erdészettörténeti közlemények xix.epa.niif.hu/02400/02451/00034/pdf/epa02451...szakvizsga...

ErdészettörténetiKözlemények

XIX.

Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya

1995.

íf

Szerkesztette: dr. Oroszi Sándor

ISSN 0866-3181

Felelős kiadó: dr. Oroszi Sándor,

az OEE Erdészettörténeti Szakosztály elnöke

A sorozat kötetei megrendelhetők a szerkesztő címén: 1367 Budapest 5., Pf. 129.

Műszaki szerkesztés: Sébor és Tsa., Budapest Nyomdai munkák: Diós Nyomda, Budapest

Tartalom

Dr. Kollwentz Ödön:Az alsó- és középfokú

vadászati szakoktatás története 5

Dr. Kollwentz Ödön:Az erdőgazdasági szakmunkásképzés

története 1965-től napjainkig 27

Dr. Kollwentz Ödön:A Déldunántúli Erdészeti és

Vadászati Egyesület története 61

Oláh Anna:Bolyai Farkas erdészeti munkássága

98

Dr. Bencze Lajos:A vadaskertek jelentősége

121

Borsó Zoltán - dr. Kovács János:Egy vértesi erdészdinasztia

152

Az alsó- és középfokú vadászati szakoktatás története

Dr. Kollwentz Ödön

Minthogy a vad - főként a csülkös vad - élettere az erdő, az erdészeti szakoktatás történetéhez a vadászati szakoktatásé elválaszthatatlanul hozzá tartozik.

A múlt század utolsó negyedéig nem beszélhetünk hazai rendszeres alsó- és középfokú vadászati szakoktatásról. Mégis meg kell emlékeznünk arról, hogy a keszthelyi Georgikon mellett 1806- 1848 között működött Erdei és Vadász Oskolában az erdészetivel együtt vadászati oktatás is zajlott. Tananyaga az erdészetivel tökéletesen megegyezett. A vadásztanulók élelmezéséről és ruházatáról - az uradalom terhére - a gyakorlatvezetőjük gondoskodott. Érdemes megemlíteni, hogy öltözetük - a vadászat fontosságát hangsúlyozva - igen változatos és gazdag volt: 2 db veres lajbi, egy téli és egy nyári lovaglónadrág, egy-egy kalap, téli süveg, vörös posztó kucsma, egy pár sarkantyú, két fehér ruha, három pár új csizma és két fejelés, egy nyári nadrág, egy „jankerl" irhás mente.

Az uradalmakban ebben az időben a vadászat irányítását az erdészeti akadémiát végzettek, illetve a Monarchiához tartozó Ausztriából és Csehországból származó, középfokú végzettséggel rendelkező „jágerek" látták el. A vadászati segédszemélyzetet a vadászterületek tulajdonosainak vagy bérlőinek szolgálatában állott „vadászcselédek" és a vadgondozásra, vadászterület őrzésére alkalmazott „cselédek" alkották (1883. évi XXIII. te.).

A segédszemélyzet szervezett vadászati oktatása az 1883-ban Ásotthalmán megnyílt erdőőri szakiskolában kezdődött. „A 2 éves tanfolyam alatt a tanulóknak előadatnak az erdészeti és vadászati alapismeretek oly terjedelemben, amennyire azt erdőőrnek, ki egyúttal vadőr is, tudni kell..."111 Az okszerű vadgazdálkodás azonban sokkal nagyobb szakképzett segédszemélyzetet kívánt, ezért a földművelésügyi miniszter a vadőri vizsgák tárgyában kiadott 40086-1/1893. számú rendeletével „Vadőri Vizsgálóbizott

5

ság"-ot rendszeresített.121 A rendelet kimondja, hogy „a vadőri szolgálatban való jártasságnak igazolhatása tekintetéből... a belügyminiszter úrral egyetértőleg elhatároztam, hogy az erdőőri vizsgákkal kapcsolatos vadőri vizsgák tartassanak és a vadászatnál alkalmazást kereső egyének... a múlhatatlanul szükséges tudnivalókat a szolgálat érdekében elsajátítsák" Ezeket a vadőri vizsgákat évenként egyszer a kijelölt erdőigazgatóságok székhelyein tartották, először 1893. október 23-án.

A vizsgára jelentkezőknek igazolniuk kellett, hogy „írni, olvasni és a négy közönséges számművelet szerint számolni tudnak, és legalább három évig szakadatlanul vadászati gyakorlati szolgálatban állottak, feddhetetlen magaviseletűek, 20. életévüket betöltötték" továbbá orvosi bizonyítvánnyal azt, hogy vadőri szolgálatra alkalmasak. A vadőri vizsgára a folyamodványokat az erdőfelügyelők gyűjtötték és továbbították.

A Vadőri Vizsgálóbizottság az elnökből, egy bizottsági tagból és a földművelésügyi miniszter által - az Országos Vadászati Védegylet és a királyi erdőfelügyelőség véleményének meghallgatása után - kirendelt tagból állt. A vizsga tárgya a következő volt: „Amit a vadőrnek a vadőri szolgálat sikeres teljesítéséhez tudnia kell" A vizsga megkezdése előtt a jelentkezőknek a bizottsági elnök kezeihez 5 forintot, illetve 10 koronát kellett fizetniük. A vizsga lefolytatásával kapcsolatban: „A szóbeli és az írásbeli együtt tartatik. Az összes jelentkezők a vizsgálóbizottság elnöke által megállapított egyazon kérdésre felelnek" Az eredményesen letett vizsgát a bizottság elnöke és a két vizsgálóbiztos által aláírt „Vadőri Vizsgálat Bizonyítványa" igazolta. A millennium évében, 1896-ban a vadőri vizsgákat Budapesten, Pozsonyban, Kolozsvárott és Szombathelyen tartották.131

Minthogy a vadőri szolgálatot teljesítők hatósági-közegi feladatot láttak el, a vizsgázott vadőrök részére a földművelésügyi miniszter 1911-ben a vadőri esküt (19426/1911. FM sz. rend.), majd 1912-ben a vadőri jelvény viselését (23952/1912. FM sz. rend.) rendszeresítette. Azok viszont, akik a a 40086-1/1893. FM sz. rendelet szerinti „vadőri vizsgával nem bírnak, FELESKETETT VADŐR felírású bádog jelvényt nem viselhetik, bár a rendelet életbe lépése előtt tettek esküt".141

6

Az első önálló vadőri iskolát 1916-ban a Rokkantügyi Hivatal (féléves tanulmányi idővel) Bián a háborúban megrokkantak részére szervezte meg. Az iskola 1917-ig önállóan, attól fogva pedig az erdőőri szakiskolával összekapcsoltan Erdőőri és Vadőri Szakiskolaként működött. Erre a „Biai vadőri szakiskolát végzett rokkantaknak vadőri jelvénnyel való ellátása és ezen szakiskola beszüntetése tárgyában hozott 244/II/B -1918. FM sz. rendelet vonatkozik:" ...a Rokkantügyi Hivatal által Bián (Pest vármegye) fenntartott féléves vadőri tanfolyam vezetősége által kiadott bizonyítványokkal bíró vadőrök, amennyiben a 19426/1911. számú itteni rendeletben körülírt esküt letették, szintén ellátandók a most idézett 23952/1912. számú itteni rendeletben említett vadőri jelvénnyel.

Értesítem továbbá, hogy a most említett rokkantügyi vadőri szakiskolát az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke velem egyetértőleg múlt, 1917. év október havában beszüntette: a helyett azonban a már meglévő magyar királyi erdőőri szakiskolákkal szerves kapcsolatban magyar királyi vadőri szakiskolákat rendszeresítettem egy egész évre terjedő tanfolyamokkal, melyek működésüket már a múlt év őszén megkezdték, s elsősorban arra vannak hivatva, hogy vadőri szolgálatra alkalmas rokkantakat az élet követelményeinek megfelelően képezzenek. Az ezen m. kir. vadőri szakiskolákba való felvétel módozatait mindenkor a tanév kezdete előtt fogom megfelelő módon közzétenni. Budapest, 1918. március 3-án "J5)

A megalakult, illetve erdőőri és vadőri szakiskolákká egyéves tanulmányi idővel átszervezett kétéves erdőőri szakiskolákban a vadászat elméleti és gyakorlati oktatására nagy súlyt kellett helyezni (15304/1920. FM sz. rend.). A vadászati, vadtenyésztési és fegyvertani ismereteken kívül ebidomítást is tanultak.

1925-től a vadőri vizsga letételét a földművelésügyi miniszter - a Vadőri Vizsgálóbizottság egyidejű megszüntetésével - Erdőőri Szakvizsga Bizottság előtt rendelte el (4481/1925. FM sz. rend.).

A földművelésügyi miniszter 1927-ben a 42962/1927/1-1. számú rendeletével a debreceni, miskolci, kaposvári, gödöllői és a győri erdőigazgatóságoknál megtartandó vadőri vizsgát hirdette

7

meg. Ugyanakkor négyhetes, nem kötelező, díjmentes előkészítő tanfolyamot is meghirdetett. A vizsgára az erdőigazgatóságnál kellett jelentkezni. A vizsgára bocsátás feltételei: az elemi népiskola négy osztályának sikeres elvégzése, három éves megszakítás nélküli vadgazdasági gyakorlat, feddhetetlen előélet, a 20. életév betöltése. A szolgálati bizonyítványt erdőmérnöknek kellett kiállítania, a jelentkezők alkalmaztatását a szolgálati helyre illetékes erdőfelügyelő igazolta. A tanfolyamra külön kellett jelentkezni, szállást az erdőigazgatóság biztosított, élelmezésről és ágyneműről a jelentkezőnek kellett gondoskodnia. Aszállással kapcsolatos apróbb kiadások (világítás, takarítás stb.) fedezésére a jelentkezőnek a tanfolyam kezdetekor az erdőigazgatóság pénztáránál 4 pengőt kellett befizetnie, amelyből az esetleg fennmaradó összeget visszafizették.16!

A vadászterületek tulajdonosai és a vadászbérlők nem tartották kielégítőnek az erdőőri és vadőri szakiskolákból kikerültek vadászati szakismereteit, ezért 1930-ban a Magyar Vadászújságban részletes javaslatot közöltek a szakiskolákban tanítandó vadászati anyagra vonatkozóan, 1932-ben pedig éles támadást indítottak az erdőőri és vadőri szakiskolák ellen, „El kell választani a vadőrök szakoktatását és vizsgáztatását az erdőőrökétől" címmel.171

Az 1935. évi IV. te. alapján felállított alerdész szakiskolákban ugyan az erdészeti tárgyak oktatása volt a súlypontos, de teljesülhetett a „vadászurak" kívánsága is, mert a földművelésügyi miniszter 72117/1936. számú rendeletével a vadőri szakvizsgákról, 72299/1936. számú rendeletében pedig a kötelező vadőri tanfolyamokról intézkedett. E rendeletek szerint a vadőri vizsgára bocsátás feltételei: magyar állampolgárság, az elemi népiskola négy osztályának sikeres elvégzése, három éven át megszakítás nélküli vadászati gyakorlati szolgálat, a 20. életév betöltése, feddhetetlen életmód, testi és szellemi alkalmasság (orvosi bizonyítvánnyal igazoltan), végül a szakvizsgát megelőző tanfolyamon való kötelező részvétel.

A kötelező kéthetes vadőri tanfolyam tematikáját az 1. sz. melléklet közli.

8

Az előkészítő tanfolyam naponta négyórás elméleti előadásból és délutánonként gyakorlati oktatásból állt. A rendelet a tanfolyam részletes óratervét is szabályozta.

A tanfolyam végén háromtagú vizsgabizottság előtt írásbeli és szóbeli részből álló vizsgát kellett tenni, amiről Vadőri Bizonyítványt állítottak ki. A vizsgabizottság egyik tagjának oki. erdőmérnöknek kellett lennie.

Az első - az augusztus hó 18-án kelt 72117/1936/I-B-2. FM számú rendelet szerinti-vizsgát október 15-17 között Gödöllőn, a M. Kir. Vadászati Hivatalnál tartották meg. A jelentkezőknek bélyegköteles kérvényüket a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium vadászati osztályához kellett benyújtaniuk. A rendelet a gyakorlati szolgálat igazolását annyiban szorította meg, hogy a három éves megszakítás nélküli szolgálatot „megfelelően gondozott vadászterületen" kellett letölteni. Az erről szóló igazolást „azon vadászterület tulajdonosa (megbízottja), illetve bérlője állítja ki, akinél [a jelentkezők] alkalmazásban állnak. A bizonyítványban foglaltakat az illetékes járási vadászati tudósítóval, vagy szükség esetén a községi elöljárósággal igazoltatni kell"

A vizsgadíj 30 pengő volt, amelyet a vizsgabizottság elnökének kezeihez kellett lefizetni. A lakásról és az élelmezésről mind a tanfolyam, mind a szakvizsga tartama alatt a hallgatók maguk tartoztak gondoskodni.181

A második világháború eseményeinek következtében hazánkban a vadállomány a minimumra csökkent. 1945 után a vadászat szerepe is megváltozott. Megszűntek a nagybirtokok és ezzel együtt az urasági vadászterületek, az egyéni vadászbérletek; az eddigi - főleg úri - vadászok vadászfegyvereit bevonták, és új vadásztársaságok alakultak, amelyek tagjai főként fizikai dolgozókból és vezető párttagokból verbuválódtak. Csaknem egy évtized kellett ahhoz, hogy a vad a megfelelő létszámot elérje, ezalatt a vadászok feladata inkább a vadóvás, mint a vadászat volt. Az új vadászoknak a szakmába való bevezetése a megyei fővadászok feladata volt, akiket még a múltban képeztek ki. Szakképzett vadőrök akkor már alig voltak szolgálatban. A vadgazdálkodás színvonalának emelése érdekében 1957-ben a Népköztársaság

9

Elnöki Tanácsának 43. számú törvényerejű rendelete kötelezte a vadőröket, hogy vadőri szaktanfolyamon vegyenek részt. Ezt követte az 5/1958. FM sz. rendelet, amely a vadőrök vizsgáztatását úgy szabályozta, hogy az állami vadőri szakvizsga előtt hét hónapon át havi egy munkanapon elméleti és gyakorlati vadászati oktatásban kellett részt venniük. A tananyag Szederjei Ákos: „Vadgazdálkodási alapismeretek" c. munkája és a „ Vadászatrendezési tudnivalók" c. OEF kiadvány volt.

A vadőri szakvizsga elméleti és gyakorlati részből állt, amit az FM, illetve az OEF vezetője által kinevezett vizsgabizottság előtt kellett letenni (6/1958. OEF sz. rend.). Ilyen vizsgabizottságot minden megyében alakítani kellett (10/1971. MÉM sz. rend.).

Ugyanezek a rendeletek szabályozták a vadásztársaságok tagjainak (a vadászoknak) az oktatását és vizsgáztatását is.

Az országos erdészeti főigazgató a szakvizsgázott vadőrök részére erdészeti szakképzettség megszerzését rendelte el. Az erdő- gazdaságokban tartott előkészítő oktatás után három tagból álló helyi vizsgabizottság előtt kellett vizsgát tenni. A vizsgát sikerrel kiálltaknak 1960 decemberében egy központi vizsgabizottság előtt, Budapesten kellett újabb vizsgát tenniük.

A hazai értékes trófeás vad a hatvanas évek közepére már annyira felszaporodott, hogy az erdőgazdálkodásban tetemes károkat okozott, ugyanakkor a nyugat-európai vadászok számára a magyarországi vadászat anyagilag előnyös, trófea és vadászélmény szempontjából pedig kiemelkedően jó volt. A vadászurak kísérésére szakmailag jól képzett - lehetőleg idegennyelv-tudás- sal rendelkező - hivatásos vadászokra volt szükség. Erre azonban még néhány évig várni kellett. Sikeres megoldást jelentett a vadászati szolgálatot kedvelő erdésztechnikusok hivatásos vadászként való alkalmazása.

Avadász-vadtenyésztőszakmunkások iskolai képzése az 1963-ban alapított szombathely-oladi szakmunkásképző iskolában kezdődött. Az először végzettek 1965-ben kaptak bizonyítványt.*9’ 1967- ben a Balatonboglári Mezőgazdasági Szakiskola a Balatonnagy- bereki Állami Gazdasághoz kihelyezett osztályában öthónapos vadászképző szakiskolát szervezett.

10

A hivatásos vadászok képzése az előképzettségtől függően folyt - az érettségizettek számára egyik évig, egyébként három évig. Az iskolába való felvétel sikeresen kiállt képességvizsgálat alapján történt. Ez orvosi egészségügyi vizsgálatból (látás-, hallás-, reflexióvizsgálat), továbbá a gyors elhatározóképesség és a hivatásszeretet vizsgálatából állt. Az oktatás a 28/1971. MÉM számú rendeletben rögzített órarend szerint történt. Az órarendeket a 2. és 3. számú mellékletek tartalmazzák. A tanévek első féléveiben főként elméleti, második féléveiben főként gyakorlati órákat tartottak. A fenti rendelet szerinti oktatás 1971 őszén a szombathely- oladi szakmunkásképző iskolában indult. A középiskolát végzettek részére szervezett tanfolyamon az óratervet a következő eltérésekkel kellett alkalmazni: a közismereti órák közül csak a testnevelés és az osztályfőnöki óra maradt kötelező, s a szakmai tárgyakat csökkentett óraszámmal tanították.*101 1975-ben a csongrádi szakmunkásképző intézetben kezdődött el a vadászok hároméves oktatása.

Az 1 /1 982. MÉM sz. utasítás új óratervet adott. Ezt a 4. számú melléklet m utatja. Ezen óraterv szerint kezdődött meg az 1982/83-as tanévtől Barcson, Szombathely-Óladon és Csongrádon a vadászok oktatása.*111

A vadgazdasági-technikus képzés iránti igény már a hetvenes évek elején erőteljesen megnyilvánult. Ennek eredményeként a 3/1972. MÉM sz. rendelet alapján összeállított „vadgazdasági-technikus képzés követelményrendszerét" a MÉM Szakoktatási Főosztálya 21679-IV.4/1974. szám alatt jóváhagyta, az erdőgazdasági és mezőgazdasági technikusok posztgraduális képzéseként.

A vadgazdasági technikusokkal szemben felállított igényt az alábbiakban részletezte a követelményrendszer: a vadgazdasági technikus mint középfokú végzettségű szakember „rendelkezzék a vadgazdálkodási és vadászati tevékenységek üzemi és munkahelyi szintű megtervezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges ismeretekkel, továbbá olyan gyakorlati jártasságokkal és készségekkel, amelyek birtokában képes a hazai vadászterületeken előforduló vadfajok vadon és félvadon történő tenyésztésére, vadtenyésztő telepek, vadaskertek vadállomány tenyésztési

11

munkálatainak vezetésére, általában a korszerű takarmányozásra, a mező-, erdő- és vadgazdálkodás ökonomikus összehangolására, a vadgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek célszerű és gazdaságos folytatására, továbbá a balesetmentes vadászatok szervezésére, levezetésére"

A személyi feltételek: jó testi felépítés, egészséges szervezet, kifogástalan érzékszervek, erős lábak, jó gyaloglási képesség, kitűnő szem, jó megfigyelőképesség, kitűnő koncentrációs képesség, állandó érdeklődés a környezettel szemben, gyors ítélőképesség, cselekvőképesség, határozóképesség, feltétlen megbízhatóság.

Vadgazdasági technikusi munkakörök: kerületvezető vadász, vadászmester kis- és középnagyságú vadászterületeken, vadásztársaságoknál, fácán-, fogoly- és vadréce-tenyésztelep vezető, természetvédelmi területkezelő.

A vadgazdasági technikusi minősítő vizsgára a felkészítést konzultációs és/vagy tanfolyamos rendszer szerint képzelték el. Az egyes tantárgyak óraszámait is ezeknek megfelelően állították össze:

Tantárgy neve

a / Üzemgazdasági ismeretek1. Vezetési ismeretek2. Közgazdasági, üzemgazdasági alapismeretek3. Munkaügyi és munkavédelmi ismeretek4. Erdőtörvény, egyéb jogi ismeretek

b / Vadbiológiai ésvadtenyésztési ismeretek 35 601. Magyarország vadgazdasági adottságai2. Legjelentősebb hazai vadfajaink

Konzultációs Tanfolyamos összes óraszám

25 50

12

3. Állategészségügyi ismeretek4. Vadvédelem5. Intenzív vadtenyésztés

Erdészeti alapismeretek (mezőgazdaságielőképzettségűek részére) 14 261. Fás növények felépítése, élettana2. Állományalkotó fafajok ismerete3. Legfontosabb erdőtípusok4. Erdőtelepítési és erdőnevelési alapfogalmak5. Az erdőgazdálkodás tervezése,az üzemterv és kezelése6. Az erdők rendeltetés szerinti felosztása

Mezőgazdasági alapismeretek (erdészetielőképzettségűek részére) 14 261. Szántóföldi növények termesztése: zárt termelési rendszerek, gabonafélék, kukorica, cukorrépa2. Pillangósok, kapás- és gyökgumós növények, keveré kta ka rmán y o k, káposzta termelésének technológiája3. Rét- és legelőgazdálkodás4. Vadföldek, vadlegelők, vadrétek üzemeltetése5. Takarmányozási

13

alapismeretek: takarmányismeret, takarmánytartósítás, tárolás, felhasználás, takarmánytápok

c / Vadgazdálkodási ésvadászati ismeretek 40 701. A vadgazdaság tervezése2. A vadállomány-szabályozási terv végrehajtása3. Vadkárok formái4. Vadgazdasági berendezések és használatuk5. A vadászat kialakulása, története, természetvédelem és vadászat6. A vadászat eszközei7 Vadászebek és idomításuk8. Vadászati módok9. Vadászati idő, tilalmi idők10. Vadbefogás, vadértékesítés11. A vadászat szervezete12. Trófea, egyes vadfajok trófeája13. Vadászati szokások, hagyományok, vadászerkölcs14. Vadásztatási ismeretek, külföldi vadászok

Összesen: 100 180

A vadgazdasági technikusi minősítő vizsga felkészítésére jelentkezőktől megkívánták a szakközépiskola elvégzése utáni kétéves vadászati szakmai gyakorlatot és a munkahelyi javaslatot. A jelentkezőknek a kétéves felkészítési idő alatt négy ízben hat-hat napos konzultáción kellett részt venniük. Az első konzultációkor kétnapos, a második és harmadik alkalommal háromnapos vadászati tanulmányúton vettek részt, az utolsó konzultáció során

14

dolgozatot kellett írniuk, és egy kétnapos tanulmányúton is részt vettek.*1211984-től a MüM a felkészítési időt egy évre csökkentette (21690/1984. MüM sz. rendelet).

A konzultációs órák számait a szakmai követelményeknek megfelelően többször is megváltoztatták; a legutolsó változtatás szerint az üzemgazdasági órák száma 16-ra csökkent, ezzel szemben a vadbiológiai és vadtenyésztési ismeretek, továbbá a vadgazdálkodási és vadászati ismeretek óraszámai 52-52 órára növekedtek. Ezeken kívül még 40 órás tanulmányutat is beterveztek. Tanfolyami formában szervezett oktatás nem történt.1131

Az írásbeli dolgozat témája valamely gyakorlatban előforduló szituáció legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldása volt. Amennyiben a jelölt szakdolgozat készítésére kért és kapott engedélyt, ez az írásbeli vizsga alól mentesítést adott. A nyolcvanas évek közepétől minden hallgatót szakdolgozat készítésére köteleztek, s a szakdolgozattal kapcsolatban a szóbeli vizsgán kérdéseket tettek fel.

1978-ban a soproni erdőgazdasági szakközépiskola első ízben hirdette meg a vadgazdasági technikusi minősítő vizsgára való felkészítést. A felkészítésre erdészeti és mezőgazdasági előképzettséggel (szakközépiskolai végzettséggel) rendelkezők jelentkezhettek. A mezőgazdasági előképzettséggel rendelkezők a hódmezővásárhelyi mezőgazdasági szakközépiskolában kaptak felkészí- téstJ141 Az előképzettségtől függően némileg eltérő ismeretek oktatása zajlott. Az erdészeti képzettségűek takarmányozási, a mezőgazdasági és kertészeti előképzettségűek a szakszerű vadgazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges alapvető erdészeti ismereteket kaptak. Az ezektől eltérő előképzettségűektől a vadászvadtenyésztő szakmunkás-végzettséget mindenképpen megkívánták. Ennek hiányában biológiai alapismeretekből kellett különbözeti vizsgát tenniük. A vizsga tárgyai: biológia, termőhelv- ismerettan, erdőműveléstan, erdőrendezéstan, erdőhasználattan, üzemgazdaságtan és szakközépiskolai vadgazdaságtan. 1984-től a „Vadgazdasági ismeretek" című tankönyvből tanultak.,lnl

1987-/88-tól a vadászati szakképzés idejét négy évre emelték, és Barcson, Szombathely-Óladon és Csongrádon a vadászat oktatá

15

sa a négy éves óraterv szerint indult. Az óratervet az 5. számú melléklet mutatja.1161 A technikusi minősítéshez további egy éves konzultációs utógyakorlat volt szükséges.1171

A hajdúböszörményi Széchenyi István Mezőgazdasági Szak- középiskolában és Szakmunkásképző Intézetben 1992-ben hároméves vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés, 1993-ban pedig szakközépiskolai szakmunkásképzés kezdődött, s lehetővé kívánják tenni a szaktechnikusi minősítés megszerzését is.1181

Az új oktatási törvény bizonyára további változtatásokat fog hozni a szakoktatásban. E törvény szerint „a központi tantervek fokozatosan megszűnnek, és két-három év alatt át kell térni az új pedagógiai programokra, így lehetővé válna a szakmai vonal erősítése".1191

ÖsszefoglalásA vadászat iskolai oktatása az 1800-as évek elejétől 1848-ig Keszthelyen zajlott. Ezután 35 év telt el, amíg ez az oktatás az erdőőri iskolákban elkezdődhetett. Az így képzettekkel azonban a vadászat igényeit kielégíteni nem tudták, ezért 1893-ban az ún. vadőri vizsgákat rendszeresítették. Az első önálló vadőri iskolát - háborús rokkantak számára - 1916-ban Bián indították, amelynek szerepét két év múlva az erdőőri és vadőri szakiskolák vették át. A vadászurak kívánságára 1925-ben ismét felújították a vadőri vizsgáztatási rendszert. A szaktudás fejlesztése és a vizsgák színvonalának emelése végett 1936-tól a vizsgázók részére kéthetes előkészítő tanfolyamokat tartottak. A második világháború után csak 1957-ben rendelték el a vadőrök kötelező vizsgáztatását, illetve tanfolyam elvégzését.

A külföldiek vadásztatása jobban képzett szakembereket kívánt, ezért 1965-ben megkezdődött a vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés, 1974-ben pedig a vadásztechnikusok képzése erdész, illetve mezőgazdasági előképzettséggel rendelkezők részére. A vadászat iskolai oktatása először három-, majd négyéves tanrend szerint 1982-ben kezdődött. Jelenleg négy iskolában folyik négyéves vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés és technikusminősítés.

16

Jegyzetek[1] Földművelés-ipari és kereskedelemügyi minister 36776/1881.

sz. rendeletének b. pontja.[2] Pécs városi erdők 4. doboz 553/1893. ehiv. szám, Pécs Városi

Levéltár. (Az alábbiakban P V. L.)[3] Pécs városi erdők 7 doboz 465/1896. ehiv. szám, P V. L.[4] Pécs városi erdők 16. doboz 325/1912. ehiv. szám, P V. L.[5] Pécs városi erdők 18. doboz 144/1918. ehiv. szám, P. V. L.[6] Pécs városi erdők 24. doboz 233/1927 ehiv. szám, P V. L.[7] Gyöngyöshalászi TAKÁCH Gyula: El kell választani a vad

őrök szakoktatását és vizsgáztatását az erdőőrökétől.Magyar Vadászújság, 1932. 33. évf. 32. szám 1. old.

[8] Pécs városi erdők 38. doboz 604/1936. ehiv. szám, P. V. L.[9] (f) Középszintű vadászképzés Óladon. Erdőgazdaság és

Faipar, 1993. 6-7 szám, 23-24. old.[10] MÉM Értesítő, 1971. 35. szám.[11] MÉM Értesítő, 1982. 12. szám 630. old.[12] RÓNAI Ferenc: Középfokú vadgazdasági képzés a Roth

Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskolában. Erdőgazdaság és Faipar, 1993. 6-7 szám 9. old.

[13] MÉM Szakoktatási Főosztály: Vadgazdasági technikusminősítés követelményrendszere és tananyaga. Budapest, 1974. 5-25. old.

[14] Vadgazdasági technikus tanfolyam. Erdőgazdaság és Faipar, 1988. 4. szám 6. old.

[15] FIRBÁS Oszkár: 10 éves a soproni vadászati technikusképzés. Erdőgazdaság és Faipar, 1989. 3. szám 607 old.

[16] Középiskolai vadászképzés. Erdőgazdaság és Faipar, 1988.3. szám 20. old.

[17] Ld. [9][18] (F. I.) Vadászképzés Hajdúböszörményben. Erdőgazdaság

és Faipar, 1994. 4. szám 10-12. old.[19] Dr. Folcz Tóbiás 1994. III. 22-én kelt levelének megállapítása.

17

1. számú mellékletA kéthetes vadőri tanfolyam tematikája (72299/1936. FM sz. rendelet)

Előadás

Ismétlő

Gyakorlatioktatás

órák száma egésznapos

félnapos

Vadak élete és vadászata 16 - 1 -

Fegyver- és lőszertan 3 - - 1

Vadászati törvények és rendeletek 9 5 - -

Vadtenyésztés, fácán- és fogolytenyésztési gyakorlat 5 - - 2

Az erdő- és vadgazdaság viszonya, erdősítés, csenderesek létesítése

2 - - -

Vadászebfajták,vadászeb-idomítás 2 - - 2

Vadőr erkölcs- és illemtana 2 - - -

Elsősegélyny új tá s elméletben és gyakorlatban

2 - - -

Gereznák lefejtése és kezelése kitömés alá 2 - - -

Vadásztrófea (agancs) kikészítése és kezelése 2 2 - -

Élővad-befogás, -csomagolás, -szállítás 1 - - 2

Lőttvad kezelése, feltörése, kizsigerelése, tárolása és szállítása

- - - 1

Vadászmenyéttel, uhuval és vadászsólyommal való vadászat

- - - 1

18

1. számú melléklet / folytatásA kéthetes vadőri tanfolyam tematikája (72299/1936. FM sz. rendelet)

Tantárgy

Előadás

Ismétlő

Gyakorlatioktatás

órák számaegésznapos

félnapos

Dúvadmérgezés, hívási gyakorlat tülökkel, kagylóval, csalsíppal stb.

- - -

2Szőrmés és szárnyas ragadozók irtása csapdával, hálóval stb. 1 - -

Tanulmányút: Mezőgazdasági Múzeum, Állatkert - - 1 -

Tanulmányút: méhésztelepbaromfitenyésztő-telep,arborétum

- - - 1

Vadászatrendezési gyakorlat - - 1 -

Filmbemutató - - - 1 I

19

2. számú melléklet1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve28/1971. MÉM sz. utasítás (MÉM Értesítő 1971. 35. szám)

Tantárgy

Évfolyam

I. II. m.

1. 2. 1. 2. í. 2.

félév

Magyar nyelv és irodalom 2 - 4 - 4 -

Történelem 2 - 2 - 4 -

Matematika 6 - 4 - 4

Fizika 4 - 4 - - -

Kémia 6 - - - - -

Testnevelés 2 2 2 2 1 1

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 1 1

Közismereti tárgyak összesen 23 3 27 3 14 2

Vadtenyésztési tájismeret 2 - - - - -

Mezőgazdasági és erdő- gazdasági alapismeretek

2 - 2 - - -

Vadászati állattan 4 - 4 - -

Vadgazdálkodás - - 2 - 6 -

Elektrotechnika - - 2 - 2 -

Mesterséges vadtenyésztés - - 4 - 2 -

Vadászat - - - - 6 -

Vadászeb-ismeret - - 2 - - -

Fegyver- és lőszerismeret - - 2 - 2 -

Vadászati jog és üzemi ismeretek - - - - 4 -

Munkavédelem 2 - - - - -

20

2. számú melléklet / folytatás1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve28/1971. MÉM sz. utasítás (MÉM Értesítő 1971. 35. szám)

Tantárgy

Évfolyam

I. II. m.

1. 2. 1. 2. í. 2.

félév

Szakmai elméleti órák összesen

10 - 18 - 22

Szakmai gyakorlatok - 39 - 39 - 40

Szakmai órák összesen 10 39 18 39 22 40

Összes heti óraszám 33 42 35 42 36 42 !

21

3. számú melléklet1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve 28/1971. MÉM sz. utasítás (MÉM Értesítő, 1971. 35. szám) Érettségizettek tanfolyama

- ■ ■ ............... • - ............. ..........Tantárgy

1 éves szakmai képzés ||

1. félév 2. félév

Testnevelés 1 1

| Osztályfőnöki óra 1 1

1 Összesen 2 2

1 Vad tenyésztési táj ismeret 1 -

Mezőgazdasági és erdőgazdasági | alapismeretek 1 -

Vadászati állattan 4

Vadgazdálkodás 4

Mesterséges vadtenyésztés 3 -

|Vadászat 2 -

Vadászeb-ismeret 2 -

Fegyver- és lőszerismeret 2 -

Vadászati jog és üzemi ismeretek 2 -Munkavédelem 1 -

Szakmai elméleti órák összesen 22 -

Szakmai gyakorlatok 14 40

Szakmai órák összesen 36 40

Összes heti óraszám 38 42

22

4. számú melléklet1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve1/1982. (V. 28.) MÉM sz. utasítás. Érvényes 1982/83-tól.

Tantárgy

Évfolyam Összesóraszám

aképzési

időalatt

I. II. m.

Tanítási ciklusok száma

18 18 16,5

óraszám

Magyar nyelv és irodalom 2 4 4 174

Történelem társadalmi ismeretek

1 3 4 138

Matematika 5 4 4 228

Fizika 4 3 - 126

Testnevelés 3 3 2 141

Osztályfőnöki óra 2 1 2 87

Közismereti órák összesen 17 18 16 894

Munka- és környezetvédelem 2 - - 36

Közlekedési ismeretek - 2 - 36

Vadászati álattan 4 3 - 126

Mezőgazdasági és erdő- gazdasági alapismeretek 5 - - 90

Vadgazdálkodás,vadászat - 6 5 190,5

Vadtenyésztés - - 5 82,5

Géptan - 3 3 103,5

Fegyver- és lőszerismeret 4 - - 72

Vadászati jog és üzemi ismeretek - - 3 49,5

23

4. számú melléklet / folytatás1805 Vadász-vadtenyésztő szakmunkásképzés óraterve1/1982. (V. 28.) MÉM sz. utasítás. Érvényes 1982/83-tól.

Évfolyam Összes

I. 11. III. óraszám

Tantárgy Tanítási ciklusok számaa

képzési18 18 16,5 idő

óraszámalatt

Szakmai elméleti órák összesen

15 14 16 786

Heti elméleti órák összesen

32 32 32 1680

Szakmaigyakorlat

35 35 35

Tanévvégi gyakorlat (5 hét) 35 35 -

Megjegyzés: a mezőgazdasági traktorvezetői gyakorlat tanulónként 30 óra terhelést jelent az óraterven felül.

24

5. számú melléklet1805 Vadász-vadtenyésztő szak óraterve

TantárgyHeti óraszám Összes I

órák I száma I

I.36 hét

II.36 hét

m.36 hét

IV. 36 hét

Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3 432

Orosz nyelv 2 2 2 2 288

Történelem 2 2 2 2 288

Bevezetés a filozófiába - - - 2 72

Matematika 4 4 3 3 504

Fizika 2 2 - - 144

Kémia 2 2 - - 144

Testnevelés 2 2 2 2 288

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 144

Közismereti tárgyak összesen 18 18 13 15 2304

Biológia 3 2 2 - 252

Közlekedési ismeretek - - 2/0 - 36

Munkavédelem 1 - - - 36

Környezet- és természetvédelem - - 2 2 144

Vadászati állattan és vadegészségtan 2 2 - - 144

Mezőgazdasági éserdőgazdaságialapismeretek

2 - - - 72

Vadgazdálkodás,vadászat - 2 2 /4 3 288

Vadtenyésztés - - 2 3 180

25

5. számú melléklet / folytatás1805 Vadász-vadtenyésztő szak óraterve

TantárgyHeti óraszám Összes

órákszáma

I.36 hét

II.36 hét

m.36 hét

IV.36 hét

Géptan - 2 2 - 144

Fegyver- és lőszerismeret 2 - - - 72

Vadászati jog és üzemi ismeretek - - - 2 72

Fakultatív tantárgy - - - 2 72

Szakmai tárgyak összesen 10 8 12/4 12 1512

Heti elméleti óraszám összesen 28 26 25 27 3816

Szakmai gyakorlat összesen

5 7 8 8 1008

Heti óraszám összesen 33 33 33 35 4824 I

Ad. Közlekedési ismeretek: vezetési gyakorlat tanulónként az óraterven felül.

26

Az erdőgazdasági sza km u n kás képzés

története 1965-től napjainkigDr. Kollwentz Ödön

Az OEE Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei II. száma (Budapest, 1966) az erdészeti szakmunkásoktatást annak kialakulásától 1965-ig tárgyalja. Az azóta eltelt harminc év alatt az erdészeti szakoktatásban a legdöntőbb jellegű változás, hogy a 27/1965. (XII. 1.) Korm. sz. rendelet 22 §-a szerint a négyéves szakközépiskola érettségizett tanulói szakmunkásként voltak alkalmazhatók. De amíg a szakmunkásoktatás eddig eljutott, nagy és változatos utat kellett megjárnia.

1. Erdőgazdasági szakmunkástanuló-képzés

A fiatalok szakmunkásképzése 1961-1967 között kétéves tanulmányi idővel történt. 1964-ig évenként 3 hónapos, 1964-től 5 hónapos, a szakmunkásiskolákban tartott elméleti oktatásban kellett részt venniük. Az év többi részében az alkalmazó erdőgazdaságaik erdészeteinél gyakorlati munkát végeztek. Ezen idő alatt havonként 4 napos - az erdőgazdaságok által tartott - konzultációkon kellett rész venniük. Az iskolai foglalkozás óratervét az 1. számú melléklet adja.

Az 5/1967 OEF sz. rendelet a képzési időt három évre emelte, amiből évenként 5 hónap volt a bentlakásos, órarend szerinti iskolai oktatás. Az I. és a II. osztályt végzők részére a „gyakorló erdőgazdaságnál" 2 hónapos és a „szerződő erdőgazdaságoknál" 4 hónapos, a III. osztályosok részére pedig 5 hónapos gyakorlati képzést írt elő a rendelet. A „gyakorló erdőgazdaság" „szerződő erdőgazdaság" is lehetett abban az esetben, ha a gazdaság a tantervi követelményeknek megfelelő munkát és a gyakorlati oktatásért felelős személyt biztosította. Óratervét a 2. számú melléklet tartalmazza.

