1 oldal |

1. BEVEZETÉS

Az álláskeresési járadékok minden

európai szociális rendszer alapvető elemei. A munkavállalók munkahely el-

vesztésének kockázatával szembeni biztosítása alapvető biztonsági hálót

nyújt az egyének és a háztartások számára, hozzájárulva ezzel azok

szegénységgel szembeni védelméhez.

Emellett a munkájukat elvesztő és új munkahelyet kereső személyek be-

vételének támogatása automatikus stabilizátorként hat az üzleti ciklusban.

Ezen túl az álláskeresési járadékok meg-könnyítik a munkaerő gazdaságon belüli

elosztására irányuló eljárást, mivel az álláskeresők a képességeiknek és el-

várásaiknak megfelelő munka

keresésével vagy átképzéssel tölthetik az idejüket. Ilyen értelemben az állás-

keresési járadék a növekedést támogatja.

Ugyanakkor a nagy mértékű, hosszú

időn keresztül nyújtott, korlátozott állás-

keresési feltételekhez kötött állás-keresési járadék csökkentheti a

munkába állásra irányuló hajlandóságot. Ez negatív hatással van a munkanélküli-

ség időtartamára és a teljes foglalkoz-tatottságra és rontja a növekedést,

valamint a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságát.

Az álláskeresésijáradék-rendszerek jelentősen eltérnek a tagállamokban

és a tágabb gazdasági és intézményi keret kontextusában érvényesülnek.

Eltérő a jogosultságot biztosító idő-tartam, az álláskeresési járadék

nyújtásának időtartama, azok pénzügyi

szintje és idő múlásával való növekedése, valamint azok ki-

számításának módja. Az álláskeresési

járadék juttatásának időtartama például 90 naptól határozatlan ideig tarthat,

azok összege pedig lehet előre meg-határozott vagy a személy utolsó

bérének bizonyos százaléka mint átalányérték, illetve annak kiszámítása

történhet e két elem összesítésével, az értékre pedig minimum és maximum

határértékek határozhatók meg. Eltérőek

az álláskeresésre és a munkára való rendelkezésre állásra vonatkozó

feltételek, amelyek szintén az állás-keresésijáradék-rendszerek meghatározó

elemei annak biztosításához, hogy a jogosultak továbbra is aktív résztvevők

maradnak és nem válnak passzívvá.

A munkára való hajlandóságot nem csak

az ilyen álláskeresési rendszerek jellemzői befolyásolják, hanem az

alkalmazott adó- és szociális ellátórend-szerek is, ideértve (általában) a

rászorultság alapon nyújtott ellátásokat, például a szociális támogatást, a

lakhatási támogatást, a családi

ellátásokat és a munkához kapcsolódó ellátásokat. Ehhez hasonlóan az egyéni

álláskeresési tevékenységet az aktív

EURÓPAI SZEMESZTER – TEMATIKUS TÁJÉKOZTATÓ

ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK

2 oldal |

munkaerő-piaci politikák1, valamint az általános gazdasági és munkaerő-piaci

feltételek befolyásolják.

Az álláskeresési járadék kétféle lehet:

munkanélküliségi biztosítás és munka-nélküli segély. A munkanélküliségi

biztosítás minden tagállamban létezik és az járulékokon alapul. Ennek meg-

felelően csak az a személy részesülhet azokból, akit meghatározott időtartamon

(ún. jogosítási időn) keresztül

foglalkoztattak és megfizette a járulékokat. Ezek mértékét gyakran az

utolsó munkahelyen kapott bér arányában számítják ki és időtartamuk

gyakran a járulékfizetés hosszától függ. A munkanélküli segély fő célja a munka-

nélküliséghez kapcsolódó szegénység megakadályozása: általában

rászorultsági alapú és azoknak a munka-

nélküli személyek vehetik igénybe, akik nem jogosultak a munkanélküliségi

biztosításra vagy a jogosultságuk lejárt. A munkanélküli segély mértéke általában

alacsonyabb a munkanélküliségi biztosításénál. A legtöbb tagállamban

nincs külön munkanélküliségi biztosítási program, az államok az általános

rászorultsági alapú szociális támogatásra

bízzák az alacsony jövedelmű háztartások védelmét2.

