M A G Y A RK U R Í RMDCcxcvm-dik

E S Z T E N D Ő R E .

D, DECSY SÁMUELÉ S

PANCZEL \4NIELÁ L T A L

ÍV, FERTÁLY ESZTENDŐ.

B É T S B E tí.

l 7 9 8.

Nro. 27.A ' F E L S . R. T S Á S Z A R N A K É S A . K I R Á L Y N A K

K E G Y E L M E S E N G E D E L M É B Ö L .

K ölt Bétsben Octobernek 2-dik napján 1 ’/gS-ik efztcndöben.

Német Orfzág.

H o g y , nem tudatik mitsoda indító o k b ó l, riá- síjOn síirgcfsék a ’ Raítadú Congrefsuson lévő Fran- czia miniíierek a ’ békefségnek helyre állita iását, tsak abból is ki tettzik, h o g y ázoh váltízo id io z , a’ mellyet September 14-ikén a’ Német Depucatió- hoz küldöttek, a’ következett napon e g y ni ííl iá lagafztottak, és küldöttek, m ellynek következendő foglalatja v a g y o n :

„A zo n második Jegyzésnek tárgya, m ellyet a ’ Cs. Plenipotentiarius Mimíter által, a ’ Fr. Minifte- reknek küldött a ’ Német D e p u ta tio , egyenesen a ’ Rénus jobb partyán lévő Franczia hadi seregek- se k viffza vonattatásokat érdekli. Á rra kérik a?-

D 4

alább írtak a ’ Német D e p u ta tíó t , esmérjck m eg azon gyakorta említett ig afságot, hogy a' Fr. Di- r^ctorium mindenkor fzivessen óhajtotta a’ békeísé- g e t , és a ’ két Státus közt való kőltsönos meg en- gefzteltetéft, és azt is, h o g y azon előre tett fziík- séges rendelések, m ellyek a ’ dolgoknak jelenvaló mivoltából, és a 1 tölle nem függő történeteknek bi­zonytalanságából fzárm a zh atn ak , netsak meg ke- vesittefsenek, hanem egéfzlen meg í'ziinnyenek.

„K étség kivül m aga is által láttya azt a’ Né­met D e p u t a t ió , h o g y azon k iv á n s á g a , a ’ m ellyet moftan ismét meg újított, még idő előtt való lé­gyen; h o g y a’ katona pofztokát a’ békefség’ tökél- letefségre való m en etek ig el hagyni nem lehet, és h o g y még m ód semmi főbenjáró ok nintsen arra, h o g y a’ Fr. Respublikának trupjai mingyárt ál­t a l költözzenek a* Rénuson. — Ezen valoságos és helyes meg jegyzéseknek újabbi említésével azon hamifsan költött, és a’ Respublika ellenségei által mindenütt ki fzórattatott hirt is, mellyben a ’ Fr. se- regek a ’ demarcatiónális íineát meg rontani mon­dattatnak, meg czáfollyák az alább írtak. — V i ­lágosan, és e g y átallyában elleue mondanak a ’ Fr. Minifterek ezen hamis hírnek, ’ s b izo n yo fsáte fzik arról a’ Német D e p utatiót, h o g y a’ két réfzről m eg határozott Íineát soha által nem hágták a’ Fr. seregek. „

„ E z e n , és az ehez hasonló példák tanúságára lehetnek a ’ Német DepUtatiónak, h o g y azoktól a ’ fe­lette nagyozott, v a g y egéfzlén hamis hírektől, a’ m e lly ek jövendőben tsak azért terjefztetnek ki, h o g y annál inkább ingereljenek másokat, magát meg óltalm azza , és a’ közönséges figjelmetefségre néz­ve , minden ellenséges planumok alól magát ki vony- nya. A k árk i is tudhattya azt, h o g y mindenkor vala- m elly rolTzal v a g y o n a ’ háborús állapatból, a’ bé- kelséges állapatba v a ló által menetel öfzve k ö t­tetve , és h o g y ez az által menetel fzerentsés és sebes légyen, nem fiigggött az alább Írtaktól. —« M in d jobban jobban meg fog arról a’ Német D e-

pirtatio gyöze ttn i, h o g v soha sem munkalódik az ember h a th a to s á b a n a’ nemzeteknek könnyebbite- téseken , és fzerentséjeken, mint midőn a’ háború tsapásait hirtelen való békefséggel meg előzi. —« A ’ N ém et Deputatió akaratyától függ azon her- czegek és Német Orfzági lakosok kívánságának, a’ kik fziv fzakadva ohajtyák a’ békefséget, bé-tely. lyesitetese. — És akkor ofztán mind a ’ két réfz- röl való panafzoknak okai meg fzü n n ek , és az el múlt gonofzaknak érzését egéfzíeri el fogja felejtet, ni a’ tsendes és állandó boldogsággal való élés. Raftadtban Fructidornak 2$-ik ( Septernbér 14~ik) nap­ján, a > Fr. Respublikának 6-ik efztendejében.. “

Bonnier. Jean Debrie. Robcrj««t.

