Filozofiai alapok

Varasdi Karoly es Simonyi Andras

2007. oktober 17.

Arbor Porphyrii (234–309)

Petrus Ramus (1515–1572)

John F. Sowa rendszere

SUMO csucskategoriak

DOLCE csucskategoriak

Szohasznalat

Univerzale

Az univerzalek ugyanabban az idoben tobb helyen ismegjelenhetnek. Amikor egy univerzale adott helyen megjelenik,azt mondjuk, hogy az univerzale instancialodott.

Partikulare

A partikularek egy idoben legfeljebb egy helyen letezhetnek. Apartikularek nem kepesek instancialodasra.

Absztrakt

Az absztrakt dolgokbol egy idoben, adott p helyen egynel tobbis elofordulhat.

Konkret

A konkret dolgokbol egy idoben, adott p helyen legfeljebb egyfordulhat elo.

Szohasznalat

Univerzale

Az univerzalek ugyanabban az idoben tobb helyen ismegjelenhetnek. Amikor egy univerzale adott helyen megjelenik,azt mondjuk, hogy az univerzale instancialodott.

Partikulare

A partikularek egy idoben legfeljebb egy helyen letezhetnek. Apartikularek nem kepesek instancialodasra.

Absztrakt

Az absztrakt dolgokbol egy idoben, adott p helyen egynel tobbis elofordulhat.

Konkret

A konkret dolgokbol egy idoben, adott p helyen legfeljebb egyfordulhat elo.

Szohasznalat

Univerzale

Az univerzalek ugyanabban az idoben tobb helyen ismegjelenhetnek. Amikor egy univerzale adott helyen megjelenik,azt mondjuk, hogy az univerzale instancialodott.

Partikulare

A partikularek egy idoben legfeljebb egy helyen letezhetnek. Apartikularek nem kepesek instancialodasra.

Absztrakt

Az absztrakt dolgokbol egy idoben, adott p helyen egynel tobbis elofordulhat.

Konkret

A konkret dolgokbol egy idoben, adott p helyen legfeljebb egyfordulhat elo.

Szohasznalat

Univerzale

Az univerzalek ugyanabban az idoben tobb helyen ismegjelenhetnek. Amikor egy univerzale adott helyen megjelenik,azt mondjuk, hogy az univerzale instancialodott.

Partikulare

A partikularek egy idoben legfeljebb egy helyen letezhetnek. Apartikularek nem kepesek instancialodasra.

Absztrakt

Az absztrakt dolgokbol egy idoben, adott p helyen egynel tobbis elofordulhat.

Konkret

A konkret dolgokbol egy idoben, adott p helyen legfeljebb egyfordulhat elo.

Szohasznalat

Univerzale

Az univerzalek ugyanabban az idoben tobb helyen ismegjelenhetnek. Amikor egy univerzale adott helyen megjelenik,azt mondjuk, hogy az univerzale instancialodott.

Partikulare

A partikularek egy idoben legfeljebb egy helyen letezhetnek. Apartikularek nem kepesek instancialodasra.

Absztrakt

Az absztrakt dolgokbol egy idoben, adott p helyen egynel tobbis elofordulhat.

Konkret

A konkret dolgokbol egy idoben, adott p helyen legfeljebb egyfordulhat elo.

Univerzale Partikulare

Konkret ? fizikai objektumAbsztrakt tulajdonsag troposz

Realizmus

Ante rem realizmus (Platon) Adott univerzale amanifesztacioitol fuggetlenul is onalloan letezik,azaz akkor is, ha esetleg egyaltalan nemmanifesztalodik.

Ellenvetesek:

Hol letezik?Milyen modon kerul kapcsolatba a tenyleges valosaggal?

Realizmus

Ante rem realizmus (Platon) Adott univerzale amanifesztacioitol fuggetlenul is onalloan letezik,azaz akkor is, ha esetleg egyaltalan nemmanifesztalodik.

Ellenvetesek:

Hol letezik?Milyen modon kerul kapcsolatba a tenyleges valosaggal?

Realizmus

Ante rem realizmus (Platon) Adott univerzale amanifesztacioitol fuggetlenul is onalloan letezik,azaz akkor is, ha esetleg egyaltalan nemmanifesztalodik.

Ellenvetesek:

Hol letezik?

Milyen modon kerul kapcsolatba a tenyleges valosaggal?

Realizmus

Ante rem realizmus (Platon) Adott univerzale amanifesztacioitol fuggetlenul is onalloan letezik,azaz akkor is, ha esetleg egyaltalan nemmanifesztalodik.

Ellenvetesek:

Hol letezik?Milyen modon kerul kapcsolatba a tenyleges valosaggal?

Realizmus

In re realizmus (Arisztotelesz) Adott univerzale csak amanifesztacioiban letezik.

Ellenvetesek:

Mi indokolja, hogy azonosnak tartsuk a terben kulonbozohelyeken fellepo manifesztaciokat?Milyen modon kerul kapcsolatba a tenyleges valosaggal?

