ÉRZELEMEMÓCIÓ

Definíciók A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő

szubjektív viszonyt fejezi ki. Színezi élményeinket, kísérő jelenség. Átélt tendencia valami felé illetve

valamitől, amit az egyén intuitíve jónak hasznosnak, illetve rossznak károsnak értékel. (Arnold, 1963)

Motiváció és Emóció kapcsolata:Movere = mozgatni (latin)Az érzelem tehát egyrészt drive, de mindig

megjelenik, mint egy vegetatív reakció is.Történeti előzmények: Wundt –élményszínezet (kellemes –

kellemetlen) Darvin –a kifejező mozgások adaptív

funkciója Cannon(1927) – központi idegrendszeri

történés (talamusz ?)

Főbb elméletek;James – LangeAktivációs elméletek(Cannon-Bard, 1927,

Lindsley, 1951.)Kéttényezős elmélet (Schachter – Singer,

1962.)Kognitív kiértékelés elmélet (Lazarus, 1993)

érzelem

inger arousal észlelése

James(1884.amerikai)-Lange(1885.dán) érzelemelméletete

ingerszubkortikális agyi területek

autonóm arousal

emocionális élmény az

agykéregben

Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete

Lindsley(1951) talamusz helyett hipotalamikus részek, limbikus r.

inger

más információk

az arousal más forrásai

az inger kognitív

értelmezése Melyik

érzelem?

autonóm arousal

intenzitásÉRZELEM

Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete

kiváltó esemény

vegetatív arousal

kognitív kiértékelés

érzelem- kifejezés

észlelt arousal

érzelmi vélekedés

észlelt kifejezés

átélt érzelem

Az érzelmi élmény összetevői

optimális szint

növekvő éberség

mélyalvás

Alacsony Magas

növekvő emocionális zavartság

az ébredés pontja

szervezetlenség

TELJE

SÍT

MÉN

Y

AROUSALSZINT

Az emocionális aroussal és a teljesítmény

Az érzelmi intelligencia tulajdonság alapú modellje(Goleman 1997): A saját érzelmeink pontos és tudatos

észlelése és monitorozása. A saját érzelmeink módosítása és

elfogadható kifejezése. Mások érzelmeinek pontos észlelése

és az azokra való válaszadás. A társas viszonyok sikeres

kezelésének képessége. Az érzelmek fókuszálása a kitűzött

célra, ami magában foglalja a késleltetett jutalmat és az indulatok adaptív áthelyezését és kanalizálását.

Salovey és Mayer képesség alapú modellje (1990-1997):

Az érzelem észlelése, értékelése és kifejezése

A gondolkodás érzelmi serkentése Az érzelmi információ megértése,

elemzése, az érzelmi tudás felhasználása Az érzelem szabályozása Részletesebben ábrázolva:

Érzelmi intelligencia

III. érzelmi megértés

II. érzelmi integráció

IV. érzelmi szabályozás

I. érzelmi percepció

A gondolatok támogatják az

érzelmi, in-tellektuális és sze-mélyes növekedést

Az irányítás ösztönzi az

érzések iránti nyitottságot

Az érzelmeket érzékeljük és azok

a kogníciót automatikusan befolyásolják

Az érzelmekre és az

érzelemmel kap-csolatos informá-cióra figyelünk

Az érzelem vele-járóit az érzéstől a jelentésig figye-lembe vesszük

Az érzelmeket észleljük

és kifejezzük

Az érzelmek a kognitív

rendszerbe, mint észrevett és befolyást

gyakorló jelzések lépnek be

A kapcsolatra vo-natkozó érzelmi jel-

zéseket megértjük a-zok interaktív és idő-

beli velejáróival együtt

Az agresszióEtológiai fogalomként kezelték az

agressziót: Konrad Lorenz (1903-1989) Nikolaas Timbergen (1907-1988) Csányi Vilmos (1999)

Összesen hét fajta agressziót különíthetünk el az állatoknál,

zsákmányszerző agresszió, mely mögött általában nincsen indulat, háziállatoknál éppúgy megfigyelhető.

a hímek agressziója a nőstények megszerzéséért,

a sebzett állat agressziója, a félelem miatt bekövetkező agresszió (mint

a sarokba szorított patkány támadása), az anyai agresszió, a territoriális, azaz területvédő agresszió

(elsősorban halaknál végzett kutatások), a „csipkedési sorrend” (baromfiknál), mely

a csoporton belüli dominanciával áll összefüggésben.

Az agresszió biológiai okait kutatva rájöttek a tudósok, hogy a hipotalamusz speciális területeinek ingerlése agresszív, gyilkos viselkedést vált ki. A hipotalamusz ilyen irányú vizsgálatát már a múlt század 30-as éveiben, Hess svájci kutató elkezdte.

A pszichológusok majmokkal végzett kísérleteiben az agresszív válasz nem automatikus, számított a tapasztalat és a szociális hatás. Az embereknél a pszichosebészet hasonló eredményekre jutott.

Más kísérletek az emberi agresszió alapját a tesztoszteron hormon magas szintjével igyekeztek indokolni.

A másik alapvető – az agresszió mibenlétéről szóló – pszichológiai elmélet az agressziót tanult válaszként értelmezi. A szociális tanuláselmélet a megfigyeléses tanulás, a kognitív folyamatok jelentőségét hangsúlyozza.

