európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal európából? tarnay istván
DESCRIPTION
Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István. Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28. Előzmények. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából?
Tarnay István
Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28.
Előzmények
•Az Országgyűlés 2009. október 29.-én fogadta el a 88/2009. (X. 29.) Országgyűlési Határozatot, amely alapján felkérte a Kormányt, hogy „jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában elfogadott elveket, cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat”
Ifjúságpolitikai intézményrendszer a NIS-ben•A magyar ifjúságpolitikai
intézményrendszer jelenlegi helyzetének áttekintése is szerepel a dokumentumban, valamint célként fogalmazódik meg olyan intézményrendszer kialakítása, mely hozzájárul a stratégiában foglalt célok megvalósulásának.
NIS főbb elemei 1.•Ifjúsági helyzetelemzés
▫Demográfiai helyzet▫Oktatás, képzés▫Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet▫Kirekesztettség▫Fogyasztás, gazdasági helyzet▫Ifjúság és egészség▫Ifjúság és bűnözés, devianciák▫Közösség, részvétel, közélet▫Földrajzi mobilitás
NIS főbb elemei 2.• Ifjúsági közfeladatok és ellátásuk helyzete
▫ Jogszabályi környezet Jelenleg nem meghatározott az ifjúsági közfeladatok rendszere
▫ Állami, regionális, helyi szintű ifjúsági feladatok A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési
önkormányzatok általános feladatai közé sorolja a „gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást”, azonban adós marad ennek tartalmi meghatározásával.
▫ Eljárások, adminisztráció, transzparencia Az ifjúsági ügyek horizontális jellege miatt különösen fontos lenne az
ágazatok közötti párbeszéd, azonban a koordináció közigazgatási fórumai még nem működnek hatékonyan.
▫ Párbeszéd, érdekegyeztetés, civil forrásbevonás Jelenleg nincs Magyarországon legitim civil–kormányzati párbeszéd, és
nincs az ifjúsági szervezeteket képviselő, az ifjúsági korosztályok érdekeit megjelenítő civil együttműködés.
▫ Ifjúságkutatás Több szervezet is foglalkozik vele, általában elegendő adat áll
rendelkezésre a fiatalokról▫ Ifjúsági célú költségvetési források
Az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.
NIS főbb elemei 3.
•Az ifjúsági szakma – a civil ifjúsági szegmens▫Szakmai struktúrák▫Civil, ifjúsági szerveztek▫Ifjúsági célú nem állami források
A jelenlegi ifjúsági intézményrendszert ért kritikák a NIS-ben• „Az ifjúsági közfeladatok fogalmi köre, ellátásuk rendszere nem
pontosan körülhatárolt. • A kötelező önkormányzati ifjúsági feladatok megvalósulása a
gyakorlatban alig érzékelhető.• A gyermeki jogok érvényesítésének, a Gyermekjogi Egyezmény
megismertetésének mechanizmusai nem alakultak ki Magyarországon.• Többnyire csak a megyeszékhelyeken és önkormányzati fenntartásban
működnek az ifjúsági információs és tanácsadó irodák. • Az önkormányzatok ifjúsági tevékenységéről nincsenek megfelelő
adatok. • Nagyobb településeken jobbára van ifjúsági stratégia, de jelentőségük
marginális. A civil szervezetek töredéke van csak befolyással az önkormányzati politikára.
• A fejlesztéspolitikában nem jelenik meg a szolgáltatások komplex, horizontális jellegű fejlesztésének elve és gyakorlata sem, az ÚMFT programjai között más ágazatok mentén értelmeződnek csak az ifjúsági célú fejlesztések.
• Nincsenek célszerűségre, eredményességre vonatkozó adatok, információk az eljárásról, pályázatkezelésről, igazgatásról, a monitoring rendszer a pénzügyi teljesítés szabályosságának vizsgálatára korlátozódik.
• Az ifjúságpolitikával összefüggő feladatok kormányzati koordinálásának központja nem kellően stabil, az állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.”
A NIS céljai az ifjúságpolitikai intézményrendszer fényében• Át kell tekinteni az ifjúsági közfeladatok jogszabályi hátterének és
finanszírozásának helyzetét.• Ki kell alakítani az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokban érintett
ágazatok, szaktárcák közötti rendszerszerű együttműködés kereteit.• Az ifjúsági közfeladatok ellátásának standardizálását el kell végezni, az
azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek akkreditációjának minőségügyi rendszerét ki kell építeni.
• A helyi önkormányzatok esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági szolgáltatások meghatározott köre az önkormányzatok számára megjeleníthető-e kötelezően ellátandó feladatként.
• Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni azt a hatékony intézményrendszert, amely biztosítja az ifjúsági közfeladatok kormányzati és egyéb igazgatási szinteken történő ellátását, illetve koordinációját.
