 1,600.000.— Az igaz-gatóság elnöke: General Traiafl

Nagyv. Muzeum ( 209 Nagyv. L'jságirókiuh

Mogoiu. Vezérigazgató: Klein An-dor.

Nagyváradi Muzeum. (A bihat megyei ÓB nagyváradi régészeti és történelmi egylet muzeuma.) # 1872. Épülete közadakozásból emeltetett 1872-ben. Leltára: 14 ezer régiség, 1369 etnográfiái tárgy, 824 műtárgy. Könyvtára mintegy 8 ezer kötet. Nevezetes-ségei: a l'serny Bélától elrende-zett ősrégészeti gyűjtemény; ro-mai és magyar pénzgyüjteménv ; a XIX. századbeli magyarság' pol-gári életére vonatkozó emlékek: értékes festmények Schlauch kar-dinális hagyatékából; magyar és román néprajzi gyűjtemény. Kivá-lóan értékes része a muzeumnak az Ipolyi "hagyaték, amelyben ér-tékes XV. és XVI. századbeli olasz és német festmények, gobe-linek és szőnyegek, fegyvergyüj teménv. sok majolika és porcellán tárgy, hímzések és régi ékszerek nagy számmal vannak. Az Ipolyi gyűjtemény a keresztény művé-szet fejlődését mutatja be.

Nagyváradi Napló, napilap, ala-pitotta Fehér Dezső 1898-ban. lm-périumváltozás előtt a legjobb nevű magyar publiciszták voltak e frissen, szabadelvű szellemben vezetett lapnak hosszabb rövidebb ideig dolgozótársai. Az uj érában is progressziv szellemben harcol j a kisebbségi érdekekért. 1920-ban * iap tulajdonjogát Fehér Dezső-től egy részvénytársaság szerz. ;

meg. 1928-ban a lap érdekközös-ségoe lép a „Nagyvárad'' c. napi-lappal. Főszerkesztője ma is Fe-1 bér Dezső, aki mint felelős szer-kesztő is jegyzi a lapot.

Nagyváradi szeminárium (gör. kath.) 1792-ben Darabantb Ignácz Püspök idejében állíttatott fel ta-

Erdélyi Lexikon

ni tói és papi pályára készülő kon-viktorok számára. Oimnázista nö-vendékei 1919-ig a premontrei fő-gimnáziumba. képezdészei a nagy* váradi gör. kath. tanítóképzőbe jártak. 1914-ben theologiai szemi-nárium is létesült; 1922 októberé-ilen theologiai főiskola is. 1928-ban növendékeinek száma; 80 gimnazista. 150 tanítóképzős. 64 kispap (30 a lugosi egyházme-gyéé). Igazgatója (1928; Magyar Ágoston kanonok. Theologiai ta-nári kara: Uubic Ferencz. Dr. Chirvaiu László. Dr. Fluerá? Mik-lós. Barna (iyörgy és Dr. Táutu Ludovic, ki egyben lelkiigaz-gató is.

Nagyváradi Ügyvédi Kamara, hivatalos neve: Baroul Advocatf-lor Oradea. ujjászerveztetett 1923-ban az ügyváitestület egységesí-téséről és szervezetéről szóló tör-vény alapján (Mónit. Ofic. No. 251.). K kamara magában foglalja Biharmegye minden ügyvédjét és ügyvédjelöltjét. Cgyvédtagjainak száma 241 (ebből Nagyvárad 185 ügyvéddel szerepel), ügyvédjelöl-tek száma 45. A kamara decanja Dr. Dem. Kiss. Nagyvárad. Sze-gények, özvegyek, árvák és hadi-rokkantak számára a kamara jog-segélyző irodát állított fel. mely-nek vezetője Dr. Romul Pop nagy-váradi ügyvéd. Ügyvédek fegyel-mi ügyeiben öttagú fegyelmi ta-nács ítélkezik.

Nagyváradi Ujságiróklub. 1924 óta áll fenn. 1926-ban költözött mai helyére Erdély egyik legele-gánsabb klubhelyiségébe. (Földszin-ti és emeleti termeinek kiképzése, belső díszítése: Spiegel Frigyes műve). 36 hivatásos újságíró alapí-tása, akik mint törzsalapitók a Klubnak jogi személyiséget bizto-

14

Napisajtó ( 210; Napisajtó

sitottak. Látogató tagjainak szá-ma 600.

Napisajtó (magyar). A háború előtti Erdély közéletének és kultu-rális életének fókusza Kolozsvár volt és szerencsés konstellációk a mai (Bánságot, Körösvölgyét, Északnyugat-Romániát is magába ölelő) trianoni Erdélyben is vezető szerephez juttatták. Á Consiliu Di-rigent, némely speciális erdélyi re-lációjú közhivatalok, konzulátu-sok, és utievélkirendeltségek ko-lozsvári elhelyezkedése, nem utolsó sorban a kolozsvári egyetem vi-tathatatlanná/l tette Kolozsvár „központiságát". Erdély közélete ott sűrűsödött, a periferiák tekin-tete oda fordult, a közéleti elhatá-rozások hirét mindenki onnan vár-ta és Kolozsvár egyszeriben saj-tóközpontja lett Erdélynek. A há-ború előtti és alatti legelterjedtebb orgánum az „Újság" volt (tisztes szerepét az ujerdélyi életben is őrizte), de vezető szerepre és Er-délyben azelőtt elképzelhetetlen or-szágos jelentőségre az újonnan ke-letkezett Keleti Újság, a régi, még Bartha Miklós alapította Ellenzék és a zsidó nemzeti politika szolgá-latában álló Ujkelet emelkedett. Erdély többi napilapjai, bár közöt-tük előkelő zsurnalisztikái tradi-cióju orgánumok (nagyváradi, ara-di lapok) is voltak, meg sem kí-sérelték a kilépést lokális kerete-ikből (jórészt határszéli helyzetük és szigorúbb cenzurájuk miatt nem) kivéve a Brassói Lapokat (1. o.), mely mindjárt kezdetben országos olvasóközönséget nyert, ezt a mai napig megtartotta. Politikai sulyuk (ami alatt inkább esak erdély-köz-életi suly értendő) természetesen •főleg az országosan elterjedt orgá-numoknak van, bár egyes határ-

széli lapok publicisztikája legalább is tartja a versenyt amazokéval és egyéb rovataik nivóját és példány-számaikat tekintve sem az a reláció áll itt fenn a „vidéki" és „orszá-gos" lapok között, mint pl. Buda-pest és a magyar vidék lapjai kö-zött. Valamennyi erdélyi magyar napilap kisebbségpolitikára van be-állítva; intenzivebb parlamenti sze-replésünk megindulásáig a sajtó egyedül végezte a politikai kon-trollszolgálatot 8 ha nem is hivata-losan és megbízásból és nem is mind egyforma buzgalommal de egy-két kivétellel valamennyien az 0. M. P. politikáját támogatják. Sajnos ez az egyhúrú kisebbségpo-litika meglehetősen szürkévé unal-masitja az erdélyi napisajtót, nem-politikai munkatársait is a politi-kum kihangsúlyozására kényszerí-ti, sokszor kritikai őszinteségük megnyilvánitásában is akadályoz-za. Hírszolgálata valamennyi erdé-lyi magyar napilapnak országosan szervezett, a mi alatt megint csak Erdélyt kell érteni, mert bár je-lentősebb s főleg a kisebbségeket érdeklő parlamenti eseményekről és parlamentenkivüli zajosabb bu-karesti akciókról valamennyien be-számolnak, de egyébként az égési erdélyenkivüli és bukarestenkivüli Románia kivül esik a sajtó érdek-lődésén (ami külömben ugy az er-délyi szász, mint az erdélyi román sajtóról is megállapítható). Az or-szágosan olvasott nagyobb lapok példányszáma 10—12.000-re tehető, aránylag kis szám a „vidéki" la-pok 6—7000-es példányszáma mel-lett. És — általánosságban — az utóbbiak gazdasági helyzete látszik biztositottabbnak, mégis csak ke-vésbé költséges szerkesztőségükkel és adminisztrációjukkal. — Bár az

Napisajtó ( 211) Németh

erdélyi magyar napisajtó jelentősé-ge emelkedett az utolsó 10 évben. a gyökerestől változott helyzet és a gazdasági válság áldozatokat is követelt: megszűnt Nagyvárad ré-gi liberális organuma, a S z a b a d -s á g , az A r a d é6 V i d é k e , a régi Kolozsvár legelterjedtebb lap-ja. az Ú j s á g néhány más kisebb jelentőségű lap. Impérium alatti alapitások: a Keleti Újság (pár nappal Kolozsvár megszállása előtt) az Ujkelet, a temesvári Déli Hir-lap s 1928-ban a Mai Világ, mely a Keleti Újság (1. o.) uj helyzetbe kerülése után a progresszió orgá-numaként indult. Mindez orgánu-moknak, ujaknak és régieknek, az Erdélyre végevárhatlanul ráneheze-dett gazdasági krízisek mellett a p o l i t i k a i c e n z ú r á t elvisel-, niök kellett (a határszéli lapoknak kezdettől megszakítás nélkül, a többieknek is évekig és Ferdinánd király halála óta újból). A hosszan tartó cenzúra a fehér foltokon ki-vül egyébb — testi szemmel észre nem vehető — károkat okozott. Egyfelől: a kielégítetlen közönség neheztelése és vádja a lapokra ne-hezedett; másfelől: a szüntelen kényszerű óvatoskodás és devóció kedvezőtlenül befolyásolta az új-ságíró pszihét is, magát az újság-írást is, hangját, őszinteségét, bá-torságát olyan területeken is, ame-lyek a cenzor piros ceruzájától "gyébbként megkíméltettek. A há-ború utáni erdélyi közélet zűrzava-rában. egyházi, politikai, gazdasá-gi. faji és világküzdelmek izgal-mas csataterén, az erdélyi magyar napisajtó egyébként sem tudott mindig megmaradni a számára sajtókötelesség kijelölte vonalon, s míg nem egyszer kötelességszerű-en hallgatott, sokszor tévedt a bul-

vár- és riportlapok (számára tilos) területére is. De hibái és vétségei mellett, mégis a napisajtó volt az egyetlen közéleti tényező, mely kö-telességteljesitésben és nívóban a súlyos évek súlyos feladataira (annyi elégtelenség között!) elég-ségesnek és méltónak mutatkozott. Erdély régi ujságiró csoportja, ki-egészülve az irodalom újságírásban elhelyezkedett embereivel s az emigráció jobbjaival, komolyan ve-hető és komolyan vett. sajtóval ajándékozta meg Erdély szellemi életét.

Negru Dimitrie egyetemi tanár. Radiológiát ad elö a kolozsvári egyetem orvosi fakultásán.

Német Pár t 1921-től áll lenn. Románia összes németjeinek par-lamenti pártja, mely a felmerülő kulturális és gazdasági kérdések-ben taktikai egységben lép fel. A parlamenti csoport vezetője ez idő szerint Dr. Hans Ottó R o t h . Nem egyenlő fokon álló gazdasági és kultur területek képviselete; álta-lános programmja a kisebbségi jo-gok s elsősorban a németek poli-tikai jogainak megvédelmezése, tiszta közigazgatás és igazságszol-gáltatás. a gazdasági élet emelé-se. Az 1927-es parlamenti válasz-tásokon a Magyar Párttal közös lisztán mentek küzdelembe (ki-sebbségi blokk). E választásból hét kamarai és egy szenátusi mandá-tummal került ki.

Németh Gellért (P) ferences lel-kész, szerkesztő * 1897 I. 26. Sza-inosujváron. Pappá szenteltetett 1920-ban. Szerkeszti a 19000 pél-dányban megjelenő ,,Katholikus Világ" cimü illusztrált népnevelő folyóiratot, társszerkesztoje a „Hirnök"-nek és a „Kereszt"-nek. önálló müve még nem jelent meg,

14'

Némethy ( 212) Nemzeti Parasztpárt

de sajtó alatt D ü r e r A l b e r t j cimü nagyobb tanulmánya. Hosz-szabb utazásokat tett, melyeknek képzőművészeti tapasztalatairól ér-dekes cikksorozatokban számolt be. A katholikus irodalmi esték és matinék kedvelt conferencier-ja.

Némethy Gyula dr. theologiai igazgató, művészettörténeti iró * 1867 IV. 22. Pusztamargitán. 1890-ben szentelték pappá; 1892-ben theol doktor,. 1897-ben theologiai tanár lesz. 1921-ben apátkanonok. 1924-ben pápai prelátus. Theologiai tanulmányaival egyidőben egyházi művészettel is sokat foglalkozott s számtalan művészeti cikke je-lent meg újságokban és folyóira. tokban. Önállóan mj. tanulmányai: A s z e n t k e h e i y (Budapest 1904 , A m i s e r u h a (Budapest 1905) Az ő s e m b e r a p a l e o n - j t o l o g i a v i l á g á n á l (1912). A nagyváradi Szigligeti Társaság komoly aktivitású tagja és ünnepi alkalmi szónoka. A nagyváradi Theologia Akadémia igazgatója.

Nemzeti-Liberális Párt A régi Komániában a nagybirtokosok kon-zervatív pártjával szemben állott a Liberális Párt (a nagytőke és értelmiség pártja) s az idők fo-lyamán bizonyos parlamenti váltó-gazdaság fejlődött ki a kettő kö-zött. Ezt a két pártot nem válasz-tották el lényegbeli programm-pontok, inkább vezető egyénisé-gek. mint programmok körül ala-kultak s talán még bizonyos poli-tikai hajlandóság volt az. ami el-külömböztette őket (igy a liberáli-sok francia orientációja és francia mintára való centralizációs törek-vése). A háború utáni idők nagy-j birtokellenes levegője a konzerva-; tivek politikai hatalmát is meg-| gyengítette s a két párt közül az

uj időkre csak a Nemzeti-Liberális Párt maradt (természetesen nem versenytársak nélkül, mert ugyan-az a történelmi fordulat a Iiegat két uj pártját: a Néppártot és a Parasztpártot hivta: létre. Erdély kapcsolásával pedig az itteni Nem-zeti Párt is a román politika po-rondjára lépett). A mai Liberális Párt programmja elsősorban gaz-dasági programm. Szigorúan védi az egységes Románia gazdasági függetlenségét, jelszava a legutóbbi időkig: „Csak a magunk erejével" (Prin noi insine). s a külföldi tőke erőre kapását törvényalkotásaival is ellensúlyozni törekszik. A párt a nagytőke irányában jelentős ösz-szeköttetésekkel rendelkezik, ami politikájának útjait determinálja. A trianoni béke óta kétizben volt kormányon (1922—26 és 1 9 2 7 — <

Nemzeti Parasztpárt. A régi er-délyi Román Nemzeti Párt és a regati Parasztpárt fúziójából ke-letkezett (1926 őszén). A Nemzeti-párt a magyaruralom idején a ma-gyarországi románok egységes pártja volt, osztály- és rangkü-lömbség nélkül egyesültek benne parasztok, tanitók. papok ós in-teilektuálisok. Előbb a passzivitás, majd 1903-tól a lendületes aktivi-tás politikáján nevelkedve jeles publiciszta és debatter-generáció-val s egy küzdelmes mult gazdag taktikai tapasztalataival rendelke-zett már e párt, mikor nemzeti ideáljai — a Monarchia összeomlá-sával — megvalósultak. Az 1918 év végének erdélyi eseményei: az erdélyi román nemzeti erők kon-centrációja, a gyulafehérvári gyű-lés megszervezése ennek a párt-nak a munkája volt Az egyesülés megtörténtével a pártnak termé-szetesen ki kellett bővitenie addig

Nemzeti Parasztpárt ( 213* Nemzeti Színház

csak védelemre szorítkozó pro-prammját. A Nemzetipárt az egye-sített Romániának — ugy töme-geinél, mint vezérkara kvalitásai-nál fogva — egyik legerősebb párt-ja lett. Uj programmjába áthozta s a Gyulafehérvári Határozatokban le is szögezte azokat a népi kívánal-makat, amelyek egykori nemzeti-ségipárt-mi voltának követelései voltak, de ezek mellett s a többi, (legközelebbről Erdélyt illető köz-igazgatási) követelései mellett az egységes birodalom kiépítésére is gazdag pozitiv programmja van, amely egyes pontjaiban (a hazai iparnak a külföldi tőke bevonásá-val való kiépítése, a munkásviszo-nyoknak nyugati mintára való kon-szolidációja) erős eltéréseket mutat a többi kormányképes pártok pro-grammjától. A végrehajtóhatalom csak egyszer volt, akkor is csak részben, a Nemzeti Párt kezeiben: az uj pártok és uj területek kor-mányában. Vajda-Voevod minisz-terelnöksége alatt, mindössze há-rom és fél hónapig. A politikai ellen-szél, mely a pártot érvényesülésé-ben akadályozza. Bukarest felől fuj s támadó felülete a Nemzeti Párt u. n. „erdélyisége". Ez a párt csak-ugyan erdélyi annyiban, hogy az erdélyi sajátosságokat védi a tüz-zel-vassal való egységesítő törek-vések ellen, hogy jó közigazgatást akar Erdélynek s ezt nem várja forszírozott* centrálizmustól, hanem hozzáértő s a területekkel isme-rős s ezek népessége által szaba-don választott, emberektől. Egyéb Programmpontjai —• beleszámítva » kisebbségek állampolgári jogait védelmezőket is — mind az egy-séges Románia érdekeit szolgál-ják. a regionálizmus vádjának már ;

»em szolgálhat alapul, hogy a

Nemzeti Párt izolálja magát a Re-gat politikai csoportjaitól, 1925-ben fuzionált az elhunyt Take Ionescu ill. Iorga Nemzeti Néppártjával. 1926 őszén pedig bekövetkezett a párt utolsó tíz évének legnagyobb eseménye: a Parasztpárttal való fúzió. A Parasztpárt (Partidul T&-ránesc) 1918-ban alakult, s az 1919-es választásokon nagy ered-ményt ért el. Gazdasági téren a Parasztpárt az agrárreform reví-zióját követeli s ugy ebben, mint közigazgatási kivánalmaiban, a munkáskérdésről való felfogásában jóval radikálisabb bármely ro-mániai pártnál. Követeli a ki-sebbségek jogát, a szakszer-vezetek szabad működésének biz-tosítását, kivételes intézkedések megszüntetését. Többizben folyta-tott s évekig tartó tárgyalások után. melyeknek folyamán a Nem-zeti Párt elnökének, Maniunak si-került a Parasztpártot némely legradikálisabb pontjainak mérsék-lésére vagy kikapcsolására bírnia, főleg az osztályharc kihangsulyo-zásatól eltérítenie, — létrejött a fúzió s az egyesült párt vezetésé-ben Maniu mellett Mihalache ve-zető szerepet visz. Az 1928 évi nagyarányú, a liberális kormány-zat "megdöntését célzó tömegde-monstrációik már egységes terv szerint, folytak le Erdélyben és a Regatban.

Nemzeti Szinház. A Román Ope-rával egy fedél alatt létesült 1920-ban a Nemzeti Szinház. A román drámai színjátszásnak voltak tra-díciói s a Nemzeti Szinház első igazgatója Bársan Zacharie már magyar rezsim alatt ismerőse volt staggionei révén (amelynek élén Olvmpia Bársan-nal a feleségével állott) az erdélyi román közönség-

Néppárt ( 214) Neubauer

nek. A Nemzeti Színháznak meg-indulásakor. ha nem is voltak el-sőrangú művészei, de volt stílusa. Tudta adni Shakespearet és Moli-éret. Az internacionális modern va-lőrökböl nem sokat adott. Román szerzők közül különösen Eftimiu-tól játszott. Saját darabjai közül Bársan a T r a n d a f i r i r o s j i t adatta elő. Magyar darabok közül Lengyel Menyhért Antoniá-ját. Gyengéje e Nemzeti Színháznak, hogy a szinészanyag fölfrissitésé-ről'nem történik elég gondoskodás. 1927-ben Eftimiu lett igazgató és Bársan megmaradt rendezőnek. Ef-timiu küldetése sikertelen volt. Er-délyi központi színházat akart csi-nálni, Teatrul de Vest-et, s abból detasirozni játszócsoportokat Er-dély városaiba. E terv elé nem-csak anyagi, hanem művészeti aka-dályok is gördültek.

Néppárt. (Román). Az 1918-as év népszabadsági áramlatai, amelyek a választói jog kiterjesztését és egy gyökeres agrárreform kénysze-rűségét hozták magukkal. Romá-nia addigi pártjai mellé egy ujabb pártot állítottak. A politikailag fel- j ébredt parasztság jórészét Ave-rescu tábornok tömöritette maga köré, aki már 1917-ben felvétette Románia alkotmányába egy agrár-reform alapelveit. Ez a tömörülés előbb mint liga (Liga Poporului) szerepelt. Később párttá alakult (Partidul Poporului). Első sorban a parasztságon épült, de csatla-koztak hozzá nagyobb számban az intelligencia legkülömbözőbb kö-reinek elemei is. Erdélyi térhódí-tását nagy mértékben elősegítette Oct. G o g a csatlakozása. 1926-ban Vasile G o 1 d i § és híveinek csat-lakozása erősítette erdélyi gyöke-reit. A párt alapelvei: politikai té-

ren a teljes nemzeti egység, mo-narchikus alkotmányos uralom alatt, társadalmi téren a szociális egyensúly az osztályharc kikap-csolásával. gazdasági téren a ma-gántulajdon energikus védelme a felforgató kísérletek ellen. 1919 óta kétizben volt kormányon, mindkét alkalommal Averescu tábornok mi-niszterelnökségével. Az első nép-párti kormányzás 1920 márciusá-tól 1921 decemberóig tartott. Az agrártörvény és az adótörvények voltak legfontosabb törvényei. A második (rövidéletű) Averescu-kormáuy 1926-ban installáltatott.

Netoliczka Oszkár szobrász * 1897 Brassóban. Háromévi hadi-szolgálat után akadémiai tanul-mányokat végzett Dresden és Kasselben. Festőnek készült. Há-rom évig rajztanár a brassói Hon-terus gimnáziumban. Később a szobrászművészet foglalja le. Első kiállítását Brassóban rendezte szoborportrékból. A nagyváradi róm. kath. kathedrálisban és a brassói szász templomban plaszti-kai belső díszítési munkálatokat végzett.

Neubauer Gyula gyáriparos * 1874 Győrött. Kereskedelmi aka-démiát ós — Lipcsében — keres-kedelmi szaktanfolyamot végzett. 1894-ben a győri, 1906-ban a te-mesvári és szegedi gyufagyárak vezetését veszi át. 1922-ben a te-mesvári gyárat a román állam vette át, N. akkor alapítja a „Lé-da" vegyigyárat, melynek ma is vezérigazgatója. A gyáripari szak-irodalom müvelője. a ..Honi Ipar" állandó munkatársa volt (1906— 1918). T ö b b gyáripari r. t. igaz-gatósági tagja! a súlyosabb ke-reskedelmi és gy. ipari érdekkép-viseletek vezetőségi tagja.

Neugeboren ( 215) NyirS

Neugeboren Emil dr. szász pu. bliciszta * 1870 jan. 6.-án Brassó-ban. Egyetemi tanulmányait Jená-ban. Budapesten és Berlinben vé-gezte. A Landeskirchen-Seminar tanára volt Nagyszebenben. 1900-ban vette át a Siebenbürgiseh Deutsches Tageblatt szerkesztését és vezette 1918 végéig. Hosz-szabb ideig a magyar képviselő-ház tagja volt. Az uj rezsim alatt különösebb politikai szerepe nem volt, jelenben a Kronstádter Zei-tung szerkesztője. Korábban az erdélyi antialkoholista mozgalom egyik vezetője volt.

Neumann Testvérek, malom, szesz- és élesztőgyár ipari rt. Arad. Alapt. 10.000.000 lej. A ma-lomüzembe invesztált tőke 4,200.000 a. 1. — 1600 HP. — Évi maximális őrlési kapacitás 120000 tonna. — A szeszgyár invesztá-ciója 3.200.000 a. 1. A maximális élesztőgyártás 2000 tonna.

Ney Pál ügyvéd * 1885 Tenkén. Két jogi müvében feldolgozta: 1. az erdélyi kereskedelmi jog tör-vényi anyagát, joggyakorlatát és jogelméletét, 2. a váltójog és cheque jog törvényi anyagát, joggyakorlatát és jogelméletét. Nagyváradon van ügyvédi iro-dája.

Niculescu Alexandru dr. gör. kath. megyés püspök * 1887 VI. 6. Tölgyesen (Csík m.). Középis-kolai tanulmányait Szászrégen-ben és Balázsfalván végezte. 1898-ban Rómába küldték, ahol uiint a Collegium Urbanum nö-vendéke. már kiváló figyelem tárgya volt. Hazakerülvén 1904-ben az érseki irodában alkalmaz-ták, majd tanár lett- a theologián. Később Amerikában végez misz-sziói szolgálatot. Onnan is haza-

térvén tanár, kanonok, s 1919-ben újból Rómába megy, mint a gyu-lafehérvári és fogarasi érseki pro-vincia prokurátora. 1922-ben X. Pius pápa lugosi püspökké nevez-te ki. Széleskörű irodalmi tevé-kenységet fejt ki, ismertebb mun-kái: A d e v á r u r i e t e r n e (Örök igazságok), P r e d i c i d e A d v e n t , N o u i M e d i t a t i i p r a c t i c e (2 vol. trad.) Szer-keszti a „Biblioteca pentru clasa cultá" vállalatot, melynek eddig négy száma jelent meg.

Nikodémusz Károly iró, evan-gélikus főesperes * 1887 1. 18. Versei, novellái jelentek meg ua-pilapokban s a Pásztortüzben. Jú-dás Iskariot c. drámája, melyet a kolozsvári szinház 1928-ban elő-adott, könyvalakban is megjelent. „Menekülés" cimmel egyfelvonásos vígjátékot is irt. Az E. 1. T. tag-ja. brassói evangélikus főesperes.

Nitescu I. Ioan egyetemi tanár, ; élettant ad elő a kolozsvári egye-

tem orvosi fakultásán. Nyirő József iró és hirlapiró. *

1889 VII. 28. Székelyzsombor köz-ségben. Középiskolát Székelyud-varhelyen, theologiát Gyulafehér-váron ' és Bécsben végzett. 1912— 15-ig tanár Nagyszebenben ós Besztercén. 1915—19-ig plébános

1 a kolozsmegyei Kide községben. Ezen évben a papirendből kilép, megnősül és újságírói pályán he-lyezkedik el. A „Keleti Ujság"-

1 nál kezdi, egy sztrájkügy folyo-mányaként onnan kilép, csatlako-zik a Paál Árpád vezette „Ujság"-hoz. annak megszűnése után az uj kezekbe került „Keleti Újság" szerkesztőségébe lép vissza s ma is ott. működik. írói pályáját no-vellával kezdi, megnyeri a „Zord

1 Idő" novellapályázatát („Haldok-

Nyirő ( 216 „Nitrogén"

lik a székely" c. rajzával), rövid- a határon. Budapesti hire ma is del utóbb a kolozsvári „Napkelet" inkább erdélyi véleményekből táp-novelladiját is elnyeri. Indulása lálkozik. mint müve ismeretéből.

Erdélyi értékelése sem volt kez-detben egyöntetű. Csak mikor kö-tetben adta ki novelláit (,Jézus-faragó ember" 1924), akkor kezd-ték komolyabban értékelni az eleinte rezervlátabban vélekedők is. Uj lélektájokra nyilt itt kilá-tás és organikus mélységek döb-bentettek. Sulvosszavu emberek beszéltek sziklanyelven. A fino-mabb nüánszokat néhol elnyelte a dübörgés. De maradandó élménv< nyel gazdagodott a figyelő olvasó. És várt ez irások után ujabbakat, emberibb közelséget a súlyos lé-pésű székelyekhez. A folytatás egyelőre elmaradt. Egy Wesse-lényi-regény készülésének hire száll Nyirő műhelyéből. Elemen-táris erejű részleteket már láthat-tunk belőle lapok hasábjain.

„Nitrogén" S. A. vegyészzeti gyár Dicsőszentmárton, alaptőkéje 20,000.000 lej, invesztált tőke 1,861.000 arany lej. — 30.000 HP. — 600 munkás. — Gyártmányai: szóda, amoniak. karbid, oxigén stb.

idején sem bő termeléssel, de a későbbinél mégis gyorsabb tem póban jelennek meg novellái, me-lyeknek szinte mindenike hangos megbeszélések tárgya a fiatal erd. irodalomban, 6őt a körüle fo-lyó hangosság a budapesti fi-gyelmet is ráirányítja. mielőtt j még egy sora is átkerült -volna

o. Obor-törvény. A régi királyság-

beli tőzsdetörvénynek a gabona és állatvásárokról és az árupiacok-ról rendelkező 59—69 cikkeit, az 1928 március 28-án megszavazott törvény kiterjesztette a csatolt területekre s igy Erdélyre is. — E törvény lényege az. hogy a községektől megvonja a vásártar-tási jogot. — Vásárt csak a ke-reskedelmi és iparkamarák léte-síthetnek s azok igazgatása e tes-tületek hatáskörébe tartozik. — A vásárterek szilárd kerítésekkel látandók el s oda csak a terme-lők, igazolvánnyal biró kereske-dők. hivatalos közvetítők és a saját szükségletükre vásároló he-lyi lakosok léphetnek be. — Min-den a vásártéren történő adásvé-tel írásos jegyzék mellett törté-nik, amelyet a vásár-hivatalnál elkönyvelés mellett be kell mutat-ni s ugyanakkor, ha az ügylet tárgya gabonanemü. mintát kell letenni. — E jegyzékek a Keres-kedelmi Kamara bélyegével lá-tandók el. — A vásár rendjére* felügyel egy három kereskedőből alakult s a minisztérium által ki-nevezett bizottság, amelynek fel-adata a törvény és rendeletek a«. kalmazása felett őrködni, az el-adók és vevők közötti kisebb né-zeteltéréseket a helyszínen elsi-mítani, de joguk van a rendet za-varókkal szemben pénzbüntetést is alkalmazni, sőt súlyosabb ese-

[ tekben egyeseket ideiglenesen i vagy véglegesen a vásár területé-ről "kitiltani. — E bizottság köte-lessége a vásár megkezdése előtt a vásár tárgyát képező áruk napi árát kifüggeszteni. — Szigorúan tilos a vásár körletéhez tartozó községekben a vásár tárgyát ké-pező árukat az utakon, utcákon, tereken, korcsmákban, szállóhe-lyeken eladni vagy venni. — A vásár-területeket és a szükséges épületeket a községek tartoznak a kereskedelmi Kamarák rendel-kezésére bocsátani, ezzel szemben azonban bizonyos, a Kamarákkal egyetértőleg megállapított és a kereskedelmi minisztérium által jóváhagyott illetékeket szedhetnek a vásárra vitt áruk után.

Ocskó Lajos dr. theologiai ta-nár * 1887-ben Kiskúndorozsmán. Theologiai tanulmányokat végzett Budapesten. 1912-ben Kolozsvárra kerül, hol 1922-től. a kegyes ta-nitórendtől a román rendtarto-mány számára alapított Hittudo-mányi és Tanárképző Intézetben mint lelki igazgató, prefectus és theologiai tanár működik. J é z u s K r i s z t u s é l e t e s z m é n y e címen kis könyve jelent meg 1925-ben (Cluj. Providencia nyom-da), több cikke pedig katholikus folyóiratokban.

Olajos Domokos, hírlapíró * Ko i rondon. Gimnáziumot Sz. Udvar-

helyen végzett. 1914-ig állami

Olasz ( 218 ) Olasz

tisztviselő volt, ez időtől hivatá-sos ujságiró. Hosszabb ideig a ko-lozsvári Ú j s á g helyettes szer-kesztője volt, 1924-ben sajátkiadá-su lapját, az éles ellenzéki hangú M a g y a r s á g hetilapot szer-kesztette, 1924-től az E l l e n z é k belső munkatársa. Politikai és társadalmi riportcikkei feltűnést keltettek. Rövidebb ideig aktiv részt is vett a magyar politikai mozgalmakban, az E r d é l y i N é p p á r t int. bizottságának — a brassói nagygyűlésig — tagja veit. E r d é l y i í r o k K i n . c s e s h á z a cimen 0. szerkesz-1 tette az első ujerdélyi antologiát, inely egyben a legkorábbi ujer-délyi k ö n y v e k egyike.

Ólasz Béla dr. ügyvéd * 1879-ben Nagyváradon. A háború előt-' ti politikai mozgalmakban mint' a Függetlenségi és Negyvennyol-cas Pártnak egyik vezető tagja, később alelnöke vett részt. Im-périumváltozás után kisebbségi politikai mozgalmakban s a ref. egyházi életben (a Királyh. mell. ref. egyh. ker. tanácsbirája) végzi közéleti munkáját. 1928-ban Ma-gyarországba költözött.

Olasz Péter, hitszónok. * Nagy-váradon 1895 aug. 4. A jezsuita rendbe lép 1910-ben. Bölcséleti ési theologiai tanulmányokat Inns-bruckban végez 1914—1917. illet-ve 1919—1923 években. Közbül főgimnáziumi tanár Kalocsán (ma-tematika- fizika). Csillagásznak készült, azonban 1924-ben rend-főnöke kívánságára Romániába. Szatmárra jön, mert a rendnek kevés a remán állampolgár tagja. Itt célul a romániai magyar kath. ifjúság lelki nevelését tűzi maga elé. Lelki gyakorlatok, négyszem-közti tanácskozások százait folv-

tatja le. Fiu-kongresszusokat, kongregációkat szervez, ifjúsági folyóiratokat alapit, cikkeket, könyveket ir. Az erdélyi közvé-lemény akkor kezd reá felfigyel-ni, mikor — 1925-ben kezdett — u. n. f é r f i k o n f e r e n c i á i n pro-grammjába veszi a zsidókérdést Kolozsvárt tartott koníeranszai —

melyeknek egyébként ügyes kon-strukcióját fölöslegesen terhelték

í meg főleg a progresszív sajtót bántó allúziói — idézték fel el-lene a sajtónak előbb csipkelődő, később haragos kifakadásait. (> maga tiltakozik ellene, hogy anti-szemitának tekintessék s éppen ezért — nehogy az ifjúság is fél-reértse — a zsidókérdést 1927-be" kikapcsolja. Mint konferencia szónok sikerei egyrészét a napi intellektuális életből vett témái-nak köszönheti. Egyes előadásait.

Olosz ( 219 ) Őrien t

melyeket például: „Ü z e n t a pa-t y o l a t " , „ F r e u d i s t a g y ó n -t a t ó s z é k e k b e n". „ A n a t o . le F r a n c e " , stb. címeken tar-totot, olyanok is nagy számmal hallgatták, akik eleve sem kí-vánták magukat meggyőzetni, de érdekelte őket e közeiharcos je-zsuita fegyverforgatása. Az ifjú-ságnak irt könyvei friss közlési módjukkal sok ezer ifjú olvasót szereztek. Legutóbbi kiadvánva „F iu , l é g y f é r f i ! " (1928) két hét alatt elfogyott s uj kiadást ért. Megjelenésével, egyéniségével és munkásságával érdekesen jel-lemző alakja a mai Erdély szel-lemi életének. Az Erdélyi Lexi-kont gazdag adatgyűjtéssel segí-tette.

Olosz l^ajos. lirikus * 1891 aug. 23. Ágya aradmegyei községben.; Jogi pályára lépett s előbb kö>. igazgatási pályán működött, szol-gabíró volt, később ügyvédi iro-dát nyitott. Verse összepréselt ajkak mögül tör elő, de kevés-szavuságában mély termószetér-zésről és heves gondolati forra-dalmakról árulkodik. Csend, koz-j mikits objektivitás, de égő színek. Előadásában nem tesz koncesz-sziót. semmi dnlszerüség benne.; Két kötetét („G l a d i á t o r a r c " 1923. — „ É g ő c s o l n a k o n " 1926.) a kritika elismeréssel fo-1

gadta. A ..Helikon" egyesülésnek kezdettől tagja.

Oni^or Vidor egyetemi tanár, a k ö z i g a z g a t á s i - és p é n z -ü g y i j ° g tanszékét tölti be a kolozsvári egyetem jogi karán. U. o. mint helyettes r ó m a i j o g -t ö r t é n e t e t is ad elő.

Oravicai Takarékpénztár rt.. Oravica. # 1H65. Az 1927. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett

alaptőke: 6 millió. Tartalékala pok: 396.500.-— Az igazgatóság el-nöke: Dr. Scheda. Ügy vezető-iga/. -gató: Kupp.

Orbán Balázs a S z é k e l y G a z d a s z ö v e t s é g igazgatója Marosvásárhelyen, * 1873-han Me-zőpagocsán. Jogot végzett s Ma-rostorda megyében aljegyző, szol-gabíró, később főjegyző lett. Im-périumváltozás óta a Székely Gazdaszövetség igazgatója. 1927-ben Marostordában liberális lis-tán kamarai képviselővő választ-ják. A marosvásárhelyi lapoknak s más erdélyi orgánumoknak is cikkírója. A vezetése alatt álló Gazdaszövetség hivatalos lapjá-nak, az „ E r d é l y i B a r á z d á"-nak szerkesztője.

Orend Misch dr. * 1896 október 16. Jakabfalván (lacobeni). Filo-zófiát. germanisztikát és műtörté-netet tanult Leipzig és Marburg egyetemein. A bécsi Néprajzi Mu-zeum asszisztense volt, s dolgo-zott Marburgban is („Institut für I Irenz- und Auslanddeutschtum"). Jelenben a Brukenthal Muzeum-ban dolgozik. Főbb művei: Z u r H e r k u n f t s f r a g e d e r S i e -b e n b ü r g e r S a e h s e n . 1927. (Arch. f. siebenb. Landesk. und Deutsche Diajektgeographie). — V o m VV e s e n d e r V o I k s-k u n s t. Belvedere iu Wien. — S i e b e n b.-s A c h s i s c he VV e b-o r n a m e n t i k. 1925.

Organizáció, havifolyóirat, első száma 1927 decemberben jelent meg Lúgoson. Az irodai rac.ena-lizmus eszméjét és módszereit kí-vánja terjeszteni. Szerkesztője Szidon János lugosi bankigazgató.

Orient Gyula, a cluji egyetem orvos-gyógyszerészeti fakultásá-nak tanára, * 1869-ben Nagvbocs-

Örmény Muzeum 220 ) Orosz

kőn, Máratnaros megyében. Gyógy-szerész-mesteri oklevelének el-nyerése után egy évig még tudo-mányos dolgozatokkai foglakozott a budapesti egyetemen, azután hat évig vidéken gyógyszerészeti foglalkozást űzött. 1808-tól újból egyetemi intézetben. Kolozsvárt dolgozik s közben orvosi okleve-let is szerez. 1921-ben a cluji egyetemen a b i o l o g i a i ét. t o x i k o l o g i a i a n a l i z i s tan-székét vele töltik be. Széles te-i rületen végzett kutatásairól bio-kémiai, gyógyszer-kémiai. tör-vényszéki kémiai és gyógysze-résztörténeti dolgozataiban szá-molt be magyar román és német gyógyszerészeti lapokban.

Örmény Muzeum Szamosujvá-ron, # 1904-ben s az Örmény Muzeumegyesiilet gondozásában állott e társulás megszűntéig. Je-lenleg a s/.amosujvári örmény egyházközséghez tartozik e sze-rény muzeum. amely erdélyi és más országbeli örménytárgyak gyűjtésén alapul. Mintegy 1300 régiségtárgva. etnográfiái gvüj-leménye s' 1500 kötetből álló könyvtára van.

Ormos Iván * 1902 XI. 29. Ka-tonai pályára készfiit s hadapród-iskolába járt Pozsonyban. Majd I érettségit tett Székelyudvarhe-1 lyen, a Közgazdasági Égyetemre is beiratkozott, de abbahagyva tanulmányait 1926-ban ujságiró lett. Ez időtől a Temesvári Hir-lap munkatársa. A N v u g a t (1925.) verseket hozott, tőle. majd a N a p k e l e t . M a g y a r í r á s , G é n i u s z is és az erdélyi napi-lapok egyik-másika. Szabádversei, dús gondolatritmussal, őszinte szivéből ömlenek, fiatal tisztaság-gal. Viziói. képei, fantasztikus

színezésükben is meggyőzők, nincs szüksége alibibizonyitásra (versszennyezésre). Két kötete: . . Ö l e l é s d u 11 f ö l d ö n " és

. . Ö k r ö k k e l é s c s i l l a g o k -k a 1". az elsőt huszonkét, a má-sodikat. huszonnégy éves korában irta.

Orosz Endre, a cluji etnográ-fiai muzeum őre. * 1871-ben Ko-lozsvárt. Hosszú ideig állami ta-nitó. legutóbb Olujon. hol 1926 óta a M i i z e u l E t n o g r a f i c -hoz van beosztva. Tanítóskodásá-vá' egy időben mint autodidakta foglalkozik régészeti kutatások-kal. Évtizedeken :'.» turistáskodva Sídélv minden vir'i'két bejárta és sokezer darabból álló ősrégészeti, ősfoglalkozási. néprajzi tárgyból álló kollekciót, gyűjtött össze. Kutatásairól beszámoló és tu-risztikai közleményei nagy szám-mal jelentek meg.

Orsolya-leány nevelő ( 221) Országos Magyar Párt

Orsolya-leánynevelő # 1733-ban Szebenben 3 osztállyal, lassan bővült a mai nyolc osztályú in-tézetté. Ez az iskola Erdélyben a legrégibb németnyelvű zárdai leányiskola. Nyilvánossági joggal működik, a Szent Orsolya rendi zárda fejedelemasszonya és igaz-gatója vezetése alatt.

Országos Magyar Párt. A tria-noni békeszerződés után követ-kezett időkben a vezető magyar rétegek már elodázhatatlan szük-ségességnek látták a magyar valamilyen formában való meg-szervezését. A sűrű eszmefel-vetések közül kettő talált, — na-gyobb számban — rokonszenvező hívekre. Az egyik: p o l i t i k a i p á r t alakítása mellett agitált (ez a kalotaszegiek eszméje volt s realizáltatott az É r d é l y i M a g y a r N é p p á r t - b a n ) , a másik irányzat a magyarság egyetemét átfogó nem pártjellegü magasabb nemzeti szervezetet kí-vánt (ez a M a g y a r S z ö v e t -s é g alakulására vezetett}. A Ma-gyar Szövetség-et a kormány 1921-ben feloszlatta s akkor en-nek vezetői országos politikai párt alakítását határozták, amely M a g y a r N e m z e t i P á r t cimmel létre is jött 1922-ben. A Magyar Néppárot és a Magyar Nemzeti Pártot (akkoriban leg-alább) nem reális programmok kü-lömböztették el (a nemzetközi egyezményekben biztosított jogok védelmén "tul ilyesmivel egyik sem rendelkezett), hanem bizonyos averziók, világnézeti ós vérmér-sékleti eltérések és nem utolsó sorban kolorit külömbségek, az egyfelől „történelmi", másfelöl, „demokratikus" színezetű pártve-zetőségek között. 1922 novemberé-

ben egyesült is a két párt, az O r-s z á g o s M a g y a r Pá r t -ban , s a párt első elnöke báró J ó s i k a Samu volt, ki már a Magyar Szö-vetségben s az abból alakult Ma-gyar Nemzeti Pártban is viselte e tisztséget. Az 0. M. P. vezető-sége a két fuzionáló félből pari-tásos alapon alakult, de a vezetés kezdettől a Magyar Szövetségből átszármazottak kezébe jutott ill. maradt, ami az idők folyamán (a politikai orientációk kérdésében is súlyos ellentétek merülvén fel) elégedetlenségre, zugolódásra, s itt-ott nyilt disszideutizmusra is \ ezetett (1. K a l o t a s z e g i f r a k c i ó , R e f o r m c s o p o r t). A párt parlamenti szereplése 1922-ben kezdődik. Ez évben az általá-nos választásokon a kormány vá-lasztási taktikája (jelölő-ivek visz-szautasitása) jelentősebb eredmény elérését lehetetlenné tette, de azért •sikerült hattagú képviseletet biz-tosítani. Izolációjának súlyos ter-hét érezve a párt ill. vezetői ro-mán pártokkal kerestek kapcsola-tokat s az ilyennemű törekvések első eredménye volt a román Nép-párttal kötött c s ú c s a i p a k -t u m (1. o.), mely gyakorlati ér-vénybe azonban nem lépett (s ké-sőbb Ugrón István pártelnök ré-széről fel is mondatott). Báró Jó-sika Samu 1923 juliusában meg-halt, utóda az elnöki székben U g r ó n István lett. Elnöklése idején az Országos Magyar Párt a liberális párttal került," politikai nexusba. Az uj közigazgatási tör-vény alapján elrendelt községi és megyei választások szolgáltattak alkalmat az együttműködésre, rne Ivet az akkor kormányon lévő liberális párt vezetősége kezdemé-nyezett. Az O. M. P. megiörmu-

Országos Magyar Párt ( 222 ) Országos Magyar Párt

Iázván az együttműködés feltéte- i leit, melyeket a Liberális Párt elvben elfogadhatónak minősített, utasította helyi párttagozatait, hogy kössék meg a kormány bi-zalmi férfiaival az egyezményeket s közös lisztával induljanak a vá-lasztási küzdelembe. A párt. felté-teleit az akkori miniszterelnök, lonel B r a t i a n u még a válasz-tások napja előtt váratlanul el-utasította. Ennek dacára az 0. M. P. a legtöbb helyen támogatta a kormány jelöljeit, részben azért is, mert kívánalmai, ill. felté-tételei a kormány részéről ugy fogadtattak, mint amelyek még alapos megvitatást igényelnek ugyan, de nagyjából nem megva-lósíthatatlanok. A községi és megyei választásoknál azonban j olyan erős ellenzéki támadás fo-gadta a kormányt, hogy lisztája éppen a legfontosabb helyeken megbukott. Egyébb okoktól is be-folyásolva a Bratianu kormány 1926 tavaszán lemondott, s helyét A v e r e s c u Néppártjának en-gedte át. A május hóra kiirt vá-lasztásoknál az 0. M. P. k a i . t e l i - e g y e z m é n y r e lépett a Néppárttal, mely ' egyezmény a Magyar Pártnak" huszonhét tagját juttatta mandátumhoz. Ugrón Ist-ván elnöknek, aki a liberálisokkal való kooperáció alkalmából a csú-csai paktumot felmondta, termé-szetesen le kellett mondania. Utó-da előbb mint helyettes, később mint megválasztott elnök gr. Bethlen György lett. s az 0. M. P. már az ő elnöklete alatt vett részt az 1926-os választásokon. Az Averescanus Paktum kisebb-ségi kikötéseiből majdnem semmi sem valósult meg. A rövid életű Averescu-kormány távozása után

1927-ben újból parlamenti válasz-tások előtt állt a Magvar Párt. Ez alkalommal a német kisebbség-gel indult közös lisztán (kisebb-ségi blokk). Egy szenátori és tíz képviselői mandátum jutott osz-tályrészéül, ez utóbbiakból kettőt — előzetes megegyezés folytán — a németeknek kellett átengedni. Az uj Bratianu-ciklusban az isko-lákat fenyegető veszedelmek s egy-két közelebbről érintő tör-vényjavaslat tárgyalása kötötték le a párt parlamenti csoportjának figyelmét. — A szélesebb magyar nyilvánosságnak az O. M. P. úgy-nevezett N a g y g y ű l é s e k e n szokott beszámolni sáfárkodásáról. Az ezen gyűléseken fel-felhangzó kritikai hang nem annyira a párt-müködós pozitívumainak hiányát sérelmezi, hanem inkább a párt nemdemokratikus szervezetét s ennek tulajdonított belső gyenge-ségét hibáztatja. A román pártok felé való orientáció kérdésében 1927 év folyamán törtek ki egye-netlenségek, amikor is a pártnak nem nagyszámú, de jelentékeny sú-lyú egyéniségei liberális orientá-ciót hirdettek. Ez irányzatnak né-hány hive, élükön Bernádyval ki is lépett, a Magyar Pártból. A bel-ső ellenzék forszirozására az 0. M. P. szervezeti szabályzatának át-dolgozását határozta el. Jelenben a párt elnöke (gr. Bethlen György) mellett négy alelnök működik (In-czédy J o k s m a n Ödön, J a k a b -f f y ' Elemér, S á n d o r József, gr. T e l e k i Arctur). A politikai irány kijelölő szerve a 150 tagból álló közp. int. biz. Az elnöknek a négy alelnök mellet nyolc tagból álló el-nöki tanács segédkezik. A párt központi irodája Kolozsvárt van', központi főtitkár dr. D e á k Gyu-

őrszem ( 223) Óváry

la. Működésben van összesen 23 j közönségsikere volt nyilvános elö-megyei és municipális városi t-a- j adásainak, irodalmi és politikai

Három füzete je-lent meg ( L e v e l e k a f i a m hoz . — R o m á n i a f e l f e d e -z é s e . — F e l j e g y z é s e k m u l ó ós n e m m u l ó d o l g o k r ó l . ) me-lyek közül az első lirai apróságo-kat. a második utileveleket, a har-madik politikai aperszüket tartal-maz. Kiadta Arany János T o l d i -

melynek vezetője Dr. W i l - j j á t , T o l d i E s t é j é - t és szer-kesztette az E r d é l y i L e x i -k o n - t

Osváth Károly gyógyszerész * a „ K e l e t i ' 1884. Marosvásárhelyt, a gyógy-

szerész-közélet

gozat, melyek közül kettő, a ko- konferenciáinak, lozsvári és szatmári csak az illető város területére szorítkozik műkö-désében. A városi altagozatok szá-ma 65. Szabályzat szerint az elnöki tanács minden hónapban, a közp. int. bizottság negyedévenként tart-ja gyűléseit. A parlamenti csoport külön irodát tart fenn Bukarest-b e n , | ^ | H i l e r József. A párt hivatalos or-gánuma régebben az (azóta meg-szűnt) ,,U j s á g" volt- jelenben — 1927 nyara óta U j 8 á g".

