fip képzés - menetrend

FIP képzés - menetrendFIP képzés - menetrend

01. – Bevezetés – Általános információk a FIP-ekről

02. – Közfeladatot ellátó szervek, közérdekű adatok közzététele

03. – ÁFSZ és a DDRMK

04. – A DDRMK tevékenysége

05. – Álláskeresők, az álláskeresők nyilvántartása

06. – Aktív munkaerőpiaci eszközök

07. – Általános információk a képzési támogatásról

08. – Humán szolgáltatásaink

09. – Internetes források a segítségnyújtáshoz

10. – A DDRMK honlap és tartalmának bemutatása

02. Közfeladat, közfeladatot ellátó szervek,közérdekű adatok közzététele

A közösség, az erkölcs,és a közösség alapegysége: a család

A közösség az egyének egymással való együttműködése, mely azon a tényen (illetve annak felismerésén) alapul, hogy az egyéni érdekek kölcsönös figyelembe vétele és egymással összhangban történő megvalósítása az egyének számára is hasznosabb (az érdekérvé-nyesítés hatékonyabb), mint a csak saját érdekek „minden áron való” érvényre juttatására irányuló, egymástól elszigetelt erőfeszítések.

Az erkölcsi szabályok összehangolják az egyén törekvéseit a közösség érdekeivel.

A közösség alapegysége (és kialakulásának alapja) a család, amelyet az egymáshoz fűződő érzelmi kötelék, valamint az (erre építetten) elsajátított, a különféle közösségekbe történő zökkenőmentes beilleszkedést biztosító magatartásforma (a szocializáció) alkalmazása tart egyben.

Társadalom, jogállam

A családon belüli együttműködés, mint szocializációs alapélmény megteremti a lehetőséget annak felismerésére, hogy egy körülhatárolható (az egyén számára is „belátható”) földrajzi egységen belül élő családok egymással történő együttműködése a családok (és az egyének) számára még nagyobb biztonságot ad.

A társadalom alapja tehát annak a ténynek az elfogadása, hogy az együttműködés nem csak érzelmi (rokoni), hanem területi alapon is kialakulhat és hatékony is lehet.

Ez a területi egység lehet egy település, egymáshoz közel lévő és hasonló helyzetű települések csoportja (kistérség, megye, régió), vagy ennél nagyobb, alapvetően kulturális alapokon szerveződő egység (nemzet, állam, unió, földrész).

Társadalom, jogállam

Jogállamról akkor beszélhetünk, ha a közösség intézményesíti az egyének és kisközösségek egymással történő együttműködését:

létrehozzák a minden egyén által betartandó (közös) szabályokat megfogalmazó szerveket (jogalkotó), az együttműködés gyakorlati lebonyolítását végző illetve felügyelő szervet (végrehajtó) és az esetleges jogvitákat elbíráló szervet (ítélkező).

Közfeladat, közfeladatot ellátó szervek,közérdekű adatok

Közfeladatok azok, melyeket az adott társadalom közösségi szinten kíván megoldani (nem bízza az egyénre), ezért a feladatellátás költségeit is közösen biztosítják.

Jogállamban a közfeladatok meghatározása jogszabályban történik (ez a hatáskör vagy – más néven – feladatkör), megjelölve az adott közfeladatot ellátó szervet is (ezek tipikusan költségvetési szervek).

Közfeladat, közfeladatot ellátó szervek,közérdekű adatok

Közérdekű adatnak minősül többek között az, hogy közforrásból (költségvetésből) milyen szerv, milyen közfeladatot és milyen módon lát el, így különösen ezen szervek:

– elérhetősége, hatásköre, illetékessége,

– szervezeti felépítése,

– szakmai tevékenysége (rájuk vonatkozó jogszabályok, működésről szóló tájékoztatók, nyilvános döntések),

– gazdálkodása (költségvetése, vagyonkezelése, teljesítményének mérése).

A közérdekű adatokat (jogszabályban meghatározott módon) mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, illetve (honlapon) nyilvánosságra kell hozni.

A foglalkoztatáspolitika, mint közfeladat

A közfeladatok közé tartozik többek között:– a gyermekek védelme (lásd például a gyámhatóságokat),– a közoktatás,– az egészségügy,– a rászorulókról történő gondoskodás

(pl. táppénz, gyermekgondozási támogatások, nyugellátások, szociális ellátások, szociális intézményrendszer, stb.),

– a kultúra és közművelődés,– különféle egyéb közszolgáltatások (pl. ivóvízhálózat,

szennyvízkezelés, közvilágítás, közutak, temetők fenntartása, kéményseprő-ipari közszolgáltatás, stb.).