Franczia Respublika.

Savary polgár, azon Franczia fregat ofztály- nak kórniányozója, a’ mellyen az Irrlándiába ki ízdllott Fr. seregeket oda vitte, onnan fzerentsé- sen vilTza térven Bourdeauba, illyetén foglalatú le­velet irt a ’ tengeri dolgokra ügyelő Fr. Minifter- n e k : „ ö rö m m e l jelentem , úgymond , Irlándiából lett villza jövetelemet, a’ reám bízatott truppokat minden vefzély nélkül ki tettem a ’ Kilkuméni kikö­tő helybe. — Katonáink írlandiába lett ki fzál- lásoknak alkalmatofságával mutatott jó indulatjo- k a t , és buzgoságokat nem ditsirhetem elegendő­képen. — Fructidornak 6-ikán (Auguítus 23-ikán) meg támadta General Humbert az ellenséget, és más nap tovább n y o m u lt ; és én tsak azért jöt* tem v i l l z a , m ivel az ellenkező időtől tartottam.— E l indulásom előtt 1500 Irlándusok adták m a­gokat katonáink m e llé , nem meflze 20 ezeren. várták őket ’s. a ’ t,

Bonaparte fő Vezérnek E gyip to m ba lett b á meneteléről, a ’ 144 k Anguftusi gyüllésben tudósí­totta az 500-ak T an á tsá t a’ Directorium, és azon költőt okokat is elehhordótta, a’ mellyek ezen dolog­nak eízközlésére inditptták a’ í r. N e m z e t e t S z ű k -

4i<S

seg v o l t , úgymond, a’ Franczia Nemzetnek a ’ F é ­nyes Portának, es az el n yom attatott Egyiptomi lakosoknak ügyét fel fogni, ’s érettek boílzút ál- láüi a kegyetlen JBeyokon.

a ' -Mawmelukok, az a z , a1 kereí'ztény vallasbol á ’ mahometánabá által ment e m b e rek , 40 eíztendőktől fo g v a nagyon kegyetlenkedtek azon Francziák elleti, á ’ kik a* Fényes Pártával való rtieg egyezés ereje mellett Egyiptom ban le teleped­tek , i'7Óp-ik efztendőtől fogva., a ’ midőn yllibey a ’ Fényes Porta ellen partot ütött, meg kettőztet­e k ellenek való kegyetlenségeket. — L é g gonofzab- b a a viselte magát ellenek Mourad Bey , sokat töm- löczö k ré kánya’tván közzülök. A ’ Fényes Porta m a g a közbe való vetése után meg fzüntek ugyan a ’ magános Személyekkel való rolTzúl bánástól, de a ’ Fr. N em zet boíTzontatásában semmit sem h a g y ­tak alább,' Rosettg varasában a’ Franczia Consul ablakjait bé verték, magára pedig reá lőttek. — A m ú ltD ccem b. 10-ike'n világosan ki mondotta az Alexandriai harm inczados, hogy annak, a ’ ki az ö‘ ura jufsáit lég kifsebben is meg sérti, a k á r C o n -' sül , akár más légyen a z !, 500-at v^ret a’ talpá­ra. (E z a.’ büntetés módja Szokásban v a g y o n a’ Mahom^tanúsokná!.) És igy, a’ Francziák’ Szemé­lyeikben meg sértetődt^k a ’ Nemzeteknek törvé­nyei. — - M agának a’ Fényes Portának sem hatalma, sem tekintete- nem volt elegendő a\ Brittusók in-

§ értéséből végbe vitetett igafságtálanságoknak meg üntetésére, kővetkezésképen kénteleii volt a’ Fr.

