földgömb : a magyar földrajzi társaság ismeretterjesztő...

A MEGISMERÉS KALANDJA

2015 . DECEMBER WWW.AFOLDGOMB.HU

940

FT

ALAP

ÍTVA

: 192

9

A Magyar Földrajzi Társaság folyóirata

TÖRÉKENYVILÁGÖRÖKSÉGAZ AGGTELEKI-KARSZTA POKOL KAPUJÁBAN — SREBRENICAANTILOP-KANYON — A RÉSKANYONOK MEKKÁJAA „MI VULKÁNUNK” — A CSOMÁD KITÖRÉSEISZENNYEZÔ FÉNY — A VILÁGÍTÁS ÁRNYOLDALAIA TÍZEZRES HÁTOLDALA — ESZTERGOM

ELHOZZUK A VILÁGOT A KARÁCSONYFA ALÁ! EGY ELÔFIZETÉS ÁRÁÉRT KETTÔT AJÁNDÉKOZHAT!

KARÁCSONYI ELÔFIZETÉSI AKCIÓHa már elôfizetônk, és karácsonyra A Földgömb magazin elôfizetésével szeretné meglepni szeretteit, akkor most féláron megteheti! Részletek a megrendelôlapon, melyet az ajándékkártyákkal együtt, a lapban mellékeltünk.*

EGYET FIZET, KETTÔT AJÁNDÉKOZHAT

+7500 Ft

0 Ft

Nem kell gondolkodnia a karácsonyi ajándékon! Elfelejtett valakinek ajándékot venni? Elegendô levágnia az ajándékkártyát

és csak át kell nyújtania az ajándékozottnak. Elég, ha 2015. december 31-ig fizeti ki

az ajándék elôfizetési díjat! Az elsô 10 megrendelôt ezen felül

megajánd ékozzuk 10 db páros belépôvel a Természettudományi Múzeumba

JÖVÔRE IS KALANDOZZON VELÜNK!FESTETICS RUDOLF — EGY MERÉSZ FÉRFI MERÉSZ UTAZÁSAI

KERESZTÜL A BALATON JEGÉN

ARANY MAKEDÓNIA — ÉKSZEREK NAGY SÁNDOR KORÁBÓL

OUTDOOR BUDAPEST

VETERÁN MOTORRAL AFRIKÁBAN — VERGÔDÉS SZUDÁNBAN

EGY DARABKA „LATIN-AMERIKA” A TÁJFUN ÚTJÁBAN

ÉSZAK-ÍRORSZÁG — FALON INNEN, FALON TÚL

DENATURÁLT OMÁN

A HÁRMAS LAKAT TITKA — FELVIDÉKI IPARMÛKINCSEK

UKRAJNA — A SZEMBENÁLLÁS ETNIKAI OLDALA

15 000 Ft helyett csak: 7500 Ft

Évmilliók,évezredek, évtizedek

ONT EZÉRT SZERETJÜK A KÁRPÁTOKAT: belátható területen belül rend-kívüli a változatosság. Hatalmas, cseppkőgazdag barlangjáratok, szűkszurdokok, festői folyó menti települések, vagy épp óriási vulkán -

kitörések maradványai.Kétségkívül vannak a világban náluk nagyobbak, hosszabbak, magasab-

bak és híresebbek is, ám itt mindenhez legenda, háttéresemény vagy kuta-tástörténeti különlegesség kapcsolódik. Jelentőségük és vonzerejük is túlmutat a természeti látványon, ráadásul feltárásuk úttörő vagy igazán hé-zagpótló ismeretekkel gazdagítja környezetismeretünket.

Korántsem meglepő tehát, hogy a Gömör–Tornai-karsztvidék érzékenybarlangjai a világörökség részei lettek – a 20 éves évfordulón végignézzük azállamhatárral kettéválasztott táj legizgalmasabb föld alatti jelenségeit.

Az már sokkal kevésbé közismert, hogy kontitensünk egyik legterjedel-mesebb és legösszetettebb vulkáni vidéke is körülöttünk húzódik – több százkilométer hosszan. A többnyire évmilliókra visszanyúló tűzhányóműködésazonban az egyik helyszínen csak a földtörténeti közelmúltban ért véget. A Csomád-vulkán kutatása az elmúlt években jócskán felpörgött: cik-künkben a legfrissebb eredmények mesélnek a legfiatalabb kitörésekről.

Szurdok-ügyben viszont egy festői, félsivatagi szűkületbe ereszkedünk: az itthon sem ismeretlen villámáradások vájta arizonai Antilop-kanyonbankanyargunk, és egy majd’ két évtizeddel ezelőtti pusztító záporár helyszíneitis felkeressük. Folytatjuk Duna menti városkalandozásunkat és „Köztes-Európa” krízisterületeinek elemzését is. Boszniában pedig – Srebrenica kap-csán – a 20 éves tragikus távlatba tekintünk.

P

A KARSZT MÉLYÉNVilágháborús nyomok a Gömör—Tornai-karsztkorábban ritkán járt határsávjában

Dr. Nagy Balázs főszerkesztő

FOTÓ: NAGY BALÁZS

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ISMERETTERJESZTÔ MAGAZINJAAlapítva: 1929

XXXIII. évfolyam, 299. lapszám2015. december

Fôszerkesztô: Dr. Nagy BalázsHelyettes fôszerkesztôk:

Farkas Péter, Dr. Nemerkényi ZsomborMunkatársak:

Barabás Ambrus, Bugya Éva, Dr. Mari LászlóÁllandó szerzôink:

Francsics László, Dr. Jakab Gusztáv, Dr. Karácsonyi Dávid, Kálló Péter, Kerekes István, Kirschner Péter,Ladányi Tamás, Méhész Zsuzsa, Sánta Gábor,Süveg Áron, Szirmai Gábor, Dr. Tamáska Máté, Dr. Telbisz Tamás

Térképek: Dr. Nemerkényi Zsombor

Tervezôszerkesztô: Heiling ZsoltTördelôszerkesztô: Máté GáborKorrektor: Márton Béla

Nyomás: Pethô Nyomda Kft.

Kiadó: Heiling Média Kiadó Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125. Tel.: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045 E-mail: [email protected]

A kiadásért felel: a kiadó igazgatója

Értékesítési és marketingigazgató:Sekoulopoulu Márta. Tel.: (30) 650-6801 E-mail: [email protected]

Megjelenik minden hónap elsô hetében, évente 10 alkalommal (két összevont lapszámmal).

Terjeszti a Lapker Rt. és alternatív terjesztôkElôfizetés 1 évre: 7500 FtElôfizethetô a kiadóban Zimay Viktóriánál

Tel.: (1) 231-4040 E-mail: [email protected] webáruházunkban: EBOLT.AFOLDGOMB.HU

Régebbi lapszámaink megvásárolhatók a kiadóban,vagy az EBOLT.AFOLDGOMB.HU webáruházban

Minden jog fenntartva! A magazinban megjelent képe-ket, ábrákat és szövegeket a kiadó engedélye nélkültilos közzétenni, reprodukálni, számítás tech nikai rendszerben tárolni és továbbadni! Meg nem rendeltfényképeket és kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban megjelent hirdetésektartalmáért a kiadó nem vállal felelôsséget.

HU ISSN 1215-8690

Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult

PILLANTÁS AZ ÉGREFrancsics László–Sánta Gábor: A NAGY-ORION-KÖDÁRNYÉKÁBAN – AZ NGC 1977 4FLÓRA ÉS FAUNA Jakab Gusztáv: AZ ITAMOSZ-FA 6FEL A FEJJEL!Francsics László–Sánta Gábor: PHAETHÓN PORA – JÖN A GEMINIDA-ÁRADAT! 8TÉR-FIGYELÔSain Mátyás: KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ: BUDAPESTTEL VAGY NÉLKÜLE? 12ÉG ÉS FÖLD Ladányi Tamás: GALAXISUNK DÉLI ÍVE 14Tiner Tibor: SOPRONTÓL A BUCKINGHAM-PALOTÁIG – ANGELI HENRIK, AZ EURÓPAI URALKODÓ-HÁZAK KERESETT PORTRÉFESTŐJE 16Borzsák Sarolta–Egri Csaba:VILÁGÖRÖKSÉG A FÖLD ALATT – 20 ÉVE AZ UNESCO-LISTÁN AZ AGGTELEKI- ÉS SZLOVÁK-KARSZT FELSZÍN ALATTI VILÁGA 20

Kálló Péter: A POKOL KAPUJÁBAN – 20 ÉVE TÖRTÉNT A SREBRENICAI MÉSZÁRLÁS 34

Karancsi Zoltán: ANTILOP-KANYON – A RÉSKANYONOK MEKKÁJA 48

Karátson Dávid: „A MI VULKÁNUNK” – A CSOMÁD UTOLSÓ KITÖRÉSEI 60

Farkas Alexandra–Trupka Zoltán: SZENNYEZŐ FÉNY – A VILÁGÍTÁS CSILLAGÁSZATI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁRNYOLDALAI 72

Tamáska Máté: A TÍZEZRES HÁTOLDALA – ESZTERGOM 86

Pulitzer-emlékdíj (2008)Gárdi Balázs szerzônk, lapunkban megjelent anyagai elismeréseként

Szociográfia-különdíj (2012)Társadalmi témájú riportjaink, képsorozataink elismeréseként

Címlapkép: EGRI CSABAJÁRAT A DOMICA-BARLANGBAN

„Ésszel járom be a Földet!” Vámbéry Ármin

Az 1995. december 6-án Berlinben kimondott „igen”-nel ha-zánk azóta is egyetlen, tisztán természeti világörökségi helyszínekerült fel a jeles listára. A cím elnyerése még nagyobb jelentő-

séget kap annak tudatában, hogy ugyanabban az év-ben a világ talán legszebb, legkülönlegesebb barlang-jait felvonultató, új-mexikói Carlsbad CavernsNemzeti Park is szerepelt a pályázók között...20

Világörökség a föld alatt

Fogalmam sincs, hogy valóban a férjemet temettem-e el – meséliegy ötvenes éveiben járó asszony, Srebrenicában. – Annyi holttestvolt lefektetve a volt akkumulátorgyárban, hogy teljesen befedtéka padlót. Sorokba rendezve, rendszerbe rakták a maradványokat.

Az órájáról azonosítottam, és csak hinni tudok benne,hogy ő volt az. Mielőtt kivégezték volna őket, mindenkitőlelvették a személyes tárgyait, hogy később senkit selehessen felismerni

A pokol kapujában

Réskanyonok: rendkívül keskenyek és szélességükhöz képest igenjelentős mélységűek. Legtöbbjük az Egyesült Államok száraz,délnyugati részén nyílik. És ahogy Mekka a muszlimok

kiemelkedően fontos zarándokhelye, ám esetenkéntváratlan tragédiák színhelye, úgy az Antilop-kanyona szurdokrajongók „szentélye”, de egyúttal meglepőveszélyforrások tárháza is

A réskanyonok Mekkája

Az utóbbi időben, ha láva még nem is, a kedélyek már sokszorfelizzottak a székelyföldi Csomád-vulkán kapcsán. Kitör? Nemtör ki? Kitörhet-e még egyáltalán? Mikor tört ki utoljára? Ku-tatócsoportunk sokesztendős, részben külön szálakon futó

vul kanológiai és őskörnyezeti vizsgálatokkal – ame-lyek idén új, a korábbi ismereteket pontosító, részbenfelülíró eredményeket hoztak – főként az utolsóötvenezer év történéseinek eredt nyomába

A „mi vulkánunk”

Bolygónk éjszakai látképén a felfelé világító földi fényforrásokhatására nagyvárosok, autópályák és folyók körvonalait is fel -ismerhetjük. A műholdak felvételei alapján összeállított,látványos montázs elsőként csodálatunk tárgya lehet, ám a kép-

soron az energiapazarlás éppúgy tetten érhető. A fénykirajzolódó „forrópontjai” ráadásul az élővilág egészéres benne az emberre is ártóan hatnak. 2015-ben, a FényNemzetközi Évében e témáról is beszélnünk kell!

A szennyező fény

34

48

60

72

PILLANTÁS AZ ÉGRE

A NAGY-ORION-KÖD ÁRNYÉKÁBANAZ NGC 1977

4 A FÖLDGÖMB 2015. DECEMBER

A felvételt FRANCSICS LÁSZLÓ készítette 70 cm-es robottávcsô és 20 cm-es saját távcsövének együttesmunkájával 2011 és 2015 februárjában

Az Orion csillagképben és környezetében szabadszemmel is megfigyelhető csillagtársulások galaxi-sunk, a Tejút télen látható szakaszában, a kozmikusközelmúltban lejátszódott csillagontó folyamat szü-löttei. A csillagkeletkezés pedig még ma is tart, enneknyomjelzői az Orion csillagkép csodálatos mélyég-objektumai, mint például a Lófej-köd, a Messier 78,vagy éppen a híres Orion-köd. Ez utóbbi árnyékában,vagyis az Orion-köd északi tőszomszédságában – az-zal teljesen összenőve – a szintén csodálatos megje-lenésű NGC 1977 vidéke fedezhető fel, ami az égboltegyik igen fényes fényvisszaverő-ködössége. Termé-szetesen az NGC 1977 – ragyogását tekintve – alul-marad déli szomszédjához, az Orion-ködhöz képest,melynek akár fényvisszaverő, akár fénykibocsátó su-gárzásereje bármely ködösséget maga mögé utasít aFöld egéről szemlélve.

Az NGC 1977 a csillagkeletkezés tempójában isháttérbe szorul az Orion-köd mögött. Ennek ellenérea kozmikus rangsorban ebben a kérdésben sem kelleneszégyenkeznie, hiszen a teljes Orion csillagképet kitöltőmolekulafelhőben itt zajlik a második leghevesebbcsillagkeletkezés: az NGC 1977 a téli Tejút egyik leg-fontosabb csillagkeletkezési zónája!

Kékes ragyogásA szűk látómezejű, igen nagy amatőr távcsővel készültfelvétel az „Orion A”-nak nevezett kozmikus felhő csu-pán piciny szeletét mutatja, ahol egy fiatal, ragyogócsillaghalmaz, a hozzá tartozó kék fénvisszaverő-ködökés egy ezektől jól elkülönülő, sötétebb, kavargó por-felhőkben gazdag égterület egyszerre jelenik meg. A fé-nyes kék ködösség a 18. század végén az NGC 1977jegyzékszámot kapta. A barna, sötéten kavargó por-ködöket pedig sokkal később, csupán a 20. századmásodik felében írták le, mivel vizsgálatukra korábbitechnológiával nem kerülhetett sor.

Vizsgáljuk meg előbb a kékes ragyogást! A csilla-gászok vizsgálatai szerint a kéken fénylő porködökmögött vörös hidrogénfelhő, ún. HII-zóna húzódik,ami speciális távcsövek számára gyűrűszerű alakot öl-tött. Ebből következhet, hogy az NGC 1977 is részeegy nagyobb, molekuláris gázok közé vájt kozmikusbuboréknak. És azt is feltételezhetjük, hogy a buborék

falát a (B színképtípusú) óriáscsillagok ionizálják éskésztetik vörös fénylésre. A ködösség kék színét a por-felhőkről visszaverődő fény kelti. A csillagászok meg-mérték, hogy az NGC 1977 felé közeledve a mole-kuláris gázok sűrűsége fokozatosan lecsökken, akozmikus üreg fala megritkul, vagyis az óriáscsillagoksugárzásának hatására kilyukad, így ráláthatunk azüreg belső, kéken fénylő falára.

Az infravörös tartományban látó távcsövek méré-sei szerint a kozmikus üreg belsején az óriáscsillagok-kal fiatal, kistömegű csillagok osztoznak – összesen146-an. Ezek legtöbbje az általam használt távcsövekelől elrejtve, a számunkra láthatatlan hurokszerű kép-ződményben helyezkedik el. A fiatal csillagok többségea fejlődés előrehaladottabb állapotában van, azonbanhat kezdeményben még nem indult be a belső ener-giatermelő folyamat, a magfúzió: a csillag-lét meg-kezdése előtt állnak.

A kozmosz sötét részeA felvételen látható kékes fényléstől délre, vagyis lefelé lát-ható sejtelmes-barnás ködfolyamot Orion 2 és Orion 3jelű molekulafelhőként katalogizálták az 1970-es évek-ben. Az NGC 1977 vidékéhez képest ez sokkal kevésbéfeltűnő égbolti terület. Míg az NGC 1977 fényvissza-verő-ködjei egy közepes amatőrcsillagász-távcsőbenmár feltűnően derengenek, fényükkel körbeölelik azamúgy szabad szemmel is megfigyelhető csillagóriáso-kat, addig az Orion 2-3 felszíni fényessége olyannyiraalacsony, hogy még a legnagyobb távcsövekbe tekintveis tökéletesen láthatatlan. Ennek az az oka, hogy míg a híres Orion-ködben és az NGC 1977 régiójában Oés B típusú csillagok a por- és gázködök előtt elhelyez-kedve azokat megvilágítják és ionizálják, az Orion 2-3molekulafelhő híján van az ionizáló, nagytömegű csil-lagoknak. Ezen a helyen a molekuláris anyag fényel-nyelő közegként jelenik meg, s ennek belsejében, a Földtől 1500 fényév távolságra porból és gázból állóhatalmas, összetekeredett szalagokba burkolózó csil-lagkezdemények kincsestárát találjuk.

E kozmikus szalag 5000 naptömegnyi porból ésgázból épül fel, amit az Orion csillagkép középső ré-szében sziporkázó csillagtársulások sugárzása alakítottki. A szalagban csillaggá váló égitestek egész tárházátazonosították, ám mivel az itteni jelenségek többségea molekulafelhő belsejében helyezkedik el, a láthatótartományban készült asztrofotókon csupán az ör-vénylő porfelhő sötét felszíne figyelhető meg.

SZÖVEG: FRANCSICS LÁSZLÓ WWW.PTES.HUSÁNTA GÁBOR WWW.MCSE.HU

Beköszöntött a tél, és az őszi, csillagokkal gazdagon tűzdelt Tejút látványát felváltják arideg és zimankós téli csillagképek. Dél felé tekintve az égbolt egyik legismertebb alak-zatát, Oriont, a vadászt ismerhetjük fel. Három csillagból álló öve mentén apró, szipor-kázó csillagok csoportjai a ma is zajló csillagkeletkezési folyamatokról árulkodnak

A NAGY-ORION-KÖD 5


FLÓRA ÉS FAUNA

AZ ITAMOSZ-FAA Magyarországról érkező turisták körébenrendkívül népszerű görögországi nyaraló-hely, Sarti közelében, a zsúfolt strandoktólcsupán néhány kilométerre él Európa egyiklegidősebb tiszafája. Az Itamosz-hegységegy eldugott tisztásán, hatalmas gránitszik-lák és ősöreg feketefenyők között találha-tunk rá erre a 2000 éves matuzsálemre.Maga a hegység is erről a fafajról kapta ne-vét, hiszen az itamosz görögül tiszafát jelent. E példány létezése már önmagában is csoda,hiszen a környéket rendszeresen sújtják er-dőtüzek. Legutóbb 1945-ben volt egy olyankiterjedt erdőégés, amikor leégett a hegysé-get borító fenyvesek zöme. Napjainkbanazonban az erdőtüzeknél is komolyabb ve-szély fenyegeti az Itamosz-hegység élővilá-gát. A magas szintű védelem és a helyiek til-takozása ellenére egy kanadai vállalat akararanybányát nyitni a területen.

SZÖVEG ÉS FÉNYKÉP: JAKAB GUSZTÁV

ÁTMENETAz erdôtüzek pusztította Dragodelisz sziklás lejtôjén az aleppói fenyvesek

helyét a frigána cserjése veszi át

FEL A FEJJEL!

PHAETHÓN PORAJÖN A GEMINIDA-ÁRADAT!

Arisztotelész leírása alapján az ókori gö-rögök meteornak, vagyis ég és Föld közöttlebegőnek, tehát légköri jelenségnek tar-tották a hullócsillagokat. Innen ered a me-teorológia és a meteor kifejezések hason-lósága.

A meteoroidtól a meteoritigAz ókori sejtés beigazolódott: a felfénylő„futó” csillagok jelensége a légkör felső ré-tegeiben jön létre. Azt azonban, hogy a hul-lócsillag kozmikus eredetű, csak a 18. századvégén ismerte fel egy német fizikus, ErnstFlorens Chladni. Azóta kiderült, hogy a

Ha hullócsillagok, akkor augusz tus. Vagy inkább

decem ber? Esetleg november… Az augusztusi

csillaghullás évszázadokóta a köztudatban él,

az európai kultúrkörbenSzent Lőrinc könnye iként

is ismert. A kínaiak már i. sz. 36-ban leírták

a jelenséget, a modern Európa pedig Adolphe

Quetelet-nek köszönheti az augusztusi Perseida meteorraj tudományos

lejegyzését 1835-ből. De a nyugati kultúrában

nem ez volt az első tudományosan megfigyelt

csillaghullás!


