Felszíni vízminősítés gyakorlatának változása

Magyarországon

Dr. Szabó Attila főiskolai docensSzolnoki Főiskola

Regionális Fejlesztési, Szaktanácsadási és Kutatóközpont központvezetője

A vízről, mint olyanrólA víz élet és halál, fájdalom és öröm, állandóság és

változékonyság!A víz az élet forrása!Víz nélkül nincs élet!A víz érték!Szakrális szimbólum. Élvezeti cikk. Természeti kincs és szépség. Áru és közjó. Véges, megújuló és sérülékeny erőforrás. Kockázati tényező. Fejlődés. A fejlődés korlátozója. Stratégiai jelentőségű, konfliktusos közeg.

VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS• A vízminőség

– „A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége.” (FELFÖLDY 1974)

– adott időpontban jellemző állapot (DÉVAI et al. 1992a).• víz valamennyi állapothatározója (elsősorban

hidrológiai, fizikai, kémiai és biológiai tényezők) befolyásolja

• EU Víz Keretirányelve (EU VKI) is állapotként értelmezi a vizek minőségét

• A vízminőség meghatározására, a változások leírására a környezetminősítésen belül a vízminősítés szolgál.

VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS

• A biológiai vízminőség– „A biológiai vízminőség azoknak a tényezőknek az

összessége, amik a vizi ekoszisztémák életét meghatározzák, létrehozzák és fenntartják azokat.” FELFÖLDY (1974)

– egy olyan állapot, amelyet az élőlények térbeli, időbeli és mennyiségi reprezentáltsága tükröz (DÉVAI et al. 1992b).

• Ökológiai vízminősítés (DÉVAI et al. 1992c, 1999)– élőlények populációinak térbeli, időbeli és mennyiségi

eloszlási mintázatainak kialakulásáért és megváltozásáért felelőssé tehető okokat derítjük fel (háttérmintázatok)• sztatikus és dinamikus mutatók• aktuális és globális tipológia

VÍZMINŐSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA

• 1964-1983: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) módszer

• 1983-1994: MSZ 10-172/1-83 szabvány– MI 10-172/2-84 Műszaki Irányelv– MI 10-172/3-85 Műszaki Irányelv

• 1994-2006:MSZ 12749:1993 szabvány• 2007-: EU VKI

KGST módszer• 1964: „Egységes vízminőségi kritériumok és normák,

valamint osztályozásuk elve.”• 1966: „Vízminőség-vizsgálatok és azok értékelése.”• Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI)

• 1968 és 1970: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek, I.

• Kémiai módszerek 1-2.• 1975-1976: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek,

II.• Radiokémiai módszerek (II.) • Biológiai módszerek (III.)• Mikrobiológiai módszerek (IV.)

KGST módszer• vízminősítés alapjául az úgy nevezett

vízminőségi normatívák – a víz összetételének és tulajdonságainak jellemzésére szolgáló mutatószámok határértékei – szolgáltak

• a vízminőségi normatívák alapján történő minősítést elsősorban a vízfelhasználók igényei határozták meg

• a KGST módszer alapján a felszíni vizeket négy vízminőségi osztályba sorolták:– I. osztály: tiszta víz– II. osztály: kissé szennyezett víz– III. osztály szennyezett víz– IV. osztály: osztályon kívüli, nagyon szennyezett víz,

szennyvíz

KGST módszer• A vizsgálandó változókat az alábbi módon

csoportosította a KGST módszer:– a) az oxigén-forgalom mutatói: oldott oxigén, oxigén

telítettség, biológiai oxigénigény (BOI5), kémiai oxigénfogyasztás (KOISMn), kénhidrogén tartalom, szaprobiológiai állapot

– b) ásványi anyag tartalom mutatói: klorid, szulfát, összes keménység, kalcium, magnézium, száraz maradék

– c) különleges mutatók• c’: ammónium, nitrát, fenolok, szintetikus mosószerek, pH,

összes vas, mangán, hőmérséklet, szag és íz, szín, olaj, Coli-érték

• c’’: cianidok, kórokozó csírák, káros anyagok (ólom, arzén, higany, réz, cink, kadmium, króm (III), króm (VI), kobalt, ezüst, szulfid-ionok, vanádium, bór)

KGST módszer• Az I-III. vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékeket

táblázatokban foglalták össze. • Az osztályozást egyrészt – amennyiben arra lehetőség

volt – a kisvizes időszakok értékei, valamint a legkedvezőtlenebb állapotok középértéke alapján kellett végezni.