R espublika a ’ . Londoni Kabinét zsóldjában lévő "firanausokat meg büntetni. — MeJsidornaH i^-ikdn4 (július első napján.) ment A lexandria és Rosette a lá a* Fr" ármacfiá, a ’ h ová bé is b'otsáttatotL — Tkcermiddmak 5 .ikén (Julius g«-ikán.)'- Kairót is el foglalta. — iílyenképen azon áldott főidet, holott e’ v ilá g 4.. réfséaek minden gyümőltsei bőven'teremnek3 iiem fogják azon Tirannusok többe rongálni. “

„ T a l á n azt ve ti valaki Szemünkre: Miért nen; •izsntüák előre nékiek h a d i t * Kiöek ‘ kellett volna'

SBSSSSHS 4*7

Iiadat izenui ? A 7 Fényes Portának e’ ? Ne$n ezen fzövetséges' barátunk, hanem a ’ kegyetlen E g y ip to ­mi Beyok ellen indítottunk mi hadat, a ’ haramiá­k a t pedig minden előre való had izenés nélkül kel­lett meg. zabolázni. — A z ezeken ve tt gyözede- lem álnál Anglián is diadalm askodtunk» elegendő., elégtétetelt nyer a’ Fr. R esp ub lik a, boíTzút fog az el nyomatott Egyiptom beli lakosokért á l la n i , és azok a fzegény földm ivesek , a ’ kiket véres verej- tekkel keresett kenyerektől a’ Barbarusok eröfza- kosan meg fofztottak , ízorgalmatofságoknak ele­gendő gyümöltsíjit fogják epnekutáona ízedjú. ’tu a. t. “

Ezen alkalmatofsággal a’ T u lon i flottának ,_Alexandria és Roscttc közt, Janison Ánglus A d m i­rális által lett öl'zve töret.tetéséröl, i$ emlékezett a’ Pirectorium az 500-ak T anátsához küldött jelenté­sében, de tsak rövideden, és következendőképen:

„ A ’ Bruys Admirális korm ánya alatt volt Tu- loni flottát, a ’ m elly az E gyip to m i tenger partok; me.llett, Bckicr alatt, vas matskákoo állQtt, és a ’ viííza térésre k.éfzült, meg táfnadván, az apt mind; hajói f iá m á v a l, mind hajó seregével íeUU haiar dó Anglus flotta, rendkívül való e r ő v e l, és erői-, ködéfsel hadakoztak egymás ellen. A ’ tsafa, alatt, a z Admiralisi hajó meg égettetett, k ét.vagy három hajó el sullyefzteteti, néhány Franczia. és Anglus hajók arbocz fáikat, el veíjstvén, a’ tenger parthoz tsapattak, néhány Fr. hajók minden vitorláiktól meg fol'ztatván, hová lettek, nem tudatik.,, — ’a

A ’ i,5-iA j$t-ptemberi iVu'isi, oíl'iciális újság levél,; a’ Redacteur , egyfzersmind örömet, és fzomorúsá-, got gerjefztett a’ Publicum füvében. — Ö r ö m e t i W naparte fö Vezérnek E g yip to m b a lett fzerentsés bé menetelén — fzomorúságot a ’ T ulon i flottának Á n ­glus flotta által lett öl'zve töretésén. — Az, utóisób, ról való hirt qgy Franczia hajó vitte meg JVfáltába, 4.’ mellyen sok sebes, 3jjan,tzja,. katonák v o l t a k , —

M i i Qlafz Orfzági k ik ö tő , he lyikb e a is mentenek

h é az el fzélefztetett Fr. hajók közzül néhányat?;,— M ás Párisi Zsurnálok arról is teliznek emlékeze­tet , h o g y ellent akartak u gya n állani az E g yip to ­m i B ejo k Bonaparte fö vezérnek , de azok ö általa m eg veretettek, a’ kik boflzút akarván magokért állani, valakit elő utói értek azEu ropai kerefztények, és a ’ F ranczia m atrózok közzül, mindeniket meg öl­t é k , ’s a* Lybiai pufztaságba vonták magokat.

