Kik is vagyunk mi? - dr. Frölich Róbert sorozata (2. oldal) Múzeumok Éjszakája (3. oldal)

XVI. évfolyam 6. szám 2018. június 29. | 5778. Támmuz 16. | ב''ה

A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

Farkasék 50. házassági évfordulója( 7 . o l d a l )

Fotó: Villányi András

MI JELENTI AZ ÁLLANDÓSÁ-GOT ÉS MI A VÁLTOZÁST?MELYEK LEGFONTOSABBFOGALMAINK?A történelem megváltoztatatta ésminden korban megváltoztatja akörülöttünk lévő világot. Az ál-landóan változó világban nekünkis változni és változtatni kellett,ezért törvényeinket a kornak és azsidó szellemnek megfelelőenalakítanunk volt szükséges, nagykörültekintéssel, és a halácha leg-messzebbmenőkig való figyelem-bevételével. A halácha nem pusztán teológiaieszmefuttatás. Bázisa, alapja,fenntartója a zsidó életnek. Fejlő-dése Mózessel kezdődött, és töret-len maradt napjaikig. Célja, hogykerítést készítsen a Tórának. E ke-rítés tartja fenn a mindenkori val-lásos zsidó életet, alkalmazkodvaa modern korok kihívásaihoz. Fel-ismerve a világ fejlődését, célja,hogy összeegyeztesse az ősi tör-vényt a mindig változó körülmé-nyekkel. Enged és tilt, de nemigény, hanem a hagyomány lánco-lata szerint. Már a Misna bölcsei is

felismerték, hogy a Törvényt nemcsupán egyféleképpen lehet inter-pretálni, s hogy a kor rányomja bé-lyegét a tan értelmezésére.Azonban azt is látták, hogy a Tör-vényt nem értelmezheti bárki sza-badon, így a törvényhozást ésértelmezést a mindenkori rabbikkizárólagos szakértői tudására bíz-ták, akik nagy érzékenységgel ésempátiával nyúltak hozzá. Ma semváltozathatunk csak a változáskedvéért. Minden új döntvény éshatározat kellő körültekintés, ala-pos utánajárás eredménye kell legyen, elkötelezett, a hagyomány-hoz hű rabbik által. Nemeinket ésigenjeinket egyaránt alá kell tá-masztanunk a halácha korszakosmestereinek érvrendszerével. Taní-tásaink ezért összhangban vannaka Talmud bölcseivel és egyéb val-lás-bölcseletet művelő nagy előde-ink tanításaival.Noha az ember I.ten képmására te-remtetett, I.ten férfinak és nőnekteremtette őket. Eltérő nemek, el-térő szerepek, de azonos méltóságés tisztelet.Megkerülhetetlen kérdés a nők

szerepe közösségeinkben. Hiszünkaz emancipáció egyes területeiben;a nők egyre több szerepet vállal-nak és visznek a civil zsidó élet-ben: a világi vezetésben, azintézmények működtetésébenegyaránt helyet kapnak. A zsinagó-gai élet, a szakrális tér azonbanmegmarad – hagyományainkhozhűen – a férfiak funkcionálása ki-zárólagos terepének. Értelemsze-rűen a nők részvétele a templomiszertartásokon kívánatos, egyesközösségekben elvárt, s együtt fo-hászkodnak a férfiakkal. A nők sokkal felelősségteljesebbszerepet töltenek be a zsidó élet-ben, mint azt gondolnák. A zsidó

otthon, kis szentély, melynekszakralitása egyedül a nőn múlik.A gyertya sábeszi fénye, a mikve,a kásrusz, mind a nő kötelezett-sége és küldetése. A férfival part-nerségben ő neveli a gyermekeketfelelősségteljes, jó zsidókká, őtanít meg a micvók fontosságáramár egészen kis korban. Egyetlenszíntere van a zsidó életnek, aholnem jut tevőleges szerephez: atemplom.A templomi ima nem csupán kö-nyörgés. Az I.tentisztelet nem csu-pán a kántor éneke, s a rabbibeszéde. A templom nem csupánI.ten háza.

Imáink szívből jövő, áhítatos pil-lanatok, kötelező passzusok és ru-tinszerű mozdulatok elegye.Mindhárom elem fontos, hiszezekből áll össze a nagy egész, aközösség imája. A tíz felnőtt, zsidóférfi a folyamatos áhítatot, a foly-tatólagos rutint, és a kötelezettsé-gek állandó teljesítését egyarántgarantálja. A kántor éneke akár or-gonával, akár anélkül, – eltekintvea ténytől, hogy a közösséget kép-viseli – nem csak az áhítat felé-lesztését szolgálja, de a micvószebbé tételéről gondoskodik. (Nefeledjük: a templom a gyülekezésháza, egyfajta szociális és kommu-nikációs terep.)

A kántor énekei, a tradicionálisdallamok, szorosan illeszkednek ahéber szöveghez. Imáink a szentnyelven, héberül zengenek feltemplomainkban. A héber nemholmi megszokásból való ragasz-kodás egyfajta múlthoz, hanemélő kapocs a világ minden tájánélő és imádkozó zsidó testvére-inkkel. A szent nyelv által válikotthonunkká minden templom,ahol héberül hangzik fel az ima,ennek révén megtaláljuk helyün-ket a világ bármely pontján,szinte azonnal. Héberül tanulunka szent iratokból, a rabbinikus iro-dalomból, élethosszan.

Változó világunkban a vallásban is szükség van sorvezetőre. Érdemes tudni, kik vagyunk, mik vagyunk. Miként arról is érdemes beszélni, hol a határ az adott kornak megfelelni vágyó újítás és atradíciók kötelező megőrzése között. Ezekre a kérdésekre és még sok egyébre igyekszünk válaszolniezen az oldalon immár a második résszel, de a sorozat még folytatódik.BöTámmuzkor törtek össze a

2 Vallás Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2018. június 29. | 5778. Támmuz 16.

I M A R E N D

YHétköznap: 7:30-kor kezdünk reggel, az esti ima időpontja

18:00 óra, helyszín a Talmud-Tórában. Az esti ima előtt fél órával, sakk, kártya,

kávé és tea várja híveinket!Péntek esti ima: 18:00-kor a Dohány Templomban.

Szombat reggeli ima a Dohány Templomban: Sachrisz: 9:30Tóraolvasás: 10:00 Muszáf ima: kb. 10:45

Vasárnap reggeli ima: 8:00-kor, esti ima: 18:00-kor, mindkettő a Talmud Tórában.

A péntek esti kiddust, illetve a szombat délutáni sálesüdeszt szintén a Talmud-Tórában tartjuk.

Sálesüdeszek kezdete a következő hetekben:

június 30. 19:00 július 6. 19:00július 13. 19:00 július 20. 19:00július 27. 19:00

KIK IS VAGYUNK MI? II. részDr. Frölich Róbert

2018. június 29. | 5778. Támmuz 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Aktuális 3

Érdeklődők ezrei a Múzeumok ÉjszakájánMár a nyitás előtt hosszan kígyóztak a sorok a Dohány utcai zsinagóga-komplexum előtt, s jóformán lehetetlen volt átmennia téren. Öröm volt látni, hogy a zsidóság, úgy tűnik, sokkal inkább érdeklődést vált ki nem zsidó polgártársainkból, semmintellenszenvet.A „Dohány”, emlékműve a neológ zsidóság felemelkedésének, a ma-gyarrá válásnak, a gyors sikereknek és annak is, ahová ez a történet akkorkifutott… hiszen a Dohány kertje a gettókert is, az Emmánuel-emlékfá-val, továbbá egy hatalmas, részben névtelen temetővel. Erről, az előz-ményekről és következményeiről számol be a Magyar Zsidó Múzeum,az emléktábla pedig tudatja, itt állt Theodor Herzl szülőháza. Óriási tá-volságot játszik be az épületegyüttes a modern zsidóság történetében ésez mind a látogatók szeme elé tárul.Rengeteg turista és magyar látogató ballag figyelmesen, ráérősen, vagysietve, hogy mindent átlásson és megértsen, hiába mélyül az éjszaka,nem fogynak el az érdeklődők. Miként nem fogynak el a kérdések sem,s látszik, a vallásos zsidóság kivételesen érdekes, és ismeretlen területsok honfitársunknak, lenyűgözve hallgatják a kegytárgyak történetét azidegenvezetőktől, elbűvölten tévednek el a kertben a kijáratot keresveés nem is bánják, hogy még maradniuk kell kicsit. Reménykednek, háthalesz valami éjjeli istentisztelet, láthatják a zsidóságot „munka közben”.

