fÖldrajz 7-10. osztÁly osztÁly a fÖld, amelyen ÉlÜnk · … · 2020. 3. 25. · makádi...

Makádi Mariann - Taraczközi Attila

A FÖLDAMELYEN ÉLÜNK

A F

ÖLD

, A

ME

LYE

N É

LÜN

K·

KÖ

ZÉ

P-E

UR

ÓP

A É

S H

AZ

ÁN

KM

·ZA

IK

KÖ

ZÉ

P-E

UR

ÓPA

ÉS

HA

ZÁ

NK 8 O

SZ

TÁ

LY

TERMÉSZETISMERET 4-6. OSZTÁLY

FÖLDRAJZ7-10. OSZTÁLY

MOZAIK KIADÓ · 6701 SZEGED, PF. 301., TEL.: (62) 470-101, FAX: (62) 554-666DRÓTPOSTA: [email protected], HONLAP: WWW.MOZAIK.INFO.HUMOZAIK KÖNYVESBOLT · 1082 BUDAPEST, ÜLLÔI ÚT 70., TEL.: 31-42-612

MS-2134T

Tankönyvsorozatunk nyolcadikos kötete nem kíván teljes képetadni Közép-Európa országairól, a Kárpát-medencevidékrõlés hazánkról, hiszen a tények napjainkban rendkívül gyorsanváltoznak. Inkább azt akarja elérni, hogy a gyerekek megértsék,miért olyanok a környeztükben lévõ tájak, a földrajziés környezeti jelenségek, mint amilyennek tapasztalják azokat.Bepillantást akar nyújtani a különbözõ tájakon lakókhagyományaiba, életmódjukba, termelésükbe, vagy éppen aztakarja bemutatni, hogy miért és hogyan változtak azok az idõkfolyamán. Áttekintést nyújt a táj és a társadalomkölcsönhatásainak kapcsolatrendszereirõl, a legjellegzetesebbközép-európai és hazai nagytájak fõ gazdasági szerepérõl.Noha a gyerekek ma már csak az ember által átalakított tájakjellegzetességeit ismerhetik meg, mégis tudniuk kell, hogy miértváltak olyanná, mert csak így érzékelhetik a mai beavatkozásokkörnyezeti következményeit.



M·ZAIK

FÖLD

RÉ

SZE

K F

ÖLD

RA

JZA 7

OS

ZT

ÁL

Y



M·ZAIK

KÖ

ZÉ

P-E

UR

ÓPA

ÉS

HA

ZÁ

NK 8 O

SZ

TÁ

LY



M·ZAIK

TE

RM

ÉSZ

ET

FÖLD

RA

JZ 9

OS

ZT

ÁL

Y



M·ZAIK

TÁR

SAD

ALO

MFÖ

LDR

AJZ 10 OS

ZT

ÁL

Y



M·ZAIK

KÖ

RN

YE

ZE

TIS

ME

RE

T 4 OS

ZT

ÁL

Y



M·ZAIK

TE

RM

ÉSZ

ET

ISM

ER

ET 5

OS

ZT

ÁL

Y



M·ZAIK

TE

RM

ÉSZ

ET

ISM

ER

ET 6 O

SZ

TÁ

LY

A negyedik osztályoskörnyezetismeret és az ötödik,

hatodik osztályostermészetismeret kötetek

a megszokott stílusbanés szemléletmóddal

mutatják be, hogy természetes és mesterséges

környezetünkben a növények,állatok és az ember élete

ezernyi szállal kötõdik egymáshoz.

A SOROZAT KÖTETEI ÁLTAL EDDIG ELNYERT DÍJAK

HUNDIDAC ’95 ARANY DÍJTANKÖNYVI TETSZÉSDÍJ ’96

HUNDIDAC ’97 EZÜST DÍJMÁS-KÉP TANKÖNYVDÍJ

HUNDIDAC ’99 EZÜST DÍJ

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

M·ZAIKwww.mozaik.info.hu

8

8


Makádi Mariann – Taraczközi Attila

Közép-Európa és hazánk földrajza

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:21 Page 3

„Mi az európai fejlõdéssel együtt haladunk. Mindeneurópai korszak rányomta bélyegét a mi életünkre is,de a hatást mindig letompítottuk, vagy kifejezõ magyarszóval élve – magunkévá tettük azt, ... amit egészEurópa fejlesztett ki velünk együtt, a mirészvételünkkel. Kaptunk és adtunk is elemeket,de az egész fejlõdés közös.”

(TELEKI PÁL)

TELEKI PÁL (1879 –1941)a 20. század elsõ felének nevesföldrajztudósa és államférfija.Tudósként és politikuskéntegyaránt kiállt az európaigondolat mellett.

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:21 Page 5

82

Harmadik rész

ALFÖLDI TÁJAK A HEGY-LÁNCOK MENEDÉKÉBEN

„Terítsd ki lelkem szemei elõtt végtelen rónáidat, mutasd felemlékemben délibábos pusztád nagyszerû képeit, s mezõidet,miknek láthatára nincs.”

(Jókai Mór)

Mirõl szól ez a rész?Elszakíthatatlan szálak fûzik össze az Alföldet a Kárpátok lejtõivel, hiszen a hegykoszorúban fakadó

vizek mind az Alföld felé igyekeznek, és maguktól kínálkoznak fel, hogy felhasználjuk azokat. Látni fogodmajd, milyen kincset rejt a folyókkal érkezõ hordalék, s hogy miként formálta ki az alföldek mai felszínét.A medence belsejének síkvidéke a mezõgazdaság hagyományos birodalma: a homokon a gyümölcs, a szõlõés a zöldség, a löszön a gabona termesztése és feldolgozása adja a legfõbb megélhetést. A nedvesebb alfölditájakon a szarvasmarha-tenyésztés körül bontakozott ki az élelmiszeripar. Az Alföld szénhidrogénkincseidecsábította az ország „energiatengelyét”. Sõt, azt is megismered, hogy miként vált az Alföld pereme nehéz-ipari központtá. A vegyipar a Sajó-völgy kapujába, az energiatermelés a paksi Duna-kanyarba, a vasipara fõváros vonzásába, szintén a folyóvíz közelébe telepedett. Megismerheted, hogyan bontakozott ki nyu-gat-európai szellemben a Kisalföld feldolgozóipara, hogyan nõttek óriásokká a képzett szakmunkásokratámaszkodó gép- és híradástechnikai üzemek. Megértheted azt is, hogy miért fûznek oly nagy reményt azipari parkokhoz manapság Magyarországon.

Messzirõl jött ember számára az alföld végtelenbe nyúló határ, amelyre a színesfelhõkkel játszó égbolt szinte rázuhan. Legfeljebb a gémeskútnál szomjukat oltóállatok látványa oldja ezt az éggel-földdel összeolvadó érzést.