27

A negyedik szakmunkásképző iskola 1968-ban Mátrafüreden nyílt meg. További haladást a szakmunkásoktatásban az 1969. évi VI. törvény és ennek végrehajtási rendelete (a mező-, az erdőgazdasági és az élelmiszeripari szakképzésről szóló 11/1970. MÉM sz. rendelet) jelentett. 1969 óta - az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság (OEF) megszűnésével - az erdőgazdasági szakmunkásképző iskolák feletti legfőbb felügyeletet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM), majd a Földművelésügyi Minisztérium (FM) gyakorolta.

1969-ben a Sárvári Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola megszűnt. Ugyanebben az évben az Ásotthalmi Erdészeti Szakiskola tanügyi épületeiben Erdészeti Szakmunkásképző Intézet nyitotta meg kapuit.

A 11/1970. MÉM sz. rendelet szerint „A szakmunkásképző iskolának olyan szakmai általános ismereteket kell nyújtania, amelyek megfelelnek a gyorsan fejlődő termelési követelményeknek, és elősegítik az általános iskolát végzettek középiskolai továbbtanulását" Az iskolába a felvételt kérvényezni kellett. Felvételi feltétel az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése; a felső korhatár az általános iskolát végzetteknél 19 év, a középiskolát végzetteknél 25 év volt. További feltételek: a munkára való alkalmasság és a megfelelő egészségi állapot orvosi igazolása.

Az iskola társadalmi szervezeteiből és az érdekelt erdőgazdasági vállalatok kijelölt tagjaiból alakult felvételi bizottság feladata volt, hogy a jelentkezőkkel elbeszélgetve (felvételi beszélgetés) megállapítsa a szakmára való alkalmasságot is. Az egészségi állapotról szóló igazolást az orvos abból a szempontból adta ki, hogy a jelentkező nem szenved-e fertőző betegségben.

A felvételi bizottság köteles volt felvenni a munkásmozgalom mártírjai, a „Magyar Szabadság Érdemrend", a „Szocialista Hazáért" érem, a „Munkás-Paraszt Hatalomért" emlékérem kitüntetettjei, a nemzeti gondozottak, a Magyar Partizán Szövetség tagjai és az antifasiszta harcosok gyermekeit, továbbá az állami gondozottakat.

28

Az iskola tanulói az előző évben elért tanulmányai eredményeik alapján ösztöndíjat, a képzési idő utolsó fél-, illetve negyedévében már munkabért kaptak. A részletes óratervet a 28/1971. MÉM sz. rendelet szabályozta. A művelődésügyi miniszter a szakmunkásoktatásnál is előírta a közismereti tárgyakat és azok kötelező óraszámait, így a szakmunkásiskolák is fokozatosan beépültek az országos oktatási szervezetbe.

A MÉM rendelet négyféle iskolai tagozat szervezését írta elő: „A" hagyományos tagozat, „B" emelt szintű tagozat, „C" középiskolai előképzettségűek tagozata, „D" munkaviszonyban állók esti tagozata.

Az 1971. évi úgynevezett reformtanterv „célszemléletű, mivel lehetővé teszi a széles körű műszaki alapképzést: lehetőséget teremt a dinamikusan fejlődő műszaki színvonallal való lépéstartásra, módot ad arra is, hogy az ifjúsági szakmunkásképzés színvonala - amint ez kívánatos is - megelőzze a mindenkori termelési színvonalat, tehát tükrözi a társadalmi-gazdasági fejlődés igényét" - értékelték az új tantervet.1

Az óratervet és a gyakorlatok felosztását a 3. számú melléklet tartalmazza.

Az összes óraszám 30%-a elméleti, 70%-a gyakorlati oktatási célú, 30%-ban biológiai, 70%-ban műszaki jellegű képzés, végül a közismereti tárgyak oktatására az összes óraszám 14,4%-a ju tott (az erdőművelő-fakitermelő óraterv szerint).

Az iskola elvégzése után a szóbeli és gyakorlati részből álló szakvizsgát öttagú vizsgáztató bizottság előtt kellett letenni. Ennek tagjai: a miniszter által kijelölt elnök, a miniszter által megbízott elnökhelyettes, az iskola igazgatója, a vállalat és a szak- szervezet által kiküldött személyek. A szakvizsgát sikeresen kiálltak szakmunkás bizonyítványt kaptak.

A tanulók, általában gyenge testi kondíciójuk miatt, szakmai gyakorlataikat minden évfolyamnál kondicionáló gyakorlattal kezdték. Ennek célja a munkaképesség emelése, a gyors ítélő- és cselekvőképesség, továbbá a reflex kifejlesztése volt. A tantervi cél az első évben a műszaki és biológiai alapfogalmak, a második évben a munkafolyamatok műveleti elemeinek, a harmadik

29

évben a technológiai folyamatok üzemi környezeti megismertetése és begyakoroltatása volt.2

1971-ben az erdészeti szakmunkásoktatás országos eloszlása az alábbi volt:

- Dunántúl: Középrigóc (1964) ifjúsági és betanítottmunkás- képzés; Szőcsénypuszta (Somogyzsitfa) ifjúsági képzés;

- Észak-Magyarország: Mátrafüred (1968) ifjúsági és felnőtt- képzés;

-Dél-M agyarország: Ásotthalom (1969) ifjúsági képzés.Az ekkor végzett felmérés a négy iskola működésének szük

ségességét igazolta, mert a szakmunkáshiányt a szükséglet 43%- ában állapította meg (11200 fős szükségletből 4800 fős szakmunkáshiány).3

Az erdőgazdasági szakmunkásképző iskolák az alábbi szak- képesítéseket adták:

- erdőművelő-fakitermelő szakmunkás,- erdészeti növényvédő betanított munkás,- mezőgazdasági vontatóvezető,- erdőgazdasági gépjavító, szerelő,-erdőgazdasági gépész, hidraulikus rakodógép-kezelő4A tanulók a tanulmányi eredménytől függően, de az egy csa

ládtagra jutó jövedelem nagyságától függetlenül havonta 250- 500 forint ösztöndíjat kaptak (13/1972. MüM sz. rendelet).

1974. január elsejétől az erdőgazdasági szakmunkásképző iskolák közvetlen felügyeleti hatóságai a megyei tanácsok művelődési osztályai lettek. Főhatóságuk továbbra is a MÉM kutatási és szakoktatási főosztálya maradt.

A vállalatoknak és a szövetkezeteknek - a szakmunkásképzéssel kapcsolatos egységes teherviselés elérése érdekében „Szakmunkásképzési Alap" létesítéséről és felhasználásáról szóló 2/1972. (I. 18.) MüM-PM sz. együttes rendelet alapján - a központi számlára hozzájárulást kellett fizetniük, amelyet a munkaügyi miniszter osztott szét a képzésre jogosult minisztériumok között (MÉM Értesítő, 1972. 5. szám).

A Szegeden 1975. szeptember 1-jén és 2-án tartott Országos Oktatási Ankéton a szakmunkásképzés is vita tárgya volt. Ki

30

emelésre került a szakmunkásképzésnél a technikai képzés fontossága, amely az ifjúsági képzésnél az „erdőgazdasági gépész" szakma bevezetését jelentette.5 Ennek óratervét a 4. számú melléklet adja.

1980-ban az évenkénti tanulmányi hetek számát 33-ra emelték, és úgynevezett „egységes tagozatú" szakmunkásképzést vezettek be. Óratervét az 5. számú melléklet mutatja.

1978. július 1-jén a Középrigóci Szakmunkásképző Iskola a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskolával közös vezetés alá került, és a szakközépiskola mint a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola Erdészeti Szakmunkásképző Iskola és Kollégium működött tovább.6 1982 szeptemberében elkészült a 200 férőhelyes kollégium épülete, így lehetővé vált, hogy a középrigóci tanügyi épületek ezentúl mindkét iskolatípus tanulóinak gyakorlati oktatását és a gyakorlatok alatti elhelyezését biztosítsák.7 A gyakorlati oktatást a meglévő gépek és az öntözhető csemetekert segítették elő.

A szakmunkás iskolák fölötti közvetlen felügyeletet 1983-tól a megyei tanácstól a városi tanács (községi tanács) mezőgazda- sági osztálya vette át. Az ötnapos munkahét bevezetésével az 1982/83-as tanévtől az oktatás tíznapos tanítási ciklusok szerint zajlott, ezért új óratervet kellett összeállítani. (Lásd 6. számú melléklet.)

A gazdasági élet és a műszaki fejlődés a szakmunkásképzés óratervének megfelelő változtatását igényelte. Az erdőművelő- fakitermelő szakma részére ennek alapján összeállított új, hároméves oktatási óratervet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 10552/1/1989. számú utasításában hagyta jóvá. (7. számú melléklet.)

1985 szeptemberében a miskolci Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Iskolában erdészeti szakmunkás- képzés indult egy osztállyal. Ugyanebben az évben Szőcsény- pusztán új tanügyi épületszárny és ebédlő építését fejezték be és a létesítményt átadták az ottani szakmunkásképző iskola részé-

31

1986-ban - három évig tartó munkálatok után - Mátrafüre- den befejezték az új tanügyi épületek építését. Az új létesítménybe nemcsak az addig is Mátrafüreden működött Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola költözött át az oktatás céljaira már nem megfelelő épületéből, hanem az addig Egerben működött Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola erdészeti részlegét is ide helyezték át. Ettől kezdve a két iskola közös vezetés alatt, Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet néven működött tovább.9

1984 óta az erdészeti szakközépiskolák négy évének elvégzése és az érettségi vizsga sikeres letétele erdőgazdasági szakmunkás képesítést ad, így a szakmunkásképzésnek a szakközépiskolai képzéssel közös alapja is van. Ezt az egyes erdőgazdasági szakközépiskolák és erdészeti szakmunkásképző iskolák közös vezetésű összekapcsolása is elősegítette. Az óratervet a 8. számú melléklet tartalmazza.

1986-ban a piliscsabai Mezőgazdasági Gépészeti Szakközép- iskolában erdőgazdasági gépészek 4 éves oktatása kezdődött. Az 1987/88-as tanévtől kezdve Barcson, 1991-ben Mátrafüreden kezdték meg a 4 éves erdőgazdasági gépész szak oktatását. Az óratervet a 9. számú melléklet adja.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény a szakmunkásképzést a szakközépiskolai képzéssel együttesen szabályozza. A törvény szerint a szakképzés feltételeinek biztosításáért a munkaügyi miniszter, a pedagógiai és szakmai feltételek biztosításáért pedig a művelődési és közoktatási miniszter (MKM) az illetékes szakminiszterrel együtt felel.

Az Országos Képzési Jegyzék a következő erdészeti szakmunkás képzettségeket ismeri el:10Szakma Azonosító számErdészeti gépész Erdészeti kötélpálya-kezelő Erdészeti szakmunkás Erdőművelő Faanyagminősítő Faesztergályos

25 2 8312 02 2 2 0026 1 8312 04 6 1 01 29 2 6219 05 1 0 01 29 1 6219 05 1 0 0229 2 7349 07 1 0 0112 2 7347 03 3 0 04

32

FafeldolgozóFaipari gépmunkásFaiskolai szaporítóanyag előállítóFakitermelőFamegmunkálóFűrészipari szerszámélező

13 2 7349 04 5 4 0112 2 8125 04 5 4 0221 2 6212 05 1 0 0326 1 6213 05 1 0 0513 1 7349 03 3 0 0613 2 7349 03 1 0 05

Mező- és erdőgazdasági rakodógépkezelő 26 1 8293 04 6 1 04

Az OKJ a képzés szükséges óraszámait is előírja.A szakoktatással kapcsolatosan három MüM rendelet is in

tézkedik:- a 8/1993. (XII. 30.) MüM számú „az iskolai rendszerű szak

képzés megszervezésére és a gyakorlati képzési helyek létesítésére vonatkozó feltételekről"'

- a 9/1993. (XII. 30.) MüM-MKM együttes rendelet „az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásáról";

- a 10/1993. (XII. 30.) MüM számú a „szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről"

A szakképzésről szóló törvény 16. §-a szerint az első szakképzettség megszerzésével kapcsolatos oktatás a tanuló részére ingyenes! A szakmunkások elméleti és gyakorlati képzésére vonatkozó előírások a szakközépiskolákéval megegyeznek:

- a gyakorlati képzés biztosítására az iskolának a gazdálkodó szervezettel megállapodást kell kötnie,

- ha a tanuló a gyakorlatok 20%-áról hiányzik, évismétlésre kötelezik,

- összefüggő gyakorlatnál a tanulót a minimális bér 10%-a megilleti,

- az évközi tudásszint felmérése az úgynevezett köztesvizsgán történik,

- a tanulók tanulmányaik befejezése után szakmai vizsga letételével kapják meg a szakképesítést igazoló bizonyítványt.

Az új oktatási rendszer 1994 szeptemberétől érvényes. E sorok írásakor az erdőgazdasági szakmunkás iskolákra vonatkozó új FM rendelet még nem jelent meg.

Növényvédő Vadász, vadtenyésztő

52 1 6190 05 6 0 0122 2 6229 06 2 0 03

33

2. Faipari szakmunkásképzés

Az erdőgazdaságok 1970-ben a fűrészüzemek gazdái lettek, és így mind erősebb igény lépett fel a faipari szakmunkások iránt. A technikai és a technológiai változásokkal együtt járt az addig alkalmazott betanított munkások szakmunkásokkal történő felváltása iránti igény.11 A fiatalok iskolai képzésére a szőcsény- pusztai és a barcsi szakmunkásiskolák kerültek javaslatba.12 Ez csak felnőtt szakmunkás-továbbképzéssel valósult meg.

3. Felnőttek szakmunkásképzése

3.1 Erdőgazdasági (ágazati) szakmunkásképzés

Az erdőgazdasági szakmunkásképzés az erdőgazdasági munkások, „favágók" szakmai oktatásával kezdődött. Ez kezdetben néhány hetes tanfolyam volt. A felnőttek iskolai oktatása három hónapos bennlakással 1959-ben a sárvári Erdőgazdasági Gépkezelő Iskolában kezdődött, amely 1969-ig bocsátotta ki a motorfűrész-kezelőket. Minthogy a munkások nagy része nem volt hajlandó több hónapon át a családjától távol lenni, a MüM 111/1970. (19-20) számú, „a munkaviszonyban és szövetkezeti tagsági viszonyban állók részére szervezett szakmunkásképző tanfolyamok rendjéről" szóló utasítása megteremtette a vállalati szakmunkásképzés lehetőségét, és meghatározta annak célját, feladatait. Eszerint a cél „a munkaviszonyban álló dolgozók szakmunkás vizsgára történő felkészítésének szervezett elősegítése annak érdekében, hogy a vállalatok az iskolai rendszerű képzés útján nem biztosítható szakmunkás igénye kielégítést nyerhessen, továbbá hogy a szakmunkás képesítéssel már rendelkezők újabb (kiegészítő, második vagy további) szakmunkás képesítést szerezhessenek" 13 Ilyen tanfolyamokat a vállalatok és a szakmunkásképző iskolák szervezhettek. A vállalatok által szervezettek irányítását és felügyeletét az illetékes miniszter, az iskolai tanfolyamok felügyeletét pedig a képzésre jogosult miniszter az ágazat szerint illetékes miniszterrel egyetértésben gyakorolta. A MüM általános ellenőrzési jogköre minden tanfo

34

lyamra kiterjedt. A tanfolyamok elméleti és gyakorlati részből álltak. Az utasítás a heti maximális óraszámot 15 órában állapította meg. A vállalatok keretében szervezett tanfolyamokról a szakmunkásiskolákban rendszeresített osztálynaplót kellett használni. A tanfolyam irányítását a vállalat igazgatója által megbízott tanfolyamvezető végezte. Ennek a kihelyezett felnőtt- képzésnek a fő célja a szakmunkás vizsgára való előkészítés volt. A tanfolyam tananyaga a szakmunkásiskola rövidített tananyaga volt. A szakmunkás vizsgáztatás a szakmunkásiskola feladatát képezte.

A felnőtt szakmunkások intézményes képzése 1000 órás előírással történt. Az iskolai tanfolyam folyamán egyenlő időközönként három ízben valamennyi tantárgyból beszámolókat tartottak. Az egyes tantárgyak érdemjegyeit a három beszámolón kapott érdemjegyek alapján állapították meg. A bizonyítványt az így elért eredmények alapján kapták, amelyet 2 forintos illetékbélyeggel kellett ellátni. Az erdőgazdasági szakmunkásképző intézetek közül a középrigóci és a mátrafüredi iskolák folytattak felnőtt szakmunkásoktatást.

1981 szeptemberétől a vállalati képzés keretében nyílt lehetőség mind az erdészetben, mind a fafeldolgozásban, összesen hét szakmában a szakmunkások képzésére, éspedig: erdőművelő, fakitermelő, fűrészipari termékgyártó, furnér-, rétegelt lemez- és bútorlapgyártó, farostlemezgyártó, gyufagyártó vállalati szakmákban. Ezzel a dolgozók szakmunkásképzése is lehetővé vált.

A vállalati (ágazati) szakmunkásképzés összóraszáma 360- 400 óra volt, amelyből 120-140 órát fordítottak gyakorlati képzésre. Az elméleti órák közül 20-20 órát politikai és biztonságtechnikai ismeretek oktatására fordítottak, kötelező előírásként. Az egyes szakmák tanterveit a vállalatok oktatással megbízott szakemberei állították össze, és az Erdészeti és Faipari Hivatal felülvizsgálata és egyetértése után került a MÉM szakoktatási és kutatási főosztályához jóváhagyás végett.14

Bár nem tartozik szorosan az erdészeti szakmunkásképzéshez, röviden meg kell említeni a kosárfonás szakoktatását, mint az erdészeti szakmákkal rokon szakmáét. A kosárfonás oktatá

35

sának évszázados múltja van. 1895-ben a Békési Kosárgyár I. számú telepén kezdődött - az ott létesített Állami Kosárfonó Iskolában - az oktatás. 1945 után a MüM intézetben, majd a hetvenes évek közepéig vállalati keretekben folyt az oktatás. Ennek újbóli megkezdése 1980 októberében történt, amely 30 hetes, 280 órás képzést jelentett. A tananyagot a vállalat szakemberei állították össze. Az első tanfolyamok a körösladányi és a dévavá- nyai fűztelepeken folytak.15

3.2 Erdőgazdasági betanffottmunkás-képzés

Az erdőgazdasági betanított munkások iránti igény már 1954-ben, a motorfűrészek erdőgazdasági alkalmazásával felmerült. Az erdőgazdaságok akkor rövid házi tanfolyamokon képezték a motorfűrész-kezelőket, mert az Ásotthalmi Gépészképző Szakiskola, majd 1958-tól a Sárvári Gépészképző Szakiskola a képesített munkások iránti igényt kielégíteni nem tudta.

A hatvanas évek közepén történt előrelépés az erdőnevelésben és a kemizálásban, s ez ezen a területen is fokozta a betanított munkások iránti igényt. Mátraházán 6-8 napos képzést tartott a Mátrai Állami Erdőgazdaság tisztító és vegyszerező betanított munkások részére.

A betanított munkások képzését a 13/1970. (V 9.) MÉM sz. rendelet szabályozta. Ennek szellemében 1970 novemberében, az ÉRDÉRT vállalat szervezésében, a Mátrafüredi Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet felügyelete alatt, „kísérleti jelleggel" indult meg az első „faipari szerszámélező" betanítottmun- kás-képző tanfolyam, amely 328 órás volt. Ugyanakkor - szintén a mátrafüredi intézet felügyelete mellett - a Karcagi Mező- gazdasági Szakközépiskolában 220 órás erdészeti növényvédő betanítottmunkás-képző tanfolyam kezdődött.

A fűrészüzemben dolgozókkal szembeni szakmai követelmény annyira megnövekedett, hogy a termelőgépek kezelőinél a betanított munkás szint már kevésnek bizonyult, a termelést kiszolgálóknál pedig a betanított munkások iránti igény vált jellemzővé.17

36

1975. január elsejétől a döntési joggal felruházott motorfűrész-kezelők részére elegendő volt a betanított munkás képesítés, ami a fizikai dolgozók erdészeti szakmunkásképzésénél visszaesést okozott.18

1981 őszétől új képzési forma kezdődött az ágazati szakmunkásképzés keretében: a betanított munkás szintnél három - a képzési időtől függő - egymástól eltérő, ugyanakkor egymáshoz kapcsolódó képesítés történt, éspedig

- a gallyazó-daraboló motorfűrész-kezelő, mint egyszerű betanított munkás 100 órás képzéssel;

- tisztító motorfűrész-kezelő, aki 8 cm-es mellmagassági átmérőnél vastagabb fákat már nem dönthetett; a képzési idő itt30 órával több volt az előzőnél;

- végül a motorfűrész-kezelő, mint kvalifikált betanított munkás, 200 órás tanfolyami oktatással.

A fentieken kívül még ingafűrész-, szalagfűrész- és körfű- részgép-kezelő, traktorra szerelhető rakodógép kezelője, targoncakezelő, parkettagyártó és erdőművelő betanított munkások képzése történt.19

3.3 Az erdőgazdasági munkások továbbképzése

A technikai fejlődés és a különféle erő- és munkagépek megjelenése az erdőgazdaságban az erdőgazdasági munkások továbbképzését is megkívánta. A 13/1970. MÉM sz. rendelet tisztázta a fizikai dolgozók továbbképzésének módját, így az erdőművelő- fakitermelő szakmai képzettséggel rendelkezők részére erdő- gazdasági gépész tanfolyam, a mezőgazdasági gépszerelők részére erdőgazdasági gépjavító-szerelő tanfolyam szerveződött.20 A Mátrafüredi Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben hidraulikus rakodógép-kezelő betanítottmunkás-képzés folyt 1975-1985 között.21

Az 1975 szeptemberében rendezett szegedi oktatási ankéton a szakmunkás- és betanítottmunkás-továbbképzés fontosságát is hangsúlyozták. A FAGOK (Fagazdaságok Országos Központja) részéről kiemelték, hogy az új technika bevezetése előtt kellene

37

a továbbképzést biztosítani.22 Hasonlóképpen a fafeldolgozás terén is gondot okozott a munkástovábbképzés.

Az 1/1974. (I. 9.) MÉM számú és a 7/1974. (II. 17.) MÉM számú rendeletek a munkaviszonyban állott erdőgazdasági munkások továbbképzésével foglalkoztak. A speciális gépek és az újabb technológiai eljárások csak a továbbképzés keretében rendezett céltanfolyamokkal voltak megoldhatók. A továbbképzés tananyagának fele gépkezelési és karbantartási anyag, a többi gép- és műszerismeret, továbbá alapvető üzemeltetési ismeret volt. A rendelet kimondta, hogy a szak- és betanított munkások legalább öt évenként továbbképző tanfolyamokon vegyenek részt.23

A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala 1980-ban a szakmunkásoktatás fő feladatának az erdőgazdaságigépész-képzést jelölte meg. Ezt a fizikai dolgozóknál továbbképzéssel lehetett megvalósítani. A fakitermelés akkori három alapgépének (motorfűrész, traktor és traktorra szerelt rakodógép) megfelelően kellett az erdőgazdaságigépész-képzést biztosítani úgy, hogy a három gépfajtára betanítottmunkás-képzést kaptak. Ezek a gépészképző tanfolyamok félévenként egy-egy alkalommal az ásotthalmi, a szőcsénypusztai (Somogyzsitfa), a pétervásári, a sellyei és a vépi szakmunkásképző és munkástovábbképző intézetekben kerültek megrendezésre.24 A tanterv anyag: 40%-ban hidraulika (86 óra), 40%-ban gépjármű-diagnosztika és 20%-ban ezek erdészeti alkalmazása volt. A nyolc hétig tartó tanfolyam részvételi díját fejenként 5 ezer forintban állapították meg.25

Az erdőgazdasági gépész képzettség megszerzéséhez azonban megfelelő alap- és továbbképzéseken való részvétel volt szükséges. Ezt nagyon jól mutatja az erdészeti munkástovábbképzési struktúra, éspedig:

- betanított munkás szint:- gallyazó-daraboló motorfűrész-kezelő, egyszerű betanított munkás, 100 órás képzési idővel;- tisztító motorfűrész-kezelő, aki 8 cm átmérőig dönthet, 130 órás képzési idővel (100 óra + 30 óra kiegészítő képzés);

38

- 71. azonosító jelű motorfűrész-kezelő, fadöntésre jogosult kvalifikált betanított munkás, 200 órás képzési idővel;

- szakmunkás szint:- fakitermelő gépész, legalább három gép kezelésére képesített ágazati szakmunkás, 380 óra képzési idővel,- 1702 azonosító jelű erdőművelő-fakitermelő, legalább három gép kezelésére képesített, az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben feltüntetett szakmával, 1360 óra képzési idővel;

- képesítést adó szakmunkás-továbbképzési szint:- 7 azonosító jelű erdőgazdasági gépész, a képzési idő 280 óra;- 27 azonosító jelű erdőgazdasági gépjavító és karbantartó szerelő, a képzési idő 356 óra;

- mester szakmunkás szint:- erdőművelő-fakitermelő mester szakmunkás 250 óra továbbképzési idővel.

Mindez az egymással való kapcsolatot mutatja, mert a magasabb fokozatokhoz az alacsonyabb fokozatok képesítését beszámítják.26

Összefoglalás

Az erdőgazdasági munkásoktatás az utóbbi negyedszázadban is további változásokon ment át. Az ifjúsági oktatás fejlődésével a felnőttoktatás fokozatos leépülésének tendenciája mutatkozik. A fiatalok két-, később hároméves szakmunkásképzése kezdetben évenként három-, később öthónapos iskolai oktatást jelentett. Az év többi részét az erdőgazdaságoknál gyakorlati munkával töltötték. 1970-től kezdődően a hároméves, órarend szerinti oktatás és ugyanakkor a szakközépiskolát végzettek érettségi-képesítő vizsgája lehetővé tette e fiatalok szakmunkásként való alkalmazását. A hetvenes évek vége felé, a nyolcvanas évek elején egyes erdőgazdasági szakmunkásképző- és szakközépiskolák közös vezetés alá kerültek, ami a szakmunkások magasabb szintű képzését tovább erősítette.

39

A felnőttek szakmunkásképzése kezdetben súlypontosan erdő- gazdasági jellegű, majd a hetvenes évek folyamán fokozatosan leépült, és a szakmunkásképző iskolák feladatává vált.

A betanítottmunkás-képzést az erdőgazdaságoknál a technikai fejlődés igényelte. Ez eleinte csak néhány hetes volt. Első hivatalos szabályozása 1970-ben történt. A betanított munkások a munkásképzés alsó szintjén álltak.

Mind a betanított, mind a szakmunkások ismereteik gyarapítása, illetve tudásszintjük emelése végett az erdőgazdasági szakmunkásképző iskolákban néhány hetes továbbképző tanfolyamokon az erdőgazdaságokban alkalmazott új gépekkel és technológiákkal ismerkedtek meg. Ekkor több gép kezelését elsajátítatva a betanított munkásokból szakmunkásokat képeztek.

1970-ben az erdőgazdaságok lettek a fűrészüzemek gazdái. E téren is felmerült a szakmunkások iránti igény Ennek kielégítését a szegedi oktatási ankét a szőcsénypusztai és a barcsi (középrigóci) szakmunkásképző iskolák révén javasolta megoldani.

A társadalmi rendszer megváltozásával a „munkaerőpiac igényeihez igazodó rugalmas és differenciált szakképzésre" vonatkozó törvényi szabályozás történt, ami azonban csak az 1994/95-ös tanévben lépett életbe.

40

Felnőttoktatás

Iskola Időszak Felvételi feltételek Jellemzők

GépészképzőszakiskolaÁsotthalomSárvár

1954-19581958-1959

6 hetes oktatás benzin- és villanyfűrészre

Erdészeti szakmunkásképző iskola Sárvár

18 erdőgazdaságnál

1959-1960

1960-

18-27 életév, 1 év erdőgazdasági munka

2 év tanulmányi idő, évente 3 hónap iskolai foglalkozás, havonta munkaadónál 4 napos konzultáció

3 hónapos bennlakásos oktatás

Áttekintő táblázat az erdőgazdasági szakmunkásoktatásról. Folytatása a 42. és 43. oldalon.

Fiatalok erdészeti szakmunkásoktatása (erdéTgazdasági tanulóképzés)

Iskola Időszak Felvételi feltételek JellemzőkSárvárKözéprigócSzőcsénypuszta

1961-19641961-19641963-1964

16-19. életév (érettségizettnél 25.), ált. isk. 8 osztály, tanuló- szerződés, orvosi vizsgálat

Képzési idő 2 év (érettségizettnél 1 év), 3 hónap iskolai tanulás, 8 hónap gyakorlati munka, havonta 4 napos konzultáció

1.melléklet

SárvárKözéprigócSzőcsénypuszta

1964-19671964-19671964-1967


Iskolai oktatás 5 hónapra emelve, 6 hónap gyakorlati munka, havonta 4 napos konzultáció

2.melléklet

SárvárKözéprigócSzőcsénypusztaMátrafüredÁsotthalom

1967-19691967-19711967-19711968-19711969-1971


Képzési idő 3 év, évenként 5 hónapos iskolai oktatás,I-II. osztályosoknak 6, ül. osztályosoknak 5 hónapos kötelező gyakorlati munka

3'I melléklet

KözéprigócSzőcsénypusztaMátrafüredÁsotthalom

1971-19751971-19751971-19751971-1975

A felvételi feltételek a tagozattól függően.

Új óraterv, reform tanterv, részletes gyakorlati terv, négy tagozat

4‘1 melléklet

KözéprigócSzőcsénypusztaMátrafüredÁsotthalom

1975-19801975-19801975-19801975-1980

16-19. életév (érettségizettnél 25.), ált. isk. 8 osztály, orvosi vizsgálat

Kiemelt technikai képzés, ennek megfelelő új óraterv, évenként 32 hetes szorgalmi idő

Áttekintő táblázat az erdőgazdasági szakmunkásoktatásról.

Fiatalok erdészeti szakmunkásoktatása (erdőgazdasági tanulóképzés)Iskola Időszak Felvételi feltételek Jellemzők

5.melléklet

BarcsSzőcsénypusztaMátrafüredÁsotthalom

1980-19821980-19821980-19821980-1982

16-19. életév (érettségizettnél 25.), ált. isk. 8 osztály, orvosi vizsgálat

Egységes tagozatú szakmunkás- képzés, szorgalmi idő 33 hétre felemelve

6.melléklet

BarcsSzőcsénypusztaMátrafüredÁsotthalom

1982-19851982-19851982-19851982-1985

8. ált. iskolai osztály befejezése, egészségügyi vizsgálat, felvételi beszélgetés

10 napos tanítási ciklus, új óraterv

7melléklet

BarcsSzőcsénypusztaMátrafüredÁsotthalomMiskolc

1985-1985-1985-1985-1985-

8. ált. iskolai osztály befejezése, egészségügyi vizsgálat, felvételi beszélgetés

Üj óraterv, jelenlegi oktatás

8.melléklet

SopronBarcsMátrafüred

1984-1984-1984-

Szakközépiskolai felvételi előírások szerint

Négyéves szakközépiskolai oktatás, érettségit és szakmunkás képesítést ad

9.melléklet

BarcsPiliscsabaMátrafüred

1987-1986-1991-

Szakközépiskolai felvételi előírások szerint

Erdőgazdasági gépészek oktatása

Áttekintő táblázat az erdőgazdasági szakmunkásoktatásról.

1. számú mellékletErdőgazdasági szakmunkás szakma óraterve

Sorszám

Tantárgy

I. évfolyam II. évfolyam III. évfolyam

E. Gy. Ö. E. Gy. Ö. E. Gy. Ö.

órák száma

1.Politikaiismeretek

12 - 12 12 - 12 24 - 24

2. Erdészetinövénytan

24 24 48 - - - 24 24 48

3. Erdőműveléstan 24 32 56 36 72 108 60 104 164

4. Fahasználattan 60 104 164 72 120 192 132 224 356

5. Erdészeti géptan 96 120 216 48 72 120 144 192 336

6.Üzemiismeretek - - - 24 24 48 24 24 48

7.Munkaeg.tan és munkavédelem - - - 24 - 24 24 - 24

Összesen 216 280 496 216 288 504 432 568 1000

E. = elmélet Gy. = gyakorlat Ö. = összesen

44

2. számú mellékletErdőgazdasági szakmunkás szakma óraterve (3x5 hónapos iskolai képzés)

Sorszám

Tantárgy

Összesóra

Tanulmányi idő hetekben

Elm. 20 20 20

Gyak. 24 24 20

Szám%-os megoszlásban

Heti óraszám osztályonként

Egy- Össz. I. II. III.

1. Magyar 80 4

23

2 1 1

2. Világnézetünk alapjai 60 3 1 1 1

3. Számtan-mértan 100 5 2 2 1

4. Fizika 40 2 2 - -

5. Testnevelés 120 6 2 2 2

6. Osztályfőnöki 60 3 1 1 1

7. Érd. növ.- és állattan 60 3

77

3 - -

8. Erdőműveléstan 160 7,5 3 3 2

9. Fahasználattan 160 7,5 3 3 2

10. Erdei mellékhaszn. 80 4 - 2 2

11. Erdészeti géptan 260 13 4 5 4

12. Üzemi ismeretek 40 2 - - 2

13.Munkaeg.tan és munkavédelem

40 2 2 - -

14. Közlekedésrend.,KRESZ 40 2 - 2 -

15. Szaktárgyi gyak. 720 36 8 12 16

Összesen 2020 100 100 33 34 34

16. Szerz. gazd. gyak. 2976 42 42 48

Mindösszesen 4996 - - -

45

3. számú melléklet1702. Erdőművelő-fakitermelő szakma szakmunkásképzés óraterve (28/1971. MÉM sz. rendelet)

Sorszám Tantárgyak

Heti óraszámÖssz.

I.-III.

Óraszámmi.-össz.

I. II. III.

17 17 17 17 17 17

1.Magyar nyelv és irodalom 2 - 2 - 2 - 6 102

2. Történelem 2 - 2 - 2 - 6 102

3- Mennyiségtan 4 - 2 - 2 - 8 136

4. Fizika 4 - - - - - 4 68

5. Testnevelés 2 2 2 2 1 1 10 170

6. Osztályfőnökióra 1 1 1 1 1 1 6 102

Közismereti tárgyak 15 3 9 3 8 2 40 680

7.Erdészeti nö- vény- és állattan 4 - - - - - 4 68

8. Erdőműveléstan - - 2 - 2 - 4 68

9. Erdővédelem tan 2 - 2 - 2 - 6 102

10. Erdőhaszn.tan 2 - 2 - 2 - 6 102

11. Műszaki ism. 3 - - - - - 3 51

12.Erdészetierőgépek 6 - - - - - 6 102

13.Erdészetimunkagépek - - 5 - 3 - 8 136

14. Üzemi ism. - - - - 2 - 2 34

15. Munkavédelem - - - - 2 - 2 34

16. Közl.rendészet - - 2 - - - 2 34

Szakmai elm. össz. 17 - 13 - 13 - 43 731

Elméleti órák össz. 32 3 22 3 21 2 83 1411

46

3. számú melléklet / folytatás1702. Erdőművelő-fakitermelő szakma szakmunkásképzés óraterve (28/1971. MÉM sz. rendelet)

Tantárgyak

Heti óraszámÖssz.

I.-III.

Óra- 1 szám [ mi.- | össz. I

I. II. III.

17 17 17 17 17 17

Szakmai gyakorlat - 39 14 39 14 40 146 2482

Időszakos termelő munka (2-2-2 hét) - (42) - (42) - (42) - 252

Évvégi gyak. (6,5 hét) - (42) - (42) - - - 546

Gyakorlati oktatás - 39 14 39 14 40 146 3280

Elmélet és gyak. össz. 32 42 36 42 35 42 223 4691

A szakmai gyakorlatok felosztása

I. osztály III. osztályNövénytan 40 Erdőműveléstan 154Erdőhasználattan 36 Erdővédelem tan 129Műszaki Erdőhasználattan 249ismeretek Erdészeti(technológia) 100 munkagépek 318Erdészeti géptan 351 Összesen 850Összesen 527 SzakmaiSzakmai kondicionáló gyak. 68 (elm.)kondicionáló gyak. 68 (gyak. hét) Összesen: 918

68 (elméleti hét) (40x14x17)Összesen 663 (17x39)

II. osztályErdőműveléstan 104Erdővédelem tan 100Erdőhasználattan 195Erdészetimunkagépek 366Összesen 765Szakmaikondicionáló gyak. 68 (gyak. hét)

68 (elméleti hét)Összesen 901

47

4. számú mellékletÓraterv az 1702. sz. erdőművelő-fakitermelő (erdőgazdasági gépész) szakma számára

Sorszám

Heti óraszámMII.össz.

Össz.Tantárgyak I. II. III. óra

szám32 hét 32 hét 32 hét

1. Magyar nyelv és irodalom 1 2 2 5 160

2. Történelem 1 1 2 4 128

3. Matematika 3 2 2 7 224

4. Fizika 2 2 - 4 128


6. Osztályfőnöki óra 1 1 1 3 96

Közismereti tantárgyak 10 10 8 20 896

7. Munkavédelem 1 - - 1 32

8. Erdészeti növény- és állattan 2 - - 2 64

9. Erdőműveléstan - 1 2 3 96

10. Erdővédelem tan - 2 2 4 128

11. Erdőhasználattan - 2 2 4 128

12. Műszaki ismeretek 2 - - 2 64

13. Erőgéptan 3 - - 3 96

14. Eszköz- és munkagéptan - 2 3 5 160

15. Üzemi ismeretek - - 1 1 32

16. Közlekedési ismeretek* - 1 - 1 32

Szakmai elméleti tantárgyak 8 8 10 26 832

17. Fatermesztéstani gyak. - 6 6 12 384

18. Fakitermelési gyak. 2 6 6 14 448

19. Gép tani gyak. 16 6 6 28 896

20. Szakmai kondicionáló gyak. 3 3 3 9 288

Szakmai gyakorlati tantárgyak 21 21 21 63 2016

48

4. számú melléklet / folytatásÓraterv az 1702. sz. erdőművelő-fakitermelő (erdőgazdasági gépész) szakma számára

Tantárgyak

Heti óraszámI-III.össz.

Össz. I óra- 1

szám II. II. III.

32 hét 32 hét 32 hét

Évközi összefüggő gyakorlat (1 hét) (42) (42) (42) - 126

Évvégi összefüggő gyak. (6,5 hét) (42) (42) - - 546

Gyakorlati oktatás - - - - 2688

Elmélet és gyakorlat összesen 39 39 39 117 4416

* A vezetési (tantárgyi) gyakorlat a naposi szolgálat keretén belül 32 óra/tanuló terhelést jelent.