Realizmus

In re realizmus (Arisztotelesz) Adott univerzale csak amanifesztacioiban letezik.

Ellenvetesek:

Mi indokolja, hogy azonosnak tartsuk a terben kulonbozohelyeken fellepo manifesztaciokat?Milyen modon kerul kapcsolatba a tenyleges valosaggal?

Realizmus

In re realizmus (Arisztotelesz) Adott univerzale csak amanifesztacioiban letezik.

Ellenvetesek:

Mi indokolja, hogy azonosnak tartsuk a terben kulonbozohelyeken fellepo manifesztaciokat?

Milyen modon kerul kapcsolatba a tenyleges valosaggal?

Realizmus

In re realizmus (Arisztotelesz) Adott univerzale csak amanifesztacioiban letezik.

Ellenvetesek:

Mi indokolja, hogy azonosnak tartsuk a terben kulonbozohelyeken fellepo manifesztaciokat?Milyen modon kerul kapcsolatba a tenyleges valosaggal?

Nominalizmus

Radikalis nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjaiban csak az a kozos, hogy azemberek ugyanazt a predikatumot alkalmazzak atagjaikra.

Ellenvetesek:

Osztalyokat mar a viszonylag primitıv allatok is kepeznek,pedig nincs nyelvuk.Nyelvi–tarsadalmi konvenciova probal degradalni letezokkozotti viszonyokat.

Nominalizmus

Radikalis nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjaiban csak az a kozos, hogy azemberek ugyanazt a predikatumot alkalmazzak atagjaikra.

Ellenvetesek:

Osztalyokat mar a viszonylag primitıv allatok is kepeznek,pedig nincs nyelvuk.Nyelvi–tarsadalmi konvenciova probal degradalni letezokkozotti viszonyokat.

Nominalizmus

Radikalis nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjaiban csak az a kozos, hogy azemberek ugyanazt a predikatumot alkalmazzak atagjaikra.

Ellenvetesek:

Osztalyokat mar a viszonylag primitıv allatok is kepeznek,pedig nincs nyelvuk.

Nyelvi–tarsadalmi konvenciova probal degradalni letezokkozotti viszonyokat.

Nominalizmus

Radikalis nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjaiban csak az a kozos, hogy azemberek ugyanazt a predikatumot alkalmazzak atagjaikra.

Ellenvetesek:

Osztalyokat mar a viszonylag primitıv allatok is kepeznek,pedig nincs nyelvuk.Nyelvi–tarsadalmi konvenciova probal degradalni letezokkozotti viszonyokat.

Nominalizmus

Mersekelt nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjai azonban hasonlıtanak egymasra.

Ellenvetesek:

A hasonlosag relaciojanak maganak univerzalenak kelllennie.

Valaszok:

De akkor ez az egyetlen univerzale.

Ez sem univerzale, hanem csak egy entitasparhoz tartozo sajatospartikulare.

Nominalizmus

Mersekelt nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjai azonban hasonlıtanak egymasra.

Ellenvetesek:

A hasonlosag relaciojanak maganak univerzalenak kelllennie.

Valaszok:

De akkor ez az egyetlen univerzale.

Ez sem univerzale, hanem csak egy entitasparhoz tartozo sajatospartikulare.

Nominalizmus

Mersekelt nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjai azonban hasonlıtanak egymasra.

Ellenvetesek:

A hasonlosag relaciojanak maganak univerzalenak kelllennie.

Valaszok:

De akkor ez az egyetlen univerzale.

Ez sem univerzale, hanem csak egy entitasparhoz tartozo sajatospartikulare.

Nominalizmus

Mersekelt nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjai azonban hasonlıtanak egymasra.

Ellenvetesek:

A hasonlosag relaciojanak maganak univerzalenak kelllennie.

Valaszok:

De akkor ez az egyetlen univerzale.

Ez sem univerzale, hanem csak egy entitasparhoz tartozo sajatospartikulare.

Nominalizmus

Mersekelt nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjai azonban hasonlıtanak egymasra.

Ellenvetesek:

A hasonlosag relaciojanak maganak univerzalenak kelllennie.

Valaszok:

De akkor ez az egyetlen univerzale.

Ez sem univerzale, hanem csak egy entitasparhoz tartozo sajatospartikulare.

Nominalizmus

Mersekelt nominalizmus Univerzalek nem leteznek. Azosztalyok tagjai azonban hasonlıtanak egymasra.

Ellenvetesek:

A hasonlosag relaciojanak maganak univerzalenak kelllennie.

Valaszok:

De akkor ez az egyetlen univerzale.

Ez sem univerzale, hanem csak egy entitasparhoz tartozo sajatospartikulare.

Mersekelt troposzelmelet Univerzalek nem leteznek, deleteznek troposzok, azaz absztrakt partikularek.

Radikalis troposzelmelet A valosag ontologiailag vegsoepıtokovei a troposzok, amelyekbol mind a konkretpartikularek, mind az univerzalek rekonstrualhatok(utobbiak mint troposzok un. hasonlosagiosztalyai).