A közfeladatok közé tartozik az állami foglalkoztatáspolitikai feladatok ellátása is, így különösen az információnyújtás, a különféle tanácsadási formák, ellátások, hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához vagy képzéséhez adott támogatások, egyéb (a munkaerőpiac kiegyensúlyozott működéséhez szükséges) hatósági feladatok ellátása.

03. ÁFSZ Állami Foglalkoztatási Szolgálat

DDRMK Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Foglalkoztatáspolitikai feladatok

A foglalkoztatás elősegítésével, a munkanélküliség megelőzésével és hátrányos következményeinek enyhítésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV: törvény (a továbbiakban: Flt.) határozza meg.

Az Flt.-ben meghatározott feladatokat három csoportba sorolhatjuk:

– ellátások (álláskeresési támogatások),

– képzési és foglalkoztatási támogatások,

– szolgáltatások (beleértve a nem Flt.-ben szabályozott, más hatósági feladatokat is).

Az Flt.-ben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő – az erre kijelölt szerv az Állami Foglalkoztatási Szolgálat.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat

A 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban: ÁFSZ) irányítását a szociális és munkaügyi miniszter látja el, és az ÁFSZ az alábbi szervekből áll:

– Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (központi hivatalként működik),

– regionális munkaügyi központok (hét regionális munkaügyi központ van).

A regionális munkaügyi központok:

– központi szervezeti egységekből, és

– kirendeltségekből állnak (egyes – erre külön jogszabályban kijelölt – kirendeltségek kirendeltség és szolgáltató központ formájában működnek, ezek speciális feladatokat is végeznek).

A 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet meghatározza azt is, hogy a regionális munkaügyi központok fenti szervezeti egységeinek hatáskörébe mely feladatok tartoznak.

A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (a továbbiakban: DDRMK) a korábbi Baranya, Somogy és Tolna Megyei Munkaügyi Központok jogutódja (a munkaügyi központok 2007. január 1-jétől működnek regionális szinten).

A DDRMK székhelye: 7621 Pécs, Király u. 45. (a központi szervezeti egységek Pécsett, Kaposváron és Szekszárdon találhatóak).

A DDRMK-nak 20 kirendeltsége van, ezek közül három működik Kirendeltség és Szolgáltató Központként (Pécsett, Kaposváron és Szekszárdon).

A DDRMK honlapján megtalálhatóak valamennyi szervezeti egység elérhetőségi adatai, valamint a DDRMK szervezeti ábrája is.

04.

A DDRMK tevékenysége

A DDRMK hatáskörére vonatkozó legfontosabb jogszabályok / 1.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról rendelkező 1991. évi IV. törvény (Flt.) és végrehajtási szabályai:

– A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet;

– A munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról szóló 4/1997. (I. 28.) MüM rendelet;

– A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet;

– A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet;


A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról rendelkező 1991. évi IV. törvény (Flt.) és végrehajtási szabályai:

– A munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet;

– A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet;

– Az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról szóló 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet.


A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény;

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény;

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény;

A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet;


A rendbírságról szóló 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet;

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SZCSM rendelet;

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.);

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.).

A jogszabályi háttér

Hatékony állami foglalkoztatáspolitikát csak a szolgáltatások, ellátások és támogatások igen sokrétű, egymásra épülő illetve egymást kiegészítő, komplex rendszere biztosíthat.

Az Európai Unió tagállamaként az uniós alapelveknek, elvárásoknak, jogszabályoknak is meg kell felelnünk.

A magyar foglalkoztatáspolitikában központi szerepe van az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak, és (annak tagjaként) a munkaügyi központoknak.

A DDRMK működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat a DDRMK Szervezeti és Működési Szabályzata II. fejezetének B) része is ismerteti (az SZMSZ elérhető a www.ddrmk.hu honlapon is, a „Szervezetünk” menüpont alatt).

A DDRMK feladatai / 1.

A munkaügyi központok:

– munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtanak, úgymint: munkaerőpiaci és foglalkozási információk nyújtása, munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi)

foglalkoztatási tanácsadás, állásközvetítés (munkaközvetítés), álláskeresők nyilvántartása és kapcsolódó feladatok,

– az arra jogosultak részére álláskeresési támogatásokat folyósítanak,

– foglalkoztatási és egyes képzési támogatásokkal kapcsolatos feladatokat látnak el.

A DDRMK feladatai / 2.

A munkaügyi központok sok egyéb feladatot is ellátnak, így például vezetik a magán-munkaközvetítők és a munkaerő-kölcsönzők nyilvántartását.

A kirendeltségek által kiállított úgynevezett alkalmi munkavállalói könyvvel lehetőség van (korlátozott időtartamban) alkalmi munka végzésére, és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetésére.