49

5. számú melléklet. 1702 Erdőművelő-fakitermelő

Heti óraszám Összes 1Sor Tantárgyak I. II. III. óraszám a

szám33 hét 33 hét 33 hét

képz. idő alatt

1. Magyar nyelv és irodalom 1 2 2 165

2. Történelem, társ. ismeretek 1 1 2 132

3. Matematika 3 2 2 231

4. Fizika 2 2 - 132

5. Testnevelés 2 2 1 165

6. Osztályfőnöki óra 1 1 1 99

Közismereti tantárgyak 10 10 8 924

7. Erdészeti növény- és állattan 2 - - 66

8. Közlekedési ismeretek* - 1 - 33

9. Munka- és környezetvédelem 1 - - 33

10. Erdőműveléstan - 1 2 99

11. Erdővédelem tan - 2 2 132

12. Erdőhasználattan - 2 2 132

13. Műszaki ismeretek 2 - - 6614. Erőgéptan 3 - - 99

15. Eszköz- és munkagéptan - 2 3 165

16. Üzemi ismeretek - - 1 33Szakmai elméleti tantárgyak 8 8 10 858

Elmélet összesen 18 18 18 1782

17. Fatermesztéstani gyak. - 6 6 396

18. Fakitermelési gyak. 2 6 6 462

19. Géptani gyak. 16 6 .6 924

20. Szakmai kondicionáló gyak. 3 3 3 297

Szakmai gyakorlati tantárgyak 21 21 21 2079

Évvégi gyakorlatok (6,5 hét) (42) (42) -

Elmélet és gyakorlat összesen 39 39 39 3861

* A vezetési gyakorlat tanulónként 30 óra terhelést jelent az óraterven felül.

50

6. számú mellékletMezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakmunkásképző iskolai óraterv 1702 erdőművelő-fakitermelő szakmai képzés. Érvényes az 1982/83. tanévtől.

Sorszám

Tantárgyak

ÉvfolyamokÖsszes

óraszám a képz.

idő alatt

I. II. III.

tanítási ciklusok száma

18 18 16,5

óraszám

1. Magyar nyelv és irod. 2 4 4 174

2. Történelem, társ. ism. 1 3 4 138


4. Fizika 4 3 - 126



Közismereti tantárgyak 17 18 16 894

7. Érd. növény- és állattan 3 - - 54

8. Közlekedési ismeretek - 2 - 36

9. Munka- és kömy.véd. 2 - - 36


11. Erdő véd elem tan - 3 4 120


13. Műszaki ismeretek 4 - - 72

14. Erőgéptan 5 - - 90

15. Eszköz- és munkagéptan - 4 4 138

16. Üzemi ismeretek - - 1 15

Szakmai elméleti tárgyak 14 14 16 768

Elméleti tantárgyak összesen 31 32 32 1662

51

6. számú melléklet / folytatás Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakmunkásképző iskolai óraterv 1702 erdőművelő-fakitermelő szakmai képzés. Érvényes az 1982/83. tanévtől.


ÉvfolyamokÖsszes

óraszám a képz.

idő alatt

I. II. III.


18 18 16,5

óraszám

17. Fatermesztéstani gyak. - 12 12 414

18. Fakitermelési gyak. 4 12 12 486

19. Géptani gyakorlat 28 7 71

745,5

20. Szakmai kond. gyak. 3 4 4 192

Szakmai gyakorlati tantárgyak 35 35 35 1837,5

Heti óraszám összesen 66 67 67 3500

Tanév végi gyakorlat (5 hét) 35 35 - 350

Óraszám mindösszesen 3850

Megjegyzés: a mezőgazdasági vontatóvezetési gyakorlat tanulónként 30 óra terhelést jelent az óraterven felül.

52

7. számú mellékletMezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Óraterv: 1702. Erdőművelő-fakitermelő szakma

Sorszám

Tantárgyak

Évfolyamok

Összes 1I. II. III.


18 18 16,5

ciklusóraszám

1. Magyar nyelv és irod. 2 4 4 174

2. Történelem, társ. ism. 2 2 4 138


4. Fizika 4 3 - 126



Közismereti tantárgyak 17 18 16 894 I7. Erdészeti alapismeretek 5 - - 908. Műszaki alapismeretek 3 - - 54

9. Munka- és körny.véd. 2 - - 36

10. Közlekedési ismeretek - 2 /4 /0 * - 36


12. Erdővédelem tan - 1 3 49,5


14. Erdészeti géptan 5 5 /3 /7 * 5 262,5

Szakmai elméleti tárgyak 15 14 16 786

Elméleti órák összesen 32 32 32 1680

15. Erdőművelési gyakorlat 10,5 10,5 10,5 551

16. Erdőhasználati gyak. - 14 14 483

17. Géptani gyakorlat 24,5 10,5 10,5 803

53

7. számú melléklet / folytatás Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Óraterv: 1702. Erdőművelő-fakitermelő szakma

Tantárgyak

Évfolyamok

Összes 1I. II. III.


18 18 16,5

ciklusóraszám

Szakmai gyakorlat összesen 35 35 35 1837

Ciklusóraszám összesen 67 67 67 3517

Tanév végi gyakorlat (5 hét) 35 35 350

Óraszám mindösszesen 38671

Megjegyzések:A mezőgazdasági vontatóvezetési gyakorlat tanulónként 30 óra, a rakodógépkezelés 15 óra terhelést jelent az óraterven felül.* Az első félévben tartható 4 közlekedési ismeret óra és 3 géptan, a második félévben 0 és 7 óra.A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 10552/1/1989. számú utasításában jóváhagyott tanterv

54

8. számú melléklet27129/1979. MÉM Kutatási és Szakoktatási Főosztály sz. u tasítás. Erdőgazdasági szakközépiskola óraterve, erdészeti ágazat.


Heti óraszám Össz.óra-

szamI. II. III. IV.

32 hét 32 hét 32 hét 29 hét


2. Orosz nyelv 4 4 - - 256


4. Világnézetünk alapjai - - - 2 58


6. Fizika 3 3 3 - 288

7. Kémia 3 3 2 - 256

8. Biológia 3 3 2 - 256




11. Fakultatív tantárgy - - - 2 58

12. Munkavédelem 2 - - - 64

13. Erdészeti műszaki rajz 2 - - - 64

14. Vad gazdaságtan - - 2 - 64

15. T ermőhelyismerettan 2 - - - 64

16. Erdőműveléstan - 2 2 4 244

17. Erdőhasználattan - - 3 3 183

18. Erdőrendezéstan - - - 4 116

19. Géptan - 2 3 3 247

20. Munkaszervezés - - 2 3 151

Szakmai elméleti tárgyak 6 4 12 19 1255

Elméleti tantárgyak összesen 33 31 32 31 3971

55

8. szám ú m ellék le t / folytatás27129/1979. MÉM Kutatási és Szakoktatási Főosztály sz. utasítás. Erdőgazdasági szakközépiskola óraterve, erdészeti ágazat.

-

Heti óraszám Össz.óra-szam

I. II. III. IV.


Szakmai gyakorlatok 3 5 5 5 561

Heti összes óraszám 36 36 37 36 4532

Évközi összefüggő szakmai gyak. (2-2-2-2) 36 40 44 44

Nyári összefüggő szakmai gyak. (2-4-4-0) 36 40 44

56

9. számú m ellékletÓraterv:1706-4 erdőgazdasági gépész szakma


Heti óraszám Össz. I óra- 1

számI. II. III. IV.



2. Orosz nyelv 2 2 2 2 280


4. Bevezetés a filozófiába - - - 2 64


6. Fizika 2 2 2 - 216

7. Kémia 3 - - - 108

8. Biológia 2 2 - - 144 I




11. Közlekedési ismeretek - 1 - - 36

12. Géprajz, gépelemek, mech. 3 2 2 - 252

13. Anyagismeret 2 2 - - 144

14. Erdészeti ismeretek - 2 2 1 176

15. Erőgépek - 2 2 1 176

16. Erdészeti munkagépek - - 3 4 236

17. Vezérléstechnika / hidraulika, elektr. automatika - - - 2 64

18. M unkaszervezés - - - 2 64

19. Munkavédelem 1 - - - 36

Szakmai órák összesen 6 9 9 10 1184

57

9. számú m elléklet / folytatásÓraterv:1706-4 erdőgazdasági gépész szakma


Heti óraszám Össz.óra-szam

I. II. III. IV


20. Karbantart, gépjav. gyak. 6 6 3 3 636

21. Technológia gyakorlat - - 6 5 376

Gyakorlatok összesen 6 6 9 8 1012

Heti óraszám összesen 33 33 33 33----

4620

Nyári szakmai gyakorlat (hét) 4 4 4 -

22. Fakultatív tantárgy - - - 1 32

Ad 22. A továbbtanulásra jelentkező tanulók számára fizika, a többi tanuló szám ára erdészeti m unkagépek/vezérléstechnika tantárgy.Ad 12. A vezetési gyakorlat tanulónként 30 óra terhelést jelent óraterven felül.Ad 21. Speciális erdészeti gépkezelési gyakorlat II-III-IV osztályban tanulónként 10 óra terhelést jelent óraterven felül.

58

Jegyzetek

[1] VÁRADI Géza (szerk.): Az erdészeti oktatás 30 éve. Budapest, 1975., 93-94. p.

[2] SIMON László: A korszerű szakm unkásképzés jegyében.Az Erdő, 1972. 3: 119 p.

[3] VÁRADI Géza: Az erdészeti szakm unkás-ellátottság és -képzés helyzete. Az Erdő, 1971. 5: 216-218. p.

[4] - Szakm unkásképző iskola, M átrafüred.Erdőgazdaság és Faipar, 1972.12: 7-8. p.

[5] Országos ankét Szegeden. Simon László felszólalása.Az Erdő, 1975. 12: 556 p.

[6] NÉMETH Sándor: Útjára indul egy iskola.Erdőgazdaság és Faipar, 1979.1:10-11. p.

[7] HORVÁTH Ferenc: A barcsi erdészeti szakközépiskola múltja, jelene és jövőterve. Az Erdő, 1982. 4:148. p.

[8] - Miskolcon 1985. szeptem bertől erdészeti szakm unkás-képzés. Erdőgazdaság és Faipar, 1985. 5:18. p.

[9] (F. I.) Iskolavató M átrafüreden. Erdőgazdaság és Faipar, 1986.10:14. p.

[10] M agyar Közlöny, 1993.191. sz. 7/1993. MüM sz. rend.[11] Mint [5]. Dessewffy Imre (FAGOK) felszólalása.

Az Erdő, 1975.12: 551. p.[12] BARTUCZ Ferenc: Erdőgazdasági szak- és betanított-

m unkásképzés helyzete. Az Erdő, 1980. 7: 295. p.[13] MÉM Értesítő, 1970. 24: 727 p.[14] SIMON László: A szakm unkásképzés időszerű kérdései.

Erdőgazdaság és Faipar, 1981.10: 7 p.[15] SCHMUCK Márton: Szakemberképzés a „Salix" vállalatnál.

Erdőgazdaság és Faipar, 1981.11:14-15. p.[16] VARGA Béla: Betanítottm unkás-képzés a fagazdaságban.

Az Erdő, 1971. 5: 230.[17] Mint [11].[18] SIMON László: Az erdőgazdasági gépészképzés 10 éves

programja. Az Erdő, 1980. 9: 417-418. p.[19] Mint [14].

59

[20] KOLLWENTZ Ödön: Az alsó- és középfokú erdész szakoktatás és az erdészeti szakm unkásképzés története. A grártörténeti Szemle, 1976.1-2: 231. p.

[21] Mint [4].[22] M int [5]. Bondor Antal felszólalása.

Az Érd0,1975.12:546. p.[23] Mint [1], 118-119. p.[24] Mint [14].[25] SIMON László: Az erdészeti gépkezelők továbbképzése.

Erdőgazdaság és Faipar, 1981.1: 8. p.[26] SIMON László: A fakitermelő gépész nem csak a m otor

fűrészhez ért. E rdőgazdaság és Faipar, 1982. 8-9: 2. p.

60

A Déldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület története

Dr. Kollwentz Ödön

A Baranya Megyei Levéltár két „Erdőhivatal" feliratú dobozában - a volt városi erdőhivatal irataitól elkülönítetten - „D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület" felirattal volt m egtalálható az egyesület irattára. A 31. számú dobozban, amely a volt városi erdőhivatal 1931. évi 2-178. szám ú ügyiratait tarta lmazza, az egyesület 1925-1936 között keletkezett iratait, a 38. számú dobozban pedig, amely az erdőhivatal 1936. évi 591-930. számú iratait őrzi, az egyesület 1936-1943 között íródott dokumentum ait tárolják. Az irattár eléggé hiányos, m ert a közgyűlések jegyzőkönyvei általában nem, a közgyűlési m eghívók viszont csaknem hiánytalanul föllelhetők. Az ügyiratok szám ozása is meglehetősen rendszertelenül történt: az 1925-1930. években folytatólagosan, az 1931-1936 években évenként elkülönítetten, az 1937-1942 években ismét folytatólagosan zajlott, az utolsó, 1943. évben viszont elölről kezdték a számozást.

*A világháború utáni személyi és gazdasági stabilizálódás, to vábbá az a tény, hogy 1925-től Borsod-Gömör-Heves Megyék Erdészeti Egyesülete Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete néven m űködött tovább, illetve ugyancsak 1925-ben új, vidéki egyesületként m egalakult a Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület, arra indította a régió szakem bereit, hogy a D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület megalakítása céljából előkészítő bizottságot hozzanak létre. Az előkészítő bizottság - 12 tagjának aláírásával - az egyesületi élet m egindítása érdekében felhívást intézett Baranya, Somogy, Tolna és Zala várm egyék állami és m agánuradalm i erdőtisztjeihez, amelyben m ár az alakuló közgyűlés időpontját is jelezte. A megkeresés feladója az akkor még meg nem alakult „D éldunántúli Erdészeti és V adászati Egyesület, K aposvár" volt, és nyom tatványként 200 K-ás bélyeggel bérmentesítették. (1. sz. melléklet).

61

1925. április 17-i keltezéssel m ár az egyesület május 2-ai alakuló közgyűlésére küldtek meghívót, a 2. sz. m ellékleten látható program m al.

A közgyűlést, amelyet a kaposvári Nemzeti Kaszinó dísztermében tartottak, Pánczél Ottó nyugalm azott miniszteri tanácsos m int korelnök vezette. Beszámolójában ismertette, hogy a régi egyesület utolsó közgyűlését 1914. június 28-án (Ferenc Ferdi- nánd trónörökös m eggyilkodásának napján) tartották, mert később a világháború, a forradalm ak és a szerb megszállás lehetetlenné tették az egyesületi élet folytatását. Tekintve, hogy a korábbi három várm egyén kívül Zala erdőtisztjeit is be kívánták kapcsolni az egyesületi életbe, az egyesület régi elnevezése már nem felelt m eg a tényeknek. Az elfogadott „Határozati javaslat" szerint. m iután a Baranya, Somogy, Tolna megyei Erdészeti és Vadászati Egyesület az utóbbi 11 év alatt az események kényszerítő hatása alatt nem m űködhetett... m iután Kaposvárott állami erdőigazgatóság állíttatott fel, s ennek területe Baranya, Somogy, Tolna és Zala várm egyék területére terjed ki, Zala megyét is bekapcsolja tevékenységébe, az egyesület székhelyét Kaposvárra teszi át, és címét D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesületre változtatja..." Ezzel kim ondták azt is, hogy a megalakult egyesület a régi egyesület jogutódja. Ennek alapján a régi egyesület első, egyben utolsó elnöke, gróf Széchenyi Bertalan tisztéről lem ondott.1

A régi, Baranya, Somogy, Tolna Megyei Erdészeti és Vadászati Egyesület szám adását Alm ássy István miniszteri tanácsos, titkár ismertette. Eszerint a vagyon „6000 K névértékű különféle típusú hadikölcsön kötvény, esedékes kamatok 1923. január 1-je óta elhelyezve a Pécsi Takarékpénztárnál a 138579 sz. takarék- könyvben, 1080 K 20 fillér kam ata esedékes 1922. novem ber 10. óta. Az 1923. decem ber 31-én lezárt pénztári napló (azóta sem bevétel, sem kiadás nem volt) 239 K 40 fillér" egyenleget m utat.2 M indezek az infláció következtében értéküket vesztették.

A közgyűlésen m egválasztották az új tisztikart. Az elnök posztját nem töltötték be; az I. alelnök Konczvald Ferenc m. kir. főerdőtanácsos, erdőigazgató lett, a II. alelnök helye betöltetlen

62

maradt; főtitkárnak Vető Gyula m. kir. főerdőtanácsost, erdőfelügyelőt, pénztárosnak A jtay Viktor m. kir. erdőm érnököt, jogtanácsosnak dr Polgár Kálmán főügyészt választották meg (valamennyien kaposvári lakosok).

Választmányi tagok a következők lettek: Alm ássy István miniszteri tanácsos, Pécs; Biloveszky Béla m. kir. főerdőtanácsos, Zalaegerszeg; Bogyay Gyula káptalani főerdőm érnök, Kiskomá- rom; Csík Gyula püspöki erdőm ester, Karád; Dokupil A do lf főhercegi erdőtanácsos, Izabellaföld; Furmann A n ta l a M agyar Mezőgazdasági Ipari Rt. erdőigazgatója, Kaposvár; Holz János m. kir. főerdőm érnök, Szekszárd; Hrobáts József m. kir. erdőm érnök, Pécs; Kolossváry Andor székesegyházi főerdőm érnök, Á rpádtető; Lux Zoltán hercegi erdőm érnök, Dombóvár; M ihalovits Sándor hercegi erdőfelügyelő, Lenti; Pánczél Ottó nyugalm azott miniszteri tanácsos, Pécs; Pethő Andor hercegi erdőgondnok, Berzence; Schmid László kegyestanítórendi erdőm érnök, Taszár; Schmidt Zsigmond városi erdőtanácsos, Nagykanizsa; Tomka Kálmán hercegi erdőm ester, Keszthely; Ulreich Gyula m iniszteri tanácsos, Zalaegerszeg.

Az egyesület alapító tagjai azok lehettek, akik a pénztárba 100 aranykoronát egyszerre befizettek; a rendes tagok tagsági díját a közgyűlés évi 3 aranykoronában állapította meg.3

A D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület m egalakulásáról a Budapesti Hírlap 1925. május 12-i száma rövid tudósítást közölt. Az Új Somogy nevű napilap 1925. május 5-i száma részletes beszámolót adott közre: „Új életre tám adt az Erdészeti és Vadászati Egyesület. Négy várm egye erdőtisztjei és vadászai tömörültek a D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesületbe... Kimondották, hogy a régi egyesületet alakítják át az indítványozott egyesületté."4

Az alakuló ülés után három év telt el, míg m egkezdődött a tényleges egyesületi élet. A főtitkár időközben elhunyt. A vezetőség ideiglenesen Surjánszky Kálmán állami erdőfelügyelőt (Kaposvár) bízta meg a főtitkári teendők ellátásával. Surjánszky Kálmán az egyesületi élet újraindítása érdekében belépési nyilatkozatokat küldött a négy várm egye erdőtisztjeinek, kérte azok

63

kitöltését, egyben tájékoztatta őket, hogy 100 P egyszeri befizetésével alapító tagokká válhatnak, illetve a rendes évi tagdíjat 3- 5 P-ben jelölte meg.5

A vidéki erdészeti egyesületek közötti szorosabb kapcsolat felvétele és a szakmai összetartozás erősítése végett m indhárom vidéki egyesület - a Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete, a Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület és a D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület - egyazon időpontra, 1929. jún ius 3-4-re, s egy helyszínre, Balatonfüredre hirdette meg tanulm ányúval egybekötött vándorgyűléseit, am elyek mellett közös szakmai előadásokra is sor került. A fő szervező a D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület volt.

Az egyesületek közgyűléseinek program ját a 3-5. sz. mellékletek tartalm azzák.

A D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület közgyűlését, m inthogy elnöke nem volt, s az alelnök is elhunyt időközben, Fás Gyula nyugalm azott miniszteri tanácsos nyitotta meg és vezette le.

Mivel az előző közgyűlés óta három év eltelt, a vezetőség m egbízatása lejárt, újat kellett választani. Az elnöki funkciót továbbra sem töltötték be. A vezetőség tagjai a következők lettek: alelnök: dr Polgár Kálmán ügyészségi alelnök, Kaposvár; ügyvezető alelnök: Furmann A n ta l a M. M. I. Rt. erdőigazgatója, Kaposvár; főtitkár: Surjánszky Kálmán m. kir. erdőfelügyelő, Kaposvár; titkár: Csatay Gyula hercegi erdőm érnök, Kaposvár; jegyző: Lux Zoltán hercegi erdőm érnök, Dombóvár; pénztáros: Haracsi Lajos m. kir. erdőm érnök, Kaposvár; ellenőr: A jtay Viktor m. kir. erdőm érnök, Szekszárd.

A választm ány tagjainak az alábbiakat választották meg: Al- mássy István m iniszteri tanácsos, Pécs; Barthos Gyula hercegi erdőm ester, Nagykanizsa; Bogyay Gyula főkáptalani főerdőm érnök, Kiskomárom; Fás Gyula nyugalm azott miniszteri tanácsos, Kaposvár; gróf Festetich Kristóf nagybirtokos, Csertő; Földváry Miksa m iniszteri tanácsos, Kaposvár; báró Inkey Pál nagybirtokos, Iharos; Létay Gyula m. kir. erdőfelügyelő, Szekszárd; Miha- lovits Sándor hercegi erdőfelügyelő, Lenti; Pánczél Ottó

64

nyugalm azott m iniszteri tanácsos, Pécs; Pethő Andor hercegi erdőmérnök, Berzence; Ruthényi Károly m. kir főerdőtanácsos, Kaposvár; Stephaich Pál alispán, Kaposvár; Vígh József m. kir. erdőfelügyelő, Pécs; Zsombory Ignác m. kir. erdőfelügyelő, Pécs. M egállapodtak abban, hogy az egyesület székhelye Kaposvár marad.

A közgyűlések nagyjából azonos időben, 11 óra körül fejeződtek be, s valam ennyi résztvevő, mintegy kétszáz fő együttes ülést tartott, amelyet Waltbott Kelemen erdőbirtokos, a Tiszajobb- parti Vármegyék Erdészeti Egyesületének elnöke nyitott meg és vezetett le. Bevezető beszédében a nehézségek leküzdésére és az erdészeti értelmiség összefogásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Roth Gyula főiskolai t a n á r - a Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület tagjaként - a főiskola vadászterületéről tartott ismertetőt, sajnálatos tényként említve meg, hogy a vadászterületek berendezéseit az 1919-es kom m ün pusztításai m iatt teljesen fel kellett újítani. Érdekes adatokat hozott fel a „csonka országban egzótának tekinthető siketfajd m eghonosításáról", amely egyedül a soproni fenyőtelepítésekben jelent meg, Ausztriából átkerülve. Végül kitért a vadászatra, m int nagy gazdasági értékre, amely az erdőtől elválaszthatatlan, és ezért „az erdőgazdálkodással foglalkozók ügykörébe kellene utalni" Li- póczyBéla, a miskolci kincstári uradalom erdőtanácsosa a középkorú erdők szakszerű gyérítéséről és az ezzel kapcsolatos - a soproni főiskola kísérleti állomása által irányított - miskolci kísérletek eredm ényeiről számolt be. Nádaskay Ferenc, Az Erdő című szaklap főszerkesztője az erdőaltiszti kar és a segédszemélyzet helyzetéről szólt, hangsúlyozva az anyagi és erkölcsi tá mogatás szükségességét.6

Az egyesület következő rendes közgyűlését 1929. november 23-án, Kaposvárott tartották. A nyilvántartott 92 tag közül 42-en jelentek meg. Gróf Benyovszky Móric siklósi nagybirtokos m egválasztásával betöltötték az egyesület elnöki posztját.7 Elhatározták, hogy évente két összejövetelt tartanak, a tavaszit szakkirándulással egybekötve. A soron következő összejövetelt Baranyában javasolták m egrendezni. Az erdőtörvény-javaslat

65

kritikai tárgyalása érdekében szűkebb körű bizottságot alakítottak, amely választm ányi tagokból, erdőbirtokosokból és erdőtisztekből állt.8 A bizottság tagja lett: Kolossváry Andor uradalmi erdőtanácsos, Árpádtető; Raab Gyula (vitéz Rábay Gyula) városi erdőm ester, Pécs; M etzli Kamill uradalm i főerdész, Iharosbe- rény; Schmid László uradalm i erdőm érnök, vitéz Rhédey László uradalm i főerdész, Vízvár; Ferenczy László uradalm i főerdész.9

Az OEE 1009/1929. szám alatt, novem ber 27-i keltezéssel azzal a kérdéssel kereste meg a vidéki egyesületeket, hogy „mi m ódon lehetne az országos és a vidéki egyesületek együttm űködését biztosítani?" Az OEE azt javasolta, hogy szervezőbizottságai ülésein a vidéki egyesületek megbízottai vegyenek részt, s az ott létrejött előzetes m egállapodásokat közvetítsék a megbízó egyesület felé. Az erdőtörvény-tervezettel kapcsolatban az OEE azt kérte, hogy az országos egyesület és a vidéki egyesületek csak együttesen forduljanak a földmívelésügyi miniszterhez, m ert „az esetleg eltérő állásfoglalások csak bizonytalanságot terem tenének és gyengítenék az érdekeltség állásfoglalásainak erejét és hatékonyságát" Kérte továbbá, hogy a vidéki egyesületek még decem ber folyamán vitassák meg az erdőtörvény-tervezetet, s egyesületenként nevezzenek meg két olyan megbízottat, akik az OEE-nél tartandó vitán részt vehetnek, végül hatalm azzák fel az OEE elnökségét a közösen összeállítandó beadványnak - a vidéki egyesületek nevében is történő - aláírására.10 Ezt a m egkeresést az 1930. november 15-én, Kaposvárott tartott közgyűlésen vitatták meg. Ugyanekkor m egtárgyalták a Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület javaslatát is, amely a hazai faanyag védelm ét célozta.11

Az egyesület vezetése - a közgyűlés döntésének megfelelően- 18/1930. szám alatt elutasító választ adott az OEE indítványára, azzal az indokkal, hogy „Az együttm űködésnek az OEE által ajánlott m ódját nem tehette m agáévá, m ert ez a függetlenségét annyira csorbítaná, hogy jóformán fennm aradása is feleslegessé válnék"

Az OEE viszontválasza ham arosan megérkezett: „Az országos egyesülettől távol áll az a gondolat, hogy a vidéki egyesüle

66

tek önállóságát vitatni, vagy szabad m ozgását gátolni kívánja, nem térhet ki azonban az elől az aggodalom elől, hogy ha országos fontosságú kérdésekben m indegyik egyesület külön foglal állást, ez csak gyengíti az állásfoglalások hatásait" 12

Az 1930-as felmérés szerint az egyesületnek 1 alapító és 118 rendes tagja volt.13

A vidéki egyesületeknek a soproni főiskolával való jó kapcsolatát bizonyítja, hogy Roth Gyula a főiskolát érintően három pontban kérte tám ogatásukat: 1. doktorrá avatási jog, 2. magántanári habilitációs jog, 3. a fakultások önállósága,14 A déldunántúli egyesület ezt először az 1931. február 23-i választm ányi ülésen15, majd április 18-án egy külön erre a célra összehívott értekezleten tárgyalta meg. Az értekezletre Baranyából 9, Somogy- ból 11, Tolnából 6, Zalából 8 személyt hívtak meg, akik közül 6- nak a kegyelmes, 13-nak a méltóságos, 15-nek a nagyságos m egszólítás járt; tehát az egyesület nagy fontosságot tulajdonított a soproni főiskola kérelm ének.16

A vidéki egyesületek fontos szerepet játszottak egyes országos kérdésekben való állásfoglalásaikkal is. így am ikor az FM a gazdasági válság m iatt 21%-os létszámcsökkentést tervezett az „államerdészeti státuszrendezéssel" kapcsolatban, az OEE valamennyi vidéki egyesület egyetértésével kérte a m iniszterelnöktől, a földművelésügyi és a pénzügym inisztertől, hogy ezt az intézkedést függesszék fel az új erdőtörvény hatályba lépéséig.17

Az 1929. novem ber 28-i közgyűlés határozatának megfelelően az egyesület 1931. június 14-15-én, Pécsett rendezte meg vándorgyűlését, a szokásos tárgysorozattal. Az 5. napirendi pont tisztújítás volt, mert Surjánszky Kálmán főtitkár más vidékre való áthelyezése miatt, Furmann Antal ügyvezető alelnök pedig indoklás nélkül tisztéről lemondott. Új ügyvezető alelnöknek dr Polgár Kálmán ügyészségi elnököt (Kaposvár) választották meg. A közgyűlésen a tűzifa eladási nehézségeiről is szó volt. M egállapították, hogy fenn kell tartani a bükk tűzifa termelését, m ert a hazai fafogyasztó közönség a tölgy és a cser tűzifát nem szereti.18 A vándorgyűlés meghívóját a 6. sz. melléklet mutatja.

67

Június 15-én, a vándorgyűlés m ásodik napján tanulm ányútra került sor, am elyet Raab Gyula, Pécs városának erdőm estere vezetett. Az erdőgazdaság történetének rövid ismertetése után az erdőgazdálkodás helyi jellegzetességeit m utatta be, így a tölgy sarjerdők átalakítását szálerdőkké, amely célra a soproni erdészeti kísérleti állomás 120 kataszteri holdon 8 precíz területet állított be a lékes-, a vonalas-, a szegély- és a pásztásvágásos felújítási mód vizsgálatára. Az erdőm ester bem utatta a továbbiakban a misinai kopárokon gomolyos feketefenyő csemetékkel végzett erdősítéseket, a 12 km hosszú, a város költségén épített és a városi erdőt átszelő m akadám utat, a kantavári m árványbányát, m int a városi erdészet melléküzemét. A városi erdőm esternek, lévén egyben az akkor 5000 tagot számláló Mecsek Egyesület ügyvezető igazgatója is, módjában volt a városi erdőket turistautakkal behálózni, m enedékházakat építtetni, így sikerült megfelelő, kiépített területek felé orientálnia a kirándulótöm eget, m egóvnia a belső erdőtöm böket.19

Az ügyiratok a továbbiakban a következő eseményekről tanúskodnak.

A főtitkári tisztségéről lem ondott Surjánszky Kálmán az egyesületi irattárat csak 1932. április 26-án adta át Haracsi Lajos pénztárosnak.20

A Somogy Megyei Takarékpénztár az egyesület 228,10 P-t kitevő betétjének kifizetésére haladékot kért,21 majd a betét 33%- áról való lem ondást indítványozta 22

A M agyar M érnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége tiltakozó felterjesztéssel élt Gömbös Gyula miniszterelnökhöz azon terv ellen, hogy a soproni főiskolát kettészakítsák (az erdőm érnöki fakultás Sopronban maradjon, a bánya- és kohómérnöki fakultásokat pedig a budapesti m űegyetem hez csatolják). Ezt a tiltakozást valam ennyi erdészeti egyesületnek tudom ásulvétel és nyilatkozattétel végett m egküldték.23 A tiltakozás köztudottan eredm énnyel járt.

1934. szeptember 2-án, délelőtt fél kilenckor kezdődött meg az egyesület következő közgyűlése, amelyet a keszthelyi városháza díszterm ében rendeztek meg, s amely a D éldunántúli Balatoni

68

Szövetség által szervezett ünnepségekhez is kapcsolódott. Itt v itéz Rábay Gyula erdőm estert választották meg főtitkárnak. A szokásos tárgysorozatú közgyűlés záróakkordjaként Földváry Miksa miniszteri tanácsos tartott előadást „A term észetvédelem mai állása" címmel. A közgyűlést a M agyar M érnökök és Építészek Nemzeti Szövetségével közösen rendezett ebéd követte a Hungária Szállóban. Mind az ebéd, mind az elszállásolás fejenként 2-2 P-be került.24

Az egyesület székhelye autom atikusan Pécs lett, m ert az alapszabály szerint a székhelynek a m indenkori főtitkár állandó m űködési helyén kellett lennie.

Az új főtitkár átvette az irattár kezelését Haracsi Lajos pénztárostól, majd 1934. decem ber 1-jén a pécsi N ádor Szállóban m egszervezte a baranyai erdőtisztek baráti találkozóját. Ezen a megye csaknem valam ennyi erdőtisztje megjelent, összesen 29- en. Az étkezés á la carte, két fogással 1,20 P, az éjjeli szállás a Pannónia Szállóban kétágyas szobában fejenként 3 P, egyágyas szobában 4 P volt. M inthogy az Erdészeti Z sebnaptár a háború után m ár nem jelent meg, a megye erdőtiszti karának m egism eréséhez értékes forrás az összejövetelen részt vettek névsora: vitéz Dunaszentgyörgyi Gusztáv m. kir. főerdőtanácsos, Pécs; Asbóth István, m. kir. főerdőtanácsos, Pécs; Fás János m. kir. főerdőmérnök, Pécs; Hendrey József m. kir. főerdőm érnök, Pécs; Pintér Lajos uradalm i főerdőm érnök, Püspöknádasd; Rada Antal uradalmi erdőm érnök, Hosszúhetény; Haszák Aladár uradalm i segéderdőm érnök, Kárász; Hallósi Miklós erdőm érnök-gyakornok, Pécsvárad; Kolossváry Andor uradalm i erdőtanácsos, Árpádtető; Lutonszky Ernő uradalm i főerdőm érnök, Hetvehely; Várnai Tivadar uradalm i erdőm érnök, Hetvehely; Horváth Sándor uradalmi erdőm érnök, Körcsönye (u. p. Bogdása); Bálint Ferenc uradalmi főerdőm érnök, Pécs; Kubicza István m iniszteri tanácsos, Pécsvárad; Vajda Gyula közalapítványi erdőtanácsos, Pécsvárad; Somogyi Zoltán közalapítványi főerdőm érnök, Vajszló; Tóth János közalapítványi segéderdőm érnök, Vajszló; Chrenóczy Nagy Tibor hercegi erdőm érnök, Kisvaszar; Freiberger Viktor u radalmi erdőm érnök, Bakóca; Pfenningberger Fé]ix tőhercegi főer-

69

dőm érnök, Izabellaföld; Losztorfer Rezső főhercegi főerdőmérnök, Karapancsa; Schmidt Gusztáv uradalm i erdőm érnök, Né- metbóly; Péter Ignác körerdész, Hercegtöttös; Noll Ferenc fővadász, D encsháza (u. p. Szigetvár); Lux Zoltán hercegi erdőm érnök, Dombóvár; Pánczél Ottó nyugalm azott miniszteri tanácsos, Pécs; Alm ássy István nyugalm azott miniszteri tanácsos, Pécs; Dolenszky Károly m. kir. segéderdőm érnök, Pécs - s természetesen a meghívó, vitéz Rábay Gyula, Pécs sz. kir. város erdőmestere.26

A D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület legközelebbi közgyűlését 1935. jún ius 28-án, 11 órai kezdettel, Pécsett, a Nemzeti Kaszinó tanácsterm ében tartották meg. Erre a m. kir. állam rendőrség Pécsi Kapitánysága az engedélyt m egadta.27 A főtitkár m ár előre tárgyalt azokkal, akiket a közgyűlésen a hiányzó tisztségek betöltésére javaslatba hoztak. így Lux Zoltánt a jegyzői,28 vitéz Sim ándy Lászlót a pénztárosi tisztség elvállalására kérte.29 Páldy Géza MÁV főtisztet felkérte egy Hermán Ottóról szóló előadásra.30 Az ügyiratok tartalm azzák a főtitkár azon kérését is, hogy a Nemzeti Kaszinó vezetősége a közgyűlés céljára ingyenesen engedje át a tanácsterm et31

A közgyűlés tárgysorozata a szokásos volt (ld. 7. szám ú m elléklet). Az elnöki m egnyitó után a főtitkár ismertette, hogy az egyesület követelése a Somogy Megyei Takarékpénztárnál 334,6 P, am ely takarékbetétként szerepel. Mivel a pénzintézet felszámolásra került, ennek befejeztekor a követelésnek m indössze a 30%-ára lehet számítani. Ezt a közgyűlés tudom ásul vette.

A jtay Viktor pénztáros jelentette a közgyűlésnek a mintegy 2200 pengős tagdíjhátralékot. A pénztáros felhatalmazást kapott ennek (nem sértő) behajtására, olyan formában, hogy az egyes tagoknak küldendő elszám oláson feltüntetik az addigi tagdíjfizetés összegét, s ennek függvényeként a túlfizetést, illetve tartozást. Ezt a m unkát Ajtay lem ondása miatt az újonnan m egválasztott pénztárnok, vitéz Sim ándy László végezte el.

A közgyűlésen elfogadták Csatay Gyula hercegi erdőm ester azon indítványát, hogy az erős téli fagyok által a bükkösökben okozott növedékveszteség miatt - amely egy évi fatömegveszte-

70

séget is jelentett - az OEE egyetértésével és rajta keresztül a kormánytól kérjék a földadó elengedését. Elhangzott az az indítvány is, hogy a hazai erdőbirtokosok érdekében kérjék a rom án tűzifa behozatalának leállítását, azzal az indoklással, hogy a tű zifaszükségletet hazai termelésből lehet és kellene fedezni. Javasolták a vadkár megtérítésének törvényhozási szabályozását is. Báró lnkey Pál a vadászati tudósítók m unkáját kritizálta. Roth Gyula főiskolai tanár javasolta, hogy az FM-ben a vadászati ügyek kerüljenek vissza az erdészeti főosztályhoz. Végül Páldy Géza m egtartatta Herm án Ottóról szóló előadását. A közgyűlés az 1935. évi tagdíjat 2 P-ben állapította meg.32 Közös ebéd zárta a tanácskozást.

Délután négy órakor az OEE tartotta pécsi közgyűlését. A következő napon a résztvevők tanulm ányi kirándulást tettek a Pécs környéki erdőkben.

