eÖtvÖs lorÁnd tudomÁnyegyetem tanÍtÓ És...
TRANSCRIPT
Sorszám: ……………/2011.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR
Gyakorlati képzési napló
Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó
szakos hallgatók részére
A hallgató neve: …………………………………………………………
EHA kód: ……………………………………………………………….
Tagozat: nappali
1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. • Telefon: 487-8174 • Fax: 487-8196 • http://www.tofk.elte.hu
II. félév
A gyakorlat szervezési
formája
Intézmény
Csoportos gyakorlat Bölcsőde
Egyéni gyakorlat Családi napközi
Gyermekek átmeneti otthona
Gyermekjóléti szolgálat
ELTE TÓK Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzési szak, Hospitálási napló
Hallgató neve: ………………………………….. tagozat: nappali/levelező
EGYÉNI GYAKORLAT II. félév
1. Családi napközi
A gyakorlat helyszíne: ____________________________________________________
A gyakorlat időpontja: ____________________________________________________
A gyakorlatvezető neve: _________________________ beosztása: ________________
Jeles
Jó
Közepes
Elégséges
Elégtelen*
……………………………..
…………………………….
Oktató
dátum * A megfelelő minősítést kérjük beírni!
Az adatgyűjtés és megfigyelés szempontjai:
A családi napközi tárgyi feltételei, helyiségei, udvara, étkeztetési és higiénés berendezései, a
csoportszobák berendezése, a játékok.
A gyermekek életkora, fiú-lány arány, csoportbeosztás, csoportlétszám.
A gyermekcsoport napirendje.
A családi napközi személyi feltételei, a működtető(k), a kisegítő(k) és a támogató szakember(ek)
munkája.
Írásbeli feladatok:
A családi napközit működtető személy tájékoztatója alapján készített jegyzetek rögzítése a hospitálási
naplóban.
ELTE TÓK Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzési szak, Hospitálási napló
Hallgató neve: ………………………………….. tagozat: nappali/levelező
2. Gyermekek átmeneti otthona
A gyakorlat helyszíne: ____________________________________________________
A gyakorlat időpontja: ____________________________________________________
A gyakorlatvezető neve: _________________________ beosztása: ________________
Jeles
Jó
Közepes
Elégséges
Elégtelen*
……………………………..
…………………………….
Oktató
dátum * A megfelelő minősítést kérjük beírni!
Az adatgyűjtés és megfigyelés szempontjai:
Az otthon tárgyi feltételei, helyiségei, udvara, étkezési és higiénés berendezései, a szobák
berendezése, a játékok.
A gyermekek életkora, fiú-lány arány, csoportlétszám.
A gyermekek napirendje.
Az otthon személyi feltételei, a gyermekeket ellátó szakemberek munkája.
Írásbeli feladatok:
Az otthon vezetőjének tájékoztatója és a munkatársakkal való beszélgetések alapján készített jegyzetek
rögzítése a hospitálási naplóban.
ELTE TÓK Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzési szak, Hospitálási napló
Hallgató neve: ………………………………….. tagozat: nappali/levelező
3. Gyermekjóléti szolgálat
A gyakorlat helyszíne: ____________________________________________________
A gyakorlat időpontja: ____________________________________________________
A gyakorlatvezető neve: ________________________ beosztása: ________________
Jeles
Jó
Közepes
Elégséges
Elégtelen*
……………………………..
…………………………….
Oktató
dátum * A megfelelő minősítést kérjük beírni!
Az adatgyűjtés és megfigyelés szempontjai:
Az intézmény szakmai munkájának főbb jellemzői.
Az intézmény személyi feltételei.
Írásbeli feladatok:
Az intézmény vezetőjének tájékoztatója és a munkatársakkal való beszélgetések alapján készített jegyzetek
rögzítése a hospitálási naplóban
ELTE TÓK Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzési szak, Hospitálási napló
Hallgató neve: ………………………………….. tagozat: nappali/levelező
CSOPORTOS GYAKORLAT II. félév
Bölcsőde 5 nap
A gyakorlat helyszíne: ____________________________________________________
A gyakorlat időpontja: ____________________________________________________
A gyakorlatvezető neve: _________________________ beosztása: ________________
Jeles
Jó
Közepes
Elégséges
Elégtelen*
……………………………..
…………………………….
Oktató
dátum * A megfelelő minősítést kérjük beírni!
Bölcsőde
(A bölcsődei napirendhez igazodva)
Az adatgyűjtés és megfigyelés szempontjai:
A gyermek érkezése a bölcsődébe, elválás az anyától, búcsúzás. Ezt követően a gyermek
viselkedésének megfigyelése 1 órán keresztül.
Csecsemő étkezésének megfigyelése.