A tájékoztató felépítése a következő: A

2. rész az uniós országok jelenlegi nehézségeit írja le, különös tekintettel a

szakpolitikai eredményekre; a 3. rész a

megfelelő szakpolitikákra vonatkozó rendelkezésre álló adatokat mutatja be

annak érdekében, hogy a nehézségekre

1 Az aktív munkaerő-piaci politikák (a

továbbiakban: AMPP) nem kizárólag az álláskeresési járadék jogosultjaira alkalmazhatóak, azok (az AMPP-k rendszerének jellemzőitől függően) általában rendelkezésre állnak az álláskeresési (vagy más) járadékra nem jogosult álláskeresők számára is. Az AMPP-k lehetnek az állami foglalkoztatási szolgálat által nyújtott álláskeresési támogatások, képzések és az egész életen át tartó tanulás, bértámogatások vagy munkahely teremtő programok. Külön tematikus tájékoztató foglalkozik a szakpolitika e konkrét területével. 2 Tizenegy tagállam (Ausztria, Németország,

Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Málta, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) rendelkezik külön rászorultsági alapú munkanélküli segéllyel.

megoldást lehessen találni; a 4. rész pedig az uniós országok szakpolitikai

teljesítményeire vonatkozó össze-

hasonlító elemzést tartalmaz. Az 5. rész a további adatokra és információkra

vonatkozó forrásokat sorolja fel.

2. SZAKPOLITIKAI KIHÍVÁSOK; AZ UNIÓS ORSZÁGOK

TELJESÍTMÉNYÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Az álláskeresésijáradék-rendszerek

kialakításának egyensúlyt kell teremtenie az álláskeresők bérének

munkanélküliség ideje alatti fenntartása és a munkára való hajlandóság

biztosításának szükséglete között. A juttatások szintje (különösen a korábbi

bevételhez képest számított

mértékükben) és időtartama is eltér. A juttatások alacsony szintje a munka-

nélküli személyek életszínvonalának csökkenéséhez vezet. Ugyanez igaz a

juttatások időtartamára is, mivel a munkanélküli személyeknek kellő időre

van szükségük ahhoz, hogy olyan munkát találjanak, amely megfelel a

készségeiknek és képesítéseiknek. Más-

részről amennyiben a jövedelem állás-keresési járadék által biztosított szintje

és a munkával szerzett jövedelem szintje közti különbség túl alacsony, az

leronthatja a személyek munkába állási hajlandóságát3.

Az álláskeresésijáradék-rendszerek egyéb jellemzői szintén hatással vannak

a munkanélküli személyek munkaerő-piaci kötődésére és

foglalkoztathatóságára. Ez igaz az állás-keresésre és munkára való készenlétre

vonatkozó feltételekre és az aktív munkaerőpiaci programokban való

kötelező részvételre, amelyet a

juttatásokban való részesülés feltételévé lehet tenni. Az ehhez kapcsolódó

szankciók kiszabása, különösen az állás-keresésre és munkára való készenlétre

vonatkozó feltételeknek való meg nem felelés esetén a juttatásokra való

3 Az ilyen munkavállalás ellen ható pénzügyi

tényezőket jól összefoglalja az úgynevezett „munkanélküliségi csapda” indikátor, amelyet az Európai Bizottság az OECD adókedvezményi modellje alapján állapít meg. Lásd az alábbi 5. részt.

3 oldal |

jogosultság felfüggesztése szintén hatásként érvényesül.

Várhatóan különösen a szigorúbb állás-keresésre és munkára való készenlétre

vonatkozó feltételek ösztönzik az állás-keresési járadékban részesülőket arra,

hogy aktívan próbáljanak munkát találni és fogadják el a megfelelő állás-

ajánlatokat. Ez ellensúlyozza a bőkezű álláskeresésijáradék-rendszerek által

okozott munkavállalás ellen ható pénzügyi tényezőket és csökkenti az

ellátásoktól való függőséget. Az aktívabb

álláskeresési tevékenység és az állás-lehetőség gyors elfogadása csökkenti az

álláskereséstől való elbátortalanodást és csökkentheti a munkanélküliség idő-

tartamát. A túlzottan szigorú feltételek azonban nem kívánt vagy negatív

hatásokhoz is vezethetnek.

Például a foglalkozási mobilitásra vonatkozó szigorú követelmények (ilyen

az álláslehetőség elfogadásának kötelezővé tétele függetlenül a személy

képesítésétől) rövid távon nagyobb számú munka elvállalásához vezethet, ez

azonban e párosítások minőségének romlásával jár, így valószínűleg nem

lesznek hosszú távúak (mivel többen

válnak újból munkanélkülivé). Emellett a túlzó, nagy terhekkel járó

követelmények elkedvetleníthetik az egyéneket az azoknak való megfelelés

megkísérlésétől, arra ösztönözheti őket, hogy továbbra is a juttatásokra

támaszkodjanak és inaktívvá teheti őket. Az álláskeresőknek szóló tanácsadás és

megfelelő aktív munkaerőpiaci politikák

keretében nyújtott korai támogatások szintén kulcsfontosságú szerepet

játszanak. Ezeket nem tárgyalja e tájékoztató, mivel az aktív munkaerő-

piaci politikák külön tájékoztató4 részét képezik.