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 82

83

VÉDETT KULTÚRTÁJ – FÉLREISMERT ÕSI TÁJHazánk területén a természetföld-rajzi jellemzõk alapján hat nagytájkülönül el, de többségük területenem ér véget az országhatárnál.A harmadidõszakban lezajlott nagykõzetlemez-utazás során került föld-részünknek erre a részére a Dunán-túli-középhegyvidék és az Északi-kö-zéphegység, valamint a Nyugati-pe-remvidék mélyének kõzettömege.Az Alföld és a Kisalföld hatalmas, fel-töltött süllyedék. A Dunántúli-domb-és hegyvidék pedig különbözõ ma-gasságokba emelt rögökbõl áll.

A Kárpát-medencevidék mely me-dencerészein fekszik Magyarország?Milyen felszínformájúak e tájak?

Olvasd le a 41. oldalon lévõ 83. áb-ráról, hogy melyek hazánk nagytájai!Mutasd meg azokat a domborzatitérképen, és fogalmazd meg fekvésüket!

176. ábra. A Kárpát-medence középénfekvõ Magyarország társadalmi-gazdaságiélete nemcsak a természeti adottságokhoz

alkalmazkodott, hanem a tágabbtársadalmi-gazdasági környezethez

is kapcsolódott.

MAGYARORSZÁGTERÜLETE: 93 033 KM2

NÉPESSÉGE: 10,1 MILLIÓ FÕ (2006)NÉPSÛRÛSÉGE: 109 FÕ/KM2

FÕVÁROSA: BUDAPEST

A DUNA ÉS A TISZA KALANDOZÁSÁNAK NYOMÁBAN

177. ábra. A Kárpát-medencét alföldekuralják. Rajtuk látszik legjobban az ember

keze nyoma, hiszen mai képükfolyószabályozásokról, erdõirtásokról,

a föld adta kincsek fel- éskihasználásáról árulkodik.

178. ábra. A látszólag egyhangú alfölditájakon különbözõ felszínformákosztoznak, és arról tanúskodnak, hogymilyen események játszódtak lea Kárpát-medence-vidéken a negyed-idõszakban.

DNy

140

m

100

60

140

180

m

100

Tisza

Duna

Duna

kavics

homok

lösz

homokoslösz

agyag

Kiskunság

Mezõföld

0 10 20 km ÉK

ÉNy DK0 5 10 km

140

m

100

Hortobágy

kavicshomok

agyag iszap

Hortobágy

Ny K0 50 100 m

magas ártéralacsony ártér

Mely fajtáit ismered a síkságoknak? Számítsd ki, hogy az ország terüle-

tének hány százalékán van alföld!Mi jellemzi az alföldi tájakat? Eleve-

nítsd fel, amit természetismeretbõl kétévvel ezelõtt tanultál! (Mf. 1., 2/b.)

A Kárpát-medence legjellegzete-sebb tájai a hatalmas alföldek. A100 000 km2 területû Alföldnek anagyobbik fele, a tizedakkora Kis-alföldnek pedig a kisebbik fele tar-tozik országunkhoz (177). Már tu-dod, hogyan töltötték fel a Duna ésmellékvizei a süllyedõ medencéta negyedidõszak folyamán.

A hegységkeretbõl kilépõ folyók(pl. a Duna, a Maros, a Körösök,a Sajó és a Zagyva) hordalékkúpo-kat halmoztak föl. A hátukon a szélrendezgette a homokot. Máshol lösztelepedett a hordalékkúpokra, ez-által még jobban környezetük fölémagasodtak. A hordalékkúpok elõ-terében nedves árterületek húzód-nak. Bár az alföldek többféle folya-mat során keletkeztek, a Kárpát-medence legegységesebb tájai.Ehhez a társadalom is hozzájárult,hiszen a folyók átszabásával, az er-dõk kiirtásával, a földek felszántá-sával elmosta a különbözõ alfölditájak jellegzetességeit. Amit a világjellegzetes magyar tájként ismer,az mesterséges táj, átalakított termé-szeti környezet.

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 83

84

Hasonlítsd össze a legjellegzetesebbalföldi felszínformák méreteit az elõzõoldalon lévõ 178. ábra segítségével!

Milyen erõknek és folyamatoknakköszönhetõk ezek a felszínformák?

Keress példákat a 178. ábrán láthatófelszínformákra a Kárpát-medencedomborzati térképe és a 100. ábra se-gítségével!

Mi jellemzi az alföldi tájakat? Eleve-nítsd fel az Európa más részein koráb-ban tanultakat!

Az Alföld összhatásában egysé-gesnek tûnik, de tájai számos táj-képi és társadalmi-gazdasági jellem-zõben különböznek. Ennek részbenaz az oka, hogy a történelem soránviszonylagos földrajzi helyzetüktöbbször változott. Gazdasági-tár-sadalmi szerepük és természetföld-rajzi adottságaik tájanként eltérõek.A tájak megismerésekor ezeketa különbségeket igyekszünk fel-kutatni.

Mely földrajzi öv területei osztozkod-nak a Kárpát-medencén? Hová tartoz-nak alföldi tájaink? Mi lehet a követ-kezménye?

Milyen természeti erõforrásai van-nak alföldi tájainknak? Hogyan hasz-nosítja a társadalom ezeket?

Lapozz vissza a 153. ábrához! Álla-pítsd meg, hogy milyen helyet foglal elaz Alföld és a Kisalföld az ország gaz-dasági fejlettségi térképén! Mely okaitismered a helyzetének?

A MÚLT EMLÉKEINEK VÉDELMÉBEN

Mely üdülõkörzetek és idegenfor-galmi tájegységek alakultak ki alfölditájainkon (181)?

Mik a nemzeti parkok? Miért hoz-zák létre azokat világszerte?

Milyen tájalakító munkákat végez-tek az Alföldön a múltban?

Évente több mint 30 millió turistautazik hazánkba, hogy megismerjetermészeti és kultúrtörténeti értéke-inket. Egy részük abban a hitbenérkezik, hogy itt még láthat valamita „kelet varázsából”, a pusztából.Láthat is, csak nem az érintetlen ter-mészetet, hanem a társadalom általegy évezrede formált tájat. Alföldinemzeti parkjaink egy része, pl. aHortobágyi (179), a Kiskunsági (180)és a Fertõ–Hanság Nemzeti Park (185)ezt a tájtípust igyekszik megõrizniés bemutatni hagyományos élet-módjával, gazdálkodásával együtt.Mások, pl. a Körös–Maros és a Du-na–Dráva Nemzeti Park (182) inkábba többé-kevésbé érintetlen árterekélõvilágának védelmében születtek.A nemzeti parkokkal ún. „zöld fo-lyosók” jöttek létre, amelyeken a ter-mészetes élõvilág zavartalanul mo-

179. ábra. A Hortobágy végeláthatatlanszikes pusztáiról ismert világszerte,

a világörökségnek is része. Itt a mai napigtenyésztik az õsi háziállatfajtákat

(pl. a magyar szürke marhát, a rackajuhotés a mangalicát). Fennmaradtak az

állattartás õsi hagyományai, amelyekévszázadokon át formálták a tájat.