Mersekelt troposzelmelet Univerzalek nem leteznek, deleteznek troposzok, azaz absztrakt partikularek.

Radikalis troposzelmelet A valosag ontologiailag vegsoepıtokovei a troposzok, amelyekbol mind a konkretpartikularek, mind az univerzalek rekonstrualhatok(utobbiak mint troposzok un. hasonlosagiosztalyai).

Troposzok (tropus, trope, quality (DOLCE))

partikularizalt tulajdonsagokspecifikusan es fixen dependalnak azon az entitason,amihez tartoznakkulonbozo konkret partikularekhoz (numerikusan)kulonbozo troposzok tartoznak

am elofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kvaliahoz (quale)tartoznak (DOLCE), esez esetben kozottuk a teljes hasonlosag primitıv relacioja allfenn

a kvaliak dimenziokba (quality dimensions) szervezodnek(DOLCE)a teljes hasonlosagot az reprezentalja, hogy a ket troposz akvaliadimenzio ugyanazon pontjara ”vetul”

Troposzok (tropus, trope, quality (DOLCE))

partikularizalt tulajdonsagok

specifikusan es fixen dependalnak azon az entitason,amihez tartoznakkulonbozo konkret partikularekhoz (numerikusan)kulonbozo troposzok tartoznak

am elofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kvaliahoz (quale)tartoznak (DOLCE), esez esetben kozottuk a teljes hasonlosag primitıv relacioja allfenn

a kvaliak dimenziokba (quality dimensions) szervezodnek(DOLCE)a teljes hasonlosagot az reprezentalja, hogy a ket troposz akvaliadimenzio ugyanazon pontjara ”vetul”

Troposzok (tropus, trope, quality (DOLCE))

partikularizalt tulajdonsagokspecifikusan es fixen dependalnak azon az entitason,amihez tartoznak

kulonbozo konkret partikularekhoz (numerikusan)kulonbozo troposzok tartoznak

am elofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kvaliahoz (quale)tartoznak (DOLCE), esez esetben kozottuk a teljes hasonlosag primitıv relacioja allfenn

a kvaliak dimenziokba (quality dimensions) szervezodnek(DOLCE)a teljes hasonlosagot az reprezentalja, hogy a ket troposz akvaliadimenzio ugyanazon pontjara ”vetul”

Troposzok (tropus, trope, quality (DOLCE))

partikularizalt tulajdonsagokspecifikusan es fixen dependalnak azon az entitason,amihez tartoznakkulonbozo konkret partikularekhoz (numerikusan)kulonbozo troposzok tartoznak

am elofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kvaliahoz (quale)tartoznak (DOLCE), esez esetben kozottuk a teljes hasonlosag primitıv relacioja allfenn

a kvaliak dimenziokba (quality dimensions) szervezodnek(DOLCE)a teljes hasonlosagot az reprezentalja, hogy a ket troposz akvaliadimenzio ugyanazon pontjara ”vetul”

Troposzok (tropus, trope, quality (DOLCE))

partikularizalt tulajdonsagokspecifikusan es fixen dependalnak azon az entitason,amihez tartoznakkulonbozo konkret partikularekhoz (numerikusan)kulonbozo troposzok tartoznak

am elofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kvaliahoz (quale)tartoznak (DOLCE)

, esez esetben kozottuk a teljes hasonlosag primitıv relacioja allfenn

a kvaliak dimenziokba (quality dimensions) szervezodnek(DOLCE)a teljes hasonlosagot az reprezentalja, hogy a ket troposz akvaliadimenzio ugyanazon pontjara ”vetul”

Troposzok (tropus, trope, quality (DOLCE))

partikularizalt tulajdonsagokspecifikusan es fixen dependalnak azon az entitason,amihez tartoznakkulonbozo konkret partikularekhoz (numerikusan)kulonbozo troposzok tartoznak

am elofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kvaliahoz (quale)tartoznak (DOLCE), esez esetben kozottuk a teljes hasonlosag primitıv relacioja allfenn

a kvaliak dimenziokba (quality dimensions) szervezodnek(DOLCE)a teljes hasonlosagot az reprezentalja, hogy a ket troposz akvaliadimenzio ugyanazon pontjara ”vetul”

Troposzok (tropus, trope, quality (DOLCE))

partikularizalt tulajdonsagokspecifikusan es fixen dependalnak azon az entitason,amihez tartoznakkulonbozo konkret partikularekhoz (numerikusan)kulonbozo troposzok tartoznak

am elofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kvaliahoz (quale)tartoznak (DOLCE), esez esetben kozottuk a teljes hasonlosag primitıv relacioja allfenn

a kvaliak dimenziokba (quality dimensions) szervezodnek(DOLCE)

a teljes hasonlosagot az reprezentalja, hogy a ket troposz akvaliadimenzio ugyanazon pontjara ”vetul”

