eurÓpa kulturÁlis fÔvÁrosa 2010 budapest ......eurÓpa kulturÁlis fÔvÁrosa 2010 budapest...

E U R Ó P A K U L T U R Á L I S F Ô V Á R O S A 2 0 1 0B u d a p e s t e l ő m i n ő s í t ő p á l y á z a t a

Víz é s metropol i s zEgy nagyváros kultúrája a 21. században

E U R Ó P A K U L T U R Á L I S F Ô V Á R O S A 2 0 1 0B u d a p e s t e l ő m i n ő s í t ő p á l y á z a t a

Víz és metropoliszEg y n a g y v á r o s k u l t ú rá j a a 2 1 . s z á z a d b a n

„… nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab,

vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!”

Bartók Béla

„A kulturális főváros egy olyan műalkotás, amelynek anyaga maga a város.”

Wolfgang Lorenz, a Graz 2003 intendánsa

ProjektgazdaDr. Schiffer János

főpolgármester-helyettes

ProjektfelelõsDatner Katalin

ProjektvezetõInkei Péter

ProjektkoordinátorImely Zoltán

Szerzõk Inkei Péter

Keresztély Krisztina

Kőrösi Orsolya

Ongjerth Richárd

Serfőző Szabolcs

Szemző Hanna

Tosics Iván

KözremûködõkArnold István

Bächer Iván

Bojár Iván András

Buza Péter

Ekler Dezső

Erő Zoltán

Fogarasi Lajos

Gáncs Andrea

Kirschner Péter

Kovács Györgyi

Körmendy Ferenc

Dr. Nagy Katalin

N. Kósa Judit

Perczel Anna

Polyák Levente

Ráday Mihály

Ruboszky Rita

Szabó György

Szabó János Zoltán

Szívós Erika

Török András

valamint

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala

illetékes irodái, ügyosztályai

OlvasószerkesztõMartos Gábor

Felelõs szerkesztõInkei Péter

Fotók Budapesti Történeti Múzeum

Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.

Budapesti Turisztikai Hivatal

Ekés András

Erő Zoltán

Hegedűs Viktória

Koszorú Lajos

Locsmándi Gábor

Szilágyi Klára

Tosics Iván

Végh László

5

TARTALOMJEGYZÉK

Miért Budapest? Céljaink és várakozásaink ................................................................................................... 9 Tehát: Miért Budapest a természetes választás? ................................................................10

A jövő – egy közép-európai kulturális központ víziója ....................................................10

Víz és metropolisz – az Európa Kulturális Fôvárosa 2010 koncepciójának summázata .................. 11 A víz ..............................................................................................................................12

A metropolisz .................................................................................................................12

A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fôvárosa év kulturális programja .............................................15

Az Európa Kulturális Fôvárosa év „húzó projektje”: városfejlesztési nagyberuházások ...................17 Észak-Buda: új múzeum, dunai kapcsolattal ...................................................................18

A város és a Duna közvetlen kapcsolatának kiépítése:

a budai rakpart átépítése és a Várkert bazár felújítása ......................................................18

A Közraktárak épülettömbjének hasznosítása .................................................................19

Gyalogoshíd a Duna felett ..............................................................................................20

A régi pesti zsidónegyed rehabilitációja ..........................................................................20

Együttélés a társadalmi környezettel: a sokszínû metropolisz ...............................................................23 Befogadás: a kisebbségek kulturális hagyományainak bemutatása ...................................23

Krúdy Budapestje ..........................................................................................................24

Szolidaritás: a leszakadó társadalmi csoportok, városrészek értékeinek bemutatása,

a peremkerületek kulturális egyenjogúsítása ....................................................................24

Sokszínű régió ................................................................................................................25

Együttélés az épített környezettel: élhetô, átlátható és átjárható metropolisz ................................27 Műemlékek – sokszínű városkép ....................................................................................27

A közterek, mint a város dinamizmusának indikátorai ....................................................28

A parkok, mint a város szimbolikus birtokbavételének terei ............................................30

Együttélés a természettel: a víz, a Duna és a város kapcsolata .............................................................31 Budapest, a fürdőváros ...................................................................................................31

Budapest és a Duna ........................................................................................................32

A Duna és a régió ...........................................................................................................34

A város fejlesztésének az Európa Kulturális Fôvárosa projekthez kapcsolódó irányai .....................35 Az épített örökségnek a városfejlesztési tervekbe való bekapcsolására

és a természeti örökség megóvására vonatkozó elképzelések ............................................36

Jelentősebb önkormányzati, illetve vállalkozói fejlesztések,

új közösségi terek létrehozása ..........................................................................................36

E U R Ó P A K U L T U R Á L I S F Ô V Á R O S A 2 0 1 0 • B U D A P E S T E L Ô M I N Ô S Í T Ô P Á L Y Á Z A T A

6

Elképzelések a kulturális, közlekedési és turisztikai infrastruktúra továbbfejlesztésére ......37

Budapest település- és régiófejlesztési tervei, a hátrányos helyzetű települések

beruházási tevékenységeinek összehangolása, hálózatépítés .............................................38

Folyamatban lévő és tervezett beruházások .....................................................................38

Együttműködés a magántőkével .....................................................................................39

Összefogásban ......................................................................................................................................................41 Szervezetek és civil szerveződések bevonása a koncepció kidolgozásába ...........................42

A helyi és regionális szerepvállalás ...................................................................................42

Testvérvárosi és határ menti kapcsolatok .........................................................................43

Az események innovatív terjesztése, az európai lakosság bevonása a programokba ...........43

A Kulturális Főváros év hosszú távú hatásai ....................................................................44

Egy felkészült nagyváros ....................................................................................................................................45

1. Budapest és térségének szerepe az európai történelemben és az európai kultúra és mûvészet fejlôdésében ...........................................................................47 Budapest a kiegyezést követő évtizedekben .....................................................................47

Budapest Európában a második világháborúig ...............................................................49

A bezárkózás évtizedei ....................................................................................................50

2. Budapest és térségének szerepe a kistérség, a megye, a régió, a nemzet, illetve Európa kortárs kulturális életében ......................................................................53

Újjászülető művészeti elismertség és a hozzájuk kötődő új intézmények .........................54

Nemzetközi rangú események ........................................................................................56

Egyedi vonzerők .............................................................................................................56

3. A város regionális, megyei és kistérségi központi szerepe a térség kulturális életében, megyei és regionális kapcsolatai, egyéb társadalmi kapcsolatrendszere ...............................59

4. Budapest testvér- és partnervárosi kapcsolatai Európában ......................................................61 4aa) Budapest európai testvérvárosai ...........................................................................62

4ab) Budapest Európán kívüli testvérvárosai ...............................................................63

4b) Budapest határ-menti együttműködései ..............................................................64

4c) Más együttműködések ........................................................................................64

4d) Az egyes kerületek testvér-, illetve partnervárosai ................................................64

5. A város kulturális aktivitása és a közmûvelôdés általában vett helyzete ..............................67 5a) A város kulturális életének fejlődését szolgáló helyi jogszabályok .........................67

5aa) A Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága és annak hatásköre .........67

5ab) A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális,

közművelődési, művészeti intézmények, valamint közgyűjtemények ........68

5ac) A fenti intézményekben foglalkoztatott személyek száma .........................68

V Í Z É S M E T R O P O L I S Z • E G Y N A G Y V Á R O S K U L T Ú R Á J A A 2 1 . S Z Á Z A D B A N

7

5b) Budapest kulturális fejlesztési stratégiája ..............................................................69

5ba) Budapest és térsége kulturális fejlesztéseinek szerepe

a regionális fejlesztési tervekben ...............................................................70

5bb) Folyamatban lévő és tervezett kulturális beruházások ...............................71

5bc) A Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül a kulturális terület

finanszírozására fordított összeg százaléka ................................................75

5c) Budapest kulturális intézményeinek bevétele .......................................................78

5d) A Fővárosi Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények

kulturális témájú pályázatai ...............................................................................78

5e) A magántőke bevonása a kulturális fejlesztésekbe és tevékenységekbe ..................79

5f ) Kistérségi, megyei és régiós kulturális együttműködések ......................................81

5g) Együttműködés a civil szervezetekkel ..................................................................82

5h) Közmeghallgatások, helyi fórumok .....................................................................82

5i) A kulturális és művészeti civil szervezetek tanácskozási joga

a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatában ....................................83

5j) Kulturális tevékenységet elismerő kitüntetések, címek .........................................83

6. A természeti és az épített örökség állapota ...................................................................................85 6a) A természeti örökség ...........................................................................................85

6b) Épített örökség ...................................................................................................88

6c) A kortárs építészet ...............................................................................................90

7. Közép-Magyarország – kreatív és kulturális ipari gócpont .......................................................91

8. Budapest és környékének kulturális kínálata ...............................................................................101

9. Budapest – a Kárpát-medence elsô számú turisztikai célpontja ...........................................107 9a) Önálló, egyedi vonzerők száma, jellege ..............................................................107

9b) Turisztikai látogatószám éves bontásban az elmúlt négy évben ..........................109

9c) A turisztikai infrastruktúra állapota ...................................................................110

9d) Budapest turisztikai fejlesztései számokban .......................................................112

9e) Budapest városmarketingre fordított kiadásai ....................................................113

9f ) Turisztikai jelentőségű vállalkozói fejlesztések alakulása 2002. óta .....................114

10. Budapest közoktatási rendszere – a magyarság szellemi kimûvelésének fô bázisa .........115 10a) Budapest, a magyarországi felsőoktatás központja .............................................115

10b) Az önkormányzatok feladatai alá tartozó közoktatás Budapesten .......................117

Függelék ............................................................................................................................................................... 123 Három táblázat az 5c) Budapest kulturális intézményeinek bevétele című fejezethez ....123

Négy intézmény adatai az 5d) A Fővárosi Önkormányzat és az általa fenntartott

intézmények kulturális témájú pályázatai című fejezethez .............................................125

9

Miért Budapest? Céljaink és várakozásaink

Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával Budapest mint az Osztrák-Magyar Monarchia máso-

dik hatalmi központja és mint modern, európai fővárosa mutatkozott be a világ előtt. Ilyen nagysza-

bású, egész Európa figyelmét felkeltő bemutatkozásra ad lehetőséget az Európa Kulturális Fővárosa

cím elnyerése is 2010-ben. Ahogy 1896-ban Budapest a kiegyezést követő majd három évtized so-

rán elért eredményeit mutatta be, úgy 2010-ben a 20 éves modern Magyar Köztársaság fővárosának

értően megóvott klasszikus szellemi és épített örökségét, befogadó és virágzó kortárs kultúráját és

a jövőről alkotott nagyszabású vízióját tárhatja a világ elé; a hagyomány és a modernizáció sajátos

kulturális ötvözetét, üzenetét fogalmazhatja meg a város, az ország és Európa lakosai számára.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése az adott város szimbolikus önreprezentációjára ad lehe-

tőséget, hasonlóan a nagy nemzeti kiállításokhoz – mint amilyen az 1896-os budapesti is volt –, vagy

a világkiállítások nemzeti pavilonjaihoz. Az Európa Kulturális Fővárosa akcióit egyfajta hatalmas

szakkiállításként foghatjuk fel, amelynek témája a város maga, annak sokszínű kultúrája és művésze-

te, helyszíne a város egésze, annak terei és intézményei, közönsége pedig a város lakói és az ideérkező

belföldi és külföldi látogatók.

Amit Budapest elveszített azzal, hogy az EXPO, illetve az Olimpia nem valósulhatott meg, mind-

azért most a Kulturális Főváros jóval reálisabb céljával kárpótolhatja magát. Egy ilyen nagyszabású

kulturális és művészeti eseménysorozat egyedülálló alkalmat teremt arra, hogy a város fejlődésében

érdekelt szereplők együttműködjenek, valódi partnerekké váljanak: a Kulturális Főváros programso-

rozatának előkészületei és lebonyolítása a város szimbolikus „újraegyesítésének” a lehetőségét is nyújtja.

Az akció felkészíti Budapestet arra, hogy alkalmas legyen későbbi, még nagyobb szabású nemzetkö-

zi rendezvények lebonyolítására; illetve a Kulturális Főváros sikeres megszervezése esetén Budapest

bebiztosítja helyét mint Európa egyik vezető kulturális metropolisza. Ez az egész magyar kultúra sikere

lesz, nemcsak a budapestieké.


10

Tehát: miért Budapest a természetes választás?

Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat első körében, 1985–2000 között a korábbi EU

tagok 11 fővárosa kapta meg a címet. Miután elfogytak a fővárosok (illetve soha nem is pályáztak,

mint pl. London, Róma vagy Bécs) az utóbbi években kisebb (100–600.000 lakosú) városok kapták

meg a címet. Az uniós bővítést követően újabb tíz ország szembesül a dilemmával: vajon akad-e

a kitüntető címre alkalmasabb, mint a főváros. Az elsőnek sorra kerülő Litvánia 2009-re magától

értetődő természetességgel jelöli Vilniust.

Magyarországon – az ország történelmi fejlődésében gyökerező okok miatt – Budapest képes és alkal-

mas a legkisebb befektetéssel a legnagyobb kulturális, gazdasági és turisztikai hasznot hozni az országnak

az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat révén. Erről tanúskodik a város adottságainak az

előpályázati kiírás szempontjaihoz igazodó, a későbbi fejezetekben olvasható részletes ismertetése.

Annak fényében, hogy évtizedünkben jobbára egymilliónál kisebb lélekszámú városokhoz kerül

a cím, különleges jelentősége lenne annak, ha 2010-ben újra egy nagy népességű metropolisz

lenne a Kulturális Főváros. Budapest sikeres pályázatával lehetőség nyílna arra, hogy a metropolisz,

a nagyvárosi élet által felvetett kérdések és az erre adható, kulturális és művészeti kontextusba helye-

zett válaszok újra az európai közfigyelem fókuszába kerülhessenek; hogy téma legyen egy nagyváros

kultúrája a 21. században.

A jövô – egy közép-európai kulturális központ víziója

Budapest jövőképe a város gazdag kulturális örökségére és sokszínű jelenkori értékeire épít, a

tradíció, valamint a kreativitás és innováció együttes megjelenítésére törekszik. A 2003-ban elfogadott,

15 évre szóló Városfejlesztési Koncepció célul tűzi, hogy Budapest a jövőben – földrajzi, geopolitikai

helyzetéből adódóan – regionális központtá váljon, elsődleges közvetítő szerepet töltsön be Nyugat-,

Kelet- és Délkelet-Európa között. Ahhoz, hogy Budapest legyen Európa nyugati és keleti-délkeleti

felének találkozási pontja, nemcsak üzleti, gazdasági, hanem kulturális szempontból is, feltétlenül

szükséges, hogy vonzó város legyen, megfelelő életminőséget és gazdag kulturális kínálatot adjon,

a szabadidő eltöltésének sokféle lehetőségét tudja nyújtani.

Budapest regionális kulturális központi szerepének kialakítása és megtartása nagymértékben függ

attól, hogy milyen sikerrel fogja a város a jövőben a klasszikus és kortárs kulturális kínálatát bőví-

teni. Ám legalább ennyire fontos, hogy az elkövetkezendő évek során a város egy, a mainál tágabb

kultúra-fogalmat kíván szem előtt tartani, amely felöleli a mindennapi élet kultúráját, a városlakók

egymáshoz és a városhoz való viszonyát, az épített és a természeti környezethez fűződő kapcsolatát

is. A jövő Budapestjének víziója tehát nem csupán a kulturális örökségét ápoló, a kortárs művészeti

törekvéseket felkaroló regionális kulturális központról szól, hanem egy élhető nagyvárosról, ahol

a társadalmi szolidaritás és a környezettudatos gondolkodás is meghatározó eleme a mindennapi

életnek.

11

Víz és metropolisz – az Európa Kulturális Fôvárosa 2010 koncepciójának summázata

A szakmai koncepció a városlakók és a víz, a környezet, valamint a nagyváros kapcsolatát állítja

középpontba. A művészet és a kultúra egyedi eszköztárára épülő programok sorozatával mutatjuk

be a városlakóknak a természeti, az épített és a társadalmi környezethez való viszonyát, az élhető

metropolisz fogalmát, a 21. századi európai nagyvárosi lét kihívásaira adott válaszokat.

Európa Kulturális Fővárosaként 2010-ben Budapest tehát olyan kulturális és művészeti bemutatko-

zásra törekszik, amely a gazdag kulturális örökségét ápoló, s ezzel egyidejűleg a kortárs európai művészeti

törekvéseket integráló és továbbgondoló metropoliszként, s egyben közép-európai regionális közvetítő-

központként jeleníti meg a fővárost. Ugyanakkor – a kultúra fogalmát a hagyományos felfogásnál

tágabban értelmezve – a programsorozat egy új Budapest-képet kíván megteremteni, azáltal, hogy

kiemelt jelentőséget tulajdonít a mindennapi városi élet kultúrájának, a társadalmi szolidaritásnak

és a környezettudatos gondolkodásnak, vagyis egy új, az „élhető nagyváros” fogalom megteremtésének.

Ez a tágan értelmezett kultúra-fogalom teszi lehetővé a városlakók és a látogatók széles tömegeinek

interaktív bevonását a programsorozat eseményeibe.

A városlakó ember és a táj, a víz, a környezet, valamint a nagyváros kapcsolata, mint téma egyszerre

lehet művészeti produkciók inspiráló forrása, kulturális események, fesztiválok ihletője és tudomá-

nyos konferenciák tárgya. A program kulturális és művészeti koncepciója a tradíció és a modernitás,

a kreativitás és az innováció együttes megjelenítésére törekszik. Így közelíthető ugyanis meg leg-

inkább Budapest múltja, jelene és jövője: a városnak a hagyományos kultúra-fogalom szerinti

értékei (a klasszikus és a kortárs művészet szellemi közege, a századfordulós és a modern építészeti

környezet), valamint a múlt tapasztalatait is felhasználva a jövőről alkotott víziója, a progresszív,

kreatív és innovatív kulturális és művészeti törekvések.


12

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat célközönsége minden európai polgár. A 2010-es

budapesti programoknak mind helyi, mind európai vonatkozásban olyan üzeneteket kell közvetí-

teniük, amelyek képesek egyszerre megszólítani a külföldieket és a belföldieket, a budapestieket és

a térség lakóit. A központi gondolat: a városlakó ember és a víz, a táj és a nagyváros kapcsolata, olyan

kulturális üzenet, amely mind helyi, mind európai vonatkozásban jól kommunikálható és nagy

társadalmi támogatottságra számíthat.

Budapest Európa Kulturális Fővárosaként a „városi kultúra” fogalom átalakulásának üzenetét fogal-

mazza meg Európa lakossága számára. Olyan kultúra-felfogást, amely nem korlátozódik a művé-

szetekre, hanem kiterjed a mindennapi élet kultúrájára, az életmódra, az embereknek egymáshoz és

környezetükhöz való viszonyára is.

A víz

A programsorozat művészeti és kulturális koncepciójának központi szimbóluma a víz. Aki csak egy-

szer is járt nálunk, meggyőződhetett arról, hogy Budapest alapvetően a tájba épült város. A városkép

fő meghatározója, Budapest legismertebb szimbóluma a Duna. Szorosan fűződik a város nevéhez

a gyógyvíz- és fürdőkultúra is.

A metropoliszt éltető víz művészi értelmezése, illetve az értelmezés művészi formába öntése a téma

interpretációjának végtelen lehetőségét adja a hazai és a meghívott európai művészek, a városlakók

és a látogatók számára a Duna, a gyógyvizek és a fürdők városában. A víz tágabb és elvontabb érte-

lemben is kulturális üzenetek hordozója, művészi alkotások ihletője, amit a program során a lehető

legjobban ki kivánunk aknázni.

A víz a környezetvédelemnek is fő stratégiai kérdése. Legáltalánosabban a víz az élet egyik szinonímája:

e jegyben nyilvánította az Egyesült Nemzetek Szervezte a 2005 és 2015 közötti időszakot „a víz az

életért” évtizedének. A programsorozat évében – az ENSZ évtized derekán – Budapest egy olyan,

a vízzel kapcsolatos valamennyi tudományág szereplőjének részvételével zajló nagy, nemzetközi kon-

ferenciát kíván megvalósítani, amely a világ figyelmét a fővárosra és az Európai Kultúra Fővárosa

programsorozatra irányítja.

A metropolisz

Buda és Pest képét kétezer éves római kori romok, a várnegyed középkori lakóházai, a török fürdők,

a barokk és klasszicista templomok és paloták formálták. Budapest jellegzetes arculatát azonban

metropolisszá válásával öltötte föl. Ekkor és itt jött létre az értékes eklektikus városkép, született a

megannyi historizáló köz- és magánépület, rajzolódott ki a világörökség rangjára emelt panoráma.

Az épített környezet mellett Budapest szellemi örökségében is kitüntetett szerepe van a nagyvárosi

életmód helyi hagyományainak, mint például a fürdők, a kávéházak és a kisvendéglők, a korzók

és a városi parkok, a vásárcsarnokok, vagy akár az operett, a kabaré és a cigányzene világa. Ez a


13

polgári-nagypolgári miliő, a mára kissé megkopott elegancia Budapest egyedi hangulatának egyik

legmeghatározóbb eleme.

Az 1873-as városegyesítést követően egy minden korábbinál pezsgőbb, gazdagabb kulturális élettel

rendelkező főváros jött létre, ahol számtalan nemzet képviselői találkoztak. Budapest nagyvárosi

olvasztótégellyé vált, ahol nem csupán a Monarchia népei, de más bevándorlók is megtelepedtek,

asszimilálódtak, és együtt hozták létre a Kárpát-medence egyik legsokszínűbb kultúráját. Budapest

egyszerre volt Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő városa, kávéházaiban és folyóirataiban

formálódott az a szellemi teljesítmény, amely Márai, Szerb Antal, Kosztolányi és Molnár Ferenc

révén máig hódít; Berlin, London és Hollywood filmes világa is a Budapestről indult alkotók keze

nyomát őrzi.

A 21. századra még jellemzőbb a nagyvárosi lét és szellemiség, mint elődeinkre. Az Európai Unió

456 milliós lakosságának több mint 60, a föld népességének pedig 45 százaléka él városokban, jelen-

tős részük nagyvárosokban. Az ember és természeti-társadalmi környezete, s ezen belül is különösen

az élhetővé teendő nagyváros viszonya a 21. század egyik legfontosabb társadalmi és környezeti ki-

hívása lesz. Európa Kulturális Fővárosaként Budapest a kultúra fogalmának kiterjesztésével az élhető

metropolisz fogalmát állítja a középpontba. A koncepcióban rejlő eszmény az átlátható, átjárható,

megélhető és szerethető metropolisz, amelynek megteremtéséhez segítségül hívjuk a kultúrát.

15

A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fôvárosa év kulturális programja

Az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek a Kulturális Főváros akciósorozatra vonatkozó

megnyilatkozásaiban fontos szerepet kap az európai kulturális sokszínűség és együttműködés igénye.

Saját kulturális értékeink bemutatása mellett ezért szem előtt kell tartanunk, hogy az év során minél

több alkalmat teremtsünk arra, hogy más nemzetek kultúráit is megjelentessük. Budapest 2010-ben

nemcsak a magyar kultúra kirakata kíván lenni, hanem az európai kultúrák találkozóhelye.

A programsorozat gerincét a hagyományos, nagy múltra visszatekintő budapesti művészeti fesztivá-

lok alkotják, mint például a Tavaszi, az Őszi, a Sziget Fesztivál, a Zsidó Nyári Fesztivál, illetve a ter-

vezési szakaszban lévő Nyári Fesztivál. Az Őszi Fesztivál, mint az innovatív, kreatív művészeti kez-

deményezések fóruma a jelenleginél nagyobb szerephez jutna, ami által megerősödhetne Budapest,

mint a kortárs művészetek otthona szerepe.

A város kultúrájának fontos eleme a ciklikusan sorra kerülő zenei versenyek megrendezése. Budapest

úttörő volt a televíziós karmesterversenyek terén – ezek anyagi okból szünetelnek. A Kulturális

Főváros évében azonban ismét megújíthatjuk a hagyományt. Vagy ennek keretében, vagy más mó-

don, a kortárs zene Budapesthez is köthető géniuszai, Ligeti, Kurtág és Eötvös előtt is tisztelegni

tervezünk.

Az Európa Kulturális Fővárosa év alatt a nagyobb budapesti múzeumok nagyszabású időszaki ki-

állításokkal színesíthetik a programot, fókuszba helyezve Európa viszonyát a „perifériáihoz”, illetve

a „perifériális” országok viszonyát egymáshoz. Ennek értelmében a programsorozat egyik fontos

eseménye lehetne egy, a Nemzeti Galériában rendezett kiállítás Európa „perifériális” helyzetű or-

szágainak a századfordulós, illetve szecessziós művészetéről. A jelenleg érvényes fejlesztési koncep-

ció értelmében a Budapesti Történeti Múzeum rekonstrukciója éppen 2010-re fejeződik be, azaz

az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatra érkező vendégek immár egy megújult, korszerű


16

múzeumba látogathatnának el. A tematikába illeszkedve a Budapesti Történeti Múzeum bemu-

tathatná Budapest és a környező fővárosok századfordulós építészetét. Amennyiben az észak-budai

fejlesztések fogják a kulturális főváros programsorozat „húzó projektjét” alkotni, akkor a Kiscelli és

az Aquincumi Múzeum kiemelt szerepet kaphat a programokban.

Az itt említett és további kulturális programok megalkotóinak szép feladata, hogy a közelebbi tema-

tika kialakítása során megtalálják azokat a pontokat, ahol erőltetettség nélkül, természetes módon

megjeleníthető a sorozat koncepcionális üzenete: a víz és a metropolisz éltető kölcsönhatása.

A Nemzeti Múzeum több nagyszabású kiállítást rendezhet a Történeti Képcsarnok gyűjteményére

építve, például a Dunai tájakat, vagy a 19. századi magyarországi fürdőkultúrát bemutatva. További

elképzelés a Duna magyarországi szakasza mentén élő etnikai csoportokról reprezentatív fotókiállí-

tás rendezése, több nagy közgyűjtemény (Vízügyi Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, Néprajzi

Múzeum, Közlekedési Múzeum, Sportmúzeum) összefogásával.

A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fővárosa programsorozat terve kisebb költségvetésű, ugyan-

akkor nagyhatású, figyelemfelkeltő köztéri események sorozatát is tartalmazza. Ilyen korábbi nagy

sikert aratott köztéri akcióként említhetjük a pontonhíd-projektet, a Szabadság-híd gyepesítését,

a Lánchíd futurisztikus kivilágítását, vagy a Duna-parti házak homlokzatára vetített képeket.

Az ezekhez hasonló, köztéren megvalósuló projektek, a public art fogalmával rokonítható akciók

esetében különösen nagy hangsúlyt kap a város lakóinak bevonása, részvétele, ami által ezek a

rendezvények különösen alkalmasak egy adott gondolatra, művészeti üzenetre irányítani széles

tömegek figyelmét.

Ugyancsak kisebb költségvetésből megvalósítható egy különleges, a programsorozat központi gon-

dolatát kifejező architektúra, egy szimbolikus szerepet betöltő, provizórikus építmény, például egy

úszó malom, illetve úszó park a Dunán, egy könnyűszerkezetes gyaloghíd, vagy egy hatalmas üveg-

buborék a Margit-híd középső pillérénél a vízen. (Ilyen szimbolikus, sőt metaforikus jelentőségű

jellé, az egész 2003-as rendezvénysorozat jelképévé vált a Grácban az óratorony „árnyékaként” emelt

építmény.)

A programsorozat keretében a Duna-menti városok bemutatkozási lehetőségére is mód nyílik:

a résztvevő városok pl. egy-egy hajót úsztatnak Budapestre, s a hajókon a nyári hónapokban közös,

egymás kulturális jelenlétét erősítő és értelmező rendezvényeket szerveznek. A vélhetően könnyen

megnyerhető osztrák és német városok mellett a város jövőképéhez (kapocs nyugat és kelet között)

híven külön figyelmet fordítunk az aldunai városok és kultúrák megjelenítésére. Nem elzárkózva

a folklorisztikus bemutatóktól, a fő hangsúlyt a kortárs kultúrák egymásrahatására helyezzük.

Budapest kifejezésre óhajtja juttatni, hogy önmagán kívül az ország egészének a kultúráját kívánja

láttatni. Ezért az évnek lesznek olyan időszakai, amikor egy-egy megyei városnak engedi át az első

helyet, mintegy félárbocra ereszti a Kulturális Főváros zászlaját, hogy az átmenetileg más városházán

loboghasson.

17

Az Európa Kulturális Fôvárosa év „húzó projektje”: városfejlesztési nagyberuházások

A nemzetközi gyakorlat szerint az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként egy, vagy

több nagyberuházás is megvalósul, ami emeli a város kulturális életének színvonalát és hozzájárul

a város életminőségének javításához. Egy ilyen fejlesztés egyfelől a rendelkezésre álló (állami) pénz-

ügyi forrásoktól, másfelől a politikai akarattól és elkötelezettségtől függ. Más európai nagyváros-

okhoz hasonlóan itt is működtethető lesz a PPP fejlesztési modell (például a város a tulajdonában

lévő területet biztosítja a városfejlesztési projekthez, de magát a beruházást különböző befektetők

finanszírozzák).

Az új nagyberuházás alternatíváinak átgondolása előtt fontos megjegyezni, hogy figyelmet kell for-

dítani a befejezésre váró, félbehagyott városrendezési és kulturális projektekre is. Ilyen problémát jelent

például a Millenáris Park sorsának rendezése, funkciójának meghatározása, valamint a jelenleg még

romos állapotban álló csarnok hasznosítása, akár a 2010. évi programok egyik központjaként, vagy

az otthont kereső múzeumok egyikének színhelyeként.

A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fővárosa pályázat előkészítése során több alternatív javaslatot

fogalmazunk meg új beruházásokra. A város a pályázat első fordulójában nem kíván választani a

lehetséges nagyberuházások között, a fejlesztésről a második fordulóban – ahová reményei szerint a

pályázat bejut – széles nyilvánosság előtt, lakossági és szakmai fórumok bevonásával, a kormánnyal

egyeztetve kíván dönteni.


18

Észak-Buda: új múzeum, dunai kapcsolattal

Észak-Budán kiemelkedő római kori történeti és kulturális értékek találhatóak, amelyek feltá-

rása, bemutatása messze elmarad a lehetőségektől. A Hajógyári-sziget északi csücskénél lévő tér-

ség egyúttal Budapest egésze szempontjából alapvetően szükséges közlekedési beruházás (a megépí-

tendő Aquincumi-híd) színtere, is ahol a – fővárosi tulajdonban lévő – Óbudai Gázgyár területe

jelentős fejlesztési lehetőséget kínál.

A terület részben kulturális célú revitalizálására és fejlesztésére vonatkozó elképzelések között

szerepel egyebek mellett a Műszaki Múzeum elhelyezése, illetve egy „tudomány park” (science park)

kialakítása. Más európai nagyvárosok kulturális intézményi palettáján rendszerint megtalálható

egy ilyen intézmény, ez azonban Budapesten még hiányzik, ugyanakkor a hasonló profilú Csodák

Palotájának népszerűsége a pozitív fogadtatást valószínűsíti. A terület hasznosítása során kiaknázan-

dók az aquincumi régészeti és romterület, valamint a Duna (Római part), illetve a Hajógyári-sziget

közelsége által kínált lehetőségek (vízi sportok, szabadidős programok), a folyó és a városnegyed

– Budapest más területein hiányzó – közvetlen kapcsolatának megteremtése (gyalogos- és kerék-

páros-híd a budai Duna-part és a Hajógyári-sziget északi csücske között).

A fejlesztés a területen működő, nemzetközi hírű Graphisoft céggel együttműködve, illetve más

befektetők bevonásával (például további informatikai cégek letelepedésével) valósulhat meg. A rozs-

daövezeti városrehabilitációs projekt a meglévő és tervezett kulturális vonatkozások (Aquincumi

Múzeum, Műszaki Múzeum) mellett oly módon is kapcsolható a 2010-es Európa Kulturális

Fővárosa programsorozathoz, hogy a kialakuló új városrész beépítettsége nem haladja meg a

35 százalékot, így „zöld üzleti- és irodaparkként”, illetve „zöld lakóparkként” az élhető város egyik

mintaprojektjeként mutatható be. Ezen felül a Gázgyár lehet a 2010-es programsorozat egyik

művészeti és köztéri akcióterülete is.

Tekintettel arra, hogy a Műszaki Múzeum állami fenntartású intézmény, a beruházás állami szerep-

vállalást is igényel. Itt kell megemlíteni, hogy a Kormány programjának Nemzeti örökség, nemzeti

kultúra fejezete is tartalmazza a terület rendezésére vonatkozó célkitűzést: „Az Óbudai Gázgyár

területén hozzáfogunk a múzeumi negyed kialakításának előkészítéséhez”.

A város és a Duna közvetlen kapcsolatának kiépítése: a budai rakpart átépítése és a Várkert bazár felújítása

A pesti és a budai Duna-part mentén végighúzódó gyorsforgalmi utak jelenleg elzárják a várost a

folyótól, akadályozzák a városlakókat a folyó jelenlétének élményszerű, közvetlen megtapasztalásá-

tól. Kikötők, közvetlen vízkapcsolattal rendelkező terasz, park, illetve sétány kiépítésével a Duna

jelenléte közvetlenül átélhető élménnyé válna a város lakói számára, a vízpart új közösségi térré válva

fontos integráló szerepet játszhat a város és lakói életében.

A budai főgyűjtő-csatorna tervezett kiépítéséhez kapcsolódóan felvetődik a budai rakpart rendezésé-

nek terve is. A Fővárosi Közgyűlés által 2004. októberében elfogadott, a Központi Szennyvíztisztító

Telep és a budai Duna-parti főgyűjtőcsatorna beruházásáról szóló rendelet értelmében a Petőfi


19

hídtól a Nagyszombat utcáig terjedő, több mint hat kilométer hosszú szakaszon a budai alsó rakpar-

tot mintegy 10 méterrel kiszélesítik és új partfalat építenek, s a kiszélesített rakpartsáv alatt épül meg

a főgyűjtőcsatorna. A beruházás kapcsán megfogalmazódott az az elképzelés, hogy a kiszélesített,

10 méter széles rakpartsávon zöld sétányt alakítsanak ki. A kialakítandó sétány hasznosításához

a felső rakpart felől megközelíthetővé kell tenni a zöld sávot, és ezen keresztül magát a Dunát is.

Ez távlatokban a rakparti út lesüllyesztését indokolja, átmeneti megoldásként azonban elképzelhető

több gyalogos átjáró kiépítése is az autóút fölött.

A Duna és a város közvetlen kapcsolatának megteremtésében – a rakparti fejlesztések mellett –

kiemelt szerepet kap a Várkert-bazár revitalizálása. Az utóbbi hónapok fejleménye, hogy befektető

bevonásával rendeződött a világörökség részét képező épületegyüttes sorsa. A tervek szerint a felújí-

tás során az építményhez tartozó lakóépületeket irodaházakká alakítanák, míg az egykori Ifjúsági

Park közparkként nyílna meg újra, a déli és az északi bazársorban pedig üzletek, kávézók, éttermek

kapnának helyet. Így a Várkert-bazár a 2010-es programsorozat egyik fontos vízparti helyszíneként

tud majd működni, a Francia Intézettel és a Corvin téri Budai Vigadóval (Hagyományok Házával)

pedig egy új budai, vízivárosi kulturális centrum kialakulásának lehetőségét vetíti előre.

A Közraktárak épülettömbjének hasznosítása

Különböző fórumokon többször is felmerült a Közraktárak elhanyagolt épületegyüttesének felújí-

tása és részben kulturális célú hasznosítása. A főváros tulajdonában lévő Közraktárak épülettömbje

a felújítás után a kulturális hasznosítás különböző módjait teszi lehetővé. Egyes elképzelések szerint

az összesen 9.600 négyzetméteres alapterület közel 20 százalékán önálló programokkal és befogadó

funkcióval rendelkező kulturális létesítmények – például egy 300 férőhelyes koncertterem és moz-

gásszínház, egy 150 férőhelyes, illetve két 100 férőhelyes színház, zenekari próbahelyek és kisebb

kiállítótermek és galériák – helyezhetők el. A terület további 25 százalékán kulturális szolgáltató-

létesítmények – antikváriumok, jegyirodák stb., további 25 százalékán pedig éttermek, kávézók

kapnának helyet. Végül a fennmaradó 30 százalék felhasználása sem lehet ellentétes az épületegyüt-

tes kulturális, szórakoztató, turisztikai és kereskedelmi funkciójával.

A komplexum Duna-parti fekvése különösen jó lehetőségeket kínál a közösségi térként való hasz-

nosításra, a pesti belvároshoz való közelsége pedig hosszú távon biztosíthatja, hogy megfelelő

számú érdeklődő látogassa meg az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat befejeződése után is.

A jelenlegi elképzelések értelmében a felújítást követően teljesen megnyitnák az épületegyüttest a

Duna-part irányába, és egy gyalogos sétány kialakításával összekötnék a Nehru-parkkal. A kulturális

programsorozat kapcsán itt megrendezendő események – éppen a Duna közvetlen közelsége miatt

– könnyen fókuszálhatnak a programok egyik központi témájára, a víz és a város kapcsolatára.


20

Gyalogoshíd a Duna felett

A jelentős részben befektetői tőkéből megvalósítható új, gyalogos és biciklis forgalom lebonyolí-

tására szolgáló Duna-híd eminens módon fejezné ki a víz és az élhető metropolisz szimbolikáját.

A magántőke bevonása egy kétszintes hídszerkezet kialakításával érhető el, amelynek alsó, zárt

szintjén kb. 4000 négyzetméternyi, kereskedelmileg hasznosítható passzázst lehet kialakítani, felső,

nyitott és parkosított szintje pedig a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára áll rendelkezésre.

A 2010-es programsorozat során a különleges dunai panorámát nyújtó alsó szint helyiségei projekt-

térként lehetnek hasznosíthatóak (különböző, az öko- és a víz-tematikához kapcsolódó kiállítások-

kal, eseményekkel), és csak ezután alakulnának át kereskedelmi célokra. A koncepció fontos eleme,

hogy a hidat nemzetközi tervpályázat során kiválasztott, nemzetközi rangú építész tervezze, így a híd

a város új szimbólumává válhat. Az új gyalogos Duna-híd nagymértékben hozzájárulna ahhoz is,

hogy a belváros visszakapja a pláza-gyűrű kiépülésével elveszített agóra-funkcióját, s a budai várat,

a budai Duna-partot és a pesti belvárost összekapcsolva összefüggő városmagot hozna létre.

A gyalogos Duna-híd megépítésének alternatív helyszíneként felmerült a Duna Petőfi- és Lágymá-

nyosi-híd közötti szakasza is, az új dél-pesti (Millenniumi) és dél-budai (lágymányosi) városnegyed

összekapcsolása céljából. De illeszkedhet a Közraktárak rehabilitálásához is a Szabadság- és Petőfi-

híd között.

A régi pesti zsidónegyed rehabilitációja

Nem kapcsolódik ugyan közvetlenül a Dunához, de jól körvonalazódó projekt a régi pesti zsidóne-

gyed felújítása. Ennek keretében végre új funkciót kaphat a város kivételes építészeti értékét képvise-

lő, évtizedek óta üresen álló, Otto Wagner által tervezett Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, illetve

a Gozsdu-udvar. A városnegyed-rehabilitáció – összekötve a Városháza mögötti park és kulturális

centrum kiépítésével, az Erzsébet téri buszpályaudvar épületének Magyar Design Központként való

hasznosításával, illetve az Erzsébet-téri park megújításával és a „Gödör” fölött létesült új közparkkal

– egy új kulturális központ és egy zöld városmag megteremtésének lehetőségét kínálja, amely szökő-

kutak, tájépítészeti és land art elemek együttesével a városkép meghatározó elemévé válhat.

A Belső Erzsébetváros Károly körút–Dohány utca–Klauzál utca–Klauzál tér–Csányi utca–Király

utca által határolt területe jelenleg ideiglenes műemléki (terület-)védelem alatt áll. Ez a terület

2002-ben régi pesti zsidónegyed elnevezéssel az Andrássy úttal kibővített világörökségi terület védő-

zónájaként felkerült az Unesco világörökségi listájára. A régi pesti zsidónegyed a rehabilitáció után

– hasonlóan más európai nagyvárosok zsidónegyedeihez, mint például a párizsi Marais, a berlini

Scheunenviertel, vagy a krakkói Kazimierz – a budapesti zsidó közösség kulturális örökségét lesz

hivatva reprezentálni. A Dohány utcai neológ nagytemplom, a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga

és a Rumbach Sebestyén utcában álló, a neológ irányzat hagyományőrző, a status quo hitközséghez

közel álló ágához tartozott zsinagóga hármasa építészeti-, város- és kultúrtörténeti unikum, mely

kiemelkedő építészeti értékei mellett jelképezi a magyarországi zsidóság három irányzatát. Ma is

itt él a vallásos budapesti zsidó közösség jelentős része, itt található a budapesti és a magyarországi

zsidó hitközség központja, Európa legnagyobb működő zsinagógája, a Goldmark-terem, a Zsidó


21

Múzeum, a Hősök temploma, a Hősök temetője és a terület házai máig őrzik a második világháború

és a holocaust szörnyű emlékét. Itt működik 1913 óta – a Gozsdu alapítványhoz kapcsolódva –

a budapesti román közösség ortodox temploma is.

A rehabilitáció lényege nem a negyed muzealizálása, hanem revitalizálása. A megújuló területen olyan

élő/élhető negyed jön majd létre, ahol jó lakni, szórakozni, sétálni és bevásárolni. Egyszersmind meg

kell őrizni a negyed különleges hangulatát, historizáló stílusban épült és korai szecessziós házait,

ami a zsidó kulturális örökségen kívül a pesti alsó középosztály és képzett munkásság valamikori

életformáját is megidézi.

A városnegyed-rehabilitáció fontos eszköze a három zsinagóga közötti közterületek, valamint a

Klauzál tér revitalizálása, az autós forgalommal szemben a gyalogosok elsőbbségét biztosító fel-

újítása. A színvonalas rehabilitáció záloga, hogy nemzetközi tervpályázat segítségével valósuljon

meg. A Belső-Erzsébetvárosra jellemző átjáróházak újbóli megnyitása és a közterületek színvonalas

rekonstrukciója biztosíthatja, hogy a negyed ne csupán megtartsa az alternatív szórakozóhelyek

itteni megtelepedése által az utóbbi időben kialakult fiatalos hangulatát, hanem Budapest egyik

izgalmas és dinamikus területévé váljon. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hamarosan 60 épüle-

tet helyez műemléki védettség alá, ezzel biztosítva a negyed városképi értékének megőrzését.

