fenntarthatÓ (agrÁr)fejlŐdÉs
DESCRIPTION
FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS. Fenntartható fejlődés. Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának (WCED) „Közös jövőnk” című jelentése, az ún. Brundtland-jelentés (1987), felkarolta és a figyelem központjába állította a fenntartható fejlődés fogalmát. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
FENNTARTHATÓ FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS (AGRÁR)FEJLŐDÉS
Fenntartható fejlődésFenntartható fejlődés
Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának (WCED) „Közös jövőnk” című jelentése, az ún. Brundtland-jelentés (1987), felkarolta és a figyelem központjába állította a fenntartható fejlődés fogalmát.
A fenntartható fejlődés „… a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” (WCED, 1988, 68. o.)
Fenntartható agrárfejlődés Fenntartható agrárfejlődés
Olyan gazdasági növekedés, amely harmonizál a természeti erőforrások regenerálódásával és a természeti
környezet asszimilációs képességével.
Főbb tényezői:gazdasági növekedés;környezet teherviselő képessége;természeti erőforrások regenerálódása.
Fenntartható agárfejlődés Fenntartható agárfejlődés
A fenntarthatóság főbb tényezői:
a talaj;a környezetminőség;a gazdaságosság, a produktivitás
fenntartása, javítása;az életminőség javítása;elfogadható jövedelem biztosítása;generációk közti egyenlőség;a társadalmi és környezeti kockázatok
csökkentése.
A fenntartható gazdálkodás ajánlott A fenntartható gazdálkodás ajánlott célrendszere Európábancélrendszere Európában
élelemtermelés;
olyan tevékenységek, amely fenntartják az ökológiai egyensúlyt;
hozzájárulás a vidéki: - életminőséghez, - kulturális értékekhez, - sokféleséghez.
Az EU fenntartható fejlődési stratégiája I.Az EU fenntartható fejlődési stratégiája I.
A HÁROM PILLÉR
KÖRNYEZET
TÁRSADALOM
GAZDASÁG
Az EU fenntartható fejlődési stratégiája II.Az EU fenntartható fejlődési stratégiája II.
A dokumentum hat problémacsoportot jelöl meg:
a globális éghajlatváltozás; a közegészséget veszélyeztető betegségek, a vegyi anyagok és
az élelmiszer-biztonság problémája; a szegénység; a népesség elöregedése; a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, a
talajpusztulás, a hulladékok mennyiségének növekedése; a közúti forgalom növekedése és hatásai, illetve regionális
egyenlőtlenségek.
A fenntartható gazdálkodás alapelvei A fenntartható gazdálkodás alapelvei EurópábanEurópában
1. természeti erőforrások megőrzése,2. élelmiszertermelés az EU és a világ igényeinek
kielégítésére,3. életképes vidéki közösségek fenntartása,4. emberek és az állatok egészségének javítása,5. környezetvédelem,6. területhasználat sokfélesége,7. kevésbé károsító területgazdálkodás,8. helyi megoldások a területgazdálkodásban,9. hatékony intézmények a területgazdálkodás
multifunkciójának megvalósítására.
Fenntartható gazdálkodási rendszer Fenntartható gazdálkodási rendszer jellemzőijellemzői
A fenntartható fejlődés gazdálkodási rendszere keretében a gazdasági eredmények úgy növelhetők, hogy kímélik a természeti
erőforrásokat és nem/vagy helyrehozható mértékben szennyezik a környezetet!
Fontosabb jellemzői:Víztakarékos.
Energiatakarékos.Vegyszertakarékos.
Ráfordítás-takarékos.Minőségi termékkibocsátó.Környezettel harmonizáló.
Szakértelem-igényes.Tudás-igényes.
MIÉRT NEM JÓK A GAZDASÁGI MUTATÓINK?MIÉRT NEM JÓK A GAZDASÁGI MUTATÓINK?
A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ELSZÁMOLÁSÁRA SZOLGÁLÓ MAKROMUTATÓK (GDP,GNP) HÁROM SZEMPONTBÓL IS KIFOGÁSOLHATÓAK:
- A NEMZETI ELSZÁMOLÁSOK NEM TÜKRÖZIK A KÖRNYEZETI MINŐSÉGBEN ÉS A TERMÉSZETI ERŐFORRÁS KÉSZLETEKBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKAT,
- A GDP-T ALKOTÓ JÖVEDELMEK KÖZÖTT NEM SZEREPELNEK AZOK A SZOLGÁLTATÁSOK, AMELYEKET A TERMÉSZET NYÚJT,
- GDP-T NÖVELŐ TÉTELKÉNT JELENIK MEG SZÁMOS KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁS.