A z o n Proclam atiót, a v a g y hirdetményt is közöl- hettyük már Érd. Olvásóinkal, a’ mellyet Egyiptom­ba v a ló bé menetelekor Bonaparte fó Vezér arabs n yelven közönségefsé tétetett, és a’ melly a’ fellyebb m eg Írtakkal sokakban meg e g y e z , ’s ekképen v a ­gyon,

, ,A ’ kegyelm es és könyörülő Iften nevében, a ’ kinél több és hatalm asabb nintsen. Végtére el ér­kezett az a’ fzempillantás , a’ mellyben meg érdem­lett jutalmat vefznek azért az Egyiptom i B ey ok , h o g y ők idegenek lévén, Georgiának hegyei közzül ide bé rontottak, ezen szép földet meg undokitot- ták , a’ Franczia nemzettel kegyetlenül bántak, és sokféleképen ak ad á lyo zta ttá k ^nnak kereskedését, •— Bonaparte, a! F ran czia Respublika Generálja ide jött, és a’ fzabadtságnak alkotmányát m agával el hozta. — Itt va g yo n Bonaparte, és kezébe a d ­t a nékie a’ Beyokat a ’ m in den ható; ö fog az ö uralkodásoknak véget vetni. — E gyip tom lakosai! H o g y h a azt fogják a ’ F ranczia Nemzet ellenségei jjékték mondani, h o g y ök a’ ti valláítokat akarják fii ro n ta n i, ne hidjetek nékiek , hanem legyetek Tneg gyözettetve a r r ó l , h o g y az valóságos hazu g­ság. — Azért jöttek ök, h o g y a ’ Tirannusok kezek­b ő l ki fzabaditsák az ej nyomattattakat- — Sőt, a ’ Beyoknál fzivesebben tifztelik a’ F ran cziák az Iftent, a z Ő Prófétáját, és az AlkóránU — Semmi fzemély- beli tekintet nintsen az Iften előtt — mindnyájan e g y form ák vagyu nk ő előtte, egyedül az értelem, taleotom, és tudom ány téliét az emberek közt kü- l jjm bséget} és mivel 4’ Beyok meg nem külömböz^

4*9tették m agokat azon tulajdonságok á l t a l , semmi jufsok nem lehet nékiek az uralkodáshoz. — M ég is ók a ’ földnek , a ’ fzép rab leányoknak , a ’ dé­rék p a rip á k n a k , és betses hajlékoknak uraik. — Ú g y de ki adta azokat nékiek? A ’ n agy Próféta e’ ? Mutafsák meg azokhoz való igaz ju fso k a t! Igaz és könyörülő a ’ Felséges Iften, és a z ta k a rja , hogy a ’ lég alábbvaló Egyiptom i lakos is betsülletre és tií'ztefségre lépheísen. — E z az ennekelötte igen népes és virágzó Orí'zág, egyedül a’ Beyok kegyet­len uralkodása és fösvénysége miatt pufztúlt el. — Ennekutánna a ’ meíTze látó és tudós férjfiak fo g ­ják azt bátorságoísá és boldoggá tenni. — A ’ Fran- cziák a’ valoságos Muzulmánok. Nem régiben is ók rontották le Rómában a’ P á p a Uralkodó ízék­jét , a’ ki t. i. a’ Mahomet követői ellen a1 Ke- refztényeket fel ingerlette. Onnan M álta ellen mentek, és azokat a ’ hitetleneket, a ’ kik a ’ M u zu l. manók ellen való örökös hadakozásra m agokat Iltentől kuldettetleknek lenni mondották, onnan ki űzték. — Eleitől fogva, és minden alkalmatofságok bán a ’ T ö r ö k Csáfzar lég igazabb, ’s lég fzivesebb baratjainak lenni mutatták magokat a’ F r a n c z iá k , és úgy nézték annak ellenségeit, mint a’ magokéit.— Annakokáért örökké tartó légyen a’ Szultán ha­talma , a ’ mi ellenségeinknek az Egyiptom i Beyok- n a k , a ’ kik a ’ magok fösvénységeknek meg eny­hítésére mindenkor engedetlenséggel viseltettek sl Szultán ellen , ’s annak birodalma alól magokat ki húzni i^yekeztenek, halál és semmivé való tétel lé­gyen a jutalmok. — A ’ hozzánk ragafzkodó E- gyiptombelieknek jó lefzen a’ dolgok; azoknak sem íefzen semmi sertödések, a’ kik honnyaikban tsen- desen meg maradnak, és sem velünk, sem ellenünk semmit netn miveinek , hanem jó fzándékunkról meg gyözettetvén, magokat alánk fogják vetni. — Ellenben fzörnyii boffzuálías fogja azokat követni, a’ kik fegyveres kézzel segíteni meresztik a ’ * B a joka t; minden könyörületefség knélkül ki irtat- íatik azoknak nemzetségek.,.