Őrszem, hitbuzgalmi kath. heti-lap Nagyváradon. 1920 októberben indult L e s t y á n Endre dr. szer-kesztésében és kiadásában.

Ostrogorich Adrián egyet, tanár az Á l t a l á n o s C h e m i á-t adja elő a kolozsvári egyetem termé-szettudományi fakultásán.

Osvát Kálmán szerkesztő, * 1880 Nagyváradon. Orvosi tanulmányo-kat végzett, egy évig a gyulai el-mekórház segédorvosa volt, tizen-négy évig gyakorló orvos. Az im-perfumváltozás Marosvásárhelyt taláJja. 1919-ben ott indítja meg a „Zo'rd I d ő " cimü félhavi folyó-

tevékeny embere. Erdélyt és a Bánságot képviseli az országos gyógyiszerész-mozgal-makban. Az A. G. F. közp. vá-lasztm. tagja.

Oswald Pál, a K a t h o l i k u s L e g é n y e g y l e t e k O r s z á -g o s S z ö v e t s é g é - nek főtit-kára. * 1896-ban. Theologiát vég-zett és pappá szenteltetett Nagy-váradon. Nagy kongregációs tevé-kenységet fejt ki, s 1926-ban meg-alakítja a Legényegyletek Orszá-gos Szövetségét, melynek főtitká-ra lesz.

Óváry Elemórné ( P u r j e s z Ol-ga) * Í881 Kolozsvárt, atyja Pu, jesz Zsigmond a kvári egyetem

iratot, melybe sok politikai cikket i belgyógyász professzora volt. Fér-• szemlecikket irt. 1920 végén lap tulajdonjogát és vezetését

a je: Ó v á r y Elemér dr. ügyvéd

Kemény' Zsigmond Társaságnak adta át. „ E r d é l y i L e v e l e k", ,,K a 1 a u z", „ H é t f ő i L e v e -1 e k", „A F ö l ö s l e g e s E m -b e r " „ R e p r í z " cimen 1920—27 között többnyire egészen rövid életű folyóiratokat adott ki. me-lyekben a politikai ós szellemi élet kritikáját nyújtotta e lapok nem nagy nyilvánosságának. Nagyobb

a i.Ováry Kelemen jogtanár fia). Pur jesz Olga számára gazdag fejlődési lehetőségeket kinált az a diszting-vált baráti kör, mely atyja bará-taiból alakult. S z a b ó Dénes, V i d a k o v i c h Kamill, F e j é r Lipót, R i e s z J ó z s e f , S o m l ó Bódog, J a n c s ó Miklós stb. vol-tak sürün látott vendégei a sza-lonnak, mely szellemével és inten-zív zenekultuszával azt az erdélyi

Ováry ( 224 ) Óváry

arisztokráciát is vonzotta, melynek Dohnányi, Móricz Zsigmond ön-l'urjesz Zsigmond nemcsak orvosa,' kéntadó'dó otthonossággal szállnak hanem bizalmasa is volt. Az idők Ováryéknál. De az erdélyi hétköz-változásával is maradt 0. Fürjet-/ napokon is ápolja ez a kolozsvári Olga szalonja: aziluma az irodalom irodalmi szalon a nemesebb tra-ós zenekultura Erdélybe látogató diciókat. kínálja megértését és tue-kiválóságainak; Bartók, Telmányi, legét.

Paál Árpád publiciszta * Bras-sóban, 1880-ban. Jogi és államtu tiományi doktorátust szerzett 1902—03. Ugyanez években városi fogalmazó Kecskeméten és a K e c s k e m é t i L a p o k szerkesz-tője. Majd árvaszéki ülnök Udvar-helymegyében; 1908—1918 megyei '"jegyző, 1918 novembertől 1919 januárig helyettes alispán és az udvarhely-megyei S z é k e l y N e m . z e t i T a n á c s elnöke. 16 hóna-pig hadbírósági eljárás alatt. állt. de felmentetett. 1920-tól újságíró. Evekig a K e l e t i U j s á g , majd t az U j s á g főszerkesztője volt s a N a p k e l e t folyóirat is a P. fő-szerkesztői jelzésével jelent meg. A kisebbségi magyar politikában — súlyos vezércikkeitől eltekintve — eleinte csak • outsider szerepe volt. Progresszív magatartása el-lene hangolta a konzervatív párt-vezetőséget. később (egyrészt mert, Erdélyben enyhülni kezdtek a vi-lágnézeti poentirozások, másrészt inert a hivatalos vezetőség az utóbbi években a Paál Árpádénál veszélyesebb baloldaliságokkal is találkozhatott) bekerült a pártve. '•etőségbe s a két legutóbbi válasz-táson, mint Szatmármegye képvi-selője a Kamarába is bekerült. Stí-r ' in ir vezércikkeket (az Ujság megszűnése után újból a K. U-ba) ritkábban politikai tanulmányokat.

Paál Gusztáv * Szászőrménve-"en Kis-küküllő vm.1 1877 okt. 2»-

Erdélyi Lexikon

án. Egyetemi tanulmányait a ko-lozsvári Ferencz-József Tudomány-egyetemen végezte. 1900 szept. 1 óta a marosválsárhelyi ref. koll. tanára. 1911-ben megválasztják a koll. igazgatójának. Erről a meg-bízatásról 1920-ban sulvos betegsé-ge miatt lemond; jelenleg a kollé-giumnál mint tanár működik. — Szerkesztette a ..Vasárnap" c. egy-háztársadalmi hetilapot; irt több cikket napilapokba, folyóiratokba, almanachokba. — Cikkeiben és ta-nári katédráján mindig vállalta a meg nem hamisított humánum je-gyében való progressziót,

Pácátian V. Teodor román pub-liciszta és történész * 1852 novem-ber 28-án Ususáu (Marosaszó) községben. Lúgoson, s az aradi piaristáknál végzett gimnáziumot. Magánúton képezve magát gazdag jogi és történelmi ismeretekre teti szert. A román irodalomban ver-sekkel lépett fel. a ..Família" fo-lyóiratban. Verseit 1882-ben kötet-ben is kiadta Temesvárt. Mint hír-lapíró a ..Luminátoriul"-ba dolgo-zott, 1885-ben a „Timisjiana-t (ké-sőbb: „Gazeta Poporului") alapítot-ta. Szerkesztette a Preptatea-t s a szebeni „Tribuna"-nak is évekig főszerkesztője volt. 1901-ben a nagyszebeni mitropolia lapjának a „ T e l e g r a f u l R o m á n-nak ve zetését vette át « 17 éven át a lap igazgatója volt. A Consiliu Diri-gent alatt a hivatalos Gazeta Ofi-

15

P.

Pacha ( 226 ) Pálffy

eiala-t szerkesztette. Számos ön-álló munkája között a legneveze-tesebb: ,.C a r t e a d e a u r s a u 1 u p t e l e p o l i t i c e - n a ^ i o -n a l l e a l e K o m á n i l o r d e s u b C o r o a n a U n g a r á " . az erdé-lyi románok története a legrégibb időktől 1914-ig. Tizenötévi munká-nak eredménye e mű 8 hatalmas kötete. Az Academia Romána díj-jal tüntette ki, 1. Károly király a „ B e n e M e r e n t i " I. osztályát küldte „motu proprio". Tagja az Astra irodalmi szekciójának, elnö-ke a történelmi szekciónak s jog-szerinti tagja az Astra központi bi-zottságának. Hajlott kora dacára is szorgalmas munkatársa a Tran-silvania folyóiratnak. Az „Albina" pénzintézet felügy. bizottságának tagja.

Pacha Ágoston, C s a n á d m e -g y e a p o s t o l i k o r m á n v z ó -j a * Móricföldön 1870 XI. 26. Rö-vid káplánkodás után állandóan a csanádi-püspöki udvarban műkö-dött. 1902-ben püspöki titkár, 1906-ban c. kanonok, 1911-ben sz. egyh. kanonok, 1915-ben oldalkanonok irodaigazgató, 1923-ban apostoli kormányzó, 1927 V. 15. lebedói püspökké szentelte M. D o 1 c i pá-pai nuncius. Több folyóiratba dol-gozott, néhány kisebb műve önál-lóan is megjelent.

Pácli$anu Zenobie, a kisebbségi kultuszok vezérigazgatója a Vallás-és művészet ügyi minisztériumban * 1886-ban. Számos — főként — egv-háztörténelmi munka szerzője: Mü-vei: Y e c h i l e m á n á s t i r i ro-m í i n e ^ t i d i n A r d e a l , Blaj 1919. — A l e g e r e a a r h í e r e i -l o r , Blaj 1920. — D i n i s t o r i a b i s e r i c e a s c á a R o m á n i l o r a r d e l e n i (1700—1773), Acad.i Rom. Bucure$ti 1923. — C o r e s -

p o n d e n t a d i n e x i l a e p i s -c o p u l u i I n o c h e n ( i e Micu K l e i n , Acad. Rom. Bucure^ti Cultura Na(. 1924.

Pakocs Károly iró * 1S92 XI. 17. Nagykárolyban. Középiskoláit ott és Szatmáron kijárván, a. budapes-ti egyetem theologiai fakul tAsan végezte tanulmányait. 1915-ben pappá szenteltetett. Félévig mára-marossziget-i káplán, azontúl 1928-ig Boromissza Tibor szatmári róm. kath. püspök udvari papja. Püs-pöki irodaigazgató. Irodalmilag két verskötettel ( , . F o r r ó s z a -v a k " 1924, Szatmár és „ L é i é k -or s z á g" 1927 u. o.) 8 egy no-vellás kötettel („H a z a f e 1 é" 1926 u. o.) jelentkezett. Verses dolgait — különösebb szuggesztív erő hi-ján is — rokonszenvessé teszi ren-dületlen, hivő optimizmusa. Gyors ihletésű költő, avult formákat is ötletesen variál, sokszor édeskés muzsikával. Novellisztikus Írásai-ban a sokszor igen egyszerű min-danivalóitól az áradó előadás el-vonja a figyelmet. Az Erdélyi Iro-dalmi Társaság 1926-ban tagjává választotta.

Pálffy Márton * 1873 XI. 11. Vár-falván. A kolozsvári egyetemen végzett tanulmányok után tanár az unitárius kollégiumban. Nyelvé-szeti, egyháztörténeti és nevelésta-ni cikkei jelentek meg a Magyar Nyelvőrben, Etnográfiában, Érdé-lyi Muzeumban stb. Irt vallásos tárgyú verseket, közölt versfordí-tásokat finn és román költőkből, regény és novellaforditásokat ro-mánból. Önálló müvei: Az O k ; s z e r ű V e z é r s B r a s s a i n y e l v t a n í t ó m u n k á s s á g a -1898. — K o l o z s v á r i g l o s z -s z á k 1907. — N y e l v é r z é k és i s k o l a 1902.

Páll ( 227 ) Pap

Páll György ügyvéd, hirlapiró * 1892 IV. 11. A gimnáziumot Te-mesvárt, az egyetemet Budapesten végezte, ahol az államrendőrség szolgálatába lépett 6 a Károlyi-re-zsim alatt főkapitányhelyettes lett. Az imperiumváltozás után vissza-tért Temesvárra. Résztvett a M a -g y a r P á r t t e m e s - t o r o n -t á l i t a g o z a t á n a k szerve-zésében s annak 1928 eleje óta f ő t i t k á r a , Hirlapirói munkás-ságát, mint a kolozsvári .,Ujság" hansági szerkesztője kezdte; ké-sőbb a T e m e s v á r i H i r l a p belső munkatársa volt. Jelenleg a temesvári munkaadók szindikátu-sa hivatalos lapjának a felelős szerkesztője.

..Pallas" Bank és Kereskedelmi rt., Temesvár. # 1921. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 5 millió. Tartalék-alapok: 2 millió. Az igazgatóság elnöke: Octavian Puticiu. Ügyve-zető-igazgatók: Mérő Rezső és Dr. Csendes Ferenc.

Pallas könyv és lapterjesztő vál-lalat Kolozsvár. Alapította F a -r a g í> Miklós 1922-ben. Pár évvel később D a r v a s Simon ujságiró vette át és külföldi lapok, folyó-iratok behozatalával és terjesztésé-vel kulturális jelentőségre emelte.

Pamfil Gheorghe a g y ó g y -s z e r é s z i és o r v o s i k é m i a tanára a kolozsvári egyetem or-vosi karán. A gyógyszertani in-tézet igazgatója. 'Az' fcxtensiunea Universitará keretében érdekes elő-adásokat tartott szociálpolitikai vonatkozásokkal.

Panaifescu Emil az ó k o r i t ö r -t é n e l e m ny. r. tanára a kolozs-vári filozófiai fakultásán. * 1885-ben. Müvei: C r o n i c a r u l II a -d u - P o p e s c u SJI I s t o r i i l e

D o m n i l o r ' J ' á r i i R o m á -n é ? t i (Bucureijti. 1908). —- C o -1 o a n a 1 ti i T r a i a n ín 1 u m i-n a n o i l o r c e r c e t & r i (Buo. 1920). — Cikkek és vitairatok ro-mán és olasz folyóiratokban.

Páneurópa. Marosvásárhelyt 1926 év tavaszán néhány erdélyi pro-gresszív — kiknek a száma azután a többi városok progresszivjeivel szaporodott — megalakította a P á n e u r ó p a i U n i ó E r d é l y i S z e r v e z ő B i z o t t s á g á t . Ez a bizottság legelőbb egy brosú-rát adott ki, majd ugyanez év őszére országos értekezletet készí-tett elő. Erre az értekezletre meg-hívták báró K a p r i Maiméit, aki ugyanakkor a Regátban kezdemé-nyezett hasonló szervezkedő moz-galmat. Báró Kapri az értekezlet előtt néhány nappal megjelent Ma-rosvásárhelyen. felmutatván C o u-d e n h o v e C a l e r g i-nek. a Pán-európai Unió elnökének írásos til-takozását az ellen, hogy Erdély-ben külön szervezet alakuljon, mig a Romániai Központ meg nem ala-kult. Minthogy a Romániai Köz-pont azóta sem alakult meg, az erdélyi mozgalom is eredmény nél-kül félbetörött.

Pap Domokos festő * 1894 V. 2. Középiskoláit Kolozsvárt végezte. 1913-ban a budapesti Képzőművé-

. szeti Főiskola növendéke lesz, ta-nulmányait azonban megszakítja a háború, melynek egész idejét harctéren, fogságban, majd -ismét harctéren tölti. 1919-től Budapes-ten folytatja festészeti tanulmá-nyait, melyeknek végeztével 1920-ban visszatér Kolozsvárra. Itt mint középiskolai rajztanár és fes. tő működik 1926-ig. Számos arc-képet.. tájképet és néhány na-gyobb kompozíciót festett, melye-

15'

Pap ( -28

ket évente kiállításon mutatott be a közönségnek. Ezenkívül képző-művészeti szakcikkeket ír az erdé-lyi lapokba. 1926-ban Olaszország-ba utazik, majdnem egy évet tölt Rómában. 1927 ősze óta ismét Bu-dapesten tartózkodik. Festészete ujabban a kollektív művészet felé orientálódik.

Pap János dr. a nagyváradi ke-resk. és iparkamara főtitkára * 1877-ben. Jogi tanulmányai végez-tével ügyvédi irodát nyitott Nagy-váradon. Egyidejűleg ujságiró is tóvel ügyvédi irodát nyitott Nagy-várad" szerkesztője. 1920-tól ke-reskedelmi- ós iparkamarai főtit-kár. Ebben a tisztségében eredmé-nyes akciót vezetett a nagyváradi á l l a n d ó n e m z e t k ö z i m i n -t á v á s á r megszervezésére. Idő-szaki lapot ad ki „ T ö r v é n y e k é s R e n d e l e t e k " cimen. Az 1919—1926 években hozott törvé-nyeket (magyar fordításban) két hatalmas kötetben adta ki. Ifjú ko-ráhan irt versei „ S z e r e l e m ' c. kötetében jelentek meg.

Papp Oktavian, a C a s a N o a s t r a vezérigazgatója, * 1884 II. 24. Cávai} községben Szilágyme-gyében. Budapesten és Kolozs-várt jogi tanulmányokat végzett. Szatmár város szolgálatába lépett, katonaügyi tanácsos volt s hábo-rú alatt a közélelmezés ellátása is a reszortjához tartozott. Az uj re-zsim alatt az állandó választmány-tagja ós h. polgármester. Mint az emlitett pénzintézet vezérigazgató-ja, a város közgazdasági életére, főleg ipari életére jelentékeny be-folyása volt.

Papilian Victor a 1 e i r ó - ó s f á j b o n c t a n rendes tanára a kolozsvári egyetem orvosi fakul-tásán; á bonctani intézet igazga-

Papp

tója. Megjelent müve: „ A n a t ó -m i a u m a n á". A szépirodalom terén is működött. 1928-ban regé-nye jelent meg: „Ne l e a g á p á -rnán t u l " . 1928-ban a kolozsvári Nemzeti Szinház Papilian négy. felvonásos színművét mutatta te: „ C e l u i c e n u a r e , i s e v a 1 u a", melynek a meséje a lelkiis-meret és az életösztön konfliktusát mutatja be.

Papp Aurél festő és szobrász, * 1879 VIII. 30. Érkáváson (Szilágy-megye). Festőakadémiára Budapes-ten járt. Egy évig a Székely Ber-talan mester iskolájába járt mint vendégnövendék. 1906-tól 1909-ig tanár a szatmári kath. főgimnázi-umban. 1910—12-ig külföldi tanul-mányutat te t t Háború után Satu-Mareban él mint festő-szobrászmű-vész. Fest: erősen szociális elgoo-dolásu kompozíciókat, tájképeket és ^enre-kompoziciókat. Legjelen-tősebb müvei: B o j t o r j á n o k . — Az é l e t k e r e s z t j e . — K á r . . . k á r . . . — K i t u d r ó l a . . . ? — A r o h a m . — A fö ld . — í m e az I S T E N . . . i m e a z E M B E R . . . — U j K r i s z t u s . — U t o l s ó p á r á -ll é stb. Szobrai közül: Vasile L u-c a c i u (nincs készen). Kiállított háború előtt a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Romániá-ban: a cluji kiállításon és 1925-ben a Sálon Oficialban.

Papp József iró * 1896-ban Brae-sóban. A háborúban orosz hadi-fogságba került; hazajövetele után állami, majd magántisztviselő. E minőségében, mint szervező talált megélhetést (a szervezés jelentősé-gével irodalmilag is foglalkozott). „ E l s ő k ö n y v " cimü novellás-kötete 1924-ben . , K i á l t á s » b a r á t é r t " c. verskötete t»2r>-

Papp ( 229 ) Pataki

ben jelent meg. Irt még drámát, regényt, filmscenáriumokat és ere-deti fölfogásu társadalmi kritikai rikkeket. írásai és kulturtörekvé-sei kollektív érzésekre mutatnak.

Papp Sándor festő, * 1868-ban Uiécsen. Arad megyében. Tanult lludapesten és Párisban. Huszon-négy éven át az iparművészeti is-kola rendes tanára volt. 1926-ban a kolozsvári í j c o a l a d e A r t e f r u m o a s e igazgatója lett. Tisz-tán pikturáli8 feladatokon kivü-Tudományos világfelfogását is szó-hoz kivánja juttatni művészeté-ben. Bibliai tárgyú festményeiben is közel akar jutni a modern szel-lemhez.

Parecz Béla * 1873 II. 28. Aradon. Ügyvédi oklevelet szerzett, s 1899-ben Aradon irodát nyitott. 1914—19 az Ügyvédi Kamara elnöke volt. 1926—27 magyar-párti kamarai képviselő, mely minőségében az igazságügyi költségvetés és a Mun-kaktunara t. v. javaslat vitájábai. vett részt. Az aradi kath. kör el-nöke.

Parlagi l^ajos színigazgató. * 1877. Rákosi sziniiskolát végzett s a Magvar Színházhoz szerződött. Majd Érdélvbe került Micsey F. Györgyhöz. 1919-ben Kolozsvárt helyettes igazgató. 1921-től 3 éven át a nagyváradi színház igazgató-ja. Koncessziója bevonatván, a ré-gi váradi „Fabódé"-ból ízlésesen alakított ű e y m a n n - s z i n k ö r igazgatója lesz, amelyben a napi mozi-előadásokon kivül koncerte-ket, vendégművész előadásokat rendezett, többek között a fol-klorisztikusan érdekes kiskapusi műkedvelőket is bemutatta.

Pa$ca Vasile orvos, * 1889 II. 17. Geaca (Gyeke) községben. A bán-ffvhunvadi kórház főorvosa. Né-

pies orvosi előadásoklat tartott környéke nagyobb községeiben. Sokat foglalkozik a m o c-kérdés-sel. 1926-ban e tárgyról sorozatos cikkei jelentek meg az Universul-ban, 1927-ben pedig a cluji város-házán tartott konferanszot: „P r o-b l e m a M o t i l o r i n r e g i u -n e a H u e d i n" cimen (mj. a So-cietate de máine folyóiratban).

Pásztor Bertalan * 1874. Nagy váradon. Jogot végzett. Dolgozott valamennyi nagyváradi lap szer-kesztőségében. Egyidejűleg köz-igazgatásnál is működött, imperi-umváltozás után mint tanácsos ment nyugdíjba. Éveken át szer-kesztett sportlapot. Mint újságíró zenekritikai cikkeket is irt. Jelen-leg (1928) külföldi lapok tudósí-tója.

Pásztor Ede lapkiadó és szer-kesztő, * 1879-ben. 1900 óta újság-író, a N a g y v á r a d i F r i s s U j s á g főszerkesztője és tulajdo-nosa, a nyomdatulajdonosok orsz. szövetségének helyi elnöke.

Pásztortűz kétheti folyóirat XIII. évfolyamát éri, bár ezen a cimeu csak 1921 óta jelenik meg, (régeb-ben Erdélyi Szemle). R e m é n y i k Séndor szerkesztésében indult meg, egy évig N y i r ő József is szer-kesztette, akitől a szerkesztést G y ö r g y Lajos vette át. Ez utób-binak hosszabb külföldi tanulmány-útja alatt szerkesztőbizottság áll a Pásztortűz élén. Tőkeerős kiadó állván mellette, ez a lap elkerülte az erdélyi folyóirat alapitások ren-des sorsát s tul már a kezdet ne-hézségein — elődeinél inkább si-mulva az erdélyi családi szellem-hez is — fennállása biztosítottnak látszik.

Pataki Jenő orvos, * 1857 no*. 22-én. Diplomát nyervén a btida-

Pataky ( 230 ) Patria

pesti Stefania gyermekkórházban dolgozott. 1898-tól 1918-ig kolozs-vári kerületi orvos volt. Orvostör-téneti tanulmányokkal foglalkozott és főleg erdélyi orvostörténeti cik-keket irt különféle folyóiratokban. Orvoshumanitárius mozgalmiakban vesz részt.

Pataky Sándor akvarell-festö. * 1880 Aradon. Első kiállítását Bu-dapesten Könyves Kálmánnál ren-dezte (1913). Résztvett Műcsarnok és Nemzeti Szalon kiállításokon is. Erdélyben a nagyobb városokban sfirün rendezett önálló kiállítást. Elsősorbau akvarell-festö. „R o -m á n t e m e t ő b e n " c. akva-rellje az aradi Kultúrpalotában van.

Patay József piarista rendfőnök, * 1886 nov. 11-én Careii—Nagy-károlyban. 1902 aug. 27-én af pia-rista rendbe lépett. Egyetemi és theologiai tanulmányokra a rend Kolozsvárra küldte. Dok-tori oklevelet 1909-ben, tanári oklevelét 1910-ben szerezte. 1909-ben Budapesten pappá szentelték. 1909 szept. 1-étöl 1922 juliusáig a< kolozsvári róm. kath. főgimn nára : 1922 juliusától 1925 októbe-réig ennek az intézetnek igazga-tója és a kolozsvári kegyes-tanitó-rendi társháznak főnöke volt. 1925 juliusában a romániai kegves-ta-nitórend főnökévé választották. 1929-ben . J ' á z m á n y P é t e r e g y e t e m e s t ö r t é n e l m i f e l f o g á s a " c. értekezése je-lent meg. A kolozsvári főgimná-zium értesítőjében több dolgozata látott napvilágot (1922—23 — I 1924—25), Főképen azonban beszé-dei révén ismerik. Kisebb közlemé-nyeket napilapokban és folyóira-tokba is irt. A gimn. VII. osztálya számára 1922-ben E g y e t e m e s

T ö r t é n e l m e t adott ki. Egyéb Írásai: „A P i a i r i s t a - R e n d Er-d é l y b e n". — „A p i a r i s t a -r e n d k e l e t k e z é s e é s e l t e r -j e d é s e".

Páter Béla a kolozsvári gyógy-növény kísérleti állomás vezetője, * 1860. IX. 9. Eperjesen. 1885— • 1893 a kassai gazdasági taninté-zetben 1893—1906-ig a kolozsvári gazd. tanintézetben működött. 1906—1919-ig a kolozsvári gazd. akadémia tanára, utóbb igazgatója volt. Az impériumváltozással ez az akadémia is átvétetett és P. azóta £ gyógy kísérleti állomás vezetője. V budapesti és erdélyi szakfolyóira-tokba sok cikket irt. Önállóan megjelent müvei: G a z d a s á g i n ö v é n y t a n , 2 kötet. — A v a^ d o n t e r m ő g y ó g y n f i v é -n y é k . — G y ó g y n ö v é n y e k t e r m e s z t é s e . — Több füzet az Erdélyi Gazdasági Egylet ki-adásában. A gyógynövények ter-melésére vonatkozó müvei román nyelven is megjelentek.

Patria, románnyelvü napilap, a nemzeti-parasztpárt erdélyi hivata-los organuma. 1919-be'n indult meg Nagyszebenben, pár év után a Consiliu Dirigenttel Kolozsvárra költözött. Első direktora Agarbi-eeanu Ion 1927-ig, ez évben 01 o-p o t e 1 Ion veszi át a lap vezeté-sét. Kivüle a lap belső munkatár-sai: dr. Gh. S t o i c a főszerkesztő, dr. A. B u t e a n u, Teofil Búg-n a r i u. Gh. M u n t e a n u, Pavel P a v e i , Traian R e b r e a u u és Teodor P o d a r i u. A rendes mun-katársakon kivül résztvesznek » lap irányításában a nemzeti pa-raszt-párt sajtóbizottságának tag-jai: F.. H a t i e g a n u , A. S o c o l képviselők, N. G h i u 1 e a Mibai ? e r b a n . Gh. M o r o i a n u egye-

Patria Banca ( 231 ) Péter

temi tanárok, Valentin P o r u ( i u, R. B o i 1 a szenátorok, Ionel P o p és V. T i 1 i e a ügyvédek. A Patria 11000 példányban jelenik meg.

Patria Banca pentru Credit Co-mer( sji Industrie S. A., (Blaj) Ba-lázsfalva. # 1886. Az 1927. de-cember 31-iki mérlegben feltünte-tett alaptöke: 12 millió. Tartalék-alapok: 5,700.000.— Az igazgató-bág elnöke: Dr. Izidor Marcu. Ve-zér-igazgató: Victor Muntean. Fiókok: Nagy sármás és Tövis.

Pazsitny Bonaventura minorita, theologiai doktor, * 1872. X. 26 Szentgyörgyön. Pozsony megyé-bon. Rend belépett 1891-ben. Theo-logiát Rómában végzett, u. o. doctorált. 1896-ban szentelték pappá. Néhány évi hitoktatói és KápLáni működés után. 1903-ban a rendi szeminárium rektora 1918-ig. Ezután rendtartományi titkár, később kolozsvári, majd nagybá-nyai házfőnök. 1921—1927 római magyar gyóntató a Szt. Péter Ba-zilikában. 1927 óta rendfőnöke az erdélyi minorita rendtartomány-nak. (1907 óta rendtartományi örökös .kormánytanácsos.) Kitűnő konferencia szónok. Ujabban fö-léé férfiak pásztorálásával fog-lalkozik székhelyén, Aradon.

Pelle János ügyvéd * 1885 II. 18 Jánosdán. iBihar m.) Első iro-dalmi és publicisztikai kísérletei nagyváradi lapokban jelentok meg. „ V e r s e k" cimmel 1907-ben. „ N é p e k G o l g o t á j a " cimmel 1916-ban jelent meg vers-kötete. 1911-ben pedig -Mag-d o l n a " c. színmüvét mutatta be a nagyváradi színház. Impérium-változás előtt élénk részt vett a politikai mozgalmakban is.

Pénzes Artúr lírikus * 1899 okt. '-én Boronjenön. 1918-tan az Ara-

di Kölcsey Egyesület két verspá-lyáján nyertes * lett. 1921-ben Bu-da|>esten, a Nyugatban és más lapokban jelentek meg versei. 1924-től az Aradi Közlöny belső munkatársa. Könyvei: C s e n d e s h a n g o k (Versek) 1917. — Tó-n i k a (kisregény) Bpest 1922. — L a t r o k k a l a G o l g o t á n (Versek) 1925. — G y ó n i k a f a l u (Versek) 1928.

Pénzvilág közgazdasági szak-lap, # 1921-ben, megjelenik Nagy-váradon. Főszerkesztője dr. B ö-s z ö r m é n y i Andor, felelős dr. K l e i n Dezső.

Perédy György hírlapíró • 1883-ban X. 17. A kolozsvári egyete-men jogot hallgatott. 1908-tól 1910-ig a besztercei munkásbizto-sitó pénztár igazgatója. 1902-től újságíró. Erdélyi és budapesti la-pokban számos" belletrisztikus köz-loménye is megjelent. Az impé-rium éveiben (a ,,Nagyvárad"-f>a) vehemens tollal irt politikai ós társadalmi cikksorozataival tűnik fel. Magyar ügyek érdekében szá-mos akciót kezdeményezett. A Szigligeti Társaság főtitkára. Az unitárius közéletben szerepet ját-szik. A nagyváradi és biliarme-gyei magyar párt főtitkára, a közp. intéző bizottság tagja. A városi politikáhan is szerepet ját-szott. Az újságírói közéletnek ak-tív embere.

Péter János pedagógus * 1870. Csikvárdotfalván. Középiskoláit Csiksomlvón, egyetemi tanulmá-nyait Kolozsvárt végezte. 1893- -lŐll-ig a gyulafehérvári főgimná-ziumban tanárkodott, 1911 óta a kézdivásárhelyi rk. főgimnázium igazgató tanára. Mint pedagógiai iró külömböző szaklapokba dol-gozott, néhány kisebb műve ön-

Péter ( 232 ) Petrán u

•dlóan is megjelent. Román elbe-szélők müveit fordítja.

Péter Mózes * 1870 XII. 6. A kolozsvári egyetemen szerzett ta-nári oklevelével 1893-tól tanára a sepsiszentgyörgyi ref. kollégium főgimnáziumának. 1902—1916 u. o. ig. tanár volt. A S z é k e l y X' e ni z e t i M u z e u m igazgató-i>re. Alkalmi és einlékbe6zédeinek nagvrésze megjelent értesítőkben és folyóiratokban.

Péterfalvi papírgyár alaptőkéje 24,000.000 lej, invesztált tőke 1.300.000 arany lej. — 852 HP. — -570 munkás. — Gyárt. 500 tonna papirt (velin, irópapir, nyomópapír, csomagoló).

Petőfi-kultusz. A verses müvek teljes erdélyi kiadását sajtó ala rendezte Kiss Ernő; (Dicsőszent-mártón, Erzsébet nyomda). A cen-tennárium alkalmával országszerte ünnepségek rendeztettek (Seges-várt 1923. julíus 31-én). Csergő Tamás „ P e t ő f i E m l é k s o -r o k" cimmel 90 oldalos Petőfi albumot szerkesztett, irók és köz-életi emberek emléksoraival, ugyancsak ő 1920-ban Petőfi ta-nulmány-ciklust irt. melyből a ..Szülőföldemen". ..Nézek nézek kifelé az ablakon" ..Szeptember végén" c. tanulmányok megjelen-tek a Zord Időben. '

Petra-Petrescu Horia erdélyi ro- • mán iró. az „Astra" titkára* * 1884-ben Brassóban. Ugyanott végzett, gimnáziumot, mig egye-temet Budapesten és Bécsben, hol filozofiát és műtörténetet hallga-tott. Doktorátust Lipcsében szer-zett, doktori értekezésének cime: O a r a g i a l c ' s L e b e n u n d W e r k e . Az „A s t r a" kultúr-egyesület nagyszebeni központjá-nak és a . . S o c i e t a t e p e n t r u

f o n d d e t e a t r u - r o m á n " titkára. Tevékenysége az iroda-lom és a kult úr-propaganda közt oszlik meg. Irodalmilag rendkivül termékeny, verseken kivül igen sok színdarabot irt és még több szindarab-forditást tett közzé nyu-gati irók müveiből. Füzetei közül sok jelent meg a „ B i b l i o t e c a l ' o p o r a l á " c. sorozatos válla-latban. Verseiben, drámáiban, pró-záiban az emberi szolidaritás viszi a vezető szólamot.

Petranu Coriolan dr. * Siria-n (Világos) 1893-ban. Egyetemi mű-vészet-történeti tanulmányait Ber-linben ós Bécsben végezte. 1918 végén a budapesti Szépművészeti Muzeumba neveztetett ki. mint szaktisztviselő. 1919-ben a buka-resti kultuszminisztérium művé-szeti szakmegbizottja, 1920—22 az erdélyi muzeumok főfelügyelője.

Ugyanez évben delegálják a bit dapesti jóvátételi bizottságba (e tárgyalások eredményeként sok műkincs került vissza Erdélybe). 1925-től ny. rk.. 1928-tól a művé-: szettörténelem rendes tanára a cluji egyetemen (speciális szak-mája a művészettörténet módszer-tana és az erdélyi művészettört/1-, net). önálló művei: (román nyel-ven) A s z i n h á z m i n t ép í -t é s z e t i mű. — A m ű v é-s z e t t ö r t é n e t i o k t a t á s a c l u j i e g y e t e m e n , 1924. — E r d é l y i m u z e u m o k . 1922. — E r d é l y m ű v é s z e t i i gc; n y e i, 1925. — A r a d m e g y e i f a t e m p l o m o k . 1927 (román; francia nyelven). — E r d -5 1 yi r o m á n " m ű e m l é k e k (német nyelven, Cluj 1927.) — Á l t a l á -n o s m ű v é s z e t t ö r t é n e t Ezenkívül számos folyóirati ta-nulmány. (Csehországba n 1928-bao

Petre ( 233 ) Phönix

egyetemi ismertető előadásokat tartott az erdélyi román művé-szetről.

Pétre A. George, román iró és hirlapiró, * 1000 IV. 22. Magureni községben (Teleorinan megye). Re-gáti származása dacára megtanult magyarul ós Petőfi-; Ady-verseket románra fordított. A Cele Trei Cri^uri és a Família lapokba dol-gozott. Megjelent ,.D u m n e z e u" c. versgyűjteménye; sajtó alatt.: „S t i h u r i d e 1 a s t á n a" c. kö-tete. Ujabban a Cuvántul napilap-nak és a Tara Xoastra folyóirat-nak munkatársa.

Petres Kálmán * 1887 VIII. 4. Jobbágytelkén. Középiskoláit Ma-rosvásárhelyt végezte, tanári dip-lomáját Kolozsvárt szerezte; a ..Marianum" tanára, később 1913-ban u. o. a leánygimnázium igaz-gatója lett. 1927-ben párisi tanul-mányútra ment, de az év május 28-án hatheti betegség után Páris-ban meghalt. A kolozsivári házson-gárdi temetőben nyugszik. Tagja volt az Erdélyi irodalmi Társa-ságnak. Történelmi tanulmányai, versei" Erdélyben a H i r n ö k, P á s z t o r t ű z . M a g y a r N é p , Z o r d I d ő hasábjain, Magyaror-szagon az É l e t-ben jelentek meg. Történelmi tanulmányaiból Buda-pesten most rendeznek sajtó alá,, versei is rendezés alatt állanak. Hosszú pedagógiai működéséből leszűrt tapasztalatait nagyérdekü cikkekben hozta nyilvánosságra.

Petróczy Alice színművésznő *. 1904 II. 10. Halmiban. Tanitónő-képzőt végzett. Tanítója, a szín-1

játszásban Tóth Elek volt. 1925-ben a nagyváradi színházhoz, szer-; ződött. 1927-től a kolozsvári Ma-' gyar Színház drámai színésznője.

Petrozsényi Takarékpénztár rt., Petrozsény. # 1901. Az 1927. de-cember 31-iki mérlegben feltünte-tett alaptőke: 10 millió. Tartalék-alapok: 3,050.000.— Az gazgató-ság elnöke: Ing. Ioan Winklehncr. Ügyvezető-igazgató: Hoffmann Miksa. Fiókok: Hátszeg, Vulkán. Érdekközösségben a Banca Oo-inertului S. A., Craiova. intézettel.

Pfeiffer Alfréd énektanár és koncertónekes * 1886. Szombathe-lyen. Művészi kiképzését Olaszor-szágban nyerte. Külföldi pályafu-tás után 1923-ban került Enléh-be. A Kolozsvári Magyar Színház-ban mint vendég többször fellé-pett. Énekleckóket ad prof. éne-keseknek. Pedagógiai működésé-ben több tanítványával külföldi pódiumokon is sikereket ért. el.

Pfoma, evőeszközgyár (Príma Fabricá Ardeleana de cu{ite gi tacamuri, Arad). Alaptőkéje 3 millió, invesztált töke 73.400 a. I. 62 szerszámgép. 54 lóerő, 41 mun-kás. Gyárt 120 tonna különféle késárut.

Phoebus Vasöntöde, Nagyvárad Turnátore de Fier Fabrica de

Maijini S. A. Oradea-Marej. Alap-tőkéje 20,000.000 lej, invesztált t. 566.500 a. 1. 133 szerszámgép, 250 HP. 350 munkás. Gyárt: 70 db. különféle vasmogmunkáló gépet. 500 db. különféle benzinmotort, 300 tonna vasöntvényt, végez mozdonyjavitást a C. F. U. szá-ruára. A gyár igazgatója : Erdős Zsigmond.

Phönix, kénsav és kémiai ter-méktK gyára (Nagybaríva). Alapi. 10,000.000 lej. Invesztált tőke 751.000 a. 1. — 175 HP. — 300 munkás. — Gyárt kénsavat, réz-szulfátot, vasszulfátot és rokon vegy. produktumot.

Piaristák ( 234 ) Polgári Takarékp.

Piaristák. A békeszerződés által Komániához csatolt területek négy piarista rendháza a magyar pro-vinciától való elszakadása után 1921-ben viceprovinciává, 1925-ben (pápai decretum alapján) önálló romániai rendtartománnyá szer-vezkedett. Kendfőnök (1928) P a-t a y József dr. A kolozsvári rend-háztan 20 piarista működik. Veze-tik a főgimnáziumot és konvik-tusaikat. Rendi theologiájuk és tanárképzőjük van. A mára-marosszigeti rendház gimnáziuma 1920 augusztusa óta nem mű-ködik. Ujoncház. Rendtagok szá-ma 7. A nagykárolyi rendház tagjainak száma 5. Gimnáziuma 1923 óta nem működik. A temes-vári rendház tagjainak száma 15. Itt románnyelvü főgimnáziumuk van, nevelőintézettel.

Piti$ Ecaterina román költőnő * 1884-ben. Lapok és folyóiratok munkatársa volt; önálló kötete .,P o e z i i" cimmel jelent meg. Számos fordítást is tett közzé. Li-raja őszinte és közvetlen, ami ki-tűnően összefér e költőnél egy ma-gasra fejlett verselő művészettel. Kedvenc formája: a szonett.

Plattner Hans — P. Johann fia — a „Siebenbürgisch Deutsches Tageblatt" felelős szerkesztője, ko-rábban tényleges katonatiszt volt,j háború alatt a vezérkarhoz be-'i osztva.

Plattner Hermann szász publi-ciszta * 1885-ben. A nagyszebeni főgimnáziumban tett érettségi viisga után theologiát tanult. A

S i e b e n b ü r g i s c h - D e u t -s c h e s T a g e b l a t t " szerkesz-tője és vezércikkirója.

Plattner Johann erdélyi szász iró * 1854 III. 6. Theologiai, nyel-vészeti és bölcsészeti tanulmánvok

után a szászrégeni algimnázium-ban tanárkodott, később Nagysze-benben gimnáziumi tanár. 1897-től pedig nyugalomba vonulásáig 1912-ig lelkészkedett Azóta Sze-benben él. Irt nagyszámmal elbe- .< ?zélóseket, amelyeknek témáit a szász népéletből veszi, három né- 1 pies színdarabot és történelmi váz-latokat. Munkatársa volt a „Kar-pathen", .,Ostland" és ..Kling-sor" folyóiratoknak. Német mélta-tói nyelvének és előadásának ere- 1 jét dicsérik. Jelenben a Nagysze- fl ben körüli szász községek mono- , grafiás adatait gyűjti.

Podlipny Gyula festő * Pozsony- \ ban 1898 IV. 2. Tanulmányait a budapesti képzőművészeti akadé- J mián végezte. Budapesten több ízben kiállított (Műcsarnok, Sálon, Ernst Muzeum). dijat is nyert (Szinnyei dij.) Pikturája mellett grafikával is sokat foglalkozott.

Pogány László hirlapiró * Te-mesvárt' 1901 junius 18. Itthon reáliskolát, külföldön nyomda-technikai és grafikai tanulmányo-kat végzett. Előbb belletrisztiká-val, utóbb mint a T e m e s v á r i H i r l a p főszerkesztője publicisz-tikával foglalkozott.' E főként közgazdasági súlyú napilap. P-idejében, terjedelemre legnagyobb s egyik legkomolvabb sajtóorga-numa lett Erdélynek. 1927-től a magyar politikai akciókban is résztvesz.

Polgári Takarékpénztár r t , Nagyvárad. # 1893. Az 1927. de-cember 31-iki mérlegben feltünte-tett alaptőke: 10 millió. Tartalék-alapok: 5,139.997.— Az igazgató-ság elnöke: Dr. Kiss Döme. Ve-zérigazgató: Révész Béla.

Polgári Takarékpénztár rt., Te-mesvár. # 1897. Az 1926. decem-

Pomarius ( 23:

ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptöke: 10 millió. Tartalékala-pok: 7,335.540.— ügyvezető-igaz-gató: Csongor György. Az intézet 1928. február 4-én tartott közgyű-lésén az alaptökének 20 millió leire való felemelését határozta el.

Pomarius Alfréd szász essai-iró * 1895 VIII. 26. Brassóban. 1916— 17 orvostanhallgató volt Budapes-ten, 1918-tól kereskedő ós gyáros Segesvárt. Filozofiai tanulmányait a K l i n g s o r és O s t l a n d fo-lyóiratom hozták; különösen érde-kesek az erdélyi német fiatalok szellemiségére vonatkozó vizsgá-lódásai és az a tanulmánya, amelyben a németség fiataljai és öregjei mai szembenállásá-nak okait deríti fel. (K I i n g s o r, 1928). Az erdélyi szász kultura té-nyeit és tendenciáit — az Erdélyi I.ex'kon hasábjain — P. mutatta be.

Poór Lili színművésznő * 1890 IV. 16. Budapestem. Sziniakadé-miát végzett. 1910 óta megszakí-tás nélkü' a kolozsvári Magyar Színház tagja s a drámai ensemble erőssége. Inipériumváltozás utáni evekben az összes erdélyi szín-hazak sűrűn veudégszerepeltették.

Pop Aleiandru orvos * 1887-ben Visnia községben (Kolozsmegve). A kolozsvári egyetem végzése után Bécsben az Applikations Schule-n volt. háború után Ko-lozsvárt tanársegéd a sebészeti klinikán. U. o. egyetemi magán-tanárrá habilitáltatott, önállóan megjelent müve: „C o n s i d e r a-t i u n i a s u p r a c h i r u r g i e i g a s t r i c e" Cluj.

Pop Ciceo Stefan román politi-kus * 1865 április 1. Sigeu község-ben, Szolnok-Doboka megye dési járásában. Szebenben végzett kö-

5 ) Pop

zépiskolát, egyetemi tanulmányo-kat pedig Budapesten és Bécsben, ügyvédi oklevelet 1891-ben szer-zet*. Budapesten és Aradon nyi-totta meg irodáját. Évtizedeken át védte a román újságírókat a bíró-sagok előtt, a Nemzeti Komité ál-tal megbízott hivatalos védő is volt Nagy része volt annak a ro-mánokból. szerbekből és szlová-kokból alakult konferenciának létrehozatalában, mely kiinduló pontja lett a nemzetiségi parla-menti klub megalakulásának. 1905-bon világosi képviselő s majdnem megszakítás nélkül kép-viselte ezt a kerületet a magyar parlamentben. Mint a (Nemzeti Komitéból alakult) hatos albizott-ság tagja, résztvett s részben el-nökölt a legfontosabb októberi és novemberi tanácskozásokon, me-lyek jórészt az ő aradi házában folytak le. A Consiliu Dirigent harmadmagával a román királyt kormányba küldte ki. A Nemzeti Párt ill. Nemzeti Parasztpárt leg-utóbbi tízéves történetében is megtartotta háború előtti vezető pozícióját.