A déldunántúli egyesület tagsága 1935 végén 114 főt szám lált.33

Az Erdészeti Lapok 1936. évi 4. füzetének m ellékleteként megjelent Magyarország Erdőtiszti Címtára összeállításához rövid ismertető készült a D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesületről is. Ebből megism erhetjük a tisztségviselők névsorát. Elnök: gróf Benyovszky Móric főispán, nagybirtokos; alelnök: dr Polgár Kálmán kir. ügyészségi elnök; az ügyvezető alelnök tisztsége betöltetlen; főtitkár: vitéz Rábay Gyula városi erdőm ester; titkár: Csatay Gyula hercegi erdőm ester; jegyző: Lux Zoltán hercegi erdőm érnök; pénztáros: vitéz Simándy László uradalm i főerdőmérnök; ellenőr: A jtay Viktor m. kir. főerdőm érnök. Választmányi tagok: Almássy István nyugalm azott m iniszteri tanácsos; Bogyay Gyula káptalani főerdőmérnök; Fás Gyula nyugalm azott miniszteri tanácsos; gróf Festetich Kristóf nagybirtokos; Földváry Miksa miniszteri tanácsos, erdőigazgató; báró lnkey Pál nagybirtokos; Kolossváry Andor székesegyházi erdőtanácsos; Létay Gyula nyugalm azott m. kir. főerdőtanácsos; Michalovich Sándor hercegi erdőfelügyelő; Pánczél Ottó nyugalm azott m iniszteri tanácsos; Pethő Andor hercegi erdőm érnök; Ruthényi Károly m. kir. főerdőtanácsos; Stephaich Pál alispán; Végh József m. kir. főerdőtaná-

71

csos, erdőfelügyelő, Zsombory Ignác m. kir. erdőtanácsos. Szám- vizsgáló bizottsági tagok: Lutonszky Ernő káptalani főerdőmérnök; M érey Andor közalapítványi főerdőmérnök; Apáthy László m. kir. erdőm érnök.34

Az 1936. február 8-i egyesületi rendes közgyűlésre január végén postázták a m eghívókat, még gróf Benyovszky Móric aláírásával. A közgyűlés tárgysorozata a szokásos volt: 1. elnöki m egnyitó, 2. a legutóbbi közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése, 3. a titkár és a pénztáros jelentése, 4. a szám- vizsgáló bizottság jelentése, 5. indítványok.

Időközben az elnök elhunyt. Ezért a közgyűlés előtt, február 8-án délután 4 órakor választm ányi ülést tartottak, amelyen a vezetőség tagjai felkészültek a tanácskozás lebonyolítására, s m egegyeztek, h o g y gró f Fest etich Kristófot ajánlják elnöknek.35

Fél ötkor a kaposvári városháza díszterm ében elkezdődött a közgyűlés. Az elnöki m egnyitót vitéz Rábay Gyula főtitkár tartotta, aki m egem lékezett gróf Benyovszky Móric elnök hirtelen el- hunytáról, javasolta m unkássága emlékének jegyzőkönyvi m egörökítését (ez m egtörtént), majd gróf Festetich Kristóf német- ladi nagybirtokost javasolta új elnöknek. A közgyűlés gróf Fes- tetichet meg is választotta.

A tagdíjhátralékkal kapcsolatban a közgyűlés úgy határozott, hogy a vonatkozó értesítéseken 1935. december 31-ig a tagdíj évi 1 pengővel legyen elszám olva, de 1936. január 1-jétől az eredetileg m eghatározott 2 pengővel. A tagdíjhátralék csökkentése révén a fizetési készséget kívánták növelni.36

A közgyűlés végeztével, este fél 7-kor Kaltenecker Pál, a Mecsek Egyesület főtitkára - Zsabokorszky Jenő oki. erdőm érnök felvételei alapján - vetítettképes előadást tartott „Pécs és a Mecsek szépségei" címmel.37

A tagdíjhátralékokról az érintettek (78-an) erre a célra készített levelezőlapon kaptak elszám olást (lásd a 8. és 9. sz. mellékletet). A felszólítás nyom án többen bejelentették kilépésüket, m ások arra hivatkoztak, hogy egyesületi tagságukról nem tud tak.38

72

Az egyesület főtitkára 1937 március 20-án, este fél kilenc órai kezdettel, egy vacsora keretében újra m egrendezte a pécsi és környékbeli erdőtisztek baráti találkozóját. Ezen az alábbiak vettek részt: pécsiek: Dunaszentgyörgyi Gusztáv, V itézy László, As- bóth István, Pánczél Ottó, Hendrey József, Kubicza István, vitéz S imándy László, Fás jános, A lm ássy István, Bálint Géza, Kollár Gyula - és a házigazda főtitkár, vitéz Rábay Gyula; környékbeliek: Vajda Antal, Zobák; vitéz Füzy Mihály, Vásárosdombó; Klauszberger Károly, Szekszárd; Chrenóczy Nagy Tibor, Kisvaszar; Szy Géza, Dom bóvár; Horváth Sándor, Hetvehely; Haszák Aladár, Kárász; Imrik Zoltán, Bakóca; Lutonszky Ernő, Á rpádtető; Pintér Lajos, Püspök- nádasd; Várnai Tivadar, Mecsekalja; Kaisz György, Körcsönye; Lőv Jenő, Gyulaj; Somogyi Zoltán, Pécsvárad; Pfenningberger Félix, Izabellaföld; Lostorfer Rezső, Karapancsa.39

Az 1937 évi közgyűlésre a főtitkár m ár hónapokkal előbb, márciusban m egkezdte a felkészülést, am időn a MÁV-tól engedélyt és vezetést kért a dom bóvári talpfa-telítőtelep m egtekintésére.40 A közgyűlés m egtartására időben kért engedélyt a dombóvári járás főszolgabírója június 2-án m egadta.41 Eléggé későn, nem sokkal a vándorgyűlés időpontja előtt a főtitkár u tólagos jóváhagyást és az elnöki megnyitó beszéd m egtartását kérte gróf Festetich Kristóf elnöktől.42

A szakmailag rendkívül sikeres, tanulm ányutakkal összekapcsolt közgyűlést az egyesület 1937 jún ius 6-7-én, Dombóvárott tartotta, június 6-án, délelőtt 11 órakor nyitották meg a tanácskozást. Programja az általában szokásos volt: 1. elnöki m egnyitó, 2. az utolsó közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése, 3. titkári jelentés, 4. a választm ány jelentése az elmúlt év szám adásáról, a titkárnak és a pénztárosnak a felment- mény m egadása, 5. a választm ány javaslata az 1937 évi költségvetésre és annak megállapítása, 6. az alapszabályok végleges módosítása és jóváhagyásra való felterjesztése, 7 a tisztikar, az elnök, a választm ány és a számvizsgáló bizottság m egválasztása, 8. indítványok.

A közgyűlés legfontosabb napirendi pontja a tisztségviselők három évre történő m egválasztása volt. Ez az alábbi eredm ényt

73

hozta: elnök: gróf Festetich Kristóf nagybirtokos, alelnök: Barcsay Ákos főszolgabíró, ügyvezető alelnök: vitéz Rábay Gyula városi erdőm ester, titkár: Kollár Gyula uradalm i erdőm érnök, jegyző: Várnai Tivadar uradalm i erdőm érnök, pénztáros: vitéz Simándy László uradalm i főerdőm érnök, ellenőr: Imrik Zoltán uradalmi főerdőm érnök. Választmányi tagok: Almássy István nyugalm azott m iniszteri tanácsos, Egly József m. kir. főerdőtanácsos, Föld- váry Miksa m iniszteri tanácsos, erdőigazgató, dr Gebauer Miklós apátkanonok, uradalm i korm ányzó, Hendrey József m. kir. főerdőm érnök, báró lnkey Pál nagybirtokos, vitéz Lámfalussy Sándor hercegi erdőfelügyelő, Pánczél Ottó nyugalm azott miniszteri tanácsos, Pintér Lajos uradalm i főerdőm érnök, Rochlitz Béla hercegi erdőtanácsos, Szőke Győző m. kir. erdőtanácsos, vitéz Vitézy László m. kir. főerdőtanácsos, erdőfelügyelő. Számvizsgáló bizottság: Lutonszky Ernő uradalm i főerdőm érnök, Mérey Andor közalapítványi erdőtanácsos, Péter Ignác uradalm i főerdész43

A közgyűlés végeztével a dom bóvári Korona Szálló étterm ében ebédet rendeztek, majd a résztvevők megtekintették a MÁV telítőtelepét. Este Pécsre utaztak, ahol a Pannónia Szállodában vacsoráztak és ugyanitt történt a nem pécsi lakosok elszállásolása is.

A résztvevőknek átadott „Tájékoztató és program m "-ból (ld. 10. sz. melléklet) m egism erhetjük a június 7-ei, hétfői m enetrendet: „Tanulm ányi kirándulás gróf Majláth György Öméltósága bakócai erdőgazdaságába. Indulás a tanulm ányi kirándulásra Dom bóvárról 7 óra 45 perckor, vonattal Bakóca-Godisa állomásra. Innen 8 óra 15 perckor indulás autóbuszon Bakóca községbe. Pécsről a Hal térről 6 óra 30 perckor autóbuszon. Érkezés Bakóca községbe 8 óra körül. Körülbelül 9 órakor villásreggeli a kastélyparkban. Indulás kocsikon az uradalom erdőgazdaságába. Körülbelül 1 órakor ebéd a korpádi vadászházban. Úgy a villásreggelit, m int az ebédet gróf Majláth György Öméltósága adja. A bejárás alkalm ával az erdészetileg érdekes állom ányát rövid tájékoztató fonalán Imrik Zoltán uradalm i főerdőm érnök ismerteti. Visszaérkezés Bakóca községbe 16 óra 30 perc körül. Innen vissza Bakócs-Godisa állomásra, majd vonaton Dombóvárra 17

74

óra 04 perckor induló gyorsvonattal, illetve autóbuszon Pécsre. Úgy a közgyűlésre, m int a tanulm ányi kirándulásra a tagok hölgyhozzátartozóit is szívesen várja az egyesület. Költségek: csak az első napon: ebéd Dom bóváron 1,80 P, közös vacsora Pécsett 2 P, éjjeli szállás Pécsett 4 P M ásodik napon: Pécsről indulók autóbuszon Bakóca községbe, Dom bóvárról indulók vasúton Bakóca-Godisa állomásra. U gyanúgy óhajtók visszautazni. Reggeli Pécsett 0,70 P, autóbusz viteldíj Pécs-Bakóca és vissza 4 P, autóbusz viteldíj Bakóca-Godisa állomásról Bakóca községbe és vissza 1,50 P, kocsik viteldíja 3,50 P "44

Az irattár további őrzését és vezetését az újonnan m egválasztott titkár 1938 február végétől látta el, am ikor is azt a főtitkártól átvette 45

Az egyesületi életet m egbolygatta, hogy 1938. július 2-án gróf Festetich Kristóf lemondott elnöki tisztéről. Ezt azzal indokolta, hogy az egyesület több ízben előzetes hozzájárulása nélkül döntött fontos kérdésekben, a gyűlések jegyzőkönyveit csak nagy késésekkel kapta meg, végül oknak említette, hogy Barcsay alel- nökkel feszült volt a viszonya.46

A vonatkozó belügym iniszteri rendelet szerint az egyesületek vezetőinek nevét záros határidőn belül be kellett jelenteni a rendőrségnek, m ert a „feltűnően elszaporodott egyesületek számát csökkenteni kell"

Az elnök lem ondása és az em lített BM rendelet előírásai miatt az eredetileg 1938. október 3-án, a pécsváradi kir. közalapítványi erdőhivatalnál m egrendezni tervezett rendes közgyűlést (11. sz. m elléklet) 1939. május 25-i időpontra halasztották el. Az elhalasztott közgyűlésre a jelentkezéseket erre a célra nyom tatott levelezőlapon (12. sz. m elléklet) kérte a vezetőség.

A meghívó új szövege a következőképpen hangzott: „A Déldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület tagjait 1939. május 25-re a pécsi m. kir. erdőfelügyelőség által rendezett erdőgazdasági értekezlettel együtt és kapcsolatosan Pécsváradon délután 3 órakor tartandó rendes közgyűlésre egybehívjuk. Tisztelettel felkérjük m. t. Címedet, hogy ezen a közgyűlésen megjelenni szíveskedjen."

75

A tárgysorozat azonos volt az előző év őszére tervezett közgyűlés napirendjével. A válaszlap beküldési határideje május 15. volt.47

A közgyűlésen m indössze 28-an vettek részt a 110 tagból. A napot az erdőfelügyelőség által összeállított erdőbejárással kezdték, am ely a rékai vadászháznál végződött. A délután három órakor elkezdődött közgyűlést vitéz Rábay Gyula ügyvezető alelnök nyitotta meg. Bejelentette, hogy gróf Festetich Kristóf elnök „sajnálatos félreértés m iatt 1938-ban megvált tisztségétől" Az 1938 őszére összehívott közgyűlést „a rendkívüli viszonyokra tekintettel" nem volt lehetséges m egtartani, erre csak azok m egszűnése után kerülhetett sor. Ezért az 1937 és 1938. évek zárszám adásait együtt tárgyalta meg a közgyűlés. A m egüresedett elnöki tisztségre gróf Majláth György bakócai nagybirtokost választották meg.48 A jegyző Várnai Tivadar uradalm i erdőm érnök lett.

A ham arosan bekövetkezett háború miatt az egyesületi élet három évig szünetelt, csak a szükséges adm inisztrációs ügyeket intézték. Többek között „A M agyar Szentkorona területén lévő háborús m agyar állam adóssági címletek letétbe helyezéséről szóló 500/1941. ME. sz. rendelethez kiadott 400/1941. PM. sz. végrehajtási u ta s ítá s in a k megfelelően 6000 K névértékű „m agyar megjelöléssel ellátott hadikölcsön kötvényt" a Pécsi Takarékpénztárnál helyeztek letétbe.49

A N em zetpolitikai Szolgálat (Bp. I., Dísz tér 3.), mint „a Miniszterelnökség keretében nemzeti tájékoztató szerv" minden nem zeti alapon álló társadalm i egyesülettel kapcsolatba lépve az egyesületet is megkereste.50 Az egyesület a tagnévsort és m űködése rövid történetét ism ertetve küldte be jelentését. Megjelölte nevét és székhelyét: D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület, székhelye: Pécs, hivatalos helyisége: Városháza, III. emelet 113., majd felsorolta a tisztségviselőket: „Tiszteletbeli állású vezetők: elnök: gróf Majláth György, alelnök: Barcsay Ákos ny. főispán, ügyvezető alelnök: vitéz Rábay Gyula városi erdőm ester, titkár: betöltetlen, jegyző: betöltetlen, pénztáros: vitéz Sim ándy László uradalm i erdészeti szakfelügyelő, ellenőr: Imrik

76

Zoltán m. kir. erdőtanácsos. A választm ányi tagok: Alm ássy István ny. miniszteri tanácsos, Egly József m. kir. főerdőtanácsos, Földváry Miksa ny. m iniszteri tanácsos, dr. Gebauer Miklós apá tkanonok, káptalani korm ányzó, Hendrey József országgyűlési képviselő, báró lnkey Pál nagybirtokos, vitéz Lámfalussy Sándor hercegi erdőfelügyelő, Pánczél Ottó ny. m iniszteri tanácsos, Pintér Lajos uradalm i főmérnök, Rochlitz Béla hercegi erdőtanácsos, Szőke Győző m. kir. főerdőtanácsos. A számvizsgáló bizottság tagjai: Lutonszky Ernő uradalm i erdőtanácsos, Mérey Gyula köz- alapítványi főerdőtanácsos, Péter Ignác uradalm i főerdész".51

1942-ben újból napirendre került az egyesületek m űködésének felülvizsgálata (1942. május 20. 2266/2/1942. A szám ú polg. szerv hat.). A belügym iniszter feloszlathatta azt az egyesületet, amelynek m űködése több m int egy évig szünetelt. Ezzel kapcsolatban a D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület azonnal m egadta jelentését, tudatva, hogy 1. az utolsó közgyűlését 1939. május 25-én tartotta, s azóta azért nem került sor újabb közgyűlésre, mert a vezetőség és a tagok jó része katona;2. az egyesület továbbra is m űködni kíván. A nyilatkozathoz csatolták az egyesület vezetőségének névjegyzékét is 52

Az egyesület 1943. jún ius 26-án, Pécsett tartotta meg utolsó közgyűlését. Erre az állam rendőrség Pécsi Kapitánysága június 25-én 138/181-1943. szám adott engedély t53

A közgyűlés előtti napon az egyesület hivatalos helyiségében (Pécs, Színház tér 3.) választm ányi ülést tartottak, amelyen m egtárgyalták a folyó ügyeket és a közgyűlés előkészítését.

A közgyűlést délelőtt 11 órakor a Kozári vadászházban nyitották meg. Előtte a résztvevők reggel 8 órakor autóbusszal Pécs- bányatelepre utaztak, s az erdőn keresztül vezető gyalogtúrával érték el a vadászházat. A tanácskozás lényeges feladata volt, hogy a 98 főre csökkent taglétszámból új vezetőséget válasszanak. A közgyűlésre szóló m eghívót a 13. sz. melléklet tartalmazza.

Az új vezetőség létszáma a háborús események m iatt lecsökkent. Elnök: gróf Majláth György nagybirtokos, alelnök: Laczkó Béla m. kir. főerdőtanácsos, erdőfelügyelő, ügyvezető alelnök:

77

vitéz Rábay Gyula városi erdőm ester, pénztárnok: vitéz Simándy László erdészeti szakfelügyelő, ellenőr: Imrik Zoltán uradalm i főerdőm érnök. Választmányi tagok: Almássy István nyugalm azott m iniszteri tanácsos, Biczó Rezső főhercegi főerdőmérnök, Föld- váry Miksa nyugalm azott m iniszteri tanácsos, Pánczél Ottó nyugalm azott m iniszteri tanácsos, Pintér Lajos uradalm i főerdőm érnök, Nagypál István uradalm i főerdőm érnök, Rochlitz Béla hercegi főerdőtanácsos. A számvizsgáló bizottság tagjai változatlanul: Lutonszky Ernő uradalm i erdőtanácsos, Mérey Andor közalapítványi főerdőtanácsos, Péter Ignác uradalm i főerdész.55

Az egyesület további m űködéséről nincs levéltári anyag. A mind nyom asztóbb háborús nehézségek az egyesületi életet is m egbénították. Az erdők 1945. évi államosítása elsősorban a nagy erdőbirtokokra vonatkozott (600/1945. ME. sz. rendelet), ezek erdőtisztjeit és erdészeti alkalm azottait az állami erdészeti szervezet - a MÁLLERD - szolgálatába állították. A központi vezetés az erdőket az országos feladatok szolgálatába állította, így a helyi érdekeket képviselt vidéki erdészeti egyesületek további fennm aradása értelm etlenné vált. így a Déldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület is - formális eljárás nélkül - önm agától feloszlott.

Összefoglalás

A D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület tagságát a Dunántúl négy déli várm egyéjének erdőbirtokosai és erdőtisztjei alkották. A vidéki erdészeti egyesületek megalakításának egyrészt az volt az oka, hogy a helyi erdészeti problém ákat az OEE- nél nem tárgyalták meg kellő súllyal, másrészt az égy régióban, de egym ástól elszigetelt erdőbirtokokon gazdálkodó erdészek szerették volna jobban m egism erni egymás problémáit, eredm ényeit, egyúttal a kari összetartást is erősítve. E célokat elsősorban a m egrendezendő közgyűlésekkel, vándorgyűlésekkel kívánták elérni.

A két világháború közötti időszakban csak egy rövid, tizenkét éves periódusban folyhatott zavartalanul az egyesületi élet.

78

Az egyesület a m egalakulását követő három esztendőben - az alighanem fő kezdem ényezőjének tekinthető Konczvald Ferenc alelnök elhalálozása m iatt - nem m űködött. Csak 1929-ben kezdődött el a tényleges munka. 1925-1945 között tíz közgyűlést tartottak. Ezek közül szakm ailag különösen sikeres volt a balatonfüredi (1929), a pécsi (1934) és a dom bóvári (1937). Az 1938- tól felerősödő nemzetközi politikai mozgás, majd a háborús események az egyesületi életet is m egzavarták. A háború évei alatt m indössze két, alig látogatott közgyűlést sikerült m egszervezni. Hozzájárult a csekély részvételhez az is, hogy a visszacsatolt kárpátaljai, felvidéki, erdélyi részek erdészeti szervezete Baranyából is több szakem bert, erdőtisztet, erdészt igényelt.

A közgyűléseken elsősorban az erdőgazdálkodás helyi problémáival, azok bem utatásával foglalkoztak, nem kevésbé az erdészeti alkalm azottak, mérnökök, erdőőrök helyzetével, anyagi biztonságával, s számos alkalommal sor került országos erdészeti, vadászati kérdések, vagy éppen a főiskolával kapcsolatos témák m egvitatására, m indezen tárgykörökben állásfoglalásra is.

A D éldunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület fennm aradását, m űködését - a társegyesületekéhez hasonlóan - az erdők 1945-ben történt államosítása ellehetetlenítette.

Jegyzetek

A Baranya Megyei Levéltár „Erdőhivatal 1931. 2-178" 31. szám ú doboza „Erdészeti Egyesület 1925-1935" felirattal külön összekötve a következő hivatkozott iratokat tartalm azza:

1 / Az 1925. május 2-ai alakuló közgyűlés jegyzőkönyve:4/1926. sz. irat.

2 / Pénztáros jelentése: 1/1925. sz. irat.3 / Lásd 1 /4 / Erdészeti Lapok 1925. évi 170-172. pp.; Új Somogy napilap

1925. V 25. száma.5 / Főtitkári felhívás belépésre: 5/1929. sz. irat.

79

6 / Meghívó a balatonfüredi közgyűlésre: 6/1929. sz. irat. 7 / Elnökválasztó közgyűlés Kaposvárott: 9/1929. sz. irat. 8 / Erdőtörvény-tervezet tárgyalása: 8/1929. sz. irat.9 / Lásd 8 /10/ Az OEE 1009/1929. sz. megkeresése: 7/1929. sz. irat. 11/ Erdészeti Lapok 1929. évi 606-607 pp.; 14/1930 sz. irat. 12/ OEE 534/1930. sz. válasza: 20/1930. sz. irat.13/ Tagrevízió: 17/1930. sz. irat.14/ Roth Gyula megkeresése: 4/1931. sz. irat.15/ M eghívó a február 23-i választm ányi ülésre:

6/1931. sz. irat.16/ Értekezlet a soproni főiskola ügyében: 10/1931. sz. irat. 17/ Létszámcsökkentés elleni tiltakozás: 11/1931. sz. irat. 18/ Erdészeti Lapok 1931. évi 815-818 pp.; 13/1931. sz. irat. 19/ Jegyzőkönyv a pécsi vándorgyűlésről: 14/1931. sz. irat. 2 0 / Irattár átadása: 3/1932. sz. irat.21 / Pénztárosi jelentés: 2/1933. sz. irat.22 / Takarékpénztári kérelem: 5/1933 sz. irat.23 / Tiltakozás a soproni főiskola átszervezése ellen:

10/1933. sz. irat.24 / Keszthelyi közgyűlés: 1/1934. sz. irat.25 / Irattár átadás-átvétel: 3/1934. sz. irat.26 / Baranya megye erdőtisztjeinek találkozója:

4/1934. sz. irat.27 / Rendőrkapitányi engedély: 13/1935. sz. irat.28 / Felkérés jegyzőnek: 4/1935. sz. irat.29 / Véleménykérés pénztárostól: 7/1935. sz. irat.3 0 / Előadásra felkérés: 9/1935. sz. irat.3 1 / D íszterem használata: 15/1935. sz. irat.3 2 / Pécsi közgyűlésről beszámoló: 11/1935. sz. irat.3 3 / Tagrevízió: 17/1935. sz. irat.

80

A Baranya Megyei Levéltár „Erdőhivatal 1936. 591-930 és 1416 akta" 38. számú doboza „D éldunántúli Erdészeti és V adászati Egyesület 1936-1943" a következő hivatkozott iratokat tartalmazza:

34/ Tisztségviselők: 2/1936. sz. irat.35/ Meghívó választm ányi ülésre: 3/1936. sz. irat.36/ Tagdíjfizetésre felkérés: 5/1936. sz. irat.37/ Jegyzőkönyv a kaposvári közgyűlésről: 16/1936. sz. irat.38/ Válaszok tagdíjfizetés felszólításra: 28-31/1936,

38/1936. sz. iratok.39/ Baranya megyei erdőtisztek m ásodik

vacsora-összejövetele: 2/1937. sz. irat.40/ Dombóvári telítőtelep: 4/1937 sz. irat.41/ Főszolgabírói engedély: 12/1937 sz. irat.42/ Elnök értesítése: 13/1937 sz. irat.43/ Új vezetőség: 22/1937 sz. irat.44/ Dombóvári közgyűlés részletes programja:

10/1937 sz. irat.45/ Irattár átadás-átvétel: 37/1938. sz. irat.46/ Festetich elnök lemondása: 51/1938. sz. irat.47/ Pécsváradi közgyűlésre meghívó: 53/1939. sz. irat.48/ Új elnök megválasztása: 61/1939. sz. irat.49/ 500/1941. ME. sz. rendelet végrehajtása: 66/1941. sz. irat. 50/ Nemzetpolitikai szolgálat megkeresése: 69/1942. sz. irat.51/ Jelentés az egyesület m űködéséről: 71/1942. sz. irat.5 2 / Lásd 5 1 /53/ Pécsi rendőrkapitány engedélye: 10/1943. sz. irat.54/ Meghívó választm ányi ülésre: 5/1943. sz. irat.55/ Új vezetőség: 14/1943. sz. irat.

81

1. sz. m elléklet

Kedves Szaktársak!

A háború oko z ta szé tfo rgácso lódás é s s z ezze l kapcso la to s okok köve tkez tében ■ ml pályánkon is egy fő leg szem élyi Á tcsoportosu lás m ent végbe , am ely tö b b é -k ev ésb é je len leg már nyugvópontra jut s mi elhelyeződve friss erőve l é s akarn i vágyással pó tolni igyekszünk szakm ánk e lő rehaladása és trad icioná is baráti szerv eze tü n k b en előállóit hézagokat, illetve hiányosságokat. S zégyenkezve kell beváltanunk, hogy mig nz o rszág egyéb részein az O rszágos Érd. E gyesület leányegyletei m ár évek ó ta agilis tev ék en y ség e t fe jtenek ki, addig mi, ak ik . a so rs jóvoltából je lenlegi hazánk e rdőben egyik legdúsabb perifériá ján élünk, a továbbképzésünk és ő ssza ta rtozásunk tanú jelét idáig nem szolgáltattuk.

A sze rv ezk ed és zász la já t kibontjuk ama célzattal, hogy egy rész t a z O rszágos Érd. E gyesü le tben , de kü lönösen n fe jlődésnek induló D unántúl gazdaság i éle tében m int önálló s a szü k ség es alkalm akkor érvényesü lő és rep rezen tá ló testü le t egyesü leti m űködésével, ö ssze jöve te leivel é s tanulm ányi kirándulásaival é lénk pé ldá t ad juk szakm ánk m agas és céltuda tos sz ínvonalának s bebizonyilsuk az t, hogy az e rd észe t, am ely sajnos, főleg a m agánkezelésben , kü lönösen a D unántú lon eg y es rokonszakm ák előnyére, azonban a gazdaság i fe jlődés kárára há tté rbe lett szorítva — ezen e rdő tő l m egfoszto tt o rszág b an bárm inél fon tosabb m űvelési ág lévén, annak m éltó helyét el kell foglalnia I

P rogram m unk az vo lna, hogy egyesületünk , mély a •D éldunántú li E rdésze ti é s Vadászati ,E gyesület, K aposvár* cím et v iselné, éven te rendezendő 1—2 összejövetele ivel a kollégiális k apcso lato t fen tarlaná, ugyanakkor szak k érd ések m egvita tása , a kisérle túgynek tanulm ányozása, továbbá a -F a lu O rszág o s Szövetség* által a jövőben Is rendezendő kiállításokon szakcsoportok lé tesítése , m ajd a z O rszágos Érd. E gyesü le t útján a földinivelési Kormánnyal va ló közveielt é rin tkezés fo ly tán m ódunkban lesz az egyes rendeleiek , tö rvény te rveze tek előzetes k ido lgozásánál egy sze rv eze ti helyi testü le tnek a va ló v iszonyokhoz m ért legm egfelelőbb javaslata it tolm ácsolni s ezáltal az e rd észe ti igazgatást, üzem m ódokat s az egyes m agánbirtokosok m erev n éze te it a gyakorlati lehe tőségnek m egfelelően b efo lyáso ln ir'ílle tő leg módosítani.

M int szükebbhőrű s egym áshoz k ö zehakó tagokat szám láló testü let a k isebb anyagi kiadások m iatt m ozgékonyabb is lesz s a k irándulások alkalm ával talán kedvezőbb alkalom fog adatni ahhoz, hogy a b irtokosokkal sű rűbben é rin tkezve, egyes lársaink elhelyezését e lőm ozdítsuk s kü lönösen a nyugdíjb iztosítás üquél te tő alá h ozzuk-

Egyesületünk m agvát a T o ln a-, B aranya-, Som ogy- és Zala-m egyék állami é s m agán e rdő -tisz tikara képezné , am elynek te rje szk ed ésé re_ és m inden egyéb rész le té re vonatkozó lag az f lső gyűlés in tézkedne . Az irányítás, m int cen trálisán fekvő helyen, a k aposvári állami e rd ő lg az . ga tóság székhelyérő l indulna ki s első alaku ló Ö sszejövetelünket fo ly ó é v i m á ju s hó 2-án és 3 -á tt K a p o sv á ro tt ta r ta n á k m eg , am ely alkalom m al egy később k ö z lendő terv szerin t m eg tek in tenék az E sterházy herceg i hilbizom óny tu la jdonát képező és a M agy. M ezőgazd . Ipar Rl. által bére lt e rdőgazdaságo t.

Felkérjük az igen tisz te lt S zak társaka t, hogy az eszm éhez való csa tlakozásukat folyó évi m árcius hó 20 -áig , L u x Z oltán hgl e rd ő g o n d n o k D om bóvár cím re közölni s egyben a szervezési, nyom dai stb k ö ltségek re fejenként 40 000 ko roná t u g y an cS frV ze rT c ím re küldeni szívesked jenek , am ely befolyó ö sszeg az első ö ssze jöve te l leszám olási anyagát fogja képezni.

D om bóvár, 1026. évi m árcius hó 1-én.

A v iszon tlá tásra , karlá rs i üdvözlette l, az E lőkész ítő B izo ttság n e v é b e n :

K ONCZVALD FEREN C a l m A s s y ; IS T V Á N FU RM A N N A N TA LM. M Ipar R. T. erdölgazgalójn

Kaposvár.

L U X Z O L T Á Nkgi. erddfondnok

Dombóvár.

m. V. l6«rdötanác»o«P tCM.

min. lanáctoa Pécs.

M IH A LO V iCS SÁ N D O RE íU rká iy bel.' erdóteli>*y«lS

Lenti.

B1LOVESZKY BÉLA ,

h r o b A t s Jó z s e fm. k. állami aidfiiondnok

Páca.Ke»ye»,tan. rend erdém ém ik* m. kir- fftardömírnSU

Sackuárd.

f o n t A n y i jA n o sM. 1. R. T. ard<S mérnöke

Kardosfa.azákctkáglalanl fíerdömémftk

Bakony*.

L U T O N S Z i Í y E R N Ő n a g y p A l IS T V Á Nm. k. *cg£derd6mérn6k

Kapocváf.

82

2. sz. m elléklet

MEGHIVÓ.h S z e r v e z é s a l a t t Á l l ó

)ÉLDUNANTULI EftDÉSZETI ÉS VADÁSZATI EGYESÜLET f. évi május hó 2-án, (szombatot))

*/gl8 órakor tartja a l a l r u 1 6 . Í r 8 se c y ű 1 é s é t

Kaposvárott, a N em zeti K aszinó d íszterm ében , am elyre tisz tele tte lmeghívjuk.

Gyülekezés az állami erdőigazgatóság épületében.

A közgyűlés programmja:1. A h ó b o rú elő tt m űk ö d ö tt B aran y a-, Som ogy-. T o lna-m egvei E rdészeti és

id ász a ti E gyesület legu tó b b i k özgyű lése ó ta tö rtén t egyesületi m űködésrő l szó ló je len té s . pI'i'b e aa n eg ir s i t ln t fflln n l é s wt m eg n llo p ilá h a tá rozat.

2. Z a la-v á rm eg y e b ek a p cso ló d á sá v a l uj egyesü le t a la k u lá sá n a k m eg in d o k o lása s yben a z uj egyesü le t vég leg es e ln ev ezésén ek és he ly én ek k im o n d ása .

3. A régi e g y esü le t v ag y o n a feletti in tézk ed és és az uj fe lh ívás ó ta befolyt tag d íjak elti rende lkezés .

'4 . E lnökség é s -t is z t ik a rn a k m eg v á la sz tá sa .5 .-A régi eg y esü le t a la p s z a b á ly a in a k ism ertetése , á tv é te le s e setleg es m ó d o sítá sa .6. A leg k ö ze leb b i közgyűlés,- ille tve az e lső tan u lm án y i k irá n d u lás he ly én ek és

fjének m eg á llap ítá sa .7. Ind ítv án y o k m eg v ita tá sa .

fi. közgyűlésnek lefolyása után ugyanaznap l/j20 órakor, a Nemzeti szinó kerthelyiségében lársasvacsora lesz, amelyen való szives megjelenését, ilóhelybiztosítását) április hó 30-áig kérjük Nagypál István, tn. kir. erdö- ■rnök Kaposvár cimre — levelező-lapon — tudatni.

V acso ra -te ríték á ra K 22 .0 0 0 '— (italon kivül).R nemes cél érdekében minél szám osabb megjelenést k ér:

a z E lőkészítő B izottság.Kaposvár, 11)25. ápr. 17-én.

A beküldött koronát ezennel nyugtatjuk.

3. sz. m elléklet

A „Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete"tanulmányi kirándulását s vándorgyűlését a Felső- és Dóldunántuli Erdészeti és Vadászati Egyesületekkel együtt folyó évi junius hó 3. és 4 -én Nagyvázsony, illetve Balatonfüreden tartja meg, amelyre a mélyen tisztelt Cimet meghívjuk s programmjáról az alábbiakban tájékoztatjuk:

Érkezés Ajka vasúti állomásra folyó évi junius hó 3 -á n ; Szombathely— Celdöm ölk felől déle lő tt 10 óra 5 5 perckor, Budapest— Veszprém külsó pályaudvar (Jutás) fe ló l délelőtt 10 óra 4 7 perckor. (Indulás Budapestről, Déli-Vasut állom ásról reggel 7 ó ra 25 perckor),

Ajka vasúti állomásról a Szénbányatár6ulat külön vonatán, a néh, g ró f Z ichy Béla nagyvázsonyi uradalom kabhegyi erdőségeibe megyünk, ahonnan azok megtekintése után 18 óra 35 perckor Balatonfüredre folytatjuk utunkat.

Érkezés Balatonfüredre 21 órakor.Balatonfüreden 21 óra 4 5 perckor a fürdő nagyszállójában társasvacsora.Junius hó 4-én délelő tt 10 órakor tartju k közgyűlésünket. 7*12 órakor a Fe lső- és Dé l-

dunántuli Erdészeti és Vadászati Egyesületekkel közös ülésben a szak-, illetve vitaelőadásokat tartjuk meg. Közös ebéd után csoportok szerinti külön kirándulások a Balaton különböző pontjaira. (Ba la tonfüreden egy napi te ljes e llá tás szobával együtt P. 10'—

Az esti vonatokkal a budapesti csatlakozó vonatokat el lehet érni.Hölgyeket szívesen látjuk.

A résztvenni szándékozókat kérjük, hogy bejelentésüket Onczay László erdőtanácsos Sátoraljaújhely, postafiók 6 0 cimre, legkésőbb f. hó 20 -ig megtenni szíveskedjenek.

AZ ELNÖKSÉG.

84

4. sz. m elléklet

Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesület Qyőr, (Ulslnger-sétány 28. szám.)

M E G H Í V Ó .

Mélyen tisztelt Cím!Van szerencsénk tisztelettel értesíteni, hogy Egyesületünk, kifejezett óhajtásuk

folytán, a 7 iszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesületé* -vei és a . Déldunántúli Erdészeti és Vadászati E gyesület’ -lel, folyó évi június hó 3. és 4-én (hétfőn és kedden). Nagyvázsony, illetve Balatonfüreden, tanulmányi kirándulással kapcsolatosan

V Á N D O R G Y Ű L É S Ttart, amelyre hazafias üdvözlettel meghívjuk.

P R O G R A M M:

É rk e z é s A jka v a sú ti á l lo m á s ra lo ly ó évi Jun lu i h ó 3-án S z o m b a th e ly — C o lld ú m ö lk felöl d é lc ló t t 10 óra ó.r> é r t k o r , U u d n p c s t— V c s z p ré m - iíü ls ö p á ly u n d v a r (J iiIh s ) fe lö l d ő ld ö t l 10 ó ra 63 p o rck o r .

Ajkú vasúti Állomásról az A jkai Szénbányát ársu la l külön vonalán utazás n néhai gróf Zichy Uéla-fólo nagyvázsonyi uradalom lóorojil iparvágányának végállom ásáig, innen az ipar- vastilon e/ou uradalom kabhugyi erdőségeibe, azoknak az uradalom vezető ordötisr.tjónek szakszerű m agyarázatával kiveri m egtekintésével n Kubliegy telő ulA, uhui az uradalom szives ellátása m elleit rtivkl ebed.

Ebéd után a környéki erilőrészok megszemlélésével a kabhegyi kilátóhoz, mnjd ugyanazon iitvonulon leiitnzák Ajk'i vnsuli állom ásra, lioiinun o*lo J8 óm 28 porckor induló gyorsv o n a tu l V eszprém -K ülsöpályaodvurra (Julin;), érkezés 10 óra 21 perekor, innen 10 óm 88 perckor szem élyvonattal, Veszprém és Alsóörsön At, lialulonfiiredre, órkoeóu 21 óru 0 perckor.

ütüulonfürodcii kb. eslo 21 óra perekor a fiirdfi nagyszállójában társasvacsora.FoJyd évi Júalus hó 4-én déielfill 10 órui kezdettel, külön helyiségekben a* Egyosil-

letek választm ányi ülései, illetve közgyűlések tarta tunk meg, m elyeknek Egyesületünk részóról tárgysorozata :

1. Az elnöki m egnyílók.2. A gyűlést iuo" l1üío választmányi és küzgyülósi jegyző -

k ö n y v e k fe lo lv asá sa .8. Tagfelvételek.4- T itk á r i je le n té se k .5. Indítványok.

A külön-kiilim ta rtó it kö/gyülófjok illán Balntnnfiirod nagyszállójának disztermóbon délelőtt 11 órakor n három Egyesület közös gyűlést ta rt, amelyen Egyesületünk részérói Roth Gyula főiskolai tanár, tagtársunk ta rtja inog előadását „Tapasztalatok a Jóiskola vaddszlerlUe- tirót' címen, m elyet a Társcgycsiiletek álta l oíetlog U rüindó olvadások követnek.

D élután 18 órakor a nagyszálló dísztermében társasebéd, m ajd közös hajókirándulás Tibanyba és osoporlonkiut esetleg n H alálon ogyéb helyeire.

