ERDÉSZETI LAPO K AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T LAPJ A

Erdészeti Lapok TARTALOM

Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata

CXXX. évfolyam 11. szám (november)

HU ISSN 1215-0398 A Szerkesztőbizottsá g tagjai : Apatóczk y István , dr . Baláz s István, dr. Bartha Dénes , Gencs i Zoltán , dr. Gó'bölös Antal , Kertész József, Kovács Gábor, Mizik András, Pintér Ottó, Pá-pai Gábor (a bizottság elnöke) , Sántha Antal , Steiner József , dr. Szendró'd i László , dr . Szikra Dezső' , dr . Szodfridt István , Varga Béla .

FŐSZERKESZTŐ: PAPAIGABOR

TERVEZŐSZERKESZTŐ: SÁG I MARGIT

Kiadó:

Felelős kiadó:

Szerkesztőség:

Telefon:

Nyomdai Munkák:

Felelős vezető:

A kézirat lezárva:

Országos Erdészeti Egyesület 1027 Budapest, Fó'u. 68.

Dr. Szikra Dezső

1027 Budapest,Fó'u. 68.

201-7737

Csathó és Társa Gyomdaipar í Kft. Eger

Csathó Emi l

1995. novembe r 2.

Terjeszti: a Magyar Posta . Felvilágosítást a lappal kapcsolat -ban az Egyesület a d (1027 Budapest, F ő u. 68.). Megjeleni k havonta.

FELHÍVÁS! Felhívjuk tagtársaink figyelmét , 1995 . december 1 . után az OEE egyszámlaszáma megváltozik, ezért a befizetési csek-kek érvénytelenné válnak.

Új egyszámlaszám: MHB Rt. 10200830-32310126-00000000

Az új befizetési csekket elkészülte után küldjük.

dr. Marjai Zoltánné ügyvez. titkár

A címlapon: Fotó:

Öszi alkony Pápai Gábor

CCMEP3KAHHE K.TOMnA: CoTpy /jHHiecTBO \iexji y CCJILCKH M H jiecHU M X03miCTBaM H 32 6

A- MOKA: Bpea, naiieceiiHLi H jiHCTorphnyiJiHMi i i)[xyinTejuiMn n B AVSOBIJX /ipeBOCTOjrx MOK/iy i96 i -1993 ra/iaM H 33 1

R.AFOM: Calamagrostis apigeios 33 4

ERDÉSZETI POLITIKA

Dauner Márton : Jelentés az 1994. évi

erdőállománygazdálkodásról 32 5

Dr. Tompa Károly : A mezőgazdaság és az erdészet együttműködése 32 6

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

Dr. Szodfridt István : Erdei ökoszisztémák telje s kö m vizsgálata 32 9 Dr. Csóka György : Lombfogyasztó lepkéktömege s fellépései tölgyeseinkben... 33 1

Agócs József : Calamagrosti s epigeio s (L. ) Róth 33 4

Gácsi Zsolt: Elfelejtet t erdés z szakemberünk 33 6

FÓRUM

Válaszol a Földművelésügyi miniszte r 33 8 Dr. Erdős László : Tanácskozott a Magyar Nyárf a Bizottsá g 34 0 Tóth László : Tényleg gazdátlan az erdő? 34 0

Agócs József: Őstulokba n (is ) reménykedve.. . 34 1

ERDŐKERÜLŐBEN

Pápai Gábor: Erdészszemmel Provance-ba n (II. ) 34 2

Frőhlich András: Tanulmányút-tapaszta latok Franciaországban... 34 4

Roland Migende : Német-magya r erdőifjúság i találkoz ó 34 5

Dr. Szodfridt István : Nagy elődein k nyomába n (Botva y Károly) 34 6 Schalkház Lipót : Emlékhelyek a Bükk hegysé g kelet i oldalán 34 7 Cebe Zoltán: A természetben való egészsége s

szabadidő-eltöltés lehetősége i kisvárosainkba n 34 8

Dr. Bartha Dénes : Emlékezés Mágócsy-Diet z Sándorr a 35 0

Gál István: Erdőismeret-Székelyföldről 35 1 Andrési Pál : A természet kalendárium a (november ) 35 2 KÖNYVESPOLC 35 3 EGYESÜLETI HÍREK 35 4

INHALT

Dr. Tompa, K. : Zusammenarbeit zwische n Landwirtschaf t und Forstwirtscaf t 32 6 Dr. Csóka, Gy: Blattfressend e Schmetterling e verursacht e Massenscháden in Eichenbestande 1961-199 3 33 1

Agócs, J.: Calamagrostis epigeio s 33 4

CONTENTS

Tompa, K.: Co-operation betwee n agricultur e andforestr y 32 6

Csóka, Gy: Large-scal e damag e cause d by leaf-consuming mot h in the oa k stands in Hungary between 196 1 and 199 3 33 1 Agócs, J.: Calamagrostis apigeio s 33 4

Jelentés az 1994. évi erdőállománygazdálkodásról v .

Összefoglaló rövi d értékelé s

A hazai erdőállapot mennyiségi és minő­ségi változásának, illetve az erdőgazdálko­dás teljesítményének vizsgálata és értékelé­se elengedhetetlenül szükséges a szélesebb közvélemény tájékoztatásához, az igazgatás állásfoglalásaihoz, a jogalkotáshoz, az aktu­ális erdészeti politika és stratégia kimunká­lásához, valamint a miniszteri statútumban meghatározott erdőgazdálkodási , erdővé­delmi, erdőfenntartási feladatok felelős­ségteljes ellátásához. Az erdőfelügyelősé­gek évi beszámoló jelentéseinek, az O M M I adatszolgáltatásának, valamint az Országos Erdészeti Adattár információinak felhaszná­lásával huzamosabb időszak óta, azonos szakmai szempontok szerint a fenti felada­tok és célok teljesítése érdekében ez évben is elkészült az erdőál lomány-gazdálkodás részletes értékelése, melyből, az alábbi főbb adatok és megállapítások emelhetők ki.

Megállapítások:

- A nyilvántartott erdőterület mintegy 8 ezer hektárral nőtt, mely növekedés részben az új erdők telepítéséből, részben a meglévő de számba nem vett erdőterületek nyilván­tartásba vételéből adódik.

- A tulajdonosváltozás ugyan katasztro­fálisan lassú, de következményeként növek­szik a magántulajdonú területek aránya.

- Az időszakos gazdátlanság és az elke­rülhetetlen területaprózódás, a tulajdonosok azonnali erdővagyon-felélési szándéka, va­lamint az elszaporodott falopások jelentős és sok esetben visszafordíthatatlan károkat okoznak erdeink minőségi és mennyiségi állapotában, mely folyamatot a létszámleé­pítéssel folyamatosan érintetterdészeti ható­ság csak gátolni, de megakadályozni nem képes.

- Erdeink egészségi állapota nagyon mérsékelten, de folyamatosan tovább rom­lik. A biotikus és abiotikus károsítások terü­leti kiterjedése fokozatosan növekszik. Az állapotromlás - sajnálatosan - elsősorban őshonos fafajainknál figyelhető meg. Az er­dővédelem és kárfelszámolás tulajdonlástól

függetlenül továbbra is állami szerepválla­lás t igényel .

- A szaporítóanyag-előállítás területén a csemetekertek száma és a termesztő felület növekedése, valamint a magánvállalkozás dinamikus fejlődése és kimagasló hatékony­sága állapítható meg . A biológiai alapok -anyalelepek és plantázsok, valamint a meg­termelt csemeteszám -k ie lég í t ik (néhány faj és fajta hiánya mellett) az aktuális szaporító­anyag-szükségletet.

- Az erdőfelújítások első kivitelének csakúgy, min ta befejezett, átadható erdőnek mennyisége csökkent. A felújítás alatt álló területek sikeres beerdősülése romlott. Az üres, felújítatlan terület, illetve elhúzódásá­nak területei jelentős mértékben növeked­tek. A természetközeli felújítási módszerek - természetes magfe lú j í t á sok-a ránya indo­kolatlanul alacsony és csökkenő, míg az ol­csóbb, de a jövőkép szempontjából nem kí­vánatos sarjaztatás kritikus mértékre növe­kedett. A kedvezőtlen - alapvetően a tulaj­doni rendezetlenségből adódó - „országos eredményhez" viszonyítva az állami erdőket használó erdészeti rt.-k szakmai teljesítmé­nye relatíve jobb az elmarasztalható hazai átlaghoz képest.

- Az erdőfelújítás pénzügyi támogatása (OEA) normatív és pályázati rendszerű, mely a tényleges költségeknek csak egy ré­szét fedezi. Az átalakulás minden nehézsége ellenére (megszűnő, felszámolás alatt álló gazdálkodó egységek, új erdőtulajdonosok) az Alap fontos céljainak megfelelve szolgál­ta az erdők mennyiségi és minőségi védel­mét. Az 1946 mFt összegű befizetés terhére, mely az erdőfenntartási járulékból és az er­dőgazdálkodási bírságokból származik, mintegy 1905 mFt került kifizetésre. A ked­vezőtlen szakmai folyamatok fékezésének e támogatási rendszer fontos eszköze, mely­nek hatékonyságát további állami forrás biz­tosításával szükséges növelni.

~ Az erdőtelepítésekre 1994. évben is az előirányzotthoz képest lényegesen csökken­tett pénzügyi keret (1300 mFt helett 600 mFt) állt rendelkezésre, minek következté­

ben a kormányprogramban meghatározott telepítési ü tem megvalósításában 28 ezer ha elmaradás tapasztalható. Akorábbi erdőtele­pítések állapota is - az időszakos gazdátlan­ság m i a t t - r o m l ó tendenciát mutat . Jel lemző a telepítési szándék országos eloszlásának aránytalansága. A tulajdonrendezés előreha­ladtával robbanásszerű igénynövekedés je­lezhető előre, melynek kielégítése kormány­zati és közösségi érdekekkel egybeesik, ezért az e célra fordítandó kormányzati tá­mogatás-beruházás növelése, az egységárak emelése, esetleges további korszerűsítése feltétlenül szükséges.

- A közjóléti beruházások finanszírozá­sára a nyereségorientált rt.-k nem hajlandók jelentős sajátpénzforrástbiztosí tani , aszük-séges feladatok fedezetére a növekvő társa­dalmi igények ellenére, a költségvetésből rendelkezésre álló Összeg csak egy kis rész­ben biztosít keretet, melynek nagyobb ará­nyú radikális emelése szakmailag minden­képpen indokolt.

- A z erdőgazdálkodók 7 7 ezer ha terüle­ten végeztek fakitermelést, melyből 19 ezer ha a véghasználati terület. Je l lemző az üzem­tervi lehetőségek előző évhez hasonlóan ala­csony mér tékű kihasználtsága (69%), mely hosszú távon biológiai és vagyonkezelési szempontból káros a fenntartható erdőgaz­dálkodásra.

- Az erdőkárok minden fafajra kiterjedő növekedése (erdőpusztulás) következtében sajnálatos módon ugrásszerűen emelkedett a kényszerű egészségügyi fakitermelés.

- A nevelővágások tervezése és végre­hajtása általában szakszerű.

- A szakszerű állománynevelés és fenn­tartás akadályozója fokozottan védett terüle­teken érvényesített sematikus fahasználati moratórium, melynekjogszabályi módosítá­sa vagy törlése sürgető szakmai igény.

- Jelentősen és folyamatosan növekszik az engedély nélküli fakitermelések száma, melyből egyre nagyobb arány az ismeretlen tettes által elkövetett lopás.

Összefoglalóan kimondható, hogy ha­sonlóan az 1993. évhez a szakszerű, tarta­mosságot, természeti erőforrások optimális kihasználását e redményező erdőgazdálko­dás nem valósult meg.

Az ágazat alacsony színvonalú működé­sének alapvető oka a tulajdonváltás elhúzó­dása, rendezetlensége, az új tulajdonosok közérdekű elvárásokat háttérbe szorító, pil­lanatnyi haszonszerzési érdekeket szolgáló magatartása.

A közérdeket is szolgáló erdőállapot fenntartásához növekvő költségvetési támo­gatás, a megújuló erdészeti jogszabályokon alapuló szigorú, következetes hatósági mun­ka nélkülözhetetlen.

Dauner Márton

1993 . é v 1994. é v F a á l l o m á n n y a l b o r í t o t t t e r ü l e t 1 705 02 7 h a 1 712 9 3 4 h a E r d e i n k é l ő f a k é s z l e t e 297 , 9 m i l l i ó b r . m 3 303 , 1 m i l l i ó br . A m e g t e r m e l t k i ü l t e t h e t ő c s e m e t e 8 1 m i l l i ó d b 20 0 m i l l i ó d b Az e l s ő k i v i t e l ű e r d ő f e l ú j í t á s t e r ü l e t e 1 6 29 9 h a 1 5 61 3 h a A be fe j eze t t e r d ő f e l ú j í t á s t e r ü l e t e 2 2 35 1 h a 2 0 19 1 h a A k ö t e l e z e t t s é g a l á v o n t h a l m o z o t t t e r ü l e t 1 3 8 57 3 h a 13 2 18 0 h a Az e r d ő s í t é s i h á t r a l é k 1 2 20 0 h a 1 5 7 8 0 h a Az e l s ő k i v i t e l ű e r d ő t e l e p í t é s t e r ü l e t e 3 2 2 4 h a 2 8 7 4 h a A b e f e j e z e t t e r d ő t e l e p í t é s t e r ü l e t e 8 05 6 h a 6 2 5 6 h a Az e r d ő t e l e p í t é s i h á t r a l é k 2 2 0 4 h a 2 7 5 0 h a A f a k i t e r m e l é s 5 7 2 4 00 0 m 3 5 7 1 8 00 0 m 3

A f a k i t e r m e l é s a z é v e s e r d ő t e r v i l e h e t ő s é g % - á b a n 7 0 % 6 9 %

f z D R . T O M P A K Á R O L Y

A mezőgazdaság és az erdészet együttműködése

Az elmúlt rendszer köztudottan gaz­dasági, társadalmi és környezetvédelmi tekintetben egyaránt súlyos örökséget hagyott hátra. Az erkölcsi és gazdasági szempontból egyformán ellentmondá­sos helyzetünk nemcsak a legnagyobb kincsünk, a termőföld birtoklása, védel­me tekintetében aggasztó, hanem mind­két ágazat elmarasztalható amiatt is, mert semmit sem javított környezetpo­litikáján. A lakosság környezettudata kialakulatlan, nagy az érdektelenség a környezeti problémák iránt. Az állam kivonulása a környezetvédelem finan­szírozásából ellehetetleníti a környezet­védelmet; az nem kapta meg a jelentő­ségéhez illősúlyát. A környezetvédelmi célok jó része csak deklaráció maradt és a környezetvédelmi rendeleteknek, elő­írásoknak az új birtokviszonyok miatt nem lehet érvényt szerezni. Az elkészült földvédelmi törvény korrekciókra szo­rul, az új, korszerű környezetvédelmi törvényt csak mostfogadta el az ország­gyűlés, a természetvédelmi és erdőtör­vény pedig még el sem készült.

Az 1970 óta eltelt két és fél évtized alatt kereken 200 millió ha erdőtakarót veszített el a világ, miközben a sivata­gok 120 millió hektárt hódítottak el a termőföldtől; nagyobb területet, mint amennyit manapság Kínában megmű­velnek. Ezalatt a növény- és állatfajok ezrei tűntek el. Pedig a környezetminő­ség igazi indikátorai az élőlények, ame­lyek a legtökéletesebb műszerállomá­soknál is sokatmondóbban hívják fel fi­gyelmünket a környezet változásaira.

Az említett időszak alatt a Föld la­kossága 1,6 milliárd emberrel növeke­dett, többel, mint amennyi planétánkat 1900-ban népesítette be. A világ föld­művelői 480 milliárd tonna termőtalajt veszítettek el: nagyjából annyit, mint amennyit Indiában hasznosítanak. Szá­mos regionális és világkonferencia elle­nére az ember és a létét szolgáló bio­szféra közti ökológiai kapcsolat tudatos átlátása sehogysem akar a döntéshozó testületekés gazdálkodó emberek intéz­kedéseinek indítékává válni.

Nálunk ez a kérdés különösen égető. Kedvező ugyanis, hogy az ország kiter­

jedésének mintegy 88%-a termőterület. Ugyan a szántóföldi művelés alatt álló területünk az utolsó 45 évben 5%-kal (400 ezer hektárral) csökkent, de ez a csökkenés jelentős mértékben az erdők, a kertek, gyümölcsösök, a szőlők és a gyepterületek növekedését eredmé­nyezte. Azonban a termőföld több mint felén tapasztalható valamilyen kedve­zőtlen természeti hatás, vagy talajdeg-radáció: talajsavanyodás, erózió, deflá­ció, szikesség, nagy homok- vagy agyagtartalom, tömörödés, szerkezet­romlás, ár- és belvizek, illetve az utóbbi években soha nem észlelt aszály.

A talajsavanyodás, a légköri savas ülepedés helyenként a túl sok N-műtrá-gya, túlzott szuperfoszfát-adagolás stb. következtében csökkentek talajaink ter­méseredményei. Az eróziót elsősorban a nagy gépek „gazdaságos" kihasználá­sára kialakított hatalmas táblaméretek, a hegy-völgy irányú művelés és a mező­védő erdősávok kiiktatása fokozta. A helytelen öntözés hatására több mint 100 ezer hektárral nőtt a másodlagos szikesedés. A talajszerkezet leromlását elsősorban a túl nehéz gépsorok okoz­ták. Talajaink 43%-a kedvezőtlen, 26%-a közepes és csak 31 %-a jó vízgaz­dálkodású. Ennek sokszor az átgondo­latlan, szakszerűtlen „melioráció" az oka. Talajaink szennyezésének forrása a levegőszennyezés (nagy kén-, nitro­gén-, foszfor-, nehézfém-, főleg ólom­tartalom), a szeméttelepek, az ipari és kommunális szennyvizek, a szennyvízi­szap, a nehézfémterhelés.

A vízfelhasználás növekedése és a csapadék csökkenése miatt legtöbb he­lyen jelentős talajvízsüllyedés jelentke­zett - ami erdeinkre is veszélyes - , és a bányászati vízkiemelés hatására erőtel­jes regionális karsztvízszint-esés követ­kezett be.

Természetes erdeink egyre kisebb te­rületre szorulnak vissza (síkságainkon és az Alföldön például napjainkra a ter­mészetszerű pusztai tölgyesekből és a hazai nyájasokból az itteni erdőknek csupán a 20%-a áll), csökkennek a ná­dasok, mocsarak, lápok és rétek. Ennek következtében ahazai élővilágból eddig

40 növényfaj és 53 állatfaj pusztult ki, és 1130 faj (a hazaiaknak kb. 2,5%-a) veszélyeztetett.

Átalakuló erdőgazdálkodásunkban aggodalomra ad okot a rövid távú gaz­dálkodási érdek eluralkodása, a termé­szetszerű gazdálkodás és a természetes felújítás háttérbe szorulása, a tarvágá­sok nagy aránya és a túlszaporodott nagyvadállomány károsítása. A sajtó, a rádió és a televízió napjainkban mind többször ad hírt törvénytelen föld- és erdőfoglalásokról, engedély nélküli fa­kitermelésekről nem csak erdőkben, de parkokban, kertekben, fasorokban is.

Az elmúlt évtizedek nagyüzemi gaz­dálkodásra való átállása számos, az er­dészek által ismert, a termeléssel és a tájvédelemmel kapcsolatos problémát okozott. Ezáltal a magyar táj felszíni formáinak kiegyensúlyozott változatos­sága, hajdanában nemzetközi hírnevet élvező tájszerkezete kerültveszélybe. A mezőgazdaság ma zajló átalakulásának az okszerűgazdálkodás révén a táj öko­lógiai és esztétikai változatosságának visszanyerését kell eredményeznie.

Az erdőgazdálkodás a tartamosság és a bővített újratermelés szakmai kívá­nalmait akarja biztosítani a piacgazda­ságban is, de a megújított erdészetpoli­tika alapelveinek érvényre juttatását csak a mezőgazdaság segítségével tudja szavatolni. Az erdészek nemcsak a két­ezerig törvényileg előírt 150 ezer hektá­ros erdőtelepítést szeretnék elvégezni, hanem elkészítettek egy ötvenéves új erdőtelepítési és fásítási programot is. Ez csak a társas erdőgazdálkodás kü­lönböző formáinak - erdőszövetkezet, erdóbirtokossági társulat, erdő-rész­vénytársaság, valamint erdőszakcso­port - célszerű megvalósításával, együttműködésével hozható tető alá, el­sősorban a marginális területek kihasz­nálásával.

Ennek a zöld forradalomnak a meg­valósításával a jelenlegi 1677 ezer hek­tár faállománnyal borított, az ország te­rületének kereken 18%-át jelentőrészét 2139 ezer hektárra, vagyis 23%-ra emelhetjük (472 ezer hektár erdőterü­let-növekmény), ami hazánk teljes fa-

anyagszükségletét 2040-től nagyjából biztosítaná. Ez a program természetesen feltételezi a hátralékos, illetve időköz­ben keletkező vágásterületek maradék nélküli felújítását is.

A terv összefogással megvalósítható, hiszen ma még kb. 200 ezer ha olyan 17% feletti lejtésű területünk van, ame­lyen szántóföldi művelés folyik. De az ez alatti lejtőkategóriákban is vannak olyan területek, amelyeknek a fekvése, a tábla alakja, úttól való elzártsága, ne­héz megközelíthetősége indokolná az erdősítést. Az erdőterület további forrá­sa az 540 ezer ha gyepterület.

Ahhoz, hogy a történelmi tévedése­ket meg ne ismételjük, nem kell félnünk a magánerdők növekedésétől. Mert csak a szuverén birtokosok által felis­mert gazdasági előnyök vezethetnek el az említett önkéntes társulások haté­kony formáihoz. Alapvető feltétel a földtulajdon tisztázása. Meg kell vizs­gálni, hogyan kerülhet az egyén tartós földbérletébe, 50-100 éves használatá­ba az a földdarab, amelyen az erdőt telepíti. Természetesen egy olyan nem­zeti kincs esetében, mint az erdő, csak jól megfontolt szabályozás és korláto­zás után lehet szabaddá tenni a birtok­forgalmat. A lakosság fásításait ingyen csemetejuttatással kell elősegíteni. Minden privát erdőtelepítést illessen meg az adómentesség, legalább a vágás­kor feléig. A kitermeléskor viszont le­gyen kötelező a jövedelemadó az árbe­vétel alapján.

A földforgalom meg fog élénkülni, mint ahogy az minden piacgazdaságban természetes állapot. A közhangulatot azok oldalára kell billenteni, akik gya­rapítva gyarapodnak. Minden feltétel­nél előbbre való a többet teljesítőket támogató erkölcs kialakítása, vagyis a

vállalkozásokat nyíltan preferáló politi­ka. A több erdőbirtokossági társulat vagy magán-erdőbirtokos összefogásá­val létesült erdőszövetkezeteké csupán a közös erdő- és földtulajdon bázisán, hanem az azt követő finanszírozási, ter­melési és kereskedelmi műveletek kö­zös végzésére szerveződjenek. Az ön­kéntesség, a személyes és vagyoni köz­reműködés, az autonómia, a szervezés és demokratikus önkormányzat, a köl­csönös támogatás legyen az alapjuk. Az erdő tudvalevőleg megköveteli a na­gyobb összefüggő területek azonos mó­don való kezelését.

A falusi demokrácia iskolái voltak évszázadokon át az erdőbirtokossági társulatok. Velük átalakítható volt az a hátrány, hogy az erdő csak hosszú idő után fizet a vele fáradozónak, mert az évente kitermelt fából a tulajdoni arány­rész szerint mindenkinek minden évben jutott. Közel 300 ezer ha erdő volt erdő­birtokossági társulati kezelésben, mely­nek túlnyomó része a termelőszövetke­zetek tulajdonába került.

Jól átgondolt szabályozással elkép­zelhető erdő-részvénytársaságok szer­vezése is. Azok számára, akik nem tud­nak földtulajdont szerezni, hasznos megoldásnak kínálkozik, ha energiaer­dő szakcsoportot hoznak létre.

A felsorolt tulajdonformák csak olyan mértékben ajánlhatók, hogy erde-inknek mintegy 60%-a kincstári erdő maradjon. Várjuk az erre vonatkozó törvényi szabályozást. Olyan szakmai és gazdasági feltételeket kell kiharcolni, amelyek az erdő, a társadalom többcélú (fatermesztés, védelem, üdülés) igénye­inek maradéktalan kielégítését szava­tolják. A mai helyzeten feltétlenül javí­tanunk kell. Meg kell mentenünk a még meglévő természetes ökoszisztémáin­

kat. Mindenkit vissza kell tartani az er­dők szépségének, szociális hasznának tönkretételétől. Erősítenünk kell erköl­csi alapjainkat, mert a termőföld meg­mentése nagyfokú felelősséget, becsü­letességet és igazmondást követel a vele foglalkozó két ágazattól.

Az agrár- és erdőmérnökök körében általánossá kell válnia annak a meggyő­ződésnek, hogy a mezőgazdasági ter­melésre alkalmatlan és az ún. zárvány­területek erdősítésével, privát és társa­dalmi erőkkel telepített erdősávok, faso­rok segítségével nagymértékben befo­lyásolhatjuk és megváltoztathatjuk egy adott térség klimatikus, talajtani, egész­ségügyi, tájesztétikai, eróziós, egyszó­val: termelékenységi viszonyait. A fásí­tások hatásmechanizmusával kapcsola­tosan olyan nagy tömegű hazai kutatási eredmény áll rendelkezésre, melyek se­gítségével a hosszú távú mező- és erdő­gazdasági célok elérése, az új zöldfelü­leti rendszerek tájökológiai szempontú fejlesztése megvalósítható.

Az érintett problémakörrel kapcsola­tosan megemlítem, hogy a mai változá­sok szabadsága sajnos a kalandorokat is vonzza, akiket a gyors meggazdagodás vezérel és akiket a termőföldünket ve­szélyeztető hatások nem érdekelnek. De, ha a két szakma összefog és figyel­mét a természeti erőforrásokkal, a talaj­jal, az alapkőzettel, a felszíni és felszín alatti vizekkel, a levegővel, az élővilág­gal, a biológiai sokféleséggel, a tájjal való ésszerű bánásmódra összpontosít­ja, elfogjuk kerülni, hogy a következő évtizedek bizonyossá tegyék az emberi élet vereségét a Földön. Úgy vélem, generációnk számára nem hiába adatott meg országunk újjáépítésének lehetősé­ge és a társadalmi-gazdasági-környezeti válság legyőzésének izgalmas kihívása.

Kárpátaljai erdészeti vezetők a NYÍRERDŐNÉL Új szakaszába lépet t a Nyírerdő ' Rt. és a szomszédos kárpátalja i ungvár i Erdészet i Hivata l munkakapcsolata . Enne k jegyébe n

tartózkodott háro m napi g a cé g vendégekén t Magyarországo n Ivá n Jurjevic s Fedorce , a hivata l igazgatój a é s Ivá n Kosztyu , valamint Lakato s Mihál y terület i erdészet i igazgató . Látogatásu k célj a a z volt , hog y kidolgozzá k a Nyírerd ő Rt . é s a z ungvár i Erdészeti Hivata l között i tudományo s é s gazdasági , valamin t távlatokba n a kereskedelm i együttműködé s formáit . Megegyezte k abban, hogy összehangolják a z itt folyó kutatómunká t a munkácsi erdészet i kutatóintéze t tevékenységével, kölcsönöse n kísérlet i parcellákat létesítenek , kicseréli k a szomszédos területe k tapasztalatait . Rendezne k közö s erdészszakma i versenyeket , elsősor -ban a fakitermelés területén . Sz ó eset t a szaporítóanyago k kereskedelmérő l is . Az ukrá n vendégeket , aki k a z ottan i állam i é s magánerdó'k kezelői , rendkívü l érdekelt e a magya r erdészet i struktúra , a z irányítás , a privatizáci ó körülménye i közepett e foly ó napi gazdaság i munka . Enne k tanulmányozásár a Kovác s Gábornak , a Nyírerd ő Rt . vezérigazgatójának társaságába n megtekin -tették a fehérgyarmati erdésze t lónya i területét, a debreceni erdészetné l a z erdős pusztát , Gúthon a vadgazdálkodás módszereit , Tiszacsegén a z erdészetné l a védett természet i környezetbe n folytatot t erdészet i tevékenységet . A látogatá s eredményekén t a felek megegyezte k abban , hogy a közel i jövőben má r megkezdi k a szakemberek konkrét , nap i együttműködését .

A D I Ó F A K F T . több éve működtet korszerűen felszerelt

nagy teljesítményű fűrészüzemet, mely felvásárol d i ó , cseresznye, körte, tölgy, nyár és akác rönköt.

Diófa Kft . 7500 Nagyatád, Kispuszta Telefon/fax: (06) 82-351-840

vagy: (06) 60-362-575

Diktál a piac A Nyírerd ő Rt . felkészül t a z ősz i

fakitermelési szezonra . Ebbe n a z esztendőben rendkívü l igényess é vált a piac, a felhasználók ige n nag y igényekkel jelentkezne k min d bel- , mind külföldön . Sokan ne m i s sejtik , hogy a fa kitermelés e komol y szak -tudást igényel. Korábban ez t a mun-kát a z erdészete k fakitermelő i vé -gezték, m a a z ésszer ű gazdálkodá s eredményeképpen olya n vállalko -zók, akik egykor az erdészetek alkal -mazottai voltak .

Új módja a kitermelésnek, hog y a vágandó területe t lábo n áll ó erdő k formájában bocsátjá k árverezésre , és a legjobb licite t kínál ó kapj a me g a vágás és feldolgozás jogát. Ez igen hatékony módszer ; a bakta i erdé -szet területé n a z idé n 719 0 köbmé -tert eze n a módo n termelte k ki . A zártkörű, meghíváso s lici t az t ered -ményezi, hog y a legjobbak , a leg -hozzáértőbbek élvezne k előnyt , íg y a Nyírerd ő Rt . a szerződésekbe n meghatározott időr e é s minőség -ben tudja kalkuláln i a fa értékesíté -sét.

Atapasztalatok é s az előrejelzé s egyaránt az t mutatják : a fapia c megfelelő, mind a hazai, mind a kül -földi keresle t kielégítő , íg y a szak -szerű őszi-téli fakitermelések sorá n nyerhető készlete t a jöv ő év i igé -nyes piaco n kedvezőe n lehe t érté -kesíteni.

Gyengüljünk? Akinek régót a va n alkalm a figyelemme l kísérn i a z erdőtelepítése k állam i támo -

gatását, a z ennek má r számtalan változatáva l találkozhatott . Most , a legeslegújab b változat szerin t a j ó erd ő telepítésér e ali g ka p támogatás t a z err e vállalkozó , a gyenge fejlődés t Ígér ő erdőtelepítése viszon t teljes kör ű támogatásban részesül .

Ebben a rendszerben a sík vidék i erdő k esetébe n va n ugya n logika , de a hegy -es dombvidéke n má r anná l kevésbé .

Alföldjeinken természetese n támogatand ó a gyeng e termőhelye k erdősítése ; elsősorban a homokbuckáké, aho l főként a szél okozta talajpusztulás t kel l megelőz -ni. Azonkívü l erdőne k val ó a má s művelés i ágba n csa k kevéss é hasznosíthat ó tocsogó, enyhé n szike s terüle t (feltéve , h a ninc s ot t egyé b olya n természet i érték , ami miat t a z erdősítés mégse m kívánatos) . Id e sorolható k mé g a külszíni bányásza t által visszahagyott területek , amelyeken a „rekul t iváció" csa k papíro n történik me g (Visonta, Bükkábrán y stb.) .

Hegy- é s dombvidékeinken merőbe n má s a helyzet. It t elsősorban a talaj lejtfok a kell, kellene , hog y irányad ó legyen . Bizonyo s lejtfoko n tú l ne m szabad(-na ) a tala j bolygatásával jár ó gazdálkodás t folytatni , csa k gyep - é s legelőgazdálkodást , maj d a még meredekebbeken , aho l má r a legelő állato k taposása i s a talaj lepusztulásá t okozza, csak az erdőtelepítéssel célszer ű a területet hasznosítani . De e területeknek a meredekségen kívü l semmi más bajuk nincsen; i t t tehát nagyo n isjó fejlődésú'erd ő ültethető. Miér t n e adnán k err e i s támogatást? E z az erd ő csa k szá z é v múlv a ho z hasznot a gazdájának , mí g a sí k vidék i erd ő so k esetbe n má r 20-3 0 é v múlv a meghálálja a beléje fektetet t munkát . Miér t ösztönöznén k a hegyvidéki erdőtelepí -tőket arra , hog y a legrosszab b területükö n kezdjé k a z erdősítést , é s n e inkáb b a jobbakon?