A megújuló negyed arculatát további két, részben már elkészült, részben megvalósítás alatt álló

nagyberuházás befolyásolja: a frissen felújított Király utca és a Kazinczy utcáig megépülő Madách-

sétány. A Madách-sétány Kazinczy utca után következő szakaszát jelenleg tervezik át. Annyi biz-

tosan tudható, hogy a módosított szabályozási tervben már sok, korábban bontásra ítélt épületet

helyeznek védelem alá, ezzel passzázzsá „szelídítve” a korábban tervezett sétányt. A Kazinczy utcáig

megvalósuló rész remélhetőleg a negyedhez méltó, igényes építészeti megoldásokkal megvalósuló

épületekből áll majd. Ugyanígy a negyed többi üres telkére épülő házak esetében is nagy hangsúlyt

kell kapnia az igényes tervezésnek. A 2010-ig a sétány kapcsán megvalósuló, a negyed egészét érintő

beruházás a nemrég magánbefektető tulajdonába került Gozsdu-udvar felújítása, aminek nyomán

a műemléki védelem alatt álló épületegyüttes iroda- és lakófunkciót kap.

Az állami, fővárosi és kerületi szerepvállalással, a műemlékvédelem szabályainak megfelelően meg-

újuló negyed 2010-ben nem csupán a programsorozat egyik legfontosabb helyszíne lehet, de már

létrejöttével is demonstrálhatja azt a sokszínűséget, ami Budapest lakosságát egészen a második

világháborúig jellemezte.

23

Együttélés a társadalmi környezettel: a sokszínû metropolisz

A város, a metropolisz olyan bonyolult térbeli, időbeli és társadalmi képződmény, amelyet a maga

összetettségében kell szemlélnünk ahhoz, hogy eligazodjunk benne. A várost a benne élő városla-

kók, az épített, illetve a természeti környezet organikus egységeként foghatjuk fel, amelynek sajátos

ökológiája van. Az Európa Kulturális Fővárosához választott tematika megadja annak a lehetőségét,

hogy a városlakók és az idelátogatók a művészetek és a tágan értelmezett kultúra sajátos eszközrend-

szerével, az alkotók és alkotásaik közreműködésével megfogalmazzák a 21. század városai előtt álló

kérdéseket és válaszokat adjanak azokra.

Az élhető metropolisz, az élhetőbb Budapest célkitűzés csak úgy valósítható meg, ha a társadalmi, az

épített, és a természeti környezet harmonikus és szerves egysége létrejön. Ennek az egységnek a kiala-

kulását az Európa Kulturális Fővárosa év eseményei a következő tematikai egységekkel támogatják.

A társadalmi környezettel való együttélés programja a kisebbségek kulturális hagyományainak,

a leszakadó társadalmi csoportok, városrészek, települések értékeinek, valamint a város-térség érde-

kes helyszíneinek bemutatására vállalkozik.

Befogadás: a kisebbségek kulturális hagyományainak bemutatása

Budapest a városegyesítés időszakában a Kárpát-medence olvasztótégelye volt, ahol magyarok,

németek, szerbek, zsidók és szlovákok mellett éltek görögök, örmények, bolgárok és még sok más

nemzetiség képviselői. Ez a mára már letűnt sokszínűség ma is érzékelhető a főváros építészeti

örökségén, s része annak a „Budapest-tudatnak”, ahogyan a fővárosiak és a környéken lakók gon-

dolkodnak Budapestről.


24

A német, szerb, szlovák és zsidó örökséget, továbbá a roma kultúrát bemutatni azonban többet

jelent, mint feleleveníteni a város és környéke történetét. Sokkal inkább olyan keretet biztosít, amely

lehetővé teszi, hogy a programsorozat értelmezze ezt az örökséget a mai kor embere számára. Nem

elég felidézni azt a kulturális sokszínűséget, ami valaha megteremtette Budapestet, hanem annak

segítségével a mai kor kihívásainak megfelelő új hagyományokat kell teremteni.

A roma kultúra közkinccsé tétele, a magyar és a roma kultúra egymásra hatásának bemutatása, il-

letve a roma kultúrával kapcsolatos előítéletek és tévképzetek átértékelése terén az Európa Kulturális

Fővárosa programsorozat különleges alkalmat kínál. A programsorozat összekötendő a VIII. kerület

Magdolna negyedében megvalósuló szociális városrehabilitációval, de ezen túlmenően természete-

sen számos más városi és városon kívüli helyszín is bekapcsolódik a programsorozatba.

A német, szerb, szlovák és zsidó örökség városon belüli és a városkörnyéki településeken még ma is

megtalálható nyomainak feltárása és szisztematikus bemutatása pedig lehetőséget teremt ennek az

örökségnek a mai korhoz kapcsolására. Ennek a kulturális sokszínűségnek a felelevenítése jó előké-

szítés a közeljövőben várható új folyamatokra való megfelelő reagáláshoz. Budapest EU „peremvá-

rosként” várhatóan növekvő vonzerőt jelent majd az unión kívüli országok állampolgárai számára is,

így nagy szükség lesz a városlakóknak az új beköltözők irányában tanúsítandó toleranciájára.

Krúdy Budapestje

A kulturális sokszínűség fontos részét képezik a gasztronómiai hagyományok is. A presszók, kávé-

házak, kisvendéglők világa szorosan hozzátartozik Budapest múltjához és jelenéhez. Egy kirándu-

lás a budapesti gasztronómia történetében egyben kirándulás a város történetében is. Éppen ezért

a főváros sokszínűségének, multikulturalizmusának bemutatása 2010-ben elképzelhetetlen Krúdy

Budapestjének felelevenítése nélkül: a kisvendéglőkben és főleg a kávéházban létező magyar szellemi

élet világának megidézése nélkül.

Szolidaritás: a leszakadó társadalmi csoportok, városrészek értékeinek bemutatása, a peremkerületek kulturális egyenjogúsítása

A környezet fogalma a természeti és az épített környezet mellett magában foglalja a társadalmi kör-

nyezet fogalmát is. Az élhetőbb Budapest ezért nagyobb fokú társadalmi szolidaritást is feltételez.

Az elmúlt 15 év során a gyors gazdasági fejlődés Budapesten a társadalom erős polarizálódásával járt

együtt. Az agglomerációba való kitelepülés a népességszám gyors csökkenését eredményezte, egyes

városrészek leszakadása felerősödött. Ennek a tendenciának a megfordítása, a város szociális szétta-

goltságának megszüntetése már ma is a főváros egyik fő célkitűzése és az egyik legfontosabb eleme

az elfogadott Városfejlesztési koncepciónak. A szolidáris város megteremtésének eszméje egybecseng

a kormányprogrammal, és célul tűzi ki a térbeli-társadalmi tagoltság megszűntetését. Az elkövetkező

években ezért hangsúlyt kell kapjon a külső kerületek fejlesztése, ami kulturális szempontból a helyi

művelődési házak revitalizálását, a kulturális alközpontok kialakulásának elősegítését jelenti.


25

A város szociális problémái, a hatalmas társadalmi szakadék, az óriási életmód- és életminőségbeli

különbségek elkerülhetetlenné teszik, hogy az Európa Kulturális Fővárosa év programja kiemel-

ten foglalkozzon a lemaradó társadalmi csoportok, illetve városrészek problémájával, új esélyeket

teremtve ezek számára.

A sokszínű metropolisz másik aktuális tartalma magának a városi térségnek a sokszínűsége, az, hogy

a városban és a környékén rengeteg érdekes helyszín, bemutatható, átélhető kulturális és környezeti

vonatkozású érdekesség van. A város egyközpontúságán lehet enyhíteni ezeknek a helyszíneknek

a szisztematikus feltárásával, bemutatásával, nem beszélve arról, hogy e helyszínek lakosságának

bevonása számukra nézve is új lehetőségekkel, előnyökkel jár. Különösen igaz ez a város elmara-

dottabb részeire, ahol a kulturális hagyományok, vagy éppen az épített, vagy a természeti környezet

adottságainak kihasználása munkahelyteremtő beruházásokat is jelenthet, hosszabb távon is javítva

a lakosság életkörülményeit.

Budapest számos kerületében sok olyan kulturális adottság, természeti, vagy épített környezeti érték

található, ami megérdemli a nagyobb ismertséget. Utalhatunk itt például a budafoki borkultúrá-

ra, az ezzel összefüggő hangulatos utcákra, terekre, borospincékre. Hasonlóan izgalmas lehetősége-

ket rejt Kőbánya mélye, ahol a kiterjedt pincerendszer kapcsán már sokféle hasznosítási elképzelés

megfogalmazódott. A Budapesthez 1950-ben hozzácsatolt elővárosok, falvak szinte mindegyike

(Békásmegyertől Rákoscsabán keresztül Pestimréig és Nagytétényig) rendelkezik saját hagyomá-

nyokkal, szinte érintetlenül megmaradt eredeti falurészletekkel. Mindezeknek az értékeknek a

bemutatása (hozzáférhetővé, elérhetővé tétele, a kulturális hagyományok kiteljesítése) nemcsak a

Budapestre látogatóknak, hanem maguknak a városlakóknak is megadja a „város újrafelfedezés-

ének” örömét és színesíti az Európa Kulturális Fővárosa év programjainak kínálatát.

Sokszínû régió

Budapesthez hasonlóan a régiónak is vannak rejtett, vagy kevéssé ismert kincsei. Szentendre és

Gödöllő kiemelkedő értékeinek méltó bemutatásán túlmenően fontos feladat a régió többi érté-

kének (csak példaként említve Ráckevét, az ócsai építészeti és természeti kincseket, Biatorbágyot,

Zsámbékot, Visegrádot, Nagymarost, Vácot, Gödöt, Isaszeget stb.) feltárása és szisztematikus be-

mutatása, természetesen a helyi lakosság aktivitására alapozva. Egy további szempont a régió elma-

radottabb területeinek, így például a Szobi kistérségnek, a Tápió-mentének fokozott bekapcsolása,

azzal a céllal, hogy az itt megvalósítható kulturális programok a lakosság megélhetését is könnyebbé

tevő, hosszabb távon fenntartható, munkahelyteremtő beruházásokat is jelentsenek.

A Budapest körüli városgyűrű (Esztergom, Tata, Tatabánya, Dunaújváros, Kecskemét, Szolnok,

Jászberény, Gyöngyös, Gödöllő, Salgótarján, Vác) része a főváros tágabb értelemben vett térségé-

nek. Ezek a városok évszázadok óta megalapozott, önálló identitással rendelkeznek, némelyikük a

történelem egy-egy időszakában országosan is vezető szerepet töltött be. E hangsúlyok figyelembe-

vételével az említett városok mindegyike lehetőséget kapna a bemutatkozásra a kulturális év során,

illeszkedve a programsorozat fő üzenetéhez.


26

Egy-két település esetében már most is érzékeltethető, milyen konkrét formában valósítható meg

a programsorozat regionális kiterjesztése, noha ezek konkrét formáiról korai beszélni.

• Gödöllő városa, visszanyúlva a Gödöllői Művésztelep koncepciójához, a „Gödöllő –

az élő művészet kertje” szlogennel kívánna részt venni a rendezvénysorozatban,

utalva arra, hogy a kert a természet és a kultúra kapcsolatának kitüntetett helye és

szimbóluma.

• Gyöngyös esetében a Mátra közvetlen közelsége illusztrálhatja a természet és a város

együttélésének tematikáját, felhívva a figyelmet a Mátra kiemelkedő szépségére, a helyi

borkultúra fontosságára.

• Esztergomban – szintén illeszkedve a tematikához – a Duna menti programok, a határ-

menti együttműködés, illetve a jelenleg fejlesztés alatt álló termál- és törökfürdő állhat

a programok középpontjában.

• Vác szintén Duna menti programokkal kapcsolódhat a rendezvényekhez, illetve a jelen-

leg is népszerű Váci Tavaszi Fesztivállal, amely már most is kötődik a Budapesti Tavaszi

Fesztiválhoz.

• Szentendre a hagyományos kulturális értékek bemutatásával vehetne részt, ahol kiemelt

szerepet kapna a Szentendrei Néprajzi Múzeum, a szabadtéri színházi előadások, a város

közismerten jelentős képzőművészetének bemutatása, illetve a város félszáz kisvendég-

lője által képviselt gasztronómiai kultúra.

Kialakítunk olyan csomagokat is, amelyben a szervezett kulturális kirándulások ezeken a városokon

túlmenően bekapcsolják az adott irányba eső távolabbi nagyvárost is. Így például az esztergomi túra

opciója egy több napos, Győrt is bekapcsoló kirándulás lesz, Gyöngyösről Eger és/vagy Miskolc felé

visszük az utast, Gödöllőről Debrecenbe vagy Kecskemétre, és így tovább.

27

Együttélés az épített környezettel: élhetô, átlátható és átjárható metropolisz

Európa Kulturális Fővárosaként Budapest fontos célkitűzése a nagyvárosi élet dinamizmusának új-

rateremtése, az élhető, átlátható és átjárható metropolisz megteremtése. A környezettudatosabb élet-

mód megteremtése és a társadalmi környezet javítása, a társadalmi kohézió és szolidaritás erősítése

mellett Budapest élhetőbbé tételének fontos feltétele az épített környezet és a közterek revitalizálása,

a közterületek kultúra-közvetítő szerepének elmélyítése is. Ez a három célkitűzés szorosan össze-

függ egymással, egymást erősítik, s mindhárom tényező együttes hatása szükséges a mindennapi élet

minőségének javításához, az élhetőbb Budapest megteremtéséhez.

Mûemlékek – sokszínû városkép

A város és a környezet kapcsolata magában foglalja az épített környezet fogalmát is. A 2010-es

programsorozat ezért nagy hangsúlyt helyez Budapest egyik legfőbb kulturális értékének tekinthe-

tő építészeti örökségére, a városképet nagyban meghatározó historizmus és szecesszió építészetére,

a sokszínű városkép, a város sokféle építészeti arculatának bemutatására. 2010-re számos nagy-

szabású műemléki helyreállítás valósul meg magántőkéből (például a New York-palota, a Várkert-

bazár, a Gozsdu-udvar, a Balett-intézet stb.), amelyekre az Andrássy úthoz és a Gresham-palotához

hasonlóan méltán lehet büszke a főváros, s nemzetközi szinten is meghatározó elemévé válnak

a város imázsának. A következő években várhatóan folytatódik a budai Várnegyed rekonstruk-

ciója, a Sándor-palota helyreállítását követően, a Mátyás-templom felújítása mellett elkezdődik

az egykori honvéd-főparancsnokság épületének rekonstrukciója, amelyben a magyar kultúra euró-

pai teljesítményét mutatják majd be, s várhatóan sor kerül a volt lovarda területének beépítésére


28

is. Az elkövetkező években folytatódnak a nagyszabású városnegyed-rehabilitációs projektek a IX.

kerületben és a Szigony utca környékén, s elkezdődik a régi pesti zsidónegyed felújítása. Budapest

éjszakai panorámáját nagymértékben gazdagítani fogja a Szabadság- és az Erzsébet-híd hamarosan

megvalósuló díszkivilágítása. Az Európa Kulturális Fővárosa év egyúttal kitűnő alkalmat teremt

arra, hogy a főváros törlessze régi adósságát, s az épített környezet kiemelkedő értékéhez és rangjá-

hoz illően létrehozza az Építészet Házát, s kiállítóhelyet biztosítson az Építészeti Múzeum számára.

Budapest építészeti örökségének emlékei azonban nemcsak a belső negyedekben, hanem szerte a

város területén elszórva is megtalálhatók, a nagytétényi kastélytól a Wekerle-telepen és a Bauhaus

lakónegyedeken át az ipari műemlékekig. A programsorozat célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet

ezekre az elfeledett értékekre, s ezen keresztül Budapest újrafelfedezésére inspirálja a kül- és belföl-

dieket, helyieket és látogatókat egyaránt. A hangsúlyok eltolásával, a központ helyett a periférián

fekvő területek kiemeltebb szerepével a program megkísérli a város szimbolikus újraegyesítését, az

elmúlt időszak negatív tendenciáinak megfordítását.

Az utóbbi 15 év társadalmi változásainak sajnálatos következménye, hogy a budapesti bérházak ka-

pui – néhány kivétellel – állandóan zárva vannak. Pedig a kapukon túl gyakran gyönyörű udvarok,

gondozott kertek találhatóak, amelyek ugyanúgy hozzátartoznak a főváros építészeti örökségéhez,

mint a Lánchíd, vagy a körút utcaképe. A programsorozat részeként – ha időlegesen is – újra meg-

nyílna ezeknek az udvaroknak, kerteknek egy része, így a „privát-terület” egy ideig megint a „köz”

része lesz, megmutatva valamit a város eddig rejtett arcából.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím és a gazdag építészeti örökség arra is kötelezi Budapestet, hogy

néhány kortárs építészeti csúcsprojektet is felmutasson. A kortárs építészet nemzetközi viszonylat-

ban is meghatározó egyéniségei ez idáig nem kaptak meghívást nagy budapesti beruházásokra, így

az elmúlt 15 évben nem, vagy alig épültek Budapesten olyan épületek, amelyeket a kortárs építé-

szet kiemelkedő alkotásainak tekinthetnénk, ellentétben például Berlinnel, de akár Prágával is.

A 2010-es programsorozat nemcsak lehetőséget kínál, hanem kötelezi is a fővárost, hogy ebben a

tekintetben lépéseket tegyen hátránya csökkentésére.

A közterek, mint a város dinamizmusának indikátorai

Az elmúlt 15 év társadalmi változásainak következtében Budapesten jelentős mértékben megválto-

zott a térhasználat módja: részben átalakult a közterek funkciója, a privát sok vonatkozásban előtérbe

került a közzel szemben. Pedig a városi élet sajátosságának, a városi lét utánozhatatlanságának titka

éppen az „élő” közterekben keresendő. Abban a városban jó élni, ahol a város polgárai nemcsak

az épületeken és lakásokon belül, hanem a köztereken is otthon érzik magukat. A közterek, azaz

közösségi terek, a mindenki számára korlátozás nélkül hozzáférhető nyilvános terek mindenekelőtt

a társadalmi nyilvánosság színterei, agóra-funkciójuk miatt évezredek óta elengedhetetlen feltételei

a városi életnek. Itt zajlik a város közösségi élete, a társadalom tagjainak interakciója. A közösségi

terek és a társadalmi környezet tehát szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban állnak egymással, ebből

következően a közterek a társadalom állapotának, a város dinamizmusának elsőrangú indikátorai.


29

Budapest közösségi terei, mint a közlekedés, a vásárlás és a közösségi élet fontos helyszínei jelentős

átalakuláson estek át az elmúlt másfél évtizedben. Ennek az átalakulásnak megvan a maga jó és a

rossz oldala is, így az élhetőbb Budapest program elsődleges célja a pozitív folyamatok fölerősítése

és a negatív folyamatok korlátozása és visszafordítása.

Az élhetőbb Budapest megteremtése érdekében 2010-ig sor kerül a belváros forgalomcsillapítására.

Ennek célja, hogy számtalan európai nagyváros mintájára Budapest szívében az élhetőség a funkci-

onalitás fölé helyezhető értékké váljon, aminek előfeltételeként a mindennapi átmenő forgalom a

belvárosból kijjebb kell szoruljon. A „gyalogos belváros” terve szerint a Nagykörúton belüli terület

egésze csillapított forgalmú és sétálóutcák hálózatává válik, aminek eredményeként nagymértékben

javul a belváros használhatósága, élhetősége és nem utolsósorban presztízse. Mindez nagyban hoz-

zájárulhat ahhoz, hogy a belváros visszanyerje agóra-funkcióját. Az elmúlt években ugyanis a be-

vásárlóközpontok terjedése, a kiskereskedelmi forgalom koncentrálódása a kisebb belvárosi üzletek

kiüresedését, a hagyományos bevásárló-utcák köztér-szerepének visszaszorulását eredményezte, míg

ezzel párhuzamosan a bevásárlóközpontok „sétányai” új, azonban csak félig nyilvános közterekként

jelennek meg a városszerkezetben. Az is megfigyelhető ugyanakkor, hogy a megszűnt belvárosi üzle-

tek helyén különböző szolgáltatóipari funkciók (kávézók, éttermek) jelennek meg. Ezt a folyamatot,

együtt az üzletek egy részének visszatérésével, nagyban felgyorsíthatja a „gyalogos belváros” koncep-

ció megvalósulása.

A 2010-es programsorozat kiemelt helyszínként kezeli a tömegközlekedési csomópontokat. Az itt

elhelyezett installációk és itt megrendezett programok – kapcsolódva a kulturális év tematikájához

– felhívják a tömegközlekedés résztvevőinek a figyelmét a környezettudatosság és az élhető metro-

polisz tematikájára.

A közterek nemcsak indikátorai a város dinamizmusának, hanem bizonyos értelemben a város kul-

turális életének, a városlakók közösségi életének motorjai is. A közterek rekonstrukciója nemcsak

helyet biztosít a közösségi eseményeknek, hanem indukálja is azokat. Erről tanúskodnak azok a

változások, amelyeket a Szent István tér, a Szabadság tér, a Ráday utca, vagy a Hajós utca felújítása

indított el. Várhatóan hasonlóan pozitív folyamatokat eredményez majd a Király utca csökkentett

forgalmúvá való alakítása. A város szimbolikus birtokbavételének további sikeres példájaként említ-

hetjük az Erzsébet téri „Gödör” fölött kialakított közparkot, a Liszt Ferenc teret, vagy a Corvin tér

felújítását. A 4-es metró beruházása kapcsán 2010-ig Budapest számos közterének felújítása történik

majd meg, így a Móricz Zsigmond körtér és a Gellért-tér részben már megvalósult rekonstrukciója

mellett sor kerül a Fővám tér, a Rákóczi tér, a Köztársaság tér, a Baross tér átépítésére, s ez várhatóan

hasonlóan pozitív folyamatokat indít majd el ezeken a területeken is.

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat lehetőséget ad a város egyes, leszakadóban lévő térsé-

geiben is a közterületeknek a lakosság bevonásával történő fejlesztésére. Ennek a programnak a kere-

tében egy szakértőkből álló bizottság lakossági pályázatok alapján kiválaszt mintegy húsz teret, ame-

lyeket az ottani lakosság aktív részvételével felújítanak. A lakosság képviselőinek döntő befolyása van

arra, hogy milyen módon valósuljon meg a rehabilitáció. A felújított terek a programsorozat alatt

fontos események (installációk, művészeti produkciók) helyszínévé válnak, egyenként, és virtuális

láncolatba szervezve együttesen is. Mindez a felújítás alatt véghezvitt közösségfejlesztéssel együtt azt


30

eredményezi, hogy a terek újra dinamikussá, élővé, és a helyi lakosság számára is vonzóbbá válnak,

az itt megrendezett események pedig vonzerőt gyakorolnak a városlakókra és az idelátogatókra, újra

Budapest részévé téve ezeket a területeket.

A parkok, mint a város szimbolikus birtokbavételének terei

Nagymértékben hozzájárul a városi élet minőségének javításához a zöldterületek, parkok, sétányok

számának és nagyságának növelése, ezek minőségének javítása. A Városliget, amely több mint száz

éve a budapestiek szabadidős programjainak egyik legfontosabb helyszíne, jól mutatja, hogy a park,

mint köztér, nemcsak városépítészeti, hanem kulturális szempontból is revitalizálja a várost: lehe-

tőséget teremt a szabadidő eltöltése mellett kulturális és közösségi események megrendezésére is.

A parkok fontos integráló szerepet tölthetnek be a város életében a közösség önszerveződésének

helyszíneiként. (A parkokban rendezett piknik sok európai nagyvárosban a fiatalok, fiatal családok,

baráti közösségek kedvelt szabadidős programja.)

2010-re megvalósul néhány, a városlakók életminőségét alapvetően befolyásoló nagy parkrekonst-

rukció. Mind a megújuló Népliget, mind pedig az Orczy-kert a szabadidő kulturált eltöltésének és

a 2010-es programsorozat eseményeinek színhelyei lehetnek: az Orczy-kertbe kisebb, míg a Népligetbe

a nagyobb tömegeket vonzó kulturális eseményeket lehet telepíteni. További célkitűzés a Csepel

sziget északi csücskén egy új park kialakítása, az Epres-kert megnyitása a közönség előtt, valamint

a Gellérthegy, mint közpark és közösségi tér integrálása a városszerkezetbe.

31

Együttélés a természettel: a víz, a Duna és a város kapcsolataVisszatérve a szakmai koncepció magjához, azt rajzoljuk föl, hogy 2010-ig milyen irányokban tehe-

tő szervesebbé a víz, a táj és a város kapcsolódása egy élhető, szerethető metropolisz jegyében.

Budapest, a budapestiek és a környékbeliek életében mindig kiemelt szerepet játszott a víz: a Duna,

a szigetek, a források, a fürdők, a szökőkutak egyaránt hozzátartoznak a városban lakók és a városba

látogatók alapélményéhez.

Budapest, a fürdôváros

Budapest egyik legnagyobb értéke a város termálvízkincse és fürdőkultúrája, amely méltán is-

mert világszerte. Budapest 80 hőforrásának napi 70 millió liter termálvize 12 gyógyfürdőt táplál.

A főváros területén kétezer éve vannak fürdők: Budapest jelenlegi területén eddig 19 római korból

származó fürdőt tártak fel. A mai Rác és Rudas fürdők helyén már a török kort megelőzően is fürdők

álltak. A jelenleg is használt létesítmények közül a legrégebbi emlékek a Rudas és a Király fürdőben

találhatók, amelyeknek egyes részei még a török hódoltság idején épültek. A 19. század során egy-

más után nyíltak új fürdők Budapest területén, 1937-ben pedig a Budapest Fürdőváros Egyesület

kezdeményezésére a városban rendezték meg az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust.

A Budapest fürdőváros elnevezés is ebben a korban született meg. Ez egybecsengett a 19–20. század

fordulójának egyik fontos elképzelésével, amely szerint a budai rakparton, kihasználva a természeti

adottságokat, fürdők összefüggő sorát tervezték kialakítani. Bár ez az elképzelés soha nem valósult

meg, a fürdők ma is szerves részét képezik a budapesti életnek és kultúrának, és nagyban meghatá-

rozzák a városról külföldön kialakult képet.


32

A Budapest 2010 – Európa Kulturális Fővárosa programsorozat hangsúlyozza a fürdőkultúrát, s

felhasználja a fürdőket a programsorozat újszerű művészeti helyszíneiként.

Budapest és a Duna

Budapest a 19. század második felében fordult a Duna felé. A folyómeder rendezése, a rakpartok ki-

építése a folyó mindkét oldalán felértékelte a dunai látványt. A Duna a város „főutcájává” vált, a vá-

ros „homlokzatát” adó legszebb épületsorok, a legrangosabb középületek a folyó partjára települtek.

A Vámház, az Akadémia, majd később a Várkert-bazár, az Országház, a Műegyetem nagy léptékű, a

városképet meghatározó épületei a dunai panoráma keretében érvényesülnek. A város legrangosabb

szállodái majdnem mind a Duna partjára települtek. Budapest legnagyobb léptékű városépítészeti

kompozíciója maga a „Dunatér”, legidőállóbb mérnöki alkotásai a hidak. A Duna korábban a város

fejlődésének, gazdagodásának is legfontosabb erejét adta: a város kereskedelme, malomipara, építő-

ipara alapvetően a Dunának köszönhetően tudott megerősödni és versenyképessé válni.

Budapest Városfejlesztési Koncepciója – amelyet 2003 márciusában fogadott el a Fővárosi Közgyűlés

– kiemelten foglakozik a Duna mint várostengely és a parti zóna fejlesztésének kérdésével. A fő cél-

kitűzés, hogy a Duna, a Duna-part és a dunai szigetek a jövőben sokkal nagyobb szerepet kapjanak

a város életében, ezen belül a közlekedésben, a szabadidős programokban és a turizmusban.

A pesti és a budai Duna-part mentén egyaránt végighúzódó gyorsforgalmi út jelenleg elzárja a várost

a folyótól, akadályozza a városlakókat a folyó jelenlétének élményszerű, közvetlen megtapasztalásá-

tól, a Duna-part közösségi térként való használatától. A város törekszik arra, hogy a jelenleginél sok-

kal intenzívebben aknázza ki a vízi és vízparti programokban, látványos dunai attrakciókban rejlő

lehetőségeket. Ebbe a folyamatba illeszkednek a közelmúlt sikeres akciói, a Budapest-plázs, a pon-

tonhíd-projekt, a Szabadság-híd befüvesítése, vagy a Lánchíd hétvégenként történő gyalogoshíddá

tétele, amelyek nagy sikere további hasonló akciók megrendezését indokolja. Az Európa Kulturális

Fővárosa programsorozat keretében kikötők, közvetlen vízkapcsolattal rendelkező teraszok, parkok,

illetve sétányok kiépítésével a Duna jelenléte közvetlenül átélhető élménnyé válhat a város lakói

számára, a vízpart új közösségi térré válva fontos integráló szerepet játszhat a város és lakói életében.

A jelenleginél jóval több, különböző funkciókat ellátó állóhajó ugyancsak hozzájárulhatna a folyó

hangsúlyosabb jelenlétéhez a városszerkezetben.

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat hozzájárul ahhoz, hogy a folyó visszanyerhessen vala-

mennyit a fővárosi tömegközlekedésben korábban játszott szerepéből. Egyébként is szükséges a hajó-

zási infrastruktúra fejlesztése, több kikötési lehetőség biztosítása a nemzetközi hajóknak, jachtoknak

a városközponttól távolabbi területen. Ez a feltétele annak, hogy Budapest a jelenleginél nagyobb

teret nyerjen a dinamikusan fejlődő, folyami nagyhajók által lebonyolított európai minőségi turiz-

musban, és idecsábíthassa az Európai Unió mintegy kétszázezer jachttulajdonosának egy részét.

A dunai turizmus fejlesztésének céljára jött létre a Dunai Turisztikai Bizottság, amelynek jelen-

leg a tíz Duna-menti ország közül nyolc a tagja: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország,

Horvátország, Románia, Szerbia-Montenegró és Bulgária. Az európai folyamok között a Dunának 33

százalékos turisztikai piaci részesedése van, a dunai luxus hajóutak évente mintegy 400 millió euró


33

bevételt jelentenek a hajóstársaságoknak. Budapest mellett jelenleg csak Esztergom és Kalocsa szere-

pel a megállóhelyek között, így feltétlenül támogatandó, hogy a jövőben több magyarországi város

is szerepeljen a dunai kirándulóhajók programjában. Ehhez többek között új kikötőkre, korszerűbb

határvizsgálatra, jobb áruellátásra és új turisztikai programokra is szükség van.

A Duna vízminőségének javítása sok szempontból előfeltétele a folyóhoz kapcsolódó fejlesztések-

nek, mint ahogyan pozitívan befolyásolja a vízparton tartózkodás élményét is. Az uniós források

segítségével 2009-re elkészülő központi szennyvíztisztító-telep beruházásának eredményeként jelen-

tősen csökkenni fog a folyó szennyezettsége.

A szennyvízkezelés problémája ugyanakkor az egyik legjelentősebb, globális környezetvédelmi

kihívás. A 2010-es budapesti rendezvénysorozathoz kapcsolódóan ezért megrendezünk egy, az

UNESCO vízgazdálkodási programjához kapcsolódó, az ivóvízkészlettel, a szennyvízgazdálkodással

és az elsivatagosodással foglalkozó nemzetközi konferenciát.

Jelentős rehabilitációs kihívás a Duna-parti volt ipari területek városi funkciókkal való ellátása. Már

a 19. század végétől kezdve megfigyelhető az a folyamat a Duna mentén, ahogy az ipari funkciók

átadják helyüket a magas igényű városi funkcióknak Ez a folyamat ma is tart: a közelmúltban szűnt

meg a teherpályaudvar a Boráros tér alatt, az ipartelep a jelenlegi lágymányosi Info-park helyén,

a hajógyár az Óbudai szigeten és Angyalföldön, vagy a Gázgyár és a házgyár Aquincumban. Az

egykori funkciók egyik utolsó, kiemelt helyen lévő emléke a városközpontban a Közraktárak elha-

nyagolt épületegyüttese. A közeljövőben számos Duna-parti volt ipari területen jelentős fejlesztések

várhatók:

• észak-nyugaton az Óbudai-(Hajógyári-)sziget térsége (az Óbudai hajógyár területének

további revitalizációja, az Óbudai-sziget szabadidős/rekreációs funkcióinak fejlesztése,

a volt Gázgyár területének barna-mezős rehabilitációja, a Graphisoft-park továbbfej-

lesztése);

• észak-keleten a Rákos-patak torkolatától északra, az ún. FOKA-öböl, a Népsziget ipa-

ri területeinek teljes funkcióváltása (lakóterületek építése, intézmények telepítése),

Újpesten a Váci úti iparterület funkcióváltása a zöldpartok megőrzésével;

• dél-nyugaton a lágymányosi Informatikai Központ további kiépülése, a lágymányo-

si iparterület és a Kopaszi-gát körzetének funkcióváltása. A Lágymányosi-öbölben

2005-ben nagyszabású rehabilitációs program indul. A Kopaszi-gátnál, a Dombóvári

út és az öböl közötti területen fedett, télen-nyáron működő aquapark (a mogyoródihoz

hasonló vízi élménypark), vízi szabadtéri színpad, szálloda, jachtkikötő, valamint sport-

létesítmények épülnek, míg az öböl partja és a Kopaszi-gát alig beépített zöldterületté

válik;

• dél-keleten a Boráros tértől délre új városközpont kiépülése kulturális és lakófunkciók-

kal, a Csepel-sziget csúcsánál új városi park létesítése stb.

A 2010-es rendezvénysorozat jelentős ösztönzést jelentene a vízparti fejlesztések felgyorsítására és

arra, hogy a fejlesztésekben a városlakók érdekei, a kulturális és a közösségi célokra való hasznosítás

megfelelő súlyt kapjon.


34

A Duna és a régió

A Duna nemcsak Budapest, hanem a Közép-Magyarországi Régió nagy részének és a Közép-Duna

Völgye területfejlesztési stratégiájának is meghatározó eleme. Az Esztergomtól a Csepel-sziget déli

csücskéig terjedő Közép-Duna Völgye térség Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő terü-

lete, ahol az utóbbi időben a gazdasági funkciók terület-felhasználásának ugrásszerű megnövekedé-

sével párhuzamosan megfigyelhető a biológiailag aktív felületek csökkenése.

A Közép-Duna Völgye területfejlesztési koncepciója, az ún. Beszédes-program különösen nagy

hangsúlyt helyez a komplex ökológiai megközelítésre, a Duna jelenléte révén kialakult természeti

erőforrások és a térséget alkotó települések társadalmi és gazdasági potenciálja által teremtett lehető-

ségek komplex és integrált, a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság követelményének

megfelelő fejlesztésére. A Közép-Duna Völgy hosszú távú régiófejlesztésének stratégiai eleme észa-

kon a Dunakanyar, a Közép-Magyarországi Régióban az Ipolytól a Csepel-szigetig terjedő szakasz,

valamint a Duna-Tisza közti homokhátság területén található élővizek, folyók, patakok, csatornák,

holtágak és a homokhátság vízpótlásának revitalizációja, a Szentendrei sziget, valamint a Ráckeve-

Soroksári Duna-ág és térsége területének ökológiai egyensúlyának megteremtése, az ökológiai gaz-

dálkodás fejlesztése. Különösen fontos a Ráckevei-Soroksári Duna-ág revitalizációja, amellyel elke-

rülhető a Duna-Tisza közi homokhátság ökológiai katasztrófája (elsivatagosodása).

A Beszédes-program fontos célja a víz hasznosításának komplex fejlesztése. A cél elérésének eszköze-

ként szolgálhat a hajózás lehetőségeinek távlati fejlesztése, kikötők létesítése; a Dunához kapcsolódó

turisztikai fejlesztések; a vízi szabadidős tevékenységek feltételeinek kiszélesítése: turisztikai célú

hajózás, evezőssportok, motorcsónaksport, sport- és hobbihorgászat; a vízparti strandolás és szabad-

idős programok lehetőségeinek kialakítása; bányatavak turisztikai célú hasznosítása, stb.

Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvényei – a környezet és a Duna hangsúlyával és az ezekre

szervezett programokkal – nagymértékben hozzájárulnának a folyó és a sűrűn lakott térség közti

harmónia igényének tudatosításához és a megoldáshoz vezető út megalapozásához.

35

A város fejlesztésének az Európa Kulturális Fôvárosa projekthez kapcsolódó irányai

Az épített örökségnek a városfejlesztési tervekbe való bekapcsolására és a természeti örökség megóvására vonatkozó elképzelések

A város és környezete kapcsolatának tematikája magában foglalja az épített környezet fogalmát is.

A 2010-es programsorozat ezért nagy hangsúlyt helyez Budapest egyik legfőbb kulturális értékének

tekinthető építészeti örökségére, a városképet nagyban meghatározó historizmus és szecesszió építé-

szetére, a város közel 250 műemlék-épületére, a sokszínű városkép, a város sokféle építészeti arcula-

tának bemutatására. 2010-re számos nagyszabású műemléki helyreállítás valósul meg magántőkéből

(például a New York-palota, a Várkert-bazár, a Gozsdu-udvar, a Balett-intézet stb.), amelyekre a

Gresham-palotához, vagy a világörökséggé nyilvánított Andrássy úthoz, a Várnegyedhez és belvá-

rosi Duna-parthoz hasonlóan méltán lehet büszke a főváros, s nemzetközi szinten is meghatározó

elemeivé válnak a város imázsának. A következő években várhatóan folytatódik a budai Várnegyed

rekonstrukciója, a Sándor-palota helyreállítását követően a Mátyás-templom felújítása mellett el-

kezdődik az egykori honvéd-főparancsnokság épületének rekonstrukciója, és várhatóan sor kerül a

volt lovarda területének beépítésére is. Az elkövetkező években folytatódnak a nagyszabású városne-

gyed-rehabilitációs projektek a IX. kerületben és a Szigony utca környékén, s elkezdődik a régi pesti

zsidónegyed felújítása, aminek keretében végre új funkciót kaphat a város kivételes építészeti értékét

képviselő, Otto Wagner által tervezett Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, illetve a Gozsdu-udvar.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hamarosan 80 épületet helyez műemléki védettség alá, ezzel

biztosítva a zsidónegyed városképi értékének megőrzését.


36

Budapest építészeti örökségének emlékei azonban nem csupán a centrumban, hanem szerte a vá-

ros területén elszórva is megtalálhatók, a nagytétényi kastélytól a Wekerle-telepen és a Bauhaus

lakónegyedeken át az ipari műemlékekig. A programsorozat célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet

ezekre az elfeledett értékekre, s ezen keresztül Budapest újrafelfedezésére inspirálja a külföldieket és

belföldieket, helyieket és látogatókat egyaránt, s emellett a hangsúlyok eltolásával, a központ helyett

a periférián fekvő területek kiemeltebb szerepével megcélozza a város szimbolikus újraegyesítését.

Jelentôsebb önkormányzati, illetve vállalkozói fejlesztések, új közösségi terek létrehozása

2010-re jelentősen átalakul a főváros arculata: befejeződik a 4-es metró beruházása, megvalósul a

Központi Szennyvíztisztító, jelentős csatorna-fejlesztés történik a budai rakpart vonalában, meg-

épül az M0-ás autóút keleti és északi szakasza (utóbbi a Budakalász magasságában lévő új Duna-

híddal), befektetői pénzből megvalósul a Várkert bazár revitalizációja, a FOKA-öböl és a Kopaszi-

gát fejlesztése, és jócskán előrehaladott állapotban lesz a Középső-Józsefváros revitalizálását megcél-

zó Corvin-Szigony projekt. 2010-re kiépül a Millenniumi Városközpontként is ismert dél-pesti,

Duna-parti városnegyed területén egy 5000 fő befogadására alkalmas konferenciaközpont. Szintén

állni fog a 2005. tavaszára elkészülő Művészetek Palotája és a 2005. őszén megnyíló Jövő Háza.

Ezek a fejlesztések minden esetben új közösségi terek születésével járnak, amelyek mindegyike hely-

színként szolgálhat a 2010-es programok alatt.

A kifejezetten az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat kapcsán megvalósuló nagyberuházásra

Budapest jelen pályázatában öt opció van, végleges döntés a második fordulóba kerülés esetén várha-

tó. A beruházások minden esetben önkormányzati részvétellel, de PPP alapon történnek, és jelentős

kulturális hozadékkal járnak, új közösségi terekhez juttatva a városlakókat. Az öt lehetőséget – Észak

Buda: új múzeum kiépítése, dunai kapcsolattal; a régi pesti zsidó negyed rehabilitációja és a Városháza

mögötti park kiépítése; a város és a Duna közvetlen kapcsolatának kiépítése a budai rakpart átépí-

tésével és a Várkert bazár felújításával; gyalogoshíd a Duna felett; a Közraktárak épülettömbjének

hasznosítása – jelen koncepció részletesen tárgyalja az Európa Kulturális Fővárosa év „húzó projektje”:

városfejlesztési nagyberuházások cím alatt.

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat koncepciójának egyik kulcseleme a szolidaritás erő-

sítése a városban. Éppen ezért nagy hangsúlyt kap a külső kerületek és a régió legelmaradottabb

térségei művelődési házainak rekonstrukciója és ott jelentős kulturális események szervezése, illetve

Budapest leromlott tereinek a lakosság és a civil szféra bevonásával kivitelezett rehabilitálása és kul-

turális hasznosítása.


37

Elképzelések a kulturális, közlekedési és turisztikai infrastruktúra továbbfejlesztésére

Bár a programsorozat elsősorban nem turisztikai, turizmus-fejlesztési és gazdasági célokat szolgál,

világos, hogy a kulturális fogyasztás és a turizmus a város gazdasági életének egyik fontos szegmense.

Az utóbbi két évtized Kulturális Fővárosainak tapasztalatai azt mutatják, hogy az adott város nem-

zetközi ismertségének növekedésével együtt mintegy 10 százalékkal nő a városba látogatók száma, s

a programok átlagosan 30-35 millió eurós költsége a látogatók járulékos fogyasztásával rendszerint

megtérül. Budapest jelenleg készülő turisztikai koncepciójának célkitűzései sok szempontból össze-

csengenek jelen pályázat elképzeléseivel. A turisztikai koncepció is hangsúlyozza azt a gondolatot,

hogy Budapest egyedi és nemzetközi viszonylatban megkülönböztető élményeit elsősorban a termé-

szeti környezet és az épített adottságok szimbiózisa, a Duna lélegzetelállító panorámája, a város épí-

tészeti emlékei és fürdőlétesítményei biztosítják. Akárcsak a jelen pályázat, a turisztikai koncepció

is olyan várost képzel el, ahol a város és a Duna kapcsolata élővé válik, a folyó és a szigetek kínálta

lehetőségeket a turisták és a lakosok is jobban kihasználják.