A fenntarthatóság méréseA fenntarthatóság mérése
A mutatók képzésének kritériumai:
kifejezzék az összetett természeti, környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatok lényegét;
tükrözzék a kiindulási állapotot és változásokat; elégítsék ki az összehasonlíthatóság igényeit; ne legyen túl sok vagy túl kevés; az emberek megértség, mert a közérthetőség
mozgósító erő; legyenek valósághűek.
MÉRŐ-, MUTATÓSZÁMOK
NEW = NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT ISEW = FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX GPI = VALÓDI FEJLŐDÉS MUTATÓJA ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM BIOLÓGIAI KAPACITÁS HDI = EMBERI FEJLŐDÉS MUTATÓJA
NEW (Nettó gazdasági jólét)NEW (Nettó gazdasági jólét)
NEW (NET ECONOMIC WELFARE)= NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT NORDHAUS ÉS TOBIN 1972 GNP-BŐL ÉS A GDP-BŐL INDULTAK KI NEM PUSZTÁN AZ ANYAGI NÖVEKEDÉST TARTJA SZEM ELŐTT
NEW NEW
A NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT MUTATÓ: AZ EMBEREK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSÉRE OLYAN TÉNYEZŐKET IS TARTALMAZ, MINT A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK, A LÉTBIZTONSÁG, A TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, A POLITIKAI SZABADSÁG ÉS DEMOKRÁCIA VISZONYAI STB.
NEWNEW
POZITÍV KORREKCIÓS TÉTELEK A TÁRSADALMILAG NEM SZERVEZETT MUNKA (HÁZTARTÁS, CSINÁLD MAGAD TEVÉKENYSÉG,
HOBBI) ÉRTÉKE, REJTETT VAGY MÁSODIK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG LEGÁLIS RÉSZE (NEM ADÓZNAK UTÁNA) A MUNKAIDŐ EGY RÉSZÉNEK SZABADIDŐRE VÁLTÁSA.Ű
NEGATÍV KORREKCIÓS TÉTELEK KÖRNYEZETI KÁROK (LEVEGŐ-, VÍZSZENNYEZÉS, EGÉSZSÉGKÁROSODÁS, BELVÍZ, ÁRVÍZ,
FÖLDRENGÉS STB.), URBANIZÁCIÓS HÁTRÁNYOK, FEGYVERKEZÉSI KIADÁSOK.
SZÁMBAVÉTELÜK BECSLÉS ÚTJÁN TÖRTÉNIK, TENDENCIÁKAT FEJEZNEK KI. MÉRIK A GAZDASÁGI JÓLÉTET, AZ ÉLETMINŐSÉGET, MINT PL. A MUNKAIDŐ ÉS A SZABADIDŐ ARÁNYÁT, A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT STB.
NEWNEW
NEW=
GDP+ SZABADIDŐ+ A HÁZIASSZONYOK SZOLGÁLTATÁSAI+ A „CSINÁLD MAGAD” TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKEI- KÖRNYEZETSZENNYEZÉS- A MODERN URBANIZÁCIÓ MÁS HÁTRÁNYAI
ISEW (FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX)ISEW (FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX)
ISEW (INDEX OF SUSTAINABLE ECONOMIC WELFARE)= FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX
HERMAN DALY ÉS JOHN COLB 1989 A NEW TOVÁBBFEJLESZTÉSE
• FIGYELEMBE VESZI A FOGYASZTÁST, AZ ANYAGI JAVAK ELOSZTÁSÁT ÉS A TERMELÉS-FOGYASZTÁS SORÁN KELETKEZETT KÖRNYEZETI KÁROKAT,
• A HOSSZÚ TÁVÚ KÖRNYEZETI KÁROSODÁSOK JELENÉRTÉK BEÉPÍTÉSE A MUTATÓBA (PL.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS, ÓZONRÉTEG)
A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁST VESZI ALAPUL NAGYOBB RÉSZT BECSLÉSEKRE, MINT PONTOSAN MÉRHETŐ ADATOKRA TÁMASZKODIK,
HISZEN A HOZZÁADOTT VAGY LEVONT TÉTELEK NEHEZEN MÉRHETŐEK VAGY SZÁMSZERŰSÍTHETŐEK EZÉRT NEM IS RÉSZEI A NEMZETI ELSZÁMOLÁSOKNAK.
