NNCL1987-61Bv2.0

Zdori Bence Fordul a BakterhzZdori Bence Fordul a bakterhz Bort Csonka Jnos ISBN 963 9227 75 7 Rcz Istvn, 1998, 2001 LZI Bt., 2001 r A LZI Bt. kiadsa n mr csak azt gondolom, mgis folytatnom kell a bakterhz trtnett. A cspai kupec meg az szpsges Rozija eskvjn mg gy gondoltam, felhagyok az ri mestersggel, s idvel magam is kupecnek llok. Az mgiscsak elkelbb foglalatossg. Meg aztn a kupeckedsben a bukszja is elbb vastagodik meg az embernek. Sokig nem is fogtam a kezembe a tintaceruzt, de annyi minden megesett azta a bakterhz krl, el kell, hogy mesljem. Ha mg emlkeznek r, a bakterhz trtnetnek els rsze akkor fejezdtt be, amikor hazafel indultunk a fnyes eskvrl. Az anyavezetget ugyan kurtn elutastotta az ifj prt, de azutn a plbnos r, meg a kntor gy sszektzte a pats meg a Rozi letnek fonalt, hogy a kupec kpes fele mg hrom nap mlva is tarkllott az egyhzi ldstl. Jutott a szentigbl a nsznpnek is bsgesen. A bakteromnak meg tarisznyaszj Buga Jsknak se maradt egyetlen p brdarab sem a pofjn. Napamasszony is ugyancsak bicegette a lbt. Egyszval mindenki kivette a rszit a lakodalombl, de a java mg htravolt, ezrt igen szaporztuk volna a bakterhz fel. Egyedl csak a Tndr llta tjt az igyekezetnknek. Sehogy nem akart lakodalmas kedve lenni neki, hiba simogattam a htt a vasvillval. Mg a bakterhzba vezet t felnl sem voltunk, amikor gy hatrozott: elege van a mulatozsbl! Elszr csak a fejt kezdte rzni, mintha darzs replt volna a flbe, ksbb meg lefekdt az tszli rokba. De olyan szerencssen, hogy a szekr a rajta lkkel belefordult a j kldkig r csalnba. Na, nekem az volt addig a legszebbik rsze a lakodalomnak! A bakterom, a banya meg a patknyirt nagy nehezen elkszldtak a fejtetre llott szekr all, utna meg ngykzlbra tenyerelve mszkltak a csalnban. ppen mint a megkerglt birkk. n jkedvemben a fldhz vgtam a vasvillt, de a Rozi meg a napamasszony is igen csapkodtk a lbuk szrt rmkben. Nem lltam meg, hogy ne kiltsak le az rokba a banynak: - Hallja kee, de jl fest a naccsgos asszony odale! Szakasztott gy nz ki, mint a Szedmk bakter disznaja, amik elcsatangt a nadragulyba! Taln, ha meg teccene prblni rfgni egy keveset... A vnasszonynak csphette a keze szrt a csaln, mert igen szaporn toporzkolt vele. Kzben meg gy nyertett, mintha t akarta volna venni az elfradt ltl a szolglatot, engem meg fenyegetett, hogy kifordtja a brmet, csak dugjam le neki a vasvilla nyelit, hogy belekapaszkodhasson! Persze bolond lettem volna kisegteni, ha mr amgy is olyan csfsgos dolgokat grgetett nekem. A bakterom elsnek kecmergett fl az tra a csalnbl. Az nnepls bakancsa volt rajta, avval prblta meg orrba rugdalni a Tndrt, hogy szegny prnak visszajjjn a lakodalmas kedve. A l csak nem akart tovbb mulatni, mert prszklt, meg a bakter bokja fel csattogtatta a fogait, gy az is beleunt a kedvcsinlsba. Lehet, hogy csak a dszelg vasti bakancst fltette, de inkbb odallt az jasszony mell a banyt biztatni. Az regasszony addigra mr pp harmadszor hengeredett vissza a csaln kz. Mire lert, az sszes szoknyja a nyakba csszott, csak a bundabugyogs lbai kapldztak az g fel. - Gyjjk mr f! Ne rusnyskodjon ott olyan szemrmetlen, mer mg valamelynknek kedve szottyan! - kiablta neki a bakterom, de kzben a szemeibl trlgette a knnyeket. Elmondhatom, n se nevettem olyan jt, mita megkezdtem a bakterhzban a szolglatot! A nyanya nem egyedl hempergztt az rokban. Buga Jska is ott reclizett hasra vgdva. Irgalmatlanul kereste a pntliks botjt. - Nem mhetk, amg nem lelm! Itt kll lgyn a csolnyban. Hogy nz mn ki a vfny a sallangos ftykse nk? A bot csak nem kerlt meg. A banynak sikerlt kikszldni, a patknyirt is knytelen volt flkapaszkodni a partoldalon. Csak a dszes vflybotot sajnlta nagyon. A kpes fele radsul olyan volt, mintha az jszaka hangyaboly tetejn aludt volna. Nem lehetett tovbb halasztani a dolgot. Flszedelzkdtnk, s gyalog tettk meg a htralv utat. A szekeret meg a Tndrt otthagytuk az rokban. A bakterhznl mr trelmetlenl vrt bennnket a nsznpessg otthon maradott fele. Az tkapar ugyan kvetelte volna a patson a klcsnszekeret, de a tbbiek lehurrogtk: Ne roncsa mn el a fiatalok kedvit ilyen aprsgos dologgal! Ott lesz az a szekr msnap is a helyin! A szobban tertettek. Mindenki ksztette mr a nyeldekljt az nnepi lakomra. A baktern vllalta magra a fszakcs tisztsgt, ki is tett magrt rendesen, mire hazartnk. n is alig vrtam mr, hogy vgre megtmhessem a bendmet, mert nagyon megheztem a szertarts kzepette. A pats mg az eltte val jszaka disznlbakat hozott egy rossz zskban. Vagy harmincat. Egy msikban meg frissen flszedett krumplit. gy rendelkezett, hogy a lakodalmas men krmprklt legyen, azutn meg mkos nudli a desszert. Azt mondta: - A mkos nudli, az krem teljesen ri tek! Az vt a f fogs a Ferencjska lakodalmba is hajdanban! A magyar urasgok, mn akik hivatalosak vtak a csszr mennyegzjire - mer oda mg az uraknak is csak a szne-java mhetett ee -, mg regapa korukban is azt mesltk, hogy belaktak nudliv a csszr fesge lakodalmn! Gondoltam magamban, igen j cimborsgba kerlhetett volna velem is az a Ferencjska, mert a mkos nudlit n is nagyon kedveltem. Csak ppen ott hibzott, hogy mr nem is emlkeztem r, mikor ettem utoljra! Azt mr akkor sejtettem n, hogy az rdgfajzat kupec milyen becsletes ton szerezhette meg a krumplit, mert a lakodalom utni napokban flttbb rdekldtek a tartzkodsi helye irnt a csendrk a hatrban. Azonban, hogy a tmrdek disznlbat hol szerezte, arra csak akkor jttem r, amikor egy ht mlva a ferihegyi dgkt fel tvedtem legeltets kzben.

Ott a Guszti cigny igen elborult brzattal csapkodta a fldhz a fcntollas kalapjt. Valami Devla nev embert sorolgatott harciasan. Gondolkoztam rajta, elruljam-e a Gusztinak, hogy nem az a Devla, hanem a cspai kupec vitte el a vacsorja javt? De aztn gy voltam vele, ha meg is tudja az igazsgot, avval mg gy sem fog jllakni, gy nem szltam semmit. Na mi meg a lakodalomban rltnk, hogy vgre az asztal kr keveredhettnk a kanalainkkal. A baktern meg a patknyirt rendezkedett. A f helyre ltettk az ifj prt, melljk meg a nsznagyokat. A bakterom is trleszkedett volna a Rozi mell, de lelktk a padrul. gy a vgn knytelen volt odbb telepedni. Szerencstlensgemre nekem pont a banya mellett jutott hely. Sehogysem voltam a dologgal kibklve, s rgtn el is ment az tvgyam. Azrt megfogadtam, nem hagyom, hogy a vn boszorkny ilyen nagy nnepen elrontsa a jkedvemet. ntttem is jcskn a bdogbgrjbe savany bort, lthassa, hogy j hzban nevelkedtem. Fltett szndkom volt, hogy vgre megbklek vele, a legjobbik modoromat elszedve szltam hozz: - Igyk a tnsasszony ebb a j borb! Biztosan e teccet fradni, amg a csaln kzt hancrozott! - Fogd be a baglesdet, te anyaszomort, mert kipepitzom azt a csf pofdat! - vetette nekem erre oda csak gy foghegyrl a banya. Na, mondom, gy legyen az emberben jakarat! n azrt se adtam mg fl a bklsi szndkomat, mg mindig vigasztalan szltam hozz: - Ne legyen mn olyan elutast, kee! Hiszen az is ltem a tnsasszony mell, hogy lthassa, mekkora bartsggal vagyok irnta. Klnben meg gy megszplt a csalntl a kee kpes fele! Olyan rzsaszn lett a bre, mint az reg diszn htuls felin! Tisztra jt tett a dolog magnak! Megszokhattam mr a bakterhzban, ha j szndkot mutat az ember, mindjrt beverik az orrt! A rt akasztfavirg gy a kpes felembe csapott a bdogbgre fenekvel, hogy azon nyomban megeredt a vr az orrombl. A drga bor meg csak csrgtt le ktfel az arcomon. Nem gyztem lenyalogatni a nyelvemmel, hogy legalbb a java ne menjen pocskba. Mondtam is a vnasszonynak: - Nem kne ezt a jfle italt elpazarni, nyanya! Amik minden csppje aranyat r! Aztn nem firtattam tovbb a dolgot, mert a banya megint emelgetni kezdte a bgrt. Nem akartam, hogy mg egyszer kpen teremtsen. A vge mg az lett volna, hogy elmar a lakodalmi asztaltl, aztn nyelhetem az hkoppot. Inkbb odahztam elje az asztal kzepirl a nagy mosfazekat. Azt, amiben a krmket meg a krumplit fzte a baktern a lakodalomra. - Inkbb ebbl szedjen a tnsasszony! -mondtam a szipirtynak. - Ez utn megnyalja majd mind a tz ujjt! - Br ha csak egy bolhnyi jrzs is szorult a vnasszonyba, biztos nem lenne kedve hozz, hogy a sajt ujjait szopogassa! Mondanom se kell, mire n is odafrkzhettem a fazkhoz, addigra mr csak egy szem krumpli rvlkodott az aljban. Meg egy disznlbnak a legvgs, kormos rsze, egy kevske srga lben. Az jutott nekem a lakodalmas ebdbl. Lenyeltem a krumplit, nem volt nagyobb egy dinl. Utna prbltam szopogatni a cupkot. Az is csak akkorcska lehetett, mint a hvelykujjam. Nem is volt azon egyb, mint egy kevske feketre gett br, meg az a szr, amit a baktern nem vakart le rla a fzs eltt. A tbbiek csak gy faltk az klmnyi, zsros hsokat, a bakteromnak mg a bajusza is rezgett a gynyrsgtl. Buga Jsknak csupa szaft volt az brzata, s gy cuppogott azzal a szp, nagy szrtarisznya-forma szjval a ftt disznlbnak, hogy az n hasam keservesen megcsikordult az ingem alatt. Az regasszony is ott nyammogott mellettem egy j nagy, puhra ftt krumplin. Arra gondoltam, legalbb neki jusson egy hsosabb falat a tnyrjba, s amikor nem figyelt oda, kivettem a szmbl az sszergott krmdarabot, s belecssztattam a banya tnyrjba. Hadd legyen neki meglepets! Nem fogott gyant. Amikor a szaft all kitrta az sszecscslt darabkt, rgtn a szjba dugta. Utna olyan elgedett pofval szopogatta a rusnya, mintha egyenest a j Istennek a lba ujjt vehette volna a szjba. Pedig a mennybli biztos nem engedte volna meg a randa boszorknynak, hogy a lba ujjt szopogassa! Kegyetlenl hes voltam, csak az vigasztalt, hogy nem veszett mg el minden! Htravolt mg a mkos nudli. - Na, Bendegz, majd azzal telitmd a hasad! A pats rendelse szerint a baktern telifzte nudlival a mosteknt. Kt napig gyrtk a tsztt a Szedmk bakter felesgvel. Annyi volt a nudli, hogy egy regiment is jllakhatott volna belle! Jutott a tetejre bven avas mk, meg mg egy kis mz is, amit a pics ember lopott valahonnan. Igen ersen remltem, hogy a nudlibl tn n is degeszre ehetem magam a lakodalomban. Baj csak az volt, hogy nem lehetett a bakterhzban elegend ednyt tallni. A krmprklthz mg csak ssze tudtak annyit kunyerlni a Szedmk bakterktl meg az tkapartl, hogy minden rsztvevnek jusson tisztessges tnyr. A csorba szl, ibolys tnyrt mr gy is a kutyja ell vette klcsn az tkapar. Megismertem! Az jutott a napamasszony el. Hanem, amikor a nudlira kerlt volna sor, egyetlen tnyr se maradt tisztn. ri npek lvn arra nem is gondolhattunk, hogy csak gy beleszedjk a nudlit a krmprklt-ragacsos tnyrokba. Plne ilyen nagy nnepen! - Ajnye, kutyafitye! - sopnkodott a vlegny - Ha tuttam vna, hogy ilyen szgnysen nak eszcjg dgban, akkor ehoztam vna otthunrul a huszonngy szemlyes mejceni porcilnyt! Aranny van rva minden tnyrnak a szle! Csak att ftem, hogy sszetredeznek az ton idefele. - Ne trggyn avval, Szabn! - szlt kzbe az tkapar. - Borjja ide az asztal kzepire a teknyb! J embrk vagyunk, nem vesznk ssze rajt. Majd az az asztalr elszdgessk, mint a pogcst! - azzal az tkapar el is kapta a fatekn szlit s gy, ahogy mondta, az sszes nudlit az asztalra bortotta. Ott volt elttem az egsz gynyrsges halom. Azt se vrtam, hogy biztassanak. Rhasaltam az asztalra, s akkorra ttottam a szjamat, mint a csbr nylsa. A kt kezemmel meg csak kapartam befel a fejembe a nudlikat. Nem akartam errl a fogsrl is lemaradni. Nem is rgtam, csak nyeltem lefel a torkomon egyiket a msik utn. Majd megfltam kzben, de nem trdtem vele! J nagy nudlik voltak, akkora volt egy-egy, mint a bakterom nagylbujja a parasztbtykvel egytt! Csak az ze lehetett msfle. Addig trtam magamba a mkos nudlit, amg mr a gatyamadzagomat is hiba oldottam meg. Nem frt tbb. gy jllaktam, hogy a szemeim is kiguvadtak. Alig szuszogtam. Miutn gy gondoskodtam a magam elltsrl, rgvest nyugodtabb szvvel szemllgettem a vilgot. A vnasszonynak mg akkor is teli volt tmve a pampulja nudlival. gy lgott ki egy-egy ktoldalt, mintha a banynak risi szemfogai nttek volna. Olyan ijeszten festett, mint a Dracul vajda, az erdlyi vrszop szrnyeteg kpe az rdekes jsgban. Mg az asztal fltt vadul kereng legyek is messze elkerltk rmletkben. A bakterom meg a Rozit etette a nudlival. Szp nagy darabokat dugozgatott incselkedve a menyasszony fogai kz. gy bmultk egymst kzben, hogy majd sztolvadtak a nagy sze-relmessgtl. Gondoltam is magamban: A pats is jl bevsrolt a Rozival! Ha csak egy szemhunysnyi idre nem figyel r, az mr rgvest msnak l-tgeti a nyelvit! De ht a gazdm meg igen nagyon szerette volna mr a Rozi nyelvit megrgcslni! Szerencsjkre a kupec addigra mr gy be volt kvzva, ahogy az a vlegnyhez illik azon a jeles napon, amikor a hzassg szent igjba hajtja a fejit. gy nem

