felsozsolca helyi epitesi szabalyzat · forgalmi utak m30, és 37-es számú gyorsforgalmi utak...

3,,,,,,,,,,,,,,,

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT

Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/ 2.

TTeell//FFaaxx:: //4466// 335566--334455 E-mail: [email protected]

Web: www.provinciaterv.extra.hu

FELSÖZSOLCA VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA

Étv.9.§.(3)bekezdés szerinti

Államigazgatási egyeztetési eljárás után átdolgozva

Felsőzsolca város településrendezési terve

Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.

2

K Ü L Z E T L A P

Településtervező: Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZK/2001 TR-05-0114 /2002 05-0114-SZKI-SZK Építész munkatárs: Barnáné Papp Tünde 05-0196-É3-É Közlekedési és víziközmű-tervező: Harangozó Gyula K-1/1050202/d K-2-2/05-0202, VCS1-1/05-0202 Közlekedés, közmű és vízrendező tervező munkatársak: Sallai Attila K-1-d-1 Erdélyi András CAD szerkesztő: Holló György

Koordináló főépítész: Rudolf Mihály

Miskolc, 2008. október hó. S o l t é s z J á n o s n é ügyvezető



3

T A R T A L O M J E G Y Z É K I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜL Ő MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti tervhez Településszerkezeti terv a BELTERÜLETRE TSZ-1 M=1:4000 Településszerkezeti terv a KÜLTERÜLETRE TSZ-2 M=1:16000

III. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜL Ő MUNKARÉSZ Helyi építési szabályzat Szabályozási terv a BELTERÜLETRE SZ-1 M=1:2000 Szabályozási terv a KÜLTERÜLETRE SZ-2 M=1:10000



4

FELSÖZSOLCA VÁROS


JÓVÁHAGYÁSRA KERÜL Ő MUNKARÉSZ

I.

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

FELSŐZSOLCA Város Önkormányzatának …./200. ……….számú



5

HATÁROZATA

(tervezet)

a város Településszerkezeti Tervének módosításáról Tárgy: FELS ŐZSOLCA város közigazgatási területére készített

Településszerkezeti Terv FELSŐZSOLCA város Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.)FELSŐZSOLCA város Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 2. § (1) bekezdésében foglaltakra, a tervezési területre vonatkozóan meghozza a város Településszerkezeti tervéről szóló határozatát. 2.)A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. 3.)A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településszerkezeti Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni. Felelős: Polgármester

Határidő: folyamatos

FELSŐZSOLCA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁSA



6

I. FEJEZET

1.)A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen terület-felhasználást korlátozó tényező az árvízveszély, a nagyfeszültségű távvezetékek, illetve az M30-as nyomvonala. Az egész település jelenleg közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 2.)Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően valamint a jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat együttes alkalmazásával szabad. 3.)A terület-felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg.

Igazgatási és belterületi határ

1.)Felsőzsolca város területén a tervezett funkciók beavatkozási területe olyan nagy mértékű, melynek jogi következményeit – az igazgatási területek rendezését csak a későbbiek során kialakítandó helyzetnek megfelelően lehet rendezni. A terület használat változása a jelenleg miskolci közigazgatási területeket is érinti. 2.)A belterületi határ (beépítésre szánt terület határa) megváltozik. A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését jelen Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik az ipari gazdasági területek, a kereskedelmi gazdasági területek kijelölése, valamint a SAJÓ-folyó tervezett parti sávja mentén kialakítandó zöld- és különleges területek, valamint a tervezett városkapu (településközpont vegyes terület, melyet szintén Miskolc város közigazgatási területéből szükséges átcsatolni. 3.)A Településszerkezeti Terv távlati fejlesztési területeket is kijelöl. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. Távlat területnek minősül -Kk kiállítási terület -Kr régészeti park területe -Kst strand területe -Klo logisztikai terület -Kbe bevásárló központ 4.)A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és terület-felhasználási egységek a megváltozott területhasználat, funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak: a.) beépítésre szánt területekre, és azon belül építési övezetekre, valamint



7

b.) beépítésre nem szánt területekre, és azon belül önálló funkcionális övezetekre 5.)Az egyes területek terület-felhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Szabályozási Terv határozza meg.

A Településszerkezeti Terv elemei a.)A közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája (jelen esetben az M30-as gyorsforgalmi út, illetve a 37-es számú másodrendű főútvonal, mely távlatban szintén gyorsforgalmi útként funkcionál, továbbá a 3605-ös számú Felsőzsolca-Gesztely, továbbá a 2617-es számú Felsőzsolca-Edelény összekötő út. A terv távlatán túl várható az M30-as autópálya nyomvonal korrekciójának átvezetése, valamint a vasúthálózat (80-as Budapest- Miskolc- Nyíregyháza, a 90-es számú Budapest, Miskolc, Hidasnémeti), továbbá a fejlesztések a Sátoraljaújhely-Nyíregyháza-Debrecen-Nagyvárad deltavágány átvezetése. b.)A terület-felhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai c.)Szintterület sűrűség

A Településszerkezeti Terv módosítása 1.)A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. Amennyiben a változás övezeti szabályozást is érint, úgy a Szabályozási Tervet és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzatot is módosítani kell. 2.)A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett terület-felhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe. 3.)Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtő utakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét is figyelembe kell venni. 4.) Jelen esetben a felülvizsgálat tárgyát képezi vonalas létesítmények vonatkozásában: -M30-as gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala, csomópontjának átépítése -a településközpont vegyes terület belső tömbfeltárása -a város D-i területén módosul a kertvárosi lakóterületek úthálózata 5.)Jelen esetben módosul a terület-felhasználás, mivel módosul a lakóterület felhasználás, illetve a településközpont vegyes terület határa. 6.)Változik a helyi védelem, csökken a védett épületek száma.



8

II. FEJEZET

A település természeti és épített környezetének védelmi el őírási

A települési környezetvédelem előírásai az alábbiakra terjednek ki: 1.)Levegőtisztaság védelem

levegőminőségi besorolás: Sajó-völgye levegőminőségi agglomeráció

2.)Vízminőség védelem Felszíni szennyeződésre fokozottan „A” érzékeny terület.

3.)Földvédelem

A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni

4.)Hulladékgazdálkodás

A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. A város hulladék udvart kíván létesíteni.

5.)Zaj és rezgés elleni védelem A zaj- és rezgésterhelési határértékeket (közlekedésből, üzemi létesítményektől és építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken) a vonatkozó rendelet szabályozza. Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területnek minősül az oktatási és nevelési intézmények környezete.

6.)Természetvédelem

Táj- és kilátásvédelem szempontjából fokozottan érzékeny terület a Sajó-folyó és a holtágak, illetve a Zsolcai-halmok környezete. A régészeti érdekeltségű területek tájhasználati konfliktuskezelést igényelnek. A be nem mutatható és eltérő különleges célra hasznosítandó területeken el kell végezni a leletmentést.

7.)Állattartással kapcsolatos előírások Az állattartási önkormányzati szabályrendelet érvényes.