Visszautazás tetszés aztirint.A v á n d o r g y ü lá ssn ás a z a s z a l k a p c so la to s k ir á n d u lá so n , tá r s a s v a

c so r á n á s e b éd ek en c s a lá d ta g o k é i á s v e n d ég ek et le s z ív e s e n lá tu n k . A m egfelelő és sikeros rondozós érdekében kérjílk szívós értcsitóiót, hogy a lervezott k iin d u lá so n és illőivé a balatonfüredi jirogram m nál hány szoméllyel ó h a jt részt venni továbbá, hogy Ralaton- fúredun hány családtaggal kíván esetleg külön szobát biztosiinni.

Vonatkozó értesítését kérjük legkésőbben fo ly ó év i m á ju s h ó 2 5 - ig velünk közölni.Oyör, llhíU. évi április hó 27-én.

A .K elsődunántuü Erdészeti és Vadászati Egyesület* nevében:I lazufiiut üdvözlette l:

B á r r ó l * A n d o r *. k., V é s s é l M i h á l y s. k.,mycaükli lilkif. egyesületi I. alelsOk.

85

5. sz. m elléklet

D éld u n án tú li ErdészetHSs V adászati Egyesület.

M ég h í vó .

A „D ó ld u n á n tú li E rd é s z e t i é s V a d á sz a ti E gyesü let* ' 1929 . évi ju n iu s 4 - é n , k ed d e n d é le lő tt 10 ó ra k o r B a la to n fü re d e n , a fü rd ó d ísz te rm é b e n

K Ö Z G Y Ű L É S Tta r t , m ely re a ta g o k a t é s é rd e k lő d ő k e t tisz te le tte l m egh ív ja.

E z a k ö z g y ű lé s a F e lső d u n á n tú li E rd é sz e ti é s V a d ásza ti E g y esü le tn ek ó s a T is z a jo b b p a r t i V árm eg y ék E rd é sz e ti E g y e sü le té n e k u g y an o tt é s ugyanakkor t a r ta n d ó k ö zg y ű lésév e l é s a n ag y v ázso n y i u ra d a lo m b a te rv e z e tt tanúim ányi kirán d u lá s sa l k a p c so la to s a k őve tkező p ro g ra m m sz e r in t:

J U N I U S 3 -Á N A jka v asú ti á llo m á s ra é rk e z é s S z o m b a th e ly — C elldöm ölk felől 10 ó ra 5 5 p e rc k o r , B u d a p e s t— V e sz p rém külső p á ly au d v ar ( J u tá s ) felől 10 ó ra 4 7 p e rc k o r . A jkáró l a n agyvázsony i e rd ő k b e , v issza A jkára, innen 18 ó ra 3 5 p e rc k o r B a la to n fü re d re , é rk e z é s 21 ó rak o r. A fü rd ó n a g y te rm é b e n közös v a c so ra .

J U N I U S 4 - É N d ó le lő tt 10 ó ra k o r k ö zg y ű lés , m elynek tá rg y so ro z a ta a k ö v e tk e z ő :

1. M eg n y itó .2 . A leg u tó b b i k ö z g y ű lé s jeg y ző k ö n y v én ek fe lo lv asá sa é s h ite les íté se .3 . A la p sza b á ly o k m ó d o s ítá s a .4 . T isz tu jítás .5 . A p é n z tá ro s je le n té s e .6 . T ag fe lv é te l.7 . Indítványok.A k ö zg y ű lés u tán a h á ro m e g y e sü le t R ó th G yu la főiskolai p ro fe s sz o r

e lő a d á s á n v e sz ré s z t . M ajd tá r s a s e b é d é s u tán a h a jó k irán d u lá s T ih a n y b a , 18 ó ra k o r v issz a B a la to n fü re d re ó s t e t s z é s sz e r in t h a z a u ta z á s vagy eg y éb b a la ton i k irán d u láso k .

A b a la to n fü re d i éjje li s z á l lá s ó s egy napi e llá tá s körü lbelü l 10 p e n g ő b ekerül.

A v á la sz tm án y a zo k at, kik e d d ig az e g y e sü le tn e k nem tag ja i, a rra kéri, ho g y az e g y e sü le tb e való b e lé p é s ü k e t F ö ldváry M iksa e rd ó ig a z g a tó n á l je le n tsé k be . Az évi ta g s á g i díj e lő re lá th a tó la g kettő p e n g ő lesz .

A k irá n d u láso n s illetve k ö zg y ű lésen való ré sz v é te lrő l s z ó ló b e je le n té s t

le g k é s ő b b m áju s 2 0 - ig F ö ld v á ry M iksa e rd ő ig a z g a tó h o z (K a p o s v á r , E s te rh á z y -

u tca 21.) kell in tézn i a n n a k m eg je lö lé sév e l, h o g y ki, h án y c sa lá d ta g g a l vesz ré sz t

a n a g y v á zso n y i k irá n d u lá s o n ; to v á b b á B a la to n fü re d e n egy á g y a s külön s z o b á t k iv án -e , vagy tö b b c s a lá d ta g g a l vagy ism e rő sse l tö b b ágya6 k ö zö s s z o b á ra v a n -e

sz ü k sé g e .V égü l akik a n a g y v ázso n y i k irá n d u láso n nem v eszn ek ré sz t, közöljék a

b e je le n té s a lkalm ával a z t is, h o g y m ely 'iránybó l, m ikor é rk e z n e k B a la to n fü re d re .

K a p o s v á r , 1 9 2 9 . m áju s 6 .

A V Á L A SZT M Á N Y .

86

6. sz. m elléklet

M e g h í v ó

a „D éldunán tú li Erdészeit és V udásza ti E gyesü let"-nek folyó évi jú n iu s hó 14. és 15.-én Pécsen ta r ta n d ó k irándu lássa l kapcsolatos alábbi tárgysorozatuvándorgyűlésre:

1. Elnöki m eg n y itó .

2. A legutolsó közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése.3. Titkár, pénztáros jelentése.4. Számvizsgáló bizottság jelentése.5. Ügyvezető alelnök, titkár választása.6. Indítványok, javaslatok.

P R O G R A M M :J ú n iu s hó 14 .-én :

Találkozás a Nemzeti Kaszinó (Király*u. 13. sz.) gyüléstermében 17 órakor. 17 órakor választmányi ülés,17 óra 30 perckor közgyűlés,20 óra 30 perckor vacsora a Pannónia pincében.Az éjjelt Pécsen töltők részére a Pannónia szállóban — ha ebbéli szándékú*

kát az egyesület titkáránál előre bejelentik — szobát biztosítunk.

Jún iiu t hó 15.-én:

6 óra 30 perckor indulás atuóbusszal, megfelelő számú jelentkező esetén külön autóbusszal Pécs törvényhatósági joggal felruházott város erdejébe Á rpád-tetőig: a felújítási kísérletek, kopár fásítások, kantavári márványbánya stb. megtekintése. Tettyén át Pécsre. — Visszaérkezés Pécsre 12 órakor. — Hazautazás. —

„D É LD U N Á N TÚ L I ER D É SZ E T I É S VADÁSZATI EG YESÜLET."

87

7. sz. m elléklet

D éldunsntuli E rdészeti és Vadászati. Hjytjsiüot^PécB.

Városháza,

M e g h í v ó ,

A Déldunántuli E rdészeti és Vadászati í^y esü lo t ta g ja i t

1935.évi ju n ius hó 28.-án d é lo lö t t '11 ó rá ra ,-P é c se tt a Nam^oti Kaszinó

/:K irá ly u .13. s z . a . : Asnácatormébo'

rondos közgyűlésre hivom c<3yba é3 o rré m .t. Címedet t i s z t e l e t t e l moi^hivom.

Tárgysorozat:

1 ./E lnöki megnyitó.

2 . /A legu to lsó közgyűlés j e l z ő k önyvónek fe lo lv a s á s a ’és h i te le s í té s e .

3 . /A t i t k á r és Pénztáros je le n tá s s .- .

4 ./A szémvizs-áló b izo ttság je le n té s e , -5 . /A tis z tik a rn a k vá lasz tás u tján ,v a ló k ie g é sz íté se ,-

6^/Indítványok, ib~r'- .»

7 ,/P á ld y Géza-Máv,főiritézfl előadása: ^Mppanlékezés Hermán, O ttó ró l" ,

A közgyűlés.-után közö3 ebéd-arKorzó-étteranben,

• '* . Az Or3Z^roo E rdészeti IJ^yesülot juniuc hó 28„-án/:u ,azon

a riayion:/9,u, 4 órákor P écse tt t a r t j a meg-közgyűlését. iz Országos Er

d é sz e ti Egyesület közgyüléso érdekes és tanulságos kirándulásokkal kapcso la tos.! Programnját az .E rdészeti Lapok’ május és. jun ius havi

számai hozták. .. • .

' -P é c 3,1935.é v i’ jun ius hó 15.-én,

Gnóf Benyovszky íf ir ic s„k.

elnöke

88

8. sz. m elléklet

/ J C cC<k C- J

i . ' * ’A . ■* ■: ■ ' :*■ «• Déldunán-trali. E r d é s z e t i é s V a d á s i t !

Egy&sul«4*Pe » s . •? •V fc- ' _ . £ f. * "i j Igen Ü ' s a t e l t Tag-tófes; üt* ’! »

A D é ld u n á n tu li E r d é s z e i ! és V ad ásza ti E g y e s ü le t 1 9 3 6 Vévi; feb ru ár hó 8 . - á n t a r t o t t k ö z g y ű lé se ' f o g l a l kozván a ta g d i j h á t r á lé k o k ü g y é v e l , a z t a m éltányos h a tá r o z a t o t hosita,

J Í hogy 1935 ^december 3 1 . - i g e sed ék essé v á l t ta g d í j a k a t é v i 1 . -Pengőben - 1 9 3 6 .január 1 . - t ő l p ed ig é v i 2 . -Pengőben á l l a p í t j a meg.^

_______________ •/»__________________1-3 K03 p CD>p t o q H *

c +a w O xc+ P' ae m P ' .

0 m<t> 03 003 ro

89

9. sz. m elléklet

A már e szkö zö lt t a g d í j b e f iz e té s e k e t amennyiben azok 1935.december 31.-ig esedékessé v á l t h á trá lék o k összegénél nagyobbak l e t t e k volna - Tagtára Ur j a v á ra könyveltük .1935.X II.31 . - v e i l e z á r t id<5re a b e lé p é s tő l kezdve já ró tag d í j a f e n t i közgyű lési h a tá ro z a t a la p já n évi á l . - P .............évre összesen: P.=* ........... .l> 36 .év re já ró tagdi.i P.= ..........................

03 szesen fizetendó:P.= _________'Fizetett l ^ é .II.10.-ig ________

Összesen:___________________1936.X II .v é g é ig já ró tag d í j a k r a könyvelve ............. ................1937•j a n . l . - t ő i esedékestagdijakra előjegyezve ...... ...........

A ta g d i j a k a t nem az Egye s ü l é t , b&r- nem az egys .pénz táros:v .S im ándy László Pécs Megye u . l6 . s z .c im r e k é r jü k e lk ü l deni .

AZ ELHÖS3ÍG.

90

10. sz. m elléklet

Tájékoztató és programn.

A bakócai hitbizományi uradalom erdeiben 1937,junius 7.-4n t a r

tandó kiránduláshoz,A bakócai hitbizományi uradalom erdei és mezőgazdasági fö ld je i

a Mecsek hegység nyugati nyúlványain, Baranya vármegye: Bakóoa, K isbeta-

te rce , Kaán, Szentkatalin , Korpád, Horváthertelend és Szágy községei h á t í - rában 170-357 méter tengerszin f e le t t i magasságban terülnek e l.

Az egész uradalom a XIX,Bzázad e le jén a Melczer család tu la jd o

na vo lt és Melczer Igiác h a lá la után v issz a sz á llt a koronára. Az özvegy örökösödési pert fo ly ta to tt a koronával,melynek a hétszemélyes táb la 1832.-ben k e lt Í té le te v e te tt véget, amikor i s a birtok végleg a koronáé

l e t t . I,Ferenc császár és k irá ly 1820,március lo .-én k e lt adományozó

levelével a b irtoko t a Székhelyi Mailáth család kapta meg. Hitbizománnyá az I.Ferenc József császár és k irá ly á l ta l 1886.december 9.-én k iado tt a lapi tó levél alapján le t t .

Az egész uradalom 6,000 kát.hold , melyből 4,469.1 kát.hold az üzemterv szerin t kezelt erdő, a többi szántó, r é t , legelő,belsőség, stb.

Az üzemterv szerin t keze lt erdőn kívül legújabban 600 k á t.h o ldat erdősítünk be, melynek a m unkálatait már 1936,év őszén megkezdtük.

Az a l ta la j a birtokot kelet-nyugati irányban átsze lő és a Nagy- máté pusztán keresztü l menő vízválasztótól délre mészkő, v ízválasztó tó l északra pedig homokkő.

A klima meglehetősen helyi je lleg ű , kissé szélsőségre hajló "mecseki" klima.

A birtok a bakóoa-godisai vasútállom ástól körülbelül 12 km,-re

az almamelléki vasútállom ástól körülbelül 7 km ,-re, a bükkösdi vasút

állom ástól körülbelül 6 km,-re fek sz ik ,- az állomásokhoz lerkös^lebb eső részeket é rtv e . A term elési helyek tehát még néhány km,-el távolabb

esnek.A terep mindenhol na.cryon szaggatott és koosival csak a hegy-

91

10. sz. m elléklet / folytatás

tatőkön.meg a völgyekben leh e t rendszeresen közlekedni. Az utak az év nagyobbik fe liben te lje s e n já rh a ta tlan o k .

í z érd5 5, külön fekvő, az uradalmi szántók révén összefüggő

erdőréezből á l l , melyek a z e lő tt külön üzemosztályokat a lko ttak . Az 1928.-

tó l érvényben lévő uj üzemterv mégis az egészet egy üzemosztályba v e tte ,

melynek keretén be lü l az egyes erdőrészekben külön vágássorozatokat ké

peztünk.

Az egész erd ő te rü le tb ő l 32 £ -o t bükk, 23 %~ot gyertyán, 20 %-ot koosánytalan tö lgy , 10 %~at kocsányos tö lg y , 6 55-ot cser, 7 %-ot erdei

fenyő, 1 55-ot feketefenyő, végül 1 %-at s z i l , k ő ris ,ju h a r ,h á rs é s akáo

fo g la l e l ,

A vágásforduló 80 év, A f e lú j í t á s a z e lő tt a vágás e lő t t két évvel eszközölt a lá v e té sse l, 1929,ó ta term észetes utón tö r té n ik .

Az adm in istrac ió t k in t é s bent az e rdőhivatal vezetője egymaga

lá tja e l az 5 szakviz f á z o t t erdöőr seg ítségével. K iv é te lt képez a szá

madásoknak adóalapul való feldolgozása,m elyet az Alsódunántuli Mszőgaz-

daíági Kamara végez.

A k ö rü lb e lü l 10,000 m3 évi fatömeget /:fő h a sz n á la t é s g y é r íté s : /

az erd őh iva ta l házilag t s i s e l t e t i és d o lg o z ta tja f e l 1925.év ó ta . Azelőtt

a vágásokat tövön árverezték e l. A k ite rm elt anyagoknak a háziszükség-

leten f e lü l i mennyiaáge az állomásokról k erü l a kereskedelam u tján fo r

galomba, Csak a b o tfá t és a g a ly fá t é r té k e s ít jü k ab erdő.

Az erdők 1912-től 1925-ig á lla n i kezelésben vo ltak . E za la tt a

szak-teendőket a .Sásdi m .k ir.E rdőhivatal l á t t a e l . Mióta az erdőit há-

zikezelésben vannak, a kihasználás és é r té k e s íté s , a fe lu jitá so k és

erdőápolási munkák pénzügyi é s erdőgazdasági szempontból helyes keresz

tü lv ite lé n ek k ipuhato lása vo lt a cé l.Az erdők jövedelm ié síre a következő adatokat ismerjük :a hábo

rú e l ő t t i 10 év á tla g o s tiaztajövedelm e v o lt: 15,550 Korona

az 1914-1923. évek " " " " : 34,400 korona

az 1924-1933,évek » " " n : 59,525 pengő.

92


Programra,

Megérkezés Bakócára Rácsról és Dombóvárról az A1 sódunintuli

E rdészeti ós Vadászati Egyesület á l t a l k ib o csá to tt meghívóban fo g la ltak sz e rin t, k ö rü lbelü l 1/4 9 órakor,

1/2 9-kc-r v i llá s re g g e li a bakócai kastélyban,

9 órakor indulás az erdőbe kocsikon,

I.A kötörői fenyves term észetes f e lú j í tá s a . A lomberdők t e r

mészetes f e lú j í tá s a megnyugtató s ik e r re l fo ly ik , e zé rt a tű levelűek

term észetes f e lú j í tá s á t i s m egkíséreljük. Az e lső munkálatot 1936.te lé n

kezdtük meg. Miután a világosabb helyeken több-kevesebb e rd ei fenyő o«e- metét ta lá ltu n k , az e g y e s ite tt Huber-féle e l já rá s s a l kezdtük a munkát. Később a U 'asr.sr-féle Bzálaló szegélyvágáB irfdszarével fogunk dolgozni.

A szegélyeket k e le t-nyugati irányú és északról dél fe lé haladó p á i í t á -

bán fürészfog alakban vágatjuk,II,A Farkaslakás-í vSlgyban lévő erdei fenyves term észetes

fe lú jí tá sa * Az I.pontban e m líte tt rródon, ugyanakkor kezdtük e l,IILsKorábban term észetes utön, fokozatos f e lú j í tó vágánníd mel

l e t t k e le tk e z e tt rudasok: 62,b,31 é v e s ,-71 ,b, 29 éves é s 72 .a.29 éves

állományok,

IV„Borjv.sréti term észetes u ju la tok , A f e lú j í t á s a Oayer-féle

csoportosan f e lú j í tó vágással történik , el3Ő belevágja 1928,őszén v o lt ,

VcKorpádi középkorú bükkös. Üzemterv sz e rin t 60 % s a r j , 40 %

magról ke lt„ 60 éviis,VI.Korpádi term észetes u ju la to k , 1928,ősze ó ta munkában lévő

G ayer-féle csoportos vágással k eze lt e rd ő rész le tek .

VII..Korpádi elegyes f ia ta lo sa k , 104ib: erdő rész letben 14 érés

bükk-gyertyános, 105.h -erdőreszletben 14 éves bükk-gyertyános 105,g,

35 éves tö lg y es,

V III.K orpidi vadászház m e lle tt i 114 .b ,e legyetlen tö lgyes 36 éves,

melyet 1933-bnn gyéri te ttü n k .

K örülbelül 1/2 1 órakor ebéd.

93


IX.Nagymáté pu sz ta i hegyháton 1936.év Ő3zén megkezdett erdősi-

tésak tö lgy-cser-bükk-gyertyán é s egyéb lombfa magvakkal részben védnö-

vénnyal, részben anélkü l.

X.Kaáni term észe te i fe lú j í tá so k G eyer-fé le csoportosan f e l

ú j í tó vágással, Az e lső belevágást 1928,őszén végeztük,

Ü .K aáni 1 6 4 ,a .b .tö lg y éa cseres állományok 29 évesek, 1931-

1933.k ö z ö tti időben t i s z t í to t t u k ,

XII.K&áni 162, b, e rd ő ré sz le t 40 éves, bükk-gyertyános,kevéB ,de

annál é rtékesebb tö lg y -c se r re l , 1936-ban g y é rite ttü k ,

U II .K a án i 135,a .e rd ő rész le tb en az E rdésze ti Kutató In téze t á l

t a l 1935,évben b e v ez e te tt g y é r ité s i k í s é r le t , az e rd ő ré sz le t 40 éves,

állománya bükk-gyertyán é s tö lgy ,kevés o se rre l,

XIV, l Ioka p u sz ta i e rdőőri lakás m e lle t t i legelőből á tc s a to l t

te rü le te k term észe tes f e lú j í tá s a .

94

11. sz. m elléklet

Példunántull Erdéezetl és Vadászati Egyesület. PéoB. VároBháza.

4 5 /1 9 3 8 .Beán.

M e g h í v ó .

/VA D é ld u n á n tu li E r d é s z e t i és V a d á sza ti E g y e s ü le t t a g j a i t ‘ 1938r é v í o k tó b e r

hó 3 .-á n a páCB 1 m .k ir .e r d ő fe lt lg y e lő s é g ^ á l t a l r e n d e z e t t er d ő g a z d a sá g i é r t e k e z l e t t e l e g y ü tt és k a p o a o la to sa n az egyetem i a lap p é c s v á r a d i er d ő h lv a ta r lá b o s ta r to z ó rá k a i vadáazháznál d .u . 2 órakor ta rtan d ó

rendea k ö zg y ű lé sree g y b eh ív ju k .

T i s z t e l e t t e l f e lk é r jü k m .t . C in ed e t, hogy ez en k ö z g y ű lé se n m eg je len n i eziveskedjék.

T á rg y so ro za ti1 . /E ln ö k i m egn y itó .2 . /A le g u t o l s ó k ö z g y ű lé s jegyzők ön yvén ek f e l o lv a s á s a és h i t e l e s í t é s e .3 . /A z ü g y v eze tő e ln ö k j e l e n t é s e .4 . / a t itk á r / /^ j e l e n t é s e .5 ./A vá lasztm án y j e l e n t é s e az e lm ú lt é v szá m a d á sa iró l é s a t i s z t i k a r

nak éa a pénztárnoknak a fe lm en tv én y m egadása.6 . /A válaazmány J a v a s la ta az 1 9 3 8 .é v i k ö lt s é g v e t é s r e é s ennek m eg á lla

p í t á s a .7./Elnök választás,8 . / in d ít v á n y o k .

P é o s ,1 9 3 8 .é v i szep tem b er hó l o . - é n .

Az E ln ö k ség .

Tudnivalók!C sop ortos In d u lá s o k t .3 . - á n r e g g e l 8 órak or Péos H a lté r r ő l autóbuszon

P éo sv á ra d ra . O tt rö v id r e g g e l i . Utánna az e r d ő fe lü g y e lő s é g p r o g r a m ja ./B rdő b e j á r á s . / 13 ó . 3o p .-k o r eb éd . 1 4 .ó .- k o r k ö z g y ű lé s , u tán n a az erd ő -

fe lU g y e lő a é * program ja. 1 8 , ó -k o r In d u lá s au tóbu szon P é c s r e . 2 o .ó .3 o p .-k o r tá r s a s v a o so r a a p á o s l üdülő s z á l ló b a n , m elyrs k érjü k a h ö lg y ek s z iv e s megj e l e n é s é t . J e le n tk e z é s e k e t a v á la s z la p f e lh a s z n á lá s á v a l s z e p t , 2 4 . - i g kézfjü k .

95

12. sz. m elléklet

A p o s t a b é l y e g k e l t e .

Közlöm a t e k i n t e t e s E ln ö k s é g g e l , hogy a f . é v i május hó 2 5 -é n P écsv á ra d o n ta r ta n d ó■jyjggyiíl *■ ............P é c s r ő l autóbuszonu ta zo m . V o n a t ta l vagy másképen érkezem P é c s v á - r a d r a .

J i twnagoagnma . . . . .A nem k í v á n t r é s z t ö r l e n d ő !

a l á í r á s .

96

13. sz. m elléklet

D é l d u n á n t u l i E r d é s z e t i é s V a d á s z a t i E g y e s ü l e t . P é c s . V á r o s h á z a .

6 / 1 9 4 3 . szám .

ME GH Í VÓ

í D é l d u n á n t u l i E r d é s z e t i é s v a d á s z a t i e g y e s ü l e t 194 3 j u n i u s 2 6 - á n d e . 11 ó r a k o r .Pécs s z a b a d k i r á l y i v á r o s e r d ő g a z d a s á g á h o z t a r t o z ó K o z á r i - v a d á s z h á z b a n t a r t a n d ó

ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE.

T á r g y s o r o z a t :1 . / E l n ö k i m e g n y i tó .2 ./A l e g u t ó b b i k ö z g y ű l é s j e g y z ő k ö n y v e i n e k f e l o l v a s á s a é s

h i t e l e s í t é s e .3 . /A z ü g y v e z e tő j e l e n t é s e .4 . /A z 1 9 3 9 - 1 9 4 2 é v i z á r s z á m a d á s o k é s a z 194 3 é v i k ö l t s é g v e t é s

l e t á r g y a l á s a5 . /A t i s z t i k a r , a v á l a s z t m á n y , a s z á m v i z s g á l ó b i z o t t s á g m e g v á l a s z t á s a .6 . / I n d í t v á n y o k

P é c s , 1 9 4 3 • é v i j u n i u s hó 1 5 . - é n

Az E l n ö k

N a p i r e n d : 1943 j u n i u s 2 6 . - á n s z o m b a to n . 7 ó r a 45 p e r c k o r g y ü l e k e z é s a S z é c h e n y i t é r i a u t ó b u s z á l l o m á s n á l . 8 ó r a k o r i n d u l á s a u t ó b u s z o n P é c s b á - n y a t e l e p r e . O n n a n könnyű g y a l o g t ú r a a K o z á r i - v a d á s z h á z i g . l o ó r a k o r v i l l á s r e g g e l i a z e r d ő b e n . 11 ó r a k o r a z E g y e s ü l e t k ö z g y ű l é s e a K0 z á r i - v a - d á s z h á z b a n . 1 2 ó r a k ö r ü l i n d u l á s g é p j á r m ű v ö n g y a l o g t ú r a m e g s z a k í t á s o k k a l a v á r o s i e r d ő g a z d a s á g m e g t e k i n t é s é r e * 14 ó r a k o r e g y t á l é t e l b e t á r s a s ebéd a z ú d ü l ő - s z é l l ó b a n .

l u d n i v a l ó k :

A t a n u l m á n y i k i r á n d u l á s o n a t a g o k c s a l á d t a g j a i i s r é s z t v e h e t n e k .Az Ü d ü l ő - s z á l l ó t ó l v é r o s i t á r s a s g é p k o c s i k m e n e t r e n d s z e r ű e n k ö z l e k e d n e k .A k ö z g y ű l é s e n r é s z t v e n n i a z á d é k o z ó k a c s a t o l t n y o m t a tv á n y o n k ö z ö l j é k a z z i g y - j s ű l e t v e z e t ő s é g é v e l 'n ic í lC bb Jd« . J eg k és cb b . 1 .94 3 .é v i * j u n i u s hó 2 3 . - á i g .

97

Bolyai Farkas erdészeti munkássága

Oláh Anna

Kit-kit oda tenni, hol az 6 maximuma mind magára, mind pedig az egészre nézve a leginkább kijő.

(Bolyai Farkas tantervjavaslata)

Erdély legjelesebb polihisztorának, Bolyai Farkasnak a kézirathagyatékában ránk m aradt egy erdészeti tanulm ányrészlet. A három fóliáns (410x500 mm) egy tanulm ány 9-19. oldalait tartalmazza. Több Bolyai-kutató is próbálkozott az elveszett részek felkutatásával, de ez idáig eredm énytelenül. A kéziratot Maros- vásárhelyen, a Teleki Tékában őrzik. (Jelzete: B.[olyai], A.[rhiva] P.[ersonala] XI. iratcsomó, 1. irat.)

Bolyai kézirathagyatékának vizsgálója közel öt évig kutatta a Bolyai által tervezett és készített kemencék szerkezetét. Figyelmét nem kerülte el az erdészeti tanulm ány, annál is inkább, m ert a fafűtésű kemencék m űködtetése és az erdősítés egymást kiegészítő tevékenységek.

Bolyait azonban nem csak a kemencék vonatkozásában érdekelte az erdő. Ezt a kutató akkor ismeri fel, amikor elolvassa az erdészkörökben talán ismert „Erdészeti csonka munka" című Bo- lyai-tanulm ányt.

Ha felmérjük az erdélyi felvilágosodással együtt járó szakemberigényt, valam int az osztrák m onarchia perifériáján tapasztalt szakem berhiányt, akkor nem csodálkozunk a m agyar polihisztorok sokaságán. A m últ század derekáig M agyarországon, Erdélyben hatványozottabban, a polihisztorság és az ezerm esterség korigény volt. Utolsó nagyjai közé tartozik Bolyai Farkas. János fia önéletrajzi feljegyzéseit idézve, apja egy személyben volt

Elhangzott az 1994. február 23-i szakosztály ülésen.

98

„pomológus, kertész, erdősz, borgazda, bororvos, betegeket elektrizáló, s általában doctor is oly nagy, hogy a rendes docto- rokat elhagyva számosán is sikerrel hozzá folyamodtak... m int kemenczemester is országszerte híres."1

Jelen tanulm ány szerzőjét Bolyai Farkasnak egy elhatározása késztette vizsgálódásra - tizenöt éves professzorkodás után elhagyni kívánta a kollégiumot és erdőfőfelügyelőként akart a bécsi udvari kincstár alkalm azásába állni. E m eredek pályaváltoztatás részleteit kívántuk felderíteni.

Bolyai Farkas, aki m inden elgondolásában gazdaságosságra törekedett, egész életében anyagi gondokkal küzdött. A laptermészetéből fakadóan volt „im praktikus gazda", „nem e világba való em ber", aki „szinte m inden m úzsákkal polygám iában élt", „úgyhogy belőle csaknem m inden kitelt volna (...), de mégis kevésnek vette egész életiben hasznát."2 János fia jellemezte így apját. Ő maga, a professzor önéletrajzában ezt írja:

„Gazdag ugyan sohase lehettem volna annyi szegényt tudva, mint egy darab só meg nem m aradna egy édes vizű tengerben."3

A tanári fizetéseket a Kollégium rendszertelenül adta, azután következett az 1811-es nagy devalváció. A tudom ányos m űszaki újdonságok kipróbálása, ún. fakímélő kemencék, újfajta gyümölcsfák honosítása, patakszabályozás, orvosi készítmények, a gyógyításra használt dörzselektrom os gép önköltségi ára, saját könyveinek nyomdaköltsége, gyermeke halála, felesége súlyos idegbetegsége, János fia külföldi taníttatásának költségei a Bolyai családot az anyagi csőd szélére sodorták.

1820 januárjában Bolyai professzor tudtára jutott, hogy a m egüresedett erdélyi kamarai erdők főfelügyelői állására pályázatot írtak ki. Az állással járó jövedelm ek messze m eghaladták addigi keresetét. N yilvánvalóan ez volt a fő ok, am iért benyújtotta pályázatát. Döntésében azonban igen fontos tényező volt a fa, az erdő iránti rajongása.

1800-1804 között a külföldi tanulm ányúiról nem rég hazatért, családos ifjú Bolyai Farkas a Dom áldon (ma Maros megyében Viisoara nevű falu) lévő kis birtokon élt, és gazdálkodással fog

99

lalkozott. Az erdő szeretetét apjától örökölte, tanulta. Bolyai Gáspárról kortársai feljegyezték, hogy ha sokáig élt volna, maga körül m inden kopár helyet beültetett volna. A fiú, Farkas az öröklött ismereteket kiegészítette m indazzal, amit a művelt N yugat-Európában három évi tanulás során elsajátított. Bolyai dom áldi birtokát az 1800-as évek elején Erdély-szerte tündérkertként emlegették. A falut átszelő patak folyását például úgy szabályozta, hogy átszelje a birtokot, majd vízesést alkosson. Faiskolát alapított, erdősített. Ő honosította meg Erdélyben a pó- nyik almát, amit ma Dom áldon bolyapának neveznek az öregek.

Kertjéről a legszebb leírást ő maga adta abban a levélben, amit 1807-ben Gausshoz írt: „a házam fölött em elkedő dombra szép gyüm ölcsöst ültettem , a tetőre egy kerti lakot jól ledöngölt, hom okkal elegyített, csak kissé nedves földből; a kerten át 130 öl hosszon patakot vezettem , szép vízesést emeltem egy nyárfaligetben álló kis ház ablaka alatt, sat. most új szőlőt is telepítek."4

1821-ben a Bécsben tanuló János fiának így ír a dom áldi kertről: „A kert szép most, m intha a havasba lépnék be az ember; az egyre sű rűdett erdő a kanyargó utak felett sok helyt természeti ernyőt formál; kígyóznak a vizek, s esnek kőről kőre le - egy szép rem eteház a hajdoni tó helyin nőtt erdő közepin van; künn kőasztal s ülő kövek s egy tükör esés, melynek vize szépen kígyózva elm enteled után egy sírhalom felibe m em entónak tett követ jobbra hagyva, béfoly a sűrűségbe. Kereken körül állnak a Veled egyidejű nyárfák, születésed emlékoszlopai, a kék é^he érkező fejeikkel."5

Első fia születését Bolyai faültetéssel ünnepelte. A domáldi „nyárfák (...) a kék égbe érkező fejeikkel" közel egy évszázadig élő „em lékoszlopai" voltak egy lángész születésének.

Ezek után nem lehet csodálkozni Bolyai bátorságán, amiért vállalni m erte a komoly szakértelm et igénylő pályát. Könyvtárában több erdészeti szakm unkát is találtunk, pl. Joseph Schröfi osztrák erdőm ester Allgemeine Forstordnung Vorzüg- lich für die oesterrichische Forstmeister című munkáját. A Teleki Téka olvasókönyvéből azt is m egtudtuk, hogy 1820 februárja

100

és júniusa között alaposan tanulm ányozta a legkülönfélébb enciklopédiákat, de a leggyakrabban lapozott könyv J. A. Burgs- dor: Forsthandbuch című m unkája volt. Negyvennél több szakkönyvet olvasott el és jegyzetelt ki. A laposan készült tehát az új pályára, amellyel együtt járt volna a m atem atika és az erdészet oktatása is a Nagyszebenben m űködő hároméves erdészeti iskolában.

Az állásra közel harminc magyar, német, osztrák mérnök, szakem ber és hivatalnok pályázott. Bolyai ajánlások, bizonylatok, véleményezések sokaságát írta és íratta m indazoknak és m indazokkal, akik befolyásssal bírtak a Főkorm ányszéknél, a Kincstartóságnál vagy az Udvari Kamaránál, egészen János főhercegig. Ő maga 1820 folyamán három kérést nyújtott be, egyet az Erdélyi Főkorm ányzószékhez, egyet a Bécsi Kincstárhoz és egyet a legfelsőbb fórumhoz - az Udvari Kamarához. Kérvényeihez többnyire ajánlásokat is csatolt, amiket különféle hivatalos szervek állítottak ki, akik ismerték a professzor m unkásságát. A Bolyai-kutatók gyűjtőm unkájának köszönhetően a pályázattal kapcsolatos Bolyai-dokum entum ok egy része visszakerült a Bo- lyai-gyűjteményekbe: M arosvásárhelyre a Teleki Tékába és Budapestre az Akadémiai Könyvtár Kézirattárába.

Érdemesnek tartottuk részletezni egy m últ századbeli pályázat ágas-bogas útvonalát a legkülönfélébb hivatalos szervek között, valam int rávilágítani azokra az erőfeszítésekre, amikre a m onarchia viszonyai között szüksége volt egy erdélyi m agyar em bernek ahhoz, hogy állami tisztséget kapjon.

A függelékben időrendi sorrendben közreadjuk a ránk m aradt hivatalos iratokat és fordításukat:

Elsőként kelt a Felső-Fehér várm egye (Domáld adm inisztrációs felsőbb szerve) által kiállított és a Főkorm ányzószékhez intézett ajánlás, amelyben Bolyai Farkas érdem eire hivatkozik. (1. számú melléklet. Kelt 1820. febr. 13. MTAKK állom ányában, jelzete K 28/4.) Itt kell m egjegyeznünk, hogy Bolyai Farkas élete során legfőbb támasza, tanácsadója Antal öccse volt, aki ebben az időben Felső-Fehér várm egye jegyzője. Valószínűleg az ő su gallatára kelt ez az ajánlás, amelyeket a kolozsvári Főkorm ány

101

szék a bécsi Thesaurariátushoz, a Kincstartósághoz továbbított, ugyanakkor utasította Felső-Fehér várm egyét arra, hogy értesítse Bolyait a Királyi Kincstartó Tanács által tartandó verseny- vizsga részleteiről. (2. számú melléklet. Kelt 1820. március 2. Lelőhelye: Teleki Téka, jelzete B A P1/2.)

Ezt követően Bolyai kérte a M arosvásárhelyi Református Kollégium Konzisztórium át, „hogy m agatartásáról, valam int tevékenységéről hiteles bizonyítványt"6 adjon számára, amit a kollégium vezetősége készségesen kiadott. (3. számú melléklet. Kelt 1820. márc. 12. Lelőhelye: Teleki Téka, jelzete BAP 1/3.) Igen fontos forrásanyaga a kutatónak az a levél, amit Bolyai Bécsben tanuló fiának küld, és amiben megbízza, hogy ő, mint az Udvarhoz és János főherceghez, a legfőbb döntőbíróhoz legközelebb álló személy, járjon közben apja érdekében. Ez a levél tartalm azza a Kincstárhoz beadott saját kérvényének szövegét is, am it tájékoztatás végett a fiának is leírt. Ebből a levélből ism erjük az eredeti Bolyai-pályázatot (4. számú melléklet. Kelt 1820. ápr. 4. Lelőhelye: MTAKK, jelzete K 28/2.)

Ma, am ikor a pályázatok életünket egyre inkább befolyásoló tényezővé válnak, és am ikor törekvéseink, vágyaink, netán egész életpályánk az általunk megfogalmazott pályázati szöveg tartalm ától függ, elutasító válasz esetében olykor érdekelne a győztes pályázata.

A Bolyai-pályázat 170 évvel ezelőtt kelt. Iskolapélda lehetne a mai em ber szám ára is egy pályára készülő ember m egm utatkozásának, annak, hogy képes meggyőzni olvasóját saját szakértelméről, a reá váró feladatok és azok széles körű ösz- szefüggéseinek ismeretéről. Tegyük még hozzá Bolyai kemenceépítésben szerzett 20 éves tapasztalatát, valam int irodalmi, szónoki és írói jártasságát is, és biztosak lehetünk afelől, hogy nem sok ilyen m eggyőző, ugyanakkor lírai hangvételű pályázat érkezett a K incstartósághoz. Legfontosabb tennivalónak tartotta azt, hogy „m egakadályoztassék a m ár-m ár teljesen lekopaszodott hegyek további pusztítása (...) nem csupán a tűzifa mérsékelt és ésszerű felhasználása, az új ültetvények biztosítása, többféle fáknak másféle úton-m ódon való megkímélése (...) hanem el

102

tűnnének a kopasz hegygerincek is, ahol a nyári perzselő napon sem a m arhaállom ány, sem az utasem ber nem nyerhet m enedéket a viruló erdők hiányzó lombja miatt. Szándékom, hogy ő fe lsége dicső uralm a fényében az elhanyagolt tájt felvirágoztatva, m egújult lélekkel élhessen."7

A Kincstartóságnál az összesített listán 41 iktatószám m ellett a 29 jelentkező nevét olvashatjuk. Igaz ugyan, hogy 41 iktatószám mellett kerültek a jegyzékre a nevek, de ezek m indössze 29 jelentkező különböző alkalm akkor történt, többszöri iratbenyújtásának iktatószámai (5. számú melléklet, lelőhelye MTAKK, jelzete K 28/8).) Bolyai neve három alkalommal is megjelenik a listán különböző iktatószám m al, a legutolsó bejegyzés is az ő neve. Előbb 6, majd 1 beadványt iktattak a neve mellé.