vett szre semmit az enyelgsbl. A szja sarkba illesztett egy szp hosszra sodort nudlit - mintha valami jfle gubaszivar lett volna -, s azon mesterkedett, hogy meggyjtsa a vgit. Klcsnkrte a patknyirt rzkupakos szivargyjtjt, s annak a kerekit csavargatta egszen elvadult brzattal, s kzben nagyokat pfkelt a mkosnudlival. Persze az sehogyan sem akart meggyulladni. Gyantottam is, hogy a kupecnek teljesen elvette az eszt a hzassg rme. gy nzett maga el, mint aki tkletesen megtbolyodott. Oda is csapta a falhoz a patknyirt szivargyjtjt, az meg rgtn darabjaira hullott. - Hogy ne mongyam, micsinljon a gytjval, kee, vfly uram! -mondta dhsen. - Nem ad ez szikrt, nem val smmire! - Bolond embrbl van maga, Toppancs szomszd! - szedegette ssze a gyjt darabkit a fldrl Guba Jska. - Az a szrncsje, hogy nem issza ilyen degecre magt mindennap kee, mer akk mr rg evitte vna az rdg a lelkit! Ht nem lssa, hogy szivar helytt nudli van a bajsza alatt? - Aujnye, ht nudli vna? - vette ki a szjbl az sszekormoldott vg tsztt a pats. - Ki tette ezt a csfsgot nvelem? A patknyirt erre mr nem szt semmit. gy ltszik, addigra is belenyugodott abba, hogy a vlegny tkletesen megbolondult rmiben. Csak a srgarz szivargyjtt sajnlta nagyon. - Mg a nagy hborban zskmnytam! -magyarzta. - Egy tljn kaptnyt, akit ledftem a szuronyomma! Azt se mondta, fapapucs. Csak meghtt mind a kt szmire, oszt rm hagyta ezt a j kis gytt! Ilyen j hangulatban tellett a lakodalom. Fogyott ersen a nudli, de azrt az asztalon is maradt belle mg bven. Nhny markkal leszrtam az asztal al a bakter macskjnak. Legyen neki is letiben egy j napja. Lssa, milyen ri helyre szegdtt el szolglni. Mg a macskt is mzes nudlin tartjk a bakterhzban! Telitmtem az ingemet is bellrl nudlival. Arra gondoltam, lesznek mg szksebb napok is a bakterhzban, meg aztn a bundskutyt is meg akartam vendgeim. Odakint vonyikolt rvid lncra fogva. Szegny sokszor tartotta helyettem a htt a rgi idkben. Rszolglt egy kis krptlsra. Fogyott a bor is rendesen. A pats szerzemnye volt az is. lltlag egy snta csikt cserlt el kt hekt borrt. Nem tudom ki jrt jobban? A pats-e vagy a borosgazda? Mindenesetre a napamasszony mr vagy tizedszer fordult a fdozott alj, zomncos lavrral. Abban szolgltk fel a bort. A napamasszony krbejrta vele az asztalt, a vendgek meg sorba mertettek belle. Amikor meg mr mindenkihez eljutott, odarakta a lavrt az asztalra, hogy mindenki elrhesse, aki inni akar. A vge fel Buga Jska mr nem is fradozott avval, hogy aprnknt mregesse a bort a bgrjvel. Nekihasalt a lavr szlnek, ppen gy szrcslte a bort befel, mint ahogy a Bimb szokott inni az itatvlybl. Mg a szemei is olyasformn lltak. Magam is szomjas voltam, s szvesen megittam volna egy bgre bort a nudlira, de eszembe jutott, hogy a banya meg a bakter is abban a lavrban szokta ztatni a lbt, amibl Guba Jska a bort szrcslte, s mr rgtn el is mlott a szomjsgom. Amikor a lakomzsnak vge lett, akkor vette kezdett az igazi mulatozs. Sose lttam azeltt ilyen csudt! Szedmk bakter a nyakba akasztotta a harmonikt. Radsul megrkezett a zenekar msik kt tagja is, az Egeres Rudi meg a Bang Jska. Soha mg azeltt nem tallkoztam velk, de els pillantsra is megllapthattam, hogy tkletes mvszemberekkel van dolgom. Az alkalomhoz illen voltak felltzkdve. Elszr is, meztlb volt mind a kett. A Rudinak csak a trdig rt le a nadrgja, de a Jsk tbbszrsen is rncot vert a bokjn, olyan hossz volt. Nhetett volna bele a gazdja mg eleget, de mr gy is olyan szp szl cignylegny volt a Bang Jska, hogy csak lehajtott fejjel tudott belpni az ajtn. A Rudi az meg ppen a fele volt neki. A kldkig rt a msiknak, s olyan kerekforma volt a hasa, mintha egszbe nyelte volna le a grgdinnyt, mieltt a lakodalomba jtt. A nadrg fltt ing volt mind a kettn. J sok luk volt csinlva az ingeikre, hogy a nyri melegben szabadon jrhassa ket a j leveg. A Rudi ingnek megvolt az egyik ujja. A msikn nem volt ugyan ujj, de annak meg gallrja volt. Bajusza az persze ntt mind a kettnek. A kisebbik hegyesre pdrte a vgit, a nagyobbnak meg olyan susmny rzsebajsza volt, mintha a gykrkeft ragasztotta volna az orra al. A magasabbnak hossz haja volt, a kicsi meg kalapot viselt. Egyszval gy nztek ki, hogy akrmilyen elegns helyen muzsiklhattak volna. Magukkal hoztk a hangszerszmaikat is. A Jska volt a prms. Megszmoltam, ppen hrom hr volt a hegedjn. A Rudi nem hozott magval csak kt bdogkanalat, meg egy horpadt oldal vizeskannt. Gondoltam is magamba, ha jllakni jtt a bakterhzba, akkor igencsak mellfogott. Hacsak nem ri be azzal a pr darab nudlival, ami mg az asztalon maradt. A Szedmk odaterelte a zenszeket a kemence mell, hogy majd az lesz a helyk. Kezdetnek kaptak egy-egy bgre bort, aztn csak lldogltak, s vrtk, hogy Szedmk megadja a jelet: lehet kezdeni a muzsiklst! Hamarosan eljtt az az id is. Egyszer csak a Szedmk elkezdte szjjelfeszteni a harmonikt a nyakban, de gy, hogy mr attl fltem, szj-jelrepeszti. Biztosan megharagudott r valamirt. Aztn meg visszafel tolta a harmonika kt felit. Akkor aztn rkezdett a banda. A Szedmk mg nekelt is hozz. Elszr azt, hogy: Asszony lett a lnybul..." Utna meg abba kezdett bele, hogy: Szeretm a nygvenyelt trval..." n meg igencsak elttottam a szemeimet, amikor lttam, ahogy a Rudi a nadrgja varrshoz kezdte csapkodni a kanalakat, amiket magval hozott. A kanalakkal muzsiklt, azok meg gy csattogtak, ahogy az jjeli tehervonat szokott. Mindig felbredek a hangjra. Tarisznyaszj Buga Jska megpdrte ktoldalt a bajuszt, aztn gavallrosan a menyasszony el lpett, s azt mondta a Rozinak: - Engesse meg naccsd, hogy elhijjam az els tncra! A Rozi csak somolygott szemrmesen erre, mint a hasmenses kisborj. A patknyirt meg se vrta, hogy a Rozi mondjon valamit, csak flrntotta a padrl s cempedlizni kezdett vele krbe a bakterhzban. Egsz addig abba se hagytk, amg a patknyirt a knykvel ki nem cempedlizte az veget a konyhaajtbl. Azutn mr szeldebbre fogtk. Buga Jska messzebbre lkte magtl a Rozit, majd olyasformn kezdtk doblni a lbaikat jobbra meg balra, mintha parazsat szrtak volna a talpuk al. Ez a tnc volt a ciframars. Addigra a Rudi is letette a kanalakat, s a vizeskannt kezdte el pflni rettenetesen, mert a ciframarshoz az illett jobban. Nekem ez mg jobban tetszett, mint a kanlmuzsika. A vfly uramnak, meg az jasszonynak is nagyon teszhetett, mert alig gyztek olyan szaporn bakfinczni, ahogy a Szednik bakter hzta nekik a ciframarsot. A vgn mg a htszobba is tmentek tncolni, ott aztn a nagy cifrzsba sszeborogattk a tejfls kcsgket, s a Rozinak tiszta fehr lett a lba szra a tejfltl. Egy sz, mint szz! A Szedmk bandja nagyon szpen hzta a talpalvalt. n minl tbbet hallgattam ket, annl nehezebben ltem meg a helyemen. Addig csiklandozta a talpaimat a harmonikasz, mg egyszer csak mr nem brtam magammal, felpattantam, s rakosgatni kezdtem a lbaim. ppen gy, ahogy a Rudi verte a vizeskannt. Nagyon j kedvem kerekedett. Egsz addig el se mlott, amg ki nem bomlott az ingem. Az aldugdosott nudli meg mind a fldre potyogott. Nem maradt ms a

hasamon, csak a mzes mk. A patknyirt s a Rozi meg ppen arra frcgettek, s az sszes nudlimat beletapostk a padlba. Egybl lehasaltam, hogy sszekapkodjam, amit mg meg lehet menteni, de azoknak megint arra akadt dolguk a tnccal. A patknyirt a maradk csizmja sarkval ppen a kisujjamra taposott. A vasalt csizmasarok alatt gy feldagadt az ujjam, hogy a pokolba kvntam rgtn az egsz bakterhzat, nsznpestl. Visszaltem a padra, s beledugtam a sebeslt ujjamat a borba, ami a banya bgrjben volt, hogy legalbb lehtsem egy kicsit. Avval gygytgattam egszen addig, amg a vnasszony - aki addig httal volt nekem fordulva - el nem vette a bgrt, hogy kiigya belle a bort. A bakterom is roppant md szerette volna megforgatni a Rozit, de az gy ssze volt kapaszkodva a patknyirtval, hogy gy ltszott, soha nem akarjk abbahagyni a forgoldst. A gazdmnak gy nem maradt ms szrakozs, a bort ntgette le a gigjn. Amikor meg mr nem frt tbb a baktersapka al, s a vge kicsurrant a bajsza cscskin, hasra fekve kinylt az asztal tetejn. A szemeivel egszen flfele bmszkodott. Azt hittem, azt szmolgatja, hny lgy ragadt bele a gerendra szgeit lgypaprba? A nyelve meg oldalra lgott ki a bajusza all. Pontosan gy festett az brzata, ahogy a kupec lova, amikor se sz, se beszd, hasra vgta magt a srba, aztn kampec! Gondoltam, szlni kne a patsnak, hogy rgcslja mr meg egy kicsit a bakterom nyelvit is. Htha letet ment vele! Azonban a kupec se gy festett, mint aki hajland lett volna effle rusnyasgra. Pedig az mindenre kaphat volt. Mondtam is magamban: - No, mn ennek is harangoztak odafnn! ppen ideje vt ma, hogy maghoz szlccsa a teremt! - Nem lltam meg, hogy ne mondjam a banynak: - gy ltom, tnsasszony, hogy a baktert elvitte vgre az rdg! Kee is rzi a pokol knkves illattyt? Az regasszony is rezhette, mert nagyon fintorgatta azt a karfiolforma orrt az asztal fltt. A pokol bze pontosan a bakter nnepls pantalljnak az lepe fell radt. Alighanem sszecifrzta a nadrgot a nagy mulatozsba! - Ez se jrt az illemtan-iskolba! -jegyeztem meg. - Megltszik, hogy nem tuggya, hogy ilyen fnyes ceremnia kzepette mg a szellents sem illend dolog. Lssa a naccsga, milyen csfot tud zni az rdg az emberfival, mieltt magval vinn a lelkit a pokolba! Jl nzze meg, mer gy szmolom, bizonyosan a tnsasszony lesz a kvetkez! Abbul gondolom, mer olyan letellenes kapcaszne van az brzatjnak! A szipirty olyan szemeket mregetett rm, mintha n trtam volna ki az dvzlsre jelltek sorbl. Egszen biztos megprblta volna a fejembe hzni a mosfazekat, ha nem ll el ppen akkor a pats. - Hajja-e mama! - rikkantotta. - Gyjjn, oszt jrjuk el egytt a rezgcsrdst! Ne utasijja vissza a vleginy krsit, mer az nem illend ilyen ri hznl! A vnasszony megszabdott elbb, hogy mr rgen nem jrt semmilyen tncba se. Utoljra a lnya lakodalmban, de annak is mr vagy hsz ve. Egyszval krette magt, mint a bgi szz a bnbeess