A kisgyermek étkezésének megfigyelése.
Néhány /2-3) eltérő korú és mozgásfejlettségű gyermek megfigyelése.
A szabad levegőn tartózkodás megfigyelése. Az időtartam és a tevékenység értékelése.
Egy gyermekcsoport testi fejlődésre vonatkozó dokumentációjának összehasonlítása, az egyes
gyermekek közötti különbségek megállapítása, elemzése.
Írásbeli feladatok:
Adatgyűjtés a tapasztalatok, az erre megadott szempontok alapján végzett megfigyelések dokumentálása a
hospitálási naplóban.
Az értékelés módja :
Gyakorlati jegy és szöveges értékelés.
1. nap:
Megfigyelési szempont:
A gyermek érkezése a bölcsődébe, elválás az anyától, búcsúzás. Ezt követően a gyermek viselkedésének megfigyelése
1 órán keresztül.
A megfigyelés időtartama: ½ 8- ½ 10-ig
A megfigyelési jegyzőkönyv formája:
Idő Gyermek Szülő Gondozónő
Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége
A táblázat időbeli bontása minimum5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.
Megfigyelendő 1 érkező gyermek az ehhez kapcsolódó kommunikációval és tevékenységgel együtt. Kiemelt szempont
a gondozónő viselkedése és interakciója a gyermekkel és a szülővel.
A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján történő elemzés, értékelés adott
szempontok szerint.
Elemzési szempontok:
1. a gyermek hangulata az érkezéskor (szopja az ujját, szülőhöz bújik, sír, beszalad a szobába, stb….)
2. hol történik a kisgyermek fogadása? (átadó, csoportszoba, fürdőszoba)
3. a gyermek tevékenysége az érkezéskor (tanácstalan, ismeri a „rendet”, megtalálja a szekrényét, indul kezet
mosni, stb….)
4. a szülő tevékenysége az érkezéskor (először beköszön a csoportba, előkészít a gyermek átöltöztetéséhez, eteti
a gyermeket az átadóban, stb….
5. a gondozónő tevékenysége a gyermek érkezésekor (reggelizteti már a csoportban lévőket, kimegy a gyermek
elé az átadóba, ölbe veszi, adminisztrációt végez a gondozónői asztalnál, stb…)
6. hogyan fogadja a gondozónő a gyermeket és a szülőt (tegeződnek, egymásra mosolyognak, távolságtartó a
viselkedése, leguggol a gyermekhez, stb…)
7. a gondozónő- gyermek-szülő között zajló kommunikációs tevékenység (a gondozónő érdeklődik az este és
reggel zajlott eseményekről, a szülő érdeklődik a nap várható eseményeiről, a gyermek megkérdezi, itt van-e a
barátja, stb…)
8. hol és hogyan történik az elválás a gyermek és a szülő között (átadóban, csoportszobában, ajtóban állva,
hosszasan búcsúzkodnak, sír a gyermek, sietve adja át a szülő a gyermeket a gondozónőnek, stb…)
9. hogyan alakul a gyermek „játékba való beillesztése” ( gondozónő hosszasan vigasztal, leül vele a szőnyegre,
játékot ajánl, társat ajánl, leülteti a reggeliző asztalhoz, stb….)
10. a gyermek önálló játéktevékenysége (felületesen játszik, többfajta tevékenységbe belekap, elmélyülten játszik,
átmeneti tárgyat szorongat, stb….)
Összegzés:
(a választ minimum 5 mondatban kell, kérdésenként kifejteni)
1. az elemzési szempontok alapján hogyan ítéli meg a gyermek érzelmi állapotát?
összegezze, a szülő hogyan viszonyul véleménye szerint a bölcsődéhez, a gondozónőhöz, a csoporthoz?
2. milyennek ítéli meg a csoport légkörét, a megfigyelt gyermek csoportbeli szerepét, csoportban elfoglalt
helyét?
3. véleménye szerint mi a gondozónő szerepe a „reggeli bevétel” során, ezt a szerepet hogyan sikerült betöltenie
a megfigyelés során?
2. nap
Megfigyelési szempont:
A szabad levegőn tartózkodás, udvari játéktevékenység és a hozzá kapcsolódó gondozási teendők
megfigyelése
A megfigyelés időtartama: ¾ 10 – ½ 12-ig
A megfigyelési jegyzőkönyv formája:
Idő Gyermek Gondozónő Társgondozónő
Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége
A táblázat időbeli bontása minimum5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.
Megfigyelendő 1 érkező gyermek az ehhez kapcsolódó kommunikációval és tevékenységgel együtt. Kiemelt szempont
a gondozónő viselkedése és interakciója a gyermekkel.
A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján történő elemzés, értékelés adott
szempontok szerint.