Akik erdőtelepítésektervezéséve l i s foglalkozunk, egyre-másr a kapju k a megke-reséseket, hog y tervezzün k erdőt , d e csaki s gyengét , mer t csa k akko r né z k i r á a teljes támogatás . H a ez t - megfelel ő laz a lelkiismerette l - me g i s tennénk , e „gyengének" minősítet t termőhelyr e ne m tervezhetnén k á m a z odaill ő értéke s tölgyest, bükköst , hane m a kevésbé értéke s é s kívánatos fenyőt , cser t stb .

Szerencsénkre a megoldás ne m „boszorkányság" . Elsősorba n a terület lejtfok a legyen a mérvadó a támogatás mértékénél . Hegy - é s dombvidékeinken ezze l szol -gálhatjuk a kívánatos művelés i ága k kialakítását , a szűkös támogatás i kerete t íg y használhatjuk fe l a legkedvezőbben .

Reményfy László

DR. SZODFRIDT ISTVÁN

Erdei ökoszisztémák teljes körű vizsgálata Erdeinket manapság sokféle károsítás éri, ezek tápanyag-ellátási zavarokban,

vízhiány okozta gyengültségben, másodlagos károsítok fellépésében is megmutat­koznak. Az előidéző" okok részben természetes eredetűek (aszály, rovardúlás stb.), részben az ember okozta környezetszennyezésre vezethetjük vissza jelentkezésü­ket, de nem egyszer maga a gazdálkodás adottságai is károkozó tényezők. A károsító tényezők nem egyszer halmozottan jelentkeznek, ilyenkor egymás hatását erősítik és az önmagában jelentéktelen és az erdő által könnyen leküzdhető baj is halálossá alakulhat.

Jórészt ezek a megfontolások vezettek arra, hogy kutatóintézmények egyes erdei ökoszisztémákat teljes körű vizsgálatokkal felkeressenek és a bennük lejátszódó folyamatokat alapjaiban és összefüggéseikben megismerjék, flyen kutatóhely lett a Bükk-hegységi síkfőkúti terület vagy az ugyancsak botanikusok által kezdett csév-haraszti és bugaci vizsgálatsorozat. A kezdeményezések sok pénzbe kerülnek, napjainkban ezekre egyre kevesebb jut, azért célszerű mozgósítani azokat a tarta­lékokat, amelyek a külföldi együttműködésben rejlenek. Egyetemünk Termőhely-ismerettani Tanszéke is ezen a módon kíván több kutatási problémát megoldani, részben úgy, hogy az egyetem lehetőségeinek kihasználásával az itt dolgozó oktatók hosszabb ösztöndíjas kutatómunkát és tapasztalatszerzést vállalnak, de úgy is, hogy diplomatervet készítő külföldi halgatókat fogadunk és őket olyan témák megoldá­sára serkentjük, ami a magyar erdőgazdálkodás számára is hasznos eredményeket igér, és természetesen a külföldi partner számára is. így került sor ez évben egy freiburgi hallgató vizsgálataira, aki a lombos erdők helyére telepített lucfeny vesék talajra, termőhelyre tett hatását vizsgálta részben a Soproni-hegység erdeiben, részben a németországi Fekete-erdőben. Ha munkája elkészül, fontosabb eredmé­nyeit lapunk hasábjain majd olvashatjuk.

A külföldi kapcsolatok keretében került sor a freiburgi társtanszék vezetőjének Karl-Heinz Feger professzornak egyetemünkön tartott előadására is. Ennek szöve­gét fordításban az alábbiakban ismertetjük.

Talajtani és erdőökológiai kutatás a freiburgi egyetemen *

Dr. K a r l - H e i n z Feger t a n s z é k v e z e t ő egy . tanár , F rc iuurg ( N é m e t o r s z á g )

A freiburgi egyetem Talajtani és Er­dei Tápelem-körforgalmi Tanszékének folyamatban lévő kutatómunkáiról a következő áttekintés ad képet. A munka súlypontját az ARINUS projekt kereté­ben 1985 óta rendszeresen végzett mé­rések adják. Ezeket a Fekete-erdőben (Schwarzwald) lévő Schluchsee és Vil­iingen elnevezésű kísérleti területeken folytatjuk. Az ARINUS projekt tan­tárgyközi erdő-ökoszisztéma kutatáso­kat foglal magában, módszereit Baden-Württembergben alakították ki. Egy-

egy reprezentatív modellterületen leg­alább 15 munkacsoport dolgozik, ezek különböző szakterületek feltárását ké­szítik. A teljes körű erdőökológiai feltá­rást az erdőkárok nagymérvű fellépése indította el, megjelenésük ösztönzően hatott a vizsgálatok végzésére. Különö­sen akkor, amikor a magasabb hegyvi­déki fekvésekben ezek a károk töme­gessé váltak.

A kutatás alapja az a szemlélet, amely az erdőt növény-talaj-víz-levegő egységének látja, és amely a magasabb

* Sopronban 1995. július 13-án tartott előadás szövege, fordította: dr. Szodfridt István

térszintek erdeiben mutatkozó táp­anyag-háztartási zavarok megjelenésé­vel vált tudatossá. A hosszú távú válto­zások megismerését az erdei ökoszisz­témákban lejátszódó anyagáramlási fo­lyamatok nyomon követése, feltárása segíti, ebbe a keretbe helyezik el a kísér­leti beavatkozásokat is (pl. trágyázás, meszezés, nitrogénadagolás), és így okozati összefüggéseket találhatnak a hosszú távú változások értelmezéséhez. A folyamatok elemzését egyes elemek mozgásának jobb megértését szolgáló hipotézisekkel, elméletekkel segítik, ezek helyességét szabadföldi vizsgála­tokkal ellenőrzik.

Az ARINUS projekt keretében kiala­kított Schluchsee és Viliingen kísérleti területek egymással jól összehasonlít­ható, szomszédos vízgyűjtőkben he­lyezkednek el. Minden vízgyűjtőn belül jel lemző termőhelyfolton tenziométe-rek és tápelem-szívógyertyák elhelye­zésével víz- és anyagforgalmi mérése­ket végeznek. A vízgyűjtőből kijutott anyagot bukógátakon mérik. A vízgyűj­tőket úgy választották ki, hogy azok a DNy-németországi térség, légszennye­zéssel terhelt, zárt gazdasági erdeire nézve jellemzők legyenek, de hasonló helyek adataival is az itt begyűjtöttek összevethetők legyenek.

Az aktuális légköri ülepedés hatása jól felismerhető az anyagkörforgalom­ban, ennek ellenére nagyobb jelentősé­gű a termőhely jellemzőinek és az öko­szisztémán belüli folyamatoknak, külö­nösen a korábbi erdőhasználatok isme­rete, mert ez a talaj elemforgalmára igen jelentős hatást gyakorol.

Mindez leginkább a nitrogén eseté­ben szemmel látható, de más elemek esetén is jel lemző (pl. kén, foszfor, magnézium). Vagyis a jelentkező tápe­lem-felvételi zavarokat csak akkor ért­hetjük meg, ha a talajtani-földtani, hasz­nálattörténeti és meteorológiai tényező­ket (időjárás, ülepedés) kölcsönhatá­sukban értékeljük. így például a 70-es évek végén fellépett magnéziumhiány okozta tűsárgulást a kőzetmállás során

AZ ÁLLAMERDÉSZET VÁLLALATOSÍTÁSA ezelőt t háro m évve l Ausztria-szert e hatalmas megrökönyödés t é s ellenérzés t váltot t k i a szakkörökbe n (Erdészet i Lapok, 1993 . 3. old.). Mos t ugyana z a vezérigazgató - R . Ramsauer - , ak i annaki -dején a salzburgi közgyűlése n a z átalakításra vonatkoz ó tájékoztatás t adta , nem kis megelégedésse l állapíthatt a meg , hogy a következetesen végrehajtot t átalakí -tás, ésszerűsítése k utá n a vállalat a z 1994. évet a korábbi 2 7 millió AT S veszteség helyett 10 9 milió AT S nyereséggel zárta , é s az idei évr e aká r 15 0 millió i s várható. Az elmúl t évbe n lényegese n job b faáraka t tudta k elérni , rekordmennyiségű , 2,3 millió m 3-nyi fát értékesíthettek , a személyzeti költségeke t 1,9%-ka l csökkenthet -ték é s a béreket 2,5%-ka l növelhették .

(ÖFZ1995. 8. Ref.: Jéröme R.)

felszabaduló túl kevés magnéziumra vezethetjük vissza, de belejátszik az er-dóhasználatok előidézte bázisszegény­ség is a talajban, majd a nyomában meg­jelenő alumíniummozgékonyság, a tar­tamosán jelentkező légköri savas terhe­lés, valamint az optimális nitro­génellátottság is. Utóbbit az ilyen ter­mőhelyrejellemző, különösen erőteljes talajbiológiai élettel és a növekvő nitro­génbevétellel magyarázhatjuk. Mind­ehhez kapcsolódik még az időjárás is a maga oldó és kiegyenlítő szerepével. A talaj nedvességviszonyait egy fizikai meghatározottságú számítási modell te­szi kézzelfoghatóvá és ad magyarázatot a feltalajban kora nyáron jelentkező ki­száradás jelenségére.

Mindezt 1976 és 1983 között jól ér­zékelhettük, ekkor volt a tűsárgulás csúcspontja. Ily módon a szokatlan idő­járási körülmények miatt a tápanyag­utánpótlás és a hajszálgyökerek növe­kedése az erősen kiszáradt, talajfelszínt borító humuszrétegben alaposan leféke­ződött, ugyanakkor az ásványi talajban elhelyezkedő gyökerek révén a fák még kellő vízhez jutottak.

A jelenlegi, „avarcsomaggal" végre­hajtott avarbomlási kísérletek a magné­zium-utánpótlás egyértelmű csökkené­sét igazolták, különösen, ha a kísérletet még mesterségesen előidézett száradás­sal is kombinálták. Ilyen előzmények után az állományok nyolcvanas évek

A bükkösök vágásterületének albedoja

tarvágást követően A beeső és visszavert fényenergi a

arányát kifejez ő albed o nagyság a meghatározó a z újulat növekedésére , ezért tar t érdeklődésr e számo t a Fo-rest Scienc e 1995 . 2. számába n (68 -277. o. ) megjelen t dolgozat , amel y idevágó széle s kör ű vizsgálatokról a d számot. Fontosab b megállapításai :

1. Atarvágáscsökkenti azalbedot . 2. A z újula t levélzetéve l gyorsa n

elérhetővé tesz i a maximális albedot . 3. A lombsáto r kialakulás a é s

mélységi tagozódásána k fokozódás a csökkenti a z albedot .

4. Az albedo legnagyob b értékei t a nyár elej i időszakba n ér i e l a tarvá -gást követ ő els ő évet kivéve .

Ref: Vig Péter)

közepe óta tapasztalt gyógyulását az ek­kortájt klimatikusan kedvező éveknek köszönhetjük.

Az ARINUS termőhelyeken alkal­mazott trágyázási kísérletek jelzik, hogy a célzott magnézium-utánpótlás az ilyen problematikus termőhelyeken az ökoszisztémák állékonyságát tarta­mosán növeli. Ez megmutatkozik a haj­szálgyökerek ásványi talajban tapasz­taltjavuló növekedésében, utóbbiak ki­váltója pedig a trágyázás után könnyen oldható magnéziumtartalom növekedé­se. A magnéziumos közömbösítést olyan termőhelyeken alkalmazhatjuk jól, ahol az avarlebomlás viszonyai ked­vezőtlenek.

A bemutatott kísérleti elrendezés be­pillantást enged azokba az alapvető té­nyezőkbe és folyamatokba, amelyek az erdőkben az anyagháztartás alakulását kormányozzák.

A vizsgálatokból hatékony talaj- és vízvédelmi koncepciót lehet kialakíta­ni. Ezenkívül az ilyen mérések szerepe vitathatatlan olyan időben, amikor a környezeti hatások gyorsan változnak és velük együtt a gazdálkodási módsze­rek is, mindez egy környezetbarát erdő­gazdálkodás kialakításához vezethet. Ezért Freiburgban jelenleg integrált vizsgálatokat végzünk az erdőgazdál­kodás hatásaira vonatkozóan (pl. gyérí­tés, fafajválasztás) is.

E vonatkozásban kedvező együttmű­ködési lehetőségek kínálkoznak Euró-pában a gazdálkodási és klímagradien­sek mentén.

Ezért jelentkeznek kiváló partneri együttműködési lehetőségek a freiburgi és soproni Talajtani és Tápelem-gazdál­kodási Tanszékek (Sopronban ez a Ter-mőhely-ismerettani Tanszék - fordító megjegyzése) között.

A SISKANÁD (Calamagrostis epigeios)^ 70-e s évektő l nagymértékben terjedt a volt NDK erdeiben . Vizsgálato k mutatták , hog y a mésznitrogén-trágyázá s rendkívül i mértékben növel i a siskanád száraztömegét . A szomszédos mezőgazdaság i terüle -tekről és ipari üzemekből származó ilye n hatá s elősegíthet i ugya n az elszaporodást, az igazi okna k mégse m ez , hanem a túltartott nagyvadállomán y bizonyult . A siska -nádat a vad nem eszi, a más legelt növénye k álland ó visszarágás a pedi g nagymér -tékben javítj a a z életkörülményeit olyannyira , hog y beál l a z akadálytalan térfogla -lása. Ezt is látványosan bizonyítjá k a z ellenőrző kerítések. A siskanád ellen is legfőbb védekezésnek mara d - a golyó.

(DW1993. 2. Ref: Jéröme R.)

A gyérítés erélye és a rönktermesztés lehetősége nyíresekben

A Forestr y 1995 . 2. számában megjelen t tanulmán y szerin t a nyír fájána k minő -ségét ne m befolyásolja az , hogy mérsékel t vag y erőseb b belenyúlássa l kezelték- e az állományt. Az Egyesült Királyságba n 40 éves kor t találtak megfelel ő vágáskorna k ahhoz, hog y erőseb b gyéríté s é s kedvező'termőhel y eseté n jelentő s mennyiség ű lemezipari é s értékes fűrészrönk-kihozatal t érjene k el .

Ref: Szemerey Tamásné

DR. CSÓKA GYÖRG Y

Lombfogyasztó lepkék tömeges fellépései tölgyeseinkben az 1961-1993közötti időszakban

Bevezetés

A tölgyek a magyar erdőgazdálkodás leg­jelentősebb fafajai. Ál lományaik a hazai er­dőterület közel egyharmadát teszik ki. Ö k o ­nómiai értékeik mellett k i emelkedő ökoló­giai, természetvédelmi je len tőségük is köz­ismert. A tölgyek a legtöbb hazai fafajt messze meghaladó fajgazdagságú növényi részekkel táplálkozó (herbivor) rovaregyüt-test tartanak el. Jelen ismereteink szerint 629 azoknak a rovarfajoknak a száma, melyek természetes körülmények között a tölgyeket tápnövényként elfogadják. Igen magas (44%) a Quercus specialisták aránya (Csó­ka, 1994). Ezek a tölgyeken kívül más táp­növényen nem képesek megélni . A tölgyek­nek ezáltal k imagasló szerepük van a bioló­giai diverzitás fenntartásában is, melynek megőrzése a modern szemléle tű termé­szetvédelem egyik fő célki tűzése.

A Magyarországon igen népes kercifág rovaregyüttesből mindössze néhány tucat­nyi faj képes olyan mér tékű elszaporodásra, mely már gazdaságilag is érzékelhető. Hazai viszonylatban közülük talán legnagyobb je­lentőségűek egyes lepke- (Lepidoptera) fa­jok lombfogyasztó hernyói. Átlagos évi össz-kár terű létük jóva l meghaladja a 10 000 hektárt. Populációdinamikájukkal , illetve kártételeikkel több korábbi tanulmány fog­lalkozott (Szontágh, 1963, 1977, 1985, 1992; Leskó, 1982; Csóka, 1987, 1990). Né­hányuk az erdészeti entomológia f igyelmé­nek középpontjában áll, többségükről azon­ban igen keveset tudunk.

Jelen munka a magyarországi tölgyesek­ben az elmúlt 33 év (1961-1993) alatt bekö­vetkezett és bejelentett hernyókárok területi adatainak tér- és időbeli eloszlását, valamint esetleges trendjeit vizsgálja.

Módszer

A magyarországi erdőkben észlelt és az erdőgazdálkodók által bejelentett károk ada­tait az ERTI Erdővédelmi Osztálya már a hatvanas évek elejétől kezdve gyűjti, és évenként kis kötet formájában közre is adja. E megfigyelőrendszer beindításában és fenntartásában meghatározó je len tőségű volt Tallós Pál és Szontágh Pál tevékeny­sége. Előbbi 1968-ban bekövetkezet t tragi­kusan korai haláláig, utóbbi pedig 1988-as nyugdíjazásáig vett részt működte tésében. 1 9 8 9 - t ő l k e z d ő d ő e n t e j W Á M m Gödöllőn irányítja a rendszerhez kapcsolódó munká­kat. Csak remélni lehet, hogy az erdőterüle­tek privatizáció általi felaprózása sem teszi lehetetlenné a je lzőrendszer további működ­tetését.

1. láblázat 1961-1993 közöttévenként bejelentett hernyókárok tölgesekben (ha)

ÉV GE0M LYDI EUCH MANE THPR TORT I: 1961 2120 100 0 0 393 20 2 633

1962 49 742 2 20 0 0 0 1428 20 53 390

1963 70 995 6 310 40 200 2325 39 79 909

1964 11 57 7 12 59 8 74 1 47 0 3 562 127 29 408

1965 1 67 5 25 91 2 251 42 555 95 28 530

1966 500 31 92 3 487 1 72 0 55 115 34 800

1967 45 755 90 261 90 235 1476

1968 699 211 266 0 60 1 36 4 2600

1969 1 34 1 427 112 50 45 449 2 424

1970 3 20 6 853 1 27 5 2 389 422 385 8 530

1971 8 349 1 33 9 239 584 85 790 11386

1972 25 306 4 909 502 410 236 711 32 074

1973 3 450 6 22 1 468 139 20 1142 11 440

1974 654 9 53 0 411 883 156 507 18 041

1975 4 802 4 956 203 50 111 0 10122

1976 5 082 2 938 80 60 1 15 0 245 9 488

1977 2 082 2812 17 220 27 956 6114

1978 871 1 51 0 35 108 200 5 986 8 710

1979 2 14 9 562 150 245 0 6 593 9 699

1980 1 59 8 1 80 1 950 230 100 1 39 8 6 077

1981 1 34 0 3 080 1 44 6 92 12 225 6195

1982 1 30 3 1 32 6 2 600 510 34 170 5 943

1983 13 827 372 1 82 0 2 380 500 175 19 074

1984 7 19 9 2 18 6 4 27 0 2 11 2 360 370 16 497

1985 4133 2 403 1 66 7 1 42 0 280 740 10643

1986 2 56 0 3 16 7 603 950 100 135 7 515

1987 4 989 5167 400 600 260 3318 14 734

1988 2 14 5 5615 4 327 519 100 515 13 221

1989 5 023 8 283 3 23 6 265 1 09 5 4150 22 052

1990 2 625 3 084 551 696 1 10 5 695 8 756

1991 2 21 4 3 055 10 45 332 632 6 288

1992 5 551 3 703 619 225 525 303 10 926

1993 24 419 13 960 3 577 42 190 3 377 45 565

Z: 279 404 173 268 30 776 18 917 15 913 35 982 554 260

ÁTL. 8 467 5 2510 933 573 482 1 090 16 796

A táblázat rövidítései : GEOM : téliaraszoló k (Geometridae ) LYDI: gyapjaslepk e (Lymantri a dispar ) EUCH: aranyfar ú pill e (Euproctis chrysorrhoea l MANE: gyú'rú'spill e (Malacosom a neustria ) THPR: tölgy-búcsújár ó lepk e (Thaumetopoe a processionea ) TORT: tölgy-sodrómolyok(Tortr ic idae )

2. táblázat 1961-1993 közötti időszak kárterületeinek%-osmegoszlása országrészenként

ÉSZMO KELMO DÉLMO DÉLDU NYMO DUKH

GEOMETRIDAE 57% 3% 1 % 15% 6% 18%

LYMANTRIA 19% 15% 16% 27% 15% 8%

EUPROCTIS 1 % 34% 5 1 % 1 1 % 2% 1%

MALACOSOMA 11% 48% 23% 5% 5% 8%

THAUMETOPOEA 25% 7% 2% 5 1 % 4% 10%

TORTRICIDAE 67% 14% 5% 1 1 % 2% 1%

Atáblázatrövidí tései : ÉSZMO: Pes t Nógrád , Heves , Borsor-Abaúj-Zemplé n

KELMO: Hajdú-Biha r é s Szabolcs-Szatmár-Bere g DÉLMO: Bács-Kiskun , Csongrád , Békés , Jász-Nagykun-Szolno k DÉLDU: Tolna , Baranya , Somogy , Zal a NYMO: Vas , Gyó'r-Sopron-Moso n DUKH: Veszprém , Komárom-Esztrgom , Fejé r

E dolgozatban feldolgozott alapadatok az 1961-től megje lenő ún. „prognózis"-füze-tekbőí származnak. M u n k á m b a n csak a leg­je lentősebb Lepidoptera-fajok (illetve faj­csoportok) káradatainak feldolgozására szo­rí tkoztam. Ezek a következők: téliaraszolók (Geometriádé) fajcsoport, Lymantria dis­par, Euproctis chrysorrhoea, Malacosoma neustria, Thaumetopoea processionea és sodrómolyok (Toriricidae) fajcsoport.

A karterű le tekét tá jegységenként Össze­sítettem. Elvégeztem a fajonkénti kárterüle­tek alakulásának trendvizsgálatát , mely arra ad választ, hogy a vizsgált időszakban van­nak-e fajok,melyek kár terű léteinek nagysá­ga növekvő, illetve csökkenő trendet mutat . Minden évhez az adott év kárterületének természetes alapú logari tmusértékét rendel­tem hozzá, és ezeket az értékeket lineáris regresszióval vizsgál tam. Az „In " értékekre való transzformálás a populációdinamikai je l legű adatsorok kezelésének egyik közis­mert és elterjedt módja.

Eredmények és értékelésük

A fajonkénti és évenként i kárterületek, valamint ezek összegzése az 1. táblázatban található.

Az 1961-tól 1993-ig terjedő időszakban a magyarországi tölgyesekben a 6 legfonto­sabb Lepidoptera-faj (csoport) Összesen 556 905 ha területen okozot t k á r o k a t Ez éves átlagban 16 876 ha-t je lent .

Téliaraszolók A téliaraszolóknak tulajdonított kártéte­

lekért a szorosan vett téliaraszolók mellett több más araszoló- és bagolylepkefaj is fele­lős. Az általában igen népes fajcsoport hely­ről helyre és időről időre változó faji össze­tétellel és dominanciaviszonyokkal lép fel. A korábbi szakirodalmi utalások (Szontágh, 1977, 1985) szerint, de az újabb megfigye­lések alapján is leggyakrabban és legna­gyobb területeken a kis téliaraszoló (Ope-rophtera brumata) a fajegyüttes domináns tagja. A fajegyüttesekben a legtöbb helyen tömegesen van je len az Erannis defoliaria, Agriopis aurantiaria, Colotois pennaria, Agriopis leucophaearia, Agriopis margina-ria. Időnként és helyenként , ha csak kisebb kiterjedésű foltokban is, több, m á s faj is lehet domináns . Hegyvidéki kocsánytalan tölgye­sekben helyenként tömeges a Boarmia robo-raria, Apocheima pilosaria, az utóbbi 2-3 évben több helyütt, kocsányos- és kocsány-talantölgy-ál lományok mellett cseres-töl­gyesekben is számottevően növekvő népes­séget mutat az Epirrita dUutata. Sík vidéki kocsányos tölgyesekben helyenként gyakori lehet a Peribatodes rhomboidaria is.

Az araszoló lepkék mellett több bagoly­lepke-faj is képviseltet i magát e fajcsoport­ban. Közülük leggyakrabban az Orthosia genus fajai lépnek fel tömegesen (Orthosia gothica. O. incerta, O. stabilis, O. cruda). Rajtuk kívül a Cosmia trapesina, Conistra vaccinii is lehet tömeges (Leskó, 1982). Ki­sebb foltokban, főként cserál lományokban

•áBrachyonica sphifix is mutathat figyelem­reméltó gyakoriságot.

A teljesség kedvéért megemlí tendő, hogy a téliaraszolók név alatt szereplő fajcsoport nemcsak tölgyesekben, hanem más fafaj ú á l lományokban is okozhat számot tevő lombtalanítást. így gyakran tömegesen lép fel az elegyfaként jelenlévő, vagy elegyetlen ál lományt alkotó gyertyánon, bükkön, vad­gyümölcsökön, nyarakon stb. Ezzel együtt is e lmondható, hogy kártételük túlnyomó része tölgyesekben jelentkezik.

A fajcsoport legnagyobb kártételi terüle­te 73 640 ha, 1963-ban jelentkezett. Éves átlagos kárterületük 8547 ha. A kártételek túlnyomó része hegy- és dombvidéki állo­mányokban jelentkezet t (2 . táblázat). Ezen területi megoszlás magyarázata a kü lönböző tölgyfajok elterjedésében keresendő. Az Északi-középhegységben, illetve a Dunán­túl i-középhegységben a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) a domináns tölgyfaj (gyakran gyertyáneleggyel) , és általában el­mondható, hogy ezek a fafajok a fajcsoport legtöbb tagjának leginkább kedvelt tápnövé­nyei. A kelet- és dél-magyarországi kocsá­nyos tölegyesekben többnyire más fajok a dominánsak.

Országos kárterületei meglehetősen sza­bályos, 10-11 éves ciklusú fluktuációt mu­tatnak. A 33 éves időszak alatt kárterületé-nek alakulásában szignifikáns lineáris trend nem mutatható ki .

Sajnos e kora tavasszal táplálkozó nagy­lepke (Macrolepidoptera) fajcsoport tagjait, a csoport dominanciaviszonyai t jelentősé­gükhöz mérten igen kevéssé ismerjük.

Gyapjaslepke I'Lymantria dispar)

Éves átlagos kárterülete 5251 ha. ezzel a téliaraszoló-fajcsoport után a legjelentősebb faj. Jelentőségét tovább növeli, hogy igen gyakran okoz tarrágást, mégpedig nemcsak a kiritkult, hanem a jól záródott középkorú és idős ál lományokban is.

Közismerten polifág faj. A kocsányos tölgy és csertölgy mellett (a kocsánytalan

tölgyön általában nem tömeges) a legtöbb lombosfán okozhat defoliációt, esetenként még a más Macrolepidoptera-fajok által el­került akácot is tarra rágja. Poüfág volta kárterületeinek országrészenkénti közel egyenletes megoszlá-sában is tükröződik. A vizsgált időszakban minden körzetben j e ­lentkezett számot tevő fellépése. Ugyancsak ezen tulajdonságának betudhatóan a táblá­zatban szereplő káradatoknak csak egy ré­sze vonatkozik tölgyállományokra. E rész­arány pontos ér tékét megbecsülni igen ne­héz, de I^eskó (szóbeli közlés) szerint ez az érték általában nem kevesebb 90-95%-nál .

Arany farú lepke (Euproctis chrysorrhoea}

Éves átlagos kárterülete 933 hektár. Az összes kárterület 34%-a Hajdú-Biharban és a Szutmár-Beiegi síkon, 51%-a pedig a dél­keleti országrészben (főként Békés megye) je lentkezik. Leggyakrabban fiatal kocsá­nyos tölgyesekben lép fel tömegesen.

A vizsgált időszakban az éves kárterüle­tek nagysága szignifikánsan növekvő tren­det mutat ( 1 . ábra). A növekvő trend ténye annál is inkább figyelemre mél tó , mert a faj közismerten fény-, meleg- és szárazságked­velő (Schwenke, 1978; Leskó, 1982; Szón-tagh-Tóth, 1988). Valószínűsíthető, hogy az utóbbi évtized száraz és meleg időjárása el­ősegítette egyre nagyobb területeken való fellépését. E feltételezett összefüggés azon­ban további, mélyrehatóbb elemzéseket igé­nyel, és érdemel is. Minden bizonnyal helyt­álló Leskó (1982) azon véleménye is, misze­rint tömeges elszaporodását egyes területe­ken (pl. Ormánság) az eltúlzott csatornázá­sok hatására bekövetkezett talaj vízszint­csökkenés és mikroklimatikus változások is elősegítik.

Gyűrűslepke (Malacosoma neustria)

Évente átlagosan 573 ha-on lép fel. A kárterületek túlnyomó része - hasonlóan az aranyfarú pilléhez - a keleti és délkeleti or­szágrészben koncentrálódik.

( ln)kárterület 9 • «

8 • • •

7

6

5 -

4 • 3 i • •

2

1 •

0 -1961 196 6 197 1 197 6 198 1 198 6 199 1

2. ábra A Tortricidae fajcsoport 1961-1993 közötti éves kárterületeinek (In) trendje

(Y=0.085X+4.574 r=0.482 p<0.01)

E faj úgyszintén a m e l e g , napfényes, szá­raz kocsányos tölgyesekben képes elszapo­rodni (Szontágh, 1963; Schwenke, 1978; Leskó, 1982; Szontagh-Tóth, 1988). Él­őhely választás a igen hasonló az Euproctis chrysorrhoea-hoz, igen gyakran azzal együtt lép fel.

Éves kártételi területei enyhén növekvő, de nem szignifikáns (p>5) trendet mutatnak.

Tölgy-búcsújárólepke (Thaumetopoea processionea}

Az 1961-1993. időszak átlagában kárté­telét 482 ha/év területről jelentették. Déli kitettségű száraz cseres-tölgyesekben és ko­csánytalan tölgyesekben, kisebb gócokban lép fel tömegesen. Legnagyobb kárterületei a Dél-Dunántúlon és az Északi-középhegy­ség déli lejtőin je lentkeznek.

Éves kárterületeinek alakulásában nem mutatható ki szignifikáns trend.

Sodrómolyok A téli ar aszó lókhoz hasonlóan e név alatt

is több hasonló életmódú faj kártétele ösz-szegződik. A leggyakrabban dominánsTort-rix viridcma mellett az Aleimma loefflingia-na, Archips sorbicma, A. xylosteana. Pande-mis ribeana, P. cojylana és a Tortricodes tortricella]6x%7jk számot tevő szerepet (Les­kó, 1982; Szontágh, 1992).

Az aranyfarú pille mellett ez a másik faj (csoport), melynek éves kárterületei szigni­fikánsan növekvő trendet mutatnak (2. ábra). Itt ugyancsak megemlí tendő, hogy a csoport vezérfaja, a leggyakrabban domináns tölgyi-lonca (Tortrix viridana) is - különösen ta­vasszal - a száraz, meleg klímát kedveli (Győifi- 1957; Szontagh-Tóth, 1988).

Összefoglalás

1961-1993. között a tölgyeken é lő je len-tősebb Lepidopterák kártételét összesen 556 905 ha-nyi területről jelentették. Ez éves át­lagban 16 876 ha kárterületet jelent. Legna­

gyobb éves átlagterülettel (8547 ha) a „téli­araszolók" léptek fel. E fajcsoportban a va­lódi téli araszolókon kívül további jónéhány araszoló- és bagolylepke-faj is képviselteti magát . E fajcsoport dominanciaviszonyai , az egyes fajok biológiája még jórészt feltá­ratlan.

A Lymantria dispar éves átlagban 5251 ha, az Euproctis chrysorrhoea 933 ha, a Malacosoma neustria 573 ha, a Thaumeto­poea'processionea 482 ha, a Tortricidae faj­csoport pedig 1090 ha-on lépett fel tömege­sen.

Az éves kárterületek trendje szignifik ins növekvő trendet mutat az Euproctis chrysorrhoea és a ToHricidae fajcsoport esetében. A többi fajnál szignifikáns trend nem mutatható ki. Mivel a pozitív trendet mutató két faj(csoport) közismerten meleg-, és szárazságkedvelő, joggal feltételezhető, hogy az utóbbi jónéhány év csapa­

dékszegény időjárása (különösen a száraz tavaszi és nyári időszak) segítette kárterüle­teik bővülését .