Troposzok (tropus, trope, quality (DOLCE))

partikularizalt tulajdonsagokspecifikusan es fixen dependalnak azon az entitason,amihez tartoznakkulonbozo konkret partikularekhoz (numerikusan)kulonbozo troposzok tartoznak

am elofordulhat, hogy ezek ugyanahhoz a kvaliahoz (quale)tartoznak (DOLCE), esez esetben kozottuk a teljes hasonlosag primitıv relacioja allfenn

a kvaliak dimenziokba (quality dimensions) szervezodnek(DOLCE)a teljes hasonlosagot az reprezentalja, hogy a ket troposz akvaliadimenzio ugyanazon pontjara ”vetul”

Specifikusan es fixen dependalas

Az x partikulare specifikusan es fixen dependal az ypartikularen ha barmely t idopillanatban, x nem lehet jelenanelkul, hogy y is jelen lenne.

A modalitas fogalma kiemelt szerepet jatszik a DOLCEontologiaban!

Specifikusan es fixen dependalas

Az x partikulare specifikusan es fixen dependal az ypartikularen ha barmely t idopillanatban, x nem lehet jelenanelkul, hogy y is jelen lenne.

A modalitas fogalma kiemelt szerepet jatszik a DOLCEontologiaban!

Vendler-osztalyok

(Moens es Steedman alapjan)

atomi es. kiterjedt es.

Achievement Accomplishment+utoallapot recognize, spot, build a house,

win the race write a sonnet(Point) Process

–utoallapot hiccup, tap, run, swim, walk,wink play the piano

State: know something/that, love, be happy, . . .

Davidson kontribucioja

Az aritas problemaja

Jones buttered the toastbutter(jones, toast)

Jones buttered the toast with a knifebutter(jones, toast, knife)

Jones buttered the toast with a knife . . .butter(jones, toast, knife, . . . )

Hany argumentumra lenne szukseg ahhoz, hogy a butterpredikatumot megragadjuk?Hogyan igazoljuk formalisan , hogy pl. John buttered thetoast with a knife premisszabol kovetkezik a Jones butteredthe toast konkluzio?

Davidson kontribucioja

Az aritas problemaja

Jones buttered the toastbutter(jones, toast)

Jones buttered the toast with a knifebutter(jones, toast, knife)

Jones buttered the toast with a knife . . .butter(jones, toast, knife, . . . )

Hany argumentumra lenne szukseg ahhoz, hogy a butterpredikatumot megragadjuk?Hogyan igazoljuk formalisan , hogy pl. John buttered thetoast with a knife premisszabol kovetkezik a Jones butteredthe toast konkluzio?

Davidson kontribucioja

Az aritas problemaja

Jones buttered the toastbutter(jones, toast)

Jones buttered the toast with a knifebutter(jones, toast, knife)

Jones buttered the toast with a knife . . .butter(jones, toast, knife, . . . )

Hany argumentumra lenne szukseg ahhoz, hogy a butterpredikatumot megragadjuk?Hogyan igazoljuk formalisan , hogy pl. John buttered thetoast with a knife premisszabol kovetkezik a Jones butteredthe toast konkluzio?

Davidson kontribucioja

Az aritas problemaja

Jones buttered the toastbutter(jones, toast)

Jones buttered the toast with a knifebutter(jones, toast, knife)

Jones buttered the toast with a knife . . .butter(jones, toast, knife, . . . )

Hany argumentumra lenne szukseg ahhoz, hogy a butterpredikatumot megragadjuk?Hogyan igazoljuk formalisan , hogy pl. John buttered thetoast with a knife premisszabol kovetkezik a Jones butteredthe toast konkluzio?

Davidson kontribucioja

Az aritas problemaja

Jones buttered the toastbutter(jones, toast)

Jones buttered the toast with a knifebutter(jones, toast, knife)

Jones buttered the toast with a knife . . .butter(jones, toast, knife, . . . )

Hany argumentumra lenne szukseg ahhoz, hogy a butterpredikatumot megragadjuk?

Hogyan igazoljuk formalisan , hogy pl. John buttered thetoast with a knife premisszabol kovetkezik a Jones butteredthe toast konkluzio?

Davidson kontribucioja

Az aritas problemaja

Jones buttered the toastbutter(jones, toast)

Jones buttered the toast with a knifebutter(jones, toast, knife)

Jones buttered the toast with a knife . . .butter(jones, toast, knife, . . . )

Hany argumentumra lenne szukseg ahhoz, hogy a butterpredikatumot megragadjuk?Hogyan igazoljuk formalisan , hogy pl. John buttered thetoast with a knife premisszabol kovetkezik a Jones butteredthe toast konkluzio?

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.

Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)

Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

Esemenyargumentum felvetele

Jones buttered the toast∃e butter(e, jones, toast)

Jones buttered the toat with a knife∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife))

Jones buttered the toat with a knife in the bathroom∃e(butter(e, jones, toast) ∧With(e, knife) ∧ In(e, bathroom))

Az aritas problemaja megoldodott.Az elobbi kovetkeztetes formalisan is igazolhatova valt.

