george feydeau, a lusta megszállott · 2015-12-03 · 1896 - feydeau a hülyéje ( le dindon)...

1896 - Feydeau A hülyéje ( Le Dindon) címû darabját ekkor mutatják be Párizsban. A kultúrának kedvezôkorszak ez: a Belle Epoque, a Boldog Békeidôk. Párizs nyüzsgô világváros, és óriási lendülettel igyekszikmellé a Milleniumot ünneplô Budapest is. Ebben az évben épül – Siemens-kocsikkal - a Földalatti, ez asaját korában egyedülálló, merész álmot megvalósító tömegközlekedési eszköz. A Siemens történeteaz innovációk története. Sajátja a folyamatos megújulás képessége, az alkotó fantázia. Tartsanak velünk a színházba is. Az elôadáshoz jó szórakozást kíván a

Innovációk világhálózata

AZ ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ KIEMELT TÁMOGATÓJA A

Azt kérdi, hogyan írok komédiát? Vegyük a

lehetô legtragikusabb helyzetet. Olyan legyen,

amibe még a hullaház éjjeliôre is beleborzong, és

közelítsük meg a legnevetségesebb oldaláról.

Nincs olyan emberi dráma, amelynek ne volna de-

rûs oldala. Egyébként ez az oka, hogy az úgyneve-

zett komikus szerzô rettenetesen szomorú,

mondhatni „tragikus”.

G. F.

GGeeoorrggee FFeeyyddeeaauu,, aa lluussttaa mmeeggsszzáállllootttt

„Hat-hét éves lehetett, amikor a szülei egyeste magukkal vitték a színházba. Másnapreggel leült, és írt egy színdarabot. Édesapja,Ernest Feydeau, aki maga is mûkedvelô íróvolt, és azzal büszkélkedhetett, hogy barátjá-nak mondhatta Flaubert-t és Gautier-t, meg-hagyta a nevelônônek, hogy a gyerek aznaprafelmentést kapjon a tanulás alól. „A fiú mamár épp eleget dolgozott.” E naptól kezdveFeydeau azért írt, hogy ne kelljen tanulnia.”

1878-ban, tizenhat évesen csatlakozik a„Les Castagnettes” mûvészklubhoz, ahol szí-nészként és imitátorként lép fel.

„Deslandes, a Vaudeville Színház akkoriigazgatója, szerzôdtetni akarta, és mege-gyezett vele a szerzôdés aláírásának idô-pontjában. Deslandes késett a találkozóról,Feydeau várt néhány percet, majd távozott.Így ért végett rövid színészi karrierje. „Aznapértettem meg”, mondta késôbb, „milyenelônyökkel jár a pontatlanság. És rögtönmeg is fogadtam, hogy életem hátralevô ré-szében mindig késni fogok. Mind a mai napigtartom is magam az eskümhöz.”

1

hülyeje fuzet 10/31/08 10:24 AM

1883-84-ben katonai szolgálatot teljesít.Ekkor írja elsô komolyabb színdarabját, a Nôiszabót, amit két évvel késôbb a RenaissanceThéâtre-ban, ahol titkárként dolgozik, be ismutatnak. Az elôadás hatalmas sikert arat,és természetesen – pénzt is hoz a konyhára.Innentôl kezdve a négygyermekes családapasikert sikerre halmozva írja sorra komédiáit –mégis mindig tele van adóssággal. Feydeauképtelen felhagyni játékszenvedélyével,megszállottan tôzsdézik. Eljátssza, amit mégmeg sem keresett. Amikor el kell adnia híresgyûjteményét – többek közt Cezanne, Co-rot, Van Gogh és Renoir mûveit -, másikratesz szert: kutyákat és macskákat vesz ma-gához. Éjjel-nappal ír, és – akárcsak hôsei –elôre menekülve próbálja megoldani helyze-tét. Talán ennek (is) köszönhetô színdarabjaiôrületes tempója, hôsei páni félelme az uto-léréstôl. Mégis, minden egyes újabb mûmegírása elôtt úgy érzi, képtelen az elôzôttúlszárnyalni vagy akár csak megközelíteni.„Szeretnék elkezdeni egy új komédiát, de za-var a hitványságom biztos és szomorú tuda-ta: én nem vagyok elég nagyszabású.” Arendkívül termékeny szerzô életmûve többmint húsz színpadi monológ és negyvenszíndarab, amelyek – egy kivételével – mindkomédiák. Egyetlen „komoly” darabja aRügyfakadás, amelyet fogadásból ír. A hülyé-je (Le Dindon) 1896. február 8-án kerül be-mutatásra a Palais Royal-ban.