eltt, de a pats csak erskdtt. Fogta a nyanya kezeit, s gy rngatta flfel a padrl, mintha az lete mlna rajta. n is biztattam az regasszonyt: - Mennyen csak kee, tncoljk a vlegnnye! Legalbb n is eltanulhatom, hogy jrjk az rasszonyok a kutysdit! A vgn csak ktlnek llt a szipirty. Elment a patssal a tncba. A snta rdg meg megkapta a banya derekt, s bicegni kezdett az regasszonnyal. Hol elre, hol meg htra. gy rngatta kzben a banyt, hogy annak meg majd leesett a feje a nyakrl. Idnknt meg megllt, s cifrzni kezdte. gy csapkodta a hosszabbik lbt a fldhz, hogy egsz magasra szllt a por krltte. A banya meg a kezeivel kaszlt a feje fltt, s gy vernykolt, hogy egsz elttotta a szjt kzben. Mind a hrom fogt meg lehetett volna szmolni. Ennl klnb produkcit tn a vndorcirkuszban se lthattam volna. gy nevettem, nem gyztem a knnyeimet trlgetni az ingem szlibe. A pats addig cifrzta a rezgcsrdst, mg magval nem rntotta a banyt a fateknbe. Abba, amibe a nudli volt. Nem volt abban akkorra mr csak az aljban sszefolyt, mkkal keveredett mz. Mire azok ketten kikecmeregtek a teknbl, olyan volt a kpes felk, mintha az szi legyek pttyztk volna tele. - Aujnye, de jt mulattam! - trlgette a szeme all a ragacsot a kupec. -Ihaj-csuhaj! Sose halunk meg! Igaz-e reganym? - fordult a banya fel. - Na - gondoltam magamba -, elgyn rtetek a kaszs, hamarabb, mint szeretntek! - Utjra leginykoromba tnctam ilyen jt a tekintets Karvaly Gspr disznherl mester lenynak lakodalmba! Annyi vt a vendgsereglet, hogy le klltt foglani a magldi tzoltszertrat! Ott vt megtartva a hinye-henye! Szip lyny vt az Ibolyka, a menyasszony. Majnem olyan szip, mint az n Rozim! - Na, akkor ugyancsak frtelmes pofja lehetett neki, ha a Rozijh hasonltja! - gondoltam. - gy forogtunk az Ibolykv a tzoltszertrba, hogy az sszes urasg meg riasszony minket csudit! Mondta is nekm a Karvaly Gspr, bnnya, hogy nem n krtem mg az Ibolykt, mer szvesebben atta vna iparosemberh! Mer n ma akk is elsmert kupec vtam! - Elismert m! A csendrk eltt! Mint veszedelmes mezei tolvaj -morogtam csak gy az orrom alatt. Ahogy vgignztem a kupecon, azt se hittem el neki, hogy rendesebb helyre beerisztenk avval a rablgyilkos klsejvel, ami neki volt. Ilyen csf embert szerintem mg a kalendrium lapjaira sem engedtek volna rtenni. Legfljebb a heti vsrokon kiszgezett csendrsgi krzvnyeken lehetett ltni hasonl pofkat. De azok is mind rablk meg orszgosan keresett haramik voltak. Nem is akarok mr tbbet a patsrl beszlni, mert gy is nagyon hosszra nylik a mondanivalm. A lnyeg, hogy ks jjelig tartott a mulatozs a bakterhzban. Addigra azonban mr a feje tetejn llott minden. A bakterom meg feltmadott. Id eltt. gy ltszott, az rdgnek se kellett a lelke, mert egyszer csak pislogatni kezdte azokat a csips szemeit. Nzett, mint az ccaka szletett borny, aztn mekegett egy csppet, a vgn meg mr gy rfgtt, mint a kzsgi kan diszn. Ez llt a legjobban neki, a feje formtumt tekintve. Miutn a gazdm ilyen mdon kijzanodott, azon nyomban felhajtott egy fl lavr bort. Nehogy azt hihesse valaki, hogy a Szab bakter elveszett ember! Azutn meg elment kicserlni a nadrgjt. Annak is ppen ideje volt, mert a zld dglegyek mr nagyon krztek az lepe krnykn. Ahogy a bakterom kiment tltzkdni, mindjrt el is kezddtt a menyasszony-tncoltats. gy illett, hogy azt is a vfly, Buga Jska diriglja. Amgy flcsizmsan llott ki a nsznp el a konyha kzepre. Az elveszett pntliks botja helyett a vesszsepr nyelvel kopogtatta a padlt, hogy a szavainak nyomatkot adjon. - Szilencij! Szilencij! - kurjszta, mert nehezen akartak a vendgek elcsendesedni. A vge az lett, hogy rkoppintott a legkisebbik lba ujjara. Rgtn meg is kklt a krm a lbn. n nagyon odavoltam, hogy legalbb mg egyszer sikerljn neki, de sehogy sem tudott a kedvembe jrni. A Rozi csak llt ott a vfly mellett. Teljesen ssze volt kcolva a haja, mg az a rongydarab is oldalra csszott, amit a fejre tztek a menyegz eltt. Gondoltam, a lakodalom utn el is krem a Rozi fejrl a rongyot, j lesz kapcnak, ha majd csizmm is lesz hozz. Olyan butn nzett a Rozi, amennyire csak kitellett tle, a patknyirt meg egyszerre nagyot kiltott: - Elad a menyasszony! n meg igen csodlkoztam. A pats csak pp hogy elvette a szpsges Rozit, s mris megunta? Tl akar adni rajta? Legalbbis nem tiltakozott az elads ellen, csak lt a kemencepadkn, s vigyorgott, ppen gy, ahogy a kzveszlyes bolondok szoktak. A patknyirt mester meg csak kommendlta a Rozit:

- Elad a menyasszony! Kiforgattam az sszes zsebemet, de nem akadt abban egy petk se, csak egy-kt darab ssze-nyomorgatott nudli. Ejnye! - gondoltam magamban - Ha most vna pzem, megvehetnem magamnak a Rozit! Nagyon j vtel lett vna! Ilyen grbe lb, rusnya pofj menyecskt sehun nem lehetett venni az egsz vecssi hatrba! Mutogathattam vna a piactren minden szerdn meg szombaton, egy hatos! Karcsonyra gazdag ember lehetnk! A baktern elhalszott valahonnan egy lyukas szitt, s azt rzogatta maga eltt. gy ltszik, errefel ez a szoks, hogy a lakodalom vgire mindenki megtbolyodik! Azon trtem a fejem, valami rltsget kell csinlni vgre nekem is, mert kinznek a tbbiek maguk kzl, ha ilyen normlisan viselkedek. Guba Jska j sokig ordtozott, de nem akart vev akadni a Rozira. A pats meg mr egszen neki volt szomorodva a kemencepadkn. Attl flt, hogy a nyakn marad a Rozi. Mg a lakodalom kltsgei sem trlnek meg. A vgn aztn eljtt a bels szobbl a bakterom. Ki volt ltzkdve, mint Szaros Pista Jzus neve napjn. A htkznapls nadrgjt hzta magra, a fejn meg az a sapka volt, amiben a sorompt szokta nhanapjn leeriszteni. - Na, majd ez megveszi a Rozit! gy is teljesen bele van pistulva! A soromprl jut eszembe: Az n gazdm jl tudta, hogy nem lehet a bakterhzban akkora nnep, ami elbbreval lehetne, mint a szolglat! Akrmilyen nagy esemny volt a cspai kupec lakodalma, attl mg nem llhatott meg az llami vast. Baj azrt se eshetett, mert a bakter mr a lakodalom eltti este leeresztette a sorompt, hogy ne legyen r gondja, gy nyugodtan mehettek a vonatok! Nem is nyitotta fl, csak a lakodalom utn. Addig sznetelt az tkels. Akinek nagyon srgs dolga volt, annak nyolc kilomterre ott volt a msik tjr. Akinek meg nem srgs, az rr! Nha betvedt a bakterhzba egy-kt nagyobb hang lovas kocsis ember. Reklamltak, hogy t akarnnak menni a szekrrel a msik oldalra, de megmondtk nekik, hogy a lakodalom napjn zrva tart a soromp! Aki meg mg ezutn is okoskodott, azt fejbe vertk a nokedliszaggatval. A leghangosabbat mg meg is fenyegette a bakterom, hogy akkor fogja a kt soromp kz zrni a kocsival, amikor majd jn a pesti gyors. Ne felejtsem szavam, a bakterom amint elbjt az tltzsbl, rgtn el is hzta a farzsebbl a bukszjt. Olyan gavallrosan csinlta, hogy mindenki azt hihette, teli van a bukszja bankkkal, s legalbb szz pengt ad a Rozirt. Nem is csodlkoztam volna, mert amg az rzsire volt bzva, tbbszr is kiprblhatta a Rozival a szerelmet, s nagyon bevlhatott neki, ha gy csingzott utna. Mondhatom, csaldtam a bakteromban. J ideig trt a bukszjban, aztn elhalszott kt hatost. Azokat aztn bedobta a szitba, amit a baktern az orra al dugott. Gondoltam, tn azrt nem mer a bakter kitenni magrt, mert a felesge a kasszros? A gazdm aztn meg odalpett a Rozi el, megfogta a kzit, s ciblni kezdte a konyha kzepe fel. A zenszek jrakezdtk a muzsikt. A Szedmk gy hzta-vonta a harmonikt, hogy a homloka is gyngyztt bele. A bakter krberngatta a menyasszonyt egyprszor az asztal krl. Kzbe gy rzogatta, hogy tn mg a fogai is sszeverdtek a Rozinak, de azrt igencsak llta a dolgot. Olyan szemekkel pislogott a bakteromra, hogy az tiszta szerelem volt. Gondoltam is, hogy a bakteromnak mr nem sokig kell leeresztve tartani a sorompjt! A vgn mg a lakodalmas asztalt is felbortottk a nagy szerelmeskedsbe, de aztn a patknyirt lelltotta ket. Maga mell hzta a Rozit, s megint ordtani kezdett: - Elad a menyasszony! n meg sehogy nem rtettem, minek rulja mr megint a Rozit, amikor rr mindenki ltta, hogy a bakterom megvette? Az v, kifizette. Ot illeti! Nem is akart tbb vsrl akadni. A vgin, hogy szgyenbe ne maradjanak, ipamasszony rakott bele a szitba egy pengt, hogy legyen mibl elkezdeni az j letet a fiataloknak. Ezzel vge is lett a menyasszonytncoltatsnak. A kupec sszeszmolta az sszegylt pnzt, s mindjrt el is szalajtotta a Szedmk legidsebb fit egy veg plinkrt. Miutn mr mindenki belefradt a tncolsba, visszalltottk az asztalt a szoba kzepre. Telintttk a lavrt borral, s azutn mr csak danolgattak. A bakterom egyfolytban azt ordtotta: Megy a gzs kanizsra..." Outna meg a pats kezdett torkaszakadtbl vlteni borzaszt csnya hangon, hogy: Rms csizmt visel a babm..." Olyan szpen mondta, hogy mindenki, aki mellette lt, befogta a fleit. A bakterom macskja meg rmlten meneklt ki az udvarra. Meresztgettem n a szemeimet, hogy ugyan milyen csizmrl nekel a pats, de a Rozi csak a meztelen talpait lblta a kemencepadkrul. Nem volt azon rma egy cspp se, csak tbb hnapos fekete kosz. A kupec igen boldog volt, hogy a hangjval milyen jl elszrakoztatja a vendgeket. gy ordtott, mint akinek pp a ggjt nyiszlja a nyakvg. Nem gyztnk egyik gynyrsgbl a msikba esni. Csak akkor hagyta abba a gajdszst, amikor szrevette, hogy eltnt a Rozi. n mr akkor gondoltam, hogy baj lesz! Amg a pats bennnket boldogtott a hangjval, addig a Rozi meg a bakterom - aki addigra ugyancsak szre trt - folyton egymsra kacsintgattak. Hol a baktert, hol meg a Rozit figyelgettem, lopva. Mindegyik gy csinlt, mintha muslinca ment volna a szemibe. A gazdmnak a vgin mr gy rngatzott flfele a fl pofja a nagy szerelembe, mintha begombzott volna bds csiperkbl. A szjt meg sszecscsrgette s a prasnya nyelvit ltgette a Rozi fel. Az meg visszacscsrgetett a bakteromnak. Arra gondoltam, ha az is kidugja a nyelvit, ott helyben flfordul a gyomrom. A Rozi. egyltaln nem gy viselte magt, ahogy azt megeskdtt asszonytl vrta volna az emberfia, de ht nagyon egymsba voltak szerelmesedve a bakterommal. Ltszott rajta, hogy igen vgyakozik mr a nszjszaka utn. A pats meg ppen nem rt r, mert a bmblssel volt elfoglalva. Vgl a Rozi kiosont a bakterhzbl, de mg kifele menet is csak pislogott a bakterra. A fejvel meg kifel integetett. gy jrt a feje, mint a falunkban a Tska ngyi urnak, aki lgnyomst kapott a nagy hborban Treviznl. Annak csinlt folyton gy a feje, mintha le akarna ugrani a nyakrl. Kutya egy ember volt a Szab bakter, azt se kellett ktszer biztatni. gy surrant ki a Rozi utn, mintha lopni menne. Szval amikor a pats elkezdte keresglni az Rozijt, n mr gondoltam, hogy vidman fog befejezdni a lakodalom. Kirohant az udvarra, s az jasszony utn bgatott az ccakba. Az sszes nsznp meg ott toporgott a nyomban, velem egytt. Senki nem akart lemaradni a ltvnyossgrl. Egyedl csak a Rudi meg a Jska maradt odabenn a hzban. Neki is fekdtek nyomban a lavrnak, hogy elpuszttsk a megmaradt bort. A patsnak vrben forogtak a szemei, mint a nszingeres biknak. Egyik kziben a bakterom vasvilljt fogta, a msikban meg a viharlmpt. Azzal vilgtott bele az ccakba. A lmpa fnye egy pillanatra rvetdtt a pofjra, ht az ki volt menve minden emberi formjbul. Majdnem a szvemhez kaptam rmletemben. Egszen bizonyos lettem, hogy a cspai kupec testben maga a stn jtt a fldre ltogatba. Mg a szarvakat is lttam a homlokn. Egyszval igen komoly volt a helyzet.

