flexibilis zenei osztÁlyozÁsi rendszer kiegészítési...

50

Az ОКТ Osztályozási Szakbizottsága 1986-ban megalakította a zenei osztályozás helyzetével foglalkozó ad hoc bizottságot. A bizottság Pethes Iván alapelveit szem eló'tt tartva folyamatosan* dolgozik az FZO továbbfejlesztésén; kiegészítésén: Jelen dolgozat - kapcsolódva Gócza Gyuláné: A zeneművek tárgyi feltárása című tanulmányához (Könyvtári Figyelő 1987/1. sz. 3 4 - 4 6 . p.) _ elemzésével, javaslataival elősegíti, hogy a zenei osztályozás problémaköre a szélesebb szakma előtt is ismertté váljon, s így az érintettek reflexióikkal segítsék/segíthessék a bizottság munkáját. (A szerk.)

FLEXIBILIS ZENEI OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER Kiegészítési javaslatok az apparátus jelzeteléséhez

ERDÉLYI FRIGYESNÉ

Pethes Iván által kidolgozott flexibilis zenei osztályozás (továbbiakban FZO1) a zenei dokumentumok tartalmi feltárására szolgál, a magyar zenei könyvtári gyakorlatban elfogadott osztályozási rendszert képvisel. A magyar és angol nyelvű „A flexible Classification System of Music and Literature on Music” címmel 1967-ben és 1968-ban közreadott osztályozásnak kiegészítése, korszerűsítése napjaink feladata. Kiegészítési javaslatokat azonban kizárólag abban az esetben lehet tenni, ha nem csupán magát az osztályozási rendszert ismerjük, hanem látjuk azt az utat is, amelyet Pethes Iván a szisztéma kialakítása során végigjárt. Vagyis tisztában kell lennünk valamennyi lényeges zenei osztályozási rendszerrel, azok előnyeivel és hátrányaival. Ebben segít Pethes Iván gépiratos doktori disszertációja2, amely fejlődésében, elemző módon, a zenére összpontosítva tárja elénk a fontos osztályozási rendszereket az ókortól napjainkig. Eredményes javaslat- tételhez tehát elengedhetetlen „A zeneirodalom és a zeneművek osztályozása” c. disszertáció ismerete.

Zenei osztályozási rendszerek*

Pethes Iván munkájának bevezetése áttekintést nyújt arról a folyamatról, amely a zene helyét kívánja megállapítani a különböző tudományrendszerekben, kezdve a sort az ókor nagyjain: Arisztoxenosz és Plutarchos felosztásának bemutatásán. Ezután Boethius, Isidorus, Prüm és Alfarabius középkori felosztásának, majd a 18-19. századi neves zenetudósok — Gerber, Burney, Forkel, Kiesewetter, Fétis, Mattheson, Ambros. Riemann, Adler — rendszerezéselméletének ismertetése következik és végül a 20. századi nagy zenei lexikonok és enciklopédiák zenetudományi szisztematizálása bontakozik ki.

A tanulmány a továbbiakban a zenének a könyvtári szakrendszerekben elfoglalt helyét elemzi azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a majdani egyetemes zenei osztályozási rendszer kialakításához. Részletesen fejtegeti a történeti fejlődés során kialakult minden jelentős könyvtári osztályozást. A rendszerezési elvek alakulásának tárgyalását szemléltető táblázatokkal egészíti ki. így pontosan meghatározható a zenének az adott rendszer

Flexibilis zenei osztályozási rendszer 51

ben (Gesner, Bacon, Garnier, Denis, Ersch, Brunet) elfoglalt helye. A 20. századi egyetemes könyvtári rendszerek (Harris, Cutter, Dewey, ETO, Bliss, Ranganathari) általános ismertetése után azok zenei területeit vizsgálja, hozzáfűzve az egyes zenei osztályozásokról alkotott értékelését is, amit azért tartunk fontosnak továbbadni, mert előre lendíthetik a szakrendi problémák megoldására irányuló munkálatokat. A továbbiakban elemzéseit és bírálatait összegezzük.

Egyetemes osztályozási rendszerek zenei részterületei

Library o f Congress, Washington (továbbiakban LC4):Cutter rendszerén alapuló 1901—1951 között kidolgozott alfanumerikus szakrend,

amelyben a zenével az „M” jelzetű főosztály foglalkozik. Negatívuma, hogy a nem hierarchikus jelzetkészleten belüli keresés csak mutató segítségével biztosítható. További hátránya az, hogy az apparátusbeli főfelosztás mellett nincs mód a zenei formák csoportosítására.

M ZeneművekML Zeneirodalom (Könyvek, aprónyomtatványok)MT Zeneoktatás, zenetanulás (könyvek, darabok)M 6-176 Szólóhangszerre írt művek

Billentyűs hangszerek: orgona harmoniumzongora, clavichord, többi billentyűs hangszer

Vonós hangszerek: partitúra sorrendben történeti vonós hangszerek

Fúvós hangszerek: partitúra sorrendben történeti fúvós hangszerek

Pengetó'-, Utó'- és egyéb hangszerek

Dewey Tizedes Osztályozása (továbbiakban TO)A zenével a 78-as osztály foglalkozik. E rendszerből alakult ki az ETO és a MacColvin

szisztéma. A zene helye mindhárom rendszerben azonos. A TO-ban megoldatlan a zenei forma és az apparátus, valamint a zeneirodalom és a zeneművek szétválasztásának lehetősége.

