eu hirlevel2017 majus sk v1 · 2019-01-15 · 4 magyar kormány 2015 decemberé-ben fordult a...

– Az Európai Parlament határozatot fogadott el Magyarországról. A baloldal már ujjong, hogy az Unió végre megrend-szabályozza Magyarországot. Tulajdon-képpen miről szól ez a határozat?

– A határozattal az európai baloldali frak-ciók és Soros György egy újabb politikai támadást indítottak Magyarország ellen. Ennek a nyílt támadásnak egyik fő célja az illegális bevándorlás, illetve a betelepítések hazánkra kényszerítése, a másik célja hogy a kimondottan rossz állapotban lévő magyar baloldali liberális ellenzéki erőknek támoga-tást adjon a jövő évi országgyűlési választá-sok előtt. Szégyenletes és elítélendő, hogy a magyar baloldali képviselők ilyen határozat elfogadását kezdeményezik, sőt meg is sza-vazzák, hiszen mindez szembemegy Magyarország alapvető nemzeti érdekeivel. Az illegális bevándorlás elleni fellépés, a külső határok védelme, illetve a kötelező betelepítési kvóta elutasítása a magyar kor-mány által képviselt álláspont, mely mindany-nyiunk közös érdeke. A határozatban a való-sággal köszönőviszonyban sem levő állítá-sok sorát fogalmazták meg. Az elfogadott

szöveg arra szólítja fel az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarország jog-állami helyzetéről. A több évvel ezelőtt készült Tavares-jelentést most egy Soros-jelentés követi majd, egy jogilag nonszensz, a racionális, tényszerű vitát mellőző, politikai ideológiától átfűtött szövegre számíthatunk.

hírlevélwww. f idesz -eu .hueu

2017. májusA Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele

Az európai politikai elit egy része teljesen elvesztette realitásérzékét

Miközben egyértelmű, hogy a terrorcselekmé-nyeket elsősorban bevándorlók vagy bevándorlók leszárma-zottai tervelik ki, követik el és bebizonyosodott, hogy a bevándorlók áthelyezése gyakorlati-lag nem működik, meg-határozó politikai veze-tők továbbra is a beván-dorlók szétosztását erőltetik, és pozitív dolognak állítják be a migrációt – nyilatkozta lapunknak Deutsch Tamás.

Felháborító az EP határozata Magyarországról

A H Ó N A P T É M Á J A A H Ó N A P H Í R E

Elkezdődött a kvótaperAz Európai Unió Bíróság május 10-én megkezdte a menedékkérők elosztá-sát célzó európai uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset tárgyalását. A kvótaperben az ítélet várhatóan nyáron születhet meg.

folytatás a 4. oldalon »

Növekszik a nyomás a magyar kormányon a köte-lező betelepítési kvótákkal kapcsolatban.



Sorosnak jelentős üzleti hatalma és kiterjedt hálózata van, amit olyan direkt, aktív közéleti szerepvállalásra használ, amivel nagyon sokan nem értenek egyet ma Magyarországon, ráadá-sul engesztelhetetlenül gyűlöli a magyar minisz-terelnököt. Soros hadjáratot indított Orbán Viktor és a magyar kormány ellen, az EP balol-dali frakciói pedig asszisztálnak ehhez. A bizottsági jelentés éppen a magyarországi választási kampány közepére fog elkészülni, ugyanez volt a forgatókönyv a 2014-es válasz-tások idején is, de akkor sem járt sikerrel és most sem fog. A magyar kormány többször jelezte, hogy ha az Európai Bizottságnak kifo-gása, észrevétele van a jogállami kérdésekben a Magyarországon hozott döntéseket illetően, ahogy eddig, úgy a továbbiakban is kész a párbeszédre.

– Most már havi rendszerességgel tör-ténnek terrortámadások Európa-szerte. A manchesteri merénylet bizonyítja: már a gyerekek sincsenek biztonságban. A minap jelent meg egy elemzés, hogy Európában a merényletek minimum két-harmadát dzsihadisták hajtották végre a menekültválság kezdete óta. A halálos merényletek majdnem 100%-át dzsihadisták okozták. Ennek ellenére a brüsszeli vezetők továbbra is tagadják, hogy összefüggés lenne bevándorlás és terrorizmus között. A kötelező szétosz-tást tovább erőltetik.