Pop Dárius tanfelügyelő, publi-ciszta * 1887-ben Maguran. 1911-ben lacfalusi igazgató-tanító volt. Dolgozott az aradi Romanul-ba, majd a régi királyságba távozván, az Adeverul ós Dimineata lapok-ba. Háború után szatmári tan-felügyelő és a Satu-Mare politikai lap szerkesztője. Megjelent müvei: I o n e l s i I l e n u t a és F r a d i i d e c r u e e (regényszerű művek, melyek két gyermek vándorlásá-ról szólnak s tanítói célzatuk is van a földrajzi ismeretterjesztés szolgálatában).

Pop losif dr. szentjobbi apát * 1R86. X. 2. Theologiai tanulmá-

Pop ( 236 ) Popesctt

nyait a budapesti egyetemen vé-gezte. 1909-ben a görög rítust pá-pai engedéllyel latinra cserélte fel •'•s lat. pappá szenteltetett. 1910-l-en udvari káplán Egerben. 1917-ben érseki titkár, 1919-ben elb<> csátó levelet kór az egri érsektől

hazajön Máramarosszigetrt. ahol még ez évben a megnagyob-bodott Románia első parlament-jébe képviselővé választják. Ké-•H>bb Octavian Goga az ujonnau aiakitott Vallásminisztériumba hívja, hol 1921-től működik. 1922-l>en titk. pápai kamarás. 1925-l»en -x.e.ntjobbi apát. (1921-től a nagy-- arafii lat. szert, egyházmegye kötelékében áll.)

Pop Iustin * Közép-Peterden Tc.rda-Aranyos megyében 1875 VI. 15-én. A jogi egyetemet várt végezte. Ügyvédi tett a marosvásárhelyi ii. vizsg. bizottság előtt 1902-bén. Külömbö-ző lapokba irt politikai és igaz-^igügvi politikai cikkeket, iáze-látor volt 1926—27 években. Első lékánja volt a dévai ügyvédi ka-

marának (1924—26). A "Nemzeti-l'arasztpárt huuyadmegyei szerve-zetének alelnöke. Megyebizottsági -s városi képviselőtestületi tag. Gyakorló ügyvéd.

Pop Lia a kolozsvári Opera éne-i . , , .. Xesnője alt-szerepkörében kiváló s a l í ° 4 u a u -

lasztáson s erős ellenfele Herczeg Ferenc szabadelvű és Zlinszky 48-as jelöltnek. 1910-ben újra fel-lép s csak 51 szavazattal marad kisebbségben. 1911-ben tőrvény-széki, 1917-ben nagyváradi táblai biró. 1920-ban Nagyvárad város prefectusa, 1921-ben közjegyzővé nevezik ki. 1926—27 Biharmegye a szenátusba küldi. A román Nép-párt biharmegyei tagozatának al-elnöke. Tagja az ortodox egyház összes képviseleti szerveinek. A közjegyzői kamara elnöke s e mi-nőségében többször vett részt az igazságügyi minisztórum tv. elő-készítő munkálataiban.

Popa Traian. * Oiesdea köz-ségben (jud. Alba) 1892-ben. Theo-logiát Blajon, philologiát a buda-

Kolozs- Pt-sti tudományegyetemen tanult, vizsgát Jelenben a marosvásárhelyi Al.

Papiu Ilarian lvceum tanára. Ma-rosvásárhely város támogatásával összegyűjtötte és kiadta az Ősma-rosszék románságának múltjára vonatkozó történeti okmányokat ( D o c u m e n t e p r i v i t o a r e l a t r e c u t u l R o m á n i l o r d i n v e c h i u 1 S O U U a I M I I -r e § u l u i , Tg. Mures 1926). Ma-rosvásárhely történetét tárgyaló monographiája ( M o n o g r a f i a

i o r a s u 1 u i T á r g u Mure§ )

'I

e n A/tVcena." D e ' l i l a l ' P o P e s c u A ( 1 r i a u d r - flfíyvéd ' en, A / . u c e n a . u e 111 a;.. l s g 3 b a a K i s i e n ö n M i n t Marosvá-Iraian a b ü n t e t ő j o g sárhely és Maros-Torda vármegye

C a r n i e Pop i raian a b ü n t e t ö j o g sárhely és Maros-Torda vármegye

ny. r. tanara a kolozsvári egye- prefektusa 1920-ban lép a politika lem pg t karau. U. o. mint helyet-, előterébe. 1922 óta két cikluson át

perrendtartást is; kamarai képviselő. A nemzeti pa-íes a b üutető előadja.

közjegyző. * 1870. (Biharmegye). Egyete

met Kolozsvárt végzett. 1904-ben román nemzetipárti programmal lépett fel a pécskai időközi vá-

Popa György lie.liuban.

rasztpárt marostordai vezetője, de szereplése a városi és megyei köz-életben párt-szempontoktól men-tes. Magasabb szociális szempon-tok vezetik, ugy nemzetekkel, mint osztályokkal szemben.

Pcpescu-Voite$ti I. Préda

Popescu-Voite$ti 1. egyetemi ta-nár, a Geologia és l'alaeontologia tanszékét tölti be a kolozsvári egyotem természettudományi fa-kultásán. Az Extens. Univ. kere-tében tartott előadásai közül a . . F ö l d g á z " és „A K á r p á t o k í r e o l o g i a i m ú l t j a " keltettek szélesebb körben érdeklődést.

Popovici Iosif szláv nyelvésze-tet ad elő a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán, * 1876-ban. Nyelvészeti (fonetikai) tanulmá-nyai nagyrészt folyóiratokban je-lentek meg, közülök több a „Trari-silvania"-ban, „Lueeafárul"-ban és ..Flacára"-ban. Ujabb müvei : A l e x a n d r u P e t ő f i (Bucu-regti, Ed. Minist. Cultelor). — P r o b l é m a s c o a 1 e 1 o r rai-n o r i t a r e d i n A r d e a l B á n a t (Cluj, 1925). — A ba te-le K o u s s e l o t e r e a t o r u l f o n e t i c e i e x p e r i m e n t á l t (Cluj, 1926).

Popp Ghita dr. nemzeti paraszt párti politikus * 1883-ban Sós mezőn. Középiskolát Brassóban ós Nagyszeben, egyetemet Budapes-ten ' végzett s ügyvédi oklevelet szerzett. Ifjúkorában kezdett hír-lapírással foglalkozni. A ..T r i l iun a" munkatársa volt. Publi cisztikai tevékenységet ma is folytatja. A N e m z e t i Pa -r a s z t p á r t elitgárdájának tag-ja. Egyizben szenátorrá, kétizben kamarai képviselővé ^zamosmegyében.

Popper Ákos dr. * 1874-ben. Jo Sot végzett. 1904-ben alapította a nagyváradi Központi Takarék-pénztárt. amelvnek (mai cége E g y e s ü l t B a n k é s T a k a r r é k p é n z t á r r. t ) vezérigaz-gatója. A nagyváradi Kereskedel-mi Csarnoknak 9 évig elnöke volt.

A Kereskedelmi és Iparkamará-ban alelnöki tisztséget visel.

Pór Dezső szemorvos * 1875 Esztergomban. Orvosi egyetemet Budapesten végzett Négy évig Szily Adolf tanár mellett a buda-pesti izr. kórház szemészeti osz-tályának alorvosa volt. Jelenleg a temesvári áll. kórház szemészeti osztályának főorvosa.

Porcia Lajos gr. (brugnerai és prátai) * 1875 Belényesem Kato-nai pályára készült: Ludoviea Academia után a honvédlovassá'.:' kötelékébe lépett. A Képzőművé-szeti Főiskolán mozaik- és üveg-festészetet tanult Müvei: orna-mentikák és figurális kompozí-ciók, továbbá bizánci ós ónémet minták átstilizálása üvegre és mozaikra. Impériumváltozás óta részben angyalkuti birtokán, rész-ben Aradon él. Cellista; tagja az aradi Filharmóniának, résztvesz ennek hangversenyein ós a székes-egyház kórusában.

Poru(iu Petre a k e r e s k e -d e l m i j o g ny. r. tanára a ko-lczsvári egyetem jogi karán. U. o. mint helyettes egyházjogot i-ad elő.

Préda Gheorghe dr. orvos, az - A s t r a " alelnöke, * 1879 ápr. 5. Botoíjaniban. Orvosi tanulmányo-kat végzett Bucureijtiben és a ka-tona-orvosi intézet növendéke volt. Speciális szakul az ideg- és

választották i elmebetegségeket választotta, két és fél évig Berlinben és Párisban végzett idevágó tanulmánvokat. Jelenleg a nagyszebeni eJmekór-ház igazgatója. Több külföldi pszihoterápiai tud. eg-vesületnek tagja, elmegyógyászati revük munkatársa. Irodalmi munkásá-got a szorosan vett orvostudo-mányokon tul. a tudománvos ha-

Predescu ( 238 , Publicisztika

tárterületek- és általános kultura területén is fejtett ki. 122 kisebb-nagyobb terjedelmű tudományos, -munkája jelent meg, közülük 2-i imálló kötetekben és füzetekben. Ezek közül az orvosi dolgozatok az ép és kóros lelkiélet legtöbb vonatkozásaira, katonai egészség-ügyre, törvényszéki orvostanra és határos területekre terjednek ki. A többiekben tanulmányútjainak általános kulturális tapasztalatait dolgozta fel és társadalomlélek-tani felfogását fejtette ki.

Predescu-Rion ion az o r r- é s f ü l g y ó g y á s z a t ny. r. tanára a kolozsvári egyetem orvosi fa-kultásán. Az Extens. Univ. kere-tében is tartott előadásokat, az adenoid vegetációknak a szerve-zetre gyakorolt hatásáról.

„Prejmar" S. A. Prejmar (Brassft tnegve). Invesztált tőke 1 millió aranv lej. — 3000 orsó. 81 mecha-nika! szövőszék. — 730 HP. 450 munkás. Gyárt különféle posztót 450 tonna évi kapacitással.

Presbiteri szabadegyház. 1928 tavasza óta szervezkedik Nagyvá-radon, alapitója dr. G y e n g e Já-nos. volt ref. lelkész és tanár (lásd o.). Az egyház főbb elvei: nincs püspöke, hanem az évről-évre választott moderátorok igaz-gatják a gyülekezeteket. A három i'vre választott presbitérium tag-jainak kétharmadrésze férfi, egy-harmadrésze nő. A gyülekezet semmiféle külső támogatást vagy államsegélyt nem fogad el. hiveire sem vet ki adót, csak önkéntes adományokat fogad el. Tagjai ez időszerint a református egyháa tagjaiból rekrutálódnak. A kor-mány azokat a társulási jogokat biztosította nelák. amelyeket a

baptisták és a hetednapos adven-tisták élveznek.

Prima Banca Graniceareasca S. A. Karán sebes. Az 1927. decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 6 millió. Tartalékalapok: 687.625.

Prima fabrica de sticla cu gaz metán, Media?. Alaptőkéje 20.000.000 lej. invesztált tőkéje 242.000 a. 1. — 80 HP. — 200 munkás. — Kapacitás 600 vagon táblaüveg.

Princz Testvérek gépgyára. Szatmár (Turnátorie de Fier sí Fabrica de Masini S. A.). Alaptőke 1 millió lej, invesztált tőke 52.320 a. 1. 44 szerszámgép. 77 lóerő, 154 munkás. Gyárt: 820 tonna ma-lomipari gépet, végez javításokat, készít keresk. öntvényeket, ujab-ban modern eljárással zománc-edények gyártására rendezkedik be. Kereskedelmi vezetője Princz Ármin, technikai vezetője Princz József gépészmérnök.

Procopoviciu Petre dr. theolo-giai tanár, a nagyváradi gör. kel. román teologiai akadémián a ..T e o 1 o g i a p r a c t i c á" taná-ra. Egyházirodalmi téren legtöb-bet a katechetika terén produkált.

Publicisztika (magyar). A poli-tikai véleménynyilvánításnak szin-te egyetlen útja éveken keresztül az ujsághasáb volt s mert a pre-cedensnélküli — 'vagy legalább a mai emberöltőnek ismeretlen — jogi helyzet a vélemények sokasá-gát tette lehetővé, nagy extenzi-tásu politikai irodalomról lehetne beszámolni. Komoly mérték ÍZÍ-goru alkalmazása esetén azonban ez a publicisztikai sokaság alig né-hány névre sorvad. Nemcsak a mon-dán ivalótlan, pohárköszöntők, hím nikus, elégikus vezércikkműfajok

Pu^cariu ( 239 ) Pu$cariu

bombasztjait kell kiküszöbölni (amelyeket az impériumévek elején országos hallgatóság figyelme mel-lett lehetett felröpíteni), hanem az újságírói ügyeskedés és rutin — ad hoc meggyőződésű — termékeit is. Ilyen redukcióval, csak olyan nemzet-politikai írásokat véve számba, amelyek a komoly meg-győződés, tudás és mondanivaló csalhatatlan jeleivel törtek elő: H e g e d ű s Nándor, P a á l Árpád. K r e n n e r Miklós neveit kell első-sorban említeni, bár B a l o g h Ar-túr némileg doktrinér fejtegetései szintén vezércikkrovatban jelentek meg. Egyetemesebb, s z o c i á l i s szempontokat is kihangsúlyozó írások alatt sokszor találkoztunk K á d á r Imre és L i g e t i Ernő neveivel. Kultúrpolitikai eszmefel-vetések terén S u l y o k István. T a b é r y Géza, M o l t e r Károly. S z e n t i m r e i Jenő. S a l a m o n László szerepelnek sűrűbben. Kül-politikai fejtegetéseinek világossá-gával messze kitűnt L a k a t o s Imre. A zsidó nemzeti politika ma-gyarnyelvű glosszátorai: M a r t o n Ernő ás J á m b o r Ferenc. A gaz-daságpolitika szines tollú publi-eisztája volt S z é k e l y János (mh. 1925-ben). Eredeti eszmékben bővelkedő gazdaságpolitikus S i 1-b e r m a n n Jenő.

Pu§cariu Sextil dr., román phi-lologus és irodalomtörténész. * Brassóban. 1877-ben, egyetemi ta-nulmányait Leipzigban, Párisban és Wienben végezte. Előbb a wieni egyetemen a román nyelvészet magántanára, aztán a román nyel-vészet és irodalomtörténet rendes tanára a cernovitzi, az uj impérium kezdete óta pedig a kolozsvári tu-domány egyetemen, melynek ujja •szervezési munkálatait végezte és

első Kectora is volt. Érdeklődését a közélet és politika is vonzotta. 1918-ban alelnöke a bukovinai Nagy Nemzeti Tanács-nak s mint külügyi államtitkárt őt küldték lakiba Ferdinánd királyhoz, hogy jelentse Bukovina csatlakozását.

1922 óta Románia delegátusa a Népszövetségnél. Sextil Pugcariu német nyelven megjelent nyelvé-szeti, főkép lexikális munkái alap-ján a román philologia terén az európai tudományos világtól elis-mert szaktekintély. Alapvető érté-ke van és igen méltatott „E t y-m o l o g i s e h e s W ö r t e r b -b u c h d e r r u m a e n i s c h e n S p r a c h e L L a t e i n i s c h e s E I e m e n t e t c., Heidelberg, 1905" c. szótára. E mü sikerének csak természetes folyamánya volt, hogy a bukaresti Román Akadémia 1906-ban Sextil Pu^cariut bizta meg a román nyelv nagy szótárá-/iak szerkesztésével. A hatalmas

l'Uijcariu ( 240 ) Pugcariu

tudományos műből, melyet annak Komán Akadémia kiadásában je-idején Ha^deu túlságosan széles lent meg: S t u d i i i s t r o r o m á -.< lapokon kezdett el, uj elindulással n e I. (1906), II. (1926), III. (1928). és uj szerkesztési elvek szerint A kolozsvári Román-Nyelvmuzeum jelentékeny rósz jelent meg már- közlönyének, a „ D a c o r o m a -nyomtatásban. Sextil Puíjcariunak n i a" folyóiratnak (Í920) P. a szer->'gy igen kiválóan megirt iroda kesztője. Akadémiai székfoglaló éi lom története a Biblioteca „Astra"- tekezése: „Locul limbii románé ban jelent meg. (Vol. I., 1921.) A ; intre limbile romanies (1920). A. E.

R. Racovi(a Emil egyetemi tanár

b i o 1 0 g 1 á t ad elő a kolozsvári egyetem természettudományi fa-'i. 'tásán. A Román Akadémia III. osztályának rendes tagja (1920).

Rácz Sándor ügyvéd * Aradon 1.S85. A háborúban orosz hadifog-ságba került és Irkuczban inter-"áltatott. 1917-ben Szentpétervárra került, ahol résztvett a hadifog lyok hazaszállításának munkájá-ban. Az összeomlás után 1921-ig l Svájcban mint Vöröskereszt meg bízott működött. 1921-től Aradon1

Ügyvédkedik. Több ipari és ke-reskedelmi vállalatnak igazgató->ági tagja. Az U g i r aradi osztá-1

1 vának alelnöke, a Kereskedelmi •'s Iparkamara igazgatósági tagja. Intenzív publicisztikai munkálko dást fejtett ki. részben a helyi la-pokban. részben a ..Keleti l'jság-l.an" ós bukaresti lapokban.

Radio Reclama Románia S. A. lapkiadó-, nyomdai- és hitelinfor-mációs vállalkozás. Kiadásában jelennek meg a „ C o n s u m " és -R u m á n i s c h e r L 1 o v d" köz gazdasági lapok, valamint az inti-mebb közgazdasági információkkal szolgáló „B u 1 e t i n". 1924-ben K ö z g a z d a s á g i É v k ö n v v-et adott ki. 1928-ban a Vernai Ver-taggalkaröltve R o m á n i a p é n z -ü g y i é s i p a r i k o m p a s s á t adta ki. Nyolcadik évfolyamát éli a kiadásában megjelenő „A r d e a-

Erdílyi Lexikoa

I u I .1 u r i d i C", mig napilapok közül régebben a „Románia", utóbb :i ,.N a t i u n e a" jelent meg a „Radio Reclama"-nál.

Radó Sándor épitész-inérnök * 1880 IV. 2. Mohácson. Tanulmá-nyai végeztével Marosvásárhelyt telepszik meg. 1905-ben városi mér nflk, 1912-ben v. főmérnök. 1918-ban városi műszaki tanácsos. Im-périumváltozás után aktiv részt-visz a magyar kisebbség politikai m< zgalmában. hivatalától 192:I-bau felmentik és nyugdíjazzák. Az 1926-ban újonnan alakult városi tanácsnak és állandó választmány-nak tagja. Számos marosvásárhelyi középület (Nyugdijpalota. Turbina "épület, felsőbb leányiskola) R. ter-vei szerint készült.

Rados Móric hírlapíró • 1KHK X. 18. Abonybau. Iskoláit Buda-pesten végezvén hírlapíró lett s az ..llj Hirek" és „Uj Szó" szerkesz-tőségében dolgozott. 1909 óta Er détyben él. Háború után nagy ré-sze volt az „Uj Kelet" alapításá-ban s nem sokkal későbben a . . R a d i o R e c l a m a R o m á n i a R. T."-t alapítja meg mint lap-kiadó-, nyomda- és hitelinformá-ciós vállalatot. E vállalkozásnak ma vezérigazgatója. Radosnak. ill. vállalkozásainak az impériumévek-ben része volt. a lendilletesebb er-délyi sajtó megteremtése körül. Szerepet visz az országos zsidó közéletben.

(6

Radu ( 242 ) Ravasz

Radu Iorgu egyetemi tanár a N e m z e t k ö z i J o g o t adja elő a kolozsvári egyetem jogi fakultá-sán. Ugyanott mint helyettes a r o m á n m a g á n j o g tanszékét is betölti.

Radu Jakab dr. gör. kath. káp-talani nagyprépost * 1869 I. 2. Rá-desjti községben (Alsófehérmegye;. Gimnáziumiéi Balázsfalván járt, filozofiát és theologiát Rómában végzett. 1902—911 hátszegi espe-res-plébános. 1911-ben lugosi káp-talani kanonok, püspöki helynök, theol. tanár és szemin. kormányzó. 1914-ben Nagyváradon Radu De-meter püspök oldalkananokja, iro daigazgatö. 1916-ban pápai prelá-tus. 1924-ben káptalani nagypré-post. Román egyházi és kulturális mozgalmak tevékeny részese. Nagykiterjedésű irodalmi munkás-sága felölel egyház-történeti müve-ket, életrajzokat, (S a m u i 1 Vu l -c a n . — D e m e t r i u R a d u ) kulturtörténelmet (A v á r a d i p ü s p ö k s é g k é z i r a t a i ) és vitairatokat (R á s p u n s etc. 1 a s c r i e r e a: „Z i 1 e t r á i t e" d ö E p i s c o p u l R. R. C i o r o g a -r i u, Oradea. 1927.)

Rádulescu Dan egyetemi tanár c h e m i a i f i z i k á t ad elő a ko-lozsvári egyetem természettudomá-nyi fakultásán.

Rajka László tanár * 1894-ben Kolozsvárt. Középiskoláit Kolozs-várt, egyetemi tanulmányait rész-ben ugyanott, részben Bécsben vé-gezte. Képesítésének elnyerése óta a kolozsvári M a r i a n u m tanára. Irodalomtörténeti értekezések, kri-tikák és ismertetések irója; mű-fordító is. önállóan megjelent iro-dalomtörténeti müvei: S e b e s a g y n a k k é s ő s i s a k (Buda-pest- 1915) — H e l i o d o r o s

A i t h i o p i k á j á n a k f e l d o l -g o z á s a i a m a g y a r i r o d ar l o m b a n (Kvár 1917). Irt egy három részből álló német nyelv-könyvet, és megírta a M a r i a -n u m t ö r t é n e t é t (1927).

Ransberger Andor * 1892-ben. Banktisztviselő volt; 1919-től a M u n d u s - B o r l o v a üv. igazga-{• tója

Rass Károly * 1872-ben Ara-nyosgyéresen. Theologiát Gyulafe-hérvárt, egyetemet Kolozsvárt vég-zett. 1896 óta a gyulafehérvári r. k. főgimnázium tanára. A gyulafe-hérvári Magyar Párt elnöke. Szá-mos cikket, kritikát irt erdélyi la-pokban, önállóan is megjelent Írá-sai: B a k f i s á l m o k (mxvellák), V ö r ö s m a r t h y M i h á l y (em-lékbeszéd), E r d é l y i i s k o l á z -t a t á s é s t u d o m á n y o s s á g a k ö z é p k o r b a n . —" R e m é- i n y i k S á n d o r . — A p á r i s i i r o d a l o m 1 9 2 5 - b e n . — Ma-g y a r fa s o r s a (Makkai könyvé-nek kritikája).

Rátz Péter T. festő * 1879 X. 27. Császlon. Szatmár m. 1905-ben ke-rül Nagybányára (addig magán-tisztviselő volt). Az 1907—1908 évet Rómában tölti. Münchenben és Párisban is jár. Másfél évet az Adrián tölt. Háború óta állandóan Nagybányán. Törzstagja a N. F. T.-nek. Tájképeket, tengerképeket csondéletet fest. Tájképben külö-nösen a felhők kötik érdeklődését. | Ujabban figurálissal is többet fog-lalkozik.

Ravasz László dr. d u n a m e 1-l é k i ref . p ü s p ö k . * 1882 IX. > 29. Bánffyhunyadon. Theologiát Kolozsvárt végzett. A berlini egye- • temen filozófiával és mathematiká- j val foglalkozott 1907-ben tanár I

Rebreanu ( 248 ) Rebreanu

lesz a kolozsvári theologián. 1918 az erdélyi egyházkerület főjegyző-je, 1922 a dunamelléki ref. egyház-kerület püspöke. 1907—1925 között sok kötete jelent meg: filozofiai ta-nulmányok. theologiai művek, el-mélkedő irások és essaik gyűjte-ményei, templomi és alkalmi be-szédek. Pódiumon könnyed ós ele-gáns előadónak bizonyult. Utolsó erdélyi éveiben nagy közönség-si-1 kert aratott, a m ű a l k o t á s é s m ű é l v e z e t l é l e k t a n á r ó l tartott előadásaival. Irodalmi ér-deklődését és írásműveinek irodai-ul iságra-törekvósét a Kisfaludy Társaság 1923 tagválasz<tással ju-talmazta. Erdély fokozottabb érdek lődését. 1928-ban Az i r o d a l m i s c h i z m a-ról irt cikkével vonta magára. Ebben a cikkében azt az aggodalmát juttatta szóhoz, hogy az uj erdélyi irodalom nem lesz a régi magyar nemzeti irodalmi ha-gyományok folytatója s igy szaka-dás áll be a magyarországi ma-gyar és az erdélyi magyar irodal-mak között. Ez a cikke sok meg-vitatásban és ellentmondásban ré-szesült Erdélyben. Főbb művei: L á t á s o k k ö n y v e . 1917. — G o n d o l a t o k , 1923. — Az em-b e r é l e t u t j á n a k f e l é n . II. kiadás. 1925. — S z á z a d o s é n e -k e k . — T u d o m , k i n e k h i t -t e m . Budapest 1927. — A h a l á l á r n y é k á b a n . — M a g y a r bá-n a t . — A g e n d a , a magyar re-formátus egyház liturgiás könyve (1927) cimü munkában irta a ref. istentiszteletről szóló részt. ..A T fi a b o r h e g y é n ' 1 c. cikkgyüj te.ménye 1928-ban Kolozsvárt je-lont meg.

Rebreanu Liviu, román regény-író, * 1885-ben. Tarli§ina község-ben. Szolnok-Doboka megyében.

Tanult Naszódon, Besztercén és mint katonanövendék Sopronban. Budapesten és Wienben. Rövid ide-ig tartó katonatiszti szolgálata

után hivatása az írói pályára hó-dította, Első muukái a Szebenbe költözött Luceafárul-ban látnak napvilágot. 1910 óta Bucarestben él mint regényíró, publiciszta és szini kritikus. 1920-ban megjelent 2 kötetes hatalmas regényével, a J o n cimüvel. Rebreanu egy csa-pásra az irodalmi elismertség ze-nitjére kerül. A J o n-éhoz fogható sikerrel még egy román regény sem dicsekedhetett. A kritika nem-csak az erdélyi román parasztosz-tály, hanem az egész idevaló ro-mán társadalom epopeáját ünnepli e regényben és ugy tekinti, mint a . . r o m á n i r o d a l o m l e g h a -t a l m a s a b b o b j e k t i v a l k o -t a s á t ' \ A regény megírására Ér-

tő'

Rebreanu ( 244 ) Református Theologia

dély földje inspirálta Rebreanut. Hőse, Jon. egy szegény paraszt titán, a földéhség megtestesítője, akit részegségbe szédit a kalásztól aranyló mező képe. Jon elveszi egy gazdag paraszt, Vasile Baciu leányát, kit azonban nem szeret, mert szive a Floricáé. Ana fel-akasztja magát, Jont pedig, miután SZÍVÓS küzdelemmel k ics ikar ta apó-t-ától lánya örökrészét, halálba bot-latja Floricához való végzetes sze-relme. Kiválóan sikerült alakjai a regénynek Herdelea tanító, Bel-1 ciug popa stb. Jon-t Móricz Zsig-mond S á r a r a n y á v a l szokták! összehasonlítani. Kétségtelen, hogy Rebreanu, ki tud magyarul és for-dította Mikszáthot is, sokat tanult Móricz Zsigmondtól. Második re-génye, a P á d u r e a s p á n z u r a -í i 1 o r (1922) a világháborúból ve-szi tárgyát. Hőse, Bologa főhad-nagy az osztrák-magyar hadsereg tüzértisztje, kínosan vergődik sor-sának fatális megkötöttsége s ro-mán testvéreihez szitó faji ösztö-nének sugallata között. Egy rémes látvány — erdő, tele akasztott ro-mánokkal — győzelemre juttatja benne a fajiság parancsát s mikor egyszer, mint a hadbíróság tagját ítélni szólítják fajtestvérei ellen, átszökik a románokhoz. A két frontvonal között azonban elfog-ják és felakasztják. Ugyancsak ai világháborúból való Rebreanu egy bires novellája i s a C a t a s t r o f a , egy renegát román lélekrajza. Har-madik regényében, melynek cim», A d a m s í E<v a (1925) egy ro-mán tanár és orosz nő misztikus szerelme a tárgy. Legutóbb megje-lent regénye, C i u l e a n d r a (1927) lélektani analízis. Egy pszi-chopathikus férfi lelki kényszerből megöli hitvesét és az örülték házá-|

ban tudatos rekonstrukcióval ke-resi és megtalálja tettének lélek-tani indítékait. Novellás kötetei: F r á m a n t á r i, G o 1 a n i i. M á r-t u r i s i r e . R á f u i a l á , N o r o -c u l stb. Vígjátékai: C a d r i l u l , A p o s t o l i i . Aatalffy Endre

Rech Károly Géza temesvári r. k. plébános * 1882 VI. 20. Két évig . ,Der M o r g e n " napilap szer-kesztő kiadója volt. Tevékenységi köre: a katholikus iskolák igaz-gatása s polgárság társadalmi szervezése.

Redemptoristák a Lignori sz. Alfonz által alapított szerzetesrend tagjai. Erdélyben rendházuk nin-csen, azonban évente kétszer, nagyböjtkor és Adventkor, két-két redemptorista atya érkezik Né-metországból a Bánátba, ahol há-rom év alatt missziós munkájuk-kal a német katholicizmust meg-újították.

Református Szemle, hetilap, az Erdélyi Ref. Egyházkerület hiva-talos lapja # 1907-ben. Szerkeszti T a v a s z y Sándor teologiai ta-nár.

Református Theologia, az Er-délyi Ref. Egyházkerület kolozs-vári theologiai "fakultása, # 1895-ben. Szász Domokos püspök kez-deményezésére. Lelkészeket nevel és képez a két ref. egyházkerület számára. Hat ny. r. tanár veze-tése alatt kb. 170 hallgatója van. akiknek számára internátust tart. Könyvtára, különösen modern fi-lozófiai és theologiai művekben, gazdag. Levéltárában őrzi az erd. és királyhágómelléki papság 1629-böl származó nemeslevelét (Bethlen Gábor), valamint keserűi Dayk.. János püspök nemeslevelét. Az in-tézet közvetlen főhatósága az Elöl-járóság, felügyelője az erd. püspök.

Kelormcsoport ( 245 ) Reményik

Reformcsoport A Magyar Párt szervezetével és vezetőségével elé-jedetlen magyar kisebbségiek cso-portosulása. Ezt a mozgalmat egy-mástól függetlenül indítják meg: egyrészt Krenner Miklós, másrészi a kalotaszegi frakció. Első össze-jövetelüket 1926 szept. 26-án Ko-lozsvárt tartják Kecskeméthy Ist-ván theologiai tanár elnöklete alatt, mintegy 60 résztvevővel. Majd Telegdeu, Marosvásárhelyen s ismét Kolozsvárt gyűléseznek. Ez utóbbi gyűlésen, 1927 júniusá-ban — közvetlenül az Avarescu-kormány bukása és a Bratianu-kormány kinevezése után — el-lentétek merülnek fel (a román pár-tok felé orientálódás kérdésében) a csoport, radikálisabb tagjai és a Krenner szűkebb csoportja között. Előbbiek uj politikai pártot alakí-tanak. illetve a régi Magyar Nép-párt, újjászervezéséhez fognak, mig a Krenner-csoport — mely eddig is a Magyar Párt belső ellenzéke-ként működött, — maradt tovább-ra is belső ellenzéknek és az erő-viszonyokat mérlegelvén, a liberá-lis orientációt hirdeti észszerűnek. Ez idő óta a Reformcsoport — mint ilyen — egységes politikai lépéseket nem tett. (A csoport po-litikájának méltatását lásd: „Ma-gyar politikai mozgalmak" ciraszó alatt.)

Reinhard Gyula * 1866-ban Ara-don. Kereskedelmi iskolát, végzett. Apja asztalosmühelyében e mester-séget megtanulta s az üzemet 1897-ben átvette. Vezetőszerepet ját-szik az iparos közéletben, az A r a -d i I p a r o s o k H i t e l s z ö v e t -k e z e t é n e k 1899 óta elnöke. 1902-beu a Kereskedelmi és Ipar-kamara alelnöke lesz, később le-mond. 1925-ben az Ipartestületek

Orsz. Szövetségének ügyvezető el-nöke. Az E r d é l y i I p a r szak-lapba cikkeket ir. Nagyrésze volt az I p a r o s O t t h o n megalakítá-sában (1927). A liberálisokkal kö-tött egyezmény idején a városi ta-nács tagja volt.

Reithofer Jenő tanár, festőmű-vész * 1880-han Sümegen. Közép-iskolai tanulmányait Keszthelyen végezte; rajztanári oklevelét 1902-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán nyerte. Kiállított a bu-dapesti Nemzeti Szalonban és Gyu-lafehérvárt is. Jelenleg rajztanár a gyulafehérvári rk. gimnázium-ban. Aquarell-képeivel sikereket ért el.

Reményik Sándor

Reményik Sándor lírikus * 1890 VIII. 30. Kolozsvárt. Középiskolát, ugyanott- a ref. főgimnáziumba!!.

Renner Testvérek ( 246 Réthy

jogi tanulmányait is a kolozsvári egyetemen végezte. Budapesti fo-lyóiratokban megjelent versei már 1918 előtt ismertté tették a nevét. <le fejlődésének komolyabb, terme-lésének gazdagabb etapjai az uj impérium éveibe esnek. Erdélyben eleitől tisztelettel fogadták ko-moly egyéniségét. A magyarság széles rétegei érzésviláguk hű ki-fejezőjét látták benne. Reményik Sándor a kevés szerencsés költők egyike, aki az ifjan elnyert elis-merésre későbbi műveirvel rászol-gálni és várakozásokat kielégíteni tudott. Az elmélyültebb, gyöngé-debb. ..o r v o s s z a v ak"-at ejtő Reményik nem más költő, mint a kinek elindult, de gyökeresen más. mint akit néhány efemer-verse után látni véltek s ünnepel-tek benne. Az irodalmi társaságok elismerése is — utólag derült ki — méltó költőnek jutott. Élet. Művé-szet. Sors és Világ sublimált poe-zisét adja. de nem vész el felelőt-len felhőmagasságokban, szünetle-nül és éberen felelős földi életével szemben és művész lelkiismerete is csak akkor nyugodnék meg. ha már: „ a m á r v á n y i s t e n -a r c o t ö l t . . . " Megjelent verskö-tetei: F a g y ö n g y ö k . — R i l k e f o r d í t á s o k . — C s a k i g y . . . — V a d v i z e k z ú g á s a . — A m ű h e l y b ő l . — E g v E s z m e i n d u l . — A t l a n t i s h a r a n -g o z . — K é t fé n y k ö z ö t t . Az Erdélyi Irodalmi Társaság. Petőfi Társaiság és Kisfaludy Társaság tagja. A . . P á s z t o r t ű z " folyó-iratnak 1921—23 években szerke'sz-tője volt-

Renner Testvérek & Co. bőrgyár Cluj, alapt. 40,000.000 lej, inveszt. tőke 5.127.000 a. 1. — 575 HP. — 1100 munkás. — Gyárt talpbőrt.

különféle más bőröket, cipőárut, transmissiós szijat. stb. 1400 tonna kapacitással.

Repülőgépgyár, Brassó (I. A. R.) Industria Aeronautica Romana S. A. Épités alatt. Alaptőke 120 mil-lió lej.

Resica (Uzinele de Fier §i l)o. meniile din Re?ita S. A., Ke?i<a jud. Cara?), közp. igazgatósága: Bukarest. Üzemei: Resica. Anina, Boc?a Romána és Ciclova Montana. Alaptökéje: 250.000.000 lej. Inv. töke 31.079.400 ar. 1. Három nagy olvasztó, 6 Martin-kemence, 1 elektromos kemence. 8 hengermű. 891 szerszámgép, 31000 HP., 5556 munkás. Termel 140.000 ton-na nyers vasat. 145.000 tonna acélt, 300.000 tonna/ külf. hengerelt árut. 780.000 t. vasúti anyagot, 5000 t. vasszerkezetet, 7500 t. szerszámot (fúrószerkezetek, gazdasági gépek, elektromos gépek, lokomotivok. tartálykocsik, muníció szállító ko-csik, stb). Kereskedelmi cikkeit a ,.Socomet" R. T. értékesiti.

Réthi József hirlapiró * 1888 IX. 21. Aradi napilapoknál dolgo-zik 1907 óta. Az Aradi Közlöny fe-lelős szerkesztője.

Réthy Apollinár (Rezső) ferenc-rendi atya * 1895-ben Földeákon. 1911-ben lép be a ferencrendbe, 1918-ban pappá szentelik. Volt a filozófus papnövendékek magisz-tere, a noviciusok ujoncmestere, a csiksomlyói rendház főnöke és theologiai lektor. Jelenleg (1928) a s z a t m á r i f e r e n c r e n d i ko-l o s t o r f ő n ö k e , a n é m e t i rk-h i t k ö z s é g l e l k é s z e és Szent Ferenc harmadik rendjének igaz-gatója. Népmissziókat és lelkigya-korlatokat tart Erdély egész terü-letén. Számos társadalmi és hitbuz-galmi lapba ir vallásos és szociális

Révész ( 247 ) Riportlapok

tartalmú cikkeket. Mint k o n f e -r e n c i a s z ó n o k közismert név-re tett szert.

Révész Béla elmegyógyász * Bu-dapesten 1869-ben. Tanulmányait ugyanott végezte. Sokat utazott külföldön s tizennégy nyelvet sa-játított el. 1907-ben lett a nagy-szebeni állami elmegyógyintézet főorvosa, s ezt az állást ma is betölti. Tudományos cikkei, melyek magyar és németnyelvű folyóiratokban jelennek meg, pszi-hiatriai. neurológiai, lélektani és antropológiai kérdésekkel foglal-koznak. önállóan megjelent mü-vei: Á l l a t l é l e k t a n . i t a n u l -m á n y o k (Budapest 1912), D i e r a s s e n p s y c h i a t r i -s c h e n E r f a h r u n g e n u n d i h r e L e h r e n (Leipzig 1911) és G e s c h i c h t e d e s S e e l e n -b e g r i f f e s u n d S e e l e n l o -k a l i s a t i o n (Stuttgart 1917).

Révész Béla könyvkereskedő * 1879. VII. 18. A kereskedelmi aka-démia végzése után magántisztvi-selő. 1902-től könyvkereskedő Ma-rosvásárhelyt. 1907—-1909-ig a V á-s á r h e l y i N a p l ó t . 1917—1924 a T ü k ö r c. radikális irányú he-tilapot adta ki. 1925-ben E r d é -l y i K ö n y v b a r á t o k T á r s a -s á g a c. könyvkiadó vállalatot lé-tesitett. melyben nyolc erdélyi iró műve jelent meg, egyenként 5000 példányban. Az 1918. októberében Marosvásárhelyt alakult Radikális Párt alelnöke volt.

Révész Béla a nagyváradi P o l -g á r i T a k a r é k p é n z t á r igaz-gatója * 1887. Öbecsén. Pénzügyi szaklapokban közölt cikkein kivül megjelent müvei: . . J o g i ta-n á c s a d ó é s g y a k o r l a t i ú t m u t a t ó p é n z i n t é z e t e k é s R. T . - k s z á m á r a " (1916).

— A k ö n y v e l é s t e c h n i -k á j a .

Rieger András gépgyára, Nagy-szeben (Fabrica de Maijiní S. A. Sibiu). Alaptőkéje 16 millió lej, beruházás 400.000 a. 1. 152 szer-számgép, 163 HP. 500 munkás. Gyárt: 1000 tonna kféle mező-gazd. eszközöket és gépeket (cséplőszekrényeket, kismalom-be-rendezéseket, kendermegmunkáló gépeket) a C. F. R. számára lo-komotivokat és vagonokat javít.

Ringler Géza iparművész * 1899-ben Budapesten. Iparművészeti ta nulmányait Münchenben. Nürn-bergben ós Bécsben végezte, ahol főleg lakásberendezési szakon nyert kiképzést. 1920-ban telep szik meg M a r o s v á s á r h e l y t , ahol az ott élő iparművészek kö-zöshégbevonásával kis művészte-lepet alapit. Művészi lakásberen-dezéseket erdélyi és regáti magán lakások számára tervezett.

Ringler Miklós iparművész * Pápán 1900. Iparművészeti tanul rnányokat végzett Münchenben és Budapesten, hol Thék Endro bú-torgyárának tervezője volt. Tanul-mányait befejezve Marosvásárhe-lyen telepedett le. 1926-ban Ko-lozsvárra költözött. Működési kö-re: lakásberendezések, dekoratív festések, grafikai munkák.

Riportlapok. Az impériumévek elején és közepén, az izgatott nem-zeti és alélt polgári öntudat évei-ben jelentek meg és évekig felszí-nen tartották magukat magyar-nyelvű, hetenként megjelenő u. n. riporUapok, melyek éles kritikai hanggal. pamflet-animozitássaJ tár-gyalták nemcsak a közélet esemé-nyeit és szereplőit, nemcsak a tár-sadalmi élet közérdeklődést kel-tett mozzanatait, hanem a köz-

Riport lapok ( 248 ) Román folyóiratok

életi szereplök társasági ügyeit, is, sőt nem egy esetben minden köz-szereptől távol álló emberek ma-gánéleti vonatkozásait. P s r. i h o-1 o g i a i l e h e t ő s é g é t e- sajtó-visszaélésnek megadta: ez átme-neti korszak neurotikus féleleni-érzése. mindenki félelme minden-kitől. a komoly közvélemény le-foglaltsága erkölcsi és materiális gondok által, amelyek alig juttat-tak erőt és időt: szembeszállni e visszás jelenségekkel az erkölcsi világ perifériáján. A riportlapok anyagi lehetőségét sem magyaráz-zák eléggé: alkalmaik illegális jö-vedelem szerzésére. Végül is ezek a lapok sokezer példányban olva-sókra is találtak, nem is a leg-rosszabb közönség köréből. A sokirányban tehetetlen magyar közönség egy része kiélte magát olvasásukban, közéleti ingerültsé-gét, visszafojtott közéleti kritiká-ját kis magánügyek, alkovmiszté-riumok megszellőztetésében ve-zette le. Továbbá: ezek az eléggé el nem Ítélhető riportlapi sajtó-visszaélések. ha semmi mentségre igényt nem tarthatnak is, de az általános sajtóviszonyok tükrében kaphatnak egy enyhítő reflexet. Etekben az években a komolyabb sajtóorgánumok kritikája is na-gyon sok esetben fajult személyes-kedéssé, a kritikai mérleg sem volt. mindig megbízható kezekben és a pamflet nem volt. ismeretlen műfaj a komolyabb lapok hasáb-jain. Végül pedig a magyarázatok objektív keresőjének meg kell állapítania (nem a riportlapok íróinak, hanem e lapok olvasóinak mentségére)^ hogy a sok esetben tul-mohó közg. vállalatok ellen vezetett támadásokban egy pauperizált tö-meg vélte megtalálni a maga sze-

gényes elégtételét. A jogszolgál-tatás késedelmes menete néni utolsó sorban tette lehetővé a biz-tonságos támadásokat.

Rohay László * 1870-ben Szat-máron. 1899-ben lépett Budapesten a H a n g y a szövetkezet, kötelé-kébe, melynek első ellenőre volt. 1906-ban a nagyenyedi kirendelt-séghez került, ahonnét több erdé-lyi fiókot alapított. Fontos szerep-hez 1920-ban jutott, amikor a bu-dapesti központtól elszakadt Han-gya szövetkezeti fiókok számára Nagyenyeden központot létesített s ezzel azokat a széthullástól meg-mentette. 1 9 2 8 m á r c i u s á b a n h a l t m e g , mint a nagyenyedi központ vezérigazgatója.

Román fémlemez- és fémhuzal-gyár (Fabrica romám ascá pentru laminat. sí tras inetale S. A. líra-sov). Központja Bukarest. Alap-tőke 75 millió lej. Invesztált tőke 1.984.000 a. J. Két hengermű, 26 különféle szerszámgép, 450 HP. 200 munkás. Gyárt: 2500 tonna fém-lemezt, rudakat és kábeleket.