Irodalom

Csóka Gy. (1987): Caterpillar damage in Hungárián oak forest. Proceedings of the 15th International Forestry Student Sympo-sium München, p. 98-100.

Csóka Gy. (1990): A magyar tölgyesek je lentősebb lombfogyasztó nagylepkéi. (Kézirat)

Csóka Gy. (1994): Adalékok a hazai Quercus fajok herbivorrovar guild-jének is­meretéhez. ELTE T T K szakdolgozat

Gyó'rfi J. (1957): Erdészeti rovartan. Akadémiai Kiadó, Budapest

Leskó K (1982): Tölgyál lományok ro­vartani vizsgálata. In: „Faál lományok kórta-ni és rovartani vizsgálata nyárasokban, füze­sekben, erdeifenyvesekben, feketefenyve­sekben és tölgyesekben" c ímű C/2. sz. MŰ­FA beszámoló jelentése, Budapest

Schwenke, W. (1978): Die Forst-schádlinge Europas. 3 . Band. Paul Parey, Hamburg-Berl in

Szontágh P. (1963): Adatok a Malacoso-ma neustria. L. hazai életmódj ához. Állattani Közlemények 50:167-173.

Szontágh P. (1977): Tölgykárosító ara-szolófajok (Geometridae) gradációs viszo­nyai Magyarországon (Lepidoptera). Fólia Entomologica Hungarica 30(2): 139-142.

SzontaghP. (1985): Tölgy nagylepke ká-rosítóinak populációdinamikája és a másod­lagos károsító rovarok okozta kárláncolat. Erdészeti Kutatások 76-77:35-314.

Szontágh P. (1992): A kocsánytalan töl­gyek pusztulásában szerepet játszó fitofág rügy- és hajtáskártevők. Állattani Közlemé­nyek 78:109-115.

SzontághP.-TóthJ. (1988): Erdővédel­mi útmutató. Mg. Kiadó, Budapest

1. ábra Az Euproctis chrysorrhoea 1961-1993 közötti éves karterületeinek (In) trendje

Y=0.112X+3.838r=0.551 p<0.001)

(In)karterű let

1966 197 1 1976 198 1

AGOCSJÓZSEF

Calamagrostis epigeios (L ) Róth

El te r jedése

Eurázsiában a síkságtól a szutialpin régióig, a mediterrán és mérsékelt övi klímában. Északon és délkeleten ritka, Észak-Amerikában és Dél-Afrikában is megtelepedett már.

H e l y e és s z e r e p e a t e r m é s z e t e s ö k o s z i s z t é m á k b a n

Klimax állapotú ökoszisztémák (őserdő, ősgyep, ősláp) élelmi hálózatá­ban - amilyeneket ma már szinte nem is láthatunk, nem is vizsgálhatunk - való­színűleg csak néhány tőleveles vegetá­ló, ritkán virágzó példány formájában volt megtalálható. Erdőesetében példá­ul a kidőlt öreg fák helyén lehetett annyi hely számára, hogy egy-két évig virá­gozni, s magot érlelni tudott.

Az élelmi hálózat sérülése esetén gyors vegetatív terjeszkedése révén be tudta nőni a sérült területet. A magon­cok azonban itt már nem tudtak fölnő­ni, talán kikelni sem, sőt a regeneráció előrehaladtával, az oldalsó és felső kon-kurrencia növekedésével, vissza is szo­rult.

Szerepe a természetes ökosziszté­mákban pionír, azaz a szabadon maradt (katasztrófa sújtotta) talajok gyors be-növésével a durva, mechanikai talajeró­zió kialakulásának megakadályozása.

H e l y e és s z e r e p e k u l t ú r á k b a n és p a r l a g o k o n

A rendszeresen művelt: szántott, ka­pált, legeltetett, vegyszerezett területe­ken nem tud még megtelepedni sem. Ahol azonban legalább egy évigvagy több évig is elmarad, vagy csak részle­ges a művelés, ott a második évtől kezd­ve tömeges megjelenése valószínű. A legnedvesebb és a legszárazabb terüle­tek kivételével mindenütt előfordulhat. Mintegy 25 éve, különösen az erdészet

fatermesztő parcelláiban a vágásterüle­teken oly nagy mértékben lépett föl, oly nagy mennyiségű magot terem évente, hogy magjai, vegetatív telepei minde­nütt megtalálhatók, s csak a tarvágásra várnak.

A többi pionír növénnyel együtt, de azoknál nagyobb eréllyel próbálja be­nőni az egyre több vágásterületet, kiszá­rított lápot, nádast, fölhagyott szántót, parlagot.

V e g e t a t í v s z e r v e i

A magból tőleveles gyepcsomó fej­lődik, amely az első évben még nem virágzik. A második vében a gyepből 0,6-1,5 m magas, nádszerűen kemény virágzó szárak és 1-2 m hosszú, föld alatti tarackok fejlődnek. A tarackok vi­szonylag vékonyak, sekélyen futnak a felszín alatt, és sűrűn behálózzák a ta­lajt. A megkeléstől számított harmadik évben vagy sarjtelep esetén a felszaba­dult élettérben a második évben több négyzetméteres területeket nő be. Élet­formája Gi .

A föld feletti szár és a levelek felső oldala érdes. A levelek lemezei laposak, 4-20 mm szélesek, szürkészöldek vagy kékeszöldek. A nyelvecske 5 mm-nél hosszabb.

G e n e r a t í v s z e r v e i

Bugája 15-25 cm hosszú, tömött, többé-kevésbé elálló ágú, az ágak fino­man tüskések. A fűzérkék csomósán áll­nak, egyvirágúak, szennyes ibolya­vagy bíborszínűek. A pelyvák egyfor­mák, szálas-lándzsásak, 5-7 mm hosz-szúak, kissé ívesen görbült csúcsba hosszan kihegyezettek. A toki ász há­romerű, áttetsző, fehéres-hártyás, kb. fele akkora, mint a pelyvák, kétcsúcsú, szálkája a háta közepéből ered. A fűzér-ke tengelye a tokiászok tövében szőrös,

a szőrök olyan hosszúak, mint a pely­vák. A szemtermés hosszúkás, 1,5 mm hosszú, 0,4 m m széles, a szőrös toklász-ból könnyen kiesik.

Virágzási idő: június elejétől késő őszig. Termésérés augusztustól.

V á l t o z a t o s s á g a

Elsősorban a virágzat, a pelyvák, a toki ászok és szőrök méretében és színé­ben nyilvánul meg. Kis termetűkeskeny levelű, kevésbé szőrös alakjai ritkák.

Lét fe l té te le i

Fényigénye: pionír jellegének meg­felelően igen nagy, tömegesen csak ár­nyékmentes helyeken jelenik meg, és csak teljes fényben virágzik, érlel ma­got. Egy-két tőleveles, vegetáló példá­nyai azonban viszonylag zárt faállomá­nyok alatt is megtalálhatók.

Vízigénye: közepes, víztűrőképessé­ge nagy, ezért szinte minden nedvességi fokozatban előfordulhat és tömeges is lehet. Konkurencia nélkül száraz, sőt igen száraz helyeken is megtelepedhet.

Talajigénye: kicsi, amelyből követ­kezően laza homokon és kötött agya­gon, tápanyagban szegény és gazdag talajon egyaránt létezhet. A talaj kém­hatása sem befolyásolja lényegesen mé­retét vagy sűrűségét.

Hó'igénye: e tekintetben is igen nagy szélsőségeket tud elviselni, bár a mele­get jobban szereti (1. földrajzi elterje­dés).

Az emberi technológiákkal szemben érzékeny. Tarvágás, kiszárítás, égetés például nagymértékben elősegíti, míg szántás, öntözés, kaszálás nagymér­tékben akadályozza létét és terjeszke­dését.

Terjedési erélye, azaz belső szaporo­dási képessége vegetatív úton egyike a legerőteljesebbeknek. Vágásterületen

teljes záródású állományai alakulhatnak ki néhány anyátokról. Generatív szaporo­dása is erőteljes repítőszőrös (tokiászba zárt) magjai révén, bár a magok csírázá­sa, a magoncok fölnevelkedése szabad teret igényel. (Pontos adatok a csírázás feltételeiről nem állnak rendelkezésem­re, de ezek nem is nagyon fontosak, hiszen egész Eurázsia csíraképes ma­gokkal, sőt magoncokkal van tele.)

Vegetatív úton való fönnmaradásá­nak feltételei különösen kedvezőek, hi­szen más növényektől eltérően önmagá­nak alig jelent konkurenciát, míg más növény alig tud megtelepedni közé.

T ö m e g e s m e g j e l e n é s é n e k o k a i és k ö v e t k e z m é n y e i

A rendszeres talajműveléstől men­tes, ugyanakkor természetes ökoszisz­témáktól (főképpen erdőktől) is men­tesített) területeken, tehát vágásterüle­teken és parlagokon szaporodhat el és szaporodik is el tömegesen. Ahol sok vart, ott valamikor valamilyen erdő volt, erdő lehetne és erdőnek kellene lennie is. Igen száraz homoki (például Duna-Tisza közi) területeken ott van, ahol már korhadó fagyökerek vannak a talajban. (Levágott, leégett faállományok helyén, mint ahogy az Asclepias esetében is ta­pasztalhatjuk.) Kiszáradóban lévő mo­csarakban, lápokban vagy helyükön is megtelepszik.

A vad rágása nem jelent korlátozó tényezőt, mert a vad nem eszi, sőt a vad legelése segít neki a konkurencia lele-gelésével. Ha már megtelepedett, akkor a sarlózás, kaszálás sem akadályozza létét, amellyel például az erdészeti ápo­lások során visszaszorítani igyekeznek, sőt ezek állandósítják a Calamagrostis állományt. Ezek az ápolások ugyanis nem érintik a teljes területet, és a visz-szatelepedés igen gyors. Tűz után foko­zott eréllyel nő, hiszen az őt csak kis­mértékben károsítja, míg a konkurencia eltűnik, és a hami is neki szolgál táplá­lékul. Néhány rovar belőle táplálkozik (Hymenoptera: Tetramesa eximia és T. calamagrostidis, Diptera: Thomasiella calamagrostidis és Asynapta thuraui.

Coccidia: Acanthococcus greeni), de ezek erősen parazitáltak, nem tudnak tömegesen elszaporodni.

Az emberi tevékenység klimax álla­potot megszüntető, élelmi hálózatot rö­vidre záró, regenerációt akadályozó stb. hatása nélkül tehát nem lehetne sok Ca­lamagrostis, mint ahogy egyéb „gyom", „kártevő' , „kórokozó", „dúvad" sem le­hetne. Az ember megjelenésének és gra-dációjának elsődleges oka sem önmaga, hanem az külső, abiotikus.

Ahol a Calamagrostis elszaporodott, ott az akadályozza a talaj „fizikai" (az agyagásványokat, a kvarcszemeket stb. elhordó) erózióját, s némileg a „kémiai" (a tápanyagokat oldatban kilúgozó) eró­ziót is. Akadályozza ugyanakkor a szukcessziót (az élelmi hálózat regene­rációját) is, mivel nehezen enged be ma­ga közé, maga fölé növő más növénye­ket. Tarackjaival sűrűn behálózza a talaj felső rétegeit, elhalt szára és levele vas­tagon betakarja a talajt, ezáltal nem en­gedi a vizet a talaj mélyebb rétegeibe, alatta a talaj teljesen kiszárad.

A „gazdálkodók", akik nem ismerik vagy nem veszik komolyan a szuk-cessziós és eróziós folyamatokat, s me­zőgazdasági jellegű fatermesztést eről­tetnek az erdőellenében, a Calamagros­tis tömeges megjelenése láttán annak irtásában képzelik a megoldást, s ezzel a szukcissziót is visszavetik. így éppen ellenkezó'hatást érnek el, mint amit sze­retnének.

J e l e n t ő s é g e

Mezőgazdasági szempontból a rend­szeres talajművelés teljesen kiöli, így szántókon nincs is. Rendszeresen ka­szált vagy legeltetett területeken is csak kis mennyiségben fordul elő. Ott is csak azért „gyom", mert az állatok nem eszik. Jól gondozott szőlőkben és gyü­mölcsösökben sincs jelentősége.

A vágásos, különösen a tarvágásos fatermesztőtechnológiában a legveszé­lyesebb gyomnak számít, hiszen a vá­gásterületeket a vágás utáni második évre teljesen ellepi. Ernyős felújítóvá­gás esetén már a végvágás előtt is töme­

ges lehet. Még gyorsabban terjeszkedik, ha a faállomány, különösen a fenyőállo­mány, leég. Ahol még nincs, várhatóan oda is hamarosan eljut.

Természetvédelmi szempontból is a legveszélyesebb jelenségek egyike, mert nem is csak a ritka, veszélyeztetett fajokat öli ki, hanem szinte minden ter­mészetes erdei növényt is, ami a vágás­területeken még létezhetne. Maradék természeti értékeink szempontjából ter­mészetesen nem elsősorban a Calamag­rostis a fő veszély, hanem a tarvágásos fatermesztés, meg a növényevő nagy­vad tenyésztése vadászat céljából. A Calamagrostis csak egyik következmé­nye a sok egyéb, természetre rendkívül káros és katasztrofális következmé­nyekkel járó erdőkezelő (és egyéb öko­szisztéma-kezelő) technológiának.

Erdőbiológiai szempontból a sűrű Calamagrostis állomány kialakulása az erdő degradációjának a végét, a teljes erdőpusztulást jelzi, mint ahogy a fe­nyő-, akác-, nemesnyár- és egyéb faiil-tetvényekben sem marad semmi az er­dőből. Jelzi azt is, hogy az adott terüle­ten megszűnt az önerőből való regene­ráció lehetősége. A többi „gyomhoz", „kártevőhöz" hasonlóan arra figyel­meztet, hogy a ember termé-szetellenessége nem tartható tovább, hogy az emberi természetalakítás jelen­legi iránya a földi Élet teljes megsem­misüléséhez vezet.

A m e g e l ő z é s l ehe tősége i

A Calamagrostis (és a többi gyom, kártevő stb.jelszaporodásának megelő­zése lehetséges. Ehhez a még nem telje­sen degradált ökoszisztémák állapotát a természeteshez kell közelíteni. Ehhez másfajta, például erdőtenyésztéses fa-termesztési technológiára kell áttérni. Hasonló, ökoszisztéma-tenyésztő tech­nológiák kialakítására van szükség (és lehetőség) az élelmiszer-termelésben is a szántóföldi növénytermesztés helyett. Az áttérés feltétele még az, hogy időben kezdjünk hozzá az új technológiák be­vezetéséhez, amíg az utolsó területeket is be nem növi a Calamagrostis.

Elfelejtett erdés z szakemberün k

Ijjász Ervin (1903-1970) V

Ijjász (May) Ervin 1903-ban szüle-teu. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett diplomát. 1938-ban Münchenben írt „Altalajvíz és fatenyészet (különös tekintettel az Alföld viszonyaira)" c. doktori dolgo­zata és kiválóan letett szigorlata alapján summa cum laude doktorrá avatták. A II. világháború végéig az ERTI vezető­jeként dolgozott. 1948-ban Argentínába emigrált, később Chilébe és Columbiá­ba ment. Utóbbi helyeken egyetemi ka­tedrát szerzett és többek között erdésze­ti ökológiát oktatott. 1970-ben hunyt el.

Számos, általa végzett kutatás ma is figyelemre méltó. Amikor a M . Kir. Er­dészeti Kutató Intézet 1932-ben meg­szervezte az erdészeti jelentőségű fák és cserjék fenológiai megfigyeléseit, a fel­vett adatok kiértékelésében Ijjász Ervin is tevékenyen részt vett. Megfigyelése­ket végzett a talajok felfagyására vonat­kozóan is.melyek szerint a felfagyás el­sősorban a hőmérséklet és a csapadék együttes hatására következik be. Minél nedvesebb a talaj és minél gyorsabb a hőmérséklet-csökkenés, annál nagyobb a felfagyás mértéke. Az őszi felfagyá­sok mindig veszélyesebbek, mint a ta­vasziak, művelt talajon a felfagyás mér­téke mindig jelentősebb, mint füves vagy mohos talajfelszínen.

Rendkívül aktuálisak altalaj víz és fa-tenyészet kapcsolatát vizsgáló kutatá­sai, különösen az Alföldön gazdálko­dók számára. (Ijjász Ervin „talajvíz" alatt a talajban lévő vizet értette, éppen ezért helytelennek tartotta azt az „alta­lajvíz" fogalmától nem elkülöníteni.)

A fatenyészet által okozott csapa­dékveszteséget Ijjász irodalmi adatok segítségével vizsgálta. Összehasonlítá­sul a mezőgazdasági művelésben álló, illetve műveletlen területek vízfelhasz­nálását vette. Ezekről nyújt áttekintést a táblázat.

Belátható, hogy az erdőtelepítés ha­tása nemcsak a fafajtól, hanem az erdőt

Összehasonlító altalajvízszint-mérések állomány alatt és szabad területen (Csalános)

Tsz. Ailr. fölült (m)

jV; 12l.6m Talnjfcls/in

121.8m Talajfelszín

121,8m Talajfelszín

1 Csapadékveszteség

Fafaj avarral 1%)

avar nélkü l 800 mm csapadékotfel tételezv e

Vízigény (mm)

Fafaj avarral 1%)

avar nélkü l avarral

|mm| avar nélkü l

(mm)

Művelés Vízigény

(mm)

Bükk 61,5 64,3 792 514 Rét 1056

Erdeifenyő 49,0 54,0 392 432 Gabona 643

Lucfenyő 75,3 81,6 603 654 Burgonya

Szántó

343

493

megelőző" kultúrától is függ. (Az erdő a vízháztartás szemszögéből nézve el-őnyösebb, mint pl. a rét.) A fenti adatok természetesen csak az általános tájéko­zódást szolgálhatják. Az Alföld sajátos viszonyait figyelembe véve még egyál­talán nem világos, milyen szerepet is játszik az erdő annak vízháztartásában. A kapcsolatokat oly sok tényező befo­lyásolja, hogy nagyon kell vigyázni az általános következtetésekkel, mert a törvényszerűségek nem olyan egysze­rűek, mint azt eddig gondolták.

A fenti megközelítésénél megbízha­tóbb az altalajvízállás közvetlen megfi­gyelése. Hazánkban az erdő és az alta­lajvíz kapcsolatának ilyen jellegű vizs­gálatát 1911 -ben kezdték el Roth Gyula javaslatára Szegeden. Ezek a mérések Ijjász kiértékelése alapján kétségtelenül kimutatják az erdő hatását. Az állomá­nyok hatása akkor volt a legnagyobb, mikor a bevételek a legkisebbek voltak, tehát a legalacsonyabb altalajvízállás idején (szept., okt.). Az altalajvíz szintje az állomány alatt a vegetációs idő kü­lönböző részeiben az állomány külön­böző vízigényének megfelelően válto­zott.

A világháború után a M. Kir. Kutató­intézet a probléma vizsgálását ismétel­ten fölvette kutatási programjai közé és megbízta Ijjász Ervint, hogy Sopron­ban, Kecskeméten, Püspökladányban, Gödöllőn, Királyhalmon és Tompán összehasonlító méréseket indítson és hajtson végre. A megfigyelések 1933 őszén indultak. A konkrét cél annak megállapítása volt, hogy milyen befo­lyást gyakorol az erdő az altalajvízre Alföldünkön, illetve milyen visszahatá­sok várhatóak az Alföld altalajvíz-ház­tartására nézve nagyobb erdősítések esetén.

Néhány sor erejéig hadd ismertessem Ijjász megállapításait. (Az ábra a kecs­keméti, csalánosi kísérleti terület adatait mutatja. A vastagon kihúzott altalajvíz­görbék nyílt területen lévő kutakra vo­natkoznak.) A vizsgált területen akácál­lomány alatt a téli és tavaszi nedvesség­bevételek magasabbak voltak, mint fe­detlen területen. A tavaszi csapadékot az erdőállomány védelme alatt álló, té­len teljesen átnedvesedett erdőtalaj sok­kal jobban kihasználta. Lombfakadás után az akácos altalajvíz-görbéje a sza­bad kútéhoz közelített. Az éger és a feketefenyő altalajvízre gyakorolt hatá­sa közel azonos, az egész megfigyelési időtartamban negatív volt.

Több kísérleti terület (Szeged-Ki­rályhalom, Izsák, Püspökladány, Bu-gacmonostor) megfigyelése alapján Ij­jász megállapította, hogy a Duna-Tisza közén előfordulhat erdőállományok ha­tására az altalajvízszint süllyedése. A süllyedés alakja az erdő alakját követi, az altalajvíz folyásirányába elhúzódik. Az Alföldön csaknem valamennyi fafaj - amennyiben nem kap elegendő ned­

vességet - lehetőség szerint vízszükség­letét részben az altalajvízből fedezi. Ez alól az akác és a feketefenyő sem kivé­tel. Az erdősítésektől nem szabad tehát mindig az Alföld altalajvíz-viszonyai­nak kedvező befolyásolását várni. Más­felől viszont biztosan elvárhatjuk, hogy az olyan kis vízigényű fajok, mint az akác, az altalaj víz-háztartást kedvezően befolyásolják, s ezért ezeket az altalaj­víz tápláló forrásainak kell tekintenünk.

I roda lom

Ijjász E.: Grundwasser und B aumve-getation unter besonderer Berücksichti-gung der Verháltnisse in der Ungaris-chen Tiefebene. Erdészeti Kísérletek, 1938.159-269., 1939.1-108.

Ijjász E.: A talajok felfagyásának meteorológiai jellemzői és a fagyásvo-nalak szerepe a felfagyások kártételei­ben. Az Időjárás, 1933.141-150.

Ijjász E. - Keöpeczi N. Z.: Erdészeti növényfenológiai megfigyelések 1932. évben. Erdészeti Kísérletek, 1934. 346-361.

Gácsi Zsolt

Egyesített erdészeti szaklap Németországban A két Németország egyesítésének folyamatában összevonásra került a szaklap­

kiadás is. A müncheni Szövetségi Mezőgazdasági Kiadó fuzionált a Berlin székhelyű Német Mezó'gazdasági Kiadóval, s ennek megfeleló'en ez év októberével kezdó'dó'en egyesülten jelenik meg a volt két ország erdészeti szaklapja is.

Az összevont lap AFZ/DerWald címmel kéthetente jelenik meg. Minden második héten súlypontosan foglalkozik a volt keleti országrész kérdéseivel. Az összevont lap főszerkesztője Bernd-Gunther Encke, székhelye Stuttgart, Berlinben csak egy kihelyezett szerkesztőség működik Step/tan /.oiodavezelésével.

Ezt az alkalmat ragadjuk meg, hogy búcsút vegyünk Waldemar Römplerúr\h\, aki a Der Wald című lapot annak idején alapította és 39 éven át szerkesztette, velünk rendkívül szoros kapcsolatot teremtett és tartott fenn, s idén nyugalomba vonult. Hálával emlékezünk arra a nagyértékű támogatásra, amit részéről a hatvanas évektől kezdve nemzetközi kapcsolataink újrafelvételekor élvezhettünk.

Jérőmé René

A Magánerdő-tulajdonosok Országo s Egyesületétő l Szalók y Tibor - a Társadalmi Kamara álta l szervezet t klubnapo n - kérdéseke t tet t fel dr . Lakos Lászl ó földmű-velésügyi miniszternek .

- Várható-e, hogy a termőföld felértékelődik, és a hitelin­tézetek elfogadják mint jelzálogot ? Tesz-e ennek érdekében az FM vezetése valamit?

A termőföl d piac i értéké t a kereslet i é s kínálat i viszo -nyok fogjá k meghatározni . A földhite l jelzálogjo g intéz -ményének bevezetéséve l a földek érték e növekedn i fog .

-A kárpótlási árverés előtt a tsz vagy a volt állami kezelő által véghasznált erdőterületek felújítása miből, és ki által fog megtörténni, ha ez a teriilel árverésre lett bocsátva, és olt elkelt mint véghasználati korú erdő?

A kárpótlási árverés előtt a tsz, vagy a volt állami kezel ő által véghasznált erdőterületek felújításáva l kapcsolatba n elmondható, hogy a kárpótlási árverése n magántulajdon -ba kerül t erdő k utá n is , h a az t mé g a z előz ő kezelő, hasz -náló vágt a le , b e kellet t fizetn i (mindi g annak , ak i a vég -használatot végezte) az erdőfenntartási járulékot a Mező -gazdasági és Erdészeti Alapba. A keletkezett vágásterület -felújítás támogatás a a z Alapból történik normatí v úto n a z új tulajdonosok esetébe n is .

- A magántulajdonon vadászó vadásztársaság a polgár­mesteri hivatalnakftzeli a bérleti díjat, ugyanakkor a vad- és vadászkor a tulajdon értékét csökkenti, a tulajdonos gazdál­kodását hátráltatja. Mikorra tervezi az FM a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló törvény végleges megalkotását?

A kormán y a z ó'sz i időszakba n tervez i a vadászat i jo g hasznosításáról szól ó törvényjavasla t Országgyűlé s el é terjesztését. A vadászat i jog hasznosításána k szabályozá -sa a vadászat i jo g földtulajdonhoz kötés e alapjá n terve -zett. Ezze l összhangba n szükségess é váli k a hely i önkor -mányzatokról szóló törvény felülvizsgálata is , mely szerin t a vadászat i jo g értékesítésébő l származ ó bevételeke t a z önkormányzatok fogjá k megkapni .

-Az Erdőfenntartási Alap megszűnik-e, ha igen, az addig befizetett járulékot hogyan, és miből fogjctk az arra jogosullak visszakapni? Az Alapba addig befizetett pénz hová kerül? Hogyan fog ez a magánszférában jelentkezni?

Az Erdőfenntartás i Ala p (Mezőgazdaság i é s Erdészet i Alap) megszüntetés e a szektorsemlege s finanszírozás t nem érint i é s megmarad . A z Alapbó l a pénzkifizetése k a magántulajdonos esetébe n i s szektorsemlegese n jelent -keznek a z erdőfelügyelőségeken keresztül .

- A kárpótlási árveréseken eddig elkelt területek földhiva­tali tulajdonbejegyzése csak minimális százalékban történt meg, így a tulajdonosok tulajdonosi jogaikat nem tudják gyakorolni, gazdálkodásukat nem tudják megindítani, a me­ző- és erdőgazdálkodás beláthatatlan károkat fog szenvedni. Miért nem tett eddig, és miért nem tesz. hathatósabb intézke­déseket az FM a tulajdonbejegyzések és tulajdonba adások

meggyorsítása érdekében, és mikorra tervezi a tulajdonviszo­nyok végleges rendezését?

A kárpótlás i árverése n megszerzet t termőfölde k be -jegyzésére csa k a megyei Kárrendezés i Hivataltó l megka -pott árverés i jegyzőkönyve k alapjá n történ ő kitűzé s é s birtokba adá s utá n kerülhe t sor . Ez az t jelenti, hog y elő -ször az ingatlant természetben me g kel l osztani, a megosz -tási vázrajzo t e l kel l készíten i é s a változás t a térképen á t kell vezetni . Csa k e z után kerülhe t sorra az ingatlan tulaj -doni lapjána k megnyitás a é s a z ú j tulajdonos bejegyzése . A földhivatalok a munk a mielőbb i befejezés e érdekébe n mindent megtesznek , azonba n a nagymérv ű leterhelésü k miatt a munkáka t ne m képese k - egyé b szervezetszer ű feladatuk mellet t - egyedü l elvégezni . Err e tekintette l a kárpótlási feladato k megkezdésétő l vállalkozóka t i s be -vontak a földmérési munkába . Országo s viszonylatba n a z árveréseken elkel t területe k 62%- a kitűzésr e kerül t é s ennek 4 1 %-ára má r a z ingatlan-nyilvántartás i bejegyzé s is megtörtént . Sajnálato s módo n e z a z ada t országosa n nagy szóródást mutat, ami főleg a tájegységenkénti külön -bözó'leterheléstől függ. Tekintettel arra, hogy több megyé-ben közeledi k a munkák befejezése , ezér t min d a pénzek , mind pedi g a dolgozók átcsoportosításá t tervezzük .

Megjegyezni kívánom , hog y előfordulhat , hog y a z er -dőterületek vonatkozásába n az átlagnál nagyobb az elma-radás, mive l a földhivatalo k elsődlege s célj a a termelé s folyamatosságának biztosítás a volt . Err e tekintette l a munkák sorá n előny t élvezne k azo k a tulajdonosok , aki k ültetvénytelepítést kívánna k végrehajtani . A munkák be -fejezésének költségvetés i vonzata i i s vannak , íg y azo k megoldására i s a közeljövőben intézkedése k várhatók .

-Mikortól tulajdonos a tulajdonos, mikortól gyakorolhatja tulajdonosi jogait, és mikortól kérhető számon rajta tulajdo­na? Akkortól, haazárverésen meghirdetett, és általakifizetett területről a nevére szóló árverési jegyzőkönyvel kézltez kapja, vagy netán akkor válik tulajdonossá, lm mindezek megléte után a Földhivatal a tulajdoni lapra nevét rávezeti, és terüle­tét a földkiadó bizottság birtokba adja?

Arra a kérdésre , hog y mikortó l tulajdono s a tulajdo -nos, a válasz t a Ptk . 117 . § (3 ) bekezdés e adj a meg , mel y szerint a z ingatla n tulajdonjogána k átruházásáho z a tu -lajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásb a val ó bejegyzé -se szükséges .

A birtokba adá s szabályait a Ptk . végrehajtásáró l szól ó 104/1991. (Vi l i . 3. ) Korm . rendele t 52 . §-a tartalmazza .

Ha valak i a z ingatla n birtokáb a lép , d e tulajdonjogá -nak bejegyzés e mé g ne m történ t meg , a Ptk . szerin t a tulajdonoshoz hasonl ó védelembe n részesül .

A földhivata l álta l kiadott , a tulajdonjo g bejegyzés i kérelem tárgyá t é s iktatószámá t tartalmaz ó hitele s tulaj -donilap-másolat birtokába n a z árverés i vevő ' mái- rendel -kezhet ingatlanáva l (pl . hitelkérelmet nyújtha t be) .

- Az 1993-as Riói Konferencián a Magyar Köztársaság vállalta, hogy az ezredfordulóra 150 000 ha új erdőt fog telepíteni. Milyen stádiumban van ez a dolog, és miből fogják Jinanszírozni? Hogyan ösztönzi a kormány a tulajdonosokat az erdőtelepítésekre, a parlagteriiletek művelésbe vonására ? Ennek a vállalásnak volt-e és van-e reális alapja, netán csak igéret volt?

Az adot t kérdés t a válas z eló't t pontosítan i kell.mel y szerint Magyarorszá g ne m a z 1993-a s Rió i Konferenciá n vállalta a tízéves 15 0 ezer ha-o s erdó'telepítés i programot , hanem eg y 1987 . év i állam i tervbizottság i határozato t erősített me g egy 1991 . évi kormányhatároza t úgy , hogy a 150 ezer ha-o s erdó'telepítés i programo t a z ország gazda -sági teherbír ó képességéne k (pénzügy i lehetőségek ) függ -vényében kel l megvalósítani . A progra m jelenleg i teljesí -tése 2 6 eze r ha , 40%- a a z időarányo s 6 5 eze r h a tervezet t területnek.

- Hogyan tervezi az FM a METE-nek, a mintegy 800 000 ha erdőterületet magáénak tudó, 200-250 000 fős magáner-dő-tulajdonosi réteget képviselő érdekvédelmi szervezet anyagi támogatását?

A Földművelésügyi Minisztériu m érdekvédelmi felada -tokat ne m látha t el , íg y a támogatás , a z érdekvédele m ügyében a z Agrárkamará t kel l megkeresni .

- Megvalósítható-e, hogy egy csomagban kerüljön az Or­szággyűlés elé az erdő, a vadászati és a természetvédelmi törvény?

A földművelésügyi miniszte r felelősségi körébe tartozó -an egyidejűle g tervezet t a z erdőrő l é s a z erd ő védelmérő l

szóló, valamin t a vadászat i jo g hasznosításáró l szól ó tör -vényjavaslat elkészítése .