– Az európai politikai elit egy része teljesen elvesztette realitásérzékét. Miközben egyértelmű, hogy a terrorcselekményeket elsősorban beván-dorlók vagy bevándorlók leszármazottai tervelik ki, követik el és bebizonyosodott, hogy a beván-dorlók áthelyezése gyakorlatilag nem működik, meghatározó politikai vezetők továbbra is a bevándorlók szétosztását erőltetik, és pozitív dolognak állítják be a migrációt. Mindezzel saját állampolgáraik, az uniós polgárok biztonságát veszélyeztetik. Egészen elképesztő, hogy az

előbb említett európai parlamenti határozat is a bevándorlók érdekeit védi, nem riadva vissza hazugságoktól sem. H. Ahmed például a parla-menti határozat szerint azért kapott tízéves bör-tönbüntetést, mert „a kedélyek csillapítása érde-kében” megafonba beszélt és három dolgot dobott a magyar határőrökre. Ezzel szemben felvételek bizonyítják, hogy a férfi a magyar rend-védelmi szervek ellen durván, agresszíven fellé-pő illegális bevándorlók tömegét hergelte, s többször arra szólította fel őket: erőszakkal törjék át a határt, és követ, dorongot dobott a rendőrök felé, ami súlyos, köztörvényes bűncselekmény. A magyar kormány éppen ezért nemzetközi szer-vezetekhez fordul, mert elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament Magyarország-ellenes hatá-rozatában egy terrorizmus miatt elítélt illegális bevándorlót menteget.

– Ön a Digitális Jólét Program minisz-terelnöki biztosa. Hogy látja, az államnak mit kell tennie, hogy a polgárai minél nagyobb számban, de felelősen tudják használni az internetet?

– A Digitális Jólét Program a digitális öko-szisztéma egészét érintő összehangolt kormány-zati programként minden releváns területen hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészül-tebb legyen az egyre gyorsu-ló és elkerülhetetlen digitá-lis átalakulásra. A digitalizációtól nem meg-védeni akarjuk a polgáro-kat és vállalkozásokat, hanem fel akarjuk rá készí-teni őket! A Digitális Jólét Program keretében elkészül-tek a következő évek digitális fejlesztési irányait meghatározó stra-tégiák, Magyarország Digitális Oktatási, Digitális Gyermekvédelmi, Digitális Exportfejlesztési és Digitális Startup Stratégiája. Több fontos, európai viszonylatban is meghatá-rozó döntést hoztunk a digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjével közösen, ilyen például az internetezés áfájának 27%-ról 18%-ra törté-nő csökkentése 2017. január 1-jétől, vagy Magyarország Digitális Startup Stratégiájának részeként született döntés az angyalbefektetők adókedvezményéről. Minden akadályt lebon-tunk, ami annak az útjában áll, hogy valaki inter-nethasználóvá válhasson. 2018 januárjától még

tovább, 5%-ra csökkentjük az internet áfáját. 2018 végéig minden magyar településen lehető-vé tesszük a hozzáférést az ingyenes, szélessávú wifi-szolgáltatáshoz. A jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba a legalább 30 megabit/szekundu-mos szupergyors internet. 2017 közepén pedig útjára indul a minden eddiginél kedvezménye-sebb árú Digitális Jólét Alapcsomag. Azoknak, akiket a digitális kompetenciák hiánya tart távol a digitális világtól, képzési programok érhetőek el. Széleskörű szakmai együttműködéssel elkészült a kibővített Digitális Jólét Program, a DJP 2.0. A több mint 20 új fejlesztési programot tartalmazó stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmazza a digitalizációt támogató programokat.

– Az Európai Parlament április eleji ülése megszavazta a 2014-2020 közötti pénzügyi keretterv felülvizsgálatára vonatkozó tanácsi javaslatot. A felülvizs-gálati javaslat 6 milliárd euróval növeli a költségvetési kereteket. Ez mit jelent Magyarország számára?