A Múzeumok Éjszakája a város legotthonosabb kulturális eseménye,senki nem siet sehová, mert hová is lehetne sietni, hosszú az éjszaka,megfordul a világ, ráérünk zsinagógába menni.A korán (röviddel este 10 előtt) érkező szerencsések láthatták a hávdálát,a szombatbúcsúztató szertartást, amelyet a hagyományoknak megfele-lően a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, dr. Frölich Róbert vezetett.Szertartásból ennél több nem jutott az estére, de talán lesz, aki visszajönmajd, hogy megnézze a többit.Ritkán érezni ennyi nyitottságot és érdeklődést a fővárosban, mint aZsidó Múzeumban a Múzeumok Éjszakáján, mindenki hálás minden in-formációért és útbaigazításért. Minden a nyitás, a külvilágba vetett bi-zalom helyességét igazolja: szenvedélyesen kíváncsiak ránk és televannak várakozásokkal, van oka és értelme a bizalomnak.Órákon át tartó, hatalmas létszámú ünnep volt, szinte csendes, szemlé-lődő utcabál a Dohány utcán és a Herzl-téren, Bíró Eszter és zenekarakoncertjével. Szombat éjjel néha szó szerint lépni sem lehetett az érdek-lődőktől a zsinagóga külső udvarán.

Deák Andrea

Herzl nyomában motoronJúnius 10-én indult kéthetes útjára egy csak magyarokból álló motoroscsapat, amely az idén 70 éves Izrael újraálmodója, Herzl Tivadar élet-ének fontos helyszíneit kereste fel. A Judafest egyik kiemelkedő prog-ramja, a Maccabi VAC által szervezett Fun Run után Budapestrőlindult a túra, amely Pozsonyban, az ottani Fun Run-nal zárult.Néhány adat: a 15 résztvevő, 15 nap alatt 5046 kilométert tett meg,miközben bő 80 órát töltött a 11 motor nyergében, illetve a kísérőau-tóban. A riderek bejártak 10 országot, részt vettek 16 eseményen, mi-közben volt, hogy csak 6 fokban, de akadt, amikor 32 fokban utaztak.Horváth József, a R4S Herzl 2018 szervezője elmondta, a társaságminden tagja, élete egyik legnagyobb élményével lett gazdagabb. Ren-geteg remek programon vehettek részt, miközben rengeteg remek em-bert ismertek meg. Találkoztak zsidó közösségek vezetőivel, tagjaival,de Európai Uniós diplomatával, illetve politikusokkal is.Akinek sikerült felkeltenünk az érdeklődését, az utazásról, a progra-mokról és a fantasztikus tájakról az alábbi linken talál lényegesen bő-vebb beszámolót (angolul) és sok-sok fotót:

www.facebook.com/herzlride

Fotók: Szentgyörgyi Ákos

Fotó: R4S Herzl2018

4 Kultúra Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2018. június 29. | 5778. Támmuz 16.

Pesti Sólet menü a

BZSH Kóserkonyha receptjei alapján

Erőleves palacsintatésztával Hozzávalók (10főre): : 1 kg marhahús és csont, 4-5 db sárgarépa, 1 db karalábé, kis darab zeller, 1 fejvöröshagyma, 1 zöld paprika, 1 db paradicsom, só,néhány szem feketeborsA palacsintához (12 db-hoz): 125 g liszt, 40 g vaj, 2 db tojás, 2,5 dl szénsavas ásványvíz, csipet só.Elkészítés: A húst megmossuk, és (ha kell) fel-

daraboljuk, a répát, a petrezselymet, a karalábét és a zellert, a hagymát meghámozzuk.Megfelelő méretű fazékba tesszük a csontokat és a húst, és felengedjük hideg vízzel, hogyellepje. Feltesszük főni közepes lángon. Amikor hab keletkezik a tetején, leszedjük, csökkentjüka lángot, beletesszük az összes zöldséget (a paradicsom, a hagyma és a paprika egészbenkerül bele), és sózzuk, borsozzuk. Közepes, vagy annál kisebb lángon addig főzzük, amíg azöldség és a hús is megpuhul. Végül kiszedjük a zöldségeket, és leszűrjük.Amíg fő a leves, elkészítjük a palacsintát: a hozzávalókat csomómentesre keverjük, fél órátpihentetjük, majd egy serpenyőben kisütjük. Ha kész, üresen feltekerjük, és csíkokra vágjukőket. A leszűrt alap lébe beleszórjuk a palacsintacsíkokat, és petrezselyemzölddel vagysnidlinggel tálaljuk.

Töltött csirke burgonyapürével Hozzávalók (10főre): : 10 db csirkecomb, 5 vízbenáztatott zsemle, 3 tojás, 1 ek. libazsír, 20 dkg gomba,1 csokor petrezselyem, só, bors.Elkészítés: A feldarabolt gombát az apróra vágottpetrezselyemmel zsíron megpároljuk, hozzáadjuk akifacsart zsemlét, a tojást, sózzuk, borsozzuk, majda masszát a csirke bőre alá töltjük. Készíthetjük úgyis, hogy a tölteléket kizsírozott őzgerinc formábankülön sütjük, s köretként adjuk a csirkéhez. A gomba helyett összetört csirkemájat is rakhatunka töltelékbe.A burgonyapüréhez: 10 db közepes burgonya, 1 kanál zsír, só.A burgonyát meghámozzuk, kockára vágjuk, sós vízben megfőzzük. Burgonyanyomón áttör-jük, kevés főzővízzel hígítjuk, majd zsírral jól elkeverjük.

Almás Pite Hozzávalók: 50 dkg finomliszt, 25 dkg margarin,25 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor ,1 csomagsütőpor, 4 db tojás, 1dl fehérborTöltelékhez: 1 kg hámozott alma, 10 dkg darált dió,20 dkg porcukor, 1 db citrom, 1 kiskanál fahéjTetejére: 1 db tojásElkészítés: Sütőporral elkevert liszttel összemor-zsoljuk a margarint, hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot, a tojásokat és a fehérbort. Gyúrjukössze, hogy jól formázható tésztát kapjunk. Fóliába csomagolva a hűtőben 1 órán át pihen-tetjük. Ezalatt meghámozzuk az almát, lereszeljük, ráfacsarjuk a citrom levét. Cukorral, fahéjjal,lereszelt citromhéjjal ízesítjük. A tésztát két cipóba osztjuk. Lisztezett deszkán 3-4 mm vastagranyújtjuk. Az egyik tésztalapot sütőpapírral borított tepsire fektetjük. Darált dióval megszórjuk,egyenletesen elosztjuk rajta az almás tölteléket, beborítjuk a másik tésztalappal. Megkenjüka tetejét tojással és előmelegített sütőben 160 fokon megsütjük. Végül felkockázzuk a pitétés porcukorral megszórjuk.