GPIGPI
GPI (GENUINE PROGRESS INDICATOR)= VALÓDI FEJLŐDÉS MUTATÓJA AZ ISEW EGYIK ALTERNATÍV VÁLTOZATA 1995 USA EGYSÉGES, ÁTFOGÓ SZERKEZETBEN TARTALMAZZA MIND A PIACI, MIND A
NEM-PIACI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKÉT A GDP-TŐL ELTÉRŐEN HOSSZÚ TÁVÚ SZEMLÉLETET TÜKRÖZ SZÁMOL A TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI TŐKE KIMERÜLÉSÉVEL AZ AKTUÁLIS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK HOSSZÚ TÁVÚ
FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL IS INFORMÁL
Alkotóelem Jólétmódosítás iránya
Személyi fogyasztás (A) Pozitív
Jövedelem-elosztás egyenlõtlensége (B) Negatív
A jövedelem-elosztással súlyozott személyi fogyasztás A / B
A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke Pozitív
Az önkéntes munka értéke Pozitív
A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai Pozitív
Az autópályák és utak szolgáltatásai Pozitív
A bûnözés költsége Negatív
A családok szétzilálódásának költsége Negatív
A szabadidõ csökkenése Negatív
Az alulfoglalkoztatás költsége Negatív
A tartós fogyasztási javak költségei Negatív
Az ingázás költsége Negatív
A háztartások szennyezés-csökkentési költségei Negatív
Az autóbalesetek költsége Negatív
A vízszennyezés költsége Negatív
A légszennyezés költsége Negatív
A zaj okozta károk Negatív
A nedves területek csökkenése Negatív
A mezõgazdasági területek csökkenése Negatív
A nem megújuló energiaforrások kimerülése Negatív
Más hosszú távú környezeti károk Negatív
Az ózonréteg csökkenésének költsége Negatív
Az erdõk csökkenése Negatív
Nettó beruházás Pozitív / Negatív
Nettó külföldi hitelnyújtás vagy kölcsönfelvétel Pozitív / Negatív
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÖKOLÓGIAI LÁBNYOM
KANADA 1995 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMUNK- AZ EMBERI HALADÁS MÉRSÉKLÉSE A FÖLDÖN SZÁMSZERŰSÍTHETŐVÉ VÁLIK, HOGY AZ EMBERISÉG MEKKORA HATÁSSAL
VAN A FÖLDRE ÉLETMÓDUNK MEKKORA HATÁSSAL BÍR A TERMÉSZETRE MINDEN EMBERI TEVÉKENYSÉGET ÉS FOLYAMATOT A FÖLDTERÜLET
EGYENÉRTÉKÉRE SZÁMÍTANAK ÁT
AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJAAZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJA
AZ ORSZÁG TERÜLETE LAKÓINAK SZÁMA A BEÉPÍTETT FÖLDTERÜLET AZ IPARI ENERGIAFOGYASZTÁS A LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÉLELMISZER ÉS MINDEZEK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TERÜLET.
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÖKOLÓGIAI LÁBNYOM
ORSZÁG NEVE LAKOSSÁGA ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM hektár/fő
Kanada 30 millió 7,7
Egyesült Államok 268 millió 12,2
Brazília 167 millió 3,1
Franciaország 58,4 millió 4,1
Nagy Britannia 58,5 millió 5,2
Dél-Afrikai Köztársaság 43,3 millió 3,2
India 970 millió 0,8
Kína 1 milliárd 250 millió 4,3
Japán 125,7 millió 4,3
Ausztrália 18,5 millió 9
Magyarország 10,2 millió 5
BIOLÓGIAI KAPACAITÁS-ÖKOLÓGIAI HIÁNYBIOLÓGIAI KAPACAITÁS-ÖKOLÓGIAI HIÁNY
BIOLÓGIAI KAPACITÁS: AZ ADOTT ORSZÁG EGY FŐRE JUTÓ „ÖKOLÓGIAILAG PRODUKTÍV TERÜLETE”.