1909-ben második felesége elhagyja fia-talabb szeretôjéért, Feydeau pedig úgy dönt,hogy egy hétre a Hotel Terminusba költözik.Tíz évig marad. 1916-ban elválik feleségétôlés ebben az évben írja meg utolsó darabját.Két év múlva viszonyt folytat Odette Darthystáncosnôvel, de nem sokkal késôbb kiderül,hogy szifilisze van, méghozzá nagyon elôre-haladott stádiumban. Rögeszmék és kény-szerképzetek kínozzák, szanatóriumba kerül,ahol 1921-ben elborult elmével hal meg.

2

hülyeje fuzet 10/31/08 10:24 AM Page 3

n

George Feydeau vaudeville-jeirôl

Könnyedén nyilatkozunk Feydeau-ról.Ráaggatunk néhány állandó jelzôt, vállon ve-regetjük és az ügyes színházi mesterembe-rek közé soroljuk. ô „a nevetés fômérnöke”,„a legügyesebb jókedvárus”, aki pedánspontossággal üzemelteti humorgépezetét.

Amikor Feydeau 1886-ban elsô három-felvonásos komédiájával debütált, a párizsibulvár a másodvirágzását élte. A BoldogBékeidôk, a Belle Époque kezdete ez a kor-szak, a Harmadik Köztársaság polgárai tob-zódnak az élvezetekben: bál a Bois de Bou-logne-ban, premier az Operában, fogadás alóversenypályán, divattá válik az antikleri-kalizmus és a szabadgondolkodás, gomba-mód szaporodnak a színházak és az étter-mek, mindenki mintha valami ideges láz-ban égne, mindenben részt akar venni, sminden a nagy bulvárok színes forgatagá-ban történik. Itt mûködnek a Feydeau-da-

rabokból ismert szállodák és éttermek (aHotel Paradiso, a Hotel Ultimus, a Hotel Ter-minus), az éttermek (az Aranyház és termé-szetesen a a Maxim’s is, ami egy életen át aszerzô törzshelye). Feydeau itt ül mindeneste törzsasztalánál elegánsan, szája csücs-kében az elmaradhatatlan szivarral, s némimelankóliával szemléli a pompázatos felvo-nulást. A hajdani kültelki kocsiskocsmábóllett divatos vendéglô termeiben szinte min-denki megfordul, aki valamit számít: nagy-hercegek és szélhámosok, színészek és le-csúszott világfik, különc festôk és zenészek,tréfamesterek, végzetes szirének. Feydeau

a vaudeville-ek figuráit innen merítette (éshosszú, reggelig tartó csatangolásainak él-ményeibôl), s valószínûleg ekkortájt találtrá egyik legbiztosabb dramaturgiai alapsza-bályára is, amit késôbb a fiának vallottmeg: „A vaudeville-figuráknak különlege-seknek kell lenniük, legalábbis, ami a jelle-müket illeti. Ha teremtek egy olyan figurát,amelyik valószerûtlennek hat, akkor azon-nal egy olyan epizodistát állítok melléje, akimég valószerûtlenebb, következésképp azelôzô rögvest valószerûnek tûnik majd…”

Módszere hihetetlenül egyszerû. Egyátlagházaspár hétköznapi állóvizét felka-

- Élnek még kannibálok ebben az országban?

- Már nem, ugyanis a múlt héten megettük a legutolsót.