Mindenki lthatta, hogy vr fog folyni a bakterhz udvarn. Nem sok kellett keresni a Rozit meg a baktert. A hz mgtt bjtak el a kukorics szliben, ott bgylztk egymst. Mr gy lttam, ppen a nszjszaka rsznl tartottak, amikor a kupec rjuk tallt. Na ilyesmit mg nem lttam azeltt, pedig azt hittem, mr mindent megtanultam a szerelmeskedsrl. A bundskutya meg a Szedmk bakter Rzi nev kiskutyja is egymsba szerelmesedtek nhanapjn, de azt igazn nem hittem volna, hogy a bakterom ennyi mindenhez rt. Nem nztem volna ki a baktersapka all, az biztos! A pats mtkja a htn fekdt a kukorica tviben, egszen a nyakba volt trve a cifraszoknya. A lbai meg olyasformn lltak a csillagok fel, mint a dgltt tyk. A bakterom meg a hasn fekdt, de neki is a bokjig le volt tolva a nadrgja. ppen a csfadik felit mutogatta felnk. Igaz a kpes fele se volt szebb. Szval az illetlenebbik felit fordtotta felnk, de az is valami veszettl jrt rr elre meg htra. Pont mintha tkt gyalulna a hasval. O azonban a Rozival drzslgette ssze a hast, s valami nagyon j lehetett a Rozinak a nszjszaka, mer gy nygdcselt kzbe, mintha langyos libazsrral kenegettk volna a hta kzepit. A bakter meg hrgtt, mint aki a halln van. Gondoltam is, ezt mg itt ti meg a guta a nagy szerelembe! Egyszval teljesen odavolt. A pats az utols pillanatban mentette meg az lett. Amikor az mr olyasformn rfgtt a Rozi tetejin, hogy biztos voltam benne, vgleg kiadja a lelkt, nekiszaladsbl dfte bele a vasvilla mind a ngy hegyit a bakterom lepibe! Rgvest visszaszllt bel az let! A bakter vlttt, a kupec meg mg nla is rettenetesebben vistott. Amikor a gazdm megltta a patst, kezben a vasvillval, rmletben keresztlfutott a bakterhz udvarn. Olyan sebesen szedte az irhjt, hogy mg a nadrgjt is csak menet kzben tudta a derekra rngatni. A pats meg utna. Csodlkoztam is, hogy tud gy szguldani a kacska lbval az rdgfattya, de biztos voltam benne, ha utolri a baktert a vasvillval, az vgleg bcst mondhat az llami nyugdjnak. rkre leereszti neki a sorompt! A vendgek meg persze loholtak a pats nyomban. n is ott szedtem a lbaimat a banya mellett, mert sehogy sem szerettem volna lemaradni annak a ltvnyrl, amikor a bakter vgleg kileheli a lelkit. Annak azonban sikerlt valahogy idejben felmszni a nagy eperfra. A kupec oda mr nem mszott utna, csak alulrl fenyegette a vasvillval: - Gyere te tkozott bakter lefele a farul, mer gyis kifolyatom a vred! - Nem megyek! Ne merjl az llam szgjra kezet emelni, mer a tmlcbe vgzed! - kiablt vissza neki a bakter az eperfa legmagasabb grl, de gy hallottam, ugyancsak rezgett a hangja. Szurkoltam is, hogy letrjn alatta az g. gy lett volna szp, ha estben elbb agyoncsapta volna a patst, meg a vnasszonyt is, mieltt a msvilgra kltzkdik. Akrhogy is remnykedtem, sehogy nem akart leszakadni az g alatta. A lakodalmas npsg mg vagy flra hosszat csingzott a fa tvibe, amg bele nem zsibbadt a nyakuk a flfele kandiklsba. Aztn runtak a dologra, s mind visszahzdtak a bakterhzba. Igen szomorkodtam, mert lttam, hogy ebbl mama mr nem lesz bakterhall, gy egy kis id utn mentem n is a tbbi utn. A pats mg ordtozott vagy kt ra hosszat a fa alatt, hogy nem ezt vrta vna a bakteromtl, aki mg fldije is, mgis gy csff tette. Pedig mg az letit is rbzta volna. Pedig ht a bakterom nem tett semmi rosszat a Rozival, csak elvgezte a nagyjamunkt a pats helyett. A pats addig kurjszott a fa alatt, mgnem egyszer majdnem a sajt szemit bkte ki a villa hegyivel, ettl aztn is runt a dologra. gy gondolta, rhagyja a baktert a varjakra. Majd azok leverik az eperfrl, ha bejnnek az els fagyok! Lerakta a vasvillt, s nekifogott, hogy elkajtassa a Rozit. Nagykta fell vkonyn derengett az g alja. Ideje volt mr elkezdeni a mzesheteket. A Rozi sejthette, hogy nem egszen jl ll a sznja az ura eltt, mert nagyon elbujdosott. Nem akart eljnni, pedig a pats szp szval desgette: - Mssz el, az anyd rosszlet szakramentumt, mer szjat akarok hastani a htadbul, te cafka! - csalogatta az ura. - Csak kapjam a kezembe azt a szutykos ggdat, kiszortom belled a szuszt! Majd megtanulod te, hogy ki fija a Toppancs Miska! Engm nem fogsz tbbet ilyen csfsgra tnni! - De a Rozi csak nem akart a j szra hallgatni sehogy se. Egsz reggel lett, mire a hajnl fogva elhzkodta a padls legsttebb zugbl, aztn legurtotta a ltrn. Addigra mr jra kivonult a nsznp a bakterhz el, hogy lthassk, milyen szp is a hzastrsi egyetrts. A pats odalenn mg egynhnyszor hasba rugdosta az jasszonyt, de csak azrt, hogy az is tudja, ki fogja viselni a kalapot odahaza. Adott mg egy pr nyaklevest is a Rozinak, amitl olyan lett az arca, mintha pironkodna a dolgok miatt, aztn elbcszkodtak a vendgektl. A pats a kupecbotjval mg egyszer megfenyegette a fa tetejrl kandikl baktert, aztn elindultak a nsztra. Maga eltt terelgette a Rozit napkelet fel, meg szaporn bicegett a nyomban. Idnknt j nagyokat szott a Rozi fejire, hogy annak mg nagyobb kedve legyen a hzaslethez. Nagyon szpen sikerlt a bcszkods. A Szedmk bakter addig hzta a harmonikjval, amg az ifj pr el nem tnt a szemnk ell. A Rozi anyja meg srt rmiben, hogy milyen j ura akadt a Rozinak. Biztosan a gondjt fogja viselni neki. Azutn meg, hogy a lakodalomnak is vge lett, meg a bor is elfogyott, mindenki eltakarodott haza. Nem is bntam mr, mert a sok mulatozsba n is gy elfradtam, majd leragadtak a szemeim. A bakter csak akkor merszkedett lemszni az eperfrl, amikor mr onnan se lehetett ltni a kupecet. Igen panaszolta a htuls felit, ott ahol a pats megszurklta a vasvillval. Radsul evvel mg vge se szakadt szegny szenvedseinek. gy ltszik a baktern se nzte j szemmel a dfkdst - mr azt, amit az ura mvelt a Rozival -, ezrt amikor a bakter bedugta az orrt a bakterhz ajtajn, gy kpen trlte a mostekn aljval, hogy egybl tlkforma lett az orra. A gazdm vonytott knjban, de azrt a markba kapta a felesge szp, szalmasrga hajt. Addig tekerte, amg a baktern szemei egszen ki nem dlledtek. A szemldke meg majdnem felcsszott a feje tetejire. Bizonyra nem is maradt volna a fejn a haja, ha a banya nem siet a lnya segtsgre. A vnasszony egyszer csak felpattant a bakter htra, s mind a tz krmt a kpes felbe vjta. A bakter meg erre gy kezdett bgni, mint a szerelmes szamr. A htn a banyval kifordult a bakterhzbl, odakinn meg gy futkrozott a vastrok mentn, mintha be akarnnak rukkolni a kecskemti negyvenngyes huszrokhoz. Elszr nem is szndkoztam kzbeavatkozni, mert ht nem tartozik nrm a msok csaldi gye. A vgn - mert igen jszv gyerek vagyok -mgis megsajnltam a bakteromat, mert mr nagyon lgott a nyelve a galoppozstl. Attl kellett flni, hogy egyszer csak rlp, s azrt fog orra bukni. Knnytskppen, amikor ppen felm tartottak a banyval, eljk toltam a talicskt. A bakterom tesett rajta, s kiterlt a fldn, mint a gyalogbka. A vnasszony jobban jrt, mert valamivel puhbbra esett. Fejjel elre a trgyadombra. Mire abbl kikecmergett, mr olyan szaga volt, hogy a bundskutya is messzire kerlte. Mondtam is neki: - Hinnye, de j szaga van a tnsasszonynak! rujja mn e, milyen illatostt knyt magra? Nem vehette szvesen az rdekldsemet, mert a fejemhez vgta a moslkkever ft. gyhogy a vgire az n fejemre is ntt egy pp. gy lett vge a

lakodalomnak. Mieltt lomra hajtottam volna a fejem, tvirl-hegyire beszmoltam a Risknak a lakodalomrl, de utna mr gy aludtam, mint a bunda. A baktern nagyon megorrolt a gazdmra a Rozi miatt. Olyannyira, hogy msnap nagy duzzogva sszepakolta a motyjt, s hazautazott Rttra. A legszebb mgis az volt a dologban, hogy vele tartott a vnasszony is. Ennl nagyobb boldogsg nem is rhette volna a szvemet. Igen hls voltam a Rozinak. gy lttam, a bakterom se eresztette bnak a fejt. Nem hinyolta a bakterhzbl az asszonyt. Oly nyugalmas idknek nztnk elbe! gy reztk magunkat a bakterhzban, mint az urak. A gazdm mr korn reggel elkezdte blgetni a torkt a zomncos fazkbul. Most legalbb csak avval kellett foglalkoznia, amit szeretett. Olyan vadul ivott egsz ll nap, mintha azrt fizetn a vast. A vonatok meg kattoghattak vidman jjelnappal. A bakteromnak nem volt gondja arra, hogy leeressze a sorompt. Attl mg nem srlhetett a menetrend. Akinek meg szeme van hozz, az amgy is lthatta, hogy mikor jn a vonat. Amita az regasszony nem tartzkodott odahaza, nekem is kirlyi lett az letem. Annyi ennivalt tmhettem a hasamba, amennyi belm frt. A bakterom nem volt szkmark velem. Mr korn reggel belaktam avas szalonnval, s mg az tra is vittem egy jkora darabot, gy mg dlutn is ftyrszve ksrgethettem a teheneket. Azrt azt mondanom se kell, hogy n nem hanyagolhattam el a sajt mestersgemet attl, hogy a bakterom nem trdtt az llami szolglattal. n mgiscsak iparosemberfle vtam, adnom kellett a becsletre meg a tisztessgre. A bakter a vasttl kapja a fizetst, knnyen volt. Elmondhatom azt is, hogy amita nem szdelegtem az hsgtl, mg a psztorkodst is takarosabban tudtam elvgezni. A j vastag cskban vgott szalonna olyan ert adott a lbaimnak, hogy sokkal jobban brtam a szaladst a kurtalb parasztok ell. Akrhogy zargattak, nem tudtak a nyomomba rni. A teheneknek meg estre majd sztrepedt a tgyk. Csak ppen a fejest is nekem kellett elvgezni, mert a gazdm estre mr hasznlhatatlan lett a nohabortl. Azrt n mgis ersen remltem, hogy soha nem szakad vge annak az ldott j llapotnak, s a banya a htralv letben nem teszi be a lbt a bakterhzba. A ftt telnek azonban hjn voltunk. Egypr napig jl tartottuk magunkat a szalonnval, mg egy szl kolbsz is lgott a gerendn, de csak a vgire rtnk annak is. Mr csak az a szalonna meg kolbsz maradt, amit a szksebb idkre gondolva eldugtam az gyam mellett az istllban. Egypr napig aztn trt ettnk, csak gy magba. Nha meg tejflt a vltozatossg kedvrt, de a harmadik napon mr olyan hascsikarsom lett tle, hogy azt hittem, vgez velem a temrdek tr. Arrl nem is beszlve, hogy nem gyztnk felvltva rohanglni a gandomb mell a bakterommal. Ott aztn nha flrkat is kucoroghatott az emberfia eldozott gatyamadzaggal. A bakterom gy nygtt, hogy a Szedmk bakter tszaladt megnzni, mi a baja. Aztn ltta, hogy csak a szapora van rajta a bakteron. gy persze runtunk a trra meg a tejflre is. Ms meg nem volt. Kt ll napon t nem is kvntunk semmilyen telt, a harmadik nap azonban mr megheztnk. n mg csak loptam magamnak srgabl barackot a hatrban, avval jl tarthattam magam. A bakter viszont knjban mr a nyers zldbabot rgcslta savany pofval, amikor este hazahajtottam a teheneket. gy szaggatta le a zldsgeskertben. Szegnynek olyan srgszld szne lett, mint az retlen tknek. Mg a szaga is olyasforma volt. Egszen megsajnltam. - Lssa, bakter r? Nem megy az sok, ha nincs asszonyfle a hznl! Most majd nyelhessk az hkoppot! - Ajahajahaj...! - shajtott a bakterom. - De mgnnk e kis tttt kposztt, Bendegz! - Kposzta bizony nekem is jlesne, ht mg a j lekvros pampuska! -segtettem a bakteromnak az brndozsban, de annak ettl se lett jobb a kedve. Mg egy mark zldbabot tmtt a bajsza al. - n mg csak elvagyok! - mondtam. - Olyanra gyrtott ez desapm, hogy jl brjam az hezst. Akkor is vgan danolszok, ha ll nap res a hasam! Hanem magnak nem sok jt gr a kinzete! Meglccik, hogy beleszokott az ri letbe. Ne bsoljon kee, fzk n a bakter rnak olyan vacsort, hogy mg a lba ujjt is megnyalogassa utna! - Taln rtecc a fzshez? - llt meg a szja a zldbabrgsban. - Nincs olyan dolog a konyha krl, amit n ne tudnk csudsan elvgezni. Engem tkletes legnyembernek neveltek, hogy ha gy teccik, soha ne kelljen valami lepcsesszj fehrnpet magam mell venni! Nem kll nnekem asszony, meglek n a magam tudomnybul! Ettl aztn a bakternek igen nagy remnysge tmadt bennem. Elhzkodtam a kredencbl a nagyfazekat, rgtn telentttem vzzel. A gazdmat meg elkldtem a hz mg, hogy hozzon rzst meg kukoricacsutkt, hogy algyjthassak a vacsornak. A bakter olyan hsgesen szolglt, mintha csak a vasti fnk keze al