Román folyóiratok. (Erdélyben megjelenők). Az egységesítés után Erdély románsága uj szellemi áramlatok útjába kerül s az innen

, k:,nduló megmozdulások és aka-rások is uj célok felé hajolnak. Az uj konstelláció nem kedvez az erdélyi időszaki sajtónak. Régi küzdelmek lezáródása egyfelől, másfelől Bukarest felszívó ereje nem kis mértékben okai annak, hogy Erdélyben, a háború után — sok kedvező körülmény megléte mellett is — nincs a románság számarányától és kulturális lehe-tőségeitől kitelhető román idő-szaki irodalom. I. I r o d a l m i f o l y ó i r a t o k : Az Erdélyben ma megjelenő román irodalmi fo-

Komán folyóiratok ( 249 Román Opera

lyóiratok között első helyen emlí-tendő a tradicionális multu ..T r a n 8 i 1 v a n i a", mely mint az „Astra" kulturális egyesület hi-vatalos organuma (1. ..A s t r a" és . .Erd. r o m . i r o d a l o m " c. cik-keket) nyilván e kiterjedt, egyesü-let erejéből is, immár 59-ik évfo-lyamát éli. Tudományos és kultu-rális vonatkozású közleményei mellett hasábjain a szépirodalom szerényebb helyet foglal el. Uj fel-elevenítésben jelenik meg Oradeán a híres Iosif V u l c a n t ó l , a Kis-faludy-Társaság hajdani tagjátO« még 1868-ban alapított, azidőben nagyjelentőségű „F a m i I i a". Élénkségével, uicg-megcsillanó szel-lemességével, kisterjodelme mellett is. komoly és színvonalas irodal-mi és politikai folyóirat a O o g a Octaviántól irányított és immár 10-ik évfolyamába lépő „ T a r a No a s t r a " (L. Erd. rom. Írod. alatt). A kilenc évvel ezelőtt meg-indult „ ( Je le T r e i C r i s u r i " Oradean jelenik meg s a határ-széli román kulturális propagan-dát (kulturegyesttletek. színházak stb.) szolgáló közleményei mellett •iránylag szük teret juttat szépin-daimi termékeknek. A ma irodalmi folyóirataihoz számítandó a 12 évi fennállás után 1928-ban megszűnt -.0 o s i n z e a n a" Clujon. Falva k folklorisztikai kulcsét, gyűjti és Blajon jelenik meg a „C o m o a r a •S a t e 1 o r". Illusztrált, családi fo-lyóirat a Timisoarán kiadott „II a-n a t. u 1". II. T u d o m á n y o s fo-l y ó i r a t o k , s z a k é s e g v-l e t i k ö z l ö n y ö k : Társadalom-tudományi és közgazdasági tanul-mányokat közöl a ,,S o c i e t a t e a de m á i n e " (1. o.) Cluj. aktuális gazdasági kérdéseket a „<' o n-* u m" és ..R e v i s t a e c o n o-

m i e á" ugyancsak Clujon. Jogi időszaki kiadványok: az „A r d e a-l u l J u r i d i c " Cluj. ,,B u 1 e t i-n u 1 J u s t i ( i e i" Cluj és a Ke v i « t a J u r i d i e á, az erdélyi és bánáti ügyvédi kamarák hiva-talos közlönye ugyancsak Clujon. Mathematica: „R e v i s t a M a t e-m a t. i c á". Timisoaran. Orvostu-domány és orvostársadalom: „C 1 u j u 1 M e d i c a 1", a cluji or-vostudományi fakultás hivatalos kiadványa: „ R e v i s t a d e Or-t o p é d i a ? i C h i r u r g i e in-f a n t. i n á" és a „R é v i n t, a .S t o-m a t. o 1 o g i c á", mindkettő Cl u-jon, továbbá Timiijoaran a „V i a-t a M e d i e a l á " . Gyógyszerészet: „F a r m a c o-C o u r i e r" Ctu j. Rá -nvászat és kohászat: . . M o n t a -n i s t i c á íj i M e t a 1 u r g i e". Petrosani. Mérnöki tudományok és mérnöktársadalom: „B u 1 e t i n u 1 A s o c i a t i e i I n g i n e r i 1 o r d i n T i m i í o a r a". Erdészeti: „ R e v i s t a F o r e s t i e r á" i ro-mánul és magyarul) Cluj. Ealce-reskedelem: „ L e m n u l " (Magya-rul és románul) Timirjoara. Ipar é> iparoktatás: R e v i s t a M e s e -r i a í j i l o r " Cluj; „0 r o 1 o g i u 1" órásipari. „F i e r u 1" vasipari munkásközlöny Clujon stb. Vallási és theologiai időszaki közlönyök : ..Re n a s t e r e a", a Vad-Feleae-Oeoagiu-Cluj orthodox egyház-megye hivatalos közlönye, továb-bá a blaji gör. kath. érsekségé, az „ U n i r e a " stb. (Az itt. nem em-litett. lapokat 1. saját címszavuk alatt) . Antalfff Endre

Román Opera (Opera Romána íi Teatrul National din Cluj) az első állandó romáiinyelvii színház Er-délyben. A Consiliu IHrigent ko-lozsvári idejében alapíttatott libái-ban. Az eszmét P a v e 1 (* o II s-

Komán Opera ( 250 ) Róna

t a n t i n vetette fel és B r e d i-' c e a n u T i b e r i u s támogatta. Az Opeita szervezése hosszabb időt vett igénybe mint a prózai szín-házé s azért későbben is kezdett játszani. Első igazgatója I). P o-p o v i c i - B e y r e u t h volt. Veze-tőtagjai ebben az időben L i a P o p . Pavei Constantin T e o d o r e s -c n (baritonista) és E1 e n a Ro-m á n . T a n g ó E g i s t o t szer-ződtették karmesternek, de ő. a késedelmes felállítás miatt is. el-ment anélkül, hogy egyszer is di-rigált volna. Az ünnepélyes meg-nyitó előadáson Aida-t adták. Pár hónappal a megnyitás után tünt fel a Román Operában G r o z a -v e s c u Traian. Popovici-Beyreuth után. aki a Wagner operák kul-tuszát vezette be, Egizzio M a s-s i n í az igazgató, rövid idei mű-ködése után Victor E f t i m i u. mig legújabban 1927 végétől Ni-colae B á n e s c u igazgat, aki mint Eftimiu — elődeitől eltérően — már a prózai színháznak is igaz-gatója. A román zene kultiválása terén három eredeti zenemű be-mutatásáról lehet beszámolná: Ni-colae Bretan L u c e a f á r u l , Her-mán Klee román tárgvu F á t-f r u m o s és Tiberiu Brediceanu „ S e a r a Ma r e " c. operáiról. A Román Opera kezdettől, nagy in-vesztíciókkal dolgozott és gondo-san. szép kiállításban, jó rende-zésben hozta ki müsordarabjait, még sem ért el anyagilag különö-sen jó eredményeket. Ennek egyik oka. hogy az Opera nem mint or-ganikus fejlődési fok jelent meg a román zenei kulturában, hiány-zott az átmenet: a román operett. Azt is meg lehet állapítani, hog> a román nép inkább csak a vig-operát szereti. Az intézet mai erős-

ségei: Aca de B a r b u , Lia P o p . Mimi N e s t o r e s c u , U j e i c u . Marius N i c u 1 e s c u, Andreescu M á r g á r i t , Nicu A p o s t o l é s-eu, S o c u l s c h v . Főrendező: Ni-eolae B r e t a n . Karmesterek D o u-b r a v s k y é s B o b e s c u ; Kor-repetitor: B r ó d y. (A prózai szín-házról lásd: ,.N e in z e t i S z i n-h á z".)

Romániai Magyar Népliga Egye-sület Megalakult 1927 május 14-én Székelyudvarhelyen Kolozsvár székhellyel. Az egyesület célja ápolni az államok közötti össze-köttetéseket s a nemzetközi jog segélvével elsimítani a nemzetek közötti ellentéteket. A R. M. N. E. tagja a népligák brüsszeli szö-vetségének. Elnöke dr. B a l o g h Artúr ny. egyetemi tanár, a M. Tud. Akadémia tagja. Főtitkára S u l y o k István dr.

Romániai Népszava. A romániai Szoc. Dem. Párt magyar nyelvű hivatalos lapja. 1906-ban jelent meg először E r d é l y i M u n k á s cím alatt. 1921-ben K ü z d e l e m , 1922-ben N é p a k a r a t cimmel. 1928 óta uj címével jelenik meg.

Romloc mozdony és vaggongyár (Fabrica Románeasca de Locomo-tive §i Vagoane S. A. Braqov). Központja Bukarest. Alaptőke 10 millió lei. lnv. tőke 477.700 a. 1. 41 szerszámgép, 293 HP. 170 munkás. Foglalkozik: vasúti jár-müvek javításával és készítésével.

Róna Eduárd exportszakórtő * 1899-ben. 1924 óta Erdélyben Te-mesvárt egy magánexportcég igaz-gatója. A nemzetközi gabonake-reskedelem exportkérdéseivel fog-lalkozik. Szakcikkeit a M a r k t-b e r i c h t H a n s a b l u m (Tages-zeitung Hamburg) közli.

Rosenauer ( 251 ) Roth

Rosenauer et Co. csavargyár (Soc. in comandilá. Fabrica de iju-ruburi Media$). Alaptőke 7 mil-lió. Inv. t. 64.641 arany lej. 98 szerszámgép, 185 H. P. 140 mun-kás. Gyárt: 1990 tonna csavaró kat, csapszegeket, szegecseket, fa-csavarokat ós szigetelő csavaro-kat.

Ro§ianu Stelan theologiai tanár * 1887 VIII. 1. Tanulmányait Bla-jon és Clujon végezte. Több lap munkatársa s részben alapitója a „C u 11 u r a C r e s t i n á" e. lapnlak. Irt több egyházi müvet és iskolai könyvet, kiadta Theodor P a p p néhány művét cirillbetüs kéziratból latin átírással.

Roska Márton régész * 1880-ban Magyarköblösön (Szolnokdoboka m.). Gimnáziumi tanulmánvtait Szamosujvárt, az egyetemet Ko-lozsvárt. Bécsben és Berlinben vé-í gezte. 1901. óta az Erdélyi Mu-zeumegyesület Régiségtárának tisztviselője. 1914. óta egyetemi magántanár, speciális szakja az ősrégészet ós néprajz. Külföldi utakat tett ismételten Nyugateuró-pában és Skandináviában. A világ-háborúban önként, vett részt s ez alatt fontos kutatásokat végzett Galíciában is. Jelenleg mint asszis-tens folytatja működését régi he-lyén és Erdély és a Bánát őskorát dolgozza fel. Számos dolgozata je-lent meg magyar és németországi régészeti folyóiratokban, önállóan megjelent művei: B e v e z e t é s a z ő s k o r b a (Kolozsvár 1913). Az ő s r é g é s z e t k é z i k ö n y -v e l . köt. (Kolozsvár 1926) és u. a. II. köt. (Kolozsvár 1927).

Roth Dezső temesvári ügyvéd * 1881-ben Dettán. Budapesti egyetemen tanult. Országosan is-mert kereskedelmi jogász.

Roth Hans Ootto erdélyi szász politikus, * 1890 IV. 9. Segesvárt. Szász gimnáziumba járt., egyete-mi szemesztereket hallgatott Bu-dapesten. Wienben, Berlinben és Zürichben. Jogt. doktorátust Bu dapesten szerzett. 1917 tavtaazától 1918 őszéig a szebeni „ S i e b e n -b ü r g i s c h D e u t s c h e s Ta-g e b l a t t ' - szerkesztője. 1919-töi" megszakítás nélkül a segesvári vá-lasztókerület képviselője. 1922-től a R o m á n i a i N é m e t P á r t elnöke. Tagja az erd. országos egyházi konzisztoriumnak. A . . N a g y s z e b e n i Á l t a l á n o s T a k a r é k p é n z t á r ' - elnöke. Publicisztikája belföldi szaklapok-ban és külföldi folyóiratokban je-lenik meg. A magyar kisebbségi politika intézőivel az 1927-es vá lasztások idején, a „ K i s e b b s é -gi B l o k k " alakulásakor került, bensőbb érintkezésbe. A Kamará-ban a német parlamenti frakció vezetője.

Róth Hugó ügyvéd, jogi iró * 1877-ben Kolozsvárt. Tanulmá-nyait Kolozsvárt, Budapesten és Angliában folytatta. Ügyvédi di-plomát 1902-ben nyert. A kolozsvá-ri ügyvédi kamarának utolsó ma-gyar ügyésze volt. Magyar és ide-gennyelvü folyóiratokban megje lent jogi cikkeinek nagyrésze hi teljogi kérdésekkel foglalkozik. Az irapériumváltozás óta résztvett a magyar politikában is. Közremű-ködött a Magyar Szövetség ill. a Magyar Párt megalakításánál. A Magyar Párt elnöki tanácsának ma is (1928) tagja.

Roth Marcell sebészorvos * 1891 okt. 23.-án. Orvosi tanulmányait a budapesti, berlini és müncheni egyetemeken végezte (1909—1914), s doktorrá avatása utári azonnal

Roth ( 252 ) Rózsa

a harctérre kerül. 1919-ben egy evet tölt a prágai sebészeti klini-kán. ahonnét, visszatérve a kolozs-vári sebészeti klinika tanársegéde les-/. (1920—1927). 1927 évben a cluji egyetemen magántanárrá ha-bilitáltaíik. 1927 végétől Aradon működik, mint a T h e r a p i a s z a n ia t ó r i u m sebésze. Több speciális sebészeti közleménye je-lent meg magyar és német szak-lapokban. Habilitációs munkája A c s o n t á t ü l t e t é s p r o b l é -m á j á v a l foglalkozik.

Roth Ottó temesvári ügyvéd, : r

18&4 XII. 6. Külföldi egyetemi éveit befejezvén, Temesvárra jött s a bánsági szociáldemokrata [tártnak volt intellektuális vezér*. Több izben bíróság elé került, egy izben el is ítéltetett. A forrada-lom idején a B á n á t i N ó p t a-n á c s elnöke és a Károlyi kor-mány b á n á t i k o r m á n y b i z -t o s a volt, a szerb impérium be-vezetéséig. 1919 március 21-én a szociáldemokrata, párt. országos pártválasztmányában (Bpesten) * kommün ellen foglalt állást ós nyHflaji ellene .szavazott. (L. B ö h m : Két forradalom tüzében, 249, 250 oldal). 1920 vége óta min-den közéleti tevékenységtől visz-szavonult.

Roth Viktor műtörténész. * 1874-ben Szászsebesen. Középisko-láit. Brassóban, felsőbb tanulmá-nyait a tübingeni. kolozsvári, luü-lei és erlangeni egyetemeken vé-gezte, ahol filozófiai doktori cí-met nyert. 1898-bön. miután egy évig népiskolai igazgató volt. megszerzi tanári oklevelét és 1902-ig mint gimnáziumi tanár működik. Azóta (1918 óta állan-dóan Szászsebesen) ev. lelkészi hi-vatalt visel. 1919-lien a bécsi

egyetem theologiai doktorrá avat-ja. Erdély műemlékeit kutatja és dolgozza fel magyar, német és ro-mán nyelven megjelent cikkekben és német nyelvű könyveiben. Tu-dományos munkásságát sok elis-merés jutalmazza. Dijat nyer x Magy. Tud. Akadémián (19Í6). a Műemlékek Bizottságának levelező tagja lesz (1910), a Ferenc József-rend lovag keresztjét (1914) és a Bene Merenti I. oszt. érmét (1924)

I kapja: a Oomisiunea Monumenti-lor Istorice levelező tagjává vá-lasztják. Főbb müvei: G e s c h i c h-t. e d e r d e u t s c h e n B á n -k ú n s t in S i e b e n b ü r g e n (1905), G e s c h i c h t e d e r d e u t s c h e n P l a s t i k in S i e b e n b ü r g e n (1906), B e i-t. r á g e z u r K u u s t g e s c h i c h-t- e S i e b e n b ü r g e n 8 (1914). K u n s t d e n k m á l e r a u s d e n s á c h s i s c h e n K i r c h e n S i o-b e n b ü r g e n s (1922), Ge-s c h i c h t e d. d e u t é c h e n, K u n s t i n S i e b e n b ü r g e n (München 1928) stb. Az Éber féle M ű v é s z e t i L e x i k o n b a az erdélyi anyagot, ő irta.

Rotschingk Sebastian szobrász * Gyertyámoson 1898 III. 17. Bu-dapesten az Iparművészeti Főisko-lába járt. majd több évig Mün-chenben tanult. 1927-től Erdély-ijén dolgozik, érdekli a figurális, kisplasztika és portré.

Rózsa József ifjúsági iró. tanár. * 1893-ban Tasnádfürdőn. Közép-iskoláit. Csiksomlvón és Gyulal'e-hérvárott, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt, végezte. Tanári okle-velét 1918-ban nyerte el s 1921 ótia a (filozófia doktora. Pedagó-giai ill. történelmi cikkei és könyvismertetései jelentek meg. A

R ó z v á n ( 253 ) Ruz i t ska

..Jóbarát" c. ifjúsági lap felelős szerkesztője.

Rózván Jenő dr. nagyváradi ügyvéd * Nagyszalontán 1878-ban. Előbb Nagyszalontán. azután Nagyváradon ügyvédkedik. Már ifjan tiktiv részt vesz a munkás-mozgalomban. Impérium változásig a M a g y . O r s z . S z o c . D e m . P á r t tagja, azután az E r d é l y i S z o c i a l i s t a 1' á r t-ban műkö-dik. 1920-ban. mint kongresszusi küldött Szovjet-Oroszországban járt. Városi tanácsosi minőségében szigorú kritikai működést fejtett ki.

Rumánischer Lloyd közgazdasá-gi hetilap. # 1915. Eredetileg ma-gyar és német nyelven jelent meg. Szerk. Petruea János.

Rusu Alexandra dr. * 1884 Seu-liea de Oámpie (Mezőség) község-ben. Budapesten lett theologiai doctor 1910-ben. Ugyanez évben theol. tanár Blajon, u. o. 1925-től szemináriumi rektor. A kar többi tanártagjával 1911-ben alapította a ..(' u 11 u r a C r e s t i n á" c. theol. folyóiratot. Az erdélyi kormány-zótanácsban. 1919—20 a kultusz-reszort gör. kath. „s e c r e t a r g e n e r a l"-ja. 1923-tól az „Uni-rea" szerkesztője, 1926-tól igazga-tója. Megjelent: ..A p a p o k nő-s ü l é s e a g ö r . k a t h . e g y -h á z b a n " c. tanulmánya (Bp. 1910) és több tankönyve.

Ruth Klára, lírikus. * 1906. Nagyváration. Verseit erdélyi na-pilapokban és a Pásztortűz folyó-

iratban tette közzé; két verskötete is megjelent, az első 1923-bai. . . T o v á b b ' ciminel. a második ,.Ó C é z á r k i s a p r ó d o d kö-s z ö n t " 1926-ban. Mindkettő Nagyváradon, hol írójuk magán-hivatali állást tölt be. Ujabban ki zárólag a szabad verset műveli.

Ruzitska Béla vegyész * 1867-ben Kolozsvárt. Középiskolai és egyetemi tanulmányait ugyanott végezte, úgyszintén tanári képesí-tést is ott nyert. 1890-ben a ko-

i lozsvári egyetemen tanársegéd. 1900-ban az áll. V e g y v i z s g á l ó I n t é z e t vegyésze. 1901-ben egyetemi adjunktus. 1906-ban egyetemi magántanár. 1907-ben egyetemi rendkívüli tanár lesz és 19 j 3-tól impérium változásig mint az á l t a l á n o s é s a n a l i t i -k a i k é m i a n y i l v á n o s r e n -d e s t a n á r a működik a kolozs-vári egyetemen. Jelenleg felső ke-reskedelmi iskolai tanár és az ál-latni vegykisérleti állomás (S t a -( i u n e a C h i m i c á d e S t. a t) vegyésze. Számos dolgozata jelent meg tudományos folyóiratokban, '".ailóan megjelent müvei: E l m é -I j . i C h e m i a (1895), É l e l m i -s z e r v i z s g á l a t i C h e m i a 1905). B e v e z e t é s a z e l m é -

l e t i C l .e m i á b a (1906). s t b . . . Tudományos munkakörén kivül mint a kolozsvári magyar Zene-konzervatorium ügyv. igazgatója és alelnöke tejt ki kult. tevékeny-séget.

s. Salamon László * 1891-ben Nagy-1 ságot pártpolitikai szervezkedésre

váradon. Tanári pályára készült,' hivia fel. Része van a magyar ki-kósöbb hirlapiró lett. Impérium- j sebbségi politikai képviseletek lét-változás után Kolozsvárt az ,.Uj rejöttében. 1922—1927 mint kama-Kelet" munkatársa, irodalmi róva- rai képiviselő, illetve szenátor, sok tának vezetője. Politikai publi- izben tart magyarvédő beszédet, cisztikája progresszív irányok Mindenesetre érdeme, hogy a ro-szolgálatában áll. Három verskő- i mán politikai közvéleményt a ma-tete jelent meg E l s ő á l d o z á s . ! gyar kérdéssel való foglakozásra — E r o s o l t á r á r a , Bpest 1915. kényszeríti, bár beszédeivel — a — V é g t e l e n é l e t , 1925. hangulatok és helyzet nem kellő

Samarineanu Mihail román iró értékelése miatt — nem egyszer és hirlapiró * Sanmarina, macedo- viharos jeleneteket és kényes niai községben 1893-ban. Iskoláit szituációkat teremtett. Kiterjedt Salonikiban végezte. 1913 éta Ro- politikai és társadalmi működést mániában él. A nagyváradi ,,Fa- fejtett ki. (L. Sípos K: A nemze-milia" szerkesztője, a bucure^tii tiségi kérdés könyvészetéhez, Ko-.,Curentul" egyik erdélyrészi szer- lozsvár 1925.). kesztöje és cikkírója. Versei sü- Sándor Vitális P. ferenczrendi rün jönnek szépirodalmi lapokban, tartományfőnök * 1884 III. 25 Ze-két. verskötete íj o a p t a c l i p e - tea-Zetelakán. Tanított, a Rend l o r t r á i t e és T a b l o u r i d i n theol. főiskoláján, majd zárdafö-P i n d cimmel jelent meg. nök volt Medgyesen. Csiksomlyón

Sándor József. pákéi. * 1858- j és Sz. Udvarhelyen. 1924 juj. 8-tól ban Bukarestben. Neve az E m k e az erdélyi szentferenczrendiek tar-alapitásávaJ és fejlődésével nőtt ' tományfőnöke. össze. Az egyesületnek kezdettől Sarkadi Lajos ilr. ny. keresk. és fogva egyik vezetője, ma t. alel- ipark. titkár * 1861 VIII. 17. .Jogi nöke és főtitkára. 1910-ben udvari évei után 1891-ben a nagyváradi tanácsosi cimmel tüntették ki. keresk. és ipark. titkára lett. A 1896—1905 két- cikluson át liberá- felsőkereskedelmi iskolánál évekig lis magyarorsz. képviselő s e mi- mint előadó tanár működött, több nőségében a székely kérdés meg- lapnak munkatársa, a „Nagyvá-oldásának előmozdítója. A fórra- radi Hirlap"-nak szerkeszt ö-tulaj-dalom alatt Kolozsvárt, az Erdélyi donosa volt. Impérinmváltozás Székely Nemzeti Tanács elnöke után ..Uj Termelés" cimen köz-volt. 1920-ban a romániai magyar-, gazdasági lapot inditott. Irt egy

S á r k á n y ( 255 ) S c h r a m m

kötet verset és két — Nagyvára-don szinrekerült —1 drámai müvet. 1918-bon mint a kamara főtitkára ment nyugdíjba.

Sárkány Lajos dr. nyűg . ref. kollégiumi igazgató * 1860 Ko-lozsvárt. A kolozsvári ref. kollé-gium tanára, később igazgatója volt. Az erdélyi egyházkerület tanügyi bizottságának elnökhe-lyettese. A kolozsvári egyházme-gye gondnoka. Kiadott tanköny-veket: A l g e b r á t , M é r t a n t, L o g a r i t m u s t á b l á t és pénz-ügyi szakmunkákat.

Sárközi Lajos * 1884 I. 26. Szat-mári ref. lelkész, a magyarpárti liagozat egyik alelnöke.

Schefler Ferencz, a s z e n t i r & e t u d o m á n y o k rk. tanára a szatmári theologián. * 1894-ben. Tankönyveket irt és „Uj Élet" ci-men lapot szerkeszt.

Schefler János e g y h á z j o g i és t ö r t . tanár a szatmári theol. főiskolán. * 1887 X. 29. Művei: V I I I . S á n d o r pá fi a é s a bé-c s i u d v a r . (A vatikáni levéltár okm. alapján, 1914). — A v i 1 á g i p a p o k k á n o n i e n g e d e l -m e s s é g e 1917. — S z a b a d - e a p a p o k n a k n y e r é s z k e d -

— 9000 orsó 233 mechanikai szö-vőszék. — 976 HF. — 750 mun-kás. —• Gyárt posztót, lópokrócot, trikóárut 1500 tonna kapacitással.

Schiel Testvérek gépgyára, Brassó (S. A. p. A. pentru fabri-carea Ma^inelor, Bra§ov). Köz-ponti irodája Bukarest, alaptőkéje 13 millió 1., invesztált t. 310.000 a. 1. 127 szerszámgép. 656 HP. 500 munkás. Gyárt 950 tonna kü-lönféle gépet (vízturbinákat. Diesel rendsz. motorokat, keresk. öntvé-nyeket. s javít a C. F. R. részére mozdonyokat és vagonokat. Spt cialista vízturbinákban.

Schiff Ernő dr. orvos, évtizede-ken át a nagyváradi gyermekkór-ház igazgató főorvosa volt. Tu-dományos buvárlatai és klinikai működése a nagyváradi gyermek-kórházat. az ország egyik legko-molyabb orvosi intézményévé avatták. 1925 január 1-én állásá-tól felmentetett s mint gyermek-orvos-specialista magángyakorlatot folytat.

Schmidt Béla orvos * 1891. Ma-rosvásárhelyt kórházi orvos. Több szakirodaimi dolgozaton ki-vül, szélesebb közönség számára irt könyivei: Az é l e t . 1912.

n i ö k , 1918. — Irt néhány közép- Az o r v o s . 1926. — A Ke-ménv iskolai tankönyvet s több szerosan 'igyházi jellegű tanulmányt.

Scheiner Andreas * 1864 nov. 3. Medgyesen. Tanár és lelkész volt, ezidő szerint nyugalmazva tudományos munkálatainak él. Nyelvjárás-kutató, elsősorban az erdélyi szász dialektusok érdek-lik. D i e M u n d a r t d e r B u r -z e n l a n d e r S a c h s e n c. müve Marburgban. 1922-ben jelent meg.

Scherg Wilhelm & Co. posztó gyár Brassó, lej, invesztált

Zsigmond irodalmi társaság tagja. Schossberger Sándor gyermek-

orvos * 1881-ben, orvosi oklevelét a budapesti egyetemen szerezte. A temesvári gyermekmenhely, melynek igazgatófőorvosa volt, vezetése alatt egyik legértékesebb intézménye volt a magyar gyer-mekvédelemnek. Jelenben (1928) a temesvári állami gyermekkórház igazgatófőorvosa.

Schramm, Hüttl et Schmidt, gaz-alaptőkéje 6 millió, dasági gépgvár, Toplicza (Toplet). tőke 1.633.400 a. 1.1 Alaptőkéje 30.000.000. beruházott

Schriffert ( ) Schullerus

röke 449.500 a. 1. 66 szerszámgép, :i60 HP. 560 munkás. Gyárt: 7000 <lb. ekét és kféle gazd. gépet. :i00 tonna szerszámot, javit a C. F. R. számára lokoniotivot és va-gonokat.

Schriffert Béla dr. székesegy-házi kanonok, az impérium első '•veiben a nagyváradi lat. szert, egyházmegye irodaigazgatója volt - élénk részt vett a magyar ki-sebbség egyházi és kult. birtok-állománvának .jfelekezetközileg" szervezett védelmében. A káptalan referens-kanonokja, gazd. ügyek-kel foglalkozik.

Schulier <í. A. D. történész * 1862 dec. 25.-én Segesváron. 1880-M években a berlini és müncheni egyetemeken theologiai és törté-nelmi tanulmányokat végzett. Ha-zakerülve Szentágotán lett rek-tor. később Nagvszöllősön lelkész. 1004-ben penziónál va Nagvszeben-l't- költözik, jelenleg a Brukénthal .Muzeum kusztosza. A szellemi tu-dományok minden területén fel-igyverezve főleg művészettörté-1

neleminel és gazdaságtörténelem-mel foglalkozik. Nem nagy össze-foglaló munkákat irt. hanem bril-lián-s detailmunkát végez. írásai a szakmabeli folyóiratokban je-lciniek meg. Memoárszertt feljegy-zései: D o r f h e i m a t . W. Krafft kiadásában 1908-ban jelentek meg.1

Schullerus Adolf 1). szász nyel-vész és theologus * 1864 tnárc. 7.-én Fogarason. megh. 1928 jan. 27.-én Nagyszebenben. Középisko-láit Nagyszebenben járta, egyete-mi tanulmányokat: germanisztikát, filozofiát és pedagógiát Bernben. I.eipzigben és Budapesten végzett. H tanulmányai mellett theologiá-val is foglalkozott s theologiai doktorátust is tett. Előbb népis-

kolai rektor, 1889-l>en a „Lan-deskirchen-Senimar" tanára. 1900-ban nagysinki pap, 1907-ben sze-lieni városi lelkész, Herfurth ha-lála után az országos egyház-gyülés püspöki vikáriussá válasz-totta. Ezeket az életkereteket gaz-dag tudományos munkássággal töltötte ki. Munkálkodása kiter-jedt a szász szellemi élet egész

területére. Szerkesztette a ..Kirch-liche Blittter'M. A ..Korrespon-denzblatt"-ot s a „S. D. Tageblatt"-publicisztája volt. Életműve a szász S z ó t á r kiadása. E nagy műnek három első betűjét Sch. dolgozta fel. Evangélikus egyhá-zának nemcsak mint kitűnő szó-nok.- hanem mint energikus kon-cepciózus szervező is egyik kitű-nősége volt. A nagy politikai vál-tozás után a politika is igénybe vette. Mint a szász Néptanács ve; zetője és szenátora pillanatnyi

Schunn ( 257 ) Soriban

esetlegeken túllátva vezette népe és egyháza ügyeit.

Schunn Heinrich festő * 1897-ben. Művészeti tanulmányokat végzett Berlinben. 1921—27 ' rajz-tanár a besztercei gimnáziumban. 1927-től a brassói Honterus gim-náziumban. Akvarell-festő. kit el-sősorban a tájkép érdekel. Berlin-ben az „Ifjuművészek" kiállításán voltak képei. Brassóban 1928 nyá-lán rendezett kiállítást.

Schwábische Handels und In-dustrie Bank A. G. (Sváb Keres, kedeltni és Iparbank rt..) Temes-vár. # 1920. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 15 millió. Tartalékalapok: 4 millió. Az igazgatóság elnöke: Schulz Franz. Vezérigazgató: Rein-hol/. István. Az intézet 1927. évi közgyűlésén az alaptőkének 30 millió leire való felemelését hatá-rozták el.

Schwábische Zentralbank A. G„ (Sváb Központi Bank rt.) Temes-vár. # 1895. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-töke: 20 millió. Tartalékalapok : 25.000.000. Az igazgatóság elnöke: Dr. Johann Escliker. Vezérigaz-1 gató: Ádám Klotz. Fiókok: Temes-vár-Gyárváros. Temesvár-József-város. Sándorháza, Billed. Buziás, Nagykároly, Nagyszentmiklós.. Zsombolya. Karánsebes. Csatád, liiebling. Lúgos, IJjpécska. Uj-szentpéter. Perjámos. Szemlak. Nagycsanád, Csene, Vinga. Varjas. Az í928. október 27-én megtartott rendkívüli közgyűlésen bejelentet-ték az ugyanezen év március 4-iki közgyűlésen elhatározott 50 mil-lió loire való tőkeemelés keresz-tülvitelét. továbbá az Aradi Pol gári Takarékpénztár rt. aradi in-

tézettel való egyesülést. A fu-zionált intézet alaptőkéje 130 mil-lió lei ós tartalékokkal együtt sa-ját tőkéi a 200 millió leit meg-haladják. A fuzionált intézetek egyelőre Aradi Polgári Takarék-pénztár rt. cég alatt, folytatják működésüket s az uj cégszöveg tekintetében később megtartandó rendkívüli közgyűlésen fognak in-tézkedni. Az uj intézetnek két székhelye (Arad. Temesvár) és 52 fiókja van s vezérigazgatója Weissenburger Nándor, az Aradi Polgári Takarékpénztár rt. eddigi vezetője. Klotz Ádám. a .Sváb Központi Bank rt. vezérigazgatója az intézet kötelékéből kivált. A fuzionált intézetnek záloglevél-ki-bocsátási privilégiuma van s ezen üzletággal intenziven foglalkozni szándékozik.

Schweighoffer János dr. tan-ügyi iró * 1870 I. 27. 1889-lien a piarista rendbe lépett. Mint piaris-ta tanár előbb Rózsahegyen, majd Budapesten a rendi egyetemi hall-gatók intézetében működött. Ta-nított még Nagykárolyban. Tren-csénben, Vácon, Debrecenben. 1907-től ismét Nagykárolyban 1923-ig. a rendi intézet államha-talmi beszüntetéséig. Pedagógiai cikkei a budapesti tanügyi la-pokban jelentek meg. társadalmi cikkei a nagykárolyi lapokban. 1927-től házfőnök Nagykárolyban.

Scoala de Arte Frumoase (L. Képzőművészeti iskola).

Scoala Politechnica din Timi-soara (L. Temesvári Műegyetem).

Scriban A. Ioan egyetemi tanár á l l a t t a n t ós ö s s z e h a s o n -l í t ó b o n c t a n t ad elő a kolozs-vári egyetem természettudományo fakultásán. 1926— 27-ben a fakul-tás dékánja volt.

Erdélyi Lexikon 17

Sebas t ian Hann ( 258 Seres té ly

Sebastian Hann-Vereín. A mű-vészeti kultura emelésére és fej-lesztésére alakult szász egyesület, # 1904-ben. Vezetősége Nagysze-benben, elnöke dr. Victor Kloess. Helyi csoportjai vannak Brassó-ban" Segesvárt és Medgyesen.

Sebesi János * 1876-ban. Mér-nöki oklevelet szerzett s Ma-gyaróvári enciklopédikus gazda-sági vizsgát tett. Négy cvig kul-túrmérnök, ez alatt a jogi vizsgát is leteszi. 1908-ban Udvarhely me-gye alispánja lesz, hivatalából 1918. december 2-án forradalmi kormánybiztos menti fel. Számos köztisztséget viselt, a ref. egyház-megyének 1917-től'főgondnoka. A Magyar Párt részéről résztvett a csúcsai paktumot megelőző ta-nácskozásokban, egy cikluson át kamarai képviselő volt.

Sebesi Samu iró * 1859-ben Ru-

f onfalván Udvarhelymegyében, lénk tollal irt, több kötet novel-

lája jelent meg. három drámája Bzinrekerült. A kolozsvári „Ellen-zék" munkatársa, mely lapban sürün irja egyszerű vonalvezetésű ötletes, többnyire anekdotáris kis történeteit és visszaemlékezéseit. Tagja az Erdélyi Irodalmi Társa-ságnak, mely 1928-ban készül megünnepelni S. negyven éves írói jubileumát.

Sebestyén Arthur belgvógvász, * Ártándon 1885 V. 20. 'öt évtg a Szt. István kórház orvosa Buda-pesten, majd Bécsben, Berlinben, Párisban tanul. Belgyógyászati gyakorlatot üz Nagyváradon.

Segesvári Városi 'Muzeum 1898-han alakult. Az Óratorony 12 szo-bájában van elhelyezve. A város területén folytatott ásatások ered-ményei, egyházi ós iskolai régisé-gek. régi -fegyverek, iparművészeti

tárgyak a látnivalói ennek a mu-zeumnak, amelyben egy-egy szoba T e u t s c h püspöknek ós K r a u s szász történésznek emlékét őrzi. Az összes tárgyak száma 3500.

Seidner Imre" hírlapíró * 1902 XII. 18. Az Erdélyi Hirlap belső munkatársa. Tárcaszerü, friss Írásai egyéb lapokban is. önálló kötetben is megjelentek.

Sényi László nagyunvomi, hír-lapíró * Brassóban 1874-"ben. egye-temet végzett Kolozsvárt. 1897— 1918 közigazgatási szolgálatban állott. 1921-ben „Erdélyi Társa-ság" cimmel képes félhavi lapot indított. 1922—27-ig a „Székely Napló" szerkesztője, nyílt szavú bátorsággal kritizálva az uralmi politikát, de sokszor fölösleges vakmerősködéssel is, politikai ül-döztetést vonván magára.

Sepsiszentgyörgyi Hitelbank rt. Sepsiszentgyörgy. Az 1927 decem-ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalapok: 581.500.

Seress József hírlapíró * 1893-ban Nyíregyházán. Erdélyi műkö-dése előtt a budapesti ..Esti Ujság" segédszerkesztője volt. 1919—27 a „Brassói Lapok" szerkesztője. A kolozsvári „Mai Világ" és „Erdé-lyi Hétfői Hirlap"-nak megindu-lásuktól felelős szerkesztője.

Serestély Béla * 1883 VIII. 3. Irodalmilag népszínművekkel in-dult, melyeket műkedvelők mutat-tak be. ( P a r a s z t g r ó f n ő , V a s u t a s é l e t ) . Az Aradi Köl-C8®y. Egyesület verspályázatain többizben nyertes. Verskötetei: U j H i t e n, Bp. 1907. — A z ö r ö k r e j t é l y , Déva 1922 (két kiadás). — Z e n i t e n , Déva 1924. — Az E. I. T. tagja.

Shakirof S i lberman

Shakirof Sebestyén * 1898-ban a Volga mellett Kazánban, hol ke-reskedő volt. Husz éves korában beiratkozott egy festőiskolába. Nemsokkal azután a világháború-ba került. 1916-ban hadifogságba jutott s egy mezei munkásosztag-gal Erdélybe jött. Itt maradt Ko-lozsvárt. Nagybányán dolgozott s Kolozsvárt kiállítást is rendezett 1921-ben. 1926-tól Petrozsényben él s e vidék tájképeit és a bá-nyászélet témáit dolgozza fel han-gulatos költőisóggel.

Siebenbürger Vereinsbank A. <!.. (Erdélyi Egyleti Bank rt.) Nag\-szeben. # 1891. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 5 millió. Tartalékalapok:, 3.115.342. Az igazgatós:ig elnöke: Dr. Félix Schullerus. Vezérigaz-gató: Weindel.

Siebenbürgisch Deutsches Tage-blatt napilap, a romániai német-seg nagyszebeni vezető organuma. # 1875. A lap igazgatója P 1 a 11-n e r Hermann. főszerkesztője Dr. T h e i 1 Fritz. Munkatársak P l a t t -n e r Hans, J e k e l i u s Ernest. K n a 11 Hermann, Dr. B u r m a z Ranko.

Siebenbürgische Industrie und Handelsbank A. G. (Erdélyi Ipar és Kereskedelmi Bank rt.) Brassó. # 191 «t. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptöke 30 millió. Tartalékalapok: 6.150.192. Az igazgatóság elnöke: Sámuel Schiel. Ügyvezető-igazgató: Hein-rich Teutsch. Az igazgatóság az 1928 március 31-én megtartott rendes közgyűlésen a Kronstádter Allgemeine Sparkassa-ba való be-olvadást határozta el a Transylva-nia Banca pentru Oomer( isi In-dustrie. bukaresti intézettel egy-idejűleg.

Sigerus Emil szász müvészeti-iró, * 1854 február 19. Nagysze-benben. Nagy népszerüségü köny-veiben a szász népművészet ismer-tetésével és az erdélyi szász épí-tészeti kultura emlékeivel foglal-kozik. Hasznos munkát végzett Erdély-ismertető turisztikai mun-káival s még inkább az első ro-mániai ,.Baedeker" kiadásával. A ,,Dürerbuiul" vezetőségi tagja. „M ű v ó s z e t é r t é s t u d o -m á n y é r t " érdemjel 1. oszt. tul., a Koronarend tisztje stb. Művei: S i e b e n b ü r g i s c h - S a c h i -s c l i e K i r c h e n b u r g e n . 5. Aufl. 1924. — A u s a l t é r Z e i t (1902). S i e b e n b . - S a c h s i s c h e L e i n e n s t i c k e r e i e n I. II. Hl. 1926. Vom a l t é n H e r -m a n n s t a d t 1. 11. III. (1928) R e i a e h a n d b u c h f ü r G r o s s-r u m f t ' n i e n i Berlin 1925).

Silfcermann Jenő mérnök- és bölcselet doktor * 1889 VII. (i. Nagyváradon. Mathematikai és ter-mészettudományi tanulmányait svájci és franciaországi egyeteme-ken folytatta, filozofiai tanulmá-nyokkal kapcsolatban. Hosszabb külföldi utazás után Nagyváradon telepedett meg mint vegyészmér-nök és saját kisebb gyári üzemei-nek vezetése mellett nagyobbstilü ipari vállalkozások technikai elő-készítésével és ipari organizáció-jával foglalkozott. Állandóan foly-tatott tudományos munkái eredmé-nyeként néhány uj electrometal-lurgiai és chémiai eljárás, valamint néhány általa szerkesztett műszer leírását tett közzé. A szellemi élet sok más területére kiterjedő ér-deklődése publicisztikában is meg-nyilvánul. Ilyen irányú jeleutősebl, közleményei: T ö r t e n e l mi fel-f o g á s é s r e l a t i v i z m u s . —

Simó 260 ) Socol

Z s i d ó k u l t u r a <• s m o i l e r n i .Jogot végzett és impériumTáltozá-v i 1 á g 11 é r. e t. — A k ö z g a * - síg a közigazgatásnál szolgált Ki«-d a s á g t a n e g y u j e 1 m é I e t e. j kiiküllőben. Az ujabb években a — H c e t li o v e n ó s W a g n e r dicsöszentmártoni Erzsébet-nyom-

z e n e i n t e l l e c t . v o n a t k o - indult 1924-ben. Ion Clopofel ki-z á s a i . — E g y u j s o <• i a 1 m <'- j adásában és szorkesztésében. „Mun-c h a u i k a — és számos apró cikk katársai: tekintélyes publiciszták. napilapokban. Készülő filozofiai Többek közt: N. Ghitilea, St. Bez-TI,unkájának egyik nagy fejezet ; deebi, S. Da§covioi, Petru Suciu. a literárisan is érdekes ..Sexua!-, 1!. Demet reseii, G. Todica. Al. (,'iu-horizont, és Intellectuil-horizonf. ra. Sabin l-ioranu, Tr. Nichiciu. többrendbeli lapközlésekből és elő-, (on Breazu. O. Boito§. L. Kusu. adásokból miir ismeretes. A. Ootru?, N. Buta. C. Sudeteanti.

Simó Géza * 1877-ben. Állami Emil Isac, Adrián Corbul, dr. AI. polg. iskolai tanár volt. Állásából1 Borza. Sept. Popa. Ion Mehedin-az orsz. sztrájk után és következ- (eanu és mások, mónveképeri elbocsájt-atott. A ma- Socol AureJ dr. ügyvéd nemzeti-rosvásárhelyi munkásság szellemi parasztpárti politikus * 1878-ban. vezére. ÍÜes és szuggesztív debat- Brassóban végezte a román gim-ter. 1918-ban a Nemzeti Tanárs tit- náziumot. felsőbb tanulmányokat kára volt. külföldi egyetemeken végzett, köz-

Sipos Domokos iró * 1892 Dicső gazdaságot, majd jogot tanult s szentiuárt.oiiban. meghalt 1927-ben. 1911-ben ügyvéd lett. 1919 óta az

da igazgatója volt. J s t e n e m . h o l v a g y V c. novellás kötetével lépett fel az ujerdélyi irodalom-i g . Ugy ezek a no<velIái. mint egyéb megjelent írásai („V a j u d ó i d ő k", „V i d é k i f o r r a d a -I o m" regény) vázlatszerüségükln i. is kétségtelen alkotó tehetségre mutatnak. Publicisztikával is fog-lalkozott ; helyi lapokban s egy-ideig a Keleti Újságban sokszor találkozhattunk nyers fogalmazá-si!, radikális őszinteségeivel. Ver-; seit, posthumusan. a Szépmives Céh adta ki, Szentimrei Kovács .lenó életrajzi bevezetésével.

Smyrna szövőgépgyár (Intrepr. industr. soc. colJ. Ghiri^). Invesz-tált tőke 160.000 a. 1., 37 szerszám-gép. 64 Hl'.. 58 munkás. Készít 70 tonna gyapjufeldolgozó gépet és különféle va söntvén veket.

Silbermann JenS Societatea de máine (A holnap társadalma) kolozsvári folvóirat

S o d r o n y i p a r 261 S p e k

ügyvéd vizsgáJó biiotteág tagja. Ugyanez időtől kamarai képviselő Oiuj város illetve Cluj-megye man-dátumával. A nemzeti-parasztpárt cluji tagozatának elnöke. Kiérik részt, vesz a várospolitikában is. mint a demokrata blok elnöke.

Sodronyipar I Industria Sármei S. A. <'!uj) üzemei Aranyosgvére-s«n. Alaptőkéje 15,000.000 lej. Inv. tőke 2,517.000 a. 1. Egv hengermű. 33 szerszámgép. 400 HÍ*., 840 mun-kás. Gyárt: 35000 tonna drótot és betonvasat, 9000 tonna kábelt és szeget, 1 (XI tonna butorrugót.

Solvay művek (l'zinele Solvav) központ: Bruxelles. romániai köz-pont l'.ucuresfti. két. erdélyi üzeme: Marosujvárt és Tordán. A maros-it jvájri gvár invesztíciója 012.000 a. 1. — 1310 HI>. — Kiilön elektro-DIOS mű. — 458 munkás. — A tor-dai üzem invesztíciója 3,536.655 a. 1. — 3560 HP. — Gyártmány: s z ó d a.

Somlyói Eller (iizella iró és hir-lapiró * 1903-ban Hasiad szilágy-sági községben. Első versei a bécsi „l'anorámá"-ban jelentek meg, ké-sőbb szívesen közölték verseit s prózai Írásait az erdélyi nagyobb napilapok és folyóiratok. Jelenleg 1928) a ..Brassói l^apok" belső

munkatársa. E1 g a dmen nagyobb terjedeimii regénye van sajtó alatt.

Somody András dr. az ..Ellen-zék" kiadóhivatali igazgatója, ko-iabban közigazgatási pályán mű-ködött, impériumváltozásig Kolozs-vár város tisztviselője volt. Fiata-labb éveiben az erdélyi athletikai sport egyik kitűnősége, később az elmélet és a szervezés embere. Os-vát Kálmán „ H é t f ő i I . e v e -1 e k" c. lapjában magasabb szem-pontból világította meg a sport aktuális kérdését. Közigazgatási

tisztségétől való megválása után a.7, ,,E 11 e n z é k" adminisztratív vezetője lett, 1926-tól mint felelős szerkesztő is jegyzi a lapot.

Somody István dr. * 1885-ben Kolozsvárt. Előbb gyakorló ügy véd majd városi tisztviselő (fő-ispáni titkár, vm. ügyész). A poli-tikai változás után a Kolozsvári Takpt. és Hitb. főtisztviselője. Ko-rábbi évekbeu Erdély egyik leg-jelentékenyebb aktív sportembere volt. különösen az atlétikában ki-váló. magas- és távolugrásban többszörös magyar bajnok és re-korder. Később mint egyleti ve-zető szerepelt és szerepel.

Soós István dr. * 1895-ben .Ma-rosludason. Egységes ügyvédi és bírói vizsgát tett 1924-ben. Köz-gazdasági pályáját 1915-ben kezdte Nagyvárad városánál. 1921-ben első aljegyző, 1926-ban. —• bár a tanácsba ' kisebbségi lisztán vá-lasztatott. — az áilandó választ-mány tagja lett. A közigazgatási ügyosztályt vezeti. Románból ma-gyarra fordította és kiadta a M u n k a s z ü n e t i T ö r v é n y t és az u j k ö z i g a z g a t á s i t ö r-v é n y fontosabb rendelkezéseit.

Spacu Uheorghe egyetemi tanár s z e r v e t l e n c h e m i í t és c h e-m i a i a n a l i z i s t ad elő a ko lozsvári egyetem természettudoniá

. nyi fakultásán. 1924—25-ben a fa í kultás dékánja volt.

Spek Rudolf dr. * 1893 VII. 4. Nagyszebenben. Berlin, Tübingen <M Budapest egyetemein tanult s

| l!)17-ben történelem és földraj/, s/.akból középiskolai tanári okle-velet nyert. 1916—24 előbb helyet tes. később rendes tanára ezen szakoknak a nagyszebeni főreál-iskolán. Emellett már 1919-től a l'.rukentbal-Museumnál is dolgo-

Stanc iu 262 > Stepper

vak: 1924-ig niint szaksegód. to- j vábbi négy éven át mint osztály-vezető, 1928-tól mint igazgató. 1922-től publieisztikailag is állan-dóan tevékeny. 1924-ig a ..Deut-sche Tagespost" főszerkesztője. 1923—27 a ..Deutsche Politische Hefte" keretében nagy önálló ro-vatot jelentet meg: M i 11 e i 1 u n-g e n z u r K e n n t n i s d e * D e u t s c h t u m s in G r o s s r u -m ü n i e n . 1928-tól szerkesztése alatt jelenik meg: ..Korrespon-ilenzblatt (les Vereins für sieben-biirgische Landeskunde". Számos értekezése és tanulmánya jelent meg gyűjtőmunkákban, folyóira-tokban; megjelentette a romániai német települések térképét (négy térképlap. 1:1500 léptékkel).

Stanciu Vietor egyetemi tanár, á s v á n y t a n t és k ő z e t t a n t ad elő a kolozsvári egyetem termé-szettudományi ifakultásán. A ma-gasabb értelmiség számára érdekes előadásokat tartott az atomok fo-tograi'álásáról. az altalaj kincsei-ről és ezeknek befolyásáról a tör-ténelmi fejlődésre, stb.

Status quo ante zsidóhitközsó-gek Romániához csatolt területe-ken is maradtak. E hitközségek nem szervezkedtek egybe, mind-egyikük teljesen független auto-nom hitközség, de azért — auto-nómiájuk érintetlensége mellett — közös zsidóügyek elintézése és a kormánnyal való érintkezés vé-gett az „Erdély-Bánáti Izraelita Hitközségek Szövetségéibe léptek.