A nyáron aranysárgára égõ, végeláthatat-lan szikes legelõk gyepét az állatok tiprásaés rágása tartja fenn. A rövid füvû gyepet

csak a folyóvizekhez közel vagya laposokban váltja fel mocsárvilág.

180. ábra. Az emberi beavatkozás a kiskunsági tájat sem kímélte, ezért szinte csaka szélsõséges természeti adottságú, gazdaságilag értéktelen területek kerülték ela földmûvelést vagy a beépítést. Így az ott kialakított nemzeti park egymástólelszakított, különbözõ természeti adottságú tájak mozaikja. Fülöpháza környékénaz egykor mozgó homokbuckákat helyezték védelem alá. Csakhogy a védettényilvánítás a legeltetés megszûnésével járt. Így a birkák patái nem tiporják többéa buckák hátát, ezért megindult azok begyepesedése, és számtalan ritka növényfajterjedése. Így újabb probléma merült föl: mit is védjenek, a csupasz homokfelszíntvagy a homokgyepeket?

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 84

85

zog, az országhatárokon oda-visszaáramlik. Ezáltal biztosíthatják a faj-gazdagság megõrzését, tehát földré-szünk élõvilágának fennmaradását.

A Kárpát-medence nyugati ka-pujában a Fertõ tó környékét éventetöbb ezer turista keresi fel, legna-gyobb számban osztrákok. Talánazért is, mert 1991 óta MagyarországAusztriával közösen mûködteti aFertõ–Hanság Nemzeti Parkot(amely a világörökségnek is része).A Fertõ (185) az eurázsiai szikes,így sós vizû tavak legnyugatibb tag-ja. Medencéjét a süllyedés és a szél-kifúvás együtt formálta ki. A veleegykor összefüggõ hansági lápvi-lágból ma már csak foltok marad-tak. Fenntartása azonban egyre ne-hezebb, mert a talajvíz egyre ke-vésbé képes itatni a növényzetet,különösen az aszályos nyarakon.A talajvízszint csökkenése a 18.század végétõl felerõsödõ vízelte-relési munkáknak köszönhetõ.A Fertõt két ország közösen hasz-nosítja, példájaként az országhatá-rokat nem ismerõ természetvéde-

184. ábra. A Dráva talán az utolsóeurópai folyó, amelynek síkvidékiszakaszait az emberi tevékenység

még nem alakította át. A folyó magaépítette zátonyait kerülgetve állandóan

formálja a medrét. A lefûzöttkanyarulatokkal tarkított völgyet fûz-és nyárfa, de fõként tölgy-kõris-szilfa

alkotta ártéri ligeterdõk kísérik.A táj tehát a honalapításkori vízivilág

képét idézi elénk.

lemnek. A Szigetköz sorsa is két or-szág kezében van. Sajnos azonbanez a politikai érdekekbõl született,átgondolatlan tájalakítás példája.

Mely országok osztoznak a Kisalföldterületén? Mely részein alakult ki üdülõ-övezet? Mivel magyarázható?

Beszéljétek meg, hogy miért kevésbélátogatott a turisták által a Kisalföldszlovák határ menti területe!

Gyûjtsd össze, hogy melyek az alföl-dek idegenforgalmi értékei a nemzetiparkokon kívül! Használd az atlaszországrészeket bemutató térképeit éskorábbi ismereteidet!

kiemelt üdülõkörzet idegenforgalmi tájegység

Fõbb idegenforgalmi területek

183 ábra. A Kárpát-medence sekély vizûtavai a madárvonulási útvonalak fontosállomásai. Õsszel és tavasszal a vonulómadarak több ezres csapatai itt szakítjákmeg útjukat néhány napos pihenésre éstáplálkozásra.

182. ábra. A Bakony észak felé dombvidékben hanyatlika Kisalföldre. A dombokat a szél formálta ki tengeri üledékbõl.Egyikükön ül a világörökségbe tartozó pannonhalmi apátság,amelyet még Géza fejedelem alapított.

181. ábra. Mire kíváncsi a Magyarországra látogató idegen ésaz idehaza útra kelõ turista? A kiemelt üdülõkörzetek és azidegenforgalom szempontjából legjelentõsebb tájak térképérõlkövetkeztethetsz erre.

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 85

106

Negyedik rész

A MEDENCE MAGASLATAI„S a fejsze egyhangúan döng, kopogodvas bükkök tövébe vágva; hol, vén fukar módjára, a bérc sziklás ölébe rejti kincseit,s megátalkodva állja, tûria kutató bányász vas-ékeit.”

(Tompa Mihály)

A természet és az ember egymás szövetségesei. A hegy gyomrának kincseit, hátánakerdeit, a lábánál fakadó vizeit adja, s az ember rátelepszik: kibányássza szenétés érceit, kivágja fáit, kutakkal csapolja meg a vizét, miközben felépíti városait.

Mirõl szól ez a rész?Ha alföldrõl hegyvidék felé igyekszik az ember, a dombság hullámait látva egyre fokozódik benne a vára-

kozás, hiszen a magaslatokban valamiféle titkot vél. Akad is titka a hegységnek bõven, de ha figyelmesenszemléljük, nagy részük megfejthetõ. Láthatod majd, hogyan árulja el kialakulását és mélyének kincseita Kárpát-medence hegykoszorújának belsõ peremén az Északi-középhegység és a Nyugati-peremvidék,illetve a medencébe nyugat felõl „betolakodott” kõzetlemezdarab hátán a Dunántúli-középhegyvidék, sa medencében képzõdött üledékekkel borított Dunántúli-domb- és hegyvidék. Megismerheted, hogy e tájakerõforrásaival hogyan gazdálkodik a társadalom, hogyan veszi védelmébe a természeti és kulturális érté-keket, vagy hogy éppen hogyan teszi azokat tönkre a Dunakanyarban, a Balaton és a Velencei-tó üdülõ-övezetében. Megismerheted e hegységi és dombsági tájak fõ terményeit. Megértheted, miért kerülteknehéz helyzetbe azok az iparvidékek, amelyek kõszénre és bauxitra alapozták gazdaságukat, valaminthogy a „rövidlátó” tervezés, a nemzetközi piacok és a politikai viszonyok változásai hogyan járultak hozzáaz iparvidékek és az ipari települések válságához.

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 106

0

1000

2000

3000

4000

5000

m

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 190 200 210 220 230 km

107

A DOMBOK ÉS A HEGYEK KINCSEIA SZÁRMAZÁS NYOMAI A FELSZÍNEN ÉS A MÉLYBEN

236. ábra. A Kárpát-medencét tagolómagaslatok az ország területének csupánegynegyed részét foglalják el. Kapcsolatotteremtenek a környezõ magashegy-vidékek és a belsõ alföldi tájak között.

Melyek a Kárpát-medencevidék 200méter tengerszint feletti magasság fö-lé emelkedõ tájai? Csoportosítsd azokatmagasságuk szerint!