hordta volna a tzelt. gy nzett nrm, mint a kisistenre, ahogy a fazk krl srgldtem. Kuktlkodott volna a fazk aljra is, hogy mi lesz a vacsora, de n csak kldtem el onnan: - Ne lbatlankodjk bele a szakcstudomnyomba a bakter r. Ehhez az telhez hajszlpontosan kell kiporcizni minden hozzvalt. Ha csak egy csipetet is tvedek, teljesen odaveszik a fradsgom. Meg a maga vacsorja is! ljk csak le kee, odaki, oszt gyccson r a pipjra! Majd szlok, ha gyhet fjni a levest! Szt is fogadott. Kilt a bakterhz el, s a szja sarkba dugta a cserppipja csutorjt. Olyan kezes lett, mint a brny. Valami borzaszt bds dohnyt pfkelt, de azrt csak nem tudott nyugodni. Srn dugta be az orrt az ajtn, hogy ksz-e mr a vacsora? Nem fztem n azeltt semmit letembe, mg egy kis ganct se! Ennek ellenre figyelmes gyerek voltam mindig, ellestem az asszonyoktl a fzs mestersgt! Eleget sertepertltem a sutyorg fazekak krl, amita elhagytam a ngykzlbat. Ki tudja, hnyszor csaptak a fejemre a fakanllal? Jl tudtam, hogy csak vizet kell forralni, azutn meg belehajiglni a hozzvalkat, s puhra rotyogtatni. Ennyi az egsz fzs! Amg felforrt a vz, addig sszeszedegettem a vacsora alkatrszeit. Mg nem tudtam, mit fzk. Gondoltam, majd akkor adok neki nevet, ha mr elkszlt. Mi tagads, nem voltunk a hozzvalknak bviben, de n azrt fltalltam magam. Talltam mg egy mark zldbabot, amit a bakterom nem nyladzott ssze, azt belehnytam a vzbe. Volt nhny szem aszott krumpli is mg a kamrba. Igaz, mr szp hossz csrkat eresztett, de attl csak gazdagabb lehet az tel! Bedobtam azt is a zldbab utn. A kredencben turklva rbukkantam a banya nnepls hajtzjre. Valahogy ottfelejthette, jl tele volt a vnasszony hajszlaival meg vastag kosszal. gy lttam, marhacsontbl faraghattk. Tudvalv, hogy a marhacsont meg klnsen j zt ad a levesnek, gy ment a hajfz is a fazkba. Mg mindig egy kicsit hgnak ltszott a l, ezrt szp vkonyra flcskoztam a bakter hasznlt kapcjt. Attl mindjrt olyan j szaga lett a levesnek, hogy be kellett fogni az orrom. A bakter meg csak egyre fordulgatott befele: - Ksz van-e ma, Bendegz? - Csak mg egy fertlyrt brjon ki, kee! -nyugtattam. - rzi-e m, milyen j szaga van neki? - A szaga az j neki! - szimatolt be azzal a tulipiros orrval a konyhba. Igen abajgathatta az hsg. Okos ember gyereke a nagy szkssgben is feltallja magt. A kamra sarkban rleltem egy egsz friss, dgltt patknyra. Szerencstlen alaposan bezablhatott a patknymregbl, mert ugyancsak lgott a nyelve holtban is. A macsknak meg biztos nem kellett, mert a bakterhzban a macska volt a legvlogatsabb. - Sebaj,

majd j leszel te a bakteromnak! - rltem meg neki. Felkaptam a farknl fogvst, aztn zsupsz bele a levesbe! gy mr hs is kerlt a bakter vacsorjba. Mert n akkora mr rjttem, hogy nem kvnok belle enni. Arrl tudtam, hogy elkszlt az tel, hogy mr nem volt benne knnyen felismerhet formj a patkny. Akkor aztn az asztalhoz rendeltem a baktert. A kezbe nyomtam a kanalat, aztn el toltam az egsz fazk levest. gy jrt le meg fl a gigja az hsgtl, mintha kt hete nem evett volna. - Te nem eszl, Bendegz? - nzett rm. - Egye csak meg kee mindet! n nagyon jllaktam idebe, mer llandjn kstgatnom klltt. Egy kicsit gyanakodva nzett rm, meg az orrt is fintorgatta, mert ht olyan szaga volt annak a levesnek, mint a Lci csendr csizmjnak, akirl tudvalv, hogy minden esztendben csak egyszer hzta le a lbrl a csizmt, hsvt vasrnapjn. - n nem is zavarom a gazduramat - szlaltam meg. - Csak falatozzk kedvire! Klnsen a srejit kanalazza! Aztn ha elfogyna, holnap fzk mg ennl is finomabbat! - Azzal ki is mentem az istllba, s lefekdtem a Riska mell a sznra, mert ugyancsak elfradtam a szakcskodsban. A leves szaga nyilvn belevehette magt az ingembe, mert mg a Riska is undorodva fordult a msik oldal fel. Pedig azeltt soha nem viselkedett velem ilyen tiszteletlenl. A bakternak igencsak bevlhatott a fztm, mert msnap reggel csak a tisztra nyalt fazekat talltam meg a konyhaasztalon. Nem maradt meg mg a patkny farka sem. Be is zablhatott alaposan, mert tbbszr is felriadtam, amikor hallottam a gandomb mgtt klendezni. Reggel mr olyan szne volt, mintha mris dg lenne. Ersen masszrozta a kldke tjn a hast, mintha csikarn. - Tn megterhelte a hast a nehz tel? - rdekldtem. Az meg nem tudott mg szlni se, csak olyasfle bgs hagyta el a szjt, amilyent a Risktl szoktam hallani, amikor felfvdik a sok tejes kukorictl. - Pihenjen csak le gazduram! - biztattam a baktert, mert lttam, hogy teljesen odavan. -Majd ha megjvk estre a tehenekkel, valami knny vacsort fzk magnak! Olyat, ami nem telepszik a gyomrra. Igen rzkenyen rinthette, amit mondtam neki, mert ahogy szba kerlt a fzs, rgtn elkezdett bkkelni, aztn mr szaladt is kifele, nehogy sszerondtsa a bakterhzat. - Ennek se j ma semmi, olyan ri bele van! -gondoltam magamba. Szerencsre nekem volt mg bven abbl a tbla szalonnbl, amit eldugtam a bakter ell. gy ha fl is zablt mindent a telhetetlen, n azrt nem maradtam hen. A bakteromnak meg csakugyan megviselhette a beleit a kapcaleves, mert mg akkor is a szobban hempergett, amikor naplemente tjban hazahajtottam a teheneket. Arra gondoltam, hvni kne az orvost, mert mr olyan llapotban volt, mint akibl kltzni kszl a llek. Aztn eszembe jutott, ha gyis meghal, minek kltennk patikra? Kidobott pnz vna! Pap kellene neki, de mg azt sem tudtam, hogy milyen hit? Az is lehet, hogy hitetlen a nyves bakter, mert imdkozni mg soha nem lttam, de kromkods annl gyakrabban jtt ki a szjbl. gy hatroztam ht, kivrom, mire viszi. Ha valami szerencstlen vletlen folytn megmarad, akkor hiba volna doktorra pazarolni. Ha meg megeszi a fene, akkor mr gyis mindegy neki! Majd rrek akkor elkeresglni a keresztleveleit, ha ugyan van neki. Ott is hagytam, hemperegjen kedvire a szobban. Nem szndkoztam zavarni a gygyulsban. n meg bementem a tehenek utn az istllba, hogy elkeressem a megmaradt szalonnt. Nem jutottam el a szalonnig. ppen hogy kilpek a bakterhzbl, ltom, hogy egy mozdony ll az tjrba. A soromp meg ppen nem volt leengedve. Olyan szpen mutogatott flfel a rd-ja, ahogy mskor is szokott egsz nap, de a mozdonynak az amgy se lett volna tba. Egyetlenegy kocsi volt utnakapcsolva, az meg egy igen cifra kupkocsi volt. - Ht ez meg mifle szerelvny? - krdeztem magamtl. Csak nem a kirlyi klnvonat? Lehet, hogy maga Ferencjska jtt ltogatba a bakterhzba? Jl is nznk ki, nem tudjuk megknlni csak avval a kis avas szalonnval, amit az istllba rejtegettem. Szgyenbe kerl a bakterhz! Egszen megmacsksodtak a lbaim az izgalomtl. lltam a bakterhz eltt, s nem tudtam levenni a szemem a vonatrl. Egyszer csak lekszldott egy ember a kupkocsibl. Vasutas ruhban volt, amilyenben a bakterom is szokott pardzni nagyobb nnepeken, de ennek olyan volt az ltzete, mintha abban a percben lpett volna ki a szabmester mhelybl. A bakancsa csak gy ragyogott a suvicktl. Meg is ltszott rajta, hogy sneken jr velk, nem a fldn. A feje tetejn tiszta piros volt a fazksapka, a parolija meg gy tele volt tzglve ezsts strfnikkal meg arany csillagokkal, hogy biztos voltam benne, csak valami tbornokfle lehet. Kerestem is a kardot az oldalra ktve, de nem talltam, gondoltam, oda-fnn hagyta a kupba. Majd csak akkor fog rte szalajtani, ha megltja a bakteromat a jelenlegi llapotjban. Akkor le is fejezi! Szp szl ember volt, ppen csak egy fl fejjel maradhatott el tlem. Simra volt beretvlva a kpe, a bajusza meg hegyesre vikszelve, kipdrve. gy llt, mint a bika szarva. A szemei voltak a legrettenetesebbek. Radsul egy szemldke volt a homlokn, de az vgigrt mind a kt szeme fltt, s olyan sr volt, mint a tviskerts. A bakteromnak nem sok ellptetst jsoltam. Ez az ember volt a monori llomsfnk, a bakter elljrja. ppen ellenrz tra indult, mert mr jelentettk neki, hogy a mi bakterhzunknl llandan nyitva ll a soromp. Az meg a vasti regula szerint bizonyra nem volt illend dolog. Mr csak azrt se, mert a bakterom ugye nem azrt kapta az llami fizetst, meg a brtalp bakancsot, hogy a soromp egsz vben az g fel rvlkodjon. Elibem llt az llomsfnk, n meg az egyik kezemet cspre raktam, a msikkal meg szalutltam neki, ahogy a huszroknl szoks. Azt krdi tlem: - Te ki vagy, te gyerek? - Regs Bendegz, szolglatjra! - feleltem katonsan, hogy lthassa, rflvel van dolga. -Ht kee-t hogy hijjk? gy ltom az ltzetjibl, valami kollegja lehet a bakteromnak! - Neked kuss, fiam! - feleli nekem erre neveletlenl. - Mr van nyitva a soromp? Mindjrt tudtam, hogy nem a ruha teszi az embert. Hiba ltztt ki az llomsfnk gy, mint egy generlis. Ha megszlalt, rgtn lthatta az ember, hogy faragatlan modora van neki. - Ht n azt meg nem mondom kee-nek, tekintets Kuss r - feleltem kevlyen -, mer n itten tehnpsztor vagyok, nem pedig bakter! - Szemtelenkedel? - krdi erre tlem, s gy vicsorgott rm, mintha az llsra plyztam volna. - Hogy is merhetnk n szemtelenkedni a naccsgos rral, csak mondom, hogy n a tehnpsztor lennk. Bellhattam vna az llamvasuth is szgni, de nekem ahhoz tl sok iskolm van! - Hol van a gazdd? - krdezte erre. Lttam rajta, hogy nem akar vitatkozni tovbb. Ltta, hogy okosabb emberrel van dolga. - Odabe van a bakter r a hzba! Nagyon beteg szegny, azt hiszem a hall kerlgeti szerencstlen prt. Meg is nzheti a naccsgos r, olyan a szne, akr a mretet is nyugodtan le lehet mr venni rula. Ha mr itt van kee, nyugodtan intzkedhetik az llami temets fel! Az llomsfnk aggdhatott az alrendeltje llapota miatt, mert csak gy flrelktt az tjbl, s ment be, egyenesen a bakterhzba. Nem akartam lemaradni a

Az llomsfnk aggdhatott az alrendeltje llapota miatt, mert csak gy flrelktt az tjbl, s ment be, egyenesen a bakterhzba. Nem akartam lemaradni a dolgokrl n se. A bakterom ppen akkor nyitotta fel az egyik szemt, amikor az llomsfnk betoppant a szobba. Vitz, karakn embernek ismertem meg a bakteromat. Olyannak, aki az rdgtl se rettenne vissza, de n mg olyan rmlt arckpet sose lttam eddig az brzatjn. Egyszerre elmlott az sszes betegsge, flpattant, s gy bokzott az llomsfnk r eltt, hogy mind lement a lbairl a br. Az llomsfnk meg se vrta, hogy a bakterom szablyosan jelentst tegyen eltte, olyan brdolatlanul kezdett vlteni, hogy mr n szgyelltem magam a bakterom helyett, hogy eltrte az ilyen szgyent. Gondoltam is, hogy rendre utastom, miszerint nem illik egy tisztes bakterhzban ilyen ordinr mdon vltzni, de jobbnak lttam, ha mgse avatkozom bele a hivatalos dolgokba. Mgiscsak a bakterom fnke, nem az enym. A bakter meg nem szlt egy kukkot se. Olyan szemekkel meredt az llomsfnkre, mintha a hhr eltt llna, aki ppen azt hirdetn neki, hogy mris viszik a bitfa al. Reszketett, mint a rezgnyrfa levele. A monori llomsfnk meg kzbe egyre jobban dicsrte a bakterom munkssgt. Olyan szaporn sorolta az rdemeit, hogy mg levegt se vett kzbe. Fltem is, hogy megfl kzbe, mert az arcszne kezdett nagyon a fazksapka piros sznihez hasonltani. A legszebb titulus, amit a bakteromnak adomnyozott, az akasztfraval csirkefog" volt, de ht ez mgse olyan nagy dolog. Ezzel engem is dicsrtek mr egyprszor. A brtntltelk", meg az alval rablgyilkos" is nagyon rillett a bakteromra. Az llomsfnk egsz addig ordtott, amg el nem fogyott belle a cufla. Mire a vgre rt, a bakterom mg a nadrgjt is elztatta flelmiben. Gondoltam magamban: - Ez egyre jobban elhagyja magt, ahogy regszik, nem tudom, mire fogja gy vinni? n csak ott lldogltam csendesen, nem beszltem kzbe. Nem tartozik nrm, mi trtnik az llamvasutaknl, a bakterok se jrnak helyettem legeltetni. Az llomsfnk bcszul mg lemarhzta a bakteromat egyprszor, s mg a lelkre kttte, hogy szedje ssze magt, mert ki fogja penderteni a vasttl gy, hogy a taknyn csszik Kanizsig! Na - mondtam -, szp kiltsai vannak az n gazdmnak! gy lttam, rlt is a dicsretnek, mert mg akkor is szaporn csattogtatta a meztelen bokjt, amikor visszaksrte az llomsfnkt a