• Adott víztér, víztest vízminőségi osztályát minden csoporton belül a legkedvezőtlenebb mutató határozta meg.

• Az egyes vizekre vonatkozó vízminőségi osztályokat egyrészt táblázatos formában, másrészt térképen minőségi színjelzéssel – I. osztály: kék; II. osztály: sárga; III. osztály: narancs; IV. osztály: barna – adták meg.

MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994

• MSZ 10-172/1-83. Felszíni vizek minősége. Értékelési és minősítési rendszer – Vízügyi Ágazati Szabvány – integrált minősítési rendszer: a felszíni

vizeknek biztosítani kellett a vízi ökoszisztémák viszonylagos stabilitását, és egyidejűleg ki kellett elégítenie a vízhasználatok igényeit is

MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994

• MI 10-172/2-84. Felszíni vizek minősége. Vízminőségi törzshálózat. – Országos Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv– felszíni vízminőségi törzshálózati állomások

pontos helyét, számát és a mintavételi gyakoriságot határozta meg

– 250 országos törzshálózati állomás került kijelölésre + 287 egyéb mintavételi hely

MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994

• MI 10-172/3-85. Felszíni vizek minősége. A törzshálózati mintavételi helyeken vizsgálandó komponensek körének, a mérések gyakoriságának és a határértékeknek a meghatározása. – Országos Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv– törzshálózati állomásokon vizsgálandó komponensek

körét,– a mérés gyakoriságát (nagy gyakoriságú, rendszeres

vizsgálatok: minimum 26 mintavétel/év; kis gyakoriságú, időszakos vizsgálatok: legkevesebb 1-4 mérés évente; célvizsgálatok),

– valamint a minősítési rendszerekhez tartozó határértékeket határozta meg

MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994

• MI 10-172/3-85. Műszaki Irányelv alapján az alábbi minősítési rendszerek kerültek bevezetésre:– felszíni vizek minősítése biológiai stabilitás szempontjából,– felszíni vizek minősítése ivóvízellátás szempontjából,– felszíni vizek minősítése ipari vízhasználat szempontjából,– felszíni vizek minősítése öntözés szempontjából,– felszíni vizek minősítése halgazdasági követelmények

szempontjából,– felszíni vizek minőségének integrált követelményrendszere,– nyílt vizű strandok vízminőségi követelményei.

• A fenti rendszerekhez három osztályos minősítés tartozott: kívánatos, tűrhető és nem kívánatos.

MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006

• MSZ 12749:1993. Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. – Magyar Szabvány

• A szabvány megadta az országos törzshálózati mintavételi helyeket (150 db), az egyes mintavételi helyeken alkalmazandó éves mintavételi gyakoriságot és a vizsgálandó elemek körét. A mintavételezést és a vizsgálatokat a környezetvédelmi, majd környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek laboratóriumai végezték.

MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006

• A vizsgálandó változókat öt főcsoportba és négy alcsoportba sorolták:– A csoport: oxigénháztartás jellemzői– B csoport: a nitrogén- és a foszforháztartás jellemzői– C csoport: mikrobiológiai jellemzők– D csoport: mikroszennyezők és toxicitás

• D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők• D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők• D3 alcsoport: toxicitás• D4 alcsoport: radioaktív anyagok

– E csoport: egyéb jellemzők

MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006

• A fenti fő- és alcsoportokba összesen 76 különböző fizikai, kémiai és biológiai változó tartozik. Azonban a ténylegesen biológiai, élőlénycsoportokhoz kapcsolódó vizsgálatok száma mindössze 10%-a a vizsgált elemeknek. A szabvány öt vízminőségi osztályt különböztet meg:– I. osztály: kiváló víz– II. osztály: jó víz– III. osztály: tűrhető víz– IV. osztály: szennyezett víz– V. osztály: erősen szennyezett víz

MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006

• A minősítés során minden egyes vízminőségi jellemző vizsgálati eredményeinek éves adatsorát külön-külön kell értékelni. Mértékadó értéknek általában (mintavételi gyakoriság nagyobb, mint 12/év) a 90%-os összegzett relatív gyakoriságú értéket kell venni. 12 minta/év alatti vizsgálati gyakoriság esetében pedig az osztályozás szempontjából mértékadó értéknek a legnagyobb vizsgálati eredményt tekintik. A mértékadó értékeket kellett a szabványban megadott az egyes vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékkel összevetni. A komponensenként adódott vízminőségi osztályok közül a legrosszabbat kell egy-egy jellemző csoporton belül mértékadónak tekinteni.