Két mutató különösen fontos annak

értékelése érdekében, hogy mely állás-keresési járadéki rendszerek érik el a

várt munkaerőpiaci párosításokat és társadalmi eredményeket: a munka-

nélküli személyek szegénységi kockázati rátája valamint a tartós munka-

nélküliségi ráta (mint a gazdaságilag aktív népesség százaléka). Az állás-

keresési járadékkal érintett rövid távon

munkanélküli személyek aránya pozitívan arányos a rövid távú munka-

nélküliségből a munkavállalásba való átmenet magasabb mértékével (1a.

ábra) és a tartós munkanélküliség alacsonyabb rátájával (1b. ábra). Az

álláskeresési járadékkal érintett rövid távon munkanélküliség különösen a

juttatások időtartamán és a

jogosultsághoz szükséges konkrét feltételen alapul.

4 Lásd: Az aktív munkaerőpiaci politikákról szóló európai szemeszter tematikus tájékoztató.

4 oldal |

1. ábra A rövid távú álláskeresési járadékkal való lefedettség és a rövid távú munkanélküliségből kivezető megoldások, vagy a tartós munkanélküliség mértéke

Forrás: Eurostat és a közös értékelési keret

Megjegyzés: a rövid távú munkanélküliségből a munkavállalásba való átmenet; TMNR: tartós munkanélküliségi ráta; az átmeneti rátákra vonatkozóan R² = 25 %, a tartós

munkanélküliségi rátákra vonatkozóan R² = 9%.

0

10

20

30

40

50

60

0 5 10 15 20 25 30 35 40

Átm

enet

ek(2

01

6)

A rövid távú álláskeresési járadékkal való lefedettség(2016)

STUR Linear (STUR)

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

0 10 20 30 40 50 60 70

A t

artó

s m

un

kan

élkü

liség

mér

téke

(2

01

6)

A rövid távú álláskeresési járadékkal való lefedettség(2016)

LTUR Linear (LTUR)

5 oldal |

A rövid távon munkanélküli személyek álláskeresési járadékkal

való lefedettsége kiemelt figyelmet

érdemel, mivel az mind a munka-erőpiacot, mint a társadalmi

eredményeket érinti. A szegénység aránya ugyanakkor jelentősen

magasabb a tartósan munkanélküli személyek körében, amely azt jelenti,

hogy az csak részben kapcsolódik a rövid távon munkanélküli személyek

álláskeresési járadékkal való lefedettségéhez. A szegénységnek

számos más oka lehet, ilyen például a

szociális védelmi juttatások megfelelősége, ideértve a társadalmi

juttatásokat is.

A tagállamok szakpolitikai teljesítmény értékeléséhez

szükséges három kulcsfontosságú

elemére vonatkozó helyzetét a következő ábrák foglalják össze (2.,

3. és 4. ábra). Ezek a rövid távon munkanélküli személyekre vonatkozó

lefedettség szintjét és az abban bekövetkező változásokat, a tartós

munkanélküliségi rátát és a munka-nélküliek körében érvényesülő

szegénységi rátát mutatják be. A függőleges oszlopok a nagyon alacsony

és az alacsony és/vagy a nagyon magas

és a magas teljesítményt5; a vízszintes oszlopok a változások alacsony és/vagy

magas szintjét jelzik.

2. ábra Az álláskeresési járadékkal való lefedettség a rövid távon munkanélküli személyek tekintetében (2016-ban, 2013-ban és 2008-ban)

Forrás: Eurostat

Megjegyzés: Írország, Hollandia és Ausztria tekintetében nem álltak rendelkezésre

adatok. A változást pontok jelzik.

5 A teljesítménymutató módszer alapján megállapításra került adatok, amelyek a szintek és a trendek átlaghoz

képest mért távolságán alapulnak. A módszertanra vonatkozó részletekről lásd a közös foglalkoztatási jelentés (2016) 4. mellékletét.

6 oldal |

3. ábra A tartós munkanélküliség mint a gazdaságilag aktív népesség százaléka (2008-ban, 2013-ban és 2016-ban)

Forrás: Eurostat

Megjegyzés: a szinteket és a változást pontok jelzik.

4. ábra Szegénységi ráta a munkanélküliek körében (2016) és az e szegénységi rátában bekövetkezett változások (2015–2016)

Forrás: A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztika (EU-SILC), 2016 (2015. évi

bevételek) és 2015 (2014. évi bevételek).