MacColvin szisztéma (továbbiakban MC*)MacColvin a TO 78-as osztályán belüli Kategóriák újrarendezésével teremtette meg

zenei rendszerét. Pozitívuma, hogy a TO hibáinak egy részét kiküszöbölte, nevezetesen szétválasztotta a zeneműveket és a zeneirodalmat, a zeneművek alosztályaiban a rendszert az emelkedő apparátus irányába fejlesztette, a zeneirodalom alosztályaiban pedig megvalósította a zenetudomány egyes területeinek megfelelő csoportosítását. Negatívuma, hogy mind a vokális, mind az instrumentális zenén belül keverednek az egyes kategóriák, valamint az, hogy a vokális zene az instrumentális elé kerül.

52 Erdélyi Frigyesné

78780781 781 .1

.2

.3

.4

.5

.6

.7

.8

.9

ZeneVokális zene Instrumentális zene Fúvós hangszerek:

partitúra sorrendben vegyes csoport A -Z

Húros-pengetőhangszerek Vonós hangszerek:

partitúra sorrendben Billentyűs hangszerek:Zongoraszólók egyes szerzőktől Zongoraszólók gyűjteményekben Zongoraduettek Orgonaművek egyes szerzőktől Orgonaművek gyűjteményekbenVegyes hangszeres művek (pl.: ütő, harang, gyermekhangszer)

Egyetemes Tizedes Osztályozás (továbbiakban ETO6)Világszerte ismert, Magyarországon is általánosan elterjedt rendszer, amelynek vizs

gálatát Pethes Iván a 78-as zene osztályára korlátozza. A zene területére vonatkozó kritikáját következőképpen fogalmazza meg: „ .. .az ETO legnagyobb hibája, hogy osztályozási rendszerében 1. nem választja élesen külön a zenére vonatkozó irodalmat a zeneművektől;2. keverten jelennek meg a főtáblázatban, valamint a korlátozottan közös alosztásokban foglalt kategóriák és szempontok; 3. nem dolgozza fel a zenetudomány és a zeneművészet valamennyi vonatkozását az erre szentelt 78-as osztályban.”

78781782783784785786

787

788

ZeneÁltalános zeneelmélet Színházi zene Egyházi és vallásos zene Vokális zeneHangszeres zene (együttes) Billentyűs hangszerek

zongora orgona harmoniumakkordeon, harmonium

Húros hangszerek hegedű mélyhegedű gordonkaegyéb vonós hangszerekhárfagitárbendzsóegyéb pengetős hangszerek

Fúvós hangszerek trombita harsona

i


kürtszaxofon, tubafuvola, okarina, furulya, tilinkó klarinétoboa, angolkürt fagott, kontrafagott egyéb fúvós hangszerek

789 Ütőhangszerek, géphangszerekdob, üstdob réztányér, cintányér triangulum tamburinharang, harangjáték xüofon, cseleszta zenegépek, gépzene

Speciális zenei rendszerek

A felsorolt egyetemes könyvtári rendszerek éppen az egyetemességre való törekvésük következtében csupán részterületként foglalkozhattak a zenei dokumentumok tartalmi feltárásával. A zenei szakkönyvtárak által igényelt jelzetelés azonban csakis speciális zenei osztályozási rendszer segítségével oldható meg megnyugtató módon. A használatos specifikus szisztémák jelentőségének elismerése után néhány átfogó speciális zenei osztályozás részletes elemzésére kerül sor, ismételten az apparátus területére összpontosítva.

Coates-szisztéma 7Eric James Coates specifikus zenei szakrendjét 1960-ban állította össze az Angol

Nemzeti Bibliográfiai Tanács (Council of the British National Bibliography) kérésére. Tisztán betűjelekből álló klasszifikációja komplex módon dolgozta fel a zeneművészet és a zenetudomány egészét úgy, hogy élesen elválik a zenéről szóló irodalom és a zenemű. A rendszer hajlékony és modern terminológiával dolgozik. Kifogásolható a betűjelek tagolása, továbbá az, hogy a földrajzi és népi alosztások kifejezetten angolszász beállítottságúak.

Schmidt-Phisedeck szakrendje* (továbbiakban SP):Megfogalmazásában és felépítésében modern elveket alkalmazó rugalmas szakrend.

Az apparátusból kiinduló rendszerezése a következő szerkezetet eredményezi:

A Vegyes gyűjteményekВ Hangszeres zeneВ I Vegyes gyűjteményekВ II Egy hangszerre írt művekВ II 1 orgona, harmonium

2 zongoraa 2 -4 kezes vegyes gyűjteményekb 1 -2 kézre írt művekc 4 kezes művek


vonós hangszerek hegedű mélyhegedű csellóegyéb vonóshangszerek

fúvós hangszerek fuvola oboa klarinét egyéb fafúvók rézfúvók

pengetőhangszerekhárfagitármandolinegyéb pengetőhangszer

összjáték Vokális zene Drámai zene

Systematik der Musikliteratur und der Musikalien9 (továbbiakban SMM):Alfons Ott együttműködve a Zenei Könyvtárosok Nemzetközi Szövetsége (Asso

ciation Internationale des Bibliotheques, Archives et Centres de Dokumentation Musicale, továbbiakban: AIBM) NSZK csoportjával 1961-ben készítette el speciális zenei szakrendjét. A részletesen tagolt szisztéma — különválasztva zeneirodalmat és zeneműveket — pregnáns jelzetalkotást mutat. Negatívuma, hogy a zeneműveknél hiányoznak a formai-műfaji kategóriák.