Elemzési szempontok:
1. hogyan történik az udvari tevékenység előkészítése (udvari játékok, gyermekek ruháinak, cipőinek
előkészítése, pelenkázás, WC használat, stb…)
2. milyen csoportbontásban, kinek a kíséretével hagyják el a gyermekek a szobát (saját gondozónő, technikai
dolgozó, stb…)
3. hol, milyen helyszíneken történik a gyermekek öltöztetése (fürdőszoba, átadó, előtér, stb…)
4. milyen időbeli eltolódás figyelhető meg a csoportszobák között?
5. hogyan oldják meg a gyermekek szobai és udvari felügyeletét (technikai dolgozó, délutános gondozónő,
bölcsődevezető, valaki, stb…)
6. milyen módon valósul meg a gyermekek önállósodása az öltözködés során (hogyan jelzi a gyermek az
önállósodási igényét, a gondozónő hogyan reagál az igényre, milyen önállósodási szinten van a megfigyelt
gyermek, stb…)
7. milyen hangulatban zajlik az öltözködés (a gyerekek örülnek, hogy kimehetnek, sírósak, nem segítenek,
stb….)
8. az előkészített játékok megfelelnek-e a korosztály, az évszak, ill. a megfigyelt gyermek igényeinek (a
homokozó nincs nyitva, csak motorok vannak kikészítve, mert szemerkél az eső, stb…)
9. milyen hangulatban zajlik az udvari tevékenység, milyen játékformákat játszik a megfigyelt gyermek?
10. mennyi ideig tartózkodik a gyermek a szabad levegőn (udvarra való kiérkezéstől az épületbe való
beérkezésig),
11. milyen sorrendben érkeznek be az udvarról a gyermek?
12. milyen fürdőszobai tevékenységek követik egymást (vetkőzés, WC, bili használat, pelenkacsere stb.)
13. mennyi időt tölt a gondozónő a megfigyelt gyermek gondozására, ill. milyen tevékenységek előzik meg az
ebédeltetést?
Összegzés:
(a választ minimum 5 mondatban kell, kérdésenként kifejteni)
1. elegendő-e a napi levegőzéshez a kint töltött idő a gyermek életkorát és a évszakot figyelembe véve?
2. milyen a gondozások hangulata? Örömet jelent-e az együttlét a gyermeknek és a gondozónőnek? Miből lehet
ezt látni?
3. mennyi időt kell a gyermeknek várakozással (amikor a megfigyelt gyermeket nem gondozzák, ill. nem tud
játszani) töltenie az egyes gondozási fázisok és játéktevékenységek között?
3. nap:
Megfigyelési szempont:
A csecsemő és kisgyermek étkezésének megfigyelése.
A megfigyelés időtartama: 11-12,15-ig
A megfigyelési jegyzőkönyv formája:
Idő Gyermek Gondozónő Társak
Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja
A táblázat időbeli bontása minimum5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.
Megfigyelendő 1 érkező gyermek az ehhez kapcsolódó kommunikációval és tevékenységgel együtt. Kiemelt szempont
a gondozónő tevékenysége és interakciója a gyermekkel és a csoporttársakkal.
A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján történő elemzés, értékelés,
összegzés adott szempontok szerint.
Elemzési szempontok:
1. ki(k) végzik és hogyan és történik az étkezés előkészítése? Milyen fázisokból áll? (tálalás a konyhán,
technikai dolgozó, gondozónő…)
2. hogyan történik az átmenet a játék, ill. egyéb tevékenységből az étkezésbe? (rendrakás, tálalókocsi, terítés…)
3. írja le az asztal megterítésének folyamatát (abrosz, tányér, most hívja a gyermekeket az asztalhoz…..)
4. milyen sorrendben és milyen csoportokban kapcsolódnak a gyermekek az étkezéshez? Hogyan hívja a
gondozónő őket? (türelmetlenek a gyerekek, segítenek, elmélyülten játszanak…)
5. milyen módon veszi figyelembe a gondozónő az egyéni igényeket? (kisebb gyermek, fáradt gyermek, nem tud
önállóan étkezni, melegebb ételt szeret…)
6. hogyan segíti a gondozónő az étkezéssel kapcsolatos szokások elsajátítását? (önálló, tiszta étkezés, szalvéta
használat, szék, asztal nagysága megfelelő a biztos üléshez…)
7. a megfigyelt gyermek milyen fejlettségi szinten tart az önálló étkezésben, milyen az étvágya, vannak-e
különleges kívánságai? (kétkanalas módszerrel kell etetni, ledarálva eszi csak meg a húst…)
8. hogyan zárul le az étkezés folyamata a megfigyelt gyermeknél? (elpakol a gyermek az asztalról, kezet mosni
megy, ágyára fekszik….)