– Magyarország számára ez két okból is kulcsfontosságú: a Tanács javaslata

megerősítette, hogy a kohéziós-, agrár- és vidékfejlesztési pén-

zek, azaz a tagállamoknak korábban megítélt források csökkentése kizárt a felül-vizsgálat során. Ezzel sikerült elérni, hogy az Orbán-kormány által kiharcolt uniós

források nem csökkenthetnek és biztosítottak a magyar gaz-

dák támogatásai. A többéves pénzügyi keretterv felülvizsgálata

ugyanakkor segíthet abban is, hogy elkerüljük a korábbi hétéves keretterv alatt kialakult likviditási válságot, amikor a Bizottság nem tudta kifizetni a tagállamoknak a megvalósított projektek után benyújtott számlákat. A tanácsi megállapodás megfelelő garanciát jelenthet: a már futó felzár-kóztatási programok és az agrártámogatások kifi-zetéseire lesz elegendő forrás az éves költségve-tésekben. Sajnálatos, hogy az Európai Parlament előzetes hozzájárulása után, a brit kormány a Brexit tárgyalásokra hivatkozva jelenleg blokkolja a megállapodás végleges elfogadását, amelyhez egyhangú támogatás lenne szükséges.

Az európai politikai elit egy része teljesen elvesztette realitásérzékét

folytatás az 1. oldalról »

„2018 januárjától még tovább, 5 %-ra

csökkentjük az internet áfáját. 2018 végéig minden

magyar településen lehetővé tesszük a hozzá-

férést az ingyenes, szélessávú wifi-

szolgáltatáshoz. „

2

www. f idesz -eu .hu


3

z Európai Parlament megszavazta azt a baloldali frakciók által beterjesztett Magyarországot elítélő határozatot,

amelynek célja az illegális bevándorlás hazánk-ra kényszerítése. A Fidesz-KDNP képviselő-csoportja elutasítja az újabb politikai támadást

Magyarországgal szemben, továbbra is kizáró-lag a magyar emberek érdekeit képviseli Brüsszelben, ezért elutasítja az illegális migrá-ciót.

A valóságtól teljesen elrugaszkodott, szá-mos torzítást tartalmazó szöveg felszólítja az EP alapjogi szakbizottságát, hogy készítsen külön-jelentést Magyarországról. A vizsgálat várhatóan legalább fél évet vesz igénybe, a jelentés tehát nem sokkal a magyar országgyűlési választások előtt fog elkészülni, így alkalmas lehet azok befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos nyomásgyakorlásra.

Szégyenletes és elítélendő, hogy, hogy a magyar baloldali képviselők kezdeményezték és

megszavazták ezt a nemzeti érdekeinket alapve-tően sértő határozatot. Üdvözlendő ugyanakkor, hogy a bevándorláspárti Soros György folyama-tos nyomásgyakorlása ellenére az Európai Parlament képviselőinek jelentős része nem támogatta a baloldal hazug rágalmait és csak kiegyensúlyozott vizsgálatot fogad el a vitatott kérdésekben.

Ahogy a múltban is minden esetben, a magyar kormány nyitott a vitatott jogszabályok-kal kapcsolatos párbeszédre a Bizottsággal. Az illegális migrációt elutasító politikát azonban nem fogja feladni, mert a jövőben is csak a magyarok dönthetik el, kikkel élnek együtt Magyarország területén.

folytatás az 1. oldalról »Felháborító az EP határozata Magyarországról

Növekszik a nyomás a magyar kormányon a kötele-ző betelepítési kvótákkal kap-csolatban.

A

„Ameddig hagy-juk, hogy százez-res embertöme-gek ellenőrzés nélkül lépjenek be Európába és

nem választjuk külön a gazdasági bevándorlókat a valódi menekültek-től már az EU területén kívül, addig bármilyen kötelező migránskvóta alkalmatlan a probléma kezelésére” – hívta fel a figyelmet a néppárti politikus.

„Hazám és személyes vélemé-nyem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellen-

őrizetlenül Európába érkezett mig-ránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme” – mutatott rá felszólalásá-ban a képviselő.

A menedékkérők kötelező jelle-gű áthelyezése ugyanis nem az egyetlen módja a tagállamok közötti szolidaritás elvének kifejezésére. A szolidaritás határvédelmen, a ren-dészeti szervek közötti együttműkö-désen és humanitárius programo-kon keresztül is megvalósulhat. Magyarország pedig eddig mintegy 284 milliárd forintot fordított határ-

védelemre és a magyar kormány folyamatosan bővíti humanitárius szerepvállalását a Közel-Keleten.