Az összesített lista m ögött egy latin nyelvű kim utatás található, amelynek fejléce:

NOMEN ET CONDITIO:PRODUCTA DOCUMENTA SUPER:- linguarum peritia- systematicam rei saltuariae cognitionem habét- m oralitate aliis item qualitatibus, meritis ac praestitis servi-

tiis.Az első oszlopban a név és a foglalkozás áll. A m ásodik osz

lopban azoknak a dokum entum oknak a felsorolása következik, amelyek bizonyítják az idegen nyelv ismeretét, a pályázó elgondolásait, majd az ajánló intézm ények felsorolása következik. Ezek voltak tehát a pályázat elbírálásának főbb szempontjai.

A jelentkezők nyelvism erete igen szembetűnő. Volt például, aki nyolc nyelvet is ismert, de több mint fele kettőnél többet.

Bolyai rögtön a m ásodik helyen jeleskedett hat nyelv ismeretével, de egyedüli volt, aki angolul is tudott. U gyanakkor a jelentkezők másik fele csak anyanyelvén beszélt. A foglalkozás szerinti m egosztás tekintetében volt köztük 17 erdész, 2 m érnök, egyéb hivatalnok, szárm azásukat tekintve erdélyi volt nyolc pályázó, m agyarországi tizenkettő, az osztrák tartom ányokból pedig kilencen jelentkeztek az állásra.

103

És m ost lássuk a döntést.A Kincstartóság első helyen gróf Carl von Bresslert, selmeci

bányatanácsost, M etternich pártfogoltját jelölte. Bolyai Farkast az első fordulóban m ásodik helyen jelölik, valószínűen nyelvismerete, tanári hírneve és magas tudom ánya elismeréséül, no meg a magas pártfogók közbenjárására. Az Udvari Kamara azonban más szem pontok szerint dönt, és megváltoztatja a sorrendet. Bressler mellé Gross Józsefet jelöli m ásodik és Rath Ig- natz galíciai erdőm estert a harm adik helyre. Bolyait azért mellőzik, m ert feltételezik, hogy az erdész szakmában jártasabb jelölteknek több tapasztalatuk van.

Végül a M etternich pártfogásánál is nagyobb erejű ajánlás a harm adik jelöltet, Rath Ignatzot bízta meg a magas állással. Álljon itt a „Com petentium Judividuorum " tabella két bejegyzése: a Bolyaié és a Rathé.

„(...) W olfgangus Bolágyi (sic!) Nob. Trannus, Prof. Mathesos, Physices et Chimiae

(...) germanicae, latinae, hungaricae, valachicae, gallicae, anglicae.

(...) Cognitionem suam in re saltuaria practicae comprobavit.(...) Varia laudabilia docum enta produxit, per offlatum Albae

Superioris et R. G ubernium Trannicum com m endatus."A nyertes neve melletti bejegyzések:„Ignatz Rath, Galliciensis Sylvanum MagisterC ognitur et seribit germanicam , latinem, hungaricam, intelli-

git gallicam, italicam et slavonicam linguam. In re saltuaria ver- satus Varia laudabilia docum enta produxit et per R. Galliciensem Snalem et Salinarem Adm inistrationem com m endatus."8

Am ennyiben csak a mellékelt feljegyzések alapján döntöttek a bírák, úgy Bolyai azért volt vesztes, m ert az erdélyi hivatalok ajánlása egy protestáns személyt illetően nem nyom tak ugyanannyit a latban, m int az osztrák birodalm i hatóságok ajánlása egy galíciai személy érdekében. Korabeli forrásokra hivatkozunk, am ikor azt állítjuk, hogy Bolyai m agyar nemzetisége és reform átus vallása m iatt nem nyerhetett a galíciai erdőmesterrel szemben, akit végül is 1822-ben megbíztak az állással.

104

A két évig tartó bürokratikus ügym enet ideje alatt Bolyai folyamatosan készült erre a pályára. Az erdők ültetése, védelm e- zése és ésszerű kitermelése terén leszűrt következtetéseiből m egszületett az első m agyar nyelvű erdészeti tanulm ány. (Lelőhelye: M arosvásárhely, Teleki Téka, jelzete: BAP, XI/1.)

A m arosvásárhelyi Teleki Téka tulajdonában található kézirat valószínűen ekkor készült. Összevetve egyéb keltezett tanulmányokkal, erre utal a papír minősége, mérete. A kemencékről írottakkal együtt készült kiadatni ezt a tanulm ányt, de anyagi eszközök hiányában a kiadás elm aradt. Levelezésében m inderre számos utalást találunk.

A m arosvásárhelyi kollégium könyvtárosa - Koncz József - harminc évvel Bolyai halála után, 1886-ban rábukkant a bevezető és befejező rész nélküli erdészeti tanulm ányra, am it Kintses József erdőm érnök segítségével kibetűztek. A M arosvásárhelyi Teleki Téka tulajdonában lévő kézirat végén az alábbi ceruzával írott széljegyzet olvasható:

„Erdészet. Felküldöttem m ásolatban Szilágyi Sándornak kiadatás végett. 1887 január 10.-én. Koncz József."9

A tanulm ány szakkörökben nagy feltűnést keltett, ugyanis megállapítást nyert, hogy az 1820-as években kelt írást az első magyar nyelvű erdészeti szakírásnak kell tekinteni. Ennek ellenére csak húsz évvel később, 1906-ban, Bolyai halálának 50. évfordulóján tették közzé az írást a Magyar Erdész című szaklapban.10 Öt évvel később Kintses József - ekkor m ár erdőtanácsos - ismét elővette az írást, gondozta, ellátta bevezetővel, m agyarázatokkal, és egy kis füzetben kiadta. A füzet címe: Bolyai Farkas erdészeti csonka munkája. Ajánlása pedig ez: „letészem (...) e szerény füzetecskét az ő halhatatlan lelke iránt való mély hála és kegyeletérzéssel, amelyet édesatyám tól, tanítványától, nagyapámtól, igen jó emberétől örököltem ."11

Álljon itt néhány század eleji szakértékelés az akkor közel száz éves Bolyai tanulm ányról. 1911-ben Kintses József azért tartja figyelemre méltónak, mert: „jól hangzó m esterszavak alkalmazásával [...] alaptételei klasszikus tömörséggel, s annyira helyes ítélettel vannak felállítva, hogy az erdészeti tudom ány mai állása mellett is helyt állnak."12

105

Illés N ándor főerdőtanácsos vélekedése szerint: „Érdemes a feledéstől m egóvni azért is, hogy nyoma m aradjon annak, hogy az igen tanult, városi professzor becsvágyának tartotta az erdészet szolgálatát."13

Kintses József feltételezése alapján a tanulm ány bevezető és befejező részei általános érvényű erdőgazdálkodási irányelveket, elgondolásokat tartalm aztak, azokat amiket erdőfőfelügyelőként kívánt megvalósítani. Ezért valamelyik beadványához csatolta. A kutatók különféle hivatalokban keresték a tanulm ány hiányzó részeit, de nem találták ezeket a többi hivatalos okm ány mellett. Saját észrevételünk az, hogy sem az erdélyi, sem a bécsi hivatalok szám ára Bolyai nem írt m agyar nyelven. M inden elküldött okm ányát vagy latin vagy német nyelven írta. Valószínűbbnek tartjuk azt, hogy a kollégiumi diákság és az erdélyi erdészek szám ára kívánta a tanulm ányt kinyomtatni. Ezt a feltételezésünket tám asztja alá az a néhány m ondat, amit a tantervjavaslatában olvashatunk, „tanulják az erdő kímélését, nevelését, s okos használását, sőt a favágásban is gyakorolják m agokat, akik arra valók."14

A kiemelt didaktikai feladatok tartalm a ugyanis megegyezik a tanulm ány m egm aradt részének elején olvasható vázlatpontokkal (9. oldal):

„Melyre nézve nem helytelen vagy két szót szólani:1-ben a meglévő erdőkről,2-dszor a lejendőkről,3-dszor a m indenkori fakím élésről/'15Jelen tanulm ány szerzője - távol a biológiától - műszaki

szemmel értékelte Bolyai tanulm ányát. M eggyőződése, hogy az írását az teszi kora szakírásainál teljesebbé, hogy az erdészeti kérdéseket a komplex term észeti (fizika, kémia, csillagászattan, m űszaki) jelenségek összefüggéseiben vizsgálja. Széles skálán alkalm azza az aritm etikát, geom etriát és a valószínűségszám ítást. Az írás m inden sorából kitűnik a rendkívüli elem zőképességgel bíró em ber függvényszemlélete. Csak a fa nemeinek vizsgálatában több m int tíz függvényviszonyt sorol fel. Bolyai szerint a fa „nem étől" függ például az ültetés ideje, az ültetés m ód

106

ja, a szaporítás módja, a nemesítés módja, az ültetés földrajzi helye, a fa életkora, a rovarokkal szembeni védekezőképessége, a faszén fűtőértéke, a különböző célokra történő felhasználása, a megterheléssel szembeni ellenállása, a viharokkal szembeni állóképessége stb.

Érdemes felfigyelni a Bolyai-tanulmány irodalmi értékeire. Csodálatosak és rendkívül érzékletesek azok a hasonlatok, amikkel Bolyai a fák élővilágát em berközelbe hozza. Gyakran utal például Arisztotelészre, akinek a m unkáit behatóan ism erhette. Álljon itt ízelítőül néhány - akár költői képnek is tekinthető -h aso n la t:

„a fa levele tüdőül szolgál a fának"*„m inden levél külön élőlény"*„a levelétől hirtelen m egfosztott fa nyárban megfullad"* „meghal az élőfa, m int az állat, ha nyakát elvágják"*„a héjnak hasadni kell, ha nem hasadhat, m egütheti a gutta a

fát"*„a fa társasági lény, egyedül nem nő vidám an"A legelvontabb tudom ány - a m atem atika - szám ára viszont

Bolyai fedez fel analógiákat a fák világával. Fő m űvében, a Ten- tamen elején azt írja, hogy „Az Arithm etica és Geometria együtt gyökerező, s koronájukkal összefolyó fája" a m atem atikának.

Jelen cikk írója nem tudott ellenállni annak a kísértésnek, hogy végiggondolja azt a jelent, amely kialakulhatott volna a Kárpátok m entén, amennyiben harminc évig Bolyai látta volna el az erdőfőfelügyelői tisztséget. Hogyan alakult volna át a környezet az ő keze nyomán ott, ahol „m indenki elég tudós az erdőt eladni, levágni"? Ha a Bolyai-ötletek megvalósulnak, úgy „az előre készített iskolából" megfelelő „turnusokban" kikerült facsemeték néhány évtized alatt „anyjuk oltalma alatt erőre kapnak (...) a vizek árkokba vétetvén a folyóvizek vidékeinél összeköttetnék a Mezőség. (...) Sok olyan fa, mely a kihozást meg nem érdemli, ha szénné égettetnék (...) a közelebbi vízig vitetvén, tutajon lehozattatván (...) mind melegíteni, mind főzni igen jól lehetne használni."16

107

Nyolcvan évére visszatekintve Bolyai Farkas úgy látta, hogy volt élete is „egy idős fa, melynek havas feje a lement nap után hajlott." O ltalm a alatt egy fél évszázadon át Erdély legtávolabbi sarkaiból M arosvásárhelyre érkezett sok kis friss hajtás tudom ányos erőre kapott, majd hazatérve szertevitte a világba az erdő, a fa szeretetét.

Bolyai professzor, Erdély legendás hírű, a tudom ányok számos területén kora legjelesebb szaktekintélye az Osztrák Birodalom perifériáján úgy élte le dolgos napjait, hogy tudom ányának folyton zöldellni vágyó koronája - fény hiányában - sohasem terebélyesedhetett ki. Végrendeletében megtiltotta, hogy sírhantját fejfa jelölje. M indössze egy pónyik almafát kért. 1857 tavaszától száz éven át szedték a diákok az almát a reform átus temetőben. 1956 tavaszán a kollégium akkori m atem atikaprofesszora a kiszáradt pónyik almafa helyébe újat ültetett.

1994 nyarán, 190 évvel a dom áldi tündérkert születése után, közel két évszázados tudom ányos, műszaki fejlődés, település- civilizálódás és urbanizálódás következtében a Bolyaiak életútja m entén utazó hírm ondót sem talál Bolyától Domáldig, aki hallott is volna valam it falujuk egykori hírneves birtokosairól.

Bolyán szívbem arkoló látvány a Bolyaiak egykori kúriája. A hajdan módos, többszobás, középereszes kúriából sorra kiköltözött a falusi tanács, az iskola, ugyanis a falurombolási terv során ezekre m ár nem volt szükség. A szobák padlózata ki tudja hány évvel ezelőtt m agraktárul szolgált. A padlózat beroskadt. A szobák közepén em berm agasságú gyom nő. Az egyetlen túlélő.

Dom áldon egy kopjafa jelöli a hajdani birtok legmagasabban fekvő pontján Bolyai Farkasné sírját. Székelykeresztúri diákok faragták a legnagyobb m atem atikusunk édesanyjára em lékeztető jelt. Vandál kezek letépték a sírfeliratos táblát, a kopjafa körüli kis kerítés léceit kitépték. Csak a Bolyai szabályozta patakm eder őrzi alkotójának emlékét. M arosvásárhelyen almaéréskor jártunk. M iután a reform átus temetőben elhelyeztük kegyeletünk koszorúját, a földről aranyzöld pónyikalm át szedtünk.

108

Forrásanyag1 / Bolyai János önéletrajza. Közli Brassai Sámuel:

Emlékbeszéd Bolyai Farkas felett. Az Erdélyi M úzeum-Egylet bölcselet- ny e lv -és történelem tudom ányi szakosztályának kiadványai. Kolozsvárt, 1886, III. kötet,3. füzet. 209-247 old. (Brassai.)

2 / Lásd 1 /3 / Bolyai Farkas önéletrajza. Közli Koncz József: A

m arosvásárhelyi ev. ref. kollégium története. M arosvásárhely, 1896, 271-338. old. (Koncz.)

4 / Benkő Samu: Bolyai-levelek. Bukarest. 1975,69. old.5 / Benkő Samu. Bolyai-levelek. 137 old.6 / A M arosvásárhelyi Ref. Koll. ajánlása. BAP 1/3.7 / Bolyai Farkas levele fiához. 1820. ápr. 4. MTAKK, K 28/2.8 / Az erdészeti pályázatra jelentkezőkről készült összesítés.

MTAKK K 28/8.9 / Bolyai erdészeti tanulm ány. (BAP XI/1.)10/ Bolyai Farkas erdészeti csonka m unkája. Magyar Erdész,

1906. 271-272,308-310,327-329. old. Itt megjegyezzük, hogy Kintses József a következő pontokban idézett önálló kiadványon kívül még egyszer visszatért Bolyai Farkas munkájára: Kintses József: Bolyai Farkas törekvései az erdészeti pályára. Erdészeti Lapok, 1942.501-505. old.

11 / Kintses József: Bolyai Farkas erdészeti csonka munkája. M áramaros, 1911., 4. old. Kintses József (a család eredeti neve Göldner) apai nagyapja Göldner Dániel, m arosvásárhelyi evangélikus lelkész, Bolyainak közeli barátja volt. Az ő fia, G öldner Ferdinánd - tanítványa Bolyainak - Kintses József édesapja volt, aki m agyarosította nevüket.

1 2 / Lásd 11/1 3 / Lásd 11/14/ Bolyai Farkas tantervjavaslata. BAP, III/3.15/ Bolyai erdészeti tanulm ánya. BAP, XI/1.16/ Lásd 15/

109

Az erdészeti pályázattal kapcsolatos források

1. mellékletA Felső-Fehér vármegye által kiállított bizonyságlevél Bolyai Farkas érdemeiről:Ad. 3286. C .M .-1820

Nos Officiolatus Illustrus Com itatus Albensis Transylvaniae Superioris dam us pro m em ória tenore praesentium significan- tes quibus expedit universis et singulis: quod cum anno isthoc currenti millesimo octingentesimo vigesimo die verő decima tertia februarii pro tractandis et ad exigentiam m uneris nostri obeundis altissimi Servitii et publici com m oda respicientibus negotiis in Loco Praetorii Com itatensis Possessione videlicet Sz. M artonfalva una simul essemus constituti, pro tunc Spectabilis ac Generosus Dom inus Volffgangus Bolyai de Bolya Professzor M atheseos et scientiarum naturalium in Celebri Reformatorum Collegio A gropolitano publico ordinarius suplicem nobis porre- xit libellum Condecenti cum m odestia flagitando ut Eidem super qualitate et capacitate ejusdem personali publicum authenticum elargiri et fide officiali m unitum extradare velle- m us Testuninium . Nos proinde quibus et nascendi sors ac conditio et eximia ingenii capacitas et praeclara indoles et inculpata m orum integritás ac vitae ratio praedicti suplicantis tanquam nati in gremio I. hujusce com itatus et per cári Ejusdem Corn- m em bri e propinquo apprim e nóta sunt nulli dubitavim us vigo- re praesentium fide publica testatum reddere. Eundem praetitu latum D om inum Volffgangum Bolyai ex antiqua et In- clyta Bolyaiorum prosapia oriundum posteaquam teneram aeta- tem per onnem honestarum ac liberalium artium et studiorum culturam eo cum profectu exegisset ut nomen ejus inter nos nunquam sine concomitanti elucescentis jam tunc inter aequales ingenii et habilitatis nőve quodam specimine audiretur mox quo patentem natae ad majora indolis cam pum nancisceretur exteras cultioris Europac oras perlustrasse. - Redux in pátriám cum praesentia praecedentem nom inis sui famam superaret dignus om nio v idebatur qui in publicum et ordinarium Mathe-

110

seos Physices et Chemiae Professorem in 111. Reform atorum Col- legio agropolitano eligeretur. Quo quidem m unere condecora- tus non modo Inventutem in spem pátriáé succrescentem indefesso conatu et assiduitate prudentia item et m oderam ine erudire et educare allaboravit, séd inter haec raras animi sui do- tes tam luculentis in vulgus dim anare passus est indiciis ut pe- regrinum ferme in Litteralibus Provinciáé negotiis esse oporteat, cui intellectum esset nunquam , Eundem Egregium ac nobilem Volffgangum de Bolya nonm odo in sublimioris indaginis m atheseos Recessibus et naturae latebris séd in adplicatis ut vocant partibus versatum plerasque insuper artes quibus usus vitae communis indiget, et inter alia educationem ac cultum arborum et Sylvarum sibi ita familiares reddidisse ut hac artes non industria et stúdió per Eum aduisitae, séd Eidem connatae vide- antur, rara uberioris ingenii felicitate defectum officialis exercitationis quo per sinistram livoris interpretationem argue- retur domestico usu et praxi suplendo. Iám verő inculpatam m orum integritatem indefessam in concreditis sibi negotiis assi- duitatem et diligentiam, obedientiam erga superiores, sincerita- tem erga páros inter virtutes ejus com m em orari eo quod in dubium vocentur a nem ine superfluum , D uguum proinde cen- seri qui pro consequendis aliorum honorum gradibus superio- rum favori et aequanim itati ac Benevolentiae com m endetur.

Quo Super nos Litteras Testimoniales fide officiali et authen- tico I. Com itatus Sigilli m unim ine roboratas Eidem spectabili ac Generoso Domini Volffgango Bolyai de cadem extradaudas du- ximus et concedendas com m uni lustitia et aequitate suadente.

Dátum anno die Locoque supra notatis.Stephanus C. Miko, m. p.

adm inistrator (L. S.)Alexius Könczei m. p. Vnot."

(Fordítás:)„Mi, az erdélyi nemes Felső-Fehér várm egyei 111. H ivatala (...)

1820. február 13. napján (...) tekintetes és nemes Bolyai Farkasnak, a híres M arosvásárhelyi Református Kollégium m atem ati

111

ka és term észettan tanárának alázatos kérésére az alábbi bizonylatot kiadjuk.

Születési körülm ényeinek, nemesi szárm azásának ismeretében, valam int kiváló tehetsége, elismert jó tulajdonságai, szilárd jelleme, a közélettel kapcsolatos nézetei ismeretében, és tekintettel arra, hogy fent nevezett ennek a m egyének felső körzetében honos, továbbá arra, hogy kortársai előtt is így ismeretes, nem késlekedünk a jelen közhitelű bizonylatot kibocsátani.

Nevezett tekintetes és nemes Bolyai Farkas az ősi és tekintetes Bolyaiak törzséből szárm azik, s m iután ifjúságától kezdve tanulm ányait oly kimagasló eredm énnyel végezte el, hogy nevének fénye nemcsak társai közül emelte ki, hanem példaképül és díszéül szolgált m indenkinek, később pedig híre szájról szájra elterjedve a m űvelt Európában is fényesen ragyogott.

Hazaérkezése után személyes megjelenésével messze fölülm últa addigi jóhírét is, és m egválasztatott az illusztris M arosvásárhelyi Református Kollégiumba a matézis, a fizika és a kémia nyilvános rendes professzorának. Ezen állásában nemcsak a zsenge ifjúság hazaszeretetét ápolta, és nevelőm unkájában bölcs m ódszereivel oktatva m unkálkodott kitartással, hanem ritka nagy képességeit és találm ányait a nép javára is hasznosította, úgyannyira, hogy kötelességének látta rendszeresen útra kelni és a vidéki tanultabb em berek megsegítésére is juttatni idejéből.

A tekintetes és nemes Bolyai Farkast nem csupán az elvont m atem atikai és term észeti vizsgálatok foglalkoztatták, hanem azoknak gyakorlati hasznát is értékesíteni akarva igyekezett a hétköznapi élet feladatait is szolgálni. Egyebek közt a fák és erdők életében is otthonos volt, bár ezen foglalatossága nem szak- képzettségének eredm énye, hanem veleszületett képességeinek tulajdonítható. A róla irigységből kedvezőtlenül vélekedők szerint fenti tevékenységei csupán háztáji használatra és gyakorlásra lehetnek elégségesek.

Feleslegesnek látszik védelem be venni őt, ismerve megtá- m adhatatlan jellemét, a rábízottakkal végzett kitartó és szorgalmas m unkáját, felettesei iránti engedelm ességét, m unkatársaihoz való őszinteségét.

112

Ennélfogva javasoljuk a kérvényezett m agas állás elnyerésére; a felsőbb hatóságok kegyére és jóakaratára feltétlen m éltónak találjuk. (...)

Gróf Mikó István intéző Könczei Elek (al)jegyző"(Fordította: Tónk Sándor)

2. mellékletA Főkormányszék leirata Felső-Fehér vármegyéhez.

Saera Caesareo Regia Apostolicae Majestatis Magni Principis Transilvaniae Siculorum Cornitis Domini Nostri Clementissimi Nomine

(...) Onessta Universitas! Salutem et Gratia Caesareo Regiae incrementum (...) A folyó hónap5*' 13 napjáról költ azon hivatalos jelentések Kegyelmeteknek, melyben m agok kebeléből eredendő, és mostan a M. Vásárhelyi Ref. Collegiumban Máthésist, Physicát és Chym iát tanító Professor Nemes Bolyai Farkast az ezen Nagyfejedelemségbeli Cam arális Erdők fő Inspectorának a néhai Guilleaum e Athánásius halálával ürességbe jött statiójára ajánlották, mai napon a Királyi Kincstartó Tanácshoz - m int az- hol az em lített Hivatalra nézve az Ő Felsége kegyelmes parancsolatja szerént concursus fog tartatni - illő ajánlás mellett általküldettetvén, egyszersm ind Kegyelmeteknek is m eghagya- tik, hogy ajánlott Bolyai Farkas ő kegyelmét a tartandó concursus alkalm atosságával a tisztelt Királyi Kincstartó Tanács előtt lejendő magajelentése és valam int tudom ánya, úgyszintén más egyéb közérdem eiről szóló bizonyságleveleinek oda lejendő bé- nyujtása végett metnül előbb utasítani el ne mulassák.

Die 2-a Mártii 820.In rekiquio attestor sua Majestas benique propeusa maner. E

Regio Magni Principatus transilvania.B. Joannes Jósika Ladislas Csedő cancellár

B. Nic. Kemény*A március 2-án keltezett levél nem utalhat m últ időben 13-ra, csak

február 13-ra.

113

3. mellékletA Marosvásárhelyi Ref. ev. kollégium házikonzisztóriuma által 1820. március 12-én kiállított szolgálati bizonyítvány

Nos Dom esticum 111. Collegii Reformatorum Agropolitani Consistorium dam us pro m em ória singulis quibus expedit ac universitis harum nostrarum serie Litterarum m ediante quod cum essem us die duodecim a mensis Mártii ac in solito pro tem- pore nostrae congregationis Loco ad publica aequo ac privata praefati Collegii negotia Spectabilis ac generosus Dominus Volf- gangus Bolyai de eadem Com m em brum hujus Consistorii, Pro- fessor quippe praedicti Colegii M atheseos Physicés atque Chimiae publicus O rdinatiurs et petiit a nobis honorifice; quate- uus de facta praem em orati num eris sui questione, deque vitae apud nos actae ratione fide dignum ubi im peratinem us testimo- nium . Quo circo cum justa petenti non sit denegandus assensus, huic tam honestae ejus petitioni nulla ratione deesse voluimus, quin imo hanc illő ablatam nobis de codem testificandi tam op- portunam occasionem lubenter et alcri animo acceptavimus.

Testam ur itaque bona fide praelaudatur Dominum Volfgan- gum Bolyai Virum intigui eruditione conspicuum , singulari ingenii acum ine praeditum , aliisque animi datibus egregiis eximie ornatum , eas quarum docendi provincia eidem est dem andata, scientias stúdiósáé Inventuti sum m a industria, indefesst laboré, et quidem cum insigni eorum , qui sgacitate ingenii ad has subli- mes, et altioris indaginis Disciplinas percipiendas pollerent, em olum ento tradidisse per amos quindecim , in dimensioribus item M athem atice peragendis exercuisse, nec non in experimen- tis et Chemicis observationibus excoluisse animos discentium; caeteraque num eris sui officia rite exequntum fuisse.

Lingnarum ad hacc variarum in cognitione adeo esse excul- tum , ut sive loqueretur sive scriberet idiomate Linguae Latinae, Germanicae, Gallicae, Anglicae ten Hungaricae, aut Valachicae, constacet eum in his om nibus artem loquendi expedite scriben- dique prom te et quam optim e colere, docum ento denique esse H ortum Domicilio suo professorali adjacentem quid quantunv

114

que efficere in arborum tam hortensium quam sylvestrium cul- tura data ad id am plior opportunitate valeat, quem antea fere neglectum et desolatum am oenistinum pláne reddidit; m orum denique probitate integritate vitae exemplum quod sequeretur laudatue om nibus curae suae et institutioni comm exhibuisse. Quibus ita pronti vere et sincere expotita sunt se se habentibus has eidem Viro Testimoniales subscriptionibus m anuum et sigilli publici sunim ine, roboratas dandas duxim us atque concedendas. Dátum signatum que in Libera Regiaque Civitate Maros Vásárhely die Duodecimo Mensis Mártii Ano Domini Millesimo Octingentesimo vigesimo.

Michael Comes Teleki m. p.Supr. Insp. C urator Dániel Zeyk m. p.Inspector C urator

Georgius Dósa de Makfalva m. p.Juris Professor p.o.d.p.t.

rector Johannes Antal m. p.

Philologiae Professor et Paedagogarcha"

(BAP 1/5)

(Fordítás:)Mi, a M arosvásárhelyi Református Kollégium házi konzisztó-

riuma tudom ásul adjuk m indazoknak, akiket illet, és általában m indenkinek ezen levelünkkel, hogy am ikor március 12. napján a szokásos helyen és időben összegyűltünk azon célból, hogy a szokásos m ódon a fent nevezett Kollégium folyó ügyeit m egbeszéljük, jelen volt körünkben a tekintetes és tiszteletrem éltó Bolyai Farkas úr is, a konzisztórium tagja, a fent nevezett Kollégium matézis, fizika és kémia nyilvános rendes professzora, aki tisztelettel kérte tőlünk, hogy m agatartásáról, valam int tevékenységéről hiteles bizonyítványt adjunk ki számára.

115

Ezen célból, s mivel jogos kérését tőle m egvonni nem volna méltó dolog, sőt az általa kért bizonyítvány kiadását méltányos időben részünkről kötelességünknek tudjuk, a bizonyítványt készséggel kiadjuk.

Egész jóhiszem űséggel tanúsítjuk tehát, hogy a kitűnő Bolyai Farkas urat rendkívüli tehetségnek, éles elmével és sok más kiváló tehetséggel díszített jeles férfiúnak ismerjük, aki az ifjúság oktatásában a rábízott tanítói m unkakört kitartó szorgalommal, nagy tudással látta el, ezenkívül fáradhatatlan m unkával a magasabb tudom ányokban való kutató m unkában is kitűnt, melyet tizenöt éven át az ifjúság gyarapodására átadott.

H asonlóképpen m atem atikai vizsgálódásainak eredményeit előadásokban ismertette; nem különben a kísérletezésben, a vegytani megfigyelésekben tanulói lelkét kiművelte, és a többi tisztségeit és m egbízatásait is pontosan ellátta. A különböző nyelvek ismeretében annyira tökéletesítette magát, hogy beszéli és írásban is bírja a latin, német, francia, angol nyelveket, akárcsak a m agyar, román nyelvet. Köztudom ású, hogy ezeken a nyelveken a beszéd- és íráskészségét pontosan és tökéletesen kiművelte. Az is tény, hogy tanári házának kertjében gyümölcs- és díszfákat ültetett s azok hasznosításában is kitűnt, úgyannyi- ra, hogy a m últban m ajdnem egészen elhanyagolt és megműve- letlen területeket bám ulatra méltó m ódon átalakított.

Erkölcseit illetően m intaképe a becsületnek és a feddhetetlen életnek, s tanításaiban ezt a gondjaira bízottakra is ráruházta.

A fentiekről s arról, am it a valóságnak megfelelően és őszintén róla beszám oltunk, bizonyítványt állítottunk ki, aláírásunkkal és hivatali pecsétünkkel m egerősítettük.

Kelt és aláírattatott M arosvásárhely szabad királyi városban 1820. március 12-én.

Gróf Teleki Mihály főfelügyelő gondnok

Zeyk Dániel felügyelő gondnok

Makfalvi Dósa Gergely a jogtudom ány professzora, rektor

Antal János a filológia professzora és nevelő

(Fordította: Tónk Sándor)

116

4. mellékletRészletek Bolyai Farkas 1820. április 4-én Bécsbe, fiához írt leveléből.

(...) „A statio igen jó: ezerötszáz Rh flór. ezüstbe, azonkívül montanisticus consiliarusi szálláspénz, 6 Rfh ezüstbe mihelyt kim ozdul m indennapra a rendes fizetésin kívül; ha akar s nem rest, nagy részin az esztendőnek m ind kiurnum ot is vehet; azonkívül sok naturale is van; úgym int 36 öl tűzifa, búza, zab, széna, szalma - a rendes lakás Szebenbe(n) volna, de Vásárhely felé is volna sokszor utam - taníttatni kellene, m ikor helyt volnék. M athesist (keveset) a Forstwesen-t; nállam van a m anualis most acta s más arra való könyvek; csak részszerint új dolog nekem, könnyen hozzájutok, noha nem m unka nélkül: az igaz, hogy ezzel se közeledem az Otium haz, m ely töllem m indinkább fut; szinte el is fáradtam m ár kergetni. Otium Divos rogat in pa- tenti... Post equiem sedet atra cura... De a házom állapotja absolute kénszerít próbálni; (...)

A testvérem most nemrég itt volt néhány napokig: ő fáradott legtöbbet a fenn írt dologba; ő vitte bé Szebenbe is a Thesaurari- atushaz írt deák instántiám at a mellé tett docum entum okkal, s eljárta ott a tezaurariust, consiliariusokat, s a Prím áshoz is elfogott menni, hogy közbenjárását meginstálja; ugyanő vitte el m agával az ő Felségének írt instántiám at a hozzá tartozó docum entum okkal; azt ígérvén, hogy a Petrasko úr felindulására ide fogja küldeni; mind ezen óráig várék, hogy ahhoz képest formáljam levelemet; s m ost ezért hagytam ezen levél m egírását olyan későre, hogy m ár ezúttal sok dologról, melyről írni kívánnék, írnom lehetetlen (...) Úgy gondolom , a testvérem egyenesen hozzád küldötte, félvén, hogy én elhalogatom; úgy ő maga írt neked, s m egtanított, m it cselekedj; m indazáltal Szentgyörgyi és Szász úrékkal a dolgot közöld; ha szükséges, az Udvari Kamara praesesséhez, Korinszki úr ő extelentiájához is menj m agad el; az instantiát Szentgyörgyi úr vagy Szász úr m egírhatná; a Tabu- lae Praeses m ondotta, hogy nem ártana, hogy az Udvari Kamara ne láttatnék elmellőztetni; a compellatio ez volna:

117

Euer Excelenz Hochöbliche Kaiserlich Königliche

Hofkammer!

A Tabulae Praeses m ondá, valam int azt is, hogy meg kellene említeni, hogy Die Documente sind Seiner Majestát eingereicht- és m egírnám azt is, de m ár absolute kifogytam az időből, ezt is nyakra-főre írom. B. Miskének, aki ott sokat tehet az Udvari Kam aránál s thesauriariusnak fog jőni, többen írtak. Székely Mihály úrnak is reményiem írtak. Oda is talán el kellene menned udvarolni.

Ébrejd fel! s tégy m indent meg (a jó célra jó, azzal a jósággal megegyező eszközöket) légy bátor (am eddig a m odestia bocsát). Audaces fortuna juvat, tim idosque repellit. Egy kissé lépj ki a világ hadi mezejére; ha vesztettél lesz is, győzedelmesen térsz vissza, ha jól viselted lesz m agad. Virtus repulsae nescia sor- diae... legalább a készség egy szerető atyáért való áldozatra m indenkor kedves visszatekintet lesz, s belső nyugalm odra szolgál, és egy kép lesz azon galleriába, melyet végre a lefolyt élet után nem szaporítunk, csak nézünk. Nehogy a dolgot elha- logadt; siető, ott úgy lehet csakham ar eldőjtik; a Thesaurariatus- tól m ár fel fogott indulni; s azt mondja a Tabulae Praeses, néha harm adnapra eldől. Az egész házunk szerencséje (s a tiéd is) forog fenn (...) A thesaurariatusnak deákul írtam (...) leírom, hogy lásd, s ha ő Felsége valam it talál kérdeni, inkább tudd, mihez tartsd m agad. A thesaurariatusnak ezt írom:

Excelsum Thesaurariale Caesareo Regium Consilium!

Cum Sacratissima Sua Majestas Tenore Benignae e Regio Hu- jus Principatus G ubem io sub Nro. 897 em anatae Ordinationis, defunctum Prim arium silvarum Inspectorem e civibus Transil- vaniae supplere clem enter propensa sit; atque ego Professor M atheseos Physicesque per 15 annos in Collegio Agropolitano publicus ordinarius, tem pore feriarum testantibus humillime advolutis sub A ./ B ./ C ./ D ./ Documentis, tam procreandis

118

alendisque varii generis arboribus sepibusque vivis, quam cum parsim onia ligni exstruendis aedificiis terreis variisque passim fornacibus, operám hand inutiliter loxaverim; verecundoqui- dem voltu, hand tam en sum m a tem eritate hum illim e audere audeo, supplex orans; ut sub auspicio Sacratissimae Suae Majes- tis, benigne de posteris, quos tristes inter calvos jam-jam exutos montes hyemes m inantur, prospicere dignatae, fini maximé su- lutari inserviendi am plior mihi cam pus aperiatur, nec ea solum quae est combustibilium quantitas m oderato et p rudenti usu, ac sepium vivarum introductione, pluribusque aliis quibus ligno parcitur mediis, sarta tectaque servetur; verum etiam nuda m ontium juga, ubi contra furentem solis aestum nec pecus ne- que viator ullam hospitalem reperiunt um bram resonantibus silvis vestiantur; et in gratiae pleno Suae Majestatis gloriose reg- nantis Lumine, aurens revirentium desertorum risus novam animam spiret.

Quem in finem Gratiae et favori Excelsi Thesaurarialis Caesareo Regii Consilii hum illim e me recom m endare ausus, profun- dissimi venerationis cultu persevero Ejusdem Excelsi Thesaurarialis Caesareo Regii Consilii hum illim us et obedientis- sium us servus

(Fordítás:)(...) A M arosvásárhelyi Kollégiumnak 15 éve vagyok m ate

matika és fizika tanára. Az alázattal mellékelt A / B / C / D / d o kum entum ok igazolást adnak arra vonatkozólag, hogy eddigi tevékenységem nemcsak az élőfák szaporítására és gondozására terjedt ki, hanem a vályogházaknak építésére és a különféle kemencék számára használatos faanyagok alkalm azására is, m elyirányban nem kevés eredm énnyel m unkálkodtam . M erész kérésemet azzal is alá szeretném tám asztani, hogy ő szent Felsége gondoskodása folytán m egakadályoztassék a m ár-m ár teljesen lekopasztott hegyek további pusztítása, s a fenti veszély elhárítása részemre egy új pálya m egnyílását jelentené. így nem csupán a tűzifa mérsékelt és ésszerű felhasználása, az új ültetvények biztosítása, többféle fáknak másféle úton-m ódon való

119

m egkímélése, meg a házfedelek jó karban tartása biztosíttatnék, hanem eltűnnének a kopasz hegygerincnek is, ahol a nyári perzselő napon sem a m arhaállom ány, sem az utasem ber nem nyerhet m enedéket a viruló erdők hiányzó lombja miatt. Szándékom , hogy őfelsége dicső uralm a fényében az elhanyagolt táj felvirágoztatva m egújult lélekkel élhessen.

Fenti célok elérésére bátorkodom ajánlani magam a császári és királyi fenséges kincstári hivatal szolgálatára, legmélyebb tiszteletem kifejezésével a császári és királyi Kormánytanácsnak.

Legalázatosabb és legengedelmesebb szolgájuk."

(Fordította: Tónk Sándor)

120

A vadaskertek jelentőségeDr. Bencze Lajos

A vadaskertek jelentősége elsősorban az intenzív vadtartás és vadászat lehetőségeiben nyilvánul meg, és ez a történelmi fejlődés során lényegesen nem változott. Kezdetben azért létesítettek vadaskerteket, hogy ezáltal megkönnyítsék a vadászatot, s hogy minél nagyobb eredm ényeket érjenek el. Ebben az időben tehát kim ondottan vadászati jelentőségűek voltak. A legtöbb esetben ugyanis a vadaskertekben csülkös vadra töm egvadászatot rendeztek. A nagybirtokosok a vadászatok előtt a környező erdőkből a vadat beterelték a vadaskertbe, azért, hogy vendégeik és m aguk minél több vadat lőhessenek. Az ilyen jellegű vadászat klasszikus példája M agyarországon az egykori híres ozorai vadászat, am ikor Esterházy Pál herceg angol vendégeivel (az 1836. évben) egy napon ezerhétszáz csülkös vadat ejtett el. A vadászat alkalmára a vadat szűkebb területre összeterelték, az elejtett vad húsát részben értékesítették, részben a vadászatra kirendelt jobbágyok között szétosztották.