snen pfg vonathoz. Arra gondoltam, tn fl akarja vtetni magt a vasti tncegyletbe. A monori llomsfnk visszamszott a kupkocsiba, odafnn meg kiknyklt az ablakba, s mert megint eszbe juthatott valami, jra vlteni kezdett. Egsz addig lehetett hallani a hangjt, amg el nem vitte a vonat. A bakter meg szalutlva masrozott a kupkocsi mellett a vastrokban, addig, amg meg nem botlott egy fatuskban, s hasra nem vgta magt az rok fenekn. gy megsajnltam szegnyt, hogy utnamentem, s kihztam az rokbl. Ltszott rajta, hogy teljesen megviselte az inspicils, teljesen ki volt menve a formjbl. Folytak a knnyei, gy srt, mint egy kisgyerek. Leporoltam a ruhjt, meg a kzibe adtam az inge szlit, gy vigasztaltam. - Ne rjjon mn, bakter r! Nem dlt ssze a bakterhz! Inkbb trjje meg az orrt kee, mer taknyos lesz a bajusza! Lthassa, hogy az llomsfnk r is hogy meg vt elgedve a munkjval! Beszlhettem neki akrmit, vigasztalhatatlan volt. Egyre csak folyt a l a szemeibl, vgig a rusnya pofjn. gy ssze volt zavarodva, hogy amikor mr elment az llomsfnk vonata, utna rgtn leerisztette a sorompt. Be is zrta kz azt a vecssi parasztot, aki a lovait hajtotta volna t a sneken. A paraszt ugyancsak ordtozott, mert mr ltni lehetett, hogy kzeledik Pest fell a gyors, de ht ezek a parasztok mindig ilyen izggk. Fogalmuk sincs arrl, hogy az llamvastnl milyen jl meg van szervezve a biztonsg. Mire a gyors odart, sikerlt is meggyzni a gazdmat, hogy ugyan tekerje mr fl a sorompt, mert ha legzolja a gyors a parasztot meg a lovait, csakugyan elmehetnk mind a ketten kdisnak. Mire a gyorsvonat az tjrba rt, mr megint nyitva llt a soromp. A bakter gy neki volt szontyolodva, hogy megivott a konyhban kt fazk bort, aztn kifekdt a snekre. - nnekem mn nem r az letm egy lukas garast se! Brhh! Oda a tisztessgm meg a becsletm! Ajajajjaj! Egszen el volt gymoltalanodva, n meg prbltam vigasztalni, hogy lthassa, mennyire az prtjn llok: - Ne bsjjon mr annyira kee, hiszen mg nem raktk ki a hivatalbul! Meg aztn a gyors vt az utols vonat, maga is tuggya, hogy tbb mr nem gyn ma! Csak megfzik a dereka a hvs ccakban a bakter rnak! Inkbb majd pitymallat utn fekggyk ki a snekre, hogy a korai szemlyt elrhesse! n semmikppen nem llok az uttyba, ha mr mindenron el akarja emszteni magt. Eltte azonban a bremet, amivel el teccett maradni, azt kiadhatn! Kit kvetjjem, ha a kee lete fonaljnak vge szakad? Addig hzelkedtem a nyavalysnak, amg hallgatott a j szra, s vgre beette a fene a hzba. Borral mlatta az idt egsz jszaka, hogy majd a reggeli vonat alatt elemszti magt. Magasan jrt a nap, amikor msnap kinyitottam a szemeimet. Rgtn a bakter volt az els gondolatom. Ltszik, hogy nagyon a szvemen viseltem a sorst. Igen piszklt a kvncsisg, nem mulasztott-e el hajnalban a vonat al fekdni? Ersen nzegettem a snek fel, de nem lttam a darabjait sehol sem. Elment mr a korai szemly, aztn mg kett, de a bakter mg mindig ott kvartyogott az asztal alatt a konyhban, mint egy nagy varangyos bka. - Na, mr ennek se lehet adni a szavra! -mondtam bosszankodva. - gy szuszog, mint a kovcsfjtat. A bort mind megitta. Fel kell breszteni, nehogy a vgin engem okoljon, amirt nem vgta el a nyakt a vonat. J nagyot belerugdostam a vkonyba. - breggyen kee! Ne idebe fekggyn az asztal alatt! Errefele nem jr a vonat. Ugyan szedelzkdnie kell, ha el akarn rni a tzrsit! A bakter meg csak morgott a bajusza alatt, mint a bolhskutya. Aztn meg nyammogott, mintha valami zes cupkot tartana a szja sarkban. - A fene a pofdat - mrgeldtem -, ht csak nem akardzik a vonatkerk al gyugni a nyakadat? Nekem mn nem lehet semmi mulatsgom? Nagyon gy nzett ki, hogy leksi a kvetkez jratot is, ezrt, hogy nagyobb nyomatkot adjak a mondandmnak, az orra al toltam a bakancst. Annak a szagtul a halott is feltmadna. A bakterom is felkapta a fejt, drzslte ki a szemeibl a csipt, gy bmult rm, mintha mg nem ltott volna. - Nem smer meg, kee? - krdem tle. - n vnk az, a Regs Bendegz. A bakter r legjobbik tehnpsztora. Azrt abajgatom a gazduramat, mer az este a lelkemre kttte, szljak, hogy el ne felejcse kee a vonat al tenni a nyakt mama! n sztam, meg amgy is azt gondolom, gy szp az gret, ha megtarcsk. Meg aztn mr rgen ott lett vna a legtisztessgesebb helyen a bakter r, ha mn akasztfa nem jutott a rszire. Beszlhettem neki! Bmult azokkal a borj szemeivel, megprblt ngykzlbra llni, de csak az oldalra fordult, s visszagurult az asztal al. - Ez teljesen odavan! - mondtam. - Annyit vedelt az ccaka, tn megeszi vgre itt a fene. Nem is kll neki a vonat al feknni! Nekem mr teljesen mindegy volt, hogy honnan viszi el a baktert az rdg. Otthagytam fetrengeni, s a dolgom utn nztem. Addigra mr csak egy ujjnyi csk maradt az istllban eldugott szalonnbl, ppen csak elgsges volt reggeli helyett. Valami bsgesebb tpllk utn kellett nznem, mert a falat szalonna utn igen hossznak ltszott a nap!

Ideje volt mr kihajtanom a teheneket is. Akrmennyire is a feje tetejre llott a bakterhz, azrt a tehnpsztornak a helyin kell hogy legyen az esze. Akkor lesz majd vge a vilgnak, ha mr n sem hajtom ki tbbet a jszgokat. Aznap azonban mgis csak a Boldizsrt tudtam kihajtani. A Riska ugyancsak hzta a lbt, gy nztem, tvisbe lphetett eltte nap a ferihegyi hatrban. Megengedtem neki, hogy odahaza maradjon gyenglkedni. Olyan szomoran nzett felm a jszol fell, mintha a jrsi vghdra kapott volna behvparancsot. Nem gyztem vigasztalni: - Ne szomorkodj, Riska! Ma nem viszlek legelni, mer fjs a lbad. Majd estre kipiszklom belle a tvist, holnaputn meg ma szaladhacc is, ha kedved lesz hozz! Maj ha estre megjvk, adok eld kukoricaszrat, hogy te se hezzl. A Boldizsr, a msik tehn meg elg szomoran rgcslta a fvet egsz dleltt. Nagyba kvnkozhatott a Riska utn, nem esett neki jl az evs egymagban. Neki azonban mg mindig jobb sors addott, mint nnekem. n ettem volna trsasg nlkl is szvesen, mert igen korgott a gyomrom, de akrmennyire is harangoztk mr dl fele a levesmarsot a hasamban, csak nem vitt r a llek, hogy belljak a Boldizsr mell legelni. A vgire mr olyan hes voltam, hogy fogtam egypr szcskt, azt prbltam meg sszergcslni, de olyan keser volt, hogy inkbb kikptem a szcskeebdet. Nyilvn a J Isten vezrelt aztn az n szvbli jcimborm portjhoz. Konc bcsi ott ldglt a bakterhza eltt. Szvesen ltott, mint mskor is. n meg ugyancsak felfele huzigltam a szm fels rszit a fogaimrl, amikor meglttam, hogy odabent egy szp sldnyl lg a gerendn, a hts lbainl fogvst. Konc bcsi ppen nekifogott, hogy lefejtse a bundt a tapsifles htrl. Nagyon megrltem az n bartomnak. Eszembe jutott, hogy a lakodalom ta rr mg nem is tallkoztam vle. O is rlt nekem. Azt krdi: - Osztn hun jrtl egykomm, amik az g ajja zrgtt? - Alatta vtam, Konc bcsi! - feleltem. - Ht kee micsinl? - Lesegtem a kabttyt az rfinak, mer azt monta, melege van! Pedig csak a nyrson lesz majd igazi melege! - Lukinyulat fogott, Konc bcsi? - krdeztem tovbb, s kzben gy nztem a nyulat, teljesen sszefutott a szjamban a nyl. - Bekreckedett a kalapom al a hvsbe. Gondtam, ha mr gyis erre jr, meghvom ebdre. Gynyr rzsaszn hsa volt annak a nylnak, akkort kordult a gyomrom a ltstl, hogy kihallatszott bellem. - Tn hes vagy, te tehnpsztor? - fordult felm a Konc bcsi. -Aj, dehogyis vagyok hes. gy teliettem magam tttt kposztv, mg most is alig szuszogok! - Az vt az ebd a bakterhzba? De j mn! - Mn a harmadik napja azt esszk. Akkora hsgombcok vannak benne, mint a tehenem feje! Mg most is van a fazk ajjban vagy negyvenkett darab. Nem tudom, mik fogy el. Mondom is majd a bakteromnak, hogy hja meg a Konc bcsit ebdre. - Nehz tek vna az nekem. Kitart ez a nyulacska egy darabig. Mr azt gondtam, meghvlak nylpecsenyre, de ha belaktl a kposztv, akk biztos nem kvnod a nyulat. - Bizony nem! Egy falat se menne le a ggmon, ha hiszi, ha nem -mondtam, de gy nztem kzbe a nyulat, majdnem el is rttam magam. Amikor meg Konc bcsi a nyrsra tzte, aztn elkezdte forgatni a parzs fltt, olyan illatok szlltak a bakterhz eltt, hogy rgtn tudtam, azonnal messzire kne szaladnom. A lbom meg sehogy se akart engedelmeskedni. Konc bcsi rm se nzett egsz id alatt. De azt lttam, hogy gy somolyog a baktersapka alatt, mintha valami gazsgra kszlne. Amikor megslt a nyl, levette a parzsrl, s jzen falatozni kezdett. Azt mondja: - Te knnyen vagy, ha mr jllaktl. nnekem meg igen csorog a nylam. Reggelim nem vt, csak pr szem savany szilva. Egy falasra el is tntetem ezt a kis nyulat. n meg kzben inkbb htat fordtottam neki, nehogy lssa, hogy kicsordul a knnyem. Igen bslakodtam, hogy csaldni kellett az n legjobb bartomban. Micsoda haramia ember lehet mgis a Konc bcsi, ha kpes lesz egymaga megenni azt a nylpecsenyt? Meg is fogadtam, hogy felbontom vele a nagy bartsgot, ha nem ad egy darabot sem belle! - Na lgya meg az Isten kee-t! - mondom neki. - Csak falatozzk nyugodtan! n meg szaladok a Boldizsr utn, ugrnom kll, hogy lelepedjen a kposzta. Kll a hely a vacsornak! Fordultam is volna rgtn ki a hzbl, de Konc bcsi addigra mr ott llt mellettem. A nyl egyik htuls combjt tartotta a kezben, s odadugta az orrom al. - Az r csak egy csipetet fogaggy el az n ebdembl! Nem illend, hogy csak gy elengeggyelek, ha mr vendgsgbe jrsz nlam. Nztem azt a szp pirosra slt combot, s akkort nyeltem, hogy mr attl fltem, a gatymba csszik az dmcsutkm. Azutn mr nem brtam tovbb, elvettem a bartom kezbl a nylcombot. Mert akkor mr egsz biztos voltam benne, hogy mgiscsak j bartom nekem a Konc bcsi. Akrmit is beszlnek felle a npek. - Csak azrt fogadom el, mer nem akarom megsrteni kee-t. A bartsg kedvijr! De tnyleg csak egy csipetet, mer mr nemigen fr belm! Igen j volt az a nylpecsenye! Nem is emlkszem, mikor ettem utoljra olyan jt. A vgn mg, hogy meg ne srtsem a Konc bcsit, elfogadtam a msik hts combot is, de mire azt is eltntettem, mr tnyleg szuszogtam a jllakottsgtl. A kt els combjt mr erltetni kellett, mert azokat is rm rr erszakolta az reg. O meg azt mondta, megelgszik a maradk rszeivel. Amgy se nagyon szereti a nyulat, mer nagyon szraz a hsa. Sokat kll r inni! A j kvrre hzott kacst, azt sokkal jobban szeretn. - A kacst azt n is szeretem! - mondtam neki, mikzben rgtam a pecsenyt. - Csak mn az eszm se tudja, mik ettem utjra olyasflt. Tn mg az desanym hzba, amik mg nem vesztt el teljesen a becsletm odahaza. Mert bizony elvesztt, klnben nem adta vna anym a magzattyt ilyen sintr kzire, mint a Szab bakter! Mg j, hogy ilyen bartom van nnekem, mint a Konc bcsi! - Az m, ht a gazdd hogy szgl mostansg? - krdezte a vn salabakter. - Ne is krdezze kee! Taln ma dg is! Nagyon kc-mc szne vt, mik reggee egyed hagytam. Radsnak meg mtnap ott jrt a monori llomsfnk, oszt az is nagyon dicsrte. Ki is akart feknni a snekre rmibe a vonat al, de valamije elment a kedve tlle. Pedig de sok embrrel jt ttt vna, ha elvgattya a nyakt! Miutn mr a nyl utols porcikjt is eltntettk, leheveredtnk a bakterhz tvibe delelni egy kicsit a hvsben. A bartomnak volt a kulacsban jfle savanya bor, odaknlta nekem is. Ittam is egy j nyeletet, aztn odahevertem az reg mell a subra. Nagyon rltem, hogy ilyen j bartom van nekem. Egy fertlyra mlva mr gy aludtam, mintha selyemciha gyba fekdnk, s szzpengs bankkkal volna kitmve a vnkusom meg a szalmazskom. Nagyon szp lmot lttam a Konc bcsi subjn kucorogva. Rgvest el is meslem. Odafnn kaptam hivatalt. Egyenesen a mennyorszgba! Az registen elkldte a Szent Ptert nyugdjba, engem rakott a helyibe. Hatalmas termet, fehr szakll ember volt az registen, olyasformn nzett ki, mint az ids Kossuth Lajos a kalendriumba. Nem sokat adhatott az ltzkdsre, mert foltozott ht kabt volt rajta, katonanadrg, a lbn meg olyan bakancs, hogy ell kilgott a nagylbujja. Gondoltam is magamba, amikor eltte lltam levett kalappal: - Szegnyembr az registen, maga is a szegnyeket kedveli!