A jelenleg épülő, Millenniumi Városközpontként is ismert dél-pesti, Duna-parti városnegyed te-

rületén épül fel a tervek szerint egy 5000 fő befogadására alkalmas konferenciaközpont, amelynek

hiánya a Budapest Kongresszusi Központ és a Royal Szállóban kialakított konferenciaközpont meg-

léte ellenére is régóta akadálya annak, hogy Budapest a régió legjelentősebb konferenciaközpontjává

váljon. Közismert, hogy a konferenciaturizmus a turisztikai iparág egyik legnagyobb bevételt hozó

szegmense, a nagy nemzetközi kongresszusok résztvevői költik a legtöbbet itt-tartózkodásuk során a

szállodákban, éttermekben, stb. A városnéző turizmus mellett a konferenciaturizmus az egészségtu-

rizmussal együtt így komoly húzóágazattá válik majd a főváros gazdasági életében.

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat kapcsán bármelyik fentebb említett kulturális „húzó-

projekt” valósul is meg, az a város későbbi élete során is maradandó pozitív hatást gyakorol, a

városlakók életminőségét javítja. Igaz ez az „élhető, átlátható és átjárható metropolisz” program-

sorozatban kifejtett közterület-fejlesztésekre és a revitalizációs programokra is. Az itt megvalósuló

kulturális programok és események nem csupán a város kulturális életét pezsdítik fel, de hosszú

távon hozzájárulnak egyes elszakadt területek „bekapcsolásához” a város vérkeringésébe. Ugyancsak

hosszú távú pozitív hatást kelt a város nemzetközi ismertsége és a kulturális élet fellendülése.

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat 2010-es megrendezéséig – összhangban a prog-

ramsorozat központi elemével, a metropolisz és a környezet jobb együttélésének, együttműkö-

désének hangsúlyozásával – Budapest az elfogadott Városfejlesztési koncepció alapján jelentős köz-

lekedési fejlesztéseket kíván végrehajtani. Ennek kulcsfontosságú elemei: a nagykörúton belüli forga-

lomcsillapítás, a Kiskörúton belül gyalogos belváros kialakítása, a városi és elővárosi tömegközle-

kedés fejlesztése a 4-es metróval, az 1-es villamos vonalának a Lágymányosi-hídon Kelenföldre való

átvezetésével, a Ferihegyi gyorsvasút megépítésével és a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozá-

sával. Ezzel párhuzamosan, az egész város területén segíteni kívánja a kerékpáros közlekedés elterje-

dését, amely Európa számos nagyvárosában (például Amszterdam, Berlin, Bécs) már a városi közle-

kedés egyik fontos, a többi közlekedési módhoz képest környezetkímélő, gyors és olcsó formája.


38

Budapest település- és régiófejlesztési tervei, a hátrányos helyzetû települések beruházási tevékenységeinek összehangolása, hálózatépítés

A Budapest 2010 – Európai Kulturális Fővárosa programsorozat egyik központi témája felhívja a

figyelmet a regionális szinten való gondolkodás szükségességére, arra, hogy a városok elválaszthatat-

lanok az őket körülvevő régióktól. Budapest és a térséghez tartozó települések ezer szállal kötődnek

egymáshoz. A programsorozat fentebb említett céljai – a város és a természeti környezet közötti

összhang megtalálása, a város szimbolikus újraegyesítése – így nem csupán Budapesten belül, hanem

az egész régióra is értendők.

Budapest, amennyiben elnyeri az Európai Kulturális Fővárosa programsorozat rendezési jogát, a szé-

lesebb értelemben vett városi térség többi településével közösen kíván az eseményeknek otthont

adni, közel négymillió embert vonva be ebbe a „partnerségi” viszonyba. Az egyik cél a városi térség

értékeinek minél teljesebb bemutatása, nemcsak a Duna mentén fekvő településekre koncentrálva,

hanem a többi természeti, kulturális, turisztikai értékekkel rendelkező településre is. Mindezek mel-

lett a programokban komoly szerepet kapnak az elmaradottabb területek, mint a Tápió-mente, az

Ipoly-völgye, vagy a Galga-mente is.

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat tematikus alegységeibe könnyen beilleszthetőek a

regionális elemek, hiszen az események fókuszában álló kérdések – a táj, a víz köré csoportosuló kér-

dések, az épített környezet és a város kapcsolata, a társadalmi kérdések – éppen annyira relevánsak

a régió városaiban és falvaiban is, mint Budapesten. Éppen ezért a programok között nincs külön

regionális tematika, hanem mindem tematikus programsorozatban keverednek a regionális elemek

a Budapestre koncentrálókkal.

Folyamatban lévô és tervezett beruházások

A kulturális ágazat 2004. évi fejlesztési előirányzata: 3.365,0 MFt, 2004. évi felújítási előirány-

zata összesen: 123,828 MFt, ami a kulturális ágazathoz tartozó intézmények (15) és közhasznú

társaságok (9) felújítási feladatainak megvalósítását szolgálja.

A Fővárosi Önkormányzat következő esztendőkre tervezett kulturális beruházásai: Fővárosi Állat- és

Növénykert, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XXII. Kossuth Lajos utcai fiókkönyvtár, Vígszínház

– Pesti Színház rekonstrukció, Bábszínház rekonstrukció, BTM Aquincum Múzeum rekonst-

rukció I. Ütem, József Attila Színház rekonstrukció, Budapesti Művelődési Központ rekonstruk-

ció, Petőfi Csarnok épületrekonstrukció, TRAFÓ – Kortárs Művészetek Háza II. ütem építése,

Közraktárak kulturális hasznosítása, Múzeum-negyed kialakítása a III. kerületi Szentendrei úton

(volt Gázgyár).


39

Együttmûködés a magántôkével

A kulturális beruházások közül az elmúlt években Budapesten magánbefektetői tőkéből jött létre és

működik például a Fonó – Budai Zeneház, az A38-as hajó, a KOGart Galéria, a MEO – Kortárs

Művészeti Gyűjtemény, vagy számos más kisgaléria. Ismét régi patinájukban működnek a főváros

várostörténeti-építészeti-gasztronómiai szempontból kiemelkedő kávéházai, a Gerbaud és a Művész

cukrászda, a Centrál és a Hauer, de kedvelt új helyek is létrejöttek, például az Eckermann Kávéház,

vagy az Európa Kávéház. Ezek mellett a Liszt Ferenc tér, a Ráday utca, valamint a Váci utca területén

is sokféle hangulatú, profilú étterem és kávézó koncentrálódik.

A budapesti közművelődési intézményekről elmondható, hogy esetükben a magántőke bevonásának

– hasonlóan az ország egészéhez – még nincs általánosan elterjedt, gyakorlata, hagyománya. A kul-

turális intézmények közül a legkiemelkedőbb szponzori hálózattal a Fővárosi Állat- és Növénykert

rendelkezik, amely alapvetően az Állatkert Alapítványon keresztül tud támogatásokat befogadni.

Rendezvénytámogatásra ugyanakkor kiemelkedő példa a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál, ame-

lyeken már támogatók tucatja szerepel a főtámogató Főváros mellett.

2003-ban a Fővárosban működő közel 130 művelődési ház jellegű intézmény tekintetében az össz-

bevételek 4–5 százalékát tette ki szponzori támogatás.

41

Összefogásban

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat megrendezése – a főváros lakosságának mozgósítá-

sával –, nagymértékben hozzájárul a környezethez, a város szellemiségéhez fűződő budapesti iden-

titás, a büszke „budapesti-tudat” kialakításához. A programsorozat fontos célkitűzése a városlakók

egymáshoz és a városi (épített és a természeti) környezethez való viszonyának középpontba állítása,

a nagyvárosi életből fakadó problémák tudatosítása és azok megoldási lehetőségeinek keresése: ezt

ma a budapestiek jelentős része „felülről” várja. Ezért különösen fontos a lakosság mozgósítása,

az „alulról” jövő kezdeményezések felkarolása, annak érdekében, hogy a város lakói együtt gon-

dolkodjanak saját cselekvési lehetőségeikről, s arról, mit tehetnek saját eszközeikkel az élhetőbb

Budapest megvalósításáért. Vagyis a programsorozat megálmodói, megszervezői és a főváros lakos-

sága az egymást követő, változatos események és akciók során megpróbálják újradefiniálni a városi

élet jelentését, s ezáltal újra felfedezik, még jobban birtokba veszik Budapestet.

A közösségépítő élmények, a szemlélet- és attitűdformáló akciók hozzájárulnak új hagyományok

megszületéséhez is, amelyek elengedhetetlen feltételei annak, hogy a város nemzetközi (közép-

európai) szinten is újra tudja definiálni önmagát, az európai nagyvárosok sorában elfoglalt helyét,

különös tekintettel közvetlen riválisaihoz, Bécshez és Prágához viszonyítva.

Szervezetek és civil szervezôdések bevonása a koncepció kidolgozásába

A kerületek és számos település mellett – amelyeket már a koncepció-készítés folyamatába is be-

vontunk – kiemelt módon kapcsolandók be a programsorozat kialakításába a főként kulturális,

művészeti profilú civil szervezetek, mint például (a teljesség igénye nélkül) a Szeretem Budapestet

mozgalom, a Városvédő Egyesület, a Richard Wagner Társaság, a Liszt Ferenc Társaság, a Junior


42

Stage Társaság, a Budapesti Székely Kör. Hiszen az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik

kiemelt célkitűzése a város dinamizálása és szimbolikus újraegyesítése, illetve Budapest és a régió

települései közötti kapcsolat erősítése és javítása. Ezek elképzelhetetlenek az alulról jövő kezdemé-

nyezések pártolása nélkül. Ezeknek a kezdeményezéseknek az egyik leghatékonyabb megvalósítási

módja éppen a civil szerveződések segítségével lehet, akik egyfajta mediátorként működhetnek a

főváros, a városrész és a lakosok között.

Éppen a programsorozat tematikája miatt is különösen fontos szerepet kell kapjanak a környezet-

és a városvédő szervezetek, valamint a kisebbségeket képviselő civil szerveződések. Ilyenek – a tel-

jesség igénye nélkül – a városi környezetvédelem területén a Levegő Munkacsoport, az Energia

Klub, a Humusz, a városi élet és az építészet értékeinek megőrzése érdekében tevékenykedő ÓVÁS,

a társadalmi esélyegyenlőségért küzdő Roma Polgárjogi Alapítvány, vagy a Nagycsaládosok Egye-

sülete. Ezeken kívül több olyan civil szervezet is van, amelyek egy-egy városrész problémáival fog-

lalkoznak.

A civil szervezetek közreműködése azonban nem merül ki a koncepció kidolgozásának lehetőségében,

a főváros számít rájuk a programok megvalósításában is. A civil szervezetekkel együtt és azok által

megvalósított programok célja, hogy az általuk vallott oly fontos értékek, mint a környezet védelme,

vagy a szociális szolidaritás túllépjenek a szlogenek szintjén, és valódi tartalommal töltődjenek meg,

ezáltal kerülve közelebb a mindennapi élethez, az emberekhez. A városi élet minőségében ugyanis

akkor következik be döntő változás, ha maguk a városlakók is integrálni tudják saját életükbe ezen

értékeket. A programsorozat elősegítheti e folyamatot, amennyiben a civil szervezeteket közelebb vi-

szi az emberekhez, megismerteti velük céljaikat, tevékenységüket, eddig elért eredményeiket. A civil

szervezetek ismertségének növelése szélesítheti azok társadalmi bázisát, s hozzájárulhat az emberek

egyéni felelősségérzetének növeléséhez a közösségi célok elérésében.

A helyi és regionális szerepvállalás

Ahogy azt az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat tematikája mutatja, Budapest széles töme-

geket érintő kérdéskörre és széles tömegbázisra kívánja saját programját építeni. A koncepció kidol-

gozását már eddig is segítették a főváros kerületei, a Közép-Magyarországi Régió számos települése

és a régión túlmutatva a „csapágy-városgyűrű” települései. Budapest célja, hogy rajta keresztül a

környék települései maguk is részesüljenek a programsorozat előnyeiből, ők is elvezzék a hasznot,

amelyet egy ilyen esemény megrendezése jelent.

A programsorozat egyik célkitűzése – ahogyan az a „sokszínű metropolisz” és az „élhető, átlátható és

átjárható metropolisz” tematikai egységekben megfogalmazódik – a hátrányos helyzetű rétegek, az

elmaradottabb városrészek és települések bekapcsolása a kulturális „vérkeringésbe”. A környezetre

fektetett nagy hangsúly lehetőséget teremt a pest-megyei települések bekapcsolására, Budapesten

pedig kiemelt szerepet kap a kisebbségek kultúrájának bemutatása, illetve a leromlott terek és utcák

revitalizálása, az ott rendezett kulturális programok és ezzel összefüggésben a helyi lakosság bevoná-

sának a segítéségével.


43

Ugyanezt a célkitűzést szolgálja a rendszerváltozást megelőző korszak jelentős méretű és kiterjedt

funkciójú kultúraközvetítő hálózatának újragondolása, a még létező, de funkciójukat vesztett épüle-

tek felújítása, valamint napjaink igényeinek megfelelő újjáélesztése Budapesten és a régióban. A 21.

század igényeinek megfelelő művelődési házak hálózata a kulturális programsorozat megvalósulásá-

nak évén túl, hosszú távon is biztosítaná egy-egy elszigeteltebb település kultúrához, művészetekhez

való hozzájutásának a jogát.

Testvérvárosi és határ menti kapcsolatok

A külföldi városokkal a legjelentősebb kapcsot a programban a Duna jelenti. A programsorozat

kiemelt szerepet szán a Duna által összekötött országok és nagyobb városok bemutatkozási lehető-

ségének a programsorozat központi eleméhez, a vízhez kapcsolódva, az ezekből a városokból érkező,

a Dunán horgonyzó hajókon.

Az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat egyik helyszíne az Esztergom központtal szerveződő

Ister Granum Eurorégió lesz, ahol előtérbe kerülnek a határ menti együttműködéssel szervezett

programok. További határ menti programok lehetőségeit kínálják Budapest Szabadkával, Eszékkel

és Nagyszalontával ápolt kapcsolatai.

Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatai legerősebb szálakkal a német kultúrához kötődnek.

Miután 2010-ben éppen Németország adja a programsorozat másik helyszínét, kiemelt szerepet kap

a programsorozat megvalósítása során Budapest német testvérvárosokkal fenntartott, hagyományo-

san tartalmas kapcsolata, illetve a fővárosi kerületek együttműködése egyes német városok kerüle-

teivel. A jelenlegi kapcsolatok erősítése, fejlesztése, és a Duna mentén fekvő városokkal történő új

testvérvárosi kapcsolatok kialakítása pedig hosszú távon segít létrehozni az adminisztratív határokon

átnyúló kulturális hálózatot, segítve Budapestet közép-európai kulturális centrum-szerepének erő-

sítésében.

A programsorozat jó lehetőséget teremt más magyarországi városokkal való szorosabb kulturális

együttműködés kialakítására is. A cél elérése érdekében Budapest az Európa Kulturális Fővárosa prog-

ramsorozatot három szakaszban kívánja megrendezni, és a szakaszok közötti szünetben más magyar-

országi városoknak kíván lehetőséget biztosítani, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek.

Az események innovatív terjesztése, az európai lakosság bevonása a programokba

Az eseménysorozat terjesztésének egyik leghatékonyabb eszköze az Internet, egy többnyelvű, infor-

matív, szórakoztató és interaktív honlap készítése, amelyen mind a programsorozatról, mind pedig

a közlekedésről, a szálláshelyekről, a vendéglátóhelyekről stb. felvilágosítást kaphat az érdeklődő.

Ezt elősegítendő a főváros fontosabb terein, illetve a környékbeli településeken számítógépes info-

pontokat kívánunk felállítani. Ezeken a pontokon külföldiek és belföldiek díjmentesen tájékozód-

hatnak a programsorozat eseményeiről, de a városlakók és a látogatók tájékozódását segíti majd a

nagyszámú, több nyelvet beszélő, Budapest 2010 feliratú trikót viselő fiatal önkéntes.


44

Az európai közönség bevonása természetesen elengedhetetlenné teszi egy komolyabb média- és hir-

detési kampány beindítását, amely külföldön és belföldön egyaránt felhívja a figyelmet az Európa

Kulturális Főváros 2010-es budapesti eseménysorozatának főbb tematikai elemeire és legfontosabb

attrakcióira. Egyes események – mint például a tervbe vett nagyszabású vízügyi világkonferencia

– remények szerint maguktól is olyan sajtóvisszhangot generálnak, hogy számos külföldi látogató

lesz kíváncsi a programsorozatra.

A belföldi és a Budapesten belüli népszerűsítést a médiakampány mellett maguk az akcióterületi, a

dinamizálást megcélzó események is szolgálják. Az olyan programok, mint a pályázatban részletesen

tárgyalt közterület-revitalizálás a helyi lakosság és a civil szervezetek bevonásával, hozzájárulnak az

eseménysorozat népszerűsítéséhez.

A Kulturális Fôváros év hosszú távú hatásai

Az Európa Kulturális Fővárosa év legfontosabb hosszú távú hatása egy „élhetőbb” Budapest megte-

remtése lesz. Az élhetőség egyszerre jelenti a lakosság dinamizálását és azt a tényt, hogy többen érzik

magukénak a várost, és ezáltal többen is használják annak köztereit. A közösségi terek és események

előtérbe kerülése, a programsorozat alatt a város kulturális vérkeringésébe bekapcsolt külső, elma-

radottabb területek fejlesztése pedig egyaránt a város szimbolikus újraegyesítését szolgálja. A szim-

bolikus újraegyesítés azonban nem csupán a városon belül, de régión belül is cél: a programsorozat

hosszú távon segít Budapest és a környező települések közötti feszültségek megoldásában és egy

kölcsönösen aktív együttműködés kialakításában.

A fentebb felsorolt hatásokon túl egy ilyen esemény megrendezése Budapest esetében mindenkép-

pen a város nemzetközi szerepének erősödését hozza magával: Bécs és Prága mellett végre Budapest

is egyenrangúvá válik mint közép-európai kulturális központ.

Az eddigi tapasztalatok alapján a kulturális év eredményeinek hosszú távú fenntartását az biztosítja

leginkább, ha az év folyamán nem kizárólag nagy rendezvényekre, hanem több kisebb, helyi kezde-

ményezésekre koncentrálnak a szervezők. Így kiemelt fontosságú feladat lesz a közösség-fejlesztés,

kiemelt figyelem irányul a gyerekekre, az idősekre, az etnikai csoportokra, a hátrányos helyzetű

rétegekre, s jelentős hangsúlyt kap a meglévő kulturális intézmények, a város független csoportjai

és művészei közötti kapcsolat erősítése, illetve sok esetben a kapcsolat megteremtése. A minél haté-

konyabb és természetesebb integrációnak, a csatlakozási pontok találó kiválasztásának előfeltétele a

város életét szervező és működtető – hagyományos és alternatív – csoportok megkeresése és a velük

történő együttműködés. Ennek a célkitűzésnek a sikeres megvalósulása egyben az egész rendezvény

utólagos hatásainak megteremtését is előkészíti, élő kapcsolatot teremtve a szakmai csoportok széles

körével.

45

Egy felkészült nagyváros

Budapest, az ország és a magyarság kulturális központja, eszmei és infrastrukturális értelemben

is felkészült arra, hogy akár néhány hónapon belül európai versenyképességgel (azaz Genovához,

Corkhoz, Patraszhoz, Nagyszebenhez és Stavangerhez mérhető sikerrel) megrendezze a kulturá-

lis fővárosi programsorozatot. Jelen sorok olvasói ezzel minden bizonnyal tisztában vannak az itt

következő ismertetés nélkül is. A mi mércénk azonban magasabban van. Az előminősítő pályázati

kiírás I. számú mellékletében sorolt kérdésekhez igazodó részletes bemutatás révén arról kívánjuk

meggyőzni a magyarság szellemi és politikai vezetőit, döntéshozóit, hogy erre az alapra építve lehet

az ország és a magyar kultúra egészének a legtöbb hasznot hajtani.

Az Európa Kulturális Fővárosa olyan fogalommá vált, amivel élni egy egész nemzet javára kell.

Az Unió berkeiben a hivatalos megnyilatkozásokban sem élőszóban, sem írásban nem mutatható

ki az a mostanában Magyarországon elterjedt fölfogás, mely szerint a cím fő célja a háttérben lévő

kulturális központok beemelése az első sorokba. Nem, ez az értelmezés a nagyvárosok „elfogytával”

erősödött meg, de nem homályosította el a program eredeti elsődleges célkitűzését. Ez pedig az

európai kulturális sokszínűség és együttműködés erősítése. Az Unió elsősorban ma is azt várja

a tagállamoktól, hogy az alapcél szempontjából leginkább felkészült és alkalmas várost terjesszék fel

az Európa Kulturális Főváros címre.

Szeretnénk, ha a Budapest kulturális és szellemi adottságaira vonatkozó leírást ilyen szemmel

olvasnák.

47

1.

Budapest és térségének szerepe az európai történelemben és az európai kultúra és mûvészet fejlõdésében

Budapest a kiegyezést követô évtizedekben

Budapest, bár a területén lévő települések sok száz éves múltra tekintenek vissza, jelenlegi for-

májában alig több mint 130 éve létezik. A Pest, Buda és Óbuda városok egyesítésével 1873-ban

létrehozott várost vezetői tudatosan fejlesztették európai rangú fővárossá, gazdasági, kereskedelmi

és kulturális központtá.

A főváros a 19–20. század fordulójára vált európai jelentőségű metropolisszá. A városegyesítést

követően minden korábbinál pezsgőbb, gazdagabb kulturális, szellemi élettel rendelkező település

született, amelynek ekkor létesített kulturális intézményrendszere nagyban hozzájárult ahhoz, hogy

Bécs után Budapest legyen Közép-Európa második, soknemzetiségű kulturális és művészeti központja.

A Béccsel való versengés, a nagy európai fővárosokhoz való felzárkózás vágya mindig erős motivációt

jelentett Budapest számára.


48

Budapest méreteiben is megközelítette Európa akkori metropoliszait. Lakosainak száma, ha az elő-

városokat is ideszámítjuk, 1910-re egymillió körül járt. A magyar főváros a régió minden tájáról

vonzotta a bevándorlókat, akik bár nyelvükben túlnyomórészt magyarrá váltak, mégis hozzájárultak

az etnikai sokszínűséghez: a 19. század folyamán görög, szerb, szlovák, német, zsidó családok asszi-

milálódtak a magyar többséghez, megőrizve természetesen saját identitásukat is. Az itt élő nemze-

tiségek kultúrája jelentősen hozzájárult a város kulturális sokrétűségéhez, kozmopolita miliőjének

kialakulásához.

Budapest a kultúra számtalan műfajának jelentett éltető közeget a 19–20. század fordulóján.

A nagyszámú budapesti színház – amelyek az igények sokféleségét is tükrözték – kulcsszerepet ját-

szott az európai drámairodalom magyarországi meghonosításában. Ugyanakkor a budapesti szín-

házi kultúra is jelentős hatást gyakorolt Európa más országaira; Molnár Ferenc színdarabjai, vagy

Lehár Ferenc és Kálmán Imre operettjei nagyon népszerűek voltak szerte a kontinensen.

A könyvkiadás és a sajtó területén Budapest szintén vezető pozíciót töltött be Magyarországon.

A 19. század végén Budapest vált a képzőművészeti élet központjává is. A Szépművészeti Múzeum

és a Műcsarnok megalapításával létrejöttek az első nagy művészeti közgyűjtemények, illetve kiállító-

helyek, amelyeket a századfordulón egy sor újabb kiállítási intézmény, galéria és művészeti egyesület

alapítása követett. Ez a részben állami forrásokból, részben magánkezdeményezésekből létrehozott

hálózat fontos szerepet játszott az európai művészet magyarországi megismertetésében, a modern

irányzatok itteni meggyökereztetésében. A tárlatokon rendszeresen szerepeltek jelentős kortárs eu-

rópai művészek, és a modernizmusra fogékony, külföldön tapasztalatot szerzett magyar művészek,

művészcsoportok alkotásai. Az állami képzőművészeti főiskola, a rendszeres vándorkiállítások, a

vidéki művészek budapesti megbízásai, valamint az állami és a magán-mecenatúra jelentős mértéke

szintén a város központi szerepet erősítették ezen a téren.

A képzőművészet mellett az építészetben is jelentős volt a főváros hatása. A budapesti Műegyetemen

(és részben külföldön) tanult budapesti építészek az ország egész területén működtek, elterjeszt-

ve bizonyos stílusokat, mintákat, új városépítészeti megoldásokat. Ezzel nagyban hozzájárultak a

magyarországi, sőt a monarchiabeli városok sajátos építészeti, városképi jellegének kialakulásához.

Éppen ezek a 19-20. század fordulóján kialakult jellegzetességek azok, amelyek a régió városaiban a

történelmi negyedek arculatát, a városközpontok hangulatát mind a mai napig meghatározzák.

Budapest akkori szerepe megegyezik mai közvetítő szerepével: a hivatalos formában, valamint a

magánkezdeményezésekre kialakult művészeti és kulturális intézményrendszer segítségével köz-

vetítette, terjesztette el Magyarországon az európai kultúra alkotásait, új irányzatait, folyamatait,

impulzusokat, ihletet és mintát adva ezzel a magyar művészeti élet számára, Emellett kulcsszerepe

volt a fővárosnak a kulturális fogyasztás, a szórakozási formák, az életmód és az anyagi kultúra új

mintáinak elterjesztésében is.

A 19. században Budapest egy nagyon sajátos funkciót is betöltött: hosszú időn keresztül Pest-Buda,

illetve Budapest volt a Magyar Királyságban élő egyes nemzetiségek kulturális és politikai mozgal-

mainak a központja. Ilyen volt például a szlovák és a szerb nemzeti újjászületési mozgalom, illetve a

pánszláv mozgalom. A nyelvi, irodalmi újjászületésért küzdő Matice srbska 1826-ban alakult meg


49

Pesten, s ezt követően itt jelent meg több jelentős, szerb szerzők által írt nyelvészeti és irodalmi

munka. Ugyancsak Pesten, ugyanabban az évben jelentette meg itt egy szlovák lelkész, Ján Kollár

Slávy dčera (Szláva leánya) című művét, amelyet a pánszlávizmus egyik alapvető írásaként tartanak

számon; második kiadása szintén Pesten jelent meg 1832-ben. Paradox módon tehát Pest-Buda volt

a bölcsője azoknak a mozgalmaknak is, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után

létrejövő – és a trianoni Magyarországgal hűvös viszonyban álló – utódállamok nemzettudata, ide-

ológiája szempontjából voltak lényegesek.

Budapest Európában a második világháborúig

Az európai és a magyar szellemi élet egymásra hatásának szempontjából talán a legfontosabb szerepet

a külföldön tanuló és dolgozó budapesti művészek, tudósok, értelmiségiek töltötték be. Egyrészt az

ő munkásságuk révén kapcsolódott be a főváros – és általa egész Magyarország – a különböző nagy

európai központok szellemi műhelyeinek életébe, munkájába, másrészt a hazatérők közvetítették

az európai kulturális, művészeti és tudományos élet eredményeit, mintáit Budapestre. A 19. század

végén és a 20. század elején ezek a személyes kapcsolatok Ausztrián kívül különösen Németországgal

és Franciaországgal voltak szorosak.

A magyar oktatási rendszer 1867. utáni fejlesztésének is köszönhetően több kiemelkedő értel-

miségi generáció lépett színre a századelő Budapestjén. Ehhez a nemzedékhez tartozott például a

szépirodalom terén a Nyugat köre, a Nyolcak képzőművészei, a később nemzetközileg is ismertté vált

tudósok, művészek közül Bartók Béla és Kodály Zoltán, vagy a Vasárnapi Kör tagjai, Lukács György,

Mannheim Károly, Hauser Arnold, Balázs Béla, stb. A Freuddal szoros munkakapcsolatban álló

Ferenczi Sándor nevéhez fűződik a pszichoanalízis nemzetközileg is jelentős első magyar műhelye.

1919. után politikai okokból (az 1918–19-es forradalmakban való részvételük miatt) a fiatal értel-

miségiek, művészek közül sokan kényszerültek emigrációba, s helyezték át tevékenységüket Európa

más városaiba. Ennek a tendenciának egyik kiemelkedő példája Kassák Lajos és folyóirata, a MA,

amely Bécsben a nemzetközi avantgárd egyik fórumává vált; jelentős volt a folyóirat szerzőinek

együttműködése a németországi expresszionizmussal és más modern irányzatokkal is.

A két világháború közti korszakban a fiatal művészek generációjának számos tagja élt külföldön. A

20. század építészetére és lakberendezési kultúrájára döntő befolyást gyakorló németországi Bauhaus

tagja volt például Moholy-Nagy László és Breuer Marcell – mindketten nemzetközi hírnévre tettek

szert. Fiatal budapesti építészek vettek részt a korszak modern európai építészeti mozgalmaiban;

Molnár Farkas és mások tagjai voltak a CIAM-nak (Congrès International d’Architecture Moderne).

A modern európai építészet magyarországi térnyerése elsősorban nekik volt köszönhető.

A két háború közti korszakban, majd 1945. után is jelentőssé vált az I. világháború előtt Budapesten

működött Vasárnapi Kör tagjainak pályafutása. A filozófus Lukács György, a szociológus Mannheim

Károly, a művészettörténész Hauser Arnold hatása nemcsak Európában, de a tengerentúlon is szá-

mottevő volt. A húszas-harmincas évek jelentős németországi filmgyártásának hatására számos fiatal

magyar filmes működött egy ideig a weimari köztársaságban, így például Korda Sándor (Alexander

Korda), vagy a filmesztéta-forgatókönyvíró Balázs Béla.


50

E nemzedék számos tagjának sorsát befolyásolta a történelem. 1933. után sok művész és tudós

távozott az Egyesült Államokba, további munkásságukat ott teljesítetve ki, számtalan esetben jelen-

tős hatást gyakorolva a tengerentúli szellemi életre is.

Magyarország két világháború közötti hivatalos kulturális kapcsolatai legfőképpen Olaszországra és

Németországra irányultak. Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején hozták létre a magyarok

külföldi tanulását, tapasztalatszerzését segítő külföldi magyar intézeteket, amelyek közül a legje-

lentősebb a Római Magyar Akadémia és a bécsi, valamint a berlini Collegium Hungaricum volt.

A képzőművészek közül is sokan utaztak Olaszországba; főként az itáliai hatások nyomán alakult ki

az ún. római iskola a budapesti képzőművészetben.

Budapesten ebben az időszakban sok világszerte ismert művész, tudós és értelmiségi élt és alkotott

– addig, amíg a 30-as évek végén ez a politikai viszonyok miatt lehetetlenné nem vált a számukra.

A harmincas évekre itthon és külföldön egyaránt elismertté vált Kodály Zoltán és főleg Bartók Béla.

A budapesti tudományegyetem világhírű professzorai voltak a korszakban Fejér Lipót matematikus

és Békésy György biofizikus.

A bezárkózás évtizedei

A második világháború utáni néhány évben Magyarország művészeti és kulturális élete követte

az európai mintákat, újra megélénkültek a nemzetközi kulturális kapcsolatok. A kommunisták

hatalomra kerülése (1948–49) után azonban a főváros nemzetközi helyzetében is változás történt.

Hosszú időre a Szovjetunió és más kelet-európai országok nagyvárosai kerültek előtérbe, mint

Budapest egyedüliként lehetséges partnerei. Háttérbe szorultak, vagy teljesen eltűntek azok a szelle-

mi, művészeti irányzatok, amelyek a hivatalos kultúrpolitika elvárásainak nem feleltek meg. Ebben

az időszakban a szovjet mintáknak megfelelően erőteljesen átszervezték a kulturális és a szellemi élet

intézménystruktúráját; ennek következményeit a magyar kulturális intézményrendszer mindmáig

őrzi.

A tudomány, a kultúra és a művészet számos kiváló, Budapesten élő művelője és alkotója távozott

ekkor külföldre. Az itthon maradók írásaikat – nem kis kockázatot vállalva – legtöbbször Nyugaton

tudták csak megjelentetni, olyan fórumokban, mint a párizsi Magyar Füzetek, az Irodalmi Újság,

vagy a Münchenben működő Szabad Európa Rádió.

A Kádár-korszakot ugyanakkor nem lehet csak a tiltások és korlátok alapján megítélni, hiszen ez

a hosszú időszak az 1950-es évekhez képest az enyhülés és a nyitás időszakát jelentette. A nyugat-

európai és tengerentúli kulturális és művészeti élet eredményeinek egy része ekkor már ismét ha-

tott Magyarországon is; a hatvanas évek elejétől kezdve a nyugat-európai és az amerikai irodalom

magyar fordításban is megjelent, a populáris kultúra számos formájával – például a beat- és rock-

zenével – együtt. A keleti blokkon belül Magyarországon érvényesült a legliberálisabb kultúr-

politika, nemcsak abban a tekintetben, hogy nyugati kultúra bizonyos termékei megjelenhettek

az országban, hanem abban a tekintetben is, hogy a II. világháború utáni nemzetközi áramlatok

– például a képzőművészetben a pop-art és az op-art – által inspirált magyar művészeti alkotásokat

be lehetett mutatni az itthoni közönségnek.


51

Budapestet a külföldi, köztük a nyugati filmek iránti nagyfokú nyitottság is jellemezte. Noha a te-

levíziózás terjedésével a mozik jelentősége az 1970-es, 80-as évekre visszaszorult, a magyar főváros

mozi-kultúrája később is megmaradt; a művészfilmek kínálata szinte egész Európában egyedülálló-

an széles volt. A rendszer viszonylagos engedékenységének köszönhetően a filmgyártás területén is

kiépülhettek az európai kapcsolatok. Egyes filmkészítők – például Jancsó Miklós, Szabó István és

mások – együttműködhettek nyugat-európai partnerekkel, forgathattak külföldön, illetve készít-

hettek külföldi koprodukciókat. Ilyen együttműködés eredményeképp született meg például Szabó

István 1983-ban Oscar-díjjal jutalmazott filmje, a Mephisto.

A 80-as évektől kezdve Budapest színházi kapcsolatai is megélénkültek Nyugat-Európával; az

Európai Színházi Unió tagja lett a budapesti Katona József Színház, amelynek társulata rendszeresen

vendégszerepelt Európa nagyvárosaiban.

A rendszer türelmi szintjét jelzi az is, hogy a Kádár-korszak második felében különféle európai

országok létesítettek kulturális intézeteket Budapesten (British Council, Francia és Olasz Intézet,

Goethe Intézet). Noha ezek az intézetek semmilyen politikai jellegű tevékenységet nem folytat-

hattak, könyvtáraik, tanfolyamaik, nyelvoktató munkájuk révén mégis hozzájárultak ahhoz, hogy

az ott tanuló, művelődő magyarok közelebbi ismeretségbe kerüljenek az adott ország kultúrájával,

politikai és civil intézményrendszerével. Ezen a téren vezető szerepet játszott a British Council és

annak könyvtára.

A külföldi magyar intézeteket, amelyeket 1948-49-ben felszámoltak, már a Kádár-korszak ele-

jén újjászervezték. 1959-ben újra megnyílt a Római Magyar Akadémia, 1963-ban pedig a bécsi

Collegium Hungaricum. Később számos más külföldi magyar intézet, illetve kulturális központ

nyílt szerte Európában; ezek feladata a tudományos és a művészeti kapcsolatok ápolása volt.

Az 1970-es évektől kezdve Budapest – a többi kelet-európai fővároshoz viszonyítottan jó ellátott-

sága, aránylag szabad légköre és nem utolsósorban egyedülálló természeti adottságai miatt – egyre

nagyobb mértékben vonzotta az európai turistákat. Ezt felismerve a központi kormányzat különféle

erőfeszítéseket tett a turisztikai és kulturális infrastruktúra fejlesztésére. Nemcsak nagyobb szállo-

dák sora épült ekkor, hanem olyan, gyakran nagy befogadóképességű kulturális létesítmények is,

mint például a Budapest Kongresszusi Központ, a Petőfi Csarnok és a nagy koncertek rendezésére

is alkalmas Budapest Sportcsarnok. A főváros történelmi negyedeiben a főbb utak és terek, vala-

mint a Várnegyed ekkor kezdődő rehabilitációja, felújítása is összefüggött a növekvő turizmussal.

A kulturális turizmus élénkítésére alapították meg az 1980-as évek elején az azóta is minden évben

megrendezett, nagy sikerű és nemzetközi rangú Budapesti Tavaszi Fesztivált.

Budapest az elmúlt majd’ másfél évszázadban jelentős kulturális hagyományokkal bíró, fejlett, a mo-

dernizáció útjára lépett kulturális intézményrendszerrel rendelkező fővárossá fejlődött. Ugyanakkor

az 1948-tól 1989-ig terjedő négy évtizedet Budapest egyfajta kényszerű elszigeteltségben töltötte,

elszakadva az európai kultúra és művészet fejlődési tendenciáitól. Ez a tény is szerepet játszik abban,

hogy a magyar főváros az elmúlt két évtized fejlesztései ellenére sem talált még egyértelműen vissza

ahhoz a kulturális központ-szerephez, amelyet a 19-20. század fordulóján a régióban magáénak

tudhatott.


52

Az 1896-os millenniumi kiállításon Budapest mint az Osztrák-Magyar Monarchia második hatalmi

központja és mint a modern Európa új fővárosa mutatkozott be a világ előtt. Ilyen nagyszabású,

egész Európa figyelmét felkeltő bemutatkozásra ad lehetőséget az Európa Kulturális Fővárosa cím

elnyerése 2010-ben. Ahogy 1896-ban Budapest a kiegyezést követő majd három évtized során elért

eredményeit mutatta be, úgy 2010-ben a húsz éves modern Magyar Köztársaság fővárosának értően

megóvott klasszikus szellemi és épített örökségét, befogadó és virágzó kortárs kultúráját és a jövőről

alkotott nagyszabású vízióját tárhatja a világ elé; a hagyomány és modernizáció sajátos kulturális

ötvözetét, üzenetét fogalmazva meg a város, az ország és Európa lakosai számára.

53

2.

Budapest és térségének szerepe a kistérség, a megye, a régió, a nemzet, illetve Európa kortárs kulturális életében A rendszerváltozás után megélénkült Budapest kulturális élete és új tartalommal telítődött a főváros

európai kapcsolatrendszere. Megteremtődött a lehetőség arra, hogy a főváros ismét Közép-Európa

kulturális és szellemi központja, a Nyugatot Délkelet-Európával összekötő kulturális és szellemi híd

legyen. Ennek az egyedülálló pozíciónak a kialakítását azonban megnehezítette, hogy a kilencvenes

évek után Budapest egyre erőteljesebb versenyhelyzetbe került a szomszédos országok nagyvárosai-

val, elsősorban Prágával, Varsóval, Krakkóval és Pozsonnyal, és ebben a versenyben – a Budapest-

Bécs közötti hagyományos kapcsolatok és a termékeny rivalizálás újjászületése, valamint az egyre

szaporodó kulturális és művészeti események, a nagyszabású infrastrukturális beruházások, modern

intézmények létrehozása ellenére – nem tudta visszaszerezni a térségben korábban játszott vezető

pozícióját. A főváros ezért azt a hosszú távú stratégiai cél tűzte ki maga elé, hogy Budapest a térség

egyik meghatározó gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja legyen, amely európai, modern

és ugyanakkor egyedi kulturális kínálattal és infrastruktúrával hívja fel magára és ezzel együtt az

egész országra a figyelmet. A kilencvenes évek elejének kezdeti nehézségei után az évtized közepétől,

második felétől megsokszorozódtak azok a kulturális fejlesztések, amelyek megalapozzák Budapest

újfajta nemzetközi szerepének kialakítását.


54

Újjászületô mûvészeti elismertség és a hozzájuk kötôdô új intézmények

Az utóbbi évek egyik figyelemreméltó változása a kortárs magyar irodalom néhány meghatározó sze-

mélyiségének Európa-szerte tapasztalható „felfedezése” volt: Konrád György, Nádas Péter, Esterházy

Péter a kilencvenes évek során tettek szert nagyobb nemzetközi ismertségre. A klasszikusok kö-

zül Márai Sándor és Szerb Antal újrafelfedezése örömteli jelenség. Kertész Imre 2003-as irodalmi

Nobel-díja pedig nagyon sokat jelentett a magyar irodalom európai ismertsége szempontjából.

Budapest színházi élete európai hírű, és jelentős szerepet játszik a városról kialakult képben.

A Katona József Színház egy reflektorfényben működő, elit színházi szervezet aktív tagjaként tér

vissza rendszeresen Európa fesztivál-pódiumaira. A Giorgio Strehler és Ingmar Bergman alapította

Európai Színházi Unió, a kontinens színházi repertoárját, a szakavatott publikum igényeit, a rende-

zői orientációt, a stílust széles körben befolyásoló szervezet munkáját néhány évig Zsámbéki Gábor

irányította elnökként, aki máig is az Unió vezetőségének tagja. Az Európai Színházi Unió évente

szervezett fesztiváljai közül kettőt, az 1993-ast és a 2000. évit Budapest rendezte meg.

A nyitott és progresszív színházi élet jeleként Budapesten számos alternatív színház is működik,

amelyek szintén kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. 1994-ben és 2004-ben Budapest

látta vendégül az Informal European Theatre Meeting több száz résztvevőjét, akik találkozni akartak a

budapesti kortárs színházak produkcióival. A színházi élet fontos szereplője a Merlin – Nemzetközi

Színház, ahol rendszeresen fellépnek nagynevű külföldi társulatok. A Merlin állandóan fellépő nem-

zetközi társulattal is rendelkezik, angolra fordított magyar színdarabok bemutatójára is lehetőséget

nyújt, illetve külföldi fesztiválokon is képviselteti magát.

A filmművészet alkotói a legkülönfélébb műfajokban dolgoznak Budapesten. Az évente tartott

Filmszemle mindig nagy nemzetközi visszhangot kelt; az elmúlt években a legújabb generáció első

filmes rendezői jelentős sikereket szereztek nemzetközi filmfesztiválokon (Kontroll, rendező: Antal

Nimród). A budapesti Art-mozi hálózat létrehozásával a Főváros Kelet-Európában egyedülálló mó-

don akadályozta meg a kereskedelmi mozik elszaporodása mellett a művészfilmeket vetítő mozik

eltűnését (a budapesti hálózathoz hasonló csak Párizsban található). Az Art-mozikban nemzetközi

filmfesztiválok, tematikus filmhetek zajlanak (például az Európa Filmhét), egyre növekvő sajtó- és

közönségérdeklődés mellett.