Megjegyzés: A változást pontok jelzik.

BE

BG

CZ

DK DE EE

IE EL ES

FR

HR

IT

CY

LV

LT

LU

HU

MT

NL

AT

PL

PT

RO

SI

SK

-15

-10

-5

0

5

10

15

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Vál

tozá

sok

20

15

–20

16

kö

zött

A munkanélküli személyek szegénységi kockázati rátája (2016)

7 oldal |

3. SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK A POLITIKAI KIHÍVÁSOK KEZELÉSÉRE

Az álláskeresésijáradék-rendszer több jellemzője is hatással van az előző

bekezdésben azonosított eredményekre.

A figyelembevételre érdemes első

politikai eszköz az álláskeresési járadék időtartama, amely közvetlen

hatással van a munkanélküli személyek szegénységi rátájára. A gyakorlatban az

időtartam számos tényezőtől függ, különösen a korábbi munka-

tapasztalatoktól, mivel a tagállamok egy részében a járadék juttatásának

maximális időtartama a munkában töltött idő hosszával növekszik (a

járadék juttatásának időtartama

hosszabb a hosszabb időn keresztül fizetett járulék esetén). Az adó-

kedvezmény rendszer munkanélküli személyek védelmét célzó

intézkedéseinek mértéke azonban szintén függ más politikai eszközöktől is,

ilyen például a kedvezményes bérpótlási arány, illetve az álláskeresési járadékra

való jogosultság (lásd lent).

Ezzel szemben a juttatások munka-nélküliség időtartamára gyakorolt hatása

a teljes munkanélküli népesség tekintetében általában viszonylag

gyenge6, mivel munkanélküliség esetén az életszínvonal fenntartása vezethet az

újrafoglalkoztatás jobb esélyeihez és a

6 Lásd például: L.F. Katz és B.D. Meyer (1990) Az

álláskeresési járadék lehetséges időtartamának a munkanélküliség időtartamára gyakorolt hatása. Journal of Public Economics. 41. sz. (1) 45-72. o. S.P. Jenkins, C. Garcia-Serrano (2004) Az álláskeresési járadék és az újraalkalmazási lehetőségek kapcsolata: Spanyolországra vonatkozó információk. Oxford Bulletin of Economics and Statistics. 66. sz. (2) 239-260. o. K. Carling, P-A. Edin, A. Harkman, B. Holmlund (1996), A munkanélküliség időtartama, az álláskeresési járadék és a munkaerőpiaci programok Svédországban. Journal of Public Economics. 59. sz. (3) 313-334. o. M. Hagedorn, I. Manovskii, K. Mitman (2015) Az álláskeresési járadék meghosszabbításának foglalkoztatásra gyakorolt hatása: a 2014-es foglalkoztatási csoda? H. Schmitz, V., Steiner (2007) A járadékra való jogosultság hatása és a munkanélküliség időtartama: a korábbi német munkaerőpiaci reformok előzetes értékelése. 2681. sz. IZA vitaanyag.

munkába való visszatérés esetén megfelelőbb álláshely párosításhoz7.

Emellett bizonyítást nyert az is, hogy az

álláskeresési járadékra nem jogosult, újonnan munkanélkülivé vált személyek

gyakrabban szegényebb háttérrel rendelkeznek és kevésbé kötődnek a

munkaerőpiachoz8. Ezen túl a nagyobb mértékű munkanélküliségi biztosítással

rendelkező országok, amelyek nagyobb összegeket költenek az aktivizálási

politikákra és intézkedésekre, általában fenntarthatóbb eredményeket tudnak

felmutatni a korábban munkanélküli

személyek reintegrációja területén9.

A második politikai eszköz, a

korábbi bevételek nettó bérpótlási aránya szintén negatív

kapcsolatban van a munkanélküli személyek szegénységi rátájával. A

nettó bérpótlási arány kiszámítása során a nettó jövedelmet a jövedelem adókkal

és társadalombiztosítási költségekkel

csökkentett összegeként kell meg-határozni, amelybe bele kell számítani a

szociális ellátást (szociális támogatások, a családi ellátások, a lakhatási

támogatás és a munkához kapcsolódó ellátások). Fontos kiemelni, hogy a nettó

bérpótlási arány és annak idő múlásával történő módosulása a munkanélküli

személy korábbi járulékaitól függően –

különösen a rövidebb járulékfizetési idő-szak esetén – a munkanélküli személy

járulékfizetési előzményeitől függően lényegesen eltérő lehet, különösen a

rövidebb járulékfizetési előzmények

7 Lásd például: D. Gallie, S. Paugam, S. Jacobs

(2003) Munkanélküliség, szegénység és társadalmi elszigetelődés: létezik társadalmi kirekesztettségre vonatkozó ördögi kör? European Societies. 5. sz. (1) 1-32. o. 8 Lásd például: F. Figari, M. Matsaganis, és H.