Azt mondta a Szent Pternek: - Pter, te ma szglt eleget! Add most ma t a kcsokat ennek a Bendegz gyerknek, te meg ldglj ezutn otthon a hz eltt! Kirdemlted a mennyei nyugdjat. - Te meg Bendegz! - fordult felm az registen. - Jl szolgltl odalenn a fldn mint tehnpsztor. Meg vtam veled elgedve. Megrdemled a magas hivatalt, fogjad a mennyorszg kcst, s ezutn intzkeggyl beltsod szerint! Avval az registen el is tnt egy szempillants alatt, mintha ott se lett volna. A Pter meg a kezembe nyomta a mennyorszg kapujnak a kulcsait, a vllamra akasztotta a sajt tarisznyjt, aztn elment nyugdjba. n meg csak ott lldogltam a bejratnl. Meg voltam elgedve, hogy vgre olyan mltsgba emeltek, ami mr rgen megilletett volna. Belenztem a tarisznyba, amit a Ptertl rkltem, volt benne annyi zsrba slt pogcsa, hogy degecre ehettem vele magamat. Utna mr csak a kulcsokat forgattam a kezemben, sznarany volt mindegyik. Eszembe is jutott, hogy elfelejtettem megkrdezni a Szent Ptert, hogy melyik kulcs melyik zrhoz val, de sebaj, majd lesz idm bven kitapasztalni! Ahogy ott nzeldk a mennyorszg kapujban, egyszer csak megjelenik elttem a banya. Olyan csf volt odafnn is, mint letben a fldn. Csak nzett rm, hogy ki vagyok, aztn ahogy megismert, rgvest rezegni kezdett az ina. n meg csak gy nztem le r, mint a finnys diszn a rohadt tkre. - Na, kee! - szltom meg. - Ht nem tantottk meg odalenn, vn szipirty, hogyan kll illenden ksznteni az ilyen naccsgos urakat, mint n, ha elibk ll? Szval igen magas lrul beszltem hozz, az meg rmletben gy meghajolt, hogy az orra a lba ujjt verte. Csodlkoztam is, hogy brhatja elviselni a sajt szagt. Aztn meg mindenron trleszkedett volna, hogy megcskolja az n lbamat, de sehogy nem akartam engedni, hogy sszenyalogassa a rusnya nyelvivel. - Hogy mer kee idellni az r szne el ilyen retks lbakkal? - vontam felelssgre. - Legalbb letibe elszr megmoshatta vna, ha mn a mennyorszgba szeretne bebocsttatst krni! A banya csak rtt, rimnkodott, hogy megmossa a lbt, mg meg is suvickolja fl tglval, hogy fehr legyen, csak erisszem be tet a mennyorszgba! - Na hiszen! Moshassa a lbt kee! Nem mgy avval semmire nlam. A lelke mg a cslkeinl is feketbb a tnsasszonynak. Azt meg ma semmivel se tuggya tisztra subickni! Nem fehredik az ki, mj csak a tisztttzbe! A rusnya banya akkor mr egszen trdre borult elttem. gy krte, hogy kegyelmezzek a gonosz lelkinek. n meg nem hallgathattam tovbb a jajveszkelsit. Srgnyztem a szolglatomra rendelt angyallal a Lucifernek. Nem tellett bele egy flra, mr jtt is kt rettenetes klsej, szarvas, pats rdg. Az egyik szakasztott gy festett, mint a cspai kupec. Azok aztn szalutltak elttem, nagy tisztelettel, utna pedig megragadtk a banyt. Volt az egyiknek a htn egy b szj zsk, abba dugtk bele a vnasszonyt, s mr vittk is a pokolba. Az mg akkor is vistott a zskba, mint a vsri malac, amikor mr messze iszkoltak vele a pokol irnyba. Nem sokat pihenhettem, mr rkezett is a kvetkez kuncsaft. Az meg nem volt ms, mint a Szab bakter. Mondom neki: - Ht kee mi jratba van idefnn, bakter r? A bakter meg tisztelettudan lekapta a fejirl a rongyos baktersapkt, aztn azt mondja nekem, hogy igen szeretne bekerlni a mennyorszgba. - Nem gy van m az, des egy komm! - szontyoltottam el a baktert. -Nem cirkusz a mennyorszg, ahov kt hatosr akrki fia belhet! Aztn mr nem is lesz ms dga, csak a lbt kll neki lgatni. Ki fogja odalenn a sorompt kezelni, ha maga idefnn lebzsl? Az meg csak erlkdtt, hogy neki mr gyis kitellett a becslete a vastnl. Az llami nyugdjtl is elesett. Jobb szeretne mr csak idefnn lakni ezutn. - Nem lehet, bakter uram! - mondtam neki szigoran. - Nem telltt le mg kee-nek a fdi ideje! Visszakdm a fdre, oszt mg szz esztendeig disznpsztorknt fog kee szgni! Majd ha megfelel konds lsz, akkor jra elvesszk az gyit! A bakter nem tehetett mst, engedelmeskedni kellett a parancsomnak, gy megfordult, s szgyenszemre elkullogott a tekintetes szemeim ell. Amikor imigyen arra a napra rendesen elvgeztem a hivatali teendket, mg unatkoztam egy darabig a felhk szlin lve, aztn egyszer csak elindultam. Megkerestem az registen hzt. Szp hza volt neki. jonnan volt ndazva a teteje. A hz eltt meg olyan kvr tykok kapirgltak, mintha tprtyn meg trs kalcson tartottk volna ket. Az registen odaknn lt a torncon, s egy mnk hossz szr cserppipbl eregette a fstt flfele. Nztem, hogy merre bodorodik a fst. R is jttem rgvest, hogy abbl lettek az gen a felhk. Nagy kors bor volt az registen eltt, egy kisebbl meg kortyolgatott, amikor pp nem a pipjt szotyorgatta. Azt mondja nekem, amikor megltott: - lj ide nmellm a padra, j szgm! Igy vlem egy j kortyot! -Avval rgtn ugrasztott is egy piros kp cseldlnyt, hozatott nekem is egy ivkorst. Aztn mg felajnlotta nekem azt is, hogy klcsnadja az nnepls pipjt. Tltsem meg kapadohnnyal, s pfkeljnk egytt egy darabig. Segtsek neki a felhket termelni, mer szraz az idjrs. Kne a j es a fldekre! Bizony ilyen gondoskod volt az registen. n meg azt mondom neki: - Segtek n szvesen a felhket bodortani. De nekem inkbb egy jfle gubaszivart hozasson, mer az nekem jobban illik a szjamba. Mgiscsak riasabb viselet! Egyszer kellett csak mondanom. Az registen intett egy kurtt, a lny meg mr szaladt is. Hozott elbem egy akkora pakli gubaszivart, alig frt az asztalra. Abbl aztn kivlasztottam a leghosszabbat, s n is rpffentettem. Amikor mr gy gondoltam, elegend lesz a felh az gbolton, eloltottam a csizmm sarkval a szivart, s azt mondtam az registennek: - Ht nnekem most mr menni kll, ds gazdm. Elvgeztem a dogomat idefnn, vissza kll trnm, hogy a bakterhz kr is rndt csinjjak! Ugyancsak vrhat ma odale a Riska meg a Boldizsr! Vissza is adom a kulcsokat kee-nek, meg a tarisznyt is. Aggya csak vissza kee a Pter btynak! Lttam rajta, hogy nem nagyon kell annak a nyugdj. Egszen neki vt szomorodva, amij kitrtam a szglatbul. Lgyn az v a hivatal ezutn is! - Jl van, Bendegz, ahogy te jnak ltod -hagyta rm az registen. -Azr csak ezutn is elvrlak, ha errefel lesz dogod! Odale meg majd elrendezem a monori llomsfnkkel, hogy nevezzen ki tgedet a bakter helyire dupla fizetssel meg egyb jrandsggal. n meg tisztessggel megkszntem a hozzm val jsgt, megtmtem az ingem gubaszivarral, mg a fleim mell is tztem egyet-egyet. Azutn nekiindultam hazafel. Mire visszartem a mennyorszgbl a fldre, mr fel is bredtem. A Boldizsr a kpemet nyalogatta ppen, amikor kinyitottam a szemem. Teli volt mr a tgye, igen ment volna hazafel. Felciheldtem, elkszntem a Konc bcsitl. A nap mr az g aljn tartott, mire a bakterhzhoz rtnk. Volt nekem ppen elegend bajldsom a bakterhz krl. A kt tehn mellett nekem kellett gondjt viselni a bakteromnak is, de elmondhatom, hogy igyekeztem katons rendet tartani. Minden elromlott azutn, amikor hazajtt a banya. Arra bredtem, hogy valaki rngatja ki allam a szalmazskot. Elbb azt hittem, a Riska cscslja a zskombl a szraz szalmt, mert mr nem br az hsgivel. Mg mieltt kinyitottam volna a szemeimet, leakasztottam a fejem fll az ostort. Mindig ott tartottam egy szgre akasztva, hogy kznl legyen.

Egyszval leakasztottam az ostort, s csak gy tallomra odalegyintettem vele, ahol a Riskt sejtettem. Vgig is csaptam a vnasszony kpes felin! A bgsibl mindjrt gondoltam, hogy nem a Riska az. gy szikrzott a banya szeme, tn mg a kisgnclt is ltta az istll gerendi kztt. ppen azt szmolgathatta, hny csillagbl ll a rdja. - Magt nem tantottk meg az ri mdira, tnsasszony? - vontam krdre. - Mita szoks alv embr feje al kihzni a ciht? A szipirty meg egyre csak tapogatta a kpes felit, simogatta az ostorszj nyomt, gy jajgatott. A msik szemivel - azzal amelyik nem volt egszen knnybe lbadva -igen fenyegeten bmult felm. n mr akkor lttam, hogy knytelen leszek id eltt kikszldni az gyambl, mert klnben nagy baj rhet. Jl is tettem, mert ppen csak a fldre tettem a lbam, a banya mr hozzm is vgta a fejszket. Olyan pp ntt a fejem jobb oldaln, mint egy taplgomba. - A fene evett vna meg Rtton inkbb, rusnya boszorkny, mint hogy ide visszattad a pofdat! - kszntttem a banyt, de addigra mr iszkoltam is kifele az istllbl, mert az mr leakasztotta a kaszt a gerendrl. Azt, amit a bakter szolglati hasznlatra kapott a vasttl. Avval kellett volna neki minden hnapban lekaszlni a vastrok oldalban a gazt. Mr vagy hrom esztendeje ott rozsdsodott a gerendn. gy lttam azonban, a banynak fltett szndka volt, hogy a vremet veszi a vasti kaszval. Szedtem a lbaimat, ahogy csak brtam hgyomorra szaladni. A vnasszony a fleim krl suhogtatta a kaszapengt. J kiltsaim voltak arra az esetre, ha az regasszony utolr. Az eperfra azonban nem mszott utnam. Gondoltam, ha a bakteromnak j menedk volt, akkor nekem is megfelel. Ott kurjszott alattam, hogy msszak csak le. Elvlasztja a fejemet a nyakamtl az llami kaszval. Bolond lettem volna lemszni. Gondoltam, csorogjon csak odalenn a szipirty. - Nagyon jl ll a kziben a kasza, tnsasszony! ppen, mintha maga vna a dghall! Mg a szaga is olyasmi! Hiba kajdszott a banya, hogy msszak le. Prbltak engem mr nla tudomnyosabb emberek is rszedni. Azoknak se sikerlt. Nem vagyon n olyan elveszett gyerek, hogy engedjem levgni a fejem a nyakamrul! Az regasszony olyan jajveszkelst csapott a fa alatt, mg a bakterom is eljtt a hzbl a hallatn. Drglte kifele a szemeibl a csipt. Igen megrlhetett az anysa hazatrtinek, mert akkort kptt oldalra, mint egy trslepny. Ilyen volt a bakter. Ha valami nem tetszett neki, egybl kpkdtt. Hiba prbltam rnevelni a tisztessges viselkedsre, csak nem tudta elhagyni a rossz szokst. Nem tallott mg a leveses tnyr melll se a fldre pkni, ha olyan ing volt rajta. Mondtam is neki olyankor: - Ejnye, de moslk pofja van kee-nek! Nem tantottk meg a bakteriskolban, hogy kll viselkedni az asztal mellett? Azt mondja erre: - Ne dirigljon neki senki. A sajt hzban gy kpkd, ahogyan neki tetszik! Itt ez a mdi! - Jl van, gazduram - bktettem. - Magnak kll ismerni a vasti reglamt. Ha azt rja el a szablyzat, hogy pkni kll, ht akkor mindenkinek be kll tartani! - mondom, aztn - nem mintha n is olyan rusnya szj gyerek lennk, mint a bakter, csak azrt, hogy meg legyen elgedve velem -sszeszedtem n is a tudomnyomat s akkort sercintettem, amekkora csak tellett tlem. A bakterom ugyancsak tehetsges embernek tarthatott, mert ppen a fazk aljba sikerlt. Ahonnan a banya kanalazta a levesmaradkot. Egybl hozzm is vgta a vnasszony a fazekat, s rikcsolni kezdett, n meg bktettem. - Ne haraguggyk meg kee ezrt a kis balesetrt, de hallotta maga is, hogy be kll tartani a szablyzatot. Tudhassa a tnsasszony, hogy a vastnl rend a lelke a dogoknak. - Beszlhettem annak. Nem volt semmi rzke a hivatalos gyekhez, mert a fazk utn mg a mosogatrongyot is a kpembe vgta. Beletellett most is vagy egy flrba, amire a bakteromnak sikerlt megbkteni a vnasszonyt. Addig nem merszkedhettem le az eperfrl. Mg utna is csak messzirl kerlgettem. A kaszt ugyan letette, de nagyon sandn strlt a konyhaajtbl. Az brzatnak az egyik felin mg akkor is ott volt a szp piros csk, amit az ostor festett a brire. - Ne keseregjen amiatt a kis fjdalom miatt a tnsasszony. Mr az, mer pofn teremtettem az ostorral. Olyan szp lett az arca egyik fele, mintha pirostval kente vna. Legalbb hetven vet tecctt fiatalodni a naccsgos