• A szabvány nem ad lehetőséget a vízhasználatok figyelembe vételére, illetve a biológiai vízminősítésre. A rendszer nem biztosítja a különböző víztér, víztest típusok önálló minősítését, megkülönböztetését.

Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve

• COUNCIL DIRECTIVE 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy. – Off. J. Eur. Communities 43: 1-72.

• Elsődleges célja, hogy 2015-ig egységes elbírálás alapján biztosítani lehessen a természetes víztereknél a „jó ökológiai és jó kémiai állapotot”, míg erősen módosított és mesterséges víztereknél a „jó ökológiai és kémiai potenciált”.

Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve

• A VKI végrehajtásának legfontosabb eszköze a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés, mely meghatározza a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket és az intézkedési programokat egységes keretbe foglalja.

• A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés alapdokumentuma a 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól.

• A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a 4 részvízgyűjtő, a 17 tervezési részegység és a 42 tervezési alegység szintjéből tevődik össze.

• A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, a 4 részvízgyűjtőre valamint azon belül a 17 részegységre egységes tartalommal kellett elkészíteni.

Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve

Víztestek száma Magyarországon:• 869 vízfolyás víztest• 213 állóvíz víztestVKI monitoring:• felügyeleti: 140 hely• operatív: 345 hely

Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve

A FELSZÍNI VÍZTÉR

ÁLLAPOTA

Kémiai paraméterek

Besorolás

biológiai elemek

hidrológiai és morfológiai

elemek

fizikai és általános kémiai

elemek

Specifikus szennyezők

Állapotjellemzők

5 osztály biológiai állapot

hidrológiai morfológiai

állapot

Az ökológiai állapotot

befolyásolókémiai állapot

ökológiai állapot

5 osztály

5 osztály

5 osztály

kémiai állapot2 osztály

VKI MINŐSÍTÉS: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE

VKI monitoring Folyók Tavak

Biológiai paraméterek

MakrofitonBevonatlakó kovaalgákÜledéklakó gerinctelenekHalak Fitoplankton

FitoplanktonMakrofitonBevonatlakó kovaalgákÜledéklakó gerinctelenekHalak

Hidromorfológiai paraméterek

Vízhozam jellemzőkKapcsolat a vízadókkalMélység, szélességMederjellemzőkVízparti zóna

VízállásjellemzőkKapcsolat a vízadókkalTartózkodási időMélységTómeder jellemzőkVízparti zóna

Kémiai paraméterek

Hőmérsékleti viszonyokOldott oxigén szintSótartalomSavasodási állapotTápanyagokJelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokKiemelten veszélyes anyagok

ÁtlátszóságHőmérsékleti viszonyokOldott oxigén szintSótartalomSavasodási állapotTápanyagokJelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokKiemelten veszélyes anyagok

A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

K

J

M

Gy

R

Biológiai elemek

K

J

M

FP FB MF MZ Hal

Fizikai-kémiai elemek Szerv. Táp. Sót. Sav.

K

J

K

J

K

J

K

J

K

J

Hidromorfológiai elemek Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf.

Ökológiai állapot

Legrosszabb osztály

Legrosszabb osztály

Legrosszabb osztály K

J

Jó

Nem

Jó

Nem

Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista)

Jó

Nem

Rosszabb osztály

Kémiai állapot

Víztest állapota

Egyéb specifikus szennyezők (fémek)

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

Gy

R

K

J

M

K

J

M

K

J

M

Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve

Minőségi elem Folyók Tavak Átmeneti vizek

Partmenti vizek

Biológiai elemek Fitoplankton 6 hónap 6 hónap 6 hónap 6 hónap Más vízi flóra 3 év 3 év 3 év 3 év Makroszkópikus gerinctelenek 3 év 3 év 3 év 3 év Halak 3 év 3 év 3 év Hidrológiai-morfológiai elemek Folytonosság 6 év Hidrológia folyamatos 1 hónap Morfológia 6 év 6 év 6 év 6 év

Fizikai-kémiai elemek Hőmérsékleti viszonyok 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap Oxigénellátottság 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap Sótartalom 3 hónap 3 hónap 3 hónap Tápanyaghelyzet 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap Savasodási helyzet 3 hónap 3 hónap Egyéb szennyezőanyagok 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap Elsőbbségi anyagok 1 hónap 1 hónap 1 hónap 1 hónap

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!