9. hogyan zárul le az étkezés folyamata a csoportban? (mindenki feláll az asztaltól, kitolják a tálalókocsit, segít a
gondozónő a cipőket lehúzni…)
Összegzés:
(a választ minimum 15 mondatban kell kifejteni)
1. Milyen benyomása van a gyermekcsoport ebédeltetésével kapcsolatban?
4. nap:
Megfigyelési szempont:
Két, eltérő korú és mozgás fejlettségű gyermek megfigyelése
A megfigyelés időtartama: 1. gyermek: 9 -1/210-ig és 10,10-10.30-ig, 2. gyermek megfigyelése: 1/210- 10-ig és
10.30-11-ig
A megfigyelési jegyzőkönyv formája: a két gyermek megfigyelését külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A
jegyzőkönyv időbeli bontása minden mozgásforma váltáshoz kapcsolódjon
Idő Gyermek
Tevékenysége Mozgása
Elemzési szempontok:
1. sorolja fel a megfigyelt gyermekek hely-és helyzetváltoztató mozgásait (gurul, lépeget, jár, kúszik vagy hasra
fordul, körbefordul a saját tengelye körül, guggolásból feláll….)
2. sorolja fel, milyen tevékenységekhez, milyen mozgásforma társul (homokozás során guggol, motorozásnál
lábával hajtja a motort,….)
3. sorolja fel, milyen nagy és milyen finom mozgásokat végez a gyermek? (jár, fut, kezét nézi, ujjai közé tárgyat
fog, ceruzával körkörös mozdulatot tesz,…)
4. értékelje harmonikus-e a megfigyelt gyermekek mozgása? (összerendezett, darabos, sokat esik…)
5. hasonlítsa össze a két megfigyelt gyermek mozgásfejlődését, értékelje, hogy koruknak megfelelő-e?
6. értékelje, hogy a tevékenységi formáknak megfelelő mozgást végez-e a gyermek? (térden állva tolja a biciklit,
hason fekve homokozik….)
7. a gondozónő milyen módon segíti a gyermek mozgástevékenységét? (segít a csúszdára felmászni, tolja a
biciklin…)
Összegzés:
1. hogyan segítik a csoport játékeszközei és egyéb felszerelései a gyermek mozgásfejlődését? (különböző
korosztálynak megfelelők a mozgásfejlesztő játékeszközök, megfelelő nagyságú tér van a szobában és a
kertben is, időnként elrakja a gondozónő az elhagyott játékokat…)
2. a csoport és a kert berendezése mennyire tudatosan elrendezett, annak érdekében, hogy a gyermekek
életkorának megfelelő mozgásfejlődést biztosítsa? (elkerített szobasarok, tologatós, húzogatós játékok,
bicikliző utak kijelölése, biztonságos mászókák, változatos terep, változatos talaj…)
3. vannak-e a csoportban „nem megfelelő” mozgású gyermekek, véleménye szerint mi a teendő velük, hogyan
segítené a mozgásfejlődésüket?
5. nap:
Megfigyelési (adatgyűjtési) szempont:
Egy gyermekcsoport testi fejlődésére vonatkozó dokumentációjának összehasonlítása az egyes gyermekek közötti
különbségek megállapítása, elemzése
Az adatgyűjtés időtartama: 8-12-ig
A megfigyelési jegyzőkönyv formája: a gyermekcsoport testi fejlődésére vonatkozó adatait táblázatba és percentil
lapon is rögzítse, az összehasonlítást és elemzést a táblázatban leírt adatok és elemzési szempontok alapján végezze.
Név
életkor
Testsúly Testhossz
Születési
súly
Felvételi
súly
I. negyedév
státusza
II.
Negyedév
státusza
Születési
hossz
Felvételi
hossz
I.
negyedév
státusza
II.
Negyedév
státusza
Elemzési szempontok:
1. foglalja össze, hogy a csoportba járó gyermekek korosztályára milyen fejlettségi mutatók az átlagosak.
2. a percentil tábla adatai szerint a gyermekek mely fejlettségi sávba tartoznak?
3. a gyermekek testi fejlődését milyen egyéb módon lehet nyomon követni a bölcsődében? (orvosi státus,
fejkörfogat, mellkörfogat, fogazat stb…)
4. foglalja össze azokat az okokat, amiért azonos korú gyermekek eltérő testi fejlődést mutatnak?
5. gyűjtse össze, hogy a bölcsődében mely dokumentációk szolgálnak a gyermekek fejlődésének rögzítésére?