Tovabbi elonyok

Esemenyre vonatkozo anaforak kezelhetosege (It happenedat midnight)Esemenynominalizacio es -kvantifikacio (The buttering wasslow, Every burning consumes oxygen)

A modalitasok szerepe az ontologiaban

Az ontologiai kategoriak fontos tulajdonsagai es a koztukfennallo kapcsolatok jelentos resze csak modalitasok, tehat aszuksegszeruseg (‘�’) es lehetsegesseg(‘♦’) fogalmaratamaszkodva jellemezheto kielegıtoen.

Nehany pelda:

Merev (rigid) kategoria: F merev ⇔ �∀x(F (x) → �F (x))

Szerep- (antirigid) kategoria : F szerep ⇔ �∀x♦¬F (x)

,,isa” kapcsolat: F isa G ⇔ �∀x(F (x) → G (x))

specifikus fugges individuumok kozott x specifikusan fuggy -tol: SD(x , y) ⇔ �(E(x) → E(y))

specifikus fugges kategoriak kozott az F -ek specifikusanfuggenek a G -ktol⇔ �∀x(F (x) → ∃y(SD(x , y) ∧ G (y))

A modalitasok szerepe az ontologiaban

Az ontologiai kategoriak fontos tulajdonsagai es a koztukfennallo kapcsolatok jelentos resze csak modalitasok, tehat aszuksegszeruseg (‘�’) es lehetsegesseg(‘♦’) fogalmaratamaszkodva jellemezheto kielegıtoen.

Nehany pelda:

Merev (rigid) kategoria: F merev ⇔ �∀x(F (x) → �F (x))

Szerep- (antirigid) kategoria : F szerep ⇔ �∀x♦¬F (x)

,,isa” kapcsolat: F isa G ⇔ �∀x(F (x) → G (x))

specifikus fugges individuumok kozott x specifikusan fuggy -tol: SD(x , y) ⇔ �(E(x) → E(y))

specifikus fugges kategoriak kozott az F -ek specifikusanfuggenek a G -ktol⇔ �∀x(F (x) → ∃y(SD(x , y) ∧ G (y))

A modalitasok szerepe az ontologiaban

Az ontologiai kategoriak fontos tulajdonsagai es a koztukfennallo kapcsolatok jelentos resze csak modalitasok, tehat aszuksegszeruseg (‘�’) es lehetsegesseg(‘♦’) fogalmaratamaszkodva jellemezheto kielegıtoen.

Nehany pelda:

Merev (rigid) kategoria: F merev ⇔ �∀x(F (x) → �F (x))

Szerep- (antirigid) kategoria : F szerep ⇔ �∀x♦¬F (x)

,,isa” kapcsolat: F isa G ⇔ �∀x(F (x) → G (x))

specifikus fugges individuumok kozott x specifikusan fuggy -tol: SD(x , y) ⇔ �(E(x) → E(y))

specifikus fugges kategoriak kozott az F -ek specifikusanfuggenek a G -ktol⇔ �∀x(F (x) → ∃y(SD(x , y) ∧ G (y))

A modalitasok szerepe az ontologiaban

Az ontologiai kategoriak fontos tulajdonsagai es a koztukfennallo kapcsolatok jelentos resze csak modalitasok, tehat aszuksegszeruseg (‘�’) es lehetsegesseg(‘♦’) fogalmaratamaszkodva jellemezheto kielegıtoen.

Nehany pelda:

Merev (rigid) kategoria: F merev ⇔ �∀x(F (x) → �F (x))

Szerep- (antirigid) kategoria : F szerep ⇔ �∀x♦¬F (x)

,,isa” kapcsolat: F isa G ⇔ �∀x(F (x) → G (x))

specifikus fugges individuumok kozott x specifikusan fuggy -tol: SD(x , y) ⇔ �(E(x) → E(y))

specifikus fugges kategoriak kozott az F -ek specifikusanfuggenek a G -ktol⇔ �∀x(F (x) → ∃y(SD(x , y) ∧ G (y))

A modalitasok szerepe az ontologiaban

Az ontologiai kategoriak fontos tulajdonsagai es a koztukfennallo kapcsolatok jelentos resze csak modalitasok, tehat aszuksegszeruseg (‘�’) es lehetsegesseg(‘♦’) fogalmaratamaszkodva jellemezheto kielegıtoen.

Nehany pelda:

Merev (rigid) kategoria: F merev ⇔ �∀x(F (x) → �F (x))

Szerep- (antirigid) kategoria : F szerep ⇔ �∀x♦¬F (x)

,,isa” kapcsolat: F isa G ⇔ �∀x(F (x) → G (x))

specifikus fugges individuumok kozott x specifikusan fuggy -tol: SD(x , y) ⇔ �(E(x) → E(y))

specifikus fugges kategoriak kozott az F -ek specifikusanfuggenek a G -ktol⇔ �∀x(F (x) → ∃y(SD(x , y) ∧ G (y))

A modalitasok szerepe az ontologiaban

Az ontologiai kategoriak fontos tulajdonsagai es a koztukfennallo kapcsolatok jelentos resze csak modalitasok, tehat aszuksegszeruseg (‘�’) es lehetsegesseg(‘♦’) fogalmaratamaszkodva jellemezheto kielegıtoen.