BERKÓ ERNÔ Canon EOS 350D fényképezôgéppel és Peleng 8 mm-es halszemobjektívvel készítette a 123 Geminidahullócsillagot ábrázoló felvételegyüttest 2007-ben Ludányhalásziból. A 117 egyedi, hosszú expozíciós képkockát a december 12. és 15. közötti 4 éjszakán át vette fel, majd 45 órányi összetett képfeldolgozással alakította egyetlenközös fényképpé. A hullócsillagok áradatának kiindulópontjától balra függôlegesen húzódik a kékes fényû téli Tejút,sávjában, a kép középvonalától kissé lefelé feltûnik 2007 híres jövevénye, a 17P/Holmes-üstökös apró fényfoltja is,amint a jövô hullócsillagait gyártja késôbbi korok földlakói számára

A GEMINIDÁK 9


hullócsillag jelenségét előidéző bolygóközi kövek túl-nyomó többségben olyan aprók, hogy el sem érik az1 grammos tömeget. Ezek a mikro „égitestek”, me-lyek pályájuknak köszönhetően összeütközésre ítél-tettek a Föld bolygóval, a meteoroidok.

A meteoroid a Föld légkörébe lépve mozgásienergiájának elvesztésével hőt termel, illetve ki-sebb részben ionizálja a légkör részecskéit. Ezutóbbi rövid idejű, halvány fényfelvillanást, azazmeteorjelenséget okoz, amit a népnyelv hullócsil-lagnak nevez.

A kicsivel nagyobb méretű meteoroidok akár aVénusz fényességét is meghaladó felvillanást is elő-idézhetnek, ezt nevezzük tűzgömbnek, ha pedighangrobbanás is kíséri a jelenséget, akkor bolidárólbeszélünk. Előfordulhat, hogy egy látványos bolidadarabjai a teljes elégés előtt lefékeződnek a légkör-ben, és elérik a földfelszínt. Ekkor a szerencsésmegtaláló meteoritot tarthat a kezében.

Az apex felé nézveA kozmikus törmelék folyamatosan bombázza aFöldet, naponta több ezer tonnával gyarapítvabolygónk tömegét. Éjszakánként elméletileg tehátfolyamatosan láthatunk hullócsillagokat, általábanigen halványakat – a bolygóközi tér közeli részétegyenletesen kitöltő törmelékszemcséket.

Vannak azonban olyan időszakok, amikor gya-koribb a hullócsillagok megjelenése: ilyen mindenföldi hajnal! No, nem azért, mert akkor éledeznekaz alvó meteoroidok, hanem azért, mert ilyenkoremelkedik az apex magasan a horizont fölé. Eznem más, mint a Föld haladási irányának égre ve-tített pontja, ami 90 fokkal nyugatra esik a Nap-tól, azaz a napkeltét előzi meg. Tehát, ha az apexfelé nézünk, éppen előrefelé tekintünk kozmikusűrhajónkból. A Földet pedig – nagy keringési se-bességének köszönhetően – elölről sokkal többmeteoroid találja el, mint hátulról, éppen úgy, aho-gyan az autópályán haladó autó szélvédőjét a ro-varok…

Az óriás meteorzáporVannak hosszabb időszakok is, amikor egy vagyakár több éjszakára is jelentősen megnő a hulló-csillagok száma. Ilyen történt 1833-ban is, amikornovember 12-ről 13-ra virradóra a beszámolókszerint óránként százezerszám hullottak a meteo-rok! A jelenséget hatalmas embertömeg figyeltemeg az Egyesült Államok területéről, néhányanmásodpercenként 12 meteor felvillanását láthattáka történelem egyik legnagyobb meteorzáporában.A hullócsillagok raja az Oroszlán, vagyis Leo csil-lagkép felől látszódott szétsugározódni, és a beszá-

molókból Denison Olmsted akkoriban azt a kö-vetkeztetést vonta le, hogy a Föld egy mozgó por-felhővel találkozott. 1890-ben az ír George J. Sto-ney és az angol Arthur M. Weld Downingcsillagászoknak már elegendő információjuk volt,hogy az évről évre visszatérő és esetenként nagy ki-töréseket produkáló novemberi Leonida (a Leo fe-lől jövő) meteorokat szülő porfelhő Nap körülipályáját is kiszámolják. Megsejtették, hogy a por-felhő az 55P/Tempel-Tuttle-üstökös törmeléke,sőt jelezték, hogy az üstökös 33 évenkénti vissza-térése az 1833-ashoz hasonló óriási meteorzáporo-kat okozhat.

Jönnek a Geminidák!Decemberben, jó idő esetén egy igen fiatal jelen-séggel találkozhatunk: 13-ról 14-re virradóan órán-ként akár több száz meteorra is számíthatunk, hafigyelemmel követjük a jelenkor egyik legjelentő-sebb meteorraját, az egyre erőteljesebb hullásokatprodukáló Geminidákat! Mindezt csak 1865-benismerték fel, hiszen előtte nem hozott számottevőcsillaghullást.

A Geminidák porfelhőáramlatának szülőégi-testje ugyanis nem üstökös, hanem egy inaktív kis-bolygó. A 3200Phaethónt 1983-ban fedezték fel,és minden valószínűség szerint egy korábbi üstö-kösmag maradványa. Még előző, „üstökös”-éle té -ben szórhatta szét pályája mentén a Geminida me-teorok alapjául szolgáló törmeléket. A porfelhőévezredekig zavartalanul keringhetett a bolygóközitérben, ám a Jupiter módosította az áramlat pá-lyáját, ami az utóbbi 150 évben lassan a Föld útjábasodródott. Bolygónk évről évre minden decem-berben egyre mélyebben hatol a porfelhőbe, így azutóbbi években még az augusztusi Perseidákat és ahíres, bár mára csendesebbé vált novemberi Leo-nidákat is túlszárnyaló csillaghullásokat figyelhe-tünk meg.

A Phaethón pora nagyobb méretű szemcséket istartalmaz, így nem ritkák a mélyebb légköri réte-gekbe is behulló fényes, különböző színekben pom-pázó csíkot húzó meteorok sem. És megfigyelé-sükhöz csupán a szabad szemünkre van szükség!

A Geminida hullócsillagok akár már este 9 órakörnyékén is észlelhetőek, a gyakoriságuk csúcsa ál-talában éjszaka 2 órára esik. Ha a legnagyobb haté-konysággal akarjuk megfigyelni e meteorokat, leg in-kább a horizont feletti 20–60 fokos magasságbankémleljünk! Az oda hulló porszemcsék légkörben fel-fénylő útvonalát ilyenkor nem szemből, hanem ol-dalról, teljes pompájában pillanthatjuk meg.

SZÖVEG: FRANCSICS LÁSZLÓ WWW.PTES.HUSÁNTA GÁBOR WWW.MCSE.HU


TÉR-FIGYELÔ

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ: BUDAPESTTEL VAGY NÉLKÜLE?Az EU tagállamaiban örök kérdés a tervezési régiókkijelölésénél, hogy a metropoliszokat tartalmazó tér-ségeket a várossal együtt vagy külön határolják-e le.A vita legfőbb oka, hogy a nagyvárosok statisztikaiértelemben „felhúzzák” a térség átlagát, ezért a régióvalójában szegény települései sem jogosultak azokraa támogatásokra, amelyeket egy kevésbé fejlett ter-vezési régió települései megkaphatnak.

A területfejlesztés egyik célkitűzése ugyanis a te-rületi egyenlőtlenségek csökkentése, ezért a szegé-nyebb és a gazdagabb térségek nem egyformán része-sülnek az uniós támogatásokból. A 2014–2020 köztiidőszak forráselosztása érdekében három térségtípusthatároztak meg Európában, amelyek közül hazánkbana két, kevésbé fejlett típus található meg. Az EUGDP-jének 75%-át el nem érő, legszegényebb térsé-gek hivatalos elnevezés szerint a „kevésbé fejlett” (ko-rábban: konvergencia) régiókhoz tartoznak. Ide so-rolható Magyarország teljes területe – a Budapestbőlés Pest megyéből álló Közép-magyarországi Régió ki-vételével, amely viszont „átmeneti” régiónak minősül.

A regionális statisztikák összehasonlíthatósága mi-att fontos, hogy a tervezési régiók népességszámahasonló legyen, hozzávetőleg 0,8–3 millió fő között.Ebből a szempontból az 1,2 millió lakosú Pest me-gye alkalmas lehet arra, hogy a fővárostól elkülönült,önálló régióvá váljon – hasonlóan Bécs, Prága vagyBerlin esetéhez.

Közismert, hogy a Közép-magyarországi Régiófejlettségi mutatóinak Budapestre és Pest megyéreszámított átlagai között jelentős eltérés figyelhetőmeg. Az egyik legelterjedtebb ilyen mutató az egyfőre jutó nettó jövedelem, amelynek értéke Buda-pesten az országos átlag 130%-a, Pest megyébenpedig 111%-a. Egy másik mutató, az elmúlt 5 év-ben épült új lakások esetében azonban fordított képrajzolódik ki: Budapesten a lakásállomány 2,6%-aúj építésű, Pest megyében viszont 3,3%-a.

A Lechner Tudásközpont által működtetett Or-szágos Területfejlesztési és Területrendezési Infor-mációs Rendszer (TeIR) adatai alapján készült tér-képek mindezt településenként ábrázolják, a régióbelső fejlettségi különbségeit szemléltetve. Mindkétmutató esetén jól látszik, hogy Pest megye alföldirésze, illetve a Börzsönyhöz és az Ipoly-völgyhöztartozó települések messze elmaradnak a Buda-pesttel szomszédos települések gazdasági erejétől.Így tehát a Közép-magyarországi Régiónak még aBudapesten kívüli része sem tekinthető egységesfejlettségű térségnek.

Mindezeket a területi sajátosságokat részleteseb-ben bemutatja a térképek interaktív változata, amelya http://gis.lechnerkozpont.hu/foldgomb web olda-lon érhető el.

SZÖVEG: SAIN MÁTYÁS

Az ötévesnél újabb lakások 100 lakásra jutó mennyisége az országos átlag százalékában

Egy fôre jutó nettó jövedelem az országos átlag százalékában

FORRÁS: WWW.TEIR.HU

115% felett

105—115%

95—105%

85 —95%

85% alatt

160% felett

120—160%

80—120%

40—80%

40% alatt

GALAXISUNK DÉLI ÍVESzabad szemmel szemlélve, fényszennyezéstől távoli területen a Tejút halvány, felhő-szerű sávként metszi keresztül az éggömböt, amely a kozmosz egyik legnagyszerűbb lát-nivalója. A széles látószögű, hosszú expozícióval készült felvételen kibontakoznak csil-lagai a fényelnyelő porfelhőkkel, apró fénypontokból álló nyílthalmazokkal és – azasztrofotózásra kifejlesztett kamerának köszönhetően – vöröslő diffúz ködökkel együtt.Csillagvárosunk középpontja – és egyben leglátványosabb szakasza – a Nyilas kons-telláció irányába esik, amely hazánkból nézve nagyon alacsonyan mutatkozik a hori-

A TEJÚT 15

zont felett. Az ősz folyamán a déli féltekéről viszont magasan húzódik az égen, így olyanarcát ismerhetjük meg – az ausztrál főváros déli határán található eukaliptuszok szilu-ettje felett –, amely tőlünk láthatatlan. A panorámakép a Kentaur bétájával (Hadar)és alfájával (Rigil Kent) kezdődik, majd a Körző, a Déli Háromszög, az Oltár, a Szög-mérő és a Távcső csillagképek után a fejtetőn álló Skorpióhoz jutunk, élén (a felvéte-len legalul) az Antaresszel. A kép jobb oldali íve már számunkra ismerős alakzatokatrejt a Nyilas és a Pajzs égi rajzolatával.

SZÖVEG ÉS KÉP: LADÁNYI TAMÁS


SOPRONTÓL A BUCKINGHAM- PALOTÁIG ANGELI HENRIK, AZ EURÓPAI URALKODÓHÁZAK KERESETT PORTRÉFESTŐJE

Az első felkérés (1883) után 18 évvel Angeli végülelküldte portréját Firenzébe. Az Uffizi gesztusa egyhosszú, alkotói sikerekben rendkívül gazdag élet-pályának szólt, melynek eredményeit Európa szá-mos képtárában, kastélyában és magángyűjtemé-nyében fellelhető Angeli-képek százai fémjelzik.

Az Angeliek itáliai gyökerekkel rendelkező fel-menői a 17. században Velencéből vándoroltak aHabsburg Birodalom belső területére, ahol foko-zatosan elnémetesedtek. A festő apja, Josef vonAngeli (1809–1870) a 19. század első felében is-mert soproni német polgár volt, aki a híres – a maiVárkerület 73. sz. alatti ház helyén egykor álló –„Magyar Királyhoz” fogadóban csaposként szol-gálta ki vendégeit. 1840. július 8-án itt született fia,akit Heinrich Angeli néven anyakönyveztek. Acseperedő gyermek kiemelkedő rajztehetségét avendéglő egyik rendszeres látogatója, Pálmai Károlyfestő fedezte fel.

H amarosan a szerencse is mellépártolt: 1853-ban Ferenc József császár udvari portréfestője, Friedrich von Amerling felfigyelt első önarcképére,és a fiatal tehetség felvételét ajánlotta a bécsi Művészeti Akadémiára. Ennek köszönhetően azalig 14 éves(!) Henrik 1854-ben már a nagy hírűintézményt látogathatta. Két évvel később, ismétAmerling javaslatára, már Düsseldorfban folytattaművészeti tanulmányait, ahol a nagy tekintélyűEmanuel Leutze vezette be a történeti festészet rejtelmeibe. Első jelentős sikerét az 1857-ben ott

festett „Stuart Mária a halálos ítélet felolvasása-kor” c. képével aratta. A festmény annyira megtet-szett I. Lajos bajor királynak, hogy további képe-ket is rendelt a művésztől, majd 1859-benmeghívta a Karl von Piloty mester vezette Mün-cheni Akadémiára. Müncheni évei (1859–1862)alatt a bajor uralkodó megrendelésére több histo-rizáló képet is alkotott, majd visszatért Bécsbe. A kosztümös, életképes, történeti tárgyú jelenetekfestőjeként induló Angeli a császárvárosban letele-pedve az akkor divatos portréfestészettel kezdettfoglalkozni.

Pályája még magasabbra ívelt, amikor az 1873-as bécsi világkiállítást meglátogató Frigyes Vilmosporosz trónörökösnek, de különösen feleségének,Viktória hercegnőnek (Viktória brit királynő lánya)nagyon megtetszettek ott kiállított, kitűnő arcké-pei, és rögvest Potsdamba hívták, hogy készítsen ró-luk is egy közös portrét, amit azután Edinburghhercegének adtak nászajándékul. Az „udvari fes-tővé” válás a művész életében egy szédületes karrierkezdetét jelentette. 1870-től az orosz, a brit, vala-mint a közép-európai uralkodóházaktól egymásután kapta a megbízásokat.

1874-ben a cári család meghívására Szentpéter-várra utazott, ahol II. Sándor cár, Marija Fjodo-rovna cárné és családtagjainak portréit festette meg.Két évtizeddel később II. Miklós cár felesége, Ale-xandra Fjodorovna cárné ült modellt Angeli vásznaelőtt. 1875-ben a brit királyi udvar meghívására

A világhírű firenzei Uffizi képtár magyar festők önarcképeittartalmazó gyűjteményében az éles tekintetű, magyarosbajuszt viselő Angeli Henrik (1840–1925) szinte fénykép-minőségű portréja előtt érdemes hosszabban elidőzni. A hazai művészetkedvelők körében kevéssé ismert, 175 éve született és 90 évvel ezelőtt elhunyt festő önarcképét a neves galéria három igazgatója több mintmásfél évtizeden át képtelen volt megszerezni tőle

18 ÉVIG VÁRTAK RÁ A KÉPTÁR IGAZGATÓI A mûvész önarcképe az Uffizi gyûjteményében

ANGELI HENRIK 17

érkezett Londonba, ahol rövid időn belül olyannépszerű lett, hogy Viktória királynő – akit a kö-vetkező negyedszázad folyamán többször is lefestett– a Buckingham-palotában biztosított számára kü-lön műtermet. Itt Angeli közel kéttucatnyi portrétkészített a brit uralkodócsaládról, valamint Viktóriakormányának illusztris tagjairól. Az alkotások közül16 kép a windsori kastély királyi gyűjteményébenkapott helyet, a többi különböző londoni múzeu-mokban, valamint angliai és németországi kasté-lyokban látható. A Viktória angol királynőről ural-kodásának 60. évében (1897) festett portréja többangol gyarmati bélyegnek adta alapját.

A 19. század közép-európai uralkodói közül I. és II. Vilmos német császárok és családtagjaik ép-pen úgy modellt ültek a művésznek, mint I. FerencJózsef (aki a barátnőjéről, Schratt Katalinról isportrét rendelt Angelitől) vagy Rudolf trónörökösés felesége, Stefánia hercegnő. (A művész nagy-fokú tapintatosságára vallott, hogy a szépnek iga-zán nem mondható Stefánia arcvonásait nem hagyományos portré formájában, hanem egy lényegesen előnyösebb hatású profilképen örökí-tette meg…).

A töretlen alkotóerejét időskoráig megőrző mű-vész még az 1910-es években is festett. Egyebekközt 1917-ben készült a Zita magyar királynétmegörökítő portré, valamint Richard Weiskirchnerbécsi polgármester arcképe.

Angeli Henrik alkotói munkásságát felséges„modelljei” és a művészvilág vezéralakjai hosszúélete nevezetes évfordulóin magas kitüntetésekkelhonorálták. Többek között a Bécsi KépzőművészekTársasága díszoklevéllel és tiszteletbeli tagsággal ju-talmazta, a császár a Ferenc József-rend középke-resztjével tüntette ki, Angliában a királynőtől meg-kapta a Viktória Érdemrendet. Frigyes Vilmosnémet trónörökös a Porosz Királyság legmagasabbpolgári kitüntetésének számító Pour le Mérite-t(„A kiválóságért”) adományozta a művésznek.

„Meggyőződésem szerint – vallotta Angeli – azarckép jelenti a festészet egyik legmagasabb fokát.Midőn kortársainkat festjük, egyben magát a kortis ábrázoljuk. S a maga korát bemutatni bizonyáraszámos művész célja.” Több száz portréból állóéletműve a 1870–1920 közötti időszak közép-európai elitjének képeskönyve, korrajzértékű mű-vészeti dokumentuma.

MARIJA FJODOROVNA OROSZ CÁRNÉhíres, kék ruhás portréja (1874, Ermitázs, Szentpétervár)

AZ URALKODÁSÁNAK GYÉMÁNTJUBILEUMÁT ÜNNEPLÔ VIKTÓRIA, BRIT KIRÁLYNÔ Angeli Henrik 1897-ben készült, restaurálás elôttifestményén. 115 évvel késôbb II. Erzsébet is ezeket a koronaékszereket viselte


Kortársai és barátai szerint Angeli nemcsak elsőrangú festő, de nagyműveltségű, gáláns úriember is volt, aki remek humorával és szóra-koztató egyéniségével a bécsi társasági élet kedvelt alakja lett, ráadásulmég tehetségesen is énekelt. Annyira népszerű volt, hogy még életében(1894) utcát neveztek el róla Bécs 10. kerületében (Angeligasse).

A magas életkort megért művészt a Johann-Strauss-Gasse 7. sz. alatt,az egykori Apponyi-palotában érte a halál 1925. október 20-án. Bécs köz-ponti temetőjében (Zentral Friedhof) a város által adományozott dísz-sírhelyen nyugszik. Ausztria Angeli Henriket megbecsült művészei közötttartja számon. Ezt bizonyítja az Osztrák Posta által halálának 50. évfor-dulóján kibocsátott, a művész arcképét ábrázoló 2 schillinges bélyeg.

Sopron világhírű szülöttéhez a 21. században is kötődnek esemé-nyek. 2012 júniusában az uralkodásának 60. jubileumát ünneplő II. Erzsébet, brit uralkodó ugyanazokat a koronaékszereket (kis gyé-mánt-korona, koronázási nyaklánc és fülbevalók) viselte, amelyekben– 115 évvel korábban – éppen Angeli Henrik örökítette meg a trónralépé sé nek akkor szintén 60. évfordulóját ünneplő Viktória királynőt.