Annak ellenére, hogy az Európai Unió Tanácsán belül 23 tagállam megszavazta a kötelező kvótát és vállalta az ezzel járó kötelezettsége-ket, másfél év alatt 160 ezerből mindössze 18 ezer migráns került áthelyezésre. Ez nyilvánvalóan a kötelező kvóták alkalmatlanságát

bizonyítja. „Elfogadhatatlan a jelen-leg tárgyalt létszámküszöb nélküli migránsbetelepítési program, azt ugyanis a migránsok meghívóként értelmezik és bátorítást jelent az embercsempészek számára is. Egy ilyen alapon működő jövőbeli mechanizmus kontraproduktív és teljességgel alkalmatlan a probléma kezelésére” – hívta fel a figyelmet Gál Kinga.

Csak a magyarok dönthetnek arról, hogy kivel élnek együtt

A kötelező betelepítés kapcsán tartott plenáris vitán Gál Kinga fideszes EP-képviselő hangsú-lyozta: elfogadhatatlan a migránsok bármiféle kötelező szétosztása az unió tagállamai között.


4

magyar kormány 2015 decemberé-ben fordult a Törvényszékhez, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttele-

pítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügymi-niszterek minősített többségi szavazással, Magyarország tiltakozása ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban. A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat vagy legalább annak a rész-nek a megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. A magyar kormányt Fehér Miklós Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője képviselte, aki elmondta: az Európai Bizottságot eredetileg az a cél vezette,

hogy hatékony módot találjanak a migrációs nyomás enyhítésére, ez ugyanakkor később mintha másodlagossá vált volna, és az áthelye-zések „erőltetése” fontosabb lett, mint a tényle-ges megoldás.

Az Európai Unió Tanácsának képviselője elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarország egyfajta különleges státusra tart igényt: a kvótarendszernek nem kíván a ked-vezményezettje lenni, hogy ne váljon úgyneve-zett frontországgá, de a döntés nyomán fellépő kötelezettségeinek sem akar eleget tenni.

A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg, a felperesek oldalán pedig Lengyelország avatkozott be a perbe. A tárgyaláson a bírák próbálták visszautasítani a felperesek érveit és nagy hangsúlyt fektettek a szolidaritásra, amelynek kapcsán Magyarország jogi képviselője elmondta, hogy a terhek meg-osztásának a menedékkérők befogadása mel-lett számos más módja is létezik.

(MAgyAr IDőK NyoMáN)

Elkezdődött a kvótaper

Az Európai Unió Bíróság május 10-én megkezdte a menedékkérők elosztását célzó európai uniós mecha-nizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset tárgyalását. A kvótaperben az ítélet várhatóan nyáron születhet meg.

folytatás az 1. oldalról »

A

„Elérhet Brüsszelbe is avilágosan kifejezett népakarat”

Gyürk András május elején interjút adott a Magyar Hírlapnak, melyben elmondta: „Örülök, hogy az Európai Bizottság »részt vesz« a nemzeti konzultációban, hiszen a valódi, érdemi vita gyakran háttérbe szorul az uniós döntéshozatalban, az igazán fontos kérdésekről nem beszélnek.”

„Helyesnek tartom azt is, hogy a magyar kormány viszontválaszt ad. Ez a párbeszéd használ a közös Európa ügyének. Azt tapasztaltam az elmúlt évek-ben, hogy a világosan kifejezett népakarat elér Brüsszelbe. A bürokraták elsőre hajlamosak rá, hogy lesöpörjék az emberek véleményét. Egy nép-

szavazás vagy akár egy nagy részvétellel zajló nemzeti konzultáció azonban igenis képes megfontolásra késztetni az uniós szerveket”.

A fideszes EP-képviselő kiemelte: „reformellenzék vagyunk Brüsszelben, mert elkötelezett európaiként úgy gondoljuk, nem mehet-nek a dolgok tovább úgy, ahogy eddig. Ennek egyik eszköze a nemzeti konzultáció. Hazánkban a tagság támogatottsága rekord magas az uniós átlaghoz mérve. Hiszem, hogy ehhez hozzájárul a nyílt párbe-széd, amit Európa jövőjéről folytatunk, hogy nem fojtjuk le a vitákat, mint más tagállamok teszik. Hamis döntési helyzet, hogy vagy bent maradunk és mindent elfogadunk, ahogy van, vagy kilépünk. Ha példá-ul Brüsszel azt akarja, hogy a multinacionális energiacégek ármeghatározási jogát ne csorbíthassák a tagállamok, vagy, hogy szá-moljuk fel a határkerítést, azt mondjuk: stop, eddig, és ne tovább. Nem akarjuk, hogy Brüsszel túlterjeszkedjen a nemzeti jogkörök kárára. De ez a stop, amit felmutatunk, nem Európa-ellenesség”. (MAgyAr HírlAP)