Stauber József lapkiadó, * Nagy-dorogon, 1871 II. l. Jogi tanulmá-nyokat. végzett majd ujságiró lett, Dolgozott a ..Szabad Szó". .J'esti Napló" c. lapokba. 1897-ben az „Aradi Közlöny" szerkesztője. U'is-fianként megvásárolta az Aradi

Nyomda r. t. részvényeit s tulaj-donos-főszerkesztője lett a lapnak.

Stefánescu-Goangá Flórian egye-temi tanár, P s z i i h o l o g i á t ad elő a kolozsvári egyetem bölcsé-szeti fakultásán. Az Extensdunea l'niversitará egyik megalapitója és főtitkára. Ez intézmény keretében tartott előadásai a kultura íogalmi-ós értékmeghatározásáról, a nem-zet szellemi erőinek racionalis fel-használásáról . szélesebb körökben is érdeklődést keltettek.

Stefánescu Marin egyetemi tanár f i l o z o f i á t ad elő a kolozsvári egyetem bölcsészeti fakultásán.

Steiner Jenő cipőgyári igazgató * 1873-ban Halastón. Vasmegyé-ben. A mesterség alapismereteit Bécsben szerezte meg. Egyideig résztvett magyar szociáldemokrata mozgalmakban, pártvezetőségi tag volt, a „Cipész" c. szaklap szer-kesztője s a Népszava munkatár-sa. A Wiener Mode-Akademie tag-ja volt. A nagyváradi „Carmen" ci-pőgyár vezérigazgatója.

Steiner Pál sebész * 1879-ben Pápán. Mütőorvosi oklevelét a bu-dapesti I. sebészeti klinikán sze-rezte. Állami ösztöndíjjal végzett tanulmányokat külföldi sebészkli-nikákon. 1911-ben magántanár. 1919-ben r. k. tanár. Sebészeti dol-gozataival szerepelt a „Deutsche Gesellschaft f. Úrologie" kiadvá-nyaiban és kongresszusain, vala-mint szakfolyóiratokban. S e b é -s z e t i M ű t é t t a n a (Franklin Bp.) II. kiadásban jelent meg 1923. Sebészeti működést fejt ki Kolozs-várt.

Stepper Vilmos, iró és hírlapíró * 1901-ben. A Temesvarer Zeitung munkatársa, magyarnyelvű írásai a temesvári ..A T o l l " folyóirat-ban jelentek meg-. ötJpfes karcolatai

Steri l berg ( 263 S u g á r

már felhívták rá a figyelmet, mi-kor — 1926-ban — „ B r o m d e l i -r i u nr' c. regénye megjelent. Kis párisi magyar-kaland könnyed tol-lal, szívvel és humorral irt törté-nete. A periferiák szellemi életét elhanyagoló erdélyi kritika alig vette észre ezt a tehetséges fiatal temesvári írót.

Sternberg Géza orvos * Nagy-károlyban 1862-ben. 1902—23-ig "a nagykárolyi közkónház igazgató-főorvosa. A „Gyógyászat". ,,Or-vosi Hetilap", „Budapesti Orvosi Újság" és német szaklapok hozták orvosi cikkeit. A nagykárolyi Köl-csey Egyesület társadalmi szak-osztályának sok éven át elnöke volt, mely működésének idejéből H g y n a p S h a k e s p e a r e s z ü -l ő v á r o s á b a n c. előadása em-lékezetes.

Stoica Gheorghe dr. ujságiró. Majdnem valamennyi Erdélyben és Budapesten megjelent román lap-nál dolgozott: „Tribuna", „Lupta", -Foaia Poporului", „Vremea Nouá", -Románia". ..Gazeta Transilva-niei", szépirodalmi lapok közül: ..Sámáníí torul". „Via(a literará", és „Lueeafárul" (Budapest és Si-biu). önálló művei: A11 e v r e -m u r i 1 kötet, 0 s e d i n t á co-m u n a l á vígjáték. Fordított, fran-ciából ós németből regényeket. Je-lenleg a Nemzeti Paraszt Párt hi-vatalos lapjának a „Patria"-nak főszerkesztője.

Stolwerk Fradii S .A. Brassó, csokoládégyár, alaptőkéje 25 mil-lió lej. Inveszt. tőke 97.595 arany lej. — 150 HP. — 500 munkás. — Maxim, kapacitás 170 tonna cso-koládé, 300 tonna egyéb cukorka-nemü.

Studio, kultúregyesület a mo-dern művészetek ismertetésére.'

Alakult 1927-ben Kolozsvárt. Sza-valókorust szervezett, ismertette az uj nyugati költőket. Kvartetté jével az uj muzsikát népszerűsí-ti. Társadalmi problémákról vita-estélyeket rendez. Vezetői: S z e n t -1 m r e y Jenő és B e c s k i Andor.

Suciü Coriolan dr. * 1895-ben Oiughudul de jos (Alfüged) köz-ségben. Theologiát Budapesten, egyetemet Kolozsvárt végzett. A balázsfalvi gör. kath. főgimnázium tanára. Folyóirati munkásságot 1919 óta fejtett ki. D i n t i n e r e -t. a l u i I o a n T r i f u a l i a s M a i o r e s c u és M i s i o n a r i g r e c o - c a t o l i c i in V a 1 a -e h i a cimmel önállóan jelentek meg Írásai.

Suciu Vasile dr. gyulafehérvári és fogarasi érsek és metropolita, a főrendiház tagja, * Copácelben (Fogaras m.) 1873-ban. A gimná-ziumot Balázsfalván, theologiát és filozofiát Rómában, mint a Colle-gium Urbanum növendéke vég-zett. 1899-ben theol. tanár Balázs-falván. 1910-ben kanonok. 1918-ban káptalani helynök, 1919-ben érsek és metropolita. A Román Irodalmi Akadémiának és több más tudományos és irodalmi tár-sulatnak tb. tagja. Müvei: R i -p o r t u l d i n t r e s t i i n t e §i e r e d i n t e . — E t i c a c r e ^ t i -ná . — M a n u a l d e d o g m a -t i c á (középiskolák részére). — H i p n o t i s m s i s p i r i t i s m . — T e o l o g i a d o g m a t i c á fun-d a m e n t á i á, 2 kötet. — T e o -l o g i a d o g m a t i c á s p e c i a l S , 2 kötet (ez utóbbi két mű második kiadásban).

Sugár Mihály belorvos * 1886 Mendén. Szakmabeli kiképzését a Korányi-klinikán nyerte. Háború után rövidebb ideig a temesvári

Sulyok ( -'64 ) Sulyok

városi közkórház igazgató-főor-vosa volt. Jelenleg (1928) a temes- 1

vári Parc szanatórium belgyógyá-sza. Orvosirodalmi dolgozatai az .. Orvosi Hetilap", „Wiener KI. Wo-éhenschrift" és a „Deutsche Med. Wochenschrift" szakfolyóiratok-ban. Lapokban elszórtan megje-lentek művészeti és színházi kri-tikái. szociálpolitikai eikkei.

Sulyok István a királyhágómel-léki ref. egyházkerület püspöke. * 1859 december 15-én Komádi-ban. Bihar megyében. Tbeologiát Debrecenben végzett. Pályája ele-jén gimnáziumban tanit latin-ma-gyar nyelvet. 1884—85 évet Edin-burghban tölti, visszajövet Szege-den, majd Váradon lelkész. 1892— 1921-ig a bihari egyházmegye es-perese. 1921-ben püspökké válasz-tatott. de a kultusz-korinánv az uj kerület alakulását nem ismerte el. Sulyok lemondott. 1925-ben a má-sodik püspökváJasztáson ismétel-ten megválasztották. Ezt a válasz-tást a kultusz-kormány 1926. már-cius havában elfogadta (lásd még: Királyhágómelléki Református Egy-házkerület).

Sulyok István hirlapiró * 1891 1. 29. Lúgoson. Az egyetemi éve-ket Pesten ós Kolozsvárt tölti. 1912-ben szolgabíró Krassószö-rényben. 1922-ben alapítja a „Ma-gyar Kisebbség" c. folyóiratot) i Jakabffv Elemér társaságában).1

E lapnak első felelős szerkesztője. Megélhetési gondok az újságírói pályáról kizökkentik. 1924-ben az Erdélyi Bankszindikátus főtitkára

Sulyok István lesz. 1925-lien az. ..Ellenzék" szer-kesztője. 1927-ben alakítja a Ro n.aniai Magyar Népliga Egyesüle-tet, az erdélyi magyarság nemzet-közi kapcsolatainak ápolására. Ér-tékes szervező-erő. Cikkei, tanul-mányai mind a magyarság kultu-rálíf megszervezését szolgálják.

Sz. Szabadsajtó könyvnyomda és szóval folyóirattal és füzetekkel,

iapkiadó r. t. # 1867-ben. Apró j (A 1 k ó h o 1 i z m u s e l l e n , Ali-vállalatból az uj szájba/l első ne- s t i n e n s Nő, A b s t i n e n s gyedében jelentős lapkiadóválla- P a p " stb.) 1915-től gvergyói fö-lattá fejlődött. modern grafikai esperes. üzemmel. A „Szamos" napilap és Szabó Imre iró és ujságiró * a ..Cimbora" képes gyermeklap ki- ] 1882-ben. Háború előtt és alatt a adóvállalata. budapesti progresszív újságokban

Szabó Albert aradi nagykeres- irt. impériumváltozás után Kolozs-kedő * 1858-ban Nvitrán. Reális- vált az „Uj Kelet" munkatársa kólát, műegyetemi és kereskedel- Erdélyben megjelent prózai müvei: mi tanulmányokat folytatott. Az Z s i d ó c s k á k . 1921. — S z e n t antalvölgyi üveggyárnak igazga- E 1 i z, regény 1922. — H u 1 ló c s i 1-tója- volt. 1892-ben alapította üveg- I a g. — P i r o s z u b b o n v. — nagykereskedését Aradon. Impé- Z s i d ó k o m é d i á s o k . — A riumváltozás előtt résztvett a vá- l é g v á r a k u r a i . — Drámai ros politikai életében, az alkot- munkák: A s a t c b e n . — ( í á -mánypártnak alelnöke volt. A mai b o r t ü n n e p l i k . — K é t ..Erdélyi Hirlap" egyik alapitója. v a r j ú . — Fordított Solem Alej-Háza — feleségének vezetése alatt ebem novellákat és 0. Dvmov —• társadalmi és irodalmi közép- ..Szomorúságának Énekese" c. mü pont volt. ahol országos celebritá- vét. Állandóan ismerteti az uj zsidó sok is megfordultak. irodalmat.

Szabó Béni szücsiparos * 18Mi Szabó István nagyprépost * november 25-én. Az 0. M. P. inté- Szatmáron 1867 XI l. 23. A buda-zőbizottsági tagja s a brassói vá- pesti egyetemen végzett, papi pá-rosi tanács állandó választmánya- ivájára 1891 indult. Végig a szat nak tagja. Az iparos közéletben or- mári püspöki udvarban működött szágos relációban is vezetőszere- 1923-ban általános püspöki helynök pet visz, mint az ipartestületek lett. Szövetségének társelnöke. Szabó Mária irónő * 1888 Otto-

Süabó György apát * 1856 11. 9. mányon (Bihar m.). Regényeket, l'api állomáshelyein. Nagyernyé- elbeszéléseket ír. A Szigligeti Tár-ben. Gyergyós/.entiniklóson fo- -aság és az Erdélyi írod. Társaság gyasztási és értékesdtö szövetke-: tagja. Megjelent kötetei: F e l f e l é , /.eteket alapított, és mint elnök ve- (regény 1925). — A p a s s i o n a t . a letett is. Nagy propagandát fejtett (regény, 1926), M a g a m t ó l m á-ki az alkoholizmus ellen, agitált s o k i g (novellák, 1926). írásainak

Szabó ( 266 j Szádeczky

vezórmotivuma a felfelé törekvő, komoly kötelességet vállaló és tel-jesítő nő és annak morális diadala. A férfialakok elgondolása kissé

Szabó Márta

merev ós valószerűtlen. Legjelen-tősebb müve a F e l f e l é , melyben a mezei élet s a mezőgazdasági válságok reális rajzával a Föld eleven megszemélyesítése sikerült A „Felfelé" angol fordításban is megjelenik.

Szabó Vera szobrász * 1896 Kis-kunfélegyházán. Festői pályára ké-szült. tanítói Hollóst Simon, majd Thorma és Réti voltak. Szobrásza-tot Budapesten Vedres Márk veze-tése mellett tanult. Elsősorban szo-bor-portrétista. Szoborkarikaturát nagy számmal és nagy jellemző erővel készített (Kolozsvári Újság-író Club).

Szabolcska Ltezló dr. * 1H97-

•ben. Református lelkész, filozofiai doktor. Müvei: egy tanulmánykö-tet Gárdonyi Gézáról és egyházi beszédeinek gyűjteménye (Hivoga-tás, 1928).

Szabolcska Mihály * 1862 IX. 29. Okócskén (Pest megyében). Gimná-ziumot Kecskeméten és Szarvason végez, theologiiát Debrecenben hallgat. Egy évig Genfben, majd Parisban tanul, mindkét helyen iro-dalomtörténeti és esztétikai tanul-mányokat folytat. Hazajőve hat évig Marosfelfaluban pap. majd Temesvárra kerül, hol 1899 óta lel-kész, később főesperes. Versei ha-mar megszerzik számára az irodal-mi világ elismerését a Kisfaludy Társaság siet tagjai közé válasz-tani. 1891-től 1921-ig tiz versköte-te jelent meg (Singer és Wolfner Budapest) s egy prózai kötete: I d ő t ö l t é s ü l (Debrecen). A Ma-gyar Tudományos Akadémia és a Petőfi Társaság tiszteleti tagja, a temesivári Arany János Társaság tiszteletbeli elnöke. Impérium válto-zás után versei ritkán jelentek meg, leginkább csak a lapok ün-nepi számaiban.

Szádeczky-Kardos Gyula, geolo-gus, * 1860 Pusztafalván (Abauj-Torna). 1890—96 Budapesten a ref. főgimnázium tanára, egy. m. t. 1896-ban Kolozsvárra nevezik ki az ásvány-földtan ny. r. tanárává. Az egyetem átvétele után állami főgeologus. Szakfolyóiratokban és nemzetközi kongresszusok kiadvá-nyaiban százakra menő dolgozatai jelentek meg. Önálló nagyobb mü-vei: A T o k a j - E p e r j e s i h e g y s é g g e o l o g i a i v i s z o -n y a i (1889). — A Z e m p l é n i S z i g e t h e g y s é g (a T. Társa-ság Bugáth dijával kitüntetve 18ir7>. A VI e g y á s z a és B.i-

Szakács ( 267 ) Szana

h a r h e g v s é p g e o l o g i á j a (1901—1904). — V e r e s p a t a k k ő z e t e i r ő l (1909). — Az E r -d é l y i M e d e n c e t e u t o n i k á -j á h ' o z (1913). — T u f a t a n u l -m á n y o k E r d é l y b e n (1914). Az Erdélyi Kárpát Egyesület el-nöke.

Szakács Péter * 1851 VI. 6. Jogi. gazdasági, közgazdasági és állat-orvosi tanulmányokat hallgatott Budapesten és Kolozsvárt. 1879 gazdasági tanár Debrecenben, majd külömböző gazdasági egyesületek titkára. 1895-től 24 éven át a ma-rosvásárhelyi kereskedelmi é6 ipar-kamara titkára volt. Impériumvál-tozás után az udvarhelymegyei Magyar Párt tagozat elnöke, 1927-ig. Az 1926-os választásokon szenátor lett. Folyóiratokban el-szórt, számos gazdasági cikket irt. A román csillagrend birtokosa.

Szalay Mátyás dr. * 1889 IX. 6. Sepsiszentgyörgyi plébános. Irt verseket (Tüzkereszt 1911), N o é -in i cimmel bibliai színmüvet és egy hexameteres Homérosz paródiát, az A 1 b i á s z -t (humoros gyulafehér-vári diáktörténet).

Szamos politikai napilap. # 1867-ben. Előbb csak hetenként, később hetenként kétszer jelent ineg s az uj század elején alakult napilappá. A lap olvasóterülete el-sősorban Erdély északi megyéi.' Felelős szerkesztője D é n e s Sán-dor. A Szamos a „Szabadsajté" könyvnyomda és lapkiadó r. t. (1. o.) kiadásában jelenik meg.

Szamosujvári gör. kath. román püspökség (# 1854-be.n) Szamos, Naszód. Szilágy. Máramaros, Szat-már, Kolozs és Maros megyék terü-letére terjed, mintegy 600.000 hí-vövei. Az egyházmegyének 46 es-peresi kerülete s kb. 550 papja van.

Alapítása óta püspökei voltak: Alexi Ioan, Vancea Ioan, Pavel Mihail. Szabó Ioan, Dr. Hossu Va-zul és mai püspöke (1917—) Dr. Hossu luliu. Püspök-helynök: Dr. Domide Octavian. kanonokok: Pop Gergely, Pordea Vazul pápai pre-látus. Dr. Bojor Victor, Vaida Dé-nes, Dr. Vidican György. Püspöki titkár: Dr. Bálibanu Virgil.

Szamosujvári Theologia Akadé-mia (Acadenxia de Teologie gr. cat. romána, Gherla). # 1858. Elő-adási nyelve akkoriban a latin volt: ma a román nyelv, öt ka-tedrája van: 1. Biblicum. 2. Egy-háztörténet és Egyházjog, 3. Dog-matika. 4. Morális —• Pasztorális. 5. Filozofia. Szoeiologia és Peda-gógia. Tanári kara: Dr. Oct. Dn-nt ide prodirector. Dr. Gheorghe Vidican rector, Dr. Alexandra Oip-lea, Dr. Gregoriu Strimbu, Dr. Gheorghe Bob, Dr. Dimitru Manu és Dr. Titus Malai. A hallgatók száma 100—120 között ingadozik. A felvételnek érettségi vizsga fel-tétele. Az intézetnek nagyértékü könyvtára van román, magyar, né-met. latin, olasz, héber és görög nyelvű könyvekből.

Szana Zsigmond gyáriparos, bankigazgató * 1870 VI. 23. Te-mesváron. Első alapítása az „Első Temesvári Gyufagyár" volt 1896-ban. 1906 alapította a Temesvári Bank és Kereskedelmi r. t.-ot. amely ipari alapításaival és érde-keltségeivel a Bánság közgazdasá-gi életében jelentős szerepet vitt s ma Erdély egyik legjelentősebb pénzintézete. Az I p a r i Z á l o g -l e v e l e k-ről és A p é n z l é n v e-g é-ről irt brosúrái Budapesten je-lentek meg, számos közgazdasági cikke, elszórtan, folyóiratokban. ..Bánáti Óvárosok Szövetsége-' el-

Szántó (268 ) Szász

nöke s az egyesület évi kőzgyülé- j »ein elmondott megnyitói, meiyek-ben az ország ipari és pénzügyi helyzetét szokta összefoglalni, évi

boros fejsérülése következtében megvakult. 1923 óta irodalmi míí-kfklést- fejt ki. Irt tanulmányokat., verseket, novellákat, regényeket és alapította a „Periszkóp" c. folyó-iratot. melynek megjelent, néhány száma művészi kiállításával az egész magyar nyelvterületen feltű-nést keltett. .Müvei kiadása céljá-ból ujabban Budapesttel keresett ós talált kapcsolatot. Megjelent mü-vei: S e b a s t i a n u s u t j a e l v é -g e z t e t e t t . Regény. 1923. — S c h u in a n u a 1 a k a r n e v á l -b a n . Versciklus. 1924. — A k é k l o v a s. Novelláskötet. 192.5. — I! á b e 11 o r il y a. Regény. 1926. — A z ö t c i ni ü e m b e r. Regény. 1927. — Mata H a r i. Regény. — S p o r t , Regény. 1927.

Szana Zsigmond

jelentésekben nyomattak le. Ifjú-korában —• német nyelven — irt novellái két kötetben jelentek meg. A Temesv. Bank és Ker. RT. ve-zérigazgatója. Angol kir. konzul.

Szántó Dezső ügyvéd * 1882-ben. 1913-ban a debreceni szooiálista párt ügyésze volt. 1921-ben maros-vásárhelyi párttitkár. 1921—22-ben munkáslapot szerkesztett. 1926-tól Nagyváradon az első választott vá-rosi tanács tagja.

Szántó György * 1893 VI. 7. v águjhelyen. Műegyetemi és festő-akadémiai tanulmányokat végzett Budapesten. 1920-ig festő volt. {müveiből 3 kollektív kiállítási •eíidezett Erdélyben). 1921-ben liá-

.szász Endre

Szász Endre hírlapíró, * Kolozs várt 1887-beri. Jogot végzett, egy

Szász 269 Szász iskolák

idejüleg mindjárt ujságiró is lett.' Tiz évig volt, Kolozsvár egykori legjobb lapjának, az Újságnak fe-lelős szerkesztője, majd az ..Ellen-zék" s később a „Keleti í ' j ság ' szerkesztője lett. Egyéniségében és Írásában jeles erdélyi kulturtradi-1 ciókat képvisel, az erdélyi közélet sokszor lármás jelenetei közepette is mindig csendes gesztusokkal, de éber kritikai érzékkel. A Kisebb-ségi Ujságiró Szervezetnek több éven át elnöke volt s az erdélyi ujságiróéletnek általában reprezen-tatív embere.

Szász Ferencz mezőgazda, gaz-dasági szakíró * 1880 l'usztakama-ráson. Magyaróvári végzett, az-után gyakornok Kisbéren s a Ko-lozsvári Gazd. Akadémián. Ez in-tézet tejgazdasági tanszékének asz-szistens-előadója volt. Szakfolyó-irat! számos cikke s a következő könyvei jelentek meg: T e h e n é - , s z e t e i n k s z e r v e z é s e é s v e z e t é s e . — Az e r d é l y i ma-g y a r m a r h a s t a n d a r d j a . — S a j t k é s z i t é s és Jászberényi András akad. tanárral együtt irt Á l t a l á n o s T e j g a z d a s á g -t a n-a. A „Báró Keménv Örökö-sök" birtokát, kezeli. Az E. G. E. igazgatóválasztmányának tagja. A Magyar Párt, nagysármási tagoza-tának elnöke.

Szász Ferencz (szövérdi) gazd. szakíró * 1893 Kissármáson. Gazd. akadémiai oklevelet és politikai doktorátust szerzett. Sürttn jelen-nek meg a gyakorlati és elméleti mezőgazdaság körébe vágó irásai: a „Magyar Nép" c. népi folyóirat-nak közgazdasági szerkesztője. E folyóirat, kiadásában jelent, meg érdekes könyve: M i n d e n n a p i k e n y e r ü n k 1927-ben. Népsze-riisit, ö természettud. Írásokat is kö-

zöl, különösen a csillagászati isme-reteket popularizálja.

Szász István szövérdi * 1805 II 14. Pusztakamará«on. Érettségi után a magyaróvári gazdasági aka-démiára iratkozott be s oklevelet nyervén Wenckheim féle uradal-makban gyakornokoskodott. Az-után a lipcsei egyetemnek volt hallgatója s tanulmányozta a n< tuet mintagazdaságokat. Hazatérve 10 évig egy magángazdaságban mű-ködött és Erdélyben ö vezette be a műtrágyák használatát. 1898-l>an tn. kir. gazdasági felügyelővé ne-veztetett ki s e minőségben hiva-talos működése mellett a téli gaz-dasági előadásokat rendszeresítet-te. 1907-ben átlépett, az állami jó-szágok és telepítési ügy szolgála-tába. mint jószágfelügyelő. I'j stá-tusában az államjószágigazgatói rangot érte el. A gróf Bethlen Ist-ván elnöklete alatt működő ingat-lanforgalmi bizottságnak I. .-!<>-adója volt. A Magy. Földh. Int. Orsz. Szöv. Erd. Kirend. vezetői ál-lását töltötte be és az intézet ügye-it ma is ő likvidálja .Mint gazda-sági felügyelő, az erdélyi magyar szarvasmarha tökéletesítését és többoldalúvá tételét propagálta. Az erdélyi telepitések terén is so-kat dolgozott. Alelnöke az Erdélyi Gazdasági Egyesületnek, társelnö-ke a Transilvam'a Banknak, a ko-lozsvári ref. egyházmegye főgond-noka.

Szász iskolák. Az erdélyi szá-szok teljes nép- és középoktatása egyházi jellegű. Nemegyháziak csak a szakiskolák. Az erdélyi ev. egyház főhatósága aJá 5 gimnázi-um, 1 felső reáliskola. 2 algimná-zium. 1 alreáj-iskola. 1 leáityüce-nm. 1 tanító-. 1 tanitánő-képző, 11 felsőbb nép- és polgári iskola. 2"1

Szász kul tura ( 27 S z á s z kultura

népiskola tartozik. A Szász Gazda-sági Egyesület 3 mezőgazdasági is-kolát tart fenn a S z á s z E g y e -t e m hozzájárulásával. Az esti ta-nonciskolákat a kereskedőgrémiu-mok, az ipariskolákat pedig rész-ben a politikai községek tartják fenn.

Szász kultura. A mai szász kul-tura képe éppen legfőbb vonalai-ban nem lesz megérthető, ha ál-landóan szem előtt nem tartjuk, hogv mögötte nyolcszáz esztendős erdélyi tradíciók állanak. Bár a né-met anyaországtól mindegyre új-ból megtermékenyül, a hosszú el-•választottság és önálló fejlődés egy specifikus erdélyi-szász vonást ha-gyott rajta, mely ugy a népnek jellemében, mint az egyes kulturte-rületeken való állásfoglalásaiban kifejezésre jut. A szászföld szemle lőjét már a külsőségek is a szász élet nagv történelmi múltjára em lókeztetik. A régebben teljesen, ma csak túlnyomóan vagy részlegesen szász jellegű városok, mint Her-niannstadt, Kronstadt. Schássburg. Mediasch Bistritz, Broos, Müblbach ós Sáchsisch-Régen mind a 14. és 15. században alapíttattak, közép-korierőditmények és várépitmények maradványait mutatják, temploma-ik valamennyien gót stílben épit-vék. A mintegy 250 szász falusi templom, melyeknek nagyobb része a török világ' idejéből maradt, erő-dítményekkel van ellátva s ezek-nek a falvaknak azon jellegzetes vártemplom képét adja. Számos, részben jól konzervált vár (Rose-nau. Pörzburg, stb.), arra az időre emlékeztetnek, amikor a szászok a kereszténység bástyájának nevez-tettek. mert akkori európai fogal-mak szerint elsőrendű váraik meg-törték a Magyarországra zudu'ó

törökök támadását. De aki a szá-szok belső népi életére szegezi te-kintetét-, szükségképpen az is a ré-gi kulturtradicióra emlékezik. A

Óratorony—Segesvár Tr. jchulterus

fegyelem s az erősen kifejezett ér-zék a népegész iránt, amint ez a mai szászoknál megtalálható. év-Százados training eredménye ez, egy olyan népnél, melynek szünet-lenül harcolnia kellett nemzeti ja-vainak megőrzéséért. Régebben po-litikailag is függetlenek voltak .< szászok. Ma is megvan: legalább kulturális önállóságuk, melynek

S z á s z kul tura ( 271 ) Szász kul tura

hordozója a szászok országos evan-gélikus egyháza. Szászmak lenni és evangélikusnak lenni a mai szász j részére egyet jelent. A szászok né-, met kulturája ma teljességgel az egyház kezében van. főleg mert a német iskola: egyházi iskola. — Polgárokból és parasztokból állott az a szászság, mely a 12.-ik szá-zadban Erdélybe bevándorolt. Igy

szász szociális kulturának ez a ti-pikus strukturája, amely ma első sorban a szász országos egyház organizmusában talál kifejezést, a példaszerű népegyházban. A társa-dalmi rétegződést, melyet náluk elsősorban a műveltségi fok hatá-roz meg, természetesen ismerik a mai szászok. De ez sohasem veze-tett náluk osztályellen tétekig,

maradt ez a mai napig. Tulajdon-j képpeni nemesség sohasem is kép-; ződött ki náluk, a nép kulturális vezetése mindig a polgárok kezé-ben volt, tanitók s az intellektuális szabad foglalkozást űzőknek kezé-ben. Minden téren, ahol a szászok önmaguk kormányozhatták magu-kat (és amely téren ma még önkor-mányzatuk van), — polgári liberá-lis demokratizmust fejlesztettek ki, ami mélyen gyökerezik az e g y e n -lő j ogok-TÓI alkotott ideáljaik-ban és a népszuverenitásban. A

amelyek az egységes i. pér/.ést ko-molyan veszélyeztették volna. Né-pi fegyelmük, központi helyzetük, régi politikai és kulturális tradí-cióik vezető szerephez juttatták őket Románia németjei között. (A román parlament német-pártjának is szász politikus a vezetője. Dr. Hans Ottó Roth.) — Amiképpen a szászok szociális struktúrájának polgári jellege van, azonképpen — egy mélyebb értelemben — polgá-ri a kulturájuk is. Kifejezett tehet ségük van a gazdasági életnek »1-

ISerethalom templom-kastély

Szász kultura ( 27 Szász kultura

söxorbau polgári cselekvő formái-hoz. az iparhoz és kereskedelemhez. Volt. idő, (14. 16. század) amikor a szászok Erdély egész kereskedé-sét ós iparát kezükben tartották, és Moldva, sőt részben Magyaror-szág is kezük ügyébe esett. A vá-rosaiknak ebben az időben éppanv-nyi s még több céhe volt. mint Né-metország iparüző városainak. Ez a virágzási kor elmúlt, de a szász kereskedelmi érzék ma is él és érezteti magát. A szász, mint kéz-műves ós kereskedő benyomult sok nemszász városba is. a szász fal-vakon pedig zsidó kereskedő majd-nem ismeretlen jelenség. Erdély-inai iparában és bankéletében a szászoknak lélekszámuk arányát meghaladó szerepük van. Fogyasz-tási — és Reiffeisen-Szövetkezetek messze elágazó gazdasági védmü-vei a szász földniives elemnek. V népjellem polgári vonása a szászok szellemi kultúrájában is megnyil-vánul. Prominens jellege ennek bi-zonyos józanság, meggondoltság és elővigyázat. Már korábbi éwszaza dok igy nevezték a szászokat: „Prudentes ac circuinspecti"'. A | szász józansága vallási érzésének is inkább raoionalisztikus. mint ra-jongó színezetet ad. Theologusaj tradicionálisan az evangélikus theo-logia liberális szárnyán álltak, csak a legújabb generációban változott, meg a kép valamennyire. A mü-veitek közt a vallási indSfferentiz-mus gyakori, liabár a kiilszint őr-zik is, főleg, mert egyház és nem-zet egyet jelentenek. Annál pozi-tivabb e nép állásfoglalása: a tu-dománnyal szemben. A tudományos élet két. nagy fókusza a „L a n -d e s k u n d e v e r e i n " és a ..Sí e-b e n b. V e r e i n f ü r N a t u r w i s-s e n s c h a f t e n". EJöhbiuek or-

gánumai: a történeti és népismei munkálatoknak szánt „ A r c h í v " és a havonta megjelenő ..K o r r e s-p o ii d e n z b I a 11'\ utóbbié: ..V e r b a II <11 u n g e n un d M i t-t e i l u n g e n d e s s i e b . V é r -e i n f. N a t ú r w". Az élő tudós ge-nerációiMk talán legjelentékenyebb alakja: 1). Dr. Friedrich T e u t s e h (1. o.) szász püspök, akinek 4 kö-tetes nagy történelmi munkája (^Saclisengeschichte'') standardinii-ve a szász, történetírásnak. Csak most. múlt el az élők sorából D. Adolf S c h u 11 e r u s (1. o.) ki t u-dományos működésében Teutsch-nál is átfogóbb, sokoldalúbb. Törté-neti, nyelvészeti ós népismei mun-kái tanúskodnak óriás-szorgalmá-ról. széles tudásáról. Főműve az erdélyi szász szótár („S i e b e n -b ü r g i s c h - s á c h s i s c h e s W ö r t e r b a c h") melynek befe-jezése ínég egy generáció vállve-tett munkáját igényli. Nevéhez fű-ződik a dialektus-kutatás fellendü-lése (mai művelői: D. Andreas S c h e i n e r , Dr. Gustav K i s c h. Dr. Richárd H ű e s . s a fiatalok közül Dr. Misch O r e n d . ) A mű-velődéstörténet. mezején, az idő-sebb generációból 1). G. A S c h u 1-1 e r, Dr. A. M ü l l e r tűntek ki. a művészettörténetben gazdag mun-kásságával Dr. Victor R o t h járt elöl. A történeti és népismei tudo-mányoknak ifjabb művelői: Dr. Ru-dolf S p e k (a Brukenthalmuzeum igazgatója), Dr. Kari Kürt K l e i n íjasii magántanár) a szász iroda-lom történetének kutatója. A ter-mészetkutatók közül magasan ki-emelkedik C. F. .1 i e k e I i, egy eredeti leszármazástaui elmélet fel-állitója. A segesvári t'arl P e t r i rovartani kutatásai nemzetközi re-lációban ismeretesek. A tudouiá-

Szász kul tura ( 2 ) Szász kul tura

nyossághoz való pozitív hajlam a 1 tartják a 10-napos előadóciklust, szélesebb rétegekben mint élénk rendszerint valamely főtéma kiíró művelődési vágy jelentkezik. A j csoportosítva (Nemzetgazdaság, szász i s k o l a relatíve magas fo- 1 Technika, l'hilosophia stb.). kon állott minden korszakban. M'-g Mint kifejezetten „Bildungsvolk" a ma is. anyagi erejük megfogyatko- -/.ászság aránylag nagv hirlapiro-zása idején (a szemináriumokat be- "iáimat, is kitermelt. Nagyobb és számítva) 10 középiskolájuk. 8] országosan olvasott napilapjuk

t'iiu Kimm rai'<i

többszáz népiskolájuk van. I>egmo- , ugyan csak kettő van ( „ S i e b e n -dernebb értelemben szolgálja a né- b ü r g i s c li D e u t s c h e s T a g e-pi művelődést, a C s á k i Richárd-; b 1 a 11", Nagyszeben és ,.K r o n -tói életrehívott s vezetett N é m e t s t ii d t e r Z e i t u n g u , Brassó) de k u l t ű r h i v a t a l , melynek mii- szinte minden nagyobb községük -kiidése valamennyi romániai tele- nek van helyi lapja, heti. vagy pulcsi területre kiterjed. A ..K u 1- heti-kétszeri megjelenéssel. (A sajtó t u r a m t " legérdemesebb teljesít- általános színvonalát persze ezen ménye: az évente rendezett Szün- kis lapok nem valami nagy mér-idei Főiskolai Tanfolyam (1928-ban: tékben emelik). Külön kategóriába már a kilencedik). Németországi és tartozik a Szász Gazdasági Egyestt-ausztri&i egyetemi kiválóságok !<;t hetilapja: „L a n d w 1 r t -

Erdélyi Lexifeon

Szász kul tura S z á s z kultura

s c h a f t l i c h e B1 á t t e r".— Ma-gasabb irodalmi szinvonalat képvi-selő revue egy van, a ..K 1 i n g s o r"' (Brassóban H. Zillick szerkesztésé-ben havonta jelenik meg). A szász szellemi életben ez a folvóirat a

Mzttis Teutsch rajza

háború előtt Meschendörfer szer-kesztésében megjelent .,K a r p a -t k e n " modern kurzusának folvta-tója. A Nagyszebenben megjelenő „O 8 1.1 a nd '• (R. Csáki) nemcsak az erdélyi, hanem valamennyi ke-leti német diaszpóra életét figyeli. — A szászok szépirodalma (mint általában alkotó miivészi tevékeny-ségük) gazdagnak nem mondható.

Áll ez nemcsak a mai időre, hanem műveltségűk valamennyi korszaká-ra s talán összefügg a népi menta-litással, az intelligencia é s z sz e r ü mivoltával. A háboruelötti közvet-len évek eredményeiből jelentősek t. közt R. Z i e g 1 e r és H. K 1 ö s s lirája. Anna S c h u 11 e r-S c h u 1-1 e r u s finom elbeszélő művésze-te, Adolf M e s c h e n d ö r f e r „Le-nore" c. regénye. Ifjabb, a háborús és későbbi években feltűnt literá-tusok: K a r i B e r n h a r d (Cape-sius), Egon H a j é k. Heinrich Z i 1-I i c h. Erwin W i 11 s t o e k stb. — Már nemcsak kilátásokat, hanem szép eredményeket mutat fel kép-zőművészetük. Mig a régebbi gene-ráció Róbert W e l l m a n n - t és Carl Z i e g 1 e r t mutathatja fel, a fiatalabb festőnemzedékből sok je-les név említhető: Hans E d e r. Fritz K i m m , M a t t i s T e u t s c h Grete G s a k i - C o p o n y i , Ernst II o n i g b e r g e r, Eduárd M o r . r e s. Hermann M o r r e s , Hans H e r m á i u l , Tr. S c h u l l e r u s . M. B a r n e r stb. Legnagyobbrészt itt-hon dolgozva eleven művészi életet fejlesztettek ki. A szász művészi kul-túrának egyik jellegzetessége a zene művelése és a zenei élet gondos ápo-lása. A szászok általában muziká-lisok. minden városban megalaku.-tak műkedvelő zeneegyleteik, me-lyek nemcsak az ének. hanem az orkesztrális zene terén is jelentő-set produkálnak. Énekben elsőran-gú csillagot is tűztek a szászok a művészet egére, ők adták Berlin-nek Lula Mysz-Gmeiner-t. Az alko-

j t ó z e n e i m ű v é s z e t t e r é n W a l d e m a r v o n B a u s n e r n n e l d i c s e k s z e n e k , a k i a z o n b a n s z i n t é n n e m E r d é l y b e n , h a n e m B e r l i n b e n é l . M á s i k k i v á l ó k o m p o n i s t á j u k a b r a s s ó i P a u l

í R i e h t e r . A . P .

Szatmári 275 Székely-

Szatmári Filharmóniai Társaság, alakult 1921-ben. Nyolc évi fenn-állása alatt szezononként átlag négy koncertet rendezett zenekari müvek bemutatásával s megszer-vezte bel- és külföldi szólisták hangversenyeit. Működő tagjainak száma 78.

Szatmári Kereskedelmi Bank rt., Szatmár. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptő-ke: 10 millió. Az igazgatóság elnö-ke: Dr. Farkas Jenő. Az intézet 1928 március 15-én megtartott köz-gyűlésén az alaptőkének 10 millió léire való felemelését határozta el.

Szatmári Kölcsey Egyesület Mú-zeuma 1905-ben nyilt meg a közön-ség számára mintegy 4000 régiség, 205 művészeti. 500 természetrajzi tárgygyal. Kis könyvtára is van.

Szatmári róm kath. püspökség összesen 101 plébániájából és 17S ezer hívéből román részre esik: 44 plébánia, 75 ezer hívővel. A kultúr-intézmények közül nevezetesebbek: 1. papnevelőintézet és hittudomá-nyi főiskola. 2. Szatmári kir. kafih. főgimnázium (1919 juniusában a kormányzótanács lefoglaltatta s az-óta mint E m i n . e s c u á l l a m i 1 i c e u m működik, mely egyideig fönntartott magyar tagozatát ujab-ban beszüntette). '3. Püspöki konvik-tus. melyben 150 növendék nyerhet elhelyezést, 4. Leánygimnázium ro-mán és magyar tagozattal. 5. Ta-nítóképző, polgári leányiskola Máramarosszigeten és Felsőbányán. — A püspökségnek 60 ezer kötetből álló könyvtára van. Szerzetesek közül: jezsuiták, piaristák, ferenc-rendiek. minoriták és irgalmasren-dek működnek az egyházmegyében.

Szatmári r. k. tanítóképző. 1857-ben a cs. és k. minisztériumtól ka-pott nyilvánossági jogát 1924-bei.

elvették. 1927—28 tanévben az ad-dig négy évfolyamú intézet a ro-mán rendszerű hét évfolyamúvá szerveztetett, de ez évben csak IV. V. VI. évfolyamok álltak fenn. Az intézet a nyilvánossági jog elvéte-le folytán hanyatlóban. Legutóbbi évben csak 48 növendéke volt.

Szatmári Takarékpénztár Egye-sület, Szatmár. # 1867. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 5 millió. Tartalék-alapok: 957.905. Az igazgatóság el-nöke: Dr. Teofil G. Dragos. Vezér-igazgató: Augustin G. Dragos.

Szatmármegyei Közlöny, Nagy-károly legrégibb lapja. # 1874-ben. Főszerkesztője: T a r c z y'n s k y Kázmér. 1918-ban 3 hónap tarta-mára betiltatott. Megjelenik min-den hét szerdáján és vasárnapján.

Szatmárvármegyei Takarékpénz-tár rt., Szatmár. #1895. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke 12 millió. Tartalék-alapok: 5.500.000. Az igazgatóság elnöke: Horváth Bertalan. Vezér-igazgató: Steiner József. Fiókok: Nagybánya, Szinérváralja.

Szeghő Imre dr. * 1893 Szegeden. 1918—1920-ig a kolozsvári ..Ellen-zék" publicisztája volt. ennek a lapnak később is jogi munkatársa. Több jogi munka szerzője, az Uj-ságiró Szervezet ügyésze.

Székely János hirlapiró * 1891 III. 6. Szegeden, megh. 1925 III. 19. Kolozsvárt. Kereskedelmi akadé-miai tanulmányok után négy évig a ..Bácsmegyei Napló"-nál dolgo-zott, azután a szociálista pártveze-töség megbízásából a kecskeméti Munkásbiztositó Pénztár aligazga-tói állását vállalta, majd a „Szabad-ság" szerkesiztője Nagyváradon, hol öt évig marad. 1918-ban a ..Népszava" közgazdasági és kül-

18*

Széke ly Közéle t ( 276 ) Székelyföldi

politikai munkatársa. A forradal-mak után Erdélybe emigrált s előbb az „Uj Világ", később a „Küzde-lem" vezetője lett. A „Consum" alapításaikor ennek a lapnak a fő-szerkesztője, később a társlapoknak is szerkesztője lett. Ugy Budapes-ten, mint Kolozsvárt élénk részt vett az újságírói kar szakmai moz-galmaiban. A kolozsvári Ujságiró Club alapításában is tekintélyes része volt. Könyvei: E l t é . v e d t Á g o s t o n és M e d á l i á k .

Székely Közélet, politikai ós társadalmi hetilap, megjelenik Szé-kelyudvarhelyen. # 1918 novem-berben. Első "szerkesztői Kassai F. István és Embery Árpád voltak. 1920-tól Tompa László szerkeszti.

Székely László műépítész * 1877 Vin. 3. Nagyszalontán. A buda-pesti műegyetemet végezvén, há-rom éven át Czigler Győző tanár-nál dolgozott. 1903-tól Temesvár város szolgálatában állt 1922-ig, azóta magánépitész irodát tart fenn Temesvárt. Tervei szerint épült Temesvárt a piarista gimnázium, közvágóhíd, Kereskedelmi és ipar-kamara. a nyári mozi, a strand fürdő, szanatóriumok stb. középit-kezéseik és magánépületek.

Székely Mikó-Kollégium (Sepsi szentgyörgyi Református . . . ) A ref. egyházközség elemi népiskolájából! fejlődött ki. Az első gimnáziumi osztál 1659 szeptember 1-én nyi-tott- k meg. Gróf Mikó Imre 1876-ban 120 ezer koronát hagyományo-zott a kollégiumnak s ezzel fönn-állása biztosítva volt. 1919—20 tanévtől tanítónőképző ós polgári leányiskola is működött a kollé-gium keretében, de az előbbit négy évi működés után anyagi erő hiá-nyában beszüntették.

Székely Nemzeti Muzeum, Sepsi-szentgyörgyön, alapította özv. Cse-re y J.-né * Zathureczky Emília, aki érmeit, természetrajzi tárgya-kat. székely nemesi családoktól összegyűjtött ékszereket, okmá-nyokat és egyéb emléktárgyat imecsfalvi udvarházában 1875-ben kiállította, majd két év múlva •« összes székelység közvagyonául ajánlotta fel. A muzeum anyaga ajándékozások, letétek, gyűjtések és ásatások utján három évtized alatt 24 ezer darabról másfélszáz-ezernél többre emelkedett. Gyűjte-ményének öt osztálya van, Könyv-tára és levéltára családi levéltárak anyagát őrzi. Egyik nevezetessége az Apor-kodex. Szépművészeti gyűjteményében Barabás Miklós-nak és Gyárfás Jenőnek 21 darab eredeti olajfestménye van. Régi-ségtárának nevezetességei az erős-di őskori telepből és a komolloi kasztellumból rendszeres ásatás ut-ján előkerült emlékek. Néprajzi gyűjteménye a székely vármegyék területéről gyűjtések 'utján gyara-podik. Természetrajzi gyűjtemé-nyét ősállatcsont gyűjteménye ós székelyföldi madárgyüjteménye te-szi értékessé. A muzeum hatalmas anyaga az 1912-ben emelt, Kós Ká-roly tervezte, múzeumépületben van elhelyezve s a Székely Mikó-kollegium elöljáróságának gondo-zása alatt áll.

Székelyföldi lparmuzeum Maros-vásárhelyt. 1874-ben alapította a „Székely Közművelődési és Gaz-dasági Egyesület". Mai épülete 1893-ban épült. 1906-ban átvette a kereskedelemügyi minisztérium s az ipariskolával hozta szerves kap-csolatba. Célja az erdélyi kisipar és háziipar fejlesztése volt, a szak-ismeretek terjesztése, ipari és ipar-

Székely udvar helyi ( 277 ) Széli

művészeti kiállítások rendezése ut-ján. A háború végén muzeumgyüj-teményei károsodást szenvedtek. A gyűjteményeknek összesen 1855 leltári darabja van, fém. textil, gipsz és famunkák. Könyvek és rajzminták száma 918.

Székelyudvarhelyi r. k. főgimná-zium. Az intézet alapításáról any-nyit tudunk, íhogy 1653 előtt itt. a jezsuiták már mint lelkészek mű-ködtek és 1666-ban már volt itt iskolájuk. Ma az intézetet az erdé-lyi r. k. Státus tartja fenn. növen-dékeinek száma 1927—28 tanévben 261. Könyvtárának nevezetessége a Nyujtedi András szt. ferencrendi szerzetes által nővére Nyujtodi Ju-dith apácza számára 1526 évben sajátkezüleg irott imádságos könyv, melyet a Magy. Tudomá-nyos Akadémia közzétett.