SZÖVEG: TINER TIBOR

AZ OSZTRÁK POSTA 1975-BENKIBOCSÁTOTT 2 SCHILLINGESJUBILEUMI ANGELI-BÉLYEGE

Ausztriában a legkiemelkedôbbportréfestôk között

tartják számon

A KIKOSARAZOTT KIRÁLYNÉFerenc József szerette volna, ha legendás szépségű, „képírók”és szobrászok tucatjai által megörökített feleségéről, Erzsébet-ről udvari festője, Angeli Henrik is készít egy portrét. A sokáig vonakodó királyné végül ráállt, hogy modellt ül a művésznek. Ám társalkodónője, Ferenczy Ida grófnő közvetítésével tudattaAngelivel, hogy egy óránál többet nem hajlandó erre áldozni. Mivel a művész minden esetben ragaszkodott ahhoz, hogy ő határozhassa meg a jó arckép elkészítéséhez szükséges idő hosz-szát (ezt az igényét még a koronás fők is tiszteletben tartották),visszaüzent a grófnővel, hogy a legmélyebb sajnálatára, de nemtudja elvállani, hogy ilyen rövid idő alatt megfelelő portrét készítsena felséges asszonyról. „Nem vagyok varázsló!” – jelentette ki. „De hiszen Tilgnernek (a korszak híres bécsi szobrásza – T. T.)is elég volt egy óra őfelsége mellszobrának megmintázásához!”– vetett ellent Ferenczy grófnő. „Na és jól sikerült az a büszt?” – kérdezte Angeli. Válasz nem érkezett, csak zavart hallgatás. Ferenc József kedvelt festője nem volt hajlandó kiszolgálni Sissi szeszélyeit.

NEMCSAK KITÛNÔ ARCKÉPFESTÔ, DE MEGNYERÔEGYÉNISÉGÛ, NÉPSZERÛ TÁRSASÁGI EMBER IS VOLTA 80-as éveihez közelítô mûvészkitüntetéseivel korabeli fényképen

A CSÁSZÁRVÁROS ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍSZSÍRHELYEN NYUGSZIKAngeli márványtalapzaton állóbronz mellszobra a bécsi Központi Temetôben

VILÁGÖRÖKSÉG A FÖLD ALATT20 ÉVE AZ UNESCO-LISTÁN AZ AGGTELEKI- ÉS SZLOVÁK-KARSZT FELSZÍN ALATTI VILÁGA

Föld alatt kanyargó folyómedrek, tágas aknák, gigásziméretű cseppkőoszlopok, finom borsókövek, girbegurba heliktitek, bokorként elágazó aragonitásványok, különleges,felszín alatti élővilág, őskori kultúrák nyomai, európai jelen-tőségű paleontológiai leletek…Csak hogy néhányat említsünk címszavakban az Aggteleki-és Szlovák-karszt (a Gömör–Tornai-karsztvidék) felszín alattiértékeiből. Bár már 20 év is eltelt azóta, hogy a két országközös előterjesztése nyomán a helyszín elnyerte a világörökség címet, még mindig nagyon sok téren az ismeretlenség homályába vész. Ennek magyarázata, hogymindkét ország perifériáján, távoli, eldugott vidékénhúzódik, ráadásul értékeinek legnagyobb része rejtvemarad a nagyközönség előtt

SZÖVEG: BORZSÁK SAROLTA, KÉPEK: EGRI CSABA — WWW.CAVERNA.HU

BÉKE-BARLANG Hazánk elsô, tudomá-nyos megközelítésselfelfedezett barlangja.Létezésére JakucsLászló víznyomjelzé-ses vizsgálatok alapján következte-tett, feltételezéseit a feltáró kutatásokigazolták is(elôzô oldalpár)

Egyedi, érintetlen, összetett

Már régóta ismert, hogy a hazánk északkeleti szegletében megbújó, kicsinykemészkővidék, az Aggteleki-karszt egyedülálló látványosságokat és több szakte-rület számára is óriási jelentőségű tudományos értékeket rejteget a föld alatt. Ámaz, hogy mindez a határ túloldalán húzódó Szlovák-karszttal együtt egységes rendszert alkot, valószínűleg már jóval kevesebbek számára egyértelmű. Hiszena 20. században hosszú évtizedekig a térképeken is csak fehér foltként szerepelteka határon túli területek, és az ide látogató turista is csak nagyon körülményesmódon, óriási kerülőket téve tudott átjutni a túloldalra – már ha egyáltaláneszébe jutott ilyesmi.

Ilyen körülmények között az uniós csatlakozás és a schengeni határnyitás lét-rejöttét jóval megelőzte a gondolat, amikor a két ország – Magyarország és Szlo-vákia – közösen terjesztette elő a területet az UNESCO-világörökség címre.

GOMBASZÖGI-BARLANG A Szilicei-fennsík vizeit felszínre vezetô

forrásbarlang egyedülálló képzôdményei a rendkívül vékony,ám akár 3 méteres hosszúságot is elérô szalmacseppkövek


A BARADLA ÉS A DOMICA között a Styx-ág teremti meg az össze-köttetést. Hosszú évtizedekig masszívvasrács zárta le a határt a föld alatt,melyet csak a schengeni csatlakozásután bontottak el

Az ötlet eleinte mindkét országban csak maroknyi szakember rögeszméjénektűnt, és talán ők maguk sem mertek igazán hinni a dolog sikerében. Hiszen azévezredek óta sűrűn lakott, és átformált Európában természeti jellegű világ örök-ségi helyszínek elfogadására már akkor is csekély volt az esély.

Az 1995. december 6-án Berlinben kimondott „igen”-nel hazánk azóta isegyetlen, tisztán természeti világörökségi helyszíne került fel a jeles listára. A címelnyerése még nagyobb jelentőséget kap annak tudatában, hogy ugyanabban azévben a világ talán legszebb, legkülönlegesebb barlangjait felvonultató, új-me-xikói Carlsbad Caverns Nemzeti Park is szerepelt a pályázók között – egyébkéntszintén sikerrel. Korábban pedig csak a Föld leghosszabb barlangjaként ismertészak-amerikai Mammoth Cave és a szlovéniai Skocjan-barlang kapott helyeta listán, vagy épp olyan barlangok, amelyek nem természeti értékeik, hanem valamilyen hozzájuk kapcsolódó régészeti vagy kultúrtörténeti érték miatt jelentősek.

VILÁGÖRÖKSÉG 23

A világörökségi cím elnyerésének sikere egyértelműen nem egy-egy barlangkiemelkedő szépségében vagy egyedülállóságában rejlett, hanem a felszín alattivilág sokféleségében, összetett fejlődéssel kialakult, bonyolult vízrajzi összefüg-géseket felvonultató, egymástól független rendszereiben, változatos formakin-cseiben keresendő. Így az Aggteleki- és Szlovák-karszt a mérsékelt övi, közép-hegységi karsztosodás egyik legkiemelkedőbb és legkomplexebb földi példája,melyhez a felszín alatti világ viszonylagos érintetlensége, legnagyobb részénekminden emberi beavatkozástól mentes jellege is társul. Ráadásul a világ örökségicím odaítélésében meghatározó szempont volt az is, hogy mennyire biztosította terület jövőbeni védelme és sértetlen fennmaradása.

METEOR-BARLANG Jellegzetes víznyelô-barlangunk, melyneklépcsôzetesen lefelétartó járata hazánklegnagyobb barlang-termébe, a gigászicseppkôoszlopokkaldíszített Titánok-csarnokába vezet


A BUZGÓ-BARLANG hatalmas méretû, 33 méter magascseppkôóriása európaiviszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik

Változatos formakincs

Bár a megőrzendő terület határát a felszínen jelölték ki, maga a világörökségicím egyértelműen a felszín alatti világra, az ott húzódó barlangokra, barlang-rendszerekre vonatkozik. A két karsztterületen együttvéve ma már több mint1300 barlang ismert, melyből majd’ 300 Magyarország területén nyílik. És szinteminden járatrendszer jelen van, amit csak a domborzat és az éghajlat lehetővétesz: a nagy többséget a folyóvizes eredetű barlangok adják, de nagy számbanfordulnak elő zsombolyok, jelen vannak a hévizes és szerkezeti eredetű barlan-gok, de még néhány édesvízi mészkőben kialakult üregre is akad példa.

A rendkívüli változatossághoz hozzájárul, hogy a hosszú időn át folyamatosantartó karsztfejlődésnek köszönhetően a különböző barlangtípusok a barlangfejlő-dés különböző állomásait képviselik: a kicsi, fiatal, szűk járatoktól kezdve a hatal-mas méretű folyosókig és csarnokokig igen széles a paletta. Ráadásul a függőlegesszerkezeti mozgások következtében sok helyen több, egymás fölötti szintben is ki-alakultak barlangjáratok a Baradla, és Vass Imre-barlang esetében három, a szlo-vákiai Jászói-barlang esetében öt szint is létrejöhetett. Számos folyóvizes eredetű bar-lang még ma is aktívan szállít vizet az év egy részében, vagy akár egészében is: ilyenpéldául a környék egyik legnagyobb hozamú karsztforrása, a Tohonya-forrás vizétszállító Kossuth-barlang, vagy a Komlós-forrás vizét felszínre vezető Béke-barlang.

A területen egyedülálló sűrűségben fordulnak elő egy máshol viszonylag ritkaés különleges barlangtípus képviselői: az aknabarlangok, vagy más néven zsom-bolyok. A Gömör–Tornai-karszt nagy karsztplatóinak mindegyikén találkoz-hatunk velük, de legnagyobb számban a határral kettészelt Alsó-hegy fennsík-ján sokasodnak. Közös jellemzőjük, hogy gyakorlatilag egyáltalán nincsenekvízszintes járataik, csak és kizárólag függőleges aknák sorozatából állnak, akárolyan bonyolult térformákat kialakítva, mint a Szabó–Pallagi-zsomboly, amelytöbb, egymással párhuzamos, kis ablakokkal vagy párkányokkal összekötött, füg-gőleges aknák rendszeréből tevődik össze.

SZABÓ—PALLAGI-ZSOMBOLY Az országhatárral kettészelt Alsó-hegykarsztplatóján nagyszámban nyílnak a szinte kizárólag függôleges járatokbólálló aknabarlangok(zsombolyok)

RÁKÓCZI-BARLANGOKAz Esztramos-hegy mélyén a bányamûveléssorán feltárult Rákóczi I. és Rákóczi II. számú barlangok az itt ritkának és valódi kuriózumnakszámító, hévizes kialakulású járatrendszerek közé tartoznak

Különleges képződmények

A barlangok képződési folyamatai meghatározzák a bennük kialakuló ásvány-kiválásokat is, melyek szintén rendkívüli sokféleségben és változatosságban je-lennek meg a térség barlangjaiban. A folyóvizes barlangok járataiban a függő-és állócseppkövek, cseppkőzászlók és -lefolyások különböző változatai a leg-gyakoribbak. Ám mellettük itt fordulnak elő leginkább a csepegő vizek által lét-rehozott barlangi gyöngyök, a változatos formában és méretekben megjelenő he-liktitek, vagy a barlangi patak vizéből felépülő édesvízi mészkőgátak.

A hévizes, vagyis felszálló, meleg vizek által létrehozott járatrendszerek (ilye-nek például az Esztramos-hegy belsejében található kisebb-nagyobb üregek) el-képesztő sokaságú ásványkiválást hordoznak. Ennek legszebb példája a hazai ol-dalon a Rákóczi-barlang, ahol a barlangképződés egymást követő szakaszaicseppkövek, tűs- és korallborsókövek, karfiolok és apadási teraszok egymásraépült sorozatait hagyták hátra. A határ túloldalán az Ochtinai-barlang világvi-szonylatban is ritkaságnak számító, hatalmas méretű, hófehér aragonitbokrai alegszebbek e csokorban.

REJTEK-ZSOMBOLYA vidék egyik legkülönlegesebb barlangja, amely a függôleges aknabarlangok formakincsét és a gazdag, hévizes ásványkiválásokat ötvözi

RITKA ÁSVÁNYKIVÁLÁSOK A világörökségi területen a különbözô cseppkôtípusokon túl sok barlangban látványos ásványkiválások is létrejöttek. A hazai oldalon az Esztramos-hegy járatainak borsókövei, a szlovákiai részen az Ochtinai-aragonitbarlang ágas-bogas aragonitbokrai a legkülönlegesebb képzôdmények

VILÁGÖRÖKSÉG 29

A mi éghajlatunkon meglehetősen ritka jelenség a jégfelhalmozódás, amelya világörökségi helyszín két barlangjában is tetten érhető. Az ismertebb és na-gyobb látványosságként számon tartott Dobsinai-jegesbarlangot (amely egy má-sik karsztvidék, a Káposztafalvi-karszt híressége) egy későbbi, 2006-os döntésnyomán csatolták a világörökséghez, míg a jóval szerényebb Szilicei-jegesbar-lang jelenléte az eredeti felterjesztésben is nagy súllyal szerepelt, mint a mérsé-kelt égöv legalacsonyabban fekvő ilyen képződménye. Napjainkban mind-emellett mindkét jegesbarlangban a felhalmozódott jég fokozatos csökkenése ajellemző folyamat.

Bár a világörökség cím nem egyetlen, vagy csak néhány barlangnak szól, azegész karszt mélyén megbújó járatok közül szépségével, nagyságával és évszá-zadok óta tartó ismertségével mégis magasan kiemelkedik a két országot földalatt is összekötő Baradla–Domica-rendszer. A 25 km hosszúságban ismert já-ratrendszer ugyan nem tartozik a világ 100 leghosszabbja közé sem, de a mér-sékelt égövben egyetlen, ennél hosszabb, aktív patakos barlang sem tartalmazhasonlóan gazdag cseppkőképződményeket.

KÖRTVÉLYESI-BARLANG A nagy vízhozamú, aktív forrásbarlang felsô, száraz szintjén hatalmas méretû heliktitek (görbe cseppkövek) díszítik a mennyezetet

BÉKE-BARLANGHazánk talán legszebb, egész évbenaktív vizesbarlangja.Járataiban több mint400 édesvízi mészkôgát duzzasztjavissza a patakot, így egyes szakaszokonnem ritka, hogy mellig kell gázolni a 8 °C-os vízben


CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:EGRI CSABAKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 94.2

Egyedülálló barlangi élővilágAz Aggteleki- és Szlovák-karszt felszín alatti világa több mint 500 barlanglakóés barlangkedvelő fajnak nyújt élőhelyet, köztük több bennszülött, csak itt elő-forduló, számosat pedig itt fedeztek föl. Szabad szemmel keresgélve az agyagosfelületeken a legtöbb eséllyel a szemercsés vakászkával és a vizekben élő aggte-leki vakbolharákkal találkozhatunk, melyek különösen a Baradlában élneknagy számban. Kizárólag itt előforduló faj például a magyar vakfutrinka és a Helodrilus mozsaryorum nevű gyűrűsféreg, mely utóbbi eddig csak a Baradla Rövid-Alsó-barlangjának vizéből került elő.

A barlangot élettevékenységüknek csak egy részében használó fajok leg jelen-tősebb képviselői a denevérek: a majdnem 40 európai denevérfaj közül 26 vanjelen a térségben, melyekből 21 fajt a barlangokban is megtaláltak már. A leg-nagyobb értéket a kereknyergű patkósdenevér kb. 5000 példányt magában fog-laló telelőállománya jelenti a Baradla–Domica-barlangrendszerben.

BARLANGI ÁLLATVILÁGAz aggteleki vakbolharák (Niphar-gus aggtelekiensis)valódi barlanglakó, vagyis teljes mérték-ben a föld alatti körülményekhez alkalmazkodott fajokegyik legjelentôsebbképviselôje

Kiemelkedő tudományos jelentőség

A világörökség cím odaítélésekor a barlangok tudományos jelentősége, valamintvilágviszonylatban is gazdag tudománytörténeti múltja is sokat nyomott alatba. A Baradla említése már a 16. századtól kezdve megjelenik a természet-tudományos művekben. Bél Mátyás és Buchholtz György leírásai, Sartory Jó-zsef vagy Raisz Keresztély térképei a barlangok tudományos kutatásának világ-szerte legkorábbi dokumentumai közé számítanak. Vass Imre 1829-ben készülttérképe és leírása talán a legszebb ilyen jellegű, művészi igénnyel kivitelezettmunka – csak hogy néhányat említsünk a tudománytörténeti ritkaságokból.

A tudományos munkák jó része a barlangokhoz kapcsolódó őstörténeti ku-tatásokhoz köthető, hiszen több mint 30 barlangban bizonyított a prehisztori-kus ember jelenléte. A legjelentősebb régészeti leletek szintén a Baradlához köt-hetőek, ahonnan a bükki kultúrához tartozó leletek sokasága került elő.Őstörténeti szempontból szintén jelentősek a kieticei kultúra rituális temetke-zési helyéül szolgáló Babia Diera-barlang emlékei a szlovákiai oldalon.

Az emberi őstörténeten túl a barlangi üledékek igen jelentős őslénytani ma-radványokat is rejtenek, a Baradla főfolyosójában kijelölt földtani alapszelvényekpedig – a világon alighanem egyedülállóan – a föld alatt alkalmasak három triász mészkőformáció tanulmányozására.

MILADA-BARLANGA Szilicei-fennsíkon,Szádvárborsa közelében nyíló víznyelôbarlang bonyolult felszín alatti vízrendszerrelrendelkezik, vizei több forrásban is megjelennek

Felelősségteljes kezelésA világörökség cím elnyerése nyilvánvalóan óriási felelősséget is jelent, s nem-csak nekünk, hanem még sok generáción keresztül ad érzékeny kihívásokat, hi-szen a karsztvidék használata és megóvása nem konfliktusmentes folyamat. Eh-hez – határral osztott helyszínről lévén szó – különösen összehangolt tevékenységkell, és a két ország szakemberei között meglévő jó kapcsolatok az alapvető fel-tételek. A közös kincs azonban óriási lehetőségeket is rejt magában – a valóbanhatárok nélkül működő értékmegőrzés megvalósítása felé.

DOMICA-BARLANGBár a leletek tanúságaszerint már az ôskoriember is ismerte és használta a barlangot, újkori felfedezése csak az I. világháború után zajlott

VILÁGÖRÖKSÉG 33

3D ISMERETTERJESZTÔ ELÔADÁSOK HAZÁNK FELSZÍN ALATTI VILÁGÁRÓL — www.caverna.hu

20 ÉVE TÖRTÉNT A SREBRENICAI MÉSZÁRLÁS

A POKOL KAPUJÁBAN

– Fogalmam sincs, hogy valóban a férjemet temettem-e el – meséliegy ötvenes éveiben járó asszony, Srebrenicában. – Annyiholttest volt lefektetve a volt akkumulátorgyárban, hogy teljesenbefedték a padlót. Sorokba rendezve, rendszerbe rakták a marad-ványokat. Az órájáról azonosítottam, és csak hinni tudok benne,hogy ő volt az. Mielőtt kivégezték volna őket, mindenkitől elvettéka személyes tárgyait, hogy később senkit se lehessen felismerni.

SZÖVEG ÉS KÉP: KÁLLÓ PÉTER


Most egy városszéli temető őrzi a modern koregyik legszörnyűbb népirtásának mementóját.Hosszú sorokban fehér fejfák világítanak, amed-dig a szem ellát. Még ma is friss sírokkal talál-kozhat az ide látogató, a temetések azóta is zaj-lanak. 8700 bosnyák férfit és fiút végzett ki aSzerb Köztársasági Hadsereg, Ratko Mladić tá-bornok parancsára. Ennyi embert újratemetnitechnikailag is nehéz, évtizedes munka. 2015-ben 136, újonnan azonosítottholttestet temettek el a vérengzés 20. évfordulója alkalmából.

A II. világháború óta Európában ez volt a legvéresebb tömegmészárlás. A Há-gában működő Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága egyhangú ha-tározata alapján az elkövetők különleges szándéka (dolus specialis) miatt a sreb-renicai mészárlás népirtásnak minősíthető.

PONTOSAN 20 ÉVVEL AZ OSTROM KEZDETE UTÁN,2012-ben havazás zárta el Szarajevót a külvilágtól. A Kovaci temetôbe sok muszlim háborús áldozatot temettek, de itt áll a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság elsô elnöke, Alija Izetbegović sírja is

MUSZLIM TEMETÔ SREBRENICÁBAN, ahol még nem fejezôdött be a mészárlás áldozatainaka temetése. Hivatalosan 8700 meggyilkolt muszlimférfit és fiút tartanak nyilván, de e szám folyamatosanemelkedik, mert még napjainban is találnak új tömegsírokat (jobbra)

8700 bosnyák férfit és fiút végzett kia Szerb Köztársasági Hadsereg, Ratko Mladić tábornok parancsára.Ennyi embert újratemetni technikai-lag is nehéz, évtizedes munka.