A -YA -BC-RCC 1

23456 7

DEF

123456

Zeneművek Vokális zene Instrumentális zene

Zongoraművek zongora, 2 kezes zongora, 1 és 3 kezes zongora, 4 kezes zongora, 6 és 8 kezes 2 zongora, 4 és több kézre több zongora vegyes gyűjtemények

Orgona és harmonium Harm ónika típusok Ütőhangszerek Pengetó'hangszerek

lant és gitár hárfa citera mandolinegyéb pengetőhangszerek vegyes gyűjtemények


H Fúvós hangszerek1 Fafúvók10 blockflőte11 fuvola12 oboa13 klarinét14 fagott15 vegyes gyűjtemények

H 2 Rézfúvók20 kürt21 trombita22 harsona23 tuba

H 3 Egyéb rézfúvókк Fúvós kamarazeneL Vonós hangszerekL 1 hegedű

2 mélyhegedű3 gordonka4 nagybőgő5 egyéb vonós hangszerek

M Vonós kamarazeneQ Mechanikus és* elektronikus h;R Varia: minden instrumentális

a rendszerben nem kapott helyet.

Pethes Iván a felsorolt osztályozási rendszerek áttanulmányozása, azok pozitívumainak és negatívumainak mérlegelése után dolgozta ki a flexibilis zenei osztályozás elvi és gyakorlati kérdéseit, egyesítve a tudományos és praktikus könyvtári szempontokat. Célja egy nemzetközi speciális zenei osztályozási rendszer megteremtése volt. Ennek az igénynek a hatvanas években az AIBM is hangot adott. Az 1967. évi salzburgi kongresszuson egyre sürgetőbb kívánalom mutatkozott a zenei könyvtárak közötti nemzetközi méretű együttműködésre az osztályozási kérdésekben is. Ezt tükrözi az a tény, hogy a kongresszus elnöksége hozzájárult az AIBM Osztályozási Albizottságának létrehozásához, amelynek alapító tagjai között volt Pethes Iván is. Az AIBM folyóiratában, a Fontesben, közzétett beszámolók rávilágítanak az egyes országokban folyó osztályozási munkára11: a skandináv országokban a TO-t, Angliában a MacColvin-féle TO-variánst, NDK-ban és NSZK-ban az SMM-t használják, az USA-ban és Kanadában az LC és a TO, Szovjetunióban, a latin-amerikai országokban és Spanyolországban az ETO dominál. Magyarország zenei könyvtárai a szisztematikus rendszerek közül az ETO vagy az FZO között választanak. Pethes Iván az AIBM számára készített tájékoztatójában kiemeli, hogy az Állami Gorkij Könyvtár Zeneműtáréi ban az akkor 30 000 egységnyi zenei dokumentum osztályozására az FZO szolgál.


Az FZO elvi kérdései és felépítése12

Az FZO az ETO 78-as osztályából kiinduló speciális zenei osztályozás. Kidolgozásánál Pethes Iván a hierarchikus elrendezésű szisztematizálási módszert választotta. A szerző rendszerét flexibilisnek nevezi a következő megfontolás alapján:

„1. Flexibilis a rendszer, mert a benne felsorolt fogalomcsoportok csatlakoztatásának a lehetőségeit mindig az adott zenei gyűjtemény igényeinek megfelelően lehet kiválasztani.

2. Flexibilis, mert a szakrendben felsorolt jelzetek (szimbólumok) más típusú jelzetekkel is helyettesíthetők.

3. Flexibilis, mert bármely osztályozási rendszer megfelelő helyére illeszthető az adott egyetemes szakrend sajátságainak felhasználásával.”

A jelzetek az ETO előírásainak megfelelően készültek: használatos az ETO-ból ismert fogalom kapcsolásra szánt valamennyi diakritikus jel, elsősorban a szintézisre alkalmazott aposztróf. A rendszerezés a következő sémán alapul, amelynek segítségével és az ETO többi közös alosztásainak (földrajzi, etnikai, nyelvi, időbeli) felhasználásával az összes zenében szükséges fogalom kifejezhető. A Főtáblázatokat nem közöljük, lásd: Gócza Gyuláné Könyvtári Figyelő 1987/1. 34-46. p.

A táblázatból — miként az előző rendszerezéseknél is — az apparátus hierarchikus rendjének kiemelése annak érdekében történik, hogy megkönnyítse a hangszerosztályozás kiegészítésére vonatkozó munkát. (Az üresen hagyott részek a rendszerben is nyitottan maradtak.) I II III

I Szólóhangszerre írt művek10 Meghatározatlan, vagy alternatív hangszerre írt művekI I FafúvókI I I harántfuvola112 egyenes fuvola113 népi fuvolatípusok*114 klarinét115 oboa

119

116117118

fagottdudaegyéb európai népi fafúvókra írott művek (kidolgozásra vár)egyéb nem európai népi fafúvókra írott művek (kidolgozásra vár)

12121122123124125126 127

Rézfúvók vadászkürt természetes kürt ventiltrombita természetes trombita harsona szaxkürt

Véleményem szerint ezt a 118 és 119 magában foglalja


1281291514 Vonós hangszerek141 hegedű142 mélyhegedű143144 cselló145 bőgő146 egyéb frikciós hangszerek147 egyéb európai népi vonós hangszerekre írott művek148 (kidolgozásra vár)149 egyéb nem európai népi vonós hangszerekre írott művek

(kidolgozásra vár)15 Pengetőhangszerek151 hárfa152 gitár153 citera154 mandolin155 lant156 cimbalom157158 egyéb európai pengetőhangszerre írott művek

(kidolgozásra vár)159 egyéb nem európai pengetőhangszerekre írott művek

(kidolgozásra vár)16 Billentyűs húros hangszerek161 zongora162/165 kettő és ennél több zongorára írott művek166 egyéb típusú zongora167168169 történeti típusú zongorák17 Levegővel működő billentyűs hangszerek171 orgona172 harmonium173 harmonika174 szájharmonika175176177178 egyéb európai népi orgonatípusok

(kidolgozásra vár)179 egyéb nem európai népi orgonatípusok

(kidolgozásra vár)

18 Ütőhangszerek181 ütéssel megszólaló meghatározott hangmagasságú

idiofon hangszerek182 ütéssel megszólaló idiofon zörejhangszerek183184 rázással megszólaltatott idiofon zörejhangszerek