Mi jellemzi a dombsági és a közép-hegységi tájakat? Elevenítsd fel!

Számítsd ki, hogy az ország terüle-tének hány százalékát adják a domb-sági és a hegyvidéki tájak!

Keresd meg a térképen a hegységitájak legmagasabb pontjait!

Lapozz vissza a Kárpát-medenceszerkezet-domborzati térképéhez(100)! Milyen szerkezetûek a magyar-országi hegységek?

Milyen folyamatok formálták kihegységeinket? Mióta hasonló a mai-hoz a Kárpát-medence domborzata?

A nyugati és az északihegyóriások rokonai

A Kárpát-medencevidék süllyedék-területét dombvidékek és középhegy-ség-vonulatok tagolják. Kialakulásuknem olyan egységes, mint az alföl-deké. Az Afrikai-kõzetlemezdarabEurázsiai-kõzetlemezhez való ütkö-zésének köszönhetõ, hogy közép-idei üledékes kõzettömegek (fõlegmészkõ és dolomit) nyomultak bea mai Kárpát-medence területére.Az Alpok mélyében lévõ kõzetek-kel vannak rokonságban. Az Alpokvidékérõl mintegy 22 millió év alatt450-500 km-t utaztak, amíg a maihelyükre kerültek. Belõlük épül fel

óidei gránit óidõ eleji és közepi kõzetek óidõ végi kõzetek középidei üledékes kõzetek újidei üledékes kõzetek

ÉNyKisalföld

Bakony Mecsek Villányi-hegységDunántúli-dombságBalaton

DK

235. ábra. A Mátra a szicíliai Etnához hasonló, hatalmas vulkán lehetetta harmadidõszakban. Ma 1000 m körüli magasságba emelkedõ, hullámos gerincénvan Magyarország legmagasabb pontja, a Kékes (1014 m) és a nem sokkalalacsonyabb Galya-tetõ (964 m).

a Dunántúli-középhegyvidék és azÉszaki-középhegység mészkõvidé-ke (pl. Bükk, Aggteleki-karszt). AzAlpok, a Kárpátok és a Dinári-hegy-vidék felgyûrõdése során összepré-selt kõzetek fõleg a Nyugati-perem-vidéken (pl. a Kõszegi-hegységben)bukkannak a felszínre, de a Dunán-túli-domb- és hegyvidék is õrzi a gyû-rõdés emlékét a felszín alatt (234).Az Északi-középhegység nagy részeviszont a Kárpátok képzõdését kí-sérõ vulkáni folyamatok során jöttlétre. Ez tulajdonképpen az Észak-nyugati-Kárpátok legbelsõ vonula-ta. A hegységi tájak különbözõ ere-dete ma alig látszik, mert rögökredarabolódtak, töréses gyûrthegysé-

gek. Erõsen megkoptak, jelentõsrészük mindössze 500-600 méterrelmagasodik a tenger szintje fölé, tehátdombvidéket vagy alacsony közép-hegységeket formáznak.

234. ábra. A Dunántúl földtani szelvényén szinte látható a roppant préselõ erõk munkája. Az alpi származású középideiüledékes kõzetek a Dunántúli-középhegyvidékben, a Mecsekben és a Villányi-hegységben „szorultak” a felszínre. A Dunántúli-dombság üledéktakarója alatt azonban rejtve maradtak.

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 107

108

A szállítószalagonérkezett mészkõhozománya

Hogyan keletkezik a mészkõ?Melyek Európa legjelentõsebb mész-

kõhegységei? Melyek hazánk mészkõ-hegységei? Felelevenítésükben segíthetaz atlasz földszerkezeti térképe is.

Kedvezõ-e az emberi letelepedés szá-mára a mészkõvidék? Indokold a vála-szodat többféleképpen!

Milyen körülmények között keletke-zik a bauxit?

Hazánk legtöbb hegységénekanyaga tengeri üledékekbõl kép-zõdött, mészkõbõl és dolomitbólépülnek fel. Ezek a kõzetek nema jelenlegi helyükön, és nem a maikörülmények között keletkeztek(86). Karsztosodásuk már a közép-idõben megkezdõdött, és 200 millióév múltán is tart. Ez a folyamat a kö-zépidõben az Egyenlítõ közelébenzajlott, így jelentõs mállással is együttjárt. Ezért a karsztos mélyedéseketbauxit töltötte ki, ami késõbb a kõ-zetlemezek hátán utazva jelenlegihelyére, a Kárpát-medencébe került.Nagy telepei a Bakonyban (Fenyõ-fõn, Nyirádon, Halimbán, Szõcön),a Vértesben (Iszkaszentgyörgyön,Kincsesbányán) és a Gerecse délielõterében (Nagyegyházán, Mány-ban) vannak, de nyomai a Villányi-

238. ábra. A Gerecsében már a rómaiak is fejtették a középidei (jura) mélytengerbenkeletkezett, vörös színû mészkövet, amely kiváló díszítõkõ. Jól hasad, a színe pedigkülönlegesen szép a vágott és csiszolt felületeken.

239. ábra. Az úrkúti Csárda-hegy 1951 óta élvez védelmet.Halvány rózsaszín, jura idõszaki mészköve a kréta idõszakbantrópusi körülmények között karsztosodott. Mély üregei mangán-üledékeket rejtenek. A 20. század elején a felszíni mélyedések-bõl kifejtették az ércet, így a felszín ma ahhoz hasonló,amilyen a jura elején, tehát 180 millió éve lehetett. 1935-tõla hegy gyomrából, mélymûveléssel fejtették a mangánércet.Az 1990-es évek vége óta szünetel a bányászata.

237. ábra. Marsbéli táj képe sejlik fel képzeletünkben, ha azelhagyott bauxit-külfejtéseket látjuk. A bakonybeli Nyirádszomszédságában lévõ Darvastó egykori bányája 1971 ótatermészetvédelmi terület. A bauxit a triász idõszakbanképzõdött dolomit felszínének karsztos mélyedéseit töltötte ki.Bányászata ezért nehéz volt, hiszen a bauxitlencsékhez nehézvolt hozzáférni, mert a közöttük lévõ sok, ún. meddõ kõzetet elkellett távolítani, illetve át kellett halmozni.

hegységben, sõt a Cserhátban isfelfedezhetõk.