BOSZNIA – SREBRENICA 37

Theodor Meron bíró szerint:„A boszniai szerb erők népirtást követtek el, amikor a boszniai muszlimok, azaz

a bosnyákok megsemmisítésére törekedtek. Céljuk a Srebrenicában élő negyvenezerboszniai muszlim kiirtása volt: egy olyan népcsoporté, amely az egész boszniai musz-lim közösséget szimbolizálja. A férfi muszlim foglyokat, katonákat, civileket, idő-seket és fiatalokat megfosztották minden személyes tárgyuktól, azonosításra alkal-mas iratuktól, majd előre megfontoltan és módszeresen kivégezték őket, pusztán ahovatartozásuk alapján.”

– Sokunkat megerőszakolták, miután a férfiakat meggyilkolták – beszél meg-döbbentően nyíltan az őt ért sokkról egy negyvenes éveinek közepén járó asz-szony, aki azóta már Szarajevóba költözött. – Terhes lettem valamelyik szerb ka-tonától, de a harmadik hónapban elvetéltem, valószínűleg a háborús traumamiatt, de ismerek olyan nőt, aki megszülte az így fogant gyerekét. Hogyan nézel egyéleten át így a „méhed gyümölcsére”?


Szervezett etnikai tisztogatás1992. április 6. másnapján, miután az Európai Unió és azEgyesült Államok is elismerte a független Bosznia-Hercego-vinát, a térség irányításáért heves harcok törtek ki az itt élőhárom népcsoport: a bosnyákok, a horvátok és a szerbek kö-zött. Az egykori Jugoszláv Hadsereg támogatását élvező, ígynyomasztó túlerőben lévő boszniai szerbek stratégiája a szer-bek által lakott területek védelme volt. A mai etnikai határttöbbé-kevésbé követő egykori frontvonal nagyon hamar ki-alakult. A szerbek által felügyelt térség Boszniaszerbek lakta területeinek nagy részét foglaltamagában. Ugyanakkor az ország keleti részé-ben igen jelentős volt a muszlimok és szerbek ál-tal vegyesen lakott területek kiterjedése is. Az it-teni városok muszlim enklávéi (Zvornik,Goražde, Srebrenica) megsemmisítésének szán-dékával vívták a legvéresebb összecsapásokat aszerbek és a bosnyákok.

Az itteni városok muszlim enklávéi(Zvornik, Goražde, Srebrenica) megsemmisítésének szándékával vívták a legvéresebb összecsapásokata szerbek és a bosnyákok.

A BOSNYÁKOK FURCSÁK,.. — közben mutatóujjával a halántékáhozmutat egy diák a Szerbiába tartó vonaton,a bolond egyezményes nemzetközi jelétmutatva. Pedig valójában arról van szó,hogy aki megtapasztalta a háborút, nemtervez elôre, napról napra él, és próbál a napi dolgoktól boldog lenni


ÁTALAKULÓ ETNIKAI TÉRKÉPAz országot két politikai entitásra osztó daytoni egyezménnyel végzôdô boszniai háború — a harcok közvetlenanyagi és emberveszteségein túl is — súlyos és összetett következménnyel járt. Ez a lakosságszám csökkenésében és az etnikai kép drasztikus átalakulásában a térképeken is szembetûnô. A két idôpontot összevetve jól megfigyelhetô egyrészt a különbözô etnikumok koncentrációja, másrészt véglegesen eltûnt a titói Jugoszlávia termékének számító, nemzetek felettinek gondolt „jugoszláv identitás”

ZENICA SZARAJEVÓTÓL ÉSZAKRA, a Boszna-folyó völgyében elterülô, jelentôs iparváros. Tito idején a nehézipar központja volt, ezért rengeteg új munkaerô érkezett ide, akik az akkori szocialista építészet egy igen sajátos lakótelepi formáját kapták otthonul


A boszniai szerb csapatok Ratko Mladić ve-zetésével és a szerbiai kormányfő, SzlobodanMilosević támogatásával szisztematikus etnikaitisztogatásba kezdtek. A céljuk az volt, hogy aszerb többségű területeken írmagja se maradjona bosnyákoknak, a módszerük pedig: miután el-foglaltak egy-egy települést, a muszlimok házaitfelgyújtották, porig rombolták, a lakosokat pedig vagy deportálták, bebörtö-nözték, vagy megölték.

Srebrenica magas hegyekkel körülölelt, álmos település, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993 áprilisában „biztonságos területté”, védett övezettényilvánított. 400 holland békefenntartó „őrizte” a rendet. A védett zónában tartózkodók joggal érezhették magukat biztonságban, ám a holland katonákszámtalan hibát és vétséget követtek el, melyek miatt később, 2013-ban –holland bíróság előtt – háborús bűnök elkövetéséért kellett felelniük.

A létrehozott zóna földrajzilag valójában védhetetlen volt, biztonsági szem-pontból pedig nem felelt meg a követelményeknek. Az ott állomásozó béke-fenntartók falrajzaiból pedig következtetni lehet a haderő komolytalanságára.

A létrehozott zóna földrajzilag valójában védhetetlen volt, biztonsági szempontból pedig nem felelt meg a követelményeknek.

BOSZNIÁBAN 23 ORSZÁG HADEREJE KÉPVISELTETI MAGÁTKatonai gyakorlat a Mostar melletti bázison. Az ôszi esôzésekkor a tábortvíz önti el


Itt született az a közfelháborodást keltő graffiti is, mely egy nő eltorzított skic-cét ábrázolta, alatta pedig a felirat: „A bosnyák nők bajszosak és büdösek”. Ezkésőbb a kialakult helyzet szimbólumává vált.

Srebrenicában tartózkodott Naser Orić is, a boszniai hadsereg parancsnoka,akit a bosnyákok egy része mind a mai napig hősként ünnepel. A szerbek általkörbevett enklávéba ékelődött bosnyák hadsereg az ő vezetésével védte magáta térségben. Orić 1992-ben a Zalažje, Lolici és Kunjerac falvakban zajló harcok során kegyetlenül kivégeztetett három szerb hadifoglyot, emiatt a szer-bek feljogosítva érezték magukat a bosszúra. Ez alapozta meg a srebrenicai mé-szárlást.

Naser Orićot a hágai bíróság idén háborús bűnök vádjával ítélte el. A pár száz könnyűfegyverzetű holland katona nem volt képes ellenállni a jó-

val erősebb, Ratko Mladić tábornok vezette szerb erők támadásának, s 1995. jú-lius 11-én átadta nekik a menekültekkel zsúfolt települést. A kivégzések és ke-gyetlenségek gyakorlatilag a békefenntartók szeme előtt zajlottak, majd azegyezség szerint Mladić összetűzés nélkül engedte eltávozni a 400 fős egységet.Az egykori holland békefenntartók számára Srebrenica egyet jelent a kudarccal,a bűntudattal, harmadrészük mai is poszttraumás stresszben szenved. Sokak sze-rint az ENSZ háborús tevékenysége ezáltal vált komolytalanná, vesztette el hi-telét, melyet az azóta eltelt 20 év sem tudott igazán begyógyítani.

A MAGYAR HADSEREG BÉKEFENNTARTÓ ERÔIA misszió küldetése a katonai jelenlét, illetve konfliktus esetén a gyors beavatkozás lehetôsége CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KOR

A rádióban vendégünk a témáról:KÁLLÓ PÉTERKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 94.2

Geopolitikai sorozatunk támogatója a


Tagadás és beismerés

A békefenntartókkal kötött alku része volt, hogya civilek sértetlenül távozhatnak, a boszniai szerbhadsereg buszokkal gondoskodott volna a civilekbosnyák területekre szállításáról. Ehhez az ENSZ30 000 liter benzint is biztosított Mladićéknak,akik később ezt arra használták fel, hogy a ki-végzőosztagok elé szállítsák a férfiakat és fiúkat,valamint ezzel tankolták meg a tömegsírokat kiásó munkagépeket is.

A szerbek a városon kívüli ellenőrző pontokon leszállították és el-hurcolták a férfiakat, akiket a következő napokban lemészároltak. Anőket, gyerekeket és időseket, több ezer embert a bosnyákok által el-lenőrzött területek felé indították. Később a hágai Nemzetközi Tör-vényszék előtti perben a várost elfoglaló dandár két parancsnoka aztvallotta, hogy a kivégzéseket előre eltervezték: a cél az volt, hogy egyet-len muszlim se maradjon a városban.

A napokig tartó vérengzést követően a holttesteket tömegsírbatemették. Később a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkalkihantolták, és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat. Aváros környékén napjainkig több mint 50 tömegsírt tártak fel, smég mindig bukkannak újabbakra. Az exhumálások során elő-fordul, hogy egy áldozat földi maradványai több helyről kerülnekelő, ám eltemetni csak akkor engedik a hatóságok, ha a holttest-nek legalább kétharmad részét fellelik.

A szerbek a városon kívüli ellenőrzőpontokon leszállították és elhurcoltáka férfiakat, akiket a következő napokban lemészároltak.

A FESZÜLTSÉG TOVÁBB ÉL„A bosznia-hercegovinai hadseregminden tagja emlékére, akik Mostarés Bosznia-Hercegovina védelmé-ben haltak meg az 1992-95-ös háborúban”. Az emlékmûvet a horvátok engedély nélkül állították az újjáépült mostari városháza elé... 2012 áprilisábanrálôttek az épületre is és az em-lékmûvet is felrobbantották — pont a Bosznia és Hercegovinafeliratok között kettétörve azt


A történtek fő felelőseként megnevezett Radovan Karadzić boszniai szerb el-nököt és Ratko Mladić hadseregparancsnokot hosszú évek után (2008-ban, ill.2011-ben) végül elfogták, és kiadták Hágának – nem utolsósorban azért, mertez volt a feltétele Szerbia Európai Unióhoz való közeledésének.

A népirtásnak minősített mészárlás kezdetét, július 11-ét az országban gyász-nappá nyilvánították, az Európai Parlament pedig a mészárlás európai emlék-napjává minősítette. A boszniai szerb hatóságok viszont mindmáig tagadják anépirtás tényét, sokáig azt állították, hogy a város bevételekor legfeljebb 2000bosnyák esett el, s mindannyian katonák voltak. A szerb közvélemény ma is úgytartja, hogy a srebrenicai mészárlás egyfajta bosszú volt a boszniai muszlimokáltal a szerbekkel szemben elkövetett kegyetlenségekre. A boszniai szerb kormányszerint az 1992–1995 közötti háborúban a muszlimok 3260, Srebrenica kör-nyéki szerb civilt és katonát öltek meg.

Csak 2004 nyarán ismerte be a boszniai szerb kormány, hogy megtörtént atömeggyilkosság, melyet Dragan Cavić, akkori boszniai szerb elnök a szerb tör-

ténelem „fekete fejezetének” nevezett. KésőbbBoris Tadić, Szerbia elnöke – a megbékélés szán-dékával – többször is részt vett a srebrenicaimegemlékezéseken, és bocsánatot kért minden-kitől az elkövetett bűntettekért. Tomislav Niko-lić szerb elnök 2013-ban ugyancsak bocsánatotkért a Srebrenicában történtekért, de kijelen-tette, hogy a bűncselekményeket „… a szerbeknevében egyes konkrét személyek követték el”.2015 júniusában hasonló kijelentést tett Alek-

sandar Vućić szerb miniszterelnök is. Az ország szerb részében álló Srebrenicába a mészárlás óta sok bosnyák tért

vissza, így ma az egyik legvegyesebb etnikumú település Kelet-Boszniában.

Később Boris Tadić, Szerbia elnöke –a megbékélés szándékával – többszöris részt vett a srebrenicai megemléke-zéseken, és bocsánatot kért mindenki-

től az elkövetett bűntettekért.

SZARAJEVÓI LAKÓTELEP, ahol a legsúlyosabbharcok dúltak a három és fél évigtartó ostrom idején


millió fő), Szerb Köztársaság (25 053 km2; 1,32 millió fő) és az össz - szövetségi ellenőrzésalatt álló Brčkó i Kondomíniumból áll (93 ezer fő).

A Föderáció 10, széles körű önállósággalrendelkező kantonra tagolódik, amelyek to-vábbi kisebb önkormányzatokból, községekből(ún. opštinákból) állnak. A Szerb Köztársaságazonban csupán statisztikai okokból tagolódikrégiókra, amelyeknek valójában nincsenek ön-kormányzati jogai.

A helyi önkormányzati szintek mellett műkö-dik a négyévenként megválasztott szövetségiparlament (alsóház), amelybe 42 tagot delegálaz ország három legnagyobb nemzete (bos-nyákok, horvátok, szerbek). A végrehajtó hata-lom a 15 tagú (5 - 5 bosnyák, szerb, horvát), ún.Népek Kamarája (felsőház) kezében van. A há-rom népcsoport 1 - 1 tagot delegál a háromtagúelnökségbe, ahol rotációs rendszerben (nyolc -

A boszniai háborút 1995-ben zárta le a daytoniegyezmény. A háború következményei között aháborús anyagi és emberveszteségeken túl acsupán nemzetközileg kívánt egység palástjaalatt egy megváltozott, rendkívül komplex, újpolitikai felállás született. Az ország berendez-kedése leginkább az észak - atlanti térség de-mokráciafelfogása alapján jelent meg azegyezményben. Ez azonban nem vette figye-lembe sem a sajátos balkáni társadalmi és po-litikai helyzetet, sem pedig a háború okoztatraumákat, ami mind a mai napig kérdésesséteszi az ország hosszú távú politikai működő-képességét, sőt területi egységét is.

Ma a demokratikus berendezkedés hagyo-mányaival kevéssé rendelkező ország két, szé-les körű, belső politikai autonómiával, kor-mánnyal és parlamenttel rendelkező entitásból(Bosnyák – Horvát Föderáció (26 076 km2; 2,37

FEJEST UGRANI A DEMOKRÁCIÁBA


havon ként) cserélve adja egyikük a vezetőt. A jelenlegi elnökségben a bosnyákokat BakirIzetbegović, a horvátokat Dragan Čović, aszerbeket pedig Mladen Ivanić képviseli.

A „közös ügyek” közé korábban a külügyek,a külkereskedelem és a pénzügyek tartoztak,amelyek az utóbbi években egészültek ki to-vábbi feladatokkal (védelmi, vám- és adó-ügyek, a háborús bűnösök felkutatása és el-ítélése, valamint a szervezett bűnözés ellenifellépés). Az elnök személye nemcsak a kor-mány kinevezése kapcsán fontos, hanemazért is, mert ő jelöli ki az alsóházból a külügy-és a külkereskedelmi minisztert is. A háromcsoport háború alatti – érthetően kialakult – bi-zalmatlanságát ellensúlyozandó, illetve a day-toni megállapodás pontjainak betartását ga-rantálandó a hatalomgyakorlás egyik fontoseleme az ENSZ ide delegált megbízottja is.

Ő jelenleg Valentin Inzko, az ausztriai szlo-vén kisebbségi közösség tagja.

A külpolitikai szempontból egységes or-szág valójában két, markánsan különállórészegységként működik, amit bárki megta-pasztalhat, ha felkeresi e vidéket. A SzerbKöztársaság Szerbiához való csatlakozásafolyamatosan napirenden van, miközben anyugat - hercegovinai horvátok gazdaságamár most is jóval több szálon kapcsolódikHorvátországhoz, mint a szarajevói köz-ponthoz. Emellett pedig a relatív többség-ben lévő, eltérő demográfiai viselkedésű, aháború következményeként az iszlám fun-damentalizmusra fogékonyabbá vált muszli-mok társadalma is az ország destabilizációselemeit gyarapítja.

SZÖVEG: BOTTLIK ZSOLT

MOSTARI HÍDUGRÓA hídról ugrás a szétbombázott város jelképe lett, azóta minden évben itt rendezik az extrém Red Bull Cliff Diving versenyt

SZARAJEVÓ RÓZSÁIAz aszfalton felrobbant gránátok nyomait nevezik így a helyiek


Nem múló feszültségekHúsz év telt el azóta. Bosznia 1995-re, Szarajevó ostroma és a mostari összecsapásokután romhalmazzá vált. De erdeiben sok helyütt most is életveszélyes a kirándulás,mert a mai napig sem tudták mindenütt megtisztítani az aláaknázott területeket. Áma szétlőtt épületeknél és használhatatlan földterületeknél sokkal súlyosabb az emberiéleteket ért, kitörölhetetlen trauma. Olyan kegyetlenkedéseket követtek el egymás-sal szemben még a civilek is, melyekre a halála napjáig mindenki emlékezni fog.

– Persze hogy fogtam fegyvert, tudom, hogyan kell bánni a Kalasnyikovval és a ké-zigránáttal. A mai napig van egy pisztolyunk, a fiókba rejtve – meséli Alina, aki an-goltanárként dolgozik Szarajevóban, és a lakótelepeken élte végig a három és fél évenát tartó ostromot.

– A fürdőszobában laktunk négyen, a szüleimmel és a férjemmel, a 4. emeleten. Azvolt a legvédettebb, mert több betonfal vette körül, és nem hatolt be a golyó és a grá-nát. Minden boltot kifosztottak, nem volt semmi-lyen ennivaló. Egyszer, amikor már hosszú idejecsend volt, leszöktem a szemben lévő, szétlőttboltba, hátha találok még valamit. Nagyon éhesekvoltunk. Cukorkát, tésztát és olajat találtam. Egy-szer csak hallottam, hogy üvöltenek nekem a ház-ból, hogy gránát! Nagyon megijedtem, és már ro-hantam volna, de a következő pillanatban rámrobbant az egész. Valami csoda folytán semmi bajom sem lett. Haza tudtam vinni azételt. Utána sokáig azt ettük, meg szedtük ezt a zöld növényt – közben lemutat az asz-faltrepedésekből előbújó gyomra –, olyan, mint a rukkola. Olajjal és sóval egész ehető…

A fürdőszobában fogant a gyermekem is. Az ostrom alatt lettem terhes. Nem tud-tuk, meddig élünk. A szomszédok nagyon rendesek voltak, kaptam naponta egy tojást,hogy ne legyen alultáplált a gyermek. A saját szájuk elől vették el a falatot.

Bosznia erdeiben sok helyen most iséletveszélyes a kirándulás, mert a mai napig sem tudták mindenütt megtisz-títani az aláaknázott területeket.

AMIKOR BOSZNIA KIJUTOTTA FOCI VB-RE, Szarajevóban óriásiünnepségeket rendeztek, az egész város egy emberként vonult az utcákra


Azóta sok minden megváltozott. Főleg az em-berek. Akkoriban valahogy jobban egymásra vol-tunk utalva, és szerettük egymást. Most versenyvan, eltapossuk egymást egy új kabátért, vagy nemis tudom, miért. Bizonyos szempontból az ostromalatt több emberséggel találkoztam.

Nemcsak ő van ezen a véleményen. Sokannem tudnak felzárkózni a demokrácia által nyújtott szabadsághoz. Szarajevó utcáinsétálva egyre többször tűnnek fel drága sportkocsik. Megszületett az a réteg, aki en-nek a helyzetnek a nyertese, még akkor is, ha adott esetben bűnözéssel szerzi vagyonát.„Főleg, ha az politikailag elfogadott.” A korrupció rendkívül magas, a fizetések pe-dig alacsonyak. Jellemző, hogy az átlagember az öltözködését is hitelből oldja meg.

Boszniában rég nincs háború, de a konfliktus ma is kiélezett. Szpisják József dan-dártábornok szerint, aki a Magyar Honvédség békefenntartó missziójának vezetőjevolt, az EUFOR-erők jelenléte nélkül a feszültségek aláásnák az ország stabilitását.A misszió sokkal inkább politikai szerepet tölt be, mint katonait. Egyfajta mode-rátorként működik a szembenálló felek között, de ha kell, katonai erőként is de-monstrálni tudja jelenlétét.

Mindezeken túl pedig felnövőben van az a generáció, amely nem tapasztalta mega háború borzalmait, de az etnikai ellentéteket igen, így életben is tarthatja azokat, amita munkanélküliségből fakadó kiábrándultság és sikertelenség még inkább felfokoz.

A korrupció rendkívül magas, a fizetések pedig alacsonyak.

Jellemző, hogy az átlagember az öltözködését is hitelből oldja meg.

