farkas iván : fejlesztési tervek dél szlovákiában baross ... · farkas iván : felvidéki...

Farkas Iván :

Fejlesztési tervek

Dél-Szlovákiában

Baross Gábor Terv

Komárom, 2013. november 19.

Farkas Iván : Felvidéki fejlesztési tervek

Az ötödik égtáj: Kárpát-medence

Wekerle Terv – NGM

Darányi Ignác Terv – VM …

A Wekerle Tervez kötődik:

a Mikó Imre Terv - Erdélyben

a Baross Gábor Terv – Felvidéken

Miért éppen a Vasminiszterről nevezzük el ?


A. Vállalkozási környezet a Felvidéken

2012-ben a PAS végzett egy felmérést, kutatást a vállalkozási

környezetről. A vállalkozók a legfőbb gondoknak a következőket jelölték

meg az ankét során :

magas járulékterhek 63 %

a törvényes keret gyakori változása 43 %

a jogérvényesítés gondjai 27 %

hitelek, források hozzáférhetetlensége 26 %

a törvények nem egyértelműek 24 %

korrupció a hivatalokban 23 %

magas adóterhek 22 %

magas kamatlábak 14 %

0

10

20

30

40

50

60

70

1

M JT

TK V

JÉ

H HF

T NE

K H

M A

M K


Szlovákiai Vállalkozási Szövetség (PAS) :

A VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET MUTATÓJA


PAS : a vállalkozási környezet mutatója (IPP) – negyedéves változások


PAS : jogérvényesítés és az igazságszolgáltatás működőképessége – negyedéves változások


PAS : a szlovák gazdaság konkurenciaképessége - Svájccal összehasonlítva – a Világgazdasági Fórum alapján


B. Dél-Szlovákia térségének gazdaságrajza

Szlovákia Vállalkozási Szövetsége (PAS) 2010-2011-

ben egy felmérést végzett a 79 járás

versenyképességéről – a vállalkozások szemeszögéből :

felkészültek-e beruházások fogadására, milyen a közlekedési

infrastruktúrája, mennyire vállalkozóbarát ?

Csallóköztől keletre – KN járástól keleti irányba minden járás a

táblázat alsó harmadában szerepel - 46. – 77. helyen

körülhatárolták Dél-Szlovákiát, Csallóköztől keletre : ez egy

nagy, igen jól körülhatárolható, hátrányos helyzetű, leszakadó

nagytérség

a Csallóköz Nyitra irányában Felső-Nyitra vidékéig egy jól

körülírható, aránylag fejlett térség

Tudjuk, hogy Csallóköz előnye az, hogy a főváros közvetlen

vonzáskörzetébe tartozik


A térségben élők életszínvonala (a vásárlóerő paritásán mérve a NT

egy főre) :

Pozsony megye : az EU átlag 138 %-a (a 10.-20. hely között)

Nagyszombat, Trencsén, Zsolna megye : 70 – 80 %

Dél-Szlovákia Csallóköztől keletre : 50 %

Kelet – Szlovákia : 40 – 45 %

0

20

40

60

80

100

120

140

1

BA

TT, TN, ZA

Dél Sz

Kelet Sz


A munkanélküliség aránya a munkaképes lakosság %-ban

járási adatok 2013. augusztusában Szlovákiában :

1. Rimaszombati járás 31,23 %

2. Nagyrőcei járás 30,39 %

3. Kézsmárki járás 27,27 %

4. Poltári járás 25,64 %

5. Rozsnyói járás 24,73 %

6. Kisszebeni járás 23,35 %

7. Tőketerebesi járás 22,84 %

8. Losonci járás 22,24 %

13,70 %


A munkanélküliség aránya járási lebontásban – 2013. augusztus



járási adatok 2013 augusztusában Nyitra-megyében :

1. Komáromi járás 17,92 %

2. Lévai járás 14,50 %

3. Érsekújvári járás 13,58 %

4. Vágsellyei járás 11,30 %


járási adatok 2013 augusztusában Nagyszombat-megyében :

Galántai járás 6,98 %

Dunaszerdahelyi járás 12,24 %

DS – 2012-ben fél év alatt +50%


Vállalatbezárások hulláma söpört végig:

2009-ben Párkányban

2011-ben Komáromban

2012-ben: Dunaszerdahelyen

A mai kormány gazdaságpolitikájának

következtében hol folytatódik majd a sor ???