A BIOLÓGIAI KAPACITÁS ÉS AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÖSSZEVETÉSÉVEL MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY AZ ADOTT ORSZÁG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT FELÉLŐ MÓDON GAZDÁLKODIK, VAGY KÖRNYEZETKÍMÉLŐ MÓDON ÉL.
ÖKOLÓGIAI HIÁNY: AMENNYIBEN AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NAGYOBB, MINT A BIOLÓGIAI KAPACITÁS, ÖKOLÓGIAI HIÁNYRÓL BESZÉLÜNK.
HDIHDI
HDI (HUMAN DEVELOPMENT INDEX)= EMBERI FEJLŐDÉS MUTATÓJA 1990 ENSZ MEGALKOTÁSÁNAK CÉLJA: HOGY A GDP ÁLTAL NEM MÉRT FONTOS ÉRTÉKEK
ALAPJÁN RANGSOROLHATÓVÁ TEGYE AZ EGYES GAZDASÁGOKAT ÉRTÉKÍTÉLETET TERMET/TESTESÍT MEG, KIFEJEZI AZ ADOTT KÖZÖSSÉG
ELKÉPZELÉSEIT AZ EMBERI JÓLÉTRŐL.
HDIHDI
A MUTATÓ SZERINT A FEJLŐDÉS NEM MÁS, MINT AZ EMBERI KÉPESSÉGEK KITERJESZTÉSÉNEK FOLYAMTA. ENNEK ÉRTELMÉBEN A FEJLŐDÉSNEK MAGÁBAN KELL FOGLALNIA: AZ EMBEREK FEJLŐDÉSÉT (MEGFELELŐ JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉG
MINDENKINEK)
AZ EMBEREKÉRT FEJLŐDÉST ( A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE, SZÜKSÉG SZERINT MÁSODLAGOS JÖVEDELEMMEL KELL KIEGÉSZÍTENI AZ ELSŐDLEGES JÖVEDELMET)
ÉS AZ EMBEREK ÁLTALI FEJLŐDÉST ( AMI A POLITIKAI EGYENJOGÚSÍTÁSON KERESZTÜL VALÓSUL MEG).
HDIHDI
HDI=GDP+ SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM+ AZ ISKOLÁZOTTSÁGI SZINT+ AZ ANYAGI JAVAK BŐSÉGE
A fenntarthatóság A fenntarthatóság megvalósításamegvalósítása
alkalmazkodás +
minőség+
versenyképesség=
fenntarthatóság!
A fenntarthatóság megvalósítása A fenntarthatóság megvalósítása
I. Alkalmazkodás a mezőgazdaságban:
I/1. Alkalmazkodás a gazdasági életben
a.; Az alkalmazkodás lehet:- spontán;- ösztönös;- ráérzésből, megérzésből táplálkozó;- tudatos (melynek alapja a hozzáértés).
A tudatos alkalmazkodás lehet:- követő (adaptív);- megelőző, előretekintő (adjustment).
Az alkalmazkodás nem más, mint:egyrészt a kellő biztonsággal előre nem
látható gazdasági eseményekre, változásokra való felkészülés,
másrészt a bekövetkezett gazdasági változásokra való reagálás.
A fenntarthatóság megvalósításához valóalkalmazkodás: tudatos felkészülés és cselekvés; összehangolt cselekvések láncolata; az expanzív előretörés és visszavonulás
művészete.
I/2. A mezőgazdasági alkalmazkodás sajátos körülményei:
Három lényeges sajátosság csoport érvényesül:1. Rugalmasság – stabilitás.2. Térbeliség – sokszereplős tevékenység.3. Determináció – fejlődési kényszer.
I/3. A fenntartható gazdálkodási rendszer:A fenntartható gazdálkodási rendszerek
kidolgozása és üzemi alkalmazása a fenntarthatóság megvalósításának kulcsa! Ezek a rendszerek tudásigényesek, ráfordítás – takarékosak, környezetkímélők, és minőségi termékeket kibocsátók.
II. Minden, ami minőségi, a II. Minden, ami minőségi, a fenntarthatóságot szolgáljafenntarthatóságot szolgálja
A jövőben a természeti erőforrások óvása és a
környezetterhelés mérséklése, vagyis a fenntartható
agrárfejlődés, valamint a kereslet változása
korlátozza az egyoldalú mennyiségi törekvéseket!
következésképpen csak a minőségben
korlátlan agrárfejlődés lehet
Magyarországon a haladás iránya!!!