A HÁBORÚ VÉGEZTÉVEL nagy elvárásokkalvágott neki az or-szág a demokrati-kus berendezkedésjelentette biztonsá-gos életnek, ám eztkomolyan hátrál-tatja a háborús traumák súlya és a sokakat érintô elszegényedés

ANTILOP-KANYONA RÉSKANYONOK MEKKÁJA

Réskanyonok: rendkívül keskenyek és szélességükhözképest igen jelentős mélységűek. Többségük könnyen

pusztuló homokkőbe vágódik: a nagy energiájú lefolyó vizekmély barázdákat faragnak a puha kőzetbe, amelyek idővel

kissé szélesedő és egyre mélyülő folyómedrekké válhatnak.Legtöbbjük az Egyesült Államok száraz, délnyugati részénnyílik. És ahogy Mekka a muszlimok kiemelkedően fontos

zarándokhelye, ám esetenként váratlan tragédiák színhelye,úgy az Antilop-kanyon a szurdokrajongók „szentélye”,

de egyúttal meglepő veszélyforrások tárháza is

SZÖVEG ÉS KÉP: KARANCSI ZOLTÁN


Pusztító záporáradatAugusztus 12-én 15.30-kor az arizonai BiztonságiSzolgálat tagjai a heves esőzés okozta villámáradásbóleredő vízátfolyásra leltek a félsivatagban haladó úton.Nézték az átrohanó vizet, de a rendkívül ritkán lakottterületen ez senkit sem fenyegthet – gondolták. Nemis sejtették, milyen következményekkel járhatmindez – például az Antilop-kanyonban!

A vihar központja továbbhaladt Le Chee Rock

felé, amelytől a szűk Antilop-kanyon mintegy 20 kilométerre fekszik. A viharban elszabadult,köves törmeléket szállító, átlátszatlan, hatalmasvízmennyiség a vízmosásokban száguldott tovább,majd elérte a homokkőszurdokot.

A 28 éves Francisco „Poncho” Quintana aznapépp egy túrát vezetett a környéken. Az Antilop-ka-nyont is végigjárták, de a napi program végén többen

1997-ben az El Niño még a Colorado-fennsíkon is éreztette hatását. Augusz-tusban szinte mindennaposak voltak aviharok, és az időjárás-jelentések szerintnéhány óra alatt majdnem 25 mm esőhullott. Ez pedig egy olyan vidéken, aholaz évi csapadék mennyisége 200 mmalatt marad, rendkívül sok!

FOTÓ: MARI LÁSZLÓ

AZ ANTILOP-KANYON 51

FOTÓSKIHÍVÁSA keskeny szurdokalj nem dúskál a napfényben, különösen borongós idôben erôsen javasolt állványról fényképezni (balra)

ANTILOPOK HÛLT HELYÉNA kanyon neve a környezetében egykor gyakori anti-lopcsapatoktól származik. Ma már turistacsapatokuralják a terepet


is vissza akartak még menni, újabb fotókat készíteniaz elképesztő alakú és fényjátékú sziklajáratokról.Úgy tervezték, hogy addig a lyukas szikláig túráznak,amit „Sasszemnek” neveznek. Quintana bevezetteőket, de néhány tíz méterre a bejárattól, a réska-nyon alján hirtelen meglepte őket a lezúduló árvíz.Mindez azért volt igazán váratlan, mivel a vihar mármessze járt, itt eső sem esett. Előzetesen semmi semmutatta, hogy mindent elsöprő áradat érkezik!

Tucatnyi túrázót sodort el az ár. A csokoládé-barna víz derékig ért, amikor Quintana ki tudtaékelni magát és két turistát a fal hátsó részén talál-ható, elefántfül formájú kőzetkibukkanás mögött.Az izmos, magas, egykori építőmunkás kapaszko-dott, ahogy csak bírt, próbálta beakasztani a lábát

a homokos aljába és megtartani a turistákat a ho-mokkőfalhoz nyomva. Miközben elfordította a fe-jét, látta, hogy két férfi száguld felé a sodrásban.Azonnal becsapódtak, ezért ő is elvesztette a fogást.Ekkor látta utoljára élve a menteni próbált em-bereket. A szemébe került sár elvakította, az áram-lat elsodorta, miközben neki-nekicsapódott a ho-mokkő falaknak. Szerencséjére – a csoportbólegyedüliként – mégis túlélte: megpróbált nyugodtmaradni és arra összpontosítani, hogy a hátán fekveés lábaival segítve az áramlat tetején maradjon,mint ahogy azt a vadvízi evezésen tanítják. Végülegy párkányon találták meg, 400 méterre attól ahelytől, ahol a 10 méteres vízmélységet is elérőáradás lecsapott.

AHOL ELNYEL A SZURDOK…A Felsô-Antilop-kanyon bejárati hasadéka

CSAK VEZETÔVEL, OKOSAN!Navahó idegenvezetônk balesetvédelmi oktatást tart,mielôtt az Alsó-Antilop-kanyonba ereszkednénk

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:MARI LÁSZLÓKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 94.2


Miért más, mint a szurdokok zöme?

A legtöbb kanyonban állandó folyó vagy patakfut: ezek bevágódása jelentős szerepet játszott a ki-alakulásukban. A réskanyonok viszont többnyire si-vatagi területeken nyílnak, és a szurdokalj gyakranteljesen száraz. A szélesebb, nagy kanyonokban ál-talában sok növény- és állatfaj él, a réskanyonokazonban csupán szűk nyílással rendelkeznek, amelycsak kevés fényt enged be. Ráadásul homokos-kö-ves medrük sem ad elegendő tápanyagot a növé-

nyek növekedéséhez. E keskeny és mély, állandó víznélküli kanyonok a távoli esőzések gyorsan lero-bogó villámáradásainak levezetőcsatornái lehet-nek – ez szintén nem kedvez a növények és állatokmegmaradásának. Így összességében nemcsak alak-juk, hanem kopárságuk miatt is különböznek atöbbi szurdoktól.

Persze létük és különleges formaviláguk pont aszáraz környezetnek és a homokköves kőzetanyag-

HOMOKZUHATAG — mint indián attrakció: a vezetô által fellapátolt homok csupán pár perces fotótémát nyújt

SZAKRÁLIS KANYARULATOKAz idôsebb navahók szent helyként tekintenek a kanyonra. Záporárak hordalékai marta homokkôterem a Felsô-Antilop-kanyonban (jobbra)

A CIKK MEGJELENÉSÉNEKTÁMOGATÓJA AZ

STA TRAVEL

STATRAVEL.HU


nak köszönhető. A sivatagos-félsivatagos terepen azidőszakos csapadék igen ritkán, de nagy intenzi-tással érkezik. Nincs összefüggő növényzet, amilassítaná a lefolyást és a felszíni kőzetszemcsék el-ragadását. A rohanó ár így sok hordalékot szállít ésa sodrásban lévő kvarcszemcsék igen hatékony sú-roló-koptatószerek. Így amikor egy kőzetrepedéstér el a gyorsan robogó víz, látványosan befűrészelimagát a sziklás területbe, és a kivésett keskeny já-

ratokat mélyítve, falakat csiszolva robog tovább.Ráadásul válogatva: a puhább rétegeket könnyeb-ben pusztítja, míg a keményebbek tovább és job-ban ellenállnak az ostromnak. Aztán levonul a zá-porár, és hosszú csend következik – az árhoz képestsíri mozdulatlanság, amiben csak szélszállította ho-mokszemek sodródnak-peregnek.

HULLÁMOK, ÜSTÖK, ÍVEKA szél által befújt,száraz növény-csomó ritka vendég a kopárréskanyonban

Mitől olyan látványos?Önmagában már kanyargó járatainak bejárása is iz-galmas kaland. Sosem tudhatjuk, mi várható a kö-vetkező beláthatatlan kanyarulat után. Kanyar pe-dig van bőven. Csak az van. A falak rajzolata, a vízáltal vésett barázdák arculata hihetetlen változa-tosságot mutat. A keskeny hasadékba ráadásul aligjut be a fény. Ami mégis, az is legtöbbször közve-tett módon, vagyis a kanyon tetején elért kőzetré-tegekről visszaverődve világítja meg az alsóbb réte-geket. A megvilágított falrészekről visszaverődöttfény erőssége, színe a falakon kirajzolódó, kidom-borodó rétegek anyagától, formájától és a fény be-esési szögétől függ. Mivel e kanyonok alapvetőenhomokkőben jöttek létre, így a vörös, a narancs, asárga és a barna szín különböző árnyalataiban gyö-nyörködhetünk, fantasztikus fény-árnyék hatássalkiegészítve. A változó fényviszonyoknak köszön-hetően ugyanaz a falszakasz is változtatja színét anap során, és a szűkületekben pontszerűen bevilá-gító fénysugarak tovább fokozzák a réskanyonokmisztikusságát.


Arizonai szűkületekA kanyon első fehér látogatója Bruce Barnbaum amatőr fo-tós volt, aki az 1960-as években néhány fekete-fehér fotót ké-szített, s ennek nyomán a világ hamar megismerte e csodát.

A legszebb réskanyonok a navahó indián törzs terüle-tén húzódnak. Az őslakosok felismerték a turizmus anyagivonzatait, s az általuk kezelt látványosságok – mint pél-dául az Antilop-kanyon is, amely a Délnyugat legnép-szerűbb szűk szurdoka – jelentős bevételt is hoz szá-mukra. Nem utolsósorban pedig azért, mert csak avezetett túra engedélyezett, s ennek szervezése-vezetése ahelyiek kiváltsága.

A Page város közelében nyíló kanyonrendszer csupán1997 óta látogatható: ekkor hozták létre a Navahó TörzsiParkot, s a város lett az arizonai réskanyonok bejárásáraszervezett túrák központja. Évente több tízezren keresik fel,így a hely eredeti neve, a „Titkos kanyon” már jócskán a múlté… A Felső-Antilop-kanyont viszont eredetileg Tsebighanilininek nevezték. Ez most is helytálló: „A hely,ahol a víz a sziklákon keresztülfut”. Ahogy az alsó kanyonrészé is: Hasdeztwazi – azaz: „Spirális sziklaívek”. Ez utóbbi nyújtja a legizgalmasabb élményeket. A mély,mintegy 500 méter hosszú hasadék annyira keskeny, hogya tetején átugorható. A járat egyes részein ma már fémlét-rák segítik a mozgást, a látogatás pedig egyirányú.

ÉS ITTHON?Hasonló keletkezésû és látványos homokkô szurdokok Magyarországon is találhatók. Zagyvaróna határában húzódik a Ravasz-lyuk nevû szurdok, Nemti mellett pedig az Antilop-kanyonhoz hasonlóan keskeny Morgó-gödör. Persze az éghajlat itthon jóval csapadékosabb, ezért e szurdokok mentén, oldalán és talpán a növényzet is gazdagabb. A hirtelen lehulló sok csapadék azonban itt is villámáradások vizét repítheti végig a medrekben, és a szállított törmelék igen gyorsan és erôteljesen formálja e sziklaszorosokat

FELÜLRÔL CSAK EGY RÉSAlattunk kígyózik az Alsó-Antilop-kanyon keskeny homokkôhasadéka

A „MI VULKÁNUNK”A CSOMÁD UTOLSÓ KITÖRÉSEIAz utóbbi időben, ha láva még nem is, a kedélyek már sokszorfelizzottak a székelyföldi Csomád-vulkán kapcsán. Kitör? Nemtör ki? Kitörhet-e még egyáltalán? Mikor tört ki utoljára?

Kutatócsoportunk sokesztendős, részben külön szálakon futóvulkanológiai és őskörnyezeti vizsgálatokkal – amelyek idén új, a ko-rábbi ismereteket pontosító, részben felülíró eredményeket hoztak– főként az utolsó ötvenezer év történéseinek eredt nyomába. Ez azidőszak a tűzhányó életében szokatlanul robbanásosra sikeredett:a vulkán akár több száz kilométer távolságba, kelet felé a Dnyeszterdeltájáig, vagy még messzebb is szórta hamuját

SZÖVEG ÉS KÉP: KARÁTSON DÁVID

Itthon és a teljes Kárpát-medencében is általában évmilliókban mérjük a vulkánokkorát. Nem is vulkánokról, inkább vulkáni hegységekről szoktunk beszélni, hiszengyakran még az is kérdéses, egyáltalán „hol volt a vulkán?”: például a Börzsöny-ben, a Mátrában, de még a náluk jóval fiatalabb Hargitában is sokat kell dolgozni,ha valaki biztosan ki akarja jelenteni: itt volt a vulkáni kráter, innen ömlött a láva.Térségünk tűzhányói – amelyek a belső-kárpáti vulkáni koszorút alkotják – ugyan-akkor délkelet felé mind fiatalabbak és egyre épebbek; a Dél-Hargitához kapcso-lódó, már az Olt túlpartján emelkedő Csomád-hegycsoportban a kitörések csakpár tízezer éve zajlottak.

Dácitos magma, lávadómok, robbanásokA Keleti-Kárpátok tűzhányó-tevékenysége egykorilemezalábukáshoz kapcsolódott. A térségünk föld-jét alkotó egyik kőzetlemeztömb, az ún. Tisza–Dá-cia-lemez évtízmilliókkal ezelőtt kelet felé moz-gott, és eközben alája bukott egy másik, a maiKülső-Kárpátok helyén lévő, feltehetően óceánikérgű kőzetlemez. E folyamat a mélyben magma-képződéshez vezetett, s a magma azután – időbengyakran erősen késleltetve – a felszínre is tört. Azígy létrejött vulkáni ív, a Kelemen-, a Görgényi-ha-vasok és a Hargita lánca mentén általában andezi-

TEFRAVADÁSZ A FALONA vulkánból kirobbant rétegek vizsgálata néha alpin-technika alkalmazását is megkívánja. Itt épp egy a Csomád déli oldalán kialakult, lejtôcsuszamlással keletkezett völgyfalon (balra)

ÓRIÁSTÖMBÖK A BÁNYÁBANAz egyik Olt menti homokbányában már a 20. század elején hatalmas kôtömböket tárt fel a fejtés. Ezeket a még aktív vulkánosság idején laharok (iszapfolyások) szállították ilyen messzire

tes kitörésekre, míg a Csomád esetében, ahol amagma mélyebbről származott, dácitos aktivitásrakerült sor.

Bár a Kárpát-medencében száz-kétszázezer évrevisszamenőleg másutt is voltak kitörések (ezekmindegyike bazaltvulkáni volt), ennél fiatalabb ki-töréseket egyedül a Csomádról ismerünk. Abbanma még nincs egyetértés, hogy e vulkán mikorkezdte meg működését. Egyesek akár egymillióévre, mások – kutatócsoportunk is – néhány száz -ezer évvel ezelőttre teszi a vulkánosság kezdetét.


A korai szakasz elsősorban lávakitörések soro-zatából állt. Ekkor a sűrű, nehezen folyós dácit-magma lávadómként – meredek, süveg vagy ko-porsó alakú formaként – türemkedett a felszínre.Ezek nem egyetlen nagy vulkáni kúpot, hanemlaza vulkáncsoportot: lávadómegyüttest hoztaklétre. Ilyen lávadóm például a Nagy-Haram, Kis-Haram, Vár-tető, Komlós-tető. Formáik olyan „fiatalosak”, hogy az már Cholnoky Jenőnek is fel-tűnt. E dómokat a Föld más hasonló alakzatávalösszevetve arra jutottunk, hogy többségük 200-250 ezer évnél fiatalabb kell legyen. A lávafelnyo-mulások mellett már ekkor is előfordulhattak rob-banásos kitörések: a vulkán délnyugati, déli lejtőinpéldául repedezett kérgű kenyérhéj-bombákra buk-kanhatunk.

Az utolsó ötvenezer évben – még nem tudjuk,pontosan milyen okból – megváltozott a tűzhá-nyóműködés jellege. Az egész keleti-kárpáti vulká-nosságot megszégyenítő, heves robbanások ját-szódtak le, ezeknek köszönheti a létét a vulkán kétkrátere is: a ma már láppal kitöltött Mohos és aSzent Anna-tó. Fölerősödött a felnyomuló mag-mának az aljzat mésztartalmú kőzetanyagával valóérintkezése, ami heves robbanásokhoz vezetett. E működési típus a korai kitöréseket, de a Csomád

legvégső aktivitását is jellemezte, és ilyen esetben amagma és a víz kölcsönhatása durva következmé-nyekkel jár: a magmát mintegy „porítja”, apróhamu-, törmelékszemcsékre, ami a szelek szárnyánakár jelentős távolságra is eljuthat. (A robbanásoknyomán lerakódott, általában finomabb szeművulkáni üledékek közkeletű elnevezése tefra.)

Ám tűzhányónkon előfordultak „száraz” rob-banások is. Ez a mélyből jövő, könnyen illó anya-gok kigázosodosához kapcsolódik, amikor a fel-habzó magma szétszakad, szétrobban, és a finom,milliméteres szemcsék mellett egy-két vagy akártöbb centiméteres, könnyű horzsakövek is kelet-keznek. E működést a vulkanológusok pliniusinakhívják (az elnevezést a Vezúv Kr. u. 79-es pompeikitörése ihlette, melyet ifjabb Plinius örökítettmeg). A Csomád ikerkrátereitől 21 km távolságban– Kézdivásárhely tőszomszédságában – még a 20. század elején a neves székelyföldi geológus, Bányai János írta le azt a löszös üledékek közé ékelődő, több mint 40 cm vastagságú horzsakőré-teget, amely akár több centiméteres horzsakövek-ből áll. Az ezt lerakó pliniusi kitörés volt a vulkántalán legnagyobb robbanása. Bányai – modernkormeghatározási módszerek híján – még jóval régebbinek gondolta, mi 31,5 ezer évre tesszük.

KRÁTEREK, KALDERÁK LÁNCOLATAA Keleti-Kárpátok tûzhányóláncát zömmel rétegvulkánok alkotják, viszonylag jól megôrzôdöttkráterekkel, kalderákkal

AHOL TAVASZ VÉGÉN IS HAVAZHAT...Az 1300 m-ig emelkedô Csomád éghajlata felettébbzord. Még tavasz végén sem ritka a hótakaró, a Szent Anna-tavon az akár több deciméternyi jégpáncél. A kráterbe télvíz idején szánkóval szoktunk lejutni...

A CSOMÁD 63

Nagy-Haram (Haramul Mare)

Nagy-Csomád (Ciomadul Mare)

Vár-tetô (Vf. Cetatii)

Szurdok-tetô (Vf. Surduc)

Fáca (Dealul Tata)

Komlós-tetô (Vf. Comlos)

A feltételezett idôsebb, robbanásos kráterperem

64 A FÖLDGÖMB

Mikor történt? Kis kormeghatározási ábécéNo de honnan lehet ezt ilyen pontosan megmon-dani? Egy (vulkáni) kőzet korának megállapítása aradioaktivitás felfedezése óta elsősorban a kőzet vagyaz azt alkotó ásványok képződési idejének megha-tározására irányul. A sokak által „abszolútnak”, mér-téktartóbban – mivel radioaktív izotópok bomlásánalapul – radiometrikusnak nevezett módszerek, bármérési, eljárási bizonytalanságokkal terhelten, évre(vagy ezer, százezer évre) pontosan megadják a kő-zet korát. Sajnos azonban „fiatal”, százezer éves vagyannál fiatalabb vulkánkitörések esetében a módsze-rek zöme kevéssé használható. Ennek egyik oka,hogy a magmából kiváló, a majdani kőzetet alkotóásványok jelentős része hamarabb kezd kristályo-

sodni, kihűlni, mint a kitörés időpillanata, márpe-dig a radiometrikus „óra” már az ásványok adott hő-mérsékletre hűlése után elindul. Vulkáni kőzetekben– a csomádi dácitokban is – előforduló ilyen, „csa-lóka” ásvány például a biotit, amely több száz fokonkristályosodik, így inkább a magma korábbi mély-beli folyamatairól ad információt. Jobb a helyzet egymásik ásvánnyal, a cirkonnal, amelynek radiomet-rikus órája viszonylag alacsony hőmérsékleten(100–200 °C) indul, azonban itt is gondos elemzésrevan szükség, mert adott vulkáni törmelékes kőzettartalmazhat a – kitörés során felragadott – idősebbásványszemcséket is, amelyek „bezavarhatnak” a ki-törés tényleges korának kiszámításába.

helyenkénti vulkáni kitöltés (pl. blokk- és hamuár, kráterlejtô-csuszamlás)

Pár tízezer éves, meredeklávadómok a Csomádészaki részén

Idôsebb, feltehetôen 50 ezer évkörüli robbanás létrehozta kráter- vagy kalderaperem

A legutolsó, 29,5 ezeréves robbanás színtere,az azóta tóval kitöltöttSzent Anna-kráter

Blokk- és hamuárüledékekfelszíne

Az idôsebb, már jelentôsenfeltöltôdött, lápot hordozóMohos-kráter

Laza piroklasztiton kialakult, felszabdaltdomborzat a Mohos délkeleti lejtôin

tavi üledékek megszakadása

ÉNyDK

a tavi üledékek és a vulkanit (fôként piroklasztit)-sorozat

közti határ

tavi üledék-kitöltés,

legvastagabb a kürtô

közelében

ellenállás (ohm)

500

375

250

125

0A MOHOS GEOELEKTROMOS SZELVÉNYEIA Mohos kráterének „megszondázása”50-60 méter vastag, legalább 50 ezerévet felölelô tavi-lápi üledéksorozatotjelez (kék színnel), mely jól megôrizte a belehulló tufarétegeket

A CSOMÁD 65

A fiatal vulkánkitörések kormeghatározása eproblémák miatt közvetett módszerekkel is kiegé-szül. Ezek egyike az esetlegesen bekerülő szervesmaradványok vagy faszén jól ismert 14C (radio-karbon)-vizsgálata. Ez a módszer a Csomádon is si-keresnek bizonyult, sőt ez tisztázta még az 1990-esévekben, hogy itt bizony a vulkánkitörések mind-össze néhány tízezer éve játszódtak le. Igen hasznosa vulkáni rétegek alatti vagy fölötti talaj- vagy üle-dékrétegek radiokarbon-vizsgálata is. A Csomá-don különösen beszédesek a két kráter, főleg a ré-gebben működött, feltehetően már végleg kialudtMohos üledékei. Ugyanis itt a kráter legmélyebb

AZ ÔSEMBER MÁR LÁTHATTA...A Csomád utolsó robbanásos kitöréseinek idején — a kôkori leletek alapján — a környezô hegyközi medencékben már megtelepedett az ember

SÛRÛ LÁVÁBÓL FELTORNYOSULT FORMÁKKeleti-kárpáti társaival ellentétben, a Csomád nem rétegvulkán, hanem úgynevezett lávadómcsoport

FOTÓMONTÁZS: TAKÁCS EDVÁRD

Lávadóm,folyási lebeny

A dél-hargitai Csomádvulkánmorfológiaitérképvázlata

Lávafolyás

Központilávadómcsoport

Blokk- és hamuár-,törmelékár-üledék

Vulkáni piroklasztitfelszíne általában

Kaldera;kráterperem és -fal

Völgy, vízfolyás


részét (a kürtő fölött) 50-60 méter vastagságú taviüledék béleli ki, s ez az üledékanyag, mint a beléjemélyített fúrások bizonyítják, szépen megőrizte amindenkori tóba hullott tufarétegeket.