Összegzés:
1. foglalja össze a bölcsőde feladatát a gyermekek testi fejlődésének elősegítésében az étkezéstől a szűréseken át
az estleges terápiákig. (diétás étkezés biztosítása, orvosi vizsgálat során tapasztalt elváltozások felismerése,
stb…..)
2. foglalja össze a gondozónő szerepét a gyermekek fejlődésének nyomon követésében.
3. előfordulnak-e az általa megfigyelt csoportban „kirívó” fejlődést mutató gyermekek. Mik ezek? Milyen
teendője van a bölcsőde szakember gárdájának (gondozónő, orvos, élelmezésvezető…) a gyermekkel
kapcsolatban?
EGYÉNI GYAKORLAT
ELTE TÓK Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó felsőfokú szakképzési szak, Hospitálási napló
Hallgató neve: ………………………………….. tagozat: nappali/levelező
Kórházi gyakorlat
A gyakorlat helyszíne: Pest megyei Flór Ferenc Kórház
A gyakorlat időpontja: 2010. április 30.
A gyakorlatvezető neve: _________________________ beosztása: ________________
Jól megfelelt
Megfelelt
Nem felelt meg
……………………………..
…………………………….
Rózsáné Czigány Enikő
dátum * A megfelelő minősítést kérjük beírni!
A gyakorlati képzés célja:
A hallgatók ismerjék meg a 0-1 éves korú, egészséges és kis súllyal született, valamint a beteg csecsemők
kórházi ellátását, és a körülöttük szükséges gondozási teendőket.
Az adatgyűjtés és megfigyelés szempontjai:
A veszélyeztetett koraszülöttség sajátosságai
A koraszülöttség jellemzői
A légzészavarok és más működési zavarok ellátási módjai
A mindennapos ápolási feladatok, fürösztés, öltöztetés, pelenkázás, bőrápolási, köldökellátási
feladatok, hajápolás, szájápolás, hőmérőzés.
A lázcsillapítás és testtömeg mérés.
A koraszülöttek különböző táplálási formái: szoptatás, hozzátáplálás és szondatáplálás.
A koraszülöttek általános állapotának felmérése, intenzív megfigyelése.
A koraszülöttek különböző vizsgálataihoz, beavatkozáshoz való előkészítése, szükség szerinti
segédkezés, szondázás, vérvétel, infúziós pumpák alkalmazása, oxigénterápia, gépi lélegeztetés,
vércsere- transzfúzió, fénykezelés, gyógykezelés.
A koraszülött ellátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók.
A higiénés szabályok pontos betartása, kórházi ártalmak elkerülése.
Speciális ápolási feladatok: hányó-hasmenéses, géppel lélegeztetett koraszülöttek ellátása, atelektázia
megszüntetésére alkalmazott tornagyakorlatok, fektetési módok.
Az egészséges újszülött élettani sajátosságai
o Az átmeneti, nem kóros jelenségek újszülött korban.
o Az anyatejes táplálás jelentősége.
o Szülési sérülések megjelenési formái.
o A fejlődési rendellenességek tünetei.
o Az újszülött korban előforduló betegségek.
o Újraélesztéssel kapcsolatos feladatok. (szabad légutak biztosítása, lélegeztetési szívmasszázs)
Az újszülöttkori szűrővizsgálatok elvégzése.
Az újszülött megfigyelése.
Az újszülött ellátásával kapcsolatos adminisztratív tennivalók.
A szoptatás, a mellápolás tanítása.
A különböző vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz szükséges előkészítés, segédkezés
Írásbeli feladatok:
Adatgyűjtés a tapasztalatok, a megadott szempontok alapján végzett megfigyelések, valamint a látogatás
végén feltett kérdésekre adott szakmai válaszok dokumentálása a hospitálási naplóban.
Az értékelés módja:
Minősített aláírás
NYÁRI BÖLCSŐDEI GYAKORLAT
A gyakorlati képzés célja:
A bölcsődékben folyó folyamatos gondozó-nevelő munka és a különböző korú és fejlettségű gyermekek
megfigyelése.
A hallgató a gyakorlat során kapjon képet a bölcsődei gondozás- nevelés alapelveinek gyakorlati
alkalmazásáról, valamint a bölcsődei élet megszervezésének összetevőiről (kapcsolattartás a szülőkkel,
családlátogatás, beszoktatás, saját gondozónő rendszer, gyermekcsoport szervezés és napirend).