9

III. FEJEZET

A településszerkezeti terv hálózati elemei A város hosszú távú szerkezete félköríves-gyűrűs jellegű, mely hosszú távon a Sajó-folyóra szerveződik. Forgalmi utak M30, és 37-es számú gyorsforgalmi utak 2617-es számú Felsőzsolca-Edelény összekötő út 3605-ös számú Felsőzsolca-Gesztely összekötő út A terv távlatán túl elkerülő nyomvonal kiépítésére szükséges területsávot fenntartani, hogy ezáltal a 3606-os KM út átkelő szakaszának forgalma csökkenthető legyen. Tervezett gy űjtő utak Szerkezeti Tervlap szerint; részben az autóbusz járat vonalai, illetve a korszerűsítésre váró utcák Kerékpár utak

A kerékpárutat a Szent István utca északi szakaszán a Gk templomtól az iskoláig a tervezett új utcákra kerül át. Kerékpárút van tervezve az Ipari park mellett Arnótig is. Közúti hidak Hosszú távon a meglévő híd korszerűsítésén túlmenően még legalább egy gyalogos híd kapcsolat létesítése szükséges a Kis-Sajó folyón. Csillapított forgalmú utak (gyalogos zónák) A volt Vám területen, illetve a város szerkezet történeti jelentőségű kis közei (pl. Kacsa köz), mint védett közterületek fejlesztendők. Vasút 90-es és 80-as számú vasúti fővonalak, tervezett delta vágány a páneurópai gyorsvasút hálózat egyik alternatívája is képezi részét képezi a szerkezeti terv hálózati elemeinek. A változással érintett hálózati elemek A városközponti területen hosszútávon tömbfeltárással kell számolni, mivel a terület intenzitásának növekedése várható.



10

IV. FEJEZET

A terület-felhasználási egységek tagozódása (terüle ti elemek) 1.)Beépítésre szánt területek Lakóterületek Jele: L, szintterület s űrűség: 0,5-1,5 Lk-1 Kisvárosi intenzív lakóövezet (oldalhatáron álló, zártsorú, hézagosan

zártsorú beépítéssel) Lke-1 Kertvárosi, kistelkes családi házas lakóövezet Lke-2 Kertvárosi, nagytelkes családi házas lakóövezet Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet 2.)Településközpont vegyes terület

Jele: Vt, szintterület s űrűség: 2,4

Vt1 Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület kisvárosias arculattal

Vt2 Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú és középfokú intézményi épületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes terület

Vt3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkció elhelyezésére szolgáló nagy telkes terület(kastély és parkja)

Vt4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelülete igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló terület

Vt5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére

3.)Gazdasági területek

Jele: G, szintterület s űrűség: 0,2 Gip Ipari gazdasági területek Gip-M Mezőgazdasági-agroipari terület Gksz Kereskedelmi gazdasági területek 4.) Különleges területek Jele: K, szintterület s űrűség: 0,2 - 2,0 Kr Zsolcai-halmok régészeti parkja Ksp sportpálya Kt temető Ket emléktemető Kkáv kiállítási terület Kst termálstrand Ká állatmenhely Kc vízi tábor, kemping



11

Ksz szabadidőpark (a Csepnyik kert távlati felhasználásával) Kb kavicsbánya Kbe bevásárló központ Klo logisztikai központ területe Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közm ű elhelyezési területek Jele: KÖ KÖu közút KÖk vasút KÖl kisforgalmú üzleti repülőtér Zöld területek Jele: Z Erdő területek Jele: E Ev környezetvédelmi célú erdő Eg gazdasági célú erdő Ev természetvédelmi célú erdő Mezőgazdasági rendeltetés ű területek Jele: M Má-I Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület

intenzív használattal) Má-Ix Általános mezőgazdasági terület szántó művelésű terület

intenzív használattal – majorlétesítési tilalommal Má-E Általános mezőgazdasági terület gyep, legelő területek –

extenzív használattal Má-Ex Általános mezőgazdasági terület gyep, legelő területek

majorlétesítési tilalommal Mk Kertes mezőgazdasági terület és gyümülcsültetvények területek Mk x Kertes mezőgazdasági terület építmény elhelyezési tilalommal

Védelmi célú területek: Kataszterezett természeti területek Egyéb területek Jele: V V-1 Sajó -folyó, patakok, holtágak V-2 Kavicsbánya-tó, tó V-3 Vízbeszerzési területek



12

V. FEJEZET

A végrehajtást el őkészítő rendelkezések A Szerkezeti terv és a Településfejlesztési koncepc ió megvalósítását el ősegítő

intézkedések

1.)A közigazgatási terület egészére készítendő Szabályozási terv előírásaiban érvényesíteni kell a táj védelmét, az infrastruktúrahálózat -környezetvédelem – vízrendezés szempontjait. 2.)A Szabályozási terv övezeti előírásai tükrözzék a kialakult állapot elsődlegességét, biztosítva ezzel a településszerkezet, városkép karakterének megőrzését: 3.)A Szabályozási tervek készítésénél a tulajdoni viszonyokat,(a telek- és tömbszerkezetet) a már szerzett építési jogokat és a kialakult épített környezet adottságait figyelembe kell venni.

Tervkészítési és egyéb feladatok

Helyi környezetvédelmi rendelet, 2008-ig. Szabályozási terv alapján fejlesztési programok indítása. (folyamatos)

A településszerkezeti terv megvalósításával kapcsol atos egyéb feladatok

1.)A terven belterületbe vonásra jelölt területeket, az előírt feltételek egyidejű teljesülése esetén) lehet belterületbe vonni az e célra kijelölt területeket. 2.) Segíteni kell a szerves fejlődést, ezért a városközponti, belvárosi területen az oldalhatáron álló beépítési mód esetében, ahol az építési telek lehetővé teszi hézagosan zártsorú beépítésével (hajlított ház) a kisvárosi arculat erősítendő. 3.)A Kis-Sajó és az M30-as közötti terület zöldterületként hasznosítandó. A terület fejlesztése itt tájhasználati konfliktuskezelést igényel, mivel a zajterhelés korlátozza a rekreációs célú hasznosítást. Hasonlóképpen konfliktuskezelést igényel a kisforgalmú repülőtér kijelölése, mivel ez régészeti érdekeltségű területeket is érint. A be nem mutatható és eltérő különleges használat esetén el kell végezni a leletmentést. 4.)A városkapu, valamint a belváros tömbfeltárására és a Kis- Sajón túli területekre beépítési terv készítendő. 5.)Az ipari zóna minőségi fejlesztésével el kell érni, hogy a szolgáltatási színvonal megfeleljen az ipari-park címre.



13

6.)A Zsolcai halmok területét országos jelentőségű régészeti parkká kell nyilvánítani. Meg kell oldani a tájhasználati konfliktust a régészeti érdekeltségű terület, kiállítási terület és a kisforgalmú üzleti célú repülőtér funkció használata között. 7.)Bármely belterületbe vonási határozat csak akkor hozható meg, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a mindenkori területtulajdonosok az Önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közművesítés, közintézmény-bővítés stb. költségei). A szabályozási, telekalakítási terveket csak településrendező közreműködésével lehet elkészíteni. 8.)Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti előírásait meghaladja, védőövezettel kell rendelkezniük. a.)Amennyiben e terv jóváhagyása után kerül sor a tevékenység megkezdésére, akkor az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és ennek függvényében további intézkedéseket tenni. (pl.: védőövezet létesítése, tevékenység megtiltása, stb.) b.)A jelenleg már védőövezettel rendelkező telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e a módosítás (védőövezet csökkentés vagy növelés). c.)A jelenleg védőövezettel nem rendelkező, de már termelési tevékenységet folytató azon telkeknél, amelyekkel kapcsolatban a területen folytatott tevékenységből (vagy egyéb módon) arra lehet következtetni, hogy a környezetre a megengedett határértéknél nagyobb értékekkel hatnak, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, illetve ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó rendelkezést. 9.)A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés). 10.)A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

A terv megvalósítását el ősegítő tárgyi és személyi feltételek

1.)A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. 2.)A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni.