Sutherland, (2013) Elég szorosak az európai társadalmi biztonsági hálók? A minimáljövedelmi rendszerekkel való lefedettség és azok megfelelősége 14 uniós országban. International Journal of Social Welfare. 22. sz. 3-14. o. M. Fernandez Salgado, F. Figari, H. Sutherland, A. Tumino (2014) A munkanélküliségért juttatott jóléti kompenzáció a válság idején. A jövedelmek és a vagyonok elemzése. 60. sorozat, kiegészítő szám, 2014. május. 9 Lásd például: Wulframm M. és Fervers L.

(2013), A munkanélküliség és a későbbi alkalmazás stabilitása: fontos-e a munkaerőpiaci politika? 7193. sz. IZA vitaanyag.

8 oldal |

esetén és a vizsgált időtartam tekintetében, mivel a juttatások a

munkanélküliség időtartamának

növekedésével általában csökkennek10.

Bár egyértelmű, hogy a magasabb nettó bérpótlási arány közvetlen

hatással van a magasabb ház-tartási bevételekre, azok nettó

hatása számos tényezőtől, különösen a más juttatásokkal és az

adórendszerrel való kapcsolatától és a bevételek korábbi szintjétől, illetve a

munkatapasztalatoktól függ11. Emellett a

magasabb bérpótlási arány a munka-vállalási hajlandóság ellen ható pénzügyi

tényezőként is működik, amely így negatív hatással van az aktivitási és a

foglalkoztatási rátákra, különösen egyes munkavállalói csoportok (például a

dolgozó partnerrel együtt élő munka-nélküli személyek) tekintetében12. A

munkanélküliségi csapda13 gyakran igen

magas az alacsony bérekben részesülők és az alacsonyabb újrafoglalkoztatási

bérrel járó álláslehetőséget kapó munka-vállalók tekintetében.

A harmadik, jogosultsági fel-tételekre és a jogosítási idő

hosszára vonatkozó politikai eszköz pozitív kapcsolatban van a

munkanélküli személyek

10 Az egyik lehetőség, hogy a tagállamok gyakorlatai

alapján a hat hónapos munkanélküliséget követő, az átlagbérek 80%-ában meghatározott nettó bérpótlási arányra összpontosítanak, figyelembe véve azok minimum és maximum összegét is. 11

Lásd például: J. Gruber (1994) A munkanélküliségi biztosítás fogyasztás kiegyensúlyozására irányuló hatása. 4750. sz. NBER munkadokumentum, vagy M. Dolls, C. Fuest, A. Peich (2012) Automatikus stabilizáció és diszkrecionális pénzügyi politika a pénzügyi válság idején. IZA Journal of Labor Policy. 1. sz. (4) 12 Lásd például: OECD (2005) A munkába állás pénzügyi ösztönzőinek növelése: a munkához kapcsolódó ellátások szerepe. Foglalkoztatási kilátások, 3. fejezet. 13 Az indikátor a munkaerő tényleges adómértékét méri, különös tekintettel arra, hogy a munkanélküliségből a munkába való átmenet esetén a bruttó bevételek növekedése mennyiben szorítkozik a jövedelemadókra, a társadalombiztosítási költségekre és a juttatások megvonására.

szegénységi rátájával. A munka-nélküliségi biztosítási ellátásokra való

jogosultság a korábbi szolgálati időtől

és/vagy a megfizetett járulékok összegétől függ. Pontosabban a munka-

nélküli személyektől megkívánt, hogy meghatározott minimális munka-

tapasztalattal rendelkezzenek, amelynek pontos fogalma és hossza jelentősen

eltér. Ennek következtében a rövid foglalkoztatott időtartammal és kevesebb

folyamatos munkatapasztalattal rendelkező személyek ritkábban

részesülnek álláskeresési járadékban14.

Éppen ezért a szigorú jogosultsági feltételek a juttatásokban részesülő

munkanélküliek alacsonyabb számához vezetnek, amely alacsony lefedettséggel

és alacsony stabilizáló hatással jár. A jogok elvesztésének elkerülése

érdekében a különböző járulékfizetési időszakok összevonásának lehetősége

jelentős hatást gyakorol e téren. Az ön-

foglalkoztatókra és az atipikus szerződéssel rendelkező munkavállalókra

vonatkozó jogosultsági feltételeket szintén gyakran alkalmazzák a

lefedettséget növelő eszközként, például a programokban való önkéntes részvétel

lehetőségének lehetővé tételével.