C. Fejlesztési tervek

1. Határon átnyúló és határmelléki közlekedési infrastruktúra fejlesztése

A korszerű utak és vasutak a gazdaság ütőerei

Az európai színvonalú, 21. század kihívásainak megfelelő közlekedési infrastruktúra-hálózat a Kárpát-medencében – a térségfejlesztés kulcsa

A Magy.-Szlov. közötti megállapodás a 90 határmetszési pontról

A határátkelési pontok közötti távolságot kell alapvetően lerövidíteni

Az EU – Duna Régió Stratégiájával összhangban


Konkrét rövidtávú és hosszabb távú célkitűzések:

R7, R2 – déli gyorsforgalmi utak

R4 – észak-déli gyorsforgalmi út

R3 – észak-déli gyorsforgalmi út

Duna-hidak

Ipoly-hidak

IV. sz. vasúti európai folyosó fejlesztése

kisléptékű határmetszési pontok

A tömegközlekedés fejlesztése és összehangolása a határmenti térségekben


2. A gépgyártás fejlesztése és a gépkocsigyárak

beszállító háttériparának fejlesztése

Kitörési pont lehet : a révkomáromi hajógyár

A beszállítói háttéripar fejlesztése a pozsonyi VW, nagyszombati PSA, győri és az esztergomi autógyárak részére – mindez 70 km sugarú körön belül

Ahol megvannak a gépgyártás hagyományai, ott újjá lehetne éleszteni: Komárom, Gúta, Nagykürtös, Losonc, Kassa

Ugyanakkor kérdéses a USS – Kassai Vasgyár jövője


3. A Felvidék élelmiszeriparának újjáélesztése

Szlovákia önellátása élelmiszerből:

1989: 100 %

2011: 45 %

Térségünk adottságaira kell építeni !

Mezőgazdaság, élelmiszeripar kisebb léptékkel, számbeli gyarapodással

K+F+I bázisok a szárazságot tűrő kultúrnövények nemesítésére

A csatornahálózat újjáépítése

1995 – 2000-ig a következő városok lakosságának megélhetését biztosította az élelmiszeripar: Dunaszerdahely, Diószeg, Érsekújvár, Nagysurány, Oroszka, Rimaszombat, Feled,……


4. Helyi gazdaságfejlesztés

Faluvállalatok

Családi farmok

Háztáji gazdálkodás

Kétkezi munkára igényes termelés visszaállítása

2011. őszén - MKP GRFT – 4 helyszínen ennek bemutatása – nálunk gyerekcipőben jár

Azóta ennek utóélete van

Friss hír: a földművelési tárca javasolja az uniós mezőgazdasági támogatáspolitika teljes átértékelését


5. A vidéki turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása

Magyarországgal, Ausztriával összehasonlítva nálunk gyerekcipőben jár az ágazat – rengeteg lehetőség kínálkozik

Dél-Szlovákia határmenti térségére fókuszálva:

a mentalitásból fakadó előnyök

hévizi turizmus

kerékpárturizmus

borturizmus

a dunai vízi turizmus fellendítése

A hévizi turizmus központjainak klaszterbe tömörülése – mindegyikük más területre specializálódna – együtt szállnának versenybe az északi konkurencia ellen, ne egymás ellen versenyezzenek!