14

3.)A Polgármesteri Hivatalnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról.



15

PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT

Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/ 2.

TTeell//FFaaxx:: //4466// 335566--334455 E-mail: [email protected]

Web: www.provinciaterv.extra.hu

FELSÖZSOLCA VÁROS


JÓVÁHAGYÁSRA KERÜL Ő MUNKARÉSZ

II.

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS

SZABÁLYOZÁSI TERV

(AKTUALIZÁLVA, EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA)

FELSŐZSOLCA Város Önkormányzat



16

......../200….számú

RENDELETE (tervezet)

a város Helyi Építési Szabályzatáról

FELSŐZSOLCA VÁROS Önkormányzatának képviselőtestülete felhatalmazás alapján alkotta meg a 7/2005. számú rendeletet, az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. 6 § 3. a) pontjában kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) a város közigazgatási területére vonatkozóan megalkotja Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét, valamint kötelezően elrendeli azok együttes alkalmazását.

I.FEJEZET

A rendelet hatálya

1.§

(1)A rendelet területi hatálya kiterjed FELSŐZSOLCA VÁROS teljes közigazgatási területére. (A határrendezések figyelembevételével.) (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet. (3) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes Mellékletek: 1.számú melléklet :Szabályozási terv a belterületre M=1:4000

2.számú melléklet: Szabályozási terv a külterületre M=1:10000 3.sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek

2. §



17

(1)A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: a)a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala b)építési határvonal c)az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai d)a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti

besorolás e)a legnagyobb beépítettség mértéke f)a megengedett építmény magasság g)a minimális telekméret h)a kötelező beépítési vonal (ahol jelölve van) i)korlátozások (2)Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

3. § (1)A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: a)a szabályozási vonalakat, b)a terület-felhasználási egységek határát, c)a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát, d)a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét, e)a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető

legkisebb földrészlet nagyságát, f)a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb

földrészlet területét, g)a belterület bővítés határát. (2)Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

II. FEJEZET



18

4. §

(1)Az engedélyező hatóság - az építészeti minőség védelme érdekében - a benyújtott építési engedélyezési tervről főépítészi állásfoglalást kérhet, melyről az építtetőt és tervezőt írásban értesíti.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek t agozódása

5. §

(1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. (2)A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

A terület-felhasználási egységek övezetei

6. § (1)Beépítésre szánt területek a)Lakóterületek alövezetei Lk-1 Kisvárosi intenzív lakó alövezet (oldalhatáron álló, zártsorú, hézagosan

zártsorú beépítéssel) Lke-1 Kertvárosi, kistelkes családi házas lakó alövezet Lke-2 Kertvárosi, nagytelkes családi házas lakó alövezet Lf-1 Falusias aprótelkes lakó alövezet Lf-2 Falusias szalagtelkes lakó alövezet b)Településközpont vegyes terület alövezetei

Vt1 Településközpont vegyes terület alövezete kisvárosias arculattal Vt2 Településközpont vegyes terület, dominánsan nagy telkes alövezet Vt3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkció elhelyezésére

szolgáló nagy telkes alövezet(kastély és parkja) Vt4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelülete

igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet Vt5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi

és szolgáltatói intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

c)Gazdasági területek övezetei



19

Gip Ipari gazdasági alövezet Gip-M Mezőgazdasági agroipari alövezet Gksz Kereskedelmi gazdasági alövezet d)Különleges területek alövezetei Kr régészeti park Ksp sportpálya Kt temető Kc vízi tábor, kemping Kb kavicsbánya Ká állatmenhely Kst termálstrand Ksz szabadidő terület (2)Beépítésre nem szánt területek: a)Közlekedési és közm ű elhelyezési területek övezetei

KÖu közút KÖk vasút b)Zöld területek övezete Z c)Erdő területek övezetei E Ev környezetvédelmi célú erdő Eg gazdasági célú erdő Evt természetvédelmi célú erdő d)Mezőgazdasági rendeltetés ű területek alövezetei M Má-I Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív

használattal) Má-Ix Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív

használattal – majorlétesítési tilalommal) Má-E Általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív

használattal) Má-Ex Általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek majorlétesítési

tilalommal) Mk Kertes mezőgazdasági terület Mk x Kertes mezőgazdasági terület építmény elhelyezési tilalommal

e)Védelmi célú területek övezetei: Kataszterezett természeti területek



20

f)Egyéb területek övezetei V V-1 Sajó-folyó, patakok, holtágak V-2 Kavicsbánya- tó V-3 Vízbeszerzési területek

7. § (1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével. (2)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. (3)Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.

III. FEJEZET

Beépítésre szánt területek Az egyes terület-felhasználási egységekre

vonatkozó el őírások

Telekalakítás

8. § (1)Azon övezetek területén, ahol a szabályozási terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése. Kodály Zoltán utcától D-re eső területek az Árpád fejedelem utcától keletre a Kodály Zoltán utca északi teleksora is, almáskertnél Telekösszevonások esetén, ha kettőnél több telek kerül összevonásra, Telekmegosztások esetén

(2)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. Illetve ilyen helyzetben, ha ez lehetséges, a beépítés egyértelművé tétele érdekében az övezeti tervet módosítani kell. (3)A város belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (4)Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható. Az engedélyezési terveket 2000



21

m2-nél nagyobb telekterület esetében a város önkormányzatánál helyi főépítésszel kell véleményeztetni. (illetve kettőnél több telek esetén) (5)A telekalakítás szabályai:

a)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. b) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

9.§

Elő-, oldal- és hátsókert el őírásai

(1)Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el.

a)elő- és oldalkertben:

közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel , 1,00 m hosszúsággal).

b)oldal- és hátsókertben:

kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m- nél nem magasabbra emelkedő, illetve 1 m-nél nem mélyebbre benyúló lefedés nélküli terasz ), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop

(2)Terepszint alatti építmény- a közműépítmények kivételével- a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha terepszinttől számított magassága az 1 m-t nem haladja meg. (3)Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát, szélkereket és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:

helyi értékvédelmi területen, lakóépülettől 50 méteren belül.

(4)Ha az övezetben kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz vagy olajellátó

rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, 0,4 KV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezés, illetve kábel (távfűtő vezeték), valamint PB gázpalack cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és



22

nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésű gáz- vagy olajtüzelő berendezés kerül elhelyezésre, akkor első fokon a területileg illetékes műszaki biztonsági felügyelet jár el.

(5) Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termőföld, vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításához adott engedélyét.

(6)A SZT szerinti régészeti védelemmel érintett telkeken a földmunkával járó beruházások esetében előzetesen ki kell kérni az illetékes régészeti szakhatóság véleményét. (7) Talajmechanikai szakvélemény készítését engedélyezési eljárás során az építési hatóság előírhatja.