A természetvédelemrő l szól ó törvén y tervezeté t a kör -nyezetvédelmi é s területfejlesztés i miniszterne k kel l elké -szítenie. A törvénye k együtte s beterjesztésérő l pedi g a kormánynak kel l döntenie .

- A Kormánynak mi a politikai szándéka a magánerdő-tu­lajdonosi réteg kezelésével kapcsolatban?

A Kormán y ne m tes z különbsége t a magántulajdono -sok é s má s tulajdonoso k között . Politikaila g e különbség -tétel diszkrimináció t jelentene .

- Az erdők szociális és egyéb funkcióinak érvényesítését melyik szektorban és milyen mértékben kívánja - avagy nem kívánja - támogatni az állam?

Az erdő k a fejlet t államokba n a világo n mindenütt , éppen a szociáli s é s társadalm i közérdeke t szolgál ó funk -ciójuk miatt , központilag , törvén y álta l korlátozot t hasz -nálói jog ú magántulajdo n kategóriáb a tartozna k (pl . a tulajdonos csa k akkor vághatj a k i a fát, ha az a gazdálko -dás szabálya i szerin t elért e a vágásérettség i korá t stb.) . Ezért a z álla m a z erdő k szociáli s üdülés i funkcióina k fejlesztését szektorsemlege s módo n támogatja , függetle -nül attól , hog y állam i vag y magánerdőrő l va n szó l

- Ökológiai és ökonómiai szempontból a tartamos erdő­gazdálkodást - a megváltozott tulajdoni arányokra való te­kintettel - meg kell fogalmazni a magánerdőkre vonatkozóan. Tervezi-e - ha igen, mikorra, ha nem, milyen indokok alapján nem - a tárca ennek a kérdésnek a kidolgozását?

Az erdőkbe n tartamo s szakma i gazdálkodást , a tulaj -donviszonyoktól függetlenül , egyform a szabályo k szerin t kell gyakorolni .

Ezért a szakma i gazdaság i szabályozás t mindi g szek -torsemlegesen kel l kialakítani .

Lyubomir Dimirti professzort IUFRO érdeméremmel tüntették ki Lyubomir Dimitri professzo r Magyarországo n született , a z 1956-o s menekültáradatba n ó ' i s benn e vol t erdó'mérnö k hallgatóként. Azo n kevese k közü l val ó volt , aki k ne m vándorolta k e l a tengerentúlra, hane m tanulmányaika t a z akkor i NSZK-ban fejezték be . Délszláv hangzású neve jelzi, hogy édesapja bolgár nemzetiségű volt, anyja pedi g szülőfalujának, a Csepel-szigeti Lórévnek délszláv lakosságához tartozott. A szlávvér ellenére is L. Dimitri magyar szívvel és magyar hazához kötődő érzületekke l é l Hannoversc h Mündenben , ebben a kedves, középkorias hangulato t áraszt ó hessen i kisvárosban . Ebben a városban korábba n erdészet i fakultás működött , mígnem áttelepítetté k a szomszédos Göttingenbe . L. Dimitri it t fejezte be tanulmányait. Tehetsége, talpraesettsége és gyakorlatias gondolkodása emelt e ó't a hesseni erdészeti kutatóin-tézet Erdővédelmi Osztályának élére. Hosszabb idó'ttöltöttaz USA-ban, kitűnően beszéli az angol nyelvet is és ezért jelentős szerepet töl t b e a nemzetközi szakma i közéletbe n is . Az IUFRO „Gyöké r é s törzsrothadás" munkacsoportjána k vezetője . Szakmai munkássága a fenyó'-gyökértapló é s szúkárosodás ellen i védekezésben domborodi k ki . Jó magyar érzését jelzi, hogy számos magyar kutató számára szerzett német ösztöndíjas lehetőséget szakmai tapasztalataik bővítése céljából . A soproni egyetemme l i s munkakapcsolatban áll .

Az IUFR O e z idei , a finnországi Tamperebe n tartot t kongresszusá n kapot t IUFR O érdemrendet . Kitüntetéséhe z szívbő l gratulálunk é s síkeres további munkát kívánunk nek i a magyar erdésze k nevében.

Dr. Szodfrídt István

Tanácskozott a Magyar Nyárfa Bizottság

A z O r s z á g o s M e z ő g a z d a s á g i M i n ő s í t ő Intézet t a n á c s t e r m é b e h ív ta tagjait a M a g y a r N y á r f a B i z o t t s á g . Dr . E r d ő s L á s z l ó , a B izo t t ság e l n ö k e adot t tá jékozta tás t a N e m z e t k ö z i N y á r f a Bi -zot t ság 1 9 9 6 . év i m a g y a r o r s z á g i 20 . ü l é s é n e k e l ő k é s z í t ő m u n -kájáró l .

H a s o n l ó t u d o m á n y o s n e m z e t k ö z i r e n d e z v é n y r e 1936-ban ke ­rül t sor, a m i k o r R o t h G y u l a és W a l d b o t t bá ró az I U F R O és az Erdésze t i V i l á g k o n g r e s s z u s t s ze rvez t e h a z á n k b a n . A s ike res r en ­d e z v é n y e k e m e l t é k h a z á n k n e m z e t k ö z i h í rnevé t é s s z a k m a i el is­mer t ségé t .

A N e m z e t k ö z i N y á r f a B izo t t s ág 1947-ben alakul t R ó m á b a n é s fo lyamatosan a F A O erdésze t i t a n á c s a d ó tes tü le teként m ű k ö d i k . Tag ja 35 o r szág , k ö z t ü k 1953- tól M a g y a r o r s z á g is.

R é s z b e n az e lmúl t év t i z edek e l zá r t ságáva l m a g y a r á z h a t ó , hogy h a z á n k b a n edd ig n e m kerü l t sor a r e n d e z v é n y r e a n n a k e l lenére , hogy E u r ó p á b a n F r a n c i a o r s z á g u tán h a z á n k r ende lkez ik a l eg több n y á l a s s a l . M á r az e l ő z ő ü lésen , 1992-ben Z a r a g ó z á b a n fe lmerül t e g y m a g y a r r e n d e z é s l ehe tősége . Ettől ind í t ta tva az F M benyúj to t ta pá lyáza t á t a F A O - h o z , azt az i l le tékesek e l fogadták . A z F M a r e n d e z é s s e l az E R T I - t b íz ta m e g . Egy hét fős s z e r v e z ő b izo t t ság és s z á m o s he ly i k ö z r e m ű k ö d ő munká jáva l fo lynak az e lőkészü le tek . J. B . Ba l l úr . a F A O erdésze t i t i tkára má jusban a he lysz ínen t á jékozódot t a p r o g r a m o k r ó l és a s ze rvezés i fel téte­lekről . A j a v a s o l t p r o g r a m o k a t j ó v á h a g y t a .

A n é g y n a p o s t a n u l m á n y ú t s z e p t e m b e r 2 7 - 3 0 . közö t t zajlik, ami S z o l n o k t é r s égében , a T isza-ár té r i nyá r fa t e rmesz tés t , D e ­recske , H a j d ú h a d h á z , N y í r l u g o s és T í m á r t é r ségében az in tenz ív te rmesz tés i e l já rásoka t , k í sé r l e teke t mutat ja be . A z akác iránti f okozódó é r d e k l ő d é s r e va ló tekinte t te l B a k t a l ó r á n t h á z á n az akác is he lye t kapo t t .

A fa fe ldolgozás és a f e lhaszná lás témái t K u n s z e n t m á r t o n b a n a Pale t ta Kf t . -ben é s az In te r span Kí't .-ben ( V á s á r o s n a m é n y ) fogják t a n u l m á n y o z n i a r é sz tvevők .

A kon fe renc i á r a o k t ó b e r 2-4 . közö t t , a Ho te l A G R O - b a n ( M O S Z Szál ló) ke rü l sor. Itt fo lynak m a j d a p lenár i s és a szek­c ióü lések , a m e l y e k e t posz t e r ek egész í t enek ki . A haza i ak rész­vétel i l ehe tősége i t , v a l a m i n t feltételeit s z a k l a p o k b a n teszik köz ­zé .

A m á s o d i k nap i r end i pon t ta l dr. Bach István, a B izo t t s ág t i tkára fogla lkozot t . M i n t e lőad ta , a B izo t t s ág m ű k ö d é s e ellátja a n e m z e t k ö z i sze rveze t i é s t u d o m á n y o s kapcso la toka t , n e m ter­j e d a z o n b a n ki a g a z d á l k o d ó k r a , a z ü z e m i é le t re . E h h e z sze rve ­zeti vá l toz ta tás k í v á n a t o s . Szebeni László, a N E F A G vezér ­igazga tó ja é r t éke lve a B i z o t t s á g munká já t , l ehe tősége t lát arra, hogy m e g f e l e l ő e lőkész í t é s és fe l té te lek ese tén a B izo t t s ág az Alföldi E rdőké r t P j t . -hez t á r s sze rveze tkén t kapcso lód jon .

T ö b b e n j a v a s o l t á k , h o g y a m ű k ö d é s terjedjen ki a fa fe ldolgo­zás i és - k e r e s k e d e l m i te rü le t re is . Végü l ha tá roza t születet t egy e l ő k é s z í t ő b i z o t t s á g r ó l , a m e l y i k k i d o l g o z z a a sze rveze t m ű k ö d é ­si, t agv i szony i s tb. ké rdése i t . E z az e lő ter jesz tés kerül a k ö v e t k e ­z ő k ö z g y ű l é s e lé .

Dr. Erdős László

Tényleg gazdátlan az erdő?

A z e r d ő ke t tő s t e r m é s z e t ű v a g y o n t á r g y : Lé te , m e g ő r z é s e a k ö z ö s s é g s z á m á r a e l ő n y ö s é s s z ü k s é g e s , tehát e tek in te tben köz ­v a g y o n , m e l y e t t a r t a m o s á n fenn kel l tar tani , magán tu l a jdonkén t h o z a m a i g a z d a s á g o s e r d ő m ű v e l é s mel le t t a tu la jdonos szükség­leteit e légí t ik k i .

A k ö z - és m a g á n é r d e k köz t i e l l e n t m o n d á s t az á l l am úgy oldja fel, hogy az e r d ő t u l a j d o n o s o k r a s z i g o r ú b b k ö t ö t t s é g e k vona tkoz ­nak, min t a többi m ű v e l é s i ág gazdá i r a . így az e r d ő kor lá tozo t t r ende l t e t é sű tu la jdon. A ko r l á tozás r a k ö z é r d e k b ő l van szükség , e z ped ig n e m m á s , min t a t a r t a m o s g a z d á l k o d á s é r d e k é b e n tett i n t ézkedés .

A haza i e rdők t u l a j d o n v i s z o n y a i n a k vá l tozása mia t t a s zaksze ­rű e r d ő k e z e l é s fennta r tása k ö z ö s é r d e k ü n k . A m e g s z ű n ő t e rme­lő szöve tkeze t ek e s e t é b e n á t m e n e t i l e g - ese t leg éveken át, a tu la jdoni v i s z o n y o k v é g l e g e s r e n d e z ő d é s é i g - gazdá t lan e rdő te ­rü le tek j ö h e t n e k létre , pl . a ká rpó t l á s r a ki jelöl t és á rverezésen m a g á n k é z b e k e r ü l ő t e r m é s z e t v é d e l m i o l t a l o m alatt ál ló e rdők­nek, az osz ta t lan tagi tu la jdonban l é v ő e r d ő k n e k a fö ldkiadó b izo t t ságok vonta to t t m u n k á j a mia t t n incs tulajdonosi képv i se le ­te. E z e n e se t ekben a s z a k h a t ó s á g n a k ha l adék ta l anu l g o n d o s k o d ­ni ke l l ene a tu la jdonosok s z a k m a i i rányú t ámoga tásá ró l .

A j e l e n l e g is ha tá lyos 1 9 6 1 . évi VII . tö rvény - E r d ő t ö r v é n y - , t o v á b b á az 1992 . évi II. t ö rvény 24 . § szer int a szöve tkeze t i g a z d á l k o d á s b ó l k ike rü l t e r d ő k b e n az osz ta t lan k ö z ö s gazdá lko ­dás t fenn kel l tar tani . A tu l a jdonv i szonyok m e g v á l t o z á s a előtt és nap j a inkban is az ü z e m t e r v - e r d ő á l l o m á n y - g a z d á l k o d á s i terv -szer in t kö te l e s g a z d á l k o d n i a tu la jdonos .

T ö r v é n y e s ú ton több l ehe tőség a d ó d i k e rdőgazdá lkodás r a , így: - E rdőb i r tokosság i társula t l é t r ehozásáva l , me lye t a vona tkozó

tö rvény szer int e r d ő g a z d á l k o d á s r a , i l l e tve az a h h o z közve t l enü l c sa t l akozó t e v é k e n y s é g v é g z é s é r e m á r ké t e rdő tu la jdonos létre­hozha t .

- E r d ő b i r t o k o s o k s z ö v e t k e z e t e - E r d ő s z ö v e t k e z e t - , m e l y n e k az 1992 . évi I. t ö rvény a lapján m á r öt fő e rdő tu la jdonna l vagy e rdős í t é s re a l ka l m as földterület te l r e n d e l k e z ő t e rmésze t e s sze­mé ly és j o g i s z e m é l y is, í gy ö n k o r m á n y z a t o k , pénz in t éze t ek , s zöve tkeze t ek tagjai l ehe tnek .

- K ü l ö n b ö z ő társasági formákban, így bt., kft., kkt . is végez ­h e t ő e r d ő g a z d á l k o d á s az osz tha ta t l an k ö z ö s g a z d á l k o d á s s z e m előtt ta r tásával .

Fen t i ek f i gye l embevé t e l éve l az e rdő tu l a jdonos e l sőd leges k ö ­te lessége , h o g y e rde j ében csak é r v é n y e s ü z e m t e r v b i r tokában , annak e lő í rása i a lapján g a z d á l k o d h a t .

A z ü z e m t e r v t a r t a lmazza az e rdőrő l , a n n a k á l lapotáról , a szük­séges b e a v a t k o z á s o k r ó l , fak i te rmelés i l ehe tőségekrő l szó ló in­fo rmác ióka t . At tó l e l té rn i c sak az i l le tékes szakha tóság engedé ­lyével lehet . A z e r d ő ő rzésé rő l és v é d e l m é r ő l a tu la jdonosnak kell g o n d o s k o d n i a , ami é r d e k e is , m i v e l a v a g y o n á t védi . A szakha­tóság az üzemte rv tő l e l t é r ő e n g e d é l y né lkül i t e rmeléseke t , továb­b á a szakszerű t l en g a z d á l k o d á s t bünte t i . M e g e m l í t e n d ő é s a s z a k s z e r ű keze l é s s z e m p o n t j á b ó l e l engedhe t e t l en k ö v e t e l m é n y e a t ö rvénynek , h o g y kö te lez i a tu la jdonost s z a k e m b e r a lka lmazá­sára . Ez tö r ténhe t teljes m u n k a i d ő s á l l andó fogla lkozta tássa l v a g y r é s z m u n k a i d ő b e n , ese t l eg m e g b í z á s o s a lapon a feladatok j e l l egé tő l , az e rdő te rü le t nagyságá tó l függően . A m e n n y i b e n az e rdő tu l a jdonosok k e l l ő fe le lőssége t é r e z v e a tö rvényt be tar tva g o n d o z z á k , s z a k s z e r ű e n keze l i k e rdő jüke t , ta lán ga ranc i a lehet m i n d a n n y i u n k részére az e r d ő k j e l e n á l l apo tának m e g ő r z é s e , a v i sszaford í tha ta t lan l e romlás m e g a k a d á l y o z á s a .

Tóth László

Őstulokban (is) reménykedve...

R e m é n y f y Lász ló r enge t eg időt é s energiá t szente l az ő s e r d ő ­vel és e r d ő r e z e r v á t u m o k k a l fog la lkozók c sepü lé sé re . K ö z b e n e szébe s e m j u t s zóba állni ve lük , o lvasn i kuta tás i e r e d m é n y e i k e t , m e g i s m e r n i te rve ike t , m e g k é r d e z n i őke t cél ja ikról és m ó d s z e r e ­ikről , ne tán beá l ln i közé jük , ha csak e g y k i s időre is , hogy meg tud jon va lami t ró luk , s az ő s e r d ő r ő l . í g y azu tán , s e m m i t s e m tudva ró luk , bá rmi t leír, ami e s z é b e ju t .

A jó l te je lő s z a r v a s m a r h a n e m e g y s z e r ű e n leszármazot t j a az ős tu loknak , h a n e m az é l e t r eva lóságo t adó gének nega t ív sze lek­ciójával é l e tkép te l enné tett korcsa . A tu lokká való v i s szavá l tozás pedig n e m k é p e s s é g ké rdése , h a n e m s z ü k s é g é . A s z a r v a s m a r h a tar tósan csak tu lokkén t lé tezhet .

„ E r d e i n k " ( „ku l tú re rde ink" , „gazdaság i e rde ink" , „á l l ománya ­ink") n e m e g y s z e r ű e n az ő se rdők é le tébe va ló b e a v a t k o z á s ered­m é n y e i , h a n e m az é l e l m i há lóza tok röv id re zá rásáva l , o rgan izá ­ciójuk m e g s z ü n t e t é s é v e l , a létfel tételeket e lőál l í tó és m e g ő r z ő popu lác iók n a g y o b b i k r é s z é n e k vagy te l jességének k i i r tásával ke le tkez tek , s c supán egye t l en v a g y alig n é h á n y fapopu lác ió egye t len ko rosz t á lyának az i d ő s z a k o s á l l ománya i , vagy i s csak fa te rmesz tő pa rce l l ák az e r d ő he lyén . Ezeke t a f aá l lományoka t ő se rdővé vá l toz ta tn i s e m m i l y e n m u n k á v a l s e m lehet . M i csak seg í the tünk ő s e r d ő v é va ló v á l á s u k b a n , ha va laho l másu t t van m é g az e h h e z s z ü k s é g e s p o p u l á c i ó k b ó l , vagy e g y é b a lka t részek­bő l , d e ez n e m o lyan é s n e m akkora m u n k á t i génye l , min t a n ú t eddig végez tünk . (Egy cél k ö v e t é s e e g y é b k é n t n e m függhet attól, hogy m e k k o r a m u n k á t igénye l e lérése . )

A kidől t n a g y fa he lyén n e m ausz t rá l b o z ó t h o z hason ló nö ­vénytá rsu lás a lakul k i , h a n e m az é le lmi há lóza t egyedfe j lődésé ­nek ( regenerác ió jának , s zukcessz ió j ának ) az a szakasza , ame lye t a talaj m a r a d é k a i , s a gyepsz in t , a cser jeszint s tb . m a r a d é k növény- , állat- , g o m b a p o p u l á c i ó i l ehe tővé tesznek a h i ányos vagy zavar t o rgan izác ió seg í t s égéve l . Örömte l i e s e m é n y , ha m é g marad t va lahol a k ö r n y é k e n n é h á n y cser je , s abbó l cser jeszint kezd k ia lakuln i ! A z ő s e r d ő , a t e rmésze tes e r d ő i rányába va ló

fej lődést ené lkü l h iába is r e m é l n é n k ; e rdésze t i ápo lá sokka l és neve lé sekke l m é g ő s f a á l l o m á n y o k h o z s e m j u t h a t n á n k .

A gazdaság i e r d ő n e m m á s , min t a t e rmésze t e s e r d ő b e n e lkö­vetet t sok-sok é s sze rű t l enség , t e rmésze t e l leni vé tek , e g y b e n gazdaság i h iba ( e r e d m é n y e ) . H a ezeke t fö l s zámolnánk , akkor a t e rmésze te s : az é p , az e g é s z s é g e s , a t a r t am os , a s tabil s tb. e rdőhöz ju tnánk . E h h e z p e r s z e n e m ( e r d ő he lyén ) f a te rmesz tő , h a n e m e r d ő - s z a k m a i i smere tek re , e rdő t r egene rá ló és fenntar tó képze t t ­ségre van s z ü k s é g .

A z e r d ő v a g y b á r m e l y e g y é b ö k o s z i s z t é m a regenerác ió ja tehát n e m erdésze t i , d e n e m is ö k o l ó g i a i , h a n e m b iosz fé ra -b io lóg ia i , e zen belül e rdőb io lóg ia i , ökosz i s z t éma-b io lóg i a i e s e m é n y . A z e r d ő b i o l ó g i a n e m is t u d o m á n y á g , h a n e m az e rdőve l kapcso l a to s edd ig i t u d o m á n y á g a k ana l i t ikus r é s z e r e d m é n y e i n e k sz in te t ikus i smere t r endsze re . E z - sa jná la tos m ó d o n - m é g n e m ke l te t te föl s e m az e rdészek , s e m az ö k o l ó g u s o k v a g y t e rmésze tvédők é rdek­lődését , min t ahogy R e m é n y f y Lász lóé t s em, h iszen őket n e m az e r d ő érdekl i .

A z e r d ő r e z e r v á t u m - l é t e s í t ő k a m p á n y n a k e g y é b k é n t csak az egyik o k a az a t e rmésze tvédő i r e m é n y , h o g y te rmésze t té : őser­d ő v é vá lha tnak az é r in te t l enü l hagyo t t te rü le tek f aá l lománya i , és lehet végre tá rgya is a t e r m é s z e t v é d e l e m n e k . E g y más ik , 1984 óta hirdetet t ok, h o g y a t e rmésze t e s á l lapot a tar tós lé tezés egyedü l i fel tétele. A h a r m a d i k , j e l e n p i l l ana tban é r v é n y e s ü l ő ok az, h o g y e r d ő r e z e r v á t u m n a k n e v e z v e , d e csak E R T I fa termesz-tési k ísér le tek min ta te rü le t e ikén t k e z e l v e ( ame lyeke t már száz évve l k o r á b b a n kellet t vo lna k i tűzn i ) k i zá rhas sák az e g y é b lehet­séges és s zükséges s z e m p o n t o k szer in t i lé tesí tést és keze lés t .

A t e rmésze t e s á l lapot r e g e n e r á l ó d á s á h o z n e m e l e g e n d ő a terü­le tek m a g á r a h a g y á s a . A h i á n y z ó p o p u l á c i ó k v i s sza te lepedésé -nek , a talajok r egene rác ió j ának e m b e r i és n e m e m b e r i seg í tésé­hez , az e m b e r e lőt t inél is g a z d a g a b b , s tab i labb stb. á l lapot e léré­s é h e z s z á m o s e s z k ö z és m ó d s z e r i smer t már . A t e rmésze t e s erdó'ál lapot fe lú j í tásához a l k a l m a s t e c h n o l ó g i a gyakor la t i b e v e ­ze tése é s b e m u t a t á s a u g y a n c s a k a r e z e r v á t u m o k feladata lenne .

Újra kell tehát t anu lnunk az ős tu lko t és az őse rdő t egyarán t . A régi t m e g el kel l felejteni. R e m é l e m , R e m é n y f y Lász ló ra n e m áll az a té tel , miszer in t az i d ő s e b b e k a régi i smere t ekke l ha lnak m e g , s az újat majd a fiatalok sajátít ják el.

Agócs József

Az erdészek ötágú csillagáról ( E g y b e n v á l a s z a c s u p á n „ E g y ö r e g n y u g d í j a s k e r . v e z . e r d é s z " j e l z é s s e l a s z e r k e s z t ő s é g h e z é r k e z e t t l e v é l r e )

Az erdészet i személyzetne k egyenruh a viselés i kötelességérő l els ő törvényünk-az 1879 . évi XXXI. t. cz . 45. §-a - intézkedi k Enne k végrehajtására a m. kir . közalapítvány i erdőtiszte k é s erdóó'rök vonatkozásában a z 1880 . évi, a kincstár i erdőtiszte k é s az erdők állam i felügyeletével megbízot t király i erdó'felügyeló'ség i személyzete t érintőe n pedi g a z 1881 . évi szabályrendele t tölgylevele t rendszeresí t rangjelzésre. A közalapítványiak részér e egyszer ű tölgylevelet é s a fokozat jelzésére egy-két-háro m makkot . A kincstáriaknak egysége -sen öt tölgylevélből képzet t csokrot , ötágú csilla g alakzatba n képile g i s megjelenítve .

Az ötágú csilla g ne m ötletszerű. Én még úg y tanultam - é s tapasztaltam eg y életen át , legújabb dendrológián k azonba n nem említ i - , hogy a levelek a tölgy hajtásán csigavonalban , egymást ötöséve l fedve helyezkedne k el . Legjobban megmutatkozi k e z a csemetén, amit általában felülről , a hajtás irányábó l szemlélünk. A tölgy-csillag ö t ágát tehát a természet alkotta , teljesen politikamentesen.. .

Az ötlevel ű csoko r eszméj e nyilvá n ne m a törvényalkotók , mé g kevésb é a végrehajtó k megfigyelés e volt , sokka l korábba n i s alkalmazhatták. A Nemzet i Galériában őrzöt t egyi k gótikus oltáron i s felfedeztem. Az idő k azót a változtak , sok minden kimen t a divatból még törvényi jóváhagyás ellenér e is . Változott az egyenruha, de az ötágú csillag nagyszerű a bsztraháltsága révé n túlélt minden változást. Bevonulta közéletbe . Jelvényként terjedt a főiskolai életben a bányászok keresztbetett kalapácsos jelvényétől megkülönböztetésképpen , gyűrűt díszített , ki s ezüstlánco n függv e álarcosbál i ajándékkén t adtu k valamiko r sopron i széplányoknak.. . D e csakhama r rákerül t hivatalos irato k fejlécére, körpecsétekre é s 195 8 októberétől kezdv e szaklapunknak-A Z ERDÓ-nek - címlapjára , é s marad továbbra i s az ERDÉSZETI LAPOK-on, egyesületi bélyegzőnkö n é s zászlónkon.

Jéröme fíené

Erdészszemmel Provance-ban Második rész

V Kicsit nehéz szívvel vettünk búcsút Jean Tóth nizzai ottho­

nától, és a bűbájos Giselle asszonytól, aki szívélyes vendég­

látónk volt.

A tanulmányút kiindulópontja Tartarin mester városa Ta-

rascon. Itt Bérces Istvánék fogadtak, akik a több mint 400 éve

épült kúriájukban szállásoltak el, melyet bizonyára ismer

valamennyi Franciaországban járt erdész, akit Tóth János

kalauzolt. A hajdani kolostor - mely többször leégett - közép­

kori hangulatot árasztó vendégházzá alakult a Bérces házas­

pár keze nyomán.

Fontos bemutató helye lett a francia Cédrus atlantica prog­

ramnak a Mont Ventoux hegység, melyet az 1860-as években

A Pont-du-Gar d a római építésze k remek e

Növedékfokozó gyérítés után

még fátlan, csak cserjével benőit bozótosként említettek. Az

1900-as években elkezdett telepítés eredményeként ma már

1500 ha cédruserdő borítja. Mint Jean Tóth elmondta, a Céd­

rus atlantica erdészeti jelentősége 1870 óta számottevő Fran-

cialország erdészetében. Jelenleg e fafaj mintegy 30 000 ha

területet borít, mely természetes újulattal erdősült, minden

emberi beavatkozástól függetlenül. A kedvező tapasztalatok

alapján évi 1500 hektár erdősítést végeznek e fafajjal Dél-

Franciaországban.

Jean Tóth vizsgálataival bebizonyította, hogy a Cédrus

atlantica esetében a virágporzás és a megtermékenyülés kü­

lönböző időszakokban történik. Az egyik szeptemberben, a

másik a következő év májusában. A cédrusmagokat gondos

kezeléssel lehet hosszabb ideig tárolni. 20-30 °C-on szik­

kasztva, 8-10%-os nedvességtartalommal, - 2 és - 1 5 fok kö­

zött légmentesen lezárt tárolóedényben 4-5 évig tárolható

számottevő veszteség nélkül. Az egyébként átfekvő cédrus­

magot vetés előtt 4-6 hétig 4 "C-on, 70-80%-os páratartalom­

ban tartjuk a csírázás megindulásáig. A csemetenevelés éppen

olyan kényes feladat mint az átiskolázás. (E témára reménye­

ink szerint még visszatérünk.)

Az előző részben említettem, hogy a szarvasgomba milyen

komoly bevételt jelent az egyes erdőtulajdonosoknak. Nos

mint megtudtuk, van olyan község a Mont Ventoux környé­

kén, ahol a községi erdők faanyagból nyert éves jövedelme

600 ezer francia frank, míg a szarvasgombából elért bevétel

meghaladta a 800 ezer frankot. Az így befolyt pénzből a

község maga építette ki a közjóléti berendezéseket (asztal,

pad stb.) ügyelve arra, hogy a látogatók ne terheljék túlságo­

san a gazdag gombalelő helyeket.

A karácsonyfa - termelés Németországban nagyrészta magánerdő-birtokosok dolga . Az év i 23 millió dara b két -harmada haza i termés. Árai idén a tavalyi szinten mozog-nak. Legnagyobb becsület e a nordmanniának van , a leg-inkább kereset t kétméteresek ár a darabonként 80 DM-ig terjed. Kedvezőb b a luc ára , a kékes árnyalatú nemeslu c 30-40 DM-ér t kapható , a klasszikus luc-karácsonyf a ár a 20 DM körül mozog, alig több mintegy szé p virágcsokoré. Kellemes illatáná l fogva a legkeresettebb a luc.

(AFZ DWI995. 2. Ref.: Jérömefí.J

Szigorúan ellenőrzöt t mintaterületek

Megtekintettünk egy 800 hektáros Qercus ilex állományt, amit Cédrus atlanticával cserélnek le. A már meglévőmintegy 400 hektár erdősítés szemmel áthatóan jól érzi magát az egébként igencsak degradálódott termőhelyen, ahol eddig csupán az alig 20 cm-es Qercus coxifera tenyészett.

Valiquléres határában nyesési kísérleteket láttunk fiatal Cédrus atlantica állományban. Nem is a nyesési eredmények voltak feltűnőek, hanem a sziklás váztalaj, ahol szinte anak­ronizmus volt az erdőtelepítés.

Belvézet határában összehasonlító kísérleteket láttunk a feketefenyővel. A Cédrus atlantica itt mutatta meg igazán,

Sötét felhők gyülekeznek dr. Roth G y u l a nimbuszána k egén . Szülővá-rosának polgármester i hivatal a felő l fújjá k a vészthoz ó szelek.

A város oktatásügy i felügyelet e fogyasztan i tervez i a nagynevű elődünk nevé t viselő Erdészeti és Faipari Szak-középiskola tanuló i létszámá t és javasolja, hogy a követ-kezőtanévtől kezdődően egy osztállyal kevesebbbetisko -lázzzon be. Kiváltani tervezi az iskola jelenlegi kollégiumát az így csökkenő létszámna k máshov á csatolásával . Sor-vasztásátjelentené e z a nagysikerű intézménynek-min -den egyéb fogadkozás ellenér e is .

Talán nincse n mé g eg y olya n termelés i ág , min t a rendkívül hossz ú ciklusú erdészkedés , amely nem nélkü-lözheti a z országban szétszórta n működ ő szakmábó l di -nasztiák nevelését . E z a z iskol a má r fényese n igazolj a erre való alkalmasságát .

Még ne m késő ! - Deré k Városatyák , nagyo n kérjü k alaposan gondolják majd meg, miként döntenek a javaslat felől...

Természetes felújítás cédrus állományban

hogy mennyivel „tud" többet, mint a feketefenyő. Magassági méretei éppúgy megelőzték a feketefenyőét, mint a vastagsági növedék. Mint megtudtuk, a lehullott tűlevél is hamarabb bomlik el a cédrusállományokban.

Az új cédruserdők telepítésénél a származás nyomon kísé­rése igen fontos feladata a szakembereknek. Bizonyított tény, hogy az öreg magányos fákról származó mag életképtelen, illetve csírázáskor elpusztul. Már több helyen magtermő állo­mányokról gyűjthetik a magot.

Irigykedve tapasztalhattuk, hogy az I.N.R.A. (a francia ERTI) nem szűkölködik a kísérletekhez szükséges anyagiak­ban. Jean Tóth elmondotta, hogy számtalan magyar erdész szakember látta már a Cédrus atlanticával elért eredményei­ket. Csak reméli, hogy a francia tapasztalatok Magyarorszá­gon is hasznosíthatók, és végre kimozdul a holtpontról a magyar cédrus program - legalább átfogó intenzív kísérleti jelleggel. A látottak alapján az bizony nagyon jó lenne.