4*0 ÍBES5SE5

Rzen hirdetményhez a’ következendő czikke* l y e k is ragafztattak. ;) Minden helységeknek lako- 5 Í , a' mellyek három óránira feküfznek azon kör­nyékektől , a ’ mellyekeo által marsirozni kell a’ F r a n c iiá k n a k , három n&vezetes lakolt tartoznak Bonaparte Vezérhez külden i, a ’ kik által tudni­illik ó te t, magolj engedeltnefségéröl bizonyofsa te-’ g y é k , ’s annak gyilvá n való bizonyságába függefz* Izék ki a’ Fr. vitorlát, a’ m e ll/ hármas fzinü , u. uí, kék, fejér, és veres. — 2) A z á\ helység; m ely­nek lakpsi ellenségesképen fogják magokat a ’ F ras- cziák eránt viselni, meg gyújt„atik.— 3). A ’ 'm e lly helységek m agokat a’ Fraucziák alá veténdik , a’ Ij>, nemzeti vitorla mellé, a’ TTörök vitorlát is. füg- geílzék k i , m ivelhogy a’ Fényes Porta, m elly örök­ké állandó m arad jo n, l<?g fzivese’ijb barátja a’ Fr- Respublikának. — 4). A ’ . Sckeixek , és a' faluknak, ’s várasoknak Élöjáróik tartoznak a ’ B eyoknak min­den kerületben lévő jóí’zágaikat, birói hatalom, és petsét alá tenni, és úgy v ig y á z n i, hogy lég kis- sebb se veflzék el azok közzül. — 5̂ ). Minden kö­zönséges hivatalba helyheztetettf&emelye.k, Úgymint a ' Scheixek, Cadisok,és Imánok, a’ a z az, Gond-' viselők , b ír á k , és papok , tovább^ is folytafsák ^ddig viselt hivataljaikat, imádkozzanak a’ mosék- bcn , ’s minden illeni tisztelethez tartozó dolgokat* vigyenek v é g b e ; egyéb aránt maradjanak hon- n y a i k b a , ’s ísendefsen viseljék magokat.. Egyiptom-, aak, mindjén lakosi kötelesek a.’ mindenhatót álda- í j i , és a’ Beyoknak ki irtatágokra segedelmet kér­ni. Öregbítse az literi, az Ozmamu Szultán ditsös- ségét, igazgafsa a ’ Fr. ármád.iát, éreztefse meg a’ . M ám melu kok kai maga hatalmái;; ’s djtsöittse meg,, az E cyip to m b e li lakosoknak sorsát, ’s a. t.

Htilvétziai Respublika.

j Í*- Franczia és llelvét.ziai Respublikxík ká%t kö­tött.. altiéntzia c.zikksiyeine/í további f-nrtasása :

ík C zikkely: A ’ Fran czia R e ^ ^ b itk a , déli

N é m e ti és Olafz Orfzág közt leendő kereskedés­beli egyefségének fel állítására nézve, két kereske­dő és tábori utak kéfzittessenek, az egyik Helvé- cziának éfzáki réfzén kerefztiil, a ’ Rénus mellett fe lfe lé , a ’ Bodcftzé (Lacus Bodamicus) napnyu^oti és déli partyainak mentéhen; a ’ másik G-eneyatol fo g va a’ Mont-Blanki Ofztályon a v a g y Szab au dián, és-a’ W allésiai respublikátskán kereíztiil, a ’ Císal- pina Respublika határjáig, egyenes liaeában. Mifi' den tartomány maga költségen építse m aga liauírjaki az utakat.

6 -ik C z i k k e l y A z is meg határoztatok, h o g y a’ két Respublika közt leendő haj.oká?ásnak (‘/éle­sebben való' ki terjefztctéíére, minden tartomány tegye meg a’ fzükséges rendeléseket, és m unkákat, h o g y ezek által a ’ GeneVai tenger, a v a g y inkább, tó, és alR/nus k ö z t , és Genevától fo g v a a’ Rhoda- nus folyó víz hajókazható réCce közt egyesség le- heffen.

y-ik Czikkely: Arra kötelezi magát a ’ Fr. Rés pub." lika , h o g y a’ M eürtkei , Jurát e's M ontblanki, a v a g y Szabaudiai íóbányákból annyi fót fog a’ Hel- vécziai Respublikának eng e d n i, a ’ mennyire tsak fzüksége lefzen. — — Ezen fó , a ’ meílynek által vitetése, ideje, ’s h e ly e , lég alább minden 1'0-ik efztendöbén határoztattassék meg, az e’ végre ki kiildettétcndő Franczia és Helvétus polgárok által, azon árron fog a1 Helvétusoknak adattatni, a ’ mellyen magok a ’ Franczia lakosok vefzik , és ok se lefznek más különös vám és harminczad alá í jb r itt a t v a , han°m tsak az alá, a’ m elly alatt fo g ­nak magok a’ Francziák lenni.