Jó étvágyat

Izrael a SzigetenIzrael állam fennállásának 70. évfordulója alkalmából a Sziget és IzraelÁllam Nagykövetsége együttműködési megállapodást írt alá, mely ke-retén belül a fesztivál ideje alatt számos izraeli művész és egyéb kísérő-programok segítségével igyekeznek bemutatni az izraeli kultúrasokszínűségét.

Szemezgessünk a programokból: Az izraeli zene iránt érdeklődők kitom-bolhatják magukat Borgore és Asaf Avidan koncertjén a Mastercard Szín-pad by A38 színpadnál, megismerhetik a tradicionálisabb ritmusokat aVilágzenei Színpad Jewish Monkeys koncertjén. De új kedvecet is felfe-dezhetnek az Európa Színpadon: Omer Netzer, a The Paz Band, a SolMonk & Jenny Penkin, vagy akár az izraeli Europe Talent Contest nyer-tesének fellépésén.

A Karaván Sátorban fellép a tadzsikisztáni zsidó kisebbséget képviselőAlaev Family, valamint az érdeklődők megtekinthetik az életüket bemu-tató dokumentumfilmet is. Ha már a filmeknél tartunk, nem maradhat kia felsorolásból a 2017-es Cakemaker című film, melyet a Magic Mirrorfilmprogramjának részeként vetítenek le. A Színház- és Táncsátorban az egyre na-gyobb nemzetközi hírnévnek örvendőRoy Assaf két koreográfiáját mutatjákbe, Girls és Boys címmel, mely az egyesnemek sajátosságaira fókuszál. Az elő-adások között lazításként – és minden-kinek, aki szeretne megfiatalodni akárcsak egy kis időre is –, ajánlják az OGEGroup Forever Young! fényinstalláció-ját, ahol saját grimaszaikat vetíthetik egyóriás csecsemő arcára.

Jewish Monkeys

Alaev Family

2018. június 29. | 5778. Támmuz 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Vendégoldal 5

Holokauszt kórképCsodakönyvet kínálnak a boltok. A kézirat évtizedekig vándorolt a kiadók kincsei között, amíg most, hetvenesztendő után a Magvető megjelentette (Négy fal között). Pedig alkotója a magyar irodalomtörténetnekegyik legnagyobbja, Heltai Jenő, akit a Hitlerrel cimborált Horthy-rezsim előbb sárga csillag viselésérekényszerített, majd gettóba zárt.Várkonyi Tibor

Ő költötte a János vitéz színpadiváltozatának a dalszövegeit, így anevezetes Kék tó, tiszta tó slágertis, de nagysikerű darabot írt Má-tyás király lovagjáról, Agárdi Pé-terről. S ki ne ismerné A némalevente című művét. A náci meg-szállás utolsó évében, 1944-ben,hetvenhárom évesen a külvilágtólszinte légmentesen elzárva, kedvenem volt már nagyobb műbe bele-fogni, ám a tollat sem tette le.Naplóírásba fogott. A valóság meg-örökítésébe, mondhatni percrőlpercre rögzítette mit is élt át. A po-litikai élet, a mindennapok esemé-nyeit nem ellenőrizhette, meg isemlíti ezért nem minden értesüléseteljesen hiteles. De összefüggései-ben az egész hűséges beszámolójátadja a honi holokausztnak. Korkép,pontosabban kórkép. Akár „száraztényközlésnek” is mondhatnánk. Amondatait azzal kezdi, hányadiknapja a Wermacht, az SS, illetve azSA titkosszolgálat megszállásának,mióta kell a sárga csillagot kitűz-nie, naponta hány óra hosszat jár-hat az utcán, a légitámadások alattmennyi időt töltött el óvóhelyeken.Kísérteties és izgalmas.Az adja a varázsát a félezer oldal-nak, mert van „varázsa” a kegyet-len történet ellenére is, hogyösszefüggően ábrázolja azt, amit atörténelem Horthy-rezsimként tartszámon. A fantáziátlan politizálást,a lélektelen bürokratizmust, a klik-kek belharcát, a kormányzó szolga-lelkűségét, a látszat duzzogásokellenére is korlátlanul majmolta ahitlerista uralmat. Nem volna igazazt állítani, hogy Horthy Magyar-országa önmagában egyike voltcsupán a vad és vak antiszemitiz-mus érvényesülésének, a nácizmuskegyetlen alkalmazásának. Hitlerbirodalmán túl Európában akadtmás csatlós is, amely módszeresenuszította a lakosság érintett részé-ben a zsidógyűlöletet, a szabadjáraengedett gonoszságot, mégis a leg-undorítóbbak közé tartozott. Anagyvárosaiban, falvaiban egy-aránt. És sokáig az is maradt. A tár-sadalomnak csaknem mindenszögletében teret nyert az indulat,a szellemi befolyásoláson túl a

gyakorlati cselekedetekben is. Ezaz egyik oka annak, hogy a magyarholokauszt a legborzalmasabbak,legnyersebbek példája, kíméletlenés szinte páratlan.

Több változata volt közismert. A Horthycsendőrség vak végrehajtója a deportá-lásoknak, az áldozatok vagonokba zsú-folásának. Sok szerelvényből, amireAuschwitzba, Buchenwaldba érkezett,a tetemeket egyenesen a krematóriu-mokba szállíthatták, vagy végső kivég-zésre a gázkamrákba. Máig vegyesstatisztikák jelzik, összességében meny-nyi is volt a szerencsétlenek száma, avalószínűleg több százezer, nem túlsá-gosan messze a milliótól. Egész falvakürültek ki, megcsonkított családok sirat-ták veszteségeiket. Városokban, a fővá-ros kerületeiben, a holokausztnak ezvolt a legtragikusabb része.

Nem kevésbé irtóztató a rablások, ki-fosztások aránya se, a harácsolás, azirigység. A nem zsidó középosztályegyes rétegei városrészekben kiszemel-ték a lakásokat, bútorokat, berendezé-

süket, vagyontárgyaikat eltulajdonítvaköltöztek be, amint az áldozatokat éscsaládjukat a gettókba zárták. Ha azérintettek odavesztek a zsákmány mind-örökre az „új tulajdonosoké” maradt, akárpótlás, ezekben az esetekben meg-szűnt. A harmadik változat a kulturáliskincsek eltulajdonítása volt. Festmé-nyeké, szobroké, könyvtáraké. HeltaiJenő gyakran nevekkel illusztrált esete-ket is említ, bizonyíthatókat. Nem volt ritka a szellemi irigy-ség esete se, amelyeket a társa-dalmi rang miatt nem kísértekmindig csúnya konfliktusok, deugyancsak jellemzők a kor-