Budapest az európai zenei élet egyik központja. A zenei kínálat és a zenei infrastruktúra fejlesztése

a Budapest Városfejlesztési Koncepciójában megfogalmazott kulturális stratégiának kiemelt célki-

tűzése. A kortárs komolyzenei kínálat meghatározó szereplői a nemzetközi rangú hazai zeneszerzők

és előadóművészek (Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter, Kocsis Zoltán stb.), a rangos zene-

karok (Budapesti Fesztiválzenekar, Matáv Szimfonikusok), illetve a nemzetközi rangú intézmények

(Magyar Állami Operaház, Zeneakadémia). A klasszikus zenei hagyományok ápolását, erősítését

szolgálják a zenei múzeumok (Bartók Múzeum, a Zeneakadémián belül működő Liszt Múzeum) és

a zenei társaságok (Magyar Liszt Társaság, Magyar Bartók Társaság) is.

A kortárs komolyzenei kínálat mellett jelentős vonzerőt jelentenek a jazz, illetve az alternatív, etno-

és világzenei irányzatokat bemutató központok. Ilyen kiemelkedő és nemzetközileg is egyre elis-

mertebb központ a Fonó – Budai zeneház, amely saját lemezkiadót is működtet. Szintén számos


55

nemzetközi előadót hívott meg és számos, különböző tematikájú fesztivált szervezett a 2003-ban

megnyílt A38 hajó (az elektronikus zene nemzetközi sztárjaitól a balkáni zene képviselőin keresztül

a roma karácsonyig a legkülönbözőbb modern, népzenei és alternatív zenei együttesek léptek itt

fel). Az egyik legfontosabb kulturális központ a Millenáris park, amely sok egyéb műfaj rendszeres

szerepeltetése mellett kortárs zenei rendezvénynek is otthont ad. Budapest zenei életének nemzet-

közi elismertségét növeli a Sziget fesztivál, amely folyamatosan bővülő művészeti kínálata mellett

továbbra is elsősorban a kortárs zenei programjairól ismert. A nyolcvanas években egyedülálló zenei

központként működött a Petőfi Csarnok, ez az intézmény a felújítása után a kortárs könnyűzenei

élet központja lesz.

Budapesten egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kortárs tánc- és előadó-művészet. Ennek a

műfajnak egyedülálló, rendhagyó, egész Európában híres intézménye a Trafó – Kortárs Művészetek

Háza, amely a rendszeresen meghívott, már elismert művészeken és társulatokon túl (Josef Nadj,

Frenák Pál társulata, Bozsik Yvette) újító és alternatív színházi- és tánc-produkciókat is bemutat.

A Trafóhoz hasonlóan a kortárs tánc számos kulturális intézmény, alternatív színház kínálatában

(MU Színház, Nemzeti Táncszínház, Szkéné, Merlin Színház, stb.), illetve fesztiválokon is (Sziget

Fesztivál, Tavaszi Fesztivál, Őszi Fesztivál) megjelenik.

Budapest kulturális életében egyre nagyobb szerepet kap a képzőművészet, azon belül is – a nem-

zeti rangú múzeumok klasszikus kiállításai mellett – a modern és kortárs képzőművészet. Az elmúlt

években több nemzetközi kiállítás is volt Budapesten, amelyek más fővárosok kiállításainak (Bécs,

Párizs, Berlin) mintájára országos rangú attrakcióként jelentek meg. Közülük a legsikeresebb a tava-

lyi Monet-kiállítás volt, de megemlítendő a Szépművészeti Múzeum Giacometti- és Miró-kiállítása,

a Magyar Nemzeti Galéria Bécs-Budapest-, illetve Mednyánszky-kiállítása, vagy a Dohány utcai

Zsidó Múzeumban tartott Modigliani, Soutine és montparnasse-i barátaik című kiállítás.

A nemzetközi rangú kortárs képzőművészeti bemutatók szempontjából a legfontosabb intézmény

az 1990-ben létrehozott Budapesti Ludwig Múzeum, amely az egykori szocialista országokban egye-

dülálló módon állandó gyűjteménnyel rendelkező kortárs művészeti intézmény: gyűjteményében

az amerikai pop-art képviselőitől a magyar és kelet-európai kortárs művekig találhatók műtárgyak,

amelyeknek a beszerzését az aacheni központú Ludwig Alapítvány támogatta. A budapesti múze-

um – a Ludwig Alapítvány nemzetközi múzeumhálózatának tagjaként – több nemzetközi rangú,

utazó-kiállítást is szervezett az elmúlt években (A fal után – Budapest-Berlin-Stockholm; Az éden

illúziói, Innen nézve – Bécs-Budapest-USA; Pozíciók – Művészet Közép-Európában 1949–1999.

– Bécs–Budapest–Barcelona–Southampton). 2000-ben a CIMAM (International Committee of

Museums and Collections of Modern Art) itt tartotta éves közgyűlését, többek között a londoni

Tate múzeum, a párizsi Pompidou Centre, valamint a New-York-i MoMa vezetőinek részvételével.

A kortárs képzőművészet egyre fontosabbá válását (és egyben piaci értékének növekedését) mutatja,

hogy ezen a területen jöttek létre az első magánvagyonból létrehozott kulturális intézmények (MEO

– Kortárs Művészeti Gyűjtemény, illetve a 2004 tavaszán az Andrássy úton megnyitott KOGart.)

Érdekes kortárs művészeti intézmény Budapesten a VIII. kerületben található, szintén magánva-

gyonból létrehozott A.P.A.! – Atelier’s Pro Arts műteremház is.


56

Nemzetközi rangú események

Budapest nemzetközi kulturális programjait keretbe foglalják a különböző fesztiválok, illetve a nem-

zetközi kulturális évadok.

1995-ben fogadta el a Fővárosi Önkormányzat a „Budapest – fesztiválváros” koncepciót, amely

a fővárosban zajló fesztiválok folyamatosságára és nemzetközi színvonalú kínálatára épít. A legis-

mertebb fesztivál a nyolcvanas évek óta létező Tavaszi Fesztivál. Ennek országos hatását az adja,

hogy vidéki városok is csatlakoznak a programsorozatához, s ezen kívül minden évben más város

kap lehetőséget kulturális és művészeti bemutatkozásra. A Budapest ifjúsági kultúráját markánsan

meghatározó Sziget Fesztivál az elmúlt tíz év alatt úgy vált európai rangú nemzetközi eseménnyé,

hogy annak finanszírozásában a közszféra csak minimális részt vállalt. A fesztivál 2002-ben 355 ezer

látogatót fogadott és több mint egymilliárd forintos költségvetéssel rendelkezett. Az elmúlt években

a Sziget Fesztiválnak is megjelent a „regionális” megfelelője, a soproni Volt Fesztivál. A budapesti

kortárs és alternatív művészet szempontjából egyre nagyobb szerepet kap az Őszi Fesztivál. A feszti-

válok sorozatát a Nyári Zsidó Fesztivál, a kortárs zenei Minifesztivál, a Budapesti Búcsú és a Budapest

Parádé egészítik ki.

A hazai kulturális életet jelentős mértékben gazdagítják, inspirálják a külföldi kulturális intézetek

programjai. Az intézetek egy része aktívan részt vesz a nemzetközi rangú és kitekintésű kulturális

események szervezésében, olykor finanszírozásában is. Ezek az intézetek a budapesti kulturális in-

tézményeket közvetlenül is támogatják, hiszen a velük való együttműködés keretében programjaikat

gyakran helyezik ki a fent felsorolt intézmények valamelyikébe. A külföldi intézetek közül hagyo-

mányosan a legaktívabb a Francia Intézet; a Goethe Intézet, amely közkedvelt kávézót (Eckermann)

és galériát is működtet az Andrássy úton; a British Council, amely számos programot támogat és

jelentős könyvtárral rendelkezik; vagy a Holland Nagykövetség, amely galériákat, kiállításokat is

támogat.

Budapest – és természetesen az egész ország – kultúrájának nemzetközi elismertségét segítik a kül-

földi kulturális évadok (például 2004-ben az angol és a holland), amelyek mind magyar művészek

külföldi, mind külföldiek magyarországi bemutatkozását lehetővé teszik. A kortárs művészetekre

termékenyítően ható inspiráción és megmérettetésen túl a magyar kultúrát fogadó ország kulturá-

lis intézményrendszerével, a civil szervezetekkel és az egyes művészeti műhelyekkel és művészekkel

kialakuló hosszú távú együttműködések megindulása adja ezeknek az évadoknak a fő hasznát.

Egyedi vonzerôk

Budapest egyik legnagyobb értéke a város termálvízkincse és fürdőkultúrája, amely méltán is-

mert világszerte. Budapest 80 hőforrásának napi 70 millió liter termálvize 12 gyógyfürdőt táplál.

A főváros területén kétezer éve vannak fürdők: Budapest jelenlegi területén eddig 19 római korból

származó fürdőt tártak fel. A mai Rác és Rudas fürdők helyén már a török kort megelőzően is fürdők

álltak. A jelenleg is használt létesítmények közül a legrégebbi emlékek a Rudas és a Király fürdőben

találhatóak, amelyeknek egyes részei még a török hódoltság idején épültek. A 19. század során egy-


57

más után nyíltak új fürdők Budapest területén, 1937-ben pedig a Budapest Fürdőváros Egyesület

kezdeményezésére a városban rendezték meg az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust.

A város másik különleges, egyedi vonását a budapesti fiatalok életének sajátos rítusai, a divatos,

felkapott szabadtéri „helyek” (Rác-kert, Kultiplex, Zöld Pardon, stb.), a pezsgő, mediterrán han-

gulatú új vigalmi negyedek (Liszt Ferenc tér, Ráday utca, Hajós utca), valamint az utóbbi években

a lerobbant belvárosi bérházak udvarain kialakult romszórakozóhelyek (Szimpla-kert) adják. Ezek

nem csupán esti szórakozóhelyek, de több kulturális eseménynek is teret adnak (koncertek, kert-

mozi, irodalmi felolvasóestek, stb.), és ezekhez egyedi, Budapestre különlegesen jellemző környeze-

tet biztosítanak.

Budapest nemzetközi kulturális kínálata mind az alkotók, mind az intézmények, mind a rangos

események szempontjából jelentősen gazdagodott a rendszerváltás óta. Ez a fejlődés számos új terv,

elképzelés megjelenését is lehetővé tette. A kilencvenes évek ugyanakkor Budapest történetében

elsősorban az átalakulás és a nemzetközi felzárkózás évei voltak, amikor a várospolitika középpontjá-

ban elsősorban a napi gazdasági, infrastrukturális, lakás- és egyéb szükséges fejlesztések álltak. A 21.

század első évtizedére a rendszerváltás és az átmenet részben lezárult, így a továbbra is fennálló gaz-

dasági, infrastrukturális, vagy társadalmi kérdéseken túl Budapestnek már a minőségi átalakuláson

is gondolkodnia kell: azon, hogy hogyan képes kulturális és turisztikai vonzerejét olyan egybefüggő,

koherens és egyedi erővé varázsolni, amely képes biztosítani a város és az egész ország hosszú távon

is fenntartható, nemzetközi gazdasági, kulturális és turisztikai vonzerejét.

59

3.

A város regionális, megyei és kistérségi központi szerepe a térség kulturális életében, megyei és regionális kapcsolatai, egyéb társadalmi kapcsolatrendszere

Budapest regionális és térségi szerepvállalása, illetve a kulturális élet szervezésének módja szoro-

san összefügg a fővárosnak az Alkotmányban és az önkormányzati törvényben, illetve a területfej-

lesztési törvényben meghatározott sajátos helyzetével. Budapest ugyanis – bár Pest megye székhe-

lye a városban található – önálló szervezeti egység, amely formálisan csak a Közép-Magyarországi

Régió keretein belül, illetve egyes, a mindennapi működés szempontjából meghatározó területeken

működik együtt a várost körülölelő régió önkormányzataival. Budapestnek kistérség-központi

szerepe – az alkotmányos sajátosságokból fakadóan – nincs.

Ugyanakkor – tekintettel a város önkormányzati rendszerének minden szintjén, továbbá a Régió

másik alkotóelemében, Pest Megyében folytatott önálló, a különféle szervezetek százait–ezreit


60

támogató kultúrpolitikára, az itt zajló, igen változatos, színes és gazdag kulturális életre, amelynek

keretében a város és a térség lakói önkormányzati megállapodások nélkül is mindennapos résztvevői

a több tízezer rendezvénynek és programnak – formális együttműködés a régió, vagy a megye és a

főváros és a kerületek vezetői között mindeddig szükségtelennek bizonyult.

61

4.

Budapest testvér- és partnervárosi kapcsolatai Európában

A Főváros nemzetközi tevékenységének egyik fő célja, hogy tudatos városfejlesztéssel a közép-

európai kohéziót erősítő egyik regionális központjává váljék. Kitüntetett geopolitikai helyzete révén

Budapestnek jó esélyei vannak e szerepkör megszerzésére Közép-Európa más városaival szemben.

Ebben a versenyben a kultúra, a tudás, az innováció nem a rivalizálás, hanem éppen az együtt-

működés, a minél sokoldalúbban és mélyebben kiépített, kölcsönös kapcsolatrendszer révén erősíti

a Fővárost. Ezt a célt szolgálja Budapest mindinkább bővülő és egyre tartalmasabb együttműködése

testvér- és partnervárosaival.

Budapest kulturális csereprogramokkal, szakmai tapasztalatcserékkel, közös rendezvényekkel

(pl. Budapest Napok) erősíti diplomáciai, kulturális és turisztikai kapcsolatait európai és Európán

kívüli partnervárosaival.

Ezeknek a városdiplomáciai tevékenységeknek révén a Fővárosi Önkormányzat egyrészt sokoldalú

tapasztalatokkal gazdagodik, másrészt Európa- és világszerte megismerteti Budapest eredményeit és

lehetőségeit, ezzel is növelve a város tekintélyét.


62

4aa) Budapest európai testvérvárosai

Berlin (Németország)

Berlin egyike azoknak a városoknak, amelyekkel Budapest a legintenzívebb kapcsolatban áll.

Az együttműködés kereteit az 1992. augusztus 28-án aláírt Barátsági és Együttműködési Megálla-

podás határozza meg, amelynek meghosszabbítására 1996. október 10-én került sor.

A két főváros kapcsolatainak intenzitását tovább fokozta az uniós csatlakozásra történő felkészülés.

Rendszeresek a találkozók a politikusok és a közigazgatási szakemberek, valamint a kultúra kép-

viselői között Berlinben és Budapesten egyaránt. Az átlagosan kétéves gyakorisággal megvalósuló

kulturális csereprogramoknak szintén felváltva ad helyet a két főváros.

Bécs (Ausztria)

Budapest a szomszédos országok fővárosai közül Béccsel alakította ki a legszorosabb, a régió szem-

pontjából is modellértékű kapcsolatot. A két főváros közötti kapcsolat kereteit több megállapodás is

rögzíti, jelenleg a 2002. szeptember 24-én aláírt szerződés van érvényben. A Béccsel fenntartott jó

kapcsolat az uniós csatlakozásra történő felkészülés során különösen felértékelődött. A két főváros

között rendszeresek a szakmai tapasztalatcserék, a budapesti kulturális életet több éven át színesí-

tette a Szépművészeti Múzeumban megrendezett Bécs Bál. A 2004. évi Budapesti Tavaszi Fesztivál

nyitóeseményeként a Budapesti Történeti Múzeumban került sor Az áttörés kora című kiállítás

megnyitására, amely az osztrák fővárosban korábban nagy sikert aratott, bécsi és budapesti múzeu-

mokban őrzött alkotások közös, nagyszabású bemutatója volt.

Frankfurt am Main (Németország)

Frankfurt am Main a demokratikus átmenet idején elsőként ajánlotta fel testvérvárosi kapcsolatok

kiépítését Budapesttel. Az 1990. március 24-én aláírt megállapodás keretében Frankfurt a könyv-

kiadás egyik központjaként védnökséget vállalat a Budapesti Nemzetközi Atlantisz könyvprogram

felett. Frankfurt ennek szellemében jelentős szerepet vállalt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

beindításában, amelyen rendszeresen vezetői szinten képviselteti magát.

1994-ben Budapestnek ítélték a Frankfurt am Main és a Frankfurti Kereskedelmi és Iparkamara

által alapított Frankfurt Award for City Communication díjat. Az indoklás szerint Budapest „a kül-

földön legsikeresebben bemutatkozó, legjobb kapcsolatteremtő, újjáéledt kelet-európai város”.

Lisszabon (Portugália)

A Lisszabon kezdeményezésére 1992. szeptember 28-án aláírt testvérvárosi megállapodás fontos

lépés volt az EU fővárosaival kialakított kapcsolatok sorában. 1993-ban Strasbourg városának be-

vonásával az együttműködés trilaterálissá vált, ami lehetővé tette EU projektek megvalósítását a

városrendezés és a városi értékvédelem területén. Ez az együttműködés az Eurocities hálózat ke-

retében tovább bővült. Lisszabon 1994-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, s ehhez kapcsolódva

Budapest Lisszabon testvérvárosaként megszervezhette az Európai Kulturális Hónapot. 1996-ban

a Lisszaboni Közlekedési Vállalat faliképet ajándékozott Budapestnek, amelyet a Deák téri metró-

állomáson helyeztek el.


63

Szarajevó (Bosznia-Hercegovina)

A délszláv háború egyik legtöbbet szenvedett városával, Szarajevóval 1995. január 28-án került sor

a testvérvárosi megállapodás aláírására az ostromlott városban, amikor is a fegyverszünet alatt tizen-

két európai és ázsiai város vezetői szolidaritási konferencián emlékeztek meg a település ezer napos

ostromáról. Budapest Szarajevó iránti szolidaritását több humanitárius küldeménnyel, valamint az

ottani intézmények helyreállításához történő hozzájárulással is kinyilvánította.

Zágráb (Horvátország)

Budapest és Zágráb a Fővárosi Közgyűlés előzetes jóváhagyása alapján emelte testvérvárosi szintre

a két település kapcsolatait; az erre vonatkozó szerződést 2003. október 20-án írta alá Budapest és

Zágráb főpolgármestere.

4ab) Budapest Európán kívüli testvérvárosai

New York (USA)

A világ pénzügyi központjának tartott metropolisszal New York megkeresésére létesítettünk testvér-

városi kapcsolatot, amelyet együttműködési megállapodások rögzítenek (1991. március 16., 1994.

december 1.). New Yorkban önkéntes Testvérvárosi Bizottság koordinálja az együttműködést.

Az amerikai partnertől jelentős támogatást kapott Budapest a Vállalkozásfejlesztési Központ beindí-

tásához. Budapest a testvérvárosi kapcsolatokat az évenként – rendszerint márciusban – megrende-

zett Budapest–New York Testvérvárosi Nap keretében ápolja.

Fort Worth (USA)

A testvérvárosi megállapodást – személyes kapcsolatoknak köszönhetően – Fort Worth kezdemé-

nyezésére, 1990. június 15-én írták alá. Ezt a kapcsolatot a Főváros a rendszerváltás után is tovább

ápolta. Különösen jelentős együttműködés alakult ki az oktatás területén: nővérképzés, egyetemi

oktatás, diákcserék formájában.

A két város vezetői 1994. március 1-jén külön megállapodást írtak alá kölcsönös kulturális hetek

megrendezéséről, így jöhetett létre 1994 szeptemberében a budapesti Texas Hét, majd viszonzás-

képpen egy Budapestet bemutató kiállítás Fort Worth-ben. A budapesti Texas Hét megrendezé-

sének elismeréseképpen az amerikai Sister Cities International testvérvárosi szervezet kitüntetést

adományozott a két városnak. Rendszeresen visszatérő esemény a Fort Worth-i polgárok látogatása

Budapesten.

Tel-Aviv (Izrael)

Az 1989. november 23-án, a Tel-Aviv-i Városi Közgyűlés népes küldöttségének budapesti látogatása

alkalmából aláírt testvérvárosi megállapodás a magyar–izraeli kapcsolatoknak is fontos állomását

jelentette, ugyanis a korábban megszakadt diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének közvetlen előz-

ményéül szolgált. Az együttműködés elsősorban kulturális területre terjed ki: többször látogattak


64

Budapestre Tel-Aviv-i zenepedagógusok, kórusok, valamint a híres Chameri Színház. Budapesti

részről kórusok viszonozták a látogatást, valamint az 1995-ben megrendezett Jeruzsálemi Budapest

Hét műsorát Tel-Avivban is bemutatták.

4b) Budapest határ-menti együttmûködései

Budapest számára kiemelkedő jelentőségűek a határ-menti együttműködések.

A határokon túli magyarság támogatását a Szabadkával, Eszékkel és Nagyszalontával kialakított in-

tenzív együttműködés illusztrálja. A főpolgármester kezdeményezésére a Fővárosi Vízművek többi

más fővárosi közmű-vállalat hozzájárulásával ivóvíz-kutat alakított ki Szabadkán a város ivóvíz-

ellátási gondjainak enyhítésére. Az eszéki magyar oktatási és kulturális központot jelentős magyar

nyelvű könyvadománnyal támogattuk. Mindkét városban bemutattuk a Történelmünk tükre:

Budapest című kiállítást. Nagyszalontán a rossz állapotban levő Magyar Ház rendbe hozásával segí-

tettük az ottani közösséget.

4c) Más együttmûködések

A fenti testvérvárosi kapcsolatokon kívül Budapest Fővárosnak jelenleg közel 60 várossal van – rész-

ben írásos megállapodásokon alapuló – együttműködése. Ezek száma a Fővárosi Közgyűlés által

elfogadott nemzetközi koncepció alapján folyamatosan bővül.

4d) Az egyes kerületek testvér-, illetve partnervárosai

Budapest egyes kerületei – a Fővárosi Önkormányzattól függetlenül – is rendelkeznek saját nemzet-

közi kapcsolatokkal. Ezek nem kizárólag a környező országok városaival, vagy nagyvárosainak egyes

kerületeivel létesülnek, de többnyire Európán belül maradnak. A kerületek testvérváros-kapcsolatai

elsősorban a kulturális, a turisztikai és a műemlékvédelmi együttműködést állítják középpontba, de

gyakran tartalmaznak vendég-fellépéseket, diákcsere-programokat is.

I. kerület: Pozsony Óvárosa (2004.), Prága I. kerülete (Óváros) (2004.), Bécs I. kerülete

(2004), Székelyudvarhely (1996.), Carouge (1993.), Capestrano (1996.),

Regensburg (2004.)

II. kerület: Mosbach

III. kerület: Amstelveen (1991.), Billigheim (1997.), Csíkszereda (1999.), Kassa (2001.),

Udine (1992.), Varsó-Bemowo (1999.)

V. kerület: Gyergyószentmiklós (1994), Rozsnyó (1997.) Berlin Charlottenburg kerülete

(1998), Torockó (1999.), Énlaka-Etéd (1999.), Rahó (2000.), Topolya (2001.),

Prága I. kerülete (2004.), Krakkó I. kerülete (2004.)


65

VI. kerület: Bécs VI. kerülete, Arezzo, Szófia Szredec kerülete

VIII. kerület: Pescina, Bécs Josefstadt kerülete, Kassa, Temesvár, Komandó, Szozopol

IX. kerület: Mayadahonda (1992.), Kanizsa (1994.), Királyhelmec (1994.),

Sepsiszentgyörgy (1994.), Beregszász (1996.)

XI. kerület: Ada (1997.), Marosvásárhely (1997.), Ustron (1997.), Kézdiszentlélek (2001.),

Nádszeg (2001.), Prága V. kerülete (2003.), Trogír (2003.); Stuttgart Bad

Cannstadt kerülete, Beregszász Járás, Bene község

XII. kerület: Brüsszel Watermael-Boitfort kerülete (2004.)

XIII. kerület: Bécs Floridsdorf kerülete, Varsó Ochota kerülete, Szováta, Eszék, Kassa

Délvárosa

XIV. kerület: Alsórákos

XV. kerület: Bécs XXIII. kerülete (Liesing) (1997.), Berlin Marzahn-Hellersdorf (1991.),

Donji Kraljevec (Tótszentmárton) (2004.), Kassa III. kerülete (Nad Jazerom)

(2000.), Maroshévíz (Toplica) (1997.), Mosonmagyaróvár (1997.), Obervellach

(1997.), Kisinyov (1997.)

XVI. kerület: Novi Vinodolski (1999.), Krakkó XVI. és VII. kerületei (1999.), Waltershausen

XVIII. kerület: Tusnádfürdő (1997.), Dombrowa Tarnowska megye (2000.), Nin

(Horvátország) (2001.), Nesebar (2004.), San Nicola la Strada (2004.)

XIX. kerület: Szmoljan, Vrbovec, Zombor (Sombor)

XX. kerület: Székelykeresztúr (2001.), Bölön (2004.), Olgiate Comasco (2004.), Frankfurt

am Main X. kerülete (2004.)

XXI. kerület: Neuenburg am Rhein, Juankoski, Vámosgálfalva, Nagyszalonta, Rijeka

XXII. kerület: Bonn IV. kerülete (1991.), Barót (1996.), Kristianstad (1998.), Varsó Bialoleka

kerülete (1999.), Várna Primorszki kerülete (2004.)

67

5.

A város kulturális aktivitása és a közmûvelôdés általában vett helyzete

Budapest elsődleges céljának megvalósítása, hogy a közeljövőben a közép-európai kohéziót erősítő

egyik regionális központtá váljék, meghatározza a város kulturális szerepvállalását is. A kitűzött sze-

repkör betöltéséhez alapvető feltétel, hogy Budapest vonzó város legyen, megfelelő életminőséget,

gazdag kulturális kínálatot, közművelődési lehetőséget, a szabadidő értelmes eltöltésének, a szóra-

kozásnak sokféle lehetőségét biztosítsa a budapestiek és az idelátogatók számára.

Budapest ennek a célnak megfelelően alakítja, fejleszti kulturális és művészeti intézményhálózatát,

a kulturális finanszírozás rendszerét, s határozza meg szerepét egyrészt a törvényi kötelezettségek,

másrészt saját érdekei és meggondolásai alapján.

5a) A város kulturális életének fejlõdését szolgáló helyi jogszabályok

Lásd: Vonatkozó melléklet.

5aa) A Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottsága és annak hatásköre

A Kulturális Bizottság jogrendjének és hatáskörének leírása a csatolt mellékletekben található.


68

5ab) A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális, közművelődési, művészeti intézmények, valamint közgyűjtemények

A Fővárosi Önkormányzat fenntartása alá tartozik 14 kulturális költségvetési intézmény:

• 6 színház

Budapest Bábszínház, Kolibri Színház, Radnóti Miklós Színház, Vígszínház,

Katona József Színház, Budapesti Operett Színház

• 2 egyéb művészeti intézmény

Bartók Béla Emlékház, Budapest Galéria

• 3 közgyűjteményi intézmény

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Főváros Levéltára, Budapesti Történeti Múzeum

• 3 közművelődési intézmény

Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapesti Művelődési Központ,

Napház Khamarro Kisebbségi Kulturális Intézmény

Továbbá 9 közhasznú társaság:

• 8 színház

József Attila Színház, Madách Színház, Mikroszkóp Színpad, Szabad Tér Színház,

Thália Színház, Trafó – Kortárs Művészetek Háza, Új Színház, Vidám Színpad

• 1 kulturális kht.

Petőfi Csarnok Ifjúsági Szabadidő Központ

5ac) A fenti intézményekben foglalkoztatott személyek száma

1. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális intézményekben

foglalkoztatott közalkalmazottak létszámadatai

Intézmény megnevezése 2003 2004

Budapest Bábszínház 123 123

Kolibri Színház 63 63

Radnóti Miklós Színház 47 47

Vígszínház 264 264

Katona József Színház 80 85

Budapesti Operett Színház 357 327

Bartók Emlékház 8 8

Budapest Galéria 35 35

Budapesti Történeti Múzeum 244 244

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 662 642

Budapest Főváros Levéltára 125 129

Fővárosi Állat- és Növénykert 168 168

Budapesti Művelődési Központ 40 40

Napház Khamarro Kulturális Intézmény 5 5

ÖSSZESEN 2.221 2.180


69

2. táblázat: A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott kulturális kht-k

foglalkoztatási létszám-adatai

Intézmény megnevezése 2003 2004

Szabad Tér Színház 13 5

Trafó Kortárs Művészetek Háza 10 14

Mikroszkóp Színpad 24 25

Thália Színház 22 21

Madách Színház 185 200

József Attila Színház 144 144

Új Színház 73 48

Vidám Színpad 21 14

Petőfi Csarnok 17 20

ÖSSZESEN 509 491

A kulturális ágazatban foglalkoztatottak létszámadatai nem tartalmazzák az intézményeknél megbí-

zási szerződéssel, vagy vállalkozás keretében dolgozók adatait.

• A kulturális ágazat létszáma 2003-ban: 2.327

• Számarány a lakosság létszámához viszonyítva: 0,129 százalék (1.800 ezer fő lakosság-

számmal)

• A kulturális ágazat létszáma 2004-ben: 2.427

• Számarány a lakosság létszámához viszonyítva: 0,135 százalék (1.800 ezer fő lakosság-

számmal)

5b) Budapest kulturális fejlesztési stratégiája

Budapest Városfejlesztési Koncepciójában külön fejezet foglalkozik a város kulturális fejlesztési

stratégiájával A kultúra és a szabadidő városa címmel.

A stratégiában megfogalmazottak szerint a kulturális szerepvállalás elsődleges célja, hogy Budapest

váljon a közeljövőben a Közép-Kelet Európai régió vezető központjává. Ennek érdekében a Fővárosi

Önkormányzat alapvető feladataként jelöli meg a város mai kulturális identitásának megőrzését,

s ezzel párhuzamosan a sokszínű kulturális élet fejlesztését. Ezt szolgálja a kulturális–művészeti

intézményrendszer finanszírozásának átalakítása, modernizálása.

A kulturális fejlesztési stratégia az alábbi átfogó célokat fogalmazza meg:

• A belváros rehabilitációs programja, amely az építészeti örökség megmentésén kívül

célul tűzte maga elé, hogy ezt a negyedet olyan kulturális, kereskedelmi és szórakoztató

funkciókkal lássa el, amelyek révén a város élő részévé és vonzó turisztikai célponttá

válik.


70

• A multikulturális Budapest program célja olyan élhető és sok-kultúrájú város meg-

teremtése és fenntartása, amelyben minden társadalmi csoport szabadon alakíthatja,

művelheti, fejlesztheti a maga kultúráját, szórakozását.

• A Budapest, mint Európa egyik zenei központja program célja Budapest zenei arculatá-

nak megerősítése, új helyszínek, befogadó-terek létrehozásával, a zenei kínálat egyenle-

tesen magas színvonalának és állandóságának biztosításával, fesztiválok fejlesztésével és

a zenei oktatás szerepének újjáépítésével.

• A szabadidő-szórakozás program célja az eddig ki nem használt, különleges városi te-

rületek (mint például az úgynevezett rozsdaövezet) integrálása a város életébe, az elván-

dorló lakosság megtartása olyan feltételek megteremtésével, amelyek lehetővé teszik a

budapestiek és az idelátogatók színvonalas kikapcsolódását.

• Az info-sztráda kiépítésének programja segítségével a város lakói és az idelátogatók

könnyebben juthatnak hozzá az Internet kínálta lehetőségekhez, s ezen belül is kiemel-

ten a kulturális és turisztikai információkhoz.

• A kreatív oktatási és képzési formák támogatásának programja megfogalmazza egy ké-

pességfejlesztő, az ismeretek mellett – és részben helyettük – a kompetenciákat a kö-

zéppontba állító, konvertálható tudást és korszerű felkészültséget adó iskolarendszer

kialakításának szükségességét.

5ba) Budapest és térsége kulturális fejlesztéseinek szerepe a regionális fejlesztési tervekben

A Közép-Magyarországi Régió Rekreációs Struktúraterve szerint „a főváros kiemelkedő szerepet játszik

mind az idegenforgalom, mind a helyi rekreáció vonatkozásában. A struktúraterv készítése során

Budapestet a környezetével együtt értelmezett nagyvárosi térségként kezeltük, és húzó szerepét a

régió kulturális identitásának kialakításában tartjuk a legfontosabbnak. (...) A városban korábbról

itt maradtak, megújíthatóak, illetve részben újrateremthetőek azok a struktúrák, intézmények, ame-

lyek közvetíteni képesek egyrészt a változatos problémafelvetések, másrészt a multikulturális megol-

dáskeresések között. Új kreativitásra, új találkozási pontokra, bohém, nyitott helyekre van szükség.

Budapestnek és környezetének ezt a kultúrát kellene fejlesztenie, erre kellene építenie.”

A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve (2001–2006.) is hangsúlyt fektet a kulturális gaz-

daság fejlesztésére: „a kulturális gazdaság a nagyvárosi régiókra jellemző szektor, amely a Közép-

Magyarországi Régióban is fontos és támogatásra érdemes. A kulturális gazdaság fejlődéséhez

elsősorban a fővárosban és az agglomerációs gyűrűben biztosítottak a feltételek.” Ennek megfelelően a

Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja (2004–2006.) egyik intézkedése a „Kulturális gazda-

ság fejlesztése”. A fővároshoz kötődő régió adottságai, kulturális öröksége kedvező helyzetet terem-

tenek a kulturális gazdaság fejlesztéséhez. Az agglomerációs folyamatok elősegítik az intézmények

együttműködését, az információ-szervezés hátterének kialakulását, illetve biztosítják a kultúrát szol-

gáltató intézmények számára szükséges fogyasztói sűrűséget.


71

A Budapest Közép-Dunavidék Régió Regionális Turisztikai Koncepció és Fejlesztési Program egyik

intézkedése a „Kulturális- és örökségturizmus fejlesztése”. Ezen belül Budapest különösen a múzeum-

fejlesztési és a világörökségekre vonatkozó programokban érintett.

5bb) Folyamatban lévő és tervezett kulturális beruházások

Kulturális nagyberuházások

Az elmúlt évek során Budapest nemzetközi kulturális vonzereje kialakításának középpontjában

a kulturális nagyberuházások álltak, hiszen az ezek keretében megvalósuló projektek nem csak orszá-

gos hatókörrel bírnak, de jelentős nemzetközi vonzerőt is képviselnek.

A millenniumi kiállítás kapcsán megnyitott Millenáris Park egyre több és színvonalasabb művészeti

és kulturális programnak ad otthont, s egyre erősebben integrálódik a főváros kortárs művészeti

életébe.

A Ferencváros déli részén, a Millenniumi Városközpontban 2002. március 15-én adták át az új Nemzeti

Színházat és 2005. március 15-én kerül sor a Művészetek Palotája átadására, amely a Ludwig Kortárs

Művészetek Múzeumának, valamint a Nemzeti Táncszínház és a Nemzeti Filharmónia színpad- és

hangversenytermének, valamint kiszolgálóhelyiségeinek ad majd otthont. A beruházás Budapest

egyik első és legjelentősebb PPP (public-private partnership) nagyberuházása, amely a város országos

és nemzetközi kulturális-turisztikai vonzerejének növelését célozza. A Millenniumi Városközpont

további épületeinek (konferenciaközpont, hotelek, éttermek, mozik stb.) felépülésével Budapest

és Kelet-Közép-Európa egyik legjelentősebb nemzetközi kulturális és turisztikai városnegyede

lesz. Az állam és a magánberuházó által megvalósuló fejlesztést egészítik ki a fővárosi és a kerületi

önkormányzat további tervei: a Közraktárak épületének kulturális hasznosítása a Főváros tervei

között szerepel, míg a ferencvárosi tömb-rehabilitációval összefüggő kulturális beruházásokat a

kerületi önkormányzat szorgalmazza. A Ferencváros térsége így 2010-re a Főváros egyik legjelentő-

sebb kulturális városközpontjává válhat.

A Fővárosi önkormányzat beruházásai

Budapest kulturális intézményrendszerének fejlesztésében a Fővárosi Önkormányzat játssza a köz-

ponti szerepet. Az elmúlt évtizedben a város kulturális életét és nemzetközi szerepét is meghatározó-

an érintő intézmény-beruházások, illetve -felújítások között kiemelkedik az Art mozi hálózat, illetve

a Trafó – Kortárs Művészetek Háza létrehozása, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújítása

és a közelmúltban elkészült új Fővárosi Levéltár.

A Fővárosi önkormányzat által fenntartott kulturális intézményrendszer állandó fejlesztési-felújítási

tevékenységet és ehhez szükséges kiadásokat igényel a főváros részéről. 2004-ben a Főváros kultu-

rális ágazatának fejlesztési előirányzata 3.365,0 MFt volt. A kulturális ágazathoz tartozó 15 intéz-

mény és 9 kht. felújítási feladatainak ellátásához a 2004. évi felújítási előirányzat 123,828 MFt-ot

rendelt. Ebben az évben az alábbi beruházások zajlottak le a Főváros finanszírozásával:


72

• a Kolibri Színház Fészek felújítása;

• a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatához tartozó Tátra és Pacsirta utcai, a XVII. és

a XIV. kerületi (Kassák) fiókkönyvtárak felújítása;

• a Mai Manó Ház portáljának rekonstrukciója (8 MFt), valamint a Vidám Színpad

homlokzat-rekonstrukciójának I. és II. üteme (20 MFt);

• a Fővárosi Állat- és Növénykert közműfejlesztése (80,0 MFt) önkormányzati forrásból,

a Régi Majomház rekonstrukciója (300,0 MFt) állami forrásból, a műemléki Akvárium

átadása, a Kis-Tó és környékének felújítása, a Lepkekert és a Citrusliget megújulása;

• a Hősök terén a Millenniumi emlékmű rekonstrukció III. üteme zajlik (35 MFt, 50–50

százalékos állami, illetve önkormányzati forrásból);

• a Vígszínház–Pesti Színház és a József Attila Színház rekonstrukciójának előkészítése;

• az Örkény István Színház részére ingatlan vásárlás (40 MFt);

• a Katona József Színház Kamra stúdiószínházának megvásárlása.

A Fővárosi Önkormányzat az elkövetkezendő esztendőkben az alábbi kulturális beruházásokat ter-

vezi:

• a Fővárosi Állat- és Növénykert részleges rekonstrukciójának II. üteme (2.722,3 MFt)

(2000–2006.);

• a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XXII. Kossuth Lajos utcai fiókkönyvtárának felújítása

(277,6 MFt) (2005–2007.);

• a Vígszínház–Pesti Színház rekonstrukciója (2200,0 MFt) (1999–2008.);

• a Bábszínház rekonstrukciója (2.120 MFt) (2004–2010.);

• a BTM Aquincum Múzeum rekonstrukciójának I. üteme (1.300 MFt) (2005–2006.);

• a József Attila Színház rekonstrukciója (címzett támogatáshoz) (3.000,0 MFt) (2007–

2010.);

• a Budapesti Művelődési Központ rekonstrukciója (500,0 MFt) (2005–2007.);

• a Petőfi Csarnok épületrekonstrukciója (2.000,0 MFt) (2009–2009.);

• a TRAFÓ – Kortárs Művészetek Háza építésének II. üteme (400,0 MFt ) (2007–

2009.);

• a Budapesti Közraktárak épületének kulturális hasznosítása (2005–2011.);

• a múzeumi negyed kialakítása a III. kerületi Szentendrei úti Gázgyár területének hasz-

nosításával (2006–2011.). Ennek és az előző tételnek az ütemezése az Európa Kulturális

Fővárosa cím elnyerésével értelemszerűen módosul.

(A Fővárosi Önkormányzat kulturális fejlesztéseinek részletes leírását lásd a mellékletekben)


73

Kerületi szintű beruházások

A kerületi önkormányzatok a vonatkozó törvényben rögzített feladatmegosztás során az „alapfokú”

kulturális intézmények felügyeletét kapták kézhez, vagyis a helyi művelődési házak és közösségi

otthonok, helytörténeti múzeumok, gyűjtemények, stb. irányítását.

A kerületek – építve a város- és az ingatlanfejlesztés területén szerzett hozzáértésükre – általában

önálló kulturális, kultúrafejlesztési politikát követnek és saját helyi beruházásaikat kulturális jellegű

beruházásokkal erősítik meg. E fejlesztések közül számos olyan sorolható fel, amely – éppen újító és

helyi jellege miatt – nélkülözhetetlen a főváros kulturális élete, vonzereje szempontjából.

Folyamatban levő, kiemelkedő, kerületi szintű projektek

A Ferencvárosi tömb-rehabilitáció és az ezzel kapcsolatban felmerülő kulturális fejlesztések:

— az önkormányzat tervei között szerepel a Péli Tamás Multifunkcionális Roma Kulturális-

Művészeti Központ létrehozása a Soroksári úttal párhuzamos első utcában, a Ferencvárosi

önkormányzat Roma koncepciójának részeként (a Vaskapu utca 47–49. számú lakóhá-

zak helyén);

— folytatódik a Ráday utca fejlesztése, a vendéglátás és a kultúra közös szimbiózisának

további erősítése. Új kulturális centrum épül a Ráday utca 18. számú épület felújításá-

val, jelentős önkormányzati ráfordítással: az épület helytörténeti gyűjteménynek, illetve

filmforgatásoknak is otthont ad majd;

— folytatódik a Ferenc tér és a Bakáts tér fejlesztése is. Az önkormányzat sétálóutca-passzázs

létrehozását tervezi a Ferenc tértől kiindulva az V. kerületi Vörösmarty térig (Ferenc

tér – Tompa utca – Bakáts tér – Ráday utca – Kálvin tér – Vámház krt. – Váci utca

– Vörösmarty tér). Ez a beruházás a két kerületet átfogó, valódi kulturális élettel meg-

töltött kulturális utca-láncolatának kialakulását jelenthetné.

A Józsefvárosban az Orczy kert és térségének fejlesztése említendő, mint kiemelkedő városfejlesztési-

kulturális projekt. Az önkormányzat a kerületet és az egész fővárost meghatározó városi művészeti

park létrehozását tervezi a 11 hektáros területen.

A Terézvárosban a Broadway-projektnek is nevezett városfelújítási folyamat emelendő ki, amelynek

kapcsán a Nagymező utca és környéke sétálóutcává alakítása egyre több kulturális funkció megtele-

pedését teszi lehetővé. A főváros egészének kulturális életét meghatározta, hogy a VI. kerület kezde-

ményezésére az UNESCO az Andrássy út környékét a világörökség részévé avatta.