Mi a minőség?Mi a minőség?
A minőség a célnak való megfelelés, használatra való
alkalmasság!
A minőség komplex rendszerének 3 dimenziója:
Környezeti dimenzió. Termék dimenzió. Termékpálya dimenzió.
Minőségi agrárfordulat csak úgy remélhető, ha a minőség valamennyi meghatározó dimenziója minőségorientáltan fejlődik!
III. A verseny és a III. A verseny és a fenntarthatóságfenntarthatóság
Versenyképes az a termék, ami eladható, illetve az a tevékenység, amit a társadalom igényel szükségletei kielégítése érdekében
és azt ellentételezi!
Versenyképes az a vállalkozás, amelyik képes fokozni piaci jelenlétét, vagy legalábbis
bizonyos ideig képes megőrizni piaci helyzetét.
Versenyképes az a vállalkozó, aki időben rendelkezik megfelelő információkkal és folyamatosan korszerűsíti szakértelmét,
ismereteit, amit a tudásigényes fenntartható gazdálkodási rendszer eleve megkövetel.
Növeli a fenntarthatóság versenyesélyeit mindaz ami
hatékony, mérhető, kiszámítható, ellenőrizhető.
Az alkalmazkodás és a verseny komparatív feltételei
„komparatív” = latin eredetű szó, jelentése egybevető, összehasonlító.
A komparatív vizsgálatok a viszonylagos előnyök,
hátrányok feltárását szolgálják.
Az alkalmazkodás komparatív feltételei az egyes vállalkozások közötti versenyesélyeket jelentik, eldöntik a piaci versenyben elérhető eredményeket, melyek összességükben Magyarország EU –
országok közötti kilátásait is meghatározzák.
Ha a hazai mezőgazdaság és az üzemek alkalmazkodásának komparatív feltételeit tekintjük át, akkor a meghatározó tényezők, körülmények között az alábbiak említhetők meg:
1. Az éghajlati, hidrológiai, felszíni és talajadottságok.
2. Az üzemi, vállalkozói struktúra.3. A földellátottság.
4. Technika, technológia.
5. A pénzügyi feltételek.
6. A K+F tevékenység, a kreatív szakemberrel együtt
a korszerű verseny mozgatója.
7. A szakemberek folyamatos ismeretbővítése, információ ellátottsága.
8. Az értékesítési pályák feszültségeinek oldása.
A fenntartható politikaA fenntartható politika
„A fenntarthatóság gyakorlati megvalósítása érdekében a
politika segítségével, vezetésével az alábbiak szükségesek:
1. Széleskörű felvilágosító tevékenységet követően nemzeti egyetértésre kellene jutni a fenntarthatóság ügyében általában és különösen a mező- és erdőgazdaságban.
2. Törvényekkel, jogszabályokkal, ösztönzéssel és szankcionálással indokolt támogatni a fenntarthatóságot, megelőzve egyúttal a kijátszás, egyoldalú haszonszerzés és a korrupció lehetőségeit.
3. Fenntarthatósági politika csak akkor kaphat széleskörű társadalmi támogatottságot, ha közérthető, megnyerő, cselekvésre ösztönző.
4. A globalizációs versenyben csak a kellően hatékony fenntarthatósági politika érvényesülhet, mert különben a versenyfutásban nem sikerül a fenntarthatóság megvalósítása. Előreláthatóan ennek teljesítése a legnehezebb!”
(Csete L.-Láng I., 2005)
AGRÁRPOLITIKA FŐBB ELEMEIAGRÁRPOLITIKA FŐBB ELEMEI(a fenntartható fejlődés (a fenntartható fejlődés
szempontjából)szempontjából)
1. a birtok és üzemi struktúrapolitika;2. a piac- és termeléspolitika;3. a jövedelem- és finanszírozás politika;4. a fenntartható fejlődési politika;5. a tudományos- és fejlesztési politika;6. a humán értékek növelésére irányuló politika;7. a vidék és térségfejlesztési politika;
KÖSZÖNÖM KÖSZÖNÖM
A MEGTISZTELŐ A MEGTISZTELŐ
FIGYELMET!FIGYELMET!