Végül egy viszonylag új módszert, az ún. lumi-neszcens kormeghatározást szintén a vulkáni réte-geket határoló üledékek vizsgálatára lehet hasz-nálni. Ezek – a Csomád környékén például a lösz

– bizonyos ásványai (kvarc, földpát) a betemető-désük után elkezdik rögzíteni, „mérni” a kőzeteketérő természetes ionizáló sugárzást; a legutolsó ki-törések idején (a würm jégkorszakban) történt por-hullás, löszképződés üledékanyagának, melybe akorabeli tufacsíkok ágyazódnak, jól meghatároz-ható a kora – az az időtartam, ami az üledék bete-metődése óta eltelt.

TEFRAVADÁSZOKE Csomád-vizsgálat tucatnyi szakember nemzetközi együttműködése. A vulkanológiai kutatás magvaaz Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékén van, az őskörnyezeti vizsgálatokzöme az ELTE-MTA Paleontológiai Kutatócsoportjában folyik, s szorosan kapcsolódik hozzájuk a RománTudományos Akadémia kolozsvári barlangtani intézetében, illetve a Kölni Egyetem Földrajzi Intézetébenfolyó kutatómunka is.

DANIEL VERESőskörnyezet- és klíma-kutató, barlangász,Svédországban szer-zett doktori fokozatot.Rőt szakállú, románkollégánk a leg élesebbszemű tefravadászokközé tartozik. „Dávid,látod azt a fehér csíkota löszben? Sőt, kettőtis látok” – mutat a 200 méter távolban kibukkanó löszfalra.Odaérünk, s láss csodát, a halvány csíkok valóban tufarétegek, melyek a lösszel keveredve„földi halandó” számára alig kivehetőek.

MAGYARI ENIKŐaz ELTE és az MTA paleobotanikusa, őskörnyezet-kutató, apollenelemzés mestere,aki ezekben a hetekbenvédi meg akadémiaidoktori értekezését. A lápon folyó kutatás-ban, vagy a kráterekmegfúrásában esőben,hóban-fagyban a magagumicsizmájában avégtelenségig kitartókutató; halk, de határo-zott hangján ellentmon-dást nem tűrően irányít-ja a csapat (férfi) tagjait,vagy épp a nyári terep- gyakorlatokon résztvevő egyetemistákat.

RALF GERTISSERa közép-angliai KeeleEgye tem német okta-tója, vulkanológus,geokémikus. Aktívtűzhányók tucatjaitvizsgálta, doktori értekezését a Földegyik legveszélye-sebb tűzhányójáról, ajávai Merapi működé-séről írta. A legjobbkutatóalkat – csak akkor mond véle-ményt, ha a biztos bizonyítékokon kívüllegalább még egyetsikerült begyűjteni…

SABINE WULFa potsdami és frankfurtiföldtudományi központnémet munkatársa. Geokémikus, „tefra -ré tegtanász”, a vulkáni rétegek elemzésénekegyik legismertebb európai szakértője.Szívszerelme a mediterrán térség, ahol egyebek mellett – a messze lerakódottüledékek származásihelyét kutatva – tengerifúrások magmintáit vizsgálja.

A CSOMÁD 67

KITÖRÉSEK DOKUMENTUMAIA meredek falú vízmosásokban jól nyomozhatók az elmúlt 50 ezer év egymásra rakódott robbanásos rétegei — Bolondos-tetô (lent)

MIT REJT A SZENT ANNA MÉLYE?A tó fenekének megfúrása (amit a befagyott jégrôl végeztünk) változatos tavi üledéksorozatot tárt fel (jobbra)

Ám e komoly szaktudás-, idő- és költségigé-nyes módszerek alkalmazása során rendkívül fon-tos, hogy pontosan tudjuk, mit mérünk. A vulka-nológia „alfája” az alapvető rétegtani ismeretekbegyűjtése, azaz a természetes vagy mesterséges fa-lakon, pl. vízmosásokban, bányafalakban kibuk-kanó rétegek sorrendjének, jellegének megállapí-tása; jelen esetben a vulkánkitörések típusának,

egymásutánjának helyes értelmezése. Csakis ezzeltudjuk megalapozni a laborban folyó kormeghatá-rozásokat. Ahhoz pedig, hogy meg tudjuk haladnielődeink szintjét valamely kérdésben, ma márszinte mindig csapatmunkában kell dolgozni, mertegyetlen kutató nem képes rá, hogy valamennyi fel-adatot megoldja.

CSÜTÖRTÖKÖNKÉNT 16.35-KORA rádióban vendégünk a témáról:KARÁTSON DÁVIDKorábbi mûsoraink meghallgathatók:www.afoldgomb.hu/radio

FM 94.2


Egy „ősvulkán” utolsó kitöréseiAz ötvenezer év körüli heves robbanásoknak a Mo-hos egykori krátere lehetett a központja. Ekkorjött létre a két krátert északról övező magas, fél-kalderaszerű hegyperem is (Nagy-Csomád). Egyszintén jelentékeny pliniusi kitörés után, mintegy40 ezer évvel ezelőtt a vulkán elcsitult, csak kisebblávaömlésekre került sor; majd egy új magmaadagérkezése 31-32 ezer éve a már említett „kézdivá-sárhelyi” kitöréssorozathoz vezetett. Ennek lényegimozzanata – felfogásunk szerint – egy, az akkoriSzent Anna-kráterben a csendes szakaszban meg-növekedett lávadóm felrobbanása volt. E robbanásnyomán déli és keleti irányban törmelékben gazdagizzófelhők zúdultak le, a lerakódott törmelékanyageltérő sűrűségű, akár már horzsakővé felfúvódott(víznél is könnyebb) blokkokból és hamuból áll. Aszabaddá vált Szent Anna-kráterből ezután pliniusifelhő emelkedhetett fel, melyből maga a kézdivá-sárhelyi réteg is lerakódott. A kitörés anyaga a Mo-hos üledékfeltöltésének mélyén is kimutatható.

A korábbi álláspont e kitörés időpontját tartottaa csomádi vulkánosság befejeződésének. Kutatása-ink azonban egyértelmű bizonyítékokkal szolgáltakegy még későbbi, két-háromezer évvel fiatalabb,

50—60 EZER ÉVE KÖZPONTI LÁVADÓMEGYÜTTES

~50 EZER ÉVE — FREATOMAGMÁS KITÖRÉSEK A „Paleo-Mohos”-kráter és az északi robbanásos perem létrejötte

~31,5 EZER ÉVE — „KÉZDIVÁSÁRHELYI” KITÖRÉS (I) Lávadóm-felrobbanás, kitörési oszlop összeomlása, izzófelhôk

A CSOMÁD 69

~43—47 EZER ÉVE „Proto-Szent Anna” lávadóm és -kráter létrejötte, nagy pliniusi kitörés (Tusnádfürdô)

~31—40 EZER ÉVE Lávadóm növekedése a „Proto-Szent Anna”-kráterben

~38 EZER ÉVE Kövek Ponk kráterperemi lávadóm és lávafolyás

~31,5 EZER ÉVE — „KÉZDIVÁSÁRHELYI” KITÖRÉS (II) A Szent Anna-krátert kialakító pliniusi kitörés, horzsakô- és hamuszórás délkeletre

~29,5 EZER ÉVE — UTOLSÓ SZENT ANNA-KITÖRÉS A mai kráter kiformálása, heves freatomagmás hamuszórás keletre-délkeletre


BORVIZEK ORGIÁJAAz ásványi anyagokban gazdag borvizek a teljes Kelemen—Görgényi—Hargita-vonulatban elôfordulnak. Jótékony hatásukat már a rómaiak is ismerték. Borszéken, Gyergyóban — például a bécsi udvar számára — a 18. század végétôl palackozták

legutolsó kitörésre is! Ez ismét csak a magmaés víz kölcsönhatásával járó óriásrobbanásvolt, mely – noha csak néhány deciméterestefraréteget terített szét a környező dombol-dalakon – akkora energiájú volt, hogy ha-muanyaga még a távoli Dnyeszter folyó del-tájának vidékén, az ottani löszös üledékekközé települve is kimutatható. Természete-sen megvan a Mohos kráterében is: a közvet-lenül fölötte lerakódott tavi üledék kora pe-dig 29 és fél ezer esztendő. A kitörés helye aSzent Anna-kráter volt, mely épp e robba-násnak köszöheti mai alakját! Azóta a vulkánszunnyad, a kráterben felgyűlt tó feltöltődésemég csak kezdeti szakaszában tart.

Kitörhet-e még vajon a Csomád? A terület gázömlései (mo-fettái), ásványvizekben (borvizekben) való gazdagságamindig is a mélybeli „nyugtalanságra” utalt; a közelmúlt-ban pedig román és magyar kutatók geofizikai eredmé-nyei igazolni látszanak azt a korábbi vélekedést, hogy a vul-kán alatt részben még ma is képlékeny kőzetanyag, magmatalálható. Ezt megfogalmazhatjuk úgy is – főként, ha „szenzációra” éhesek vagyunk –, hogy más kárpáti társa-itól eltérően a Csomád csak szunnyad; ami viszont mégnem feltétlenül jelenti, hogy a jövőben biztosan sor kerül vul -kán kitörésre. Ahhoz, hogy egy újabb kitörés valószínűsé-gét megbecsüljük, elengedhetetlen a régebbiek időpontja-inak és a köztük eltelt idő nagyon pontos ismerete, ésnoha ezeket immár jobban behatároltuk, még rengetegkormérésre és elemzésre van szükség. Ígérjük, szólunkmajd, ha a vulkánkitörés a küszöbön áll…

VÁLTOZATOS UTÓVULKÁNI JELENSÉGEKA Csomád mai napig tartónyugtalanságát szén-dioxid-kiáramlások (mofetták), kéneselszínezôdések, kénes gázokjelzik („büdösbarlangok”). A gáz a források vizét valósággal pezsgôfürdôvé is varázsolhatja — ahogyan ezt például az Apor lányok feredôjénél is tapasztalhatjuk

SZENNYEZŐFÉNYA VILÁGÍTÁS CSILLAGÁSZATI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁRNYOLDALAIBolygónk éjszakai látképén a felfelé világító földi fényforrások hatására nagyvárosok, autópályák és folyók körvonalait is felismerhetjük.A műholdak felvételei alapján összeállított,látványos montázs elsőként csodálatunk tárgyalehet, ám a képsoron az energiapazarlás éppúgytetten érhető. A fény kirajzolódó „forrópontjai”ráadásul az élővilág egészére s benne az emberre is ártóan hatnak. 2015-ben, a FényNemzetközi Évében e témáról is beszélnünk kell!

SZÖVEG: FARKAS ALEXANDRA — TRUPKA ZOLTÁN

FOTÓ: KOLLÁTH ZOLTÁN

APJAINKBAN AZ ÉJSZAKAI ÉGBOLT LÁTVÁNYA „CSAK” LENYŰGÖZ MINKET,több ezer évvel ezelőtt élt elődeink számára viszont annak pontos isme-rete még nélkülözhetetlen volt. Nem álltak ugyanis rendelkezésükre rész-

letes térképek és pontos időmérő eszközök, így a tájékozódáskor – többek között –csupán a csillagok pillanatnyi égi helyzetére lehetett hagyatkozni. Lemérhették pél-dául a Nagy Göncöl két hátsó csillagának távolságát, melynek ötszörös meg hosszab-bítása kijelölte számukra az északi irányt jelentő Sarkcsillag helyét. A csillagképekrendszeres megfigyelése fontos volt számukra a naptárkészítéshez is, amely pedigmezőgazdasági munkáik időbeli elvégzésére sarkallta őket. Máshogy „álltak a csillagok” az égen vetéskor, és máshogy aratáskor. Az egyik legismertebb ilyen történelmi példa szerint az ókori egyiptomiak számára a Nílus közelgő áradásáta Szíriusz napkelte előtti néhány perces feltűnése jelezte előre.

N

FÉNY AZ ÉJSZAKÁBANA Föld éjszakai arcát ábrázoló felvételt válogatott mûholdképekbôl állította össze a NASA 2012-ben. A világosság mértéke a legtöbb helyen a civilizáció fokát is jelenti. Látványnak valóban szép, de a fények arra is utalnak, hogy a fényforrások felfelé világítanak. Szerencsére ma már — ha nem is rohamléptekkel —, de egyre jobbanterjednek azok a fényforrások, amelyek nemcsak energiatakarékosak, hanem csak oda világítanak, ahovákell. Ilyen lámpatestek vannak például a csillagoségbolt-parkokban és a nagy csillagvizsgálók környékén, de sok„civil” területen is felismerték már a jelentôségét, köztük hazánkban is. Ha egy-két évtized múlva össze -hasonlítjuk ezt a felvételt az akkori képpel, lehetséges, hogy kevesebb világosságot látunk majd az éjszakában

CSILLAGÍVEK a Balaton és a Badacsony felett(elôzô oldalpár)


Kis túlzással azt is mondhatnánk: „csillagá-szok” leszármazottai vagyunk. De hogy az ég-boltot jól ismerő népekéi, az biztos! Ha ugyaniselődeink nem ismerték volna elég alaposan az égi-testek látszó mozgását, ma nem lehetnénk itt.Ezért is tarthatjuk az égboltot az emberiség közösörökségének, mely napjainkra a fényszennyezésárnyékába került. Az égbolt háttérfényessége alégkörből visszaverődő felszíni mesterséges fények

miatt évente emelkedik, így egyre kevesebb helyen figyelhetjük meg zavartalanula csillagos égboltot. A városokban és azok közelében pedig sok gyermek nőhet felanélkül, hogy valaha is látta volna a Tejút magával ragadó, igazi szépségét.

Ha elődeink nem ismerték volna elég alaposan az égitestek látszó

mozgását, ma nem lehetnénk itt. Ezértis tarthatjuk az égboltot az emberiségközös örökségének, mely napjainkra a

fényszennyezés árnyékába került.

FORRÁS: NASA

FÉNYSZENNYEZÉS 75

Felesleges fényözön

Az egyre sűrűbben kihelyezett világítótestek legfon-tosabb feladata az éjszakai közlekedéshez szükséges fénybiztosítása (lenne) – és persze mindnyájunk bizton-ságérzetét növelik a jól kivilágított utcák. Ma azon-ban már a falvak végén sem kurtakocsmát, hanemdiszkófényeket találunk, és a városok díszkivilágítá-sáról akkor még nem is beszéltünk. A hivatalos meg-fogalmazás szerint pedig abban az esetben márfényszennyezésről beszélhetünk, ha az adott mester-séges fényforrást nem kizárólag a megvilágítandó felületre és irányba állítják be, vagy nem a megfelelő időszakban működtetik azt.

A helytelen használat káprázást, birtokháborítást, az égbolt mesterséges fénylését,és sok más, nemkívánatos környezeti hatást okozhat, éppúgy, mint a szükségesnél vagy

… abban az esetben már fényszennye-zésről beszélhetünk, ha az adott mesterséges fényforrást nem kizárólaga megvilágítandó felületre és iránybaállítják be, vagy nem a megfelelő időszakban működtetik azt.

KIVILÁGÍTOTT HÍD MINT ÖKOLÓGIAI CSAPDAA sötétedés után rajzó dunavirágkérészek természetes viselkedését nagymértékben befolyásolják

a folyó felett átívelô kivilágított hidak. Az ökológiai csapdahatás a hídlámpák fényének vonzó hatásából és a híd aszfaltútjának poláros fényszennyezésébôl tevôdik össze

FOTÓ: FARKAS ALEXANDRA


előírtnál lényegesen nagyobb megvilágítás is.Márpedig a rosszul beállított világításra a virág-ágyásokba épített fényvetőktől a jobbára felfelé világító utcai lámpákig számtalan példát említ-hetünk. Sok kicsi pedig itt is sokra megy, így Budapest fénybúráját még a Mátrából is meg le-het figyelni, a János-hegyi kilátó díszkivilágítása

pedig a 80 km-re fekvő Piszkéstetőről is látható! Budapest fényszóróinak hatása egyéb-ként is igen tekintélyes: ha lekapcsolnák a díszkivilágítást, a fénykupola 10%-kal hal-ványabbá válna…

Az ilyen jellegű fényszennyezés a pénztárcánkat is mélyen érinti, az emberiség évesvillamosenergia-felhasználásának döntő többsége ugyanis reklámokra, illetve rosszirányba állított vagy feleslegesen üzemeltetett világítótestekre pazarlódik.

Budapest fénybúráját még a Mátrábólis meg lehet figyelni, a János-hegyi

kilátó díszkivilágítása pedig a 80 km-refekvő Piszkéstetőről is látható!

KÉK PÁSZMÁK A KÖDBENA szolnoki Tiszavirághíd fényszennyezése

FOTÓ: SZABÓ SZABOLCS ZSOLT

FÉNYSZENNYEZÉS 77

Sötéthiány

A zavaró fények minden élőlényre hatással van-nak. Az emberre is. Komoly következményekkeljárhat például, ha valaki rendszeresen városi fé-nyek között alszik és sötétítőfüggönnyel sem vé-dekezik. Az utcáról beszűrődő éjszakai világításugyanis rossz kedélyállapotot, stresszt és alvásza-varokat okozhat. Márpedig az emberi szervezet azéjszakai alvás időszakában termeli a melatonint,a napi bioritmust meghatározó hormont, amiaz immunrendszer erősítésében is szerepet játszik.Ha tehát valaki a gyakori éjszakai munkavégzés miatt fokozottabb fényterhelésnek vankitéve, annak vérében nem tud kellő mennyiségű melatonin termelődni. Azt pedig

... több kutatás is feltételezi, hogy a fejletlenebb államokhoz képest a vezető gazdasági hatalmakban tapasztalható, több rákos megbetegedés a melatonin hiányávalés a fényszennyezéssel függhet össze.