G. F.

54


nak a hûtlen férj lepedôje alá, hogy a legal-kalmasabb pillanatban üthessenek rajta),vagy az altatószék (amitôl az Osztrigás Miciegész díszes társasága álomba zuhan) nyu-godtan szerepelhetne a Furcsa találmányokcímû gyûjteményben. Mindezek a tárgyakpersze csak azt szolgálják, hogy Feydeaumég ördögibbé, elementárisabbá fokozhas-sa az ôrületet. Nos, ha van kapcsolat az ab-szurd színház és Feydeau színháza között,akkor ez az a pont. Az ôrület ugyanis a félre-értés legtisztább formája. És Feydeau olyanmesterien fokozza félreértés-sorozatát,hogy szereplôi közül nem is egy a skizofréniahatárára jut.

Hasonlítanak ezek a figurák az abszurdhôsökhöz sok egyéb vonatkozásban is.Ugyanolyan magányosak és elszigeteltek, kivannak szolgáltatva társadalmi elôítéleteik-nek, valamint az elfojtott szexuális vágy mi-att érzett bûntudatnak, s jellemzô hasonló-ság a végkifejlet is, nem történik semmi, otttartunk, ahol az elején. Ezek a hôsök nemhisznek semmiben, nincs semmiféle életcél-juk, kielégítetlenül rohannak valami után, el-veszítve tisztánlátásukat, emberi méltósá-

gukat. Ha a tragédiák elkerülhetetlenvégzetszerûsége láttán a borzalom, ak-

kor Feydeau komikus végzete láttán anevetés fojtogat bennünket.

Feydeau vaudeville-jei idôzítettpokolgépek, amik finoman és könyör-telenül ketyegnek, s a hôsök hiábahallják ezt a ketyegést, hiába próbál-nak meg szûkölve menekülni elôle,miközben fel-alá loholnak, ugyanolyanszörnyû félelmet élnek át, mint az ab-szurd drámák figurái; a különbség csak

annyi, hogy ôk nem az atomhaláltól, ha-nem az anyóstól vagy a hitvestôl retteg-

nek. Nem az élet értelmét-értelmetlensé-gét keresik, csupán a nadrágjukat.

varja valami elsô pillanatra jelentéktelennektûnô apró incidens. Valamelyik szereplô,hogy elhessentse a parányi gyanút, amibekeveredett, füllent. Elköveti az elsô hazugsá-got, amit aztán hazugságok hömpölygô lán-colata követ, egészen addig, amíg mindenkielveszíti a szituáció feletti kontrollját, s mársenki sem tudja pontosan, mi történik a szín-padon. Talán sehol, egyetlen írónál sem ha-zudnak annyit, mint Feydeau-nál. Ha ez semsegít, akkor menekülnek.

„Ha két szereplônek tilos találkoznia, ak-kor mást sem teszek, mint folyvást szembesí-tem ôket.” Túlzás volna persze Feydeau min-den dramaturgiai varázserejét erre az alap-képletre redukálni, ám nyilvánvaló, hogy avaudeville-nek egyik legfontosabb eleme az„alkalmatlan találkozás”, a „félreértés” és a„személycsere”. Ez az a három színházi fo-gás, amivel az esetleg lassuló gépezetet szer-zônk folytonos mozgásban tartja, ügyesenadagolva (az alapos rutinnal elôkészített)újabb és újabb félreértéseket.

Feydeau középkori farce-okból, a XVIII-XIX. századi vaudeville-bôl, Beaumarchais-tól, Molière-tôl, de a római vígjátékokból és acommedia dell’arte hagyományaiból is köl-csönzi figuráit. „Onnan veszem alakjaimat,ahol találom ôket…” – nyilatkozta. A leg-gazdagabb választékot természetesena hûtlen férjekbôl kínálja. Kivétel nél-kül minden háromfelvonásos darab-ban elôfordul a hûtlenség témája(amíg a feleségek többnyire csak ott-hon unatkoznak és gondolnak rá,addig a férjek pásztorórára járnak,és kokottok után loholnak), a férjekmajdnem mindnyájan kettôs életetélnek, hazudoznak és mulatnak –egyedül vagy a barátnôjükkel, desohasem a feleségükkel.