6. A közbeszerzés szabályzatának átalakítása

az EU normarendszerén belül

a hazai nagyvállalkozók pozícióba juttatása

lokális, helyi szinten az ott tevékenykedő KKV-k előnyben részesítése

7. EU – Duna Régió Stratégiája

2014 – 2020 költs. időszakban

Duna vízgyűjtőterületén: 8 + 4 ország


8. Az egészségipar megalapozása, a határmenti

egészségügyi ellátás összehangolása

fogászat, gyógyfürdők, rehabilitáció – külföldiek érdeklődése

Az egészségügyi ellátás összehangolására van lehetőség:

Komárom-Révkomárom

Esztergom – Párkány

Ipolyság – Vác

Rimaszombat – Ózd között

A térség fekvőbetegeinek ellátása az egyik oldalon, a járóbetegeinek ellátása a másik oldalon történne

Az EU keretén belül az SzTK – eg. biztosító kapcsolatokat kell rendezni


9. A szakoktatás korszerűsítése

A szakmunkásképzés teljes körű átalakítása – a vállalatok és a vállalkozók bevonásával

A gazdasági, pénzügyi, vállalkozási alapismeretek c. tantárgy kötelező érvényű bevezetése és szakemberek általi oktatása

az alapiskolák 8. és 9. évfolyamában

a nem gazdasági irányú középiskolák évfolyamaiban


A. Ister-Granum integrált területi beruházás – ITB

Párkány – Esztergom - Ebed

Az EU alapok adta új lehetőség 2014-2020 között

Részben egy 2004-2007 közötti tervezet folytatása

A konkrét infrastruktúra-fejlesztés célkitűzései:

teherkomp Párkány és Esztergom között (200 km kerülő),

a párkányi vasúti állomás és az átrakodó-állomás fejlesztése,

logisztikai és ipari park Ebeden (a vasúti tranzitállomásra),

a párkányi folyami kikötő fejlesztése,

logisztikai park felépítése Esztergomban,

az esztergomi repülőtér fejlesztése,

mindezek rendszerbe foglalása: Ister-Granum logisztikai és vállalkozási centrum létrehozása


Ister-Granum integrált területi beruházás – ITB

Erősen iparosodott (Suzuki és klasztere), ám gyenge infrastruktúrával bíró esztergomi térség

Gyengén iparosodott, de sokkal jobb közlekedési infrastruktúrával bíró párkányi térség (vasúti rendelő, pályaudvar, folyami kikötő)

A két szomszédos térség komplementáris, kiegészítő tulajdonságainak összehangolása – szinergikus effektus

A teherfuvarozás ma: 200 km kerülővel


Ister-Granum integrált területi beruházás - ITB

Freight ferry and container terminal

Railway terminal

River harbour

Connection point to public road traffic

Container terminal

Traffic route


B. Komárom összehangolt fejlesztési terve

1993: a két Komárom megállapodása arról, hogy összehangolják fejlesztési terveiket

2006: az új Duna-híd tervdokumentációjának közös előkészítése

2011: Eredményes ETE HU-SK pályázat

Komárom – Komárno területrendezési dokumentumainak és fejlesztési terveinek összehangolása közös fejlődésük érdekében

„Egy hajóban evezünk“ stratégiai megközelítés


Komárom összehangolt fejlesztési terve

Az eredményes pályázat célja: A két (?) város gazdasági, kulturális, infrastrukturális

fejlesztéseinek, beruházásainak összehangolása,

Az új Duna-híd felépítése,

A sport, gyógyászat és egyéb területeken az együttműködés elmélyítése,

Intézmények, létesítmények közös hasznosítása,

A két városrész versenyképességének és fenntartható fejlődése keretének lefektetése,

Az életminőség javítása, színvonalas egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális szolgáltatások, szabadidős tevékenységek lehetősége.


Komárom összehangolt fejlesztési terve

sárga pont: ipari park

kék pont: tervezett Duna-híd

zöld pont: újabb Duna-híd

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket !

farkas iván : fejlesztési tervek dél szlovákiában baross ... · farkas iván : felvidéki...

Documents