Pápai Gábor

Előfizetők f igyelem! Az „Erdészet i Lapok " szeptember i számá t a terjeszt ő

posta töb b hely i csoportna k (vag y egyén i előfizetőnek ) tévesen küldte meg . A nyilvántartási sorszámot összeke -verte a kikézbesítendő darabszámmal , így volt, aki előfi-zetésén felüli lapszámot kapott. Ennek következménye az lett, hogy közel 200 „Erdészeti Lap" előfizető nem kaphat -ta meg a szeptemberi számot .

Az Országo s Erdészet i Egyesüle t Titkárság a nagyo n kéri mindazokat , aki k többle t lapszámo t kaptak , hog y küldjék vissza a titkárságnak.

1027 Budapest , F ő u. 68.

Tanulmányút-tapasztalatok Franciaországban...

Egy francia erdészcsoport az év elején szállást kapott Mátrafüreden. Mint ahogy lenni szokott, ismerkedés és beszélgetés közben szóba került a kapcsolatfelvétel lehetséges módja. Gyors megegyezés után a magyar fél vállalta egy 22 fős csoport itthoni szállásának és ellátásának biztosí­tását cserébe azért, ha a francia fél ugyanezt megteszi. Az utazás minden­kinek saját költsége. 1995. június első felében meg is jöttek a vendégek, és a mátrafüredi Erdésziskola vendégeként kellemes napokat töltöttek Észak-Magyarország nevezetes tájain. Június 30-án indult a magyar csoport öt napra Franciaországba.

Első nagyobb állomásunk Nancy volt. A CNFF = Centre National de Formation Forestier, azaz Nemzeti Erdészeti Nevelási Központban kap­tunk igen figyelmes elhelyezést. A könyvtárral, oktatótermekkel, házi nyomdával igen jól felszerelt intézményben többféle képzés folyik (szer­vezete 5 osztályra osztható): szakemberek nevelési osztálya; hivatalno­kok nevelési osztálya; személyzeti és adminisztrációs osztály; gazdasági osztály; általános szolgáltatás.

A képzés elméleti és gyakorlati. Rövidebb-hosszabb ideig tart (I hét a minimum, 10 hónap a maximum). Csak felnőtt leendő vagy már szolgáló erdészeti dolgozók teljesen ingyenes képzése folyik itt. Még az útiköltségüket is fizetik. Jól felfogott érdekük, hogy a szakemberek mindig a legfrissebb, legújabb információkhoz jussanak. A szakmunkás­tól az igazgatóig bezárólag minden beosztásban lévő dolgozóra 2-3 éven belül sor kerül. Az oktatókat külön pályázat útján választják ki a legjobb gyakorlati és elméleti szakemberekből. Az állandó „tanárok" mellett meghívott előadókat is foglalkoztatnak.Számítógépes rendszerüket ép­pen ez idő tájt korszerűsítik. (Havaiakikeres egy szakmai könyvet, mely náluk nincs meg, a gép „megmondja", melyik könyvtárban található.) Hatvanféle folyóiratot járatnak. Saját tanáraikat is továbbképzésre kész­tetik. A jól felszerelt ebédlő igen tágas, 200 főt is kiszolgálnak egyszerre. Társalgó, labdarúgópálya stb. teszi az itt-tartózkodást komfortossá. Az alkalmazottak nagy része szolgálati lakásban lakik 500 m-re a központi épülettől. Barátságos a környezet. Állami költségvetésből gazdálkodnak és saját bevételt is szorgalmaznak. (Hét végén bérbe adják a helyiségek egy részét más szervezeteknek is - ottlétünk alkalmával is tapasztaltuk.)

A CNFFilletékes kabinet-vezetői tartoltak elméleti ismertetést. Meg­tudtuk, hogy az erdészet is a mezőgazdasági és halászati minisztériumhoz tartozik. Meglepő, hogy a fejlett agrárgazdaság az erdészettel együtt a nemzeti jövedelemnek csak 4%-át adja, az ipar 31%-át, a szolgáltatás 65%-át. Franciaország erdősültsége 25%-os. Az összes erdő 71%-a magánkézben van (kb. 10 millió ha), 29%-a állami erdő (4 millió ha). Az erdők 25%-a 4 ha alatti területű, és rengeteg tulajdonosa van. 4 és 25 ha közötti erdők tesznek ki 30%-ot, és a 25 ha feletti erdők 45%-ot, a tulajdonosok 1%-a birtokolja ezt. Az állami erdőket, melyeknek egy jelentős része közösségi = önkormányzati erdő, az állami erdészet kezeli. Az ONF, vagyis a hivatal önállóan végzi munkáját; 25 országos egysége van. Főtevékenysége a személyzeti ügyekre, a tervezésre, gazdálkodásra (költségvetésre) és a kereskedelemre irányul. Csak minden 20 ha feletti erdőre kötelező az erdőterv. Rendkívül erős szervezettségű, szinte ren­dőrségi jogkörrel felruházott hivatalos személy az erdész. Külsőségek­ben is hangsúlyt adnak ennek. Szép formaruhájuk többféle használatban jelenik meg. Az erdőben is egyenruhában köszöntöttek bennünket, de a fogadáson is, csak ott az elegáns társasági öltönyben. Jellemző, hogy a 4 millió ha állami kezelésben levő erdők kezelésében mintegy 600 erdő-mérnök, 5000 technikus, 1500 adminisztratív dolgozó és 6000 fizikai munkás vesz részt. A fizikai munka jelentős részét vállalkozókkal végez­tetik (bérbe adják). Az erdésztől elvárják az általános állami érdekvédel­met, a természetvédelmi szemléletet, a szociális érzékenységet, a kiváló szakértelmet, a fejlesztőképességet, az erdő minden oldalú védelmét, kihangsúlyozva a tűzvédelmet és még számos feladatot. A magas köve­telmény teljesítése természetesen megfelelő elismerésben is részesül. (Szolgálati lakás, ruhák, kedvezmények - pl. továbbképzésre stb.)

A vadgazdálkodás lényege, hogy a vadászati jog a terület tulajdono­sáé. Bizonyos korlátok között ő döntheti el, hogy saját maga vadászik

csak vagy bérbe adja, esetleg más tulajdonossal társulást hoz létre. A bérlet általában 12 évre szól, a helytől változóan. Érdekes, hogy a bérleti díjba beépítik (10%) a várható vadkár térítési díját is. A vadászok szövetségbe lépnek, a megyei szövetségek jelentős jogkörrel rendelkez­nek. A hatalmas országban vidékenként is eltérő módozatok alakulnak ki. Terv szerint vadászhatnak, de az bizonyos, hogy lényegesen kevesebb vad van náluk, mint nálunk. Igazolva láttuk az erdőjárás alkalmával.

Első erdőbejárásunk tárgya a tölgygazdálkodás volt Champenoux-ban. Mintegy 3/4 órás út után egy látványnak is szép erdőben üdvözölt bennünket egy fiatal erdőmérnök és a kedves őszülő halántéka erdész. Löszön kialakult, változó vízgazdálkodású termőhelyen, ahol az évi csapadék 800 mm vagy a feletti, arról győzhetett meg, hogy az erdőne­velésnek bizony számos útja, módja lehet, de a természeti adottságok meghatározóak. Történetesen arról van szó, hogy derék barátaink ma büszkén mutatták a korábbi sarj erdő-gazdáikod ás helyett alkalmazott magról történő felújítást. Ebben még nem lenne semmi különös, de ők ezt úgy tudják csinálni, hogy vadkerítés nélkül semennyi, vagy igen kevés csemete felhasználásával, mert amakktennés rendkívüli bősége, a terület vadszegénysége, a jó időjárás teljes garancia az új erdő létrejöttének. Az ún. végvágást elhúzzák, több lépcsőben veszik le az idős fákat, általunk először meg nem értett módon. Hiszen az igen sűrű és felnövő újulatban jelentős kár lehet, nem beszélve arról, hogy a szórtan álló idős tölgyek egészségi állapota romlik (gatyásodás, viharkár). A magyarázat gazda­sági: nem kell a fa, csak módjával. Terveik szerint 14-16 éves korig tartják itt a tölgyet azzal a tervvel, hogy évi 2-3 mm-nél nagyobb évgyűrű ne keletkezzék. Láttunk fiatal (1949-ben újult) erdőt is, ahol érzékelhet­tük szólásunk igazságát: lába vízben, törzse subában, feje szabadon - s kiválóan érzi magát a tölgy. A subát elsősorban gyertyán, de más fajok is képezik. Nagyon érdekes volt azt hallani, hogy korábbi (múlt századi) gazdálkodás eredményeként a tölgyfák törzs és korona aránya 1:1 volt, míg az új móddal 2:1 a törzs javára. Nyilván jelentős a különbség a hasznosításban. Megkockáztatjuk: értéknövelő bővített újratermelésről van szó.

Másik utunk a Vogézekbe vezetett. Vendéglátóink a végére hagyták a csattanót. Ritkán látható szép vidékre vittek bennünket. Nancytól délkeleti irányba, Mulhouse felé, a Moselle folyó völgyében kapaszko­dott fiatalnak éppen nem mondható autóbuszunk az 1400 m magas Vogézek hegyei közé. Még a hegy lábánál felvettük az erdészkollégák ül . akik kalauzoltak bennünket. Nyugatról - az Atlanti-óceán felől - ez az első komoly hegység, amelybe a felhők ütköznek. A nyugati Vogézek ezért 2000 mm esőt is kapnak, ez meghatározó. Itt az erdő úgy nő, mint nálunk az Alföldön a tarack. A szó szoros értelmében küzdenek az erdő terjedése ellen. A birka ebben a legjobb segítőjük. A számukra fenntartott legelők jelentik a tisztásokat. Első megállónk egy szálaló vágásmóddal kezelt jegenye fenyves (kevés luc és néhány lombos fa). A 10 m 3/ha/év növekedésű erdőben szinte törzsenként ismeri az erdész a fákat és okos gazdálkodással 10-12 évenként nyúlnak bele. Lábon adják el a kivágásra itélt fákat. Törekvésük, hogy szép, egyenletesen változó korosztályú erdőt tartsanak fenn. Sikerül is nekik. Itt örök erdő van. A mohával, áfonyával, páfránnyal dúsan benőtt aljnövényzetben szépen nőnek az új kis fenyők is. (Mi magyarok gyűjtöttünk is. - Lehet, hogy lesz hazánkban is a Vogézekből származó jegenyefenyő.) Az erdész számára itt csak a kitermelés körülményei, nehézségei jelentik a gondot. Megfigyelhettünk persze szép szálerdőt is. Letermelés után itt is természetes úton újítják fel az erdőt.

A szakmai érdekesség és szépség után egy hangulatos kis hegyi faluban, Panois központjában ebédeltünk. Visszafelé jövet megismertük a gyönyörű fekvésű La Bressc kiránduló központot, a téli sportok ked­venc helyét. (Novembertől áprilisig lehet síelni.) Mint a világ számos helyén, itt is emlékmű idézi fel a II. világháború esztelen vérontását. E térségben jelentős partizánharcok folytak - ártatlanok pusztításával.

Búcsúzva a Vogézektől, kicsit búcsúztunk Franciaországtól is. Haza­felé jövet kevéske frankunkat költöttük el egy bevásárló központban szeretteink megajándékozására. Másnap reggel ragyogó időben köszön­tünk cl házigazdáinktól. Még minden jóval ellátva, minden jót kívánva intettünk búcsút egymásnak. Fárasztó volt az út, de megérte.

Frőhlich András

Jubileumi találkozó Sopronban

Az egykori , esztergomi m. kir. Alerdész-szakiskola 1945-ben végzett növendékei 50. éves találkozót tartottak Sopronban, a „Roth Gyula" Erdészeti és Faipari Szakközépiskola tanévnyitójának kere­tében.

Dr. Rónai Ferenc szakközépiskolai igazgató és dr. Firbás Oszkár ny. mérnök-tanár támogatásával , illetve rendezői közreműködésével szerény, de tartalmában színvonalas és emlékezetes rendezvény ré­szesei voltunk. A jubi lá ló „öregdiákok" felkutatásában és szervezé­sében Sasvári Kálmán végzett - több hónapon át tartó - nagy elismerést é rdemlő munkát .

Évfolyamunk 1943-ban 32 fos lé tszámmal kezdte a tanévet. A vizsgabizottság elé 1945-ben 19-en állhattunk. Hiányzó osztálytár­saink még a világháború utáni hadifogoly menetoszlopokban rótták az országutak kilométereit , valahol Európában. . . O k csak később tudták befejezni félbeszakadt tanulmányaikat .

A soproni félévszázados találkozón 11 öregdiák volt jelen, akik - a tanévnyitó ünnepség keretében - ctr. Rónai Ferenc igazgatótól vehették át az „Arany Jubileumi Oklevelei". Név szerint a követke­zők:

Csányi Sándor - Gödöl lő , Dózsa Mihály - Máza-Szászvár , Ho-racsek Vilmos - Dunasziget, Horváth Ernő' - Fertőd, Karácsony Ernő' - Solymár, Pechl József - AszófŐ, Saskó István - Kismaros, Sasvári Kálmán - Budapest , Szabó Imre - Ravazd, Varga László -Nógrád, Varjú László - Szombathely .

Ide kívánkozik azoknak az osztálytársainknak a neve is, akik mái nem lehettek ott a találkozón, mert az utóbbi évtizedben véglegesen eltávoztak az erdészek nagy családjából:

Hoiyáth Gyula - Lovászpatona, Kaszás János - Szigetmonostor , Kempf Ferenc- Salgótarján, Sógor Lajos- Budapest , Simon Kálmán - Lillafüred, Tóth István - Vác .

Tőlük a kegyelet és a megemlékezés néma egy percében vettünk végleges búcsút.

Nem ünnepelhetett velünk együtt Nevendó's István Bugacról , aki kórházi kezelés alatt áll (sajnos már féllábbal) és nem sikerült meg­találni I^ehoczky Zoltánt, aki oklevele megszerzése után szülőföldjé­re ~ a trianoni határ északi oldalára - távozott és nemhivatalos értesüléseink szerint a csehszlovák állami erdészetben teljesített szolgálatot.

A tanévnyitó ünnepség után dr. Rónai Ferenc igazgató fogadásán vettünk részt, amelyen az egykori diákélet emlékezetes történései, valamint a gazdag gyakorlati élet megemlékezései elevenedtek újjá.

A találkozó lehetőségének biztosításáért, a jubi leumi oklevele­kért, valamint a kedves vendéglátásért Csányi Sándor mondot t kö­szönetet az öregdiákok nevében a szakközépiskola igazgatójának és tanári karának.

A délutáni napszakot betöl tő találkozó jó hangulatban, baráti elbeszélgetésekkel, s végül a búcsúzások megható perceivel fejező­dött be.

CsányiSándor

Német-magyar erdőifjúsági találkozó

Az 1988-as és 1989-es nagysikerű táborozás után végre újra sikerült ez évben hasonlót szervezni a német-belga-hol­land határ térségében, Würselen városerdejében. Az észak-rajna-vesztfáliai szervezet meghívására részt vett ezen taná­rok kíséretében a mátrafüredi „Vadas Jenő" Erdészeti Szak­középiskola ötfős tanulócsoportja is. Ez egyben ötéves jubi­leumát is jelentette a két szervezet közötti kapcsolatnak.

Az előkészítés és levezetés U. Jakesch és fi. Migende urak kezében volt és hét városból összesen 248 fő 192 éjszakát töltött itt. Agyakorlati munka során tölgyesek és lombelegyes állományok tisztításával foglalkoztak és egy emléktölgy tala­jának taposását igyekeztek körülkerítéssel megakadályozni Kaisersruh természetvédelmi területén. Ugyanitt egy juhar-cseresznye-kőris felújítást szabadítottak fel dús bodzanövet nyomása alól, benőtt járóösvényeket tettek újra járhatóvá, és különböző egyéb fenntartási munkákkal összesen 287 mun­kaórát teljesítettek.

Bő idő állt rendelkezésre az egyéb tapasztalatszerzésre is. Meglátogatták a rajnai barnaszén vidéket, az aacheni újságki­adót, egy komputergyárat Würselenben, Nettesheim termé­szetvédelmi központját, kocsiztak a magas Venn-en Belgium­ban. Aachenben érdeklődést váltott ki az Oltimermuseum és egy fűrészüzem. Jó időben természetesen nem hiányozhat a szabadban való fürdés sem. Az élmények csúcsát jelentette augusztus 20-án Szent István emlékművének megkoszorúzá­sa a magyar kápolna mellett.

Gitármuzsikával fűszerezett hangulatos tábortüzek zárták általában a napokat. Nagy volt az öröm, amikor a második hét végén értékes díjak átadására került sor. A magyar vendégek­nek / Franz, a német Waldjugend szövetségi elnök kötötte fel tagsági elismerésként a mozgalom nyakkendőjét.

Az 1995. évi táborozás összességében jól sikerült. Ezt méltatta az egyik estén Cadenbach aacheni konzul úr és dr. Erdődy bonni magyar követ. A helyi cégek bőkezű támoga­tása mellett a rendezvény a minisztérium segítségét is élvezte. Bőven foglalkozott vele ahelyi és nemzetközi hírszolgálat is.

Roland Migende

Greenpeace együttműködés erdészettel

A bajor erdészet i miniszter utasított a a z Allgaus erdó'hi -vatalait, hogy adjana k technikai segítsége t a Greenpeace kutatóinak a z erdeikben folyó ózonmérésekhez . Megegye-zés jött létre a tekintetben, hog y a mérési eredménye k a z erdészeti kárvizsgálatokho z i s rendelkezésr e állanak . Vé-leménye szerin t a bajor erdőkben nincs mi t takargatni.. .

A müncheni Olimpia-csarnokba n idé n másodszo r ren -dezték me g a Bayernoko kiállítást , amelye n 40 0 kiállít ó kínálja fe l nég y napo n á t környezetbarát módon előállítot t vagy ily módon használható termékét .

Kékvércsék erdejébe n

Talán ne m mindenki előt t ismert : Homok i Nag y Istvá n a Kék vércsék erdejébe n cím ű világsikert aratot t filmjé t a z Ohati erdő -ben forgatta. Ez a csodálatos terület i s a Nyírerdő' Rt. tiszacsegei erdészetének területé n található , a Hortobágy i Nemzet i Parko n belül. Ez t a szép tájat , az ohati erdő t választotta táborhelyü l a z a csapat, amel y „Nemcsa k a védett a z érték! " jelszóva l vonul t k i ide, hog y felmérj e a z élővilágot . A Debrecen i Agrártudomány i Egyetem, a Hortobágy i Nemzet i Park , valamin t a Tiszacsege i Erdészet közö s akciójána k vezetőj e dr. Juhász Lajos egyetem i tanár volt . Terepmunk a sorá n gyűrűzte k madarakat , számo s fényképet készítettek , ismerkedte k a növény - é s állatvilággal , részt vettek a fiatal erdők kézi ápolásában. Filmvetítésekkel, vide-obemutatókkal szerezte k újab b ismereteke t tájról , természetről, védett esnem védet t értékekről . A jövő esztendőben megismétli k ezt az ismeretszerző', pihentető és értékteremtő táborozást.

NAGY ELŐDEINK NYOMÁBAN Botvay Károly

(1897-1958) V /

Nehéz feladat Botvay Károlyról írni, hiszen ó"t több éven keresztül hallgattam, vizsgáztam nála és emberi, tanári voná­sait közvetlen közelből csodálhattam. Amikor leültem írógé­pem mellé, az emlékezet zugaiból számtalan mozzanat, apróbb-nagyobb történés tolakodik elő és nehéz ezt úgy összerakni, hogy teljes képet adjon egy nagyszerűpedagögus-ról, elmélyült kutatóról és kiművelt, humán érdeklődésű em­berről. No, de vegyük sorjában. 1897-ben a bácskai Adán született. Ez a Tisza menti kisváros alföldi környezetével meghatározóvá vált későbbi pábyáján. Középiskoláit az ugyancsak elcsatolt Újverbászon, Újvidéken, majd Szegeden folytatta, de néhány évet a Tátra tövében húzódó patinás és történelmi levegőt sugárzó Lőcsén is eltöltött. Talán ez az erdőkkel koszorúzott, csodálatos régi épületekkel ékes kisvá­ros indította az erdész pálya felé. Az I. világháborúban rövid ideig katonáskodott, majd 1917-ben iratkozott a nagyhírű Selmecbányái akadémiára. Oklevelét már az áttelepült főisko­lától, Sopronban kapta meg 1924-ben. A legnehezebb idő­szakban. Mert pályakezdése egybeesett a vesztes háború utáni ájultságból ocsúdó ország Trianon utáni nehézségeivel, a megcsonkított ország összes bajai akkor jelentek meg a ma­guk szomorú valójában és mindezt tetézte a gazdasági pangás is. Ezért örült, amikor szerény fizetésű szakdíjnokként elhe­lyezkedhetett Sopron város erdejénél, majd pedig a Főiskolán, későbbi működése színhelyén. Hosszabb ideig tanársegéd, majd adjunktus volt. Közben majd egy évet tölthetett a mün­cheni erdészeti kutatóintézetnél ösztöndíjasként. Akkortájtez az intézmény igen erősen foglalkozott a talajfizikával, és ezt Botvay is követte hazatérte után.

Korán észrevette, hogy a hazai erdők növekedése alapve­tően talajuk vízgazdálkodásától függ, ezért is fordult figyelme ebbe az irányba. Új szedimentációs mérlegel készített és ennek használatát ma is korszerűnek mondható matematikai számításokkal fejlesztette használható eszközzé, ezzel lehe­tett a talaj vízgazdálkodását alapvetően befolyásoló mechani­kai összetételt az akkor szokásosnál pontosabban meghatá­rozni. Kapilláris vízemelési vizsgálataival kimutatta, hogy a homok jellemzésére az addig szokásos 5 órás helyett a 2 órás kapilláris vízemelés adata biztosabb tájékoztatást ad. Erről készített dolgozata ma is szívesen hivatkozott szakmunka a talajtani szakirodalomban. Alföldi származását jelzi, hogy az Alföldön elterjedt akácosok talajtani vonatkozásait módsze­res alapossággal tárta fel, és ez jelzi kötődését az alföldi térség felé. Ez a motiváció indította később arra, hogy a II. világhá­ború után nagy lendülettel elindult alföldfásítási munkához rendszeres szaktanácsadás céljából nagy energiával kapcso­lódjék.

A Termőhelyismerettani Tanszék éléről a háború végén emigrációba vonult Vági István megürült helyére 1947-ben kapott kinevezést és haláláig, 1958-ig oktatta az új ab erdész-generációkat. Szabad kezet kapott ahhoz, hogy korábbi meg­látásait érvényesítve azokra a talajokra tanítsa meg diákjait,

amelyek hazánk jel lemző képződményei. Az addig elsősor­ban oktatott podzolosodás és más, tőlünk távol eső területeken érvényesülő talajtani hatások helyére a hazai sajátosságokat vette programjába.

Kutatómunkáját az alaposság, megbízhatóság jellemezte, képes volt akár ötször is végigcsinálni ugyanazt a vizsgálatot, csakhogy biztos eredményre és jól megalapozott következte­tése jusson. Hasonló alaposság, gondos felkészülés jellemezte oktatómunkáját is. Jól szerkesztett, kiválóan rendszerezett előadásokat hallottunk tőle. Nem volt „színes" előadó, annál inkább tárgyszerű, könnyen érthető, jól megtanulható és je­gyezhető előadásokat tartott. A világos okfejtés, a jelenségek összefüggéseinek láttatása volt ezen előadások legfőbb jel­lemzője.

Érdeme az is, hogy az addig kevéssé ismert és kevéssé feldolgozott, erdőre vonatkozó ismeretanyagot is beemelte előadásainak tárgyalásába. Legjobban tükrözi ezt a törekvését az Erdészeti éghajlattan jegyzete. Itt az éghajlati jellemzők mindegyikének tárgyalását kiegészítik az erdőre vonatkozó megállapítások. Szakirodalomból vagy saját vizsgálataiból merített adatokkal, grafikonokkal, ábrákkal tette szemléletes­sé az erdő éghajlati elemek érvényesülésére gyakorolt, módo­sító hatását. Éhben a jegyzetében is, de a talajtaniban is egyetlen felesleges szó sincs. Minden mondatot jól megrágott, a fontos fogalmakat kiemelte és ezzel átláthatóvá, könnyen tanulhatóvá tette szakterületét. A felsorolt vonásokat kiválóan jelzi az Erdészeti zsebnaptár 1943-as kötetében megjelent összefoglaló munkája az erdészeti talajok bemutatásával. Szi­gorú vizsgáztató volt, a pontos tudást megkövetelte, de ember tudott maradni, ha erre volt szükség.

Nem lenne teljes a róla alkotott kép, ha nem említeném a művészetek iránti vonzódását. Erről gyermekeinek apjukról készített jellemzése vall a leghitelesebben. Éhből emelek ki néhány részletet: „Dolgos életében, sokfelé ágazó munkája mellett is éberen rezonált a művészetekre, amelyekre fiatal korától igen fogékony volt (festett, zongorázott). Rendszeres koncertlátogató volt, családostól. Gyermekeit kicsi koruktól kezdve nagy gonddal vezette be a zene világába, sokszor előismeretekkel felkészítve a koncertek anyagához..." „A képkiállításokat sem mulasztotta el soha megtekinteni és ha­sonlóan lenyűgöző erővel hatottra egy-egy kimagasló alkotás vagy stílus." „A család észrevétlen zenei légkörben élt, a tehetség anyai részről is adott volt. Mint családapa, miután tudomásul vette, hogy mindhárom gyermeke zenei pályára készül, nagy odafigyeléssel kisérte haladásukat. A néhány házikoncert mellett még fontosabbak voltak a közös triógya­korlások, melyeken - ha tehette - aktívan, lelkesen nagy élvezettel: vezényléssel vett részt."

Ha most tömör jellemzést kellene adnom Botvay Károly professzorról, azt írhatom: teljes ember volt. Alapos kutató, kiváló pedagógus és széles körű humán műveltségű ember. Mindehhez a meleg családi háttér adta meg a töltést. Ezekkel a tulajdonságokkal őrizzük őt emlékezetünkben és szeretnénk a fiatalabb generáció figyelmét is ráirányítani. Két év múlva lesz születésének 100 éves évfordulója. Tudományos rendez­vénnyel lehetne ennek legméltóbb megemlékezést adni és emléktáblával vagy talán mellszobrának kifaragásával tiszte­legni szakemberi és emberi nagysága előtt.

Dr. Szodfridt István

Emlékhelyek a Bükk hegység keleti oldalán

„Barátod a természet" j e lmonda t hirdette azt a kiállítást, amelyet Szombathelyen az Oladi Általános Iskola tanulóinak fákat, virágo­kat, naplementét, tájakat ábrázoló rajzaiból állítottak össze.

Az emberiség többségének pihenési lehetőséget, felüdülést, rege­nerálódást, a művészeknek állandó témát adó és önmagát mindig megújító természet legszebb gyöngyszeme az erdő. Az erdő. amely szépsége mellett kenyéradója azember i ség kiscsoport jának; az erdőt nevelő, ő rző erdész szakembereknek és a szükséges munkálatokat e lvégző erdei dolgozóknak. A munkahely pedig az emberre veszély­forrást is jelent. Veszélyekkel van tele az erdő, ahol nincs védőbeen-dezés, védőrács, ahol nem sík, tiszta padozaton áll a munkát végző, aki nem lát be a fa törzsébe, időben nem észlelheti a benne re j lő hibát. Munkáját alkokkal, kü lönböző egyenlőtlenségekkel szabdalt tere­pen, meredek hegyoldalban, sziklás, kőí'olyásos lejtőn végzi. Ilyen körülmények közöt t elkerülhetetlen a baleset, amely végzetes is lehet.

A szakember tisztelettel adózik a nehéz és veszélyes erdei munkát végző embernek. Kegyelettel megőrz i az erdei munka áldozatainak emlékét, és állít emlékművet becsülése kifejezéseként.

A Kelet-bükki Állami Erdőgazdaság 1968-ban állított emlékmű­vet az erdei munka áldozatainak. Az emlékmű, melyet Deninger István tervezett, egy vihar által tépett, szimbolikus lucfenyőt ábrázol. A kegyhely a lillafüredi Erdészeti Igazgatóság területén, a kurtabérci tebrek (töbrök) egyikének aljában található, melynek déli oldalról lucfenyves ad mél tó hátteret.

A stilizált fenyő alsó részén bronz relief egy fadöntést végző szakmunkást jelenít meg, a kezében D R U Z S B A motorfűrésszel. Magán a fenyőfán egy tábla is található, melyen elhunytak nevei szerepelnek. Mellelte kőfal áll, melyen két márványtáblát láthatunk. Az alsó táblán a következő felirat olvasható:

„Azok emlékére, akik az erdőgazdálkodásért végzett munka közben életüket vesztették."

A három táblára eddig ötvenkét nevet véstek fel. A szomorú névsor első személye Herczeg József (1903-1923) 20 évesen vesz­tette életét. A névsor utolsó áldozata Kovács Imre (1956-1987). A halálos balesetet szenvedettek legfiatalabbja a 16 éves iff Kulcsár József(1940-1956) volt.

A felsoroltak között van Bettenbuch István (1922-1961) is. Bet-tenbuch István fakitermelő munkacsapat-vezető, a volt munkatárs . 36 éves erdészeti szolgálatom alatt ő volt az egyetlen közvetlen munkatársam, aki halálos kimenetelű balesetei szenvedett . Belten-

A \r.\ \ as/mai sírker t háts ó fiilát díszít ő táblakép Fotó: Schalkház Lipót

buch István az Alföldről került a Bükkbe , a hegység rengetegébe és vált igazi erdei munkássá . Feladatát mindig lelkiismeretesen és nagy odaadással látta el. A legnehezebb teendők elvégzésére vállalkozott. A tragédia 1961. május 5-én következet t be. A Szent István-tetőn útpászta ki termelése közben érte a végzetes kimenetelű baleset. Sziklakibúváson, néhol kőfolyásos, 30-35 fokos meredek hegyol­dalon folyt a munka . A végzetet okozó bükkfa, mely 26 m magas volt, kívülről nem sejtette, hogy az egészséges kéreg és szíjács mögöt t korhadt geszt húzódik. Hiába végezték feladatukat szaksze­rűen a brigád tagjai, a rejtett hiba miatt e l lenkező irányba dőlő fa a szabályszerűen eltávolodó Bet tenbuch Istvánra zuhant. Több órás szenvedés után, a késő esti órákban, a diósgyőri vasgyári kórház sebészeti osztályán hunyta le szemét örökre.

Ö t kiskorú gyermek maradt árván. Özvegye példamutató önfelál­dozással tett eleget anyai kötelességének és nevelte fel gyermekeit . Az özvegyen maradt édesanya most már sokunokás nagymama.

Az e m l é k m ű az elhunytak igaz emberségét hirdeti, melyen az idegenek által is elhelyezett tisztelet virágai minden időben megta­lálhatók.

Ezen a helyen fejezte be életét szolgálat közben 1974. IX. 7-én életének 59. évében Csorba József a Bükk-hegység neves erdésze. Megemlékezésül állították erdész munkatársai és családja. 1989. év

A látókői erdészház alatt e l terülő réten található kopjafa állít emléket Csorba József kerületvezető erdésznek. A napi munkából késő este haza igyekvő a lejtős réten, 100 m-re az erdészháztól -lakásától - esett össze. Családja másnap reggel talál tra. Csak a halál beálltát állapíthatták meg.

A tönkiement e lőző kopjafa helyére állított új j e lkép bizonyítja, hogy az utódokban nemes érzések élnek elődeik iránt.

O Az erdészek, erdészeti do lgozók kis tábora összetartozásukat

bátran hirdető egyénekből áll. Örömben , bánatban összefogva segí­tik, támogatják egymást .

Kisházi Zoltánt, a Kelet-bükki Erdészeti Igazgatóság igazgatóját az összetartozás gondolata vezette, amikor a parasznyai temetőben az erdészek részére elkülönített sírkertet létesített. A kőfallal elkerí­tett temetőrész előterében kopjafa áll. A hátsó fal közepén képet ábrázoló fatábla van. A háttérből sugárzó nap fénye egy derékba tört fatörzsre esik, melynek gyökfőjéhez erdészek helyezik el a tisztelet koszorúját. A kopjafát és a táblaképet Kiss Pál faragta.