185

186187188

189

19191192

19319419519619719819Q

Az FZO jelentőségét az AIBM is magasra értékelte. A szerző halála után az AIBM osztályozással foglalkozó munkacsoportja vállalta e munka folytatását „Wir werden dem Initiator und Motor Iván Pethes verpflichtet sein” — írta Kurt Dorfmüller a Föntésben közzétett nekrológjában13. Ennek a gondolatnak a jegyében merülhet fel az igény arra, hogy jelen keretek között Pethes Iván FZO-jának kiegészítéséhez, módosításához néhány kérdésben javaslat készüljön. E tervezet az FZO apparátusbeli problémáihoz kíván hozzájárulni olyan formában, hogy mind a kiegészítés gondolatmenetét, mind az elkészült javaslatot vitára bocsátja.

Kiegészítési javaslatok az FZO-hoz az apparátus jelzetelésében

Apparátus (letét, Besetzung, medium of performance) egy zenemű valamely hangszeren vagy hangszeregyüttesen illetve énekhango(ko)n való megfogalmazása. Az apparátusban és ezen belül a hangszerosztályozásban felmerülő kérdések jelenleg is vita tárgyát képezik. Különféle állásfoglalások alakultak ki az elmúlt években, főképpen az AIBM 1981. évi budapesti konferenciáján14 Elhangzott olyan javaslat, amely a Hombostel- Sach módszer szerinti hierarchikus hangszertezauruszt tartaná a legmegfelelőbbnek (Brian Redfem, Birmingham). Mások a párizsi Bibliothéque National gyakorlatát tartják előnyösnek (Agostina Zecca, Laterza, Milano), amely a hangszerek alfabétikus rendjét követi. Felvetődött, hogy szükséges-e a zenei könyvtárakban a szaktudományos alapozott- ságú hierarchikus apparátus. Judith Kaufmann (Stony Brook, NY) a New Grove lexikon20. kötetének „Index of Terms used in Articles on Non Western Music” című függelékét tartia igen használható anyagnak a zenei könyvtárak számára kialakítandó apparátus osztályozásához15.

A vázolt AIBM problémafelvetések ismeretében nehéz vállakozni az FZO apparátusjelzeteinek teljessé tételére. Mégis a vitára bocsátás szintjén meg kell ezt tenni, hiszen

pengetéssel- és dörzsöléssel- megszólaltatott idiofon zörejhangszerekmeghatározott hangmagasságú membranofon hangszerek membranofon zörejhangszerek egyéb európai népi ütó'hangszerek (kidolgozásra vár)egyéb nem európai népi ütó'hangszerek (kidolgozásra vár)

Mechanikus és- elektronikus géphangszerek mechanizmusokhangszerek elektronikus eró'sítéssel és gerjesztésseltisztán elektronikus hangszerek


a helyenként csak útmutatást nyújtó FZO-rendszer Pethes Iván munkájának továbbvitelére kötelez. Célunk az, hogy az FZO apparátusának részben vagy teljesen kidolgozatlan területei a zenei könyvtárak számára használható, tudományos szempontokat is figyelembe vevő jelzetkészlettel egészüljenek ki. A kiegészítésre vonatkozó igényt három területen kíséreltük megoldani, nevezetesen a történeti, a népi és az Európán kívüli hangszereknél. A kiegészítésnél a lehetőségekhez képest a zenetudományi szempontok kerültek előtérbe. E szerint hangszerek tipologizálásánál a fizikai szempont, a hangforrás az elsődleges.

így a következő hangszercsoportok különülnek el:

aerofori: hangforrás a zárt vagy szabad légmozgás, a rezgő levegőkordofon: hangforrás a kifeszített húrmembranofon: hangforrás a kifeszített hártyaidiofon: hangforrás a hangszer teste.*

A fenti koncepció az FZO-ban a következőképpen érvényesült könyvtárosi igénnyel párosítva:

11/12 aerofon17 aerofon billentyűs 14/15 kordofon16 kordofon billentyűs18 idiofon és membranofon

A továbbiakban a tudományos alapozottságú hangszertipológia szerinti megközelítéssel foglalkozunk a történeti, népi és az Európán kívüli hangszerek osztályozásának újrarendezésével.

Történeti hangszerek

Pethes Iván FZO-ja az európai hangszerek vonatkozásában az 1960-as évek zenei könyvtári igényét tükrözi. Korunkban megnőtt a régi zene iránti érdeklődés, amelynek nyomán megnövekedett a régi zenei hangzó és nyomtatott könyvtári dokumentumok száma mind a közművelődési mind a zenei szakkönyvtárakban. Ezzel párhuzamosan igény mutatkozott az FZO apparátus részének történeti hangszerekkel való kiegészítésére. Muzeális hangszerek, vagy azok ‘másolatának klasszifikációjához fontosnak tartottuk áttanulmányozni a múzeumok számára készülő modern nemzetközi osztályozási rendet16. Ez a rendszer eredetileg a századfordulón készült részletesen megszerkesztett Afefttf/ow-szisztémán alapul17. A múzeumi hangszerosztályozás - amely a világ zenekultúrájának valamennyi hangszerére kiterjed — a korszerűsítés és pontosítás folyamatában van. Ezt a feladatot a CIMC1M (Comité International des Musées et Collections d’Instruments de Musique) tipológiával és osztályozással foglalkozó munkabizottsága vállalta magára. Klasszifikációjuk a hangszer megszólaltatásának módján alapul, ennek megfelelően idiofon, membranofon, kordofon és aerofon hangszer főosztályokon belül szisztematizál. Ez az elv a könyvtári osztályozás számára is követhető. A főosztá


lyok részletezése és a bennük foglalt hierarchia azonban az egyetemesség és a nagyfokú szűkítettség ellenére sem alkalmazható mintául az FZO kiegészítéséhez, mert a tudományos megközelítésen túl nem egyezik a zenei könyvtárak speciális igényeivel.