Terézváros és Erzsébetváros közös fejlesztése a Király utca felújítása, ahol az elmúlt években már

több kulturális jellegű beruházás jelent meg (a „Király utca – design utca” projekt révén létrejövő,

a dinamikusan fejlődő és egyre nagyobb gazdasági súllyal bíró, az ún. „kreatív ipar”-hoz tartozó

cégek megjelenése, pl. VAM Design Stúdió, Nemzetközi Design Center Innovációs Kht.)


74

Elsősorban kerületi jelentőségű projektek

Művelődési Központok, kerületi közösségi házak felújítása, építése

— az V. kerületben 2001-ben fejeződött be a kerület művelődési intézményének, az Aranytíz

Művelődési Központ épületének a felújítása;

— az VII. kerületben az önkormányzati intézményrendszeren belüli legjelentősebb fejlesz-

tés az Almássy Téri Szabadidőközpont új telephellyel való bővítése, az Erzsébetvárosi

Közösségi Ház létrehozása volt;

— a XI. kerületben (Kelenvölgyben) a Közösségek háza beruházási program keretében több-

funkciós közművelődési intézmény létrehozása van folyamatban (könyvtár, helyi civil

szervezetek, kihelyezett önkormányzati ügyfélszolgálat, stb.);

— a XII. kerületben 2005. január 1-jétől az önkormányzat új közművelődési intézményt

hoz létre Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria néven, helytörténeti kiállítások

és kortárs művészeti kiállítások szervezésére;

— a XV. kerületben 2003-2004-ben az önkormányzat létrehozta a Csili Művelődési Központot;

— a XVI. kerületben az önkormányzat 2004-ben 30 millió forintot különített el a fenntartá-

sában működő Corvin Művelődési Ház erzsébetligeti székhelyének felújítására, korsze-

rűsítésére;

— a XVIII. kerületben az önkormányzat tulajdonában lévő Bókay Kert Szabadidő és

Közművelődési Központ bővítése várható: a szabadtéri színpad technikájának további

fejlesztése, valamint egy műanyag sípálya és egy mountainbike versenypálya felépítése;

— a XXII. kerületben 2004. augusztusában adták át az önkormányzat finanszírozásában

épült Dél-budai Kulturális és Szabadidőközpontot. A művelődési házban 358 férőhe-

lyes színházterem és egy művészeti galéria található.

Kerületi önkormányzati intézményrendszeren kívüli fejlesztések

— VII. kerület – Spinoza Ház. 2004-ben a kerületi önkormányzat a „Spinoza Tanoda”

által teremtett művelődési alkalmakra (kiállítások, ismeretterjesztő előadások, előadó-

művészeti programok) közművelődési megállapodást kötött.

— VII. kerület – az egykori METRO Klub folyamatban lévő felújítása.

— VIII. kerület – Bárka Színház fejlesztése. Az Üllői úti épület bővítése a színház saját költ-

ségvetéséből. Az építkezést követően a színház egyidejű befogadóképessége 290 főről

5–600 főre emelkedik, 500 fős szabadtéri játéktér és 200 fős nyári vendéglátó terasz alakul

ki, amelyek alkalmassá teszik az épületet országos jelentőségű fesztiválok szervezésére.

— A XI. kerületben pályázat útján, magán-kivitelezésben a Bukarest utcai volt Volán pálya-

udvar helyén kulturális kávézó létesült, amely kiállításokkal és irodalmi programokkal

várja az érdeklődőket.


75

Távlati tervek, városfejlesztéssel egybekötött kulturális beruházások

— A józsefvárosi (VIII. kerület) Corvin-Szigony Városrehabilitációs Projekthez több kulturá-

lis jellegű beruházás is fog kapcsolódni.

— Szigony utca – Tudásközpont/Biotechnológiai Kutató Központ (MTA Kísérleti Orvos-

tudományi Kutatóintézet, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar,

Semmelweis Egyetem, Richter Gedeon Rt. közös orvosbiológiai innovációs park létrehozása).

— A Design Múzeum (Kortárs Magyar Design Gyűjtemény) létrehozása.

— A Corvin Mozi átépítése.

— A Zeneakadémia új oktatási központjának felépítése.

— A VIII. kerületi Magdolna negyed projekt részeként a Mátyás téren közösségi ház és vizu-

ális oktatási központ építése várható.

— A XI. kerületben a Lágymányosi-öböl fejlesztése fog megindulni a közeljövőben, amelynek

a sport- és szabadidő-központi funkciója mellett számos kulturális vonatkozása is lesz.

— A XI. kerület kulturális városközpontjaként a Budai Parkszínpad és a Feneketlen tó

környékének kialakítását, illetve kerületi helytörténeti gyűjtemény létrehozását tervezi

az önkormányzat.

— A XVI. kerületben 2005-ben kerül sor az erzsébetligeti uszoda és sportcentrum kivite-

lezési tervének elkészíttetésére. A komplexum szabadidős centrumként is működne.

— Pestszentimrén (XVIII. kerület) többfunkciós, nemzetközi események megrendezésére is

alkalmas szabadidő- és sportcentrum létrehozását tervezi az önkormányzat, több ütemben.

5bc) A Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül a kulturális terület finanszírozására fordított összeg százaléka

A Fővárosi Önkormányzat költségvetésén belül a kulturális terület finanszírozására fordított összeg

százalékban:

• 2003-ban 4 százalék

• 2004. I. félévben 4 százalék

5bca) Normatív támogatás

2003. 2004.

• Normatív támogatás — —


76

5bcb) A központi költségvetésből származó pályázati, vagy egyedi elbírálású támogatások

Központosított támogatások 2003-ban

• Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 43,934 MFt

• Helyi önkormányzat hivatásos zenekari támogatása 35,676 MFt

• Art-mozi hálózat fejlesztésére nyújtott támogatás 120,634 MFt

• Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása 300 MFt

• Színházi épület-működtetési támogatás 2.889,6 MFt

• Színházi művészeti támogatás 904,490 MFt

• Helyi önkormányzat állat- és növénykert támogatása 110 MFt

• Színházak pályázati támogatása (Szabad tér, nemzetiségi, alternatív) 265,650 MFt

Központosított támogatások 2004-ben

• Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás 91,675 MFt

• Helyi önkormányzat hivatásos zenekari támogatása 29,9 MFt

• Art-mozi hálózat fejlesztésére nyújtott támogatás 46,6 MFt

• Fővárosi Állat- és Növénykert rekonstrukciójának támogatása —

• Színházi épület-működtetési támogatás 2.889,6 MFt

• Színházi művészeti támogatás 618,751 MFt

• Helyi önkormányzat állat- és növénykert támogatása 90 MFt

• Színházak pályázati támogatása (Szabad tér, nemzetiségi, alternatív) 520,8 MFt

5bcc) Az önkormányzat saját forrásaiból nyújtott támogatások

2003-ban

• Felügyeleti szervek támogatása:

— Eredeti előirányzat: 8.966.965 eFt

— Teljesítés: 9.336.095 eFt

Ebből

— Céljellegű intézményi fejlesztés előirányzata: 940.699 eFt

— Céljellegű intézményi felújítás előirányzata: 215.385 eFt


77

• Személyi juttatások:



• Munkaadókat terhelő járulékok:



• Dologi kiadások:



• Intézményi működési bevételek:



• A művészeti tevékenység kiadásaihoz való állami hozzájárulás: 904.490 eFt

Az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatások

2003-ban

• Kulturális esélyegyenlőség biztosítása 65.000 eFt

• Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása 535.763 eFt

• Pályázati támogatások 169.268 eFt

• Kht-k támogatása 1.572.905 eFt

• Nagyrendezvények támogatása 422.691 eFt

• Kulturális feladatok támogatása 104.737 eFt

• Kulturális intézmények támogatása 5.486.805 eFt

• Összesen 8.537.169 eFt

• Felügyeleti szervi támogatások 2004-ben:


— Módosított: 8.313.647 eFt

Ebből:

— Céljellegű intézményi fejlesztés előirányzata: 493.870 eFt

— Céljellegű intézményi felújítás előirányzata: 154.303 eFt


78

• Működési támogatás 2004. november 30-ig: 7.665.474 eFt

• Személyi juttatások:



• Munkaadókat terhelő járulékok :



• Dologi kiadások :



• Intézményi működési bevételek:



• Művészeti tevékenység kiadásaihoz való állami hozzájárulás: 618.751 eFt

Az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatások 2004. első félévben:

• Alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása 198.753 eFt

• Pályázati támogatások 22.025 eFt

• Kht-k támogatása 967.675 eFt

• Nagyrendezvények támogatása 137.712 eFt

• Kulturális feladatok támogatása 4.365 eFt

• Kulturális intézmények támogatása 1.424.857eFt

• Első félév összesen: 2.755.977 eFt

5c) Budapest kulturális intézményeinek bevétele

(Lásd a jelen kötet végén található Függeléket.)

5d) A Fôvárosi Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények kulturális témájú pályázatai

(Lásd a jelen kötet végén található Függeléket.)

A kerületi önkormányzatok pályázati tevékenységére vonatkozó leírásokat lásd a mellékletben.


79

5e) A magántôke bevonása a kulturális fejlesztésekbe és tevékenységekbe

A magántőke részvétele a kultúra támogatásában örvendetesen növekszik, de még mindig megle-

hetősen kis részét képezi a kulturális és a művészeti élet finanszírozásának. Budapest szerencsésnek

mondható e tekintetben, hiszen a kulturális és művészeti élet szereplői és közönsége a magántőke

bevonásának több formájával is találkozhatnak a kulturális termékek fogyasztása közben. A mozgó-

sítható tőke mértéke, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális élet szereplőinek intenzív jelen-

léte ezen a téren komoly előnyt jelent a fővárosnak az ország többi településével szemben.

Kulturális, művészeti magánintézmények

Az elmúlt esztendőkben Budapesten egyre nagyobb azoknak az intézményeknek a száma, amelyek

magánbefektetői tőkéből jöttek létre és működnek, elsősorban a kortárs művészetek területén: Fonó

Budai Zeneház, az A-38-as hajó, KOGart Galéria, MEO – Kortárs Művészeti Gyűjtemény és számos

képzőművészeti kisgaléria.

Kulturális mecenatúra, kulturális szponzoráció

A Magyarországon kulturális mecenatúrát folytató nagy nemzetközi alapítványok (Soros Alapítvány,

Ford, C. S. Mott, Rockefeller Brothers stb.) már az EU-csatlakozás előtt – vállalt feladataik megva-

lósulása miatt – megkezdték kivonulásukat az országból. Ugyanakkor új, hazai alapítású, magánva-

gyonra épülő kultúra- és művészettámogató alapítványok jelentek meg; ezek általában egy-egy jól

behatárolható kulturális-művészeti területen működnek. Ilyen például a Kovács Gábor Alapítvány,

amely a kortárs képzőművészet gyűjtő- és kiállítóhelyeként működő KOGart Házat működteti,

vagy a művészeti teljesítményeket díjazó Prima Primissima, illetve Palládium Alapítványok.

A kulturális mecenatúra egy speciális formáját gyakorolja az 1991-ben létrehozott Budapest Bank

Budapestért Alapítvány, amelynek célja, hogy „hozzájáruljon a főváros fejlődéséhez, szellemi és kul-

turális értékeinek gyarapításához, a város és polgárai életének javításához”, és segítse Budapestet

abban, hogy Magyarország európai szintű fővárosa legyen.

Megemlítendő még a Raiffeisen Bank, amely fiatal képzőművészek alkotásait vásárolja meg, illetve

állítja ki a bank épületében.

A kommunikációs és marketing üzletág kulturális szponzorációja a főváros kulturális rendezvényein

szinte mindenhol megjelenik; sokszor egy-egy kulturális terület saját kapcsolatrendszerén, ügyes-

ségén múlik, hogy tud-e kiemelt szponzort találni magának. A rendezvénytámogatásra, a bőkezű

és átgondolt szponzorációra kiváló példa a Budapesti Tavaszi és az Őszi Fesztivál programsoroza-

ta, amelyek támogatóikat elsősorban nemzetközi hírű, kiemelkedően színvonalas produkcióikkal

vonzzák.

A főváros kulturális intézményei közül a legkiemelkedőbb szponzori hálózattal a Fővárosi Állat- és

Növénykert rendelkezik.

A közművelődési intézmények területén a magántőke bevonásának nincs még stabil gyakorlata,

hagyománya. Csak néhány nagyobb, speciális profilú intézmény finanszírozásában jelenik meg a


80

szponzoráció. 2003-ban a Fővárosban működő közel 130 művelődési ház jellegű intézmény tekin-

tetében az összbevételek mindössze 4-5 százalékát tette ki a szponzori támogatás.

A magántőke, a kulturális gazdaság és a kerületi önkormányzatok együttműködése

A magántőke Budapesten legmarkánsabban a kulturális gazdaság különböző szektoraiban jelenik

meg: a vendéglátásban, a design legkülönbözőbb területein, éttermek, kávézók működtetésében.

Ezeknek a tevékenységeknek a hatása, városkép- és kulturális hangulat-formáló szerepe jóval túlmu-

tat a konkrét tevékenységeken, hiszen ezek a magánbefektetők a városi kultúra és a városfejlesztés

támogatásában aktívan részt vevő, mintegy „szponzori” tevékenységet folytató szereplőknek tekint-

hetők. Bizonyítja ezt, hogy sokszor valóban szoros együttműködésben, érdekközösségben állnak a

helyi önkormányzatokkal, támogatják annak kulturális és városfejlesztési céljait.

A főváros várostörténeti-építészeti-gasztronómiai szempontból kiemelkedő kávéházai ismét régi

patinájukban csillognak: a Gerbeaud és a Művész cukrászda mellett újra látogatható a Centrál, a

Hauer, de kedvelt új helyek is létrejöttek, például az Eckermann Kávéház vagy az Európa Kávéház,

illetve a Liszt Ferenc téren, a Ráday utcában és a Váci utcában is számtalan étterem és kávézó várja

változatos kínálattal a budapestieket és az idelátogatókat.

• A VI. kerületben a Liszt Ferenc téren működő kávézók Broadway egyesület néven tömö-

rülnek és működnek együtt az önkormányzattal a tér fizikai és kulturális megújulását

célzó ún. Agora program keretében (kávézók, teraszok, kulturális programok).

• A VII. kerületben kiemelendő a Király utca 2004-ben befejezett felújítása, ahol a meg-

szaporodó design-boltokat működtető cégekkel (VAM Design Studio, Nemzetközi

Design Center, stb.) az önkormányzat közhasznú keretszerződés és közművelődési

megállapodás megkötését tervezi kiállítások, alkotó- és előadó-művészeti programok

tartására, közösségi színtér biztosítására, felnőtt- és tovább-, illetve átképzésekre.

• Szintén a VII. kerületben az elmúlt években megsokszorozódott az alapvetően vendég-

látáshoz kötődő, de kulturális szolgáltatásokat is nyújtó helyek száma (Spinoza Ház,

Old Man’s Pub, Harry’s Pub, Szimpla, Sark, stb.).

• A IX. kerületben a Ráday utca felújításával kapcsolatban a kerületi önkormányzat és

az utca vendéglátással foglalkozó vállalkozásai között együttműködési megállapodás

áll fenn (hasonlóan a VI. kerületi Broadway egyesülethez): a Ráday utcaiak „SOHO

Egyesület” név alatt tömörülve működnek együtt az önkormányzattal. A kávézók és

éttermek a galériákkal együtt jelentős szerepet vállalnak a Ráday utcai rendezvények

során a művészeti alkotások, zenei és irodalmi produkciók befogadásában. A Ráday

Kultucca® kulturális rendezvénysorozattal, annak következetes felépítésével, menedzse-

lésével, professzionálissá emelt kommunikációjával a Ferencvárosi Önkormányzat egyik

kiemelt célja, hogy a 2004-es sikerekre, valamint a magántőke számára is kiaknázható

PR-értékre építve 2005-ben jelentős szponzori közreműködést társítson a kulturális

eredményekhez. Erre a Ráday utcai programok színvonala, ismertsége, népszerűsége,

szervezettsége biztos alapot nyújt.


81

• A XI. kerületi önkormányzat több önkormányzati épületet adott bérbe hosszú távú

kulturális hasznosítás céljából, így a magántőke bekerült az épületek felújításába, kar-

bantartásába, korszerűvé tételébe (volt Volánbusz pályaudvar, MU Színház).

• A XII. kerületben a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep rendezvényéhez az önkormány-

zat a kerületi bankok, vállalkozók személyében talált támogatót. A művésztelepen ké-

szült alkotások fotózását szponzori támogatással végezték el, egy-egy művészeti alkotás

köztéren történő elhelyezésében pedig a kerületi intézmények nyújtottak támogatást.

5f) Kistérségi, megyei és régiós kulturális együttmûködések

Budapest és a régióhoz tartozó települések ezer szállal kötődnek egymáshoz. Éppen ezért a főváros

mindig kiemelt figyelmet fordított a régiós együttműködésre.

Kistérségi társulások

A kistérségi együttműködések egyik pillérét a közép-magyarországi régióban működő területfejlesz-

tési kistérségi társulások képezik. Bár ezek nem kimondottan kulturális célok megvalósítása érde-

kében jöttek létre, egy-egy kulturális fejlesztési pályázat esetén természetesen a kistérségi kulturális

programok szervezésére, kulturális intézmények fejlesztésére is alkalmasak. (A kistérségi társulások

felsorolását a Mellékletek tartalmazzák.)

A kistérségi társulások közül kiemelendő a Dél-Budakörnyéki, amely a Csepel-sziget városain és tele-

pülésein kívül Budapest XI., XII. és XXII. kerületével is együttműködik. A kistérség programjában

kiemelt szerepet kap a minőségi turizmus fejlesztése, amely oktatási és kulturális intézményeket, vala-

mint magánvállalkozásokat is érint. (A Dél-Budakörnyéki kistérség működésének részletes leírását

lásd a Mellékletekben.)

Szakmai kollégium Pest megyében

A Pest megyei Közművelődési Információs Központ 2003-tól a megye kistérségeiben a közművelő-

dési szakmai tanácsadás összehangolása és erősítése érdekében Közművelődési Szakmai Kollégium

működtetésére is megbízást kapott. A programban Pest megye 15 szakmai kistérségének képviselői

vesznek részt. Hosszú távon ez a szakmai kollégium a kulturális, közművelődési együttműködések

fejlődését hivatott elősegíteni. (A Szakmai Kollégium leírását lásd a Mellékletekben.)

A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács

A Pest megyét és a Fővárost egybefogó Regionális Tanács 2004-ben – a központi költségvetés XXIII.

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezete Nemzeti közművelődési és könyvtári hálózat-

fejlesztés előirányzatából átadott 40.850.000 forint terhére – pályázatot hirdetett közművelődési

intézmények, közösségi színterek és nyilvános könyvtárak infrastrukturális fejlesztésének támoga-

tására.


82

A kiírásra összesen 12 pályázat érkezett be, ebből egy a fővárosból. A Tanács soron következő ülésén

fog dönteni a nyertesekről.

5g) Együttmûködés a civil szervezetekkel

Budapesten 2003-ban a bejegyzett civil szervezetek száma 289 volt, s ezek közül 197 foglalkozik

közművelődési, vagy kulturális tevékenységgel.

A Fővárosi Önkormányzat rendszeres kapcsolatot tart fent a kulturális és közművelődési tevékeny-

ségeket folytató civil szervezetekkel. A kulturális fejlesztési tervek elkészítése és megvalósítása során

kikéri ezeknek szervezeteknek a véleményét, programjaik lebonyolításához közösségi tereket biztosít

számukra, együttműködik velük kezdeményezéseikben, illetve sok esetben szervez közös rendezvé-

nyeket velük.

A civil szervezetekkel történő állandó kapcsolattartást a különböző fővárosi alapokhoz beküldött

pályázatok is biztosítják. A Fővárosi Színházi és Kulturális Alapok pályázatain összesen 947 pályázó

civil szervezet 649.456 eFt-ot igényelt 2004-ben. A támogatott pályázók száma 598, a kiosztott

összeg 162.800 eFt volt. Az egyedi kérelmeket évente 3–4 alkalommal tárgyalja meg a Fővárosi

Közgyűlés Kulturális Bizottsága.

A kulturális témájú magánkezdeményezésekkel (például emléktáblák felállítása) is többnyire pályá-

zatok elbírálása során találkozik a Fővárosi Önkormányzat.

A Fővárosi Önkormányzat mellett a kerületi önkormányzatok is állandó kapcsolatban állnak a civil

szervezetekkel, az ezekkel való együttműködés minden kerületi önkormányzat kulturális és város-

fejlesztési politikája szempontjából meghatározó. Az együttműködések formái kerületenként vál-

toznak.

5h) Közmeghallgatások, helyi fórumok

2003-ban két kulturális téma szerepelt közmeghallgatáson. Az Átrium mozi ügyében érdeklődött

Éliás András ügyvéd, kulturális érdekvédő. Mivel a Mamut 1. és 2. megnyitásával a közelben kor-

szerűbb vetítőtermek jöttek létre, megkezdődött a mozi funkcióváltásának előkészítése. A főváros

kiállítási célra, a László Károly Gyűjtemény befogadására kívánja átalakítani a mozi helyiségeit.

A funkcióváltáshoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az engedélyt megadta.

A Petőfi Csarnok Kht. plakátragasztásainak ügyében szintén Éliás András tett fel kérdéseket.

Az intézmény ügyvezető igazgatója tájékoztatta az illetékeseket, hogy ők tiltott plakátragasztást nem

végeznek, kizárólag az erre a célra kijelölt lehetőségeket használják. A Petőfi Csarnokban rendezvé-

nyeket szervező cégek és a Petőfi Csarnok Kht. közötti szerződésekben a szervezők kötelezettséget

vállalnak arra, hogy plakátokat, szórólapokat tiltott felületekre nem ragasztanak, nem helyeztetnek

el. A Petőfi Csarnok minden új és régi szerződő féllel a fent említettekben foglaltakra tekintettel köti

meg a szerződéseit.


83

A 2004. évi közmeghallgatás december 16-án volt, ahol ismét az Átrium Mozi ügyében és a Horizont

Kutató Intézet (http://hi.zpok.hu) által kidolgozott városfejleszési programmal (Ovis Program)

kapcsolatban tettek fel kérdéseket.

5i) A kulturális és mûvészeti civil szervezetek tanácskozási joga a képviselõtestület szervezeti és mûködési szabályzatában

A Kulturális Bizottság ülésein a kulturális és civil szervezetek a témától függően külön meghívással,

tanácskozási joggal vehetnek részt. A fővárosi kisebbségek önkormányzata az ülések meghívóit min-

den esetben megkapja.

5j) Kulturális tevékenységet elismerô kitüntetések, címek

A Fővárosi Önkormányzat által alapított kitüntető díjak:

• Díszpolgári cím annak adományozható, aki Budapest főváros és polgárai számára a vá-

ros fejlődése, gyarapodása, hírnevének öregbítése érdekében kiemelkedő tevékenységet

végez;

• Pro Urbe Budapest a Főváros érdekében kiemelkedő eredményességű, maradandó érté-

kű, megbecsülést kiváltó tevékenységet végző személyeknek adományozható;

• Budapestért díj bármely területen kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek, vagy

kollektívának adományozható;

• Pro Cultura Urbis díj a kulturális területen kiemelkedő teljesítményt elért szervezetek-

nek, vagy személyeknek adományozható.

A Főváros által alapított színházi díjakat minden évben a színházi évad végén osztják ki

• a legjobb női alakítás;

• a legjobb férfi alakítás;

• a legjobb rendezés;

• a legjobb alternatív előadás díja;

• különdíj

kategóriákban.

A Fővárosi Önkormányzat elismeréssel, díjjal jutalmazza a nagy nemzetközi versenyeken elért, vagy

ilyen fesztiválokhoz kapcsolódó kiemelkedő teljesítményeket:

• Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Nagydíja;

• Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyeken különdíj a kortárs zene legjobb előadásáért;

• Magyar Filmszemle különdíj a legjobb rendezésért.

85

6.

A természeti és az épített örökség állapota

6a) A természeti örökség

A táj adottságai

A főváros tájképi-természeti szempontból na gyon kedvező fekvésű: az Alföld legészakibb nyúlványa

a Duna vonalában találkozik a Pilisi-Budai hegyvidék keleti határával. Ez a hármas hatás ered-

ményezi a természet sokféleségét, a tájértékek gazdagságát. Bár Budapest területe települési tájnak

tekinthető, városképét ma is alapve tően meghatározza eredeti természeti tájszerkezete. A főváros

sajátossága, hogy védendő tájértékei lényegében egybeesnek a tájképi-városképi szempontból is ki-

emelt területekkel. A város-sziluett leglényegesebb elemei és egyben legkarakterisztikusabb táj elemei

a budai hegy- és domboldalak, így azok beépítése a látvány szempontjából sem elhanyagolható

várostervezési kérdés.

A budai és a pesti Belváros az impozáns Duna-panoráma miatt nemcsak építészeti, de tájképi érte-

lemben is Budapest legértékesebb részei közé tartozik. Ki kell emelni a Duna szigeteinek szerepét,

amelyeken a főváros legfontosabb parkjainak egy része is van. A Belváros keleti peremén húzódó

nagy zöld felületek (Városliget, Népliget, Kerepesi temető) a szigetek parkterületeivel együtt külön-

leges kezelést igényelnek, mint a nagyvá rosi flóra és fauna bázisterületei. A budai Várhegy Budapest

egyik legjelentősebb épített tájképe, a művi és természeti elemek, a domborzat-növényzet és az

épületek harmonikus együttese. Hasonlóan a Várhegyhez, szintén a belvárosi és a hegyvidéki zóna

területein képez átmenetet a Rózsadomb. Ennek különleges értékei a barlangok és a források, ame-

lyek a térséget geológiai szempontból kiemelten érzékennyé teszik.


86

A város meghatározó táj-elemei a Szilas-patak és a Rákos-patak völgyei. A Rákos-patak völgye a

zöldterület-fejlesztés sávja, fontos ökológiai kapcsolat az agglomerációs övezet és az átmeneti zóna

zöldfelületei között.

Csepelen erősen degradált ipari-üzemi térségek és értékes vízparti területek egyaránt előfordulnak.

A Soroksári Duna partjai, a Molnár-sziget, a kavicsos tavak térsége kiváló adottságokat nyújtanak

a rekreációs célokat szolgáló vízparti tájrendezés számára. Természeti szempontból kiemelkedő ér-

tékek a Nagy-Duna menti fásított, vízkivételi terület, valamint a Háros-sziget országos védettségű

területe, a fővárosi védettség alatt álló Kis-Háros-sziget vízparti vegetációja és állatvilága, valamint a

Tétényi fennsík egyedülálló flórája és faunája.

A természetvédelmi területek és a védett természeti területek aránya a hegyvidéki zónában igen ma-

gas, ezek közül mind területét, mind pedig védettségi kategóriáját illetően a legjelentősebb a Budai

Tájvédelmi Körzet. A városi táj karakterét döntően befolyásoló park-vonulat az Ördög-árok völgye

(Szilágyi Erzsébet fasor, Városmajor, Vérmező, Horváth-kert, Tabán), s rendkívül kényes természeti

térség a Hidegkúti medence.

Zöldfelületek

Budapest zöldfelületinek rendszere bár alapvetően szigetes-gyűrűs elrendezésű, meglehetősen mo-

zaikos képet mutat. A kedvező táj-adottságok miatt a város rendelkezik összefüggő zöldfelületekkel,

de ezek mennyisége – a város területi kiterjedését és lakosságszámát figyelembe véve – más nagyvá-

rosokkal való összehasonlításban kevés, területi elrendező désük pedig aszimmetrikus.

A belső mag területén leginkább a szigetes elrendeződés a jellemző. A kisméretű közkertek és köz-

parkok (Almássy tér, Klauzál tér, Köztársaság tér, Deák tér) használati szerepe jelentős, városökoló-

giai hatásuk a sűrűn beépített területeken azonban kevésbé érvényesül. Ez a terület a város leginkább

zöldfelület-hiányos térsége.

A belvárost a pesti oldalon sávos-gyűrűs elrendeződéssel nagy kiterjedésű zöldfelületek övezik

(Népliget, Orczy-kert, Kerepesi temető, Népstadion, Városliget). Szintén ide tartoznak a Duna-szigetek

(Margitsziget, Óbudai-sziget) és a Csepel-sziget északi részére tervezett városi park is. A zöldfelüle-

tek között azonban nem létesült kapcsolat, így ez a térség a zöldfelületek szempontjából szigetes-

gyűrűsnek nevezhető.

A város szerkezetében ezt a parksávot egy olyan térség övezi, amelyben megtalálhatók a szigetsze-

rűen elhelyezkedő zöldfelületek (lakótelepek kertjei, parkjai), de megjelennek a külső városrészek

összefüggő zöldfelületeinek részeként beékelődő területek is (például a Ráckevei-Soroksári-Duna

mentén húzódó zöldsáv, a véderdősávhoz és a mezőgazdasági területekhez közvetlenül kapcsoló-

dó Új Köztemető területe, a Rákos-patak völgyének meghosszabbításában létesült Lóversenypálya,

valamint Budán a Hűvösvölgyből lehúzódó Városmajor-Vérmező-Tabán-Gellérthegy vonal).

A budai – nagyrészt országos természetvédelem alatt álló – erdők a Budai hegység nagykiterjedésű

erdőinek ékszerű, városi nyúlványaiként értelmezhetők. (Ékszerű jellegüket a budai domboldalakra

felhúzódó beépítések mindinkább fokozzák.)

A pesti oldal külső peremén a belvárost övező sávos elrendeződésű zöldfelületekhez hasonlóan még

egy összefüggő zöldsáv található a Szilas-patak térségében.


87

A város határán már megjelennek a nagykiterjedésű, agglomerációs kapcsolattal jellemezhető zöld-

felületek is. Ezek nagy része mezőgazdasági, illetve a jövőben erdőtelepítésre tervezett területek.

Északon a Dunakeszi és Budapest közös határán lévő szántók, keleten a csömöri és péceli földekkel

összefüggő területek, dél-keleten a Vecsés és Gyál határában lévő mezőgazdasági területek szoros

összefüggésben, ökológiai kapcsolatban állnak a Budapest közigazgatási területén belül lévő mező-

és erdőgazdasági területekkel. A budai oldal legnagyobb kiterjedésű ilyen, agglomerációs kapcsolatú

területe a Tétényi fennsík Budapest területére eső nyílt karsztfelszíne és a Kamaraerdő.

Az elsősorban turisztikai célokat szolgáló erdők a város zöldfelületének legnagyobb területű elemei,

mai összterületük kb. 5900 ha. Ezek zöme a budai oldalon, a hegyvidéken található, jellemzően egy

összefüggő térségben. Pesten elsősorban a Szilas- és a Rákos-patak völgyében, valamint Rákoshegy és

Pestszentlőrinc határában vannak erdők. A város erdősültsége 11 százalék, a Főváros tulajdonában

kb. 26 ha erdőterület van.

A városi jelentőségű közparkok összterülete kb. 383 ha, s ez hét parkból tevődik össze; köztük van

a Városliget, a Margit-sziget, a Gellérthegy, vagy a Népliget. A lakóterületi parkok 144 ha-ral járulnak

hozzá a zöldfelülethez. A közkertek és fásított közterek összterülete 673 ha, így a közcélú zöldfelület

összesen kb. 1200 ha területű. Ez a mai lakosságszámra vetítve mintegy 6,2 m2/fő közpark-, illetve

közkert-ellátottságot jelent.

Ma a Fővárosban kb. 560 000 darab útsorfát tartanak számon az utak menti fasorokban. Ezek

többsége átlagos-közepes értékű, az értékes, karakteres fasorok többsége védelem alatt áll. A fafaj-

összetétel többnyire vegyes, az egészségi állapot a környezeti kondíciók szerint eltérő.

A város 14 működő temetőjének összterülete 470 ha. Ennek fele az Új Köztemető, s a területek

zöme a pesti oldalon található. Ma 21 lezárt, részben újraindítható, fejleszthető temető található

Budapesten. Egyes temetőkön belül jelentős tartalékok vannak, de távlatilag a város temetőterület-

igénye a mai kapacitást meghaladja.

A város leginkább fogyó – időszakos borítású – zöldfelületi elemei a mezőgazdasági termőterületek.

Területük napról napra változó, a területfejlesztés kedvelt akcióterületei.

Védett természeti területek

Budapest területének majdnem 10 százaléka áll védettség alatt, ez az arány országos, de nemzetközi

össze hasonlításban is igen jó. Védettséget kaptak azok a botanikai, zoológiai, geológiai szempontból

kiemelt területek és egyedi természeti emlékek, amelyek vagy országos szinten képviselnek egyedül-

álló értéket, vagy fővárosi jelentőségű természeti területek.

A védettség jogi fajtája szerint két típusú természeti védettség alá tartoznak a területek. A magasabb

szintű, országos védelem alatt áll a Pilisi Tájvédelmi Körzet fővárosi területe, a Sas-hegy, a Pálvölgyi-

és a Szemlőhegyi barlang felszíni területe, a Gellérthegy, a Háros-sziget, a Füvészkert és a Jókai kert,

valamint az összes barlang és valamennyi gyógyforrás. A barlangok között 11 fokozottan védett

besorolású.

Fővárosi szintű védettséget élvez Budapesten 5.836 ha-nyi terület. Ezek között a legnagyobb kiterje-

désű a 111 ha területű, botanikai és zoológiai szempontból országosan is egyedülálló Tétényi fennsík.


88

Ugyancsak a közelmúltban kapott védettséget a Ferenc-hegyi maradvány karsztbokor-erdő, a Palota-

szigeti ártéri ligeterdő maradványa, a Denevér úti sziklafüves társulás, a pesti ősi mocsarak tájképét

idéző palotai turjános, a Pesti-síkságra egykor jellemző homokbuckák maradványa ként számon tar-

tott csepeli Tamariska domb és a legfiatalabb dunai zátonysziget, a Kis-Háros-sziget.

6b) Épített örökség

A történeti épületállomány állapota

A kiemelt együttes – a Világörökség területe

Budapest kiemelten védett, UNESCO Világörökséggé nyilvánított területe több egységből áll.

A budai Vár területe az 1960-70-es évek műemléki helyreállításainak, kulturális fejlesztési programja-

inak, néhány újabb fejlesztésnek az eredményeképpen kielégítő helyzetben van: mind a Polgárváros,

mind a Palota együttese felújításon esett át, hasznos funkciókkal rendelkezik. A Várnegyed rende-

zése azonban további feladatokat is rejt: a Dísz tér – Szent György tér együttesének átalakítását, a

lakóépületek fenntartásának kérdéseit, vagy a Palota intézményeinek egyes megoldatlan problé-

máit. Átfogó felújításra van szükség egyes lakóterületeken is, és tovább kell fejleszteni a turizmus

infrastruktúráját. A Várnegyed teljes körű felújításának legfőbb akadálya, hogy a terület túl értékes,

ezért itt minden városrendezési koncepció általában valamilyen kiemelt funkció telepítését veti fel,

miközben ilyen valós funkciót igen nehéz találni. Egy átfogó kulturális program hatékony megol-

dást jelenthetne erre a problémára. A Várhoz hasonló fejlesztési programra lesz szükség a Citadella

környezetében is.

A budai Duna-part Lánchíd és Erzsébet-híd közé eső szakaszának legfontosabb objektuma, a

Várbazár reményteli megújulás előtt áll, új kulturális/turisztikai funkciókat fog kapni. A projekt

működő térkapcsolatok (lift, mozgólépcső) kialakítását ígéri a Lánchíd utca és a Savoyai szobor kö-

zötti szakaszon. A világörökségi területnek ezen a kiemelkedő helyén további rendezést fog igényelni

a Clark Ádám tér, az üresen álló, értékes Ybl épület, a Lánchíd utca 1. és a Lánchíd utca másodlagos

értékű épületsora.

A pesti Duna-part a Roosevelt tér és a Korzó térségében megnyugtató képet nyújt. Ezen a szakaszon a

legnagyobb problémát a dunai rakpart és a város kulturális és turisztikai területei közötti kapcsolat

hiánya jelenti. Ugyanez mondható el a Fővám tér, a Közraktár utca és a Közraktárak térségéről. A

Közraktárak területe kiváló lehetőségeket rejt magában, ez a város egyik leginkább szem előtt lévő

történeti ipari együttese. A Belgrád rakpart házsorának közelmúltbéli szerencsés megújítási prog-

ramja ugyanakkor igen fontos példát mutat a Világörökség társasházainak szervezett felújításához.

A Világörökséghez újonnan kapcsolt Andrássy úti terület az elmúlt tíz év során a megnyugtató, kon-

szolidált fejlődés útját járta be, ma voltaképpen a 19. századi Budapest kiemelkedő értékű építészeti

örökségét méltó módon mutatja be. Sikeresek voltak a területen megvalósuló közterületi programok

– Andrássy út, Liszt Ferenc tér – s remélhetőleg azok lesznek a legújabbak – Király utca, Nagymező

utca – is. Sikeresnek mondható, hogy a térségben sorra valósultak meg az intézmény-rekonstrukciós

programok kapcsán az épületfelújítások, amelyek egy része az épített örökség igényes bemutatását


89

is magával hozta. (Új Színház, Mai Manó Ház, Műcsarnok, Ernst Múzeum, Operettszínház, Thália

Színház, stb.). Bízni lehet abban, hogy a Zeneakadémia a kezdődő felújítási programnak köszön-

hetően a város egyik legszebben helyreállított századfordulós műemlékévé válhat, de hasonlóan igé-

nyes programra van szükség a Divatcsarnok felújítása során is – akár kulturális, akár kereskedelmi

funkcióra hasznosítjuk.

Egyéb épített örökség

A magyar kulturális örökség része a fürdő-hálózat és a termálvíz-készlet. A főváros gazdagsága gyógy-

vizekben világviszonylatban is egyedülálló. Budapest már 1934-ben fürdővárosi rangot kapott, mint

a világ legtöbb gyógyító termálvíz-kútjával rendelkező fővárosa. Napjainkban a fővárosban üzemelő

24 fürdő közül 10 gyógyfürdő-címmel rendelkezik: a Lukács, a Rudas, a Csillaghegyi Strandfürdő,

a Palatinus Strandfürdő, a Széchenyi, a Rác, a Király, a Gellért, a Pestszenterzsébeti és a Dandár

Gyógyfürdő. A fürdő-épületeket egyaránt jellemzik a török időkből visszamaradt medencecsarnokok

és a szecessziós stílusjegyek. Összesen 118 természetes forrásból és fúrt kútból tör fel az esetenként

70 Celsius fokos termálvíz.

Kulturális örökségünk része Aquincum is, amelynek romjait a Budapesti Történeti Múzeum szabad-

téri és fedett kiállításain lehet megtekinteni.

Az ipari örökség

A város ipari öröksége a Kulturális Főváros program számára az egyik leginkább kiaknázható lehe-

tőséget biztosítja. Meg kell említeni, hogy a 80-as, 90-es évek csarnokrekonstrukciós programja a

város egyik legsikeresebb programjának minősíthető – miközben a csarnokok restaurálása az épített

örökség sajátos elemeinek megőrzését szolgálta. A már említett Közraktárak mellett további feltá-

ratlan lehetőséget rejtenek a még meglévő malmok a Soroksári úton, a Közvágóhíd együttese, vagy a

Nagyvásártelep hasznosítása. Alulhasznosított, kihasználatlan, de értékes épületegyüttesek találhatók

a barnazóna szinte minden területén (a Soroksári út – Gubacsi út térsége, a Fehérvári út – Budafoki

út körzetének ipari épületei, Újpest, Kőbánya, Óbuda ipari épületegyüttesei). Ezek az együttesek

Budapest világvárossá alakulásának, fejlődésének mementói, történeti értékük mellett azonban sok

esetben igényes építészeti kialakításuk, sajátos karakterük is kívánatossá teszi megőrzésüket és to-

vábbi hasznosításukat.

Budapest sajátos barnamezős problémáját hozza magával a Ganz-Mávag területe a Kőbányai úton,

vagy a volt Csepel Művek területe. Ezeken a helyeken az építészetileg, történetileg értékesebb épü-

letállomány felbonthatatlan konglomerátumot alkot azzal az ipari-raktárterületi szlömmel, amely

az elmúlt években köré rakódott, így ezek sorsának jobbra fordulása csak igen céltudatos fejlesztési

programoktól várható.

Budapest számára a legnagyobb kihívást jelenti az Óbudai Gázgyár sikeres hasznosítási programjának

megfogalmazása. A Gázgyár megmaradt épületei ma az ipari építészet kuriózumainak tekinthetők. A

terület – jellegéből adódóan – kiválóan alkalmas kulturális funkciók elhelyezésére. Tekintettel arra,

hogy több gyűjtemény megnyugtató elhelyezése megoldatlan a városban, ez a fejlesztési program

– megfelelő előkészítés és a legideálisabb funkcionális felhasználás megtalálása esetén – a Kulturális

Főváros egyik legizgalmasabb húzóprojektje lehet.


90

6c) A kortárs építészet

A kulturális fővárosokban az épített környezet talán legmarkánsabb elemeinek kell tekintenünk a

kimagasló kortárs építészeti alkotásokat. Budapest rendelkezik néhány, nemzetközi szinten is elis-

mert építészeti fejlesztéssel: az ING bank épületei, a készülő Vörösmarty téri, vagy a Roosevelt téri

épület, a Fővárosi Levéltár új épülete, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár és a Millenáris Park épületei,

vagy a Dózsa György úton található egykori Szakszervezeti székház felújítása során létrejött jellegze-

tes épület. További jelentős, és a városképet alapvetően meghatározó intézményfejlesztés a Nemzeti

Színház és a Művészetek Palotája, illetve vele szemben, a Pázmány Péter rakparton az új egyetemi

épületegyüttesnek és az Infoparknak a létrejötte, illetve néhány kereskedelmi fejlesztés. Feltétlenül

figyelmet érdemelnek azok a lakóházak, amelyek akár Pesten, akár Budán a rehabilitációs területek

megújításának keretében igényes kortárs architektúrát képviselnek. Ki kell emelni az Erzsébet téri

„Gödör” és tágabb térségének környezetalakítását, amely az elmúlt évek legsikeresebb programja-

ként immár a Fehérhajó utcától a Sütő utcán, az Erzsébet téren és a Hercegprímás utcán át a Szent

István térig tartó igényes közterület-együttest hozott létre, amely eklektikus jellege ellenére kortárs

alkotásként is felfogható.

91

7.

Közép-Magyarország– kreatív és kulturális ipari gócpont

Divattervezés

A Magyar Iparművészeti Egyetem textiltervező tanszakán folyik felsőfokú alapképzésben divatter-

vező-képzés. A képzés során különféle eseményekhez kapcsolódóan az egyetem divatbemutatókat is

rendez, s az évente megtartott Lakástrend kiállításon is bemutatkozási lehetőséget kapnak a növen-

dékek. A fiatal, végzett textiltervező iparművészek műhelyeket hoznak létre, amelyek a budapesti

divatvilág színfoltjaivá válnak: ilyen a Barack, a Monarchia, a Kaláka, vagy az ARTista társulás.