ÁRNYÉK AZ ÉGENA legtöbb díszkivilágítás esetén a fény jelentôs

része nem a megvilágítandó épületre jut. Itt egy toszkánai templomtorony felfelé

irányított fényvetôje rajzol élénk árnyékot az alacsonyan húzódó felhôk sávjaira



több kutatás is feltételezi, hogy a fejletlenebb államokhoz képest avezető gazdasági hatalmakban tapasztalható, több rákos megbete-gedés a melatonin hiányával és a fényszennyezéssel függhet össze.Egyes elemzések ráadásul közvetlen kapcsolatot is feltártak a fény-terhelés és a rákos megbetegedések között: a változó éjszakai mű-szakban dolgozók között valóban magasabb a mellrák gyakorisága,a mindkét szemükre vakok pedig az átlagosnál kisebb százalékbanlehetnek hajlamosak ugyanerre a betegségre. Jól ismert hétköznapipélda a televízió vagy a számítógép képernyőjének különleges hatásais: a sokáig szemlélő a használat után sokszor órákkal sem tud el-aludni.

FÉNYLÔ PAPLANSzolnok városának fényeit az épületekre boruló köd még jobban felerôsíti

FOTÓ: SZABÓ SZABOLCS ZSOLT

FÉNYSZENNYEZÉS 79

Elterelő fényművelet

Az éjszakai világítás terjedése számos állatfaj ter-mészetes viselkedésére is hat, ám a folyamat rész-leteit egyelőre csupán néhányuk esetében sikerültfeltárni. A fényszennyezésnek nyilvánvaló hatásavan például a denevérek életére, melyek számáraigazi lakomát jelent az éjszakai rovarok lámpakö-zeli, tömeges jelenléte – már ha megtalálják… Éj-szakai kirepülésük időpontja ugyanis jelentősenmegváltozott, mióta rendszeres gyakorlattá vált a lakóhelyüket jelentő nagy épületekés templomok tartós éjszakai kivilágítása. A fényárban élő denevérek sokszor csak za-vartan kavarognak az épületek belsejében, az érzékenyebb fajok pedig akár egészen avilágítás megszűntéig szálláshelyükön maradhatnak. Márpedig a lecsökkent táplálko-zási idő túlélésésüket tekintve súlyos következményekkel járhat… Boldogh Sándor-nak az Aggteleki Nemzeti Parkban végzett megfigyelései tetten is érték a fényszennyezésefféle hatásait, hiszen az összes, kivilágított épületben élő, fiatal denevér alkarhosszátkisebbnek találták, mint sötét helyen élő fajtársaikét. Ráadásul azt is megfigyelték, hogyegy nagyjából ezer nőstényt számláló csonkafülűdenevér-szülőközösség a díszkivilágí-tást szolgáló reflektorok felszerelését követően rövid időn belül elhagyta szálláshelyét.

A madarak több szempontból is veszélyeztetettek. Egyes fajok például a hasonló

Az éjszakai világítás terjedése számosállatfaj természetes viselkedésére ishat, ám a folyamat részleteit egyelőre csupán néhányuk esetében sikerült feltárni.

BÉKANÁSZ A FÉNYBENA fényszennyezés az éjjel aktív kétéltûek viselkedésére is hatással van. Terepi megfigyelések tanulsága szerint a kivilágított élôhelyeken — a holdfény jelenlététôl függetlenül — kevesebbszer hallható egyes hím békák párválasztáskor használt hívó hangja

FOTÓ

: POT

YÓ IM

RE

élőhelyek közül szívesebben választják költőhelyül a kivilágított létesítményektől távolabb lévőt. Így aztán élőhelyük zsugorodik, és az élelemszerzésért is nagyobb távolságot kell megtenniük. A fényszennyezés hatására a madarak bioritmusa szinténfelborulhat, amit a nappal aktív vörösbegy és feketerigó alkalmanként hallható éjszakaiéneke is bizonyít. Emellett a csillagos égbolt alapján tájékozódó, éjszaka vonuló ma-dárfajok repülését is megzavarják a fényárban úszó épületek, hiszen a korábban tájé-kozódási pontként használt csillagok halványabban vagy egyáltalán nem látszanak. A kiugróan fényes épületek felett elrepülve ráadásul tévesen azt is hihetik, hogy reg-gel van, így „kényszerleszállást” is végrehajthatnak. Ezek a zavarások eltévedéshez ésütközéshez is vezetnek, ami évente akár több millió madár pusztulását okozhatja.

A kültéri lámpák fénykörébe gyűlt, éjjel aktív rovarok élő- és táplálkozóhelyük-től egyaránt távolra kerülhetnek, ennek ökológiai következményei pedig igen sokré-tűek. A lámpafényben feltorlódó rovarok ráadásul a denevérek, madarak, békák és sü-nök könnyű prédájává válhatnak. Ez a probléma számtalan fajt érint. Hazánkban alegismertebbek közülük a nyaranta számtalan turistát és étterem-tulajdonost bosszantó,ám a vízi élővilág annál fontosabb részét alkotó, sűrű, balatoni árvaszúnyograjok.

A rovarvonzó hatás ráadásul még fokozódik is: egy tavalyi terepkísérlet szerinta rohamosan terjedő LED-es fényforrások – színhőmérséklettől függetlenül –majdnem 50%-kal több rovart is vonzhatnak, mint a jelenleg még elterjedtebb,élénksárga nátriumlámpák.

Holdfény Hotel

A fényszennyezés tengerparti élőhelyekre kifejtetthatásai kevésbé ismertek, holott egy 2010-ben el-végzett becslés szerint az összes partvonal közelnegyedét érinti a probléma. A turisták által gyak-ran látogatott üdülőövezetek díszkivilágítása például a tengeri teknősök viselkedéséttéveszti meg. A zavaró fények miatt a fészkelő nőstények egy kevésbé alkalmas helyre,vagy közvetlenül a tengervízbe rakják tojásaikat, ami az utódok túlélési esélyeit nagy-mértékben csökkenti. Emellett a fényszennyezés az utódok számára is gondot okoz,miután az éjszakai sötétség védelmében előbújnak a tojásokból. Kikelésük utánugyanis azonnal a tenger felé indulnak el, aminek irányát a vízfelületről visszaverődőcsillag- és holdfény határozza meg számukra. A mesterséges fények tükörképe azon-ban gyakran vonzóbbnak bizonyul, így a fiatalok rossz irányba indulnak…

Számos tengeri élőlény önmagában is képes világítani (biolumineszcens fajok). Sa-ját fényük segítségével magukhoz tudják édesgetni kiszemelt áldozatukat, vagy épp ígyijesztik el, tévesztik meg a ragadozókat, de a villogó jelzéseik a párválasztásban is hasz-nosak lehetnek. A tengerek mélysötétjében élő horgászhal például egy gerincnyúlvá-nyon „lógó” fénygömbbel csalogatja szája elé gyanútlan prédaállatát. A magát ve-szélyben érző páncélos ostoros pedig kis mérete folytán képtelen a gyors menekülésre,így azért kezd el világítani, hogy a helyszínre csábítsa ellensége ellenségét... A túlélé-sért folytatott harcban főleg a mély tengerek kivételes szerzeteinek válik előnyére a fény-kibocsátás képessége, de a partok közelében és a szárazföldön egyaránt találkozhatunkvilágító élőlényekkel. A fényszennyezés tengeri fajokra kifejtett hatása még jórészt fel-táratlan. Az eddig használt, kis nyomású nátriumlámpák azonban 389 nanométer hul-lámhosszú (vörös) fényt bocsátottak ki, így ezek alig befolyásolhatták a világító lényektöbbségének 470 nanométer körüli hullámhosszú (kék) fénnyel való kommuniká cióját.A LED-es fényforrások színképe azonban folytonos, egy keskenyebb kék és egy szé-lesebb vörösbe vagy zöldbe hajló csúccsal. Utóbbiak partközeli terjedése tehát várha-tóan már nagyobb hatással lesz a biolumineszcens élőlények viselkedésére.

A fényszennyezés tengeri fajokra kifej-tett hatása még jórészt feltáratlan.

ROVAROK TEMETÔJEA buzsáki FehérMária-kápolnadíszkivilágítása az éj közepén ismûködik, holottmessze esik a falutól, és távolról nem is látható. Az éjszaka repülôrovarok viszontképtelenek szabadulni a reflektoroktól



FÉNY A TÁVOLBÓLA velemi Szent Vid-kápolna

közvetlenül nincs megvilágítva,ennek ellenére még a tejutas

ég alatt is látszódnak a környezôfák árnyékai. A jelenséget

a majdnem 20 km-re fekvô Szombathely (a kép felsô részénis látható) fénykupolája okozza


SZÜRKEMARHÁK A TEJÚT ALATTA magaslégköri kémiai folyamatokhoz köthetô zöldlégkörfénysávok csak a mesterséges fényektôl távolészlelhetôek. Az alföldi hori-zonton akár a 20-30 km-refekvô települések fénykupoláiis zavarhatják a jelenség megfigyelését

RAJZÁS AZ ÜVEGNÉLA napnyugtakor a Dunából kirepülô tegzesek vonzódnak a vízparti üvegpaloták polárosfényszennyezô üvegtábláihoz,azokra leszállva pedig véglegcsapdába eshetnek

POLÁROS FÉNYSZENNYEZÉS: A RÉGI-ÚJ KÖRNYEZETI PROBLÉMA A fényszennyezés egy korábban ismeretlen változatát – a polárosfényszennyezést – Horváth Gábor és Kriska György, az ELTE ku-tatói írták le elsőként terepi vizsgálataik során. Ez a fényes, fekete,nemfémes felületeknél jelentkezik, melyek optikai szempontból na-gyon hasonlítanak a vizekre, hiszen az azokról visszaverődő fényugyanolyan polarizációs tulajdonságokkal rendelkezik. A hason-lóság következtében a vizeket kereső vízirovarok e mesterségesfelületekhez is ugyanúgy vonzódni fognak, és például inni pró-bálnak azokból, vagy rájuk petéznek. Mindez legfőképp a polárosfényt érzékelni képes vízirovarokat érinti, amelyek legalább egyed-fejlődésük egy szakaszában vízhez kötött életmódot folytatnak. A hatás azonban továbbgyűrűzik az ökológiai hálózatokban, hi-szen az ezekkel táplálkozó madarak is érintettek lehetnek. A kő-olajtermelés melléktermékeként kialakuló poláros fényszennyezőpakuratavakra például rengeteg vízirovar próbál leszállni, ám an-nak ragacsos felszínébe azonnal beleragadnak, majd elpusztul-nak. A vergődő rovarokból táplálkozni kívánó madarak pedig az-után ugyanúgy a pakurába veszhetnek. A talajfelszínen el helyezett,fényes, fekete műanyag fóliák, a száraz aszfaltutak, a vörös és fekete színárnyalatú autók, a fekete márvány sírkövek és egyesnapelemek szintén megtéveszthetik a kérészek, tegzesek, szú-nyoglábú legyek vagy szitakötők viselkedését. A poláros fény-szennyezés vizsgálata ugyanakkor gyakorlati haszonnal is jár, hiszen e kutatások több új, a korábbiaknál sokkal haté konyabb optikai bögölycsapda kifejlesztését is lehetővé tették.

FOTÓ

: KRI

SKA

GYÖR

GY

FOTÓ

: KRI

SKA

GYÖR

GY


Csillagfény az éjszakában A fényszennyezés összességében érzékenyen érinti természeti környezetünket, rontja az éj-szakai tájképet, emellett pedig az élővilág jelentős részére is hatással van. E problémákragyakran az égbolt tudományának művelői hívják fel a figyelmet, ám nyilvánvaló, hogy ko-rántsem csak csillagászgondról van szó. Természetesen nem az a cél, hogy esténként „tök-sötét” utcákon botorkáljunk hazafelé. De ha csak azokon a helyszíneken és azokban az órák-ban működne a világítás, ahol – és amikor – az szükséges lenne, már azzal is rengetegenergiát és még több pénzt lehetne megtakarítani. Jó jelnek tekinthetjük, hogy egyre többországban – köztük már hazánkban is – működnek törvényi előírások a közvilágításra hasz-nált energia mennyiségének csök ken tésére. A csillagos égbolt látványának megőrzéséről isegyre többet beszélünk. Éppen ennek eredményeképp tíz éve a Nemzetközi Csillagoség-bolt-park-programot is elindították, melynek első, védett területét 2007-ben nyitották mega Natural Bridges National Monument területén, az USA Utah államában. Európában el-sőként a Zselici Tájvédelmi Körzetet terjesztették fel a Nemzetközi Csillagoségbolt-parkcímre, melyet 2009-ben meg is kapott. Két évvel később ugyanezt a minősítést a nemzetközimadárvándorlási útvonalak metszéspontjában elhelyezkedő Hortobágy is elnyerte.

Kolláth Zoltán csillagász, a magyarországi csillagoségbolt-parkok atyja egy korábbi in-terjúban azt mondta, hogy akinek még nem volt része ilyen látványban, igazi meglepe-tésként éri a csillagokkal teleszórt mennybolt képe. Míg a nagyvárosok központjából aligegy-két tucatnyi, a közepes nagyságú településekről pedig csupán néhány száz csillag fi-gyelhető meg, addig a Hortobágy egén mintegy kétezer fénypont érzékelhető. És a láto-

gatók számára az is rendkívüli élményt nyújt,ahogy a nyári Tejút látványos ezüstszalagként hú-zódik át a zavaró fényektől mentes terület felett.Mindennek turisztikai kapcsolatait mutatja, hogyaz „Év ökoturisztikai létesítménye 2015” pályá-zaton a leginnovatívabb létesítménynek járó kü-löndíjat nyerte el e Csillagpark.

Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzetet terjesztették fel a Nemzetközi Csillagoségbolt-park-

címre, melyet 2009-ben meg is kapott.


FÉNYSZENNYEZÉS 85


A TÍZEZRES HÁTOLDALA:ESZTERGOM „Christus vincit, Christus regnat, Christus im-perat!” Az orgonával kísért énekkar hangjapattanásig feszíti a kupolaboltozatot. Egyfalusi kistemplomot kétszázan is csordultigmegtöltenének. Ám itt, a székesegyházbanmég a papszentelésére összegyűlt ezrek semtűnnek többnek, mint egy földre terített élőszőnyeg. Az erőt és igazságot hirdető tér éppúgy szól a hívek közti egyenlőségről, mintaz egyházszervezet hierarchiájáról. A száz -méteres kupolához viszonyítva szinte mind- egy, ki magas, ki alacsony, kövér vagysovány, gyenge vagy erős. De nem mind egy,ki hol foglalhat helyet

SZÖVEG ÉS KÉP: TAMÁSKA MÁTÉ

A papszentelés a szülőknek kicsit olyan, mint az es-küvő. A gyerek felnőtt, kirepült. De az egyházfik la-kodalma csendes, nincsenek pajzán tréfák, nem szólzene, nincs éjszakába nyúló tivornya sem. Így hát arokonság hamar szétszéled, s ha már itt van, végigjárjaa város műemlékeit. Az esztergomi sétáknak osz-tálykirándulás-hangulata van: Balassi és Babits, Gézafejedelem és Szent István király, az emelt szintű érett-ségihez nem árt tudni Vitéz Jánosról sem. Hanyag-ságra nincs idő, szigorú sietség és szervezettség szük-séges ahhoz, hogy egyetlen csodáról se maradjunk le.

PÁRKÁNY LEGSZEBB RÉSZE ESZTERGOMA túlpartról világosan kirajzolódik a Várhegy szigetszerû kiemelkedése, illetve a feltárt középkori vár roppant kiterjedése (fent)

BÁR ÚGY TÛNHET, ÖREGSZIK A TELEPÜLÉS, a 65 év felettiek 16 százalék körüli arányaországos összevetetésben mégis alacsony-nak mondható

ESZTERGOM 87

SzépasszonyPedig Esztergom alapvetően szelíd, ráérős város. Ittvan máris a neve, ami persze csak a boldog tudatla-noknak szépen csengő női név. Legvalószínűbb,hogy a latin Ister (Duna) és a régi magyarban cso-mópontot is jelentő gomb összetételből ered, devan, aki a Garam folyóra, mások a szláv grádra(erősség, város) esküsznek, sőt a szlavisztika igazielkötelezettjei a sztregomj (vigyázni) igét vélik ki-hallani. A turkológusok ugyanitt estrogin küpe (bőr-páncél) és a strgun (tímár) párosításokkal pró bálkoz-nak. Azért én az Esztert is kihallom...

Nőiességére más is felfigyelt. Bánlaky Pál, a 80-as évek szociológus-szociográfus nemzedékénektagja egyenesen „fátyolos, hűvös-hívó szépasz-szonynak” nevezte. Ez a Város (merthogy az igazilokálpatrióták, illetve akik annak akarnak látszani,nagybetűvel írják) lenyűgöző, de tartózkodó, élő-ben is úgy hat ránk, mint egy Szűz Mária-festménya Duna felett. De Esztergom egyben végtelenülprofán is. Ha mást nem mondunk, itt termel hazánk egyik első óriásmultija, amelynek olyan fülbemászó szlogeneket köszönhetünk, mint a „miautónk” meg az autó „motorja az ember”.


A Szent Város

A bazilika – méretéből adódóan – messziről, sőtigen messziről is kivehető. A Börzsönyben kirándu-lók vagy odaát, a pozsonyi vasúton haladók elsőkéntpillantják meg. Sokszor tűnhet úgy, egymagábanáll, város sincs körülötte, amiben van valami szim-bolikus tartalom is. Az érsekség a magyar katoliciz-mus szent helye, amely történetesen Esztergombantalálható, de lehetett volna Kalocsán is. (Vagy ma-radhatott volna Nagyszombatban, ahová a törökelől menekült az egyházi közigazgatás.)

A török kézre került Esztergom még jó ideig őriztehajdani fényének építészeti hagyatékát: „Usztrurgumvára híres, páratlan város. A saturnusig érő, szilárdalapra épített templomok és zárdák vannak benne,amelyek a tévelygő imaházai és a Messiás hitén valóulemák (iszlám vallástudós) tartózkodási helyei.” Avégvári zónába került város azonban a 18. század ele-jén már romhalmaz. A legtöbb helyen még az utcákvonalát is újra kellett mérni. A reformkorban neki-láttak a mai bazilika építésének, amely részeként a kö-zépkori „Szép Templom” (Szt. Adalbert-székesegyház)és a vár maradványait a földbe döngölték. Végül a vá-rosképből eltűnt középkort az 1930-as évektől régé-szek, művészettörténészek és építészek alkották újra,sajátos múzeumi modorban, töredékes valóságként.Talán innen ered az elsőre kissé hűvös, néhol szintemesterkélt hangulat, amelyen mindenkinek át kell es-nie, mielőtt a kisvárosias Esztergomhoz közelebb ér.

DZSÁMI A BAZILIKA LÁBÁNÁLA török kort a magyar művelődéstörténet apusztulás időszakaként tárja elénk. Az ál-landó háborúk bizonyára okot adnak erre aképre, azonban egyre több feltárás jelzi,hogy a törökök hajlandóak voltak szépeket isépíteni. A harcokat túlélt dzsámikat és mina-reteket csak az 1700-as évek újjáépítése ik-tatta ki a városképekből. Nem volt ez más-ként Esztergomban sem.

A Duna-parton emelkedő Özicseli HadzsiIbrahim-dzsámit előbb magtárnak, majdhosszú időn át lakóháznak használták. Álla-pota leromlott. A rendszerváltás után KarlRosenberg vállalkozó vásárolta meg, aki ere-detileg szállodát kívánt építeni. Végül MezősTamás műemléki tervezőnek köszönhetőendzsámi lett belőle, és egy Pro Cultura Hun-garica-díj, amelyet a befektető az értékmentőmunka támogatásáért kapott.

A dzsámit leginkább ablakainak törökösformája emeli ki az utcaképből, illetve a du-nai oldalon magasodó „félbetört” minaret –amely az épületegyüttes legjellegzetesebbeleme. A dzsámival újabb „leg”-et tudhat ma-gáénak Esztergom: itt található a Dunamente legészakibb oszmán-török építészetiemléke.