Az 1981-ben készült lé tesí tményben már négyen nyugszanak. Köztük a 86 évesen elhunyt Bártfay Zoltán, aki Kárpátaljáról került a barátságkerti kerületbe. Gazdag tapasztalattal, nagy szaktudással érvényesí tve nevelt és hagyott hátra szép bükkösöket .

O Dr. Lenár György Erdei emlékhelyek Zemplénben c ímű írásának

befejező mondataiból idézve legyen szabad lezárnom munkámat , mert azoknál értékesebbet úgysem tudnék mondani .

„Az egyéni tragédiák színhelyén emelt emlékoszlopokkal igye­keztünk leróni tiszteletünket mi az élők, szakmánk „hősi halottai" előtt. Bízván abban, hogy egyéni helytállásuk, tragédiájuk megörö­kítésén túlmenően a közvé leményben tiszteletet ébresztünk szak­mánk nehézségei, veszélyessége, valamint hagyománytisztelete iránt. Bízunk abban, hogy ezen egyedülál ló kezdeményezés tovább fog élni a köve tkező generációknál is ."

Bizonyosan tudom, hogy így lesz. Schalkház Lipót

CEBE Z O L T Á N

A természetben való egészséges szabadidő-eltöltés lehetőségei kisvárosainkban

Általános megállapítás, hogy a kiterjedt egészségügyi ellátás ellenére romlik a lakosság egészségi állapota. Új és megoldaüan problémák adódtak a megvál tozot t élet- és munkakörülmények, az egészségtelen életmód, a kedvezőt len környezet i hatások, a fokozott stressz következtében. Nőtt az elmúlt években a munkaképes embe­rek halálozási arányszáma és ugyancsak nőtt a rokkantsági nyugdíjra kényszerültek, a leszázalékoltak száma.

A kedvezőt len tendenciák részben az egészségügyi ellátástól független okokra vezethetők vissza. Nyilvánvaló, hogy bár csökkent az egészségre káros , nehéz fizikai munkák aránya, a technikai fejlő­dés növeli a fokozott idegi, pszichikai megterhelést . A törvényes munka idő ugyan csökkent, mégis egyre kevesebb időt fordítunk pihenésre. Az életszínvonal emelkedése - hosszabb időre visszate­kintve - nem járt együtt az egészségesebb fogyasztási szokások elterjedésével, s em pedig az egészségügyi kultúra számottevő fejlő­désével. Nemzetközi kutatások szerint a hazánkhoz hasonló fejlett­ségű országokban a halálozást befolyásoló tényezők közül 35 -40%-ban az életmód, 20-25%-ban a környezet i ártalmak, a fennmaradó 40%-ban az egészségügyi ellátás, illetve az emberek biológiai adott­sága felelős. Mi, erdészek az életmód-változtatás feltételeihez a magunk munkaterületén tudunk hozzájárulni. Miben segíthetünk, milyen szükségleteket elégíthetünk ki, illetve milyen szükségletek merülhetnek fel a jövőben? Két kisváros, a Vas megye i Körmend és Szentgotthárd példáján szeretném megmutatni , hogy milyen tervezés lenne szükséges a lehetőségek feltárására, mely elképzelést lehet előterjeszteni.

K ö r m e n d szabad idő ' e l tö l t é s i koneepe ió j a

Körmend a Rába völgyében fekvő kisváros, kb. 12 ezer lakossal, az Őrség kapuja. Teljesen sík területen fekszik, körülötte szántók és rétek, mellet te folyik a Rába, festői kanyargós partjával. A legköze­lebbi erdőterület a Tilalmas és a Dobogó, a város szélétől 1-4 kilométer távolságra.

A város belterületén je lentős zöldövezeti egység a kastélypark, mely rövid sétára alkalmas és a Rábapart , mely nyári kikapcsolódásra megfelelő, bár vízminősége miatt mind kevésbé alkalmas fürdésre. Keresni kell a célnak megfele lő közeli további kikapcsolódási lehe­

tőséget a városon kívül. Az adottságok egyértelműen a kerékpáros, gyalogos rövid távú turisztikának adnak lehetőséget. Nagyszerű adottságok vannak olyan kerékpár-úthálózat kialakítás ára, mely m ó ­dot ad egyes konkrét célpontok rövid úton való elérésére, vagy egy szép körút megtételére, pihenő- , piknikhelyekkel tarkítva, erdei tor­napályákat beiktatva.

A kerékpár-úthálózat kiépítése viszonylag nem nehéz feladat, de időben meg kell határozni a pontos nyomvonalat , mert későbbi építkezések lehetetlenné teszik a városból való ideális kijutást.

Az első kerékpár-gyalogút a tilalmasi erdőtömb feltárása lenne. E szép tölgy-gyertyán-fenyő ál lományú, jó nyiladékhálózattal feltárt e rdő szinte kínálja magát parkerdőnek, pihenőterületnek. A kerék­párút a régi szombathelyi út mellett haladva érné el az erdőtömböt. Itt a régi erdészház környéke lenne az e lső központ, majd a nyiladé­kokon haladva a másik (sajnos már magántulajdonba adott) erdész­ház felé. Útközben kialakítandók a pihenőhelyek, piknikterületek, erdei tornapályák, sétaösvények, tanösvények, erdészeti propagan­daterületek. A nyomvonal nem okoz gondot, a terület tökéletesen sík, a burkolat kialakításán kívül semmilyen műszaki létesítmény nem szükséges. A tilalmasi erdőt e lhagyva a következő cél a magyarsze-csődi kavicsbánya mellett kialakítandó kis központ, ahol a lelkes molnaszecsődi mgtsz-szel egy nagyon hangulatos sétacsónakázó területet lehetne létrehozni. Innen az út a 8-as mellet t vezetne vissza Körmendre , esetleg a későbbiekben elágazna a Rába-partra, Dörös-kére, Nádasdra.

Látható, hogy nagyon könnyen megvalósí tható egy 2-3 óra alatt bejárható körút, de jóval rövidebb idő alatt e lérhető egy-egy célpont is.

A parkerdő kialakítása rendkívül könnyen végrehajtható és nem zavarná az erdőgazdálkodást sem, hisz a tölgyállományok egész­ségesek, hosszú vágásfordulóval tervezettek. A fafajösszetétel is nagyon szerencsés, és nagyon sok a középkorú és idős ál lomány.

Az első szakasz kissé r ideg szántóföld mellett haladna, de ez fásítással el lensúlyozható. Itt is fontos az előre való tervezés, hogy legalább ez a kis sáv ne kerüljön most magánkézbe .

Ugyancsak fontos az erdészház sorsának rendezése, nehogy le­bontásra kerüljön, nagyon nagy a közjóléti értéke.

Békés m e g y e „ leg idősebb" fái

Keressük minde n Béké s megye i telepü -lés „legidőseb b fáját " cimme l a Béké s me -gyei Önkormányzat i Hivata l é s a Kórós-Ma -ros Nemzet i Parkér t Egyesüle t közzétet t a napilapokban eg y felhívás t Béké s megy e természetszeretet' é s természetbarátaina k számára.

Afelhivás 1995 . a Természetvédelem Ev e tiszteletére született , abbó l a sajnálato s tényből kiindulva , hog y Béké s megy e a z or -szág megyé i közöt t legkiseb b erdó'sültségű , fában a legszegényeb b térsége . Felhívá -sunkkal ugyanakko r az t reméltü k é s remél -jük, hog y nagyob b les z a z odafigyelés , a f i-gyelemfelkeltés a fák é s azokféltése iránt .

Elsősorban gyermekközösségek , iskolá k jelentkezését vártuk , d e örömme l állapítot -tuk meg , hogy több - a természetet szeret ő - időseb b embertő l érkezet t levé l é s fény -kép a matuzsálemkorú fákról .

Bízunk abban , hog y a z élmény t nyújt ó öreg fá k keresésé n tú l szakmaila g i s nyúj t valamit, h a más t nem , akko r tapasztalato t arra, hog y mel y fajok élte k me g hossz ú időt , maradtak me g legtováb b (iga z e z nem min -dig rajtuk múlott), esetleg melyeket érdeme s telepíteni, melye k azo k a fafajok , amelye k térségünkre leginkáb b jellemzők .

Az bizonyos , hog y a résztvevők álta l be -küldött fafajo k közü l korba n é s gyakoriság -ban kitűn t a kocsányo s tölgy , amel y közöt t szerepeltek olyano k min t a szarvasi Anna-li­getit éve s tóigyfáivaqy a gyulavári erdő­rész bányaréti őstölgyese, amel y egybe n Magyarország ezredi k természetvédet t te -rülete. A beküldöt t fá k közöt t olya n ritka -ságokat i s találunk, mint a bélmegyeri fehér-fűz,^ m kerületéve l talá n a z Alföl d legöre -gebb fűzfája , vagy a 170 évesre becsül t Do­bozi úti vadkörtefa, a MedgyesegyházánXa-

lá Iható 20 0 é v körül i eperfa é s a mezőbe-gyesiménesbirtokírásos feljegyzés e szerin t 1829-ben ültetet t india i eredet ű platánfa. Külön érdekességkén t említe m me g a z Okánykozséq hatátábó l beküldöt t kocsá­nyos tölgyfát, amelyrő l feljegyezték , hog y 1857-ben Siss y királyn ő i s pihen t alatta , amint férjével Gyuláró l hazafelé tartott .

Összességében megállapítható , hog y fenti felhívásunkra 30 te lepü lés 70 öregkor ú fá já ró l érkezet t jelzé s a pályázatokban . A Mezőhegyesen megrendezet t „Megye i Ter -mészetvédelmi Napok"-on , melye n dr.Baja Ferencmmzi\£\ ú r i s jelen volt, minden pá -lyázónak oklevélle l é s emléktárggya l kö -szöntük me g a közreműködést .

Úgy reméljük , hog y a készülő Béké s me-gyei hossz ú táv ú fásítás i koncepcióba n j ó hasznát vesszük a szerzett tapasztalatokna k a megfelel ő telepítend ő fafajták kiválasztá -sában.

Szelekovszkylászló a Békés m. Ónkorm. Hivatal főtanácsosa

Az előrelátás fontosságát nagyon jó l szemlélteti a magyarszecső-di bányató. A tavat kavicsbányászással a molnaszecsődi Rábamente Mgtsz létesítette ideális helyen, a nagy idegenforgalmú 3-as műút mellett. A kavicsbányászás következtében egy nagy méretű, tiszta vizű, mély tó keletkezett romantikus parttal, szigetekkel. Mellette egy kavicsfeldolgozó telep. Körmendtől való távolsága kb. 3 km. A kavicsbányászás megszűnt , most horgászok vették birtokukba. A gépek elvonultak, a tsz nagyon szép gesztusként megkezdi a partok rendezését, fásítását. De sajnos a kibányászást nagyon meredek rézsűvel hagyták abba, így a partot közvetlenül csak néhány helyen lehet megközelíteni, különben balesetveszélyes. Ez is j ó példa arra, hogy ha előre gondolunk a későbbi felhasználásra, akkor kis költség­gel (vagy költség nélkül) munkánk alkalmas utólagos közjóléti hasz­nosításra.

A terület kiválóan megfelelne kemping és zöldvendéglő létesíté­sére.

A döröskei tó későbbi bekapcsolása szintén nagyon érdekes feladat lenne.

Szentgotthárd szabadid ő eltöltés i koncepciój a

Szentgotthárd, ez a Vas megyei , kb. 1 0 ezer lakosú kisváros nagyon szerencsés fekvésű. Az Alpokalja dombvidéke egészen a szélső házakig nyúlik. Az utolsó 15 évben a Vendvidék Szakszövet­kezet és a Falkó hatalmas mére tű erdősítést, telepítést hajtott végre ezeken az erodált domboldalakon, melyeken a mezőgazdasági mű­velés már nem volt gazdaságos. Gyönyörű fenyőfiatalosok létesül­tek, ezek hatalmas összefüggő erdőtömböt alkotnak, erőteljes növe­kedésükkel lassan megváltoztatj ák a táj arculatát, erdőfélkört alkotva a város körül, néhol az e rdő egészen a szélsőházakig lenyúlik. Kevés olyan magyar város van, ahol az erdő ennyire megközelí t i a várost.

A szakszövetkezet azonban nemcsak fatermelő erdőt telepített. Jól tudta, hogy ez az e rdő felmérhetetlen érték a város számára, tehát a munkát már úgy végezte, hogy a telepítés kielégítse a közjóléti igényeket is. Evégett sétautakat hagyott, nagy tisztásokat alakított ki, nem beerdősítve ezeket. A szombathelyi erdőfelügyelőség segítsé­gével megkezdte ezek berendezését erdei bútorokkal, esőbeállókat, piknikhelyeket létesített. Természetesen a Falkó is elvégezte ezt a munkát .

A terepviszonyok merőben mások, mint Körmend esetén. Jellem­zőek a szaggatott domboldalak, rendszerint a Rába völgyébe lefutó árkokkal, vízmosásokkal , mel lékvölgyekkel . A kialakítandó parker­d ő párhuzamosan fut a Rába völgyével, Kéthelytól Máriaújfaluig, az ottani parkerdőig. Mindenüt t gyönyörű a kilátás a Rába-völgyre, helyenként az oszuák hegyekre, tájakra.

A terep jel legzetessége kimondot tan a gyalogos turizmusnak, a természetjárásnak kedvez, csak erre ad lehetőséget. Számba jöhe t eseüeg még a lovas turizmus is.

Rendkívül kedvező, hogy az erdőterület (néhol csak a nyúlvá­nyai) leér a szélső utcáig, így megközel í tésekor nincs üresjárat, a szé lsőházak után akikapcsolódásra vágyó mindjárt az erdőben lehet.

Az előbbiek lehetővé teszik a sétálási távolság tetszés szerinti beosztást is, mer t erre a több bekötő, visszavezető út módot ad. A piknik- és tűzrakóhelyek, játszóterek, kilátópontok így önálló kirán­dulási célok is lehetnek.

A máriaújfalusi tó k iemelkedő esztétikai és szórakozási célpont, a túra egyik szép befejező pontja. Itt kel lene létesíteni egy zöldven­déglőt.

A kialakítandó szép parkerdő biztosan nemcsak a szentgotthár­diakat szolnálná, hanem Szentgotthárd idegenforgalmát is fellen­dítheti. Nagyon jó lenne egy mini arborétum létesítése is a parkerdő bejáratánál, ahol a sétára induló megismerkedhetne az eléje kerülő növényzettel , fákkal, cserjékkel. Örülne, ha a lent tanultakat később felismeri az erdőben, az é lő természetben.

A cikkünk által megkívánt előregondolkodás itt már megva ló­sult, mer t előrelátható a tervezéssel, viszonylag kis fáradsággal és költséggel a jövőbe tekintve a célnak majd megfelelő közösségi létesítményt lehet létrehozni, ami később elkezdve csak nagy anyagi ráfordítással, törődéssel valósulhatna meg .

Az előrelátás az erdész érdeke is, hisz az igény valamikor min­denképpen jelentkezik, és későbbi létesítéskor lehet, hogy ez a munka az ál lomány kárát is je lentené . Lehet a je lent és a jövőt egyszerre szolgálni, bár ez nekünk erdészeknek természetes, de azért fontos figyelembe venni az igények bővülését, változását. Sok gaz­dálkodó szerv van, melynek munkája a tájat befolyásolja, és ha ezek is ilyen szellemben végeznék munkájukat , biztosan megvál tozna környezetünk és emberivé válna.

Emlékezte tő az M T A Agrárközgazdasági Bizottság és az M T A VEAB M e z ő - és Erdőgazdálkodási

Munkab izo t tsága közös rendezvényéről

Helyszín: Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. tanácsterme

Téma: Az erdó'értékelésse l kapcsola -tos kutatás i eredménye k ismertetése , megvitatása

A rendezvény t dr. Viharos Zsolt ve -zérigazgató (BEFA G Rt. ) nyitott a meg . Is -mertette a Balatonfelvidék i Erdő' - é s Fa -feldolgozó Rt . mos t má r ritkaságna k szá -mító integrál t működését .

Előadások: Ezt követó'en Sipos Aladár akadémikus adot t alapo s áttekintés t a földértékelésnek a z elmúl t tizenö t évbe n lezajlott folyamatairó l é s a jelenlegi gon -dokról. Elmondta , hog y a kutatá s a 90-es évektó'l pén z hiányába n megtorpant . Nagy problémá t jelent , hog y hiányzana k az értékeléshe z szükséges , megbízhat ó adatok. Késó'b b meghatározot t időpont -ban eg y újab b megbeszélé s összehívá -sát tervezik a földértékelésről .

Dr. Márkus László alapo s előadásá -

ban összefoglalt a a z erdó'értékelé s cél -jait é s módszereit . Szerint e a z erd ő fa -anyag szerint i érték e a termőhel y é s a faállomány értékéne k összegzéséve l számítható.

Dr. Illyés Benjámin egyetértet t Sipo s akadémikussal abban , hog y a z aranyko -rona rendsze r elavult . Rámutatot t a z adatgyűjtés fontosságára . A föl d é s a z éló'fakészlet-érték szerint e ne m választ -ható e l egymástól . A természet i adottsá -gokra visszavezethet ő különbözet i jára -dék lehe t a z értékelé s alapja .

Dr.Mészároskáro/ybeszámoW a z Er -dészeti é s Faipar i Egyeteme n a közel -múltban végzet t elmélet i kutatásokró l é s azok gyakorlat i alkalmazásáról . A z egye -temen má r rendszerese n folyi k erdőérté -kelési szakértők képzése .

Dr. Várhelyi István nag y érdekló'dé s által kísér t előadásába n hasonlított a össze a VEA B régi ó erdészet i adottsá -

gait a z országo s adatokkal . Korreferátu -ma a jele n kérdése i mellet t megadt a a téma prognózisá t is .

Dr. Héjjz?o/i7/7ű'korreferátumában is -mertette a z erdő egyé b funkcióina k érté -kelési lehetőségeit .

Vita: é ? z ó f e i v 7 7 Ó ' hozzászó lásában ki -fejtette, hog y a faanya g csa k kiseb b ré -szét képez i a z erdő szolgáltatásainak . A z egyéb funkció k miat t a jövőbe n felérté -kelődik a z erdő .

Dr. SomkutiF/emérxímüXaXotX a z em -beriség számána k rohamo s növekedé -sére é s a z ebbő l származ ó problémákra . Oroszország példájáho z hasonlóa n Ma -gyarországot i s fe l kellen e osztan i régi -ókra a tulajdonosoktól függetlenül .

Dr. NémethiLászlóutalt rá , hog y ú j helyzet alakul t k i é s err e ú j módo n kel l reagálni.

Sipos Aladár akadémiku s zárszavá -ban kijelentette , hog y széleseb b kérdés -kört ölel t fe l a tanácskozás . A tudo -mánynak előbbr e kel l tartania , min t a gyakorlatnak.

Dr. Héjj Botond az MTA VEAB munkabizottság titkára

Emlékezés Mágócsy-Dietz Sándorra

Az erdészeti szakirodalomban jártasaknak ismerősen cseng a Fekete-Mágócsy-Dietz vagy éppen a Fehér-Má-gócsy-Dietz szerzőpáros neve. Fekete Lajost és Fehér Dánielt különösebben nem kell bemutatnunk, de Mágócsy-Dietz Sándor élete és munkássága kevésbé ismert szakmai körcink­ben, ezért halálának 50. évfordulóján reá emlékezünk.

1855. december 7-én Ungváron született, de nagybátyjá­nál, a nagynevű Hazslinszky Frigyesnél Eperjesen nevelke­dett, aki a botanika iránti szeretetet oitotta az ifjúba. Az eperjesi evangélikus gimnázium elvégzése után a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára került, ahol 1879-ben természetrajz-kémia szakos tanári oklevelet kapott. Egyetemi évei alatt gr. Andrássy Manó családjánál nevelősködött, dip­lomáját később, 1883-ban földrajz szakkal is kiegészítette. Az 1879/80. tanévben a Selmecbányái akadémián kapott tanárse­gédi állást, első fontosabb művének megírásához ekkor látott hozzá. A Rügy- és levélkulcs a Magyar Birodalomban honos és honosított fásnövények meghatározására c. munkája 1882-ben az Erdészeti Lapok hasábjain látott napvilágot. Ez egyben az első erdészeti dendrológiai tárgyú határozó is hazánkban. Bár egyéves selmeci tanársegédeskedés után a budapesti tu­dományegyetem növénytani tanszékére került Jurányi Lajos asszisztenseként, az erdészeti botanika művelését azért nem hagyta abba. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a bevezető­ben emlegetett szerzőkkel megírt két nagy mű, az első erdé­szeti növénytan, illetve ennek későbbi, megújított változata. Fekete Lajossal és Rejtő Adolffal 1891 -ben adták ki az Erdé­szeti növénytan I. kötetét, melyben az általános növénytant tárgyalják. Öt évvel később, 1896-ban Feketével együtt jelen­tetlek meg a II. kötetet, mely a részletes növénytant tartalmaz­za. Ez a kétkötetes, csaknem kétezer oldalas munka egyben az első hazai, átfogó növénytani mű. Századunk első harma­dában Fehér Dániel Mágócsy-Dietz Sándorral karöltve kísér­letet tesz az Erdészeti növénytan megújítására. A szerzők egyre gyarapodó leterhelése miatt azonban csak három kötet

megírására futotta; az 1929-ben megjelenő I. kötet a morfo­lógiát, az 1931-es II. kötet az élettant, míg az 1935-ös III.kötet a virágtalan növényeket és a nyitvatermőket tárgyalja. Sajnos a IV. kötet, a zárvatermők ismertetése nem készült el.

A fenti alapművek megírásán túl Mágocsy-Dietz Sándor­nak arra is jutott ideje, hogy erdészeti tárgyú cikkeket is megjelentessen. Csaknem hetven ilyen témájú munkáról tu­dunk, amelyekben - a szerző széles látókörének bizo­nyítékaként - különféle erdészeti szakmai kérdések kerültek terítékre. Foglalkozott az erdei-, luc- és jegenyefenyő válto­zatosságával, a füzek és tölgyek telepíthetőségével, az euró­pai erdei fák eredetével. De jelentek meg közlései az erdészeti növénykórtan, valamint a fás növények anatómiája és élettana területéről is. Behatóan tanulmányozta a gesztesedés, évgyű-rűképződés és vastagsági növekedés folyamatát, valamint a fák tápanyagfelvételét. Szánt időt arra is, hogy az Erdészeti Lapok hasábjain külföldi botanikuskerteket és honosítási kí­sérleteket mutasson be, de foglalkozott erdészettörténettel is, miként azt a legrégibb magyar erdészeti műről és a selmeci botanikus kertről írott dolgozata bizonyítja. Utazásainak, a külföldi szakirodalomban való búvárkodásainak eredménye­ként pedig lapunkban színes leírásokat adott más földrészek erdeiről, a Jóreménység fokától egészen Új-Zélandig. Az elsők között szállt síkra a nézet ellen, hogy az Alföld termé­szetes vegetációja a sztyepp, ezért alkalmatlan fás növények telepítésére. Az erdészek iránti rokonszenve és az erdészeti növénytan művelése mellett tett fogadalma mindvégig, halá­láig megmaradt.

Itt nincs lehetőség arra, hogy Mágócsy-Dietz Sándor egyéb botanikai, budapesti egyetemi tanári és fűvészkerti igazgatói munkásságát bemutassuk. Elismertségét fémjelzi az, hogy 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1908-ban rendes tagjává választotta. Székfoglaló előadásai szintén kapcsolatosak az erdészeti növénytannal, a Kétszikű fás nö­vények béldiaphragmája, illetve A lomblevelek alkalmazko­dása címmel hangzottak el.

A számos tisztséggel felruházott és nem csekély elismerést kivívott tudós hosszú, békés életet élt meg. Kilencvenéves korában, néhány nappal a budapesti ostrom után, 1945. feb­ruár 27-én hunyt el.

Dr. Barlha Dénes

A csermelyciprusról Napjainkban a hon i dendroflór a minteg y 40-4 5 faja védett . A védet t fák , cserjé k nagyob b részéne k hazánkba n mindössz e néhán y

előfordulása ismert , má s fajok jelenlét e bizonytalann á vált , adatai k megerősítendők . Utóbb i csoportb a sorolhat ó a csermelycipru s is , melynek kipusztulás a - e z idáig -valószínűsíthetővolt .

A csermelycipru s [Myricarla germanica (L.j DESV. j a tamariskafélékhez hasonló , 1- 3 méte r magasr a növ ő cserje . Levele i aprók , pikkelyszerűek, lombozat a kékesszürk e színű . Nyáro n á t folyamatosa n virágzik , végáll ó virágfüzérekb e tömörül ő rózsaszín ű virága i jellegzetesek. Toktermésébe n so k ki s bolyhos , üstökö s ma g fejlődik . A csermelycipru s a szárazföld i területe k növény e Közép - é s Dél-Európában, foly ó ment i törmeléktalajoko n él . Pioní r jellegű , ún . hordalékcserje . Századun k els ő felébe n publikál t előfordulása i (Szigetköz, Rába , Dráva , Mura ) napjainkr a bizonytalann á váltak . E z é v augusztusába n Horváth Zoltán1 taIáI t eg y példány t eg y őrtilos i Dráva-zátonyon, maj d néhán y nappa l későb b a záton y szisztematiku s bejárásako r mé g minteg y 2 0 cserjé t találtunk . A z élőhel y jellegzetes, valah a nyíl t felszín ű több hektáro s sóderzátony , melye t a z árad ó foly ó rendszerese n átmoshat . A szigete n megjelen t a beerdősülés els ő lépésekén t a tömeges fűz-nyá r újulat , s helyenként má r 3- 4 méte r maga s nyárfiatalosoka t láthatunk . A füze k közü l említést érdemel a szintén védett, itt tömeges part i fűz ISalixeleagnosj. Véleményün k szerin t e térségben mé g várható a csermelyciprus előkerülése, de minde n bizonnya l csa k hasonló mennyiségben .

Sajnos, a Drávára valaha ol y jellemző építő-romboló tevékenység a beavatkozások következtébe n (szabályozás i munkálatok, vízierő-művek) egyr e jobban korlátozott . íg y ú j zátonyok, szigetek ali g létesülnek , a korábbiak cserjésednek , maj d beerdősülnek . E folyamatsor a pionír hordaléknövényzet - é s pl. a nyílt zátonyokon fészkelő madarak - számár a a z élettér megszűnését jelentheti. Emiatt e speciális élőhelyek fokozott odafigyelést é s ezzel együtt védelmet igényelnek .

FenyősiLászló - Horváth Zoltán

G Á L I S T V Á N

Erdőismeret - Székelyföldről Első pillantásra úgy tűnne, hogy az erdőről szerzett ismereteink

tájanként nem térhetnek el egymástól . Miért vetem fel a kérdést úgy, hogy a Székelyföld szerint külön erdőismeretet emlegetek? Azok az erdészek, akik 1940 szeptemberétől kerültek a Hargita környékére, sok olyan szakismeretre tettek szert, melyekről az erdészeti szakmai képzés folyamán nem kaptak tájékoztatást. Pedig hamarább igazod­hattak volna el az el térő megjelölések Ösvényein, ha „útjelzés" állott volna erdőjárásuk közben a fákon, köveken.

Mos t ötven év múl tán megpróbá lom, hogy a hézagot pótoljam, és közreadom mindazt, ami sajátosan székelyföldi volt az erdők környékén.

Még bukaresti műegye temis ta koromban akar tam leírást közölni a Revista Padurilor erdészeti szaklapban a Lúcsos nevű vulkánkrá­terben keletkezett , tőzegesedett növényi társulásról. Ez elmaradt . Csupán azért, mer t a szakközleményekben nem találtam azokat a megnevezéseket , melyek a székely közösségek nyelvhasználatában ismertek voltak. Sem Fekete Lajos, sem a román Pro dán nem úgy jelölte a fajokat, ahogy a székely ember elnevezte volt. Főleg a fenyőfélékkel volt baj. Nézzük csak!

A lucfenyő' a székely használatban erdei fenyő. Az erdeifenyő' viszont lúcsfenyó'. A vörösfenyő olyan ritka, hogy nincs székely közismert neve. A tölgyfélékkel is gond van. A tölgy (Quercus robur) a csíki székely szerint cserefa. Ez

Csíkban alig van, talán Alcsíkon. A cser(Qu. cerris) cse>fa. Ez csak tűzifának j ó ! Benedek Elek életrajzi regényében cserfát említ, de mert Erdővi­

déken a tölgy gyakori, úgy látom, a tölgyet je löl i a cserfával, de nem cseréfát mond, hanem csak cserfát.

Benedek Elek szülőföldjén Erdő'vidéken a hársfa is gyakori fafaj. Egy ősrégi elnevezése is fennmaradt a hársnak, az egyik település nevében. Száldobos a táj, melyen a hárs, a száldob ismert, vagyis a hárs-as. A hárs másik neve is ismert: zádog.

Az eltőzegesedett vulkánkráter t Lucsosnak nevezik, ahol az erde­ifenyő mellett a jégkorszakból megmarad t törpe nyír (Betula nana) növényi ri tkaság; a rovarevő harmatfű, a Vaccinium mirtilus és Vaccinium vitis idea található. Ezt a két növényfajtát a székelyek sajátos elnevezése után érdemes említeni. A fekete áfonya és a vörös áfonya ízletes termése haszonszerzési forrás is volt.

A kokojza e lnevezés a fekete áfonya székely neve. Rokonhang­zású a román coacáse névvel .

Az áfonya alatt értik a piros kokojzát. A Lucsos vizenyős, lapos területével ellentétben a más ik eltőze­

gesedett vulkánkráter a Mohos. A Csornád tömbje egyik kráterén, a Szent Anna- tó mellett alakult zsombékos, mohapárnákkal fedett, sekély vízfelületű, kihalt kráter gyűrűjében. Élővilága eltér a Lucsos-ra je l lemzőtől .

Hogy a kokojzát összegyűjthessék, s haza is vihessék, széles körben ismert volt a kászú készítése. A kivágásra jelöl t lucfenyő (erdei fenyő!) kérgét egy darabban lefejtették, s a lapot összehajtva, edényt nyertek. Az időben, amikor a házépítést is a közös erdőből nyert boronából húzták fel, a szarufának alkalmas fenyőtörzseket a lábon álló alkalmas egyedek kéreg tele nítés év el készítették elő. A csupasz törzs felülete így gyantásodás folytán tartóssá vált a szabad levegőn. Tehát az időben a kászú készí tésével nem okoztak kárt. N e m úgy mint ma , amikor az á l lomány fáit nyúzzák meg a kászú miatt. Ma szigorúan tilos kászút készíteni , hacsak nem a már ledön­tött törzsről nyerik a kérget.

A fadöntéshez m a is a feszit használják. A hajk készítése motor­fűrésszel gyorsabb, így lassan a feszi csak hasogatásralesz a lkalmas.

A harcsafürész, vagyis a keresztvágó fűrész volt alkalmas a rönk darabolására. A vasfúvókban nyert vascipót a vasverő műhelyben dolgozták fel, s készítettek fűrész lapotés feszit, melyetra jzdíszí tés­sel cifráztak. Az Olt mellett a Vasfúvó-dombon feltárták a régi ércfeldolgozót; itt vasverő is működöt t . Cs íkmadarason hasonlóképp létezett hámor, s innen látták el a Madaras-patakán épült, egymástól kőhajításnyira szorgoskodó deszkametsző vízimalmokat , fűrészlap­pal . A deszkát és fosznideszkát (palló) kóboros szekereken vitték be Barassóba (Brassóba). Andori (Aladics) Zoltán erdőmérnök, fotó­művész őrzi felvételén a márk iha l t , de m é g a harmincas évek során élő mesterség képét. Madaras nemcsak arról volt híres, hogy még a pap is fazekas, hanem a deszkás szekereseiről is.

Ha az erdőjáró elfáradt csámborgása közben, nem heveredett le öreg fenyő árnyékába, mQiiViCsereklyébéx se lymes felülete hívogató, a fenyőtű szúrós, és mint a kul lancs ráragad az emberre . így inkább a borvizes faköpű közelében keresett zöldgyepes, árnyas helyet. Ma betongyűrű helyettesíti a fenyőtörzsből készül t forrás foglalást, a faköpűt.