Az FZO számára készített javaslattétel elé kívánkozik azoknak a történeti hangszereknek FZO rendben hierarchizált felsorolása, amelyet Pethes Iván annak idején szükségesnek tartott a szakrendjébe felvenni.

Történeti hangszerek az FZO szerint:

115 .9 Történeti oboa típusok*.91 oboa da caccia.93 oboa d’ am ore.94 Schalmey

116 .9 Történeti fagott-típusok.91 dulcián

122 .9 Történeti kürtök124 .9 Történeti trombitatípusok141 .9 Történeti hegedűtípusok

.91 lyra

.92 viola pomposa

.93 viola piccolo

.94 pochette (táncmesterhegedű)142 .9 Történeti violák

.91 viola da Braccia

.92 viola Bastarda

.93 viola d’amore144 .9 Történeti csellótípusok

.91 viola da gamba

.92 baryton145 .9 Történeti bőgőtípusok151 .9 Történeti és népi hárfák152 .9 Történeti gitártípusok

.91 zither

.92 ghitarrone153 .9 Történeti citeratípusok156 .9 Történeti cimbalomtípusok

.91 psalterium

.92 dulcimer169 Történeti típusú zongorák

.1 vir ginál

.2 spinet

.3 cembalo

.4 clavichord171 .9 Történeti orgonatípusok

.91 pozitív

.92 portativ

.93 regál

A kiegészített (1. sz. mellékletben részletezett) történeti hangszerosztályozás nem követi a múzeumi felosztási elvet, hanem alkalmazkodik a Pethes Iván által kidolgozott apparátus jelzetkészletéhez: az adott hangszerhez — miként Pethes tervezte — történeti


instrumentum esetében a .9 csatlakoztatása kerül. Ezen belül szükségesnek tűnt a hangszerek névváltozatainak közlése is, amelyet a keresés megkönnyítése érdekében a hangszernevek betűrendes mutatójával kell kiegészíteni. Ugyanakkor kívánatosnak látszott a .9 jelzetrésszel ellátott történeti hangszercsoportok szűkítése. Az ütőhangszereknél elégnek mutatkozott az idiofon-membranofon bontás. Az FZO-hoz való igazodás - a következetesség figyelembevételével — egyetlen ponton jelent gondot, mégpedig a történeti zongorák jelzetelésénél. Pethes Iván a történeti zongoratípusoknak a 169 jelzetet adja. Ez a szám azonban a logikai menetet figyelembe véve Európán kívüli zenét fedne. Ha történeti hangszereknél a következetesség érvényesül, a történeti zongoratípusok a 161.9 jelzetet fogják kapni.

Népi hangszerek - Európán kívüli hangszerek

Korunk zenei történetírásában a korábbi Európa-centrikus szemlélet átadta helyét annak a felismerésnek, hogy az Európán kívüli földrészek népeinek zenéje az európaihoz hasonlóan értékes. Ennek a szemléletváltozásnak az érvényre jutását tükrözi az a nagyszabású vállalkozás, amelybe az UNESCO és a Nemzetközi Zenei Tanács (International Music Council) kezdett egy egyetemes zenetörténet szerkesztésével. „A zene, mint emberi nyelv - új egyetemes zenetörténet” (Music as a Language of Man — A new World History of Music) című sorozatban egyenlő hangsúlyt kap a világ valamennyi népének zenekultúrája^ ahol számolni kell olyan hangszerekkel, amelyek ismeretlenek az európai műzenében18.

Az etnomuzikológiával áthatott zenetörténet felé fordulás megkívánja, hogy a fenti szemléletváltás a zenei könyvtári osztályozásban is érvényesüljön. Az Európán kívüli népek zenéjében nem lehet a folklór és a műzene merev megkülönböztetését használni, hiszen az eredeti és a professzionális-tanult folklór, a tradicionális zene, a liturgikus zene, valamint a komponált műzene hangszerkészlete sok esetben azonos. Az egyetemes zenei aspektusból kiindulva is meg kell találni a különféle zenekultúrák hangszereinek jelzete- lési módját és annak az európai műzenére összpontosító FZO-hoz illesztését.

Pethes Iván FZO szisztémája — néhány népi hangszer közbeiktatásától eltekintve — a népi hangszerekkel nem foglalkozott, de „kidolgozásra vár” megjegyzéssel mind az európai, mind az Európán kívüli népi hangszerek jelzetelésére helyet hagyott. Az Európán kívüli liturgikus és komponált műzene hangszereire vonatkozólag viszont egyáltalán nem történt utalás.

A kiegészített FZO a nyitottan hagyott 118, 148 és 188 jelzeteket szűkítve, a hangszereket tudományos hangszerosztályozás számára elfogadható módon hierarchizálja. Az eredeti egyetemes folklór, az Európán kívüli liturgikus és komponált zene hangszereinek jelzetelése azonos lesz azzal a megkülönböztetéssel, hogy az eredeti népzenei dokumentumok hangszereinek jelzetelésekor a főtáblázati számhoz etnikai közös alosztás járul. A rendszerezés részletezését a 2. sz. melléklet nyújtja, majd a 3. sz. mellékletben — konkrét példaként - a magyar népi hangszerek osztályozása található. Ennek analógiájára a folklorisztikában ismert valamennyi hangszer, valamint az Európán kívüli nem nép


zene megszólaltatására szolgáló instrumentum a rendszerbe építhető. Amikor a megvitatás után e rendszerezés szükséges formáját elnyerte, az Állami Gorkij Könyvtár Zeneműtára érdeklődéssel fordul Judith Kaufmannak az 1981. évi budapesti AIBM kongresszuson felvetett javaslata felé: vagyis részünkről megoldhatónak tartjuk a New Grove lexikon említett függelékében lévő, betűrendben felsorolt hangszerek hierarchikus osztályozását számítógép segítségével.