8 ik Czikkely: Ahozképeft minden sóbeli reftan* tiairanézve, a’ mellyek ennekelótte Franczia Orfzág, és néhány Helvécziai Cántonok közt voltának , egéfzlen le mond a’ Helvécziai Respublika, és arra, kötelezi magat, hogy le g a l á b b 250 ezer mázsa sót' f o g a ’ Fr. sóbányákból efztendönként vásárlani.

9-ik C zikkely: A zok n ak a ’ F ran czia p o lg áro k ­nak, a ’ k x k a ’ H elvéc2iai R espublikát meg jánú'akar.-

j á k , illendő pafsus levelek légyen ; fzabad légyen azoknak ottan le telepedni, és minden törvények, kel nem ellenkező meíterséget gyakorlani; úgy mind* azáltal, hogy mind fzeméllyeik, mind birtokaik a’ Helvécziai törvényeknek és fzokásoknak alá légye. nek vettetve. — Hasonló, és azon feltételek mel- lett való jufsok légyen a ’ H elvétusoknak, valamint magában Fran cziaO rfzágban , ú gy a ’ Franczia Res­publikához tartozó örökségekben is.

ío. Czik. Minden fzem élyes, és a ’ törvényes fzékeknek segítségek nélkül el nem intéztethetd ü g y e k b e n , köteles lefzen a’ fel-peres az al-perest a z ö bírája eleibe idézn i, hanemha már annak- elötte ú gy egyezett volna meg a’ két fél egym ás­k ö zt , h o g y a ’ hol a ’ Contractus végbe ment, ugyan ottan folytattafsék az ö ügyök. — A ’ m elly per­nek ingatlan jófzág a’ tá r g y a , az azon helységbeli Elöjárok és Birák eleibe vitetödjék , a ’ hol azon igatlan jófzág fekfzik. — A z ollyan perek, a ’ mely - l y e k a ’ Helvécziában meg hóit Francziáknak öröksé­geik miatt, az ö maradékjaik közt támadhatnának, azon helység birai eleibe vitettefsenek, a’ mellyben a’ Fr. polgár lakott Franczia Orfzágban. — Hasonló­képen légyen a’ dolog a’ Franczia Orfzágban meg hóit Helvétus maradékjai közt tamadt perekben.

11. Czik. A ’ polgári ügyekben Franczia birák által hozatott végső sententziáknak Helvécziában kell végbe vitetődni. A ’ Helvétus birák által ho- zattatqtt végső szententziáknak pedig Franczia O r ­fzágban.

12. Czik. H o g yh a a’ Franczia Orfzágban birto­kos Franczia polgárok banquerotiroznak, azok a’ Jielvétus Creditorok, a ’ kik költsön adott pénzek íiyp othecaján ak , a v a g y zalogáijak bátorsága v é ­gett a ’ Fr. törvépyek alá adták magokat, a’ hy- pothecának rendi fzerént Fr. Orfzágban fognak ki fizettetni; a ’ Fr. Creditorok pedig, azon formali­tás fzerént, Helvécziában.

13. Czik. Minden criminális , Franczia , és Helvétus birák eleibe vitetett ügyekben , kötele-

Sek lefznefc a’ Helvétus tánuk, ha kivántatni fog , Franczia Orf/ágba menni, a ’ két N em zet által meg határoztatandó büntetés el kerülésére. — A z i l ly esetekben mind a* két T artom ánybeli K orm ány izék tartozik a ’ tanúnak pafsus levelet adni, és mind úti költségének, mind távol letele miatt fzenvedendő kárának ki potólása vegett illendő rendelélt ten­ni. —

14. Czik. M ind a’ két Respublika meg égy ez abban egymás közt, h o g y sem az egyik, sem a’ má­sik nemzetbeli emigránsoknak, és fzámkivetésbe kül. delieknek helyet nem fog adni maga közt. — T o v á b ­b á arra kötelezik m agokat,hogy azokat,a’ kik v a g y a’ Statusnak belső és külső bátorsága ellen való ölzve esküvés , V a g y gyilkofság, v a g y méreg adás, v a g y égetés, v a g y az örök levelek meg ham isítások, v a g y erőízakkal öfzve kaptsolt tolvajságok miatt birák eleibe idéztették ’s meg győzetteltek, a’ lég első kérésre ki fogják egymasnak adni. E ’ mel­lett az egyik tartományban el lopatott, és a’ m á­sikban le tétetett jói’zágokat is ki fogják egymás­nak botsátani.