szakra. Heltai több egyéb közöttegy sajátosat is említ. Az akkorimagyar királyi Operaháznak kétnemzetközi rangú basszista éne-kese volt, Koréh Endre és a zsidószármazású Székely Mihály.Mindkettő a maga nemébensztár, búgó, bársonyos hangjával,színészi játékával, Mozart, Verdi,Wagner operáinak vezető alakítá-saival. A közönség mindkettőjü-ket ünnepelte, ha színre lépett,olyan teljesítményt nyújtottak,hogy a tapsvihar is egyaránt ki-jutott nekik. Székelyt azonbanhírneve és rangja ellenére zsidó-sága miatt behívták munkaszol-gálatra, ilyen volt ez azérzéketlen, bürokratikus rend-szer, noha Horthy és családjarendszeres operalátogató volt.Koréh megneszelte, hogy „ve-télytársa” valahol Magyarorszá-gon kénytelen a földet túrni,éppen nem Leporellót, sem II.Fülöpöt énekelte az Andrássyúton. Koréh kocsijába ült, ki-nézte a nem jelmezben, hanem„zsidó öltözetben” a meglelt mű-vészt, kárörvendőn bámulta el-térő helyzetét. Tetszett neki aváratlan különbség. Mit hoz a sors, a Magyar Király-ság és Horthy uralma a világpo-litika alakulása okán alaposanmegváltozott. A munkaszolgálat-ból fölszabadult Székely Mihálymeghívást kapott New Yorkba, aMetropolitan Operába, hogy másvilágsztárok között ő is részesít-hesse páratlanul búgó basszusá-ban a nemzetközi közönséget.Élvezhesse a vastapsot. Igaz, Ko-réhnak is része lehetett a Metben.Föllépett1952-ben Richard Stra-uss Rózsalovagjának Ochs bárószerepében, amely Székelynek isparádés alakítása volt, de ez azepizód már kimaradt Heltai Jenőtörténetéből. A holokauszt elmúlt, bár nemzet-közi utórezgései nem szálltak elnyomtalanul. Különösen a ma-gyarországiak nem, amelyek fe-lejthetetlen megörökítést kaptaka Magvető alaposan elkésett,mégis sajnos változatlanul idő-szerű kötetében.

6 A Dohány körzet híreiből Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2018. június 29. | 5778. Támmuz 16.

A DOHÁNY KÖRZET JÚLIUSI PROGRAMJAMinden hétköznap reggeli ima 7:30, esti ima 18:00 a Talmud-Tórában,vasárnap és munkaszüneti napokon reggel ima 8:00, esti ima 18:00 aTalmud-Tórában.

Nyári szünet lévén az oktatás szeptemberben folytatódik!

Július 1. Sívó Ószor BöTámmuz. Böjtnap, böjt vége 21:16Július 6. Esti ima a Dohányban 18:00, utána Kiddus a Talmud-TórábanJúlius 7. Reggeli ima a Dohányban 9:30

Esti ima és sálesüdesz a Talmud-Tórában 19:00Július 13. Esti ima a Dohányban 18:00, utána Kiddus a Talmud-TórábanJúlius 14. Reggeli ima a Dohányban 9:30

Esti ima és sálesüdesz a Talmud-Tórában 19:00Július 20. Esti ima a Dohányban 18:00, utána Kiddus a Talmud-TórábanJúlius 21. Reggeli ima a Dohányban 9:30

Esti ima és sálesüdesz a Talmud-Tórában 19:00Este Tisó BöÁv 21.30

Július 22. Tisó BöÁv, böjtnap, böjt vége 21:08Július 27. Esti ima a Dohányban 18:00, utána Kiddus a Talmud-TórábanJúlius 28. Reggeli ima a Dohányban 9:30

Esti ima és sálesüdesz a Talmud-Tórában 19:00

Király Miklós és barátai a GoldmarkbanMájus 27-én délután ismét remekkoncertnek adott otthont a Gold-mark-terem. A dugig teltnézőtéren helyet foglalók opera,operett és musical részleteket hall-hattak. Király Miklós, operaénekes,a Dohány kórus tagja, illetve bará-tai, Denk Viktória, Kőrösi András,Rudas Dániel és Neumark Zoltánpedig elvarázsolták a publikumot.

Támogassa zsinagógánk alapítványát!Az Alapítvány a Dohány utcai zsinagógáért az elmúlt években rengeteg programot szervezett a körzet hívei számára (kirándulás, múzeumlátogatás stb.),de környezetünk szebbé alakításáért is rengeteget tett Nádel Tamás elnökvezetésével. Elég megemlíteni az Emánuel park átalakítását, a sírkert rend-betételét, vagy éppen a Dohány templom orgonájának felújítását. S persze méghosszan sorolhatnánk, megemlítve, hogy minden évben anyagi segítséget nyújtvalamely zsidó intézménynek.Kérjük, támogassa Alapítványunkat!Bankszámlaszám: 11707024-20359234-00000000IBAN: HU71 1170 7024 2035 9234 0000 0000

Fotók: Szentgyörgyi Ákos

ESKÜVŐ AZ UDVARON

Június 3-án újra mosolyogva mondhattuk körzetünk két kedvelt tagjá-nak: „Mazel Tov, az ifjú párnak”! Az esküvőt ezúttal nem a csodás zsi-nagógánkban, a Dohányban, hanem a melegre is tekintettel, az udvaron.Rokonok, barátok és a körzet hívei töltötték meg az Emánuel-kertet,hogy részesei legyenek Rusz Zoltán és Klein Judit egybekelésének. Főrabbink, dr. Frölich Róbert kiemelte, nehezebb a feladata, mint mikorkét fiatalt ad össze, hiszen nem beszélhet az újdonságról, ezért mástanáccsal kell segítenie. Így csak annyit mondott: ne változzanak,maradjanak olyan mosolygósak, segítőkészek, mint most! A sikeres pohártörést követően természetesen szinte egyszerre hangzott fel:MAZL TOV!

Vendégünk volt az új amerikai nagykövet

Röviddel beiktatását követően felkereste a Dohány utcai zsinagógát David B. Cornstein, az Amerikai Egyesült Államok újbudapesti nagykövete, akit a szokásoknak megfelelőenfőrabbink, dr. Frölich Róbert vezette körbe.

Fotó: Szentgyörgyi Ákos

2018. június 29. | 5778. Támmuz 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Ünnep 7

Zsuzsó és Lacó 50. házassági évfordulójaÖt évtizede, 1968. július 7-én, Támmuz 11-én kötötte össze életét Farkas László és Farkas Zsuzsa. A kiválasztott dátumra nemvolt szabad időpont, így Zsuzsa a felajánlott lehetőségek közül azonnal lecsapott az egy héttel korábbira – jobb előbb, mintkésőbb elv gondolhatta.Múlt héten, egy nappal Tammuz 11 előtt pedig már 50. házassági évfordulóját ünnepelte e két remek ember – a családdal, a ba-rátokkal és a Dohány körzet tagjaival.

A Dohány zsinagógában főrabbink, dr. FrölichRóbert üdvözölte az „ifjú párt”, s mindünk ne-vében is kívánt további sok boldogságot. AGoldmark-teremben, az ünnepi ebéd előtt Far-kas László kért szót, s ígérte, ezúttal nem beszél90 percig. Sőt, a fenyegetésnek szánt bő 80 he-lyett csupán néhány mondatot mesélt nekünkZsuzsi és a saját gyerekkoráról, illetve az együtttöltött 50 esztendőről. Szokás szerint hol mo-solyt, hol könnyeket csalva az arcunkra. Ámmégsem őt idézzük, hanem Zsuzsi és Laci, Laciés Zsuzsi lánya, Adrienn köszöntőjének rövidkivonatát olvashatják alább.

– Mindenek előtt köszönöm, hogy itt lehetek, hi-szen e két ember nélkül én nem is élnék. Nem hi-szem, hogy gondolta, hogy ilyen szép élete lesz:a Joint nyári táborában nyaraló, mindig éhes ésegy kis csínytevésre kapható, új áldást kitaláló„szajré majré retúr” – tehát lebuktunk, visszakell adni az elcsent falatot – kisfiú. De talán nemhitte az édesapja halálát követőn egy idegen or-szágba, bentlakásos iskolába, később a nagyné-nihez került szőke fruska sem, akinek csak egy féllibacomb jutott a korábbi egész helyett.Ahogy teltek múltak az évek lett gyerek, kocsi,nyaraló, ahol lehetett füvet nyírni és dolgozniegyaránt. Mindezt a két ember együtt egymástsegítve, rengeteg szorgalommal. határtalan ki-tartással érte el. Sosem feledve azonban a ha-gyományokat, nem hajbókolunk más emberek,eszmék előtt. Lehet céltudatosnak lenni, de nemgázolhatunk át másokon. Tisztelni és segíteni kellaz időseket, sokat lehet tőlük tanulni.