• Szükséges az ifjúsági közfeladatok, továbbá az ezek ellátásában történő civil részvétel, valamint a társadalmi együttműködés eljárási és intézményi rendszerének meghatározása.
• Meghatározni szükséges az ifjúságra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szabályait, az ifjúság élethelyzetét és a Stratégia megvalósulását követő kutatások megvalósításának szabályait, valamint ezen kutatási eredmények döntéshozatalba való becsatornázásának mechanizmusait.
A NIS ifjúságképe
•Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához
Európai ifjúságpolitikai modellek- osztályozás szempontjai• Az Uniós tagállamokban sokféle ifjúságpolitikai
intézményrendszer alakult ki, melyekre az ország társadalmi-gazdaság berendezkedése, a fiatalok előtt álló kihívások típusa, valamint az ország szociálpolitikai, valamint államigazgatási gyakorlata is befolyásolt.
• A tagállamok ifjúságpolitikai felfogásában az egyik legjelentősebb különbséget az ifjúság definiálása adja. A tagállamok egy részében a 0-30 éves korosztály tartozik az ifjúságpolitika látókörébe, míg a másik véglet szerint a 15-25 éves korosztály.
Ifjúságról alkotott politikai felfogás• Az európai államok ifjúságpolitikai
intézményrendszereinek elemzésekor az első szempontot az ifjúságról alkotott politikai felfogás jelenti.
• Két fő nézőpont létezik az ifjúságról alkotott politikai felfogásban, az egyik álláspont arra hívja fel a figyelmet, hogy az ifjúság, mint probléma jelenik meg a társadalomban, míg a másik nézet az ifjúság fejlesztő szerepét emeli ki.
• A gazdaságilag fejlődő, stabil politikai helyzetben lévő államok az ifjúságot erőforrásként tartják számon, míg a gazdasági recesszióban lévő, instabil politikai helyzetű országokban a fiatalok, mint társadalmi probléma jelennek meg.
Ifjúságpolitikai intézményrendszer• Egy adott ország ifjúságpolitikai
intézményrendszerének a tipológiájánál figyelembe kell venni az állami ifjúságpolitikai intézmények létét, illetve szerepét az államigazgatáson belül.
• Két fő típus jelenik meg az EU tagállamaiban.• Az egyik típusba a különálló ifjúsági szektorral nem
rendelkező országok. (Anglia, Dánia, Írország) Ezekben a tagállamokban az ifjúságpolitika nemzeti szintű koordinációja nem, vagy csak nagyon kismértékben létezik.
• A másik típusba a kiterjedt ifjúsági szektorral rendelkező országok (Svédország, Franciaország, Ausztria, Belgium) tartoznak, ezekben a tagállamokban jelen van ifjúsági ügyekért felelős miniszter és minisztérium.
Jogi szabályozás• Egy adott tagállam ifjúságpolitikai intézményrendszerének a
vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ifjúsági ügyek jogi szabályozását.
• Az Uniós tagállamok majd mindegyikében a jogrendszerben megtalálhatóak a kifejezetten az ifjúságra vonatkozó jogszabályok, amelyek közé leginkább az oktatást, szociális jólétet, bűnözést szabályozó jogszabályok tartoznak.
• A legfőbb különbség abban mutatkozik meg a tagállamok között, hogy létezik-e önálló ifjúsági törvény.
• Az ifjúságpolitika, ifjúságügy jogszabályi környezetet vizsgálva három típus különbözhető meg a jogszabályok szintjén.
• A fiatalok támogatására vonatkozó szabályokat (ifjúsági szolgáltatások, programok, az ifjúsági szervezetek szabályozása)
• A fiatalok jólétére vonatkozó törvények (szociálpolitika)• A fiatalok védelmére vonatkozó törvények
Európai ifjúságpolitikai modellek•Univerzalista modell •Közösség alapú modell •Védelmező modell•Mediterrán modell
Univerzalista modell• Finnország, Norvégia és Svédország • Az államigazgatás intézményrendszerén belül
létezik ifjúsági ügyekre dedikált szerv• Kicsi az önálló ifjúsági szektor• Az állami részvétel mellett az ifjúsági civil
szektor is nagyon fejlett• Az állami intézmények és a civil szektor
együttműködik• az ifjúságot, mint erőforrást kezelik, az
ifjúságpolitika fő céljai között pedig a fiatalok önállóságának megteremtése, és a politikai részvétel növelése áll.