Budapest divatéletét három emblematikus tervező határozza meg: S. Hegyi Lucia, Zoób Kati és

Náray Tamás. S. Hegyi Lucia „Luan by Lucia” márkanév alatt kínálja kollekcióját. A Zoób Kati

által tervezett ruhákat a „KATTI ZOÓB” márkanév fémjelzi. Náray Tamás két budapesti üzlettel

rendelkezik, s rendszeresen nyilvános divatbemutatókkal kápráztatja el a közönséget.

Kedvelt budapesti divatbemutató-helyszín a Budapest Kongresszusi Központ, a Gödör és a Gerbeaud

Cukrászda, de a nyaranta megrendezett Sziget Fesztivál is számos divatbemutatót kínál programjá-

ban. A budapesti divatélet legkiemelkedőbb rendezvényei közé tartozik a Divat Szeminárium (té-

mái: divat, smink, haj, mozi, divatszociológia), a Cross-Roads Nemzetközi Divatgála és a Budapest

Fashion Night (Moulin Rouge).

2004-ben először osztották ki a budapesti a Fashion Awards Hungary 2004 díjat, ahol több kategó-

riában (Az év modellje, Az év fiatal divattervezője, Az év sminkese, Az év fodrásza, Az év stylistja, Az

év divatfotósa, Az év divattervezője) tüntették ki a magyar divatszakma legjobb képviselőit.


92

Elôadómûvészetek

A budapestiek 35 százaléka színházlátogató, 2003-ban 23 kőszínház működött a fővárosban, ösz-

szesen 6.399 előadást tartottak, amire összesen 2.374 ezer fizető néző váltott jegyet. A színházak

kihasználtsága növekvő tendenciát mutat, de még mindig 60 százalék alatt marad az összes kőszín-

házra számított átlag.

2003-ban 383 darab szerepelt a budapesti színházak repertoárján, ebből 102-t 2003-ban mutat-

tak be. A fővárosiak átlagosan 22.494 forintot költöttek szórakozásra és kulturális szolgáltatásokra,

ebből 16.340 forintot szántak kulturális szolgáltatásra, amibe a színház is beletartozik. A legtöbb

budapestit a vígjátékok vonzzák, ezt követi a rangsorban a zenés vígjáték és a kabaré. A színházi

kínálat meglehetősen heterogén: művész, szórakoztató, tánc, opera, operett, alternatív műfajú szín-

házak működnek a fővárosban.

Budapesten számos táncegyesület is működik (Honvéd Népi Együttes, Állami Néptánc Együttes,

stb.). A Várszínházban három éve jött létre a Nemzeti Táncszínház. A Thália Színházban és a Trafóban

rendszeresen várják kortárs tánc- és balett-bemutatókra az érdeklődőket.

Építészet

Az elmúlt másfél évtized alatt jelentősen átalakult a budapesti városkép. A teljesség igénye nélkül

álljon itt a nagyobb állami, fővárosi és magánberuházások felsorolása.

• A Budapest Főváros Levéltárának építése (tervező: Budai Építész Műhely) volt a Fővárosi

Önkormányzat legjelentősebb zöldmezős beruházása az elmúlt öt évben.

• A Károlyi Mihály utca 12. szám alatti Ybl-palota felújításának generál-tervezője a

MÉRTÉK ÉPÍTÉSZETI STÚDIÓ Kft volt.

• A Centrál Kávéház építésze Gereben Gábor volt, a belsőépítészet Pataki Dóra és Iványi

Mónika munkája. Az új kávéház 2000. január 26-án nyitotta meg kapuját.

• A WESTEND CITY CENTER a FINTA Studió (Projekt Építész) és a Jerde Partnership

(Kereskedelmi Építész) tervei alapján, az Arcadom Rt. kivitelezésében épült meg. 1999.

november 12-én adták át a szállodát, irodákat, kiskereskedelmi üzleteket, éttermeket,

mozikat és garázsokat magába foglaló komplexumot.

• Az újjászületett, 2004-ben megnyitott Gresham palota Budapest egyik legelőkelőbb

szállodája lett, a Four Seasons piacvezető luxus szállodalánchoz csatlakozva. A terve-

zési és építési dokumentációt a tulajdonos Gresco saját építészeti cége, a Formanyelv

Architecture and Urban Planning dolgozta ki, a projekt felelős tervezője Kruppa Gábor

volt.

• 2002. március 15-én avatták fel a Nemzeti Színházat, és 2005. március 15-én adják át

az új millenniumi városközpont részeként a Művészetek Palotája komplexumot.


93

• A Magyar Nemzeti Múzeum felújításának tervei már 1995-ben elkészültek, a generálki-

vitelező a KÖZTI Rt. jelenleg a lépcsősort újítja fel.

• A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújított épületében található az 1.100.000 kötetes

könyvtár. A rekonstrukcióra 1998. és 2001. közt került sor, Hegedűs Péter (MATESZ)

tervei alapján. A rekonstrukció eredményeként 14.200 négyzetméteren böngészde, sza-

badpolcos kölcsönző, 15 olvasóterem, Internet-terem, kávézó, gyermekkönyvtár, mint-

egy ezer olvasóhely, 160 számítógép várja a látogatókat. A felújítás kivitelezését több

díjjal ismerte el a hazai és a nemzetközi építész-szakma: Budapest Építészeti Nívódíja

2001, Figyelő Építészeti Díj 2001, Pro Architectura Díj 2002, Europa Nostra Oklevél

2002, FIABCI Nívódíj, Kulturális épületek I. díja 2002.

• A budai oldal új kulturális központja a Millenáris Park. Az 1844-ben felépült komple-

xum eredetileg a Ganz Villamossági Művek otthonául szolgált. 2000-ben egyes épüle-

teit felújították rendezvény- és kiállítóközpont létrehozása céljából, a többit lebontot-

ták és helyükön nagy kiterjedésű parkot hoztak létre. Kiállítások, vásárok, szabadidős

rendezvények, színházi előadások, koncertek mellett televíziós közvetítéseknek is helyt

ad a komplexum. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tervei alapján 2005.

szeptemberétől „interaktív, tudományos, oktatási, kulturális és szórakoztató központ”

lesz az épületegyüttes. Az új koncepció keretén belül múzeumot, könyvtárat, iskolát

hoznának itt létre, ahol a média és az Internet segítségével informatikai-, távközlési- és

média-technológiákkal, a legígéretesebb tudományterületekkel, vagy általában az em-

beriség 21. századi életmódját meghatározó találmányokkal, újdonságokkal, trendekkel

ismerkedhetne meg a közönség.

Filmipar

A Budapest Film Rt., a főváros tulajdonában álló vállalat mozi- és videotéka-hálózat üzemeltetésével,

valamint filmgyártással és -terjesztéssel foglalkozik. A párizsi mintához hasonlatosan a Főváros ön-

kormányzata Art-mozi hálózatot tart fent, összesen 14 mozival, amelyből négy a főváros tulajdonát

képezi. Ezen felül a multiplex mozik közül a Corvin Filmpalota és a Mamut I. és II. mozik tulajdo-

nosa is a főváros.

A magyar filmszakma legnagyobb eseménye a minden év februárjában Budapesten megrendezésre

kerülő Filmszemle. 2004-ben a rendezvényen a nyilvános és sajtóvetítések során közel 43.000 néző

láthatta a versenyprogram 16 nagyjátékfilmje mellett a további nyolc nagyjátékfilmet, 22 kisjáték-

filmet, 13 kísérleti filmet és 42 dokumentumfilmet.

Budapesten 14 multiplex mozi 109 teremmel, összesen 21.842 látogatót tud egyszerre befogadni.

A 2003-ban vetített 222.248 előadást 7.821.040 ember nézte meg. Videó-forgalmazási statisztikák

szerint a DVD-kereslet már erősen felülmúlja a VHS kazetták iránti keresletet, az összes eladott

darabszámot tekintve közel tízszeres a különbség a két információtároló közt.

Előrehaladott állapotban van a két magánbefektető, Demján Sándor és Andrew Vajna által terve-

zett etyeki filmstúdió rendezési terve.


94

Ipari formatervezés

Budapesten a Magyar Iparművészeti Egyetemen zajlik formatervező-képzés. A szakon belül négy

specializáció közül választhatnak a felvételt nyertek: ipari formatervezés, csomagolástervezés, fém-

művesség, ékszer. 1996. óta a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen is képeznek – önálló

szakirányként – ötéves, egyetemi diplomát adó programmal ipari termék- és formatervező mérnö-

köket.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Képző-és Iparművészeti lektorátusa Budapesten

működik 1963. óta: szakmai értékelést végez, szakértői listát állít össze, ösztöndíjakat ír ki és azok

megszerzésében segíti a designereket. A Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (FISE) 1982. óta

működik: szakmai összefogást és érdekképviseletet biztosít a fiatal, pályakezdő iparművészeknek.

A kapcsolatépítésen túl ösztöndíjak és kiállítások szervezésével is segíti a fiatalokat.

Az 1949-ben létrehozott Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének célja a képzőművészek,

iparművészek, tervezőművészek, restaurátorok, művészettörténészek és művészeti írók együttmű-

ködésének megteremtése, érdekképviseletük, alkotótevékenységük támogatása. A szövetségen belül

egy-egy szakterület alkotói önálló szervezeti egységet alkotnak, az iparművészet és a design területén

Belsőépítész, Formatervező, Kerámia, Ötvös, Számítógépes, Tervezőgrafikus, Textil és Üvegtervező

szakosztály működik.

Az utóbbi tíz évben a budapesti ipari formatervezési piac a külföldi befektetőknek köszönhetően

jelentősen átalakult. A vezető stúdiók – köztük a Digiart, a Gepetto, a Mobilia Artica – elsősorban

exportra termel igényes, a korszerű designt képviselő bútorokat. A már befutott tervezők közül

jelentős Gyimóthy György és Finta Csaba munkássága, a fiatal tervezők közül – a teljesség igénye

nélkül – Elek Máté, Elek Márton, Kamarás Zsolt, Kiss Dániel és Tóth Péter említhető.

Budapesten az Iparművészeti Múzeumban láthatók design-kiállítások, s a FISE tulajdonát képezi egy

V. kerületi galéria, ahol szintén szoktak design-kiállításokat tartani. Ezen kívül szintén a belvárosban

található a Forma Galéria, a Magma Lakásművészeti Stúdió és a VAM Design Galéria, ahol a leg-

merészebb és legmodernebb formák várják a vásárlókat.

Kézmûipar

A kézműiparba tartozó kilencfajta tevékenységtípus közül a kulturális ipar részét a ruha-, a textil-

és a bőripar, valamint a művészi kézművesség képezi. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara már

harmadik alkalommal rendezi meg a „Nagy Titok Tudói” címet viselő Kézműves Hetet a ruha-,

textil- és bőripar, valamint a művészi kézművesség szekciók együttműködésének eredményeképpen.

Kapcsolódó rendezvény volt a Forma-Tér-Stílus kiállítás, ahol olyan zsűrizett használati és dísz-

tárgyakat mutattak be, amelyek a hagyományokon alapuló népi kismesterségek és a kézműves mes-

terek termékeit a modern kor követelményeinek megfelelően jelenítették meg.

1994-ben alakult meg a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ). Legnagyobb rendezvényük

a Mesterségek Ünnepe a Budai Várban. 1994-ben alapították az Év Mestere és az Év Ifjú Mestere

díjat, amelyeket a Mesterségek Ünnepén kiállítók közül ítélnek oda az arra legérdemesebbeknek.


95

A fentieken túl a művészi kézművesek munkái rendszeres megjelenési lehetőséget kapnak az őszi

BNV-n, a Vigadóban megrendezésre kerülő Enteriőr Miliő kiállításon, a Budapesti Tavaszi Fesztivál

keretében, a táncház-találkozókon és a kirakodóvásárokon, a XI. kerületi Önkormányzat szervezésé-

ben megvalósuló Páneurópa Fesztiválon, valamint a Vörösmarty téren, a Liszt Ferenc téren és a Jókai

téren megrendezett karácsonyi vásárokon.

Kiadói tevékenység

A KSH 2000. évi budapesti időmérleg-vizsgálata szerint egy átlagos napon a budapestiek 22 száza-

léka olvas újságot, szintén 22 százalékuk olvas könyvet. Összesen egy átlagos napon a fővárosiak 33

százaléka olvas, átlag 72 percet. 2003-ban a 14 és 70 év közötti budapestiek 31 százaléka válaszolta

azt, hogy naponta olvas könyvet.

A budapesti könyvpiacon a keresleti relatívan stabil. Műfajokat tekintve a hobbikönyvek, a szépiro-

dalmi alkotások és a történelmi témájú könyvek vezetik a listát, a budapestiek legszívesebben ilyen

témájú könyveket forgatnak.

3. táblázat: A könyvkiadás alakulása Budapesten 2001–2003

Könyvkiadás 2001 2002 2003

Kiadott könyvek száma összesen db 8 837 9 990 9 205

Kiadott könyvek példányszáma millió 32,6 45,5 32,6

A kiadott könyvekből:

Tudományos db 93 61 102

Ismeretterjesztő db 1 818 1 607 1 266

Szakmai db 2 740 3 139 2 922

Szépirodalmi és ifjúsági db 2 761 2 702 2 622

Tankönyv db 1 095 2 230 1 980

Egyéb db 330 251 313

(Forrás: Budapest Portál Közművelődési Statisztika 2003)

Az elmúlt három év folyamán hangsúlyváltás történt a könyvkiadásban: míg korábban szép-

irodalmi és ifjúsági könyvekből jelent meg a legtöbb cím, újabban a szakmai könyveké lett a

vezető szerep. Egy új kiadású könyv átlagos példányszáma 3.540. A 2003. évi könyvforgalom

56.871.989.000 Ft volt fogyasztói áron. Budapesten az egy főre jutó könyvre szánt kiadás 2003.

évben 5.118 Ft volt, az újságvásárlásra fordított összeg 5.173 Ft.

Budapesten összesen 91 könyvtár, összesen több mint 18 millió bekötött könyvvel és kiadvánnyal

áll a 430 ezer beiratkozott olvasó rendelkezésére. 2003-ban mintegy hatmillió látogató vette igénybe

a könyvtárak szolgáltatásait.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) évente több programot is szervez

Budapesten. Februárban a Mezőgazdasági Könyvhónap eseményeinek a Mezőgazdasági Múzeum ad


96

otthont, áprilisban a Budapesti Kongresszusi Központban rendezik meg a Budapesti Nemzetközi

Könyvfesztivált, júniusban Gyerekkönyvnapokat tartanak a Vörösmarty téren. Legnagyobb rendez-

vényük az 2004-ben immár 75. alkalommal megrendezett júniusi Ünnepi Könyvhét

2003-ban száz budapesti háztartásból átlagosan 84 rendelkezett rádióval, 25 CD-lejátszóval, átla-

gosan 17 háztartásban található lemezjátszó, 68-ban magnó és 43-ban hifi-berendezés. A budapes-

tiek 70 százaléka külföldi pop-rock zenét hallgat, ugyancsak 70 százalék hallgat szívesen magyar

pop-rock zenét, a harmadik legkedvesebb műfaj pedig a komolyzene: a zenehallgató fővárosiak 33

százaléka választja ezt. A külföldi énekesek és együttesek kiadványainak nagyobb a forgalma – mind

darabszámban, mind értékben –, mint a magyarokénak.

A budapesti piacon 2000. volt a fordulat éve, ebben az évben adtak el először több CD-t, mint

kazettát, vagy hanglemezt. A trend tovább folytatódik, az összes eladott hanghordozó közül leg-

nagyobb arányban a CD szerepel. 1998-tól kezdődően szűkülni látszik a magyar piac; ez nem a

zenehallgatási szokások megváltozását jelzi, hanem inkább arra vezethető vissza, hogy az Interneten

keresztül történő zene-letöltések és az illegális másolatok készítése aranykorát éli szerte a világon.

Mûtárgy- és régiségkereskedelem

A budapesti műtárgy- és régiségkereskedés központja több évtizede az V. kerületi Falk Miksa utca és

környéke. Az itteni „műkereskedő-Montmartre” kialakulásának oka egyetlen üzletre vezethető visz-

sza: a körút sarkán álló BÁV lakberendezési és műtárgy-kereskedése vonzotta ide a többi kereskedőt

is. Ma közel harmincra tehető a körzetben működő kisebb-nagyobb régiségboltok száma, többek

között a két hazai piacvezető aukciósház, a Mű-Terem és a Kieselbach Galéria is itt található.

Egy másik régiségkereskedő-csomópont a Váci utcában és környékén alakult ki (Csók István Galéria,

Polgár Galéria).

Budapesten ma összesen 32, magát műtárgy-kereskedésnek valló üzlet hirdeti magát, az I., a II.,

az V., a VII. és a XIII. kerületben.

A legnagyobb piaci szereplők a BÁV, a Mű-Terem Galéria, a Kieselbach Galéria és Aukciósház, a

Polgár Galéria és a Nagyházi Galéria. Az általuk kínált szolgáltatások között szerepel az értékbecslés

és az eredetiségvizsgálat mellett a művészettörténeti kutatás, a tanulmánykészítés, a keretezés, a res-

taurálás és a műtárgyfotózás is.

Havonta átlagosan 30 különféle árverést rendeznek Budapesten.

A Műcsarnokban évente rendezik meg a Partner’s Budapest rendezésében az Antik Enteriőr régiség-

vásárt, amely 2004-ben már kilencedik alkalommal várta 1.500 négyzetméteren a látogatókat.

Rádió és televízió, reklámipar

2000-ben egy átlagos napon a fővárosiak 8,2 százaléka hallgatott rádiót, átlagosan 76 percen keresz-

tül. Száz budapesti háztartás közül 84 rendelkezett rádióval 2003-ban. Budapesten egy határon túli


97

magyar, egy helyi kereskedelemi, egy helyi közszolgálati, két helyi nem profitorientált, nyolc körzeti

kereskedelmi, két körzeti közrádió, három körzeti nem nyereségérdekelt, tíz netrádió, két országos

kereskedelmi és három országos közszolgálati rádióadó műsora között válogathatnak a hallgatók.

A Budapesten száz háztartásra átlagosan 132 színes televízió jut. Egy átlagos napon 2003-ban a bu-

dapestiek 86 százaléka nézett tévét, átlagosan 3 óra 12 percig. Budapesten működnek a közszolgálati

televíziók és a két legnagyobb hazai műsorszolgáltató vállalkozás (RTL KLUB, TV2).

Budapesten 2003-ban az összes reklámköltés tarifaáron 300 milliárd forint körül alakult, ebből a

pénzmozgás becsült nettó értéke 110 milliárd. A reklámpiac arányait tekintve a televízió és az írott

sajtó hozzávetőlegesen ugyanakkora arányt képvisel a reklámkiadások között, a harmadik legnépsze-

rűbb médium a közterületi plakát.

Igazi rendszerváltozás utáni budapesti sikertörténet két huszonéves vállalkozása, akik megálmodták

a Pesti Est műsorfüzetet és mára már az EST Média birodalom tulajdonosaivá váltak. (A vállalkozás

produkciós irodával is rendelkezik, országos lefedettségű ingyenes heti programfüzetük, s Junior,

Súgó és egyéb címen különszámok is tartoznak a termék-portfólióba, Budapesten kávézót, valamint

a Toldi Mozit üzemeltetik.) Az Est Média-csoport listaáron számított ötmilliárd forintos éves árbe-

vételével tíz százalékot meghaladó szeletet hasít ki a folyóiratok összesített reklámárbevételéből. A

csoport rendszeresen megjelenő kiadványainak példányszáma évente jóval meghaladja a 20 milliót,

heti átlagos példányszámuk 400 ezer felett van.

Számítógépes programírás, interaktív szórakoztató számítógépes programok

A számítógépes programtervezéssel foglalkozó budapesti cégek mérete az egészen kicsi vállalkozá-

soktól a közepes méretű (Kirowski) és nagyvállalatokig (Siemens) terjed. A legismertebb sikertör-

ténet a Graphisoft nevéhez fűződik. Az 1982-es magánvállalkozás megalakítása óta nagyvállalattá

nőtte ki magát, és a világ építészeti és építőipari szoftvergyártó-piacán világelső pozíciójára pá-

lyázik. 1984-ben ők fejlesztettek ki a világon elsőként háromdimenziós építészeti tervezőszoftvert

(ArchiCAD) személyi számítógépre. A vállalat több külföldi leányvállalattal rendelkezik, egyebek

mellett az Egyesült Államokban, amely építészeti tervezőszoftvereket, létesítménygazdálkodási és in-

telligens objektum-technológiai szoftvereket fejleszt és forgalmaz. Óbudán létrehozták a Graphisoft

Ipari Parkot, amelynek komoly jelentősége van a városképben is.

Zene

Budapest önkormányzata a Budapesti Fesztiválzenekar főtámogatója. A fővároshoz kötődő továb-

bi nagy zenekarok a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar, a Magyar Rádió Szimfonikus

Zenekara és Énekkara, a MÁV Szimfonikus Zenekar, valamint a MATÁV Szimfonikus Zenekar.

Ezek az együttesek koncertsorozatokkal várják a fővárosi komolyzene-rajongókat minden évadban.

A színházak közül a Magyar Állami Operaház, a Madách Színház és a Budapesti Operettszínház ren-

delkezik zenés profillal. A színházakon kívül a Budapest Kongresszusi Központban, a Zeneakadémián


98

és 2005. márciusától az újonnan épült Művészetek Palotájában is rendeznek kiemelkedő zenei ese-

ményeket. Ami a könnyűzenét illeti, Budapest rock- (Petőfi Csarnok) és jazz- (Trafó – Kortárs

Művészetek Háza, Millenáris) zenei kínálata kiemelkedő. Az elmúlt évben 18 opera- és balett-pre-

mier volt Budapesten, 84 darabot tartottak repertoáron, 2003. folyamán összesen 492 előadásra

válthattak jegyet az érdeklődők. Ugyanekkor a 132 budapesti hangversenyt összesen 76.827 zene-

rajongó hallgatta meg.

Múzeumok, galériák

2000-ben a 15 és 74 év közti a budapestiek 35 százaléka volt legalább egyszer múzeumban.

Budapesten több mint száz múzeumba lehet betérni, s ezeknek 2003-ban több mint négymillió

látogatójuk volt. Látványos növekedés volt a látogatók számában: 2002-ről 2003-ra 48 százalékkal

nőtt meg a múzeumba járók száma.

A fővárosiak leginkább a klasszikus képzőművészeti, történeti, természettudományi, fotó- és ipar-

művészeti kiállítások iránt érdeklődnek. Azonban ezekben az intézményekben nemcsak kiállításo-

kat rendeznek: művésztalálkozók, könyvbemutatók, előadások, performace-ok, megemlékezések,

konferenciák, zenés estek, vásárok is helyet kapnak a budapesti múzeumokban. A 114 budapesti

kiállítóhely közül 67 állami, illetve fővárosi fenntartású, 40 magántulajdonban van és hét vegyes

tulajdonú. 2003-ban a fővárosban 1.270 kiállítást szerveztek, amiből a legtöbb, 861 képzőművésze-

ti jellegű volt. 2003-ban a budapesti múzeumokban összesen 672.373 millió forint jegyár-bevétel

keletkezett. A legjelentősebb rendezvény a Múzeumok éjszakája, amelynek keretén belül egy nyári

éjszaka leforgása alatt „kombinált bérlettel” több múzeum is meglátogatható.

Turisztikai szolgáltatás

2003-ban hat új szálloda nyitotta meg kapuját a fővárosban, s ezáltal a több mint 15.000 szobában

kiadható férőhelyek száma 33.000 fölé emelkedett. A hazánkba érkező külföldi vendégek 95 száza-

léka szállodában száll meg, s átlagosan 2,7 éjszakát töltenek Budapesten. A fizetővendéglátásban a

vendégéjszakák átlagos száma – a szállodákban töltött éjszakákhoz képest – jóval magasabb (5,9).

A belföldi vendégek hosszabb tartózkodásra (átlagosan hat napra) vették igénybe mind a fizető-

vendéglátás, mind a kempingek szolgáltatásait. A kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók,

turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, szervezett fizetővendéglátás) férőhelyeinek megoszlása

kerületenként igen nagy eltérést mutat. Legtöbb férőhely az V. kerületben van, ezt követi a XI. és a

III. kerület. Ez a három kerület adja a budapesti összes férőhely 39 százalékát.

A Budapestre érkező külföldieket elsősorban Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. látja el informá-

cióval. Négynyelvű információszolgálatán szállásfoglalás, autóbérlés, repülőjegy-foglalás, program-

ajánló vehető igénybe. A fővárosban öt helyen információs iroda segíti a turisták tájékozódását.

1997-ben vezették be a Budapest Kártyát, ami a tömegközlekedésben, múzeumokban, városnéző

programokon, rendezvényeken, éttermekben, fürdőkben, autóbérlés és sportolási lehetőségek so-


99

rán nyújt kedvezményt megvásárlójának. Speciális kedvezmény, hogy egy kártyát egy felnőtt és egy

14 év alatti gyermek együttesen is használhat.

Vendéglátás

2001 és 2003 közt mind az éttermek és cukrászdák, mind pedig a bárok és borozók száma nőtt,

csakúgy, mint a munkahelyi vendéglátóhelyek száma. Ezer lakosra Budapesten átlagosan öt ven-

déglátóegység jut (ez az arány az V. kerületben 21). 2003-ban 6.188 vendéglátóegység működött

vállalkozás formájában Budapesten.

4. táblázat: Budapesti vendéglátóhelyek típusonként (db)

2001 2002 2003

Étterem, cukrászda 5.966 6.184 6.508

Bár, borozó 899 908 929

Összes kereskedelmi vendéglátóhely 6.865 7.092 7.437

Összes munkahelyi vendéglátóhely 1.068 1.175 1.247

Összes vendéglátóhely 7.933 8.267 8.684

(Forrás: Budapest Statisztikai Évkönyve 2003, KSH, Budapest 2004)

5. táblázat: Vendéglátóhelyekkel leginkább ellátott kerületek a fővárosban, 2003

Kerület II. III. V. VI. VII. VIII. IX. XI. XIII. XIV.

Vendéglátóhely

száma (db)436 785 572 521 426 531 462 622 626 548

Ebből étterem

és cukrászda181 629 459 437 363 392 365 419 464 389

(Forrás: Budapest Statisztikai Évkönyve 2003, KSH, Budapest 2004)

A legtöbb vendéglátóhely a III. kerületben található, ezt követi a XIII. kerület, ahol a Szent István

körút – Pozsonyi út zónában rendkívül sok vendéglátóhely várja a vendégeket. A harmadik legjob-

ban ellátott kerület a XI. és az V., előbbiben ugyan több a vendéglátóhely, de azon belül kevesebb

az étterem, utóbbiban, a belváros szívében, a turistalátványosságoktól hemzsegő negyedben sok

étterem csábítja az éhes turistákat.

Az elmúlt pár évben két jelentős kávéházi zóna alakult ki a belvárosban: az egyik a Liszt Ferenc té-

ren, a másik a Ráday utcában. Kávézókban gazdag az V., a VI. és a VII. kerület is.


100

Sport

Ami a budapestiek sportolási szokásait illeti, egy átlagos napon 6,8 százalékuk sportol, átlagosan

90 percet. A sporteseményeket látogató budapestiek 120 percet töltenek egy átlagos hétvégi napon

sportprogramok megtekintésével.

Budapesten több mint száz tematikus sportegyesület működik a kevés számú általános, több sport-

ágat magába foglaló sportklubok mellett. Jelenleg 16 kerület stratégiai és pénzügyi tervei közt szere-

pel sportcsarnoképítés, magántőke bevonásával.

A Budapest Sportiroda rendezvényei főleg tematikus sportfesztiválok, ahol kiegészítő program-

ként életmód- és egészségnevelési tanácsadás, szórakoztató műsorok, koncertek kapnak helyet.

2004. legjellegzetesebb sporteseményei voltak a női (Ablon Női Futógála, Libresse Női Futónap

és Mozgásfesztivál), olimpiai (K&H Olimpiai Maraton Váltó, Samsung Olimpiai Futófesztivál),

reggeli (Nemzetközi Reggeli Futás, Reggeli Futás, Matáv Vivicittá) éjjeli (K&H Nyárbúcsúztató

Éjszakai Futóverseny), és a szponzorcégekhez kötődő (Matáv Vivicittá Városvédő Futás, Nike

Budapest Nemzetközi Félmaraton, Plus Budapest Nemzetközi Maraton és Futófesztivál, Canada

Dry Futógála, Apenta Hegyi Félmaraton és Váltó), valamint a kerekes-székes és diák sportversenyek.

Az önkormányzatok a szellemi sportok művelőinek is kínálnak programokat: sakk- és rejtvényfejtő-

versenyeket is rendeznek. A kerületek ezen a téren való együttműködésének szép példája a város-

részek közti futóverseny. 2004-ben Budapesten 108 tömegsporteseményt rendeztek.

Városképileg sem elhanyagolható a 2001-ben a leégett Budapest Sportcsarnok helyén magánberuhá-

zásként, koncesszióban épült Papp László Budapest Sport Aréna. A budapesti sportélet emblematikus

eseményei a Sport Sziget, amely minden nyár elején kínál színes, nem csak sporthoz kötődő prog-

ramokat, valamint a Plus Budapest Maraton és a szintén hagyományosnak mondható Libresse Női

Futás.

101

8.

Budapest és környékének kulturális kínálata

Budapest Közép-Európa egyik kulturális központja, ahol az egész ország és a közép-magyarorszá-

gi régió kulturális kínálata nagyarányban koncentrálódik. Ezt híven tükrözi a kulturális intézmé-

nyek, színházak, mozik, kiállítótermek, múzeumok, események európai viszonylatban is igen magas

száma. Miközben Budapest kulturális kínálata vetekszik Európa többi nagyvárosáéval, sajátos föld-

rajzi-kulturális pozícióit is egyre jobban igyekszik kihasználni.

Budapest és környékének gazdag kulturális infrastruktúrája nem működhetne lakosságának ma-

gas kultúraigénye nélkül. A város kulturális közegének megújulásra képes, lendületes sokszínűsége

nemcsak a kulturális turisztikai vonzerő sokféleségében mutatkozik meg, hanem a helyi léptékű kul-

turális intézmények és az alulról építkező, civil kezdeményezések gyakorlatában is, amelyek jelentős

mértékben hozzájárulnak a város kulturális jellegének kialakításában. A város lakóinak kultúra-

fogyasztási szokásait vázlatosan szemlélteti a 6. táblázat.

A budapestiek legnagyobb arányban színházba, múzeumba és moziba járnak: mindhárom in-

tézménytípusban a 2003-as év során a budapestiek 60 százaléka legalább egyszer megfordult.

A 14-70 éves budapestiek körében mindhárom intézménytípusnak 800 ezer fő körüli a becsült kö-

zönségnagysága. Könyvtárban és művelődési házban egyaránt 560 ezren (mintegy 40 százaléknyian)

jutnak el. A zenés szórakozóhelyek közönsége 43 százalék (570 ezer fő), a könnyűzenei koncerteké

35 (450 ezer fő), a komolyzenei koncerteké 21 százalék (280 ezer fő).

Budapest fesztiválvárosként a napi kulturális és szabadidős kínálat mellett szinte egész évben nyújt

különleges zenei, színházi, vagy képzőművészeti csemegét is; néhány napra, vagy hétre a középpont-

ba állítva egy-egy művészeti ágat.


102

6. táblázat: Az egy év során az intézménytípusba legalább egyszer ellátogatók aránya

és becsült száma a budapestiek (1.324 ezer fő) körében

Százalék (N=1000) Ezer fô

Színház 62 820

Múzeum/kiállítás 61 810

Mozi 60 790

Zenés szórakozóhely 43 570

Könyvtár 42 560

Művelődési ház 42 560

könnyűzenei koncert 34 450

komolyzenei hangverseny 21 280

A magyar főváros színházi, zenei és tánc-élete Európa-szerte híres, és jelentős szerepet játszik a vá-

rosról kialakult képben. A színjátszás legkorábbi emlékeit a két óbudai amfiteátrum őrzi. Az első

pesti színház 1719-ben nyílt meg, az első hivatalos színtársulat 1790-ben tartotta első előadását

a Várszínházban. Ma negyvennél több színház működik Budapesten, a színházlátogatók száma

meghaladja az évi kétmilliót. Az épületként is európai rangú Zeneakadémián és az Operán kívül

több mint harminc helyszínen rendeznek a városban egész évben koncerteket. A magyar főváros

alternatív-, tánc- és mozgásszínházi előadásai Közép-Európa legdinamikusabb, legsokoldalúbb szín-

házi közegét alkotják.

Budapesten található az országos jelentőségű múzeumok többsége, valamint több mint 150 kiállí-

tóhely és galéria. Ezek nemcsak az ország képzőművészeti életének központjait jelentik, de a művé-

szeteknek a közönséggel való megismertetésének feladatát is ellátják.

Budapest Európában ma már szinte egyedülállónak számító art mozi hálózatot működtet, amely-

nek köszönhetően a filmkínálat egész évben rendkívül gazdag, amelyben folyamatosan láthatóak az

egyetemes és a magyar filmművészet klasszikusai is.

Budapesten találhatóak a legnagyobb magyarországi közkönyvtárak.

Az elmúlt években a fővárosi kulturális életben egyre nagyobb jelentőséget kaptak azok az „integrált

kulturális központok”, amelyek egyszerre adnak otthont különböző művészeti ágaknak és bizto-

sítanak helyet a szórakozásnak is. A budapesti kulturális élet fontos szereplői az európai országok

kulturális intézetei, amelyek színvonalas programjaikkal, programsorozataikkal tevékenyen járulnak

hozzá a főváros multikulturális jellegének erősítéséhez.

Budapest kulturális kínálatának sokszínűségéhez nemcsak a fejlett intézményrendszer, de a helyben

születő produkciók magas minősége is hozzájárul. Itt találhatóak az ország művészeti oktatásának

legfontosabb helyszínei, a jövő magyar művészetének bölcsői: a Magyar Táncművészeti Főiskola,

a Magyar Iparművészeti Egyetem, a Magyar Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc

Zeneművészeti Egyetem, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem is.


103

Nemzetközi és országos jelentõségû rendezvények

Budapesti Tavaszi Fesztivál

2005-ben huszonöt esztendős jubileumát ünnepli a Budapesti Tavaszi Fesztivál. A rendezvénysoro-

zat az eltelt évek során jelentős hírnévre tett szert, elnyerte Európa legrangosabb 200 fesztiváljának

listáján az előkelő 25. helyet. A Tavaszi Fesztivál két hétig tartó kulturális rendezvénysorozat, amely-

nek keretében a kultúra számos ága képviselteti magát, mindenféle műfajban.

Hídünnep

Európa egyik legnagyobb vízi eseménye zajlik Budapesten, a Duna Margit híd és Lánchíd közötti,

mintegy másfél kilométeres szakaszán és a két rakparton. A vízen egész nap kulturális, zenei prog-

ramok, sportesemények – evezős, kajak-kenu és motorcsónak-versenyek –, légi bemutatók várják a

nézőket, emellett kézi hajtású és motoros vízi járművek felvonulása gazdagítja a kínálatot.

Duna Karnevál Nemzetközi Kulturális Találkozó

A 2004-ben kilencedik alkalommal megrendezett karneválon a Duna menti települések mutatják

be zenei- és tánchagyományaikat. A találkozó a klasszikus nemzetközi karneválok mintájára elsősor-

ban a hazai hagyományok művészetének népszerűsítésére törekszik, programjában a tánc és a zene

minden műfajából szerepelnek előadások.

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Budapest egyedülálló hagyománya, hogy 1927. óta rendezi meg az Ünnepi Könyvhetet. Az olvasás

iránti érdeklődés hívta életre a Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendégei között eddig

olyan nagyságok szerepeltek, mint Salman Rushdie, Viktor Jerofejev, Ernst Jandl, Kertész Imre,

Mario Vargas Llosa, vagy Günter Grass. A fesztivál két éve kibővült az Európai Elsőkönyvesek fesz-

tiváljával.

Budapesti Búcsú

Az utolsó orosz katona távozásának megünneplése hívta életre ezt a rendezvényt, amely azóta hagyo-

mánnyá vált. Igazi karneváli hangulat uralkodik ilyenkor a városban egy hétvégén keresztül: utcai

jelmezes felvonulással és jelmezversennyel, több helyszínen megrendezett könnyűzenei szabadtéri

koncertekkel és utcabállal ünnepel a város.

BudaFest Nyári Zenei Fesztivál

Augusztus elején, a turisztikai főszezonban zajlik Budapesten a BudaFest Nyári Opera- és Balett

Fesztivál, amelyen a nemzetközi elismerésnek örvendő hazai operaénekesek és balett-művészek

mellett neves külföldi fellépők is részt vesznek.


104

Az államalapítás és az alkotmány ünnepe

Az ünnepet országszerte, így Budapesten is tűzijátékkal köszöntik a városok. Az ország egyik leglát-

ványosabb tűzijátéka Budapesten látható, amit a legjobban a Dunán egy hajóról, valamelyik hídról,

illetve a pesti rakpartról lehet élvezni. Napközben és az ünnepet megelőző, valamint az azt követő

napokon a rakparton kirakodóvásárral, koncertekkel várja a város az idelátogatókat.

Sziget Fesztivál

Európa legnagyobb magánkezdeményezésű nemzetközi összművészeti fesztiválja a Sziget Fesztivál.

A egy hétig tartó rendezvény számos országból vonzza a látogatókat. A vendégek száma az utóbbi

években rendszeresen meghaladja 300 ezret.

Zsidó Nyári Fesztivál

Augusztus végén, szeptember elején rendezik meg a zsidó kulturális fesztivált, amelyen koncertek,

filmnapok, könyvnapok, gasztronómiai napok és kiállítások várják a látogatót.

Magyar Filmszemle

A Magyar Filmszemle minden februárban az elmúlt évi magyar filmtermés legfontosabb szemléje.

A magyar film központi eseményeként a 2004-ben három helyszínen lebonyolított mustra látoga-

tószáma meghaladta a 43 ezer nézőt.

Titanic Filmfesztivál

A 11 éve rendszeresen megrendezett fesztivál neves vendégeivel és rendkívüli, tematikus válogatás-

ban bemutatott filmválasztékával a nemzetközi színtéren is rangos eseménnyé nőtte ki magát.

Budapesti Őszi Fesztivál

Az 1992. óta minden szeptember végén, október elején megrendezett fesztivál a kortárs művésze-

tekre helyezi a hangsúlyt. Erről mottója is tanúskodik: „Fesztivál jelen időben”. Programjai között

tánc, színház, film, fotográfia, médiaművészet és performance is szerepel.

WOMUFE Világzene Fesztivál

A Budai Parkszínpadon megrendezett World Music Fesztiválon az elmúlt 11 évben a műfaj legis-

mertebb előadói léptek fel: az indiai szitárművész Ravi Sankhartól a Grammy-díjas kubai Maraca

Afro-Cuban All Starsig, a ghanai Shippi African Masterdrummerstől a Ghymes együttesig.

Budapest Parádé

Közép-Európa egyik legnagyobb elektronikus-zenei felvonulása, amely sokrétű zenei kínálatával és

impozáns útvonalával több mint félmillió látogatót vonz, köztük szép számmal külföldieket is.


105

Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál

Évente rendezik meg Budapesten a Nemzetközi Borfesztivált, amelynek keretében megismerkedhe-

tünk a híres magyar borvidékek boraival. Erre az eseményre rendszerint szeptember elején kerül sor

a Budai Várban. A rendezvényt zenei programok színesítik.

Forma 1

A sebesség barátai minden nyáron egy hétvégén keresztül a Forma1 Magyar Nagydíjon élvezhetik a

„száguldó cirkusz” izgalmát. A rendezvény évről-évre többszázezer látogatót vonz Mogyoródra.

Nike Budapest Nemzetközi Félmaraton

Közép-Kelet Európa legnépesebb nemzetközi félmaratoni futóversenye, amelyre rendszerint 4–5.000

résztvevőt várnak. A verseny útvonala Budapest legszebb részein halad keresztül.

Városi szintû rendezvények

Mesterségek Ünnepe

Nagyszabású népi kirakodóvásár minden év augusztusában a Budai Várban, ahol bepillantást lehet

nyerni a népi mesterségek fortélyaiba.

Filmfesztiválok, tematikus filmhetek

A hazai filmvilágot megmozgató, jelentős közönségsikerrel, rendszeresen megrendezett események

a különböző országok legújabb filmtermését bemutató, vagy tematikus vetítéssorozatok, mint ami-

lyen például a Francia Filmhét, vagy az Európa Filmnapok.

Budapesti Karácsony

December hónapban a város több pontján rendeznek karácsonyi vásárokat. A legkiemelkedőbb

a Vörösmarty téren tartott vásár, ahol zsűrizett portékákat lehet vásárolni. Ilyenkor a múzeumok

is karácsonyhoz kapcsolódó népszokásokat elevenítenek fel, ezen kívül iparművészeti alkotásokat

kínálnak.

Ráday utcai kulturális rendezvények

Az önkormányzat által koordinált és támogatott rendezvénysorozat, a Ráday Kultucca® programso-

rozata tavasztól őszig számos hétvégén nyújt színvonalas élményt, a kultúra legkülönfélébb területe-

in tevékenykedő művészek közreműködésével.

Ferencvárosi Ünnepi Játékok

Az 1993 óta évenként megrendezett kerületi fesztivál programjában megtalálható az oratórium, a

klasszikus jazz, a komolyzenei hangverseny, a néptánc, a balett, a musical és az opera.


106

V4 Fesztivál

Nemzetközi jelentőségű volt 2004-ben az Aranytíz Művelődési Központ által szervezett V4 Fesztivál,

a Visegrádi Négyek kulturális fesztiválja. A fesztiválon a Visegrádi Négyek (Magyarország, Szlovákia,

Cseh Köztársaság, Lengyelország) országaiból kiválasztott zenekarok és fotóművészek vettek részt.

A rendezvényt a Budapesten található kulturális centrumok (Cseh Centrum, Lengyel Intézet,

Szlovák Intézet) is támogatták.

Kiemelkedô rendezvények a régióban

A közép-magyarországi régió kulturális kínálata természetesen nem korlátozódik csak a budapesti

eseményekre. A régió kulturális intézményeinek csak egy része törekszik a fővárosi kínálatot kiegé-

szítő szerepre, mások önállóan, saját arculattal és saját közönséggel rendelkeznek, gyakran a fővárosi

lakosok közül is népes rajongótábort szerezve maguknak. A régió számtalan kulturális lehetősége

közül itt csak a legfontosabbakat van módunk felsorolni.