Ne felejtsük el a legfontosabbat: engem is fel-neveltek, hát szépen kikerekedtem. Fontosnaktartották, tudjam, ki vagyok, honnan szárma-zom, tudjam, mi történt a vészkorszak idején.Jártam Talmud Tórára, majd jött a Somér.Tudom, nem én vagyok a gyülekezet alappillére,de csak ragadt rám valami. Két lányunknak

volt névadója bátmitzvája- ezúton is köszönöm,hogy a közösség befogadta őket, zsidó iskolábajárnak. Megfogadtam a nagyim tanácsát. Olysok minden nehezíti a házasságot, legalábbzsidó fiút válasszak…

De hát nem engem kell ünnepelni. Az élethezkell egy kis szerencse - szokták mondani, apu-kám mindig hozzáteszi, de fel is kell azt ismerni,és élni kell vele. Erre sem lehet panasz. Nagyimindig mondta, hogy az ő fia szerencsés. Azért utazásra is maradt idő látták többek közöttAmerikát, Thaiföldet, de valahogy mindig a ha-józásokról hallunk. Az élet egy nagy utazás,amit igazán úgy jó végigcsinálni, ha élvezzük.Minden napon kell találni valamit, ami a jó,még akkor is, ha itt-ott fáj is. Mint tudjuk, nálunk demokrácia van. Min-denki az mond, amit akar, de tenni, na azt kell,amit a Főnök mond, így van ez a bridzs eseténis. Itt szigorú szabály van pénteken és az ün-nepeken nincs bridzs, akkor irány a Dohányutca. De a bridzsben, a játéktudáson kívül ren-geteg barátot is összeszedett a professzor úr.Igaz, mára nehezebb időpontot egyeztetnivele, mint egy miniszterrel. Látom ám, másokis bólogatnak.A hála, mint tudjuk nem gazdasági kategória.Az ígéretet illik megtartani, nem egész 20évvel ezelőtt ígéretet tettünk. Fogadjátok eltőlünk hálánk jeléül. (Adrienn egy arany-pla-kettet adott át, amelynek egyik oldalán a Do-hány utcai zsinagóga, másikon pedig jókívánság látható – a szerk.) Sose felejtsétek,hatalmas ajándékot kaptatok az élettől, együttélhettétek meg ezt a napot. Őrizzétek hát eztaz ajándékot sokáig!

Végül az áldás, melynek csak a végét mondom:120 évig éljen Zsuzsó és Lacó!

Fotó: Villányi András

Fotó: Villányi András

8 Vendégoldal Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2018. június 29. | 5778. Támmuz 16.

Zsidók a mecsetek között

Szarajevót a nagyzoló hasonlato-kat kedvelő prospektus-írók szere-tik úgy nevezni, mint a BalkánJeruzsáleme. Leginkább azért,mert itt együtt él a katolikus, a ke-resztény-ortodox, az iszlám és azsidó kultúra. A hasonlóságnak itt nagyjából vége.Tény, a gyakran háborúzó Balkánona zsidóknak sokáig relatíve bizton-ságos volt az élete, s az utóbbi idő-ben a helybéliek kifejezettenbüszkék a zsidó kultúrára és próbál-ják megőrizni annak maradékát.A török birodalom e távoli szegle-tébe a XVI. század táján érkeztekelőször zsidók a spanyol kiűztetésután. A XX. században, az osztrák-magyar monarchia idején sok as-kenázi neológ telepedett ide be, sépített magának egy igazán nagy-szabású zsinagógát.A második világháború előtt majd15 ezer főt számolt a közösség. Aholocaust idején elsősorban a hor-vát usztasák gyilkolták a zsidókat,alig kétezren élték túl a tömegmé-szárlást. /Fontos, és érdekes, hogya helyi, nagyrészt iszlám lakosságigen gyakran próbált segíteni a me-nekülésben, ahogy Koszovó, vagyAlbánia népe is. Erről majd más-kor./ A II. világháború után a több-ség elment, bár a jugoszlávidőkben is maradt egy kicsinykezsidó csapat. A 90-es években a fe-lettébb véres balkáni háború és atöbb mint, 1300 napig tartó szara-jevói ostrom után szintén sokan ki-vándoroltak a maradékból.Ennek ellenére Szarajevóban ma isvan zsidó élet, amikor ott jártunk –éppen széder este – a neológ nagy-zsinagógában meglehetősen népestársaság gyülekezett a hagyomá-nyos vacsorára.Ha az ember ma Szarajevó utcáinsétál, az egyik első, ami szembetű-nik, hogy hány szépen rendbe ra-kott mecsettel, minaretteltalálkozik a sokfelé még romos ésháborús sérüléseket viselő város-ban. A gazdag iszlám országok se-gítségével sorra újulnak meg ezekaz épületek. A másik, hogy a lá-

nyok-nők nagyon nagy számbanviselnek kendőt, burkát, igaz szí-neseket a pirostól a kékig és nem aszigorú feketét, mint egynémelyarab országban. Szarajevó szó sze-rint színes város és ma büszke to-leranciájára, s arra is, hogy azsinagógát egy többségében iszlámvárosban nem kell különösebbenőrizni, mert nem kell tartani atro-citástól. Sőt, egy itteni mondásszerint, a városnak akkor megyjól, ha a benne élő zsidóknak jól

megy, ha biztonságban érezhetikmagukat. Ha nem, akkor minden-kinek rossz.A zsidó múzeum (Muzej Jevreja) aturisták által kedvelt belvárosegyik nem túl távoli (de mi van itttávol?) mellékutcájában található(Velikaja avlija bb .). Az épület a szefárd közösség zsinagógájaként szolgált és a XVI.század végén lett kész, impozáns,egyszerű, meglehetősen nagy épület.A török birodalom részeként létezőBoszniában a zsidók relatív sza-badságban élhettek, bár e szabad-ság mértéke korszakról korszakraváltozott- meglehetősen sokáig bő-vült. A kiállítás első része ezt azidőszakot mutatja be. Az itt élő zsidók kereskedtek első-sorban, közvetítő funkciókat láttak

el a birodalom különböző részeiközött. De komoly szellemi köz-pontnak is számított Szarajevó,elég legyen most csak az úgyneve-zett Szarajevói Haggadara utalni –ami persze nem ebben a múzeum-ban látható, hanem – és ott is csaka másolatát mutogatják a látoga-tóknak a nagy, városiban.A bejárat után a templom középsőrészében felidézhetjük milyen le-hetett, amikor még működött ez azsinagóga. Amely egyébként két-

szer is leégett, a XVII és a XVIII.század végén végül csak 1821-bensikerült újjáépíteni. Az utolsó szertartásra néhány nap-pal Szarajevó 1941-es ostromaelőtt került sor. A háború idejénbörtönnek használták, aztán raktárlett belőle, s a tito-i időkben, 1966-ban állították helyre, s lett ZsidóMúzeum.Szarajevó ostromakor ide rejtettéktöbb más múzeum értékeit is,mert a szerbek belövéseitől vi-szonylag védett helyen található.Ám még így is megsérült, s jó párévnek telt el, míg a már önállóBosznia-Hercegovina múzeumihatóságai ismét az eredeti funkci-ójában használhatták.Ma nem csupán az épületért érde-mes megnézni. Egy vázlatos ösz-