Szekták. Erdélyben, ill. Kománia-tuan tiltva van a következő vallá-sos társulatoknak, szektáknak bár-miféle működése. 1. N a z a r é n u -s o k . 2. Nemzetközi bibliatanulmá-nvozók vagy m i l l e n i s t á k (1. o.), ;>. R e f o r m á l t a d v e n t i s-t á k. 4. A r a t ó k. 5. P e n t i -k o s z t a l i s t á k - 6. I n o c h e n -t i s t á k. minthogy ezeknek tan-tételeit. a reájuk vonatkozó minisz-teri rendelet. 24536—1928 az állam törvényeivel ellentétben állóknak minősítette. Csak a három elsőnek vannak Erdélyben hivei, a többi fő-leg Besszarábiábau lelt talajt. Je-lentőséggel még az Erdélyben fel-j található tiltott, szekták sem bír-, riak. hanem inkább azok. amelyek-nek a f. sz. miniszteri rendelet meg adta az egyesületek részére bizto-sított jogokat. Ezek a b a p t i s -t á k és a h e t e d n a p o s a d -v e n t i s t á k . A baptisták száma

elég nagy és terjedésük elég gyors nemcsak a magyarok, hanem a többi nemzetek között is. Csak a felnőtteket veszrk be gyülekezete-ikbe, akiket tanítás és megtérés után teljes testükkel vizbemárta-nak. A vasárnapot nagyon szigorú-an megtartják. Híveiktől önkéntes adományokat szednek, gondjuk van az öregek, szegények, betegek gon-dozására. Imaházaikban megenge-dik tagjaik bármelyikének az imád-kozást és igehirdetést, bár vannak külön igehirdetők is. Az erdélyi népek nyelvén írott lapokat, ka-lendáriumokat adnak ki és iratter-jesztést folytatnak. Magyar nyelvű baptisták száma 15—2(1 ezer körül van. A történelmi egyházak vesze-delmet látnak a szekták fejlődésé-ben s a védekezés módjai állandó-an foglalkoztatják a külömbözí» egyházak főhatóságait s az egyhá-zi sajtót.

Szele BéLa ügyvéd lapszerkesztő * 1878 XI. 4. Brassóban. A megyei és városi közéletben háború előtt is résztvett. Háború után a kisebb-ségi politikai mozgalmak terén lát-juk, mint a Magyar Párt egyik szervezőjét s mint a gyors népsze-rűségre emelkedett „Brassói Lapok" főszerkesztőjét. A ref. egyházi köz-életben is résatvesz, egyházkerüle-ti világi főjegyző. 1926 évi kama-rai választásokon magyar párti lisztán Brassó megyében megvá-lasztják, de mandátumát a Kama-ra — avval a megokolással, hogy Szele a románsággal szemben régeb-ben illojálisan viselkediett — nem igazolta. A Brassói Népbank és az Általános Kereskedelmi r. t. igazgatóságának alelnöke.

Széli (Jyörgy * Bárándon 1849-ben. 1875-tőÍ avasujvári lelkész, a nagybányai egyházmegye espe-

Széli ( 278 Szentimrei

rese. A Ref. Lelkészi Tárban több egyházi beszéde jelent meg.

Széli Kálmán dr. * Avasujváro-son 1884 VIII. 7. A kolozsvári ref. kollégium tanára. Az elméleti fi-zika statikai mechanika c. ré-széhez tartozó kérdésekkel, főké-pen az egy-, két- és több atomit gázok vizsgálatával foglalkozik. Eredeti dolgozatai: a Magy. Tud. Akadémia kiadványaiban, továbbá a Verhandl d. Deutschen Phvsi-kal. Gesells. Zeits. f. Physik.. Phy-sikalische Zeitschrift és a Matlie-matikai és Phvsikai Lapokban jt lentek meg.

Széli Lajos dr. * 1882 III. 13. Aradon. U. o. ügyvéd (ny. járás-biró). Az aradi magyar párt tago-zat elnöke. Részletes kommentá-rokkal ellátott törvényforditásai hasznos kézikönyvek.

Szelle Károlv orvos, zeneszerző * 1891 III. 21.'Arad. 1919-ben mu-tatták be Maharadzsa c. operett-jét Aradon. Irt nagyszámmal da-lokat (Kiss József ciklus stb.) szé-kely népballadákat zenésített, te-kintélyes számú zongoradarabja és egyéb müve is van. Szerepel mint előadó is. Aradi lapok zenekriti-kusa.

Szeinere MiklÓ6 bankigazgató, * 1887-ben Nagyváradon. Ugyanott kezdte, majd Ausztriában s Né-metországban folytatta tanulmá-nyait. Pályáját a Magyar Altalá-nos Hitelbanknál kezdi." 1922-ben a „Biharmegyei Takarékpénztár" ve-zérigazgatói állását foglalja el, me lyet ma is betölt. Bankári tevé-kenységén kivül aktiv részt vesz a ..Bihermegyei" érdekszférájába tar-tozó ipari vállalatok: „Derby", ..Flóra". „Feketeerdő" igazgatásá-ban és vezetőségi tagja az országos keresk. és ipari korporációk majd

mindegyikének. Országos reláció-ban a nevét 1927 őszén kezdik em-legetni. amikor bankja és iparvál-lalatai iránt az angol piacon ér-deklődést tudott kelteni s jelentő-sebb angol rész vény érdekeltséget be is vonultatott.

Szemlér Ferenc, brassói főgim-náziumi igazgató * 1871. Székesfe-hérvárott tanári oklevelet szerzett ós 1898 óta működik az erdélyi róm. kath. Státus marosvásárhelyi, udvarhelyi ós brassói főgimnáziu-maiban. Társadalmi és irodalmi cikkei jelentek meg magyarországi és erdélyi katholikus lapokban. Verseit a ..Magyar Szemle", „Ka-tholikus Szemle, „Élet". „Hirnök" és „Pásztortűz" közölték. A „Ro mániái Dalosszövetségnek egyik megalapítója volt, a Brassói Ma gyar Dalárdának elnöke.

Szendrei Mihály színigazgató. * 1866-ban. szinészakadémiát járt Bu-dapesten. Színész volt. majd 30 évig színigazgató. Ebből 24 évet Aradon töltött. Az impériumévek alatt Marosvásáilhelyt. Szatmáron. Temesvárt. Déván is járt társula-tával.

Szentgyörgyi István * 1849 II. 20. Diósjenőn (Nógrádmegye). A debreceni kollégiumban tanült, az-után színi pályára lépett. 1871 óta a kolozsvári szinház tagja. 1906-ban a szinház örökös tagjává ne-vezték ki. 1922-ben a Kisfaludy Társaság a Greguss dijjal tüntette ki. Jellemszerepeket játszott és játszik még 1928-ban is nemcsök-kenő művészettel. Megirta és ki-adta: E m l é k i r a t a i t .

Szentimrei Jenő iró és újságíró * 1891-ben Aradon. Ludovikát vég-zett s mint aktiv tiszt szolgált a világháború végéig. Impériumvál-tozás után újságíró, erdélyi napi-

S z e n t - l v á n y i 279 i Sz iget i

lapok munkatársa, folyóiratok szerkesztője. Egyideig a Keleti Újság belső munkatársa (egyidejű-leg a Napkeletnek is egyik szer-kesztője) majd szépirodalmi la-pok kiadására a „Haladás" eimü irodalmi vállalatot alapítja, később az Újság politikai napilap munka-társa a lap megszűnéséig. Az első jmperiumi évek kulturmozgalmai-1 nak eleven részese volt. publicisz-tikájával. pódiumi szerepléseivel és szervező-munkájájval. Irodalmi mű-ködése is jelentékeny. Meg-jelent könyvei: Azoknak a keveseknetv (versek 1912). — Erdély felöl (veT-sek 1916 Budapest). — Egyenest támadás (Budapest). — Mikroszkop. Karcolatok (Kolozsvár 1921). — Nyári délután Egeresen (versek 1924 Kolozsvár). — Városunk és más elbeszélések (,1925 Marosvásár-hely). Sípos Domokos posthumus verseskötetét hosszabb bevezető ta-nulmánnyal látta el (1928). Ugyan-ez évben nagy sikert ért el Ver-ses Magyar Históriá-ja. Három egyfelvonásosa szinre került.

Szent-lványi József dr. az unitá-rius egyház főgondnoka, * 1879-ben Farnason. Jogot végzett Ko-lozsvárt és Budapestéit. majd utóbb a magyaróvári gazdasági akadémiát is végezte. Földbirtoká-nak vezetése mellett főgondnoka (1925) az unitárius egyháznak és az 0. M. P. kalotaszegi tagozatá-nak elnöke.

Szent-Iványi Sándor kolozsvári unitárius lelkész, iró • 1902-ben. A kolozsvári th. akadémián és ame-rikai egyetemeken végzett. Ame-rikában '1925—26-ban előadásokat is tartott Erdélyről. Egyike volt a „Tizenegy— antológia fiatal Írói-nak. Novellái erdélyi folyóiratok-ban jelentek meg.

Szentkirályi Ákos komjátszegi, dr. * 1851 I. 30. Oravicán. Szent királyi Zsigmondnak fia. A kolozs-monostori gazdasági tanintézetben 1872-ben gazda-oklevelet nyert. 1877-ben rendes tanár a kassai gazdasági tanintézetnél. 1879-ben Kolozsmonostoron s ugyanott 1897-ben a gazdasági tanintézet igazga-tója. A tanintézetet — később Akadémiát — átszervezte, gvüjte-ménytárakkal és kisérleti telepek-kel látta el. 38 évi működés után 1910-ben nyugalomba vonult. Szakirodalmi működése 1873-tól 1923-ig terjedő időn belül felöleli -íz állattenyésztés és az avval kap-csolatos ismeretek egész területét 1886-ban megjelent A j e 1 e n i d ő k k ö v e t e l m é n y e i n e k m e g f e -l e l ő t e j g a z d a s á g (Dr. Kirch ner után németből) c. müve, ma-gyar nyelven az első nagyszabású tejgazdasági munka. Ujabb müvei: M e z ő g a z d a s á g i felső s z a k -o t a t á s u n k. Kolozsvár 1912. — E r d é l y j u h a i . E r d é l y j u h -t e n y é s z t é s e . A m u 11. a je-l e n . a j ö v ö. (Az Erdélyi Gazda-sági Egvesület kiadása Kolozsvár 1923).

Szépmives Céh lásd: Erdélyi Szépmives Céh.

Szidon János szakiró. bankigaz-gató * 1883-ban. Hosszabb ideig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank lugosi fiókjának vezetője. 1928 óta önálló banküzlete van. Közgazda-sági cikkei a „Keleti Ujság"-ban jelentek meg. Érdekes folyóirat-kísérlete volt az „Organizáció".

Szigeti Pál az Anglo-Bank nagy-váradi fiókjának igazgatója, * Bu-dapest 1891. Berl i niben _H a v a v et Comp.-nál működött. Később az Anglo-Bankhoz ment, 1918-tól Nagvánadon.

Szigligeti Társaság ( 280 i Szilágy-vármegyei

Szigligeti Társaság # 1892-ben N ag yv ár a< 1 o n kult u raf e j lesz té s i célzatokkal. Első elnöke dr. Hadi Odin volt. Ebben az időben (ami-kor Nagyvárad irodalmi és általá-nos szellemi élete némi emelkedést mutat) a Szigligeti Társaságban is mozgás, vitalitás van. Az irók szí-vesen vesznek lészt a társaság munkájában, s ha más nem. legalább ifjak és öregek örök vitája a ber-keket hangossá teszi. A közművelő-dést a Szigligeti Társaság ez idő-ben ingyenes népkönyvtárak felál-lításával szolgálta. 1917—22-ig a Sz. T. munkája szünetelt. Koi inányengedéllvel újból megkezdi működését, elnökké dr. Karácso-nyi Jánost, főtitkárrá l'erédy Györ-gyöt választották, impériumévek alatt irodalmi pályadijakat tűzött ki, (havonta felolvasó délutánokat tiutott, ápolta az egyéb irodalmi társaságokkal való összeköttetést. De az élő irodalommal a kontak-tust. máig nem tudta megteremte-ni. A Szigligeti Társaságnak saiát helyisége van. kis könyvtára, mely-nek legértékesebb része Rali Ödön hagyatéka (nagy Goethe irodalom-mal). Felolvasó illései látogatottak.

Szigyártó N. Gábor közgazdasá gi iró * 1884 IV. 27. Udvarfalván. A kolozsvári egyetemen tanári ok-levelet. szerzett. Végezte a VI. és VII. nemzetközi közgazdasági tan-folyamokat Lausanneban és Buda-pesten. Előbb tanára, majd igaz-gatója lett a mvásárhelyi felsőke-reskedelmi iskolának. 1923-tól ez iskola nacionalizáltatása után u. o. ref. koll. tanár. Müvei: E r d é 1 v i V a s ú t p o l i t i k á n k , 1914. MV. — S z ó z a t a z e r d é l y r é s z i m a g y a r o k é s s z á s z o k ü g y é b e n . 1917. MV. — Komoly moralitást közgazdasági cikkek

folyóiratokban. Nyomás alatt: N e-m e r e c. regénye.

S/ilágycsehi Kereskedelmi és Gazdasági Bank rt.. Szilágvcseh. # 1909. Az 1927 december "31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalapok: 64.487. — Ügyvezető-igazgató: Gittek Mór.

Szilágyi M. Dóisa. premontrei paptanár, a Katholikus Népszövet-ség igazgatója. * 1879 VIII. 4. Győrött. Tanult Budajwsten, Genf-ben. Londonban. Az egykori Mó-ra', csik-klinikán és az élett. inté-zetben agybiologiával is foglalko-zott. 1903-tól premontrei tanár. 1925-ben a Katholikus Népszövet-ség igazgatója. Megjelent müvei : Ö r ö k i g a z s á g o k a XX. s z á -z a d b a n . 192-!. — Az ú j j á -s z ü l e t é s ú t j a . 1926. — V e . z é r f o n a l a t á r s a d a l m i é s k ö z g a z d a s á g t a n h o z . 1925. A t u s n á d i f e n y v e s e k k ö z t , 1926. — A ..Vasárnap" főmunka-társa és szellemi vezetője.

Szilágyság hetilap. # 1883-1 ián ..Szilágy" cimmel. Mai nevét 1910-ben vette fel. Felelős szerkesztője Somogyi Endre, ki mellett a szer-kesztés munkáját 1919 óta N a g y Sándor végzi. ElAen a lapban je-lent meg Adv Endre legelső verse, 1S96 március 22-én. Kiadója Seress Samu könyvkereskedő és könyv-nyomtató cége Zilahon.

Szilágysomlyó, politikai hetilap, # 1882-ben. Szerkeszti dr. Udvari József.

Szilágy vármegyei Kereskedelmi és Iparbatik rt. (Banca <'omercia!a si Industrialá SálSgianá S. pe A.) Szilágysomlyó. # 1910. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 6 millió. Tarta-lékalapok: 329.410. Az igazgató-ság elnöke: Dr. Ponlea Augustin.

Szilárd ( 281 Szöllősi

Vezérigazgató: Dr. Victor Ghe(ie. | Szilárd Béla vegyészmérnök *

1884 I. 20. Mezőberényben. megh. 1996 V. 27. Pájrisban. Tanulmá-nyait. Budapesten végezte. Tudó- | mányos ambíciói külföldre vitték. A világháború Londonban érte, onnan Spanyolországba sodorta. Madridban egyetemi tanárnak ne-: vezték ki. lláboru után Párisba ment. hol tudományos kutatásai-1 nak lehetőségét megtalálta s mun kaeredményeihez méltóan érvénye-sült. Munkásságának gerince a ra-diumkutatás. Önálló buvárlatainak eredményét számos értekezésben mutathatta be a párisi Tudomá-nyos Akadémián, s jó részük e tudományos intézet kiadásában je-lent is meg. Egyéb szakfoly óira ti\ munkálkodásának szinterei: ..Le Kadium". ..Journal de Chimie et Physique", ..Archív d' Éléctricité Médicale" és más francia, angol, magyar, német folyóiratok, ön-! álló müvei: B e i t r á g é /. u r a l i g . K o l l o i d - C h e m i e , 1008 Dresden. —• K a d i u m é s K á -d i o a k t i v i t á s, Budapest. — Magyarra fordította Henry Poin-caré „Science et Hypothése" c. munkáját és még többeket. < >a-ládi összeköttetései mindig Nagy-, váradra vonzották vissza. A Hi-harmegyei Orvosegyesületben több elaödást is tartott s tudományos; egyéniségének e hazájának vallott szűkebb területen is jelentős ser-kentő hatása volt.

Szilas Izidor * 1882 X. 2. A nagyváradi Zsidó Líceum tanára, öt évig igazgatója, önállóan meg jelent kötete: R e v i c z k y G y u-l a é l e t e é s k ö l t é s z e t e .

Színi Lajos iró. * 1892-ben Szár-begyen. Rövidebb ideig budapesti lapok, a háború végén s az uj im-

périum alatt erdélyi lapok munka-társa volt, Marosvásárhelyi < -Gvergy ószentmiklóson het i lapot szerkesztett. Székely tárgyú táj szólásos novellisztikus dolgokat irt. a népi humor föltárásával, néha túlzott, reálizmussal. Nehánv verse (mj. Zord Idő 1919—20) az erdélyi lira legizesebb terméséből való. Egy-két erőteljesen kompo-nált — nem tájszólásos — novel-lája is megjelent. Kötetei: L a j i b á' a f e r e d ö b e n. — N y ü s t -k ö 1 és , 1920. — ö z o l l ó . " 1926.

Szirmai László * 1905 III. 8. Párisban ujságiróiskolát végzett. Erdélyben előbb a „Nagyváradi Napló", 1927-től a „Temesvári Hír-lap" munkatársa. Cikket, verset, novellát irt.

Szoboszlay László nyárádszere-dai ügyvéd * 1879 Csókfalván. Há-ború előtt résztveti a rnarostordai megyei életben. 1917-ben kormány-biztos-helyettes. 1918-ban a maros tordai Nemzeti Tanács elnöke. Impérium alatt két ízben — ma gyarpárti programmal — kamarai képviselő (1926 és 19271. A Státus ig. tanácsának tagja.

Szociális Nővérek Társulata, katiholikus szervezet, mely gyer-n ck- és növédelemmel foglalkozik. Anyaháza Kolozsvárt van. Tagjai fenntartása érdekében gazdasági vállalatot vezetnek (Hotel Central).

Szolga Ferencz * 1874-ben. A kolozsvári egyetem mathematikai fakultását végezte, tanársegéd volt az ásványföldtani intézetnél. 1901-töl tanára a székely keresztúri uni-tárius főgimnáziumnak. Oeologiai és egyéb természettudományi pu-blikációi jelentek meg.

Szőüősi István * 1863 VII. 22. iiyug. tanítónőképző) igazgató. Állatni kiküldetéssel 1910-ben a

Szőllősi ( 282 ) Szuhanek

svájci tanügyet, 1917-ben a német j a román fővárosban is axrivált tanügyet tanulmányozta. Három j Könyvillusztrálással is fogLalko-évig '.Szegeden. 32 évig Aradon 1 zik, többek közt Szini Lajos özolló volt tanár. Háború alatt, hat évig és Sz. Kovács Jenő „Verses ma-a Kölcsey Egyesület titkára volt. gyar krónika" c.. müveit illusztrálta, írt: tankönyveket és sok hirlapi Szűcs Dezső nagyváradi hirlap-cikket. elsősorbaai színházi kriti- iró. * 1869. Meghalt 1926. A kilenc-kát. 1928 juliustól újból a Kölcsey százas évek elején Nagyvárad vá-Egyesület főtitkára. ros aljegyzője volt. Ebben aa idő-

Í- «»» , R, . J I- ..A I ben Adv Endre és Bíró Lajos tár-, ^ H ^ C t i z e d e Í L T p í - s a 8 á ^ kerül. Amúgy is' nyűg * 1875 III. 4. Évtizedeken a-t pu t a ) a n t e m p e r a m e n t u m á r a e társa-fchcisztája volt az „Aradi Köz ... elhatórozólag hat. Újságíró őny" Arad es Vidéke" a..Higget- ^ Buda,H>s-

lenseg . --Erdély, H.r ap- c. la- | - & a ..jfagyar Nemzet" póknak Az Arad. Kölcsey Egye^ ^ ^ Amellett eikkei más *u '« t

űn.«k * o k < ! V e n

n l t lapokban, a ..Pesti Hirlap"-ban is (1928-tg). Ez egyesület ny.bános f e | t k < , l t e u e k . T i p i k ^ p ( i , d á .

ulesem irodaim, és tarsadalmi a j a , adminisztrálni kóp-tarsada 1 omtudomanyi társasadban J u j s : i ^ r ó t e h e t s é k ö t l e t R Í

Ft .

pedig szigorúbb értelemben v e " J ^ k é t ° \ o r o n á é r t e l . szociológiai eloadasokat tartott. a d j a íróknak, akik Melyen alapozott, de nem hangos ; S z ü c S mondanivalójával nagv er-kodó progresszivitás tüntet.. k, p o . ! k , , g ^ sikereket arat-litikai. tarsadalomgazdaság. (szó- n a k Ö S M e f / r h » t e t l < M 1 termégzete nok. es irodalmi) megny.latkozá- s e h o , 8 e f n k j a n . l u t o n . P c s t P t .

w n t( -x . a 7 ; . , a r ^ ' i l t w1 « rövidesen elhagyja s visszatér

Társulat főtitkára, gyakorlati-kő - Vagj'vártwlra. Itt a ..Nagyvárad" gazclasagi e l ő a d ó k a t ,s tartott c j m ü , m u i l k a t 4 r s a k é ^ k e r e s i Aradon. Temesvárt. szűkös kenyerét mig végzetes be

Szólnay SándoT festő és grafi- tegsége következtében utói nem kus * 1893 XI. 4. Kolozsváron, éri a halál a Biharmegyei Köz-Képzömüvészeti akadémiát vég- kórház idegosztályán. Különös sett. A nagybányai kolonia tag- nyugtalanító-figuráját Szederkényi ja. Tájképeit, csendéleteit, figura- Anna irta meg ..Amig egy asz-lis munkáit (elsősorban: akt)1 szony eljut odáig. . ." cimü regé-Nagybányán s Kolozsvárt álli- nvének remetéjében, totta ki. Egyéb munkássága : Szuhanek Oszkár festő * 1887-paszteiL rézkarc, fametszés. ben Tasnádon. Tanulmányait Bu-

Szopós Sándor festő * 1881 IX. dapesten, Párisban végezte. Itthon S. Csiksaeredán. A dési szabad ' és külföldön értékes sikerei voltak, festőiskola vezetője. Elsősorban számos képe muzeális tulajdonban poi tréfestö, e minőségben 1928-ban (Bukarest: Lahováry arcképe).

Tabérv Géza publiciszta és re-gényíró * 1890 VII. 17. Nagyvá-radon. Jogi tanulmányai idején kezdett irni budapesti napilapokba. Külföldi tanulóévei alatt erős bal-oldali hatások alá került. Hazajö-vet hivatalt vállalt. A Károlyi re. zsim alatt főispáni titkár Bihar-megyében. Hivatalát vesztvén, uj-ságiró lesz. Legutóbb a „Nagyvá-rad" publicisztája. kulturankétek harcos vitatkozója. Rövid kisebb-ségpolitikai szereplése e lap ha-sábjairól indul. Mint „elégedetlen" a reformcsoporthoz csatlakozott, majd ennek intrazigensebb elemei-vel a M a g y a r N é p p á r t h o z . Az ujerdélyi irodalomba már bu-dapesti órtékjelzéssel és jelentős belletrista podgyásszal került (N é-m a h a r c c. svájci élményregénye és Á t a G o l g o t á n , háború alatt irt pacifista regénye látó és for-málni tudó irót mutatnak), de azért irodalom-politikailag — talán leg-kifejezettebben — ö tett vallomást az „erdélyi irodalom" s a maga er-délyisége mellett. Ezt a transilva-nizmust — ujerdélyi műveiben — csak mesetárgyai és dekorációi igazolják. Még kisebbségi regényé-ben a T ü z m a d á r - b a n is túlon-túl európai gondolatokat plántált a „kék hegyek" közé és regényé-nek szép, de nem legszebb szavai azok, amelyekben e kék hegyek-nek tesz szerelmi vallomást. A S z a r v a s b i k á -ban is hasztalan

kering Marosvásárhely s a Teleki kastélyok felett: madártávlati szép-ség amit hazahoz s a magáéból kell pótolnia. Ez a — Bolyaiakról irt- — történeti regénye külömben:

több (.egy-két mesteri) darabl>ól álló jelenet-sorozat és ragasztó anyagai közül az egyik: az agya gos. tapadós, még Bolyai-szárnya-kat is megkötő erdélyi föld. T. erdélyi kalandja fejlesztette ki azt a kettősséget is, hogy mig egyik kezével csontvázra vetkőzteti a történelmet, másik kezével tiszte-

T i r . a r a Tarnócz i

lettudóan kalapot r-mel a lehántott Tamásy György * 1888-ban Ka-dekorációk előtt. V e« t a F l a g e - jántón. 'Szolgabíró volt (1924-ig) 1 a n 8 és K l e m a t i s z o s ud- Marosmegyében. A .,Maros" c. ma-v a r cimen novellái, O k t ó b e r i rosvásárhelyi napilapba irt politi-em b e r e k c. regénye és versei is kai cikkeket. megjelentek. Színpadi müved kö- Tapsony Endre dr. ref. lelkész, zül a K o l o z s v á r i I! á l-nak tárcairó * 1891 XI. 29. Vidéki la-volt sikere. Az irodalmi társaságok| pókba, főleg a zilahi „Szilágy ság"-ós a vécsi Helikon tagja. ba irt- novellát, verset, társadalmi

„Tanara" Vegyigyár r. t. # cikkeket, könyivbirálatokat. Tas-1919 mint E l s ő T e m e s v á r i nádszántói lelkész. E n y v g y á r közker. társaság. Táray Ferenc színész * 1884 XII. 1925-ben Köhtn és Haas darmstattij 24.. Gimnáziumban érettségizett, vegyigyár bevonásával mai szer-; Szinm. Akadémiát végzett. Hét évig vezetét veszi fel. Alaptőke 8.000.000 í a Kolozsvári Magyar Szinház tag-lei. Gyárt- vegyicikkeket a bőr és ja s a későbbi impóriumévek alatt textil ipar részére. Vezeti: Dr.. is (budapesti szerződése idején) ven Kinsky Jenő vegyészmérnök. dégszerepel egész Erdélyben. Leg-

Tamási Áron * 1897 IX. 20. Far- nagyobb sikereit Shakespeare- és kaslakán. Gimnáziumot és Keres- Strindberg-darabokban aratta, kedelnvi Akadémiát végzett. Három Tárcza Bertalan zenetanár * 1882 évet kenyérkereső foglalkozásban' Alsóapsán. A Romániai Magyar Da-Amerikában töltött. Első irása losszövetség főtitkári állásában fejt 1922-ben jelent meg a ..Keleti Uj- ki eredményes szervező mnnkássá-ság"-ban. 1925-ben novelláskötete, got. Az u t o l s ó d a l c. férfikari jelent meg Kolozsvárt s ez időtől tnüjve pályadijat nyert, sűrűbben publikálja írásait az ..El- Tarnóczi I>ajos * Szentesen 188H lenzék", ..Keleti Újság". „Pásztor- jan. 9. A tiheologiai akadémiát liá-tüz" 'hasábjain. Magyarországi la- ront évig Debrecenben látogatta, a pok közül a ..Napkelet". ..Magyar negyedik évet amerikai egyetemen Hirlap" és ..Ilid" közöltek novellát.; hallgatta. 1913 óta bihari lelkész, tőle, 1928-ban — a Szépműves ("élt két évig a bihari egyházmegye es-kiadásában — megjelent első na- perese volt. Egyházi tekintetben a gyobb írásműve a S z ű z m á r i á s független egyházi berendezkedet K i r á l y f i . I>ekötö érdekességii (índependent.izmus) hive. Politiká-r< gényes-balladás história széke- ját. és publicisztikai tevékenységét Ivekről, szenivedésre elhivatott szép az októberi forradalom elvei detei. szegény Székelyországról. Szépség, rninálták. Ebből a szemszögből né-áhiió. földszerető, vérében ős pre- zi és élesen kritizálja a romániaj tcnciókat hordó fajta, örök meg- Magyar Párt cselekedeteit. Sokszor nemértett, kihez kegyetlen a világ szélsőségekbe csapó magatartása s a föld is hütelen: néhány alakja- miatt elkeseredett ellenfelei a párt-ban ecet a székelyt szublimálja s küzdelmet Tarnóczival szemben egy-ir róla szép színes — költeményt, j házi térre is átcsusztatják és T. Mint gondolati munka a túlzásba publiciszta, működéséből sarjadzott vitt irodalmi és publicisztikai szé- ki az a fegyelmi ügy is, amelynek kí'lykultusz magtalan gyümölcse. végső k;fejléseként, az erdélyi kon-

Táuti Teleki

vent-biróság 1927-ben esperesi < tány szerel le s ivonul vissza szülö-tisztségétöl megfosztotta. Számos falujába. A királyhágómelléki ref. cikke, tanulmánya jelent meg egy- egyházkerület létesítésében Teleg-házi és világi lapokban, alapitója dvnek derekas része van. 1925-ben és első szerkesztője az ..Egyházi a bihari egyházmegye főgondnoka és Iskolai Szemlé"-nek. önálló mii- vá választják. A ref. egyház beléle-vei: A h á z a s s á g i e s k ü . 1928.' tében haladó irányt képvisel. De-— Az i g é n e k s u g a r a i I. köt. inokratikus meggyőződését az Ci 1910. II. 1923. délvi kisebbségi politikában is ér-

Táuti A. Ludovic dr. theologiai vényesiti. Alelnöke volt a -Magyar tanár * 1895 XII. 23. A nagyvára- Párt nagyváradi és biharmegyei di gör. kath. theol. intézetben a tagozatának. Amikor azonban dogmatika tanára. Művei: P r i m a - 1926-ban a Reformosoport megala-t u l p a p i l o r in i s t o r i é . 1926. kul, Telegdy lemond tisztségéről s — Egy tört tanulmány Sz. Nicolas csatlakozik. Mezőtelegdi kastélya-dákok püspökéről (Cultura Cresti- ba ő hívja össze a reformcsoport ná, 1923 IV—VI). — A „Vestitorul", vezetőit az első vidéki értekezletre, szerkesztője. Teleki Ádám gróf * 1900-ban.

Tavaszy Sándor, a kolozsv. ref. Gazdasági Akadémiát végzett Ko-theol. fakultás igazg. tanára. * lozsvárt. Hallgatott jogot és theo-1888 II. 15. Sárpatakon. Kolozsvárt, logiát. A ref. egyházi közéletben Berlinben s Jénában tanult, 1915- résztvesz, külömböző tisztségeket ben filozofiai doktorátust nyert, visel. A kisebbségi közélet terén 1920-ban ny. r. tanár a kvári ref.1 1927-ben tűnik fel. közgazdasági és theol. fakultáson. Filozofiai művei: politikai publicisztikájával. I s m e r e t e l m é l e t , 1915. — Teleki Ár véd gróf * 1865 VI. 19. S c h l e i e r m a c h e r 1 rl o z o- Bécsben a Therezianumban tanult, f i á j a . 1917. — A j e l e n k o r majd jogot liallgatott Párisban és s z e l l e m i v á l s á g a . 1923. — Kecskeméten. A koalíció alatt ftig-S p e n g l e r f i l o z o f i á j a , 1921. getienségi programmal orsz. képvi-— A t u d o m á n y o k r e n d s z e . selő volt. 1918-ban brassói kasté-re , 1925. — A p á c z a i C s e r i , lyát feldúlták, akkor Kolozsvárra •I á n o 8 v i l á g n é z e t e , 1925. — költözött s ott szövőgyárat alapi V i l á g n é z e t i k é r d é s e k , tott. Mint földbirtokos növényter-1925. — Több tanulmány erdélyi melési kísérleteket folytatott. Ta-folyóiratokban. Felelős szerkesztő- pasztalatainak és tanulmányainak je a ..Református Sizemlé"-nek s eredményeit N ö v é n y e i n k egyik szerkesztője ,.Az Ut" c. fo- h a s z n á r ó l c. könyvében (Ko-lyóiratnak. Az Erd. Irodalmi Tár- lo/.svár 1926) foglalta össze. Az Ei -saság és a Kemény Zsigmond Tár-1 délvi Muzeum Egyesület alelnöke saság tagja. , volt.

Telegdy József mezőtelegdi bír- Teleki Domokos gróf * Kolozs-tokos * 1883-ban Mezötelegden. Ka- várt 1880 1. 11. Jogot végzett és tonai pályára készült, husz évet. államtudományi doktorátust szer korában mint liadnagy kerül ki a zett Kolozsvárt. A magyar főrendi-bécsújhelyi katonai akadémiáról.; háznak volt örökös tagja. Akti* Imperiumváltozás előtt mint kapi- részt vett a községi és megyei élet-

Teleki ( 286 Telepesek

ben. A változott viszonyok közt szövetkezeti ügyekkel (földmives-szövetség). egyházi ügyekkel (a görgényi ref. egyházmegye főgond-noka) foglalkozik és vezeti gernye-szegi „mintagazdaság"-át.

Teleki RaJph gróf, festő * 1890 Brassóban. 1912—14 Párisban ta-nult, háború után Bécsben, majd Nagybányán, hol állandóan megte-lepedett. Főleg figurális képeket fest, de állandóan foglalkozik gra-fikával is. Kiállított nagyobb erdé-lyi városokban s a Salonul Oficial-ban Bucurestiben.

Telekithéka, alapította gróf Tele-ki Sámuel, erdélyi kancellár (1739— 1822). Baselből hazatérte után kezd-te gyűjteni a polihisztor-főur köny-veit. majd Bécsből 1802-ben szál-líttatta le Marosvásárhelyre, e cél-ra emelt árkádos, oszlopos, galé-riás. egyetlen teremből álló könyv-tárhelyiségébe. 1822 óta lényeges gyarapodása nem lévén e könyv-komplexumnak, éppen száz eszten-dő tudományos fejlődése hijján pompázik itt ez a bibliothékának indult, de könyvmuzeummá petri-fikálódott nagy magyar kultural-kotás. Ideszállitásakor megölte az idők törpesége. a nemzeti irodal-mak nekilendülése óta pedig — egyre halkul az érdeklődés a téká-ba avult klasszikus szellem iránt. Igazi főúri kiállításban, fényes be-kötésben dúslakodnak itt a leg-szebb kiadásokban (köztük sok rit-kaság), a klasszikusok, a mathema-tikai, történelmi, földrajzi müvek! átlászgóliátok. A külföldi könyv-arisztokraták mellett- az azon kor-beli magyar könyvészet szegényes termékei is elhelyezést találtak a kancellár felesége szorgoskodásá-ból. A magyar könyvjegyzéket is magában foglaló nyomtatott négy

kötetes címszótárt (40.000 könyv-ről) Bécsben adta ki maga Teleki gróf az 1796, 1800. 1811. 1819 évek-ben. Rendelkezése szerint, könyvet csak a helyszínén lehet használni könyvtárában. Autorizációt nvert végrendelete az 1852, 1863, 1885 és 1925 években. Rendes nyitási nap-jai nincsenek a tékának, de kívá-natra megtekinthető nyáron, mint-hogy - tűzbiztonsági szempontból -fűtés, világítás nincs, ugyancsak a kancellár végrendelkezéséből. Ke-zelő és felügyelő könyvtárosa min-dig ^y-^gy ref. kollégiumi tanár. A gyűjtemény jelenlegi tulajdonosa (1928): gróf Teleki Károly, Sárom-berke (V. ö. Bajza József 1846. Ka-zinczy 1817. Biás István 1908. Gu-lyás Károly 1910 és 1925 évi köz-léseit.) G. K.

Telepesek kisajátítása. Az erdé-lyi agrárreform során, a törvény 10 §-a alapján kisajátittattak azok-nak az erdélyi és bánsági magyar telepeseknek kisbirtokai, akik az 1880—1910 években lefolyt magyar telepítési akció alatt jutottak 15— 24 kat. hold kiterjedésű földjeik-hez. A 10 § szószerint azt mondja, hogy az 1885 január elseje után telepittettek parcellái kisajátittat-nak addig a mértékig, amely meg-felel a 92 § szerint az illető vidék jogosult földigénylői számára meg-állapított mértéknek. Az összesen 42.100 hold szántóból kisajátitta-tott 24.051 hold. (Kzek a telepes birtokok 50 évi részletfizetésre 11,300.000 arany korona vételáron jutottak a telepesek kezébe azzal, hogy 50 év után kizárólagos birto-kukat képezi, kiköttetvén — sú-lyosabb szerződési sérelmek eseté-re — az állam visszavásárlási joga-Telekkönyvileg a parcellák csak 1919-ben írattak a telepesek nevé-

Tp»r»of j 287 ) Temesvár i

re.) A kisajátítás ellen 2885 bán-sági és erdélyi telepes panasszal fordult a Népszövetséghez, rámu-tatván az agrárreform intézkedésé-ben a párisi kisebbségi egyezmény súlyos megsértésére. A Népszövet-ség tizes tanácsa előtt Titulescu védelmezte a román álláspontot és szociális szempontok kihangsulyo-zásával is igyekezett bizonyítani a kisajátítás ill. a 10 § paragrafus alkalmazásának jogszerűségét. A mindkét fél részéről beterjesztett hatalmas bizonyítási anyag révén az erdélyi agrárreform egész kom-plexuma feltárult a Népszövetség előtt, amely azonban mégsem került abba a kényes szituációba, hogy a jogkérdésben döntenie kelljen. Ro-ntania ugyanis 700.000 arany lej kát pótlást ajánlott fel a telepesek-nek (az agrártörvény által stipu-lált kisajátítási árakon kivül), s a tanács arra az álláspontra helyez-kedett. hogy a román kormány ajánlata ugy a kolonisták érdeké-ben. mint az egymás mellett élő népcsoportok békés együttlétének érdekében kielégítőbb, mint volna egv bírói itélet, mely esetleg a 10 § t semmisnek nyilvánítaná, s azért ugy látja, hogy a román kormány ajánlata alkalmat ad neki, ezt az egész ügyet, abban meggyőződés-ben befejezni, hogy kielégítő egyez-ség jött létre a román kormány és a román állam egyes polgárai kö-zött.

Temesi Agrár Takarékpénztár rt.. Temesvár. # 1869. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 15 millió. Tartalék-alapok: 25,527.649. — Az igazgató-ság elnöke: General Constantin Coauda. Vezérigazgató: Balla Hu-gó. Fiókok: Arad. Kolozsvár, Nagy-szeben. Az 1928 junius 30-án meg-

tartott rendkívüli közgyűlésen av. intézet a Banca Comerciala Italiana 9 Romana, buearesti intézetbe va-ló beolvadást határozta el és ezen időtől, Banca Comerciala Italiana §i Romana fiókja uj cég alatt mű-ködik.

Temesvarer Volksblatt, napilap # 1902-ben. Első szerkesztője K a s t r i e n e r Samu volt. Hábo-rú előtti években vidéken szokat-lan magas példányszáma volt. Ké-sőbb visszaesett, de a legújabb években bátor közéleti hangja új-ra kedveltté tette. Szerkeszti: W e i l Árpád.

Temesvarer Zeitung temesvári német napilap, mai struktúrájában két lap összeolvadásából, a régi Te-mesvarer Zeitung és a később in-dult Neue Temesvarer Zeitung (Lo-vas Antal) fúziójából állott elő. Er-délyi méretekihez képest nagy pél-dányszámban megjelenő estiláp. Ol-vasói a temesvári és temesvárvi-déki német ajkú (de nem elsősorban sváb) olvasókból és a városi ma-gyarságból rekrutálódnak. Főszer-kesztője L o v a s Antal.

Temesvári Bank és Kereskedel-mi rt.. Temesvár. # 1906. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 50 millió. Tarta-lékalapok: 81 millió. Az igazgató-ság alelnöke: Aristid Blank. Ve-zérigazgató: Szana Zsigmond. Fió-kok: Temesvár-Gyárváros, Temes-vár* Józsefváros. Temesvár-Belvá-ros. Orsova. Nagyszentmiklós, Zsombolya, Oravica. Resica, Perja mos, Lúgos. Nagykomlós. Az 1927 évi rendes közgyűlésen az alaptő-kének 75 millió leire felemelését ha-tározták el.

Temesvári Első Takarékpénztár rt., Temesvár. # 1845. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltün

T t m e s v á r i ( 288 T e r h e s

tetett- alaptőke: 30 millió. Tartalék-alapok: 14.552.328. — Az igazgató-ság elnöke: O. Neamiu. Vezérigaz-gató: Szeltmann Pál. Az intézet 1»28 március 11-én tartott rendes közgyűlésén az alaptőkének 30 mil-lió leiről 50 millió leire való fel-emelését határozta el. Érdekközös-ségijen a Banca Comertului S. A. Craiova, intézettel.

Temesvári Hirlap, napilap. ±t l!HI3-ban. felelős szerkesztője B i -r ó Pál volt. Követi a szerkesztés-ben: P o g á n y Mihály, kinek ke-zébe 1906 a lapvállalat is átmegy. Kedvező viszonyok között a T. H. Erdély egyik legszilárdabb lapvál-lalatává fejlődik. Pogány Mihály halála óta — kisebb megszakítástól eltekintve — fia. P o g á n y Lász-ló jegyzi mint felelős szerkesztő, akinek e legnagyobb terjedelmű er-délyi lap szerkesztésében erőskezű segítője A s z t a l o s Sándor. A T. H. olvasókerülete főleg a Bánság.

Temesvári kath. főgimnázium, alapította dévai Bibics Jakab ere-detileg Szentannán. Arad várme-gyében. 1750-ben. 1788-ban helyez-tetett Temesvárra. Piaristák veze-tése alatt áll. a tanitás nyelve — osztályonként, fokozatos beveze-téssel — a román nyelv. 1928-ban a tanulók létszáma 294.

Temesvári Lloyd Társulat a ke-reskedelmi ós gazdasági élet fej-lesztésére alakult egyesület műkö-dését. 1866-ban kezdte meg s mi-után a Timisoarai Tribunal 1925 évi C. 4485 sz. határozatával jogi személyisége az uj viszonyok közi is elismertetett, változatlanul mű-ködik. Már 1868-ban a T. L. kebe-lében áru- és terménycsarnok is alapíttatott, mely a kereskedelmi szokásokat, mint követendő jogsza-bályokat, állandósította s ezáltal a

gabona és terményüzletekre hasz-nos befolyást gyakorolt. Hatáskö-rét utóbb értékpapírokra is kiter-jesztvén, alapját képezte áru- és értéktőzsde megalkotásának is — 1910 április 3-án. Ez a tőzsde a há-borús évek kivételével minden szükségletet kielégítve működött, hü tükre volt az áru- és értékpiac valóságos helyzetének, de — mi-ntán kiküldött román miniszteri biztos tekintettel a készülő tőzsdei unifikációs törvényekre, működését felfüggesztette, — ideiglenesen szü-netel. A gyakorlati élet szempontjá-ból legfontosabb szerve a Lloyd társulatnak: a választott bírósága. (Lásd: Lloyd bíróság). A T. L. tág-ja a Bánság valamennyi számotte-vő kereskedője, gyárosa, mezőgaz-dája. de külföldi cégek is nagy számmal. A T. L. elnöke Totis Ru-dolf. első igazgatója Lindner Ármin.

Temesvári Műegyetem, # 1920 november 5-én elektromechanikai és bánya-kohómérnöki szakosztály-ival. A T. M. 20 tanszékkel műkö-dik. a rendes tanárokon kivül 12 előadóval. Az első évben beiratko-zott 125 hallgató, a negyedik év-ben a hallgatók száma 499 volt. El-ső végzett növendékei 1924—25 év-ben hagyták el az intézetet: 14 vil-lamossági és 18 bánya-kohómérnök

Temesvári sörgyár R. T. alap-tőkéje 20.000.000 lej. — Inveszt tő-ke 254.517 a. 1. — 618 HP. — Sa-ját elektromos üzem. — Kapacitá-sa 180.000 .hl. sör.

Temesvári szeszfőzde és finomító rt. alapt. 12.000.000 lej. Inveszt. tő-ke 2.338.600 a. 1. — 550 HP. — 260 munkás.

Terhes Gyula a Romániai Gra-fikai Munkások Szövetségének fő-titkára, * 1882-ben. Kolozsvár vá-ros tanácsosa.

Tessitori ( 289 ) Teutsch

Tessitori Nóra N. (Kömives Nagy Lajos hírlapíró felesége) * 1894 XII. 31. Kereskedelmi iskolát és tanitó-nőképzőt végzett. Hivatásos vers-előadó művésznő, első előadó est-

1872—74 Lipcsében van, 74-ben Berlinben tanul. Hazakerülvén he-lyettes tanár az evangélikus theolo-giai szemináriumban, később ugyan-ott rendes tanár és igazgató. 1898-ban nagyesüri lelkész, később sze-beni lelkész. 1906-ban evangélikus püspök. A jelenkori szász tudomá-nyosság nemcsak szeniorát, hanem legnagyobb teljesitő-képességü em-l>erét is tiszteli Teutsch püspökben,

' akinek történelmi oeuvre-je, elsősor-ban az erdélyi szászok történetéről irt többkötetes müve szinte a ge-rince a szász tudományos iroda-lomnak. Ugy ezt a müvét, mint az evangélikus egyházról és iskoláról

jót 1920-ban tartotta Kolozsvárt. Ez időtől sűrűn felkereste az erdélyi városok pódiumát és klasszikusok, modernek (erdélyi poéták mü-veinek is) interpretálásával széles1

körökben verskultuszt teremtett. Egyszerűség, zeneiség, a vers gon-dolati és hangulati elemeinek ma-radéktalan tolmácsolása jellemzik előadó stilusát és teBzik indokolttá mindig teltházas sikereit.

Teutsch Friedridh D. nagyszebe-ni ev. püspök * 1852 szept. 16. Se-gesvárott U. o. végzett gimnáziu-mot, azután egy évig Nagyszeben-ben jogot hallgatott. 1870-ben Hei-delbergben theologiai és történel-mi tanulmányokat végzett; Watten-bach' és Treitschke voltak tanárai.

Erdélyi Lexikon

irt történeti műveit bizonyos er kölcsi pátosz jellemzi. Legfonto-sabb müvei: G e s c h i c h t e d e r S i e b e n b ü r g e r S a c h s e n , f ü r d a s s & c h s i s c h e V o 1 k, melvnek első kötetét még G. D. Teutsch irta, H—IV. kötetét Fried-

19

Teutsch ( 290 Tibor

rieh Teutsch; a IV. kötet 1926-ban jelent meg s 1919-en tul viszi a szá-Bzok történetét. — D i e S i e b e n -b ü r g i s c h — S ä c h s i s c h e n S c h u l o r d n u n g e n 2 Bde. — G e s c h i c h t e d e r e v a n g e -l i s c h e n K i r c h e in S i e b e n -b ü r g e n 2 Bde 1921 N. Krafit. — B i l d e r a u s d e r v a t e r l ä n -d i s c h e n G e s c h i c h t e . — B i l d e r a u s s d e r K u l t u r g e -s c h i c h t e d e r s i e b e n b ü r g . S a c h s e n . — G e o r g D a n i e l T e u t s c h , G e s c h i c h t e s e i -n e s L e b e n s . N. Krafft, 1908. — Kót nagyobb müvét rövidebbre össefogott kiadásban is megje-lentette: D i e S i e b e n b ü r g e r S a c h s e n in V e r g a n g e n -h e i t u n d G e g e n w a r t („Ein-bändige Sachsengeschichte") 192b. 2. kiad. 1924. — K i r c h e u n d S c h u l e d e r S i e b e n b. S a c h . e e n in V e r g a n g e n h e i t u n d G e g e n w a r t (..Einbändige Kir-chengeschichte") Krafit 1923. — Számos „Emlékbeszéd".

Teutsch Gvula gépgyára Brassó (Turnätorie de Fier sji' Fabricä de Ma^ini Bra§ov) invesztált tőke 77.400 a. 1. 33 szerszámgép, 98 HP. 80 munkás. Gyárt: 140 tonna kféle géprészt (közlőmüveket, armatúrá-kat. szivattyualkatrészeket stb).