A karsztosodott területek szegé-nyek felszíni vizekben, hiszen azoka mélybe szivárognak, és ott gyûl-nek össze. A karsztvíz fontos sze-repet tölt be e tájak életében, hi-szen forrásaik körül telepedhetettmeg az ember. Számos település-név utal erre (pl. a Bakonyban Úr-kút, Iharkút, a Gerecsében Csorda-kút, a Bükkben Bánkút). Amikorazonban a felszín alá rejtett bauxit-

kincs nagyarányú bányászatáhozhozzáláttak, kiderült, hogy a bau-xittelepeknek csupán egynegyedrésze van a karsztvíz szintje felett.Ezért a bányászatra veszélyt jelentõkarsztvizet kiszivattyúzták. Ám ígya települések egy része ivóvíz nél-kül maradt, a tapolcai Tavas-bar-lang kiszáradt, a Hévízi-tó szintjeleapadt. Ezért – bár a mészkõhegy-ségek még kb. húsz évre elegen-dõ, mintegy 60 millió tonna bauxi-tot rejtenek – a bányák nagy részét

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 8

109

az 1990-es évek elején bezárták.(Ma már csak a halimbai, fenyõfõiés iszkaszentgyörgyi bánya mûkö-dik.) Azonban az évmilliók soránkialakult karsztvízáramlási rend-szert már nem lehet eredeti for-májába visszaállítani. A karsztosmélyedésekben mangánérctelepekis felhalmozódtak (a BakonybanÚrkút környékén) (239). Bányásza-tuk viszont azért akadozik, merte vasötvözõ anyag iránt ma nincskereslet sem a hazai, sem a nem-zetközi piacokon.

A vulkáni örökség

Mely idõszakban mûködött sok vul-kán a Kárpát-medencevidéken?

Mivel magyarázható, hogy egyszerandezites, máskor bazaltos láva ke-rült a felszínre?

Melyek a jellegzetes vulkáni felszín-formák? Miért nem láthatók már azok?

A harmadidõszaki kárpáti ande-zites vulkanizmus emlékét az Észa-ki-középhegység tagjai õrzik. A Vi-segrádi-hegység, a Börzsöny és aMátra legmagasabb csúcsainak kör-nyékén még felismerhetõk a 14-16millió éves kráterperemek maradvá-

241. ábra. A Tapolcai-medence leglátványosabb vulkáni tanúhegye a koporsóformájú Badacsony. Teteje vad bazaltvidék, de szoknyáján szõlõparcelláksorakoznak. Lába szinte a Balatonba nyúlik, így üdülõtelepek foglalták el.

I. Vulkáni hegység

folyók

tenger

kiemelt rög

hordalékkúp-maradvány

II. Lepusztult vulkáni hegység

III. Rögösödött vulkáni hegység

240. ábra. Vulkáni hegységeink az évmilliók során lepusztultak és rögökre darabo-lódtak. Egyes rögök ki is emelkedtek, így ma azok viselik a legmagasabb csúcsokat.A hegylábak körül a lesietõ hegyi patakok és folyók szétteregették a hordalékukat.

nyai. Az Eperjes–Tokaji-hegyvidé-ken ma már csak a kõzetanyag árul-ja el a kialakulás módját. A vulkánihegységek az elmúlt évmilliók so-rán lepusztultak és rögökre dara-bolódtak (240). Néhol az egykorihasadékokba benyomult lávaanyag

foszlányai taréjszerûen emelked-nek környezetük fölé (pl. a Cser-hátban a Szanda-hegy), hiszen azüledékanyag, amelybe hajdan be-lenyomultak, körülöttük már le-pusztult. Hasonlóan bukkantak elõa felszín alatt megrekedt andezit-testek is (pl. a Salgótarján mögöttmagasodó Karancs). A vulkáni mû-ködés során az érctelérekben arany-,ezüst- és rézérc vált ki. Ezeknekegykor bányásztelepülések (pl.Telkibánya, Nagybörzsöny, Gyön-gyösoroszi, Recsk) köszönhettékgazdagodásukat. A harmadidõszakvégén és a negyedidõszakban márbazaltos vulkanizmus játszódott le.Ha a láva hasadékokon át érte ela felszínt, akkor betakarta azt. Ígylapos fennsík keletkezett (pl. a Med-vesvidéken). A Tapolcai-medencé-ben az ismétlõdõ vulkánkitöréseksorán bazaltkúpok képzõdtek. Be-lõlük bazaltsapkás tanúhegyek for-málódtak, mert a külsõ erõknek el-lenálló bazalt körül az üledékeskõzetek már lepusztultak (pl. a Ba-dacsony) (241). Miután a vulkánokmár nem mûködtek, a vulkáni utó-mûködés nyomán savanyú ásvány-vizek keletkeztek, pl. a Mátrában(csevice) és a Balaton-felvidéken.

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 109

110

242. ábra. A felszínre ömlõ egységes összetételû és sûrû láva hûlésekor zsugorodik, és benne hatszöges repedéshálózat alakul ki,amely oszlopokká formálja a kõzetanyagot. Leggyakrabban a bazaltlávából keletkeznek oszlopok, amelyek azután gyakran fel isdarabolódnak, mint ahogyan a Tapolcai-medencében a Szent György-hegy (balra) vagy a Badacsony oldalában. Andezitlávábólritkábban keletkeznek, ezért is nevezetesek a Cserhátban lévõ béri Nagy-hegy oldalában lapuló, ívelt oszlopok (jobbra).

Haláp1. Lávaanyag került a felszínre 2. Kipreparálódtak a tanúhegyek

Csobánc

Tóti-hegy

Gulács

BadacsonyKeszthelyi-hegység

T a p o l c a i - m e d e n c e

Keszthelyi-hegység

Szent György-hegy

Örsi-hegy

Agár-tetõHaláp

pliocén végi felszín

fiatalabb bazalt

idõsebb bazalt

120–160 m

tufa

pliocén kori üledék

Csobánc

Tóti-hegy

Gulács

Badacsony

B a l a t o n

Szent György-hegy

szigligetiVár-hegy

Örsi-hegy

A vulkáni tanúhegy keresztmetszete

Agár-tetõ

A Tihanyi-félszigeten a forró vizesoldatok átitatták a bazalttufát, ésennek nyomaként ma gejzírkúpokékesítik a tájat.

Mondd el a tanúhegyek keletkezésé-nek folyamatát a 243. ábra alapján!

Próbáljátok meg homokasztalonmodellezni a tanúhegyek kialakulását!

Találjatok ki izgalmas történetet atanúhegyek kialakulásáról, amelybenegy élõlény mesél!

Keress tanúhegyeket a Tapolcai-me-dencében a Balaton-felvidék turista-térképén! Melyik formája hasonlít aBadacsonyéra?

Készítsd el a hazánk vulkáni hegy-ségeit ábrázoló térképet! (Mf. 2/b.)

Röghöz kötött lehetõségek

Mi a röghegység? Milyen a felszíne?Mikor darabolódtak rögökre a Kárpát-medence mai hegyvidékei?

Hogyan keletkeznek általában a rög-hegységek? (Mf. 2/c.)

Hol vannak hazánk kõszénlelõhe-lyei? Használd a domborzati térképetés a 99. ábrát is! Adj magyarázatota kõszéntelepek elhelyezkedésére!

Hol bányásznak építõiparban hasz-nosítható nyersanyagokat? Miért ottkeletkeztek nagyobb mennyiségben?