Szentendrei Nyár

A Szentendrei Nyár, a város kiemelkedő rendezvénysorozata több mint 40 éves múltra tekint vissza.

Évről-évre visszatérő programja a nyárnak a Barcsay Múzeum udvarán rendezett jazz- és folk-estek

(a legismertebb hazai együttesek részvételével), a Duna-parti Művelődési Ház udvarán rendezett

színházi előadások, a város templomaiban tartott hangversenyek, valamint a Szentendre képző-

művészetét bemutató kiállítások.

Szerb Búcsú – Söndörgő Fesztivál, Szentendre

A hagyományos szentendrei szerb búcsú népszerűsítése és a Magyarországon élő délszláv kisebbség

több száz éves kultúrájának bemutatása a célja a 2004-ben első alkalommal megrendezett Söndörgő

Fesztiválnak.

Summerfest, Százhalombatta

Nemzetközi népzenei- és néptánc-fesztivál, kiállítás és vásár.

Váci Világi Vigalom

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg júliusban a Váci Világi Vigalom rendezvénysorozatot.

A barokk hangulatú, sokszínű kulturális kínálattal jelentkező rendezvényen Vác testvérvárosai is

bemutatkoznak. A rendezvény 2003-ban 80 ezer főt vonzott.

Visegrádi Palotajátékok

A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok háromnapos eseménysorozat. Az 2004-ben már 19. alka-

lommal megrendezett esemény Közép-Európa legnagyobb hagyományőrző lovagi tornája, ami a

közép-európai népek kulturális együttműködését is jelképezi.

107

9.

Budapest – a Kárpát-medence elsô számú turisztikai célpontja

Budapest a Budapest-Közép-Dunavidék Régióhoz (BKDR) tartozik, földrajzi és turisztikai meg-

határozás szerint is.

A régió centrális elhelyezkedése miatt közúton az ország bármely pontjáról jól megközelíthető, az

országot átszelő főbb nemzetközi útvonalak majd’ mindegyike érinti a területet. Európai szinten is

jól kiépített úthálózattal rendelkezik, az autópályák mindegyike és az Európát átszelő vonatjáratok

többsége áthalad területén. Itt van hazánk nemzetközi légiforgalmi központja, a Ferihegyi repülőtér,

emellett Budaörsön, Gödöllőn és Dunakeszin sportrepülőterek is működnek. A Duna Európa egyik

legjelentősebb vízi szállítási útvonala.

A térségben koncentrálódik az országban működő vállalkozások közel kétötöde, itt van a mun-

kahelye a tudományos kutatók-fejlesztők háromötödének, a kutatásra-fejlesztésre fordított összeg

kétharmada itt kerül felhasználásra.

A régió gazdasági fejlettségét jelzi, hogy az ország bruttó hazai termékének több mint kétötödét ezen

a területen állítják elő.

9a) Önálló, egyedi vonzerôk száma, jellege

A BKDR 2000-ben elkészített Regionális Turisztikai Koncepció és Fejlesztési Programja megállapí-

tásai szerint a régió az országosan nyilvántartott 60 féle vonzerőből 40-nel rendelkezik.


108

Környezet

A régió arculatát épített környezete (műemlékek, építészeti emlékek, történelmi emlékhelyek),

a kulturális, vallási és sportesemények, a gasztronómiai és a borkultúra, valamint a szórakoztató és

szabadidős szolgáltatások mellett természeti adottságai (a víz, a táj) határozzák meg. Nemzetközileg

elismert természeti és kulturális értékei révén a régió programok széles skáláját nyújtja.

Kiemelkedik a régióban az „egyedi látvány, városkép”, mint attrakció, Budapest 25 nemzetközi és

országos jelentőségű (kiemelt látogatottságú) városképi vonzerővel (építészetileg érdekes épületek,

épületegyüttesek, utcák) rendelkezik, a régió hattal.

Műemlékek

A műemlékek száma Budapesten 2.030, a régió többi területén 760, ezek jelentős hányada turisz-

tikai vonzerő is.

A régió turisztikai kínálatában az építészeti, a zenei és a tánckultúra nemzetközi rangú. Műemlékekben

gazdag városai (Budapest, Esztergom, Visegrád, Szentendre, Vác, Gödöllő), a Világörökség részéve

nyilvánított Budai Vár és a budapesti Duna-part látképe, az Andrássy út, a színes folklór (magyar,

sváb, tót, szerb népi kultúra), a nemzetközi rangú kulturális, vallási, sport és gasztronómiai rendez-

vények szinte a programok teljes tárházát ajánlja a pihenni, kikapcsolódni vágyók számára.

Különlegesség és a világon egyedülálló Budapesten a két római-kori amfiteátrum, valamint a főváros

barlangrendszere.

Múzeumok

A régióból a múzeumok számát tekintve Budapest magasan kiemelkedik (több mint 100 múzeum-

mal). Az ezt követő településen, Szentendrén összesen kilenc múzeum található. Budapesten 19,

a régióban 15 nemzetközi és országos jelentőségű múzeum, kiállítási létesítmény van.

Fesztiválok, sportesemények

Budapest 13, míg a régió 24 nemzetközi és országos jelentőségű kulturális fesztivált rendez.

A bor- és gasztronómiai turizmus rangos nemzetközi eseményei Budapesten a Várban és Budafokon

zajlanak.

Budapest három, a régió kilenc nemzetközi és országos jelentőségű, rendszeresen megrendezett

sporteseménynek ad otthont.

Természeti értékek

A régió természeti adottságokban gazdag, tájképét középhegységek (Börzsöny, Dunazug, Visegrádi-

Pilisi-Budai hegység, a Cserhát déli nyúlványa), magas hegycsúcsok (Csóványos, Dobogókő, Pilis,

János-hegy), a Gödöllő-Monori-dombság, síkságok (Mezőföld) és a Zsámbéki medence teszik vál-

tozatossá. A táj meghatározó eleme a Duna, amely a régióban mintegy 100 kilométeres szaka-

szon, Esztergom és Ráckeve-Szigetbecse között vezet, számos szigettel tarkítva (Szentendrei, Lupa-,


109

Hajógyári, Margit-, Csepel-sziget). Területének 13 százaléka védett természeti terület. Itt található

az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park (a Dunakanyart övező hegyek és az Ipoly-völgy

még érintetlen területe), a Kiskunsági Nemzeti Park (Pest megye déli része: Kiskunlacháza, Apaj,

Bugyi, Tatárszentgyörgy környéke).

A régiónak négy tájvédelmi körzete van (a Budai, a Gödöllői-dombság, az Ócsai és a Tápió-Hajta

Vidéke Tájvédelmi Körzet), tizenhat országos jelentőségű természetvédelmi területe (többek között

a budai Sas-hegy, a Gellérthegy, a Vácrátóti Arborétum, a fóti Somlyó-hegy, a dabasi turjános) és

111 helyi jelentőségű védett természeti értéke van.

A régió jelentős üdülőkörzetei: Budapest, Dunakanyar (kiemelt üdülőkörzetek), Budapest-

környék és a Ráckevei Duna. További három város (Cegléd, Dabas, Nagykőrös) és egy község

(Tápiószentmárton) üdülőkörzethez nem tartozó, üdülési-idegenforgalmi adottsággal rendelkező

településként szerepel.

A gyógyturizmus és wellness alapjait a bőséges gyógy- és termálvíz-készlet teremti meg. Aquincum

már a rómaiak idején fürdőváros volt, a város fürdőkultúrájában a török uralom hozott fellen-

dülést, amikor építészeti szempontból is igényes fürdők épültek. Budapest 1934. óta birtokol-

ja a fürdőváros címet. A régió területén 129 termálkút található (68 Budapesten, 61 pedig Pest

megyében); ez az országos kutak 48 százaléka. Az ország 39 gyógyfürdőjéből tíz a régióban van.

A budapesti Gellért, Thermal Hotel Hélia, Thermal Hotel Margitsziget, Széchenyi, Rudas és Lukács

gyógyfürdőkön kívül jelentős az érdi, az albertirsai és a ceglédi. A régió termálfürdőit (Visegrád,

Lepence, Göd, Leányfalu, Nagykőrös, Tóalmás, Versegyház, Abony, Tápiószentmárton, Ráckeve,

Szentendere, Vác) évente 8–9 millióan látogatják; a fürdőzők 95 százaléka Budapestet választja.

A régió központja az aktív turizmusnak. A Pilis, a Börzsöny és a Gödöllői dombság kedvező

területek az öko- és a hobbyturizmusra. Ezek a fővárosi lakosságnak is kedvenc kirándulóhelyei,

a budapesti turisztikai kínálat jó kiegészítői. Az aktív turizmus – a kerékpározás, a víziturizmus,

a természetjárás, a lovaglás, a horgászat, a vadászat – számára kiváló terepet jelent az régió egész

területe, a Duna és annak szigetei.

9b) Turisztikai látogatószám éves bontásban az elmúlt négy évben

A régió adatait az országos adatokkal összehasonlítva a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának

15 százaléka itt található, amelyek 35 százalékkal részesednek az országos és 53 százalékkal a külföl-

di vendégszámból. A belföldi vendégéjszakák tekintetében alacsonyabb (28,2 százalék), a külföldi

vendégéjszakákból magasabb (38 százalék) a részesedése.

A Budapest-Közép-Dunavidék Régió vendégei – az eltöltött vendégéjszaka-számot tekintve –

elsősorban Magyarországról (22 százalék), Németországból (11,5 százalék), Olaszországból

(6,2 százalék), az USA-ból (6,1 százalék) és az Egyesült Királyságból (5,7 százalék) érkeznek. Az első

öt helyezett 51,5 százalékos részesedéséből 47,9 százalék (!) Budapesten realizálódik.

A kapacitás-kihasználtság Budapesten az országos növekedést meghaladó mértékben nőtt. Az or-

szág kereskedelmi szálláshelyei vendégforgalmának több mint az egyharmada a régióban, azon belül


110

30 százalék Budapesten realizálódik, a szállodai vendégforgalom esetében ez több mint 40 százalék.

Az országba érkező külföldi turisták 55 százaléka, a belföldiek tíz százaléka Budapestet látogatja

meg. A vendégéjszakák száma Budapest esetében az összes országos vendégéjszaka 44,5 százaléka.

9b/1. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

Év, hónap Budapesten Pest megyében

külföldi belföldi összes külföldi belföldi összes

vendégek száma

2001. 1 630 084 330 926 1 962 010 74 194 161 330 235 524

2002. 1 585 158 339 729 1 924 887 75 076 160 475 235 551

2003. 1 612 587 352 589 1 965 176 82 585 153 413 235 998

2004.01.–09. 1 497 286 266 384 1 763 670 77 786 123 648 201 434

Forrás: KSH évkönyvek

9b/2. táblázat: Vendégforgalom az előző év százalékában.

2001 103,6 95,6 102,1 104,6 107,6 106,6

2002 96,6 102,3 97,6 101,2 99,5 100,0

2003. 101,5 103,6 101,8 102,8 93,2 96,4

2004. január-szeptember 121,7 102,4 118,4 116,3 102,1 107,1


9c) A turisztikai infrastruktúra állapota

Szálláshelyek

A szállodák és egyéb szálláshelyek száma jelentősen bővült, különösen az ezredfordulót megelő-

ző években. Nőtt a 4–5 csillagos szállodai férőhelyek száma Budapesten. Itt jelenleg a kapacitás

kihasználásában még jelentős tartalékok vannak. Ugyanez vonatkozik a vendéglátóhelyek számára

és kapacitás-kihasználtságára is.

9c/1. táblázat: Budapest és a régió férőhelyeinek száma

Szálloda Panzió Turista- ésifjúságiszállás

Kempingés üdülõház

Összesen

Budapest 33 174 2 301 5 726 3 684 44 885

Régió 36 144 4 485 7 500 6 258 54 387

Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 2003, KSH


111

9c/2. táblázat. A turisztikai látogatók és a kereskedelmi szálláshely-kapacitás

számának alakulása Budapesten

2000 2001 2002 2003

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1 926 987 1 962 010 1 924 887 1 818 655

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 4 944 013 5 107 923 4 947 623 4 783 375

Szállodák száma 115 127 129 135

Kiadható férőhelyek száma (szállodák és egyéb összesen) 40 261 41 920 41 986 44 885

Ebből szállodai férőhely 26 510 28 760 31 643 33 174

Vendéglátó üzletek száma 7 498 8 183 8 267 8 585


Konferencia-turizmus

Az ország több mint száz konferencia-helyszínéből a többség Budapesten található. A kormányzati

elképzelések alapján 2010-re várható a Millenniumi Városközpont, az ország legnagyobb, 5.000 főt

befogadó konferenciaközpontjának felépítése.

9c/3. táblázat: Budapest kongresszusi turisztikai infrastruktúrája

Város Befogadóképesség (fô) Kongresszusi termek száma Kiállítási terület (m2)

Budapest 1 755 8 1 000

Forrás: Dr. Michalkó Gábor: A városi turizmus. MTA Földrajztudományi Intézet, 1999.

Turisztikai információs rendszerek

A turisták közvetlen tájékoztatását a Tourinform irodák végzik. Budapesten nyolc iroda látja el a fel-

adatot, a Közép-Dunavidéken Szentendrén, Visegrádon, Gödöllőn, Vácon, Cegléden és Ráckevén

működik iroda.

A gyalogosan közlekedő turisták tájékozódását szolgáló táblarendszer kiépítése 1996-98 között

megtörtént. Azóta folyamatosan újabb elemekkel bővül a rendszer. Jelenleg ötszáz darab, összesen

124 oszlopra kihelyezett tábla segíti az eligazodást a főváros turisztikailag frekventált területein.

A közúti irányító táblák rendszere ötven új elemmel bővült az elmúlt években, folyamatban van

további harminc felszerelése. A turisztikai irányítótáblák összköltségvetése az elmúlt négy esztendő-

ben elérte a 100 millió forintot.

A turisták tájékozódását segíti – a fentieken túl – az Idegenforgalmi Alap terhére, összesen

27 millió forintból megvalósított „idegen nyelvű tájékoztatási rendszer” a külföldiek által gyakran

látogatott kulturális és közintézményekben (múzeumok, színházak, koncerttermek, fürdők, közle-

kedési vállalatok stb.), amely idegen nyelvű feliratok és többnyelvű tájékoztató szórólapok készítését

tette lehetővé az adott intézmények részére.


112

Parkolóhelyek

Budapesten 28 P+R parkoló működik (4.777 parkolóhely), ezeket a Budapestről induló utazók egy,

a környékéről ideérkezők 1,5 százaléka használja.

9c/4. táblázat: Parkolóhelyek száma (darab)

Év 2000 2004

Közterületen 22 580 49 078

Közterületen kívüli magántulajdonban 14 225 19 339

Összesen: 36 805 68 417

9d) Budapest turisztikai fejlesztései számokban

A fővárosi turizmusfejlesztésben alapvető célkitűzés volt, hogy az előző években kialakított struktú-

rát alapjaiban ne változtassuk meg. A turizmusfejlesztési koncepcióban és a marketingstratégiában

hosszabb távra meghatározott azon célkitűzések megvalósítása volt a cél, amelyekkel Budapest ver-

senyhelyzete javulhat, bővülhetnek nemzetközi kapcsolatai és megerősödhet a turizmust kiszolgáló

vállalkozói szféra. Tudatosan törekedtünk a vendégek vonzására alkalmas programok biztosítására.

A fővárosi turisztikai fejlesztések pénzügyi forrását az idegenforgalmi adóbevétel fővárosnál maradó

része, valamint a költségvetési rendeletben várospromóciós fejlesztésekre megállapított keret szol-

gálja. Ez az összeg 2000–2003-as időszakban 3.941 + 393, összesen 4.334 millió forintot tett ki.

A fejlesztési összeg/lakosság száma: 2.539 Ft.

Az összeg felhasználása az éves önkormányzati rendelet értelmében az alábbiak szerint történt:

9d/1. táblázat: Fővárosi turisztikai fejlesztések. Adatok millió forintban

Év BTH Kht. Nagyrendez-vények

Város-üzemeltetési

feladatok

Fôvárosi Idegenforgalmi

Alap

Összesen Várospromóciós fejlesztések

2000 200 270 563 74 1 107 100

2001 250 270 300 146 966 100

2002 258 264 294 45 861 93

2003 269 283 314 141 907 100

Összesen: 3 941 393

Mindösszesen: 4 334

Rendezvények

A fővároshoz befolyó turisztikai adóbevételekből az elmúlt négy év alatt több mint 1 milliárd forin-

tot fordított a főváros kiemelt, évenként megrendezett nagyrendezvényeinek (Budapesti Tavaszi és


113

Őszi Fesztivál, Budapesti Búcsú, Lánchíd Ünnep, Duna-parti vigasságok, karácsonyi és szilveszteri

rendezvények, stb.) megvalósítására.

A kulturális turizmus területén olyan programokra koncentráltunk, amelyek nyelvi korlátok nélkül

is színvonalas szórakoztatást nyújthattak a látogatóknak. Ennek megfelelően a kiemelt, bizonyí-

tottan színvonalas, és nemzetközi érdeklődésre számot tartó rendezvények megvalósítására ír ki a

Fővárosi Önkormányzat évről évre a Fővárosi Idegenforgalmi Alap terhére pályázatokat.

A turisztikai és kulturális rendezvények marketingjére, illetve megrendezésére, valamint egyedi, a

fővárost bemutató turisztikai kiadványok megjelentetésére az elmúlt négy évben Budapest 400 mil-

lió forint támogatást biztosított.

Infrastrukturális fejlesztések és várospromóció

A környezet színvonalának javulását eredményezte az a 30,0 millió forint összegű támogatás, ame-

lyet a turisztikai célterületek kialakítására fordított a turisztikai ágazat (Budai Vár, Lőrinc pap tér,

Budafok Savoyai tér és a Bókay kert rekonstrukciója). A gyógy- és termálfürdő-turizmus területén

fürdőrekonstrukciók (Széchenyi Fürdő homlokzatának rekonstrukciója: 130,0 millió, Széchenyi

ivócsarnok teljes rekonstrukciója: 30 millió) megvalósítását támogatta Budapest.

• A főváros kedvezőbb arculatának kialakításához, az épített környezetnek a látogatók

számára vonzóbbá tétele érdekében valósult meg középületek, szobrok díszkivilágítása

(Bazilika kupola II. ütem, Szabó Ervin Könyvtár, Petőfi téri Görög-keleti templom,

Budapesti Műszaki Egyetem I-II. ütem, Rákóczi szobor, Kis Királylány szobor, József

Attila szobor, Kossuth szobor megvilágítása; összesen 150 millió forint.)

• Új köztéri szobrok: az új budai Egyetemváros campusában a Magyar Nobel-díjasok

szoborcsoport megvalósítása, a Városligeti tavon megrendezett szoborkiállítás egyes da-

rabjainak megvétele és fővárosi közterületeken történő felállítása (64,0 millió forint).

• A főváros kulturális intézményeinek portál- és homlokzat-rekonstrukciója (Tivoli

Színház, Vidám Színpad, Mai Manó Ház; 35,0 millió forint).

• Zenepavilon a XIX. Kerületben, amelynek megvalósulása az amúgy is aktív kerületi

művészeti életet és a városrész turisztikai arculatát még vonzóbbá teszi (3,0 millió fo-

rint).

9e) Budapest városmarketingre fordított kiadásai

A város által városmarketingre (kiadványok, hirdetések, turisztikai vásárokon történt megjelenések,

prezentációk, sajtófogadások stb.) fordított összeg az elmúlt négy évben a lakosságszámra vetítve:

857 Ft.


114

9e/1. táblázat: Turisztikai marketing (kiadványok, hirdetések, turisztikai vásári megjelenések, prezen-

tációk, sajtófogadások, stb.) költségei

Év Marketing költség (ezer forint)

2000 217 461

2001 307 366

2002 357 765

2003 579 509

Összesen: 1 462 101

9f) Turisztikai jelentôségû vállalkozói fejlesztések alakulása 2002. óta

A turisztikai vállalkozói fejlesztésekről nincsenek statisztikai adatok, így csak megközelítő számí-

tások és becslések alapján tudunk tájékoztató jellegű információt adni. A szállodák, kereskedelmi

szálláshelyek, valamint a vendéglátó-üzletek számának növekedése megfelelő támpontot adhat a

vállalkozói fejlesztések alakulásának bemutatására. Eszerint 2002-2003-ban hat új szállodát adtak

át, a kereskedelmi szálláshelyek száma 2.899 férőhellyel gyarapodott. Ebben az időszakban 318 új

vendéglátó-egység kezdte meg működését. Az új szállodák többsége 4-5 csillagos, ezek beruházási

értéke szakmai becslés alapján 50 milliárd forintra tehető; a vendéglátó-üzletek fejlesztési értéke

megközelíti az ötmilliárd forintot.

Nehezen számszerűsíthető, de igen jelentős vállalkozói fejlesztések történtek elsősorban a bevásárló-,

a gyógy- és a wellness-turizmus terén, Budapesten és vonzáskörzetében egyaránt. Ezek közül a legje-

lentősebbek a Cora, az Auchan, a Metro, a Bricostore és a Baumag üzletláncok folyamatos bővülése,

valamint a fővárosi fürdők rekonstrukciós programjai, vagyis a meglévő szolgáltatások kiszélesítése

gyógy- és wellness-szolgáltatásokká. Új, jelentős létesítmény Visegrád-Lepencén a gyógyfürdő és a

Thermal szálloda, Mogyoródon az Aquapark. Új, eddig nem feldolgozott témával bővíti a kínálatot

a fővárosban a Magyar Vasúttörténeti Park.

115

10.

Budapest közoktatási rendszere – a magyarság szellemi kimûvelésének fô bázisa

10a) Budapest a magyarországi felsôoktatás központja

Budapest a magyarországi felsőoktatás legnagyobb központja. A nagy állami egyetemek mellett

Budapest több nemzetközi felsőfokú oktatási és kutatási intézménynek is otthont ad, illetve az

utóbbi években a külföldi felsőoktatási egyetemek is megjelentek itt.

Budapesten összpontosul az ország felsőoktatási férőhelyeinek 40 százaléka (134.673 férőhely),

a nappali tagozatos férőhelyek 42 százaléka. A fiatalok igen magas aránya magyarázza Budapest

kiemelkedő kortárs, illetve alternatív kulturális életét.

A fővárosban a 2002/2003. tanévben 46 felsőoktatási intézmény működött, ebből 14 más megye-

székhelyen működő intézmények kihelyezett tagozataként.

A tudományos kutatásban és fejlesztésben is meghatározó a főváros szerepe: az itt működő több

mint ezer kutatóhely az országban lévő összesnek 43 százalékát teszi ki, ugyanakkor a budapesti

tudományos kutatói, fejlesztői létszám az országos összesnek az 55 százaléka. A kutatásra, fejlesztésre

fordított összegekből Budapesten költik el az országban felhasznált források 65 százalékát, ami a

szakmai kapacitások koncentrálódásán kívül a kutatási eredményeket felhasználó gazdasági szerve-

zetek térbeli megoszlásával, a fővárosban működő számos, fejlett technológiát alkalmazó társasággal

is magyarázható.


116

A főváros kimagasló kulturális szerepét hangsúlyozza, hogy a regionális egyetemi központok megerő-

södése ellenére továbbra is Budapesten összpontosulnak az ország művészeti felsősokú oktatási intéz-

ményei, a Képző- és Iparművészeti Egyetem, a Zeneakadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem.

Budapest pozícióját erősítik a felsőoktatásban a főváros régiójában található, igen nagy presztízs-

zsel rendelkező egyetemek és főiskolák is. Ezek közül kiemelendő a gödöllői Szent István Egyetem

valamint az 1992-ben alapított, nyolcezer hallgatót oktató pilisvörösvári Pázmány Péter Katolikus

Egyetem.

Nemzetközi jelenlét a budapesti felsôoktatásban

Budapest nemzetközi kulturális és művészeti vonzerejében fontos szerepet játszik, hogy itt találha-

tók azok a szolgáltatások és intézmények, amelyek egy nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező

felsőoktatás létrejöttének feltételeit adják.

Az elmúlt másfél évtizedben a nagyszámú tanulmányi és kutatási ösztöndíj, illetve csereprogram ré-

vén sok ezer egyetemi hallgató, doktorandusz, kutató és szakember fordult meg Európa országaiban,

személyes kontaktust teremtve az ottani és a budapesti intézmények között. A csereprogramokban

résztvevő partnerintézmények ugyancsak jelentős számú hallgatót küldtek Budapestre. Ugyanakkor

rendszeressé és szervezetté vált az idegen nyelven, mindenekelőtt angolul folyó oktatás olyan intéz-

ményekben, mint a Budapesti Műszaki és Közgazdasági Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi

Egyetem, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyes intézetei.

A magyar diákok külföldi tanulása mellett a külföldiek magyarországi tanulását könnyítik az idegen

nyelvű kurzusok, amelyekben Budapest egyetemei élen járnak.

10.a/1. táblázat: Idegen nyelvű kurzusok a magyarországi egyetemeken

Intézmény neve, székhelye Idegen nyelvû programok száma Nyelv

Fôiskola Egyetemi diploma PhD

Állatorvosi Egyetem 0 1 0 angol, német

Bánky Donát Főiskola 1 0 0 angol

Közgazdasági Egyetem 2 6 1 angol, francia, német

BME 6 7 1 angol, francia, német

ELTE 2 5 0 angol

Haynal Imre Orvostudományi Egyetem 0 0 1 angol

Kertészeti Egyetem 0 3 1 angol, német

Külkereskedelmi Főiskola 1 0 0 angol, francia

Kandó Kálmán Főiskola 1 0 0 angol

Vendéglátóipari Főiskola 1 0 0 angol, német

Pethő András Intézet 1 0 0 angol

Ecole des Arts de Dance 1 0 0 angol

International Business School 1 0 0 angol

Semmelweis Orvostudományi Egyetem 0 3 0 angol, német

Testnevelési Egyetem 0 2 1 angol

Forrás: KSH 1999


117

A főváros kiemelkedő kulturális és tudományos szerepéhez és kapcsolatrendszeréhez az is hozzájá-

rul, hogy itt található néhány, a kelet-közép-európai térségben egyedülálló nemzetközi felsőoktatási

intézmény.

Ilyen a Soros Alapítvány által létrehozott Közép-Európai Egyetem (CEU). Jelenlegi központjának ki-

alakítása 1995-ben fejeződött be, az egykori Festetics-épület felújításával. A CEU elsősorban kelet-

európai országokból érkező fiatalok számára nyújt – angol nyelven – poszt-graduális és PhD képzést.

Különleges pozíciót lát el a Várban található Collegium Budapest, amely nemzetközi kutatóközpont-

ként funkcionál, de tudományos konferenciák, kisebb kulturális programok szervezése révén a város

kulturális életében is részt vesz.

Budapesten új jelenség az idegen nyelvű egyetemek megjelenése, mint amilyen az Andrássy Gyula

német nyelvű egyetem, illetve az egyelőre még csak tervezés alatt álló Francia nyelvű egyetem.

Felsőoktatás és városfejlesztés

Budapest felsősoktatásban betöltött központi szerepköre a város fejlődését is nagymértékben meg-

határozza. Kelet-Közép-Európában egyedülálló fejlesztésnek számít a XI. kerületi Lágymányosi

Egyetemi és Technológiai Fejlesztés, az INFOPARK, a kelet-európai térség első Technológiai Parkja,

amely az ELTE és a BME épületein túl ma már több nemzetközi cég irodaépületének is otthont ad.

10b) Az önkormányzatok feladatai alá tartozó közoktatás Budapesten

Magyarország 10.603 közoktatási intézményből 1.435 Budapesten működik. A budapesti közok-

tatás működtetése a fővárosi és a kerületi önkormányzatok – megosztott – feladata, de mellettük az

egyházak és más szervezetek is jelentős részt vállalnak belőle. Budapest közoktatásában a Fővárosi

Önkormányzat kettős feladatot lát el: fontos szerepe van a fővárosi szintű feladatok koordinálásá-

ban, a kerületekkel való együttműködésben, intézményfenntartóként pedig 152 közoktatási intéz-

ményt működtet.

A Fővárosi Önkormányzat az ezredfordulón a módosított oktatási törvény szellemében megfogal-

mazta az oktatás alapvető fejlesztési irányait. A Fővárosi Fejlesztési és Intézkedési Terv felülvizsgálata

a közoktatási törvény értelmében kétévente kötelező feladata a fenntartónak. Az Intézkedési Terv

vizsgálata során át kellett tekinteni az intézményhálózat helyzetét, az elmúlt négy év alatt bekövet-

kezett változásokat, és az elemzés alapján meg kellett határozni a fejlesztés (racionalizálás) további

irányait. A felülvizsgálattal egy időben el kellett készíteni a fenntartói Minőségirányítási Programot,

az úgynevezett Önkormányzati Minőségirányítási Programot (ÖMIP). Ez a dokumentum megha-

tározza a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait, valamint intézménytí-

pusonként az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat. Ennek megfelelve az intézmények is elkészítették

saját Intézményi Minőségirányítási Programjukat (IMIP).

A nevelési-oktatási intézmények 1998. szeptember 1. óta a nevelőtestületek által kidolgozott, és

időről-időre felülvizsgált, a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programok szerint végzik nevelő-

oktató munkájukat. A pedagógiai program lehetőséget biztosít az intézményeknek az önálló arculat


118

kialakítására: kiemelhetik azokat az értékeket, amelyek az iskolák tanulómegtartó szerepét hivatot-

tak erősíteni.

Az elmúlt négy esztendőben a főváros közoktatási intézményeinek szerkezetében, működésében

jelentős változások mentek végbe.

Az utóbbi években lezajlott tanulói létszámcsökkenés jelentősen átalakította a fővárosi intézmény-

hálózatot. A fővárosi kerületek többségében intézmény-összevonásokra, kisebb részben intézmény-

megszüntetésekre került sor. A tanulólétszám csökkenése következtében Budapesten az általános is-

kolai pedagógusok száma 2,6 százalékkal, a tantermek száma 0,8 százalékkal csökkent. Valamennyi

kerületben egyre erősebb társadalmi igényként jelentkezik a különleges gondozást, speciális ellátást

igénylő gyerekek oktatása.

Az 1998/1999. tanévtől országos szinten folyamatosan csökken az általános iskolák tanulólétszáma,

amely a tanévi bontások adataiból is látható. A 2001/2002. tanévi 944.244 főről a 2002/2003. tan-

évre 933.171 főre, 11.073 fővel csökkent az általános iskolák tanulóinak létszáma. Az 1998/1999.

tanévtől (a létszám 143.541 volt) a fővárosban is folyamatosan csökken a tanulólétszám. A 2001/

2002. tanévben 128.950 fő volt az általános iskolákban tanulók összes létszáma, ami a 2002/2003.

tanévre 2,3 százalékkal 126.055 főre csökkent, a 2003/2004. tanévben pedig 122.572 fő. Átlagosan

tanévenként a budapesti általános iskolák első osztályainak tanulólétszáma 4-500 fővel, a 8. osztá-

lyosok létszáma pedig 5-800 fővel csökken.

Az alapfokú művészetoktatás jelenlétét a kerületek túlnyomó többségében a zeneiskolák jelentik.

Más művészeti ágak oktatása többnyire az általános iskolák speciális programkínálatában jelenik meg, il-

letve a kerületek kisebb hányadára jellemző, hogy az alapfokú művészetoktatás keretében, intézmé-

nyi szinten jelen van a képzőművészet, a mozgás- és táncművészet, a báb- és színművészet oktatása

is. Ez az intézménycsoport jelentős tartalmi és szerkezeti változáson ment keresztül. Az új tantervi

programokban és a minimális követelményekben olyan tantárgyak jelennek meg – népi hangszerek,

jazz, szintetizátor stb. –, amelyek jelzik az intézmények, a pedagógusok figyelmét a folyamatosan

változó társadalmi igényekre.

Budapesten 178 intézményben folyik gimnáziumi oktatás, s ezek 59 százaléka (105) az önkormány-

zatok fenntartásában van. A központi költségvetési szervek (például a minisztériumok) által működ-

tetett gimnáziumok aránya 4,1 százalék. Jelentős az egyházak, az alapítványok és egyéb magáncégek

gimnáziumi iskolafenntartó szerepe: 2001-ben 59 ilyen intézmény működött, 2003-ban már 66.

Arányában ez az intézményfenntartói kör 2003-ban 37,0 százalékot képviselt. A fővárosban a gim-

náziumi tanulólétszám folyamatosan – ha kismértékben is, de –emelkedik. A 2001/2002. tanévben

48.548 fő volt az iskolákban tanulók száma, ami a 2002/2003. tanévre 0,5 százalékkal, 48.777

főre növekedett. Jelenleg az önkormányzatok által fenntartott gimnáziumokban tanul a gyerekek

71,3 százaléka, 34.789 fő. A központi költségvetési szervek által üzemeltetett gimnáziumokban

tanulók aránya 7,0 százalékról 6,1 százalékra változott. Kismértékben növekedett az egyházak, az

alapítványok és egyéb magáncégek által működtetett gimnáziumokban tanulók létszáma: 2002-ben

22,2 százalékot, 2003-ban 22,6 százalékot tett ki az idejáró diákok aránya. A 2003/2004. tanévben

50.010 fő tanul ilyen iskolákban. A 2004/2005-ös tanévben a Fővárosi Önkormányzat fenntartásá-

ban működő gimnáziumokban 7.616 fő tanul.


119

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat feladata a szakközépiskolai és szakiskolai ellátás biztosítása.

Az elmúlt évtizedekben a magyar középfokú oktatás belső szerkezete több ponton megváltozott,

különösen a fővárosi intézményhálózatban történtek lényeges változások. Megszűnt a hagyományos

szakmunkásképzés. A 90-es évek végén a szakiskolákban tanulók száma folyamatos csökkent, majd

az utóbbi években az arány stagnáló, sőt újabban kismértékű növekedést mutat.

Szakiskolai létszámok: 2001/2002: 16.713 fő, 2002/2003: 16.429 fő, 2003/2004: 16.652 fő. A

jelenlegi tanévben 8.899 diák tanul a Fővárosi Önkormányzat szakiskoláiban.

A szakközépiskolai oktatásban résztvevők száma az elmúlt négy évben: 2001/2002: 55.100 fő,

2002/2003: 56.154 fő, 2003/2004: 57.755 fő. Ebben a tanévben a Fővárosi Önkormányzat szak-

középiskoláinak 27.054 tanulója van.

Az elmúlt évtized iskolarendszerű szakképzésének fejlesztése fókuszában a szakközépiskola állt. A

képzéshez szükséges anyagi és tárgyi eszközök korszerűsítésében, bővítésében megvalósuló fejlesztés

eredményeképpen a szakközépiskolák vonzereje jelentősen megnőtt, a tanulók létszámaránya emel-

kedett.

Az 1998. szeptemberétől beindult akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzés – ma felső-

fokú szakképzés – új lehetőségeket nyújtott a szakképzésben és a felsőoktatásban. Ennek célja a

munkaerő-piaci esélyek növelése mellett a szakirányú felsőfokú tanulásnál is elismerhető kreditek

megszerzésének biztosítása a továbbtanulni készülő fiatalok számára. Felsőfokú szakképzést az okta-

tási rendszer két intézménytípusában lehet szerezni: a felsőoktatási intézményekben és a szakközép-

iskolákban. A szakképzésben résztvevők OKJ képesítést kapnak. A 2004/2005. tanévre a Fővárosi

Önkormányzat által fenntartott 88 szakközépiskola 41 százaléka rendelkezik engedéllyel ennek a

képzési formának a beindításához.

A Budapesten működő nem önkormányzati fenntartású középiskolák közül is egyre többen kapcso-

lódnak be ebbe a képzési formába: 2003-ban már 20 nem önkormányzati fenntartású intézmény

rendelkezett indítási engedéllyel a fővárosban.

Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló fiatalok arányának növekedése következtében a

szakiskolai képzésben résztvevők száma csökken, így a szakközépiskolákba nagyobb arányban kerül-

nek be gyenge képességű, nehezen nevelhető tanulók.

A kétéves időtartamra meghosszabbított közismereti képzés követelményeit a szakiskolai tanulók

meghatározó hányada jelenleg nem tudja teljesíteni, s ez nagyarányú bukást és lemorzsolódást, de

mindenképpen alacsony szintű elméleti tudást eredményez a 9. és 10. évfolyamon.

A szakiskolai tanulók számának csökkenése, illetve ezzel összefüggésben a végzett szakmunkások

számának csökkenése a gazdaság minden érintett szakterületén érezteti a hatását. Az ennek követ-

keztében kialakult kereslet jelzi, hogy a gazdaság szereplői egyre inkább kezdik újra megbecsülni

a szakmájukat magas szinten művelő, önállóan dolgozni képes szakmunkásokat. A megváltozott,

új igények által teremtett kihívás miatt szükségessé vált a szakiskolákban folyó képzés fejlesztése.

A 2003–2006 közötti időszakban megvalósítandó fejlesztési programban résztvevő intézmények

kiválasztása pályázati úton történt. Erre a programra 14 fővárosi fenntartású szakiskola nyújtotta

be pályázatát, amelyekhez a fenntartó támogató nyilatkozatot adott. A közép-magyarországi régió

23 nyertes pályázója közül 11 fővárosi fenntartású szakiskola.


120

A szakiskolai fejlesztési program célkitűzései összhangban vannak Budapest Főváros Közoktatás-fej-

lesztési Tervében megfogalmazott fejlesztési irányelvekkel, feladatokkal. A program célkitűzéseinek

megvalósításával várhatóan jelentősen javul annak az esélye, hogy a tanulók elsajátítsák azokat a

szakmai ismereteket és képességeket, amelyek segítségével életpályájuk sikeres lehet. A gazdaság mű-

ködőképessége szempontjából sem mellékes, hogy megfelelő létszámú és jól képzett szakmunkások

kerüljenek a munkaerőpiacra.

A gazdasági átalakulás, a munkaerőpiac igénye kényszerítette ki a szakképzés gyökeres átalakulását

is. Új képzési formák jelentek meg, amelyek indokolttá tették az Országos Képzési Jegyzék felül-

vizsgálatát.

A szakközépiskola általános és szakképző évfolyamainak elvégzése után egyre többen tanulnak to-

vább, a munkába állók száma csökken. A fiatalok így a későbbiekben felkészültebben vállalhatnak

munkát, vagy nagyobb lehetőségük nyílik a szakmaválasztásra, szakmaváltásra.

Budapest több évtizedes gyakorlóiskolai hálózattal rendelkezik. Az elmúlt időszakban ezeknek az is-

koláknak a fő feladata a felsőoktatási intézményeknek nyújtott szakmai háttér biztosítása és a végzős

tanárjelöltek szakmai, pedagógiai segítése volt. Napjainkban fő prioritásuk a főváros szakmai szol-

gáltató-bázisának megteremtése, együttműködve a Fővárosi Pedagógiai Intézettel. Budapest gyakor-

lóiskolai hálózata 1998-tól új intézményekkel gazdagodott. Az ELTE gyakorlói iskolái (az Apáczai,

a Radnóti és a Trefort), valamint a fővárosi fenntartású Fazekas mellett tizenhárom szakközépiskola

nyerte el a gyakorlóiskolai státuszt, vagy kapott ilyen iskolákra jellemző feladatokat. A már meglévő

gyakorló intézményekkel együtt így egy olyan intézményhálózat kialakítása valósult meg, amelyben

szinte minden intézménytípus képviselteti magát.

A fogyatékosság szinte minden típusára működtet a Fővárosi Önkormányzat megfelelő intézményt,

kivéve a súlyos tanulási és magatartási problémával küzdő és a mozgássérült óvodás és középiskolás

gyermekek ellátását biztosító önkormányzati intézményt.

Ezt a feladatát a Fővárosi Önkormányzat nem-önkormányzati iskolákkal kötött közszolgáltatási

szerződéssel biztosítja az integráltan nem oktatható, nevelhető gyermekek, tanulók számára. (2004-

ben a Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat a költségvetésben a feladat ellátására 40 millió

forintot hagyott jóvá, ami 1.096 gyermek oktatásához, neveléséhez nyújt fedezetet a nem-önkor-

mányzati fenntartású intézményekben.)

A testi-érzékszervi fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését-oktatását biztosító intézmények orszá-

gos beiskolázási körzettel működnek. Mindegyik mellett létesült egy módszertani központ az integ-

rált oktatás segítése céljából.

A fővárosban tizennyolc kerületi önkormányzati, egy központi költségvetési szerv által fenntartott,

egy a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő bejáró, és öt diákotthonnal egybeszervezett

fővárosi fenntartású általános iskola biztosítja az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek oktatását,

nevelését.

A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek, tanulók fejlesztését egy bejáró és két diákotthonnal

egybeszervezett intézmény látja el.


121

Több kerület – kötelező feladatának ellátása mellett – csoportokat szervez középsúlyos értelmi fo-

gyatékos és autista gyermekek számára. Két kerületben speciális szakiskola is működik (XI., XV.).

Minden kerületben kiépült a logopédiai hálózat. A súlyos beszédfogyatékos gyermekek ellátását a

Fővárosi Beszédjavító Intézet biztosítja. Több helyen iskolai pszichológusok segítik a pedagógiai

munkát.

A főváros gondot fordít arra, hogy modernizálja iskolarendszerét: iskolákat vont össze, korszerű esz-

közökkel, számítógépekkel látta el az intézményeket. Jelentősen javította a nyelvoktatás feltételeit.

Olyan programcsomag készült az iskolák számára, amely egyrészt elősegíti, hogy stabilizálódjon és

minőségében javuljon a nyelvtanár-ellátottság, másrészt a nyelvoktatás időkereteinek növelésével

lehetőség nyílik arra, hogy a 2005-től bevezetendő kétszintű érettségin alapszinten minden tanuló

megfeleljen, a tehetségesebbek pedig teljesíthessék az emeltszintű követelményeket is.

A programot a 2002/2003-as tanévben vezették be a 9. és a 10. évfolyamon, angol és német nyelv-

ből, 910 csoportban. A program felmenő rendszerben folytatódott tovább a 2003/2004-es tanév-

ben, sőt kibővült a francia nyelv bevezetésével a 9. évfolyamon, ennek köszönhetően 1.368-ra nőtt

a csoportok száma.

A 2004/2005. tanévben 95 intézmény vesz részt a programban. Az idei tanévtől angol és német

nyelvből a 9., 10., 11. és 12. évfolyamokon, francia nyelvből pedig a 9. és 10. évfolyamon folyik a

heti két óra tanórán kívüli nyelvoktatás, összesen 1.588 csoportban.