szeállítást láthatunk a zsidó szo-kásokról, ünnepekről, az ezekhezkapcsolódó – e vidéken használt –tárgyakról. Nagy csodára ne szá-mítsunk, de tisztességesen össze-rakott, rendezett, angolfeliratokkal ellátott bemutatótnézhetünk végig. Kandelábereket,menórákat, Tóra mutatókat perszemáshol is láthatunk, itt érdekes ahosszú muzulmán együttélés mű-vészi hatásait nézegetni.Számunkra minden bizonnyal ér-dekesebb a helyi zsidó közösségtörténete. Miként vett részt a pol-gárosodásban a zsidóság. Mikéntalakultak egyesületei és szerveze-tei – a dalárdától, az irodalmikörig – majd miként próbált értel-miségének egy része bekapcso-lódni akár a délszláv királyságmindennapjaiba.Érdekes felidézni a párhuzamossá-got és a különbségeket a magyarviszonyokkal. Bosznia 1878-ig azoszmán birodalom része maradt, scsak 1878-ban okkupálta a monar-chia – majd lett az első világhá-ború után a szerb-horvát-szlovénkirályság része.Jugoszláviát már 1941 elején meg-támadta a hitleri Németország. Akiállítás hangsúlyos része az itteniholocaust. Már 1941. április 16-ána bevonuló német csapatok feldúl-ták az itteni zsinagógát és hamaro-san megkezdődött a zsidókdeportálása és kivégzése – mind-ebben – a németek lelkesítő támo-gatása mellett – a horvát usztasákvoltak a főbűnösök. Ma hatalmasnagy könyv sorolja fel az itteni ál-dozatok nevét.Hamar megindult az ellenállás,melynek lettek zsidó tagjai is.Róluk is szól a tárlat. A kiállításvégül bemutat pár embert, aki ko-moly közéleti, tudományos vagyművészeti eredményt ért el. Nemegy közülük a már kommunista Ju-goszláviában, még ha a túlélő zsi-dók többsége el is hagyta azországot.Kicsi, de érdekes kiállítás, érdemesrászánni egy órát, ha már ott járunk.

Dési János

Szarajevó alig egy bő órányi repülőútra van Budapesttől, könnyen elérhető, kedves kis városka, érdemes oda-ugrani még egy hétvégére is, úgyhogy folytassuk itt zsidó múzeumokat bemutató sorozatunkat. Merthogy vanitt működő neológ és egykori szefárd zsinagóga, amely ma múzeum.

2018. június 29. | 5778. Támmuz 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Kitüntetett zsidók 9

A kitüntetettrőlKi ne ismerné Kabos Lászlót, a jellegzetesvörös hajkoronás, jellegzetes hangú és humorúszínművészünket? Már több mint, 14 éve nincsközöttünk, szerepei, filmjei és a videótárakbanmegmaradt emlékei talán még a mai fiatalokszámára sem ismeretlenek!Kabos (Krausz) László 1923-ban születettSárváron. Eredetileg a cirkusz világa von-zotta, bohóc szeretett volna lenni. Kertészkénttanult azonban. A zsidóüldözések idején Kő-szegen szolgált munkaszolgálatosként, majdMauthausenbe deportálták, ahonnan nagyonbetegen tért haza a felszabadulást követően.Sárvárra visszatértekor szomorúan konsta-tálta, hogy családját kiirtották, házukat, va-gyonukat elrabolták…

Bár elvégezte a Kertészeti Főiskolát, továbbrais megmaradt színpad iránti érdeklődése. BálintLajos tanította. Nem sokkal később, távoli ro-konára való tiszteletből, és „zsidós” nevébőladódó kellemetlenségek miatt felvette a Kabosvezetéknevet.1946-ban szerepelt először hivatalosan a Pó-dium Kabarészínpadán, ahol Nóti Károly mű-veivel vált ismertté. A Vidám Színpad művészeként 1951-től 2000-igvolt jelen (!!!). Ezen kívül szerepeket vállalt aMikroszkóp Színpadon, a Rádiókabaréban éssok-sok filmből ismerhette őt a publikum. A Janika című filmben szerepelt először (1949),de legemlékezetesebb alakításai A veréb ismadár (1968) és a Hét tonna dollár (1973) címűfilmekből ismertek.Az 1980-as évek elején folyamatosan járta avilág különböző országait, feleségével, UrbánErikával több tengerentúli országba is eljutott.A Kabos-show nemcsak színházi kasszasikervolt, hanem hanglemezként, több mint, 100 000példányban kelt el!

Számtalan alkalommal szerepelt a Goldmark-teremben channukai és purimi ünnepségeken.1999-ben az első művészek közé tartozott, akikszerepeltek az akkor induló Zsidó KulturálisFesztiválon.1998-ban, 75 éves születésnapja alkalmábólGöncz Árpád köztársasági elnök adta át részérea Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét.Sajnos daganatos betegséggel küzdött, melymegakadályozta a színpadi visszatérést, majd2004. szeptember 26-án, Jajm Kippur napjánhagyott itt minket. Sírja a Kozma utcai temető-ben található.

A kitüntetésről A Magyar Népköztársaság Érdemes Művészekitüntetést 1950-ben a Népköztársaság ElnökiTanácsa hozta létre a kimagasló teljesítménytnyújtó színművészek erkölcsi és anyagi meg-becsülése érdekében. A magyar színpadi kul-túra fejlesztése terén szerzett kimagaslóérdemek elismeréséül színházi, film- és ope-rai előadóművészek részére adományozták akitüntetéseket, de később más művészeti ágakképviselői is kaptak a címből.Két fokozata volt. Az I. fokozat a MagyarNépköztársaság Kiváló Művésze nevet vi-selte. A II. fokozat, a Magyar NépköztársaságÉrdemes Művésze címet viselte. A kitüntetőcímmel jövedelem és nyugdíj-kiegészítés járt. A kitüntető cím adományozása évenként egyalkalommal, augusztus 20-án történt. Utoljára1990. március 15-én adták át. 1991-ben tör-

vényileg visszavonták az összes adományo-zott részére adott kedvezményeket (nyugdíj).A kitüntetésen eredetileg (1950-ben) még az1949-es állami címer volt látható, 1957-től1990-ig az ún. Kádár-címer. A kitüntetés 24 milliméter átmérőjű, kör alakú ezüst érem. Szalagja hosszanti irányban a nemzetiszíneket tartalmazta. Az utolsó adományozottpéldányokon a korábbi „Magyar Népköztár-saság Érdemes Művésze” felirat helyett már„Magyar Köztársaság Érdemes Művésze”szerepelt.

A kitüntetés adományozásaA Magyar Népköztársaság Érdemes Művészedíjat Kabos László 1983-ban vehette át a Par-lamentben augusztus 20-án. Emellett megkaptaa Jászai Mari díj II. fokozatát (1966), a fotónlátható Magyar Köztársasági Érdemrend kiske-resztjét (1994.) és számos a MAZSIHISZ általadományozott plakettet, érmet. Sárvár 2005-ben, halála után adományozta számára a dísz-polgári címet.A bemutatott kitüntetések Kabos Lászlóé voltak,jelenleg a szerző gyűjteményében találhatóak

Izsák Gábor

Forrásokwww.wikipedia.huwww.szineszkonyvtar.huwww.vaol.hu – Kabos László portré fotója

K i t ű n ő z s i d ó k - k i t ü n t e t e t t z s i d ó k( X I . ) – K a b o s L á s z l ó

E sorozattal azoknak kedveskedünk, akik szeretik a régi történeteket, régi dokumentumokat, a régiségeket, a történelmet, vagyaz írásokat melyek összefüggnek a zsidó múlttal-jelennel. Reméljük Önök hasonló szeretettel fogadják, s várják majd akövetkező számot, mint a képes-lapok esetében. Magyarország Érdemes Művésze díj tulajdonosa, Kabos László színművész,komikus.