Feydeau bôvíti a komikus tárgyakbreviáriumát. Némelyik leleménye már-mára mai sci-fi történeteket idézi, s A balekben_

szereplô elektromos csengô (amit azért dug-

6 7


Ionesco Feydeau-ról

Manapság sokat hallani a feydeau-i dara-bok tökéletes felépítésérôl, jól mûködô gépe-zetérôl, amelyben a szituációk megszületnek.Feydeau darabjainak szerkezetét közelebbrôlmegnézve, az elsô dolog, ami szembeötlik, arendetlenség – híres farce-mechanizmusá-nak az a mûködési elve, hogy saját magátólhajtva megkergül. A jellemek és a szituációklényegtelenek. A teljes ritmus megváltozik. Akomédiák szerkezetében a mozgás szédítôenfelgyorsul, az ôrületbe csap át, amely hason-latos az én termékeny megszállottságomhoz.Talán ebben van a komédiák lényege – ebbena vad, szédítô mozgásban, így vértezi fel ma-gát az Én a teljes káosszal szemben. A drámá-ban és a tragédiában is fokozódik a tempó,ahogyan az események egymásra halmozód-nak. De ott mégis minden sokkal lassabbantörténik, és az író részben megállítja, és másirányba tereli az eseményeket. A komédiábana cselekmény menete kikerül a szerzô irányí-tása alól. Nem ô helyezi mozgásba a gépeze-tet, hanem az hajtja ôt. Talán épp ez a különb-ség a tragédia és a komédia egy bizonyos faj-tája között. Vegyünk egy tragédiát, gyorsít-suk fel, és komédiát kapunk. Vegyük el a jelle-mek pszichológiai rajzolatát, és komédiát ka-punk. Redukáljuk a jellemeket társadalmifunkciójukra, vagyis tegyük ôket a társadalmigépezet foglyaivá – újfent komédiát kapunk,esetleg tragikomédiát. Feydeau elôfutára aMarx-testvéreknek és más amerikai komiku-soknak, akiknél minden látható közömbös-séggel kezdôdik, hogy aztán a legvadabbôrülettel érjen véget. Hû karikatúrája ez an-nak, ahogyan élünk, ami nem más, mint vág-tánk a pusztulásba.

Ha egy nô nagyon beszél, semmit sem

mond. Ellenben, ha nem mond semmit, az

nagyon is beszédes.

G. F.

8


7. Mi indította a házassági fogadalom tételére?A, a biztonság utáni vágyB, gyerekC, a házasságon kívüli kapcsolat okozta társadalmi kellemetlenségek: kényel-metlenség a hotelban, bosszantó plety-ka, tapintatlanság, bonyodalmak a ha-tósággal vagy a szomszédokkal stb?D, a szokásE, mert a háztartás szempontjából prak-tikusF, a család miattG, a tapasztalat, hogy a házasságon kí-vüli kapcsolat éppúgy megszokássá vá-lik, fakó és hétköznapi lesz

H, kilátás örökségreI, hit a csodábanK, azon a véleményen volt, hogy mindezpuszta formalitás.

8. Kiegészítené-e valamivel a polgári vagy azegyházi szertartásban elôírt fogadalmat:

A, nôkéntB, férfiként

(A pontos szöveget szíveskedjék beírni.)9. Ha Ön már többször is volt házas: miben

hasonlítottak jobban a házasságai: ahogyankezdôdtek, vagy ahogyan végzôdtek?

10. Egyformán nyíltan tud viselkedni egy há-zaspár mindkét tagjával, ha ôk maguk nemazok egymással szemben?

Max FrischKérdôív

1. Mikor látja inkább igazolva a házasság intéz-ményét: a mások vagy a saját esetében?

2. Milyen tanácsot adott leggyakrabban má-soknak?

A, Váljanak.B, Ne váljanak.3. Hallott már olyan kibékülésrôl, amely után

nem maradtak sebhelyek vagy az egyikvagy a másik vagy akár mindkét oldalon?