Brit-szigetek közösség-alapú modellje• Az állami szerepvállalás nagyon gyenge• Az ifjúsági munka leginkább a civil szektorra
hárul• Az ifjúságpolitika módszerei között a tradicionális
közösség alapú ifjúsági munka áll• Kicsi az ifjúsági szektor• A fiatalokra, mint problémára tekintenek• Az ifjúságpolitika célja a hátrányos helyzetben
lévő fiatalok megsegítése• A modell kialakulására hatott az angolszász
reziduális jóléti modell
Közép-európai Védelmező modell• Ausztria, Franciaország, Németország• Alapvető nézet, hogy társadalomban a
fiatalok sérülékeny helyzetben vannak• Az ifjúságpolitika célja minél jobban
megvédeni a fiatalokat a társadalmi kihívásokkal szemben
• Az ifjúságpolitika állami intézményrendszere ebben a modellben a legerősebb
• Nagy ifjúsági szféra• A jogalkotás szintjén is megjelenítik az
ifjúságpolitikai célokat• Igen jelentős az ifjúsági civil szféra szerepe is• Az ifjúságpolitika célcsoportja a teljes ifjúság
Mediterrán modell•Görögország, Portugália, Spanyolország •Hagyományosan a család és a vallási
közösségek látták el a szociális feladatokat•Erőteljesen centralizált állami ifjúságpolitikai
intézményrendszert alakítottak ki•Nincsenek regionális és helyi
kezdeményezések az ifjúságpolitika tárgykörében, de ezek az államok jelentős ifjúsági szektorral rendelkeznek
•Mind az ifjúság, mint erőforrás, mind az ifjúság mint probléma megjelenik
ÖsszefoglalóanIfjúságpolitikai modell
Országok Ifjúsági minisztérium/Részle
g
Ifjúsági szektor
Uralkodó ifjúság
szemlélet
Legfőbb célok
Legfőbb problémák
Célcsoportok
Legfőbb korcsoport
Univerzalista modell
DániaFinnországNorvégiaSvédország
-/-+/++/++/+
Kicsi vagy nem létező
Fiatalok, mint erőforrás
ÖnállóságFüggetlenségFejlődésPolitikai részvétel
Ifjúsági részvétel
Az ifjúság teljes generációja
13/15-25 éves korig
Közösség alapú modell
ÍrországEgyesült Királyság
+/+-/-
Kicsi vagy nem létező
Fiatalok, mint probléma
Szociális problémák megelőzésePolitikai részvétel
Fiatalként töltött korszak meghosszabbításaTársadalmi kirekesztésIfjúsági részvétel
Hátrányos helyzetű fiatalok
Általános iskola – 25 éves korig
Védelmező modell
AusztriaBelgiumFranciaországNémetországLuxemburgHollandia
++/++/+++/+++/+++/++/+
Jelentős ifjúsági szektor
Sebezhető fiatalokFiatalok, mint erőforrásFiatalok, mint probléma
IntegrációSzociális problémák prevenciójaPolitikai részvétel
Ifjúsági részvételTársadalmi kirekesztés
Az ifjúság teljes generációjaHátrányos helyzetű fiatalok
0 – 25/30 éves korig
Mediterrán modell
Görögország(Olaszország)PortugáliaSpanyolország
+/+-/-+/++/+
Jelentős ifjúsági szektor
Fiatalok, mint problémaFiatalok, mint erőforrás
ÖnállóságFüggetlenségIntegrációPolitikai részvétel
Fiatalként töltött korszak meghosszabbításaTársadalmi kirekesztés
Fiatalok speciális csoportjai
5-25/30 éves korig
A magyar ifjúságpolitikai rendszer jelenleg és az európai modellek
Magyar-ország
Finnország
Anglia Németország
Görögország
Ifjúságról alkotott politikai álláspont
Erőforrás Erőforrás Probléma Erőforrás Erőforrás/ probléma
Intézmény-rendszer
Alacsony szinten
A hierarchia magas fokán
Nincs A hierarchia magas fokán
A hierarchia magas fokán
Ifjúsági törvény Nincs Van Nincs Van Nincs
Decentralizáltság Elméletileg van, gyakorlatilag nem mindenhol létezik.
Van, a helyi önkormányzatok a felelősek . Konzultációs jog.
Van, mivel nincs központi rendszer.
Van, szövetségi, megyei, helyi szinten. Kötelező feladat.RIT Konzultációs jog
Nincs, fejletlen intézményrendszer
Ifjúsági részvétel az ifjúságpolitikában
Alacsony Magas, Ifjúsági tanácsok
Alacsony Magas, Ifjúsági Tanácsok, helyi ifjúsági szerv.
Nem igazán jelenik meg.
Fő célkitűzés Fiatalok integrálása a társadalomba
Ifjúsági központok építése/támogatása
Szociális problémák kezelése/megelőzése
Társadalmi részvétel növekedése
Önállóság, társadalmi integráció
Civil szervezetek szerepe
Nincs kiépített párbeszédrendszer
Komoly együttműködés az állami szférával
Az ifjúsági munka elsődleges színtere
Komoly együttműködés az állami szférával
Nincs széleskörű párbeszéd rendszer
Köszönöm a figyelmet!