10 Múltidéző Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2018. június 29. | 5778. Támmuz 16.

A mindennapok hősei - Négy asszony (I.) Helén nagymama

Asszonyok, anyák, családok építményének az alapjai, pedig nem egyszer „csupán” háztartásbeliek.Asszonyok, akik a háborúkban is dolgoznak, éhezve, hogy a fronton harcolóknak jusson élelem. Asszo-nyok, akik a békében a pénzkereső munka mellett ellátják a háztartást is, és közben szépek próbálnakmaradni. Igen, ők a valódi hősök. Közülük négyet mutatok be. Négy zsidó asszonyt: nagymamámat,édesanyámat, férjem édesanyját és egy nagynénit. Sok éve nyugszanak a temetőben, áldásom és szeretőemlékezetem kísérje őket.Szentgyörgyi Zsuzsa

Nagymamám: HelénMaradandó emlékem róla gyönyörű ezüst-őszhaja. Meg az is, hogy mindig tevékenykedett,kora reggeltől lefekvésig. 1879-ben született,még bőven a Monarchiában, a Bánátban, egyfaluban, ami ma már persze, Trianon következ-tében Szerbia. Jómódú családba, apja gabona-nagykereskedő volt. Ám erős kártyás is, és acsalád elszegényedve beköltözött az akkoribanszinte teljesen német és zsidó Temesvárra, ahola magyarok többnyire az alsó néposztályokat

gyarapították. A kis Helén kitanulta a műhím-zést és ügyes kezű meg szorgalmas és megbíz-ható lánykaként már nagyocska gyerekkorábanis dolgozott megrendelésekre. Aztán növe-kedve összegyűjtött egy szép kis hozománytmeg lett egy jóképű mozdonyvezető vőlegényis. Közelgett a házasságkötés, amikor a derékifjú közölte, hogy Helén hozománya igen jóljön az ő csúnyácska húgának a férjhez adásá-hoz. És Helén bátran szakított, bár a kor felfo-gása szerint, már elmúlván húszéves,

vénlánynak számított. De mire jó a satke?Össze is hozta egy fiatalon megözvegyült,igen jó családból származó fiatalemberrel.Szép házasság lett belőle, ők a nagyszüleim.És bár Zsigmond alacsony és korán kopaszodóférfi volt, Helén pedig szép, sudár asszony,boldog, kiegyensúlyozott házasságban éltek,egészen a nagyapa korai, 54 évesen bekövet-kezett haláláig.Nagy csapás, de nagymama dolgozott tovább,nem is egyedül, hanem alkalmazottakkal, mivelkiváló munkája nyomán sűrűn jöttek a jól fizetőmegrendelések. Alkalmazottai szerették, mertjó, tisztességes főnök volt. Akadt olyan asz-szony, akit kisfiával együtt külön is segített,mert a férjét valamilyen nem túl nagy bűnért,egy-két évre lecsukták. Csakhogy Nagyika(nekem már csak így marad) egyre kevésbé tu-dott dolgozni, ugyanis kezdte elveszíteni a lá-tását. Ma már semmiség lenne, szürke hályogjaalakult ki. A háború végéig szinte teljesen meg-vakult, s csak kevéske fényt látott, ám mégilyen állapotban is dolgozott, elvégzett min-dent, amire képes volt. Aztán 1947-ben – óriásiműtéttel – legalább egyik szemét megoperáltaa híres Weinstein professzor. (Mit tesz a tech-nikai haladás? Néhány évtizeddel később uno-kájánál, nálam, e műtét alig negyedóráigtartott.) Látóként teljes energiáját ránk, a családjára for-dította, de jutott belőle szomszédok, ismerősöksegítésére is. A Rákosi-korszak rettenetes ín-sége közepette is mindennap finom ebéd várt,legtöbbször persze hús nélkül, ami nyilván nemNagyika hibája volt. Rendszeresen kijárt a pi-acra, ahova egy út oda legalább félóra volt ésfélóra vissza, immár teli szatyrot cipelve. Be-osztotta a pénzt, magára soha semmit semköltve. Szigorú rendet tartott, és az unokáját iserre szoktatta.Vallásos volt-e? Igen is, nem is. A háború előttmegtartotta az ünnepeket és betartotta szabá-lyokat, amíg szeme engedte. A vészkorszakután elfordult, és csupán a két nagy őszi ünne-pet tartotta, de nem böjtölt. Mondogatta: haI.ten mindezt megengedte… Sosem volt beteg, sosem panaszkodott. Két hó-nappal halála előtt kezdtek fájdalmai lenni. Or-vosprofesszor megvizsgálta, közölte, nemérdemes műtéttel kínozni, csak napjai vannakhátra. Csöndben ment el 81 éves korában. Aho-gyan csendesen élt is. Nagy ember volt: a mindennapok egyik hőse.Nagyika és a szerző Zamárdiban

2018. június 29. | 5778. Támmuz 16. | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti Sólet Aktuális 11

Öt centiméter magas, uralkodói fejet ábrázolószobrot találtak Izraelben. A remek állapotbanfennmaradt műalkotás az ie. IX. században ké-szült, az ókori izraeli királyság idején.

A jellegzetes frizurát és koronát viselő férfi min-den bizonnyal király volt, de hogy pontosan ki,azt nem lehet tudni. A leletre Izrael északi határ-vidékén, a Libanonhoz közel fekvő Metula vá-rosa mellett találtak rá, a bibliai Ável Bét Máákátelepülés területén. A lelőhelyet még a XIX. szá-zadban kezdték feltárni, az eredeti névhez ha-sonló elnevezésű arab falu, Ábil-á-Kámkörnyékén.Háromezer évvel ezelőtt is határvidék volt ez aterület: itt találkozott egymással a Somron váro-sából irányított Izrael királysága, mely ekkor márkülönvált a délebbre fekvő, Jeruzsálem központúJúdeától, valamint a föníciai birodalom, melynekszékhelye Türosz volt és az arámi királyság,melynek Damaszkuszban volt a központja.

Az ókori városról a Királyok első könyvében ol-vashatunk: „És Ben Hádád engedelmeskedettÁszá királynak, elküldte seregeinek vezéreit Iz-rael városai ellen; és bevette Ijont és Dánt ésÁvel Bét Máákát és egész Kinerotot Náftáliegész földjével.”– Ez egy nagyon fontos terület, mert többszörgazdát cserélt, elsősorban Arám és Izrael között– mondta Naama Yahalom-Mack régész, aki aHéber Egyetem és a kaliforniai Azusa PacificUniversity közös kutatását vezeti. A feltárássorán jelentős, vaskori épület talapzatát ásták ki,amikor az uralkodó fejére rábukkantak. A királyazonosítását nehezíti, hogy a század éveibenrendre komoly küzdelem folyt a területért Izraelés Júdea rivális királyai között.