Nehany pelda:

Merev (rigid) kategoria: F merev ⇔ �∀x(F (x) → �F (x))

Szerep- (antirigid) kategoria : F szerep ⇔ �∀x♦¬F (x)

,,isa” kapcsolat: F isa G ⇔ �∀x(F (x) → G (x))

specifikus fugges individuumok kozott x specifikusan fuggy -tol: SD(x , y) ⇔ �(E(x) → E(y))

specifikus fugges kategoriak kozott az F -ek specifikusanfuggenek a G -ktol⇔ �∀x(F (x) → ∃y(SD(x , y) ∧ G (y))

Modalitasfajtak

Alethikus modalitasok

Ebbe a csoportba a szuksegszeruseg/lehetsegesseg olyan fajtaitartoznak, melyek aktualis szubjektıv hiteinktol fuggetlenul,objektıve teljesulnek vagy nem teljesulnek kijelentesekre.

Episztemikus modalitasok

Az ilyen tıpusu modalitasok a tudasunkkal, hiteinkkel, illetve arendelkezesunkre allo informacioval allnak kapcsolatban. Egy pkijelentes akkor lehetseges episztemikusan x szamara, ha x nemzarja ki/nem zarhatja ki p igazsagat.

Modalitasfajtak

Alethikus modalitasok

Ebbe a csoportba a szuksegszeruseg/lehetsegesseg olyan fajtaitartoznak, melyek aktualis szubjektıv hiteinktol fuggetlenul,objektıve teljesulnek vagy nem teljesulnek kijelentesekre.

Episztemikus modalitasok

Az ilyen tıpusu modalitasok a tudasunkkal, hiteinkkel, illetve arendelkezesunkre allo informacioval allnak kapcsolatban. Egy pkijelentes akkor lehetseges episztemikusan x szamara, ha x nemzarja ki/nem zarhatja ki p igazsagat.

Alethikus modalitasok

Nehany fontos alethikus modalitas:

Logikai modalitas: Kizarolag a logikai igazsagokszuksegszeruek ilyen modon.Matematikai modalitas – kerdeses, hogy kulonbozik-e alogikaitolMetafizikai modalitas: a ,,dolgok objektıv termeszetebol”eredo modalitas, pl. ,,szuksegszeru, hogy Szokrateszember.”Termeszeti modalitas: a termeszeti torvenyekszuksegszeruek ilyen modon.

Az alethikus modalitasok ,,erosorrendje”

�logikaiφ ⇒ �matematikaiφ ⇒ �metafizikaiφ ⇒ �term.φ

Alethikus modalitasok

Nehany fontos alethikus modalitas:

Logikai modalitas: Kizarolag a logikai igazsagokszuksegszeruek ilyen modon.

Matematikai modalitas – kerdeses, hogy kulonbozik-e alogikaitolMetafizikai modalitas: a ,,dolgok objektıv termeszetebol”eredo modalitas, pl. ,,szuksegszeru, hogy Szokrateszember.”Termeszeti modalitas: a termeszeti torvenyekszuksegszeruek ilyen modon.

Az alethikus modalitasok ,,erosorrendje”

�logikaiφ ⇒ �matematikaiφ ⇒ �metafizikaiφ ⇒ �term.φ

Alethikus modalitasok

Nehany fontos alethikus modalitas:

Logikai modalitas: Kizarolag a logikai igazsagokszuksegszeruek ilyen modon.Matematikai modalitas – kerdeses, hogy kulonbozik-e alogikaitol

Metafizikai modalitas: a ,,dolgok objektıv termeszetebol”eredo modalitas, pl. ,,szuksegszeru, hogy Szokrateszember.”Termeszeti modalitas: a termeszeti torvenyekszuksegszeruek ilyen modon.

Az alethikus modalitasok ,,erosorrendje”

�logikaiφ ⇒ �matematikaiφ ⇒ �metafizikaiφ ⇒ �term.φ

Alethikus modalitasok

Nehany fontos alethikus modalitas:

Logikai modalitas: Kizarolag a logikai igazsagokszuksegszeruek ilyen modon.Matematikai modalitas – kerdeses, hogy kulonbozik-e alogikaitolMetafizikai modalitas: a ,,dolgok objektıv termeszetebol”eredo modalitas, pl. ,,szuksegszeru, hogy Szokrateszember.”

Termeszeti modalitas: a termeszeti torvenyekszuksegszeruek ilyen modon.

Az alethikus modalitasok ,,erosorrendje”

�logikaiφ ⇒ �matematikaiφ ⇒ �metafizikaiφ ⇒ �term.φ

Alethikus modalitasok

Nehany fontos alethikus modalitas:

Logikai modalitas: Kizarolag a logikai igazsagokszuksegszeruek ilyen modon.Matematikai modalitas – kerdeses, hogy kulonbozik-e alogikaitolMetafizikai modalitas: a ,,dolgok objektıv termeszetebol”eredo modalitas, pl. ,,szuksegszeru, hogy Szokrateszember.”Termeszeti modalitas: a termeszeti torvenyekszuksegszeruek ilyen modon.