Európában a 15. századtól kezdődően a vadaskertek nagyban hozzájárultak új csülkös vadfajok megtelepítéséhez. így például a dám vad, mint elsőként betelepített csülkös vad, a vadaskertekben kedvező élőhelyi feltételekre talált, és könnyen alkalmazkodott. Ezt más fajok is követték, például a muflon, amely szintén kiválóan alkalmasnak bizonyult vadaskerti tartásra. Ezt igazolja, hogy a világrekord minőségű muflontrófeák az utóbbi években csehországi vadaskerti tenyészetekből kerülnek ki. A történelmi M agyarországon a Nyitra melletti ghymesi vadaskertjébe Forgách gróf telepítette be a m uflont 1868-69-ben, majd később ezt több sikeres telepítés, illetve széttelepítés követte. E vadfaj szabad területi eredm ényes széttelepítése hazánkban lezajlott (például a Börzsönyben, Kabhegyen, Uzsán), de a további zárt területi tenyésztése (Gyarm atpusztán, Fehérvárcsurgón) alapját képezi a muflon minősége megőrzésének, illetve a további telepítéseknek. Betelepítésre kerültek ázsiai és amerikai

121

szarvasok is (például szikaszarvas, fehérfarkú szarvas), amelyeket kizárólag vadas kertekben tenyésztettek, de napjainkban szabad területi populációik is ismertek. A vaddisznó több európai országban, vagy egyes országrészekben mintegy kétszáz esztendőt élt (vagy vészelt) át vadaskerti tartásban (például Csehországban és Ausztriában).

A fokozatosan előtérbe kerülő gazdasági érdekek és az értékesebb trófea iránti igények következtében a vadaskertekben is a vad tenyésztési m unka lépett előtérbe. Különösen így volt ez a18. és a 19. században, am ikor nem csupán az erdőgazdálkodásban és a szabad területi vadgazdálkodásban, hanem a vadaskerti tevékenységben is fordulat következett be. Sok helyütt nagy figyelmet szenteltek a vadaskertben tartott vadfajok minőségének, és a tudom ányos ismeretek iránt is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg.

Egyidőben nagy szám ú csülkös vadat a vadaskertekben ott tartottak, ahol ennek terhét jelentős részben a jobbágyok viselték. Robotm unkát ugyanis nemcsak a vadászatok alkalmával, továbbá a vadaskertek létesítése és fenntartása során tartoztak végezni, hanem kötelességük volt a vad számára eleséget is adni. E jobbágyi teherviselés fokozatos háttérbe szorulása folytán a tulajdonosok kénytelenek voltak a vadra egyre több költséget fordítani, és ezért gyakran a vadállom ányt is leapasztották, sőt sor került annak felszámolására is, illetve a kerítés lebontására, hogy a vad nagyobb területeket is benépesítsen (például Ghy- mes, Tamási esetében).

A m agyar irodalom egyébként im m ár több mint 150 évvel ezelőtt m egemlékezett a Tamási-Gyulaj környéki erdőkről és azok vad-állom ányáról, illetve az említett híres ozorai vadászatokról. (Ebben az időben az Esterházy hercegi hitbizományi uradalom központja a Tolna megyei Ozora volt.) így a Vörösmarty M ihály szerkesztésében megjelent „Tudományos Gyűjtemény" 1830. évi XIV. évfolyama szeptem beri (IX.) számában Szalay A n tal „Tamási Mezőváros esmértetése" cím alatt külön fejezetben (Tamási vadaskert) ismerteti az itteni vadászati viszonyokat, s felhívja az olvasó figyelmét az ebben rejlő értékekre. A követke

122

zőkben röviden bem utatom e m unka néhány érdekesebb részletét, illetve abból szó szerint idézek:

„Régi és igaz mondás rólunk magyarokról, hogy a magunkét nem esmérjük, ha bátor nagy is, midőn külföldit, ami csekély, bámoljuk. A Tamási vadkert, ha a külföldieknél volna, egész könyveket írnának felőle, a mint hogy lehetne is, tekintvén annak rengeteg kiterjedését, a vadak sokaságát, különféleségét, vadászati módját, s. a t. Én hazám fiaim nak ném ely vonatkozásokat adok a Tamási Vadkertről csak azért: hogy m időn külföldiek leírják v ad ásza ta ikat, vadaskeítjeiket, s nekünk olvasására küldik, eszünkbe jusson: nem kell kimenni külföldre mindenkor fohászkodni, itthon is csodálkozhatunk."

Szalay Antal szerint a tamási vadaskert kezdetben két részből állt, m égpedig a 600 holdas ún. „Öreg vadkertből" és a 284 hold kiterjedésű „Kis vadkertből" Az öreg vadkertet 1772-ben létesítették, és azt folyamatosan vastag kőfallal vették körül. A kis vadkertet magas palánkokkal kerítették be. Említést tesz még egy kisebb (50 holdas) vadaskertről is, ahol kizárólag vaddisznót tartottak. „Ő hercegsége számára s nem kevés költségbe kerülnek, m inthogy szüntelen kukoricáztatnak." Megemlíti, hogy a vaddisznókon, szarvasokon és őzeken kívül „kecskék" is vannak, amelyeket itt „dám vadnak hívnak (Thann Wildbret), gondolom a Thann-tól, mind ezek télen által annak keménységéhez képest, szénáztatnak, abrakoltatnak."

A vadállom ány létszámát illetően pontos adattal ugyan nem szolgál, mert „a gondolom form án való szám felhozása is vadászati titok", de közöl a lőtt és kereskedőknek eladott vadról egy kim utatást, amely értékes adatokat tartalm az, és ebből következtethetünk az akkori vadállom ányra. A kim utatás szerint 1822-1829 között összesen 7897 darab őzet, dám vadat, szarvast és vaddisznót hoztak terítékre, amelyből 5440 darab dám vad volt, 99 darab őz, 641 darab vaddisznó, a többi pedig szarvas. Évente tehát több mint ezer darab nagyvad került terítékre, illetve kisebb részt kereskedők útján eladásra. Hozzáfűzi, hogy a vadorzók által elpusztított és a zord időjárás következtében elhullott vad mennyisége is tekintélyes lehetett. Az apróvadat

123

nem említi részletesebben, de megjegyzi, hogy abból is „több- százan esztendőkig elejtetnek", sőt „farkasok lövetnek esztendők által, de nem számosán, kettő, három, legfeljebb öt ha találtatik."

Az egyes csülkös vadfajok minőségének javítására irányuló határozott törekvéseket a 18. század m ásodik felétől, de főleg a19. századtól lehet követni. A vaddisznónak vadaskertekbe való beszorítása óta, ahol más csülkös vadfajokkal együtt tartották, ham arosan m egm utatkozott e vadfaj negatív hatása a többi vadra. A lehatárolt területeken a vaddisznó a többi vadfaj (dámvad, muflon) rovására élt, és gyakran veszélyeztette vagy felszámolta annak szaporulatát is. Erre több vadaskerti példa szolgál bizonyítékul napjainkban is. Az esetenként m egnyilvánuló nehézségek ellenére a vadaskerti tevékenység azonban töretlenül kibontakozott. Ahol mégis sor került a vadaskertek felszámolására, ott inkább az volt az ok, hogy a korábbinál alkalmasabb területet kerestek.

A vadaskertek nagyarányú felszámolásában minden időben közrejátszottak a háborús események. így történt ez a második világháborút követő időszakban is, am ikor például Csehországban a több mint 130 vadaskert m integy 10%-a m aradt fenn. Ezek újranépesítése és rekonstrukciója később nagy lendületet vett, sőt több új vadaskert létesítésére is sor került, s végül közel 40 vadaskert m űködött a volt Csehszlovákiában (nagy részük a cseh és m orva országrészben található). Hazánkban csak a gyarm atpusztai vadaskert m aradt fenn rekonstruálható állapotban.

Követhető ez a folyamat több európai országban is, aminek következtében a felszámolt vagy lerombolt vadaskertek környékére egy-egy vadfaj szabad területi viszonyok közé került (például vaddisznó, szarvas), és ezáltal újabb területeket népesített be vagy hódított vissza. A Fertő-tó és Sopron környékén is így jelentek meg a m ásodik világháború idején a vaddisznók.

A különböző nagyságrendű és esetenként eltérő rendeltetésű vadaskertek létesítése a m ásodik világháború után több európai országban újabb lendületet vett, s ez a törekvés hazánkban is előtérbe került. Ezek létesítése hátterében az egyéni (gazdasági)

124

érdek éppen úgy fellelhető, mint a kuriozitás és attraktivitás, de gyakran vadgazdálkodási megfontolás is. H atározottan közrejátszik a vad zárt területekre való visszaszorításában az erdő-, illetve m ezőgazdaság és a vadgazdálkodás közötti termelési ellentét éppen úgy, mint a közúti közlekedés.

Említettük, hogy a vadaskertek létesítéséhez jelentősen hozzájárultak az erdőgazdaság racionalizálására irányuló törekvések is. Ahol a vad, elsősorban a szarvas, elviselhetetlen károkat okozott az erdőkultúrákban és a m ezőgazdaságban, ott vadaskertekbe zárták, és helyette vadaskerti tartásra is alkalmas egyéb, kevésbé károsítónak vélt vadfajokat kerestek. így került a vadaskertekbe a múlt század végén a szikaszarvas, amelynek két változatát, m égpedig a japán (Cervus nippon nippon Temn.) és a m andzsúriai (Cervus nippon hortulorum Swinh.) szikaszarvast telepítették be. Több helyen bekövetkezett ezek céltudata- tos vagy spontán kereszteződése. Az idők során azonban kiderült, hogy vadaskerti tartás, főleg túlszaporodás esetén ez a vadfaj is károsítja az erdőkultúrákat.

A vadaskertekben szerzett ismereteket a szabad területi vadtartásban eddig eléggé nem használták ki. Különösen jó eredményeket értek el a szikaszarvas tenyésztésében Nyugat- Csehországban, ahol e vadfaj kiváló populációja él, és ahol 1970-ben világrekord minőségű (illetve agancsú) szikaszarvas került terítékre. Ugyanez m ondható el a muflonról is, amely vadaskerti tartásra kiválóan alkalm asnak bizonyult, és sok helyütt szabad területi viszonyok között is m ind népességben, mind minőségben kiválóan fejlődött. (Forrásmunka: NaSe obory - R. Wolf, J. Lochman et al. - Prága, 1976.)

A 19. század végén és a huszadik század elején a tudom ányos ismeretek mind nagyobb teret hódítanak a vadgazdálkodásban is, különösen pedig a vadaskerti vadtartásban. H atározottan jelentkeznek az egyes fajok populációi minőségének, összetételének javítására irányuló törekvések. Példaként em líthető a Decin melletti Slezniken (Schneeberg) létesített vadaskertben folytatott keresztezési kísérletek (Vogt kísérletei), ahol több országból, illetve tájról származó szarvasokat kereszteztek, és új takarm ányozási eljárással kiváló trófeaképzést értek el.

125

F. Vogt kísérletei beindításakor abból a feltételezésből indult ki, hogy szegény vadeltartó-képességű erdőben is lehet kiváló m inőségű szarvasokat nevelni, hogy ha a vad számára mesterséges takarm ány formájában biztosítja m indazon táp- és ásványi anyagokat, amelyeket a Kárpát-medence erdei a szarvasnak gazdagon és változatosan nyújtanak. Az általa létesített 150 ha területű vadaskert 600 m tengerszint feletti magasságban terül el, rideg klíma és m agas hótakaró, valam int lucfenyő m onokultúra jellemezte.

M unkája eredm ényeként 1935. augusztus 21-én ejtette el azt az általa tenyésztett bikát, amelynek agancsa (közjegyzői okirattal bizonyítottan) 14 kg súlyú volt és 242,4 Nadler-pontot ért el, zsigerelt testsúlya pedig 170 kg-ot nyomott. Ez a szarvasbika Sziléziából szárm azott. Ehhez hasonló, 200 Nadler-pont körüli m inőségű szarvasbikát többet is sikerült kitenyésztenie, am elyekre nagy test- és agancssúly és 110 crn-t m eghaladó szárhossz volt jellemző. Tenyészanyagát Sellyéről, Sziléziából, valam int a vadaskert környékéről válogatta, illetve gyűjtötte össze. Sellyéről egyébként egy hároméves tizenkettes, két kétéves nyolcas és két egyéves nyársas bikát, valam int tíz vemhes tehenet vásárolt. Kísérletei nagyszerűen igaolták az intenzív vadaskerti tartásban rejlő lehetőségeket, de azt is, hogy a szegényes szabadterületi viszonyok között a vadaskertben kiváló m inőségűnek bizonyult szarvasok az ottani honos populáció szintjére estek vissza. Franz Vogt első ízben 1936-ban számolt be eredményeiről a „Neue Wege dér Hege" című könyvben (J. N eum ann-N eudam m kiadása). M egállapításai a szarvas vadkerti tenyésztésében ma is irányadók és nélkülözhetelenek. (Erről a következő, 2. részben részletesen is szó lesz.)

Igen figyelemre méltók azok a vadaskerti törekvések, illetve eredm ények is, amelyek össztársadalm i vagy világméretű problémák m egoldásával kapcsolatban váltak ismeretessé, mint például a fehérszarvas megm entése Csehországban vagy az európai bölényé Lengyelországban.

Nem hanyagolható el a vadaskertek azon jelentősége sem, am ikor egyes betelepített vadfajokat az egyik országból a m á

126

sikba telepítenek át, például a m uflont Csehországból a volt Szovjetunióba, a bölényt több európai országba, a szarvast Argentínába, s ide sorolhatók például a különféle új-zélandi vadtelepítések is stb. amelyek során esetenként a zárt területi tartásnak nagy szerep jutott.

A fentiekből kitűnik, hogy a vadaskertek létjogosultsága napjainkban is indokolt, s a jövőben egyre nagyobb jelentőségűvé válik a mi viszonyaink között is.

A vadgazdálkodásnak azonban nem lehet célja a nagyvad-fajok vadaskertekbe való beszorítása, ugyanakkor a vadaskertek létesítése erdő- és m ezőgazdasági, közlekedési (balesetek!) m eggondolások miatt esetenként elkerülhetetlen, illetve indokolt.

Hazai viszonyok között elsősorban a vaddisznó zárt területi tartása jöhet számításba nagyobb arányokban és több helyen. Jól alkalm azkodik a vadaskerti tartáshoz, megőrzi vad jellegét, vadaskerten belüli vadászata (például hajtásban) iránt élénk érdeklődés nyilvánul meg. Tartása (etetése) egyébként ennek a fajnak a legköltségesebb, de vadászata és a húsa iránti kereslet a kiadásokat behozza. Emellett a muflon - s a későbbiekben - a dám vad vadaskerti tartása is m inden bizonnyal az érdeklődés előterébe kerül, és belátható időn belül sor kerülhet a szarvas szűkebb értelemben vett vadaskerti tartására is. Feltehető azonban, hogy ezzel a hazánkban vadaskertekben tartandó vadfajok listája még nem tekinthető teljesnek. A vadaskertekbe zárt vadat azonban olyan környezeti és táplálkozási viszonyok között kell tartani, hogy az a vad jellegét, örökletes tulajdonságait és valamennyi faji sajátosságát megtartsa.

A fentiek előrebocsátása után lássuk előbb Franz Vogt kísérleteinek lényegét, majd villantsunk fel néhány fejezetet, gondolatot a vadaskertek hazai történetéből, jelenkori fejlődéséről és az ezzel kapcsolatos problémákról.

Franz Vogt vadaskerti kísérleti eredményeinek összefoglalása és azok gyakorlati jelentősége

Azok a kísérletek, amelyeket Franz Vogt a schneebergi vadaskertben végzett, igazolták, hogy:

127

1. A szarvas testének és agancsának erőteljesebb fejlődése a legalacsonyabb költséggel szezámpogácsával, kevés burgonyával és jó m inőségű szénával történő etetéssel érhető el.

2. Ha a szarvasnak megfelelő időben és a célnak megfelelő formában és mennyiségben m egadjuk azokat a tápanyagokat és tápsókat, amelyek az erős csontszerkezet, erős testalkat és kapitális agancs fejlesztéséhez szükségesek, minden vadászterületen kitenyészthetők 8-10 kg, sőt ennél nagyobb súlyú kapitális aganccsal bíró bikák, ez az állapot állandóan fenn is tartható.

A vad egészségi állapotával és erőnlétével szemben sok esztendőn keresztül elkövetett m ulasztások azonban nem számolhatók fel néhány rövid esztendőn belül.

Az agancssúlynak 10 kg-ig történő emelése egy nemzedéken belül semmi esetre sem érhető el. Be kell látni, hogy gyenge csontozattal rendelkező szarvasborjú nem képes erős agancsot fejleszteni; ilyen eset csak ritkán fordulhat elő.

Előbb a jól táplált szarvastehénnek erős csontozatú borjút kell a világra hoznia, amelyet a célnak megfelelően kell etetni. Ily m ódon a fent említett eredm ények m inden vadászterületen elérhetők. A m unkát azonban nagy hozzáértéssel és türelemmel kell végezni.

Vogt takarm ányozási kísérletei azt bizonyították, hogy a szarvas testének és agancsának fejlődése a vad életének legkritikusabb, tápanyag szempontjából legigényesebb időszakában rendelkezésre álló tápanyagoktól és ásványi sóktól függ. Ez az időszak általában februártól júniusig tart (agancsváltás, vemhesség stb.). A fejlődés szempontjából közömbös, hogy a szarvas ezeket a tápanyagokat tápanyagban gazdag természetes takarm ány vagy a célnak megfelelő tápanyagdús mesterséges takarmányok (tápok) formájában veszi fel. A koncentrált abraktakarm ányokból történő etetés esetén - amilyen az olajpogácsa is - a nyári hónapokban természetesen zöldtápláléknak, télen pedig szénának, illetve lucernaszénának is rendelkezésre kell állnia az ösz- szetett gyom or megtöltése, illetve a kérődzés folyamatának fenntartása céljából.

128

Ha ilyen töltelék-tápanyag nem áll rendelkezésre, a szarvas hántásra és rágásra kényszerül. Ezért gyakran olyan kárt okoz, amely meghaladja az etetés költségeit.

Az agancsképzés örökletes tulajdonságokra visszavezethető hiányosságait azonban célirányos etetéssel sem lehet felszámolni, vagy lényeges m ódon javítani. Bár az ilyen agancsok töm egben, hosszúságban és súlyban növekednek, alakjuk (például terpesztésük, ívelésük stb.) azonban nem változik. Ezért szükséges a hibás agancsú bikákat idejében kilőni, mielőtt üzekedés- kor rossz agancsképzési tulajdonságaikat átörökítenék.

A jól értelmezett és helyesen alkalm azott selejtezés tehát elősegíti az agancs m inőségének javulását. Vadaskerti tartásban a kifogástalan agancsfejlődés azonban m eggyorsítható idegen vé- rű bikákkal, mert gyenge m inőségű őshonos bikákkal történő tenyésztés esetén gyakran tapasztalható a rossz agancsform ára való visszaütés.

A schneebergi kísérletek tanulsága szerint az ásványi anyagban gazdag erőtakarm ány nemcsak a kapitális a gáncs fej löd és záloga, hanem forrása az átlagos testsúlyt messze m eghaladó testsúlynak is, am ennyiben a vem hes szarvastehenet és majd annak borját is abraktakarm ánnyal etetik. Mivel a szarvas csontozatának kémiai összetétele majdnem teljesen megegyezik az agancséval, a csontok méreteinek és szilárdságának kialakulására a szezámpogácsával történő etetés ugyanolyan m ódon hat, mint az agancs fejlődésre. Erős, nehéz vadtest csak megfelelően kifejlődött erős csontvázon alakulhat ki. Ehhez a megfelelő alapot a szarvastehén testében kell biztosítani, amit az anyaállat ásványi anyagokban gazdag takarm ánnyal történő táplálásával lehet elérni. Az így táplált szarvastehén kalciumban és foszforban dús tejet termel, ami a borjú csontfejlődését a laktációs idő első két hónapjában nagy mértékben előmozdítja. Kéthónapos koruk után a borjak a nagy m ennyiségű kalciumot, foszfort és fehérjét tartalm azó erőtakarm ányt m ár önálló táplálkozással veszik fel. Csak ebben az esetben lehetséges, hogy a borjak augusztus közepén, tehát három hónapos korukban 50 kg, nyolchónapos korukban 100 kg zsigereletlen testsúlyt érjenek el.

129

A schneebergi vadaskertben született ünők feltört állapotban 90-100 kg, a tehenek ugyancsak feltörve 100-120 kg testsúlyt értek el (ami 120-155 kg zsigereletlen testsúlynak felel meg). A 150 kg súlyú szarvastehén természetesen lényegesen erőteljesebb u tódot képes világra hozni és felnevelni, mint a 70-100 kg súlyú tehenek. A vadaskertben élő szarvastehenek nagy részének annyira fejlett tőgyük volt, m int a házitehénnek, ami a nagyon fehérjedús takarm ány következménye volt. Kézenfekvő, hogy ilyen táplálás mellett a borjak nagyszerűen fejlődtek.

Ez tehát az első és legfontosabb előfeltétele az erős és egészséges szarvasállomány kialakulásának. Nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy amit a borjúnál elmulasztottunk, azt a bikánál vagy a tehénnél már nem lehet behozni. A szarvasállománynak június végéig fo lyta tott kiegészítő etetése nemcsak az agancsát fejlesztő bikának válik javára, hanem hasonló mértékben a vemhes tehénnek és a szopós borjúnak is.

A m ár vadaskertben született bikák négyéves korukban feltöretlen állapotban 270-320 kg-ot is nyomtak. Ezt az eredm ényt csak kalciumban, foszforban és fehérjékben gazdag erőtakarm ánnyal lehetett elérni. Ez az étkezési mód azonban nemcsak a bekerített területen született bikák csontszerkezetét és szilárdságát befolyásolta, hanem a zárt területre m ár idősebb korukban bekerült bikák csontozatában is változást okozott. Ennek egyik bizonyítéka, hogy Eduard Hodeck bécsi preparátor, aki Franz Vogt szarvasagancsait évek óta kezelte, 1933 őszén arról értesítette Vogtot, hogy az ebben az esztendőben elejtett, a vadaskertből szárm azó m indkét bika agancsát rendes agancsfűrésszel képtelen megmunkálni, és erre a célra különleges fűrészt kellett használnia. A schneebergi zárt területről szárm azó m indkét bika koponyacsontja összehasonlíthatatlanul keményebb volt, mint az általa eddig m egm unkált összes szarvasagancsé, és ezektől azonnal m egkülönböztethetők voltak.

Ez a két agancs olyan bikáktól szárm azott, amelyek m ár két-, illetve hároméves korukban kerültek a vadaskertbe. Abban az időben, am ikor az intenzív szezámetetés kezdetét vette, ezeknek a bikáknak a csontfejlődése m ár befejeződött, és a bikák tökéle

130

tesen ki voltak fejlődve. Érdekes, hogy ezeknek a teljesen kifejlődött bikáknak a csontozata ilyen lényegesen megváltozott, ami azt bizonyította, hogy a Franz Vogt által folytatott etetési mód mélyreható befolyást gyakorol a már kifejlődött csontozatra is.

Az ásványi anyagokban gazdag etetésnek tudható be az is, hogy a bikaborjak agancstöve olyan korán fejlődött ki, hogy az egyéves bika képes volt májusban az első nyársas agancsát elhullatni és ezt követően nyolcas vagy tizes agancsot felrakni.

A vadaskerti bikák agancstövének méretei rendkívül erősek voltak, ami előfeltétele a különösen erős agancsfejlődésnek. Erős agancs csak erős agancstövön tud kifejlődni. Az agancstövek azonban csak akkor lesznek erősek, ha az ásványi anyagokban gazdag táplálék és megfelelően hosszú életkor a kifejlődést lehetővé teszi.

A fiatal bikák agancstövének erősségéből, illetve az agancskoszorú kerületéből jó megközelítéssel lehet következtetni az agancs fejlődésére. Fiatal bikák nagy kerületű agancskoszorúval rendelkező hullott agancsa bizonyíték arra, hogy hordozójuk képes kapitális agancs fejlesztésére. Ezeket m inden körülm ények között kímélni kell, még akkor is, ha az agancs alakja egy s más vonatkozásban nem teljesen megfelelő.

Vadaskertekben nagyon jó eredm ények érhetők el, ha februártól júniusig, tehát 150 napon át szarvasonként 2 kg szezám po- gácsát etetünk. Ez az agancs kifejlődésének idejéig egyedenként 300 kg-ot tenne ki. Októbertől januárig, tehát 120 napon át, szarvasonként 1 kg olajpogácsa, ezen felül 1 kg burgonya és a szükségletnek megfelelő m ennyiségű széna elegendő. Amennyiben júliustól szeptem berig zöld eleség bőséges m ennyiségben áll rendelkezésre, a kiegészítő etetés elhanyagolható, de vadaskertben a vad m agatartásának megfigyelése érdekében célszerű némi szezámpogácsa adagolása ebben az időben is. A vad megszokja, hogy m eghatározott időben az etetőknél megjelenjék. Erre a célra szarvasonként 1 /2 kg elegendő, 95 nap alatt tehát egy szarvasra 47 kg olajpogácsát kell számítani.

Franz Vogt javasolja, hogy az agancsfejlődés időszaka alatt a szarvast szezámpogácsával etessük, m ert az a kalciumot és a

131

foszfort olyan arányban tartalm azza, ami az agancsfejlődés szempontjából a legkedvezőbb. A kókusz- és a pálmapogácsa lényegesen olcsóbb, m int a szezámpogácsa, és az agancsfejlesztési időszakon kívül a szezám pogácsával 50%-os arányban keverve adható.

Valamennyi olajpogácsa az olajgyártás mellékterméke. Az olajtartalm ú term ényeket különböző aprítóberendezésekkel lisztfinomságúra őrlik, majd melegített állapotban hidraulikus présekkel az olajat kipréselik. A préselés után visszam aradt anyag az olajpogácsa, amely 2-4 cm vastag lemez formájában kerül ki a présből. Ez még mindig 8-10% olajat tartalmaz. Pogá- csatörővel vagy kézi kalapáccsal ezeket a lemezeket az őz szám ára m ogyoró nagyságú, a szarvasnak dió nagyságú darabokra törik.

Franz Vogt ajánlja a szezám pogácsa szabadterületi viszonyok között történő etetését is, de a túlzott reményektől és a korai sikerek lehetőségétől óva inti a szakembereket, am ikor ezt írja: „Természetesen nem várhatjuk, hogy szabad vadászterületeken az addig rosszul táplált, fejletlen csontozatú szarvasbikák egyik napról a másikra kapitális agancsot fognak felrakni Ehhez idő kell! Jó tulajdonságú és jól kezelt szarvasállom ány esetén azonban az átlagos agancssúly évenként növekedni fog, és néhány kiváló genetikai tulajdonsággal rendelkező bika m ár pár év alatt kapitális agancsot fejleszthet."

M egszívlelendő a további ajánlása is, különösen napjainkban: „Szabadterületi viszonyok között gyakran abba a hibába esünk, hogy túl népes szarvasállom ányt tartunk fenn. Ennek eredm énye a népes, de hitvány állomány, tekintve, hogy az erdő nem tud elegendő természetes takarm ányt nyújtani, és a területtulajdonosok sem képesek a túltartott szarvasállom ány részére szükséges téli és éveleji takarm ányt biztosítani. Sok értékes szarvas áll az üres etetők körül és a vadkárok elviselhetetlenek lesznek. A szabad területeken az erdők vadeltartó-képessége szerint 100 hektáronként 1-3 szarvast lehet tartani, fele-fele ivararányban. A vadtenyésztés célja kevés szám ú, de test- és agancssúlyban erős szarvasállomány legyen/"

132

A hazai viszonyok között szerény arányokban m egkezdődött, szabad területeken, de főleg vadaskertekben és egyéb zárt területeken folytatott mesterséges táppal történő kiegészítő etetés további kiszélesítéséhez Vogt kísérletei jó alapot, biztatást nyújtanak. Célszerű volna azonban a tápok felhasználásának eredm ényeit vadaskertekben lefolytatott egzakt kísérletek formájában felmérni.

Ebben az esetben is hangsúlyozni kell, hogy kiegészítő takarmányozásról van szó. Vadállományunk fenntartását és annak minőségét tehát változatlanul természeti (környezeti) adottságaink határozzák meg.

Franz Vogt kísérleteinek eredm ényeit és útm utatásait érdemes megszívlelni: jó eligazítást adhatnak a szarvas vadaskerti tartásához. Egyben megerősítik azt a hazai gyakorlati tapasztalatot, hogy szabadterületi viszonyok között csak gazdag vad eltartó képességű erdőkben lehet jó trófeaminőséget elérni, illetve erős vadállom ányt kialakítani. Ebben a törekvésben a vad etetése csak kiegészítő, de nem m eghatározó jellegű beavatkozás lehet.

Vadaskertek MagyarországonHazánk történelmi területein az 1910. évi bécsi első nemzetközi vadászati kiállítás idején a következő vadaskertekről számol be a kor krónikása. (Forrásmunka: „Magyarország a Wieni első nemzetközi vadászati kiállításon "• „A vadászat jelene és jövője Magyarországon", írta Sugár Károly, p. 29-61.)

1. melléklet: Vadaskertek (a Magyarország a Wieni első nemzetközi vadászati kiállításon című kiadvány alapján.

Nyomtatta Homyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája. 1910. - p. 55-61.)

Abaúj-Torna megye:Boldogkőváralja - gr. Zichy Meskó Jakab, 600 kh, szarvas, őz. Füzérradvány - gr. Károlyi László, 650 kh, szarvas, őz.

133

Baranya megye:S e llye -g r . Draskovich Iván, 2100 kh, szarvas.Szentlászló - Pécsi Püspökség, 160 kh, szarvas, őz.

Borsod megye:Szilvás-Várad, Nagy Visnyó - lovag Weszeli Károly, 8500 kh, szarvas, őz.

Esztergom megye:Nyergesújfalu - Hercegprímási uradalom , 36 kh, dámvad.

Fejér megye:C sáküár- gr. Esterházy Miklós Móricz, 50 kh, dám vad.

Heves megye:Párád, Recsk; Domoszló - gr. Károlyi Mihály, 4300 kh, szarvas, őz, sertevad.

Komárom megye:Bánhida - gr. Esterházy Pál, 1400 kh, dám vad.

Somogy megye:M esztegnyő- gr. H unyadi József, 4000 kh, szarvas.Kéthely - gr. H unyadi József, 800 kh, dám vad.Gamás - gr. Zichy Béla, 800 kh, szarvas.Lengyeltóti - gr. Zichy Béla, 150 kh, dám vad.Marcali - gr. Széchenyi A ndor Pál, 300 kh, dám vad.Böhönye- gr. Festetich Pál, 700 kh, szarvas.S o m o g y v á r-ö zv. gr. Széchenyi Imréné, 80 kh, dám vad.Fájsz - gr. Kund Gusztáv, 500 kh, dám vad.

Sopron megye:Boz-Hidegség - gr. Széchenyi Béla, 145 kh, őz, fácán.Vitnyéd - gr. Esterházy Miklós, 371 kh, őz, fácán.Fehéregyháza, Oszlop, Sérc - gr. Esterházy Miklós, 2153 kh, dám vad, őz, sertevad.S ü ttö r - gr. Esterházy Miklós, 400 kh, őz, fácán.

134

Vas megye:P u n ic - gr. Draskovich Pál, 1700 kh, szarvas, őz.

Veszprém megye:Csesznek - gr. Esterházy Béla, 600 kh, szarvas.C sesznek- gr. Esterházy Béla, 300 kh, szarvas, vaddisznó. Bakony-Nána - gr. N ádasdy Tamás, 2773 kh, szarvas, vaddisznó.

Zala megye:Sümeg - Veszprémi Püspökség, 90 kh, dám vad (ugyanitt félig szelídített vaddisznók tenyésztése szabadon).Keszthely - gr. Festetich Tasziló, 5500 kh, szarvas.

Tolna megye:Kis- és Nagyszékely - gr. Wimpfen Simon, 1750 kh, szarvas, dám vad.

2. m elléklet A történelmi Magyarország egyéb területein létesített vadaskertek

Arad megye:H ala lis-gr. H unyadi Károly, 215 kh, dám vad.

Abaúj-Toma megye:Nagyszalánc - gr. Forgách István, 800 kh, szarvas, őz.

Bars megye:Kistapolcsány - József kir. hg., 23000 kh, szarvas, sertevad (a vadaskert egy része Nyitra megyébe nyúlik át).

Bihar megye:Albis - gr. Studenberg József, 1000 kh, dám vad, őz.Székelyhíd - gr. Studenberg József, 400 kh, dám vad, őz.B olyok- gr. Károlyi Imre, 800 kh, szarvas, őz.Almás - gr. Károlyi Imre, 1300 kh, szarvas, őz, dám vad.Almás - gr. Károlyi Imre, 500 kh, muflon, őz.

135

Vaskok, Szelistye - Nagyváradi latin szertartású püspökség, 80 kh, szarvas.Lók - gr. Zichy Ödön, 28 kh, szarvas.

Gömör-Kishont megye:Felsőbalog - Fülöp Szász-Coburg-Gothai hg., Koháry Ferenc-féle hitbizomány, 326 kh, sertevad, dám vad, fehérszarvas.Meleghegy - Fülöp Szász-Coburg-Gothai hg., Koháry Ferenc-féle hitbizomány, 127 kh, szarvas.B etlér- gr. A ndrássy Géza, 20 kh, szikaszarvas.B etlér- gr. A ndrássy Géza, 15 kh, sörényes juh.Betlér - gr. A ndrássy Géza, 1000 kh, szarvas, dám vad, muflon.

Kolozs megye:Retyicel - gr. Bánffy György, 120 kh, vapiti szarvas.Bonchida - gr. Bánffy György, 100 kh, dám vad.

Maros-Torda megye:Gödemesterháza - br. Bánffy-féle uradalom , 25 kh, szarvas.

Nyitra megye:Bajna - gr. Erdődy Imre, 1900 kh, szarvas.Podrágy-Prasitz - br. Stum m er testvérek, 8000 kh, szarvas. Tőkésújfalu - gr. H aupt Fülöp, 2000 kh, szarvas.

Pozsony megye:Malacka - hg. Pálffy Miklós, 20000 kh, szarvas.Cseklész - gr. Esterházy Ferenc, 200 kh, dám vad.Czajla, Dubova - néhai gr. Pálffy János uradalm a, 6000 kh, szarvas.

Sáros megye:Livóthutta - M agyarföld Rt., 400 kh, szarvas.

Szatmár megye:Vállai - gr. Károlyi Gyula, 1000 kh, szarvas, dám vad.

136

Szepes megye:Javorina - hg. Hohenlohe Keresztély, 300 kh, bisem ökör.

Szilágy megye:Nagyfalu - br. Bánffy Albert, 850 kh, szarvas, dám vad, őz, vad pulyka.

Szolnok-Doboka megye:Csákigorbó - br. Jósika Sámuel, 26 kh, dám vad.

Torontál megye:Karácsonyliget - gr. Karácsonyi Jenő, 825 kh, szarvas, dám vad, őz.

Trencsén megye:Liborcsudvar- Dreher Antal, 3400 kh, szarvas, vaddisznó.

Ung megye:Remetevasgyár - gr. Széchenyi lászlóné, sz. W anderbild Gladys, 600 kh, szarvas, bölény.

Zemplén megye:Láca, D am óc- gr. Mailáth József, 130 kh, dám vad.Várj eszenő - gr. A ndrássy Géza, 400 kh, muflon.Homonna - gr. A ndrássy Sándor, 1000 kh, szarvas.Tavoma - gr. Hadik-Bakóczy Endre, 2600 kh, szarvas, dám vad, muflon.Biste, V ily - gr. Károlyi László, 800 kh, szarvas, muflon.

A vadaskertekben tartott vadfajok:1. hazánk mai területén: szarvas dám szarvas őzvaddisznó (sertevad)

15 vadaskertben, 11 vadaskertben, 9 vadaskertben, 5 vadaskertben,

137

2. az elcsatolt (történelmi) területeken:szarvasdám szarvasőzvaddisznó

23 vadaskertben, 14 vadaskertben, 7 vadaskertben, 3 vadaskertben.

Ezenkívül m uflont 4, szikaszarvast, fehérszarvast, vapitit, sö- rényes juhot, bisem szarvast és vadpulykát 1-1 vadaskertben tenyésztettek. Bölényt gr. Széchenyi Lászlóné (sz. Wanderbild Gladys) tartott a remetevasgyári (Ung megye) 600 kh kiterjedésű vadaskertjében, gím szarvas mellett.

A vadaskertek területe (1910-ben):1. a volt (elcsatolt) történelm i országrészekben 80 587 kh,2. hazánk mai területén 40 988 kh, összesen 121 575 kh.

A legkisebb kiterjedésű vadaskert a betléri 20 kh kiterjedésű (szikaszarvas), illetve a 15 kh nagyságú (sörényes juh) vadaskertek voltak. M indkét terület gr. A ndrássy Géza tulajdonát képezte (Gömör-Kishont megyében). Hasonlóan 20 kh kiterjedésű volt a vaskok-szelistyei nagyváradi püspökségi vadaskert, am elyben szarvasokat tartottak.

A legnagyobb vadaskert ugyancsak az egykori felvidéki kis- tapolcsányi volt, 23000 kh kiterjedéssel. Ebben az időben szarvast és vaddisznót (sertevadat) tartott a volt tulajdonos, József királyi herceg. Napjainkban - az első világháború óta - ez a terület állami reprezentációs célokat szolgál (a hozzá tartozó kastéllyal): a m indenkori csehszlovák (illetve most m ár szlovák) elnök nyári rezidenciája. Érdekessége még az is, hogy a fenti vadfajok mellé a volt csehszlovák köztársaság idején bölényeket és (tudtom m al) m uflonokat is telepítettek.

A vadaskertek nagy része a történelm i események következtében vagy m egrongálódott, vagy felszámolódott, különösen a m ásodik világháború idején és főleg utána kialakult körülm ények között. H azánk mai területén úgyszólván az összes vadas

138

kertet lerombolták (a hozzájuk tartozó épületekkel, kastélyokkal, mi több kerítéseikkel együtt), csupán a gyarm atpusztai, volt M ettemich-féle vadaskert m aradt meg még rekonstruálható állapotban. Ebben muflonokat tenyésztettek éppen úgy, m int ahogy a közelm últban ugyanitt létesített (120 ha kiterjedésű) kertben.