Az Európai Bizottság május 31-én mutatta be az ún. Mobilitási Csomagjának első részét. Olyan átfogó tervezet ez, amely a közúti közle-kedés különféle területeivel foglalkozik, külön kiemelve annak szociális vetületét. Ugyanakkor a többsebességes Európa a fuvarozás tekin-tetében már most megvalósulni látszik, ugyan-is lassan kialakul a tagállamoknak egy olyan köre, amelyek hasonlóan egyoldalú intézkedé-seket vezetnek be, veszélyeztetve ezzel az egységes belső piac működését.

„A Bizottság Mobilitási Csomagjával szemben nagyok az elvárások nem-csak a Parlamenten belül, de a tagállamok részéről is. Olyan javaslatokra van

szükség, amelyek megszüntetik, illetve meg-előzik a közlekedési piac további fragmentációját és maradéktalanul biztosítják az árufuvarozás szolgáltatásának szabadságát az egységes piacon belül” – hangsúlyozta Deli Andor.

Kósa Ádám írásbeli hozzászólásában rámuta-tott: „Az EU globális ver-senyképessége folyamato-san csökken az 1990-es évek óta. Egy többsebessé-

gű Európában megkérdőjeleződne a regionális fejlesztési politika, pedig annak kiegyenlítő jel-legű funkciója a csatlakozás egyik legfőbb vonzerejét jelentette, ahogyan a mindenki szá-mára egységes, szabad belső piac is”.

5

A rendezvény házigazdájaként Hölvényi György fel-idézte: „Egyfajta ébredésre, globálisan érvényes közös etikai elvek érvényre juttatására van szükség a világon minden jóakaratú ember, a politikusok és a vallási vezetők együttműködése által”.

Manfred Weber néppárti frakcióvezető kiemelte, hogy az emberiség és a nemzetek együttélését új, globális kihívások teszik próbára, amelynek megoldásához nem lehet figyelmen kívül hagy-ni a világvallások közös etikai tanítását. „A vallásközi párbeszédért fele-lős munkacsoport rendezvénye ezért különösen fontos állomás a közös alapelvek jobb európai megismertetése és érvényesítése érdekében” – tette hozzá a politikus.

Nem lehetséges a béke a vallások közötti megegyezés nélkül

A világ konfliktusainak feloldásához új etikai rendre van szükség, amelynek a világvallá-sok a letéteményesei, hangzott el azon a kiállításmegnyitón és konferencián, amelyet Hölvényi György, az Európai Néppárt vallás-közi párbeszéd munkacsoportjának társelnö-ke kezdeményezett az Európai Parlamentben, Strasbourgban.

A fuvarozás területén sem akarunk több-sebességes Európát

Napjainkban egyre gyakrab-ban beszélünk a többsebes-séges Európáról, miközben javuló versenyképességre és egy valóban egységes piacra van szükség, ahol a tőke és az áruk mellett a szolgáltatá-sok és a munkaerő is szaba-don áramolhat! – jelentette ki Deli Andor és Kósa Ádám fideszes EP-képviselő a stras-bourgi plenáris ülés közúti közlekedésről szóló vitájában.


6


Az Európai Bizottság terve-zete a 2018-as kötelezett-ségvállalások szintjét 160,6 milliárd euróban (EU GNI 1,02%-a), a kifizetések szintjét 145,4 milliárd euró-

ban (EU gNI 0,93%-a) határozná meg. Ez 1,4 %-kal több kötelezettségvállalást és 8,1%-kal több kifizetést jelentene a 2017-es költségve-téshez képest.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kiemelte: a kifizetési növekedés legnagyobb részét a kohéziós politika kapná 25,7%-kal, vagyis 9,5 milliárd euróval nőnének a felzárkóz-tatási források 2017-hez képest. A teljes gőz-zel zajló magyar projektek végrehajtása számá-ra rendkívül jó hír, hogy 2018-ban 46,7 milliárd euró fedezhetné a tagállamok által benyújtott számlákat.