Nyári gyakorlat II. félév után
Bölcsőde 5 nap 40 óra
(A bölcsődei napirendhez igazodva)
Az adatgyűjtés és a megfigyelés szempontjai:
A bölcsődei élet megszervezésének elvei: kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás, beszoktatás,
saját gondozónő rendszer, gyermekcsoport szervezése, napirend
A folyamatos napirend kialakításának tárgyi és személyi feltételei, gyakorlati megvalósítása. A
napirend keretei közötti gondozási feladatok és a bölcsődei alapelvek összefüggése
A gondozónő szerepe a gyermek játékában. Egy kisgyermek játéktevékenységének megfigyelése
A társkapcsolat fejlődésének, alakulásának megfigyelése. A gondozónő szerepe a folyamatban
Gondozónő-gyermek kommunikációjának, metakommunikációjának megfigyelése
A bölcsődei zenei nevelés feladata, célja, módszertani lehetősége, eszközei. Kisgyermekek zenei
nevelésének megfigyelése egy gyermekcsoportban
Írásbeli feladatok:
Adatgyűjtés a tapasztalatok, az erre megadott szempontok alapján végzett megfigyelések dokumentálása a
hospitálási naplóban.
Az értékelés módja:
Gyakorlati jegy és szöveges értékelés.
1. nap
Elemzési szempont:
A bölcsődei élet megszervezésének elvei: kapcsolattartás a szülőkkel, családlátogatás, beszoktatás,
saját gondozónő rendszer, gyermekcsoport szervezése, napirend
Konzultáció időtartama: 9-13-ig
Az adatgyűjtés és az összegzés szempontjai:
1. milyen formái léteznek a család- bölcsőde kapcsolattartásának, tájékoztatásának (írásos tájékoztatók
és személyes találkozások)
2. milyen lépései vannak a szimmetrikus kapcsolat kialakításának
3. hagyományos szülői értekezletek, szülőcsoport beszélgetések kivitelezése, tartalma és jelentősége
4. mi a családlátogatás elsődleges és másodlagos célja, milyen jelentőséggel bír a beszoktatás
folyamatában
5. a szülővel történő beszoktatás jelentősége, lépései, előnyei a fokozatos beszoktatással szemben
6. a szülő szerepe és feladata a beszoktatás időszakában
7. a saját gondozónő rendszer jelentősége a gyermek és a gondozónő szemszögéből
8. az állandóság elveinek (csoport, hely, gondozónő) fontossága a gyermek életében
Összegzés:
Esszé formátumú a konzultáción hallott témakörökről minimum 3 oldalban
2. nap:
Megfigyelési szempont:
A folyamatos napirend kialakításának tárgyi és személyi feltételei, gyakorlati megvalósítása egy
gondozási egységre vonatkozóan.
Megfigyelés időtartama: ½ 8- ½ 1-ig
A megfigyelés jegyzőkönyv formája:
idő
Tevékenység Tevékenység
megjegyzés alcsoportok alcsoportok alcsoportok alcsoportok
A táblázat időbeli bontása minimum 5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen. A
gondozónők tevékenységén keresztül figyelje meg a folyamatos napirend menetét.
A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek elemzése, értékelése adott
szempontok alapján.
Elemzési szempontok:
1. Biztosítottak-e a gondozási-nevelési munka személyi feltételei?
2. Biztosítva van-e a gyermekcsoportok számára a hely és csoportállandóság?
3. Hogyan érvényesülnek az életkori sajátosságok a napirenden belül?
4. A napirend összeállításánál figyelembe vették-e az évszakot, a gyermekek egyéni fejlettségét,
szükségleteit?
5. A gondozónők munkarendje igazodik-e a gyermekek napirendjéhez?
6. Az „ölelkezési idő” a gyermekellátás intenzív időszakára esik-e?
7. A gondozást-nevelést egységként értelmezik-e, milyen tevékenységekből derül ez ki?
8. Felismerhető volt-e a „saját” gondozónő elv szerinti gondozás - nevelés a napirendben?
9. Biztosítva vannak–e az alcsoport gyermekei számára a nyugodt gondozási feltételek?
10. Hogyan sikerül a valódi folyamatos gondozást az egyes gyermekek esetében biztosítani?
11. A gondozási tevékenységek során mennyi idő jutott egy gyermekre?
12. Hogyan valósul meg a gondozási munka gördülékenysége a gyakorlatban?
13. Hogyan valósul meg az egyes alcsoportok között a csúsztatott napirend
14. Biztosítják a közvetlen és folyamatos felügyeletet,
15. Volt-e a gyermekeknek lehetőségük, idejük az együttműködésre, próbálkozásra, önállósodásra a
gondozás során,
Összegzés:
(a választ minimum 5 mondatban kell kérdésenként kifejteni)
1. az elemzési szempontok alapján foglalja össze, hogyan biztosította a csoport folyamatos napirendje a
gyermekek szükségleteinek kielégítését? (gondozás, játék, levegőzés, pihenés, alvás)
2. mennyire érvényesülnek a napirend elvi feltételei az adott csoport napirendjében
3. a napirend megvalósítása során milyen lehetősége volt a gondozónőnek a gyermekekkel való egyéni
foglalkozásra és ez miben nyilvánult meg 4. milyennek ítélte meg a gondozónők mozdulatait, a gyermekcsoport hangulatát és a gyermekek
tevékenységét
3. nap
Megfigyelési szempont A gondozónő szerepe a gyermek játékában. Egy kisgyermek játéktevékenységének megfigyelése. A csoport
játékkészletének áttekintése pedagógiai és esztétikai szempont szerint.