A növekvő bérpótlási arányokat és

a juttatások időtartamát, valamint a

jogosultsági feltételek bővítését célzó reformok további kiadásokkal járnak. A

biztosítási-típusú programok esetén a munkavállalók és a vállalkozások

közvetlenül hozzájárulnak a juttatások finanszírozásához. Mivel a hozzá-

járulások általában az adózáshoz hasonlóan érvényesülnek, a nagyobb

mértékű hozzájárulásokkal járó

szélesebb körű juttatási lefedettség esetlegesen akadályozhatja a munka-

helyteremtést. Ennek ellenére e reformok középtávon várhatóan javítják

14 Lásd például: ILO A világ szociális védelméről

szóló jelentés (2014-15), Esser I., T. Ferrarini, K. Nelson, J. Palme és O. Sjoberg (2013), „Álláskeresési járadék az uniós tagállamokban” vagy Langenbucher, K. (2015), „Mennyire megterhelőek az álláskeresési járadékok jogosultsági kritériumai, mennyiségi indikátorok az OECD és az uniós országok számára”, 166. sz. OECD Szociális, Foglalkoztatási és Migrációs munkadokumentum, OECD Publishing, Párizs.

9 oldal |

a munkaerőpiac és a gazdaság működését, mivel a munkából származó

jövedelemre vonatkozó magasabb adó-

bevételekkel járnak, bár csökkentik az álláskeresési járadékra és aktiválási

intézkedésekre fordított kiadások meg-térülését.

A korlátozott álláskeresési járadékok rövid távon sem biztosan

jelentik a közpénzek meg-takarítását: a legtöbb tagállamban a

munkanélküliek általában a szociális támogatás olyan más formáját is igénybe

veszik, amely hosszabb távra szól és

amely lehet például a munkanélküli segély vagy a minimáljövedelem

(passzív eszközök).

Az államháztartás költségeit rövid

és hosszú távon sem egyszerű értékelni, azok az idő múlásával

eltérhetnek. Egy lehetséges feltételezés, hogy a szélesebb körű

lefedettségre vagy a juttatások

magasabb összegére vonatkozó költségek első szakaszát viszonylag

gyorsan lehet ellensúlyozni a megnövelt foglalkoztatási teljesítménnyel és a több

foglalkoztatott személytől származó magasabb adóbevallással, illetve a

humántőke hatékonyabb felhasználása

következtében felgyorsult gazdasági növekedéssel.

4. A SZAKPOLITIKAI HELYZET ÁTTEKINTÉSE

A munkanélküliségi biztosítás korábbi

részben politikai eszközként bemutatott jellemzői tekintetében az egyes

országokban érvényesülő helyzeteket az alábbi 5., 6., 7. és 8. ábrák mutatják be.

A 5. ábra az ellátások maximális idő-tartamát mutatja egy év járulékfizetési

időszakot követően. Miközben a tag-államok többségében az időtartam

rövidebb, mint a járulékfizetés időszaka (ez időszak fele, azaz a leggyakoribb idő-

tartam 26 hét), négy esetben (Görög-

országban, Franciaországban, Luxemburgban és Hollandiában) meg-

egyezik a járulékfizetési időszakkal, sőt három esetben annál hosszabb (71 hét

Finnországban, 104 hét Dániában és határozatlan idejű Belgiumban). A skála

másik végén a legfeljebb három hónapig biztosított ellátások állnak Horvát-

országban, Magyarországon, Máltán és

Szlovéniában.

5. ábra: Az ellátások maximális időtartama egyéves szolgálati viszonnyal, 2017. január

Forrás: A szociális védelmi adatbázisra és a nemzeti szabályozásra vonatkozó kölcsönös információs rendszer (Spanyolország, Olaszország és Franciaország tekintetében).

0

20

40

60

80

100

120

HU MT HR SI NL ES BG SK AT PT CZ EE CY DE IT RO LT PL UK IE LV SE FI FR EL LU DK BE

Az ellátások maximális időtartama egyéves szolgálati viszonnyal

hét

10 oldal |

Megjegyzés: Belgium esetében az ellátásoknak nincs időbeli korlátja. A juttatások időtartama számos országban (a Cseh Köztársaságban, Németországban, Litvániában,

Portugáliában) az életkortól is függ, ahogyan az az ábrából is kitűnik, az időtartam a

legfiatalabb korosztály tekintetében a legrövidebb. Portugáliában az egy éves járulékfizetési időtartam helyett 15 hónapot alkalmaznak. Szlovákiában a bemutatott

időtartam a határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó munkavállalókra vonatkozik, ellenkező esetben az hat hónap. Lengyelországban az időtartam például a régió

munkanélküliségi rátájától is függ.