Közterületek szabályozására vonatkozó rendelkezések

10. §

(1)Közterület csak a területre vonatkozó terv szerinti szabályozási vonal alapján módosítható.

a)Új telektömbök kialakításakor a közterületek szabályozási szélessége – a kizárólagos gyalogutak kivételével - keresztmetszet igazolásával sem lehet kevesebb 10 m-nél. Kivéve azokat a szabályozási terven jelölt utcákat, ahol a kialakult állapot ettől eltér pl.: Bocskai utca északi folytatása. b)Új közúti közlekedési célú közterület kiszabályozásánál biztosítani kell a egyoldali fasor helyét. c)A rögzített szabályozási vonalak, illetve meglévő közterületi határok módosításához nem szükséges a SZT egyébként előírt összes alátámasztó munkarészeit elkészíteni ha: -a közterületi határ korrekciójára a létesítendő közművesítés és útépítés miatt van szükség, és a geodéziai felmérés alapján a közterületi telekhatár pontosítása indokolt, -a közterület szélessége legfeljebb 20%-kal csökken vagy növekszik és nem lesz 10 m-nél kisebb, (Ld.: a) pont) -a közterületi határ pontosítása meglévő épületet nem érint, a meglévő közművezeték helye a továbbiakban is közterületen biztosított.

Lakóövezetek általános el őírásai



23

11. § (1)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

a)termelő kertgazdasági építmény, b)a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2

beépített szintterületig c)kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig

d)igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig

e)szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig f)sportlétesítmény g)üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el h)nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2)Ahol a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de a telekméret indokolttá, illetve szükségessé (illetve lehetővé) teszi, az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is engedélyezhető. (3)Különálló kiszolgáló melléképületek elhelyezésének szabályai:

a)az épületek közötti tűz távolság betartandó, b)oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt minden esetben ,

egyéb építményt általában a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

c)szabadonálló beépítésnél az építmény mögött, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb tűz távolság betartásával lehetséges.

(4)Kisüzemi állattartás létesítményei (helyi önkormányzati állattartási rendelet szerint) csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges. (5)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el. (6)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése kerámia anyagú (lehetőleg) natúr cserép lehet. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg. (7)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

A lakóterület övezetei



24

Lk jel ű alövezet kisvárosi intenzív lakóterület

12. §

(1)Lk építési övezet max. négylakásos épületek számára. Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak. (2)A kisvárosi lakóterületen a lakóépületeken kívül elhelyezhető:

a)a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

b)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület c)sportépítmény d)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari

épület. e)gépkocsi-tároló, egyéb tároló építmények

(3)A kisvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a)szálláshely szolgáltató épület b) igazgatási épület c)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb kézműipari

építmény (4)A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el

a)termelő kertészeti építmény b)üzemanyagtöltő c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ilyeneket szállító járművek számára

d)semmilyen feltétellel állattartó épület (5)A telek és építmény normatív előírásait az I. sz. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében, megengedett szabadon álló, vagy zártsorú beépítés is, de ezek a szomszédos tel(k)ek beépíthetőségét nem korlátozhatja, ezért elbírálásuk elvi engedélyezési eljáráshoz kötött.

(6)I.SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti Jele

Beépítési Módja

Kialakítható legkisebb területe*

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építményének-

magassága

Zöldfelület legkisebb mértéke

Lk-1 K Kialakult

500 m2 40% 7,5 m 30%

Minimális telek szélesség 14 m Szabadonálló beépítés sarok telken megengedhető. Zártsorú beépítés 14 m-nél keskenyebb telken engedhető meg.



25

(7)Környezetvédelmi besorolások levegőminőség: Sajó völgye agglomerációs zóna határértékei szerint

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás kisvárosias lakóterület Közművesítés: teljeskörű

Lke jel ű alövezetek

Kertvárosias lakóterület övezetei

13. § (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. (2) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lke-1 KISTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET Lke-2 NAGYTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET

a) A kertvárosias lakóövezetben legfeljebb 4 lakásos lakóépület helyezhető el. (3)II. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési Módja


Legnagyobb beépítettsége


magassága


Lke-1 O

Oldalhatáron álló

550 m2 30 % 6,0 m 50%

Lke-2 O


700 m2 30 % 6,0 m 50%

*A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba. (4)Minimális telek szélesség új telekalakítás esetén Lke-1, Lke-2 estén 18 m. (5)Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők: - járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.) - kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár - idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a

fenti megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva - hőtermelést biztosító épület (kazánház) - nyári konyha, mosókonyha, szárító - egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra,

szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), (6) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését a város

állattartási rendelete szabályozza. (7) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó völgye agglomerációs zóna határértékei szerint



26

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás kertvárosias lakóterület határértékei szerint Közművesítés: teljeskörű (8) Övezeti eltérések Saroktelken (két utca találkozásánál az oldalhatáron álló beépítési mód esetén melléképület 3,5 m építmény magasság betartása mellett tűzfalasan illeszthető a szomszéd telkek mellék építményeihez.)

Lf jel ű alövezetek

Falusias lakóterüklet övezetei

14.§ (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak. (2)Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lf-1- APRÓ (SZABÁLYTALAN) TELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZE T Lf-2- SZALAGTELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET (3)III. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési Módja




Magassága


Lf-1 O


550 m2 30 % 4,5 m 40%

Lf-2 O


800 m2 30 % 4,5 m 40%

*A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba. (4)Minimális telek szélesség új telek alakítás esetén Lf-1 esetében 16 m, Lf-2 esetében 14 m. (5)A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. Nem lakó funkciójú építmény elhelyezése esetén a teleknagyság nem haladhatja meg a normatív (minimális teleknagyság háromszorosát. A beépítettség szempontjából figyelembevehető telekterület ez esetben Lf-1 övezetben max, 1650 m2, Lf-2 övezetben pedig 2400 m2



27

(6)Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonállóan is elhelyezhető 18 m-nél szélesebb telek esetén. (7) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajóvölgye agglomerációs zóna határértékei szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező. (8) Övezeti eltérések Saroktelken (két utca találkozásánál az oldalhatáron álló beépítési mód esetén melléképület 3,5 m építmény magasság betartása mellett tűzfalasan illeszthető a szomszéd telkek mellék építményeihez.)

Vegyes terület övezetei

15.§ (1)A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú és középfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. (2)A vegyes terület funkcionális övezetei a következők

Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet

Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú és középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

Vt-3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkciók elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet

Vt-4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelület igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

Vt-5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet

Településközpont vegyes terület övezeteinek általános el őírásai

16.§ (1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.