A Kárpát-medence belsõ, rögökredarabolódott hegyvidéke nem je-lent különösebb akadályt a közle-

kedés számára, a széles völgyek jóátkelési lehetõséget biztosítanak.A települések nagy része a tágasmedencékben és a hegységek lábá-nál fekszik. Nemcsak azért, mertitt fakadnak a források, és jó lehetõ-ségek kínálkoznak a mezõgazdál-kodásra, hanem azért is, mert bõ-velkednek ásványkincsekben. Kö-zülük a szénfélék a legjelentõsebbek.Az energia háromnegyed részét bar-na- és feketekõszénbõl hõerõmû-vekben állították elõ az 1980-asévekig (245). Mára azonban jelen-tõségük a korábbi egyharmadárazsugorodott, ezért bányák sorát zár-ták be. Nagymértékû kitermelés márcsak a külszíni lignitbányákban (pl.

243. ábra. A Tapolcai-medence területén a pliocénben mûködõvulkánok a Pannon-tenger helyén maradt üledéktakaróra szórtáka tufát és öntötték lávát (1). A külsõ erõk kevésbé tudtak megbirkóznia kemény bazalttal, mint a körülöttük lévõ homokos, agyagoslaza üledékekkel. Ezért a bazaltsapkával védett hegyek egyre inkábbkörnyezetük fölé magasodtak (2), tanúskodván a táj pliocén végimagasságáról.

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 110

transzfor-mátor

széntüze-lésû kazánfüst

kémény

kéntelenítés

nitrát-talanítás

turbina

hûtõtorony

generátor

víz-forralás

víz

szûrõ

gõz

111

Érdemes elolvasni!Visszatermészetesítés a bányák felhagyása után

Az M3-as autópályán, a Mátra lábánál elhaladva, a visontai hatalmas bányasebeket, mögötte a 800 MW-os MátraiErõmû hûtõtornyait és kéményeit pillanthatjuk meg. Csak ekkor értjük meg, miért is változott olyan érdekesen a tájképe az elõzõ 10-15 km-en. Fiatal erdõpászták, magasra futtatott szõlõk, gabonatáblák és kis parcellák váltották egy-mást, szinte egymás mellé helyezve az egykori bányaterület rendezésének lépéseit. Elõször betemetik a bányagödröta lignitrétegeket elválasztó és befedõ, különbözõ minõségû üledékes kõzetekkel, majd 1-2 m vastag lignitporrétegetborítanak rá, amelyet elõzõleg mûtrágyával kevernek össze. Ezen a keveréken néhány évig lucernát, rozsot, zabottermesztenek, amit beszántanak a kifejlõdõ talajba. Az így visszanyert termõföldek egyes részeire szõlõt és gyümöl-csösöket telepítenek, másokat hobbikertnek parcelláznak fel, ahol konyhakerti növényeket termesztenek. A Mátralábánál kidolgozott visszatermészetesítési eljárás világszabadalommá vált.

245. ábra. A hõerõmûvekben elõállított gõzzel turbinákathajtanak meg, amelyek mozgási energiáját a generátorvillamos energiává alakítja át. A szén elégetésekor azonbankén- és nitrogéntartalma a levegõbe jutna, ha a kiáramlófüstöt nem szûrnék át filtereken.

Kinek van erre energiája? 28

A szénbányászat az 1980-as évek második felében került súlyos válságbaMagyarországon, noha problémáinak nagy része régebbi eredetû. Csakhogyezeket az állam évtizedeken át elkendõzte azzal, hogy a termelés soránkeletkezett egyre nagyobb hiányokat kiegyenlítette. De hol is van a válsággyökere? – A hazai szénmedencék geológiai jellemzõi általában kedvezõtlenek,

mert a vékony szénrétegeket törések szabdalják. Ezért a bányák bizton-ságos kiépítése drága, korszerû gépekkel nem mûvelhetõk. Sok helyena karsztvízszint alatt kellett megnyitni a tárnákat. Így ahhoz, hogy 1 ton-na szénhez hozzájussanak, átlagosan 200 m3 vizet kell kiszivattyúzni.Emiatt a megtermelt energia egytizedét a bányászat emészti fel.

– Az egy évszázada folyó bányászkodás következtében a jól hasznosítha-tó széntelepek már kimerültek. Új bányák nyitására azonban nem ke-rülhet sor pénzhiány miatt, noha még mintegy 4,2 milliárd tonna kiter-melhetõ készletet rejtenek a medencék.

– A szénfélék fûtõértéke alacsony, viszont kén- és hamutartalmuk magas.Ezek az anyagok égéskor a levegõbe kerülnek, és komolyan károsítjáka környezetet.

– A világpiacról nagyobb fûtõértékû szenet olcsóbban vásárolhatunk,mint amennyiért itthon, a gyengébb minõségût kitermeljük.

– A magyar gazdaság egyre kevesebb szenet igényel, mert az atomerõmû-ben jóval olcsóbban termelhetõ energia.

244. ábra. A Mátra lábánál fekvõ Visontán kb. 9 millió éves(pliocén) lignitet fejtenek a külszínen 30 éve. A telep keletre,a Bükkalján is folytatódik, és a bányászat is egyre inkábbarrafelé terjeszkedik. Még kb. 20 évre elegendõ fûtõanyagotbiztosíthat a Mátravidéki Erõmûnek, ahová futószalagon kerül.

Visontán, Bükkábrányban) folyik(244). Így az ország „energiatenge-lye”, amely egykor a középhegysé-gek szénmezõin húzódott, áthelye-zõdött az alföldi szénhidrogéntele-pekre. Ezáltal a szénbányákra tele-pített nehézipari vidékek létalapju-kat veszítették, és egy részük válság-térséggé vált.

Ismerkedj meg a szénbányászatgondjaival a 28. szemelvény alapján!Beszéljétek meg, hogy milyen lehetõsé-gek vannak a felszámolásukra!

Hol vannak a szénnel fûtött hõerõ-mûveink? Következtess a térképrõl!

Hogyan lesz a kõszénbõl energia?Olvasd le a 245. ábráról!

Hogyan károsítja a környezet aszénbányászat és a szén hõerõmûbenvaló elégetése?

Hasonlítsd össze az energiatermeléskülönféle módjait a munkafüzet 5/b.feladatában!

Energiatermelés hõerõmûben

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 111

112

GAZDÁLKODÁS A SZERÉNY FÜGGÕLEGES ÖVEZETESSÉGGEL

Az erdõ terített asztalánál 29

Az Eperjes–Tokaji-hegyvidék belsõ tájait egykor sûrû, zárt erdõ borította,ezért csak a 18. századtól népesedett be. Lakóinak megélhetését az erdeimunkák: a faszénégetés, a hamuzsírfõzés és az üveggyártás adta. A termõföldkevés volt, azt is az uradalmak vagy faluközösségek tulajdonában lévõ erdõkiirtásával szerezték. A kivágandó erdõterületrõl sorshúzással döntöttek.A kivágott egyenes fát szerfának, a görbét ölfaként, tüzelésre használták.Szekerekre rakva vitték a szomszédos Alföld peremére, Sátoraljaújhely pia-cán gabonára cserélték. A föld megmûvelése igen nehéz volt. A talaj könnyenlehordódott a lejtõkrõl, vagy vaddisznók túrták ki a fejlõdõ növényeket. Ígya hegyvidék lakói mindent felhasználtak és felhasználnak ma is, amit az erdõad. Az erdei gyümölcsök és a vadon termõ növények is megtalálhatók asztalu-kon. A csipkebogyó, a málna, a szeder, de a som és a bodza termésébõl islekvár készül. A hársfa, a bodza és a kamilla virágából teát fõznek. A gom-bákat szárítva vagy aszalva tartósítják, hogy azután egész évben levesként,fasírozottként, nyárson sütve vagy savanyúságként fogyasszák el. A vadhústtartósítják is: csalánlevélbe csomagolva, földbe ásott gödörben.