A leletet a jeruzsálemi Izrael Múzeumban teszikközszemlére, a kutatási eredményeket a még ha-marosan publikálják. Erán Árje, a múzeum vas-kori részlegének kurátora így értékelte afelfedezést: – Egyedi leletről beszélünk. A vas-korból alig ismerünk figuratív ábrázolást, hapedig mégis találunk valamit, akkor az gyengeminőségű. Ez a lelet azonban kiváló.– A szobor üveg jellegű fajanszból készült,mint a legtöbb kisplasztika és ékszer a koraiEgyiptomban és a Közel-Keleten. A fej zöldes,ami a réztartalmú bevonatnak köszönhető. Ér-dekes, az a különleges hajviselet. A szakállasuralkodó fején a füleket is eltakaró, vastag für-tökből álló hajat arany diadém fogja hátra. Azókori egyiptomi ábrázolásokon ilyennek mutat-ják a szomszédos közel-keleti embereket. Ez aférfi a sémi típus jellegzetes példája – mondtaYahalom-Mack.Mivel a Carbon14-es módszerrel csak a lelet ké-szítésének évszázadát lehet meghatározni, ezérttöbben pályáznak a modell szerepére. Lehetsé-ges, hogy Damaszkusz királyát, Ben-Hádádot,vagy Házáelt látjuk, esetleg az izraeli Áhábotvagy Jehut, netán a türoszi Itabált. Mindannyianszerepelnek a Bibliában és mindannyian ugyan-abban az évszázadban éltek.– Csak találgatni tudunk, olyan ez, mint egyjáték. Mintha valaki köszönne a múltból, de misemmi egyéb ismeretünk nincs róla.A kutatók még nem tudják, a fej önmagában állótárgy-e, vagy egy szobor része volt. A HéberEgyetem régészei folytatják a feltárást, és remé-lik, hogy újabb felfedezéseket tehetnek.

/Forrás: https://tinyurl.com/yckhtqzp /

Háromezer éves királyfejet találtak Izraelben

A 2007-es, Zenekar látogatásacímű izraeli-francia-amerikai film-ből nemrég musical készült azEgyesült Államokban. A darab azév meglepetése lett a Broadway-n.A hatalmas sikerre jellemző, hogya Tony-díj gálán a tizenegy jelölés-ből tizet elvitt. /A június 10-i gálaarról is emlékezetes marad, hogyRobert De Niro kétszer is „emle-gette” Donald Trumpot…/

A film egy évtizede már azzal istörténetet írt, hogy bemutattákEgyiptomban. Igaz, lehet azért,mert egy egyiptomi zenekar izraelieltévedéséről (a tervezett úticél he-lyett egy sivatagi kisvárosba érke-zik a banda) szól, illetve sokérdekes spontán találkozásról ara-bok és zsidók között. A filmben ját-szott a Gett, Válólevél című filmrendezője, illetve a fiatalon elhunyt

Ronit Elkabetz is, az izraeli mozinemzetközi elismerésnek is ör-vendő sztárja.A mostani díjátadón David Cro-mer-t választották a legjobb rende-zőnek. A darab a legjobbmusicalszövegkönyv és a legjobberedeti színpadi műhöz készültzene díját is megszerezte. De többszínész is díjat kapott, így TonyShalhoub lett a legjobb férfi, míg

Katrina Lenk a legjobb női fősze-replő musical kategóriában. Az iz-raeli-amerikai Ari’el Stachel alegjobb férfi mellékszereplőnekjáró elismerést kapta meg a roman-tikus egyiptomi trombitás figurájá-nak megformálásáért. Ez voltStachel első szerepe Broadway-on.

/Forrás: https://tinyurl.com/y7qtzp28 /

Tíz Tony-díjat söpört be a sikerdarab

Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2018. június 29. | 5778. Támmuz 16.

Jahrzeit-napok a falnál

Bobella Tamásné július 1.Fenyves Miksa július 1.Markovits Sándor július 1.Spánn Kálmánné július 3.Kádár György július 4.Klein Rudolf július 4.Frölich György július 6.Harpuder Miklósné július 6.Wolf Sári július 6.

Barnai György július 11.Ábrahámshon Veronika július 11.Steiner Sándorné július 15.Grósz Mórné július 20.Kárpáti György július 21.Szőnyi Sándorné július 22.Dr.Bálint Imre július 26.Vadas Árpádné július 30.Frölich Györgyné július 31.

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Nádel Tamás • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: nyomda@mediaworks.hu

Bandi Laci emlékéreBandi László, mindenki bandilacija, fájdalmasan fiatalon, két gyer-meket hagyva maga után, eltávozott.Aki csak egyszer is járt a Síp utcában, az nem felejti el azt a vékony,mindig jókedvű fiatalembert, aki valahogy éppen rendre ott volt, aholszükség volt rá. Hivatalosan sofőr, de segítség, bizalmas, barát, min-dig, ami kellett. Lehetett rá számítani, sosem hagyta cserben a mun-katársait, a barátait.Hihetetlen, hogy nincs többé. Mégfülünkben cseng a nevetése, méglátjuk a védjegyévé vált mosolyt, detudjuk, csak a szívünk játszik ve-lünk. Még ott a neve a telefonköny-vünkben, még látjuk a fényképét avilághálón, de már sosem veszi feltöbbé, már nem készülnek újabbképek. Szívet tépően fájó a hiány.Kosztolányi szavaival búcsúzunk:„a múltba sem és a gazdag jövőben akárki megszülethet már, csak ő nem. Többé soha nem gyúl ki halvány-furcsa mosolya. Szegény a forgandó, tündér szerencse, hogy e csodát újólag megteremtse. ”

Június 3-án (Sziván 20) tartotta aDohány körzet a szokásos Mártír-megemlékezését, a temetőkertben.Egy korábbi rabbitanácsi döntésalapján Sziván 20-án azokra az ál-dozatokra emlékezünk, akikneknem tudjuk nevét és/vagy halálukidőpontját.Zsinagógánk a világon az egyetlen,amelynek kertjében temető található,amelyben majd 2500 mártír nyugszik– s emlékeztet nap, mint nap…

Kántorunk, Rudas Dániel énekétkövetően főrabbink, dr. FrölichRóbert emlékező beszédét hallgath-atták a megjelentek.Az esemény után Iványi Gáborlelkész mondott beszédet a Wallen-berg-parkban, ezt követőenkörzetünk elnöke, Nádel Tamássegítségével leplezte le a Ka-menyec-podolszkiji áldozatoknakállított emléktáblát.

Sziván 20Zsidó történelmi gyásznap, melyen több tragikus történeti eseménytörtént az európai zsidók történetében. Az első még 1171-ben, Blois-ban,klasszikus vérvád történet, melynek nyomán 31 zsidó férfit és nőt ítéltek máglyahalálra. A következő évben Rabbénu Tam rendelte el emlékükre a böjtnapot. Szűk 500 évvel később, Hmelnyickij Bogdánkozákjai majd félmillió zsidót mészároltak le 1648-1649-ben. Em-lékükre a már meglévő, majd fél évezrede bevezetett böjtöt egészítettékki egy újabb történelmi tragédiára emlékezéssel. A döntésben az is szerepet játszott, hogy Sziván 20-a nem eshet szombatra, amiért a böjt-napot egy nappal el kéne tolni.

Fotók: Szentgyörgyi Ákos

Főhajtás mártírjaink tiszteletére temetőkertben

A Dohány utcai Zsinagógában a fekete gránitból készült Jahrzeit-falon a kisnévtáblák fölötti gyertyák évente öt alkalommal gyulladnak fel, s emlékeztetnekelhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. A négy Mázkir napon, vagyis Jajm Kippur,Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár szerinti év-fordulóján – az előző estétől – világítanak szeretteinkért a gyertyák. A Jahrzeit-napon a reggelii.tentisztelet után aközösség átmegy a fal-hoz és Káddist mond azelhunytért. Lapunk úgysegít Önöknek, hogyközreadjuk, elhunyt szeretteiknek mikor isvan a Jahrzeitje.