Teutsch Julius, a barcasági rou zeum igazgatója, gyáriparos, 1897.1

óta foglalkozik östörténelmi kuta-tásokkal és gyűjtésekkel. 1908-ban öt más gyűjtő társaságában meg-vetette alapját a baroasági szász muzeumnak. Kutatásairól irt bo számolói megjelentek: Mitteil. d. Anthr. Ges. in Wien, Archaeologiai Értesítő, Zeitschrift f. Ethnologie, Anthrop. u. Urgeschichte, Mitteil, d. Com. d. Wiener Akademie d. Wissensch., Buletin de la Sect-

Scient. de L'Academie Roumaine. stb.

Teutsch Walther szász festő * 1883-ban Brassóban. 1903-ban adta magát pikturára. Münchenben ta nult. Tájkép, figurális és portré müvei tették ismertté nevét. Elő szeretettel veszi témáit a bajor hegyvidékről, Erdélyből és Délti rolból. A müncheni iparművészeti iskola tanára.

Theil Fritz dr. erdélyi szás« nubliciszta * 1895. Orvosi oklevc let szerzett Gráchan s tanulmá nvokat végzett a berlini politikai főiskolán. Szebenben előbb a „Ta gespost" szerkesztője volt. jelen leg (1928) a „Siebenbürgisch Deutsches Tageblatt" főszerkesztő-je. Bukarestben él. onnan küldi politikai információit ós vezéreik keit. U. o. a L u x távirati iroda vezetője.

Thury Kálmán ügyvéd * 1871 VII. 1. Jelentős szerepet tölt be a ref. egvhá/.i élet területén, a R» rályhágómellóki Egyházkerület fő-ügyésze. A politikai életben már a magyar rezsim alatt is résztvett. Változás után az erdélyi magyar politikai mozgalmakban játszik tiv szerepet. Konzervatív ala pon s a vezetőségi politika mel lett áll: élesen állást foglalt ugv Krenner, mint Bernádyval szeit. ben. A nagyváradi ügyvédkamara prodékánja."

Tiblesana Takarék és Hitelinté zet rt„ Dés. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 5,003.704.— Tartalékalapok : 841.386.—

Tibor Ernő festő, * 1885 II. 28. Nagyváradon. Tanult a budapesti festő-akadémián és három frvtg Párisban (Academie Julien). Első kiállításit a Müvészházban ren-

Timisiana Tompa

dezte 1910-ben nagy sikerrel. Vol-tak kiállításai Németország s az '•szaki államok nagy városaiban, mpériumváltozás után Bukarestben is. Impresszionista. A népéletből vett motívumok, mozgócsoportok különösen érdeklik. Portréban is nívót jelent.

„Timl§iana" Banca de Credit si Economii S. A., Temesvár. # 1885. Az 1927. december 81-iki mérleg-e n feltüntetett alaptőke: 50 mii-Hó. Tartalékalapok: 25,780.307. Ve-zérigazgató: Sítescu N. Fiókok : Buziás, Csákóvá, Facsád. Vinga. Nagyszentmiklós. Detta. l'erjámos. Rékás.

Titán, Nadrag, Calan Vasmüvek (Uzinele Metalurgice Unité Titán, Nadrag, Calan S. A.) központi iro-dája : Bukarest. Alaptökéje: ••{00,000.000 lej. A vállalkozás négy üzemet foglal m,'igába: 1. T i t á n . ' inveszt. tőke 1,000.000 ar. 1. Egy, hengermű, 25 szerszámgép. 10G0 HP., 335 munkás; gyárt: 5000 ton-na fekete fémlemezt, 4800 tonna ólmozott lemezt. 5400 tonna dró-tot, szeget és szegecset. — 2. U. F e r d i n á n d (Jud. Severin) in-veszt. tőke 2,329.000 ar. 1. Felsze-relése: 3 Martin-kemence, három hengermű. 49 szerszámgép. 1722 lóerő. 600 munkás dolgozik. Gyárt 15.000 tonna hengerelt vasat, közte lemezeket is. — 3. U. N a d r a g . íGavojdia, .Ind. Severin) inv. tőke 1,601.000 a. 1. Két hengermű, 82 szerszámgép, 1280 HP. 830 mun-kás. Gyárt 10.000 tonna vékony fekete "lemezt. 4000 tonna horgany-zott bádogot, 2500 tonna külf. ke reskedelmi öntvényt, közte kály-hákat. — 4. U. C a l a n (Criseni, jud. Hunedoara) i. t. 1.063.000 a. 1. Egy nagy olvasztó. 1711 HP., 600 munkás. Ovárt: 25.000 tonna

nyers öntvényt és 3500 tonna ke-reskedelmi öntvénvt (öntött csö-vek).

Töltés Ernő romániai ref. espe-res * 1883 VI. 7. Berzován. Lel-kész volt Vulkánban, Székelyke-íeszturon, Berzován. 1921-től bu-karesti esperes (egyházmegyéje a régi-királyságra, Bukovinára és Basarábiára terjed ki . A romániai egyházkerületek ügyvivője. Meg-jelent egy kötet egyházi beszéde s egy irod. tört. közleménye: A m a g v a r e p o s z t ö r t é n e t e . Szerkesztője volt a „Bukaresti Magyar Hirlap"-nak.

Toldalagi Mihály gróf * 1890 Nyáirádszentbenedeken. Progresszív megnyilatkozásaiból már impérium-változás elölt ismert, politikai em-ber. Az ujabb erdélyi politikai mozgalmakban a reformisták ol-dalán áll. Reálpolitikát, mindenek-előttvaló gazdasági erősödést hir-det. Irt kisebb politikai röpirato-kat s néhány hirlapcikket.

Tompa Béla operettszinész * Budapesten 1889. Kecskemét. Nagyvárad. Budapest. Kolozsvár. Marosvásárhely, Temesvár. Arad voltak színészi, rendezői és műve-zető-igazgatói működésének állo-másai. Erdélyi működése alatt az operett-társuiatok erőssége volt. Irt két szkeecset és operett-szö-veget.

Tompa László költő. * 1883 XII-14. Jogot végzett, levéltárosi vizs-gát tett. 1919-ig közigazgatási pá lyán dolgozik Székelvudvarhelven. 1920-tól a „Székely Közélet" szer kesztője s a székel yudvairhelyi vá-rosi tanács tagja. Magánosságában háborítatlanul, organikusan fejlő-dött erős talentum, élettel és mű-vészettel szemben felelős lelkiisme-ret. Nehánv verse mint a K a l a u z

Thorma ( 292 ) Thorma

cimü, mullhata/tlan érték. Müfordit.i- 1894-ben a párisi Salonban „men-saiban Gottfried Kellerhez jutott t i o n h o n o r a b l e " - t nyert. legközelebb. Könvvei: E r d é l y 1896-ban állítja ki az A r a d i

V é r t a n u k cimü képét Buda-pesten, 1917-ben Fámban. 1897-ben festi a B é k e s s é g V e l e -t o k (Szegedi Muzeum tulajdona) <'imil kópét. Máig leghíresebb al-kotása: az O k t ó b e r e l s e j é n ! 903-ban megnyeri a Lipótvárosi

Tompa Liszlö

h e g y e i k ö z t . 1921 Kolozsvár. — É s z a k i s z é l , 1923 Székely-udvarhely.

Thorma János festő, a „Nagy-bányai Festőtársaság" diszelnöke, * 1870-ben Kiskunhalason. 14 éves kora óta él Nagybányán, itt is érettségizett. 1888-bain rajztanár jelölt Budapesten. 1889—90 Hol-'sy tanítványa Münchenben.

1891—97 között négy évet tölt Pá-risban. Utazásaiban tanulmányozta az olasz, spanyol, belga képtára-kat. 1896-ban egyik alapitója a nagybányai festőkoloniának. 1902-től 25 éven át a Nagybányai Fes-tőiskola tanára és igazgatója. EIBŐ festménye, A s z e n v e d ő k (a Szépművészeti Muzeum tulajdona)

fé;

Kaszinó diját, 1904-ben St. Louis-ban I. aranyérmet, 1905-ben Mün-chenben az I. oszt. állami arany-érmet. Ismertebb művei még: S z e p t e m b e r v é g é n , Ko-c s i s o k , K á r t y á z ó k , Mo-d e l l e k , I b o l y a s z e d ő k , Ma-j á l i s . 1927-ben visszavonul a festőiskola vezetésétől, de Nagy-bányán marad és művészetének uj útjait keresi. Ujabb kotapoziciói-ban a mind világosabb tónusok dominálnak. Régebbi ég ujabb ké-peiben a tisztán pikturális ele-

Tordai c e m e n t g y á r Tóth

mek mellett sok a, szociális mon-danivalója. 1924-ben a B e n e M e-r e n t i I. oszt. aranyérmével tün-tették ki.

Tordai cementgyár, alaptöke 6,000.000 lej. — 339 munkás. Köz- í pontja Bucure§tiben.

Tordai sörgyár r. t. alaptőkéje 7.500 000 lej. — 380 HP. — Kapa-citása 150.000 hl. sör.

Torday József, a Lapkiadó R. T, igazgatója * 1890 I. 24. Felső-kereskedelmi iskolai tanár volt 1912—1920. Az ,.Erdélyi Szemlét-szerkesztette 1919—1920 években. 1920—1927 a Minerva rt. igazgató-ja, 1927-től a Lapkiadó ig. s mint ilyen, a „Keleti Ujság" admi-nisztrátora. Megjelent müvei: A f o l y ó s z á m l á k t a n a , 1913. — A k ö z g a z d a s á g t a n é s s z o -c i o l ó g i a r ö v i d v á z l a t a .

Torma Miklós * 1856 VI. 16. Mag var orsz. gvül. képviselő volt 1887—1891. Azután Szolnok-Do-boka megye alispánja 1903-ig. N'agy feltűnést keltett és a ma-gyar politikai életben sokszoros hivatkozás tárgya volt P o l i t i -k a i v á l s á g u n k i r á n y a i cimü 1910-ben megjelent munkája, melyben, épugy mint országos fel-tűnést keltett beszédeiben eg^ modern igazságos államélct be vi-ze tósét s a nemzetiségi kérdés tisztességes megoldását követeli. Érdekes eszméket vetett fel a ro-mán intelligencia hivatalbeli elhe-lyezkedésének megkönnyítésére is. (1900 okt 8. kassai agrárgyűlésen.)

Tornya Gyula dr. ügyvéd -1877-ben Pancsován. Impériumévek alatt résztvett a temesmegyei ma-gyarság politikai megszervezésé-ben. 1925-ben a kisajátított ma-gyar t e lepes t perét vezette Genf-ben. 1926-ban szenátor volt. I>ap-

cikkeiben élesen állást foglal a ro-mánul nemtudó magyaroknak par lamentbe választása ellen.

Török Andor dr. Háromszékme-gye alispánja * 1872. Kézdivásár helyen. 1901—1917 években e vá-ros polgármestere, 1917—1919 Há-romszókmegye alispánja. Akkor állását veszti, s lakóhelyéről ki-utasittatik. Internálva is volt (egy évig s 45 napig az alsószombat-falvi intern, táborban). Hadbíró-sági eljárás folyamán felmentei ték. Jelenleg (1928) a kézdivásár-helyi ref. egyházmegye főgondno ka, a sepsiszentgyörgyi Székely Miko-Kollegium gondnoka, a Szé kely Muzeum igazg. elnöké. 1926 27 magyarpárti orsz. képviselő. A Kézdivásárhelyi Takarékpénztár elnöke.

Török Bálint gazdasági szaklap szerkesztő, egyesületi titkár * 1887 Kolozsvárt. Gazdasági Aka-démiát végzett. Az Erdélyi Gazda sági Egyesület titkára;* ugyan ilyen minőségben vezeti az Erdé-lyi Méhész Egylet és a Kolozsvári Gazdasági Egylet ügyeit is. Saját kiadásában megjelent szaklapok : E r d é l y i G a z d a , M é h é s z e t i K ö z l ö n y , K ö z g a z d. S a j t ó -t u d ó s í t ó szerkesztője.

Torontal Banca de Credit Co-mert, Temesvár. Az 1927. deceni ber 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőkéi 5 millió. Tartalékalapok: 25.534.

Tóth Elek színész * Czegléden 1875. Kecskeméten gimnáziumot végzett s jogot hallgatott, azután az Orsz. Szinm. Akadémia növen déke volt. Játszott Aradon, Kecs keméten, 26 éven át a nagyváradi szinház tagja. 1927-től a Kolozs vári Magyar Színháznál. B á n k B á n . H a m l e t . L u c i f e r , C y-

Tóth ( 294 , Totis

r a n o stb. szerepeiben szerezte ineg a közönség elismerését.

Tóth Gyula festő * 1891 III. 20. A müncheni festőakadémián ta-nult, annak elvégzése után Páris- j ba tett tanulmányutat. Budapesten kiállított képeiből a Szépművészeti < Muzeum vásárolt. Erdély nagyobi) városaiban többször rendezett ki- j állítást. Elsősorban portréfestő.

Tóth István grafikus * 1892 V. 29. Marosvásárhelyt. Képzőműve-szeti iskolát járt Budapesten. 1919-től Kolozsvárt rajztanár. Üt önálló kiállítást rendezett akva-rellekből, rajzokból, linóleum-met-szetekből. Van 4 kézinyomásu, 10-10 darab szines linoleummetszetet tart. gyűjteménye (Amatőr kiadás). Illusztrált meséskönyvoket és disz műveket, tervezett " nagyszámmal művészi bekötési táblákat.

Tóth Sándor hirlapiró * 1891 Zsibón. 1911—16 kolozsvári napi-lapok munkatársa. Később saját kiadású hetilapok, szerkesztője. T ü k ö r , V á g ó h í d c. lapjai sok-szor bántóan éles társadalmi ri-portokat hoztak. 1927-ben indított E11 e n 6 r-e inkább politikai jel-legű. konzervatív színezettel. Lap. j jait jórészt egyedül írja. S z i n-h á z é s T á r s a s á g címen is adott ki hetilapot.

Tóthfalusi József * 1869 X. 21. Marosvásárhelyt. TJieologiát Nagy-enveden, jogot Budapesten tanult. 1893—95 ref. püspöki titkár Ko-lozsvárt. 1895-ben lelkész Maros-vásárhelyen. Számos egyházme-gyei és egyházkerületi tisztséget; töltött be 1925-ig, amikor az egy-! házi közélettől visszavonult. 1912— 1928 a Kemény Zsigmond Társa-! ság elnöke, önálló művei: E g y-s é g e s l i t u r g i a a m a g y a r ev, ref . e g y h á z b a n . Kolozs-

vár 1904. — K é p e s S z e n t B i b l i a . Stuttgart-Deutsche Ver lagsanstalt kiadása, 1908 (ezernél több művészi illusztrációval). — Meg v a n í r v a bibi. igék gyűj-teménye, Marosvásárhely 1928.

Totis Rudolf nagyiparos * Buda-pesten, 1881 IX. 27. Kereskedelmi iskolát végzett s pályafutását a Hatvani - Deutsch koncernben

kezdi. Egy cukorgyárat vezet, at már 1906-ban a temesvári Gyapjú ipar r. t. igazgatója. 1914-től u. o. vezérigazgató. Vezetése alatt a szerénynek indult vállalkozás ha talmas méretekben fejlődött (lásd Ind. Láneí) és Totis ugy ipari tel-jesítményeivel, mint szociális tény-kedéseivel (gyári bölcsödé, aggok menháza stb.) egyénileg is nagy jelentőségre emelkedett. Teljesí-tette azrtkat a kötelességeket, me-

Trans i lvania ( 295 , Trózner

lyeket — pozicionális erejétől — társadalom és kultura elvárhattak. Személyi érdemeit legfelsőbb hely-ről jövő kitüntetések (Román Ko-ronarend, Román Csillagrend pa-rancsnoka stb.) valamint közgaz-dasági és társadalmi képviseletek — edső tisztségeik felajánlásával — jutalmazták (Lloyd Társulat, Unió Klub). A Temesvári Keres-kedelmi ós Gazdasági Bank elnö-ke, az Ugir igazgatóságának és a legfőbb vámügyi tanácsnak tagja. Belga kir. konzul.

Transilvania, armatúra- és gép-. gyár r. t. (Fabrica de armaturi ?i! Masini S. A.) Trg. Műre?. Alaptőke 4,500.000 lej. Invesztált tőke 104.430 a. 1. 56 szerszámgép, 100 IIP. 110 munkás. Gyárt tiizolto bcrend. tárgyakat, arinaturák.-u, közlőműveket és szerszámgépeket 300 tonna mennyiségben.

Transylvania Bank rt.. Kolozs-vár. # 1872. Az 1927. december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 15 millió. Tartalékalapok: 5,443.051. Az igazgatóság elnöke. Balázs Ferenc. Vezérigazgató: László Endre. Fiókok: Csikszere da, Csikszentmárton. Ditró, Gyei-gyószent-miklós, Gyulafehérvár, Kézdivásárhely, Marosujvár, Torda.

Tréfán I^eonárd ferencrendi v. tartományi főnök * Kézdiszentke-reszten 1875 XII. 15. Nagy szei vező munkát fejtett ki a kath. saj-tó megteremtése és fenntartása ér-dekében. Az ő kreációja a Szent Bonaventura nyomda vállalat, mely tízezres példányszámokban állítja elő a Ferencesek folyóira-tait. a ,.Ilirnök' szépirodalmi la-pot, a ..Katholikus Világ" és a j „Szent Kerszt" c. időszaki nyom-tatványokat, melyeknek T. a szer-j kesztője. A sajtóvállalat helyiségei]

. kolozsvári ferenezrendi kolostor-ain nyertek elhelyezést. A „Hir-lök" 1903. jelent meg először .Szent Ferencz Hírnöke" cimmel,

mai nevét, formáját és irodalmi jellegét 1923. nyerte. Tréfán az ujraélodő katholicizmusnak debat-ter képviselője. Ismeri a szó ere-jót ós a hatás eszközeit. A nézete szerint destruktív sajtó ellen — sajtóval harcol — és publiciszta-tolla a hit ünnepi frazeologiáj* mellett nem hanyagolja el a hét-köznapi meggyőzés eszközeit sem. Főbb müved: É l ő v i z e k mel-l e t t . — T á b o r h e g y i f ény -b e n . »

Tristis 1. Stepper Vilmos. Trózner Lajos tanár * 1867 Ma

rosvásárhelyt. Theologiát végzett, később tanári vizsgát tett s 1898-tól a marosvásárhelyi ref. kollé-gium tanára. Székely" népköltészeti maradványok gyűjtésével foglalko zott s önálló kötetben ilyen tár. gvu tanulmánya is megjelent (1900). A Kemény Zsigmond Tár-

Tulbure (296 Tusa

szabadiskolán előadásokat tartott; az E. Kárp. E. titkára.

„Turda" S. A. üveggyár (köz-pontja Cluj). Alaptőkéje 14,000.000 lej. — 928 munkás. — Különféle üvegáruk; 1140 vagon évi kapaci-tással.

Turnovszky Sándor dr. * 1889 VII. 21. Marosvásárhelyen. Buda-pesti és külföldi egyetemeken ta-nult. A Galilei Körnek 1912-ben el-

i nöke volt. 1918 októberben a ma rosv. Nemzeti Tanács titkára. Üg> véd Marosvásárhelyen. Német la-pokban közölt büntetőjogi tanulmá-nyain kivül önálló müvei: H á r o m t a n u l m á n y a h á b o r ú r ó l , Franklin 1915". — D i e Zu k u n f t d e s V ö l k e r r e c h t s , Berlin 1916. A Páneurópa mozga lom erdélyi szóvivője; a munkát, kultura terén is dolgozik. Munka-társa volt a „Keleti Ujság"-nak és a ..Korunkénak.

„Turul" cipőgyár Timi§oara, alapt.: 30 000.000 lej, invesztált tő-ke 4.480.000 a. 1. — 330 HP. — 600 munkás. Évi kapacitás 900.000 pár cipő.

Tusa Gábor ügyvéd * 1890 X 18. Az erdélyi ref. egyház életében fejt ki munkásságot mint az egy házkerület tanácsbirája és a kolozs vári egyházmegye ügyésze.

saság alelnöke e ez egyesület tör-s ténetét is megirta (1914).

Tulbure Gheorghe tanügyi fő-' inspector, román iró * 1880. Teolo-giai tanulmányokat végzett Nagy-szebenben, a bp. egyetemen filo-zófiát hallgatott. Impérium előtt egyházi szolgálatban áll, 1919-ben kilép, tanügyi szolgálatot vállal. Egy cikluson át kamarai képviselő (Goga politikai hive). Azután Nagyvárad polgármestere. 1922-től újból inspektor. Irt novellákat, irodalmi életrajzokat, kulturhisto riai jegyzeteket s van egy magyar nyelvű müve is: az első román bibliafordításokról (Oradea 1919). Sürün tartott irod. konferanszokat. egyet magyar nyelven ie.

Tulogdy János dr. a természet-; rajz tanára * 1891 X. 12. A ko-lozsvári ref. kollégiumnak 1918-tó. tanára. Megjelent müvei: K o l o z s v á r k ö r n y é k é n e k p l e i s t o c e n k é p z ő d m é n y e i , 1925. — E r d é l y g e o l o g i á j a , Kvár 1926. — I s k o l a i t a n u l -m á n y i k i r á n d u l á s o k . — Á l l a t t a n (tankönyv) 1925. — A természettudományok és a techni-ka köréből cikkei jelentek meg et délyi folyóiratokban. Az Erd. Mu zeum Egyesületben és a Munkás-

u . Udvardy Ignác festő * 1877-ben.

Husz évig a nagyváradi gimnázi-umban rajztanár volt. 1924-től dol-gozik Nagybányán, mint az ottani művészi hagyományok folytatója. A Nagyb. Fest. Társ. törzstagja. Kollektív kiállításaival (többek közt Nagyváradon 1927-ben) jelen-tős sikerekhez jutott.

Udvari József dr. hírlapíró * 1884 Szilágyszentkirályon. Jogi évei vé-geztével Szilágysomlyó város tana csosa lett. Háború után ügyvédke-dett, de 1923 óta csak újságírással foglalkozik, szerkeszti a „Szilágy-somlyó" cimü lapot és más lapok-nak is munkatársa. Kulturális egye-sületek élén is tevékenykedik

Ugir (Uniunea Generalá a Indus-tria?ilor din Románia) Romániai Gyáriparosok Országos Szövetsége, melynek központja Bukarestben, kerületi igazgatósága Kolozsvárt van. A kezdeményezés Erdélyből indult ki, akol is a munkásszerve-zetek ellensúlyozására minden ipa rí centrumban önállóan kialakított munkaadó szövetségek — 1920 decemberében — Erdélyi és Bánáti Munkaadók Központi Irodája cí-men Kolozsvárt megalakították el-ső központi szervezetüket. Ezen munkaadó szövetségek 1921—22 év folyamán mindenütt egybeolvadtak a gyáripari vállalatok szakmai ér-dekképviseletévé kialakított Gyár-ipari Szövetségekkel, amelyeknek egységes országos szervezés utján

Bukarest lett a központja. 1922 ÓU, amikor az országos szervezet első részletes alapszabályát kidolgozta, ai Ugir már mint országos szerve zet működik. A benne összefoglalt hatalmas ipari érdekeltségek tör-vényhozási kérdésekben is (ván> politikai, vasutpolitikai gazdasági kérdésekben) érdemleges tanács adói szerephez juttatják.

Ugrón András * 1885-ben Maros-vásárhelyt (Ugrón Gábor fia). A piarista gimnáziumot végezte Bu-dapesten, jogot Budapesten, Mtin chenben, Genfben hallgatott. Köz-igazgatási pályára lépett, 1908-ban szolgabíró lett M&rostordában. 1914-ben katonai szolgálatra vonult be. Az Eszterházy kormány idejében Beszterce-Naszód megye főispánjá-vá nevezték ki, mely állásáról po-litikai okokból később lemondott. 1918-ban Csíkszereda székhellyel újraépítési kormánymegbízottá ne-vezték ki. Az impérium-években eleinte csak egyházközóleti műkö-dést fejtett ki (kath. Státus), ke sőbb a magyar kisebbségi politik divergálódásának idején a refor mistákhoz csatlakozott. 1927 végén a Magyar Pártból kilépett

Ugrón István, ábránfalvi, v. b. t. t. és kamarás, a volt Ausztria Magyarország rk. követe, mégha t.almazott minisztere, * Mezőzánon, 1862 szept. 24. Felsőbb tanulmánya-it Bécsben végezte. 1887-ben dlplo máciai szolgálatba lépett. Állomás

L g r a n ( 208 Uj Kele t

Itolyei voltaik: Smyrna, Velence, és külföldi rendjel birtokosa. A Ro-New-York, Varsó, Tiflis. Alexán mániái Magyar Népliga Egyesület dria és Bucureijti. 1911-től 1913-ig diszelnöke. (Lásd még: Magyar po-lielgrádban követ, meghatalmazott litikai mozgalmak.) miniszter, 1916-ban Lengyelország. ügyvéd Nagy József, szatmári nak a központi hatalmak részéről ügyvéd * 1849 aug. 28-án Tekehá-történt megszállása után Varsóba zán. Nagyszöllősön, Halmiban ügy-küldetett, mint a lengyel kérdés védkedett, mielőtt — 1923-ban — alapos ismerője. Az összeomlás Szatmáron telepedett volna meg.

Az egyházi (ref.) közélet és város-politika szorgalmas résztvevője volt. a publiciszta toLlnak is („Sza-mos" stb. lapok) harcos forgatója.

L'hlyárik Béla * 1883 Temesvá rótt, jogot végzett, 1910-beu az Első Temesvári Takarékpénztár kötelé-kébe lépett, mely intézetnek 1922 óta vezértitkára. Széleskörű mun-kásságot fejtett ki a bánsági sajtó orgánumokban s a vidéki színpad számára is dolgozott. Különösen a Temesvári Hírlapban jelent meg sok novellája és egyfelvonásos da-rabja.

Uj falusi Sándor ügyvéd * 1881 övben Nagyváradon. Í907 óta ügy-véd Élesden. — Az 1910. évben meg-alapította az Élesdi Bank Rész-vénytársaságot, s annak ügyvezető igazgatója. A bihari református egyházmegyének tanácsbirája. — Az Országos Magyar Párt helyi cso-portjának egyik elnöke.

Újhelyi Ferenc a Romániai Epitö-után, kevéssel az impérium meg- munkás Szövetség főtitkára * 1882-váítozása előtt visszatért Erdélybe, ben. Az 0. Sz. központi vezetősé-Ití előbb báró Jósika Samu mellett, gének tagja, az Épitőmunkás szak-késöbb mint ennek utódja az Or- lap szerkesztője, szágos Magyar Párt elnöki széké- Uj Kelet magyarnyelvű zsidó ben a magyarság politikai meg- napilap (előbb hetilap) 1918 dee-szervezóse körül működött. 1920 ember 10-én indult Kolozsvárt, cio-áprilisban ugy az O. M. P., mint az j nista célkitűzésekkel, Dr. Marton Erdélyi Muzeum Egyesület és a! Ernő szerkesztésében. Később Hangya szövetkezeti központ, elnö- nyolcoldalas napilap lett, 1927 ki állásairól lemondott s ezidö óta december óta 10 oldalas nagy for-inkább egyházi és közgazdasági té- mátumban jelenik meg. Bár spe-ren működik. Több magas belföldi eiálisan zsidó érdekeket szolgál.

Ugrón István

língár '( 299 Unitárius Kollégium

mint hírszolgálati és közéleti or-; £ amuri is országos jellegű és zsur-naliisztikailag egyik legjobb lapja j Erdélynek. .Szerkesztőjén kivül is- j inertehb munkatársai: S z a b ó Im-re, G i s z k a l a i János. J á m -b o r Ferenc, S a l a m o n László.

Ungár Adolf ügyvéd * 1877 Óbe senyön, ügyvédi oklevelét Buda-; pesten szerezte. 1908 óta a temes-1 vári ügyvédi kamara vál. tagja, i 1923 óta annak prodékánja .Politi- j kailag — a nagy változásig — a Justh frakciót támogatta. 1918 óta a magyar kisebbség mozgalmaiban vesz tevékeny részt. A Temesvár-helvárofi magyarpárti tagozat; iigyv. elnöke, a megyei tagozat szoc és kult. bizottságának elnöke.

Ungar Kari Gustav rlr. orvos és; botanikus * 1869 IX. 9. Nagysze-benben. A nagyszebeni Term. Tud. ügyes, elnöke. Számos apróbb or-vosi és botanikai közleményeken kivü! az alábbi növénytani mo nografiák szerzője: D ie ' A1 p e n -f l ó r a d. S ü d k a r p a t e n 130' színes nyomattal, Hermannstadt 1913. —- D i e F l ó r a v o n S i e -b e n b ü r g e n Verlag Jos. Drot-leff 1925. — U. ez időszerűit- (1928) a feleki Brukenthal-szanatorium orvosa.

Unió Bank és Kereskedelmi rt.. Arad. Az 1927 december 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 5 millió. Tartalékalapok: 50.000. —

Unió Bank és Váltóüzlet. Temes-vár. # 1921. Az 1926 december 31-iki mérlegben feltüntetett alap-tőke: 5 millió. Az igazgatóság el-nöke: Baadcr Henrik. Vezérigazga-tó: Schönheim Péter.

Unió Klub, Temesvárt, a Bánság közgazdasági vezetőinek társadal-! mi egyesülete. # 1928-ban.

l'nio vagongyár Szatmáron. 1921-ben. A kezdeti egymilliós alap tőke 1927-ben már negyven miUió-Ta emelkedett. Eredetileg csak sze-mély és tehervagonok javitásáva foglalkozott. 1927-ben a C. F. II. vezérigazgatóságával egy húsz éves szerződést kötött vagonok gyártására is. Gyárt ezenkívül vas-áru tömegcikkeket. Az üzemi haj-tóerőt egy 650 HP. Diesel motor és egy 300 "IIP. gőzgép szolgáltatja. O?szalk-ümazottak száma 1927 «ré-gá.i 1400 volt.

Unirea, románnyelvü egyházi és politikai lap, melv Blaj-on, R u s u Alexandra kanonok vezetése és P o p a Augustin theol. tanár szer-kesztése mellett jelenik meg. 191*-végén a forradalmi mozgalmak ide-jén pár hónapig naponta jelent meg. ez időben az erdélyi román sajtó-egyetlen napilapja. A lap magán-tulajdonban van. de általában gör. kath. egyháztartomány szó-csövének tarlják.

Unirea Poporului, románnyel v keresztény kulturális néplap. 1919-ben, megjelenik hetenként, gör. kath. népi olvasóközönség klí-mára. Igazgatója: A. Lupeanu-Mt lin, fel. sze-rk. Iuliu Maior, mind-kettő baláz&falvai tanár.

Unitárius Irodalmi Társaság 1920-ban alakult Ferencz Józsel püspök elnöklete mellett. A Tár-saság céljául: tudománynak és mű-vészétnek unitárius szellemben va-ló müvelését vallja. Folyóirat könyvkiadváuyok és stipendmmok utján igyekszik hatni.

Unitárius Kollégium (Kolozs-vár) 1557-ben alapította Izabella ki-rályné. Első igazgatója Dávid Fe-renc volt. Mai palotája 1901-ben készült el egy millió koronán felü-li költséggel. "A kollégiumnak nagy-

Unitárius Lelkészkör ( 300 y Uzinele m. chlmice

ertókü könyvtára van, melynek | törzs része még a XVL századból vaió. Azóta nagy nevü alapítók adományaiból Erdélynek harmadik legnagyobb könyvtárává fejlődött ki, melynek különösen a XVI— XVIII. századra vonatkozó anya-ga majdnem teljes.

Unitárius Lelkészkör (egyete-mes), alkotják az erdélyi unitárius egyházkörök lelkész körei. Az ogyház belső embereinek megszer-vezésével szervesen illeszkedik be az egyéb unitárius szervezkedésbe.

Unitárius Theologia Akadémia Kolozsvárt. Kezdete 1566-ra megy vissza. Eleinte csak két éves, 1856-ig is csak három éves, 1896-tól négy éves kurzussal működik •ikadémiai jelleggel. Sok akademis-tát küldött külföldre: Angliába, Xmerikába s a theologiai tudomá-nyok fejlődésével mindig lépést tar-tott. — 1922 óta az összehasonlító vallástudományt előadják a theo-Icgián. A szorosan vett theologiai és filozófiai tudományokat az aka-démia rendes tanárai, a jogi, gaz-iasági stb., melléktárgyakat az u. n. előadók tanítják.

Urményiné-Baneth Ibi * 1897 VI. 14. Gimnáziumot végzett Szegeden. „Miss Monté Carlo" operett zenéjét zenéjét (1927 Arad) irta s ezen kí-vül kisebb dalokat.

Urmösi Károly unitárius espe-res-lelkósz * 1874 Tarcsafalván. Négy évig budapesti s. lelkész volt. 1909-től kolozsvári lelkész.

\ Imái, prédikációi közül több jelent ! meg az unitárius egyházi lapokban.

Urmösi Károlyné * 1880 Abrud-bányán, több kisebb prózája és versei jelentek meg az ..Erdélyi Szemle", „Magyar Nép", „Pásztor-tűz", „Unitárius Közlöny" c. folyó-iratokban.

Ütő I^ajos * 1885 VIII. 25. Uni-tárius lelkész Szókelykereszturon,

11911-től egy regénye (Az Ur akar-ta igy) és több egyházi jellegű könyve jelent meg. Szerkeszti az „Unitárius Egyház" c. lapot.

Uzinele metalo-chimice ale Sta-I tului Zlatna vegyészeti gyár, in-i veszt, tőke 2 millió lej. — 168 HP. ! — 108 munkás. — Gyárt: kénsar 1 vat, réz- és más fémszulfátokat.

V. w. Valda-Voevod Alexandru román

államférfi * 1872 II. 17. Alparéten, Szolnokdoboka megyében. Brassó-bari és Besztercén végzett kö-zépiskolai tanulmányai után Bécs-ben végzett orvosi tanulmányokat s egyideig foglalkozott is az orvos-gyakorlattal. Politikai vénája már egyetemi tanulmányai alatt megmu-; tatkozott. Bécsben vezére volt az ott tanuló román ifjúságnak, az 1893- j ban Bécsbe érkezett - a magy.-orszá- • gi románok M e m o r a n d u m - át hozó - küldöttséget Vaidáék fogad-tás 8 a tiszletetükre rendezett tünte-tő vacsorán, amelyen Lueger is részt vett, Vaida hatásos beszédet mon-dott. 1906-ban képviselő lett a ma-gyarigeni kerületben s 1918-ig meg-szakítás nélkül tagja volt a magyar parlamentnek. A nemzetiségeket ér-deklő kulturális és gazdasági kér-dések vitáiban erős fütöttséggel j vett részt és különösen az 1907-ei:

Apponyi féle iskolajavaslatok tár-gyalásában annyi intranzigens ro-mán nemzeti öntudattal és a ma-gyarság felé olyan bántó éllel szó-lalt fel, hogy egyik beszéde után hosszabb időre kizárták a parla-ment üléseiről. A Monarchia másik felében magas körökkel voltak nexusai. 1918 októberében egyike ~olt azoknak, akik az erdélyi ró-nán nemzet sorsát a kezükben tar-tották B október 18-án — mint a magyar parlament utolsó román szónoka — ő tette meg azt a dekla-

rációt, amely az erdélyi románok nevében kimondja, hogy a wilsoui elvek értelmében maguk veszik a kezükbe sorsukat s tagadják a ma-gyar kormánynak azt a jogát, hogy

őket képviselhesse. Eminens része volt a Gyulafehérvári Határozatok végleges megszövegezésében. A Consüiu Dirigent harmadmagával a román királyi kormányba küldöt-te ki. 1919 végén pedig a Vaitota-nú kormány visszalépése után 6

Vajay Yárady

alakította meg az uj területek és' zsuita atya jelentet meg •hárora-u j pártok kormányát, de ez a kor- négyszer "minden vakációban, ifju-mány (melynek tagjai közül tiz az sági lapszerü vegyes tartalommal, uj területekről került s csak három szigorú katholikus szellemben, volt a regáti pártok reprezentánsa,) Válcovici Victor dr. műegyetemi három és fél hónapi kormányzás rektor * 1885 IX. 22. Galacon. Ta után átadta a helyét Averescu tá- nári oklevelet szerzett Bukarestben homok kormányának. 1920-ban az 1907-ben. filozofiai doktorátust, zal a megbízatással ment Parisba Göttingenben 1913-ban. Ugyanez é« Londonba, hogy Beszarábiának éviién a M e h a n i k a tanárává Komániával való egyesülését elis- nevezték ki lakiban. 1921 óta a te-mertesse. Ezt. a misszióját siker ki- mesvári műegyetem rektora s u. o. >éru> (Iíondoni szerződés). Ezidö a mebanika tanára. Két izben volt óta is a Nemzeti Pártnak, ill. a államtitkár a közoktatásügyi mi-Nemzeti Parasztpártnak a legéle- niszteriumban. Müvei: S t t r l e s ^e.bb küzdelmekben is első sorban e o u r b e s e t l e s s u r f a c e s lló vezérlő személyisége. A Párt s y n c h r o n e s (Bull. de la Soc. de

1.928 évi politikai mozgalmaiban Sciences, Bucarest 1909). — Ü b e r íagy élánnal vett részt. Maniu d i s c o n t i n u i r l i c h e F l ü s konnánvában bel űgv miniszter s i g k e i t s b e w e g u n g mit. •1928). * z w e i f r e i e n S t r a h l e n (In

Vajay Károly szatmári ny. pol- auguraldiesert. Götting, 1913). ííármcster * 1862. Előbb ügyvéd. E i i r i g e A n w e n d u n g e n d e r majd a városi közigazgatás szolga- I m p u l s s S t z e (Annali di Ma-'— iatába lép. 1907—1918 Szatmár vá- matica pura ed applicatii t. XXIII). KOS polgármestere. Több helyiérde- — Mintegy busz kisebb tudomá-kil vasút (bikszádi. szálkái vonal) nyos dolgozat hazai ós külföldi 1-kiépítésében, városi középületek lé- lyóiratokban. .esitésóben része volt. Nyugalomba Vámszer Uéza rajztanár, grafi onulása óta a magyarpárti szer- kus, * 1896 Nagyszebenben. A bp.

vezkedésben, a ref. "egyházi élet- Képzöm. Főiskolán szerzett okiért ->en és kulturegyesületek élén dol- '-ével előbb Szebenben a szász és jozik. a román tanítóképzőben foglalt.

Vajdaliunyadi Vasművek (Uzinele rajztanári állást, 1926 óta Székely-be fier ale Statului din Hunedoata udvarhelyen tanár az állami lice

( ujir). üzemei: Hunedoara. Co- nmban. Gyűjti a székely népmüvé-vájdia es Z/lasti. Jnv. tokeje szeti olemeket. 8 mint grafikus 20.000.000 a. 1. Hat, nagv olvasztó, könyvillusztrátor is működik. 1928-•31 szerszámgép. 6929 HP.. 2205 ban í z l é s , M o d o r . D i v a t ci-nimikás. Termel: 128.000 t. nyers men terjedelmes tanulmánya jelent, vasat, 600 t. kereskedelmi önt- m e g , melyben rokonszenves hangon vényt, 160 t. gazdasági öntvényt, foglalja össze a tárgyra vonatkozó Vagon javítással foglalkozik. Mo didaktikus mondanivalókat, dern generátor gázüzemre van be- Váradi Albert grafikus * 1896 rendelve. ' Nagyváradon, mh. 1925-ben. Mün

Vakációi Levelek, időszaki fo- chen. Róma. Nagybánya voltak iyóirat, melyet O l a s z Péter je- tanulóállomásai. Szobrásznak in

Várad i ( 303 Varga

dúlt, azután tért át a grafikára. Er-dély több városában rendezett ki-állítást rézkarcaiból és akvarelljei-böl. Budapesten, Münchenben is ki-állított, de érvényesülni csak Páris-ban kezdett: halála évében ott ta-lálkozott a kritika és a közönség < :iamerésóvel. Párisban halt raeg s ott temették el.

Váradi Aurél dr. * 1869 VII. 16. Atyja Kolozs vármegye tanfel-ügyelője, anyja Miidós Miklósnak, Petőfi bizalmas barátjának leánya, volt. Kolozsvárt jogi doktorátust, Mvásárhelyen ügyv. oklevelet szer zett. Mint hirlapiró az ..Ellenzéki-nél s a kolozsvári „Hiradó"-nál dolgozott, az utóbbi lapot később, szerkesztette is. A ..Kolozsvári Friss Ujság"-nak tiszti ügyésze volt. A Magyar Párt elnöki taná-r á n a k tagja. Az erdélyi magyar politikai mozgalmakban állandóan résztvett. évtizedekre visszamenően az események kitűnő ismerője.

Várnay Elemér dr. temesvári ügyvéd és lapkiadó * 1887 VIII. 29. Gödöllőn. 1925-ben megalapította és megerősödéséig nagy áldozatkész-; séggel tartotta fenn a ..Déli Hir-lap'' c. napilapot. A magyar Párt életében aktív részt vett és gya-korlatilag is elősegítette magyar in-tézmények (temesvári szinház) fennmaradását.

Varga Albert festő * 1900 III. 9. Budapesten. Réti tanítványa volt két évig, majd drezdai, müncheni, párisi évek következtek. Visszatér ve, Temesvárt állt meg pár évre. 1928-ban ismét Párisban. Temesvá-ri éveinek gazdag művészi terme-lése mellett festő-szabadiskolát. is tartott fenn. Portréi és kompozíciói ( S z o m j a n h a l ó k. — K a r á -c s o n y i m e s e . — T e m e t é s ) a legigényesebb párisi sajtó meleg el-

ismerését is megnyerték (Le Temps 1926 a Sálon d'Automne kiállításá-ról.) Erdélyi kritikusai tündöklő színeit és lelki elmélyedését dicsérik.

Varga Béla filozófiai iró, unitá rius theol. akad. tanár * Tordái. 1886-ban. Tanult a kolozsvári egye-temen, a theol. akadémián s töltött e g y - e g y szemesztert a berlini, bé-csi, genfi egyetemeken. 1915-ben a L o g i k a magántanára lett. A gya korlati népnevelés terén dolgozik, be szedek és felolvasások utján. A tudományos bölcselet terén a filo-zófia alapvető problémáival foglal kőzik. Müvei: A l e l k i i s m e r e t , 1909. — V a l ó s á g é s é r t é k ,

Kolozsvár 1915. - A l o g i k a i éi t é k p r o b l é m á j a . Budapest, 1922 (M. Tud. Akadémia kiad.) -G o n d o l a t o k a n e v e l é s t a n é r t é k e l m é l e t i m e g a l a p e z á s á h o z. Szeged 1922 (Acta Universitatis). — A s u b s i s t e n c i a f a j a i , Budapest 1928 (M Tud. Akadémia). — Kritikákat, i-mertetéseket, tanulmányokat kö sőlt magyarországi és erdélyi fo

Vári ( 304 ; Vereinlgte

lyóiratokban, érintve a vallástudo-mánynak és szociológiának a filo-zófiával határos területeit is. 1928-tóT az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja.

Vári Albert unitárius vallásta-nár * 1868 IV. 23. Székelyudvarhe-lyen voLt lelkész, 1909-töl Kolozs-várt tanárkodikl Az Unitárius írod. Társ. alelnöke. Ez intézménj kiadványsorozatában megjelent müvei: M i é r t v a g y o k én u n i -t á r i u s ? — B e r d e M ó z e s . — A „Keresztény Magvető egyik szerkesztője.

Városi és Falusi Dolgozók Blok-ja, az erdélyi baloldali elemek (jó-részt munkások) ad hoc politikai tömörülése. Nem egységes politi kai páj-t, hanem heterogén, egy-mástól világszemléletig is távolál-ló, de együttműködő elemek cso-portosulása, mely választásokon (parlamenti és városi választáso-don) már többizben jelentkezett és több -erdélyi város képviselőtestü-letében ülnek is emberei. Főbb követelései: a z á l t . p o l i t i k a i a m n e s z t i a , a s a j t ó - , g y ü l e -k e z é s i - és s z e r v e z k e d é s i 8 z a b a d s á g. A V. és F. D. B. az 1927-es választásokon mintegy 30.000 szavazatot kapott.

Vásárhelyi János, az Erdélyi Ref. Egyházkerület főjegyzője, püspök-helyettes, • 1888 VI. 12. Maroscsu-cson. 1912—18-ban Németországban ég Svájcban tett tanulmányutakat. Volt besztercei, dési, kolozsvári lelkész. Főbb müvei: K é p e k Je -n a é s B á z e l é l e t é b ő l , 1913 Beszterce. — E g y h á z u n k é s a r e v e r z á l i s o k , 1925. — Bi -z o n y s á g t é t e l . FOssynyomda 1925. — T u d o m k i n e k h i-t-t e m , Minerva kiadás. 1927. — E g y m á s k ö z ö t t Cikkgyüjte-'

mény, Minerva 1927. — Szerkeszti a „Reformátusok Lapja" c. havi közlönyt. A Magyar Párt in t bí-zott. tagja. A Kolozsvári Hitelszö-vetkezet ig. elnöke.

Vasárnap, Aradon megjelenő kath. szellemű illusztrált folyóirat Az aradi kath. „Egyházi Tudósitó"-ból fejlődött ki. Főszerkesztője dr. W i 1 d Endre v. minorita rend-főnök.

Vasöntöde és Gépgyár r. t. Cluj, # 1921-ben. Alaptőke volt 2 millió lej, 1926-ban 4 millió lej. Invesz-tált tőke 18 millió lej. HP. 13u. — Munkáslétszám: 300. Gyártmányok: mindenféle gépöntvény, öntöttvas nyomócső, idomdarabok, kereske-delmi öntvény, kályhák, tüzihelyek, satuk, csatorna cikkek, patkósarok, csizmapatkó.

Vass Albert gróf * 1907 Szent-gotthárdon (Kolozs m.) Versekkel lépett fel az erdélyi irodalomban, melyek az „Ellenzék", „Ifjú Er-dély" és az Aradon megjelenő „Va-sárnapiban jelentek meg. Az ifjú lírikusnak már kötete is van, me-lyet Kolozsvárt- a Minerva r. t. adott ki.

Végh Samu, a Weselényi-kollé-gium igazgatója, * 1876 XI. 20. Nagyenyeden. 1900-tól a zilahi kol-légium szolgálatában. Irt a klasz-szikua nyelvek tanításáról, továb-bá szatirikus karcolatokat napi és heti lapokba-

Vereinlgte Gewerbe und Hypo-thekenbank A. G. (Egyesült Ipar és Jelzálogbank rt.) Segesvár. # 1860. Az 1927 december 31-iki mér-legben feltüntetett alaptőke: 10 millió. Tartalékalapok: 6 millió. Az igazgatóság elnöke: Dr. Wolff Já-nos Vezérigazgató: Julius Adleff. Fiók: Székelyudvarhely. Az inté-zet 1927 évi közgyűlésén az alap-

Véká> Ve'.zák

tökének 20 millió leire való föleme-lését határozta el.

Vékás Lajos dr. a kolozsvári ..Minerva" ny. és irod. r. t. v. igaz-gatója * 1880 XII. 5. Barátoson. A magyar impérium alatt törvényszé-ki biró volt Kolozsvárt. 1920 óta a Minerva igazgatója.

Veress Ernő kath. egyházi iró és szerkesztő, brassói tanár. * 1892 XII. 17. Kovásznán. Pappá szen-telték 1915-ben. Több kiadást ért vallásos műveket irt, ifjúsági ős társ. egyesületeket vezet és szer-keszti 1919-től az „Erdélyi Tudósí-tó" katholikus folyóiratot.