A volt felvidéki (szlovákiai) területrészeken sikerült több vadaskertet átm enteni, ezek között a legnagyobb jelentőségű a m ár em lített kistapolcsányi objektum.

A cseh országrészeken szerencsésebb körülm ények között szép számban sikerült vadaskerteket m egőrizni vagy újjáépíteni, m int például a Prága melletti lány-i, továbbá a rehusicei kerteket („oborákat"), valam int a dél-csehországi hlubokái vadaskertet a hozzá tartozó várkastéllyal együtt.

A vadas kertekhez tartozó, azok funkcióját kiszolgáló vadász- és várkastélyok az eredeti berendezésükkel, m űkincseikkel és trófeagyűjteményeikkel (a m ár említetteken kívül a közép-csehországi konopistei várkastély, a dél-morvaországi Zidlochovice stb.) kimagasló értéket képviselnek, amelyekben nemcsak a vadászok, hanem az oda látogató turisták is gyönyörködhetnek (nem is beszélve az ausztriai, franciaországi - például gieni, chévemy-i stb. - , továbbá a ném etországi - m oritzburgi - vadászkastélyokról és az azokban őrzött gyűjteményekről, m űkincsekről, vadászati emlékekről, ereklyékről).

Hazánkban a m ásodik világháborút követően szintén újra fellendült a vadaskerti gazdálkodás, am inek szép példáit láthatjuk a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság gondozásában létesült fehérvárcsurgói (1008 ha), timári (714 ha) és a váli (653 ha) vadaskertek esetében. Az ezeket kiszolgáló új vadászházak ugyan nem pótolhatják a hagyom ányos vadászkastélyi atm oszférát, de m inden tekintetben célszerű és kulturált tartózkodást biztosítanak a vadászvendégeknek.

Ezekben a vadaskertekben (1986-ban) a következő - becsült - állom ányt tartották és az alábbi eredm ényeket érték el (1. és 2. táblázat):

139

Becsült vadlétszám Fehérvár csurgó Timár Vál

Gímszarvas 285 305 120

Szikaszarvas - japán 53 - -

- dybowski 31 - -

Dámszarvas 1 76 268

Muflon 380 - 41

ő z 115 35 90

Vaddisznó 320 305 130

1. táblázat.

Vadfaj Trófeasúly Testsúly Átlagkor

Szarvas 6,33 kg 147,45 kg 7,65 év

Dám 3,25 kg 64,38 kg 7,70 év

Muflon 75,23 cm 27,56 kg 5,20 év

Vaddisznó - 86,44 kg -

ö z 259,63 g 16,78 kg

2. táblázat. Átlagsúlyok 1986-ban.

1976-ban esett egy bika, súlya 214 kg volt, fej-láb nélkül, zsi- gerelve. 1985-ben esett egy kan, súlya 347 kg volt, zsigerelés nélkül.

Kiemelkedő terítékek:Vaddisznó Timár, 1978.Timár, 1980.Timár, 1980.Timár, 1982.Timár, 1983.Timár, 1986.

2 vadász 2 nap 4 vadász 2 nap 4 vadász 2 nap4 vadász 2 nap5 vadász 1 nap 4 vadász 1 nap

131 db, ebből 50 kan, 180 db, ebből 73 kan, 148 db, ebből 58 kan, 130 db, ebből 39 kan, 88 db, ebből 24 kan, 97 db, ebből 52 kan.

140

A Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászterületein terítékre hozott 10 legerősebb trófeás vad adatai 1961-től 1987-ig (csak aranyérm es m inőségű trófeák szerepelnek) (3-7. táblázat):

GímbikaSor Elejtés Elejtés A trófea Nk.-irend helye ideje mérete pontszám

1. Vál 1981. IX. 16. 13,82 kg 242,452. Timár 1985. IX. 1. 12,53 kg 231,613. Fehérvárcsurgó 1966. IX. 1. 11,50 kg 228,314. Vál 1987 Vni. 30. 12,18 kg 226,275. Fehérvárcsurgó 1966. IX. 16. 11,10 kg 225,656. Timár 1984. IX. 1. 12,08 kg 223,837 Timár 1979. IX. 8. 10,70 kg 222,628. Timár 1961. IX. 22. 11,80 kg 220,129. Vál 1982. IX. 27 10,60 kg 220,0610. Vál 1979. IX. 6. 10,20 kg 217,39

3. táblázat.

DámbikaSor Elejtés Elejtés A trófea Nk.-irend helye ideje mérete pontszám

1. Vál 1981.X. 5. 4,95 kg 212,822. Vál 1980.X. 16. 4,70 kg 205,133. Vál 1981.X. 8. 4,66 kg 204,964. Timár 1985. X. 10. 4,85 kg 204,635. Vál 1980.X. 22. 4,40 kg 204,466. Vál 1980. XI. 4. 5,13 kg 203,767 Vál 1983. XI. 13. 5,05 kg 202,788. Vál 1983.X. 10. 4,52 kg 201,169. Vál 1982.X. 25. 4,50 kg 196,4610. Vál 1979. XI. 6. 4,71 kg 196,38

4. táblázat.

141

MuflonkosSor Elejtés Elejtés A trófea Nk.-irend helye ideje mérete pontszám

1. Fehérvárcsurgó 1982. IX. 1. 91,00 cm 221,902. Fehérvárcsurgó 1983. XI. 13. 94,00 cm 212,753. Fehérvárcsurgó 1980.1. 4. 84,00 cm 212,004. Fehérvárcsurgó 1984. XI. 18. 89,00 cm 209,705. Fehérvárcsurgó 1985. XI. 8. 83,50 cm 208,806. Fehérvárcsurgó 1982. XI. 1. 85,00 cm 208,707 Fehérvárcsurgó 1981.X. 27 83,00 cm 207,758. Fehérvárcsurgó 1984. IV. 28. 85,00 cm 206,859. Fehérvárcsurgó 1980.1. 3. 88,00 cm 206,3010. Fehérvárcsurgó 1985. XD.9. 86,50 cm 206,15

5. táblázat.

ŐzbakSor Elejtés Elejtés A trófea Nk.-irend helye ideje mérete pontszám

1. Martonvásár 1965. Vn.29 766,5 g 228,682. Vál 1986. V. 11. 560,0 g 155,473. Martonvásár 1967 506,0 g 151,454. Baracska 1981. V.3. 530,0 g 145,135. Martonvásár 1970. 468,0 g 141,826. Vál 1981. VI. 22. 450,0 g 138,807 Martonvásár 1962. 448,0 g 136,778. Vál 1983. V. 28. 460,0 g 135,659. Martonvásár 1969. 519,0 g 135,0710. Martonvásár 1970. 478,0 g 134,80

6. táblázat.

VadkanSor Elejtés Elejtés A trófea Nk.-irend helye ideje mérete pontszám

1. Timár 1976. 28,10 cm 132,052. Vál 1983. IX. 23. 19,50 cm 127,55

7. táblázat. (Folytatása a következő oldalon.)

142

VadkanSorrend

Elejtéshelye

Elejtésideje

A trófea mérete

Nk.-ipontszám

3. Timár 1980.1. 20. 19,85 cm 127,154. Vál 1963. 22,55 cm 126,855. Timár 1978.1.12. 19,90 cm 125,156. Fehérvárcsurgó 1984. XÜ.2. 17,30 cm 122,857 Timár 1984. Xü. 15. 17,50 cm 122,658. Fehérvárcsurgó 1984.1.13. 20,25 cm 122,609. Timár 1980.1. 20. 20,35 cm 122,4510. Vál 1960. 21,15 cm 122,25 1

7. táblázat. (Folytatás.)

Ezek a vadaskertek vadállom ányukkal, berendezésükkel és szinte m ár hagyom ányt teremtő nagyterítékű vadászataikkal méltán kiérdemelték a hazai, de még inkább az „igényes" külföldi vadászok figyelmét és elismerését. Fenntartásukat jól szervezett gazdálkodással a piacgazdaság viszonyai között is rentábilissá lehet tenni.

A hagyományos vadaskerti nagyságrendet többszörösen m eghaladó, különleges célokat szolgálni hivatott nagy zárt területek (például Gyulaj, Kaszó, Telki stb.) nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A sok tekintetben eltúlzott elvárások és célkitűzések a gyakorlat során eltorzultak, és elhintették a m ár-m ár antagonisztikus formát és arányokat öltő vad és élőhely (főleg erdő) közötti ellentétek csíráit, elsősorban a szarvas és a dám vad esetében. Az itt folyó vadgazdálkodás - sajnos - nagyban hozzájárult ezeknek a területeknek a túlnépesedéséhez, ennek következtében a vadállom ány minőségének leromlásához, az erdőgazdasági vadkárok növekedéséhez, valam int a túlzott vadászati igények és m ódok m iatt a vadászat jelenkori kedvezőtlen társadalm i megítéléséhez. Ennek az állapotnak a felszámolása és a vadászat megítélésének reális, előítéletektől mentes helyreállítása korunk vadásznem zedékének egyik fontos, kiemelt feladata.

143

A m i pedig a vad és élőhelye közötti kapcsolatot illeti: egyetlen járható út az ökológiai szemléletváltás. Ennek lényege: egészséges élőhely nélkül nincs egészséges vadállomány.

A vadaskertekre azonban továbbra is szükség van, egyrészt jól felfogott gazdasági érdekből, nevezetesen a különleges igényeket kielégítő vadászati lehetőségek biztosítása okán, másrészt nem kisebb a jelentősége a vadaskerti gazdálkodásnak a szabad (nem bekerített) területeken folyó (erdő- és) vadgazdálkodás eltorzult igényektől való tehermentesítésében és ezáltal az ökológiai szemlélet hatékonyabb érvényre juttatásában.

A különleges igények és elvárások kategóriájába beletartozik a vadhús-fogyasztók részéről napjainkban mindinkább felmerülő igény a lőtt vad húsának egészségügyi ellenőrzése tekintetében. Ez az igény elsősorban a vadaskerti tartás esetén elégíthető ki m egnyugtatóan.

Végül, de nem utolsó sorban a vadaskertek nagyban hozzájárulhatnak bizonyos vadászati tudom ányos kutatási - különösen kontroll jellegű - feladatok elvégzésének biztosításához.

M indezek alapján elm ondhatjuk, hogy a vadaskertekre szükség van nem csupán vadgazdálkodási (vadászati), hanem jól felfogott - m ár említett - ökológiai megfontolásokból is.

E tém akör perem én - néhány gondolat erejéig - szabadjon kitérni a „mesterséges" apróvadtenyésztés - kiemelten a fácántenyésztés - területére is.

A m ár hivatkozott m últ századforduló körüli forrást felhasználva a 8. táblázatban m utatom be az egykori „fácánosok" néhány jellemző adatát. (Forrásmunka: „Magyarország a Wieni első nemzetközi vadászati kiállításon", 1910., p. 60-61.)

Sor Fácános Tulajdo Dbszám helye nosa (ezer)

1. Arad m. - Kisjenő József kir. hg. Őfensége 10-12

2. Baranya m. - Sellye gr. Draskovich Iván 10

3. Bars m. - K.tapolcsány József kir. hg. őfensége 6

8. táblázat (Folytatása a következő oldalon.)

144

1 Sor- | szám

Fácánoshelye

Tulajdonosa

Db(ezer)

4'Békés m. gr. Blakenstein 1-2- Hagymáspuszta uradalma

5. Bihar m. - Tamásd br. Liptay Frigyes 2-5

6. Moson m.- Magyaróvár

Frigyes kir. hg. őfensége 2

Nyitra m.- Tótmegyer gr. Károlyi Lajos 10- Galgóc gr. Erdődy Imre 5

7 - Nyitra Nyitrai Püspökség 3-Jász, Tavamok br. Stummer testvérek 6- Urmény gr. Hunyady Imre 5- Komjáth br. Wodianer Albert 5

Pozsony m. - Csütörtök Wiener Welten 1- Károlyház hg. Pálffy Miklós 3- Morvaszentjános hg. Hohenlohe Keresztély 5

8. - Cseklész, Szemper hg. Esterházy Ferenc 2- Ábrahám hg. Esterházy Károly 2- Eperjes, Tallós özv. hg. Esterházy M.-né 1,5- Királyfa néhai gr. Pálffy J. urad. 3- Farkastorok gr. Pálffy-féle senioratus 2- Malaczka hg. Pálffy Miklós 7-8

9.

Somegy m.- Csurgó, Vörs gr. Festetich Ta sziló 32- Lábod gr. Széchenyi Emil 4- Csokonya gr. Széchenyi Géza 1,5

10.Sopron m. - Süttör hg. Esterházy Miklós 10- Boz-Hidegség gr. Széchenyi Béla 1-2

11.Szabolcs m. - Tiszadob gr. Andrássy Gyuláné 1-2- Tiszadob gr. Andrássy Sándor 4-5

12. Szolnok-Doboka m. - Szentgotthárd gr. Wass Béla 0,5

8. táblázat. (Folytatása a következő oldalon.)

145

..........—

Sorszám

Fácánoshelye

Tulajdonosa

Db(ezer)

13. Toron tál m.- Karácsonyliget gr. Karácsonyi Jenő 1-2

14. Temes m..- Temesvár Vadászerdői érd. szakisk. 3-4

15. Zala m.- Keszthely gr. Festetich Tasziló 12

’ 6

Zemplén m.- Láncza-Leányvár gr. Maiiá th József 0,8- Bély br. Sennyei Béla 0,5

8. táblázat. Magyarország mesterséges fácánosai (1910). A fácános évi termőképessége községek és tulajdonosok

szerint ezer darabonként véve.

A történelm i M agyarország területén a bécsi kiállítás idején összesen 34 fácános területet tartottak nyilván. A legtöbb fácános (9) Pozsony megye területén volt, ezek között a legnagyobb terítéket a malaczkai - hg. Pálffy Miklós-féle - területen érték el. A leggazdagabb fácános viszont a Somogy megyei Csurgó-Vörs körzetében volt, ahol évi 32000-es terítéket értek el.

Vadászatairól az Érsekújvár melletti gr. Károlyi-féle tótm egyeri (Nyitra megye) fácános volt talán legtöbbször emlegetve a szakirodalom ban és a vadászok körében, mint „Egyszer volt... Ennek történetét az utolsó tulajdonos, gr. Károlyi Lajos „Weid- werk ohne Gleichen" című könyvében írta meg. Érdemes elolvasni: tanulságos!

A fentiekhez sietek hozzátenni, hogy az akkori mesterséges fácánosok kezelésében a vezérelv a terület minél intenzívebb, belterjes gondozása volt (őrzés, kártevők leapasztása stb.). A fácántenyésztés beindítása rendszerint együttjárt az általában 50- 100 ha nagyságrendű fácános (vadász)erdők kialakításával. Az ilyen erdők hazánk területén - és Európában általában - szinte m indenütt fellelhetők. Ezeket igyekeztek minél célszerűbben berendezni, megfelelő védelm et és táplálékot nyújtó fa- és cserjefa

146

jókkal betelepíteni, hogy a fácánokat összetartsa és az eredm ényes levadászást is biztosítsa.

Ehhez párosult a kikaszált fészekaljakból begyűjtött tojások kotlóstyúkokkal való kikeltetése, felnevelése, majd a területre való kihelyezése, később a hagyom ányos fácánkertek, „volier-k" bekapcsolása a vadtenyésztésbe. M indez lehetővé tette az akkori nagyterítékű fácánvadászatok megszervezését, am inek értékét, attraktivitását fokozta a vadon és félvadon nevelt fácánok jó repülő készsége. Az ilyen vadászatok alkalmával kizárólag kakast lőttek, tehát nem m inden m adarat, kakast-tyúkot egyaránt. Ezért például az akkori eredm ények és lőteljesítmények nem hasonlíthatók össze korunk úgynevezett „rekord terítékeivel" mint például az egykori (1909. évi) tótmegyeri kereken 6200 darabos rekord teríték és a volt lenesi 9000 darabos teríték. Micsoda különbség! Ebben az esetben is érvényes az ismert szólás: „madár... m adár"

ÖsszegzésÖsszegezve a vadaskertek jelentőségét, ez a következőkben állapítható meg.

1. Egyes - gyakran kipusztulással fenyegetett - vadfajok megtelepítése és a vadászati lehetőség bővítése.

2. A megtelepítéssel egyben bizonyos fajok kipusztulási veszélyének megelőzése (például muflon, dám vad).

3. A vad tartásából adódó erdőgazdasági és m ezőgazdasági károk megelőzése saját és az ehhez csatlakozó szom szédos területeken. Ideértve a károk rendezésével (viselésével) kapcsolatos térítési kötelezettségek elkerülését is, jól felfogott gazdaságossági megfontolásokból.

4. Később ehhez párosult a vadászati jog hasznosításából - vadkilövési díjakból - befolyó jövedelem, ami esetenként igen tekintélyes lehetett (és az napjainkban is), például a századforduló idején egyes uradalm aknál a vadászatból befolyó összeg évente és kataszteri holdanként elérhette az 5-15 aranykoronát. A „fővad" (bika) esetén 1400-2500 K, tehénre 100-120 K, őzbak

147

után 80-100 K, dám vad (lapátos) után 100-200 K, tehén esetén 50-100 K volt a lelövési díj.

5. A vadaskertekhez társult olyan igények kielégítése, mint például a kulturált környezet kialakítása (különböző parkok stb.), vadgazdálkodási berendezések létesítése és m indenek fölött a rangot, m ódot és igényességet kielégíteni hivatott, ma már többségükben nemzeti értéket képviselő vadászkastényok építése. M indezek feltételezték a volt nagybirtokosok (az arisztokrácia) m űértő mecénási hozzáállását, anyagi áldozatok vállalását, illetve vállalkozói érzékét.

Az újkeletű három vadaskert eredm ényeit azért m utattam be, hogy ezáltal is érzékeltessem a m odern vadaskertekben rejlő értékeket és azok kibontakoztatásának lehetőségeit.

Mivel a vadaskertek üzemeltetésével kapcsolatos vadgazdálkodási eljárások részletes elemzése nem célja mostani m unkám nak, a következőkben a vadaskertek némely más sajátos rendeltetését és kapcsolatát említem.

A vadaskert mint a táj egyik elemeA vadaskertek jelentőségét és értékét többnyire kizárólag az intenzív vadtenyésztésben és vadászatban betöltött szerepükről ítélik meg. A táji funkciójukat rendszerint alábecsülik, pedig ez társadalm i szem pontból gyakran egyenértékű lehet vadgazdálkodási rendeltetésükkel. Ezt a m ásodlagos jelentőséget nagyon jól érzékelték a 17-19. században egyes vadaskert-létesítők, akik a vadaskert belső térségeit úgy tagolták, hogy egyrészt megfeleljenek a vadászati követelményeknek, másrészt esztétikai hatást nyújtsanak.

A késő barokk korban fő szerkezeti (strukturális) elemként az u tak és a nyiladékok csillagszerű vagy párhuzam os hálózatát alkalm azták, amelyeket figyelő nyiladékokkal egészítettek ki, s ezáltal - a franciakertek m intájára - szabályos mértani idomok formájában zöld enteriőröket képeztek ki. A mértanilag tagolt, idős hagyásfákkal (soliterekkel) és szabad felületekkel váltakozó állom ányok nem csupán m ély esztétikai hatást váltottak ki, ha

148

nem a vadaskertekben rendezett hajtóvadászatok alkalm ával is fontos rendeltetésük volt. Erre az időre jellemző volt, hogy a kastély parkját a vadaskerttel tölgy, hárs vagy vadgesztenye sorokkal kötötték össze, miközben a vad behatolását a park díszes részeibe élősövénnyel vagy kerítéssel akadályozták meg. Az utóbbi esetben az élősövény a kerítés m entén kulisszaként szol- gált.

A klasszicista korszakban megváltozik a barokk kertészet formája, és a vadaskertek az angolparkok féltermészetes jellegét öltik m agukra, a faállományok összetétele is gyakran kifinomultan megváltozik.

Vannak vélemények, amelyek szerint az esztétikának semmi köze a vadaskerti vadtenyésztéshez, de ez olyan állítás, amely figyelmen kívül hagyja a vadaskert egyéb funkcióit, illetve egyoldalú és egysíkú nézetnek tekinthető. A vadaskertben nem csak a vad mozog, amit azért tenyésztenek, hogy lelőjék. A vadaskert rendeltetésének nélkülözhetetlen eleme éppen az emberre gyakorolt esztétikai hatás, akár vadászról, akár látogatóról van szó, tekintve, hogy a vadászat ma m ár nem tekinthető néhány személy kiváltságának, és ezért m indenütt szép, esztétikus környezet kialakítására kell törekedni. Ezért nem csupán arra kell ügyelni, hogy az erdőállományok, továbbá a vad földek és a rétek egységes egészet képezzenek, hanem arra is, hogy a vadaskert valamennyi berendezése, objektuma harm onikus kapcsolatban legyen és esztétikai célszerűséggel párosuljon. Sok volt vadaskert természeti parkként napjainkig kiváló, kellemes üdülőhely Európa több országában.

A vadaskertek látogatásának engedélyezése általában kedvező visszhangra talál a közönség körében, ugyanakkor nem zavarja különösebben a vadtenyésztés érdekeit. A vadas kerteknek tehát nem kell kizárólag elsődleges rendeltetésüket szolgálniuk, hanem esetenként kedvezően hozzájárulhatnak a táj kiegészítéséhez és az állam polgárok üdülési lehetőségeinek kiszélesítéséhez. Sok európai országban a vadaskertek (gyakran évszázados) szépségei, az érdekes és kimagaslóan esztétikus környezet, a vad korlátozott mértékben történő megfigyelésének lehetősége

149

stb. a városi vagy ipari környezetben élő em ber számára egyre fontosabb üdülési és kikapcsolódási tényezők.

A fentiekre több, Európában általában ismert példa említhető, így az ausztriai spaarbachi és a franciaországi chambord-i vadaskert. (Az utóbbihoz tartozik Franciaország egyik legszebb vadász-várkastélya.) Az előbbiben vaddisznót tartanak mintegy 400 ha-on, s belépődíj ellenében a nagyközönség számára is nyitva áll. Cham bord-ban szarvast és vaddisznót tartanak, közutak szelik át, a kapukban vasrács-szőnyeg beiktatásával gátolják meg a vad áthaladását, illetve kiszökését, az utak mentén (100-150 m mélységben) létesített lelátókról (tribünökről) gyönyörködhet a közönség, az érdeklődő kiránduló a vadföldeken legelésző szarvasokban, bőgő szarvasbikákban. A bécsi erdőben (a W ienerwaldban) fekvő spaarbachi vadaskert a bécsi természetrajongók egyik kedvenc kirándulóhelye lett, ahol a fegyelm ezett látogatók szinte „m egszelídítik" a vaddisznókat, pár lépésről gyönyörködhetnek a hatalm as vadkanokban, a halastavak (mint dagonyák) környékén mozgó különböző életkorú vaddisznókban. Az ilyen vadaskertekben a biztonság előfeltétele a fegyelmezettség: a vadhoz, különösen annak ivadékához (malacához) nem szabad hozzányúlni, m ert az anyai ösztön azonnal tám adásba lendíti a kocákat, sőt az egész kondát, és ez végzetes lehet!

Am int a kirándulók elm aradnak, illetve a vadaskert kapuit a turisták előtt bezárják, és az első fegyver eldördül vagy a hajtó- ebek csaholása felhangzik, az addig „szelíd" vaddisznók ismét felöltik vad jellegüket, riadnak, menekülnek, sebzetten a kutyákkal vagy az üldöző vadásszal szem befordulnak - tehát igazi vadászsportot, teljes értékű élményt nyújtanak. A vaddisznó vadászata és a lőtt vad húsa iránti kereslet a nyári belépődíjakkal együtt m eghozza a várt jövedelm et is.

A vadaskertek tehát nem csupán közvetlen vadgazdálkodási és vadászati célokat szolgálnak, hanem esetenként a táj esztétikai elem eként attraktivitásukkal is vonzzák, lekötik, gyönyörködtetik a term észetszerető embereket, tehát sokoldalúan állíthatók a mai kor társadalm ának szolgálatába.

150

A vad zárt területekre való beszorítása azonban nem a végső cél, hanem csupán eszköz egyes vadon élő állatfajok mentésére, fenntartására, netán újratelepítésére olyan természeti környezetben, ahol a vad zavartalan szabadterületi tartásának feltételei nem biztosíthatók, vagy ez ökológiai, illetve termelési ágazati (erdőgazdasági, mezőgazdasági) feszültségeket gerjeszt.

A végső vadgazdálkodási és természetvédelmi célkitűzés tehát a vadon élő állatvilág szabadterületi viszonyok között való fenntartása, a különböző vadfajok vad jellegének és vadászható szinten tartott populációinak megőrzése mindaddig és mindenütt, amíg, illetve ahol ezt a modem emberi társadalom környezet- és természetvédelmi egyeztetett érdekei lehetővé teszik vagy megkövetelik, és ahol ennek természeti fe ltételei adottak vagy újra megteremthetők.

151

Egy vértesi erdészdinasztiaBorsó Zoltán - dr. Kovács János

Évekkel ezelőtt jártunk először a csákvári erdészetnél. Kirándulásunk fő célja - mivel egyikünk a soproni egyetemre készült - az volt, hogy némi betekintést nyerjünk egy m űködő erdészet életébe, s hogy m egism erkedjünk egy gyakorló erdőmérnökkel. Ekkor beszélgettünk először Právetz Antal erdészetvezetővel, aki- ahogy az egy erdészhez illik - rendkívül kedves és segítőkész volt az érdeklődők iránt. Amikor beszélgetésünk menete e nagyszerű hivatás szeretete és hagyom ányai felé kanyarodott, kiderült, hogy egy olyan három nem zedéket magába foglaló erdész-vadász dinasztia harm adik generációjának képviselőjével állunk szemben, am ely Gánt, Csákberény, Csákvár körzetében m ár több m int 110 éve áll az erdő szolgálatában. Látogatásunk hatására elhatároztuk, hogy emléket állítunk e vértesi erdészdinasztiának.

K ápolnapusztán, 1843 karácsonyán, a gánti Právetz tanító családjában fiú született. A későbbiekben idősb Právetz Antal néven vonult be a családtörténetbe. Először - m int apja - tanítónak készült. Azonban egy betegség miatt abba kellett hagynia tanulm ányait, s m unkába állt a Merán-féle uradalom ban. 1893- ban uradalm i erdőőrnek nevezik ki Gánt-Kápolnapusztára. Nősülése után, 1900-ban Csákberénybe került, s ettől kezdve 1943-ig itt szolgált uradalm i erdő- és vadőrként. Csak egy megszakítás volt munkájában, am ikor az első világháborúban harcolt négy évig, főleg az olasz fronton. Szolgálati ideje 50 év volt, m indvégig a Vértesben. 82 éves korában hunyt el Csákberény- ben.

Róla nevezték el a Csákberény körzetében lévő úgynevezett Právetz-gyalogutat, amely ma is őrzi emlékét. Ő kezelte a Cson- kabükk pagonyt, ahol a vadászatot és az erdészetet egyaránt

Elhangzott az 1994. március 20-i szakosztály ülésen.

152

művelte. Müller József nevű barátjával járták az erdőt egész évben. Szinte m inden nap találkoztak, bejárták a területet, közben hátizsákban vitték a kukoricát a szórókra, ellenőrizték a nyest- csapdákat, majd elballagtak a csókakői szőlőhegyre, ahol még hosszabb-rövidebb ideig kvaterkáztak, jókat beszélgettek, s úgy m entek haza. Télen-nyáron naponta mintegy harminc kilométert gyalogoltak. Nyugodt, igazi erdészéletet éltek, őszidőben, ha kellett, kint aludtak a vadászházban, és figyelték a bőgő szarvasbika mozgását.

Id. Právetz Antalt a falubeliek is tisztelték embersége és hivatástudata miatt. Sajnos, idős korára igen búskom orrá vált. Ebben - a két világháborúban átélt feszültségteli szenvedései m ellett - szerepet játszott barátja, M üller József m éltatlan meg- hurcolása is, akit az Államvédelmi Hatóság koholt vádak alapján letartóztatott és a bíróság életfogytiglani börtönre ítélt, majd a jóbarát meg is halt.

Id. Právetz Antalnak 1910-ben, Csákberényben, im m ár erdészcsaládban született Antal nevű gyermeke, aki bonyolultabb egyéniség volt, m int édesapja.

Ifj. Právetz Antal az elemi iskola után Móron végezte a polgárit. Mivel bentlakásra nem tellett (öt gyermek volt a családban és az erdőőröket nem fizették túl jól) naponta gyalog járt be Mórra. A nehéz körülm ények ellenére m indkét iskolát kiváló eredm énnyel végezte el. Három évig erdőgyakornok volt, majd 1930-31-ben egyéves erdő- és vadőri iskolába járt Esztergomban. Ezután erdőőrként dolgozott, majd 1934-ben beiratkozott - ugyancsak Esztergomban - az alerdész szakiskolába, ahol 1936- ban kitűnő eredm énnyel végzett. Ezután uradalm i erdész lett a Merán-féle birtokon. 1941 májusától erdőfelügyelő Békéscsabán, a M agyar Királyi Erdőfelügyelőségen, majd 1943 augusztusától a Nagybányai Erdőfelügyelőséghez került, a kárpátaljai N agyszőlősre (ma Vinogradov), ahol járási erdőfelügyelő lett. Itt az akkori gyönyörű nagy kincstári fenyvesek tartoztak hozzá. Am ikor a frontvonal közeledett, bezárták az ötszobás családi ház ajtaját, s két bőrönddel visszatértek a szülői házba, a Vértesbe. 1946-ig a Székesfehérvári Erdőfelügyelőség alkalm azásában

153

és a Bodajki Erdészetnél dolgozott, m int üzemi tiszt. Azután visszatért a Vértesbe, a MÁLLERD-nél erdőgondnok-helyettes lett, üzemi főtisztként.

A rákosista diktatúra bevezetése után behívták a Csákvári Erdőgazdaság központjába, s elé tették káderlapját, amelyen az alábbi állt: „klerikális befolyás alatt álló, m egbízhatatlan." Visz- szam inősítették brigádvezetővé, és áthelyezték Pusztavámra. Pontosan egy évig volt itt brigádvezető. M inden nap gyalog járt át Pusztavám ra, amihez át kellett mennie a Vértesen: hajnalban indult és késő este tért haza. Egy év után visszakerült Csákbe- rénybe, ahol erdőm űvelési előadó, erdészetvezető-helyettes, majd erdészetvezető lett.

Az ötvenes évektől kezdve a nevéhez kapcsolódik Csákberény körzetében kb. 200 ha kopárfásítás és Zámolyon, M agyaralm áson kb. 300 ha új erdő telepítése, az egyéb m unkák mellett. 1970-ben a Csákberényi Erdészetet feloszlatták, így szolgálatának utolsó tíz hónapját m űszaki vezetőként töltötte a Csákvári Erdészetnél, 1971-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Nem sokkal 62. életévének betöltése után halt meg.

Nagyon fájt neki, hogy szenvedélyét, a vadászatot - amely családi hagyom ánynak is szám ított - 1948-tól 1957-ig nem gyakorolhatta, m ert - m int akkoriban az erdészek többségét - nem tarto tták elég m egbízhatónak ahhoz, hogy fegyvert tartson.

Az erdész-vadász dinasztia harm adik generációs tagja a bevezetőben em lített vendéglátónk, legifjabb Právetz A n ta l 1946. június 26-án, Sőréden született (szülei ide költöztek, amikor csákberényi otthonuk akna- és ágyútűzben romba dőlt). Az általános iskola befejezése és az egyéves előgyakornoki idő tetelte után 1961-1965 között végezte el a soproni erdészeti technikumot, jeles eredm énnyel. Ezután 1966-1971 között a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem erdőm érnöki karának hallgatója volt. D iplom atervében igen összetett és újszerű feladatot oldott meg: a Tatai Állami G azdaság vadászterülete alaptérképének, talajtérképének, vadgazdálkodási adottságainak értékelését. 1971-ben került erdőm ém ökként a Csákvári Erdészethez, ahol egy évig gépesítési, két évig erdőm űvelési m űszaki vezető volt, majd 1974-től - több m int húsz éve - ő az erdészet vezetője.

154

Ha utánaszám olunk: id. Právetz A ntalnak 50 éves, ifj. Právetz A ntalnak 43 éves, az erdőm érnök legifjabb Právetz Antalnak eddig 24 éves erdészeti szolgálata volt. Ez összesen 117 év. Ennyit szolgáltak tehát és ebből 5 év kivételével a Vértesben.

A csákvári erdészetvezetőt terveiről is kérdeztük. Elm ondta, hogy szeretne a Vértesben m egöregedni, ahol m ár nagyapja, édesapja is m unkálkodott, hiszen m inden szállal ide kötődik, s örül, hogy folytathatja az elődei által m egkezdett m unkát. Mint m egtudtuk, kisebbik fia is érdeklődik az erdészet és a vadászat iránt, így valószínűleg újabb erdésszel gyarapodik a Právetz-dinasztia, s az elődök nyom dokain járva szolgálja majd az erdőt, itt, a Vértes déli oldalán.

155

ALERDÉSZ- SZAKB1Z0NYITVÁNY.

j < S m y d /i J fo ita l-... kizügl**

megyében— év _____& y Q t / C f 7 t - hó —. ,9. t—napján született, tanulmányaitaz ip.SO j f p Vf, tanévben a ..........m. kir. erdőSn és vadári iskolában, továbbá

az 1 9 . I tf.b k - .- és 1 9_Z..J1 9 __ tanévekben a ........

aJerdést-szakiskolában szabályszerűen befejezte és as előirt vizsgákat letette. A z erdészeti és vadászatgazdasági szakismeretekből éspedig:

„az erdSmüveléstan és az erdővédelemtan alapelemei“ . tantárgybál " „az erdfígazdusdgi üzemtan elemei" . ' . . tantárgyból

a ,,vaddszatgazdaság és vadászattan (fegyvertan)n . tantárgyból

az „ erdészeti, vadászati és egyéb törvények él rendeletek** tantárgyból a ,,védelmi szolgálattan‘

érdemjegyet érdemelt.Amidőn ezt alulírottak tanuntjuk, tudtára adjuk mindazoknak, akiket illet, hogy

. ~ —_T; ........... alerdétz az T9 3 J. évi IV . törvénycikkben meghatározott

erdőgazdasági segédszolgálat, a vadászatgazdasági segédszolgálat, valamint a vadászati törvényes

rendelkezéseknek megfelelő vadőri szolgálat törvényszerű ellátására képesített.J U ti 1 .... 1 9 Ü.L — évi ■

A vizsgáló hiuottság nevében:

tantárgyból \~rr.Á' . -

Magaviselete volt.

156

^ m i ^ ) i t+ r i J i / r t í " i i f r > y t 4r± % ^ n tv í^^ Aj+M a+%.'f j S ^ Í ^ O l ^ ^ 'j+ ftl/W - , f*-f% t ío l^ -Í^ A r y , ' S t /l r i

A Ap4U*~iL e j%£*4*^4 f, Í+//44+ 4^, i e^ri Ar4^£d*J»[ ^r4+ ?p 1+vaJ ^

4->frKjn 'k* +~r já-A4<+. 4o\

h 4*1*. t*f ' "u/a*, h J /,” &**

^ t \ / j i fejér o \ ( f /

4 C ^ I

157

tt M r/9Y3

szám.

ESKÜBIZONYITVÁNY.____ p r a 7 e t z ._A n t a l ___________alerdész W M í í t í t o «*» -C.5.4kt>fir.ény....

községben városban _______ -4—®„F......................................... . vámügyiben az év

____ hó ___3.*_ napján született, az _«L3^tei:gj0jni.-A l«i?dé«B ___________

._aíflkifl]cQla____________ ____ _______ ____________elvégzése után az alerdészi WUDttLiszakvizsgabizonyitványt .-Easjfcpxgajn.____ ___ — n

az lS 3-6^_ év . J u n i u 8 — .......... ........hó . . .2 o jiapjdn szerezte meg és az erdőgazdasági

segédszolgálat egyéb törvényes feltételeinek is megfelel, ............ ................. vár

megye közigazgatási bizottsága gazdasági albizottságának a b é k é » c s a b a —.........- i kőzigaz-3 6 0 9

gatási kirendeltség vezetőjének j.£ 4 -3 - - számú véghatározatával esküre bocsáttatván, az

1935 . évi IV . törvénycikk j l . §-ának b.) pontjában előirt hatásági esküt az

.jM l-itte ,__________ hó „ l . _ napján letette.

Érmek hiteléül a pecsétemmel és aláírásommal ellátott ezt az eskübizonyitványt részére

kiszolgáltattam.

A hatósági eskü alapján fentnevezett mint *--B41cé«-oe*.ba-i

• ___ iU ü re l -á s é g . .- - ......... ......... alkalmazottja a ____ _s~........................................ ........ vármegye

közigazgatási kirendeltség területén _ _ k é.Q £ .9 f t ilSi.. . . ...................................... községe, határá

ban fekvő erdőgazdaság szolgálata körül, illetőleg ennek a szolgálati viszonynak megszűnése

esetében a túloldalon feltüntetett alkalmazásában az 1935 :TV. t.-c. 33. §-ában megállapított

jogokkal van felruházva.

Békéaca abaA____ ; I94j , jullu* ... hó .X ^ .-n .

158

Eskü-igazolvány.

J £ j * . P B A I 1 f Z .........A.B. X .á Jf .

az J 9 * 5 é r i J u l i l i e ____ nH *n3

a la tt kelt 'm,r,,r.,r,. _______k.

....................................................... ....................... a i alulírott napon és helyen a következő

hivatali esküt tette le:

„Én 1*1+ _ J? _ ü A f I f J ....... & JT9..A ..* ....................... .................

esküszöm a m indentudó és m indenható Istenre, hogy M agyarországhoz, annak

alkotm ányához és M agyarország K orm ányzójához h ű leszek, M agyarország törvé

nyeit és törvényes szokásait, valam int a z alkotm ányos korm ány rendeleteit meg

á r to m , hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titko t megőrzőm

és hivat',-1' k/ilelpss^rrain'^ * m és lelkiismeretesen teljesítem. Isten engem

úgy segéljen!ft

Kelt B t s f i t é n g i a...., ljM évi .. hó *> -* n .

U v ca»kl*»röar«£««ftóosoa 1 m

űrd61ga«ga*ö

Tk»« — 114.

159

7 741 /1943

160

Agr0 rosziMEZOGAZDASAGI KISGEP-és ALKATRÉSZ

SZAKÜZLET— SZAKMŰHELY

CSAPÁGY-CSAVARSZAKÜZLET

Cím: 5300 Karcag, Kórház u. 10. Telefon: (59)311-651

OROSZI IMREokleveles mezőgazdasági gépészmérnök, magánvállalkozó

erdészettörténeti közlemények xix.epa.niif.hu/02400/02451/00034/pdf/epa02451...szakvizsga...

Documents