A VÍZIVÁROS KANYARULATAI A KÖZÉPKORIG NYÚLNAK VISSZA, miközben a mai Esztergom nagyobbik része a törökkel vívott harcokban olyannyira elpusztult, hogy még az utcákat is újra kellett mérni (jobbra fent)

A HÚSZAS ÉVEK VÉGÉN ELKÉSZÜLT VÁRMEGYEI BÉRPALOTA a párkányi városkapuban áll. (Neo)barokkoseleganciáját Wälder Gyulának, a Horthy-korszak legemblematikusabb építészének köszönheti (jobbra lent)

ÖZICSELI HADZSI IBRAHIM DZSÁMIJAólomtetejû, festett deszkamennyezetû, nagy térfogatú, téglaminaretes, magas és új építkezésû

ESZTERGOM 89


A büntetett város A Várhegy a maga világraszóló műemlékeivel volta-képpen maga a Város. Mindaz, ami körülötte van,már csak a kisbetűs város, kedves, vidékies hangulatúházakkal. Mikor 1895-ben létrejött a mai Eszter-gom, ahhoz a királyi városon és a Vízivároson túl afalusias Szenttamás és Szentgyörgymező is csatlako-zott. Vasúti fővonal és gyáripar híján már akkor sejt-hető volt, hogy a növekedés tartalékai ezzel ki is me-rültek. Csendes hivatali városkaként élte továbbhétköznapjait, egészen a 20. század közepéig, mikoris a földindulásszerű változások közepette úgy tűnt,faluvá változik. A magyar katolicizmus szimbólu-maként túl sok lelki tartalommal bírt ahhoz, hogy akommunista hatalomátvétel beérje a máshol is szo-kásos államosításokkal. A 70-es évek finoman rend-szerkritikus visszatekintésében ezt így fogalmazták

meg: „A felszabadulás után sokáig úgy látszott, hogya város nem találja meg helyét az ország nagyarányúgazdasági fellendülésében.” Ma már könnyen leír-ható: a klerikális fellegvárnak bűnhődnie kellett! Rá-kosi állítólag a bazilikát is le akarta romboltatni, ésköveit beépíttette volna a már akkor is tervezgetettbős-nagymarosi vízlépcső gátrendszerébe. Szeren-csére kellően gyenge volt az ország, hogy ilyen mun-kát megvalósítson. Maradt az átszervezési láz. Ko-márom-Esztergom megye nevéből elhagyták a „rosszemlékű” Esztergomot, a megyeszékhelyet Tatabá-nyára helyezték, a járás hivatalos központja a bá-nyász-öntudatú Dorog lett. Reggelente tanácsvona-tok vitték a hivatalnokokat az új központokba.Felmerült a névváltoztatás ötlete is, Dózsavárosra, dea politikai perek dömpingjében végül ez elmaradt.

ESZTERGOM 91

A HETVENES ÉVEKBEN „RENDEZETT” RÁKÓCZI TÉR iskolapéldája annak, hogy egyetlenközponti terület átalakításával a városkép történeti egysége a káoszigfelbontható

A BAZILIKÁVAL SZEMBEN TALÁLHATÓ BÉKE TÉRI lakótelep nemcsak békét sugárzóan csendes, de meglepôen ötletes is, mint azt a pincesorra emlékeztetô garázsok is mutatják

A MÁRIA VALÉRIA HÍD MINDEN BIZONNYAL A LEGSZEBB NEVET VISELÔ DUNA-HIDUNK A párkányi lakótelep azonban mintha antitézise lenne a történeti Esztergomnak

A 60-as évek iparfejlesztési politikája azonban újra felfedeztemagának Esztergomot. Ezt paradox módon éppen annak köszön-hette, hogy az 50-es években nem kapott ipart. Az erősen szennye-zett dorogi szénmedence munkásainak egy része a jó levegőjű Esz-tergomban kapott lakást. Az 50-es évek után másodszor állt elő aza furcsa helyzet, hogy az emberek nem a környező vidékről ingáz-tak a régió történetileg adott központi településére, hanem fordítva. A városba költöző ezrek révén lassanként átalakult a város hagyo-mányos értékrendje is. Az akkoriban kiadott Panoráma útikönyvmegállapítását azóta szociológiai vizsgálatok is megerősítették: „Az egyház egykori fellegvára ma bányászok, ipari munkások és ta-nulók városa.” Számszerűen mindez azt jelentette, hogy az 1990-esévekben a városlakók 40 százaléka bevándoroló, új esztergomi volt.


A befejezetlen város

A rendszerváltás egyik napról a másikra rehabilitáltaEsztergom múltját, és megnyitotta az utak az újjá-születés előtt is. 1990-ben a bennfentesek már tudnivélték, hogy gyorsvasút fogja összekötni a várost Bu-dapesttel, a visszakapott kanonoki épületekben pedigegy katolikus egyetem pompás szemináriumi termeikapnak majd helyet. A magyar Oxfordból végül any-nyi valósult meg, hogy az egyház átvette a tanító-képzőt, a kanonoksoron pedig oktatási központ nyi-totta meg kapuit.

Egyházi egyetemi város nem lett Esztergomból,de fürdőváros annál inkább. Alig ugrásnyira a pati nás strandfürdőtől, 2005-ben adták át a FintaJózsef tervezte élményfürdőt. Az Esztergom–Pár-kány-várospárnak ez a harmadik fürdője. Most nekérdezzük, hogy szakmailag égetően szükség volt-erá, s hogy éppen ilyen méretű épület hiányzott-e avárosképből?!… Mindenesetre szerencsés időbenszületett, mert befejezték. Nem úgy, mint a vele át-ellenben évek óta szürkén hullámzó betoncsontvá-zakat. Esztergom az elmúlt években nemcsak csődbement, de látványosan tette ezt. Kevésen múlt, hogyugyanolyan sötétségbe nem burkolózott, mint annakidején az átkosban, amikor a villanyoszlopokat ki -ütötték az „erre rendszeresített orosz teherautók.”

A teherautós-legendát Onagy Zoltánnál olvas-tam, aki különös könyvet szerkesztett Esztergomról.Ebben 56 kortárs író jegyezte fel élményeit a városról,nem kevesen közülük a párkányi söröket is ide értve.Főként a fővárosiak szemében a túlpart úgy tűnik fel,mint valami hatalmas csapszék, ahol számolatlanulhabzik a megcsehesedett szlovák sörkultúra. Úgy tű-

NEMCSAK A ZLÁTYI BÁZSÁNT TESZI, hogy a párkányi Fô utcát néhol már szürreálisan elrendezett kiállítótárnak érzékeljük, amelyben egymásmellé helyezték a régi, poros, falusias hangulatot, a szocialista határváros puritán fegyelmét és a 2001-eshídnyitás utáni posztmodern szépítkezési vágyat

„AZ ÁTLAGSZEMLÉLÔ CSAK ÖT LEDÉR NÔALAKOT LÁT”— írja egyik kritikusa Párkányi-Raab Péter Ister-kútjáról, amely valójában a város névadó folyójának, a Dunának a szimbóluma, és szûk egy évtizede része a történeti Széchenyi térnek

nik, hogy a híd 2001-es megnyitása óta sokkal nagyobb változások zaj-lottak az alig tízezres Párkányban, mint Esztergomban. A Fő utcát fal-tól falig érő viacolor szín- és formakavalkád borítja, nem hiányzik a szö-kőkút sem. Aki látta a húsz évvel ezelőtti Párkányt, emlékszik a hídfőrántottsajtszagú söntésére, bizonyára elámul a változásokon. Én leg-alábbis elámultam. Egyvalami azonban örök: Párkányba azért érdemesátmenni, hogy finom söröket kortyolva még egyszer megnézzük Esz-tergomot, amint méltóságteljesen a Duna fölé emelkedik.

A hídon ezerszámra átgördülő autók és buszok zöme számáramindez a mindennapok része. Nekik nem a látkép maga, hanem an-nak tízezresek hátoldalán felbukkanó másolata a fő motiváció. Ha hi-hetünk az interneten közzétett adatoknak, Esztergom legnagyobbgyárának, a Suzukinak 6000 fős alkalmazotti gárdájából 40 százalékszlovákiai. Azt már Vályi András kutatásaiból tudjuk, hogy abszolúttöbbségük egyben magyar nemzetiségű is. A gyár alapterülete akkora,hogy elférne benne az egész történeti óváros. Bár a 2014-es nem a leg-jobb esztendő volt, a 150 000 legyártott autó alig 30 000 lakosra ve-títve jól érzékelteti a város és gyárának léptékkülönbségét.

A gyárban állítólag gondok vannak a szakszervezeti érdekképvise-lettel, de az ott dolgozók vagányul fizetnek a strandfürdő büféjében, sőta „zöld dobozba” (élményfürdő) is el-ellátogatnak. De munkanap fe-gyelmezetten masíroznak a szalag felé, útjukat buzdító feliratok kísé-rik: „Kicsi, kevés, könnyű, szép!”, „Nyitott szemmel / mindent újra el-lenőrizve / érjük el céljainkat!”. Néhány perc, és a műszak beáll, fejétlehajtva egyszerre mozdul, mint mikor a hívek a krédót mondják.

A KÁLVÁRIA — NEVE ELLENÉRE — KELLEMES HELY Az 1990-es évekig a rendszerkritika megtûrt helyei voltak a pinceszerek,ám azóta elcsendesedtek. Az utóbb években a szerényprésházakat hivalkodó családiházak váltják fel

Az írás az NKA által támogatott, a „Dunai városok településképe — épületszociográfiai sorozat” része

A háttér-kutatómunka az OTKA által támogatott „Kettéosztott városok tér- és társadalomszerkezete” címûprojekt részeként valósult meg

A Földgömb az Expedíciós Kutatásért Alapítvány és A Földgömb magazinVámbéry Ármin szavaival — s egyben saját mottójával — immár nyolcadszorhirdet vetélkedôt középiskolás diákok számára. A versenyre jelentkezhetbármely magyarországi és határon túli közép iskola kétfôs csapata.Nevezési díj: 2000 Ft/csapat

A verseny alapvetôen az általános és középiskolai tananyagra, aktuális hírekre és az általános mûveltségre épít. A verseny kiemelt témaköre: AUSZTRÁLIA, ÓCEÁNIA ÉS AZ ANTARKTISZ(A kontinensek felfedezésének története, természeti, gazdasági-társadalmiés kulturális földrajza, világhírû — a térségekhez kötôdô — emberek stb.)A Földgömb expedíciós csapatának az Atacama—Ojos del Salado térsé-gében történô kutatásai, kalandjai, megadott írások alapján.Külön hangsúlyt kapnak a lapunkban megjelent és általunk kijelölt cikkek, írások.

A verseny három fordulóból áll: Az elôdöntôre 2016. február 17-én (szerdán) 15—17 óra között kerül sor. A középdöntô és a döntô a Bonyhádi Petôfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban kerül megrendezésre, 2016. március 18—19-én.

A nyertesek és felkészítô tanáraik értékes nyereményekkel gazdagodhat-nak A Földgömb, az Eupolisz Utazási Iroda és az STA Travel jóvoltából. De a döntôrôl senki sem mehet haza üres kézzel!

Nevezési határidô: 2016. FEBRUÁR 8. Nevezni lehet a verseny.afoldgomb.hu oldalon, illetve a (06-1) 231-4040 telefonszámon!A RÉSZLETEKRÔL A FÖLDRAJZVERSENY HONLAPJÁN OLVASHATNAK: verseny.afoldgomb.hu

(A 2000 Ft-os nevezési díjat átutalással vagy csekken kell befizetni legkésôbb február 10-ig. A versenyen csak a nevezési díjat határidôre befizetôk vehetnek részt!)

Támogatóink:

A 2015-ös VII. Földgömb NemzetköziKözépiskolai Földrajzverseny gyõztesei EGY BALTI KÖRÚTON vehettek részt

A 2015. ÉVI VERSENY GYÔZTESEINEKA FELFEDEZÔK NAPJÁN TÖRÖK ÁDÁM,AZ MTA FÔTITKÁRA IS GRATULÁLTA képen a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium gyôztes csapata: Kovács Kristóf, Szajbély Zsigmond és a felkészítôtanárok: Szôllôsy László és Szôllôsyné Pálfi Melinda

„Ésszel járom be a Földet!”

Karancsi Zoltán (1964) geográfus, a Szegedi Tudományegyetem JGYPKFöldrajzi és Ökoturisztikai Tanszékénekegyetemi docense. Kedvenc kutatásiterületei a táj- és környezetesztétika, ageomorfológia, valamint az ember kör -nyezetátalakító tevékenységének vizs-gálata

Karátson Dávid (1964) az ELTE Ter-mészetföldrajzi Tanszékének vezetője,egyetemi tanár. Szakterülete a vulka-nológia, vulkánmorfológia. A Kárpá-toktól az Andokig számos tűzhányó vizs-gálatában vesz részt. Szakmai irányításamellett valósult meg a Kemenes Vulkán-park kiállítása www.seashepherd.org

Ladányi Tamás (1972) asztrofotós, tanár, a „The World At Night” nem-zetközi elit fotográfusszervezet tagja.Munkájában a csillagászat és a földrajzkapcsolatának megjelení tésére fóku-szál, művészeti aspek tusból és tudomá-nyos is meret terjesztés céljából

Sain Mátyás (1972) térségfejlesztő, ko-rábban a VÁTI, jelenleg a Lechner Tu-dásközpont tervezőjeként 1999 ótafoglalkozik vidékfejlesztéssel, terület-fejlesztéssel, közösségi tervezéssel, a fel-zárkóztató programok térségfejlesztésivonatkozásaival

Tamáska Máté (1976) szociológus,szociográfus, a váci Apor Vilmos Kato-likus Főiskola oktatója. Érdeklődésénekközéppontjában a társadalom és azépített környezet kölcsönhatása áll.Aktuális munkáiban a Duna tele pü lés képihelyzetét vizsgálja a Bécs és Budapestközötti szakaszon

Tiner Tibor (1954) közgazdász-geog-ráfus, közel két évtizede gyűjti a Kárpát-medencén kívüli magyar kötődésű európai emlékhelyeket, emlékeket, kü-lönös tekintettel a magyar vonatkozá-sú történelmi és kulturális értékekre

Trupka Zoltán (1966) tudományosújságíró, a Magyar Asztronautikai Társaságés a Tudományos Újságírók Klubjának elnökségi tagja. 1996 és 2012 között a Magyar Csillagászati Egyesület elnökségi tag-ja is volt. Tudományos újságírói tevékeny -ségé ért 2008-ban Hevesi Endre-díjat kapott

Borzsák Sarolta (1975) geográfus,hidrológus, szabadúszóként különbözőtermészet- és környezetvédelmi projek-tekben dogozik. Barlangkutatással többmint 25 éve foglalkozik, a hazai kutatá-sokat támogató Karszt és BarlangAlapítvány Kuratóriumának tagja

Bottlik Zsolt (1966) geográfus, az ELTEFöldrajz- és Föld tu do má nyi Intézeténektanszékvezető docense. Kutatási területeaz etnikai földrajz, valamint Kö zép- ésDélkelet-Európa or szá gainak re gio nálisföldrajza. Az ELTE Etnikai FöldrajziMűhelyének alapítója

Egri Csaba (1975) barlangkutató, aMagyar Karszt- és Barlangkutató Társu-lat tagja. A magyar természetvédelem hi-vatalos szervezetén belül a barlangok mintélettelen természeti értékek megóvásávalfoglalkozik. Szabadidejében is szívesenszáll alá, hogy 3-dimenziós felvételeketkészítsen itthon és külföldön egyaránt –www.caverna.hu

Farkas Alexandra (1988) az ELTEKörnyezetoptika Laboratóriumának dok-torandusza és az MTA Ökológiai Ku-tatóközpont Duna-kutató Inté ze ténekkutatója. 10 éve foglalkozik légkör -optikai jelenségek vizsgálatával

Francsics László (1984) építész mér -nök, fotográfus, egyetemi oktató, aMagyar Csillagászati Egye sü let tagja.Csillagászati kép rögzítéssel 2003 ótafoglalkozik, szakterülete az asztro fi zi kaiér de kességek esztétikus bemutatása. Ahazai asztrofotós-mozgalom egyik főszervezője

Jakab Gusztáv (1975) biológus, aSzent István Egyetem GAEK egyetemidocense. Szakterülete a Kárpát-me-dence virágos növényeinek rendszerta-na, valamint a negyedidőszaki klíma- ésvegetációfejlődés. Kutatásai mellett kü-lönösen fontosnak tartja az eltűnő ter-mészeti értékek fényképes dokumentá-lását

Kálló Péter (1978) a Metropol fotóri-portere, számos rangos díj nyertese. Fo-tóblogja (kallopeter.hu) 2012-ben Gol-denblog Awardot (a Legjobb fotóblog– 1. hely) kapott, majd – a PhotoblogAwards 2012 keretében – bekerült a vi-lág legjobb 20 fotóblogja közé

1112 Budapest, Budaörsi út 45.Telefon: (1) 231-4040. Fax: (1) 231-4045Honlap: www.foldrajzitarsasag.huE-mail: [email protected]

Elnök: Dr. Gábris GyulaAlelnökök: Dr. Kovács ZoltánDr. Michalkó GáborFõtitkár: Dr. Mari LászlóÜgyvivô: Heiling ZsoltTitkár: Erôss ÁgnesKönyv- és térképtáros: Pétervári László

1929—1933, felelôs szerkesztô:Dr. Milleker Rezsô

1934—1944, szerkesztôk:Dr. Baktay Ervin és Dr. Kéz Andor

1999—2005, fôszerkesztô: Dr. Nemerkényi Antal

2005—2006, fôszerkesztô: Dr. Vojnits András

2006-tól fôszerkesztô: Dr. Nagy Balázs

Szakosztályok:Biztonságföldrajzi és Geopolitikai Szakosztály, Expedíciós Szakosztály,Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály, Hegymászó Szakosztály,Oktatás-módszertani Szakosztály,Egészségföldrajzi Szakosztály,Természetföldrajzi Szakosztály,Térképészeti Szakosztály,Turizmusföldrajzi Szakosztály,Földrajztanári Szakosztály

Területi osztályok: Bakony–Balaton-vidéki Osztály (Veszprém)Békéscsabai OsztályBorsodi Osztály (Miskolc)Debreceni OsztályDél-dunántúli Osztály (Pécs)Duna-völgyi Osztály (Szekszárd)Eger–Bükk-vidéki OsztályGyöngyös–Mátra-vidéki Osztály Kisalföldi Osztály (Gyõr)Kiskunsági Osztály (Kecskemét)Közép-dunántúli Osztály (Székesfehérvár)Körös-vidéki Osztály (Békéscsaba)Nyírségi Osztály (Nyíregyháza)Nyugat-magyarországi Osztály (Szombathely)Szegedi OsztálySzékelyföldi Osztály (Csíkszereda)Tolna megyei Osztály (Dombovár)Zalai Osztály (Nagykanizsa)

Könyvtár és gyôjteményei:1112 Budapest, Budaörsi út 45.Tel.: (06-1) 309-2600/1443

Az éggömböt tartó Atlasz a Magyar Földrajzi Társaság védjegyként bejegyzett jelképe

A hegyi vezető után rögtön magaDivald Károly, eperjesi fotográ-fusmester lépkedett, kezébenrettentő nagyságú, szöges végűbot, amellyel medvét le he tettvolna ölni. Ez volt a korabelifényképezőállvány. Mögötte alegerősebb legény hozta a 30 kilós kamerát. A sorban haladótót atyafiak a sötétkamra sátor-lapjait, a sátorkarókat, a nehézüveglemezeket, a vegyszeres ládát,víztartályt, az asztalt és ki tudja,még mi mindent hoztak?

Lapalapító (1929):Dr. Milleker Rezsô

Az új sorozat újraindítói (1999):Dr. Nemerkényi Antalés Farkas Péter

JANUÁR—FEBRUÁRI LAPSZÁMUNK TARTALMÁBÓL

MOLNÁR V. ATTILA–LÖKI VIKTOR–SÜVEGES KRISTÓF:

SALEP – ORCHIDEÁK ÉS EMBEREK

PÉTER ILDIKÓ–SZIGETI-BÖRÖCZ FERENC:

KÉPEK A MAGAS-TÁTRÁBÓL

A Közel-Keleten, Kis-Ázsiában ésa Balkánon az orchideák szárítottgumóinak lisztjét forró, frissítőital készítéséhez használják, ésarab eredetű szóval salepnek nevezik. A gyűjtés Törökország-ban évszázadok óta folyik, ám mae növények drámai mértékűvisszaszorulása tapasztalható. Az európai export alapján azévente elpusztított kosborok szá-mát csak Törökországban többtízmillió példányra teszik.

ALAPÍTVA: 1872

„A férfiak vadásztak, a nők gyűj-tögettek...” Ennyit szinte bizto-san mindenki tud a földműves-ség elterjedése előtti időkben élteleinkről, vagy távoli földrészekeldugott törzseiről. Vajon sza-badidőben bővelkedő, stressz-mentes, gyerekeikkel sok időttöltő, vidám emberekről van-eszó, akik fittyet hánynak a világnagy részét foglalkoztató problé-mákra, vagy éppen ellenkezőleg:az éhenhalástól, a betegségektőlfélő, állandó rettegésben élő, afejlődésre képtelen emberekről?

KONCZ ÁKOS:

HADZABÉK – BOZÓTLAKÓK A VULKÁNOK LÁBÁNÁL

FOTÓ: KONCZ ÁKOS

FOTÓ: MOLNÁR V. ATTILA

FOTÓ: SZIGETI-BÖRÖCZ FERENC

földgömb : a magyar földrajzi társaság ismeretterjesztő...

Documents