4. Mivel magyarázza, hogy amikor eszébe juta válás, egybôl a hibát keresi önmagábanvagy a partnerében?

5. Mikor idegesíti jobban a házassága?A, a hétköznapokban.B, ha elutaznak.C, ha egyedül van.D, társaságban.E, négyszemközt.F, este.G, reggel.

6. Kialakul-e a házasságban a közös ízlés(amit a közös lakás bútorai sejtetnek) vagyminden egyes lámpa, szônyeg és váza stb.megvételekor szép csendben kapitulál?

- Miért nem ölöd meg a benned élô állatot?

- Képtelen volnék egy állatot bántani.

G. F.

10 11


11. Ha a mostani házassága boldog: mivel ma-gyarázza? (elég címszavakban)

12. Ha választhatna a boldog házasság és az ih-let, az intelligencia, az elhivatottság stb. kö-zött, amely házassága boldogságát vélhetô-leg veszélybe sodorná: mi volna az Ön szá-mára a fontosabb:

A, nôként?B, férfiként?13. Mit gondol, ki tudja találni, hogy jelenlegi

partnere miként válaszolja meg ezt a kérdôí-vet? És ha nem:

14. Szeretné tudni a válaszait?15. És fordítva: szeretné, ha partnere tudná,

hogy milyen válaszokat adott?16. Ön szerint a házasságban nincs helye a ti-

toknak, vagy ellenkezôleg, úgy gondolja,hogy épp az egymás elôtti titkaink kötnekössze?

_ Hamvai Kornél fordításában – és az Örkény Szín-ház elôadásában – a színdarab címe A hülyéje

1. Marcel Achard. Idézi Jacques Lorcey In: George Feyde-au. 1972.

2. Uô.Szerkesztett, rövidített változat. A tanulmány teljes ter-

jedelemben a Színház folyóirat1983/11. számában ol-vasható

Ionesco: Expérience du théâtre. 1958. Max Frisch: Fragebogen Rövidített változat. In: Max

Frisch: Tagebuch 1966-71. 1972. A mûsorfüzetben szereplô, eredetileg idegen nyelvû

szövegeket Gáspár Ildikó fordította.

Örkény István Színház 2008.Felelôs kiadó: Szirtes TamásMûvészeti igazgató: Mácsai PálSzerkesztô: Boskovics SzandraFotó: Gordon Eszter (11., 12., 13., 14., 15.)Grafika: Bagossy LeventeNyomda: deMax Mûvek Kft.


Ö R K É N Y I S T V Á N S Z Í N H Á Z

(Le Dindon)

fordította: Hamvai Kornél

LUCIENNE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerekes Viktória

PONTAGNAC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Debreczeny Csaba

VATELIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Széles László

RÉDILLON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Polgár Csaba

MME PONTAGNAC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bíró Kriszta

MAGGIE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Takács Nóra Diána

SOLDIGNAC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Máthé Zsolt

ARMANDINE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hámori Gabriella

PINCHARD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csuja Imre

MME PINCHARD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerekes Éva

GÉROME . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pogány Judit

JEAN, VICTOR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mohai Tamás e.h.CLARA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ruzsik Kata e.h.FELÜGYELÔ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Baksa Imre m.v.

Ütôhangszereken játszik: Tömösközi László és Schlanger Tamás

Díszlet-jelmez: Izsák LiliÜgyelô: Héricz Anna

Zene: Lázár ZsigmondSúgó: Jánoska Zsuzsa

Mozgás: Fejes KittyAsszisztens: Érdi AriadneDramaturg: Gáspár IldikóScenikus: Kövesy Károly

Jelmezaszisztens: Weigand Lívia

Rendezô: MÁCSAI PÁL

BB EE MM UU TT AA TT ÓÓ :: 22 00 00 88 .. NN OO VV EE MM BB EE RR 77..

Az elôadás támogatói:


george feydeau, a lusta megszállott · 2015-12-03 · 1896 - feydeau a hülyéje ( le dindon)...

Documents