28

(2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető: lakóépület igazgatási épület kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület egyéb közösségi szórakoztató épület egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület sportépítmény

(3)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény Termelő kertészeti építmény

(4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A településközpont vegyes övezet helyi védelem alat t álló területére vonatkozó

sajátos el őírások

17.§

(1)Az építési engedélyezési eljárás speciális szabályai településközpont vegyes területen és helyi értékvédelmi területen a következő szempontokat kell érvényesíteni: (2)Az épületek tervezésénél figyelembe veendő speciális előírások a) Anyaghasználat -lábazat -falburkolat -eresz -tető -nyílászáró b)Homlokzatképzés- arányrendszer, tagolás - színezés -nyílásképzés, (portál, ajtó, ablak) c)Tömegalakítás: -tetőhajlásszög, tetőforma (oromzatos, kontyolt stb.) -tetőablak -tömör falazás, kapuáthajtó zártsorú beépítésnél -padló vonal d)Utcaképek e)Égéstermék kivezetés f)Tetőtér beépítés



29

(3) Zártsorúsítás speciális szabályai Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház – az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell. (4)Kerítés létesítésének speciális szabályai

a)A rendelet hatálya alá tartozó területen kerítés csak a telkes övezetekben létesíthető, illetve tartható fenn, az övezeti előírásoknál jelzett módon (pl. kapuáthajtók stb.). b)Ahol nincs külön előírás a kerítésre, ott az utcában hagyományos jellegű, időtálló, lehetőleg természetes anyagokról igényesen kialakított kerítés engedélyezhető. c)A településközpont vegyes övezetben az érintett területen az épületek átépítésével együtt kell a kerítések építési engedélyét benyújtani.

Vt-1 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET JELLEMZ ŐEN KIS TELKES

ALÖVEZET KISVÁROSIAS ARCULATTAL

18.§ (1).Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1ha terület nagyságig helyezhető el. b)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

(2)Környezetvédelmi besorolások:

levegőminőség: Sajó-völgye agglomeráció zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint közművesítés: teljes körű



30

(3)IV. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja



Legnagyobb építményének magassága**


Vt-1 Z Zártsorú

550 m2 60% 6,0 m 20%

Vt-1a Z Zártsorú

550 m2 100% 9,0 m 10%

Vt-1b Z Zártsorú

550 m2 80% 6,0 m 10%

Vt-1c Z Zártsorú

550 m2 50% 6,0 m 25%

Adott esetben, ahol ezt a szabályozási terv jelöli és az engedélyezéshez szükséges alátámasztó anyagok ezt igazolják – a legnagyobb beépítettség akár 100%-is lehet. (4)Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház – az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell. (5)az építmény magasság nagyobbik értéke lakófunkciójú építmény esetén * saroktelken megengedhető, amennyiben az városépítészeti hangsúly ** Az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik (6)Zártsorú beépítési mód eltérő szabályai a településközpont vegyes övezetben a melléklet szerint alkalmazandó.

Vt-2 -TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZ ŐEN NAGYTELKES

ALÖVEZET 19.§

(1)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a)A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke) b)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.

c)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 2 ha terület nagyságig helyezhető el.



31

d)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

(2)V. TÁBLÁZAT Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja*

Kialakítható legkisebb területe**


Legnagyobb építményének magassága***


Vt-2 SZ Szabadonálló

800 m2 (T) 40% 12,5 m 15 %

* A beépítési mód az illeszkedés szabályai és beépítési terv alapján állapítandó meg **(T) Technológiai tervvel és beépítési tervvel igazolandó érték oktatási építmények esetében. Oktatási intézmény elhelyezése esetén lakófunkció csak az intézményi funkció működtetéséhez kapcsolva szolgálati lakásként engedélyezhető. (intézményenként max. 2 lakás) ***(K) kialakult érték, az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik 6,0 m -lakóépületekre vonatkozó érték 12,5 m-intézményi épületekre vonatkozó érték, mely technológiai terv alapján igazolt érték (3)Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó- völgye agglomerációs zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint közművesítés: teljes körű

Vt-3 - TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZ ŐEN KÜLÖNLEGES INTÉZMÉNYI ÉPÜLET (KASTÉLY ÉS PARKJA) ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ

NAGYTELKES ALÖVEZET

20.§ (1)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a)Az övezetben lakófunkció önálló rendeltetési egységben nem jelenhet meg

b) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.



32

c)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 0,3 ha terület nagyságig helyezhető el. d)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

(2)Környezetvédelmi besorolások:

levegőminőség: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei közművesítés: teljes körű

(3)VI. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Kialakítható legkisebb terület*


Legnagyobb építményének magasság**


Vt-3 K K m2 K+10 % K m K %

*K kialakult érték Vt-4 - TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZ ŐEN NAGY TELKES, JELENTŐS ZÖLDFELÜLETET IGÉNYLŐ INTÉZMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ALÖVEZET 21.§ (1)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: a)Az övezetben lakófunkció önálló rendeltetési egységben nem jelenhet meg

b) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.

c)Az övezetben sportlétesítmény elhelyezhető 1 ha nagyságrendig d)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése



33

(2)VII. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Kialakítható legkisebb

terület


Legnagyobb építményének

magasság*


Vt-4 SZ 1000 m2 20 % 7,5 m 30 %

*Az építmény magasság technológiailag igazolt esetben, vagy templom torony építése esetén meghaladhatja a megadott építmény magasságot (3)Környezetvédelmi besorolások:

levegőminőség: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint közművesítés: teljes körű

Vt-5 - TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZ ŐEN LAKÓÉPÜLET ÉS KERESKEDELMI - SZOLGÁLTATÓI FUNKCIÓ ELHELYEZÉSÉR E SZOLGÁLÓ

ALÖVEZET

22.§

(1).Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VIII. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

a)Az övezetben 1 ha területnagyságot meghaladó telekterületre beépítési terv készítendő.

b)Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.

c)Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 2 ha terület nagyságig helyezhető el. d)Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése

e)Az alövezetben egy építési telken több főépítmény is létesíthető.



34

(2)VIII. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési Módja

Kialakítható legkisebb területe


Legnagyobb építményének magassága*


Vt-5 SZ Szabadonálló

1000 m2 40% 12,5 m 15 %

*Az építmény magasság technológiailag igazolt esetben, vagy templomtorony építése esetén meghaladhatja a megadott építmény magasságot (3).Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület közművesítés: teljes körű

Gazdasági területek funkcionális övezetei

23.§

(1)A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. Gazdasági terület övezetein, illetve alövezetein belül semmiféle hulladék-gazdálkodással, sem autóbontással, sem elektronikai eszköz szétszereléssel kapcsolatos tevékenység nem folytatható. (2)A Gip jelű területeken belül min. 10 m széles sávban 3 szintes növénytelepítés szükséges. (3)A gazdasági terület lehet: a)Gksz -Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású

gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. b)Gip-1 -Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet

védőterületet igénylő építmények elhelyezésére c)Gip-2 -Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet

védőtávolságot igénylő építmények elhelyezésére d)Gip-M -Mezőgazdasági, agroipari terület



35

Gksz KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK ALÖVEZETEI

24.§ (1)funkciók: az OTÉK 19. §. (2)(3)-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel: -lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók

(2)A településképi megjelenítés feltételei: -az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.) -a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek. (3)A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 40 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott. (4)IX. TÁBLÁZAT (Gksz)

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési Módja


terület



magasság*


Gksz SZ 1000 m2 40 % 12 (T) m 20%

* T – kivétel technológiafüggő értékek (siló, darupálya, kémény, torony) (5)A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. 5.A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket: 51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem 51.23 Élőállat nagykereskedelem 51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem 51.51 Energiahordozó nagykereskedelem 51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem 51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem 51.55 Vegyi árú nagykereskedelem 51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem 5.Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények



36

a)(fő funkciók): - átrakó építmény, mérlegház - üzletház - raktár - szociális helység építménye - üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény - szolgálati lakó és szállásépületek - terület ellátó alapfokú intézmény - termék vezeték - üzemanyagtöltő

b)melléképítmények: - garázs - kirakat szekrény - tüzelőanyag tároló - kazánház

c)terepszint alatti építmények (talajmechanikai szakvélemény alapján) - süllyesztett rakodó - mérlegház - technológiai és üzemelés közbiztonsági célú pincehelyiség

(6)A kereskedelmi szolgáltató területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás) (7)A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. (8)A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.