Eredetileg az Állami Gorkij Könyvtár belső használatára készült apparátus-jelzetek kiegészítésének tervezetét most vitára bocsátjuk és várjuk mind az osztályozás gyakorlati művelőinek, mind az e tudományterület szakembereinek bírálatát és javaslatát. E rendszerezés csak az elvi és tényszerű részek megvitatása, esetleges átdolgozás után ajánlható a jelzetelési és a katalógusépítési munkához.

JEGYZETEK

1. PETHES Iván: A flexible Classification System of Music and Literature on Music. Bp. 1967. OSzK-KMK.,49 p.

2. PETHES Iván: A zeneirodalom és zeneművek osztályozása. Doktori disszertáció. Bp. 1968. Gépirat, V, 248, 18. p.

3. PETHES I. m.: 7—142. p.

4. Library of Congress, Processing Department, Subject Cataloging Division. Classification. Class M. Music and Books on Music. Washington, 1917. Rpr. 1957, 157, 85. p. Pethes i. m.: 49-64. p ., bibliogr. 10. p.

5. MacCOLVIN, Lionel Roy - REEVES, Harold: Music Libraries. 1 -2 . vol. London, 1937- 1938, Grafton. = Pethes I.m .: 74-79. p., bibliogr. 9. p.

6. Egyetemes Tizedes Osztályozás. Közread. Magyar Szabványügyi Hivatal. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó. PETHES I. m.: 64-73. p.

7. COATES, Eric James: The British Catalogue of Music Classification. Council of the British National Bibliography, London, 1960. XII. 56. p. = Pethes I. m.: 110-116. p., bibliogr. 14. p.

8. SCHMIDT-PHISELDECK, Kay: Musikalien-Katalogisierung. Ein Beitrag zur Lösung ihrer Probleme. Leipzig, 1926. Bretkopf u. Hartei 44. p. = Pethes I. m.: 118-122. p., bibliogr. 16. p.

9. Systematik der Musikliteratur und der Musikalien für öffentliche Musikbüchereien. Einl. Alfons Ott. Reutlingen, 1963. Bücherei u. Bildung. 39. p. = Pethes I. m.: 130-140. p., bibliogr.16. p.

10. PETHES Iván: AIBM-kongresszus, Salzburg, 1967. aug. 26-27. = Könyvtári Figyelő', 1967. 6. sz. 429-433. p. 11

11. The Classification of Music and Literatura on Music = Fontes Artis Musicae, 1968. No. 2-3. 83-102. p., id. u. o. 93. p.


12. PETHES I. m. 143-176. p.

13. DORFMÜLLER, Kurt: Iván Pethes = Fontes Artis Musicae, 1980. No. 3—4. 214. p.

14. IAML Annual Conference 6-11 September 1981. in Budapest = Fontes Artis Musicae, 1982. No. 1-2 . 46. p.

15. Index of Terms used-in Articles on Non Western Music, Folkmusic and Kindred Topics. Appendix. = The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Ed. Stanley Sadie. Vol. 20, London, 1980. 733-819. p.

16. MARCEL—DUBOIS, Claudie: Tipology and Classification in Musical Organology. A Museum Perspective = Newsletter of the International Committee of Musical Instrument Collections XL 1983/84. 40-43. p.A CIMCIM tipológiai tervezetének ismertetése a Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Osztály hangszergyűjteményének munkapéldánya alapján.

17. MAHILLON, Victor-Charles: Catalogue descriptil et analytique de musée instrumental de Conservatoire Royal du Musique. Bruxelles, Grand ad. Hoste - The Lombaerts, 1893-1912.

18. KÁRPÁTI János: Az „Egyetemes zenetörténet” néhány metodológiai problémája. = Magyar Zene. 1982. 3. sz. 223-232. p. 1

1. számú melléklet

TÖRTÉNETI HANGSZEREK

111.9 Történeti haránt fuvola- flata alemana » flute allemande, Ger

man flute- Schweizerpfeiff = Swiss pipe

112.9 Történeti egyenesfuvola- Blockfló'te = cölöpflóta

- sopranino- discant = flautino- sopran- alt- basset = flautone- tenor- bass- contrabass

- fistula angelica = fistula vulgaris, flűte Angleterre

- flageolot = flagel, flaschenet, flegel Pfeifenflőte

- goloubet = Galoubet, pipe and tabor, Schwegel

- kettős fuvola = Doppelfló'te, double recorder

— pánsíp = flauto di Pan, flűte de Pan, pandean pipe, panpipes, siringa, syrinx

— sip = fife, fischietto, Pfeife, pipe, sifflet, silbato, whistle

114.9 Történeti klarinét— basszétkürt = basethorn, Bassetthorn,

Bassettklarinette, cor de basset, cor de bassette, corno bassetto

— chalumeaux- sopran- alt- tenor- bass

— clarinette d’am ore = clarinette d’amour, Liebesklarinette

115.9 Történeti oboa— altoboa = alto oboa, taille, taille de

hautbois— görbekürt = cromorne, cromorno, crum-

horn, Krummhorn, krummhorn, orlo— oboa da caccia = Jagdoboe— oboa d’amore = hautbois d’amour.