Máig is azon töprengek, vajon gyermekkoromban hallottam-e a csalogány csat togását? Csíkban szület tem, ott nőt tem fel, de félig tudatosan a csalogány után hallgatóztam. Inkább az érzelgős műda-lokból és német versfordításokból érzékel tem a csalogány énekes remekléseit , mint a gyakorlatban is m ó d o m b a n lett volna felfognom hatását. Itt Baranyában lett világos előttem, hogy a csalogány való­ban olyan, min t a hasonlat Dérynével : a nemzet csalogánya, az erdők csalogányának ember i mása, utolérhetetlen művésze . Úgy érzem, Csíkban nem is i smerhet tem m e g a csalogányt, mer t nincs lomberdő. S igen zord az éghajlat, s kevés a kukac. De van fenyőrigó, lipinka madár (barázdabil legető), fajdkakas (havasi páva), amelyért messze földről csődülnek a havasokra a puskások.

S egy csíki havasi vadról is néhány szót: a vadmacskáról. Előtte azonban é rdemes szót ejteni arról is, hogy a vadmacska

volt a mérnöki oklevelem románra honosí tásának vizsgatétele vad­gazdaságból Bukares tben, akkor, a m i k o r a m á s o d i k világháború után hazatelepedtünk volna Csíkba. Ha visszavesznek régi szolgálati helyemre Besztercére.

Negyvenfokos hidegben utaztam Bukarestbe, hogy vizsgát te­gyek román nyelven is. Mer thogy a tudósok - tudott dolog - igen gyanakvó emberek. így történt, hogy mikor Észak-Erdélyt az anya­országhoz csatolták, a soproni professzorok úgy látták, amit Buka­restben tanítottak, az nem ér fel azzal, amit a soproniak tanítanak, ezért számomra elrendelték, hogy a Bukarestben e lmaradt hat vizs­gám és az á l lamvizsgám helyett 16 vizsgát, hat tantárgy lehallgatását és két ál lamvizsgát vagyok köteles letenni, hogy magyar oklevelet nyerhessek. A 16 vizsgából há rom érettségi tárgy volt. N e m csoda, hogy a várható fél év helyett másfél év lett, amire az erdőmérnöki oklevelet megszerez tem. így lett az anyaország számomra „mostoha anyaország". Közben fo ly t amásod ik világháború. Utász zsávolyban és pontonhíddal a vál lamon tanul tam és vizsgáztam Sopronban. Illetve feküdtem 40 fokos lázzal Esz tergomban a városi kórházban három hétig, élet és halál közt . Megúsz t am élve. Mint ahogyan a bukaresti honosítási vizsgát. Ezen a vizsgán a volt bukarest i profesz-szoraim olyan meleg szívvel fogadtak, min tha gyermekük lettem volna. A vadgazdaságból dr. Nedici, aki Károly román királynak volt a vadászmestere, megkérdez te mely ik vidékről vagyok. Megtudta, hogy Csíkból; kérdése a vadmacska volt. Jól megértet tük egymást , s ö röm volt a vizsga. Honosí tot t román diplomával a román minisz­térium átdobott a havasokon Moldvába a románok közé . Se felesé­gem, se j ó a n y á m nem tudtak románul . így történt, hogy fordítottunk szekerünk rúdján, s visszajöttünk Zalaegerszegre, ahol mos t már két oklevél árnyékában művelhe t tem az erdőismeretet .

A TERMESZÉT KALENDÁRIUMA I NOVEMBER

őszutó ] Régi kalendáriumokban találkozhatunk a november régies neve­

ivel is. így hajdan nevezték Szent András havának vagy őszutónak. Az egykori kalendár iumok november hónapról is jegyeztek fel

érdekes időjárásokat. így i.e. 280 novemberében a gallok a görögor­szági Delfi városát akarták elfoglalni és felprédálni, amit egy nagy erejű hóvihar megakadályozot t . I.sz. 974 . november 1 -én kezdődött az az igen kemény tél, amely egész Európát alaposan próbára tette. 1099 novemberében Hollandiában és Angliában pusztítottak heves viharok, amelyek óriási áradásokat okoztak. A krónikák szerint mintegy 100 000 ember vesztette életét. A szokatlan időjárásokat feljegyző krónikákból érdemes megemlí teni , hogy 1690-ben Bras­sóban egy erős szélvihar félig lerombolta a János templomot. 1854. november 14-én a kr ími háborúban egy hatalmas erejű szélvihar semmisítette meg az egyesült angol-francia hajóhadakat.

Ez a hónap már átmenetet képez a tél felé. A hajnali ködök gyakoriak, olykor egész nap is megmaradhat . Előfordul, hogy reg­gelre jéghár tya feszül az út ment i tócsákon, máskor dér lepi be a táj at.

November legelső je les napja í- je. Mindszentek napja,míg 2-a világszerte a halottakról való megemlékezés dátuma. A mai Mind­szentek római eredetét igazolja, hogy sok helyen nem is egyetlen napot, hanem hetet ünnepelnek. „Az elmúlás, a halál gondolata különben jó l beleillik a természet nyújtotta keretbe, az ősz, a pihenni térő növény- és állatvilág hangulatába." - írja Kalendáriumában Xántus János. November 1 l -e , Márton napjához igen sok parasztre­gula kötődik. „Márton olykor fehér lovon j á r " - amely szerint november közepén már várható az e lső havazás.

Bár októberben legszínesebb az erdő, ám a ködfátyolos novem­beri erdők is csodaszépek, és ez a színorgia már a természet évente ismétlődő haldoklását je lent i . Ősszel az évelő növények levelei kezdenek feleslegessé válni, amelyekből igyekeznek minden hasz­nosítható tápanyagot visszavonni száraikba, ahol elraktározzák. El­sősorban a nehezebben pótolható anyagokra van szüksége, mint a nitrogén és a foszfor. A nitrogén a zöld színt adó klorofillhoz kötődik, ezért együtt is bomlanak el. A levél ekkor veszíti el zöld színét, ekkor tűnnek elő a levél más festékanyagai, min t a narancssárga karotin és az aranysárga xantofill. Az elszíneződés a levelek széltől befelé vagy a levélerektől indulva kifelé halad. Megfigyelték, hogy előbb színe­ződnek el az alsó, idősebb levelek. „Peregnek a hulló levelek, szövik a nyár halotti leplét" - fogalmaz költőien Xántus János.

Novemberre az igazi gombaszezonnak már vége, bár még ezek­ben a hetekben is gyűjthetők gombák. Különösen a hónap első felében szedhetünk még fenyőtinórut, gyapjas t intagombát, meze i szegfűgombát, rizikét. A leggyakoribb és legismertebb fajok a pe­re szkefé lékhez tartoznak. A legtöbb pereszkefaj húsa vaskos, ám a késő ősszel termőké vékonyabb. Egyik legismertebb a kitűnő, fűsze­res ízű lila tölcsérpereszke. Emellett tölgyesekben és nyárasokban is tömeges lehet a sárgulópereszke . Apró pikkelykékkel borí tot tkalap-jának a széle, valamint fehér lemezei sárgán foltosak.Fehér húsú, nyersen lisztszagú, de megfőzve ízletes gomba. Fenyvesekben az e lőző fajhoz hasonló fenyőpereszke gyűjthető. Kevéssé ismert, ám kellemes illatú, ehető faj a fagyálló cs igagomba, amely fenyvesek­ben, fenyővel elegyes lomberdőkben terem.

A hónap első napjaiban m é g elvétve találhatunk virágzó növé­nyeket, így néhány tő csillagos őszirózsát is. Ebben az időszakban a

Dél-Dunántúl erdeinek aljnövényzetében üde színfoltként tűnnek szemünk elé a lónyelvű és a szúrós csodabogyók viszonylag nagy, korall-piros termései.

Gyomtársu lásokban , par lagokon gyakori növény a H É J A K Ú T M Á C S O N Y A (1. áb­ra). Erőteljes, 1 m-nél is magasabbra növő faj, amelynek hengeres fészekvirágzata ekkor már

elszáradva tűnik elő, ám még így is igen deko­ratív. Sziklagyepek védett növényritkasága a S Z Á R T A L A N B Á B A K A L Á C S (2. ábra). Feltűnően nagy, földön heverő virágai már ré­gen elszáradtak, de így is a gyepek ékei marad­tak.

Az állatvilág túlnyomó részénél november már téli hónapnak számít.

A rovarvilág nagy része pete, lárva, báb, esetleg kifejlett állapot­ban várja az első enyhe tavaszi napokat. A rovarok egy része a tél elől délre vándorol. így tesznek a bogáncslepkék és a gamma-ba­golylepkék is. Ez utóbbinak második nemzedéke szeptember-októ­ber hónapokban látható, de gyakran találkozhatunk novemberben is dél felé vándorló példányokkal .

Ebben a hónapban m é g néhány lepkefaj megfigyelhető, így az Őszi p iheszövő is. Á m a késő ősz legjellegzetesebb fajai atél iaraszo-lók.

Néhány halfajunk, így a törpe maréna csak november közepén kezd ikrázni. Ezt az észak-európai elterjedésű fajt az 50-es években próbálták hazánkban meghonosí tani a Balatonban és néhány más helyen. Hazai telepítése nem sikerült, ám elvétve felbukkanhat. Ebben az időszakban javában tart a sebes pisztráng ívása is. A hazai angolnák fő elvándorlási ideje őszre esik. Jelentősebb mozgásukat november közepéig észlelhetjük.

Míg a halak többsége a téli hónapokban nyugalmi állapotban van, addig egyes fajok, mint a C S U K A (3. ábra) az egész tél folyamán aktívak maradnak.

Kétéltűink döntő többsége már az előző hónap folyamán telelőhelyeire húzódott. Á m ha kellően enyhe az időjárás, még november­ben, sőt olykor decemberben is láthatunk bé­kákat. A hónap elején még megfigyelhetjük az

október végén téli álomra vonuló foltos szalamandrákat is. Hüllőink a kétél tűekhez hasonlóan már októberben megkezdik

téli álmukat. Kígyóink közül leginkább a vízisikló tart ki november elejéig.

Az őszi hideg szelek novemberre már rég elűzték a madárvilág nótás népét. Október vé­gére a madárvonulás nagyrészt befejeződött. November első felére már csak néhány madár­faj marad. Ekkor vonul el a nyílfarkú réce, a nyári lúd, valamint a legszebb hangú meze i énekes, a M E Z E I P A C S I R T A (4. ábra). Ez idő tájt vonul el féltett madárr i tkaságunk, a kerecsensólyom is.

Novemberre valamennyi téli madárvendégünk megérkezik. Kü­lönösen utak menti vezetékeken ülve tűnhet a szemünk elé egy-egy nagy őrgébics. A szürke-fekete mintázatú madár igen hasonlít a kisőrgébicshez, ám hazánkban sohasem fordulnak e lő egyszerre.

Az alföldi szikes legelőkön, főleg a Hortobágyon jelennek meg az északról é rkező hósármányok és sarkantyús sármányok, melyek megfigyelése igazi madarászélményt jelent.

Novemberben húzódik téli szállására a ritka nagy patkósorrú denevér. Párzási ideje ősszel megkezdődik, majd a téli álom szüne­teiben is tart. A m a petesejtek csak tavasszal termékeny ülnek meg. Ebben az időszakban szaporodhatnak egyéb kisemlőseink is, így a cickányok, egerek, pockok.

A hónap vége felé a lombjukat veszített fák, a kietlen, kopár mezők, a rövid, hűvös nappalok és az egyre hidegebb időjárás már jelzik az igazán a decemberrel é rkező tél közeledtét.

Szöveg és kép: Andrási Pál

Új szakfolyóirat indul t

TILIA néven az Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszéke új szak­folyóiratot indított. A tervek szerint évente 2 kötet jelenik meg, melyekben elsősorban nagyobb terjedelmű, az er­dészeti dendrológia és vegetációkutatás területéről kikerülő tanulmányok látná­nak napvilágot. Az első, most megjelent kötetben a tanszéken tavaly megrende­zett Növénytársulástani és Ökológiai szeminárium előadásai kaptak helyet.

A Szmorad Ferenc és Tímár Gábor által szerkesztett kötet tanulmányai:

Bartha Dénes - Kevey Balázs -Morschhauser Tamás - Pócs Tamás: Hazai erdőtársulásain k

Kovács J. Attila: Lágy szárú növény­társulásaink rendszertani áttekintése

Standovár Tibor: Növényzet i min -ták klasszifikációj; i

Seregélyes Tibor-S. Csomós Ágnes: Hogyan készítsünk vegetációtérképe -ket

Bartha Dénes: Ökológia i é s termé-szetvédelmi mutatószámo k alkalma -zása a vegetáció értékelésébe n

Orbán Sándor: Mohá k szerep e a z erdei társulásokban , társuláso k érté -kelése mohaflórájuk alapjá n

Morschhauser Tamás: A mecsek i Tubes-hegy vegetációj a

Melléklet: Fokozottan védett, védett és veszélyeztetett száras növényfajok

A fenti témakörökben publikálni kí­vánó kollégáknak szívesen helyet adunk a TILIA keretein belül.

A kötet megrendelhető 500,- Ft-os egységáron az Erdészeti és Faipari Egyetem Növénytani Tanszékén (9401 Sopron, Pf.:132.)

Dr. Bartha Dénes

Két nag y jelentőségű köny v

Wouter van Dieren: Mi t der Natúr rechnen (Számolni a természettel). A Római Klub újabb jelentése a bruttó nemzeti termékről az ökoszociál termé­kig. Figyelmeztet arra, hogy elértük a növekedés határait, de nem veszünk er­ről tudomást. Politikusaink még mindig a nemzeti jövedelem gyarapodásának bűvöletében élnek és nem vesznek tu­domást a természetes erőforrások kime­rüléséről. Miközben széthullik a termé­szet, gazdasági mutatóink növekvő jó­létről tanúskodnak. Megbízhatóbb mu­tatók után kell néznünk az emberi­ség fennmaradása érdekében, számol­nunk kell a természettel. (Der Spiegel, 1995. szeptember; a könyv ára 232,40 ATS)

M. Moog-H.D. Brabünder: Vertra -ganaturschutz in der Forstwirtschaf t (Kiegyezéses természetvédelem az er­dőgazdaságban). „Természetvédelmi szerződések rendszerének bevezetése a piac érvényesítését jelenti" és „az er­dőkben való tartamos gazdálkodást biz­tosítja az erdészet számára". Ezt célozza a müncheni és a göttingeni egyetemek erdészetgazdaság-tani tanszékeinek együttes munkája, közleményeik 3. kö­tete. A piacgazdaság lehető legmesz-szebbmenő megvalósítására töreksze­nek. Legnagyobbrészt a termé­szetvédelmi szolgáltatások értékelésé­nek kérdéseivel foglalkoznak, melynek alapján a kereslet és kínálat alkuja meg­történhet. A kötet alcíme: Helyzetérté­kelés, döntési segédletek és eljárási ja­vaslatok. Ebben az értelemben hasznos segítséget találhatunk benne. (Alig. Forstu. Jagdzeitung 1995. 7. ára: 29,80 DM)

J.R.

Haraszthy László: Biológiai sokfélesé g megőrzéséne k

lehetőségei Magyarországo n

A Világ Természetvédelmi Alap (WWF World Wide Fund For Nature) fő célkitűzése az élővilág sokféleségé­nek, a természeti erőforrásoknak meg­őrzése, valamint a környezetszennyezés megszüntetése. Nemzetközi székhelye Svájc és 28 nemzeti szervezetet hozott létre. Magyarországon 1991-ben nyitott képviseleti irodát, ennek vezetője Ha­raszthy László (Budapest, telefon 175-4790, telefax 175-4790).

Haraszthy a WWF-füzeteknek most megjelent 8. számában vitaanyagot ad közzé, amelybenkísérletet tesz az MTA által készített nemzeti biodiverzitás-megőrzési stratégiájának, valamint par­lamenti határozatnak köszönhetően el­készült Nemzeti Környezet- és Termé­szetpolitikai koncepció végrehajtását alapozó cselekvési program kialakításá­nak gerjesztésére. A vita „végterméke" a mindenkori kormányzat, Ország­gyűlés kisebb-nagyobb súlyú döntései­nek alapját képezhetné. A most közrea­dott anyag mindenekelőtt a területek megfelelő számbavételét kívánja az alább javasolt kategóriák szerint:

I. Lakott területek II. Infrastruktúra

III. Mezőgazdasági területek IV. Erdők V. Faültetvények

VI. Vizek VII. Nádasok

VIII. Nem művelt területek IX. Művelésből kivont

rezervátumok

Bennünket - erdészeket - főként a IV. és V. kategória érint. Erdőkategóri­ába a természetes és természetszerűeket sorolja - sík vidéki, középhegységi, hullámtéri erdők, fás legelők és védett erdő. Faültetvényeknek minősíti az aká­cosokat, nemesített nyár- és fűzültetvé­nyeket, erdei- és feketefenyveseket, va­lamint a lucosokat. Az osztályozásba foglalt egyes területekre megad néhány főbb szempontot, amit a biológiai sok­féleség érdekében figyelembe venni ja­vasol. Végül külön foglalkozik a vadá­szattal, vadgazdálkodással.

Hasonló W W F bírálat Ausztriára vo­natkozóan ott hatalmas felzúdulást vál­tott ki (E.L. 1994. 49. oldal). Szavun k kell legye n nekün k is...

Jéröme René

Gombaszakkönyv

Az évtizedek során öt kiadásban megjelent nagy sikerű ,Ehető és mérges gombá­ink" c. könyv tovább bővített és javított anyagát a MEZŐGAZDA KIADÓ

Kalmár-Makara-Rimóczi Gombászkönyv

címen újra kiadta. A mű összesen 275 gombafaj leírását és a gombákkal kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza. A felismerést 175 színes fotó könnyíti meg. A gombákon kívül bemutatja a gyakoribb fafajokat is, amelyeknek ismerete nélkülözhetetlen, hiszen a gombák nagy része csak bizonyos fás növények gyökérzetéhez kapcsolód­va él meg. A mű ára 795,- Ft.

R O V A T V E Z E T Ő : D R . S Z I K RA D E Z S Ő

Régiótanácskozás a VADEX Rt-né l

A székes fehérvár i he ly i c so ­por t m e g h í v á s á r a r ég ió tanács ­kozás t tar tot tak a V A D E X Rt.-nél 1995. ok tóbe r 5-én Pest -K o m á r o m - E s z t e r g o m - Fejér m e g y é k és B u d a p e s t régió helyi c s o p o r t o k t i t ká ra i é s e l n ö k e i r é szvé te l éve l .

A v e n d é g e k n e k Emmerling Gábor helyi c sopor t t i tkár muta t t a b e a Pákozd-Sukorói Arboré­tum l é tes í tményt , a m e l y m i n t e g y száz hek tá ron tartja a v e n d é g e k elé a ve lence i táj állat- és növényv i l ágá t , kőze te i t és fö ldtör téne­tét.

A V A D E X Rt. h íven az e r d ő k közjólé t i s ze repének fontossá­g á h o z , n e m c s e k é l y á ldoza tok á rán is s z ínvona l a san é s s z a k m a i t i sz tességgel m ű k ö d t e t i ezt a szép lé tes í tményt a k i r ándu lók é s e l sősorban is az iskolai l á toga tók ö r ö m é r e .

A bemuta tó u tán a soponyai erdészet bárándi vadászházában tar tot tak megbeszé lé s t , ahol k ü l ö n ö s e n a k é s z ü l ő új vadásza t i tö rvény é rdeke l t e a megje len teke t .

Balsay Miklós, a V A D E X Rt. vezér igazga tó ja , a helyi c sopor t e lnöke szenvedé lyesen e l e m e z t e a k é s z ü l ő tö rvény b i zony ta l an ­ságot o k o z ó hibái t , k ü l ö n ö s e n azt, hogy az á l lami e rdőke t is é r in tő vadásza t i te rü le teket h o g y a n , k i és k inek fogja majd b é r b e adni , ami a V A D E X Rt. s z á m á r a m á r azért s e m k ö z ö m b ö s , mer t a gazdaság g y e n g é b b minőségű"erdeinek hozamkiesésé t m a n a p s á g m é g a vadgazdá lkodás sa l próbál ják póto ln i . A v a d g a z d á l k o d á s i be ruházásoka t , i l le tve a v a d g a z d a s á g i szak tudás t a gazdaság n e m tudná hasznos í t an i , h a a vadász te rü le t eke t e l l ic i tá lnák előle .

A hozzászó l á sok so rán az lá tszot t k ö r v o n a l a z ó d n i , hogy az ese t leges m e g o l d á s t a n a g y te rü le tű vadasker tek k ia lak í tása j e ­lenthet i , a m e l y a k é s z ü l ő tö rvény te rveze t szer in t n e m ré sze a vadász te rü le tnek , így az é r t e l emsze rűen b é r b e s e m adha tó , i l le tve adandó .

A megjelente k együttesen fontosnak é s kívánatosnak tar-tották a különböző' erdészeti szakma i szervezetek , gazdasá -gok és hivatalok közötti egyeztetettje együttműködés megte-remtését, hogy az erdcszszakmát érintő kérdésekben ne egy-másnak ellentmond ó é s egymás t gyengítő' , hanem inkább a közös ügyet segítő' lobbyzások történjenek .

Dr. Czerny Károly

Magán és társult erdőgazdálkodás

K ö z e l s z á z r é s z t v e v ő j e l en l é t e b izo­nyí tot ta , h o g y n e m volt é rdek te len a M a ­gán é s T á r s a s Erdésze t i Szakosz tá ly lét­r ehozása . A szakosz tá ly a Pest m e g y e i M a g á n e r d ő g a z d á l k o d á s i Hely i Csopor t ­tal k ö z ö s t anácskozás t tartott A b á d s z a -lókon . A b e m u t a t ó sze rvező je , és a ren­d e z v é n y gazdája a helyi E rdőb i r tokosok

E r d ő s z ö v e t k e z e t e volt . A b á d s z a l ő k p o l g á r m e s t e r e köszön tö t t e a megje len teke t , e lnézés t ké rve , h o g y a k ö z s é g ku l tú r te rmét n e m tudtuk i génybe venn i , d e min t m o n d o t t a , ott tüdőszűrés folyik. S e m m i ba j , hangzo t t , h i s zen itt is „ tüdőszű rés se l " fogla lkozók

ü lnek . Lega lább i s ami a p r e v e n c i ó t illeti. Bordás Imre polgár­mester az A b á d s z a l ő k k ö r n y é k i térség e rdős í t é sében é s a község zö ldöveze t i fás í tásában végze t t t evékenységéé r t e l i smerő okle­véllel tünte t te ki Pál János nyugdí jas ke rü le tveze tő erdészt , és e sorok íróját.

Pál J á n o s ke rü le te j o b b á r a a T i sza hu l l ámte rén volt . Ot t dol ­gozot t k ivá ló e r e d m é n n y e l , ami t n e m e s nyá rasok és tö lgyerdők hektár ja inak százai h i rdet tek . Kerü le te va lóságos bemuta tó terü­let volt , h i szen n e m mulasz to t t a el egye t len de legác ió s e m -légyen az belföldi v a g y kü lhonbó l jö t t - , hogy megszemlé l j e min tasze rűen rendben ta r to t t kerüle té t . J á n o s bács i az é lő e rdész le lki ismeret volt . Igazán n e m é r d e m e l t e m e g a Sorstól , hogy a l ehe tő l egkegye t l enebb bün te t é s t rój a rá , amit e rdészre róni lehet.

M é g akt ív d o l g o z ó volt , a m i k o r a T i sza II. v í z l é p c s ő épí tése során erdeit k i t e rmel ték , e ldózero l t ák . Vol t közö t t e 8-10 éves nyáras é p p ú g y , min t 15-20 éves g y ö n y ö r ű k o c s á n y o s tölgyes . ( H e l y ü k ö n mos t - m i n t h a J á n o s bács i könnye ibő l gyűl t volna ö s sze - ott cs i l log a T isza- tó . )

A terepi be járás során Répászky Miklós e lnök szemlél te t te az E rdőszöve tkeze t gondjai t , bajait . N a g y é rdek lődés t váltott k i a kukor i ca k ö z t e s műve lé s se l telepítet t n e m e s nyáras . Itt a terület tu la jdonosa adta b é r b e a földet az E rdőszöve tkeze tnek , t e rmé­sze tesen a k ö l c s ö n ö s e lőnyöke t f i gye l embe véve .

A délutáni é r t éke lésen felkért hozzászó lók dr. Balázs István F M fő tanácsos , Sós Gyula, a d e b r e c e n i e rdőfe lügye lőség igazga­tója, va lamin t Kiss Gábor ( M O S Z ) , dr. Csötönyi József é s Sza-lóky Tibor ( M E T E ) vol tak , ak ik röv iden e l emez ték a k ia lakul t he lyzete t , és a k ibon takozás i l ehe tőségeke t .

Répászky Miklós e lnök : A m i e r d ő b i r t o k o s s á g u n k b a n l é v ő e rdő te rü le tnek k b . 2 5 % - á n va lósul t m e g az, hogy helyrajzi szám­h o z k ö t v e b e van j e g y e z v e az új tu la jdonos . A többi területen ez fo lyamatban van , v a g y csak mos t kezdőd ik az ügyin tézés . A z á l lapot tó l függet lenül a fö lda lapok k é p z é s e é s a ká rpó t l á s során megje len t új tu la jdonosokka l - az a lapszabá ly sze l l emében -megkö tö t tük a t a r t amos e rdőgazdá l kodás t b iz tos í tó föld (erdő) -használa t i szerződés t . E n n e k e r e d m é n y e k é n t a hosszú távú szak­sze rű m u n k á t is szo lgá ló fel tétel b iz tos í to t t : a z 1011 h a (10 268 Ak. ) e rdőnkben . ( Je lenleg 2 3 2 0 m a g á n s z e m é l y é s 18 jog i s z e m é ­ly i ségű tag szerzet t e rdőt a t é r ségben . )

M i n d e n m u n k á t amit a z e r d ő é r d e k é b e n el kel l végezn i azt végrehaj t juk. Á l t a l ános a s zakma i k ö v e t e l m é n y betar tása . Éven te az a lávont te rü le teken 3-4 a l k a l o m m a l kéz i , 6-8-szor gép i ápolást v é g z ü n k , 2 éven t e nyesünk . Felújí tási hátralék, el n e m végzet t e rdőműve lé s i m u n k a e lképze lhe te t l en e rde inkben . S mivel a kezde t kezde tén is így volt , a k é s ő b b b e l é p ő k ezt t e rmésze tesen t u d o m á s u l vet ték.

M ű k ö d é s ü n k n e m kü lönü l el a környeze té tő l . M i n d e n lehet­séges módsze r t fe lhaszná lunk és a lka lmazunk a m e z ő - , az erdő- , é s a v a d g a z d á l k o d á s ö s szhang jának a m e g t e r e m t é s e é rdekében .

Tagja ink so rában van hat j o g i s z e m é l y és 5 2 0 fő t e rmésze tes s zemé ly . A z e rdő tu la jdonosa ink öt t e lepülés ha tá rában z ö m m e l , de az o r szágban -v i l ágban lakók: a 0 ,08 Ak/főtől a 7 5 0 Ak/fő közö t t s zó ród ik a tu la jdonuk n a g y s á g a . A z 1-2 Ak tula jdonosnak tel jesen m á s az é r d e k e , min t a 100-200 A k tulajdonosé. Ennek összehango lása , a tulajdoni a rány szer int i é rdek é rvényes í tése a l e g n a g y o b b feladat. T o v á b b nehez í t i he lyze tünke t az, hogy a kárpót lássa l szerzet t e r d ő tu la jdonosa m á r i smer t hrsz . -mal hozta b e erdejét , aki a v a g y o n n e v e s í t é s során szerzet t erdőterületet , az csak tulajdoni hányado t i smer . A k é p z ő d ö t t e r edmény t (s e z a m u n k á n k l á tványos része! ) ú g y oszt juk fel, hogy abban a tulaj­doni hányado t , a v a g y o n i hozzájáru lás t és a k ö z r e m ű k ö d é s mér -

Üzemterv szerin t

tekét f i gye l embe ves szük . N e h i g g y e bá rk i is, hogy ezt k ö n n y e n m e g tudjuk o ldan i . N a g y p róba té t e l m i n d e n év v é g é n (de sz íve­sen vál lal juk, mer t az e r e d m é n y e s m u n k á n k b i z o n y s á g a e g y b e n ) a fe losz tha tó nye re ség m é r t é k é n e k a m e g h a t á r o z á s a . M a a tulaj­d o n o s o k n a g y r é sze a p i l l ana tny i ha szonsze rzé s t részesí t i e lőny ­ben , m í g csak k i s ebb r é sze tekint i hosszú t ávon be fek te tésnek az erdőt . Ennek e l lenére az e r e d m é n y j e l e n t ő s részét fej lesztésre fordí that tuk.

A z e r d ő g a z d á l k o d á s t az e rdésze t i ü z e m t e r v szer in t v é g e z z ü k . Saját e r d ő m ű v e l ő (25 fő) , f ak i t e rme lő (6 fő) s z e m é l y z e t ü n k van. R e n d e l k e z ü n k k e l l ő épüle t te l , g é p e k k e l é s fe l szere lésse l , m e l y e k saját t u l a j d o n u n k b a n v a n n a k . F o l y a m a t b a n l é v ő e rdős í t é s 1995 . évben 268 ha, k i t e r m e l é s 4 0 0 0 m , n e v e l ő v á g á s 76 ha.

A z e lmúl t időszak (négy v e g e t á c i ó s idény) tapasztala ta i t é r té­ke lve megá l l ap í tha tó :

- r e n d k í v ü l n e h é z utat te t tünk m e g ( n e m vol t e rdőb i r tokosság i társulat i tö rvény!) a j e l e n á l lapot k i a l aku lásá ig , mer t k e z d e m é ­n y e z ő k é n t senki s e m tudot t t apasz ta la to t á tadni .

- m i n d e n v idék sa já tosságá t , az e g y e s t e l epü lé seken é lők k ia lakul t igényei t , szokása i t , h a g y o m á n y á t m e s s z e m e n ő e n f igye­l embe ke l l venni ;

- fenn kell tar tani az e g y s z e r ű b b é s k i te r jed tebb kapcso la to t a m a g á n - és tá rsas e r d ő k e z e l é s és haszná la t e se t ében ;

- a tu la jdon szen t ségé t n e m c s a k szóva l , h a n e m a g a z d á l k o d á s m e n e t é b e n is t i sz te le tben kell tar tani . Az e rdő tu la jdonossa l min ­den e se tben e lőze te sen egyez te tn i kell a m u n k á k a t , azok kihatá­sát;

- az e r d ő g a z d á l k o d á s t , m in t sajátos t evékenysége t n e m sza­bad a k ö r n y e z e t é b ő l k i szak í tva , attól e l kü lön í t ve végezn i ;

- c s a k e g y m á s t seg í tve , g y ű l ö l k ö d é s né lkü l tudjuk m u n k á n k a t e r e d m é n y e s e n végezn i .

A köze l i é s t ávo labb i j ö v ő várha tó a lakulása : A ma i á l lapot n e m e g y k ia lakul t he lyze t . O l y a n n a g y vá l tozá­

sok várha tók : e rdő - , vad és t e r m é s z e t v é d e l m i tö rvény , kül fö ld iek föld-, e rdővásá r l á s l ehe tősége , p é n z ü g y i s z a b á l y o z á s (lásd e rdő ­felújítás = b e r u h á z á s , tárgyi e s z k ö z ? ) és s o r o l h a t n á m m é g az á tmene te t t o v á b b h ú z ó in t ézkedéseke t .

Kü lön k i e m e l e m az e r d ő , a z e rdő tu l a jdonos s zempon t j ábó l r endk ívü l k e d v e z ő t l e n ha tás t j e l en tő t : a z e r d ő n e k , min t é lőv i lág­nak s é r e l m é r e e lköve te t t k á r o k o z á s t és annak megí té lésé t .

Ezekben a k ö z e l j ö v ő b e n k e d v e z ő i rányú vál tozás t c sak r emé l ­he tünk . D e aki a r e m é n y me l l é a m a g a le l t rekész t enn iakarásá t is adja: tú lé lő l esz !

Az elnök beszámolójá t tartj a

Fotó: dr. Czerny Károly

B í z v á s t val l juk, hogy az e r d ő , d e a n n a k tu la jdonosa (az á l l am is tu la jdonos! ) úr rá tud lenni a he lyze ten . M i ped ig ke l lő e lkö te ­leze t t séggel szo lgá l juk az e rdőt , m i n d n y á j u n k , s a tu la jdonosok j a v á r a , hasznára .