asszonynak. Olyan jt ttt magnak! Meg aztn amgy is rszglt mn egy kis nevelsre! Ebbl is lthassa, hogy szeretem n magt. Mintha csak a tulajdon ddnagyanymat tisztlnm kee-ben! n ugyan nem smertem, de azt mondtk, olyan csf vt, hogy hozznk jrt gynyrkdni a fl vrmegye. Szakasztott gy fsthetett, mint a tnsasszony! Ezrt is vagyok gy oda a naccsgos asszony, a nagy hasonlsg miatt. Emelkedett volna fl az asztaltl, hogy visszakergessen az eperfra, de a bakterom megfogta a karjt, s ervel nyomta vissza a helyire. - jjk mn vissza, a rosseb a htba! - frmedt r. - Kll magnak mindig ezt a gyerkt hajkurszni? Inkbb azt monggya meg, mi a rossebb hozta vissza a bakterhzba? Mib gondta, hogy hinyzik? rltem, hogy a bakterom gy a vdelmemre kelt. Az meg mr engem is jobban rdekelt, minek jtt vissza az regasszony. Plne az, hogy meddig akar ott maradni, gy kzelebb is hzdtam. Vgl is n is rdekelt voltam a dologban, mert nem mindegy az emberfinak, hogy tovbbra is szmthat-e a nyugodt letre? Mert ha a vn szipirty maradni akar, akkor szigorbb fegyelmet kell tartanom odahaza! A sajt rdekem is azt kvnja! Nekem meg az n bakteromnak gy ltszik mr nem sok j napot tartogatott a j Isten! A banya csakugyan visszakltztt a bakterhzba. Befszkelte magt, ltni lehetett rajta, hogy nem akar visszamenni Rttra. Tartani kellett tle, hogy elbb-utbb mg a baktern is visszajn. Radsul ugyancsak trleszkedett a vn satrafa a bakteromhoz. Nem gyzte sorolni, hogy mr rg megbocstott neki a Rozi miatt. A lnya is meg fog bocstani hamarost, csak mg maradt valami elintznivalja a falujban. De utna majd az is hazajn! Lehet, hogy a holnaputni vonattal. Ha mr nem hamarabb. Mert a j Istennek is gy tetszik, ha egytt vannak azok, akiket mr egyszer sszekttt a hzassg szent ktelkivel. Mg akkor is, ha nem lett gyerekk. Na, gondoltam, mg az a szerencse, hogy nem fialt meg a baktern egyszer se. Abba mg belegondolni is szrny, hogy mifle ebfajzata szlethetett volna az n bakteromnak! Nyilvnval, hogy minden rendes embr olyasforma, j kills gyereket szeretett volna csinyni magnak, mint amilyen n vagyok. Olyant, amilyen a nemz apjra hasonlt, mert azt mondtk mindig odahaza, hogy n is desapmra formzok. Fknt a fleim. Na de nrlam mindenki lthatta, hogy milyen jkp legny vagyok, de hogy nzett vna ki az a szegny pra, amelyik a bakterhzba szletik? Ha az apja kpihez hasonlatosan jn erre a kemenceszag vilgra, mg a plbnos r is megtagadta volna tle a keresztvizet. Az biztos! A vnasszony meg gy sdulkozott a bakterom krl, hogy attl fltem, a vgin mg meglgytja a szvit. A bakterom fell aztn megnyugodhattam. Lttam az elkmpicsorodott kpn, hogy beborult neknk a bakterhz fltt az g. Mondtam is a bakteromnak, amikor ngyszemkzt maradtunk: - Nem kne ma eltrnnk ezt a csfsgot, hogy a vn tzifa ide telepeggyen a nyakunkba! Lthassa, hogy engem is majdnem meglt. Tn le is aprtotta vna a fejem a vasti kaszval, ha kee nem menti meg tlle az letmet. Azt mondom n, ne vrjuk meg vele mg az ccakt se! Rgvest dobjunk neki ktelet a nyakba, oszt szorccsuk bellle ki a szuszt! Msklnben a banya fog elveszejteni mindkettnket. A vak is lthassa, hogy a bakterhzra fj a foga! Meg aztn az llami nyugdjra, amit a gazduram utn fizetne a vast a lnynak! Htta napjig. Ht nehogy mn abbul egyen a vn szipirty!

A bakterom vakarta a feje tetejit a fazksapka alatt, mondta is, hogy neki is tetszets megolds lenne, ha elveszejtennk a banyt rkre. De attl flt, mi lesz, ha rjnnek a csendrk? Tmlcbe vetik, s akkor az boldogsgnak is rkre vge szakad! - Egyszer se fejjen, kee! - biztattam. - Megvrjuk, amg elalszik a vnasszony, oszt amik gunnyaszt m, gzsba kssk, aztn meg fejje lefel belelgassuk a ktba! pp csak addig, amg el nem unnya a bugyborkolst odale! Aztn meg elshatnnk a kukorics kzepibe. J mlyre, hogy ki ne kaparjk a kutyk. Akkor aztn kereshetik a csendrk! Legfljebb azt mon-gyuk nekik, hogy elutazott a tekintetes asszony klfldre. Oda gyse mennek utna. Akrhogy kapacitltam a bakteromat, csak nem akart hajlani a j szra. Nagyobb volt benne a flsz annl. Hiba volt hivatalos ember, csak nem szorult elg btorsg a pndle al! - Ht jl van, gazduram - mondtam neki vgl -, nnekem gy is megfelel, ha meghagyjuk az letit. De azt azr megmondom, ha meg is teccik haragudni, hogy n mr nem sokig brom a szglatot itt a bakterhzban a vnasszony kzelsgibe! Elbb vagy utbb vlasztani kll a bakter rnak: n vagy a banya? n mr nem sok maradhatok, ha kee tet szereti jobban. Neki is szontyolodott a bakterom a szavaimtl. Mg a bajsza is teljesen a fld fele konyult az orra alatt. Rimnkodott is, hogy el ne menjek, mert nem is tudja, mi lenne vele nlklem. Taln mg a vilg kereke is megllna a forgsba! grt ft is meg ft is, csak ppen azt nem, hogy fljavtja a bremet. n meg - csak azrt, hogy ne mondhassa, hogy nem vagyok j szndk ember - beleegyeztem a maradsba. De azt megmondtam a bakteromnak, hogy a nyanyt n elpuccolom a bakterhzbul, ha addig lek is. Csak adjon nekem szabad kezet a bakter r! Ha nem is egyezik bele, hogy elvgjuk a nyakt, majd n kifundlok valamit, hogy vgleg elkltzzn innen! Biztostott is a bakter, hogy ha elkltztetem az anyst, nem fog elmaradni a hlja. Biztosra vehetem! Kihajtottam a teheneket, mert mr ugyancsak dl fel jrt az id. A Risknak se fjt mr a lba, gy aztn teljes lehetett a ltszm. A banya meg azt krlta, hogy nem fz se ebdet, se vacsort, mert az egsz napja avval fog eltelleni, hogy kitakartsa a bakterhzat. Mert hogy gy nz az ki, mint a disznl! Nem is tudom, mit szlt volna a dologhoz a Szedmk bakter disznaja, ha hallotta volna, hogy az regasszony a bakterhzhoz hasonltgatja az szllst. Mert ht az volt a legkzelebbi diszn a krnyken. Nekem ugyan tiszta volt a lelkiismeretem. Az n hajlkom az istllban volt, ott meg aztn nem lehetett volna hibt tallni rend dolgba. Mindig adtam arra, hogy rendben legyenek krlttem a dolgok. Fiatalabb koromban desanym is llandan a rendet verte a fejembe, gyhogy volt abban mr annyi rend, hogy csoda az is, nem tremkedett ki a fleimen. Nlamnl tudomnyosabb esz tehnpsztor nemigen szletett mg a monori hatrba. Taln csak a gyngysi prpost kelhetett volna versenyre velem, de az is biztos alulmaradt volna! Akrhogy is trtem a fejem, sokszor mg alvs helyett is, csak nem tudtam kimdolni, hogy pusztthatnm el a banyt a bakterhztul. Az regasszonynl nagyobb tok nem rhette mg az llami vasutakat, mita lecsavaroztk a sneket. Mindig a nyakunkban basskodott, mi meg a bakterommal igen szomor sorsban senyvedtnk. Klnsen a fztje volt mreg az letnkbe. Annyi csnyasgot megetetett volna velnk a szipirty, hogy mg a bundskutya is elbujdosott a talicska mg, amikor ltta, hogy a banya neki akarja adni a maradkot. Az egyik nap trs galuskt csinlt, na az legalbb valamennyire ehet volt. Be is laktunk a bakterommal rendesen, mer mr napok ta nem lttunk embernek val tket. Oda is sgtam a gazdmnak, hogy a vnasszony biztos bklni akar, hogy gy keresi a kedvnket! Estefel vendgek rkeztek a bakterhzba. A pics ember hozta oda ket. ppen fejs utn voltunk, lmpagyjts eltt. Szerencsre a vacsort mr megejtettk, mert a pics ember knls nlkl bekanalazta a maradk trs galuskt, aztn tovbb is llott. A vendgeket meg a nyakunkra hagyta. Boldogtsanak ezutn mr bennnket! Gynyr szp pr volt, akiket a pics hozott a bakterhzba. Kalders Elemr, rgent s teknyvj mester, meg a felesge a Boris. Asszony ltire az is iparos volt, vajkos asszony, s mg radsnak pnzszaport. - Megszaporzhatn az n pzemet is, Boris asszony! - mondtam neki. -Mer nagyon ritkn csrgedezik, radsul az is a bakterom zsebjibe, mer mg mindig nem fizette ki, amiv tartozik! Olyan j volt nzni, ahogy ltek egyms mellett a kemence oldalban, s azt bmultk, hogy nyeli a pics a trs galuskt, mert n mr akkor nem voltam hes. Azoknak meg mesteremberek ltire ugyancsak horpadtnak ltszott az oldaluk. Vgyakozva nztk a pics embert, pedig ltszott, hogy nem jut nekik a galuskbl egy szem se. Olyan becsletes kpes fele volt az Elemrnek meg a Borisnak is, hogy csuda. n nem bztam volna rjuk mg azt a feketset se, ami a krme alatt szaporodik az emberfinak. Br n nhanapjn kikapargattam a budlibicskmmal, ahogy az riemberek is szoktk.

Meztlb voltak mind a ketten. Az Elemrnek ppen a trdig rt le a nadrgja, mint a Boris szoknyja alja. Mondtk is, hogy a br cipelljk be van adva javtsra a monori suszterhoz, mert elkopott a sarkuk a szombati blba. Akkora mulatsg volt, azta meg gyalog jrnak. - A Varga Pistt, a monori susztert n is jl ismerm! - mondtam nekik. - Szvbli j pajtsom nekm. Nem emlegette a nevemet? - Hogy hijjk a naccsgos fiatalurat? - krdezte tlem a Boris. - Regs Bendegznak! Nem akrkifia-bornya nv az! - Ht maga teccik lenni az a hres Regs Bendegz? - csodlkozott nagyon a Boris. - Egsz id alatt magt emlegette a suszter! Nagyon dicsrte a fiatalurat! A lba meg a lbszra olyan fekete volt mind a kettnek, mintha szurokkal kenegettk volna a brket, a dglegyek ellen. A Borisnak hossz szr cserppipa csngtt a szja sarkbul. Az nyben meg egy szem srga fog ktelenkedett, annak volt a pipa szopkja tmasztva. Az orra a szja fltt volt egy kicsivel, de az meg akkora volt, mint egy kozkpisztoly. Tn mg a bakterom markba se frt volna bele, pedig annak akkora volt a tenyere, mint a lapulevl. A szpsgit mgis az adta meg a Borisnak, hogy nem volt meg az egyik szeme. Azt mondta, kibktk a tavalyi bcsba, valami flrertsbl kifolylag. gy nzett a Boris mindig, mintha llandan kacsingatna. Az ura is igen jkp illet volt a Borisnak. Olyan tarka volt az inge a sok folttl, hogy fest sem tudott volna annl klnbet pinglni. A kpe teljesen csupaszra volt vakarva, nem szmtva azt a kenderkcforma bajszot, ami folytonosan belelgott az rgent pampuljba. Fogak dolgban jobban llt a Borisnl. Neki tn hrom is volt, egy fell, kett meg alulrl. Azokkal meg llandan a szjba lg bajuszt szopogatta, gyhogy egszen olyannak ltszott, mintha ersen tprengene valamin. A kalapja vadszkalap-forma lehetett j korban, de eddigre teljesen kiment a fazonjbul. Mintha szarkafszek lapult volna az rgentmester fejin. A kzepbl meg egy hossz pvatoll gaskodott a gerenda fel, s a fejnek minden mozdulatra blintgatott. Az rgent vitte a szt a konyhban. Nagyon alzatos hangon beszlt. Ltta is, hogy akrmilyen tudomnyos ember is, azr a bakter hozz kpest mgiscsak r. Elbb ll a hivatsa. - Naccsgos, tekintets bakter uram! Engedn-e, hogy megmutassuk a tudomnyunkat a nagytisztelet bakter rnak, meg a szpasszonynak, cskolom a kezitlbt? Meg mg a fijatal naccsgos rnak is! A fiatal naccsgos r, az nyilvn csak n lehettem, helyinvalnak is talltam a titulust. Mvelt ember lehet az rgent. Ltja rajtam, hogy nem akrkivel akadt ssze. Hanem igen forogtam m krbe, hogy hol van itt a szpasszony. Csak nem tn a banyt emlegette? Jl meg lehet vakulva az rgent, ha a szipirtyt gy titullta! Vagy mr igen rgen evett! A bakterom vgezte vele a trgyalst, csak volt a bakterhz feje: - Oszt mih rtecc? - Elsz is szp tekenyt tunnk faragnyi a szpasszonynak! Meg azstn fakanlot vagy galyuskaszrt, ha akad egy kis hulladkfa a hz kr. - Nem kll egyik se! - mondta ki a bakter. - Csetreseknek nem vagyunk hijjn a konyhba. Igaza volt a bakteromnak. Volt a banynak ppen elegend fzszerszma a konyhban. Azokat is mindig a fejemhez csapkodta, amik olyan ing volt rajta. Nem kellett volna a b