15. Czik. Minden haladék nélkül egy kőltsö- ttös hafznú kereskedésbeli T r a k ta állítódjék fel a ’ két nemzet közt. A dd ig is pedig mind a ’ két Nem­zetbeli kereskedőknek azon kereskedésbeli jufsok és fzabadtságok l é g y e n , a ’ m ellyel élnek a ’ lég baratságosabb nemzetek.

Kél'zittetett, és kéz alá iráfsal is meg erófsite- tett Párisbun Fructidornak 2-ik napján ( A u g . 19- ikén) i79S-efztendőben,

OlasZ Örfzdg. •

A ’ Cisalpina Respublikában történt változáso­kat hoJfzasan elő adják a * Majlandi le v e le k , a’ mellyekről minthogy már a ’ a ’ M agy ar Kurir is értekezett, tsak a ’ nevezetesebb környülállásokat fogja Érd, O lvasóival közleni.

Mihekutánna a ’ Confiitutiónalis Klubok, Síugn Jtus q-vkén, hirtelen, ’s fegyveres kézzel bé zarattat- tak, és éjjel a ’ házak is ineg visgáltattak vólna, a’ N a g y Tánátsnak gó-ik Augujtu'si gyüllésében arra serkéngette Salvioní Nemzeti képviselő m aga hiva­talbeli társait, h o g y ne fengedjék a’ Nemzet, és a’ Bonaparte kezeiből vett Cönftitutiót meg sértetni. HoíTzas és mérges befzédje után azt javaslotta^ h o g y lég ottan tetetödjék áz eránt a’ Direktórium­nak jelentés, és még azon gyiillésben kéretefsék vá- laí'z azon indító o k o k ró l, a’ mellyek áz el múlt na­pon történt változásokra alkalmatofságot fzolgál- tattak , a’ mellyre reá álván a’ nagy T anáts, azon­nal el is kéfzittetett j ’s által küldetett a’ Directo- ríumnak a ’ jelentés.

A z ezen jeleritésrte adott válafzában azt felel­te a’ Directorium, h o g y Brunc Fr. Generális kérte a ’ Policia minidért a ’ Cónítitutiónális Kluboknak bé 'Zároltatásokra, a’ hazáknak éjjeli meg visgáftatasok ra, azt adván okúi, ho g y egy igen nagy Complot lé­gyen munkában, mellynek Franczia és Nizzai Gróí- ságbeli emigránsok az e lz k ö z ló i; h o g y a’ Dire- ctoriuin is helybe h ag yta azon rendeléséket, mind- azáltal azon újításokról, a’ m ellyröl á ’ N a g y T a - háts em lékezik, semmit egyebet nem tud, hanem h o g y közönségefsen beízéljenek azokról. — Egyéb aránt, úgymond a Directorium , a ’ Coníiitutió ál­tal elünkbe Íratott fzenlséges kötellefsé^ek mellöl mi el nem állunk, és álhátatoísan meg fogunk ön álló liellyeinken maradni.,,

0 A ’ Directoriumnak ezen válafza ujabb tüzet ger- jefztett a’ nagy T a n á ts b a n , és ki e g y ; ki máské­pen fzólíött e ’ tárgyról. — Salvioni azt javaslotta, h o g yh a valaftiéllyik tagjá a’ T anátsn ak etöfzakosfíu ineg lbfztattatha h iv a ta lly á tó l; az egéfz Nemzeti Képviselők gyülekezete olzöllyók e l , ’s helyettek másokat válaílzanak a ’ Közönségek. — Rejna. er­re azt. m o n d o tta, hogy bátor eröízák tétetödjék ie

A9'5

Vfil'amellyik N. Képviselőn, még is maradjon meg m aga hivatallvában.

A ’ következett efte 86-nál többen meg nem je­lentek a’ í i 6 hivatalos N. Képviselők közziil a ’ Fr. k ö v e t kvártélyában , a ’ kik e g y tágas Szálában, bé v e z e tte tv é n , le ültek az abban helylieztetett hoílzú tábla mellé. — A ’ Fr. k ö vé t Tróuve polgár m aga lett Elöülövé , kinek jóbja felöl Brune Generá­lis , balja felöl pedig Faypoult p olgár, mint a ’ Fr. Directoriumnák képviselője, és azon gyüllésnek T i - toknokja ültenek.