Veress Ferenc orvos * Bukarest-ben 1877. Kolozsvár és a külföld egyetemein tanult: 1910-ben a bőr-gyógyászat magántanára lett. Há-rom és fél évig a harctéren volt, mint táb. kórt), parancsnok. 191b elején Pozsonyban ny. r. tanár-nak nevezték ki, klinikáját ott be is rendezte, de egy szemeszter után a kvári egyetem dermatológiai tan-székére hívják meg. Az egyetem-mel Szegedre költözött, majd csa-ládi okok miatt visszatér Kvárm, hol ez időtől gyakorló orvos. Szá-mos magyar és német szakmunká-ja jelent meg a b ő r b e t e g s é -g e k k ó r - és g v ó g y t a n á b ó l . A kvári Magyar Zenekonzervatori-um elnöke.

Vértes Adolf dr. ügyvéd a te-mesvári zsidóság egyik reprezen-tatív embere, aji impérium évei &labt a zsidó közművelődési moz. galmak élén állott, A temesvári Zsidó Liceum megteremtésében és •fenntartásában nagy része van. Or-szágos relációban az Érdélvi és Bá-náti Zsidó Hitközségek Szövetségé-nek keretén belül dolgozott s az Anghelescu-féle iskoLarendeletek el-len folytatott küzdelemben éles tol-

Erdélyi Lexihon

lal irt memorandumokkal vett részt.

Vértes Oszkár orvos * Budapes-ten 1870. Egvetemi 6s klinikai ta nulmányait Budapesten ée Tübin-genben végezte. A kolozsvári egye-tem orvosi szakán n ő g y ó g y á -s z a t b ó l magántanárrá habili-tálták. 1927-től a marosvásárhelyi szanatórium nőgyógyász-főorvosa. Szakirodalmi dolgozatai magyar és német folyóiratokban jelentek inftg.

Vescan Ioan dr. marosvásárhelvi ügyvéd, * 1877. Tekében ügyvé-deskedett a háború kitöréséig. 1915-ben orosz fogságba került. 1917-ben a román liodseregbe lép, mint önkéntes (voluntar). 1918 de-cemberben Marostorda és Maros-vásárhely prefektusa lesz és ma-rad a Vaida^Voevod kormány bu-kásáig. 1922—1926 a kolozsi kerü-letet képviseli a szenátusban. 1928 novembertől ismét Marostorda pre-fectusa.

Vestitorul, a nagyváradi gör. kat. egyházmegye hivatalos lapja, # 1925. Megjelenik egy nemhiva-talos melléklettel. Szerk. Dr. T & u t u Al. Ludovic. Példánvszá-ma 1200.

Veterány Viktor dr. (A tizenhe tedik században Erdélyben is sze repet játszott olaszszármazásu Ve-terani Frigyes tábornok leszármar zottja) * 1883. Beszterczebánván. Jogi doktorátust Kolozsvárt, ügy védi oklevelet Budapesten szer zett. A forradalom után Temes-várott alakult P o l g á r i S z e r v e z e tnek éveken keresztül volt társelnöke. 1922 óta a Magyar Párt temestorontálmegvei tagozatának ügyvezető elnöke. Aktiv részt vett a Temesvárott létesülő „Ma gyár Ház"-ért indult akcióban is.

Vetzák Endre dr. nagykárolyi

Victoria ( 306 ) Ylahi;a

ügyvéd és bankigazgató * u. o. 1877-U.-n. 1918-ig tagja volt megyéje és városa autonom képviseletének.

Invesztált töke 467.700 a. 1. — 110 HP. — 357 munkás.

Vlad Aurél (román) remzeti-Alapitotta a Kölcsey nyomda párti politikus * 1875 Szászváro-

' — s o n , ahol apja városi tisztviselő volt. Középiskoláját a Kun-kollé-giumban, egyetemi tanulmányait a budapesti jogi egyetemen végezte. Ama legelső erdélyi románok kö-

rész'vénytársaeágot, a kápolnai Téglagyárat és a nagykárolyi Bir-tokossági Malom R. T.-t. Mint lapkiadó („Szatmárvármegye", „Eszaknvugati Újság"), ujságiró és fővárosi lapok tudósítója is mű- zül való, akik a politikai aktivi-ködött, Jelenleg (1928) a Nagyká- * á r v - : ' — " l g rolyi Takarékpénztár Egyesület és a Kölcsey-nyomda vezérigazgatója. Elnöke a' nagykárolyi magyar pár-ti tagozatnak" és a r. k. egyház-községnek. Több rendjel birtokosa.

„Victoria" Instltut de Credit Economii, Arad. # 1887. Az 192b. december 31-iki mérlegben feltün-tetett alaptőke: 30 millió. Tarta-lékalapok: 18,777.496. Az igazgató-

tást hirdették, s a dobrai kerület mandátumával vonult be a ma-gyar parlamentbe. „Activitatea" cimmel lapot indított, amelyet éve-ken át szerkesztett. Impériumvál-tozás után Vaida Sándor kormá-nyában pénzügyminiszter, azóta állandóan képviselő. Szerkesztésé-ben hetilap jelenik meg: „Fólia Droptá(ii cimmel. demokrata pro-grammal Hunyadmegyében a me-

j zőgazdasági kamarának s a vár-ság elnöke: Rornan R. Ciorogariu.; m ( T „ y e i bizottságnak ' elnöke. Vezérigazgató: George Ádám. Fió-kok: Borosjenő, Kisjenő, Radna, Világos.

Vigyázó László mérnök, gép-gyári igazgató, * Szegeden 1885. november 1-én. A középiskolákat Szegeden, a műegyetemet Pesten végezte. A műegyetem elvégzése után pár hónapig a MAV-nál dol-gozott majd a budapesti Schlick-gyárba lépett be, hol mint mérnök 1908—1911-ig működött. A Schlick-

Ugyancsak elnöki vezetése alatt áll a Nemzeti-Parasztpárt hunyad-megyei tagozata is. Maniu 1928-as kormányában kultuszminiszter.

„Vladeasa" Institut de Credit $i Economii S. A. Bánffyüiunyad. # 1895. Az 1927. deceml>er" 31-iki mérlegben feltüntetett alaptőke: 6 millió. Tartalékalapok: 5,610.149. Az igazgatóság elnöke: Ioan Pop. Ügyvezető-igazgató: Valér Bologa. Fiókok: Hidalmás, Zsibó. Az in-

gyárból mint műhelyfőnök helyet- tézet 1928. március 24-én tartott tes a gy;őri vagongyárba ment. rendes közgyűlésén az alaptőké-(1911—1914-ig). 1914-ben az aradi Weitzergyár hívja meg. Itt 1914— 1918-ig főmérnök, 1918 november-től igazgató. 1921-ben a Weitzer-gyárból „Astra" lett és mint igaz-gatót, az uj társaság is átvette. Jelenleg is (1928) ugyanebben az állásban működik.

Vitrometan S. A. üveggyár, Medgyes. alaptőkéje 15.000.000 lej.

nek 6 millió leiről 10 millió leire való felemelését határozta eL

Vlahi{a-vasmű (azelőtt Kamner és Jekelius R. T.) Udvarhelyme-gyóben. Alaptőke 30.000.000. In-vesztált töke 621.000 a. 1. 1 nagy olvasztó, tiz szerszámgép, 97 HP-205 munkás. Termel: 2000 tonna nyersvasat, 1200 tonna keresk. és gépöntvényt.

Voina ( 307 ) Weiss

Voina Dumitru gép- és csavar-gyára (Fabrica de Ma^ini ?i Loco-raotive f}i Vagoane Bra§ov). Főte-lepe Bukarestben. Brassói telepén beruházott tőke: 307.508 a. 1. 147 szerszámgép, 255 HP. 250 munkás. Gyárt (mozdony- és kocsijavitáson kiviiil) mindenféle csavarárut.

Volksbank A. G., Schássburg (Népbank rt. Segesvár). # 1889. Az 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 10.200000 Tartalékalapok: 4.171.971. Az igaz-gatóság elnöke: Dr. Julius Sebes-ser. Vezérigazgató: Miehael J. Keul.

Vorbuchner Adolf, nagyszebeni r. k. főesperes plébános * 1890-ben Aradon. Bölcsészetet és teologiát a fribourgi egyetemen hallgatott. Az „Erdélyi Tudósitó"-nak éveken főmunkatársa. Megirta az E r d é -l y i P ü s p ö k s é g T ö r t é n e -t ó t (1927).

Vuchetich Endre dr. * 1888 XII. 13. Jogot végzett Kolozsvárt. 1908-tól ujságiró. 1910-ben a „Sziniházi Ujság" művészeti és irod. folyó-iratot, 1918-ban az első bánsági sportlapot, a „Sportélet"-et alapí-totta. V á r n a y Elemérrel egvütt 1925-ben a „Déli Hirlap" politikai napilapot alapítja, melynek azóta irányítója és felelős szerkesztője.

Vulcu I. Maxim csavargyár és fémipari üzem Arad. 108 HP. 160 munkás. Gyárt: 1200 tonna csa-vart, horgot és csapszeget.

Waldmann Béla szemorvos * 1872-ben. Három évig Schulek ta-nár szemklinikáján dolgozott. 1901-ben a Biharm. Közkórház sze-mészorvosa. Kazuisztikán kivül közölt önálló szemkórtani tanul-mányokat s egy magaszerkesztette szemészeti műszer leírását.

Waltér Gyula, * 1892-ben Tővi-

I sen. Tanárnak készült, de a hábo-rú után ujságiró lett. több kolozs-vári napilap munkatársa volt. 1921—25 a Pásztortűz folyóiratot szerkesztette. 1925 óta a Kisebb-ségi Ujságiró Szervezet főtitkára. Irodalmilag leginkább versekkel szerepel, majd minden erdélyi lap és a budapesti Napkelet közölt verseket tőle. Versei: művelt, könnyebb érintésre is zengő ke-dély megnyilatkozásai. Még nem a legigazibb mondanivalóját mond-ja, s ezért pathosa túlméretezett. Kötetei: V á g y a i m Sz. Udvar-hely 1924. — í z e n e t a v i l á g -n a k , Voggenreiter kiadás Ber-lin 1924. — É n e k e l a j ó s á g , Arad 1927.

Warenverkehrsbank A. G„ (Áru-forgalmibank rt., Brassó). # 1920. Az 1927. december 31-iki mérleg-ben feltüntetett alaptőke: 50 mil-lió. Tartalékalapok: 6.103.091. Az igazgatóság elnöke: Friedricn Ozell. Ügyvezető-igazgató: Alfréd Dieners. Fiók: Sepsiszentgyörgy.

Weil Árpád szerkesztő * 1894. A „Temesvarer Volksblatt" ki-adója és főszerkesztője.

Weiss Sándor ügyvéd. * 1888. VI. 25. Ügyvédi irodát nyitott. 1919—1927 a „Lapkiadó r. t." igazgatója és a „Keleti Ujság" po-litikai vezetője. Erős kezű admi-nisztrációja alatt — jó ujságiró gárdától segitve — a Keleti Újsá-got a haladottabb polgári elemek országosan kedvelt lapjává emeli. Lapjában sok politikai cikket irt, a kisebbségi politikában inkább a reformisták oldalán állt. Ennek el-lenére is az országos párt az 1926-os választásokon Biharme-gyében mandátumhoz juttatta. A zsidókérdésben anticionista állás-pontot foglalt el. 1927-ben a Ke-

ÍO*

Weisz ( 308 ) WiHer

leti Újságot magyar egyházi e* magyar párti konzervatív szellemű érdekeltségnek adta el, miáltal az erdélyi magyar progresszió egyet-len jelentősebb fórumától meg-fosztatott.

Weisz Sándor * 1878 II. 12. Szatmári ügyvéd. 1906—1908-ig az ottani függetlenségi és 48-as párt alelnöke volt Ujabban a Magyar Párt-tagozat egyik alelnöke, 1906-tól a városi tanács tagja.

Weress Béla unitárius lelkész * 1894 II. 22. Felvinczen. Szónoki és szervező képessége érvényesült a zsilvölgyi Magyar Párt megszer-vezésében! Az első impériumévek zavaros lelki atmoszférájában le-tartóztatták, 7 hónapot vizsgálati fogságban ült, de a hadbíróság fel-mentette. Kiadatlan műve: A tu-d o m á n y o s v a l l á s é s a v a l -l á s o s t u d o m á n y . Rövidebb ideig a „Zsilvölgyi Magvarság"-ot szerkesztette.

Werthelmsteln Viktor bankigaz-gató * 1884 N a g y v adon. U. o. jogot végzett, külföldön közgazd. tanulmányokat. 1917-ben a Ma-gyar Alt* Hitelbank kötelékébe lé-pett. 1918-ig a Nagyvárad szék-hellyel az erdélyi fiókok ellenőr-zésével volt megbízva, fiókigazga-tói rangban. 1928-ban Budapestre távozott.

Wesselényi-kollégium (Zilah), alapítási éve ismeretlen, de 1646-ból van már pecsétje. Nevét az „árvízi hajós"-tól nyerte, ki a kol-légiumnak főgondnoka és pártfo-gója volt 1903-ban modern uj épü-letet kapott, szertárai újonnan rendeztettek. 1919 előtt tanulóinak 'étszáma 350—500 között volt azóta a felvételt megszorító min. intézkedések következtében le-csökkent Az intézet nyilvánossági

| jog nélkül működik Könyvtára mintegy 30.000 kötetből áll. érté kesebb darabjai, egy-két unikuma nem került vissza a milleneumi ki állításról. Folyóiratgvüjteménye

|t 1880—1900) gazdag. Wesselényi Miklós könyvtárát a család a koi iégiumnak adományozta. Az inté-zetből kerültek ki: Ady Endre, Maniu Gyula, Biró Lajos ujguineai

: utazó stb. Westen (Uzine de Modelat tji

Emailat S. A. R. Media?) központi irodája: Bukarestben. Alaptőkéje 60.000 lej. Inv. tőke 1,246.000 ai.

11. — 150 külf. szerszámgép, 350 IIP., 800 munkás. Gyárt: 5000 ton-na horganyzott és zománcozott odényt

Wild Endre dr. minorita * Ara don 1882 V. 31. Rómában és In-sbruckhan tanult. Előbb lugosi, majd pancsovai plébános, 1914-től tábori lelkész. Háború után a „Va-sárnap" kath. folyóirat szerkesz-tését veszi át. 1922-ben minorita rendfőnök A szentévben több za-rándoklatot vezetett Alapítása: a „Vasárnap" írod. és nyomd. Müin-tózet Aradon és „Minorita Kultur-ház" (1. o.).

Willer József * 1884 V. 22. Kecskeméten. Egyetemet és zene-iskolát Budapesten végzett. 1906— 1907 Kecskeméten városi szolgá latban áll, egy évig szinházá kar mester, 1908—1909 Lúgoson alis páni titkár, majd u. o. városi tisztviselő, 1919-ben főjegyző, h. polgármester. Állását ekkor el-veszti és zenetanitással foglalko-zik 1925-ig, egyidejűleg a „Lugosi Magyar Dal- és Zeneegylet" kar-nagya. 1925-ben a „Brassói La-pok" munkatársa és a brassói da-lárdák karnagya. Az 1986-os és 1927-es választásokon Csikvárme

Wlttstock ( 309 ) Wolff

gyében kamarai képviselővé vár lausztjáik, azóta Bukarestben él, ahol a pártirodát vezeti. Román nyelvismeretével hasznossá tudta tenni magát a Magyar Párt parla-menti és parlamenten-kivüli ak-cióiban. Egyik szerkesztője a „Ma-gyar Kisebbség"-nek.

Wittstock Ervin erd. szász iró * 1899. Nagyszebenben. A kolozs-vári egyetemen jogot tanult. No-vellairo." Erdélyi tárgyú kisebb novellái németországi folyóiratok-ban és újságokban is megjelentek. Kötete 1927-ben jelent meg: Zi-n e b o r n , Geschichten aus Sie-benbiirgen. A komoly elbeszélők-ben nem gazdag szász irodalom-ban meglepetésként hatott ez a kötet novella, entuziasztikus szász írótársak a nagy oroszokkal mér-ték össze, de egy elfogulatlanabb mérlegelés is gazdag elbeszélő ta-lentumra következtethetett e sok szor még formátlan nyilvánulá-sokbóL

Wittstock Osoar erdélvi szász publiciszta * 1865. VIII. 27. BCBZ tercén. Tanult a sárospataki aka-démián, Ttibingenben, Lipcsében és Berlinben, ahol germanisztiká-ban és theologiában nyert kikép-zést. Erdélyben a szebeni gimná-ziumban tanárkodott, majd betöl-tötte sorban a feleki, berethalmi, nagydisznódi evangélikus papi ál-lásokat. Az erdélyi németség egyik legkiválóbb "publicisztáját tiszteli benne. Müvei: D e r s e c h s -t e T a g . Aus Briefen einer Sie-benbtirgisch-sachs. Lehrerin. Ber-lin, Curtius. — S t r a n d g u t v o n e i n e r A m e r i k a r e i s e . Her-raanstadt, Drotleff. - A u s T r a n s -s y l v a n i e n u n d P e n n s y l -v a n i e n, ernste Worte, ge-sprochen in zwei Weltteilen. —

l m K a m p f um B r o t u n d G e i s t. Darstellungen aus Leben und Entwicklung der deutschen Frau Siebenbürgens. Hermanstadt, Honterus-Verlag.

Wojticzky Gyula • 1887. Tanitó-képezdébe járt, majd szociálist® párttitkár, pártlap-szerkesztő lesz. 1920 óta Erdélyben a „Consum" munkatársa. Müvei: U j a k i r o -d a l m a , 1909. — V e r s e k a X X X . - i k S z á z a d b ó l (1912). — I r a m o k h á t á n (versek) Ko-lozsvár 1927. Ez utóbbi kötet, me-lyet Ady Endrének W.-hez irt ver-se vezet be, a szerzőnek egy iro-dalmi tanulmányát is tartalmazza.

Wolff Kari dr. • Segesvárt 1849. X. 11. Jogot Nagyszebenben, Ko-lozsvárt, Budapesten és német egyetemeken hallgatott. 1871—78 a „Neue Freie Presse" munkatár-sa. majd 11 éven át a ..Siebenbür-

f isch Deutsches Tageblatt" szer-esztője. 1881—85-ig magyar orsz.

képviselő. A Főrendiháznak kine-vezett tagja volt. Része volt 1890-ben a „Szász Program" létrejötté-ben, amely a magyar kormánnyal való megegyezés útját egyengette. 1886—1919-ig a H e r m a n n -s t a d t e r A l l g e m e i n e S p a r -k a s s a vezető igazgatója. Az in-tézet ez idő alatt országos jelen-tőségre emelkedett és záloglevél-emissziói az osztrák piacon is el-helyeztettek. 1885-ben R e i f e i -s e n - s z ö v e t k e z e t e k e t ala-pított, amelyeknek szövetsége 1927-ben 183 "takarék-, ós 81 fo-gyasztási egyesületet számlál. 1880-ban az Erdélyi Kárpátegye-sületet alapdtotta. Jelenleg a Rei-feiseu szövetkezetek központját vezeti Tollából számos tanulmány ós brosúra jelent meg, többek közt: D i e A l t s c h i f f a h r t

Wolft ( 310 ) Wolfl

u n d i h r e B e d e u t u n g ft ir U n g a r n u n d R u m a n i e n (1893.). — D i e G e s c h i c h t e d e r H e r m a n s t . A l i g . S p a r -

k a s s a (1891). — D a s D e u t s c h e V o l k in E u r ó p a , 1924. — L e b e n u n d S t e r b e n l e r V ö l k e r , 1926.

Zágoni Dezső * 1891 IX. 26. Ma-gyarpécskán. Rövid ideig polg. is-kolai tanár volt. Háború után l!e-icnyesen gazdálkodik és — se'je. i-en kisebbségi alapon létesített — rónz.ntézetet vezet. A belényesi és vidéki magyarság vezetője. A Ma-gyar Párt keretén belül a pro-gresszív megmozdulások irányá-ban orientálódik.

Zágoni István dr. hirlapiró * 1887-ben. Szerkesztette Kolozsvárt az „Ujság"-ot, impérium változás után a ..Keleti Ujság" szerkesztője lett majd Paál Árpáddal együtt k>-íépvén, az újjászervezett Ujság ve zetését veszi át. E lap megszűnése után ismét a Keleti Újságnál dol-gozik mint politikai szerkesztő. 1913-ban: A v á l a s z t ó j o g Er-d é l y b e n , 1921-ben (Kós Ká-rollyal és Paál Árpáddal együtt) K i á l t ó s z ó cimü füzetet adott ki.

Zajzon Géza * 1875 Sepsibodo-kon. Budapesten műegyetemet végzett s szolgált a bpesti, mis-kolczi, brassói kultúrmérnöki hi-vatalnál. Jelenleg (1928) mérnök-•íőnök (inginer §ef) a vízjogi és vízépítési ügyek brassói hivatalá-nál (serviciul apelor). Szakcikkei a „Természettudományi Közlönyé-ben és a „Vízügyi Közlemények"-ben jelentek meg. A v í z m o s á -s o k s z a b á l y o z á s a c. na-gyobb tanulmánya külön füzetben is.

Zenekonzervatorium Kolozsvárt (I. Conservatorul de Musicá Arte Dramaticá).

Zernesti Celuloze-gyár r. t. alaptökéje 30,000.000 lej. Inveszt. tökéje 620.000 lej. — 1512 HP. — 210 munkás. — Évi termelés 1700 tonna celuloze.

Zernesti papirgvár rt. Alaptőké je 9,000.000 lej. — 1700 HP. — 478 munkás. — 5000 tonna évi ter-melés.

Ziegler Károly orvos * 1871-ben Marosvásárhelyt. U. o. tisztiorvos. Nagy nyelvi kulturával és írói készséggel fordított verseket, pró-zát, különösen franciából. Irt né-hány kultúrtörténeti elemekkel át-szőtt novellát és dialektikus cik-keket a „Zord Idő"-be. S a l a m m b o t verses operaszöveggé dol-gozta fel. Állandó előadója a Munkás Szabad iskolának.

Ziffer Sándor festőművész * 1880 V. 3. Egerben. Budapesten öt évig, Münchenben Hollósy iskolá-jában három évig, Párisban két évig tanult. Huszonkét év óta — kisebb megszakításokkal — Nagy bányán lakik. Naturalista szemló letü kísérletekkel kezdi a Hollósy iskola szellemében ( P i h e n ő m o -d e l i e k , C i g á n y c s a l á d stb.) később szintetikus formaösszefog-lalásu kompozíciók. Kollektív le-állításai voltak Budapesten (Mfi-vészház. Ernst-Muzeum) egyes ké pek: Műcsarnok. N. Szalon, Se-

Zigre ( 312 , Zombory

zessíon (München). Sálon d'Autom-] no (Pari6), Sálon Casper (Berlin). Kollektív kiállítást rendezett még Berlinben a Sálon Gurlitthan. Tag-ja a Képzőművészek Egyesületé-nek. Törzstagja a ,.Kut" választ-mányának, a Nb. Feet. Társ.-naH. a Sindicatnl Artelor Frumoase-nak.

Zigre Nicolae dr. * 1882 ügyvéd, a háború előtt is szerepet játszott előkelő román családból szárma-zik. Impériumváltozás után Nagy-várad prefectusa volt, majd ka-marai képviselő, 1922-ben állam titkár, később szenátor s az 1927-28 ülésszakban a Szenátus elnöke. Szerepet visz a román ortodox egyház közéletében. A városi és megyei politikában mint a Libe-rális Párt helyi exponense vett tevékeny részt.

Zlllich Heinrich, erdélyi szász iró, szerkesztő * Brassóban 1898 május 23-án. A berlini egyetemen végzett filozófiai, kereskedelmi és szociológiai tanulmányokat. 1924-től a Brassóban megjelenő „Kling-sor" cimü német kulturrevue ki-adója és szerkesztője, önálló mü-vei: A t t i l a s E n d e . Novelle 1923. W U l d e r u n d L a t e r -n o n s c h e i n , Novelle 1923. D i e S t r ö m u n g (versek) 1924. K r o n s t a d t . eine Schilderung 1925. 2. Aufl. 1927. S i e b e n b ü r -g i s c h e F l a u s e n . Geschichten 1926. Verse is, prózája is mélyen kereső lélekről beszél. Mint szer-kesztő is jelentékeny s a német anyaországnak is számontartott embere. (Lásd még: „Klingsor".)

Zlma Ti'bor publiciszta., az Aradi Kereek. ós Iparkamara v. főtitkára * 1882 XII. 2. Battonván. Jogi doktorátust szerzett fiudapesten. 1902—1906 az ,.Aradi Közlöny"

munkatársa, később a .független-ség" f. szerkesztője. 1917-től az ..Erdélyi Hirlap" főszerkesztője és társtulajdonosa. 1906-ban az Aradi Ipartestület, 1907—1926 a Keresk. ós Ipark. titkára. Működéséhez fű-

ződik az aradi Áru- és Értéktőzsde létesítése. „ T ő z s d e i U t m u t a -tó-ja", melyet V a r j a s s y La jóssal együtt irt, a tőzsdebirósági gyakorlat hasznos kézikönyve. 1922-ben magyarpárti programmal kamarai képviselő. A Magyar Párt keretén belül a Reform-esoport tagja.

Zoltán Jenő ügyvéd, ujságiró * 1891-ben, a „Nagyváradi Friss Új-ság" politikai cikkírója. Régebben a ..Nagyváradi Napló" és ,.Szabad-ság" munkatársa volt.

Zombory László, bukaresti ér-seki főszékesegyházi kanonok, • 1887 Szatmáron. A IVmnanetua

Zsembery ( 313 ) ZSÖgÖTi

papnevelő intézetbe került s a bécsi egyetemen végezte theologiai \anulmanyait. Rövidesen az erdé-.yi püspök udvari káplánja lett. az aulából a Marianum leánygim-náziumának tanári székébe került, maj.l a Statusnál ügyosztályi fő-nök lett. A háború alatt több hu-manitárius akciót folytatott le ( P r o T r a n s s y l v a n i a O r s z . S e g é l y a k c i ó stb.). Mint az Erdélyi Patroaage Egvlet főtitkára 800.000 koronát gyűjtött össze ár-vaház céljaira. Az árvaház Jege-nyefürdőn fel is épült de meg-nyitása már az uj impérium ide-jére esett. A románság vezetőivel való szives viszonyát felhasználva »z intézmény iránt legmagasabb körökben is szimpátiát tudott fel-kelteni. Zombory egyébként is már az impériumévek elején kedvelt embere előkelő és befolyásos bu-karesti köröknek. 1927-bén C i s a r bukaresti érsek oldalkanonokiává nevezi ki. Az E r d é l y i K a t h o - • l i k u s N é p s z ö v e t s é g meg-szervezése Zombory László nevé-i nez fűződik

körül ért el pozitív eredményeket. Zsizsmann Rezső marosvásárhe-

lyi zenekonzervatoriumi tanár, * 1885 IV. 15. Körmöczbányán. A bu-dapesti egyetemen matheniatika-fizikai tanulmányokat végzett \ Zeneakadémián orgona ós zeneezer-zósi tanszakon volt. A berlini Frie-drieh Wilhelm Egyetemen zene-tudományt, művészettörténetet és

Zsembery Elvira (,B.) zongoramű-vésznő, a k< lOzsvári konzervatori-1 um tanára. Kolozsvári hangver-sen vésték gyakori szereplője.

Zsidó Nemzeti Szövetség (Erdé-lyi), alakult 1918-ban. Célkitűzése:

kettős: egyfelől a zsidó népi öntu dat kiérlelése, a zsidó politikai és kulturális erők megszervezése; másíelől a Palesztina felé irányuló cionista eszmék ébrentartása és le bető realizálása. Befelé irányuló munkájának eddigi eredménye po-litikailag az, hogy' súllyal tűd fel-lépni parlamenti és községi válasz-tásokon. Kulturális téren a zsidó ifjúság szellemi és testi nevelése

filozofiát hallgatott. Pedagógiai működése mellett (zongora, zeneel-mélet), zongora- s főleg orgona-hangversenyeket ad. Mint kisérő országos relációban elismert.

Zsögön Zoltán tanítóképző tanár » 1880 IX. 30. Osdolán. Tanügyi ér tekezéseiből Az u j f o r m á k é € a v a l l á s o s n e v e l é s önálló füzetben jelent meg. R é g i v e r -s e k cimen Budapesten 1903-ben. I s t e n k e z é b e n cimen Arado-. adott ki verskötetet. Katholikus fo-Ivóiratok munkatársa.

Pótlás Aradi Polgári Takarékpénztár

rt., Arad. Az 1928 oktéber 27-én megtartott rendkívüli közgyűlésen bejelentették az ugyanezen év jan. 29-iki közgyűlésen "elhatározott 80 millió leire való tőkeemelés keresz-tülvitelét, továbbá elhatározták a S v á b K ö z p o n t i B a n k rt. te-mesvári intézettel való fúziót s ez-zel kapcsolatban a részvénytőké-nek 80 millió leiről — 130 "millió leire való felemelését. A tartalé-kokkal együtt a fuzionált intézet -aját. tőkéi a 200 millió leit meg-haladják. A fuzionált intézetek egyelőre A r a d i P o l g á r i T a -k a r é k p é n z t á r r t. cég alatt folytatják működésűket s az uj eógszöveg tekintetében később megtartandó rendkívüli közgyűlé-sen fognak intézkedni. Az uj in-tézetnek két székhelye ( A r a d , T e m e s v á r) és 52 fiókja van. Ve zérigazgatója: W e i s s e n b u r -g e r Nándor, az Aradi Polgári Ta-karékpénztár rt. eddigi vezetője. K 1 o t z Adám, a Sváb Központi íiank rt. vezérigazgatója az intézet kötelékéből kivált. A fuzionált in-tézetnek záloglevélkibocsátási pri-vilégiuma van s eaen üzletággal intenziven foglalkozni szándékozik.

Bádescu Tr. Iosif karánsebesi or-'odox román püspök.

Bálán Nicolae dr. erdélyi metro-polita (1. 18. o.) * 1882-ben. Tanár volt, a nagyszebeni „Andreiaa Sze-minárium "-ban. Müvei: C h e s t i u -

n e a b i s e r i c e a s c á d i n R o -m á n i a , 1910. — Un c o n g r e s b i b l i c , 1912. — C u v á n t á r i r o s t i t e c u o c a s i a a l e g e r i , s f & n t i r i i í n v e s t i t ú r i i, 1921. — E v a n g h e l i a §i d e -m o c r a t ' i a (szenátusi beszéd) 1923.

Bárbat Virgil (1. 24 o.), művei: N a V i o n a l i s m s a u d e m o -c r a t i e 1911. — N i e t z s c h e T e n d a n c e s e t p r o b l e m e s . Zürich u. Leipzig 1911. — I m p e r i a l i s m u l a m e r i c a n . Cartea rom. 1920. — Több fordított mű.

Berkes József hirlapiró * 1891-ben. Az újságírást az impérium-évek alatt megszűnt „Tiszántúl-nál kezdte. A „Nagyváradi Esti-lap" belső munkatársa.

Bezdechi Steían (1. 33. o.), szá-mos fordítása jelent meg görög-ből (Platón, Aristophanes, Xeno-phon. Eurvpides, Lukianos). 1927-ben jelent meg: G á n d u r i §i c h i p u r i d i n G r e c i a v e c h e , Cluj 1927.

Bianu Jenő (1. 33 o.) 1928 őszén az összes állambiztonsági hivatalok alvezérigazgatója lett.

Bocu Sever (1. 38 o.) nemzeti parasztpárti politikus * 1874-beri Si?tarovet községben. Aradon vég-zett középiskola után Párisban folytatott magasabb tanulmányo kat. Közéleti pályáját a szebeni, (később aradi) T r i b u n a-nál kezdte, mely lapnak utolsó direk-

Cornea ( 315 Evangélikus

tora B. volt Újságírói tevékeny-ségéből folyóan két izben szenve-dett szabadságvesztés büntetést. 1912-ben Magyarországból Romá-niába költözött. Románia semle-gessége idején a háborúba való be-lépés mellett agitált. 1917-ben Ki-senevben „ R o m á n i a M a r é " cimmel lapot szerkesztett, melynek politikai célja: az ö n k é n t e s lé-g i ó k szervezése volt. Háború után Párisba ment, s ott újra meg-indított lapja utján is erős agitációt fejtett ki a Bánság kér-désében. Az egyesitett Romániá-ban. mint a buziási kerület képvi-selője mindjárt a Kamarába ke-rült, s megszakítás nélkül o kerü-let, illetve Temes-Torontál képvi-selője maradt. A Nemzeti Paraszt-párt vezérkarának egyik legteni-feramentumosabb tagja, éles tollú publiciszta. s a bánsági nemzeti-parasztpárti tömegek vezetője. Ma-niu 1828-as kormányában b á n s á -g i m i n i s z t e r .

Cornea Toma, volt vármegyei prefectus, a romániai politikai "vi-lág érdeklődését 1928-ban (román és magyar nyelven) megjelent „A k i s e b b s é g i k é r d é s " c. po-lit. tanulmányával vonta magara. E művében iskolázott s a politikai szükségességekbe mélyen belelátó elmének mutatkozik. Progresszív és bátor állásfoglalását a kisebb-ségi sajtó elégtétellel könyvelte el.

Dalanu Elie kolozsvári gör. kat. esperes, az „Astrn" közp. bízott ságának tagja, értékes és kitér jedt irodalmi munkásságot fejtett ki, nyelvi, történelmi, cgyháztörté-nelmi ós irodalmi témákat ölelve fel Ujabb müvei: 0 a m e n i § i s t á r i i d e l a n o i , 1921 Astra könyvtár. — L e g e a s t r á m o -$ e a a s c & 1922. — C e l e d o u i

c o r á b i i iji a l t é c u v á n t á r i , Bucuresti 1923.

Dan Sever <1. 58 o.) az 1928-as Mauiu-kormányban a közegészség-ügy minisztere.

Darabanth Miklós dr. nagvkáro-lyi ügyvéd * 1892 VII. 9. Az im-périum átvétele után Nagykároly első román polgármestere (1922-ig). 1926-ban u. o. íh. polgármester, 1928-tél az „Ecsedi-láp Lecsapoló Társulat" elnöke. Ugy a megyei, m;nt a varospolitikában jelentős szerepet visz.

Dobrescu Aurél (1. 63 o.) az 1928-as Maniu-kormányban földmivelés Ugyi államtitkár.

Drágán Nicolae (1. 640 o.) a Ro-mán Akadémia levelező tagja, * 1884. Művei: A r o m á n s z ó ö s s z e t é t e l , Beszterce, 1906. — D o u á m a n u s c r i p t e v e c h i , Bucure$ti, 1914. — C r i t i c a 5 t i i n t i f i c á in f i l o l o -j g i a n o a s t r á, 1921. — C e a m a i v e c h e c a r t e r a k ó tekezés a „Daco-Románia"-ban stb.

Evangélikus Országos Egyház, j Statutumait törvény formában a Monitorul Oticial 1927 ápr. 30-án megjelent számában hirdették ki. E statútumok szerint Románia ösz szes evangélikus egyházai az E r d é l y i ev. E g y h á z körül tö-mörülnek, mely kifelé valamennyit képviseli. Az országos egybázgyü

;lés alkotta törvények keretén be lül a belőle alakult országos kon szisatórium kormányozza az egész egyházat s az állami liatóságok kai szemben is képviseli. Feje az

'egész egyháznak a nagyszebeni evang. püspök. A román alkot mánytörvény 72. §-a értelmében a püspök, mint államilag elismert 200.000-en felüli hivőt számláló egyház feje, tagja a szenátusnak.

Fiim Riport ( 316 ) Mitropolia

Film Riport hetilap # 1922. | Szerk. I n c z o Ernő.

Giuglea George (L 106 o.) ko-lozsvári egyetemi tanár, v. képvi-selő, * 1884-ben. Főbb művei: E l e - ! m e n t e l a t i n é in l i m b a ro-m á n á 1910. —• R o m á n i i d i n S e r b i a , 1911. — D i n l i t e r a -t u r a d e a s t & z i a B a s a r a -bi e i 1919 és számos, a „Daco-Románia" folyóiratban inegj. ér-tekezés.

Gyárfás Jenő festő * Sepsiszent-györgyön 1857-ben. A budapesti minta rajziskolában és a müncheni akadémián végezte tanulmányait. T e t e m r e h í v á s c. kompozíció-ja után a magyar piktúra remény-ségét látták benne sokan, de hi-vatalos elismerésben nem tulsok része volt. A „Tetemrehívás" a bu-dapesti Szépművészeti Muzeumban van ugyan, de mint Gy. ajándéka került oda. A kép színezése és tem-peramentumos megoldása most is magára hívja a muzeum minden lá-togatójának figyelmét. Ez egyet-len nagy erkölcsi sikere után a na-; turálizmus ösvényére tért, de e nembeli kiváló alkotását, a D i s z-n ó ö l é s - t a kritika hűvösen fo-gadta és Gy. megbántva vonult vissza sepsiszentgyörgyi magányá-ba, hol szinte számon sem tartva halt meg 1925-ben.

Hatieganu Emil egyetemi tanár.', a polgári perrendtartást és a ro-mán kereskedelmi jogot adja elő a kolozsvári egyetem jogi fakultá-sán. Már régebben is, de az ujabb években mind intenzivebb szerepe jutott a Nemzeti Paraszt-párt bel-ső életében, organizálásában és po-litikai küzdelmekre való előkészí-tésében.

lacobovici lacob orvos, egyetemi tanár, a s e b é s z i k ó r - é s

g y ó g y t a n t adja elő a kolozs-vári egyetem orvosi karán. A se-bészeti klinika igazgatója.

lonescu B. Dimitrie egyetemi ta-nár a politikai gazdaságtant adja elő a kolozsvári egyetem jogi fa-kultásán.

Lapedatu Alexandru egyetemi tanár (1. 168 o.) * 1876. Bratianu Vintila kormányának 1928 őszén történt lemondásával L. is távo-zott a kultuszminiszteri székből. Művei: D a m a s c h i n e p i s c o -p u l t}i d a s c á l u l (1906). — A n u a r u l c o m i s i u n i i i s t o -r i c e I—II. v o l u m e (1914—15). — M e m o r i i r e d a c t a t e 9 i p u b l i c a t e p e n t r u C o n f e -r i n ( a d e P a c e d e l a P a r i s in 1 9 1 9 !}i 192 0. — N o u á i m -p r e j u r á r i d e d e s v o l t a r e a l e i s t o r i o g r a f i e i n a t i o-n a l e , Cluj 1921. — I s t o r i o -g r a f i e r o m á n á a r d e l e a n á (Academia Rom.) 1923. — 0 u m s'a a l c á t u i t t r a d i t i a n a t i o -n a l á d e s p r e o r i g i n i l e T&-r i i R o m á n e s t i . (Buc. Cárt Rom. 1924.)

Maniu Iuliu (1. 184 o.) 1928 nov-ember 9-én, a Bratianu kormány lemondása után kormányalakításra kapott megbízást. Kormánya az es-küt november 10-n letette s hiva-talba lépett.

Markovits Ernő hirlapiró * 1887. A N é p s z a v a kiadóhivatali tiszt-viselője volt, mielőtt ujságiró lett Háború után az „Újvidéki Hirlap,,-nál dolgozott, majd Nagyváradon a Nv. E s t i l a p . később a Nv. F r i s s u j s á g munkatársa.

Marton István hirlapiró * 1898-ban. A N a g y v á r a d i E s t i -1 a p belső munkatársa.

Mitropolia Ardealului Banatulut, Oris." : sí Maramuresului Sibiiu

Muldovan ( 317 ţierhan

(Nagyszeben) székhellyel. Metropo-lita: Dr. Njicolae Bál'an. Alba-Iulia és Sibiiu érseke. Vikáriusa: Dr Vasile S t a n . A hozzátartozó ort. püspökségek: az aradi, karán-sebesi, nagyváradi és az újonnan alakult kolozsvári (Episcopia Vadu-lui, Feleacului şi Clujului) püs-pökség.

Moldovan luiiu (1. o.) az 1928-a-.. Maniu-kormányban közegészség-, ügyi államtitkár.

Nemzeti Parasztpárt (1. Főrész-ben) 1928 novemberében a súlyos belpolitikai és gazdasáp helyzet nyomása alatt a Bratianu-kormány lemondott. Titulesou missziója, hogy nemzeti ill. koncentrációs kormányt alakítson, meghiusult w a Régens Tanács november 9-én luliu M a n i u -1 designálta mi-niszterelnöknek. Maniu konnánya mely a Nemzeti Parasztpártból alakult, november 10-én az esküt letette.

Nicolae loaa kolozsvári román püspök, az újonnan alakult kolozs-vári (Episcopia Vadului, Feleacului şi Clujului) püspökség feje. .Jogsze-rinti szenátor.

Ortodox Román Egyház. líoíná-nia domináns nemzeti Egyháza. A kánonoknak és a birodalom alkot-mányának megJelelően intézkedik minden egyházi ügyben, lelki ügyekben és vagyoni dolgokban. Legfőbb szerve a S z e n t S z i n ó -d u 8, melyet alkotnak: az összes metropoliták, püspökök és püspö-ki helynökök. Tagjainak száma 28: egy érsek, négy metropolita, 13 püspök és 10 püspöki helynök. El-nöke Ungro-VlaJhia metropolitája (az ortodox román Egyház Pátri-árkája). Távollétében: M o l d o -va m e t r o p o l i t á j a elnököl. A Szent Szinódus tanácskozásain —

tanácskozó joggal — a kultuszmi niszter részt vehet. Az ortodox egy !iáz másik szerve, mely adminisz-tratív és kulturális ügyeket intéz: a 108 tagból álló C o n g r e s u l N a t i o n a l B i s e r i c e s c . Ugy ennek, mint a Szent Szinódusnak végrehajtó szerv« a 15 tagból álló C o n s i l i u l C e n t r a l B i s e r i -c e s c .

Papp l^ajos * 1899-ben. Kereske delmi pályára lépett s ma is nagy váradi kereskedő. Az irodalomban verses epikus müvekkel (Alom l o v a g , 1925. — V é d ő b e s z é d , 1928. —) lépett fel. A Szigligeti Társaság tagja. 1927 ée 1928 évi pályázatainak nyertese.

Popovici Mihai nemzeti-paraszt párti politikus. Maniu 1928-as kor mányában a pénzügyi tárcát kapta.

Şerban M. Mihai" (de Cerneşti) dr. * 1887 IX. 3. Szegeden. Közép iskolái végeztével Bécsben felsőbb kereskedelmi tanulmányokat foly tátott majd Halle-han mezőgazda-sági főiskolát végzett s 1915-ben a jaşii egyetem mezőgazdasági sza kán előadó lett. 1919-ben a k o l o z s v á r i G a z d a s á g i A k a d é m i a t a n á r a és R e c t o r a. Első, nagyok érdeklődést keltett, könyve „R u m íi n i e n « A g r a r -h ă 11 n i s s e" 1914-ben jelent meg Berlinben Paul Parey kiadásában E müve után Romániába hivták. hogy az agrárszociális reformok előkészítésében részt veşyen. Ro mánia semlegessége idején a ki rályságban tartózkodó más erdélyi politikusokkal együtt, az erd.nem zeti párt politikáját képviselte. A párisi békekonferencián a román delegáció tagja volt. Visszatérve, mint a nemzeti ill. nemzeti-pamszt-párt végT. bizottságának tagja élénk részt vett a politikai küzdeí-

Si lbermann ( 318 ) Vasi l iu

mekben. Emlitctt művin kívül tol-lából megjelentek „N o u i 1 e Î n -g r ă ş ă m i n t e A z o t o a s e", Bucureşti 1914. ediţia ..Flacăra"; „ P r o b l e m e l e N o a s t r e S o -ci a l - A g r a r e' ;, Bucureşti 1014, ediţia Ministerului Agriculturii şi Domeniilor; ,.P a r e r i L i b e r e î n C h e s t i u n e a S o c i a l - A g r a-r a", Văleni de Munte 1916, ediţia „Neamul Românesc-'. „L a S i-t u a t i o n é c o n o m i q u e l a T r a n s i l v a n i e , d u B a n a t e t d e s P a r t i e s K o u m a i n e s d e l a H o n g r i e", Paris 1919; Raport către Conferinţa Păcii: „ C r i z a V a l u t a r a s i A s a -n a r e a ei", Cluj 1923. ediţia Alexandru Anca; „ T e n d i n ţ e l e do E v o l u ţ i e a l e C l a s e i Ţ a r a n e s t i " , Braşov 1926. edi-ţia A. Muresanu & Co.

Silbermann Jenő (1. Főrész-ben). 1928-ban tette közzé „ü b e r e i n i g e E i g e n s c h a f t e n d e r F e r m a t s c h e n G l e i c h u n g " c. tudományos munkáját (Oradea. Adolf Sonnenfeld A. G. 1928.).

Sz. Kiss Endre hirlapiró, előbb a Brassói Lapok munkatársa, ja ! lenleg az E r d é l y i F u t á r i szerkesztője.

Tătarii Coriolan egyetemi t-a- / nár, a B ő r - é s N e m i - b e t e g - |

s é g e k kór és gyógytajiát adja elő a kolozsvári egyetem orvosi fakultásán.

Teodorescu M. D. egyetemi ta-nár, A r c h e o l ó g i á t ad elő a kolozsvári egyetem bölcsészeti ka-rán.

Urechia Constantin a K l i n i -k a i E l m e g y ó g y á s z a t t a -nára a kolozsvári egyetem orvosi fakultásán.

Vâlsan Gheorghe, egyetemi ta-nár * 1885-ben. Á l t a l á n o s F ö l d r a j z-ot ad elő a kolozs-vári egyetem természettudományi karán. A R o m á n A k a d é m i a II. szekciójának r. tag-ja. Uj mű-vei: C u v â n t l a c o m e m o n -r e a l u i A l e c s a n d r i . (1915). — C a r p a ţ i i in R o m â n i a , d e a z i (1924). — P o v e s t e a u n u i t i n e r e ţ i (1924). — G r ă -d i n a p ă r ă s i t ă , versuri (Cluj. 1925). — H a r t a M o l d o v e i d e D i m i t r i e C a n t e m i r (Buc. 1926).

Vasiliu Titu egyetemi tanár, a K ó r b o n c t a n tanszékét tölti be a kolozsvári egyetem orvosi fa-kultásán. Az Extens. Univers, elő-adás-sorozatában Brassóban és Kolozsvárt vett részt a r á k o s m e g b e t e g e d é s e k r ő l tartott előadásaival.

Rövidítések

* =. született # = alapíttatott mj. = megjelent a. 1. = arany lej inv. t. = invesztált töke B. L T. = Erdélyi Irodalmi Tár.

saság

0. M. P. = Országos Magvar Párt A. E. = Antalffy Endre A. P. = Alfréd Pomarius G. K. = Gulyás Károly T. G. = Tabérv Géza S. I. = Soóe István*

* A nom6zignált cikkek közül, k a m a r á k" cikkét P a p p Já a f ö l d r e f o r m " cimszét G á s nos, a Bankok és Takarékpénztá-p á r Gyula, az „ O b o r t ö r rak címszavait K e l e m e n Vil-v é n y " és ,,K e r e s k e d e 1 m i! mos ír! a.

H í b e í c j d i z í í á s .

A 3-12. oldal második hasábjának illusztrációja „Zillich" címszó-hoz tartozik.

Cenzúrát: Ghetie.