Megfigyelés időtartama: 9-11-ig
A megfigyelés jegyzőkönyv formája:
Idő Gyermek Gondozónő Társgondozónő
Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége Kommunikációja Tevékenysége
A táblázat időbeli bontása minimum 5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.
Megfigyelendő 1 gyermek játéktevékenysége, ezen keresztül a gondozónő szerepe a játék folyamatában és
az ismeretnyújtásban.
A megfigyelést követően a hallgató feladata a jegyzőkönyvben rögzítettek alapján történő elemzés,
értékelés.
Elemzési szempontok:
1. pedagógiai szempontból hogyan ítélte meg a csoport játékkészletét (minden tevékenységhez volt-e
megfelelő játékszer: manipuláció, konstruáló, utánzó, szerepjáték, mozgásfejlesztő eszközök)
2. a játékok elhelyezésénél mennyire törekedtek játszósarkok kialakítására, elegendő hely biztosítására
és a játékeszközök fajtánkénti elkülönítésére
3. az alapjátékok biztosítottak-e a csoportban
4. játékidő alatt milyen volt a gondozónők nevelési stílusa (laissez faire, autokrata, demokratikus)
5. milyen volt a gondozónő kommunikációja a játékidő alatt (személyre szóló, a helyzet tartalmának
megfelelő, támogató, segítő, verbális és non-verbális jelzések összhangban voltak, negatív
helyzetekben nyugodt, tárgyilagos és következetes volt)
6. milyen volt a gondozónő részvétele a játékban (támogató, megerősítő, odafigyelő, kezdeményező,
konfliktusok megoldásánál ötletadó, a folyamatban lévő játékot továbbsegítő, ismeretnyújtó)
7. hogyan lépett be, illetve ki a gondozónő egy-egy játékszituációból és átlátta-e az egész csoport
tevékenységét
8. ha a gondozónő kilépett a játékszituációból, folytatódott-e a megkezdett tevékenység
9. a gyerekek a szabályokat csak a gondozónő jelenlétében tartják-e be vagy akkor is, ha kilép a
szobából
10. részt vettek-e egymás játékában a gyermekek, és ha igen milyen konfliktushelyzetek adódtak ebből.
Igényeltek-e segítséget a konfliktusok megoldásához
11. milyen gyakoriak voltak a konfliktushelyzetek (dobálás, rugdosás, egymás elleni nyílt agresszió)
12. milyennek ítéli meg a megfigyelt gyermek játékfejlettségi szintjét
13. milyen ismeretszerzési lehetőség adódott a gyermek számára
14. milyen elmélyülten tud játszani a gyermekcsoport
Összegzés:
(a választ minimum 5 mondatban kell az elemzési szempontok alapján kifejteni)
4. nap
Megfigyelési szempont A társkapcsolat fejlődésének, alakulásának megfigyelése. A gondozónő feladata ebben a folyamatban.
Megfigyelés időtartama: 9-11-ig
A megfigyelés jegyzőkönyv formája:
idő
gyermek társak
gondozónő
megjegyzés tevékenység verbális nonverbális tevékenység verbális nonverbális
kommunikáció kommunikáció
A táblázat időbeli bontása minimum 5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.
Megfigyelendő 1 gyermek társkapcsolata, tevékenysége játékidő alatt. Kiemelt szempont a gondozónő
tevékenysége, szabályközvetítése és a társkapcsolat alakulásának, erősítésének lehetősége.
Elemzési szempontok
1. milyen társak felé irányuló megnyilvánulások fordultak elő és hányszor (nézés, mosoly társra,
együttlét közös játék nélkül, mozgás, egymás felé, társhoz, kommunikáció, tárgyon keresztül
kapcsolatfelvétel, utánzás, együttes tevékenység
2. milyen gyakori volt a társakkal, illetve a felnőttekkel való kapcsolatfelvétel és ki kezdeményezte a
kapcsolatfelvételt
3. hány társával került interakcióba? Volt-e a társak között, akivel különösen sokszor került
kapcsolatba
4. próbálták-e a gyerekek befolyásolni társuk tevékenységét, illetve elfogadták-e a kezdeményezését,
irányítását
5. figyelmeztették-e a gyermekek egymást, a csoportban érvényes szabályok betartására
6. volt-e olyan helyzet, amikor a társakkal való interakcióban a felnőtt segítségére volt szükség
7. utánozták-e a felnőtt viselkedését az egymással való kapcsolatban
8. odafigyelnek a gondozónők a helyes viselkedésre, a pozitív interakciókra és a gyermekek figyelmét
is felhívják erre, beszélnek róla
9. véleménye szerint, a megfigyelés ideje alatt milyen helyzetben volt a kisgyermek a csoportban
Összegzés:
(a választ minimum 5 mondatban kell, kérdésenként kifejteni)