A munkaügyi központok adják ki a külföldiek magyarországi foglalkoztatásához szükséges engedélyeket, továbbá az engedélymentes foglalkoztatásokra vonatkozó bejelentéseket fogadják.

A munkaügyi központok vezetik a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyvvel) történő munkavégzés

Az alkalmi munkavállalói könyvre (AM könyvre) és az annak birtokában létesíthető munkaviszony keretében történő munkavégzésre, valamint az ahhoz kapcsolódó közterhekre vonatkozó speciális szabályokat az 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) rögzíti.

Az Alk. tv. alapján alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha:

– legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és:

– egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és:

– egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig

az Alk. tv.-ben meghatározottak szerint létesítenek munkaviszonyt.

Az alkalmi munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen legfeljebb 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyvvel) történő munkavégzés

Egyes (privilegizált) körbe tartozó munkáltatóknál történő munkavégzésre a fentieknél kedvezőbb szabályok irányadóak.

Speciális szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági tevékenységre és a külföldiek munkavégzésére is.

Az AM könyveket a kirendeltségek (vagy – ha ezt külön megállapodásban vállalják – az illetékes jegyzők) állítják ki, és a kiállító szerv adja ki a szükséges adóigazolásokat, teljesíti a nyilvántartási kötelezettséget és az adatszolgáltatási kötelezettséget.

05. Álláskeresők, az álláskeresők nyilvántartása

Az álláskereső fogalma az Flt.-ben

Az Flt. 58. § (5) bekezdésének d) pontja alapján álláskereső az a személy, aki:

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (e tekintetben a vonatkozó törvény alapján szabad beutazási és tartózkodási joggal rendelkező személy álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát), és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és

Az álláskereső fogalma az Flt.-ben

Az Flt. 58. § (5) bekezdésének d) pontja alapján álláskereső az a személy, aki:

4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel (az Flt. 54. §-ának (9) bekezdésében rögzítettek szerint) együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

A kereső tevékenység fogalma az Flt.-ben

Az Flt. 58. § (5) bekezdésének e) pontja szerint kereső tevékenységnek minősül:

– minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár (beleértve a minimálbér 30%-át meghaladó tiszteletdíjért végzett tevékenységet, valamint az Szja tv. szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő mértéket meghaladó bevétellel járó mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is, ugyanakkor a közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek), továbbá:

– kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint:

A kereső tevékenység fogalma az Flt.-ben

Az Flt. 58. § (5) bekezdésének e) pontja szerint kereső tevékenységnek minősül:

– aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve:

– aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési vagy munkavégzési kötelezettsége vagy joga fel van tüntetve.

A kirendeltséggel való együttműködés fogalma az Flt.-ben

Az Flt. 54. §-ának (9) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően álláskeresőnek (az egyéb feltételek fennállása esetén is) csak az az ügyfél tekinthető, aki:

a) kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és

b) az illetékes kirendeltségnél az általa meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik, és

c) a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételek fennállása,

az oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányokra, illetve az öregségi nyugdíjra való jogosultsága és/vagy rokkantsági járadékban részesülésére vonatkozó nyilatkozata, továbbá

a kereső tevékenység folytatása

tekintetében bekövetkezett változást (annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül) bejelenti a kirendeltségnek, és

d) maga is aktívan keres munkahelyet, és

e) a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

Az álláskeresők nyilvántartása

Az álláskeresőt (kérelmére) a lakóhelye szerint illetékes kirendeltség veszi nyilvántartásba.

A kirendeltség a nyilvántartásból törli azt, aki:

a) ezt kéri,

b) együttműködési kötelezettségét megszegi (jelentkezési kötelezettségének ismételt felszólítás ellenére sem tesz eleget, vagy a megfelelő munkahelyet nem fogadja el illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból hiúsul meg),

c) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető aktív álláskeresőnek,

d) meghalt,

e) az álláskeresőkre vonatkozóan meghatározott más feltételek bármelyike megszűnt.

Az álláskeresők nyilvántartása

A nyilvántartásba vett ügyféllel a kirendeltség külön álláskeresési megállapodást is köt, ha részére álláskeresési támogatást állapítanak meg, vagy rendszeres szociális segélyben részesülőként a kirendeltséggel együttműködésre kötelezett – de (indokolt esetben) e körbe nem tartozó álláskeresőkkel is köthető álláskeresési megállapodás.

Az álláskeresési megállapodás konkrétan rögzíti a felek együttműködésének szabályait (ügyfél álláskeresésének formái, kirendeltségen történő jelentkezés gyakorisága, a részére nyújtandó munkaerőpiaci szolgáltatásokat).

fip képzés - menetrend

Documents