Liebesoboe, oboa luanga


- oboa piccola = Diskantoboe- pironette- pommer = Bombarde, Bomhart, Pom

mer, Pumhart- Schalmei = caramillo, cennamella, cha-

lumeau, chirimia, cialamello, pipeau, scialumo, shawn, solmon, zampogna

- szordun = sordón, sordone, Sordun, sordun,sordune

- tárogató = töröksíp116.9 Történeti fagott

- bassanello = bassonore- dulcián = dolcian, dolziana, dulcian

Dulcian, dulcina- fagottino = hasson quinte, Quintfagott,

Tenorfagott, tenoroon- fagotto chorista = Choristfagott- fagotto d’amore = basson d’amour,

fagot d’amur, Liebesfagott- fagotto terzino = Tarot, Terzfagott- kortholt = curtail, curtal, courtaud,

Kortholt- rankét = cervelat, racket, rackett,

Rackett, rankett, Rankett, rocchetta, Stockfagott, Wurstfagott

- tartóit117.9 Történeti duda

- loure- musetta = musette- phagotus

122.9 Történeti kürt- alpesi kürt = havasi kürt (népi is), Alp

horn, Alpine horn, cor déllé Alpi, cor des Alpes, cuerno alpino

- billentyűs kürt = bugle ä clefs, cornetta a chiavi, keybugle, keyed bugle, Klappenhorn

- buccina = bocina, Buccina, buccine, busine

- cink = cornet, corneta, cornet к boquin, cornette, kornett, Zink

- olifant- orosz kürtök = cor russe, corno russo,

Russian horn, Russisches Horn- postakürt = coach horn, cor de pos

tilion, cornetta da postiglione, cornetta de postillón

- szerpent = Schlage, Schlagenbass, serpent, serpentón, serpentone

- vadászkürt = erdei kürt, cor de chasse, cor d’harmonie, cor natural, corno

caccia, corno naturale, French horn, H ilfthorn, hunters horn, Jagdhorn, Waldhorn

124.9 Történeti trombita- billentyűs trom bita = key bugle, keyed

trum pet, K lappentrom pete, trom ba a chiavi, trom peta de llaves, trom pette a clefs

- buzine = B ozine^uzanne, buysine- ofikleid = oficleide, ophicleide, ophi-

kleid, Ophikleide125.9 Történeti harsona

- sacabuche = sackbut- trom bine

141.9 Történeti hegedű- fidula = Fideln, Fiedeln, Fiddle, viéle,

viella, vielle, violen rustique- kvinthegedű = quinton, quinte- lira = Leier, Lyra, lyra, lyre (pengetés

is), viola de lira- pardassus de viole = descant viol- rebec = rebeca, rebeck, Rubebe, rubel- táncm esterhegedű = zsebhegedű, kit,

pochette, pocket Fiddle, Sackgeige, Sordone, sordune, sordino, Taschengeige, violino piccolo

- vihuela de arco- violino pom poso

142.9 Történeti brácsa- lira da braccia- viola bastarda = bass viol lyra-way,

lyra viol- viola da braccia = Armviola, viola da

m ano- viola d ’am ore = Líebesgeige, viole

d ’amour, taille de viol, tenor viol, Tenorgeige, violet

- viola pom posa144.9 Történeti cselló

- basetto = basset, bassettl, basso di earn ara, Halbbass

- lirone perfe tto = areiviolata lira- viola da gamba = bass viol, basse de

viole, gambe, Gambe, KniegeigeВагу tonbarytone, bass-taille, Fagottgeige, viola dibardone, viola de bordone, viola di fagotto

- discant = Violetta piccola- alt- tenor


— bass— viola da spalla

145.9 Történeti bőgő— trom ba m arina = Bummscheit, Marien

trom pete, Nonnengeige, trem pette m arine, trum pet m arine, Trum scheit

— violone = contre-basse de viole, double- basse viol

146.9 Egyéb frikciós történeti hangszerek— forgólant = forgatólant, tekerőlant,

nyenyere; Bauerleier, Dreihleier, h u rdy-gurdy, lira organizzata, lira rustica, Ura tadesca, Radleier, ro ta , rotula, vielle ä roue

— szöghegedű = Nagelgeige, nail harm onica, nail violin

— vonósgitár - arpeggione, chi tarra coll’ arco, guitar d am our, guitare violoncelle

— vonószongora = clavecin-vielle, clavecin- viole, Streichklavier

— üvegharmonika151.9 Történeti hárfa

— cithara angelica = cythara angelica— crwth = crowd, chro tta , ró tta , ro tte— krom atikus hárfa = arpa á nottolini,

Hackenharpe, Hakenharpe, harpe ä crochets, hook harp

152.9 Történeti gitár— cisztra = cetera, cister, Cister, cistro,

cither, citola, citole, c ittern, Zither, Sister

— citarino = Englisches citrinchen— orpharion, orpheoreon (basszus cisztra)— quinterne = guitarra latina— pandora = bandora— vihuela de m anó— vihuela de penola = chitarra batten te

155.9 Történeti lant fajták— Angelica = Angélique, Apollon— basszuslant (kettősnyakú) = archilaud,

archiluth, archlute, arciliuto, Erzlaute— colascione— m andola = m andora, m andurina, man-

dürchen, pan dura— m andolin = Mandoline, m andoline, m an

doline

— mélybasszuslant = chitarrone, cithan basse, römische Theorbe

— theorba = Theorbe, théorbe, teorbo, tiorba

156.9 Történeti cimbalom— dulcimer = dólcemela, doucemelle, dul-

cema, salterio tadesco; tympanon— pszaltérium = arponetta, arponette.

pointed harp, psaltérion, psaltery, salterio

161.9 Történeti zongora— csembaló = cembalo, clavicembalo,

clavecin, harpsichord Klavierflügel, Kielflügel, Klavizymbel

— gravicemoalo— spinét = búonacordo, épinette, Spinett,

spinetta, spinetto— spinettino— virginál = Virginal, virginale

171.9 Történeti orgona— portativ = orgue portatif, organo por-

tativo, portative, portative— positiv— regál = organo a regale, Regal, regala,

regale181.9 Történeti idiofon hangszerek

— cin tányér = Becken, cimbalos, cymbals, cymbales, piotti, plattillos

— csengő, kézicsengő - caimpana de mano, campanella, campanilla, clociiette, Glocke, handbell, Sonnette