Budapest 37 iskolájában folyik nemzetiségi nyelv és két tanítási nyelvű oktatás. A főváros közokta-

tás-fejlesztési tervében kiemelt célként szerepel továbbra is a nemzetiségi pedagógusképzés tovább-

fejlesztése, a nemzetiségi oktatás tankönyvellátásának megoldása. Távlati célkitűzés, hogy a fővárosi

nemzetiségi intézmények az adott nemzetiség országos, illetve regionális központjaivá váljanak.

A 90-es évek második felétől a felsőoktatásban a középiskolai expanziónál lényegesen nagyobb ex-

panziónak lehetünk tanúi: 2002-re 1999-hez képest megháromszorozódott a felsőoktatásba felvet-

tek, illetve az ott tanulók létszáma.

A szakképzés egyre inkább elveszíti bázisát, s ez – párosulva a demográfiai mutatókkal – kedvezőtlen

munkaerő-piaci viszonyokat teremt. Mára egyértelművé vált a szakmunkáshiány, továbbá megjelent

a pályakezdők körében a diplomás munkanélküliség. A szakiskolai tanulók, a végzett szakmunkások

számának csökkenése a gazdaság minden területén érezteti a hatását. A szakiskolai képzésre megnőtt

az igény, ami elsősorban a képzett, gyakorlatorientált szakmák iránt a legerőteljesebb. A Térségi

Integrált Szakképző Központok Budapesten történő kialakításával nagyon fontos oktatásszervezési

elvek valósulnak meg: az érintett iskolák képzési profiljának tisztítása, egyúttal profilkoncentrációja,

a kihasználatlan képzési kapacitások megszüntetése, földrajzi integráció megteremtése. Ezekben a

központokban a rokon szakmacsoportok képzése valósul meg, az eddig elaprózott, gazdaságtalan,

alacsony csoportlétszámok koncentrálhatók és így egy nagyon erős, piac- és versenyképes felnőtt-

képzési központ alakul ki. A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásának célja a szak-

képzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosításával,

valamint a csúcstechnológia összehangolt alkalmazása a szakképzésben résztvevő célcsoportok nap-

rakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére.


122

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat, mint a legnagyobb iskolafenntartó, jelentős támogatással

járult hozzá a közoktatási intézmények személyi és tárgyi feltételrendszerének biztosításához. Célja,

hogy az elmúlt négyéves ciklus alatt elért színvonalat megtartsa, a nevelés-oktatáshoz szükséges

pénzügyi feltételeket, támogatásokat biztosítsa. A konszenzuson alapuló fővárosi oktatáspolitika, az

összehangolt tervezés és feladatellátás nagy belső tartalékokat jelenthet a meglévő feltételekkel való

optimálisabb gazdálkodásban, valamint az intézmények szakszerűbb és ésszerűbb, gazdaságosabb

működtetésében.

123

Függelék

Három táblázat az 5c) Budapest kulturális intézményeinek bevétele c. fejezethez

A város által fenntartott kulturális intézmények bevétele 2002. és 2003. során, valamint 2004. első

félévében

Kulturális intézmények 2002. évi bevétele

Intézmény megnevezése Felügyeleti támogatás Saját bevétel Pénz- maradvány Összes bevétel eFt

Budapesti Bábszínház 433 969 121 742 1 936 557 647

Kolibri Színház 206 562 57 200 10 564 274 326

Új Színház 357 220 154 284 44 580 556 084

Madách Színház 548 944 678 977 41 483 1 269 404

Radnóti Miklós Színház 250 256 119 978 6 406 376 640

Vígszínház 602 868 491 161 8 275 1 102 304

Katona József Színház 379 703 258 002 1 429 639 134

Budapesti Operettszínház 793 881 744 617 82 283 1 620 781

Bartók Béla Emlékház 38 413 15 102 5 969 59 484

Bp. Művelődési Központ 113 093 91 806 20 593 225 492

Napház-Khamarro 25 265 3 144 4 499 32 908

Főv. Szabó E. Könyvtár 1 524 199 651 796 16 439 2 192 434

Bp. Történeti Múzeum 598 339 520 511 152 626 1 271 476

Bp. Galéria 147 633 10 823 23 067 181 523

Bp. Főváros Levéltára 408 114 56 455 14 136 478 705

Főv. Állat és Növénykert 575 113 1 074 328 124 970 1 774 411

Összesen: 6 595 458 5 458 040 559 255 12 612 753


124

Kulturális intézmények 2003. évi bevétele

Intézmény megnevezése Felügyeleti támogatás Saját bevétel Pénz- maradvány Összes bevétel eFt


Kolibri Színház 282 272 60 303 18 037 360 612

Madách Színház 697 191 1 191 870 70 052 1 959 113

Radnóti Miklós Színház 293 970 124 059 23 412 441 441

Vígszínház 787 564 557 864 30 126 1 375 554

Katona József Színház 477 970 255 172 2 345 735 487

Budapesti Operettszínház 1 055 112 879 715 42 658 1 977 485

Bartók Béla Emlékház 39 257 9 295 3 851 52 403


Napház-Khamarro 32 191 1 620 5 584 39 395

Főv. Szabó Ervin Könyvtár 1 896 223 689 954 117 257 2 703 434

Bp. Történeti Múzeum 755 898 1 037 317 181 934 1 975 149

Bp. Galéria 157 818 12 519 12 502 182 839


Főv. Állat és Növénykert 1 082 611 1 419 971 96 102 2 598 684

Összesen: 8 708 531 6 490 334 644 993 15 843 858

Kulturális intézmények bevétele 2004. 09. 30-ig

Intézmény megnevezése Felügyeleti támogatás Saját bevétel Pénz-maradvány Összes bevétel eFt


Kolibri Színház 208 858 42 316 12 895 264 069

Radnóti Miklós Színház 218 547 75 461 294 008

Vígszínház 596 124 381 217 13 229 990 570

Katona József Színház 373 793 165 155 538 948

Budapesti Operettszínház 827 123 720 707 104 059 1 651 889

Bartók Béla Emlékház 30 867 10 330 730 41 927


Napház-Khamarro 32 085 3 531 4 206 39 822

Főv. Szabó E. Könyvtár 1 499 625 653 529 27 749 2 180 903

Bp. Történeti Múzeum 581 660 957 378 363 592 1 902 630

Bp. Galéria 119 132 32 071 11 920 163 123


Főv. Állat és Növénykert 745 517 1 755 288 145 348 2 646 153

Összesen: 6 156 081 5 025 650 737 184 11 918 915


125

Négy intézmény adatai az 5d) A Fővárosi Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények kulturális

témájú pályázataic. fejezethez

Budapest Főváros Levéltárának pályázati tevékenysége, 2002

Pályázati téma, BFL iktatószám, azonosító szám

Témafelelôs Kért eFt

Kapott eFt

Felhasználás Határidô (befejezés)

Határidô (elszámolás)

Házmán-Varasdy család

iratvásárlás 55/02.

133591-03

NKA

Czaga V.

2000 2000 iratanyag vásárlás 2002.08.31. 2002.09.30.

Bp Árpádkori okl. anyaga

adatbázis segédlet 55/02.

133486-04

NKA

Petrik Iván

1513,2 1513,2 pályázat szerint 2003.05.01. 2003.05.31.

Bécs–Budapest

közös kiállítás

55/02. 133567-03

NKA

Sipos A.

776,1 500 fordítás, diák,

fotók, fénymásolás

készítésére

2003.03.31. 2003.04.30.

Helyi oktatáspolitika – konf.

55/02. 133601-08

NKA

Sipos A.

300 200 kéziratvásárlás 2002.11.30. 2002.12.30.

56-os forr. megtorló

jogszolgálatos iratok szg.

adatbázis készítése

55/02. 133487-06

NKA

Kenyeres I

2522 1500 adatfelvitelre és

annak ellenőrzésére

2003.01.31. 2003.03.02.

Vállalattörténeti adatbázis

készítése

55/02. 133488-05

NKA

Szegőfi A.

991,1 600 címszó adatbázis

építésére és annak

TB-je

2002.12.31 2003.01.30.

Aggházy: Budavár bevétele

II. kiadás

12/02. 133517-02

NKA

Czaga V.

1000 1000 nyomdaköltségre 2002.10.30. 2002.11.19.

Budapesti Negyed 49/02.

131445-04

NKA 6973,6 1000 nyomdaköltség 2002.12.31. 2003.01.30.

Szlovákiai városi és járási

levéltárakban őrzött fondok

és állagok magyar nyelvű

fondjegyzéke 133514-04/

2002. (97/2002)

NKA

No vák

Veronika

767 pályázat szerint 2003.02.28. 2003.03.30.

„Veszélyeztetett állapotú

iratanyag...”

Selejtezési mintajegyzék

kidolgozása

238/2001. 4.3-06-0062/

2002 (175/2002)

NKÖM

Kenyeres

3,864 3864 személyi juttatások

+ TB

2002.07.01–

2003.03.31.

2003.04.30.

“Veszélyeztetett állapotú

iratanyag...”

XX. sz. bírósági iratok

mikrofilmezése

238/2001. 4.3-06-0062/

2002

NKÖM

Kenyeres

2,963 2.963 személyi juttatások

+ TB

2002.07.01-

2003.03.31.

2003.04.30.


126

Pályázati téma, BFL iktatószám, azonosító szám


Kapott eFt



„Veszélyeztetett állapotú

iratanyag...”

Iratvédelmi műhelyeknek

nyersanyag-vásárlás

238/2001. 4.3-06-0062/

2002

NKÖM

Pesti M.

9,436 7500 dologi 2002.07.01–

2003.03.31.

2003.04.30.

Olvasás éve... Telematikai

pályázat 111/2002.

4.3-05-0115/2002

NKÖM

Breinich G.

2662,5 725 MC-CD konverter

beszerzésére

BFL honlapjának elkészítése

268/02. 2233/0333

NKA

Breinich

325 200 pályázat szerint 2003.03.31. 2003.04.30.

Budapest térképkatalógus

III-V. k.

268/02. 2231/0295

NKA

Fabó Bea

2000 1500 nyomdaköltség 2003.06.30. 2003.07.30.

BFL fond és állagjegyzékének

megjelenése

268/02. 2233/0331

NKA

Horváth A.

700 700 nyomdaköltség 2003.03.31. 2003.04.30.

Digitalizáló eszköz beszerzése

268/02. 2205/0040

NKA

Váraljai

500 500 A/3 lapszkenner

beszerzés

2003.02.15. 2003.03.17.

Kétéves forrásfeltáró munka

részarányos elvégzése

268/2002, 2231/0296

NKA

Czaga

600 300 tiszteletdíj és annak

TB járuléka

2004.09.15. 2004.10.15.

Budapest Főváros Levéltárának pályázati tevékenysége, 2003

Pályázati téma, BFL iktatósám, azonosító szám


Kapott eFt



Három kézirat elkészítése

a Rákóczi-szabadságharc

történetéről a 300 éves jub.

tiszteletére 96/2003.bfl.,

2231/0298

NKA

Csatáry Gy.

450 450 személyi kiadásra,

számla alapján

2003.12.01. 2003.12.31.

Forrásközlésre

Udvarhelyszék részvételéről

az 1948-1849-es forradalom

és szabadságharcban 96/03.

bfl., 2231/0335

NKA

Pál Antal S.

428 428 személyi és dologi

kiadásra, számla

alapján

2003.03.30. 2003.09.30.

Az ÖLT 2003.évi

közgyűlése

7/2003.ÖLT, 2213/74

NKA

Á.Varga L.

750 750 terembérlet,

szállásköltség

2003.10.06. 2003.11.05.

Budapesti N. 2003.évi

számai

2501/0207, 24/2003.bfl

NKA

Á. Varga

László

5037 1500 nyomdaköltség 2003.12.31. 2004.01.30.

Levéltári anyag

etilénoxidos…

2213/72, 97/03.bfl

NKA

Pesti Márta

1200 1200 a vizsgálat költsége 2003.12.31. 2004.01.30.


127

Pályázati téma, BFL iktatósám, azonosító szám


Kapott eFt



Elektronikus levéltári

segédlet…

2231/369, 97/03.bfl

NKA

Kenyeres I.

1488 1000 megbízási díj, TB,

adatfelvitel

2004.03.31. 2004.06.30.

A fővárosi peregrinusok

1790-1867 közötti adattára

2231/0372, 97/2003

NKA

Á.Varga L.

718,9 416.3 nyomdaköltség 2004.05.31. 2004.06.30.

Magyar levéltárosok

a XIX. és XX. sz-ban

tanulmánykötet

2231/0373, 97/2003.

NKA

Sipos

András

350 350 nyomdaköltség 2004.02.28. 2004.03.29.

Szlovák fondjegyzék

2231/0371, 97/2003.bfl

NKA

Á.Varga

1640,6 884 nyomdaköltség,

technikai szerkesztés

2003.12.31. 2004.01.30.

Szabad királyi városok a

magyar történelemben c.

konf. (BFL-nap)

121516/03, 117/03.bfl.

Kult. Biz.

Sipos

András

200 100 pályázat szerint — 2004.03.31.

Város és technika… német

nyelvű katalógus 2231/370

97/03 BFL

NKA

Sipos A.

760 760 nyomdaköltség 2003.09.30. 2003.10.30.

Szabad királyi városok

a magyar történelemben

(BFL-nap) 2213/73, 97/03.

bfl

NKA

Sipos A


Savmentes dobozok

vásárlása 4.3-06-0062/03,

45/2003.bfl.

NKÖM

Kellner J.


XX. sz.-i iratok

mikrofilmezése

4.3-06-0062/03,

45/2003.bfl.

NKÖM

Kenyeres

3095 3095 személyi + TB 2004.01.31. 2004.02.28.

Raktári takarítógép

beszerzése

4.3-06-0062/03,

45/2003.bfl.

NKÖM

Pesti M


Nyersanyagok, vegyszerek

vásárlása 4.3-06-0062/03,

45/2003.bfl.

NKÖm

Pesti M

6000 6000 dologi 2004.01.31. 2004.02.28.

Kamera, hívógép, másoló

vásárlása 4.3-06-0062/03,

45/2003.bfl.

NKÖM

Pesti M

3428 2400 mikrofilm olvasó 2004.01.31. 2004.02.28.

Buda szabad királyi város…

12-1917/03, 117/03.bf.

Kult.Biz.

Czaga V.

100 pályázat szerint — 2004.12.31.

Klösz-fotók digitalizálása

716003, 155/03,bfl

IHM

Horváth A.

8.914 8.914 pályázat szerint


128

A Budapesti Művelődési Központ 2003. évi pályázatai

A 2003-ban beadotti pályázatok közül csak az idei évben érkezett be a pénz:

• NKA-tól 2003. 01. 17-én 1.500 eFt Módszertan-Művészeti

• NKA-tól 2003. 01. 17-én 200 eFt Időskorúak

• NKA-tól 2003. 01. 17-én 600 eFt Zöld könyv

• Mobilitástól 2003. 02. 21-én 1.767 eFt Ifjúság 2000


129

2003. év

ben

bea

dot

t pá

lyáz

atok

Dátu

mTe

rüle

tPá

lyáz

at c

íme

A pá

lyáz

atot

kiír

ó sz

erv

Igén

yelt

össz

eg e

FtN

yert

össz

egeF

t

Sajá

t fo

rrás

eFt

Elut

a-sí

tva

Bank

i be

érke

zés

Pály

ázat

sze

rzôd

és s

zám

a,

meg

való

sítá

si é

s el

szám

olás

i ha

tárid

ô

01.1

0.

Mód

szer

tan

Közm

űve

lőd

ési

ház

ai 2

.

köte

t

NK

A K

özm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

741

740

415

—B

228

12.1

7.

Sze

rz.-

szám

: 2013/6

8

Meg

val.h

i: 2

003. 12.3

1.

Els

z.h

i: 2

004.0

1.3

0.

01.1

3.

Mű

vész

eti,

Info

rmác

ió

Ker

üle

ti lak

oss

ági

pro

gram

ok (

közm

űv.

meg

álla

pod

ás)

XI.

ker

. Ö

nkorm

ányz

ata

1.3

80

1.0

00

04.2

9. 500

B179 5

00

10.0

1.

Köz-

III-

12-2

48/

2003.0

4.0

9

meg

val. h

i: 2

003. 12.3

1.

elsz

.hi:

2004.0

1.1

5.

01.2

4.

Mód

szer

tan

“Zöld

kön

yv”

inte

rnet

es

mel

lékle

te

NK

A I

smer

ette

rjes

ztés

i

Kollég

ium

950

300

1.0

89

—2512/1

305

meg

val: 2

004. 03.3

1.

elsz

.hi:

2004.0

4.3

0.

02.2

3.

Igaz

gatá

sÉ

rdek

elts

égn

övel

őN

KÖ

M -

Főv

áros

3.6

00

1.1

35

1.6

85

—B

166

09.0

9.

12-3

60/2

003.

12-1

953/2

003.

02.2

4.

Mű

vész

eti-

Mód

szer

tan

Zen

eisk

olá

k a

nép

zen

e

tükré

ben

, fó

rum

ok,

villám

kon

fere

nci

ák

NK

A K

özm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

1.3

40

700

1.2

34

07.1

5. B

132

azon

osí

tó: 2007/9

93

meg

val.h

i: 2

003.X

II.2

0.

elsz

.hi:

2004. 01.1

9.

02.2

4.

Mód

szer

tan

Zöld

nap

közi

NK

A K

özm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

945

—776

elu

tasí

tva

02.2

4.

Brü

ll E

dit

Esz

közf

ejle

szté

sN

KA

Közm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

800

800

402

07.1

5. B

132

azon

osí

tó: 2005/1

978

meg

val.h

i.: 2003. 09.3

0.

elsz

.hi:

2003.X

. 30.

03.0

1.

Kép

zés

Socr

ates

Rol-

bop

6.6

32

euro

S-G

R2-1

9/2

003.

Els

z.:

pro

jekt

bef

ejez

ését

köv

ető 3

0 n

ap, le

gkés

őbb

2004. 08.3

1.

03.0

1.

Kép

zés

Socr

ates

Ku

ltu

rpro

jekt

8.1

23

euro

S-G

R2-3

/2003.

Els

z.:

pro

jekt

bef

ejez

ését

köv

ető 3

0 n

ap, le

gkés

őbb

2004. 08.3

1.

03.0

5.

Mű

vész

eti

PE

CSA

Szü

ni-

död

ö140

135

06. 135 e

Ft.

22/0

5/2

003/9

meg

val.h

i:

2003. 08.3

0. el

sz.h

i.:


130

Dátu

mTe

rüle

tPá

lyáz

at c

íme

A pá

lyáz

atot

kiír

ó sz

erv

Igén

yelt

össz

eg e

FtN

yert

össz

egeF

t

Sajá

t fo

rrás

eFt

Elut

a-sí

tva

Bank

i be

érke

zés

Pály

ázat

sze

rzôd

és s

zám

a,

meg

való

sítá

si é

s el

szám

olás

i ha

tárid

ô

03.0

6.

Főv

. É

nek

kar

NK

A Z

enei

kollég

ium

Sal

zbu

rgi

fellép

és138

1.2

95

elu

tasí

tva

04.0

2.

Kép

zés

Mag

yar

Nép

főis

k. T

árs.

Nag

y kal

and

a B

ikás

dom

bon

04.0

2.

Mód

szer

tan

Mag

yar

Nép

főis

k. T

árs.

Foly

tass

a N

agyi

!430

430

315

—E

lsz.

hi.

: 2003.X

I.30.

04.1

1.

Info

rmác

ióG

yerm

ek-,

Ifj

úsá

gi é

s

Sport

min

iszt

ériu

m

Ősz

kösz

ön

tő f

eszt

ivál

1.0

00

500

1.1

06

mód

: 900

IFJ-

ÉR

-03-A

-21

nyi

lván

tart

ási

szám

mód

osí

tás:

08.1

3.

04.1

5.

Mód

szer

tan

-

Info

rmác

ió

IHM

Info

rmác

iós

web

old

alak

fogy

aték

kal

élő

k

szám

ára

3.6

30

1.0

48

04.1

5.

Mód

szer

tan

-

Info

rmác

ió

Egé

szsé

gügy

i, S

zoci

ális

és

Csa

lád

ügy

i M

in.

Info

rmác

iós

web

old

alak

fogy

aték

kal

élő

k

szám

ára

3.6

30

1.0

48

04.1

5.

Mód

szer

tan

-

Info

rmác

iós

Egé

szsé

gügy

i, S

zoci

ális

és

Csa

lád

ügy

i M

in.

“Kat

tin

ts r

á

Nag

ymam

a!”

pro

gram

fejles

ztés

,

ors

zágo

s ta

lálk

ozó

8.4

74

04.2

2.

Mű

vész

eti

Főv

. Z

enei

Ala

pZ

enei

skolá

k a

nép

zen

e

tükré

ben

310

—345

elu

tasí

tva

04.2

2.

Ván

dor

Kóru

sF

őv. Z

enei

Ala

pC

salá

di

han

gver

sen

ylát

oga

tás

190

101

04.2

2.

Főv

árosi

Én

ekkar

Főv

. Z

enei

Ala

pE

gyh

ázze

nei

éle

t

fejles

ztés

e

400

—800

elu

tasí

tva

04.2

2.

Mű

vész

eti

Főv

. K

épző

mű

v. A

lap

VM

H681

—888

elu

tasí

tva

elu

tasí

tva

04.2

2.

Mód

szer

tan

Főv

. K

özm

űv.

Ala

pK

özm

űv.

ház

ai 2

.

Sza

km

atü

kör

4.

854

200

2.6

31

B175

09.2

3.

azon

osí

tó: 121559/2

003.

elsz

.hi:

2004.0

3.3

1.

04.2

2.

Info

rmác

ióF

őv. K

özm

űv.

Ala

pK

alei

dosz

kóp

715

—3.4

15

elu

tasí

tva

04.2

2.

Info

rmác

ióF

őv. K

özm

űv.

Ala

pK

OR

LÁ

T310

—481

elu

tasí

tva

04.2

2.

Mű

vész

eti

Főv

. K

özm

űv.

Ala

pV

árosi

smer

eti

kör

300

—487

elu

tasí

tva


131

Dátu

mTe

rüle

tPá

lyáz

at c

íme

A pá

lyáz

atot

kiír

ó sz

erv

Igén

yelt

össz

eg e

FtN

yert

össz

egeF

t

Sajá

t fo

rrás

eFt

Elut

a-sí

tva

Bank

i be

érke

zés

Pály

ázat

sze

rzôd

és s

zám

a,

meg

való

sítá

si é

s el

szám

olás

i ha

tárid

ô

04.2

2.

Info

rmác

ióF

őv. K

özm

űv.

Ala

pM

ini T

ipp

2004

500

200

3.0

71

B175

09.2

3.

azon

osí

tó: 121553/2

003.

elsz

.hi:

2004.0

3.3

1.

04.2

2.

Info

rmác

ióF

őv. K

özm

űv.

Ala

pŐ

szkösz

ön

tő400

—906

elu

tasí

tva

04.2

2.

Mód

szer

tan

Főv

. K

özm

űv.

Ala

p„F

oly

tass

a N

agyi

!”

ors

zágo

s ta

lálk

ozó

515

—315

elu

tasí

tva

04.2

2.

Mű

vész

eti

Főv

. K

özm

űv.

Ala

pC

salá

di

hét

végé

k750

—2.4

06

elu

tasí

tva

04.2

6.

Mód

szer

tan

-

Info

rmác

ió

MH

Szé

chén

yi

Tu

rizm

usf

ejle

szté

si

pro

gram

KO

RL

ÁT

– H

ogy

an

juth

atu

nk z

öld

köze

lbe?

1.9

00

1.9

00

97

3—

SZ

TP

-2003-B

PK

-3-0

4-

004 s

zerz

őd

és s

zám

a:

meg

val.h

i.: 2004.0

5.3

0.

elsz

.hi:

bef

ejez

éstő

l

szám

ított

60 n

ap

05.1

2.

Mód

szer

tan

-

Info

rmác

ió

Egé

szsé

gügy

i, S

zoci

ális

és

Csa

lád

ügy

i M

inis

ztér

ium

Fogy

aték

kal

élő

szem

élye

k E

uró

pai

éve

2.5

00

1.5

00

608

B199

2003.1

1.0

7.

42569-1

/2003-0

021F

OF

elsz

.: 2

004. 01.3

1.

08.0

7.

Mód

szer

tan

-

Info

rmác

ió

Ford

Moto

r C

op

any

Ter

més

zeti

és

Ku

ltu

ráli

s

Örö

ksé

g d

íj

KO

RL

ÁT

08.0

7.

Mód

szer

tan

-

Info

rmác

ió

Körn

yeze

t és

Víz

ügy

i

Min

iszt

ériu

m

Zöld

forr

ás K

örn

yeze

t

és t

erm

észe

tvéd

elm

i

kom

mu

nik

áció

KO

RL

ÁT

2.0

00

778

elu

tasí

tva

Nyi

lván

tart

ási

szám

:

K-3

6-0

3-0

1905T

09.1

2.

Info

rmác

ióN

KA

Szé

pir

od

alm

i

Kollég

ium

Irod

alm

i F

emm

e-Fat

ale

fesz

tivá

l

505

767

elu

tasí

tva

09.1

7.

Info

rmác

ióM

agya

r N

épfő

iskola

i

Tár

sasá

g

Foly

tass

a N

agyi

!370

245

09.2

5M

űvé

szet

iN

KA

Közm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

Mű

vész

eti

ren

dez

vén

yek

1.8

60

1.5

00

91

5B

40

2004.0

2.2

6.

Sze

rződ

és s

z: 2

007/1

309

Meg

val.h

i: 2

004.0

4.3

0.

Els

z.h

i: 2

004. 05.3

0.

09.2

7.

Kép

zés

NK

A K

özm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

Pál

yáza

tírá

s tr

énin

g800

800

700

B 4

0

2004.0

2.2

6.

Sze

rződ

és s

z.: 2004/6

46

Meg

val.h

i: 2

004. 12.3

1.

Els

z.h

i.: 2005.0

1.3

0.


132

Dátu

mTe

rüle

tPá

lyáz

at c

íme

A pá

lyáz

atot

kiír

ó sz

erv

Igén

yelt

össz

eg e

FtN

yert

össz

egeF

t

Sajá

t fo

rrás

eFt

Elut

a-sí

tva

Bank

i be

érke

zés

Pály

ázat

sze

rzôd

és s

zám

a,

meg

való

sítá

si é

s el

szám

olás

i ha

tárid

ô

09.3

0.

Info

rmác

ióN

KÖ

ME

RIK

A I

nfo

rmat

ikai

ren

dsz

erek

fej

lesz

tése

6.3

51

1.0

00

1.5

00

4.4

-08-0

004/2

003.

10.0

3.

Mű

vész

eti

IHM

-NK

AA

BM

K k

épző

-, i

par

és

fotó

mű

vész

eti

kiá

llít

ási

anya

gán

ak d

igit

aliz

álás

a

1.4

92

1.4

92

elu

tasí

tva

10.0

6.

Mű

vész

eti

NK

A N

épm

űvé

szet

i

Sza

km

ai K

ollég

ium

XIV

. O

rszá

gos

Nép

mű

vész

eti

kiá

llít

ás

bu

dap

esti

kiá

llít

ásán

ak

előkés

zíté

se

626

400

63

3B

35

2004.0

2.1

9.

Sze

rződ

és s

z.: 1907/4

73

Meg

val.h

i: 2

004.0

5.2

7.

Els

z.h

i.: 2004. 06.2

6.

10

.17

.In

form

áció

ESZ

CSM

ww

.ezu

stkor.

hu

idősü

gyi

port

ál t

arta

lmi

fejles

ztés

e

11.2

7.

Info

rmác

ióIH

MIH

M-I

TP

-15

eMag

yaro

rszá

g Pon

tok

1.

700

700

Reg

.szá

m: IT

P-1

5/0

00983

Els

z.: 2006.1

2.3

1. n

apjá

t

köv

ető 3

0 n

apon

bel

ül

12.1

7.

Mű

vész

eti

GY

ISM

Gye

rmek

nép

tán

ccso

port

ok

talá

lkozó

ja

300

420


133

A B

udap

esti

Műve

lődás

i K

özpo

nt

2004. év

ben

bea

dot

t pá

lyáz

atai

Dátu

mTe

rüle

tPá

lyáz

at c

íme

A pá

lyáz

atot

kiír

ó sz

erv

Igén

yelt

össz

eg

eFt

Nye

rtös

szeg

eFt

Sajá

t fo

rrás

eFt

Elut

asítv

aPá

lyáz

at s

zerz

ôdés

szá

ma,

m

egva

lósí

tási

és

elsz

ámol

ási

hatá

ridô

01.1

5.

Mű

vész

eti-

Info

XI.

ker

. K

özm

űve

lőd

ési

meg

álla

pod

ás

XI.

ker

. Ö

nkorm

ányz

at1.8

50

1.5

00

4.2

23

—

01.2

7.

Mű

vész

et-

Mód

szer

tan

Mű

vész

eti

ren

dez

vén

yek,

fóru

mok

NK

A K

özm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

5.0

09

3.0

00

3.4

45.5

szer

z.sz

áma:

2007/1

426

meg

val.h

i: 2

005.0

3.3

1.

elsz

.hi.

: 2005. 04.3

0.

01

.27

Info

rmác

ióR

end

ezvé

nyn

aptá

rN

KA

Közm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

14.0

13

2.8

87

elu

tasí

tva

2012/6

5

01.2

7.

Info

rmác

ióŐ

szkösz

ön

tőN

KA

Közm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

1.6

05

1.0

00

1.3

55

szer

z.sz

áma:

2008/2

430

meg

val.h

i:2004. 09. 19.

elsz

.hi.

:2004.1

0.1

9.

01.2

7.

Mű

vész

eti

Kis

csop

ort

ok

NK

A K

özm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

978

800

2.0

81

szer

z.sz

áma:

2032/2

548

meg

val.h

i: 2

005.0

4.3

0.

elsz

.hi.

: 2005. 05.3

0.

01.2

7.

Mű

vész

eti

Hag

yom

ányi

smer

etN

KA

Nép

mű

vész

eti

Kollég

ium

310

100

300

Sze

rz.s

z.:1

904/0

583

meg

val.h

i.: 2004. 12.3

1.

elsz

.hi.

: 2005. 03.0

1.

01.2

7.

Mű

vész

eti

Zen

eisk

olá

k a

nép

zen

eN

KA

Nép

mű

vész

eti

Kollég

ium

600

300

600

Sze

rz.s

z.:1

907/0

635

Meg

val.h

i:: 2004.1

1.2

8.

El.sz

.hi.

: 2005.0

1.2

7.

01.2

7.

Mű

vész

eti

Moln

ár t

ech

nik

aN

KA

Nép

mű

vész

eti

Kollég

ium

400

200

388

Sze

rz.s

z.:1

904/0

587

Meg

val.h

i: 2

004. 12.3

1.

El.sz

.hi:

2005. 03.0

1.

02.1

2.

Info

rmác

ióK

orl

átN

KA

Ism

eret

terj

eszt

ő

Kollég

ium

360

360

209

Sze

rz.s

zám

a: 2

513/0

048

Meg

val.h

i: 2

005.0

3.0

1.

Els

z.h

i: 2

005. 05.0

1.

02.1

2.

Mód

szer

tan

Inn

ovác

iók

NK

A I

smer

ette

rjes

ztő

Kollég

ium

1.1

87

400

1.2

28

Sze

rz.s

z.: 2512/0

823

Meg

val.h

i.: 2005. 03.3

1.

Els

z.h

i: 2

005. 05.3

0.


134

Dátu

mTe

rüle

tPá

lyáz

at c

íme

A pá

lyáz

atot

kiír

ó sz

erv

Igén

yelt

össz

eg

eFt

Nye

rtös

szeg

eFt

Sajá

t fo

rrás

eFt

Elut

asítv

aPá

lyáz

at s

zerz

ôdés

szá

ma,

m

egva

lósí

tási

és

elsz

ámol

ási

hatá

ridô

03.2

4.

Info

rmác

ióK

épző

mű

vész

eti

szim

pózi

um

NK

A K

épző

mű

vész

eti

Kollég

ium

599

200

246

Sze

rzss

zám

a: 1

61/0

541

Meg

val. 2

004. X

I.18.

Els

zám

.: 2

005. 03.1

7.

04.1

5.

Kép

zés

Gru

ntv

ig k

atal

ógu

sT

emp

us

Köza

lap

ítvá

ny

1.2

00 e

u

04.3

0.

Mű

vész

eti

Zen

eisk

olá

k t

alál

kozó

jaF

őv. Z

enei

Ala

p400

—600

elu

tasí

tva

04.3

0.

Mű

vész

eti

Csa

lád

i h

angv

erse

nys

oro

zat

Főv

. Z

enei

Ala

p440

—514

elu

tasí

tva

04.3

0.

Ván

dor

Kóru

sE

mlé

kh

angv

erse

ny

Főv

. Z

enei

Ala

p130

100

50

—Sze

rz.s

zám

a: 1

21685/2

004.

Els

z.h

i: 2

005.0

3.3

1.

04.3

0.

Mű

vész

eti

Viz

uál

is M

űv.

H.

Főv

. K

épző

mű

vész

eti

Ala

p620

—1.0

94

elu

tasí

tva

04.3

0.

Mód

szer

tan

Közm

űve

lőd

és h

ázai

+

jubil

eum

i

Főv

. K

özm

űve

lőd

ási

Ala

p1.2

00

300

1.5

80

—Sze

rz.s

zám

a: 1

21009/2

004.

04.3

0.

Mű

vész

eti

Kore

ogr

áfiai

+ g

yerm

ek

nép

tán

c

Főv

. K

özm

űv.

Ala

p900

—1.0

80

elu

tasí

tva

04.3

0.

Info

rmác

ióŐ

szkösz

ön

tőF

őv. K

özm

űv.

Ala

p350

—1.9

10

elu

tasí

tva

04.3

0.

Info

rmác

ióG

uru

ljon

vég

ig B

ud

apes

ten

Főv

. E

sély

egye

lősé

gi A

lap

500

416

elu

tasí

tva

06.1

5.

Igaz

gatá

sP

alló

ESZ

A50.0

00

50.0

00

—A

zon

osí

tó s

zám

a: H

EF

OP

-

3.5

.4-P

.-2004-0

6-0

022/2

.0

07.0

7.

Mód

szer

tan

Sza

km

atü

kör

4.

NK

ÖM

1.8

16

2.1

87

09.1

4.

Info

rmác

ióSzá

mít

áste

chn

ikai

esz

közö

k

cser

éje

NK

A K

özm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

1.4

04

1.0

00

09.1

4.

Mű

vész

eti-

Mód

szer

tan

Mű

vész

eti

ren

dez

vén

yek é

s

szak

mai

fóru

mok

NK

A K

özm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

6.4

77

3.0

70

09.2

7.

Mű

vész

eti

An

imác

iós

film

kés

zíté

seF

ogy

aték

os

Gye

rmek

ekér

t

Köza

lap

ítvá

ny

602

500

500

10.1

8.

Mű

vész

eti

Kore

ogr

áfiai

fóru

mN

KA

Nép

mű

vész

eti

Kollég

ium

2.7

00

890

810

11.1

2In

form

áció

Kal

eid

osz

kóp

NK

A K

özm

űve

lőd

ési

Kollég

ium

3.8

00

1.8

52

1.9

48


135

Támogatási szerződés: Művészeti Vakációs klub 70

Információ Játékháló 55

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által 2003-ban és 2004-ben elnyert pályázatok:

Támogató intézmény

Pályázat címe Kapott összeg

2003.

NKÖM Nemzetközi együttműködés, hazai rendezvények… 185 000

NKÖM Könyvtári minőségfejlesztés - könyvtári korszerűsítés 2 924 000

NKÖM EISZ szolgáltatáshoz való csatlakozás és adatbázisok előfizetése 3 200 000

Összesen 6 309 000

NKA IAML éves kongresszusa 200.000

NKA A távmunka lehetőségei a közkönyvtárakban Magyarországon 500.000

NKA Internet és elektronikus szolgáltatások megismertetése 1.300.000

NKA A könyvtár minőségbiztosítási rendszerének bevezetését elősegítő… 440.000

NKA Az információs társadalom c. konferencia megrendezésére 250.000

NKA A helyismereti könyvtárosok 10. országos tanácskozásának megrendezése 300.000

NKA A Fővárosi Könyvtári Napok megrendezése 1.500.000

NKA Fogyatékkal élők könyvtári szolgáltatásának támogatása 200.000

NKA A gyermekek érzelmi intelligenciájának, kreativitásának fejlesztése 1.200.000

NKA A fővárosi könyvtár története című kiadvány kéziratának elkészítése 1.000.000

NKA Hagyaték feltárására elektronikus formában 800.000

NKA A FSZEK állományában lévő, muzeális értékű régi könyvek restaurálása 700.000

NKA A 100 éves évfordulóhoz kapcsolódóan a Fővárosi Szabó Ervin ….. 1.000.000

Összesen 9.390.000

IHM “24. óra – Kulturális kincseink digitalizálása” 10.000.000

IHM “e-Világ” 10.000.000

2004.

NKÖM Az esélyegyenlőségért – a könyvtár nemcsak a látóké 2 730 000

NKÖM Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés 300 000

NKÖM Könyvtári dokumentumok beszerzéséhez 4 500 000

NKÖM IAML kongresszus részvételi díjára 200 000

NKÖM Az év könyvtára 1 000 000

Összesen 8 730 000

NKA Szakmai eszközfejlesztésre, korszerűsítésre 3.000.000

NKA A cigány lakosság könyvtár-használati lehetőségeinek bővítésére 200.000

NKA A fővárosi könyvtár története című kiadvány I. kötetének megjelentetésére 1.500.000

NKA Fénymásológép automatizáló berendezésének beszerzésére 217.500

NKA Szakmai rendezvények lebonyolítására a 100 éves Szabó Ervin… 1.181.000

NKA Cigány gyermekek és felnőtt lakosság számára szervezett… 600.000

NKA A lakosság internet és elektronikus szolgáltatások ismereteinek… 3.600.000

NKA Részvételre az IAML konferenciáján 200.000

NKA Jubileumok éve – koncertek és zenei estek megrendezésére… 250.000

Összesen 10.948.500

IHM e-Magyarország Pontok I. 7.000.000

Összesen 7.000.000

137

Támogatók(lezárva: 2004. december 23.)

Aczél Gábor

Antal Imre

Bálint András

Bárándy György

Benedek Tibor

Bereczky Sándor

Bozsik Yvette

Demján Sándor

Felhőfi-Kiss László

Féner Tamás

Garas Dezső

Gera Mihály

Gerendás Péter

Gerse József

Göncz Árpád

Gönczöl Katalin

Gonda János

Halmos Béla

Hambuch Vendel dr.

Havas Katalin

Helesfai Katalin

Horváth Charlie

Kállai Ferenc

Karinthy Márton

Kemény Henrik

Kertész Imre

Kiss Zoltán

Konrád György

Korniss Péter

Kun Zsuzsa

Kurhéja László

Laky Lászlóné

Laky Lászlóné

Lázár Egon

Litván György

Mácsai István

Makk Károly

Manherz Károly

Markó Iván

Matskási István dr.

Nádas Pál

Nemes László

Pataki Ferenc

Pege Aladár

Petrovics Emil

Polgár Judit

Püski Sándor

Réz Pál

Rókás László

Sas József

Sebőkné Zalka Ilona

Somody Imre

Szakall Judit

Szárai Zoltán dr.

Szinetár Miklós

Szőke Ferenc

Tandori Dezső

Tari Julianna

Telegdy Balázs

Tétényi Pál

Ugrin Gábor

Varga Imre

Varga László dr.

Vasanits Dezső dr.

Vekerdy Tamás

Zimányi Zsófia

Zombori Ottó

„A zene mindenkié” Egyesület – Erdős Gáborné

A Magyar Táncművészetért Alapítvány

B.L. Tér Galéria – B. Laborcz Flóra

Baltazár Színház – Elek Dóra

Belvárosi Művészek Társasága

Budapesti Fesztiválközpont Kht.

Budapesti Fesztiválzenekar – Körner Tamás

Budapesti Székely Kör – Ferencz Vilmos

Budapesti Városvédő Egyesület – Vitkay Katalin

Carmine Center – Zimányi István

Cigány Tudományos és Művészeti Társaság – Rostás Farkas György

Criticai Lapok Alapítvány – Szűcs Katalin Ágnes

Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány – Csekovszky Árpádné

ELTE „Eötvös” Művészeti Együttes – Dr. Baross Gábor

138

Erkel Néptáncegyüttes

Ferenczy György Alapítvány – Horváthné Mertlik Irén

Fészek Művészklub

Fővárosi Művelődési Ház

GNM Színitanoda Egyesület

Ház a Réten Kulturális Egyesület – Merza Gábor

Junior Stage Alapítvány – Schaefer Andrea

KÁVA Kulturális Műhely – Takács Gábor

Laborcz Ferenc Szobrászműhely Alapítvány – Benedek József

LaKner Stúdió Gyermekszínész Tanoda

Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont – Eckhardt Mária

Liszt Ferenc Társaság – Hamburger Klára

Madách Színház társulata

Magyar Cirkusztörténeti és elméleti Kutató Alapítvány – dr. H. Orlóci Edit elnök

Magyar Műhely Alapítvány – Simon Károly

Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület Evangéliumi Színház – Udvaros Béla

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Horizont Kultúrcsoport vezetője

Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság – Dr. Kárpáti János

MAZS Alapítvány – Fischer Miklós

Merlin Angol Nyelvű Színház társulata

Mikroszkóp Színpad társulata

Örkény István Színház Társulata

Országos RabbiképzőZsidó Egyetem Goldmark Kórusa – Ádám Mária

Országos Széchenyi Könyvtár Kórusegyesület – Párkai Istvánné

Ozvena Budapesti Szlovák Kórusa – Hollósy Tiborné

Pasaréti Ferences Alapítvány – Rőder Tamásné

Polifilm Műhely Alapítvány – Gábeli Tamás

Pont Műhely Egyesület – Baranyi Szilvia

Richard Wagner Társaság

Rimpa Kulturális Egyesület – Dr. Molnár András

Studio K Színház – Fodor Tamás

Táncház Egyesület – Berán István

TÁP Színház és Összművészeti Alapítvány – Vajdai Vilmos

Területi Művelődési Intézmények Egyesülete

Várfok Galéria – Szalóky Károly

Vigyázó Ferenc Művelődési Társaság – Fejér Gyula

eurÓpa kulturÁlis fÔvÁrosa 2010 budapest ......eurÓpa kulturÁlis fÔvÁrosa 2010 budapest...

Documents