2017-hez képest a Horizont 2020 kutatási keretprogramra szánt összegek 770 millió euróval nőhetnének, az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés 233 millió euróval kapna töb-bet, az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz biztosított uniós költségvetési garancia keretét 16 milliárd euróról 26 milliárd euróra emelnék.

Az Európai Bizottság 2018-as költségvetési tervezete – 9,5 milliárd euróval több forrás a tagállami projektekre

2017. május 30-án az Európai Bizottság képvisele-tében Günther Oettinger költ-ségvetési ügyekért felelős biztos bemutatta a 2018. évi uniós költségvetés tervezetét az Európai Parlament Költségvetési Bizottságában.

A vendégek Alexov lyubomir országgyűlési szóvivő és Dr. lásztity Jovánka, a budapesti Nikola Tesla Szerb Tannyelvű Óvoda, általános Iskola, Diákotthon és gimnázium igazgatója voltak. A látogatás során találkoz-tak magyar néppárti képviselőkkel, valamint a magyar és szerb Európai Unió melletti képvi-selet munkatársaival.

Deli Andor kiemelte: „Magyarország kormánya következetesen kiáll Szerbia euró-

pai integrációja mellett”. Rámutatott, hogy a Fidesz-KDNP nemzeti listájának köszönhetően lehetősége nyílt arra, hogy vajdasági magyar-

ként tevőlegesen hozzájáruljon a csatlakozá-si folyamatok előrehaladásához, kifejezett figyelmet fordítva a vajdasági magyar közös-ség érdekérvényesítésére.

A képviselő rámutatott: Ukrajna hét országgal határos, az EU-ba vezető kapuját pedig a legnyuga-tibb megye, Kárpátalja jelenti, amely négy uniós

tagországgal határos. Az EU-ba irányuló for-galom nagy része Kárpátalján halad át, és ez a vízummentességgel csak fokozódni fog. Az egyébként is kevés számú határátkelőhelyek azonban már most is túlterheltek, infrastruktú-rájuk elavult. Ezért a vízummentesség mellett elengedhetetlen a határ menti infrastruktúra és területek fejlesztése: új határátkelők nyitá-sa, a vasút és az útrendszer modernizálása, bekapcsolása a nemzetközi forgalomba.

„Fontos, hogy megszűnjön a határátkelő-helyeknél kialakult több órás várakozás, az

érvényes úti okmányokkal rendelkező polgá-roknak méltó utazási körülményeket kell teremteni az Unióba történő belépéskor. Az EU egyik alapelve a mobilitás, így ennek elősegítéséhez hatékony szakmai és pénz-ügyi segítséget kell nyújtania az Európai Uniónak!” – emelte ki a képviselő.

A magyarországi szerb közösségképviselői Brüsszelben

Deli Andor fideszes EP-képviselő meghívására kétnapos láto-gatásra érkeztek Brüsszelbe a magyarországi szerb nemzeti közösség képviselői. A vajdasági politikus a találkozón kiemelte: Magyarország kormánya a kezdetektől fogva követ-kezetesen kiáll Szerbia európai integrációja mellett.

Hatékony segítség kell a határ menti infrastruktúra fejlesztéséhez

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő felszólásában üdvö-zölte az Európai Unió Tanácsának pozitív megerősítését az ukrajnai vízummentesség ügyében. Továbbá felhívta a figyel-met, hogy ennek ellenére mégsem szűnnek meg az Európai Unióba való beutazás fizikai akadályai az ukrajnai határátkelő-helyek elégtelen állapota miatt.

7


„El ne add az ősi házat!” – nagysikerű TransylMania-koncert az Európa-napon, Brüsszelben

A tizenöt évvel ezelőtt alakult baróti TransylMania zenekar lépett fel a Balassi Intézet brüsszeli kirendeltségén május 9-én, az Európa-napon.

A Kárpát-medence orszá-gaiban már több éve nép-szerű zenekar Tőkés László EP-képviselő meg-hívásának eleget téve láto-gatott Brüsszelbe és lépett

fel az itteni magyar kulturális intézetben flamand, vallon és magyar közönség előtt. Köszöntőjében Tőkés lászló üdvözölte az együttest, amely a hagyomány és a modernitás jegyében a rockze-ne univerzális nyelvén viszi hírünket a magyar

folklórkincs dallamaival gazdagított dalaival. A TransylMania tehát „nagykövetünk” a világban, mint ahogy itt Brüsszelben is, ahol a magyar kultúra „nagykövetségén” képviselik nemzeti műveltségünket. A mai Európa-napon megvaló-sul az „Unió, Erdéllyel” európai jelmondata” – folytatta beszédét az EP-képviselő, hiszen a zenekart immár a nyugat-európai helyszíneken is meg lehet hallgatni, ugyanis az erdélyi együt-tes Ausztriában, Németországban, Angliában és Írországban is fellép.