Az alethikus modalitasok ,,erosorrendje”

�logikaiφ ⇒ �matematikaiφ ⇒ �metafizikaiφ ⇒ �term.φ

Alethikus modalitasok

Nehany fontos alethikus modalitas:

Logikai modalitas: Kizarolag a logikai igazsagokszuksegszeruek ilyen modon.Matematikai modalitas – kerdeses, hogy kulonbozik-e alogikaitolMetafizikai modalitas: a ,,dolgok objektıv termeszetebol”eredo modalitas, pl. ,,szuksegszeru, hogy Szokrateszember.”Termeszeti modalitas: a termeszeti torvenyekszuksegszeruek ilyen modon.

Az alethikus modalitasok ,,erosorrendje”

�logikaiφ ⇒ �matematikaiφ ⇒ �metafizikaiφ ⇒ �term.φ

Alethikus modalitasok

Nehany fontos alethikus modalitas:

Logikai modalitas: Kizarolag a logikai igazsagokszuksegszeruek ilyen modon.Matematikai modalitas – kerdeses, hogy kulonbozik-e alogikaitolMetafizikai modalitas: a ,,dolgok objektıv termeszetebol”eredo modalitas, pl. ,,szuksegszeru, hogy Szokrateszember.”Termeszeti modalitas: a termeszeti torvenyekszuksegszeruek ilyen modon.

Az alethikus modalitasok ,,erosorrendje”

�logikaiφ ⇒ �matematikaiφ ⇒ �metafizikaiφ ⇒ �term.φ

Fogalmi modalitas

A fogalmilag szuksegszeru kijelentesek olyan kijelentesek,amelyek igazsagat a bennuk szereplo fogalmak osszefuggeseigarantaljak, pl. ,,minden agglegeny notlen ferfi.”

A fogalmi modalitas statusza

Eroteljesen vitathato es vitatott kerdes, hogy alethikus vagyepisztemikus modalitaskent kell-e kezelnunk a fogalmimodalitast. A ,,koztes” statusz mellett szol, hogy bar az egyesegyenek hiteitol, illetve rendelkezesere allo informaciotolfuggetlen lehet, hogy bizonyos fogalmaink garantaljak-e egykijelentes igazsagat, a teljes fogalomalkoto es hasznalo kozosseghiteitol/informaciojatol mar kevesbe.

Fogalmi modalitas

A fogalmilag szuksegszeru kijelentesek olyan kijelentesek,amelyek igazsagat a bennuk szereplo fogalmak osszefuggeseigarantaljak, pl. ,,minden agglegeny notlen ferfi.”

A fogalmi modalitas statusza

Eroteljesen vitathato es vitatott kerdes, hogy alethikus vagyepisztemikus modalitaskent kell-e kezelnunk a fogalmimodalitast. A ,,koztes” statusz mellett szol, hogy bar az egyesegyenek hiteitol, illetve rendelkezesere allo informaciotolfuggetlen lehet, hogy bizonyos fogalmaink garantaljak-e egykijelentes igazsagat, a teljes fogalomalkoto es hasznalo kozosseghiteitol/informaciojatol mar kevesbe.

Modalitasfajtak a formalis ontologiakban

Melyik modalitas a formalis ontologiak modalis operatorainakhelyes interpretacioja? Az vilagosnak tunik, hogy egy teljesenszubjektıv episztemikus modalitas kizarhato az elfogadhatomegoldasok korebol.

Szobajoheto interpretaciok:

Metafizikai modalitas – ebben az interpretacioban aformalis ontologia a kategoriak objektıve letezo, a dolgoktermeszetebol eredo modalis tulajdonsagait esosszefuggeseit probalja leırni.Fogalmi modalitas – ez az interpretacio all kozelebb azontologiat ,,kozosen hasznalt fogalmi rendszer”-kentertelmezo MI kozosseg felfogasahoz.

Modalitasfajtak a formalis ontologiakban

Melyik modalitas a formalis ontologiak modalis operatorainakhelyes interpretacioja? Az vilagosnak tunik, hogy egy teljesenszubjektıv episztemikus modalitas kizarhato az elfogadhatomegoldasok korebol.

Szobajoheto interpretaciok:

Metafizikai modalitas – ebben az interpretacioban aformalis ontologia a kategoriak objektıve letezo, a dolgoktermeszetebol eredo modalis tulajdonsagait esosszefuggeseit probalja leırni.

Fogalmi modalitas – ez az interpretacio all kozelebb azontologiat ,,kozosen hasznalt fogalmi rendszer”-kentertelmezo MI kozosseg felfogasahoz.