246. ábra. Az egyre kisebb mennyiségbentermelt bor jelentõs része még mindig

a volt Szovjetunió piacain talál vevõre.

640ezer t

762ezer t 680

ezer t 382ezer t

399ezer t

1961–70 1971–80 1981–90 1991–95 1996–2000

A FÁK-ba ésa balti államokba

é v e k t e r m é s á t l a g á b a n

az Európai Unióba

az EFTA-országokba

egyébeurópaiországokba

É- és D-Amerikába

egyéb

50%

28%

7%

6%

8%1%

Hol és miért alakul ki a függõlegesföldrajzi övezetesség?

Mely növényzeti övekbe nyúlnak kö-zéphegységi és dombsági tájaink? Mi-féle gazdálkodásra adnak lehetõséget?

Ismerd meg a 29. szemelvénybõl,hogyan használta fel hajdan a népa hegyvidéki erdõk kincseit!

A Kárpát-medence belsejében akis magasságkülönbségek miatt csakmérsékelten érvényesül a függõlegesföldrajzi övezetesség. Ezt legszeb-ben a természetes növénytakaró mu-tatja. A nedves kontinentális éghaj-latú északnyugati-nyugati ország-részben már 200 m tengerszint felettimagasságban, míg az Északi-közép-hegységben csak 500 m fölött dísz-lenek zárt tölgyerdõk. Hajdan a bõ-ven termõ makkon kondások ne-velték sertéseiket. Az erdõöv alattiterületet már mûvelésbe fogták, ter-mészetes növénytakaróját kiirtották.A hegyek déli lejtõin az Árpád-koróta folyik szõlõmûvelés, itt alakultakki történeti borvidékeink (249). A bor-kereskedelemnek városok, pl. Eger,Gyöngyös, Tokaj (247) és Sopronköszönhették gazdagságukat. 100-200 m-rel magasabban, a bükkösök-ben és a fenyvesekben már ritkán te-lepedett meg az ember. Az erdõkfaanyagát tüzelõként és építõanyag-ként egyaránt használta. A hegyvi-déki tájakon az erdõgazdálkodás a

247. ábra. „Elmegy Tarcalra, a magas »Szarvas-hegyre«, / Mily gyönyörrel néz leTokaj vidékre, / Nemes bor terem itt, minõtt más föld nem ád, / Majd megadjaTarcal, Tokaj, Tolcsva meg Mád.” Így dicsõítette a 18. század végi történetírásHegyalja borát. A borvidék történelmi központja Tokaj.

248. ábra. Az erdõhöz kötött hagyomá-nyos foglalkozás a faszénégetés, amelyeta betelepült szlovákok honosítottak mega Bükkben. Így biztosították az üvegol-vasztás, a vasgyártás tüzelõanyagát.

legjellegzetesebb hagyományosgazdálkodási mód. A hegyvidék tisztalevegõje és nyugalma miatt üdülõte-lepek jöttek létre (pl. Galyatetõn, Mát-raházán, Sopronban). Az üveggyá-rak, a finomkerámiát és porcelántelõállító kis mûhelyek is az erdõshegyvidékeken létesültek, ott, aholnyersanyagukat (a kvarchomokot,az agyagot és a kaolint) bányásszák.

Figyeld meg a 249. ábrán, hogy holalakultak ki Magyarország történetiborvidékei! Miért ott? (Mf. 7/b.)

Olvasd le a 246. ábráról, hogyanváltozott a bortermelés mennyisége azelmúlt évtizedekben! Mi lehet az oka?

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 112

113

Érdemes elolvasni!„Csordul a hegynek bora, tüze, vére”

Mondták régen, a magyar ember két dologra büszke: a lovára és a borára. Talán azért, mert a ló életének leg-fõbb társa volt, a bor pedig olyan terméke, amelyben megmutathatta szakértelmét. A szõlõtermesztésnek a rómaikorig visszanyúló hagyományai vannak a Kárpát-medencében, hiszen a természeti adottságok kiváló lehetõségeketkínálnak. A nagy napfénytartam és a magas hõösszeg, a „vénasszonyok nyara” magas cukorfokú szõlõt érlel a hegyekszoknyáin, különösen, ha azok délre tekintenek. Hát még akkor, ha a vulkáni kõzetek málladékán terem a szõlõ.Fõként ilyen tájakon fejlõdtek ki történeti borvidékeink, amelyeken a helyi földrajzi adottságokat és a termelési ta-pasztalatokat kihasználva más-más szõlõfajtákból készülnek jellegzetes boraik. Az egri, a szekszárdi, a villányi ésa soproni lejtõkön fõként vörösborokat adó szõlõket mûvelnek. A legkülönösebb bor azonban a Hegyalján kerüla hordókba. Itt ugyanis a zamatos, illatos hárslevelû és furmint szõlõket termesztik, amelyek cukortartalma a 20%-otis meghaladhatja. A késõi érésû bogyókon egy rothadást okozó nemespenészgomba-faj telepszik meg, ami aszõlõszemek aszúsodását okozza. A kiválogatott aszúsodott szemekbõl 1650 óta aszúbor készül. Ha az aszús für-töket nem különítik el a többitõl, akkor szamorodni bor lesz belõlük.

Erdõgazdálkodás a betyárok egykori birodalmában 30

Az erdõben a jövõ záloga – tartja egy régi mondás. Könnyen beláthatjukigazságát, ha belegondolunk abba, hogy a kitermelt erdõ helyén mily so-ká lesz újra „használható” erdõ: nemes nyáras 20-25, fenyves 60-80,bükk- és tölgyerdõ 80-120 év múlva. Éppen ezért az erdõgazdaságoknakátgondolt tervek alapján kell gondoskodniuk a kivágott fák utánpótlásá-ról. A teljesen letermelt erdõ helyén – az ún. tarvágás után – vagy magrólnevelik fel az új csemetéket (pl. a bükkerdõkben), vagy a fák tuskójából,gyökerébõl kihajtó sarjakból (pl. a tölgyesekben és a gyertyánosokban).A fenyõerdõt dugványokkal újítják fel. A fakitermelés hulladéka (pl. fa-kéreg, fûrészpor, faapríték) sok szerves anyagot tartalmaz, ezért egy ré-szét az erdõ alján elteregetik, más részét komposztálják vagy tüzelõnekadják el. Az erdõ ajándékait: a vadon termett gyümölcsöket, a gombákat,a gyantát, a cserzõanyagokat vagy a vadhúst is az erdõgazdaságok gyûjtikössze és értékesítik. Az erdõk azonban nemcsak tüzelõt és ipari nyers-anyagot adnak, hanem kiránduló- és pihenõhelyek is. Fenntartásuk és vé-delmük külön gondoskodást kíván.