Gip-1 JEL Ű ALÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA

25.§

(1)A funkciók: az övezetben az OTÉK 20 §. /3/ szerinti tevékenység nem létesíthető. („Védőterületet” igénylő igen, „védőtávolságot” igénylő nem.) a) funkciók: az OTÉK 19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel: lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók b)A településképi megjelenítés feltételei: az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)



37

a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek. A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott. c)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető. A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján az II. IPARI TEVÉKENYSÉGEK helyezhetők el kivéve az alábbi kód alatt megjelölt alábbi tevéken ységek: DF KOKSZGYÁRTÁS, KÕ OLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS FÛTÕ ANYAG GYÁRTÁSA DH GUMI-, MÛANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA DI EGYÉB NEMFÉM ÁSVÁNYI TERMÉK GYÁRTÁSA DJ FÉMALAPANYAG, FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA DK GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA DL VILLAMOS GÉP, MÛSZER GYÁRTÁSA DM JÁRMÛGYÁRTÁS E VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GÕ Z-, VÍZELLÁTÁS (2)X. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Kialakítható legkisebb terület*


Legnagyobb építményének magasság**


Gip-1 SZ 1000 m2 50% 15 (T) m 25% * T – kivétel technológiafüggő értékek (siló, darupálya, kémény, torony) (3)Környezetvédelmi besorolások Levegőminőségi besorolás: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. gazdasági és különleges területi kategória: Közművesítés: teljeskörű



38

Gip-2 ÉPÍTÉSI ÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁR A

26.§ (1)A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a II. IPARI TEVÉKENYSÉGEK helyezhetők el kivéve az alábbi kód alatt megjelölt alábbi tevéken ységek: DF KOKSZGYÁRTÁS, KÕ OLAJ-FELDOLGOZÁS, NUKLEÁRIS FÛTÕ ANYAG GYÁRTÁSA

(2)XI.TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja


terület



magasság*

Zöldfelület legkisebb Mértéke

Gip-2** SZ 1000 m2 50 % 15 (T) m 25% * T – kivétel technológiafüggő értékek (siló, darupálya, kémény, torony) **A vedőterületet környezeti hatástanulmány alapján az illetékes szakhatóságok állapítják meg. (3).Környezetvédelmi besorolások Levegőminőségi besorolás: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. gazdasági és különleges területi kategória: Közművesítés: teljeskörű (4)Csak a környezeti határértékeket teljesíteni tudó technológiák fogadhatók.

Gip-M – jel ű MEZŐGAZDASÁGI, AGROIPARI TERÜLET ALÖVEZETE

27.§

(1).Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik

(2)Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.

(3)A TEAOR. EU. megfeleltetés alapján i. számú tevékenysgi körök helyezhetők el elsősorban (MEZŐGAZDASÁG,VADGAZDÁLKODÁS ERDŐGAZDÁLKODÁS A-B



39

kód , továbbá A II. IPAR-FELDOLGOZÓ IPAR / A feldolgozói tevékenységek DA, DB, DC, DD, kód alatt felsoroltak, kivéve (ruházat)

(4)XII.TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési Módja


terület



magasság*


Gip-M SZ 1000 m2 40% 15 (T) m 25 % * (T) technológiafüggő érték (siló, víztorony, gabonatároló) (5)Környezetvédelmi besorolások Levegőminőségi besorolás: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. gazdasági övezet kategória: Közművesítés: részleges

K Különleges területek

28.§

Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XIII. sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

A különleges területek alövezeteinek el őírásai

29.§ (1)A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

Kr régészeti park Kt működő temető Ká állatmenhely Ksp sportpálya

Kc vízi tábor, kemping Kb kavicsbánya Ksz szabadidőpark Kst termálstrand



40

(2)XIII. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezeti Jele

Funkcionális besorolása

Beépítési Módja


terület



Magassága m

Kr Régészeti park SZ 2000 m2

10 % régészeti

szakvélemény alapján

3,5 m régészeti

szakvélemény alapján

Kt Működő temető SZ 1000 m2 5 % 7,5 m

Kst Termálstrand SZ 5000 m2 20 % 7,5 m

Ká Állatmenhely SZ 1000 m2 20 % 4,5 m

Ksp1 Sportpálya SZ 1000 m2 20 % 7,5 m

Ksp2 Sportcsarnok Z 1000 m2 100 % 12,5 m

Kc Vízi tábor, sátorozó hely SZ 1000 m2 20 % 4,5 m

Kb Kavicsbánya

SZ Csak

kiszolgáló Épület

K m2* 5 %

4,5 m

Ksz Szabadidőpark övezete

SZ 1000 m2 3 % 4,5 m

Legkisebb zöldfelület 40 % Megjegyzés: K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi (3)Kr Az alövezet területe a jelent ős régészeti lel őhelyek, ásatások, romkertek bemutatását szolgáló, jelent ős zöldfelülettel rendelkez ő terület. A területen - a SZT-ben meghatározott közterületi határ korrekciója kivételével – telekalakítás nem megengedett. Az egyes végleges építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó előírásokat SZT-ben kell rögzíteni a régészeti szakhatóság állásfoglalása alapján.



41

(4)Kt -meglév ő temető alövezete, átalakításához, átépítéséhez, b ővítéséhez beépítési terv készítend ő A temetők területén elhelyezhető -egyházi és kegyeleti épületek, -a temetkezés egyéb építményei, -virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények, -a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények, kivételesen - ha azt SZT részletesen szabályozza - a sírfelállításhoz szükséges --műhelyépületek, kőfaragó műhelyek helyezhetők el.

A telken belül az építhető épületek építménymagasságát, a beépítés mértékét SZT-ben kell meghatározni Temető bővítésénél 100 m2-ként legalább 1 db lombos fát kell ültetni. A temetőben biztosítani kell vízvételi lehetőségeket (ivóvíz minőségű vízzel) és illemhelyet (3) Állatmenhely övezete A telekhatárok mellett tömör kerítés létesíthető, külső oldalán látványnövényzet (cserjesor, fasor, futtatott növényzet) telepítésével. A telken belül az építhető épületek építménymagasságát, a beépítés mértékét SZT-ben kell meghatározni Temető bővítésénél 100 m2-ként legalább 1 db lombos fát kell ültetni. Gondoskodni kell az üzemeltető számára a szükséges szociális létesítményekrők, amely együttjár a közműellátás megoldásával. (4)Ksp - Különleges sport terület alövezet A kerület területén az övezetbe tartozó területeken további telket kialakítani csak SZT alapján lehet. Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők. Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb az SZT-ben meghatározott mértéknél. Az övezet területén épületként elhelyezhető: -a vendéglátás építményei, illetőleg a közterületi pavilonok közül - fagylaltozó, -újságos pavilon, -nyilvános illemhely, -a testedzést szolgáló építmény, épület,



42

(5)Kc- Különleges sátorozó hely és régészeti bemuta tó park alövezet A területre beépítési terv készítendő, a régészeti vonatkozás miatt a terület hasznosítása régészeti szakvélemény alapján lehetséges (A területen elhelyezhető a Kré-ben megengedhető építményeken túl kiszolgáló építmények és sátorozás céljára kialakítható helyek, amennyiben azok nem zavarják a régészetileg bemutatható területeke.) A közmű ellátásról gondoskodni kell. Átmenetileg megengedhető a közműpótlók létesítése, ahol vízzáróan zárt szennyvízgyűjtő kiépítéséről gondoskodni kell. (6)Kb- Különleges bányaterület (kavicsbánya) alövez ete A területen csak a bányászat üzemi épületei helyezhetők el, a bányászat felhagyása után a rekultivációról gondoskodni kell.

IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

A közlekedési területek általános el őírásai

30.§ (1)Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

Autópálya esetén 60 m Országos főút esetén 30 m Országos mellékutak esetén 22 m Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m Kiszolgáló utak esetén 10 m Kerékpárút esetén 3 m

(2)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

a)Közlekedési létesítmények b)Közművek és hírközlési létesítmények

(3)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.



43

Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület

31.§

(1)Az övezetbe tartozik a 80-as és 90-es számú vasúti vonal, (2)Az övezet területén telket, építési területet kialakítani, annak meglévő határát módosítani, építményt elhelyezni csak a SZT előírásai alapján lehet. (3)Az övezet területén az SZT alapján a vasúti megálló és váró, az ezekhez kapcsolódó irányítási-, technológiai- és üzemi építmények, valamint az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények mellett a tevékenységhez tartozó: -raktárak, -szolgálati intézmények, -szolgálati szállásépületek, -szolgálati irodák, -vendéglátási és maximum 500 m2 bruttó szintterületű kiskereskedelmi funkciót --tartalmazó épületek, -felszíni parkoló,

helyezhetők el. (4)SZT hiányában a területen kizárólag a vasúti megálló és fedett várakozóhelyek

építményei helyezhetők el.

(5)Az övezet területén el lehet helyezni: -lakóépületet vagy lakást, -olyan épületet, illetőleg létesítményt, melynek környezetterhelési határértéke -alacsonyabb az övezet megengedett határértékeinél, -önálló intézményt, -kereskedelmi és vendéglátási létesítményt, (6)Nem lehet elhelyezni: -ipari létesítményt, -veszélyes hulladék tartós tárolását szolgáló raktárt

(7)Új épület elhelyezése esetén a parkolás telken belül oldandó meg. (8)Az övezet területén a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értékét a SZT-ben kell rögzíteni.

Közműlétesítmények, közm űellátás

32.§ (1)A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. (2)A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.



44

(3)Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni. (4)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. (5)Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható. (6)A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell. (7)A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni. (8)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (9)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. (10)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (11)Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a)A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. b)A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. c)A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. d)A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.



45

e)A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. f)A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12)Villamosenergia ellátás

a)A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m. b)A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

c)Szélerőmű, szélerőműpark a település belterületi határától D-re környezeti

hatástanulmány alapján, illetve a szakhatóságok által előírt védőtávolságok betartása mellett helyezhető el a város közigazgatási területén.

(13)Gázellátás

a)Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m. b)Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(14)Távközlés

a)A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. b)A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. c)A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni.



46

Közparkok területe

33.§ (1)Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

E Erdőterületek

Általános el őírások

34.§

(1)A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi XIV. törvény. (2)A város igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

Evk védelmi célú erdő Eg gazdasági célú erdő Evt természetvédelmi célú erdő

Evk Védelmi rendeltetés ű erdők

35.§

(1)Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik. (2)Területükön építmények nem helyezhetők el.

Eg

Gazdasági erd ők

36.§ (1)Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel. (2)A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell. (3)A maximális építménymagasság 3,5 m lehet. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.



47

Ev Védelmi célú erd ők

37. §

(1)A terület övezeteiben építmény nem helyezhető el.

M Mezőgazdasági területek

Általános el őírások

38. § (1)A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része. (2)A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

Má-I általános mezőgazdasági terület övezete -szántó művelésű terület – extenzív terület

Má-E általános mezőgazdasági terület övezete gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület

Mk kertes mezőgazdasági terület X – kóddal jelölt területeken a távlati terület felhasználás tartalék területe, ahol építményt elhelyezni nem lehet. (3)A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-I Jellemz ően Gyep, legel ő vagy kisparcellás szántó m űvelésű terület

39.§ (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XIV. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.



48

XIV. TÁBLÁZAT

Övezeti jele Beépítési

módja

Kialakítható legkisebb területe



magasság

Má-I SZ Szabadonálló

6000 m2 3% 4,5 m

Má-Iszp Mezőgazdasági övezeten belül szélerőmű park telepítésének lehetősége környezeti hatástanulmány alapján engedélyezhető.

Má-E Jellemz ően Gyep, legel ő vagy kisparcellás szántó m űvelésű terület

40.§

(1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XV. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

XV. TÁBLÁZAT


módja


terület



Magassága

Má-E SZ Szabadonálló

6000 m2 3% 4,5 m

Mk Kertes mez őgazdasági terület övezetei, (gyümölcsös terület)

41.§ (1)Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XVI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak. (2)A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2. Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület tulajdonlása szükséges.



49

(3)Az I. kategóriájú gyümölcs kataszterbe tartozó területek építési feltétele: Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

Földbevájt pince létesíthető. (4)Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

XVI. SZ. TÁBLÁZAT


módja




Magassága Mk-1

Belterületi kertség - - - -

Mk-2 SZ 3000 m2 3% 3,5 m

Mk-2 övezetben 5 ha terület tulajdoni jogának igazolása szükséges az építési telek környezetében.

Egyéb területek övezetei

Vízgazdálkodási terület övezetei

42.§ (1)V-1 jelű övezetbe tartozik a Sajó-folyó, partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján. (2)A Sajó-folyó mindenkori partélétől számítva 6,0 m-es kezelői, illetve fenntartási sávpt szabadon kell hagyni, azon belül építményt elhelyezni nem lehet. (3(A mederben, illetve a parti sávban tervezett beavatkozások vízi munkának minősülnek, melyek vízjogi engedély kötelesek, engedélyező hatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (4)Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe. (5)A hullámterek, parti sávok, vízjárta, valamint a fakadóvíz által veszélyeztetett területeken építmény nem helyezhető el. (6)V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók. Területükön építmények nem helyezhetők el.



50

(7)V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmére vonatkozó hatályos előírások betartásával lehet építményt elhelyezni.

Védelmi célú területek

Az ökológiai hálózat, Természeti területek és NATUR A 2000-es területek, mint EU-s jelent őségű védelmi célú területek.