Hozzászóltak még: Temesvári Erik, Bartha László, dr. Czerny Károly, dr. Főidényi Pál, Herczeg Imre, Szálkai Zoltán, Ixidos László, Farkas László, Kapusi Imre.

V á l a s z á b a n dr. Balázs István kifej tet te , h o g y bá rmi lyen nehéz is a he lyze t sok he lyen , m i n d e n k é p p e n a t ö r v é n y e s s é g f igye lem­b e vé te léve l lehet csak el járni . S e h h e z idő ke l l .

A N E F A G Rt. a h e l y s z í n e n árus í to t ta az „ E r d ő g a z d á k k ö n y ­vé" - ! , é s a vásá r l á s l e h e t ő s é g é v e l a meg je len tek t öbb mint fele é l t is .

Pápai Gábor

a A Hargitától a pilisi hegyekig

E z é v a u g u s z t u s á b a n a m a g y a r O r s z á g o s Erdésze t i Egyesü le t pil isi c sopor t j ának m e g h í v á s á r a E rdé lybő l , Harg i ta és K o v á s z n a m e g y é k b ő l n e g y v e n h á r o m m a g y a r és r o m á n erdésze t i s z a k e m b e r j á r t M a g y a r o r s z á g o n .

E n n e k a m e g h í v á s n a k g y ö k e r e i m é g 1994-ig n y ú l n a k vissza , a m i k o r is a két m e g y é n e k n e g y v e n m a g y a r e rdész vol t a v e n d é g e , é lvezhe t t e a s zéke ly e m b e r m e l e g vendégsze re t e t é t .

A kapcso l a t azó ta n e m s z a k a d t m e g , tovább te rebé lyesede t t és e n n e k e r e d m é n y e lett ez a m o s t a n i út .

A K o v á s z n a m e g y e i Ba ró t ró l induló au tóbusz : Seps i szen t ­g y ö r g y - C s í k s z e r e d a - S z é k e l y u d v a r h e l y - S z o v á t a ú tvonala t k ö v e t v e szed te fel u tasai t , és vágot t nek i a hosszú ú tnak , me lynek m a g y a r o r s z á g i e l s ő á l l o m á s a E g e r v á r o s a vol t . Itt Schmotzer András, az O r s z á g o s Erdésze t i E g y e s ü l e t e l n ö k e fogadot t , k ö ­szöntö t t m e l e g szere te t te l ma jd m e g h í v o t t egy g a z d a g o n terített a sz ta lhoz e b é d r e . A z ebéde t köve t t e az egr i vár meg lá toga t á sa . S o k a n k ö z ü l ü n k mos t j á r t a k e lő szö r M a g y a r o r s z á g o n , m é g ke ­v e s e b b e n E g e r b e n . A t ö r t é n e l e m sze le j á r t át v a l a m e n n y i ü n k e t és m i s z é k e l y m a g y a r o k n é m i b ü s z k e s é g g e l néz tünk fel a G á r d o ­nyi G é z a Egri c s i l l agok c í m ű tö r téne lmi r e g é n y b ő l j ó l i smert ha t a lma s falakra é s é l tük át az 1552-es v á r o s t r o m m i n d e n m o z ­zanatá t .

A S z é p a s s z o n y v ö l g y é b e n l é v ő p i n c e v e n d é g l ő b e n , c i g á n y z e ­ne mel le t t el töl töt t b ő s é g e s e s t e b é d u tán m i n d e n k i fáradtan tért n y u g o v ó r a az egr i Jogi Köz igazga t á s i K e r e s k e d e l m i Iskola bent -

l akásának k é n y e l m e s ágya iba , hogy k ip ihen je a hosszú út fára­da lmai t .

Regge l frissen, p i h e n t e n s zép m e l e g n a p s ü t é s b e n indu l tunk a M á t r a h e g y s é g b e , M a g y a r o r s z á g l e g m a g a s a b b a n f ekvő pont jára az 1015 m é t e r m a g a s Kékes t e tő r e . Gyenes István k í s é rőnk e lő­ször a kál i 80 hek tá ros n a g y ü z e m i c s e me te ke r tbe vitt el. Az t m o n d t á k ez M a g y a r o r s z á g egy ik l e g n a g y o b b csemeteker t j e . Év i egymi l l ió c seme té t t e r m e s z t e n e k itt főleg kivi te l i célra . A m i n t Pográny i K á l m á n c s e m e t e k e r t - v e z e t ő m o n d t a , in tenz ív c s e m e t e ­te rmesz tés t fo ly ta tnak , d e n e m m i n d e n g o n d né lkü l , ugyan i s a c seme teke r t az o r szág egy ik c s a p a d é k b a n s zegény v idékén fek­szik, s ez in tenz ív ön tözés t i g é n y e l , ami v i s szaha t az önkö l t s ég re .

Ezt k ö v e t ő e n a M á t r á b a n meg tek in t e t tünk egy ve tővágás al ­k a l m a z á s á v a l lé t rehozot t t e r m é s z e t e s bükkfelújulás t , ma jd az I lona vö lgyében egy m e s t e r s é g e s ú ton létesí tet t lucfenyős fiata­lost, a h o v á hek t á ronkén t t í zezer l uc f enyőcseme té t ül te t tek. M i n d k e t t ő j ó i s ikerült - s z e m e t g y ö n y ö r k ö d t e t ő volt .

A parádfürdő i v e n d é g l ő b e n e l fogyasz to t t k i t ű n ő e b é d után e lbúcsúz tunk mát ra i vendég l á tó ink tó l , S c h m o t z e r András tó l , G y e n e s Is tvántó l , J u n g Lász ló tó l é s a többiek tő l s i rány N a g y k o ­vácsi , ahol öt é j szakán a g r ó f T i s z a Is tván-fé le ka s t é lyban vo l tunk e lszá l láso lva .

Pest ha tá rában m á r vár t Mizik András, aki a h á t r a l é v ő öt n a p o n át a Pilisi P a r k e r d ő g a z d a s á g te rü le tén sz in te m i n d e n h o v á elkísér t b e n n ü n k e t . Igazi h á z i g a z d á n a k b izonyu l t .

A visegrádi e rdésze t te rü le tén Kertész / r i z s e / k a l a u z o l t vég ig , aki m i n d a n n y i u n k a t l enyűgözö t t tö r t éne lmi tudásáva l , i d e g e n v e ­zetői t ehe t ségéve l . O igazán n e m sajnál ta a szót azért , h o g y minden t m e g i s m e r t e s s e n ve lünk , bá r n e m kis e rőfesz í tésébe ke­rült , h o g y h a n g o s b e m o n d ó h i á n y á b a n m i n d e n k i ha l lhassa szavá t az au tóbuszban . V i s e g r á d és k ö r n y é k é n e k i smer te tése , a vár lá to­ga tás c supa tö r t éne lem. A M o g y o r ó - h e g y s ezen be lü l a nyár i tábor, e rde i j á t szó té r , e rde i m ű v e l ő d é s i ház , a vadaspa rk é s egyebek m e g t e k i n t é s e m i n d ú jdonságok vol tak s z á m u n k r a , aho­vá u g y a n c s a k Ker tész Józse f ka lauzo l t e l . E b é d a M o g y o r ó h e ­gyen , majd lá togatás a P a r k e r d ő Rt. közpon t j ában . Itt Zámbó Péter vezé r igazga tó -he lye t t e s tá jékozta tot t a r é szvény tá r sa ság gazdaság i t evékenységé rő l .

A visegrádi füvészker t m e g t e k i n t é s é v e l zár tuk ezt a lá tniva­lókban zsúfolt napo t , m e l y m é g a hosszú u t a k h o z szokot t e rdé ­ly ieket is p róbá ra tet te .

G y ö n y ö r ű k ö r n y e z e t b e n fekszik Koncz Antal e rdé sz szemefé ­nye , a 13,5 hek tá ros füvészker t . An t i n e m kis b ü s z k e s é g g e l beszél t er ről , munká j á ró l , e r e d m é n y e i r ő l , s m i n d a n n y i u n k a t ma­gával ragadot t vendégsze re t e t éve l . A füvészker tben sörrel , hűs í tő i ta lokkal , s ü t e m é n n y e l vendége l t m e g , m iu t án körbe já r tuk és meg tek in te t tük azt.

M á s n a p a ve rő fényes regge l a B u d a i - h e g y s é g b e n találta a csopor to t . Itt a budapes t i e rdésze t m u n k a t á r s a adott i smer te tő t a B u d a i Tá jvéde lmi Körze t rő l . Sa jnos a j á n o s h e g y i k i lá tó ebben az ó rában m é g n e m vol t ny i tva é s így csak a ta lapza táró l tud tunk Budapes t p a n o r á m á j á b a n g y ö n y ö r k ö d n i . Me t róva l m e n t ü n k át a pes t i o lda l ra , h o g y m e g n é z h e s s ü k a múl t s z á z a d végén a Ste indl I m r e tervei a lapján épül t O r s z á g h á z a t .

C ikke ink a sze rzők s z e m é l y e s v é l e m é n y é t tükröz ik , ame ly n e m fel tét lenül azonos a s ze rkesz tőség v é l e m é n y é v e l . A felkérés né lkü l bekü ldö t t kéz i r a toka t és fotókat a sze rkesz ­tőség l ehe tőség szer int g o n d o z z a és köz l i . Kérjük a sze rzőke t , h o g y p o n t o s l akc ímüke t é s a s zemé ly i s z á m u k a t is m e g a d n i sz ívesked jenek .

C s o d á l a t o s a n szép é s l e n y ű g ö z ő vol t m i n d k ívü l , m i n d belül a m a g y a r p a r l a m e n t épü le te .

Kissé k é s v e é r tünk R á c k e v é r e , ahol f i nom halász lével vál tak e b é d r e az ot tani e rdészek a Savoya i -kas t é ly p incehe ly i ségében . L e g t ö b b e n k ö z ü l ü n k itt e t tünk e lőször ha lász leve t . Egyesek kissé c s ípősnek , d e azér t v a l a m e n n y i e n íz le tesnek ta lál tuk.

E b é d után M a k á d o n egy alföldi e rdő t néz tünk m e g a D u n a mellet t . A z ot tani e rdészek ál l í tása szer in t az e r d ő 77 éves és mes t e r s éges ú ton te lepí te t ték, 7 0 % - b a n tö lgyes , 3 0 % - b a n fekete d ióva l . E z utóbbi n e m ő s h o n o s faj M a g y a r o r s z á g o n , de itt nagyon jó l fej lődik és é r t ékes fát ad, és ami igen fontos , t e rmésze tes úton k é p e s felújulni, a m í g a tö lgy n e m .

K íváncs i ak vo l t ak a v é l e m é n y ü n k r e , hogy i lyen he lyze tben mit t ennénk , ha majd az e r d ő vágás a l á j ö n és ú j r ake l l telepíteni .

M i az a rányt a fekete d ió j a v á r a ford í tanánk, de a tölgyet 4 0 % - b a n m i n d e n k é p p m e g h a g y n á n k , h a b á r a z ü z e m t e r v n e m í g y írja e lő .

R á c k e v é n m é g m e g l á t o g a t t u k a szerb o r todox t emplomot r o m á n ko l l égá ink n e m kis ö r ö m é r e , mie lő t t v i s sza indu l tunk vol­na N a g y k o v á c s i b a . M á s n a p k o r á n rege i indul tunk , s a B u d a k e -s z i - P á t y - Z s á m b é k - S z o m o r ú tvona lon köze l í te t tük m e g a Gere ­c se -hegy kele t i -dé lkele t i o lda lán f ekvő bajnai erdészete t , \\xkp-rily Róbert e rdé sze tveze tő tá jékozta tot t az erdészet dolgai ró l , vadásza t i h a g y o m á n y a i r ó l , a gya rma tpusz t a i vadasker t rő l , annak v a d á l l o m á n y á r ó l , az 1856-ban épül t gróf S á n d o r M ó r i c z vadász ­kas té lyró l , majd m e g l á t o g a t t u k a ha las tó mel le t t g y ö n y ö r ű kör­nyeze tben épül t új vadászháza t , ahol i sméte l ten nagy magyar v e n d é g s z e r e t e t b e n vol t r é szünk . E g y ü v e g h ideg sör mellet t beszé lge t tünk el Péntek Gyula vadászmes te r r e l a vadász ta tás módja i ró l .

A z utolsó előtti n a p igen zsúfolt p r o g r a m o t tar togatot t szá­m u n k r a . E s z t e r g o m , vá rosnézés , bazi l ika , királyi vár , kincstár . R e n g e t e g lá tnivaló és é l m é n y , ma jd e b é d a Vaskapu-k i l á tó ven­dég lőben . E b é d u tán lá toga tás a p i l i s m a r ó d e rdésze tné l - D o b o ­g ó k ő . Ki lá tás 7 0 0 mé te r m a g a s b ó l a D u n a k a n y a r r a , az alat tunk e l t e rü lő g y ö n y ö r ű tájra. És köve tkeze t t a H a m v a s k ő i (Mik lósde­ák vö lgy i ) búcsúvacso ra , sá tor alatt t ábor tűz mellet t a h a m v a s k ő i v a d á s z h á z előtt .

E h a v i s z á m u n k s z e r z ő i

Andrés i Pál Szak i sko l a Á s o t t h a l o m A g ó c s József E F E S o p r o n C e b e Zol tán e r d ő m é r n ö k S z o m b a t h e l y C s ó k a G y ö r g y E R T I B u d a p e s t Csány i S á n d o r e rdész G ö d ö l l ő D a u n e r M á r t o n F M B u d a p o e s t E rdős Lász ló e r d ő m é r n ö k Budapes t Frő l ich A n d r á s S z a k i s k o l a Á s o t t h a l o m Gál István e r d ő m é r n ö k K o m l ó Gács i Zsol t M T A V E A B titkár J e r ö m c R e n é e r d ő m é r n ö k Budapes t Pápa i G á b o r O E E Budapes t R e m é n y f y Lász ló e r d ő m é r n ö k Eger-R o l a n d M i g e n d e e r d ő m é r n ö k N é m e t o r s z á g S c h a l k h á z Lipót e r d é s z Misko l c S z e l e k o v s z k y Lász ló fő tanácsos B é k é s c s a b a Szodfr idt Is tván E F E S o p r o n T o m p a Káro ly E F E S o p r o n Tó th Lász ló e r d ő m é r n ö k S z e m e r e

O

A lapban alá í rás né lkül m e g j e l e n ő fo tókat Pápai G á b o r ké­szí tet te .

Zene - t ánc , k i t ű n ő hangula t , e rdész - és széke ly h i m n u s z . Fe ­lej thetet len k é p és é l m é n y egyarán t . Szép vol t az a hét. S hogy ilyen vol t . azt köszön jük nek tek m a g y a r e rdészek , akik hozzáse ­gí te t te tek ehhez az ú thoz , h o g y t a l á lkozásunk lehetet t e g y m á s s a l , t ö r t éne l emmel , hegyekke l , e r d ő k k e l és e m b e r e k k e l .

Antal Jenő Báró t

• A za laegerszeg i hely i c s o p o r t n á l két r e n d e z v é n y r e kerül t sor

a köze lmú l tban . Szakma i konzu l t ác ióva l egybekö tö t t e lőadás t tartott dr. Mé­

száros Károly tanszékvezető kolléga az „Erdőérlékszcimílás" aktuális problémaköréből. A napjainkban lezajló tulajdonválto­zások, erdőpusztulások, az erdőgazdálkodás egy bizonyos idő­szakra (pl. üzemtervi ciklus) vonatkozó eredményének lemérése mindinkább előtérbe helyezi az erdő értékelését. Sajnos a hall­gatóság többsége az alma mater kapuját úgy hagyta el, hogy nem részesült e teriilet alapos ismeretével, mivel 1952-ben megszűnt az egyetemi képzése. Örvendetes, hogy egyetemünkön szakmér­nök-jellegit tanfolyam keretei között mélyülhetnek el az erdőér-tékszámílás örökérvényű és új információiban.

A ké tnapos t a n u l m á n y ú t alatt vá l toza tos és gazdag , de gyor­sított tempójú p r o g r a m b a n volt r é sze t a g s á g u n k n a k . E l ső nap a Fe r tő -Hanság N P . , a D é l - H a n s á g te rü le tének neveze t e s része ive l (Öntésmajor i m ú z e u m , Esz t e rházy madá rvá r t a , S a r r ó d - K ó c s a g -vár stb.) i smerked tünk m e g Szalui Imre ka l auzo lá sáva l , ma jd délután Molnár Ákos i gazga tó várta S o p r o n b a n t á r saságunka t . Á k o s bará tunk n e m c s a k a T Á E G Rt. H e g y v i d é k i Erdésze tének területén nagy mére te t ö l t ő lúc fenyőpusz tu lá s he lysz ínéve l és oka iva l , az Rt. és ágaza tunk aktuál is p rob l émá inak bonco lga tá ­sával , h a n e m a neveze tes sopron i b a b o s p o g á c s a recept jének u tó ­lagos pos tázásáva l is e m l é k e z e t e s s é tet te t a n u l m á n y u t u n k a t .

M á s n a p egy l azább , e l sőso rban kul túr tör téne t i i s m e r k e d ő bé ­csi úttal fejeztük be k i r ándu l á sunka t .

Miiller Géza

• A sárospatak i he ly i c s o p o r t Füzé ren tar tot ta m u n k a t e r v sze­

n t i t anácskozásá t , m e l y n e k nap i rendjén két ak tuá l i s t éma szere­pelt .

E l sőkén t Cserép János, az É s z a k e r d ő Rt. vezé r igazga tó ja tartott e lőadás t : „Az Erdésze t i Igazga tóságok , az E rdőb i r t okos ­sági Társu la tok és e g y é b e r d ő g a z d á l k o d ó szerveze tek kapcso la ­tának h e l y z e t e " c í m m e l .

Fe lkér t h o z z á s z ó l ó k é n t Kovács Gergely, a H e g y k ö z i V S z e l n ö k e fejtette ki gondola ta i t .

C s e r é p úr röv id tör ténet i b e v e z e t ő j é b e n b e m u t a t t a az Rt. joge lőd jének és az e rdőb i r tokosság i t á r su la toknak e g y e n r a n g ú ­nak éppen n e m n e v e z h e t ő kapcso la tá t . Ezt a helyzete t a társa­da lmi-pol i t ika i vá l tozások m e g h a l a d t á k , m a m á r k izá ró lag a kö l c sönös e lőnyökön a lapuló e g y ü t t m ű k ö d é s n e k van j ö v ő j e -hangsú lyoz ta az e lőadó .

A z e g y ü t t m ű k ö d é s ke re t ében az É s z a k e r d ő közpon t i k e r e s k e -de lnú sze rveze te és az erdészet i i g a z g a t ó s á g o k ké sz ségge l á l lnak a m á r r é g e b b e n mega laku l t , és az ú jonnan m e g a l a k u l ó társult e r d ő g a z d á l k o d ó k , va lamin t a m a g á n e r d ő - g a z d á l k o d ó k r ende lke ­zésére . E n n e k során k i zá ró l ag üzlet i a l apon - a t isztes haszon r e m é n y é b e n - , a fapiaci , de e g y é b szakmai i smere tek r ende lke ­zésre bocsá tásá ra az Rt . szakgárdá ja készen áll. T ö b b e n hozzászó l t ak a t é m á h o z , a m i b ő l k iderül t , h o g y s é m á k b a n

n e m lehet g o n d o l k o d n i , e g y adot t k ö z ö s s é g és a h a g y o m á n y o k fogják m e g h a t á r o z n i e g y - e g y é rdekcsopor t e rdőgazdá lkodás i formáját .

Más ik t éma az „ E r d ő t ö r v é n y - t e r v e z e t " vol t , m e l y n e k v i tave­ze tésé t Fehér István, a H C S gazdaság i veze tő je tartot ta , aki a l egu tóbb i ( s z e p t e m b e r 12-i k e l t e z é s ű ) tö rvény te rveze te t muta t t a be . (Sa jnos v a l a m e n n y i r é s z t v e v ő s z á m á r a - anyag i okok miat t - n e m tud tuk e lőze tesen el jut ta tni az anyago t . ) A v a l a m e n n y i ü n k jövőjét - n e m csak a s z a k m á b a n d o l g o z ó k é t - l ényegesen befo­lyáso ló l e e n d ő tö rvény az e rdők rő l , é l é n k e n foglalkozta t ja szak-k ö z ö s s é g ü n k e t , v é l e m é n y ü n k n e k ezen a f ó r u m o n is többen han­got ad tak .

H o z z á s z ó l á s o k , k é r d é s e k hangzo t t ak e l , és bá r n e m volt napi ­r enden a vadásza t é s v a d g a z d á l k o d á s - min t szo rosan k a p c s o l ó d ó szakterüle t , ebben a k ö r b e n is szóbajöt t .

Meg t i sz t e l t e j e l en l é t éve l és akt ív r é szvé te l éve l c sopo r t r endez ­v é n y ü n k e t Steiner József úr, E g y e s ü l e t ü n k o r szágos a le lnöke , aki mindké t t é m a k ö r b e n segí te t te hozzászó lá sa iva l e l igazodásunka t .

Köszöne t illeti a sz íves vendég lá t á sé r t - a ke l l em es k ö r n y e z e t b iz tos í tásáér t - a ház igazda fűzéri Po lgá rmes te r i Hivatal t .

Pálmai István

a N a g y részvét te l t eme t t ék el E s z t e r g o m b a n s z e p t e m b e r 28-án

VIDA Z O L T Á N oki. e r d ő m é r n ö k ö t , akit B á n ó Lász ló búcsúz ­tatott:

K e d v e s j ó Zol i B á t y á m ! Rava ta l e lőt t állni é s b ú c s ú b e s z é d e t m o n d a n i n e m c s a k n a g y

megt i sz te l te tés t j e l e n t ő , h a n e m n a g y le lk ierőt i g é n y l ő m e g b í z a ­tás is . N e m c s o d a , hogy e r d é s z bá tyá id , k o r o s z t á l y o d m i n d e g y i k e m á s - m á s foga lmazássa l , de u g y a n a z t m o n d t a : V ida Zol i tól bú­csúzn i? N e m vá l l a lom. N e m t u d n á m v é g i g m o n d a n i .

Én s e m vá l l a lom, h o g y é l ő szóva l szóljak H o z z á d , mer t én m é g e lkezden i s e m t u d n á m .

D e mi t is mond jak? Itt áll kö rü lö t t ed az e g é s z o rszág e rdész­képv i se le te . V a l a m e n n y i e n T ő l e d b ú c s ú z n a k . Hang t a l anu l , gon­do la tban .

A felvidéki N a g y k e s z i b e n 1931-ben születet t k i s g y e r m e k megíz le l i a K á r p á t - m e d e n c e nemze t i s ég i pol i t iká jának legsöté­tebb évei t . E g é s z e n add ig , amíg e g é s z csa ládjá t k i n e m te lepí t ik B é k é s m e g y é b e . K ö z é p i s k o l a i t a n u l m á n y a i u tán felveszik a sop­roni E r d ő m é r n ö k i Fő i sko lá ra . D ip lomá já t m e g k a p v a állást vállal a Pil is i Á l l ami E r d ő g a z d a s á g n á l , majd egy életet v é g i g d o l g o z v a u g y a n o n n a n nyugd í jba m e g y .

E g y e g é s z m u n k á s élet e g y műé r t : a pi l is i e rdőkér t . M é g s e m ez az igazi mé l t a t á s . N i n c s o lyan e m b e r , aki e g é s z é le tében csak jót tett, ak inek ne l ennének kr i t ikusa i , akik n e m lá tnának m á s ­hogy több minden t . Mié r t é p p e n T e l enné l k ivé te l?

A T e igazi mél ta tásod: T e vol tá l az , aki m ind ig több m u n k á t végez té l , m in t a m e n n y i t egy e m b e r r e szabnak . T e voltál az , aki előtt n a g y o n m e s s z e állt az a szó , hogy : lehete t len . T e voltál az az e m b e r , aki az élet l e g n a g y o b b ba jában is , a l e g k e m é n y e b b m u n k á b a n is színt , ízt , kedve t , v i d á m s á g o t tudtál t e remteni . El lehet felejteni a szepezd i v i k e n d e k e t ? A Z o l t á n - n a p p a l e g y b e k ö ­tött nőnap i ü n n e p s é g e k e t ? A t a rokkcsa t áka t ? A szakes té lyeke t? Pedig e p r o g r a m o k csak sz i l ánkny i r é szé t képez t ék é le tünknek , de m i n d e z e k úgy szőt ték át m u n k á s napja inkat , h o g y é lveze tessé tették azt. H a v a l a m i k o r é r téke ln i lehet mindez t , é p p e n napja ink­ban lehet , a m i k o r a lelket m e g t ö r ő k ö z ö n y ö s s é g , k i l á tás ta lanság , k e d v e t l e n s é g egy o r szágny i n é p r e ráül .

Nem szeretnélek én hamisan csengő szavakkal méltatni. Hány konfliktusunk volt!

Az egyik alkalmával - délután történt - úgy vágtam a földre a bukósisakom, hogy újat kellett vételeznem. Majd utána rövide­sen kocsiba ültünk és együtt utaztunk Dorogra bányász szakes-télyre. Aszakeslély után természetes volt, hogy Nálatok aludtam. Rozika! - keltetted fel feleséged úgy hajnali háromkor - ágyazz meg Lacinak, nálunk alszik.

Mi ez, ha nem tanúságtétel az élet igaz értékei mellett'.' A barátság, a kollegialitás mellett?

Az egész ország erdész-gépész gárdája elismerte szakmai tevékenységedet, de nekem mégis többet jelentett Benned, hogy hajdani legénylakásom ablakaira saját elhatározásodból Tc varr­tál elsötétítő függönyöket.

Ha Te tagja voltál egy tarokkpartinak, akkor lehetett akármi­lyen rossz a lapjárás, az a parti élvezetes volt. Hiszem, tudom, hogy tarokkos barátaid, amíg élnek, a jövőben kontra négy császárt hallván - melyet életed során egy alkalommal sem hagytál ki - Rád fognak gondolni. Ott és akkor, a játék közepén.

Az Erdőmérnöki Főiskolán erdőművelési szakon vége/tél. mégis fahasználóként, majd gépészként élted le életed legna­gyobb részét. Otthon voltál az erdőgazdálkodás minden ágában. Szerettél vadászni. Büszke voltál arra, hogy erdész vagy. Hogy a magyar erdészkar tagja vagy. Ezért most. amikor munkatársaid nevében, a Pilisi Parkerdő dolgozói nevében elbúcsúzom Tőled Zoli bátyó, és amikor a Jóistent arra kérem, hogy adja meg Neked az örök nyugodalmat, akkor búcsúmat csakis az erdész, himnusz harmadik versszakának soraival fejezhetem be:

Bükkfák smaragdja sápadoz halk őszi lombokon. Ha ballag már a vén idő az ősi dombokon. Eltávozóban int felém munkám és életem. Örökre nyugodalmat ád az erdő énnekem.

• A Kőszegi-hegység erdeinek egyik

legkiválóbb erdésze - PINTÉR GYULA - Bedő-díjas erdész eltávo-

íffmm zott körünkből. Életének hetven évé-W jf* «•>, I bői ötvenet az erdők szeretete és szol-

í gálata töltött ki. Nála nemvoltszabad-a t C-> nap. sem hétvége - a Stájer-házi er-

*p»- dészkerülethen mindig meg lehetett

Kik. .JL l a l i í l n i' ^ ^ f H H H H ^ ^ ^ ^ Négy ment nyugdíjba, de

ÉShL j í ü k jHfl ugyanolyan töretlen aktivitással dol-IHHHl gozolt, csakúgy, mint az ezt megelőző

46 évben. A Kőszeg-hegyi bükk felújítóvágások és nevelővágások

egyik legnagyobb tudású gyakorlati szakemberét vesztettük el halálával.

Segítőkészségéért, egyenességéérl és szókimondásáért szeret­ve tiszteltük, sőt példaképként állíthattuk az utána jövő erdész­nemzedékek elé, mind emberi, mind szakmai vonatkozásban.

Nem csak kollégái, barátai, ismerősei, de szeretett erdei is mélységesen gyászolják halálát.

Bejczy Péter

• RÓZSAI REZSŐ erdőmérnök életének 50. évében. 1995.

június 6-án örökre elköltözött közülünk. Halála megakadályozta abban, hogy életpályája kiteljesedjen,

mégis gazdag szakmai tevékenységet hagyott maga után.

1945-ben születelt Alsólendván, gyermekkorát, iskolai éveit azonban Sümegen töltötte. Ott is érettségizett a Kisfaludy Gim­náziumban 1964-ben, majd következett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, ahol 1970-ben szerezte meg oklevelét. Édesap­ja korai halála miatt nehéz diákévei voltak. így anyagi gondjain a keszthelyi Állami Erdőgazdasággal kötött társadalmi ösztön­díjjal igyekezett segíteni.

Pályáját az akkor létrehozott BEFAG ugodi erdészeténél kezdte mint erdőművelési műszaki vezető, majd 1980-ban kine­vezést nyert a bakonybéli erdészethez erdészetvezetőnek.

Mindig is az erdőművelés és a vadászat érdekelte, így beosz­tása, munkaköre szerencsésen találkozott érdeklődési körével. Előszeretettel járta a Bakonyt, amelynek nevezetességeivel igye­kezet! barátait, munkatársait is megismertetni. Szenvedélyesen segített dr. Mayer Antal professzor úrnak a Bakony népies elne­vezéseinek felkutatásában. Az egyetemi és technikusi szakmai tanulmányutak kiváló szervezője és vezetője volt, sokszor meg­pihent vendégeivel az általa oly kedvesnek tartott Forrasztókő-nél. a Bakonyban kísérletképpen létesített exótakertben. Munká­ját dicséri a bükkös felújító vágások szakszerű kezelése, melyek eredményeivel ma már büszkén dicsekedhetnek utódai. A kollé­gái közt elsőként szerezte meg az erdészeti növényvédelmi szak­mérnöki képesítést, és érdeklődése innen az erdővédelem irányá­ban kiszélesedve, aktív részese volt a gépesített és légi vegysze­res erdészeti növényvédelem megszervezésének és terjesztésé­nek.

Haláláig tagja volt az OEE Erdővédelmi Szakosztályának. A vadászatot mindig is szerette, így nem csoda, hogy nagy lelkese­déssel támogatta az új vadfajták (dám, muflon) betelepítését és elterjesztését a Bakonyban. Nem kis része volt abban, hogy máig emlegetett és jegyzett vaddisznó-hajtó vadászatok szervezője­ként is közreműködött.

Erdészetvezetői tevékenysége ráirányította figyelmét a mű­szaki leendőkre is. A bakonybéli erdészet területén több kilomé­ter utal építtetett és portalanított, rendbehozatta és működtette a vadászházakat, igényesen kialakította az erdészeti székházat és környezetét. Támogatója és propagandistája lett a Bakonybélben kialakítandó erdészeti múzeumnak.

Tevékeny munkájának folytatásában megakadályozta beteg­sége, amellyel már nem tudott úgy megbirkózni, mint szakmai feladataival.

Csendben temettük el, barátai, pályatársai, hozzátartozói és tisztelői jelenlétében a bakonybéli temetőben. Végső nyughelyét a Bakonyban találta meg, ahol alkotó tevékenységét kifejtette, és amit mindennél jobban tisztelt és szeretett. Az egyesületnek 1970-től haláláig tagja volt.

Matyasovszky Albert

Fájdalommal kellett tudomásul vennünk, hogy SIMON J Ó ­ZSEF erdőmérnök szeptember 16-án eltávozott közülünk. 53 éves volt.

1960 óta állt a Vértes szolgálatában. 1967 óta okleveles erdő-mérnökként dolgozott az erdőgazdaságnál, majd 1972-től a pusz-tavámi erdészetnél erdészetvezetői beosztásban szolgált.

Az erdőgazdálkodás kivételes egyénisége volt. Határozottsá­ga, felkészültsége és egyenessége miatt nagy tisztelet övezte a vállalaton belül és azon kívül is. Munkássága megkezdése óta tagja volt az OEE-nek, 1994-ben a Vadgazdálkodási Szakosz­tályba is bekerült, de a gyilkos kór már nem engedte, hogy ezen a területen is segítse a szakmát.

Ahogy élt, úgy viselte betegségét is - bizakodva, keményen, jajszó nélkül. Sok százan kísértük utolsó útjára.

Vértes Erdészeti és Faipari Rt.