250. ábra. A fenyõdugványokat nagycsemetekertekben magról nevelik.

Duna

Ráb

a

Zala

Tisza

Körös

Maros

1

3

2

4

567

89

10

11

12

13

14 15

16

1718

19

20

21 22

Történeti borvidékeink249. ábra. A magyar bortermelés szeretnévisszahódítani a hagyományos, igényeseurópai piacokat. Ennek érdekébena történeti borvidékeken háború elõttimintára a bortermeléssel foglalkozótelepülések termelõi és felvásárlói kiépítika borok eredetét tanúsító érdekvédelmirendszert, a hegyközségeket.

11. Csongrádi12. Hajós–Bajai13. Kunsági14. Ászár–Neszmélyi15. Badacsonyi16. Balatonfüred–

Csopaki17. Balaton-

felvidéki18. Etyek–

Budavidéki19. Móri10. Pannonhalma–

Sokoróaljai

11. Somlói12. Soproni13. Balatonboglári14. Mecsekaljai15. Szekszárdi16. Villányi17. Bükkaljai18. Egri19. Mátraaljai20. Tokaj-

hegyaljai21. Balaton

melléki22. Tolnai

Mivel foglalkozik az erdõgazdaság?Megtudod a 30. szemelvénybõl. Rög-zítsd a tudnivalókat! (Mf. 7/c.)

Keresd meg a térképen, hogy hovátelepedtek a fa- és papíripari üzemek aközéphegységekben!

Olvasd le a közigazgatási térképrõl,hogy hol vannak a legnagyobb üveg-,kerámia- és porcelánipari központok!

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:22 Page 113

I. RÉSZ. A SOKSZÍNÛ KÖZÉP-EURÓPA

Mirõl szól ez a rész? ................................................................... 6

Különbözõ világok síkon és rögökön ................................. 7A természet kínálta lehetõségek ........................................... 7A történelmi sorsforduló nyertesei és vesztesei ................... 10

Az unió tartópillére, Németország ...................................... 12Az egész világgal kereskedõ gazdasági nagyhatalom ......... 12Gyengélkedõ, lábadozó és viruló országrészek .................. 14

Gazdasági sorsfordulók Európa közepén .......................... 18Medenceország Közép-Európa szívében ............................. 18Nyugatra és keletre is nyitott lengyel kapuk ........................ 20

Sorsközösség a Balti-tenger mellett .................................... 23

A közép-európai magashegységek vonzásában ................ 25Európa kanyargó gerincén ................................................... 25A hegyvidéki sors .................................................................. 27

Boldogulás alpi környezetben .............................................. 30A gazdaság ereje az emberben rejtõzik ................................ 30

A fejlõdés kárpáti útvesztõi .................................................. 34Kényszerû szomszédság vagy együttmûködés .................... 34Útkeresés a lehetõségek földjén ........................................... 36

II. RÉSZ. ÉLET A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN


Nyitott határok a zárt medencében .................................... 41

A medence földjének története ............................................ 42A kincses medence évmilliói ................................................ 42A tájba rejtett múlt és jövõ .................................................... 47

A medence mindenbe beleszól ............................................ 49A nagyhatású találkozások földje ......................................... 49Honalapítók medencenézõben ............................................ 51

A tájformálás évszázadai ....................................................... 53Kultúrpuszta a „tarkaerdõ” helyén ....................................... 53Küzdelem a víz ellen és a vízért ........................................... 55Nehezen szerzett, könnyen vesztett termõföldek ................ 61

Változó megélhetés és átalakuló otthon ............................ 62Az otthont teremtõ mezõgazdaság ....................................... 62A fekvés megszabja a gazdasági esélyeket .......................... 65Az elhatalmasodó városodás ................................................ 69

TARTALOMamely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:23 Page 150

A népesség régi és új keletû gondjai ................................... 72Népek összeolvadása és együttélése .................................... 72A népesedési válsághoz vezetõ út ........................................ 75

Mibõl élünk? Hogyan élünk? ................................................ 77A megélhetés változó esélyei ............................................... 77A nemzetközi környezettel változó szereposztás ................ 78

III. RÉSZ. ALFÖLDI TÁJAK A HEGYLÁNCOKMENEDÉKÉBEN


Védett kultúrtáj – félreismert õsi táj ................................... 83A Duna és a Tisza kalandozásának nyomában .................... 83A múlt emlékeinek védelmében .......................................... 84

Az Alföld hagyományos „hivatása” ..................................... 86Zöldség- és gyümölcskertek a hordalékkúpokon ............... 86Gabonatáblák a löszvidékeken ............................................ 89Öntözéses gazdálkodás az árterületeken ............................. 92

Az iparosított Alföld ............................................................... 93„Vegykonyha” a szénhidrogénmezõk felett ......................... 93Iparágak a folyóvíz vonzásában ........................................... 96Iparosítás a munkaerõ csábításában ..................................... 98

Nyugatra nyílik a Kisalföld kapuja ...................................... 100Hús és tej a nedves hordalékkúpról ..................................... 100Virágzó iparvidék a nyugat vonzásában .............................. 103

IV. RÉSZ. A MEDENCE MAGASLATAI


A dombok és a hegyek kincsei ............................................. 107A származás nyomai a felszínen és a mélyben .................... 107Gazdálkodás a szerény függõleges övezetességgel ............. 112

Életmódváltás a magashegységek lealacsonyodó lábain 114A medence nyugati szegélye elzár és összeköt .................... 114Remény és reménytelenség az Északi-középhegységben ... 117

Gazdasági élet a medence üledékes vonulatain ................ 123Az iparosodásra ítélt Dunántúli-középhegyvidék ................ 123Sokrétû, mértékletes gazdaság a dombvidéken ................... 127Az elfáradt üdülõövezet ........................................................ 129

V. RÉSZ. A FÕVÁROS HATÁROKON TÚLNYÚLÓ KARJAI


Világváros alföld és hegyvidék találkozásában ................. 133A két évezredes növekedés .................................................. 133Az óriás megingott hatalma .................................................. 138

Változó kapcsolattartás kívül-belül ..................................... 142Nem mindegy, hogy hol vagyunk ........................................ 142Kereskedés Európával és a világgal ..................................... 147

amely-8tk_2007.qxd 2008.11.14. 14:23 Page 151

fÖldrajz 7-10. osztÁly osztÁly a fÖld, amelyen ÉlÜnk · … · 2020. 3. 25. · makádi...

Documents