5.nap
Megfigyelési szempont
1. Gondozónő-gyermek kommunikációjának, metakommunikációjának megfigyelése.
Megfigyelés időtartama: ½ 9- ½ 10-ig
A megfigyelés jegyzőkönyv formája:
idő
gyermek gondozónő
megjegyzés tevékenység verbális nonverbális tevékenység verbális nonverbális
kommunikáció kommunikáció
A táblázat időbeli bontása minimum 5 percenként vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.
Megfigyelendő 1 gyermekkommunikációja, tevékenysége játékidő alatt. Kiemelt szempont a gondozónő
gyermekkel kapcsolatos beszélgetése, nonverbális jelzése.
Elemzési szempontok
1. a verbális kommunikáció pozitív színezetű, személyes jellegű és személyes tartamú-e (néven szólítás,
én és te használata, én-közlések)
2. a gondozónő szavakba foglalja-e a még nem beszélő gyermekek jelzéseit, érzelmeit, megismétli és
kiegészíti-e a beszélni tanuló gyermek szavait,
3. tiszta kiejtéssel, szép beszéddel jó példát adnak-e a beszélni tanuló gyermekeknek,
4. a gondozónők verbális és non-verbális kommunikációja összhangban van-e,
5. a megfigyelt gyermek milyen beszédfejlődési szinten tart és jelzéseit megértik–e társai, gondozónői
6. a választott gyermek hány tagú mondatokat használ? Milyen ragok találhatók meg beszédében
7. a gondozónő hogyan reagál a gyermek szavaira, hány tagú mondatokban válaszol. A kifejezések,
szavak alkalmasak-e a gyermek életkorához
8. a gondozónő és a gyermek beszédét milyen mimika, gesztus kísérte?
9. milyennek ítéli meg a gondozónő hangszínét, hangerejét
10. mi jellemezte a megfigyelt gyermek és a csoport kommunikációját
Összegzés:
a választ minimum 5 mondatban kell, kérdésenként kifejteni
Megfigyelési szempont
2. A bölcsődei zenei nevelés feladata, célja, módszertani lehetősége, eszközei. Kisgyermekek zenei
nevelésének megfigyelése egy gyermekcsoportban
Megfigyelés időtartama: ½ 10- ½ 11-ig
A megfigyelés jegyzőkönyv formája
idő
gondozónő Megfigyelt gyermek
megjegyzés tevékenység verbális nonverbális tevékenység verbális nonverbális
kommunikáció kommunikáció
A táblázat időbeli bontása eseményhez vagy tevékenységváltáshoz kapcsolódva történjen.
Megfigyelendő, milyen hangulat alakul ki a csoportban mondókázás és éneklés közben, ill. ezek hogyan
segítik a gyermekek beszéd és mozgásfejlődését.
Elemzési szempontok
1. hogyan illeszkedett a napirendbe az éneklés, a mondókázás
2. milyen helyzetekben, milyen tevékenységek közben énekelt, mondókázott a gondozónő (játék,
bábozás, mesélés, alkotás, mozgás, pihenés, lazítás, stb.)
3. hány gyereknek énekelt egyidejűleg és hányszor ismételt el egy-egy dalt
4. megfelelt-e a zenei anyag a gyerekek fejlettségének, egyéniségének
5. hogyan kapcsolódtak a dalok, a mondókák az évszakokhoz, ünnepekhez, gyermekek igényéhez
6. milyen hatással volt a gyerekekre az éneklés, a mondókázás, a hangszeres játék?
(hangulat, érzelmek, érdeklődés, figyelem, aktivitás, mozgás, beszéd, játék, kapcsolat,stb.)
7. mi térítette el a gyermekek figyelmét a zenéről és milyen tevékenységre váltottak át
8. Miből látható, hogy a gondozónő céltudatosan tervezi a zenei nevelést, hogy érti az alapelveket, a
módszereket.
9. Milyen volt a csoport hangulata mondókázás, éneklés közben
10. önálló játékszituációban énekelnek e a gyermekek maguknak, társaiknak
Összegzés:
a választ minimum 5 mondatban kell, kérdésenként kifejteni