A nettó helyettesítési ráták jelzik a

munkanélküliségi biztosítási ellátások jövedelemhelyettesítő funkciójának a

megfelelőségét. Azok szintje számos tényezőtől függ, ideértve a korábbi

jövedelem szintjét, a szolgálati időt, a munkanélküliség időtartamát, az életkort

és a háztartásban élők összetételét

(különösen amikor az adórendszerrel és más ellátásokkal való kapcsolatot is

figyelembe veszik). A rövid (egy éves) munkatapasztalattal rendelkező alacsony

jövedelmű munkavállalók esetén egy hónap foglalkoztatást követően a nettó

bérpótlási arány értéke a korábbi (nettó) jövedelem 25%-ától annak 90%-áig

terjed (6. ábra). A skála alsó végén azok

a tagállamok találhatók, amelyekben az egy év munkatapasztalattal rendelkező

munkavállaló nem jogosult a munka-

nélküliségi biztosításra (Szlovákia,

Litvánia) vagy amelyekben a juttatások a munkanélküliség második hónapjában

megszűnnek (Magyarország). Ezeket az országokat követik azok a tagállamok,

amelyek a korábbi kereseti szinthez nem (vagy csupán lazán) kapcsolódó,

átalányösszegű ellátásokat nyújtanak

(Bulgária, Görögország, Málta, Románia, az Egyesült Királyság). A munka-

nélküliség időtartamának 12. hónapját elérve láthatóvá válik a nettó

helyettesítési rátákkal való össze-

hasonlítás tekintetében az ellátások

lejártának a hatása (az érintett egyének más rendszerekre, például munkanélküli

segélyre vagy szociális segélyre kerülnek

át) vagy az ellátás összegének csökkenése.

6. ábra Az álláskeresési járadékok nettó bérpótlási aránya az átlagbér 67%-a esetén,

2016 januárjában

Forrás: Európai Bizottság az OECD adókedvezményi indikátorai alapján.

Megjegyzés: Az adatok az átlagbér 80%-ával rendelkező munkavállalóra vonatkoznak egy éves járulékfizetési időszakkal (a juttatásokban részesülés második és tizenkettedik

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

HU SK LT RO BG EL UK MT AT PL DE EE FR LV NL FI DK IE HR SE IT PT CZ ES SI LU BE

2. hónap 12. hónap

%

11 oldal |

hónapja). Az ábrán a bevételek különböző elemei szerepelnek, ideértve az álláskeresési járadékot és az egyéb juttatásokat (például a szociális támogatást és a lakhatási

támogatást).

Az összes tagállamra igaz, hogy a munkanélküliségi biztosítási ellátásokra

való jogosultság a korábbi szolgálati időtől és/vagy a megfizetett járulékok

összegétől függ. A 7. ábra szerint az álláskeresési járadékhoz való hozzájutás

feltételeként megszabott hetek száma a Görögországban, Franciaországban,

Olaszországban és Máltán érvényesülő 25 vagy annál kevesebb értéktől a

Litvániára és Szlovákiára vonatkozó 80-

ig terjed, a leggyakoribb az egy év (52 hét) megkövetelése. A járulékfizetési

időszak és a hosszabb „referencia” idő-szak – amely lehetővé teszi a munka-

nélküliség időtartamának figyelembe-vételét – aránya tekintetében a tag-

államokban a leggyakoribb érték 0,5 (vagyis a kedvezményezettnek legalább

a referencia-időszak felében járulékot kellett fizetnie).

7. ábra Az előírt jogosítási idő hosszúsága 2015-ben

Forrás: A szociális védelmi adatbázisra és a nemzeti forrásokra vonatkozó kölcsönös információs rendszer

(Olaszország tekintetében)15.

Megjegyzés: A piros rombuszok a járulék és a referencia-időszak közötti arányt jelzik. Az ábra azoknak az

országoknak a tekintetében, amelyekben a jogosítási időszak kiszámítása összetettebb módokon történik az

adatok egyszerűsítését alkalmazta.

15 Olaszország tekintetében az adatok a Munka Törvénykönyvének 2015 májusában történt elfogadását követő

időszakra vonatkoznak.