Hölvényi György kereszténydemokrata és Erdős Norbert fideszes EP-képviselők szerint az élelmiszer-pazarlás a mezőgazdasági ter-meléstől a háztartásokig valamennyi szereplőt érintő, összetett probléma, amely káros hatás-sal van a környezetre is. Becslések szerint az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmi-szert dobunk ki, amely egy főre vetítve átlago-san 173 kg-ot tesz ki.

Hölvényi György kereszténydemokrata kije-lentette: „Az Európai Uniónak, a világ egyik leg-gazdagabb és leginkább prosperáló közösségének

erkölcsi és politikai felelőssége az évente kidobott élelmiszerek hatalmas mennyiségé-nek csökkentése”. Az EP Környezetvédelmi,

Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának tagja továbbá kiemelte: „Az elfogadott határozat egyik célja az élelmiszer-adományozással foglalkozó civil és egyházi szervezetek munkájának megkönnyítése”.

Erdős Norbert, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsá-gának tagja szerint az élel-miszerhulladékok keletke-zéséhez nagymértékben

hozzájárul a címkézésre, a felelősségre és az adózásra vonatkozó uniós és tagállami rendel-

kezések ellentmondásossága, valamint a fogyasztók oktatásának és a bevált gyakorla-tok megosztásának hiánya.

A képviselők szerint fontos, hogy az EU Élelmiszersegély Programja (FEAD) által bizto-sított forrásokat a tagállamok az élelmiszerfe-leslegek eljuttatására is fordíthassák. A két magyar néppárti politikus módosító indítványá-nak köszönhetően a parlamenti határozat sür-geti a FEAD forrásainak felhasználását az élelmiszer-adományozások összegyűjtése, szállítása, tárolása és az elosztás költségeinek finanszírozása tekintetében is.

Európai fellépés az élelmiszer-pazarlás ellen

Az Európai Parlament stras-bourgi plenáris ülése elfo-gadta az élelmiszer-pazarlás elleni határozatát, amely 2030-ra az uniós élelmiszer-hulladékok 50%-kal való csökkentésére hívja fel a tagállamokat.

8


XIII. évfolyam, 5. szám,2017. május, megjelenik havonta

· Felelős kiadó: Európai Parlamenti Magyar Néppárti Delegáció Titkárság

· Postacím: Vajna Márton, delegációs titkárság, Parlement Européen – ASP09 E151, 60 Rue Wiertz, B–1047, Bruxelles

· Telefon: +32 2 28 37544; · Fax: +32 2 28 49871

· E-mail: [email protected]

· A szerkesztőbizottság elnöke: Tavasz Petra

hírlevéleu

Az Európai Parlament a magyar gazdák javára alakítja a Közös Agrárpolitikát

„Nem várunk 2020-ig a Közös Agrárpolitika ésszerű módosításával. A közelmúltban olyan kulcskérdésekben döntöttünk, mint a zöldítési előírások egyszerűsítése a közvetlen kifizetések területén, a fiatal gazdák támogatásának köny-nyítése, valamint javítottunk a kockázatkezelési

eszközök működésén és a támogatott agrár-hitelekhez történő hozzáférés feltételein” – mondta el Erdős Norbert az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának szavazását köve-tően Brüsszelben. A fideszes EP-képviselő hozzátette: „Komoly siker, hogy megerősítették a különböző mezőgazdasági ágazatok-ban tevékenykedő termelői szervezetek jogosítványait, és szélesí-tették azon közösen végzett tevékenységük körét, amelyek mente-sülnek az EU versenyjogi szabályainak alkalmazása alól”.

Az ún. Omnibusz-rendelet, az Európai Bizottság által tavaly novemberben javasolt saláta-rendelet a legfőbb európai uniós poli-tikák, köztük a Közös Agrárpolitika felülvizsgálatát és egyszerűsíté-sét célozza meg.

eu hirlevel2017 majus sk v1 · 2019-01-15 · 4 magyar kormány 2015 decemberé-ben fordult a...

Documents