Modalitasfajtak a formalis ontologiakban

Melyik modalitas a formalis ontologiak modalis operatorainakhelyes interpretacioja? Az vilagosnak tunik, hogy egy teljesenszubjektıv episztemikus modalitas kizarhato az elfogadhatomegoldasok korebol.

Szobajoheto interpretaciok:

Metafizikai modalitas – ebben az interpretacioban aformalis ontologia a kategoriak objektıve letezo, a dolgoktermeszetebol eredo modalis tulajdonsagait esosszefuggeseit probalja leırni.Fogalmi modalitas – ez az interpretacio all kozelebb azontologiat ,,kozosen hasznalt fogalmi rendszer”-kentertelmezo MI kozosseg felfogasahoz.

A legegyszerubb modalis elsorendu logika

Ha az ontologia kategoriainak precız szemantikai jellemzeseretorekszunk, akkor az extenzionalis nyelvek nem tunnekkielegıtonek. Az un. legegyszerubb modalis elsorendu logika(LMEL) viszont jo kompromisszumnak tunik a kifejezokepesseges egyszeruseg kovetelmenye kozott.

Ez a rendszer

szintaktikailag csak a ‘�’ ‘♦’ mondatoperatorokkal egeszıtiki a klasszikus elsorendu nyelveket.szemantikaja a legegyszerubb Kripke-szemantikateljes kalkulus adhato ra: axiomai a klasszikus elsorendulogika es az S5 modalis axiomainak egyuttese.,,posszibilista”: levezetheto benne az un. Barcan-formula,mely szerint ♦∃xF (x) → ∃x♦F (x).

A legegyszerubb modalis elsorendu logika

Ha az ontologia kategoriainak precız szemantikai jellemzeseretorekszunk, akkor az extenzionalis nyelvek nem tunnekkielegıtonek. Az un. legegyszerubb modalis elsorendu logika(LMEL) viszont jo kompromisszumnak tunik a kifejezokepesseges egyszeruseg kovetelmenye kozott.

Ez a rendszerszintaktikailag csak a ‘�’ ‘♦’ mondatoperatorokkal egeszıtiki a klasszikus elsorendu nyelveket.

szemantikaja a legegyszerubb Kripke-szemantikateljes kalkulus adhato ra: axiomai a klasszikus elsorendulogika es az S5 modalis axiomainak egyuttese.,,posszibilista”: levezetheto benne az un. Barcan-formula,mely szerint ♦∃xF (x) → ∃x♦F (x).

A legegyszerubb modalis elsorendu logika

Ha az ontologia kategoriainak precız szemantikai jellemzeseretorekszunk, akkor az extenzionalis nyelvek nem tunnekkielegıtonek. Az un. legegyszerubb modalis elsorendu logika(LMEL) viszont jo kompromisszumnak tunik a kifejezokepesseges egyszeruseg kovetelmenye kozott.

Ez a rendszerszintaktikailag csak a ‘�’ ‘♦’ mondatoperatorokkal egeszıtiki a klasszikus elsorendu nyelveket.szemantikaja a legegyszerubb Kripke-szemantika

teljes kalkulus adhato ra: axiomai a klasszikus elsorendulogika es az S5 modalis axiomainak egyuttese.,,posszibilista”: levezetheto benne az un. Barcan-formula,mely szerint ♦∃xF (x) → ∃x♦F (x).

A legegyszerubb modalis elsorendu logika

Ha az ontologia kategoriainak precız szemantikai jellemzeseretorekszunk, akkor az extenzionalis nyelvek nem tunnekkielegıtonek. Az un. legegyszerubb modalis elsorendu logika(LMEL) viszont jo kompromisszumnak tunik a kifejezokepesseges egyszeruseg kovetelmenye kozott.

Ez a rendszerszintaktikailag csak a ‘�’ ‘♦’ mondatoperatorokkal egeszıtiki a klasszikus elsorendu nyelveket.szemantikaja a legegyszerubb Kripke-szemantikateljes kalkulus adhato ra: axiomai a klasszikus elsorendulogika es az S5 modalis axiomainak egyuttese.

,,posszibilista”: levezetheto benne az un. Barcan-formula,mely szerint ♦∃xF (x) → ∃x♦F (x).

A legegyszerubb modalis elsorendu logika

Ha az ontologia kategoriainak precız szemantikai jellemzeseretorekszunk, akkor az extenzionalis nyelvek nem tunnekkielegıtonek. Az un. legegyszerubb modalis elsorendu logika(LMEL) viszont jo kompromisszumnak tunik a kifejezokepesseges egyszeruseg kovetelmenye kozott.

Ez a rendszerszintaktikailag csak a ‘�’ ‘♦’ mondatoperatorokkal egeszıtiki a klasszikus elsorendu nyelveket.szemantikaja a legegyszerubb Kripke-szemantikateljes kalkulus adhato ra: axiomai a klasszikus elsorendulogika es az S5 modalis axiomainak egyuttese.,,posszibilista”: levezetheto benne az un. Barcan-formula,mely szerint ♦∃xF (x) → ∃x♦F (x).