43.§

(1)Az ökológiai folyosó területén építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha azt az ökológiai folyosó körbezárja, és az építmény elhelyezésére egyéb lehetőség nincs. A területen biztosítani kell a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését. A közművezetékek tájbaillesztett módon helyezhetők el. A földalatti vonalvezetést előtérbe kell helyezni. (2)Magterület övezetében építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha azt az ökológiai folyosó körbezárja, és az építmény elhelyezésére egyéb lehetőség nincs. A területen biztosítani kell a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését. (3)Pufferövezeten építmény csak akkor helyezhető el, ha az a szomszédos magterület, vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint a táj értékeit nem zavarja. (4)A Természeti területeken, továbbá a NATURA 2000 területeken szintén a vonatkozó környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályok betartásával, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával lehet.

Építészeti értékvédelem

44.§

(1)A műemlékvédelmi és a helyi értékvédelmi rendelet felülvizsgálatáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a melléklet tartalmazza. (2)A város területén a Helyi értékvédelmi terület kerül kijelölésre: (3) A Helyi értékvédelmi területen a kiemelt építészeti értékek miatt (templomok, kastély) a város legsérülékenyebb területei, ezért ezen területen belül mindennemű építési tevékenység engedély köteles, csak a szabályozási terven jelöltek szerint engedélyezhetők, 1 m2-nél nagyobb reklám hordozó nem helyezhető el.



51

(4)A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni: - A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. - A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését. - A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. - A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is. - A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni. (5)A helyi értékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni: a)Az épületek színezésére és homlokzati kialakításá ra vonatkozó különleges rendelkezések a félig zártsorú, zártsorú beépítés ű területeken a belvárosban. Az értékvédelem alatt álló, valamint a javaslatban rögzített Helyi értékvédelmi területen -városképi szempontból kiemelt területen városképi szempontból kiemelt útvonal mentén:

1.az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, kirakatportálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat.

2.A homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani, kivéve, ha a homlokzaton minden nyílászárót kicserélnek. -Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók. 3.A hézagosan zártsorúan beépített területén épületet fehérre – a tört fehér színek kivételével -, feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet. Az épületek homlokzatfelületi színezésénél nem alkalmazhatók továbbá a kék, lila, rózsaszín, piros színek.

4.A legalább kétszintes épületek építészeti részletképzéseinek átszínezésénél, az épületdíszek, a nyílászárókat keretező elemek és a homlokzatok vízszintes díszítő tagozatai egyszínűre nem színezhetők, azokat színvilágában az eredeti



52

tervek szerint vagy ahhoz hasonló módon, egymástól megkülönböztetett, harmonikus színekkel kell ellátni. 5.Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, illetve szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja.

b.)Az épületeken elhelyezhet ő reklámokra, hirdetésekre, cégérekre vonatkozó általános rendelkezések

1.Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem szabad elhelyezni - az épületek közterületről látható

-homlokzatain, -tetőzetén,

2.A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetők.

3.Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

c) Építési anyaghasználat 1. Lábazatképzés - Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag (fém kivételével). 2. Falfelületek - Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. - Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető - A tetőfedés anyaga cserép, legyen. - Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.



53

d) Homlokzati arányrendszer és építészeti térará nyok, utcaképek védelme - Az I. fokozatú helyi értékvédelmi területen az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor - A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében. - A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában. (6)Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (7) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. (8) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt. (9) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza. (10) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai: - A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően - műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelkezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges - A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb. - A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell



54

(11)A régészeti örökség sajátos szabályai -A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. -Ha régészeti feltárás esetén kívül régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles

a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig szüneteltetni,vagy

a helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni.

-Az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni. E kötelezettség a felfedező, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. -A jegyző a bejelentés alapján köteles az illetékes múzeumot és a tevékenység jellege szerint illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. -Az illetékes múzeum köteles a helyszínt, illetőleg a leleteket haladéktalanul megvizsgálni és a tevékenység folytatásának feltételeiről – a hozzá érkezett bejelentéstől számított – 24 órán belül írásban nyilatkozni, és a nyilatkozatot egyidejűleg a Hivatalnak is megküldeni. -Amennyiben az illetékes múzeum nyilatkozata alapján a további tevékenység a régészeti emléket, illetőleg az előkerült régészeti leletet nem veszélyezteti, az nyomban folytatható. -Ha a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a Hivatalt értesíteni. -A múzeum köteles a mentő feltárást haladéktalanul megkezdeni, és folyamatosan – az elvárható ütemben – végezni, az előkerült régészeti leletet ideiglenesen elhelyezni. A mentő feltáráshoz feltárási engedély nem szükséges. -Ha a mentő feltárást nem lehet 30 nap alatt elvégezni, a Hivatal ideiglenesen védetté nyilváníthatja a földterületet. Ennek hiányában a munka folytatható. -Amennyiben a rendezési terv által érintett területen földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházásokat terveznek, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését. A Terv által érintett területen található ismert és ismeretlen régészeti lelőhelyek esetében a területen befektetni szándékozók kötelességeinek megismertetése céljából a fent felsorolt rendelkezések illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei



55

Múzeumi Igazgatóságának állásfoglalása a leletmentő feltárások terheinek viseléséről gondoskodni kell. A régészeti (Várdombi ásatások) és történeti kutatások , valamint az örökségvédelmi hatástanulmány ré gészeti fejezete arról tanúskodnak, hogy a település területén és közvetlen környékén már az ősidőkben letelepedett az ember (újkőkori, bronzkori, vaskori, kelta- és Árpád-kori leletek). A község határának keleti részén található emberkéz alkotta Halmokról a régészeknek az a véleménye, hogy 6-8000 évvel ezelőtt keletkezhettek.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

45. §

(1)Ez a rendelet 200………én kerül kihirdetésre, majd azt követően .. hónap múlva lép hatályba. A hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti: a.a.) a.b.) a.c.) stb. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Jelen rendelettel együtt alkalmazandó rendeletek: ………….sz rendelet Felsőzsolca Város építészeti értékeinek helyi védelméről ………….sz rendelet A közterület használatáról ………….sz rendelet A köztisztaságról és a környezetvédelemről ………….sz rendelet Az állattartásról Kelt: Felsőzsolca, 200……….. év……………hó

Ph.

Jegyző polgármester



56

3.számú melléklet

Helyi védelem területei és létesítményei a)Területi védelem A tervlapon he-1 jellel, szaggatott vonallal lehatárolt terület az I. fokú helyi értékvédelmi terület határa b) Kiemelt jelent őségű helyi védettség ű épületek Görög katolikus templom épülete Római katolikus templom Bárczay kastély (Felsőzsolca Szent István u. 2.szám, 173 hrsz)

tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata (Szent István u. 20.) jelenlegi funkciója: városi könyvtár

általános iskolai tanterem, foglalkoztató és könyvtár szolgálati lakások

c)Helyi védelm ű régészeti emlék Felsőzsolca, Zsolcai halom dűlő 053 hrsz Zsolcai halmok

művelési ága: rét jelentősége: régészeti lelőhely

d.)Középületek, lakóházak (Külön helyi önkormányzati értékvédelmi rendelet alapján) e.)Védendő utcaképek

Szent István út belvárosi szakasza Nagy Szilvás utca Petőfi Sándor utca

f.)Védett közterületek Vám területe Kacsa köz g.)Védett köztárgyak 1848-as emlékmű II. világháborús emlékmű kripta

felsozsolca helyi epitesi szabalyzat · forgalmi utak m30, és 37-es számú gyorsforgalmi utak...

Documents