A SZORONGÁSRÓLA SZORONGÁSRÓL::Az interakcionista megközelítésben többféle Az interakcionista megközelítésben többféle

szorongást értelmezhetünk:szorongást értelmezhetünk:általános szorongásosságáltalános szorongásosság, mint , mint

személyiségvonás (trait) személyiségvonás (trait) a tényleges szorongásos állapotota tényleges szorongásos állapotot (state) (state)

(Zuckerman 1976).(Zuckerman 1976).

teljesítményhelyzetekhez kötődő. teljesítményhelyzetekhez kötődő. teljesítmény, teljesítmény, vagy tesztszorongás.vagy tesztszorongás.

Tovább bontva a szorongásosságot, Tovább bontva a szorongásosságot, lehetnek emberek, akik lehetnek emberek, akik intellektuálisintellektuális, , megint mások talán megint mások talán motorosmotoros teljesítményhelyzetben vagy esetleg teljesítményhelyzetben vagy esetleg sajátos sajátos társas interakcióbantársas interakcióban mutatnak mutatnak fokozott szorongásosságot. fokozott szorongásosságot.

A vonás-helyzet interakciós elmélet A vonás-helyzet interakciós elmélet alapján tehát szükségszerűen alapján tehát szükségszerűen sokféle sokféle szorongásosság szorongásosság megkülönböztethetőmegkülönböztethető,, és és megkülönböztetendőmegkülönböztetendő..

A szorongás folyamatjellegű értelmezése:Kognitív kiértékelés elmélet:Arnold (1963) definíciója már erre utal.Lazarus (1993):Elsődleges kiértékelés: a személyes

jelentőség (fenyegető ártalom, vagy kihívás)

Másodlagos kiértékelés: okok (ki a felelős) és

lehetőségek az elhárításra, a megoldásra.

stresszteli környezet

kimerültség betegség

jelei

elhúzódó adaptáció

támadó vagy

menekülő viselkedés

alarm mozgósítás adaptáció

visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz

átmeneti adaptáció

ÉRZELMEK

Az érzelmek közvetítő szerepe a szervezet biológiai állapota és a viselkedés között

A szorongás és a megküzdés (coping) kapcsolataA szorongás dinamikájában elsődleges

értékelés során dől el, hogy az aktiváló feltételekhez az egyén jótékony vagy kártékony következményt társít. A következő értékelési szakasz, hogy amennyiben negatív következmény elvárás van, akkor lehetséges-e egyáltalán a negatív következmény elhárítása. A második szakaszban dől el, hogy az elsődleges veszélyérzet átértékelődik-e kedvező következményelvárássá, vagy rögzül a szorongásos állapot, ami az inkompetencia, a tehetetlenség érzésével, a kognitív interferencia révén, a teljesítmény romlását eredményezi. Oláh (1993).

A megküzdés modelljei

Pszichoanalitikus teóriákÁllatpszichológiai modell (Levin és Ursin, 1980 )Trait modellek (Byrne 1964) Kognitív tranzakcionalista coping modell (Lazarus, 1974)

A megküzdés jellemzői

Stone és Neale (1984): "megküzdésnek tekinthető minden olyan cselekvés vagy kognitív művelet, amelyet egy egyén tudatosan alkalmaz egy stresszteli szituáció kezelésére vagy az anticipált fenyegetés hatására keletkező feszültség feldolgozására".

Célirányos, szándékos, akaratlagos kognitív és viselkedéses erőfeszítés, amikor a személy úgy értékeli helyzetét, hogy az meghaladja aktuális forrását

A megküzdéses válaszok a stresszorra adott szándékos fizikai vagy mentális reakciók amelyek a környezetre és a belső állapot megváltoztatására irányulnak.

A Megküzdési Mód Preferencia kérdőív (Oláh, 1993)

80 tételes szituáció-reakció kérdőív4 fokú gyakorisági skála

Faktorok:

Probléma centrikus reagálás Támaszkeresés Feszültség kontroll Figyelem elterelés Emóció fókusz Emóció kiürítés Önbüntetés Belenyugvás

Paradigmaváltás a stresszkutatásban

Antonovsky – salutogenikus modell:a patológiás következmények vizsgálata helyett a

stresszelszembeni védelmet biztosító személyiségtényezőketkutassuk. Teóriák:kontrollképesség (Averill, 1973; Rothbaum, Weisz andSnyder 1982; Bryant 1989, Steptoe, 1989);tanult leleményesség (Rosenbaum (1988);keményen helytálló személyiség (Kobasa és Maddi, 1977);diszpozicionális optimizmus (Scheier és Carver 1983);koherencia érzés (Antonovsky (1979);éntudatosság (Fenigstein és mtsai (1975).

A Pszichológiai Immunrendszer (Oláh, 1993, 2005)

Megközelítő-monitorozó” „Mobilizáló-alkotó- végrehajtó” „Önszabályozó” alrendszer alrendszer alrendszer

Pozitív gondolkodás Kihívás és rugalmasság Szinkronképesség

Koherencia érzés Énhatékonyság érzés KitartásKontroll érzés Öntisztelet ImpulzuskontrollNövekedésérzés Leleményesség Érzelmi

kontrollTársas monitorozás Társas mobilizálás Ingerlékenység- képessége képessége

gátlás Szociális alkotóképesség

A kérdőív (Oláh, 1997) 80 kérdés 4 fokú skála (Mennyire jellemző rám) 16 faktor