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

0

20

40

60

80

100

120

IT FR MT EL CY FI LU NL SE BG HR LV SI IE UK ES HU PT AT BE CZ DE DK EE LT PL RO SK

A já

rulé

kfiz

etés

i id

ősz

ak m

int

a re

fere

nci

a-id

ősz

ak %

-a

Járu

lékf

izet

ési i

dő

szak

(h

etek

)

12 oldal |

8. ábra: Az álláskeresési és rendelkezésre állási követelmények szigorúsága mutató, 2014.

Forrás: OECD

Végül a becsült álláskeresési és munkára való rendelkezésre állási feltételek,

valamint a kapcsolódó szankciók a leg-

szigorúbbaknak Észtországban, Horvát-

országban, Luxemburgban, Máltán,

Portugáliában, és Szlovéniában tűnnek, míg a legkisebb szigorúságot Ciprus és

Magyarország tanúsítja. Az alárendelt elemek viszonylagos fontossága is

jelentősen eltér egymástól az egyes országokban.

5. HASZNOS FORRÁSOK

A jogosultsági feltételekre, a juttatások időtartamára és az álláskeresési

járadékkal való támogathatósági kritériumokra vonatkozó további

információk és adatok a MISSOC adat-

bázisban16 találhatók. Az adatbázis hat havonta frissítik és a tagállamok

hitelesítik. Az információt elsődleges nemzeti forrásokkal (például jog-

szabályok) és az adó- és szociális ellátó-

16 A MISSOC, a „szociális védelemre vonatkozó

kölcsönös információs rendszer” az uniós tagállamokban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban hatályban lévő szociális védelemre vonatkozó jogszabályok, juttatások és feltételek információs központja. További információk: http://www.missoc.org/.

rendszerre vonatkozó, például az OECD által összegyűjtött ország specifikus

információval is ki lehet egészíteni.

Az OECD adókedvezményi modelljének

eredményeit a juttatások nettó bér-pótlási aránya változásainak és a

munkavállalási ösztönzők (különösen az úgynevezett munkanélküliségi csapda,

amely a munkanélküliségből a munkába való átmenet esetén a további bruttó

jövedelemre alkalmazott tényleges adó-

mérték a közvetlen adózás és a juttatások megvonása szerint)

hatásainak nyomon követése során is lehet alkalmazni17. Ezen adatokat

minden évben általában novemberben teszik közzé, körülbelül 1,5–2 éves

eltolódással. A modell állandó fel-tételezéseken alapul, amely biztosítják

az országok közti összehasonlíthatóságot

és a nemzeti delegációk által biztosított hivatalos információkat alkalmazza. Az

adókedvezmény modell számításának alapját képező átlagos bérekre

vonatkozó információkat pontosan meg-határozott és elfogadott módszertan

alapján állapítják meg.

17 További információk: http://ec.europa.eu/

social/main.jsp?catId=1143&intPageId=3197&langId=en.

0

1

2

3

4

5

CY HU CZ ES FI AT BG BE EL IT IE LT PL DE FR SK SE RO DK LV UK NL SI LU PT EE HRMT

Hozzáférhetőségi követelmények Álláskeresési követelmények Szankciók

13 oldal |

Az álláskeresési járadék esetén az állás-keresésére és a munkára való

rendelkezésre állásra vonatkozó

feltételek képzeték a tárgyát az OECD vizsgálatának18. Minden uniós tagállamra

vonatkozóan gyűjtöttek adatokat és kompozit indikátort hoztak létre e fel-

tételek szigorúságának mérése érdekében. Az álláskeresésre és a

munkára való rendelkezésre állásra vonatkozó feltételekre vonatkozóan

tizenegy elemet határoztak meg, amely azok különböző aspektusait jellemzi.

Ezeket a következő területekre lehet

osztani: munkára való rendelkezésre állás akár az aktív munkaerő-piaci

politikákban való részvétel időtartama alatt, valamint a munka megfelelőségi

kritériumai (azaz valamely állásajánlat milyen körülmények között utasítható

vissza szankciók nélkül); az álláskeresési tevékenységek nyomon követése (állás-

keresés gyakorisága, benyújtandó

dokumentációval); szankciók (önkéntes munkanélküliség, az állásajánlatok

visszautasítása, a tanácsadásokon vagy az aktív munkaerő-piaci politikákban

való részvétel elmulasztása esetén).

Dátum: 2017.11.11.

18 Lásd: Venn (2012), Langenbucher (2015).

A tevékenysége keretében az OECD az álláskeresésre és a munkára való rendelkezésre állásra vonatkozó feltételekre „támogathatósági kritériumként” hivatkozik, különbséget téve a jogosítás feltételei (amelyek a juttatásokhoz való jog megszerzéséhez szükségesek) és a támogathatósági kritériumok (amelyek a juttatásokban való folyamatos részesüléshez szükségesek) között.