— csörgő = bell, grelots, jingle, Klappern, scabel, Schelle

— harangjáték = campanelli, carillon, chime, Glockenspiel je u de chlochettes, jeu de timbre, soneria di campane

— háromszög = Triangel, triangle, trian- golo; triangulum

— kasztanyatta = castanetas, castanets, castanette, castagnette, Kastanette

— Xylophon186.9 Történeti membranofon hangszerek

— kisdob = cáise claive, caja militar, Kleine Trommel, side drum, snare drum, tamburo militare, tamburia

— üstdob = atabal, kettle drum, Pauke, timbal, timbale, timpani, timpano

Könyvtári Figyelő (34) 1988/1


118118

148

118118118

2. sz.. melléklet

Népi hangszerek - Európán kívüli hangszerek (a népi hangszerek etnikai közös alosztással)

Aerofon .13 lira, hárfa.1 furulyafélék: ajaksípok .2 dörzsöléssel m egszólaltatott.11 perem ről m egszólaltatott .21 hegedű.12 perembevágásos .22 tekerő.13 oldalfúvós 148 .3 ütéssel m egszólaltatott.14 végén fúvós dugós .31 cimbalom.15 göm bfurulyafélék, okarina .32 gardon.2 klarinétfélék: egyszerű nyelvsípok, .33 kukoricahegedű

duda 188 Idiofon, m em branofon.3 oboafélék: kettős nyelvsípok.4 kürt- és trom bitafélék 188 .1 idiofon.5 harmonika .11 zörejhangszer.6 szabad aerofon .12 xilofon.61 levélsípok .13 m etallofon.62 bugattyúfélék .14 litofon.7 dorom b .15 kristallofon

Kordofon .2 m em branofon.1 pengetéssel m egszólaltatott .21 ütéssel m egszólaltatott.11 lant .22 dörzsöléssel m egszólaltatott.12 citera .23 m irliton

3. számú melléklet

Magyar népi hangszerek

Aerofon .2 klarinétfélék = egyszerű nyelvsípok.1 furulyafélék: ajaksípok - nádsíp = nádduda, nádpikula.11 perem ről m egszólaltatott — regős síp ■

- pansip- perem furulya = szélfurulya- tilinkó = tifinka, csilinka

.12 perembevágásos- lopótökduda, napraforgóduda

.13 oldalfúvós- flóta = fléjta, flajta, pikula

.14 végén fúvós, dugós- fűzfasíp = fűzfafüty ítő , süvítő,

fűzfafurulya- hosszúfurulya = liosszifurulya,

hossz! furugla- hatlyukú pásztorfurulya- hét +egylyukú Blockflőte típusú:

cölöpflóta- kettős furulya = ikérfurulya

.15 göm bfurulyafélék, okarina = cserépsíp

.3

.4

.41

.42

.43

.44

- klarinét = klarnét, klánét, cigánysíp

- Schunda-tárogató- duda - magyar duda, bőrduda,

kutyaduda, tiliduda, csimpolyaoboafélék: kettős nyelvsípok

- töröksíp -kürt- és trombitafélék

term észetes kürt- kanásztülök = kánászduda, kon

dásduda, kanászkürtterm észetes fatrom bita- fakürt = víziduda, havasi kürt,

alpesi kürt, nyírfakürt, szádok- kürt

term észetes réztrom bitaventiles, billentyűs ‘dallamjátszó*trom bita


148148

.5 harmonika- szájharmonika - szájmuzsika, po

fagy alu- gombos harmonika- billentyűs harmonika

.6 szabad aerofon

.61 levélsíp = bebic, nyírfasíp, cseresznyefasíp, kéregsíp, kalkucs

.62 bugattyúfélék- bugattyú = búngató, búgó, brün-

gő, brüngöző, zugattyú- pecek = pécekpikula, cilinka, ti-

do,bedo- pörgettyű = dergács, fergettyű,

ördögrokka.7 doromb = dörombér, dongó, dorong

Kordofon.1 pengetéssel megszólaltatott.11 lant.12 citera.13 lira, hárfa.2 dörzsöléssel megszólaltatott.21 hegedű

- egy- és többhúrú házi készítésű

- gyári.22 tekerő = tékerőlant, forgólant, for

gatólant, nyenyere, szentlélekmu-zsika, kolduslant, parasztlant, tekerőhegedű

.3 ütéssel megszólaltatott

.31 cimbalom

.32 gardon

. 3 3 csutkamuzsika = kúkoricahegedű, cirokhegedű, nyikorgó, nádihegedű

188 Idiofon, membranofon 188 .1 idiofon

.11 zörejhangszer

.12 xilofon- fadob- kasztanyetta- kalapácsos kereplő, szélkereplő

= szélkelep- pörgő = zörgő- szájxilofon

.13 metallofon- csengő = csengettyű, pityegő- csörgősbot, láncosbot, regősbot- harang- kolomp- pergő = zargő- kerepelő = kéreplyő, kerep, ke-

repü, röhögő, pörgető, cserrentő, rühencs

188 .14 litofon.15 kristallofon.2 membranofon.21 mirliton.22 ütéssel* megszólaltatott

- dob- csörgődob

. 23 dörzsöléssel megszólaltatott- köcsögduda = szütyök, höppö-

gető, höbögő, köpü, köcsögbőgő- bika = búrrogató

flexibilis zenei osztÁlyozÁsi rendszer kiegészítési...

Documents