„ M a g a 5 rw«i? Gfenerális kezdette e la ’ gyiillést egy rövid de gyökeres orátióval; a’ mellyben sok okok­kal kivánta a’ Gisalpinai Conftitutio meg változtatá­sának Szükséges vóltátm eg mutatni,’s azután fe lo lv a - ftatta a ’ reformáltatott Conliitutió planumát. — E ’ fjjerént n departementumokra oSztatódott fel azon Respublika, a ’ n a gy T anáts 80, az öreg T a n á ts 40 tagokra fzoritatódott — ezeknek minden har­mad nap gyülléít kell tartani, mindén esztendőben 3" hólnapiglefzena’ feriájok* az az, hivatallyoknak gyakorlásától való meg p ihenések, a ’ m elly idő alatt a ’ Két T anátsb ó l válaSztatandó 6 . Személyből álló Commifsió folytafsa a’ közönséges dolgokat. *— A ’ nagy T a n á ts 4 1* az öreg T anáts 21 tagok- jelenlétekben is tarthat gyülléseket, ’s tehet vé gzé ­seket. — A z utólsó határozza meg a ’ dolgokat tit­kos voksolás által. — A ’ liirectoriumból ki lépő tagok mindenkor az öreg T an á ts tagjai közzé fog­nak fel vétetődni. — Minden harmadik esztendő­ben , a ’ tagoknak e g y harmad réSze ki fog a’ két T a - íjátsból lé p n i; a ’ kik helyett a ’ Közönségek vá- iaíztanak újakat. A ’ könyvnyom tató sajtóknak szorosabb határok közzé való l'zorittatásokra jus­sa léSzen a’ Directoriumnák. — fi ’ fogja a ’ í j m u -

is igazgatni.,,^

Minekutánna ezen új Conftitutiónak píanurná el olvaftatott v o ln a , az Elöiilö Trouve Francziá K ö v e t fzóllalt meg, és holTzú oratiót mondott , mellyben nem a’ lég kellemetesebb ízinekkel fes. tette le a ’ Cisalpina Respublikának jelenvaló állá? patját. „ T u d v a f a g y o n , úgym on d , e lő tte te k , minému rendeletlenöégekbe, és nyomorult állapatba va g yo n hazátok helyheztettetve. — Esméritek a’ titeket fenyegető Vefzedelmeket is. — E g y olly Con- fiitutio , m elly sokkal gyakrabban meg fértetetctt, hogy; sem mint annak tekinteté, és a ’ polgári jus- foknak védelmezésére ereje lehetne ;■ egy minden efz- közok nélkül Szűkölködő Kórmányfzék, a’ mellynek sem a’ jónak mivelesére, sem a’ gonoíznak el tá- voztatására hatalma nintsen; egy puíztitó és rofTzúl intézett gazdálk od ás; egy sem m irevaló, de; még is igen. költséges árm adia ; egy hanyatló fináncia; semmi republicanusi rendelések ; a ’ polgári törvén nyeknek semmi egj'efségek, semmi egyenlösegek f minden réfzrül ellenkezés, lá g y m e le gsé g, bíinte- tetlenül hagyatott tékozlás; rövideden mondván * a ’ lég nagyobb és irtoztatóbb függetlenség, e z e k - böl áll a’ Cisalpina Respublika jelenvaló állapatjáJ nak le ábrázolása..«

„F ajdalom m al nézte a’ Fr. Respublika a’ magd fzÖvetségesének ezen fzomorú m iv o lt á t , és efzközt keresett, ’s talált is más form ába való Öntésére; de az t ohajtotta v o l n a , h o g y önnön ma^a a’ T ö r v é n y ­tevő T e s t válalta volna ezen munkát m a gá ra, és h o g y azért küldötte ötét, h o g y annak nevébenljó tanatsokat a d jo n , de önnön magatok is meg val- lotcátok azt * h o g y liazafiaitok fzabadtsagának , ’s boldogságának meg erőí'sitesekre nintsen elegendő hatalm atok — héjaba mondottam előttetek, hogy a ’ ízükség parantsoló törvénye mindent igafságofsá tehet. T e h á t én általam fogja a’ Fr. Respublika (ezen dolgot végbe vinni. „

( A tübbil máJTzorra.)D . D , S'